You are on page 1of 130

Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen Magyarok és a Szent Galleni Apátság

Akten des wissenschaftlichen Kolloquiums an der Universität Eötvös Loránd Budapest vom 21. März 1998 anlässlich der Ausstellung „Die Kultur der Abtei Sankt Gallen“ im Ungarischen Nationalmuseum (21. 3. – 30. 4. 1998)

herausgegeben von György J. Csihák und Werner Vogler

HIM AG Y C A SC H H RI I

R

AR

I S

RT N E SC H ER I R V TO

T

I E G YES N Z LM E R E I R

I

Ungarisch Historischer Verein Zürich
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület és a Szent Galleni Apátsági Levéltár kiadványa

Stiftsarchiv Sankt Gallen

Sankt Gallen - Budapest 1999

LE
3

CH

T

H H

UG

Z

Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen
Kolloquium an der Universität Eötvös Loránd Budapest am 21. 3. 1998

anlässlich der Ausstellung „Die Kultur der Abtei Sankt Gallen“ vom 21. März bis 30. April 1998 im Ungarischen Nationalmuseum

Landammann lic. oec. Hans Ulrich Stöckling, Präsident der Regierung des Kantons St. Gallen Rektor Prof. Dr. Miklós Szabó, Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften sowie

Patronat

Dr. Werner Vogler, Stiftsarchivar, St. Gallen, Präsident des Historischen Vereins des Kantons St. Gallen, Ehrenmitglied des Ungarisch Historischen Vereins Zürich Dr. Karl Schmuki, Stiftsbibliothek, St. Gallen Dr. István Fodor, Tit. Generaldirektor des Ungarischen Nationalmuseums, Präsident der Vereinigung der Ungarischen Museen

Referate

Prof. Dr. habil. István Erdélyi, Direktor des Instituts für Geschichte an der Gáspár Károli Universität, Budapest Miksa B. Bánhegyi OSB, Bibliotheksdirektor, Erzabtei Pannonhalma

Prof. Dr. Walter Berschin, Universität Heidelberg, Ehrenmitglied des Ungarisch Historischen Vereins Zürich

Dr. György J. Csihák, Präsident des Ungarisch Historischen Vereins Zürich

4

Magyarok és a Szent Galleni Apátság
Kolloquium az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Budapesten 1998. március 3-án,

a Magyar Nemzeti Múzeumban 1998. március 21-től április 30-ig tartott „A Szent Galleni Apátság kulturája“ című kiállítás alkalmával

lic. oec. Hans Ulrich Stöckling, St. Gallen Kanton kormányelnöke Dr. Szabó Miklós, az Egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora valamint

Védnök

Dr. Fodor István, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum c. főigazgatója, a Magyar Múzeumok Szövetségének elnöke Prof. Dr. habil. Erdélyi István, a Károli Gáspár Egyetem (Budapest) Történelmi Intézete igazgatója

Dr. Karl Schmuki, Apátsági Könyvtár, St. Gallen

Dr. Werner Vogler, St. Gallen Kanton főlevéltárosa – apátsági főlevéltáros St. Gallen Kanton Történelmi Egyesületének elnöke, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület dísztagja

Előadók

Bánhegyi B. Miksa OSB, a Pannonhalmi Főapátság könyvtárigazgatója Dr. Walter Berschin, a Heidelbergi Egyetem professzora, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület dísztagja

Dr. Csihák J. György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke

5

phil. Ehrenmitglied des Ungarisch Historischen Vereins Zürich Übersetzung Fordítás: Sipos Zsolt (* markierte Vorträge) Lektorat: Dr. 2002 Készült: a Zepetnek Nyomdában. Präsident des Historischen Vereins des Kantons Sankt Gallen. Sankt Gallen. Gallen 6 . Gallen ISBN 963 86100 8 5 Das Veröffentlichungsrecht der vorgetragenen Vorträge gehört dem Verein und den Verfassern Az elhangzott előadások közlési joga az egyesület és a szerző tulajdona © 1999 by © Zweite Auflage – Második kiadás. Werner Vogler Stiftsarchivar. Pandula Attila. Budapest Ehrenmitglied des Ungarisch Historischen Vereins Zürich lic. Csihák J.Redaktion Szerkesztő: Dr. Wissenschaftlicher Assistent am Stiftsarchiv St. György Präsident des Ungarisch Historischen Vereins Zürich a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke Dr. Adjunkt. am Eötvös Loránd Tudományegyetem. Lorenz Hollenstein. Balatonvilágos ( (88) 480-511 Ungarisch Historischer Verein Zürich Stiftsarchiv St.

kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 Magyar adatok a Szent Galleni Apátsági Könyvtárban . . .93 . . . . . . . . . .39 Bánhegyi B. . . . . . . . . . . . . . . . .28 Fodor István Erdélyi István A magyarok 926-os Szent Gallen-i betörése a Szent Galleni Apátsági Könyvtár kézirat-kincsének tükrében . . . . .9 Spuren der Ungarn im Sankt Galler Stiftsarchiv . . . . . . . . . . . . . . . . . György Die Vita Ulrichs von Augsburg und die Ungarn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miksa Sankt Gallen und Pannonhalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .zwei Bibliotheken Berschin Walter Csihák J. . . . . . .két könyvtár . . .107 Die Anzahl Besucher der Ausstellung in Ungarn – A kiállítás látogatóinak száma Magyarországon . . . . . . . . . . . . .97 Ein heidnischer Beitrag zum Thema „Die Ungarn in Sankt Gallen“ . . . . . .58 Ágostai (Augsburg-i) Ulrik élete és a magyarok . . . .71 Der Einfall der Ungarn in Sankt Gallen im Jahre 926 in den Handschriftenschätzen der Stiftsbibliothek Sankt Gallen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50 . . . . . . . . . . . .Inhalt – Tartalom Caratsch Claudio Vogler Werner Schmuki Karl Zum Geleit . . . . . . . . . . . . .78 Sankt Gallen und die Streifzüge der Ungarn Szent Gallen és a magyar hadjáratok .83 „Magyarok Szent Gallenben“-hez – röviden . . . . . . . . . .54 Ein Wort zum Thema „Die Ungarn in Sankt Gallen“ . . . . . . . . . . .117 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .126 7 .63 Anhang – Függelék Magyarok Szent Gallenben – pogányul . . . . .102 Ergänzung zur Auflage 2 – Kiegészítés a 2. . . . . . . .90 Szent Gallen és Pannonhalma . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8 .

deren Ergebnisse im vorliegenden Druck vermittelt werden. das innert fünfundsiebzig Jahren von wilden Reiterscharen zu den Bewahrern eines wohlhabenden christlichen Königreiches wurde und es in drei weiteren Jahrhunderten zu einer der führenden Mächte Europas brachte. so ist eine brennende Neugier für alle Belange der Abtei St. Die Eintragungen in den St. Damit belegt er auch die ausserordentlich wichtige Funktion St. ihr ungarisches Gegenstück von Pannonhalma sowie über den Ungarneinfall von 926 vor. wie es der hier enthaltene Vortragstext von Dr. Claudio Caratsch Schweizerischer Botschafter in Ungarn 9 . Gallens für die ungarische Selbsterkenntnis. Gallen. Die geschichtliche Entwicklung eines Volkes. Gallen. Alle diese Quellen befinden sich in Bibliothek und Archiv der Abtei St. Gallen feststellbar.Zum Geleit Bei der ungarischen Bevölkerung ist das Interesse für die nationale Geschichte aussergewöhnlich stark vertreten. Deshalb traf die kulturelle Tagung. galt in den Zeiten der Not und der fremden Besetzung als Trost und gilt heute als Beispiel für eine ebenso grundlegende Wandlung zur Teilnahme an der westeuropäischen Zusammenarbeit. Was die Kontakte zur Schweiz betrifft. dass später in der St. Die Vorträge stellen neueste Forschungsergebnisse über die Abtei St. Galler Episoden aus der frühen Árpádenzeit. auf ein berechtigtes Interesse. Karl Schmuki so lebhaft aufzeigt. Dies ist weiter nicht erstaunlich. welcher erste Kontakt glücklicherweise der einzige bedrohliche blieb und bis heute einer erfreulichen Gegenseitigkeit im Austausch und im Einvernehmen Platz gemacht hat. weiss doch in Ungarn fast jedes Schulkind von den St. Galler Annalen liefern die älteste direkte schriftliche Kunde von den „Agareni“. deren schwankendes Bild in der westlichen Kultur weiterhin so kräftig wirkte. aber stets einprägsam darüber berichtet wurde. Galler Klostergeschichte und wiederum mehrere Jahrhunderte später in Bildquellen immer anachronistischer.

10 .

Vorträge 11 .

12 .

Jahrhundert festgehalten. über die lokalsprachlichen und stammesprachlichen Grenzen hinaus einen kommunikativen Austausch im Kultur. dass die Texte zu einem wichtigen Teil bis heute am Ort ihrer Entstehung liegen. Es handelt sich um einen Bestand von rund 800 originalen Dokumenten. sozusagen in den ursprünglichen Instituten . So lebte die römische Zivilisation in mannigfacher Art und Weise im Mittelalter Werner Vogler (St. immer vor dem Hintergrund einer klassisch-antiken römischen Kultur. vorwiegend Urkunden. sondern auch für die Paläographie und Sprachgeschichte stellen die St. Sie sind Zeugnisse für die Latinität des Mittelalters und damit für einen fast europaweiten Bezugshorizont. in den folgenden Jahrzehnten wird dann die Überlieferung zunehmend dichter. György Csihák. Gallen. Gallens Stiftsarchiv hinweisen.und Bildungstradition. Jahrhundert entstanden. konkret sind dies neben zwei Verbrüderungsbüchern des 9. Gallen bildet seit 1983 mit Stiftsbibliothek und Stiftsarchiv und den barocken Bauten Teil des Welterbes. welche die von alemannischen Grundbesitzern vorgenommenen Güterschenkungen rechtsgültig festhalten. in dieser Quantität einzigartig nördlich der Alpen. Jahrhunderts und dem einzigartigen Professbuch aus karolingischer Zeit die Rechtsdokumente. eine ungarische Übersetzung ist vor wenigen Jahren dank der Initiative von Dr. die ersten Originale stammen aus der Zeit um 740. Die lateinische Sprache war das Kommunikationsmittel des Früh. aus bescheidenem Beginn als Abtei im 8. des Präsidenten des Ungarisch Historischen Vereins Zürich. das im Katalog der UNESCO eingetragen ist. und 10. Die Überlieferung der Rechtsakten setzt bereits zur Gründungszeit des Klosters um 720 ein. in Stiftsbibliothek und Stiftsarchiv. Das Stiftsarchiv St. die. Galler Texte zusammengestellt und kommentiert. zunehmend über Jahrhunderte hinweg auch politische Aufgaben übernahm.die rechtlich und administrativ voneinander getrennt sind.und Bezugsraum hinaus. Der frühere Stiftsbibliothekar Johannes Duft hat die St. das es ermöglichte.Spuren der Ungarn im Sankt Galler Stiftsarchiv Der Stiftsbezirk St. In dieser Überlieferung sind auch wesentliche schriftliche Texte über die Geschichte und die Züge der Ungarn in Westeuropa im 9. Ganz besonders stützt diesen Eintrag die einzigartige Überlieferung des Frühmittelalters. Die pragmatische Schriftlichkeit hütet aus dieser frühen Epoche das Stiftsarchiv. erschienen. Gallen tritt noch die Eigenart hinzu.und Hochmittelalters. Zur Tatsache der dichten Überlieferung aus dem Frühmittelalter in St.Stiftsbibliothek und Stiftsarchiv . vor dem Jahre 1000. Tibor Missura und Dr.und Rechtsleben aufrechtzuerhalten. von Bedeutung weit über den eigentlichen Entstehungs. Nicht nur für die Rechtsgeschichte. Gallen umfasst die Rechtsdokumente und Verwaltungsakten der ehemaligen Fürstabtei St. Gallen) 13 . Galler Urkunden einzigartige Zeugnisse mittelalterlicher Kultur dar. Als Stiftsarchivar möchte ich mit diesem Beitrag besonders auf die schriftliche Überlieferung über die Ungarn in St.

