Differencilegyenletek gyakorlat

Matematika BSc II/2, (alkalmazott) matematikus szakirny

1. gyakorlat
Motivci: pillanatnyi sebessg, mozgsegyenlet, radioaktv bomls, populcidinamika. Dierencilegyenlet,
irnymez, kezdetirtk-feladat, kzvetlenl integrlhat egyenletek, szeparbilis egyenletek, lineris helyettests,
szeparbilis egyenletre vezet szveges feladatok.
A sebessg fogalmnak szemlltetse az
x(t) = lim
h0
x(t +h) x(t)
h
kplet alapjn, ahol t jelli az idt, x pedig az elmozdulst. Ennek alapjn lehet felrni a legegyszerbb dieren-
cilegyenleteket. Pldul a Newton trvny: m x(t) = F, vagy a radioaktv bomlst ler trvny: x(t) = ax(t)
(ez egybknt a lehlsi trvny is, st ez a legegyszerbb populcidinamikai trvny is, ekkor x a populci
mrett (egyedszm, tmeg) jelli).
1. Oldjuk meg az albbi dierencilegyenleteket! Rajzoljuk fel a megoldsokat, szemlltessk a kezdeti
felttelt, illetve az egyrtelmsget!
(a) x(t) = 1
(b) x(t) = x(t) [Az egyrtelmsg most trkksen jn ki: szorozzuk be az egyenletet e
t
-vel, ekkor azt
kapjuk, hogy (e
t
x(t))

= 0, vagyis e
t
x(t) = C.]
(c) (t +1) x(t) = tx(t) [Ismt mkdik a beszorzs e
t
-vel. Itt mutassuk meg a vltozk sztvlasztsnak
ltalnos mdszert is, nevezetesen, toszts utn integrljuk az x/x = t/(t + 1) egyenletet.]
1. Denci. Legyen D R
2
sszefgg nylt halmaz (tartomny), f : D R folytonos fggvny. Az elsrend
explicit kznsges dierencilegyenlet (KDE) ltalnos alakja:
x(t) = f(t, x(t)). (1)
2. Ttel. Ha az f fggvny a msodik vltozjban loklisan Lipschitz tulajdonsg (azaz minden (t
0
, p
0
) D
pontnak ltezik olyan D krnyezete s ltezik olyan L R
+
hogy |f(t, p
1
) f(t, p
2
)| L|p
1
p
2
| teljesl
minden (t, p
1
), (t, p
2
) -ra), akkor minden (t
0
, p
0
) D esetn ltezik olyan loklis (azaz t
0
egy krnyezetben
rtelmezett) megoldsa (1)-nek, melyre x(t
0
) = p
0
.
A fenti felttelek mellett a loklis megolds ltezsn kvl annak egyrtelmsge is kvetkezik (ez a Picard
Lindelf-ttel, lsd eladson). A megolds ltezst mr akkor is garantlni tudjuk, ha a jobb oldali f fgg-
vnyrl csak folytonossgot tesznk fel (ez a Peano-fle egzisztenciattel, lsd eladson).
Az egyenlet megoldsai ltalnosan nem adhatk meg. (A dierencilalgebra foglalkozik azzal, hogy mely
egyenletek megoldsa adhat meg kplettel.) Megoldhat tpusok tbb helyen ssze vannak gyjtve, pl. Kamke
knyvben, Mathematica, ill. Maple programcsomagokban.
A tovbbiakban nhny egyszeren megoldhat tpussal fogunk foglalkozni, elsknt az
x(t) = g(t)h(x(t)) (Szeparbilis KDE)
alak, gynevezett szeparbilis (sztvlaszthat vltozj) egyenletekkel.
Megoldsi mdszer: Kln oldalra rendezve a csak t-tl, illetve x-tl fgg tnyezket
x(t) = g(t)h(x(t))
x(t)
h(x(t))
= g(t) H(x(t)) = G(t) +C,
ahol

G = g s

H = 1/h.
Az
x(t) = g(at +bx(t) +c)
egyenlet megoldshoz az y(t) = at +bx(t) +c helyettestssel szeparbilis egyenlethez jutunk.
1
2. Szmtsuk ki s rajzoljuk fel a megoldsokat!
(a) x(t) =
_
|x(t)| [Az x = 0 egyenes pontjaiban a megolds loklisan nem egyrtelm.]
(b) x(t) = x(t) ln |x(t)| [A jobb oldali fggvny mindenhol folytonos s a megolds loklisan egyrtelm
annak ellenre, hogy a nullban a loklis Lipschitz-folytonossg nem teljesl.]
(c) x(t) = cos(x(t) t) [Hasznljuk az y(t) = (x(t) t)/2 helyettestst. (Filippov 62.)]
HF x(t) =
_
4t + 2x(t) 1 [(Filippov 65.)]
HF Keressk meg azokat a grbket, amelyek esetben az rint, az rintsi pont ordinta egyenese s az
abszcissza tengely ltal hatrolt hromszg terletnek rtke a
2
-tel egyenl lland. [(Filippov 71.)]
HF Egy tartlyban 100 liter 10 kg st tartalmaz oldat van. A tartlyba 5 l/min sebessggel vz mlik be,
amely elkeveredik a benne lev oldattal. A keverk a tartly aljn ugyanekkora sebessggel folyik ki.
Mennyi s marad a tartlyban 1 ra mlva? [(Filippov 78.)]
2. gyakorlat
Homogn egyenletek, elsrend lineris dierencilegyenletek: megoldkplet, llandk varilsnak mdszere.
Bernoulli- s Riccati-fle dierencilegyenletek.
Az f fggvnyt homognnek (pontosabban 0-ad fok homognnek) nevezik, ha f(t, p) = f(t, p) minden R
esetn (az r-ed fok homognre f(t, p) =
r
f(t, p)). Az
x(t) = g
_
x(t)
t
_
(Homogn KDE)
egyenletet homogn fokszm egyenletnek nevezzk.
Megoldsi mdszer: Az y(t) = x(t)/t j ismeretlen fggvny bevezetsvel sztvlaszthatra vezethet vissza.
1. t x(t) = t+2x(t). Szmtsuk ki s rajzoljuk fel a megoldsokat! Tanulsgos az y fggvnyt is brzolni,
hogy lssuk a t = 0 krli elfajulst (v.. Arnold knyv 68. oldal, szingularits felfjsa). [(Filippov
101.)]
Elsrend lineris egyenletnek nevezzk az
x(t) = a(t)x(t) +b(t) (Elsrend lineris KDE)
tpus egyenletet, ahol a, b : I R adott folytonos fggvnyek az I intervallumon.
Ktfle megoldsi mdszer:
(a) A korbbi beszorzsos trkk ltalnostsa. Szorozzuk be az egyenletet e
A(t)
-vel, ahol