Natürlich gab es dann die Völkerwanderung. Dies ist natürlich kein 14 . Dann folgt eine Urkunde aus der Zeit nach dem Ungarneinfall. September 925 datiert werden sollte. welche die Kontinuität teilweise brachen. Es ist quellenmässig fundiert davon auszugehen. beim Einfall der Ungarn am 1.h. aus dem Nichtvorhandensein von Urkunden aus einer bestimmten Zeit. Mai 926. Am Beispiel der Annales Alemannici. Im gleichen Jahr 926 .weiter. wurde gleichsam im Hegel’schen Sinne ins Mittelalter aufgehoben (bewahrt). dass vom Blickwinkel der Abtei her gesehen das Jahr 926. Auch Sarazenen bedrohten die Gallusabtei. d. So würde sich die Vorstellung von der Zäsur in der Schriftlichkeit durch die Ungarn gut bestätigen lassen. um den genius loci zu beschwören. Mai 926 datiert wurde. Mönche und Laien. Aber diese Datierung ist nicht ganz sicher. Am Beispiel des karolingischen Professbuchs mit dem Eintrag des Todes „Wiberats“. Doch nun zurück zu unserem eigentlichen Thema. Gallen aus. dass der Einfall der Ungarn die pragmatische Schriftlichkeit gleichsam zum Erliegen gebracht oder die Überlieferung mindestens unterbrochen hat. Ein schönes Beispiel sind etwa auch die römischen Überreste in Budapest. Ich möchte an drei Quellenarten den Spuren der Ungarn im Stiftsarchiv nachgehen. 1. 1. am Beispiel der Lücken von Urkunden aus der Zeit nach dem Ungarneinfall besonders schön aufzeigen. ähnlich wie wir solche in der Schweiz zu finden vermögen.stellt König Heinrich in Worms am 4. und 2. ausserdem zerstörte ein verheerender Brand 937 wesentliche Teile der Klostergebäude. so anschaulich beschreibt. sich vor dem Ungarneinfall auf Burgen und Inseln in Sicherheit brachten. den Ekkehart IV. Wiboradas. Das Silberne Zeitalter zog erst allmählich herauf.Wartmann 786 . andere haben auch schon darauf hingewiesen. wir wissen dies aus den Erzählungen Ekkeharts IV. also wenige Wochen nach dem Einfall vom 1. Bis 925 führt Hermann Wartmann im „Urkundenbuch der Abtei St.. Für die modernen Historiker schliesst damit das Goldene Zeitalter St. Wartmann 785. Mai 926. dass das Dokument auf den 21. Gallen auf den 26. November eine Privilegienbestätigung fűr St. Galler Urkundenbestandes den Eindruck. dass vielmehr auch die kostbaren Bücher und wertvollen Dokumente evakuiert und disloziert wurden. das Kloster musste sich von den Ungarneinfällen und weiteren schwerwiegenden Ereignissen erst erholen. die Landnahme der Ungarn und anderer Völker. und zwar wird die Immunität des Klosters konfirmiert. unmittelbarste Fassung im Stiftsarchiv aufbewahrt wird. der Einfall der Ungarn.E. 3. dass nicht nur Menschen. die im Kloster St. Deshalb sind diese Zeugnisse über die Geschichte der Abtei und die Erwähnungen der Ungarn tatsächlich erhalten geblieben. Gallen“ 784 Urkunden auf. es ist vielleicht eher so. Die Zäsur lässt sich m. 2. Vor kurzer Zeit hat ja hier eine Ausstellung auf dieses gemeinsame Kulturerbe hingewiesen. Ich wage die Aussage. aus dem Fehlen von Quellen. eine entscheidende Zäsur bildet. Ex negativo. Gallens. Man gewinnt beim Betrachten des frühen St. deren beste.

Gallen. aber nie mehr so dicht wie zuvor. hatte ein Amalpret seinen Besitz in „Wolerammeswilare“. Auch eine weitere Urkunde . 940 hat König Otto I. Galler Abt Craloh. Jahrhunderts und versiegt danach über Jahrzehnte bald einmal vollständig. gut zehn Jahre nach dem Ungarneinfall. Sie ist unvollständig überliefert und kann ebenfalls nicht gegen unsere Argumentation angeführt werden. Erst 933. Wartmann 792 eine wohl im Zürichbiet ausgestellte Traditionsurkunde für St. die Männedorf betrifft. Gallen ausgestellte Urkunde aus dem rätisch-romanischen. Wartmann 792. Juni 947 in Magdeburg die wichtige Bestätigung der Verleihung des Markt. Güter im Thurgau. Daran reiht sich 948/9 eine weitere Schenkung an das Kloster St. Immerhin wäre sie aber. das natürlich nie mit letzter Stringenz gelöst werden kann. Wartmann 788. handelt es sich um sogenannte Folkwin-Urkunden. Die nächste Urkunde. dass gerade nach dem Ungarneinfall noch Verluste entstanden sind. die auch anderswo festgestellt werden kann.gut zwei Jahre nach dem Ereignis. ist datumsmässig in einen Zeitraum von 10 bis 20 Jahren nach dem Ungarneinfall anzusetzen. Gallen zu tun hat. bietet ein Problem der Datierung. Gallen. ist schwer zu verstehen und bisher nicht plausibel erklärt. an den St. Die folgende Urkunde. geschrieben und in St. auch wenn das Datum für 929 bestätigt werden könnte. Februar 924. Gallen. sondern im heutigen Süddeutschland. so dass sie nicht als Zeugnis für eine Kontinuität der St. Wartmann 791 ist eine Verkaufsurkunde aus dem Folkwin-Paket. Parallel dazu eine Blütezeit der pragmatischen Schriftlichkeit zu vermuten. mehr als sechs Jahre nach dem Ungarneinfall entstanden. Ein Jahr später schenkt König Otto I. die jedenfalls nichts mit St. Des weiteren folgt am 12. das zunächst nichts mit dem Kloster St. vielleicht bei Zuzwil SG zu suchen. eine wohl in Buchs im Kanton St.Wartmann 787 . ob die fehlenden Urkunden nach dem Ungarneinfall einfach nicht mehr existieren. Immerhin brachte das Silberne Zeitalter seit ungefähr 1000 eine zweite Blütezeit des Skriptoriums mit liturgischen und neumierten Musikhandschriften. Galler Kanzlei. Gallen von privater Seite. Die schriftliche urkundliche Überlieferung läuft im Mittelalter noch weiter bis gegen Ende des 10. Diese Lücke der schriftlichen Überlieferung nach 1000. zudem ist es ein Stück. Wartmann 790 und 791. die Immunität des Klosters zu Quedlinburg bestätigt. Gallen entstanden sind. Auch bei den nächstfolgenden Urkunden. birgt ebenfalls Datierungsprobleme. Gallen gingen. aber einmal vorhanden gewesen sind. Wartmann 793. 928. Es stellt sich die Frage. Auf der anderen Seite kann man sich nicht ohne weiteres vorstellen.und Münzrechtes in Rorschach durch König Otto I.Dokument der St. Ähnliches gilt für Wartmann 789. wo jedes Jahr oder fast Monat für Monat oder ausnahmsweise gar Tag für Tag Güter an das Kloster St. an das Kloster St. vielleicht in Vorarlberg. die ebenfalls nicht in St. 947. Ein Jahr zuvor. ent- 15 . sie kann auch vordatiert werden auf den 8. In der Folge werden die Schenkungen wieder dichter. in der Baar und an weiteren Orten an das Kloster St. Gallen geschenkt. Galler Schriftlichkeit nach dem Ungarneinfall dienen kann. Gallen überliefert. also nicht alemannischen Gebiet. wurde wieder eine Schenkungsurkunde des Klosters. Gallen zu tun hat. und zwar nicht in St. ein Problem.