A = a. Vezessk
le gy az ltalnos megoldkpletet!
(b) Ha ismernnk egy megoldst (jelljk ezt x
0
-lal), akkor egy tetszleges x megoldst x = x
0
+y alakba rva,
az y-ra az y = ay sztvlaszthat vltozj egyenlet kapjuk. Ennek megoldsa y(t) = Ce
A(t)
. Lnyeges
szrevtel, hogy az x
0
megolds megadhat x
0
(t) = C(t)e
A(t)
alakban, s a C fggvnyre mindig egy
integrlssal megoldhat dierencilegyenletet kapunk. Vezessk le gy is az ltalnos megoldkpletet!
A megoldkpletet nem rdemes bemagolni, inkbb valamelyik megoldsi mdszert kell alkalmazni a konkrt
pldn.
2. t x(t) 2x(t) = 2t
4
[(Filippov 136.)]
Az albbi tpust Bernoulli-fle egyenletnek nevezzk:
x(t) = a(t)x(t) +b(t)x

(t), (Bernoulli-fle KDE)

ahol a, b : I R adott folytonos fggvnyek az I intervallumon, R adott szm.
Megoldsi mdszer: Az y(t) = x
1
(t) helyettestssel y-ra lineris egyenletet kapunk.
2
3. x(t) + 2x(t) = x
2
(t)e
t
[(Filippov 151.)]
Az albbi tpust Riccati-fle egyenletnek nevezzk:
x(t) = a(t)x(t) +b(t)x
2
(t) +c(t) (Riccati-fle KDE)
a, b, c : I R adott folytonos fggvnyek az I intervallumon.
Megoldsi mdszer: A lineris egyenlet 2. megoldsi mdszerhez hasonlan, ha ismernk egy megoldst
(jelljk ezt x
0
-lal), akkor egy tetszleges x megoldst x = x
0
+ y alakba rva, az y-ra Bernoulli-fle dieren-
cilegyenletet kapunk. Sajnos ez esetben x
0
meghatrozsra nincs ltalnos mdszer. Konkrt feladatoknl
rdemes specilis alak fggvnyekkel (pl. polinomokkal) prblkozni. Nha x
0
-t az egytthatkhoz (a, b, c)
hasonl alakban clszer keresni.
4. t
2
x(t) +tx(t) +t
2
x
2
(t) = 4 [(Filippov 167.)]
HF t x(t) = x(t) te
x(t)/t
[(Filippov 108.)]
HF t x(t) + (t + 1)x(t) = 3t
2
e
t
[(Filippov 144.)]
HF tx(t) x(t) = x
2
(t) +t [(Filippov 155.)]
HF t x(t) 2t
2
_
x(t) = 4x(t) [(Filippov 156.)]
HF x(t) 2tx(t) +x
2
(t) = 5 t
2
[(Filippov 170.)]
HF x(t) sin 2t = 2(x(t) + cos t). Keressk meg azokat a megoldsokat, amelyek korltosak maradnak
t /2 esetn. [(Filippov 178.)]
3. gyakorlat
Egzakt dierencilegyenletek, integrl tnyez, implicit egyenletek.
Tekintsk az
M(t, x(t)) +N(t, x(t)) x(t) = 0 (
2
M =
1
N) (Egzakt KDE)
alak egyenletet, ahol M, N : R
2
R adott dierencilhat fggvnyek.
Megoldsi mdszer: Hatrozzuk meg azt az F : R
2
R dierencilhat fggvnyt, melyre
1
F = M s

2
F = N. Ekkor a megolds implicit alakja F(t, x(t)) = c, ahol c R tetszleges konstans. Konkrt feladatoknl
az x megoldst nem mindig lehet explicit alakban megadni.
1. 2t + 3t
2
x(t) +
_
t
3
3x
2
(t)
_
x(t) = 0 [(Filippov 29. o. plda)]
Tekintsk az
M(t, x(t)) +N(t, x(t)) x(t) = 0
egyenletet, ahol M, N : R
2
R adott dierencilhat fggvnyek, melyekhez ltezik olyan m : R
2
R
dierencilhat fggvny, hogy
2
(mM) =
1
(mN).
Megoldsi mdszer: Megkeressk a fenti m fggvnyt, majd az ezzel beszorzott egzakt egyenletet megoldjuk.
Itt a nehz feladat az m megtallsa, ugyanis a fenti felttel m-re egy elsrend parcilis dierencilegyenlet,
melynek megoldsa lnyegben az eredeti egyenlet megoldsval azonos nehzsg. Ezrt clszer m-et
m(t, x) = (z(t, x)) (2)
alakban keresni, ahol z gyesen vlasztott fggvny. ltalban rdemes az albbiakkal prblkozni:
z(t, x) = t, x, t x, tx,
t
x
, t
2
+x
2
, stb.
Ha (2)-t behelyettestjk a fenti felttelbe, akkor -re azt kapjuk, hogy

2
M
1
N
N
1
z M
2
z
=

(z)
(z)
Cl: z-t gy vlasztani, hogy a baloldal csak z-tl fggjn. Ekkor a fenti egyenletet -re megoldva kapjuk m-et.
3
2. 1 t
2
x(t) +t
2
(x(t) t) x(t) = 0. [z(t, x) = t.]
Vgl az
F(t, x(t), x(t)) = 0 (3)
alak elsrend implicit egyenletekkel foglalkozunk, ahol F : R
3
R adott dierencilhat fggvny.
Motivl pldaknt oldjuk meg az ( x(t))
2
= t egyenletet. Gykvons s integrls utn kapjuk, hogy
x(t) =
2
3
t
3/2
+c.
Felrajzolva a megoldsokat, lthat, hogy az egyrtelmsg srl. Azonban a (t, x, x) hromdimenzis trben
brzolva mr nem metszik egymst a megoldsok. Ez vezet az ltalnos eset kezelshez.
Megoldsi mdszer: Vezessk be a p = x jellst, s prbljuk meg a megoldsokat p-vel paramterezni:
t =
1
(p), x =
2
(p) (4)
Ha egy pont egy krnyezetben
1
invertlhat, akkor ott x(t) = (
2

1
1
)(t), amelybl derivls utn
p

1
(p) =

2
(p) (5)
Ugyanezt kapjuk akkor is, ha
2
invertlhat. Ennek segtsgvel specilis F-ekre (3) megoldhat. Kt ilyen
esetet mutatunk.
(3)-bl kifejezhet t, azaz (3) a
t = f(x(t), x(t))
alakba rhat. Ebbe berva a (4) paramterezst a
1
(p) = f(
2
(p), p) egyenlet addik. Ezt derivlva,
majd felhasznlva (5)-t a
2
-re egy explicit egyenletet kapunk. Ha ez megoldhat, akkor a
1
imnti
kifejezst felhasznlva, (4) segtsgvel a megoldst paramteres formban ellltottuk.
(3)-bl kifejezhet x(t), azaz (3) az
x(t) = f(t, x(t))
alakba rhat. Az elbbihez hasonlan nyerhet a megolds paramteres alakja.
3. ( x(t))
2
= t. Oldjuk meg most az imnt ismertetett mdszerrel a motivciknt vizsglt feladatot!
4. ( x(t))
2
= x(t). Oldjuk meg az egyenletet!
5. ( x(t))
2
+ 2( x(t))
3
= x(t). Oldjuk meg az egyenletet!
HF t
2
+x
2
(t) +t +x(t) x(t) = 0 [(Filippov 195.)]
HF t
2
+x
2
(t) +x(t) t x(t) = 0 [(Filippov 196.)]
HF
_
t
2
+ 3 ln x(t)
_
x(t) t x(t) = 0 [(Filippov 201.)]
HF x(t) = ln
_
1 + ( x(t))
2
_
[(Filippov 272.)]
HF x(t) = ( x(t) 1) e
x(t)
[(Filippov 274.)]
HF ( x(t))
2
2t x(t) = t
2
4x(t) [(Filippov 278.)]
4. gyakorlat
Lineris dierencilegyenlet-rendszer, a megolds kiszmtsa e
At
segtsgvel
A kvetkezkben az
x(t) = Ax(t) (6)
lland egytthats lineris rendszerekkel foglalkozunk, ahol A R
nn
adott mtrix.
Motivl pldaknt rjuk fel az albbi ktdimenzis rendszereket:
(a)
_
x
1
= x
1
x
2
= x
2
(b)
_
x
1
= x
2
x
2
= x
1
4
rjuk fel az (a) rendszer megoldst mtrixos alakban:
x(t) =
_
e
t
0
0 e
t
_
C
ahol C R
2
tetszleges vektor. A (b) megoldsra elg utalni, s trjnk r az ltalnos esetre.
Megoldsi mdszer: Az egydimenzis esethez hasonlan llthat el (6) megoldsa is:
x(t) = e
At
C C R
n
, ahol e
At
=

k=0
(At)
k
k!
(lsd az eladson). Megemlthetjk, hogy hasonlan denilhat egy mtrix tetszleges analitikus fggvnye a
fggvny hatvnysornak segtsgvel. Egy konkrt mtrix analitikus fggvnynek kiszmtsra nem clszer
a dencit hasznlni. Erre kt mdszer ismert. Az egyik a mtrix Jordan-fle normlalakjt hasznlja, a msik
az Hermite-fle interpolcis polinomokat. Itt ez utbbit fogjuk hasznlni, az elbbit az eladson trgyaljuk.
3. Ttel (Az e
At
mtrix kiszmtsa Hermite-fle interpolcis polinom segtsgvel). Jellje az A
mtrix minimlpolinomjnak fokt m, az A klnbz sajtrtkeit
1
, . . . ,
k
, ezek multiplicitst a miniml-
polinomban m
1
, . . . , m
k
. Ltezik olyan legfeljebb m1-ed fok p polinom (Hermite-fle interpolcis polinom),
melyre e
At
= p(A). Ezt a polinomot az albbi egyenletek hatrozzk meg:
p
(i)
(
j
) = t
i
e

j
t
(j = 1, . . . , k; i = 0, 1, . . . , m
j
1)
Oldjuk meg az albbi lineris dierencilegyenlet-rendszereket!
1.
(a)
_
x
1
= x
1
x
2
x
2
= 4x
1
+x
2
(b)
_
x
1
= x
1
+x
2
x
2
= 3x
2
2x
1
(c)
_
x
1
= 2x
1
+x
2
x
2
= x
1
+ 4x
2
[megoldsok:
(a) x
1
(t) = C
1
e
3t
+C
2
e
t
, x
2
(t) = 2C
1
e
3t
+ 2C
2
e
t
(b) x
1
(t) = e
2t
(C
1
cos t + (C
2
C
1
) sin t), x
2
(t) = e
2t
((2C
1
+C
2
) sin t +C
2
cos t)
(c) x
1
(t) = e
3t
(C
1
(1 t) +C
2
t), x
2
(t) = e
3t
(C
1
t +C
2
(1 +t))
(Filippov 727., 729., 732.)]
HF
(a)
_
x
1
= x
1
+ 8x
2
x
2
= x
1
+x
2
(b)
_
x
1
= x
1
3x
2
x
2
= 3x
1
+x
2
(c)
_
x
1
= 3x
1
+ 2x
2
x
2
= 2x
1
+x
2
[(Filippov 728., 730., 734.)]
5. gyakorlat
Ktdimenzis lineris rendszerek geometriai osztlyozsa
Ktdimenzis rendszerek megoldsait clszer a fzisskon (az (x
1
, x
2
) skon) brzolni, mert gy eggyel kevesebb
dimenzira van szksg. Motivciknt szmtsuk ki, majd a fzisskon rajzoljuk fel az albbi hrom rendszer
megoldsait, msszval trajektriit!
(a)
_
x
1
= x
1
x
2
= x
2
(b)
_
x
1
= 2x
1
x
2
= 2x
2
(c)
_
x
1
= x
1
x
2
= x
2
Cl: hatrozzuk meg a lineris rendszerek lehetsges fziskpeit, valamilyen ekvivalencia erejig. Itt az ekvi-
valencit nem pontostjuk, a rszleteket lsd az eladson. Azt mindenesetre elfogadjuk, hogy ha kt rendszer
egymsba vihet lineris koordinta transzformcival, akkor fziskpeiket nem tekintjk klnbznek. Azt,
5
hogy ezen bell mikor klnbztetnk meg kt fziskpet, majd menet kzben dntjk el, de mint ltni fogjuk
nyilvnval lesz.
Induljunk ki egy x = Ax ktdimenzis lineris rendszerbl (A R
22
). Legyen P R
22
invertlhat mtrix,
s vezessk be az y = Px j vltozt. Erre az y = PAP
1
y dierencilegyenletet kapjuk. Teht elg azon
lineris rendszerek fziskpeit meghatrozni, melyeknek mtrixa Jordan-normlalak. Ezrt az albbi hrom
fle mtrixhoz tartoz fziskpeket kell felrajzolnunk (lsd az eladson).
(I)
_
0
0
_
(II)
_
1
0
_
(III)
_


_
Elszr azokban az esetekben rajzoljuk meg a fziskpeket, melyeknl csak az orig az egyenslyi pont (azaz a
mtrix determinnsa nem 0).
I. A megolds x
1
(t) = C
1
e
t
, x
2
(t) = C
2
e
t
. Ebbl a trajektrik kplete:
x
2
= C
2
_
x
1
C
1
_
/
= Cx
/
1
A = 0 = rtkekhez tartoz fziskpeket 3 osztlyba fogjuk sorolni:
1. , > 0. Instabil csom. Rajzoljuk fel a trajektrikat az (a) 0 < < ; (b) 0 < < ; (c) 0 < =
esetekben!
2. , < 0. Stabil csom. Rajzoljuk fel a trajektrikat az (a) < < 0; (b) < < 0; (c) = < 0
esetekben!
3. < 0 < . Nyereg. Rajzoljuk fel a trajektrikat!
II. A megolds x
1
(t) = (C
1
+C
2
t)e
t
, x
2
(t) = C
2
e
t
. Ebbl a trajektrik kplete:
x
1
= x
2
_
C
1
C
2
+
1