Da fühlen wir gleichsam den Puls der Ereignisse. So legt es mindestens die Tatsache nahe. was im weitern auch bedeutet. dass für die pragmatische Schriftlichkeit St. Für jedes Jahr ist nach 869 nur gerade eine Zeile reserviert. Gallen 16 . weil St. sondern vielmehr zusammenfassend darauf hinweisen. der im Manuskript des Stiftsarchivs noch vor dem siebenten Schreiber anzusetzen ist. sollten eigentlich Annales Sangallenses heissen. sich vorzustellen. Gallen als „unser Kloster“ erwähnt wird. zumal zahlreiche Parallelfälle in anderen Klöstern zu vermelden sind. dass es sich beim Manuskript des Stiftsarchivs um die beste Überlieferung der alemannischen Annalen handelt. ist ein erster die Ungarn betreffender Eintrag* überliefert. Was für die Geschichte der Ungarn dabei bedeutsam wird. wie sie in der Forschung neben Annales Alemannici traditionell genannt werden. so dass mit kleiner Schrift weitere Einträge zum entsprechenden Jahr eingefügt wurden und der Text sich teilweise am Rande. Die Hände sind im übrigen verschiedenen Skriptorien zuzuweisen. das eine herausragende Rolle spielt. ist die Tatsache. Sieben Hände sind an diesen Annalen beteiligt. Frappant ist diese Lücke im 11. die letzte. Doch dieses Problem möchte ich hier nicht erörtern. Walter Lendi hat festgehalten. wie stark die Epoche in unserem alemannischen und bayerischen Raum im Zeichen der Ungarneinfälle stand und wie sehr die Menschen mit diesen Ereignissen konfrontiert waren. Bereits für 791. Gallens offenbar der Einfall der Ungarn 926 . Eine Zeile reichte in der Praxis aber häufig nicht. nicht zuletzt deshalb.wohl nicht monokausal . dass man sich aufs Notwendigste und die wichtigsten Ereignisse beschränken wollte. eben dem Jahr des Ungarneinfalls in St.eine entscheidende Zäsurstelle bedeutet. Sie kamen 1712 nach Zürich als Kriegsbeute bei der Invasion der Zürcher und Berner ins fürstäbtliche Gebiet. Dies ist sicher auch ein Beweis und ein schönes Zeugnis für die Tatsache. Angelegt waren die Annalen für eine Zeit bis 980. 1931. für Einträge ausgespart bzw. Die Urkunden fliessen sehr knapp. Diese Überlieferungsgeschichte wollen wir nicht weiter berühren. 2. nämlich zwei. Der Hauptanleger des chronologischen Gerüstes der römischen Jahrzahlen hat wohl um 869-76 gearbeitet. Jahrhundert fassbar. fortsetzen musste. Die Annales Turicenses. Es fällt schwer. den Text mehrzeilig eingeschrieben hat. wurden sie dem Stiftsarchiv St. Neben Einträgen über das Wirken der Kaiser und Könige ist es vor allem dieses Thema. was der Grund dafür ist. Zwischen 899 und 926 dominieren in den Annalen im Grunde genommen die Einträge über die Ungarn. Gallen. siebente Hand gehört aber sicher einem St. für welches bei Wartmann nur gerade fünf Urkunden zu finden sind. dass es sich in Bezug auf die Ungarn weitgehend um Ad hoc-Einträge zu den einzelnen Jahren handelt. Tatsächlich führen aber die Einträge nur bis 926. also im 8. Direkt auf St. indes immerhin darauf hinweisen. dass er zu diesem Jahr noch ein letztes Mal mehr als eine Zeile. ausserhalb des Jahresschemas. Gallen zurückgegeben. Jahrhundert. welche weiteren Ursachen hinter dieser versiegenden rechtlichen Überlieferung stehen. Galler. In den Dreissigerjahren.behrt jeder Grundlage. dann folgt jener für 869. es handelt sich fast exklusiv um kaiserliche Diplome und Privilegienbestätigungen. Nun zum zweiten Punkt.

a.erhalten geblieben ist. schriftliche Fixierung im Professbuch. Wichtig ist zudem. überdies vor allem auch über die entscheidende Schlacht König Ottos I. Mai wurde die Reklusin (eingeschlossene Nonne) Wiborada von den Heiden umgebracht“. nämlich. wie wir sie kleiner auch bei den einzelnen Gelübdeformeln finden. August 955 auf dem Lechfelde. MAI. Nach benediktinischer Regel (Kapitel 28) mussten die Mönche ihre Gelübde schriftlich festhalten. bringen zu 943. 945. das Datum des Ereignisses als einzige Stelle mit einer Capitalis rustica herausgehoben. Man frogt rich. indirekt auch für den Ungarneinfall in St. dem einzigen karolingischen Professbuch Europas. dass die Ungarn eigentlich nicht viel zerstört hätten und dank der himmlischen Intervention der St. Dies war die Stelle des Professbuchs. II. FERIA. Gallen“ von Johannes Duft. Auch hier wird. hätten am 2. Es muss doch wohl der Eintrag kurz nach dem Ereignis niedergeschrieben worden sein. Die Sonderform in St. ob dies nicht eine Beschönigung darstellt. das nicht mit Menschen verteidigt gewesen sei. In den Annales Alemannici heisst es zu 926 ausdrüchlich. Der paläographische Zusammenhang im Manuskript jedoch ist bisher wenig oder gar nicht beachtet worden. in der Stiftsbibliothek überliefert. wo 926. Der Text ist bekannt. ob dies nicht eine Beschönigung darstellt. WIBERAT reclusa a paganis interempta“. er findet sich in der Publikation „Die Ungarn in St.h. einem Rechtsdokument. „am 1. auf den Walter Berschin mehrfach hingewiesen hat. wie im Professbuch. Kurz nach dem Tod der Wiborada hat eine Schreiberhand mit kleineren Buchstaben als üblich den Tod der Inklusin eingetragen. NON. Gallen. auf das wir noch zu sprechen kommen werden. u. dess die Ungarn „hand grandi et non intolerabili lesione“. die Einträge angelangt waren. Gallen in karolingischer Zeit war die eigenhändige. dass die Ungarn „haud grandi et non intolerabili lesione“. Es handelt sich um ein wichtiges Zeugnis primär für den Tod der Wiborada. etc. auf Seite 14 oben. das . Dieser Ad hoc-Eintrag kurz nach den Ereignissen von 926 führt uns zu einem weiteren bedeutsamen Eintrag. 3. Da steht in der oberen Hälfte nach einem grossen Kreuzzeichen. einem der zentralsten Manuskripte der Klostertradition. die mit dem Sieg über die Ungarn endete. Die grösseren St. Datum und Frauenname sind eingangs durch die selten verwendete Capitalis rustica hervorgehoben. Mai das Kloster. „VI.bezogen ist nur gerade der im Verhältnis umfangreiche Eintrag zu 926. In den Annales Alemannici heisst es zu 926 ausdrücklich. „KL. überfallen. Man fragt sich. also ohne grosse Schäden und Verwüstungen abgerogen seien. Es bilden sich hier bereits die Klostertradition und das Klosterbewusstsein aus. MAI. heisst es. und des Bischofs Ulrich von Augsburg am 10. also ohne Schäden und Verwüstungen abgezogen seien.“ und dann „Ungari“. dem Professbuch. d. Galler Schutzpatrone und Heiligen Gallus und Otmar wieder hätten abziehen müssen. dass er in einem besonderen Kontext erscheint. Galler Annalen (Annales Sangallenses Maiores). Berschin hat darauf 17 . 1041 und 1042 weitere Einträge.ein Glücksfall der europäischen Überlieferung . Die Ungarn.

„Wiberat“ und nicht „Wiborada“. 18 . Es wird der deutsche Name . gerettet. welch hohe Bedeutung im Bewusstsein und in der kollektiven Memoria der St.verwendet. Die Einträge zeigen zudem. die in der Abtei nach überstandener Krise eine grosse Verehrung genoss. gegeben hatte. Lebensbeschreibungen.hingewiesen. Das ist ein seltener Fall. verfassen liess. für die man zwei Viten. Wir können in diesen beiden Einträgen in den Annalen und im Professbuch gleichsam den Atem der Geschichte spüren. das Ereignis fast handgreiflich fassen. die in den Annalen des Stiftsarchivs erwähnt werden. Galler Klostergemeinschaft sowohl dem Ereignis des Ungarneinfalls als auch dem Tod der Wiborada beigemessen wurde. Sie hatte die Abtei nämlich mit den Gründungsheiligen Gallus und Otmar zusammen. Von den Heiden sei die Reklusin Wiberat umgebracht worden. der nicht hoch genug zu schätzen ist. 1047 von Rom kanonisierte Frau. dass damit eine Memoria-Tradition geschaffen werden sollte. wie deren entscheidende Bedeutung mit ausserordentlichen Mitteln festgehalten und historisch dokumentiert wurde. darüber und darunter stehenden Mönchsgelübden mit Capitalis rustica beginnt „KALENDIS MAIIS WIBERAT a paganis interempta“. indem sie den Rat zur Evakuierung von Menschen und Schriften. Wiborada war die erste. Bibliothek und Archiv.und nicht die latinisierte Form des Namens . dass der Eintrag aber auch im Gegensatz zu den daneben.

56. Gallen 1983 (Mitteilungen zur vaterländischen Geschichte. Walter Berschin.. 6 Bde. Ein Heiligen-Leben des 10. in: Miscellanea Historiae Ecclesiasticae 5 (= Bibliothèque de la Revue d’Histoire ecclésiastique 61). Cist. Krieg (Hrsg. Bd. Paul M. St. Eva Irblich. Die Vitae Sanctae Wiboradae.). 159-167. Bd. in Alemannisches Jahrbuch 1973/75. Walter Lendi. St. Augsburg 1931. in Schriften für Geschichte des Bodensees und seiner Umgebung 88.250-277. Materialien und Untersuchungen zu den Verbrüderungsbüchern und zu den älteren Urkunden des Stiftsarchivs St. Drei Wiborada-Handschriften. C. Das Professbuch der Abtei St. Galler Kultur und Geschichte. Subsidia Sangallensia I. Freiburg 1971 (Scrinium Friburgense.326-334.Wiboradae.phil.). Walter Berschin. Gallen/StiftsArchiv Cod. Zürich-St. Gallen 1863-1955. Die Ungarn in St. Jahrhunderts als Zeitbild. Dieter Geuenich und Karl Schmid. 1-208. Magyarok Szent Gallenben (Mittelalterliche Quellen. Löwen 1974. 1972. Bd. Structures ecclésiastiques de la Hongrie médiévale. Johannes Duft. Gallen. Class.). György Győrffy. S.B. 1.3. Gallen. Urkundenbuch der Abtei Sankt Gallen. St. St. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada. S. Középkori források). Das Verfasserproblem der Vita S. 1970. Diss. Vitae Sanctae Wiboradae. Tibor Missura-Sipos. S. Walter Berschin (Hrsg.Bibliographie Hermann Wartmann (Hrsg. Die Kultur der Abtei Sankt Gallen. Gallen.1).). S.51). 16). in Zeitschrift für Schweizerische Kirchengeschichte 66. Die Murbacher Annalen. Zürich 41998. Gallen 1986 (St. Mit Edition. 19 . Untersuchungen zur frühalemannischen Annalistik. Michael Borgolte. Gallen 1992. Werner Vogler (Hrsg.

Urk. Stiftsarchiv St. Beispiele von St. IV 481. Galler Privaturkunden und Urkundenschrift aus der Zeit des Ungarneinfalls: St. Okt. . Gallen ein Stück Land in Hundwil gegen ein gleich grosses zu Hohfirst. Gallen. 921: Die Brüder Lando und Engilbert tauschen mit dem Kloster St. Urkunde vom 23.Abb. Gallen-i magánokiratok mintái és okiratírás a magyarok betörésének idejébõl: 20 1a. 1.

Urkunde vom 26. Urk. IV 482. Mai 926: Wito tauscht mit dem Kloster St. Gallen Güter zu Arnegg gegen Güter zu Gossau. 21 . Gallen.Abb. Stiftsarchiv St. 1b.

fol. 1. 2. Stiftsarchiv St. Seiten aus den Annales Turicenses: Oldalak az Annales Turicenses-bõl: 22 .2a. Gallen. Zûrcher Abteilung X. 91v-92r. Abb. Doppelseite mit Einträgen zu den Jahren 860 bis 906. Urkunde Nr.

Stiftsarchiv St. 1. 2b. Zûrcher Abteilung X. 92v-93r.Abb. Nach 926 brechen die Ad hoc-Einträge ab. 23 . fol. Doppelseite mit Einträgen zu den Jahren 907ff. Urkunde Nr. Gallen.