ln
x
2
C
2
_
A = 0 rtkekhez tartoz fziskpeket 2 osztlyba fogjuk sorolni:
1. > 0. Instabil elfajult csom. Rajzoljuk fel a trajektrikat!
2. < 0. Stabil elfajult csom. Rajzoljuk fel a trajektrikat!
III. Vezessnk be polrkoordintkat: x
1
= r cos , x
2
= r sin . Az j vltozkra az
_
r = r
=
dierencilegyenlet-rendszert kapjuk, melynek megoldsa r(t) = e
t
r
0
, (t) = t +
0
. Ennek alapjn a
= 0 rtkekhez tartoz fziskpeket 3 osztlyba fogjuk sorolni:
1. > 0. Instabil fkusz. Rajzoljuk fel a trajektrikat!
2. < 0. Stabil fkusz. Rajzoljuk fel a trajektrikat!
3. = 0. Centrum. Rajzoljuk fel a trajektrikat!
Ngy olyan elfajult fziskp van, melyeknl nem csak az orig az egyenslyi pont (azaz a mtrix determinnsa
0): az I. esetben = 0 s > 0; az I. esetben = 0 s < 0; az I. esetben = 0 s = 0; a II. esetben = 0.
Ha van id, rajzoljuk fel ezeket a fziskpeket is.
Trjnk vissza az ltalnos esetre (mieltt Jordan-normlalakra transzformltuk a rendszert). A fziskp a
megfelel Jordan-alakhoz tartoz rajz visszatranszformlsval nyerhet. Knnyen igazolhat, hogy ennek sorn
az I. s II. esetben a csomk, illetve a nyereg tengelyei elfordulnak, s ppen az A mtrix sajtirnyaival fognak
egybeesni.
rdemes szrevenni, hogy a fziskp tpusa a sajtrtkek kiszmtsa nlkl, a mtrix determinnsa (D) s
nyoma (Tr) segtsgvel meghatrozhat, az albbi bra szerint. (A parabola egyenlete Tr
2
= 4D.)
1. Rajzoljuk le az albbi rendszerekhez tartoz fziskpet!
(a)
_
x
1
= x
1
x
2
x
2
= 4x
1
+x
2
(b)
_
x
1
= x
1
+x
2
x
2
= 2x
1
+ 3x
2
(c)
_
x
1
= 2x
1
+x
2
x
2
= x
1
+ 4x
2
[megolds: (a): nyereg; (b): instabil fkusz; (c): instabil elfajult csom (Filippov 727., 729., 732.)]
6
4 3 2 1 1 2 3 4
2
1
1
2
3
4
5
Tr
Det
D =
T
2
4
Nyereg
Nyereg
Nyereg
C
e
n
t
r
u
m
Instabil csom
Instabil fkusz Stabil fkusz
Stabil csom
HF Rajzoljuk le az albbi rendszerekhez tartoz fziskpet!
(a)
_
x
1
= x
1
+ 8x
2
x
2
= x
1
+x
2
(b)
_
x
1
= x
1
3x
2
x
2
= 3x
1
+x
2
(c)
_
x
1
= 3x
1
+ 2x
2
x
2
= 2x
1
+x
2
[(Filippov 728., 730., 734.)]
6. gyakorlat
1. ZH
7. gyakorlat
Autonm egyenlet, nemlineris dierencilegyenlet-rendszerek, linearizls: Hartman-Grobman, teljes fziskp
kzelt rajza
Tekintsnk elszr egy n-dimenzis autonm rendszert:
x(t) = f(x(t)) (f : R
n
R
n
). (7)
Ez ltalban kplettel nem oldhat meg, gy a legtbb informcit a megoldsokrl a fziskp szolgltatja.
Az x(t) p konstans megoldsokat az f(p) = 0 algebrai egyenletrendszer megoldsval nyerhetjk. Ezen p
pontokat nevezzk egyenslyi, vagy stacionrius pontoknak. A trajektrik viselkedse az egyenslyi pontok
kis krnyezetben linearizlssal hatrozhat meg. Ez heurisztikusan a kvetkezt jelenti. Az y(t) = x(t) p j
fggvnyre a dierencilegyenlet
y(t) = x(t) = f(x(t)) = f(p +y(t)) = f(p) +f

(p)y(t) +r(y(t)) = f

(p)y(t) +r(y(t))
ahol r a maradktagot jelli. Mivel kis y esetn ez kisebb nagysgrend, mint a lineris tag (ha az nem tl kicsi,
pl. nem zrus), azrt vrhat, hogy a p egyenslyi pont egy krnyezetben a fziskpet az
y(t) = f

(p)y(t) (8)
n. linearizlt egyenlet meghatrozza. Itt kt dolgot kell pontostani, egyrszt, hogy mi a nem tl kicsi lineris
tag, msrszt, hogy milyen rtelemben hatrozza meg a fziskpet (lsd eladson). Erre vonatkoznak az albbi
ttelek (az elsvel kapcsolatos rszleteket lsd az eladson).
4. Ttel (HartmanGrobman homeomorzmussal). Ha f C
1
s Re = 0 az f

(p) mtrix minden

sajtrtkre, akkor megadhat a p pontnak olyan U krnyezete, a 0 pontnak olyan V krnyezete s egy olyan
h : U V homeomorzmus, amely a (7) rendszer plyit a (8) plyiba viszi.
7
Ez a ktdimenzis esetben nem elg nom osztlyozs, ugyanis az eladson ltni fogjuk, hogy egy csom s egy
fkusz homeomorzmussal egymsba vihet. Ugyanez dieomorzmussal nem tehet meg, ezrt elnysebb a
msodik ttel. Ez viszont tl nom osztlyozst ad, amint az eladson szintn ltni fogjuk. Ezrt a ktdimen-
zis fziskpek megrajzolshoz elssorban a harmadik ttelt fogjuk hasznlni. Sajnos ennek megfogalmazsa
technikailag hosszadalmas, a rszleteket lsd Perko knyvben (138. oldaltl).
5. Ttel (HartmanGrobman dieomorzmussal). Ha f C
2
s Re < 0 az f

(p) mtrix minden sa-

jtrtkre, akkor megadhat a p pontnak olyan U krnyezete, a 0 pontnak olyan V krnyezete s egy olyan
h : U V dieomorzmus, amely a (7) rendszer plyit a (8) plyiba viszi.
A harmadik ttel csak ktdimenzis rendszerekre vonatkozik, teht mostantl legyen (7)-ben n = 2. Elszr
denilni kell, hogy mit rtnk azon, hogy egy egyenslyi pont fkusz, csom, illetve nyereg.
6. Denci. rjuk fel a p egyenslyi pont egy U krnyezetben a megoldsokat polrkoordintkban. A p pont
Stabil fkusz, ha lim
+
r = 0, lim
+
|| = .
Instabil fkusz, ha lim

r = 0, lim

|| = .
Stabil csom, ha lim
+
r = 0, lim
+
|| < .
Instabil csom, ha lim

r = 0, lim

|| < .
Nyereg, ha ltezik 2 olyan pont U-ban, melyekbl a trajektria t + esetn p-hez tart, ltezik 2 olyan
pont U-ban, melyekbl a trajektria t esetn p-hez tart, s a tbbi pontbl indul trajektria t +
s t esetn is elhagyja U-t.
7. Ttel. Legyen n = 2. Ha f C
2
s Re = 0 az f

(p) mtrix minden sajtrtkre, akkor a (7) rendszer p

egyenslyi pontja ugyanolyan tpus, mint a (8) rendszerben az orig.
Az albbi ktdimenzis rendszerekben keressk meg az egyenslyi pontokat, s hatrozzuk meg azok tpust.
Prbljuk meg a teljes fziskpet megrajzolni. Ehhez hasznljuk az irnymezt, azaz az egyes pontokban az f(x)
vektor irnyt, ugyanis ez ppen a trajektria rintvektora. A rajzok elksztshez sokszor elegend annyit
tudni a vektorrl, hogy az egyes pontokban fel, vagy le, illetve balra, vagy jobbra mutat. Ennek eldntsben
segtenek a nullklnk, azaz az x = 0, illetve y = 0 grbk. Ugyanis ezek olyan tartomnyokra osztjk a
fzisskot, amelyeken bell a trajektria irnyvektora fel-le, illetve bal-jobb vltst nem tehet, azaz a tartomny
egyetlen pontjban elg berajzolni az irnyvektort, a tbbi pontokban az irnyvektor ugyanilyen fel-le, illetve
bal-jobb szempontbl.
1.
(a)
_
x = x xy
y = x
2
y
(b)
_
x = y
2
4x
2
y = 8 4y
(c)
_
x = 1 x
2
y
2
y = 2x
[megoldsok:
(a) egyenslyi pontok: (0, 0), nyereg; (1, 1), stabil fkusz; (1, 1), stabil fkusz
(b) egyenslyi pontok: (1, 2), stabil csom; (1, 2), nyereg
(c) egyenslyi pontok: (0, 1), centrum (ez abbl kvetkezik, hogy az egyenletek szimmetrija miatt a fziskp
a fggleges tengelyre szimmetrikus); (0, 1), nyereg
]
2. LotkaVolterra rendszer (ha van id, akkor lehet meslni a rkkrl s a nyulakrl).
_
x = x xy
y = xy y
[egyenslyi pontok: (0, 0), nyereg; (1, 1), centrum (ez csak az els integrlbl ltszik, lsd kvetkez rn).]
HF Rajzoljuk fel az albbi rendszerekhez tartoz fziskpet:
(a)
_
x = 4 4x 2y
y = xy
[(francia Filippov 1023.)]
8
(b)
(a)
_
x = y xy
y = x +x
2
(b)
_
x = y xy
2
x
3
y = x y
3
x
2
y
(c)
_
x = y +x
3
+xy
2
y = x +y
3
+x
2
y
Ez utbbiaknl transzformljuk a rendszert polrkoordintkra [(Perko 137. oldal)].
8. gyakorlat
Ljapunov-fggvny, egyenlet szerinti derivlt (Lie-derivlt), els integrl
Tekintsk az x = y x
3
, y = x y
3
rendszert. Az egyenslyi pontban (orig) a linearizlt nem mutatja
meg a loklis fziskpet, ugyanis a derivlt mtrix sajtrtkei i. Az irnymezbl is csak annyi ltszik, hogy
a trajektrik krbejrnak az orig krl, de az nem, hogy kzelednek hozz, vagy tvolodnak tle. Vegyk
a V (x, y) = x
2
+ y
2
fggvnyt (Ljapunov-fggvnyt), s vizsgljuk meg, hogy a trajektrik mentn cskken,
vegy nvekszik az rtke. Ez megmutathatja, hogy a trajektrik kzelednek az orighoz, vagy tvolodnak tle.
Legyen teht (x(t), y(t)) egy tetszleges trajektria, s legyen V

(t) = V (x(t), y(t)). Ennek derivltjra azt

kapjuk, hogy V

(t) = 2(x
4
(t) + y
4
(t)) < 0, teht a trajektrik kzelednek az orighoz. Ezzel nem csak az
orig egy krnyezetben kaptuk meg a fziskpet, hanem globlisan, az egsz fzisskon. (Az orig aszimptotikus
stabilitsa Ljapunov stabilitsi ttelbl kvetkezik, lsd a kvetkez szakaszban).
A (7) egyenletre vonatkoz stabilits dencikat, illetve Ljapunov stabilitsi s instabilitsi ttelt lsd az
elads jegyzetben. A gyakorlaton elg ezeket a ktdimenzis esetben szemlltetni, mert a ttelek kimondsa
sok idt vesz ignybe.
8. Denci. Legyen M R
n
tartomny, f : M R
n
dierencilhat fggvny s tekintsk az
x(t) = f(x(t)) (9)
autonm egyenletet (rendszert). Legyen U M nylt halmaz s V : U R folytonosan dierencilhat
fggvny. Ekkor a V fggvny (9) rendszer szerinti derivltja (vagy a V derivltja az f vektormez mentn,
vagy a V Lie-derivltja) az albbi fggvny:
L
f
V := grad V, f , azaz (L
f
V ) (p) =
1
V (p)f
1
(p) +. . . +
n
V (p)f
n
(p) (p R
n
).
Ha x(t) a (9) egyenlet megoldsa, akkor a V

(t) = V (x(t)) fggvnyre V

(t) = (L
f
V )(x(t)). Ha V

0,
akkor a V fggvnyt els integrlnak nevezzk. Ez azt jelenti, hogy a V fggvny rtke a megoldsok mentn
lland.
I. Els integrl keresse
i. Tekintsk a harmonikus rezgs m x = kx egyenlett, ahol m a rugra akasztott test tmege, k > 0
a ruglland. Az egyenletet ktdimenzis rendszerr trva az
_
x = v
v =
k
m
x
egyenletet kapjuk. Mutassuk meg, hogy az E(x, v) =
1
2
mv
2
+
1
2
kx
2
fggvny (az sszenergia) els
integrlja a rendszernek (azaz az energia a megoldsok mentn lland). Rajzoljuk meg ez alapjn a
fziskpet.
ii. Csillapod rezgs egyenlete: m x = kx + s(v), ahol s(v) a sebessgtl fgg kzegellenllst jelli,
ezrt feltesszk, hogy vs(v) < 0, azaz a kzegellenllsi er a sebessggel ellenttes irnyba hat. A
mozgsegyenletet az
_
x = v
v =
k
m
x +
s(v)
m
ktdimenzis rendszerr rhatjuk t. Mutassuk meg, hogy jelen esetben az sszenergia E(x, v) =
1
2
mv
2
+
1
2
kx
2
idben cskken, azaz az orig aszimptotikusan stabilis (a rezgs fokozatosan lell, elvileg
vgtelen id alatt). Rajzoljuk meg a fziskpet!
9
iii. LotkaVolterra rendszer:
_
x = x xy
y = xy y,
ahol most feltesszk, hogy x, y 0. Az els integrlt elvileg az elsrend parcilis dierencilegyen-
leteknl hasznlt mdszerrel lehet megtallni, ami jelen esetben lnyegben a kvetkez: elosztva
egymssal a kt egyenletet: dy/dx = y(x 1)/x(1 y), ezt a vltozk sztvlasztsa utn integrlva
kapjuk az els integrlt: V (x, y) = x lnx + y lny. Rajzoljuk meg ennek segtsgvel a fziskpet
a nemnegatv sknegyedben!
II. Specilis alak Ljapunov-fggvny keresse
i. Az n. Brsszeltor rendszer (egy kmiai reakci dierencilegyenlete)
_
x = x(1 y
2
)
y = y(xy 1),
ahol feltesszk, hogy x, y 0. Keressk a Ljapunov-fggvnyt V (x, y) = F(x) + G(y) alakban
(ez egybknt a LotkaVolterra rendszer esetben is mkdik). Az F s G fggvnyeket gy kell
megvlasztani, hogy V