Fol.Abb. 2c. 92v mit dem Text zum Ungarneinfall von 926. 24 .

915.Abb. Gallen. Cod. 209. Annales Sangallenses Maiores mit Eintrag des Martyriums der Wiborada zu 925 und mit Lücke 926-933. p. 25 . 3. Sang. Stiftsbibliothek St.

26 . Gallen-i próféciás könyvbõl: 4a. S. 1.Abb. Gallen. Professbuch. Galler Professbuch: Két oldal a St. Gallen. Die Gelübde der ersten Mönche des Klosters St. Zwei Seiten aus dem St. 4. Um 800. Stiftsarchiv St.

Professbuch. Gallen.Abb. S. 27 . Stiftsarchiv St. 14. Seite mit Eintrag zum Tod der Reklusin Wiborada. 4b.

dem vom 9. Kriege. über diese denkwürdige Episode vor genau 1062 Jahren. Brände. Gallen vorgestellt hat. Galler Mönche. über die offensichtliche Unrast des ungarischen Volkes bis zum Sesshaft-Werden sind vor allem dank der einzigartigen Überlieferung in Stiftsarchiv und . die am 2. 915. Gallen geschrieben. Die meisten davon wurden im Kloster St. die der Mönch Ekkehart IV. 1) Die St.am Ort ihrer Entstehung. jener Frau. kommt mir nun die Aufgabe zu. Mai 926 den Beilen und Streitäxten der einfallenden Ungarn zum Opfer fiel und die nicht zuletzt wegen des erlittenen Martyriums im Jahre 1047 in Rom von Papst Klemens II. Die sanktgallischen Quellen über diese „verheerende Landplage“ (dies immer aus der Sicht der alemannischen Gesellschaft jener Zeit). Nachdem Ihnen Stiftsarchivar Werner Vogler die Quellen aus dem Archiv des ehemaligen Klosters St. Gallen 1983 von der Weltkulturorganisation UNESCO in den Rang eines Weltkulturgutes erhoben wurde. überdauerten an Ort und Stelle alle Wechselfälle des Schicksals. die früheren Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Stiftsbibliothek vorzustellen. in der ich seit 10 Jahren als wissenschaftlicher Mitarbeiter tätig bin. studiert. dass das ehemalige Kloster St.in dieser grossen Zahl weltweit einzigartig . Gallen) 28 .vor allem . sind Ereignisse zu den Jahren 709 bis 1056 aufnotiert. Galler Jahrbücher oder „Annalen“ enthalten knappe Aufzeichnungen der Mönche über jene Ereignisse. wurden hier gelesen.Der Einfall der Ungarn in Sankt Gallen im Jahre 926 in den Handschriftenschätzen der Stiftsbibliothek Sankt Gallen Am 1. bis ins 11. nach 1040 über wichtige Ereignisse rund um sein Kloster von ca. als erste Frau heiliggesprochen wurde. Galler Klostergeschichten. Diese Einmaligkeit und unglaubliche Reichhaltigkeit der Überlieferung hat nicht zuletzt dazu beigetragen. In der Handschrift Nr. die uns über die Ereignisse vom Mai 926 kürzer oder ausführlicher orientieren: 1) die sogenannten „St. teilweise übernommen aus einer ver- Karl Schmuki (St. Dank vieler Glücksfälle sind in dieser berühmten Bibliothek rund 500 Handschriften aus der Zeit bis zum Jahr 1100 erhalten geblieben. Reformation und Revolution fast unbeschadet und finden sich heute noch . 2) vor allem die Casus sancti Galli. 850 bis 972 verfasste und in denen er dem Ungarneinfall breiten Raum einräumt. Es sind im wesentlichen drei in der Stiftsbibliothek erhaltene Quellen. Jahrhundert gültigen Kapiteloffiziumsbuch der St. Galler Annalen“ in den Codices 915 und (abschriftlich davon) 453. in denen verschiedene Begegnungen der mitteleuropäischen Gesellschaft mit den Ungarn aufnotiert sind. 3) sowie die zwei Lebensgeschichten der heiligen Wiborada.Stiftsbibliothek zahlreicher und unmittelbarer als andernorts. die St. Gallen ein. die sie in den einzelnen Jahren am stärksten beschäftigten und berührten. Mai des Jahres 926 fielen ungarische Reiterscharen im Kloster St.

da sie vermuteten. weil mir der Kämmerer für dieses Jahr mein Schuhleder noch nicht gegeben hat. Gallen“ formulierte. Die Ungarn verbrannten die Leichen der beiden zwischen den Türpfosten der Kirche. war dieser darüber so belustigt. sowie die stichwortartige Notiz über den Ungarneinfall und den Tod der heiligen Wiborada: „Agareni monasterium sancti Galli invaserunt. Die Bibliothek liess er ins Kloster auf der Insel Reichenau bringen. liessen jedoch den einfältigen Heribald in Ruhe.“ Am 1. wer will! Ich werde niemals fliehen. die ihn seiner Einfalt wegen verschonten. Abbildung 1). zur Bestätigung der Immunität des Klosters St. teilweise von verschiedenen Mönchshänden in rezenter Erinnerung eingetragen. Viberat martyrizata est“ (Die Ungarn brachen in das Kloster des heiligen Gallus ein. Als man dies dem Anführer übersetzte. Das Kapiteloffiziumsbuch. Unter dem Eindruck von Nachrichten. ist recht eigentlich das „Gewissen“. Die älteren Mönche und die Klosterschüler schickte er mit Lebensmitteln versehen nach Wasserburg am Bodensee. fliehe. was die Mönche nach ihrer Rückkehr trinken sollten. die Fässer unberührt zu lassen. Der Steinbau der Kirche fing jedoch nicht Feuer. die das unmittelbare Anrücken von ungarischen Reiterhorden meldeten. Galler Klostergeschichte räumte er dem Einfall der Ungarn von Anfang Mai 926 breitesten Raum ein. Zum Jahr 926 . Wiborada erlitt den Märtyrertod. 2) Diesem trockenen „Skelett der Kurznachrichten“. die aus dem Mittelalter auf uns gekommen sind. wie es Johannes Duft in seinem wegweisenden Buch „Die Ungarn in St. traf Abt Engilbert für seine Mönche Schutzmassnahmen. Ich fasse Ekkeharts echt spannende Schilderung über die Ankunft der Ungarn knapp zusammen: Als die Ungarn sich immer mehr der Bodenseegegend näherten. Er 29 . Da trat Heribald hinzu und fragte. In den Kapiteln 51 bis 63 seiner St. entschloss sich der Abt. Im Keller fanden sie zwei volle Weinfässer vor. Beide fielen herunter und blieben tot liegen. beutelustig durchstöberten sie das ganze Kloster. wie wir es in diesem Codex 915 vor uns haben. dass er den Befehl gab.lorengegangenen älteren Vorlage. Nur der einfältige Bruder Heribald blieb zurück: „Fürwahr. Gallen eine Fluchtburg ein.bestiegen zwei Ungarn den Turm des Gallusmünsters.in der Handschrift fälschlicherweise zum Jahr 925 . Heribald freundete sich mit den Ungarn an. mit seinen Mönchen und den wertvollsten Schätzen aus Schatzkammer und Sakristei in diese Fluchtburg zu ziehen. Mai 926 stürmten die Ungarn heran. Ekkeharts Casus sancti Galli gehören zu den köstlichsten und unterhaltsamsten Schriften. diese wollten sie zerstören. Für sich selbst und die kräftigeren Mönche richtete er an der Sitter bei Bernhardzell im Nordwesten von St.die Schatzkammer fanden sie leer vor . Gallen durch König Heinrich I. hauchte der unterhaltsame und fabulierfreudige Erzähler Ekkehart IV.(919-936). das „Gedächtnis“ der Abtei: Hieraus wurden den Mönchen jeden Morgen beim Kapiteloffizium nach der Prim Abschnitte aus der Benediktsregel. dass der Hahn der Gott des Ortes und dieser wohl aus Gold oder sonst kostbarem Metall hergestellt sei.(um 980-um 1060) Atem und Lebendigkeit ein.finden wir eine Bemerkung zum Tod von Herzog Puchart in Italien. martyrologische und nekrologische Notizen vorgelesen. Auf der Suche nach dem Schatz .

Wiborada. Diese zweite lateinische Wiborada-Vita liegt in mehreren Abschriften und . in der Kirche St. Galler Mönche derart stark. von Adel und Klerus. die Menschen. glaubten sie. Nur zwei Abschriften sind auf uns gekommen: eine liegt heute in Stuttgart. die Abt Engilbert vor dem Einfall der Ungarn empfohlen hatte. Die Schilderung des Martyriums der Wiborada lag zu Lebzeiten Ekkeharts IV. Männern. Nur durch ein Fenster in der Zelle erhielt sie den Kontakt zur Aussenwelt aufrecht. an und zogen in Richtung Konstanz weiter. Der Abt und einige mutige Mönche kehrten daraufhin zurück und fanden zu ihrer freudigen Überraschung die Konventsgebäude unversehrt vor. zündeten noch einige Häuser um das Kloster. nicht aber dieses selbst.) Die Ungarn beendeten das ausgelassene Fest. Mai 926 von den nach Beute suchenden Ungarn. nach 1075 durch eine überarbeitete und erweiterte Version des Mönchs Herimannus abgelöst und verdrängt. Wiboradas Tod beeindruckte die St. 3) Fast gar nicht geht Ekkehart IV.bestaunte die seltsamen Bräuche dieses Volkes. dass sie von ihnen schon bald als Heilige verehrt wurde. Wiborada selbst hatte das Gelübde der Ortsbeständigkeit abgelegt und wollte aus diesem Grunde ihre Klause nicht verlassen. wie sie noch heute in den Manuskripten der Stiftsbibliothek einzigartig erhalten sind“ (Duft).in einer Übersetzung ins Deutsche in der Stiftsbibliothek St. sondern zerrissen sie mit ihren Zähnen und warfen sich zum Zeitvertreib die angenagten Knochen zu. in der Tat bereits in einer Fassung vor. Galler Mönch Ekkehart I. da verbreitete sich nicht mehr nur das Gerücht von der Ankunft der Ungarn über das Kloster. erschlagen und starb am folgenden Tag an den erlittenen Verletzungen. Es war sie. Gallen nicht mehr erhalten.ab dem 15. In den beiden Wiborada-Viten ist weniger von den Ungarn als vielmehr von den Todesumständen der Heiligen die Rede. sondern 30 . wurde aber von dort aus die Ratgeberin von Frauen („wiber rat“). auf die Insel Reichenau oder in die Fluchtburg an der Sitter in Sicherheit zu bringen. hatte sich. weil von ihr ein eigenes Buch vorliegt“. In St. In der zugemauerten Zelle wurde sie am 1. „Als das geschah. um Gott besser dienen zu können. die Bibliothek und den Kirchenschatz nach Wasserburg. Als Abt Engilbert und seine Mönche das Feuer sahen. Walter Berschin hat die Lebensgeschichten der heiligen Wiborada lateinisch und deutsch in seinem Werk Vitae Sanctae Wiboradae ediert und stellt im Vorspann auch die einzelnen Handschriften vor. die der St. das sich auf den Wiesen und im Klosterhof zu üppigen Schmausereien niederliess. Man befolgte ihren Hinweis und rettete damit „die Menschen und ihre Kultur. in seinem Bericht auf die Ermordung der Klausnerin Wiborada ein: „Über die heilige Wiborada aber werden wir weiter nicht reden. Gallen vor. die darin den nicht gefundenen Schatz vermuteten. die andere in Augsburg. das Kloster brenne. Gallen wurde die Lebensgeschichte der heiligen Wiborada von Ekkehart I. Jahrhundert . Galler Mönches. (Diese Beschreibung liegt als Abbildung 2 aus der ältesten Abschrift der Casus sancti Galli aus der Zeit um 1200 vor. die Schwester eines St. Diese ältere Lebensgeschichte von Wiborada ist in der Stiftsbibliothek St. Mangen lebenslänglich in eine Zelle einschliessen lassen. So verzehrten die Ungarn die halbrohen Fleischstücke nicht mit Messern. um 960/970 geschaffen hatte.