lland eljel legyen. Rvid szmols utn a V (x, y) = x ln x + y + 1/y

fggvnyt kapjuk. Rajzoljuk meg ennek segtsgvel a fziskpet a nemnegatv sknegyedben! (Az
egyenslyi pontok tpusa linearizlssal is kijn, de a globlis fziskphez szksg van a Ljapunov-
fggvnyre.)
HF Rajzoljuk fel az albbi rendszerek globlis fziskpt alkalmasan vlasztott Ljapunov-fggvny segt-
sgvel.
(a)
_
x = x y x
3
y = x +y y
3
(b)
_
x = xy
2
x
3
y = y
3
2x
2
y
(c)
_
x = xy
4
y = x
6
y
[(a): V (x, y) = x
2
+y
2
; (b): V (x, y) = 2x
2
+y
2
; (c): V (x, y) = x
6
/6 +y
4
/4]
HF Hatrozzuk meg az orig stabilitst az albbi rendszerekben, megfelelen vlasztott Ljapunov-fgg-
vny segtsgvel.
(a)
_
x = xy +x
3
y = y +y
2
x
3
+x
4
(b)
_
x = 2y
5
x
3
y = 2xy
2
[A megfelel Ljapunov-fggvnyek V (x, y) = ax

+ by

alakban kereshetk: (a): V (x, y) = 2y

2
x
4
; (b):
V (x, y) = 2x
2
+y
4
]
9. gyakorlat
Ktdimenzis rendszerek periodikus megoldsai
Tekintsk az x = x y x
3
, y = x + y y
3
rendszert. A nullklnkat felrajzolva ltszik, hogy az egyetlen
egyenslyi pont az orig, valamint hogy a trajektrik krbejrnak az orig krl. A linearizls szerint az
orig instabil fkusz. Vegyk a V (x, y) = x
2
+ y
2
Ljapunov-fggvnyt. Rvid szmols utn ez azt mutatja,
hogy az orig krli 1 sugar krben a trajektrik tvolodnak az origtl, a

2 sugar krn kvl viszont
kzelednek hozz. gy a PoincarBendixson-ttel szerint az 1 s

2 sugar krk ltal meghatrozott gyrben

kell legyen egy periodikus plya (lsd a kvetkez szakaszban). Esetleg rdemes denilni a P : [1,

2] [1,

2]
Poincar-lekpezst, s hzifeladatknt feladni, hogy igazoljk a xpont ltezst, ehhez persze az kell, hogy P
a fenti intervallumot nmagba kpezi s folytonos.
Ktdimenzis rendszerekben periodikus megolds ltezst a PoincarBendixson-ttel segtsgvel, nemltezst
pedig a BendixsonDulac-kritriummal lehet igazolni. Legyenek P, Q : R
2
R dierencilhat fggvnyek s
tekintsk az albbi rendszert:
_
x = P(x, y)
y = Q(x, y).
(10)
9. Ttel (Gyenge PoincarBendixson). Legyen K R
2
pozitvan invarins kompakt halmaz, melyben
nincs egyenslyi pont (ezt szoktk Bendixson-fle zsknak nevezni). Ekkor K-ban van periodikus plya.
10
A BendixsonDulac kritrium a Stokes (GaussOsztrogradszkij) ttel albbi ktdimenzis vltozatnak kvet-
kezmnye.
10. Lemma. Legyen D R
2
egyszeresen sszefgg nylt halmaz s G : D R
2
dierencilhat fggvny.
Ekkor
_
D
(
1
G
1
+
2
G
2
) =
_
D
(G
2
, G
1
).
11. Ttel (Bendixson-kritrium). Legyen E R
2
egyszeresen sszefgg nylt halmaz, melyen
1
P +
2
Q
lland eljel s legfeljebb nullmrtk rszen tnik el. Ekkor a (10) rendszernek nincs teljesen E-ben fekv
periodikus plyja.
Bizonyts: Tegyk fel, hogy van E-ben egy periodikus megolds. Jellje ennek belsejt D. Ferva a Stokes
ttelt a G = (P, Q) fggvnyre s a D tartomnyra ellentmondst kapunk.
Teljesen hasonlan igazolhat az albbi
12. Ttel (BendixsonDulac-kritrium). Legyen E R
2
egyszeresen sszefgg nylt halmaz, s legyen
B : E R olyan dierencilhat fggvny, melyre
1
(BP) +
2
(BQ) lland eljel s legfeljebb nullmrtk
rszen tnik el. Ekkor a (10) rendszernek nincs teljesen E-ben fekv periodikus plyja.
1. x = y, y = x+y(1x
2
2y
2
). Mutassuk meg, hogy az 1/

2 s 1 sugar krk ltal meghatrozott

gyr egy Bendixson zsk, gy a PoincarBendixson-ttel szerint van periodikus megolds. [(Hale
Koak 369. oldal.)]
2. x = x +y
2
+x
3
, y = x +y +x
2
y. A Bendixson-kritrium szerint nincs periodikus megolds.
3. x = x xy
2
+y
3
, y = 3y x
2
y +x
3
. A Bendixson-kritrium szerint az orig kzep 2 sugar krben
nincs periodikus megolds.
4. x = y + x
2
xy, y = x + xy. A B(x, y) = (1 + x)
1
(1 + y)
3
segdfggvnyt alkalmazva, a
BendixsonDulac-kritrium szerint nincs periodikus megolds.
5. x = xy x
3
, y = x+y y
3
(a motivciknt felrt feladat). A Bendixson-kritrium szerint az orig
kzep
_
2/3 sugar krben nincs periodikus megolds. Mutassuk meg, hogy pontosan egy periodikus
megolds van! (Hasznljuk a Bendixson-kritrium bizonytsa sorn hasznlt mdszert!)
6. x = y, y = x ay + 2x
2
+by
2
. A B(x, y) = ae
2bx
segdfggvnyt alkalmazva, a BendixsonDulac-
kritrium szerint nincs periodikus megolds.
Esetleg ezen az rn lehet trgyalni a 2-dimenzis vektormezk index elmlett, ugyanis ez is alkalmas periodikus
megolds kizrsra, mivel egy periodikus plya belsejben az egyenslyi pontok indexeinek sszege 0.
HF Ami a feladatokbl megmaradt.
10. gyakorlat
Msodrend lineris egyenletek, magasabbrend egyenletek, ortogonlis polinomok
Tekintsk az
x(t) +p(t) x(t) +q(t)x(t) = f(t) (11)
egyenletet, ahol p, q, f : I R adott folytonos fggvnyek az I intervallumon. Az egyenletet homognnek
nevezzk, ha f 0, klnben inhomognnek hvjuk.
13. Ttel. A fenti dierencilegyenlet minden megoldsa elll x(t) = x
0
(t)+c
1
x
1
(t)+c
2
x
2
(t) alakban, ahol x
0
az inhomogn egyenlet megoldsa, x
1
s x
2
pedig a homogn egyenlet linerisan fggetlen megoldsai, c
1
, c
2
R
tetszleges szmok.
11
Az egyenlet megoldsainak ellltsa teht kt lpsbl ll: egyrszt a homogn egyenlet kt linerisan fg-
getlen megoldsnak (alaprendszernek) meghatrozsa, msrszt az inhomogn egyenlet egy n. partikulris
megoldsnak (ez az x
0
(t)) megkeresse.
Homogn egyenlet: A megoldsok ellltsra nincs ltalnos mdszer, kt specilis esetet trgyalunk.
(a) Ha az egyenlet lland egytthats, azaz x(t) + p x(t) + qx(t) = 0, ahol p, q R, akkor a megoldst
kereshetjk x(t) = e
t
alakban. Ekkor -ra a