sie selbst umzingelten es von allen Seiten her mit ihrem Wüten“, leitet Herimannus seinen Text über das Martyrium ein. Er berichtet von der ergebnislosen Suche der Ungarn nach den Schätzen des Klosters, vom Niederbrennen von Häusern und am Ende vom Eindringen der Ungarn, dieses „Barbarenvolkes“, wie er es nennt, in die Klause der Wiborada. Wohl erbost darüber, dass sie den erhofften Schatz nicht gefunden hatten, fügten die Ungarn der Klausnerin drei Wunden am Kopf zu, an deren Folgen sie tags darauf sterben sollte. Im weiteren gilt das Interesse Herimanns aber vollständig den letzten Stunden im Leben der Klausnerin. Ein Blatt aus der ältesten Abschrift der Wiborada-Vita des Herimannus, eventuell sogar dessen Autograph, liegt als Abbildung 3 vor. Im 15. Jahrhundert wurde die Lebensgeschichte der heiligen Wiborada für die des Lateins unkundigen Klosterfrauen erstmals auch in die deutsche Sprache übersetzt. Sie liegt im Codex Nr. 586 der Stiftsbibliothek St. Gallen vor (ediert von Barbara Christine Stocker, Göppingen 1996), den der aus Hersfeld stammende St. Galler Mönch Friedrich Kölner zwischen 1430 und 1436 schrieb. Die zweite deutschsprachige Wiborada-Vita, die rund 20 Jahre später entstand, enthält insgesamt 53 Bilder zum Leben der Heiligen, von denen einige direkt oder indirekt auf den Einfall der Ungarn in St. Gallen Bezug nehmen. Die volkstümlichanschaulichen Miniaturen zeigen zwar die Erlebniswelt der Menschen des 15. Jahrhunderts, aber sie sind gleichwohl die ältesten Darstellungen des Ungarneinfalls in St. Gallen. Verschiedene Bilder zeigen Wiborada, wie sie in ihrer Zelle die Vision des Einfalls der Ungarn erlebt, wie sie Abt Engilbert zur Flucht rät und wie ein Priester namens Wito auf der Flucht vor den Ungarn seinen Wagen ausleert. Das erste Bild zeigt die ungarischen Kämpfer, gemalt, gekleidet und bewaffnet wie eidgenössisches Kriegsvolk des 15. Jahrhunderts (Abbildung 4). Sie belagern die Stadt St. Gallen. Ein Ungar treibt Kühe und Schweine vor sich her; dahinter bewegt sich eine Schar von Reitern in Rüstung in Richtung St. Gallen, von denen einer eine Brandfackel schwingt. Ungarische Soldaten mit langen Schwertern und Hellebarden betreten die Stadt. Das zweite Bild aus Handschrift Nr. 602 (Abbildung 5), auf der Ungarn zu sehen sind, zeigt die Ermordung der heiligen Wiborada. Mit einer Leiter sind ungarische Krieger in Ritterrüstung übers Dach in die Zelle der Heiligen vorgedrungen und fügen nun der Eremitin die todbringenden Wunden zu. Der Abzug der Ungarn wird nicht mehr dokumentiert. Die nächstfolgenden Bilder zeigen die Auffindung, die Einsargung und die Bestattung des Leichnams der Wiborada durch die zurückkehrenden St. Galler Mönche. Dies sind die grundlegendsten Quellen zur Geschichte des Ungarneinfalls in St. Gallen, die in der Stiftsbibliothek St. Gallen liegen. Auch in späteren handschriftlichen und gedruckten Werken sind - praktisch ausnahmslos in Zusammenhang mit der Ermordung der Wiborada - Ungarn abgebildet. Ein Beispiel ist eine Abbildung im Werk „Helvetia sancta“ des Schweizer Kartäusermönchs Heinrich Murer aus der Mitte des 17. Jahrhunderts (Abb. 6). Sie zeigt zwei anachronistisch wie Türken gekleidete Ungarn, die eben die in ihrem Blut liegende Wiborada getötet haben und nun von dannen ziehen.

31

Bibliographie Ekkehard IV. St. Galler Klostergeschichten (Ekkehardi IV. Casus sancti Galli), hrsg. und übersetzt von Hans F. Haefele (=Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters, Bd. 10), Darmstadt 1980.

Walter Berschin, Vitae sanctae Wiboradae. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada (=Mitteilungen zur vaterländischen Geschichte, hrsg. vom Historischen Verein des Kantons St. Gallen, Bd. 51), St. Gallen 1983. Johannes Duft, Die Ungarn in Sankt Gallen. Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Sanktgaller Stiftsbibliothek (=Bibliotheca Sangallensis, Bd. 1), Zürich 1957.

Eva Irblich, Die Vitae sanctae Wiboradae. Ein Heiligenleben des 10. Jahrhunderts als Zeitbild (=Schriften des Vereins für Geschichte des Bodensees und seiner Umgebung 88), Friedrichshafen 1970. Johannes Duft und Tibor Missura-Sipos, Die Ungarn in Sankt Gallen. Magyarok Szent Gallenben. Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Stiftsbibliothek St. Gallen, St. Gallen/Budapest 1992. Karl Schmuki, Die Heilige Wiborada und der Ungarneinfall, in: ders., Das köstlichste Geschichtsbuch des Mittelalters. Die St. Galler Klostergeschichten Ekkeharts IV. illustriert an Handschriften aus der Stiftsbibliothek (Ausstellungskatalog Stiftsbibliothek St. Gallen 1994/95), St. Gallen 1995.

32

Abb. 1. Eintrag in den Annalen des ältesten Kapiteloffiziumsbuches der St. Galler Mönche über den Einfall der Ungarn im Kloster St. Gallen im Jahre 926 (fälschlicherweise im Jahre 925) und den Märtyrertod der Wiborada. Stiftsbibliothek St. Gallen, Handschrift Nr. 915, S. 209 (Ausschnitt).

33

Feljegyzés a St. Gallen-i szerzetesek régebbi „Kapitel officium“ évkönyveiben a magyarok 926. évi St. Gallen-i kolostorba való betörésérõl (tévesen 925. évi) és Wiboráda mártírhaláláról.

Älteste erhaltene Abschrift. Abb. 152-153. Stiftsbibliothek St. Gallen-i kolostor-történetek). Gallen-i kolostorban való tartózkodásáról a St. Gallen-i IV. Ekkehart-féle Casus sancti Galli-ban (St. 2. 34 .Tudósítás a magyarok 926. Mai 926 in den vom St. Handschrift Nr. Galler Klostergeschichten). Der Bericht über den Aufenthalt der Ungarn im Kloster St. Gallen. S. verfassten Casus sancti Galli (St. 615. Gallen am 1. Az 1200 körüli. május 1-jei és 2-i St. régebbi másolat. und 2. um 1200. Galler Mönch Ekkehart IV.

Abb. 3. Das Martyrium der heiligen Wiborada in der ältesten erhaltenen Abschrift der von Herimannus verfassten Lebensbeschreibung der Heiligen. Um 1070/80. Stiftsbibliothek St. Gallen, Handschrift Nr. 560, S. 502.

Szent Wiborada mártíromsága a szent életének Herimannus-féle életrajzírásának korábbról fennmaradt másolatában, 1070/80 körül.

35

Abb. 4. Die Ungarn fallen im Kloster St. Gallen ein. Kolorierte Zeichnung in der zweitältesten deutschsprachigen Abschrift der Lebensgeschichte der heiligen Wiborada. Um 1451/60. Stiftsbibliothek St. Gallen, Handschrift Nr. 602, S. 344.

A magyarok betörnek a St. Gallen-i kolostorba. Színes rajz Szent Wiborada élettörténetének második legrégebbi német nyelvû másolatában. 1451/60 körül.

36

Abb. 5. Ungarische Soldaten töten die heilige Wiborada in ihrer Zelle. Kolorierte Zeichnung in der zweitältesten deutschsprachigen Abschrift der Lebensgeschichte der heiligen Wiborada. Um 1451/60. Stiftsbibliothek St. Gallen, Handschrift Nr. 602, S. 345. Magyar katonák megölik Szent Wiborádát a cellájában. Színes rajz Szent Wiboráda élettörténetének második legrégebbi német nyelvû másolatában. 1451/60 körül.