2
+p +q = 0 (12)
egyenletet kapjuk. Ha ennek gykei valsak s klnbzk (
1
,
2
), akkor a kt linerisan fggetlen meg-
olds : x
1
(t) = e

1
t
, x
2
(t) = e

2
t
. Ha az egyenletnek ktszeres vals gyke van (), akkor a kt linerisan
fggetlen megolds : x
1
(t) = e
t
, x
2
(t) = te
t
. Ha a gykk nem valsak, azaz
1
= +i s
2
= i,
akkor a kt linerisan fggetlen megolds : x
1
(t) = e
t
cos t, x
2
(t) = e
t
sin t.
Hasonlan lehet eljrni magasabbrend egyenlet esetben is, akkor termszetesen (12) is magasabbfok
lesz.
(b) Ha ismernk egy x
1
(t) megoldst, akkor egy msikat lehet x
2
(t) = x
1
(t)z(t) alakban keresni, s ekkor
z(t)-re egy elsrend egyenletet kapunk. Az x
1
(t) megtallsra nincs ltalnos mdszer, gyakran rdemes
specilis alakban (pl. polinom, vagy hatvnysor) keresni.
Inhomogn egyenlet:
(a) Ha a (11) egyenlet lland egytthats s az inhomogn tag specilis alak, akkor viszonylag egyszeren
meg lehet hatrozni egy x
0
(t) partikulris megoldst:
14. Ttel. Legyen (11)-ben p s q konstans fggvny, valamint
f(t) = e
t
_
P
1
(t) cos t +P
2
(t) sin t
_
,
ahol , R s P
1
, P
2
polinomok. Jellje k az + i multiplicitst (12)-ben (k lehet 0 is). Ekkor (11)
egy partikulris megoldsa elll
x
0
(t) = t
k
e
t
_
Q
1
(t) cos t +Q
2
(t) sin t
_
alakban, ahol Q
1
s Q
2
polinomok, melyeknek foka legfeljebb P
1
s P
2
foknak maximuma.
(b) A partikulris megolds elllthat a homogn egyenlet alaprendszerbl az llandk varilsnak md-
szervel is. Ez a mdszer az elztl eltren minden esetben mkdik, de nagyon sok szmolst
ignyel(het). A (11) inhomogn egyenlet partikulris megoldst keressk x
0
(t) = c
1
(t)x
1
(t) + c
2
(t)x
2
(t)
alakban, ahol x
1
, x
2
a homogn egyenlet kt linerisan fggetlen megoldsa. Legyen
W(t) =

x
1
(t) x
2
(t)
x
1
(t) x
2
(t)

,
az n. Wronski-determinns. Ekkor a keresett c
1
, c
2
fggvnyek a kvetkez kplettel szmolhatk:
c
1
(t) =
_

0 x
2
(t)
f(t) x
2
(t)

W(t)
, c
2
(t) =
_

x
1
(t) 0
x
1
(t) f(t)

W(t)
.
1. Az albbi msodrend, fggvnyegytthats egyenleteknl sejtsnk meg egy x
1
(t) megoldst s keres-
sk meg a msik megoldst x
2
(t) = x
1
(t)z(t) alakban!
(a)
_
t
2
+ 1
_
x(t) 2t x(t) + 2x(t) = 0
(b) t
2
(t + 1) x(t) 2x(t) = 0 [(Filippov 632.)]
(c) x(t) x(t) tg t + 2x(t) = 0 [(Filippov 639.)]
[(a): x
1
(t) = t; (b): x
1
(t) = 1 + 1/t; (c): x
1
(t) = sin t.]
2. Oldjuk meg az albbi msodrend, lland egytthats homogn egyenleteket!
(a) x(t) + x(t) 2x(t) = 0 [(Filippov 511.)]
(b) x(t) 4 x(t) + 5x(t) = 0 [(Filippov 515.)]
(c) x(t) 2 x(t) +x(t) = 0 [(Filippov 522.)]
12
(d)
....
x (t) x(t) = 0 [(Filippov 519.)]
[alaprendszerek: (a): e
t
, e
2t
; (b): e
2t
cos t, e
2t
sin t; (c): e
t
, te
t
; (d): e
t
, e
t
, cos t, sin t.]
3. Oldjuk meg az albbi inhomogn lland egytthats egyenleteket!
(a) x(t) 3 x(t) + 2x(t) = e
t
cos t
(b) x(t) + 2 x(t) 3x(t) = t
2
e
t
[(Filippov 542.)]
(c) x(t) 4 x(t) +8x(t) = e
2t
+sin 2t. [Itt az inhomogenits kt tagjhoz kln-kln meg kell keresni a
partikulris megoldst, s ezek sszege lesz a keresett x
0
. (Filippov 543.)]
[megoldsok: (a): C
1
e
t
+ C
2
e
2t
(1/2)e
t
(cos t + sin t); (b): C
1
e
t
+ C
2
e
3t
+ (t
3
/12 t
2
/16 + t/32)e
t
; (c):
C
1
e
2t
cos 2t +C
2
e
2t
sin 2t + (1/4)e
2t
(1/10) cos 2t (1/20) sin 2t.]
4. Oldjuk meg az albbi, rezgseket ler egyenleteket!
(a) Harmonikus rezgs: x(t) +a
2
x(t) = 0 (a R adott).
(b) Csillaptott rezgs: x(t) + c x(t) + a
2
x(t) = 0 (a, c R adott). Mely c esetn igaz, hogy minden
megolds 0-hoz tart, ha t ?
(c) Gerjesztett rezgs: x(t) + a
2
x(t) = cos t (a, R adott). Mely esetn van nemkorltos
megolds? [ = a esetn, azaz ha a gerjeszts (jobboldal) frekvencija megegyezik a rendszer (baloldal)
sajtfrekvencijval.]
5. Bizonytsuk be a 14. ttelt P
1
P
2
, illetve = = 0 esetn!
Az albbi nevezetes polinomok, melyek a matematika tbb terletn elfordulnak, bizonyos specilis fggvny-
egytthats msodrend homogn lineris KDE-k alaprendszernek keresse kzben kerlnek el. Azaz ezek
adjk a keresett dierencilegyenlet x
1
megoldst. Ezek kzl sorolunk fel itt nhnyat dierencilegyenletkkel
egytt.
6. Igazoljuk, hogy valban megoldsok!
(a) Legendre-polinomok:
1
2
n
n!
[(t
2
1)
n
]
(n)
, (1 t
2
) x(t) 2t x(t) +n(n + 1)x(t) = 0
(b) Csebisev-polinomok: cos(narc cos t), (1 t
2
) x(t) t x(t) +n
2
x(t) = 0
(c) Laguerre-polinomok: e
t
[t
n
e
t
]
(n)
, t x(t) + (1 t) x(t) +nx(t) = 0
(d) Hermite-polinomok: e
t
2
[e
t
2
]
(n)
, x(t) 2t x(t) + 2nx(t) = 0
HF Ami a feladatokbl megmaradt.
11. gyakorlat
Kzelt megolds ellltsa sorfejtssel, peremrtk-problmk, sajtrtk-feladatok
15. Ttel. Legyen t
0
R, p R
n
, f : R
n+1
R a (t
0
, p) pont egy krnyezetben rtelmezett analitikus
fggvny. Az
x
(n)
(t) = f
_
t, x(t), x(t), . . . , x
(n1)
(t)
_
(13)
explicit n-ed rend dierencilegyenletnek, az x
(k)
(t
0
) = p
k+1
(k = 0, 1, . . . , n 1) kezdeti felttel mellett ltezik
egyetlen analitikus megoldsa a t
0
egy krnyezetben.
Helyettestsk a (13) egyenletbe az
x(t) =