37

Rézkarc Heinrich Murer. „Helvetia Sancta“ címû munkájában. Abb. gedruckt bei David Hautt in Luzern 1648. törökökhöz hasonlóan öltözve. Der Tod der heiligen Wiborada. kartauzi szerzetes. Ungarische Soldaten. éppen elhagyják a szent celláját. 6.Szent Wiboráda halála. gekleidet wie Türken. Luzernben nyomtatva 1648-ban David Hautt által. Magyar katonák. Kupferstich in der „Helvetia Sancta“ des Kartäusermönchs Heinrich Murer. 38 . verlassen eben die Zelle der Heiligen.

hauptsächlich nach dem früheren Bericht des einfältigen Mönches Heribald. eine erfrischende Ausnahme bietet uns die ausführliche Beschreibung des Mönches Ekkehard IV. Vor kurzem stellte aber Gyula Kristó in einer seiner Studien über den István Fodor (Budapest) 39 . der während der Belagerung des Klosters durch die Ungarn allein im Kloster geblieben war. am wichtigsten.(1) In den Quellen über die Feldzüge der Ungarn gibt es also sehr viel Allgemeines. also die Feldzüge. nämlich vor 1060. das Verhalten der Feldzüge führenden ungarischen Schar dar und. wenn ihre Pferde nach dem Winter auf den Frühlingswiesen zu neuen Kräften gekommen waren. weil man von den Nomadenvölkern genau weiss. Die Verfasser berichten reichlich über die Wildheit. Wenn wir aber anderseits die Geschichte der ehemaligen Feldzüge der Ungarn gründlicher untersuchen wollen.Sankt Gallen und die Streifzüge der Ungarn Die Zahl der schriftlichen Quellen über die Geschichte der Ungarn im 10. Die bunte Geschichte stellt uns die Kampfweise. Für einen aussenstehenden Betrachter war aber zu dieser Zeit die Hauptbeschäftigung der Ungarn. dass wir bei den Beschreibungen ziemlich viel Allgemeines und relativ wenig Konkretes finden. dass auch diese Beschreibung nicht zeitgenössisch ist. welche damals. aufgezeichnet hat. dass die zeitgenössischen Quellen von aussen. genau wie die Hunnen. sie hielten die Ungarn für Gottes Strafe.. mehr als ein Jahrhundert später. Am ersten Mai kam sie beim Kloster Sankt Gallen an. in der ersten Hälfte des 10. in welcher Reihenfolge die ungarischen Herrscher einander auf dem Fürstenthron folgten. stammen. die sogenannten Streifzüge.(2) Sprechen wir zuerst über den Zeitpunkt ihrer Ankunft. auch ihren Glauben. Demgegenüber ist es beachtenswert. hingegen relativ kärglich sind die konkreten und verlässlichen Angaben. So muss es auch in diesem Jahr gewesen sein. dass sie mit ihren Feldzügen im allgemeinen dann begannen. Wir erfahren daraus fast nichts über die innere Lage. Dieses Werk entstand auf Grund mündlicher Überlieferung der Mönche. die Verheerungen der Ungarn. Jahrhunderts. welche die Geschichte dieses Zuges überliefert hat. müssen wir feststellen. weil der Mönch sein Werk nach den Ereignissen. Dieser Zeitpunkt ist vielsagend. die Anfang Mai angekommene ungarische Schar muss irgendwann um die Mitte April von Ungarn aufgebrochen sein. Die Ursache dafür hat man zweifellos darin zu suchen. über die Wirtschaftsführung und über die Gesellschaft des Ungartums. Jahrhundert ist besonders gering. den Völkern Europas das Leben so sehr verbitterten. und nicht von den Ungarn selbst. Diese allgemeine Feststellung gilt zum Glück nicht für den Streifzug der Ungarn im Jahre 926 in Sankt Gallen. Es ist wahr. man kann sogar nicht ermitteln. wie wir es sehen werden. dass die Archäologen nur sehr selten auf die konkrete Spur dieser angeblich grausamen Verheerung kommen.

dass das Vieh auf den schneebedeckten Winterweiden fast bis auf die Knochen abgemagert war. das heisst Ende Januar und im Februar. Galler Überlieferung nach teilte sich das ungarische Heer . so waren sie während der strengen Wintermonate nicht abgemagert. und diese kleinen Truppeneinheiten griffen unerwartet und überraschend die einzelnen Ortschaften an. undisziplinierten Truppen waren. Dieser Abschnitt zeigt eindeutig. Jahrhunderts eine wirklich so „rein“ nomadische Lebensweise geführt hätte. selbst wenn die Flüsse mit hartgefrorenem Eis bedeckt waren. Aus der Geschichte der späteren ungarischen Herdenzucht wissen wir wohl.(6) Eine andere Ursache dafür sollte man wahrscheinlich darin suchen. die Donau über das hart gefrorene Eis zu passieren. Er erklärt seine Behauptung damit. Sie passierten die Flüsse leicht.Zeitpunkt der Feldzüge fest. Während sie im Hof des Klosters feierten. dass die entscheidende Mehrzahl der Feldzüge auf ausländische „Bestellung“ begonnen wurde. dass die Ungarn mehrmals früher. Die Mehrzahl des Viehs.(5) Mit solchen Pferden konnte man nicht losreiten. Es unterliegt keinem 40 . losgezogen waren. Den Grund für die Winterfeldzüge muss man also wahrscheinlich anderswo suchen. Jahrhundert gar nicht so „rein“ nomadisch. Booten schwimmend. wie es von Gyula Kristó sonst behauptet wird (4). Die Nacht verbrachten sie in einem Lager auf einer Wiese in der Nähe. die für die Verpflegung der Krieger und ihrer Pferde sorgten. also im strengsten Winter. Der St. bekamen sie Nachricht davon. Meiner Meinung nach war die Lebensführung des Ungartums im 10. dass diese Scharen gar keine zusammengewürfelten. nicht nur über das Eis.(8) Die Beschreibung zeigt auch ein Beispiel für die Diszipliniertheit der ungarischen Krieger.da es keinen bedeutenderen feindlichen Truppen begegnete .auch wenn sie so breit sind wie zum Beispiel der Dnjepr . wie es von Gyula Kristó behauptet wurde. dass im naheliegenden Wald bewaffnete Feinde seien. Diese Beschreibung stimmt mit der Darstellung im Werk „Taktik“ von Leo dem Weisen.kein Hindernis für Nomadenreiter darstellten. Aus der Geschichte der nomadischen Kampfweise weiss man genau. dass die Flüsse .(3) Dieses Argument weist bloss einen schwachen Punkt auf: Wenn nämlich das Ungartum des 10. So hätten sie zu dieser Zeit gar keine drohende Gefahr für Europa bedeuten können. Das ungarische Heer marschierte über das Territorium seiner Verbündeten(7). wären die im Winter begonnenen Feldzüge absolut unmöglich gewesen. Korporalschaften auf. Kaiser von Byzanz. sondern auch vom Frühling bis zum Herbst über die an vielen Stellen sich bietenden Furten oder auf Schläuchen. dass der grösste Teil der Truppen aus den Gebieten östlich der Donau kam und es im Winter leichter war. besonders die auch zu Kampfzielen dienenden Pferde. über die nomadische Kampfweise der Ungarn mit leichten Reiterscharen vollkommen überein. Sie brachen das Gelage sofort ab und stellten sich in Schlachtordnung auf. Über diese Winterfütterung gibt es übrigens auch Sprachdenkmäler in der ungarischen Sprache.in Eskadronen. welche man gleichfalls verteidigen konnte. wurde im Winter gefüttert.

Zweifel. Sie behandelten aber Heribald. die Archäologen fanden aber kein einziges. Die beiden Leichname wurden nämlich zwischen den Türpfosten der Kirche angebracht und verbrannt. die dort waren. ausgezeichneter Kollege István Dienes. dass die ungarischen Krieger damals das Heiligtum der christlichen Kirche nicht ehrten. bei denen der Grundstoff aus ausländischer Beute stammte.“ Diese Szene dürfte der einfältige Mönch meiner Meinung nach missverstanden haben. Man darf sich aber überhaupt nicht wundern. obwohl die Flammen gross genug waren. Im Karpatenbecken wurden seit Mitte des vorigen Jahrhunderts Tausende von Gräbern der landnehmenden Ungarn ausgegraben. Diejenigen Gemeinschaften zum Beispiel. sondern höchstwahrscheinlich haben wir hier den ersten Bericht über den Schwerttanz. Deshalb fehlen hier die aus Gold und Silber verfertigten. (Abb. die Heereseinheiten bewegten sich aufeinander abgestimmt.(9) Das Heer. dass es bei den landnehmenden Ungarn dieselbe heidnische Seelenvorstellung gab wie bei fast allen Völkern Eurasiens. nahmen daran nicht teil. prachtvollen Meisterwerke der Goldschmiedekunst. was man über das weitere Schicksal der zwei unglücklichen Krieger lesen kann. beide stammen 41 . dass diese Beutezüge nur Scharen aus bestimmten Gegenden des Landes unternahmen.) Diese Schwerttänze waren bei den Ungarn einst genauso beliebt wie bei den Grusiniern. welche im Ungarischen vom gleichen Wortstamm entstand: Atem heisst „lélegzet“.(10) Die Beschreibung gestattet auch einen Einblick in die Welt der Bräuche und Mythologie der Ungarn. den einfältigen Mönch. wonach auch Aram Chatschaturian sein grossartiges Werk komponierte.1. weil sie das Land vor eventuell vom Osten her zu erwartenden Angriffen schützen mussten. anständig. Jahrhundert stammende archäologische Fundmaterial zeigt heute schon eindeutig. weil man ihrem Glauben nach den Menschen von nicht gesundem Verstand zu ehren hatte. gaben ihm genug zu essen und zu trinken. nachdem sie genug gegessen und getrunken hatten: „Alle. Die Lösung dieses Rätsels fand mein vor kurzem verstorbener. Überraschend wirkt aber. dass diese Feldzüge gründlich vorbereitet und aller Wahrscheinlichkeit nach zentral geführt wurden. wie bewandert sie in der Waffenkunst waren. Folgendes können wir über die Krieger im Hof des Klosters lesen. sie bestanden aus zumeist streiterfahrenen Kriegern. Einige stiessen auch mit den Waffen aufeinander und zeigten. versammelten sich und liessen ihrer guten Laune freien Lauf und tanzten und rangen vor ihren Hauptleuten. Seele heisst „lélek“. Vor den Hauptleuten wollten die gut gelaunten Krieger gar nicht ihre Gewandtheit zeigen. Ihrem Glauben nach haben die Menschen zwei Seelen: die eine ist die Körperseele oder „Atemseele“. in dem es einen Hinweis auf Brandbestattung gegeben hätte. von dem uns auch bildliche mittelalterliche Darstellungen zur Verfügung stehen (11). das Kriegshandwerk war ihre Hauptbeschäftigung. Das aus Ungarn aus dem 10. beziehungsweise im allgemeinen die östliche Grenzlinien verteidigten. welche die siebenbürgischen. wobei auch mehrere das Feuer weiter schürten. Er hat nachgewiesen. dieses Volk war ja damals kaum vom Christentum berührt. Die meisten Krieger waren kriegsgeübt.

(14) Wieder István Dienes hat den Sinn dieses Tausches erläutert. sie konnten ja die Leichname nicht nach Hause mitnehmen.(13) Dies war also die Ursache dafür. sich verabschieden zu lassen. nahmen die Verteidiger den Heeresführer der Ungarn gefangen. dass diese freie Seele bei der Verbrennung des Leichnams in Form von Flammen ausziehe und in jenseitige Sphären aufbreche. Im Jahre 954. Die andere Seele ist die sogenannte Schatten. der der jüngere Bruder oder Vetter des Hauptführers Bulcsú war.vom Verb „lélegezni“. als eine ungarische Schar Cambrai in Frankreich belagerte. dass die Ungarn im Falle der in der Ferne. wie die Seele des Taltos (Schaman=ungarisch „Táltos“) in Form von Flammen erscheint. es war ja die Hülle seiner freien Seele. Symbolische Gräber kennen wir aus fast allen Zeiten in Eurasien. schrieb folgendes: „Im Lande der Tataren gibt es zwei Gräberfelder: auf dem einen werden die Chane. in dem nur ein Schädel gelegen hatte. Deshalb kam es also vor. Deshalb trachteten sie danach. obwohl es schon hoch flammte. Über einen anderen seltsamen Totenkult berichtet uns wieder eine Darstellung eines Feldzuges. Das Haupt des vornehmen Verstorbenen wollten sie nach Hause mitnehmen. diese wurde mit dem auch in den urungarischen Sprachen vorhandenen ungarischen Wort „isz“ bezeichnet.(12) Aus diesem Sachverhalt zog Dienes die Folgerung. der Grossfamilie oder des Dorfes begraben. um es in heimischer Erde begraben zu können. Es ist wahr. Der Mönch Plano Carpini. dessen Reste bis zum 20.die gute und die böse Macht vertretend . und zwar die Spuren davon. in desto höhere Sphären gelangten die freien Seelen der Verstorbenen. dass unsere Archäologen noch kein solches symbolisches Grab aus dem 10. Die Richtigkeit der Annahme von Dienes beweist auch der ungarische Schamanismus. wenn es die Gelegenheit gibt.(15) Diese Bestattungssitte ist auch anderen Völkern nicht unbekannt. welche ihrem Glauben nach die freie Seele des Verstorbenen in sich bargen. Sie glaubten. dass die Ungarn den Kopf oder eine Haarlocke ihrer verstorbenen Kriegskameraden nach Hause mitnahmen. Sie konnten diese Krieger nicht auf dem Grabfeld der Sippe. wo sie vom Tod ereilt werden. während der Feldzüge umgekommenen Krieger anders handelten als an ihrem Wohnort. dass die Ungarn in Sankt Gallen das Feuer weiter schürten. die Schattenseele aber im Kopf.oder Freiseele. Davon zeugen einige uralte ungarische Sagen und Märchen. wofür sie all ihre Beute und Gefangenen anboten. Jahrhundert weiterlebten. Die Körperseele wohne in der Brusthöhle des Menschen. welche weiterlebte. die freie Seele der Verstorbenen. der im Jahre 1245-1247 das Reich der Mongolen besuchte. dass durch den Tod nur die Körperseele zunichte werde. sie hierherbringen zu kön- 42 . und enthaupteten ihn. je höher die Flammen stiegen. Man glaubte. Sie meinten. in denen die Seelen der Schamanen . Die Ungarn baten sie um das Haupt. die Schattenseele hingegen in die Überwelt umziehe. die Führer und alle Adeligen begraben. Symbolische Begräbnisse der in der Fremde Verstorbenen habe ich selbst vor kurzem in Hajdúdorog gefunden. unabhängig davon. Jahrhundert ausgegraben haben.miteinander in Form von Flammen kämpfen.

(18) Bis heute kennen wir bloss eine einzige solche Grabstätte. Kriegs. warum keine ungarischen Gräber und Gräberfelder in Europa an den Weglinien der ungarischen Feldzüge zum Vorschein kamen.nen.(16) Es scheint unvorstellbar zu sein. dass die Mongolen im Jahre 1242 die Menge zerfallener Leichname von gefallenen Kriegern auf Fuhrwerken aus Ungarn Tausende Kilometer weit in die Mongolei hätten mitnehmen können. 43 . die in Ungarn getötet wurden. dass man die schon vielmals untersuchten alten Quellen immer wieder in die Hand nehmen. Der Zweck des Gesagten war eigentlich. wozu sich aber auf Grund der Beschreibung von Sankt Gallen eine Gelegenheit bieten könnte. welche voriges Jahrhundert am Fusse der französischen Alpen zum Vorschein kam. viele andere Fragen zu erörtern. Toktoa wurde von einem Pfeil getroffen. Ethnographie. den landnehmenden Ungarn ähnlich. die aber nicht unbedingt aus Gräbern stammen. Es wird viel Gold und Silber mit ihnen zusammen begraben. Im Bericht über Dschingis-Khan können wir beim Jahr 1205 Folgendes lesen: „Als Dschingis-Khan ankam.(20) Im Rahmen dieses kurzen Ausführungen ist es nicht möglich. darauf hinzuweisen. Auf dem anderen Gräberfeld werden diejenigen bestattet. begannen sie zu kämpfen. sondern auch aus dem der verwandten Wissenschaften . deshalb schnitten sie seinen Kopf ab und den nahmen sie dann mit.und Religionsgeschichte.(19) Sonst sind nur Streufunde aus Westeuropa bekannt. durchlesen und neu deuten und bewerten soll. und er ist gefallen. Man kann es wahrscheinlich damit erklären.so der Archäologie. da dort viele den Tod fanden.“(17) Die Mongolen glaubten also. Die Erklärung dafür finden wir in der „Geheimen Geschichte der Mongolen“. und zwar nicht nur aus dem Gesichtspunkt des quellenkritischen Historikers. dass die freie Seele des Verstorbenen in seinem Kopf weiterlebte. Seine Leiche konnten sie nicht mitnehmen.

Csendes.B. Gy. századi településtörténetéhez. Linz 1991. v.) Dieses Verhältnis . Budapest 1993. Scient.]. (S. Déri Múzeum Évkönyve 1974. Orosháza 1965. 44 . die von den Ungarn durchzogen wurden. dass sich die Feldzüge der Mongolen und der Ungarn voneinander grundsätzlich unterschieden. S. kaum ein-zwei Dörfer wurden später neu besiedelt. sondern es hat sich weiter entwickelt. in: Bayern. Einwohnerzahl und Bevölkerungsdichte in Ungarn bis zum Anfang des 14. hrsg.) Es unterliegt keinem Zweifel. [Forschungen zur Geschichte der Städte und Märkte Österreichs. Marckhgott. hrsg. 253-262. wodurch sie die Möglichkeit jeden zukünftigen Widerstandes vernichten wollten. Jahrhunderts. 188. S.fand Jenő Szűcs übertrieben.. P. Scriptores. welches in die westliche ungarische Mark eingegliedert wurde.) Im heutigen Komitat Hajdú-Bihar bestanden von 39 Dörfern des 13. 100. Györffy. Szűcs. Nagy.: K. Jahrhundert nicht bloss erhalten. da z. Ungarn und Slawen im Donauraum. in: Orosháza története és néprajza. Bd. Zum Vergleich ist es vielleicht nicht überflüssig. Orosháza és környéke a magyar középkorban. [Debrecen 1975].II. S. (S. S. (Vgl. Beute zu machen und die einzelnen Herrscher zur Tributentrichtung zu drängen. er schätzt den Verlust auf etwa 15-20%. Monumenta Germaniae historica. I. Katzinger und G. Györffy warscheinlicher zu sein. hrsg. Der niederösterreichische Raum im 10. blieb im 10. Gy. Mesterházy. Das Siedlungsnetz im heutigen Niederösterreich. Kovalovszki. Während die Tataren einen „pazifizierenden“ Feldzug vor der endgültigen Eroberung führten. 6. 2. [Archäologische Angaben zur Siedlungsgeschichte des Komitats Hajdú-Bihar vom 9. S. Jahrhundert. 104-111. keine ähnlich bedeutende Vernichtung der Siedlungen.Anmerkungen 1. Demgegenüber zeigen die archäologischen Ausgrabungen auf den Territorien. v. 4. hatten die Streifzüge der Ungarn den Zweck. Jahrhunderts nur 14 im 14. 23. Györffy. bis zum 13 Jahrhundert]. Die westeuropäischen Quellen und dadurch auch ein Teil der Historiker übertreiben die Verheerungen der Streifzüge führenden ungarischen Heere stark. in Studia Historica Acad. welcher sich auf die Ungarn bezieht: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Aufl. W. Jahrhundert weiter. dass während des Tatarensturmes alle Dörfer vernichtet worden sind. II. dass 40-80% der Dörfer auf der ungarischen Tiefebene vernichtet worden waren. (J. Az utolsó Árpádok. 42. Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX-XIII. S.) Auf Grund der Daten der archäologischen Ausgrabungen und der Geländebegehungen scheint die Schätzung von Gy.wonach etwa die Hälfte der Bevölkerung vernichtet worden war . in der Gemarkung von Orosháza 31 Dörfer von 43 endgültig vernichtet wurden.(Gy. auf die geschätzten Verlustangaben des Tatarensturmes in Ungarn in den Jahren 1241-1242 hinzuweisen. Budapest 1960. 2.) Ich selbst habe in der Umgebung von Hajdúdorog die Erfahrung gemacht. Hung. Aus den Urkunden und Ortsnamen schloss György Györffy darauf. Die ungarische Übersetzung eines Teiles der Chronik.J.

Vgl. Zürich 1984. Ansiedlung und Streifzüge der Ungarn. 1985. 4. Landnahme.. S. Gy.. 10. 31. 3-26. S. 45). in Műveltség és hagyomány XII. in Magyar Nyelv 70. S. Kristó vgl. Wolf . v. S. Miskolc 1996. v. 11-15. ders.L. Hol. Vgl. dass die landnehmenden Ungarn nicht bloss eine sog. Gy. 8-9. in: Gesta Hungarorum. Európa kalandja a kalandozó magyarokkal.. 1996. hrsg. Vajay. 3. 5.E. Szeged 1996. in: Honfoglaló magyarság . S. Bóna. Szabadfalvy... Hung. A honfoglaló magyarok életmódjáról (On the Life of the Magyars around the Conquest).L. Pálfi . Vgl. mikor. hrsg.a. sich vermutlich bei der heutigen Ortschaft Traugan besammelten.. S. „passive“ Fütterung führten. I. Zur Kritik der „rein nomadischen“ Theorie von Gy. 1974. 8. Nagykunsági krónika. S. S. Moravcsik.Árpád-kori magyarság. 4. Molnár. 221-244. sondern für den Winter für das Vieh auch Heu einfuhren.Gy. in Acta Hist. Budapest 1967. 338-349. Kristó. I. 7. 255. 41-47. La Tactique de Léon le Sage comme source historique hongroise. Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Extensive Viehzucht in Ungarn). Debrecen 1970. 5. I. 1. 289-290. J. S. 1968. Ders. die sich auf den Streifzug nach Westen vorbereiteten.. kitől tanult a magyar ember kaszálni?. Gy. Farkas . in Honismeret 24. 246-256. Karcag 1984. B. S. und nicht auf der fern liegenden Ungarischen Tiefebene (a. A honfoglalás kori Erdély a régészeti kutatások fényében. A magyar takarmánygazdálkodás honfoglalás előtti rétegéhez (Zur landnahmezeitlichen Schicht der ungarischen Fütterwirtschaft). wie es Gy.. Révész. M. 161-184. Gy. Kristó. 200203. in Ethnographia 79. v. dass von 907 (von der Schlacht bei Pressburg) bis 955 (bis zur Niederlage bei Augsburg) die westliche ungarische Gemarkung bis zum Fluss Enns reichte und die ungarischen Truppen. in Acta Hist. 254-270. Vajay wies richtig darauf hin. S. J. 234-243. Vgl.. Kovalovszki. hrsg. in Studia Byzantina. Landnahme. 1995. S. 12-18. A honfoglalás korának írott forrásai. Hung. ders. S. Honfoglalás kori települések régészeti kutatása (Archäologische Forschung von Siedlungen aus der Zeit der Landnahme). Györffy. Györffy. Gy. Gy.Budapest 1975. Korompay. Eine ähnliche Erscheinung konnten wir mit den Kollegen aus Ungvár (Eduard Balaguri und Vjatscheslaw Kotigoroschko) zusam- 45 . Történelmünk a Honfoglalástól Mohácsig. S. Századok 129. Sz.. O. 6.Aufl. Szeged 1995. Auch das kann man für gewiss annehmen. A magyar kalandozó hadjáratok szezonalitása. S. 1952. in: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. 9. Kristó behauptet. S. 60-69. Györffy.