n=0
a
n
(t t
0
)
n
hatvnysort. A kezdeti felttelt felhasznlva a sor egytthati egyms utn kiszmthatk.
1. Oldjuk meg az x(t) = x(t) dierencilegyenletet sorfejtssel az x(0) = 1 kezdeti felttel mellett.
[x(t) = e
t
]
13
2. Hatrozzuk meg az x(t) = x
2
(t) t dierencilegyenlet x(0) = 1 kezdeti felttelt kielgt megoldsa
Taylor sornak els ngy tagjt.
[T
3
(t) = 1 +t + (1/2)t
2
+ (2/3)t
3
]
3. Hatrozzuk meg az (1 t
2
) x(t) 4t x(t) 2x(t) = 0 dierencilegyenlet x(0) = 1, x(0) = 0 kezdeti
felttelt, illetve az x(0) = 0, x(0) = 1 kezdeti felttelt kielgt megoldsait.
[x(t) =
1
1 +t
2
, illetve x(t) =
t
1 +t
2
]
Legyenek a, b, p, q R, a < b, tovbb legyenek
1
,
2
R adott szmok s f C[a, b]. Az
(PP)
_
x(t) +p x(t) +qx(t) = f(t)
H
1
x =
1
, H
2
x =
2
(14)
feladatot peremrtk-problmnak nevezik, ahol a peremfelttelben a H
1
, H
2
: C
1
[a, b] R lineris lekpezsek
H
1
x :=
1
x(a) +
1
x(a) =
1
, H
2
x :=
2
x(b) +
2
x(b) =
2
alakak, ahol
1
,
2
,
1
,
2
R s
2
i
+
2
i
= 0 (i = 1, 2).
A msodrend egyenletekrl tanultak szerint a (14) dierencilegyenlet minden megoldsa elll x(t) = x
0
(t) +
c
1
x
1
(t) + c
2
x
2
(t) alakban, ahol x
0
az inhomogn, x
1
s x
2
pedig a homogn egyenlet megoldsai, c
1
, c
2
R
tetszleges szmok. Ha mr megtalltuk az x
0
, x
1
, x
2
fggvnyeket, akkor a (PP) megoldsa azt jelenti, hogy
megadjuk a c
1
, c
2
szmokat gy, hogy x teljestse a peremfeltteleket is. Az x fggvnyt a peremfelttelekbe
helyettestve kapjuk az albbi ttelt:
16. Ttel. A PP-nak pontosan akkor ltezik minden f C[a, b] s minden
1
,
2
R esetn egyetlen megoldsa,
ha lteznek a homogn egyenletnek olyan linerisan fggetlen x
1
, x
2
megoldsai, melyekre
det A :=

H
1
x
1
H
1
x
2
H
2
x
1
H
2
x
2

= 0.
Ha ez a determinns nulla, akkor a (PP)-nak vagy vgtelen sok megoldsa van, vagy nincs megoldsa.
Mivel det A = 0 azt jelenti, hogy az A mtrix egy nemnulla vektort nullba kpez, azrt a ttelbl kvetkezik
az albbi:
17. Kvetkezmny. A (PP)-nak pontosan akkor ltezik minden f C[a, b] s minden
1
,
2
R esetn
egyetlen megoldsa, ha a homogn (PP)-nak (melynl f 0, s
1
=
2
= 0) csak az azonosan nulla fggvny
megoldsa.
Ennek eldntsben segt a sajtrtk-feladat vizsglata.
18. Denci. A szm sajtrtke a (14) (PP)-hoz tartoz sajtrtk-feladatnak, ha az
_
x +p x = x
H
1
x = H
2
x = 0
(15)
(PP)-nak van nem azonosan nulla megoldsa.
Mivel q pontosan akkor sajtrtk, ha det A = 0, azrt fennll az albbi:
19. Ttel. A (14) (PP)-nak pontosan akkor ltezik minden f C[a, b] s minden
1
,
2
R esetn egyetlen
megoldsa, ha q nem sajtrtke a (PP)-hoz tartoz (15) sajtrtk-feladatnak.
4. Legyen b,
1
,
2
R, b > 0. Hatrozzuk meg az
(a)
_
x = x
x(0) = x(b) = 0
(b)
_
x = x
x(0) +
1
x(0) = x(b) +
2
x(b) = 0
sajtrtk-feladatok sajtrtkeit.
14
5. Az albbi inhomogn peremrtk-problmk kzl melyiknek ltezik egyrtelmen megoldsa, illetve
melyiknek nincs megoldsa? Amelyiknek van megoldsa, azt szmoljuk is ki.
(a)
_
x +x = 1
x(0) = x(/2) = 0
(b)
_
x +x = 1
x(0) = x() = 0
(c)
_
x(t) +x(t) = 2t
x(0) = x() = 0
[(a): x(t) = cos t sin t + 1; (b): nincs megolds; (c): x(t) = cos t +C sin t + 2t minden C R-re (azaz
vgtelen sok megolds van).]
6. Mely b > 0-ra ltezik egyrtelmen megoldsa az albbi peremrtk-problmnak?
_
x(t) + 4x(t) = e
t
x(0) = 1, x(b) = 2
7. Legyen b,
1
,
2
> 0. Mutassuk meg hogy az
_
x = x
x(0) =
1
, x(b) =
2
(PP) megoldsa pozitv [0, b]-ben, ha nagyobb, mint a (PP)-hoz tartoz sajtrtk-feladat legnagyobb
sajtrtke.
() Legyen b, > 0. Mutassuk meg, hogy ha az x fggvnyre x x s x(0) > 0, x(b) > 0, akkor x(t) > 0
minden t (0, b) esetn.
HF Ami a feladatokbl megmaradt.
12. gyakorlat
2. ZH
15