Budapest 1967. Sludka. Die geheime Geschichte der Mongolen. dass die landnehmenden Ungarn . 46 . Berlin 1993. Jahrhundert damit. men beobachten. S. 176-185. Vgl. W. 16. Risch. mit Schwert tanzenden Gestalten von Schamanen eingeritzt wurden. Zu dieser Frage erschien zuletzt: H. A. in: W. Haenisch. Lang . S.Gy. Budapest 1996. Scriptores. 74-75. in: A magyarság néprajza. Monumenta Germaniae historica. 17. 203-237. hrsg. 15. Jahrhundert nachträglich die gekrönten.: L.Ju.. Bd. Martin.keinerlei kulturelle Wirkung auf die westeuropäische Bevölkerung ausübten. 14. Orutay. Kodolányi. Diese Meinung erklärt aber nicht. I.) S. S. 428-429. Leschtschenko. Gönyey. S. Diószegi . 13. J. Parzinger. 81-90. Johann de Plano Carpini. Gedanken zu einem skythischen Fund im Lichte vergleichender Archäologie. Sonderdruck. Küster.H. Geschichte der Mongolen und Reisebericht 1245-1247. Gy. Archäologische Beweise des Seelenglaubens der Ungarn zur Zeit der Landnahme. I. welche im Ural-Gebiet zum Vorschein kamen und auf deren Oberfläche im 9. Fodor . 229. 119-120. Catalogue of Exhibition. VII.im Gegensatz zu den Skythen und Hunnen . Hajdúdorog. Die deutsche Übersetzung: Fr. in Ethnographia 56..Asprés-les-Corps. Später bewahrte wahrscheinlich der im Kreise der Hirten so beliebte Stocktanz die Bewegungen dieses Tanzes. S. 18. 12. Fodor.L. (Abb.S. v. Auf die uralten orientalischen Wurzeln des Schwerttanzes weisen diejenigen Silbergefässe hin. bei der Ausgrabung auf dem Gräberfeld in Tiszacsoma bei Beregszász (Beregovo). Moskau 1976.. I. Bolschaja Anikowskaja). A táltos a magyar néphagyományban (The „táltos“ in the Hungarian Folklore). 1979 S. 3.Aufl. IV. S. Budapest 1937. Budapest 1996. 2-5. 1945. S. in Őseink nyomában. v. S. S. warum die Begräbnisstätten der während der westlichen Streifzüge gefallenen ungarischen Krieger nicht in grösserer Anzahl zum Vorschein kamen. Deutsche Übersetzung: E. Gy. Darkevitsch. in: Kulturen zwischen Ost und West. I. in Alba Regia 17. Leipzig 1930.Mundolsheim . Ispolsowanie wostotschnogo serebra na Urale.Gy.P. Parzinger . in: Magyar Néprajzi Lexikon. 2. Kardtánc. hrsg. S.2. (Kotzkij Gorodok. Legeza.-10.H. Lajtha . Dienes. ed. 138. Vettersfelde . Tánc. Bd. Leipzig 1948. Der Verfasser erklärt den Mangel an ungarischen Funden in Westeuropa im 10. Chudozhestvennij metall Wostoka. Hunor és Magyar nyomában. 58. Fodor. László. in: The Ancient Hungarians. Budapest 1980.11.

Ungarische Herrenbekleidung um 900 n. Ebd. Das ungarische Kriegersgrab von Asprés-les-Corps.. 20. Chr. 483-501. 1984. in Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums Mainz 31. Honfoglaláskori magyar férfi viselet (László Gyula) 47 . S. S. 473483. M.19. Schulze.

1. 1. kép: Katonák kardtánca a középkori Magyarországon. Schwerttanz der Krieger im mittelalterlichen Ungarn. 48 .Abb.

kép: Ezüsttál Bolsaja Anyikovszkaja-ból 49 .Abb.2. Silberschale von Bolschaja Anikowskaja 2.

dass diese Art der Beisetzung von Toten unter Nomadenvölkern nicht unbekannt war. Jahrhundert ist eben über die „Die Ungarn in Sankt Gallen“ die ausführlichste Beschreibung erhalten geblieben. Angaben über Brandbestattungen. die auf ein Verbrennen von Leichen bei den Ungarn hinweisen würden. hat den Historikern viel Kopfzerbrechen verursacht. Sie versuchten den Hahn mit einer Lanze abzustossen. er stürzte aber auch ab und starb auf der Stelle. dass wir auch in Ungarn über archäologische Zeugnisse aus dieser Zeit verfügen. dass nämlich die Leichen verbrannt wurden. Man weiss aber davon. Der ganze Text dieser Darstellung wurde schon mehrere Male herausgegeben und kommentiert. Wenn wir annehmen. bietet uns aber immer wieder Anlass zu neuen Folgerungen. Diese Darstellung. sind zwei von den das Kloster „besuchenden“ Ungarn in den Glockenturm hinaufgeklettert. auf dem man ihn . Jahrhundert). genauer gesagt über das Verbrennen von Gebrauchsgegenständen aus Ungarn.im Falle des Todes . können wir ruhigen Herzens feststellen. das von ähnlichem Vorgehen zeugt.(1) Die Chronik ist nicht in autographer Handschrift.). dass die Grabfunde der berühmten „Szeged-Nagyszéksóser“ Fundstelle aus einem Fürstengrab der Hunnenzeit stammen (man hat zwar während den nicht besonders fachkundig durchgeführten Ausgrabungsarbeiten unter den angebrannten Goldgegenständen keine verbrannten menschlichen Knochen gefunden). sondern in einer Kopie von gegen 1200 erhalten. aus der Frühawarenzeit (7. zwar nur auf wenigen archäologischen Fundstellen.der seine Aspirantur zwischen 1980 und 1984 in Ungarn verbrachte und seine Dissertation über István Erdélyi (Budapest) 50 . Diese Tradition ist uns auch aus der neueren ethnographischen Literatur der altaischen Völker bekannt. (Dieser Hahn war das Symbol des Klosters. Ein dritter Kämpfer bestieg die Ostfassade der Kirche (er wollte dort seiner Not Genüge tun). um den dort glänzenden goldenen Hahn zu entfernen. dass der Hunnenkönig Attila am Vorabend der Schlacht bei Catalaunum verfügte. Wie aus dem Text hervorgeht. Der Angriff der Ungarn auf das Kloster erfolgte im Frühjahr 926.(3) Ein russischer Archäologe aus Sibirien . wir haben auch keine anderen schriftlichen Quellenaus dieser Zeit. nach der Hunnenzeit. Wir haben viel später.(2) Die zwei Leichen wurden auf einem Scheiterhaufen über der Schwelle des Eingangstores der Kirche verbrannt. die traditionelle Geschichte. Diesmal haben wir die neueste Edition benutzt. inzwischen war aber ein Ungar hinuntergestürzt.Viktor Bobkov . Bisher hat man noch kein einziges Grab gefunden. dass es aus Edelmetall verfertigt war. die Ekkehart (gestorben gegen 1060) am Ort des Geschehens selbst geschildert hat. von dem die Ungarn dachten. Daraus lässt sich folgern.hätte verbrennen müssen. aus Holzsätteln einen Scheiterhaufen zu errichten.Ein Wort zum Thema „Die Ungarn in Sankt Gallen“ Von den ungarischen Streifzügen in Westeuropa im 10.

die Heilige. dass sich in der Glaubenswelt bestimmter Nomadenvölker die Gespenster des Hauses unter der Schwelle versteckten. die in mehreren Fällen für die Ungarn mit Misserfolg endeten. dass das Kloster und die Kirche seitdem umgebaut wurden). konkret gekürzt worden. dass in St. war der Meinung. Bei dieser Gelegenheit möchte ich auch einige Bemerkungen zu der ausgezeichneten zweisprachigen Publikation anbringen.aber selbstverständlich auch aus Raubgier . Ringen und Gesang sollen Bestandteil eines Totenkultes gewesen sein.ungarische Begräbnisbräuche schrieb. Gallen Slawen. die ihre Toten mit Verbrennungsriten begraben haben.schon ab mindestens den achtziger Jahren des 9. Meines Erachtens hat dabei die Vorstellung eine Rolle gespielt. oft lebensgefährlichen Aktionen unternommen (5). die grosse Tapferkeit und Ausdauer fordernden. Von Regen wird in unseren Quellen nicht berichtet. auf dem Scheiterhaufen verbrannt wurden.(4) Zu den Kommentaren in diesem Buch möchte ich bemerken. dass die Ungarn zum Feuermachen die . Der später niedergeschriebene Text der Chronik ist gewiss neu bearbeitet. Es ist zweifellos bewiesen.Eingangstore nicht benutzt haben. neu formuliert.und mitkämpften. Jahrhunderts vom sogenannten Etelköz Atelkuzu (Zwischenstromland) aus. darauf weist im Text der Absatz noch hin. die sich der Gefolgschaft der Stammesfürsten angeschlossen hatten. die mit den Ungarn auf solchen Streifzügen dabei waren . wo das Feuer doch im Freien leichter hätte brennen können.sicher aus Holz verfertigten . (Mir ist bekannt. eine Reklusin in der Nähe des Klosters Sankt Gallen. Bobkov hat diese These seiner Dissertation am Internationalen Slawistenkongress in Kiew 1985 dargelegt (die Dissertation wurde bislang noch nicht veröffentlicht). in dem ohne besondere Einführung des Themas auf einmal die Leiden von Wiborada erwähnt werden. wir verfügen aber über keine schriftlichen Beweise dafür. (Wiborada. Der hier erwähnte Tanz (vielleicht ein ritueller Waffentanz).Streifzüge in Europa geführt. 51 . Dazu findet man ohne Schwierigkeiten Parallelen im Kulturkreis der altaischen oder wohl der kaukasischen Völker. dass die Ungarn um 900 nicht auf der Suche nach einer neuen Heimat waren.zwecks Entdeckung der weiter westlich liegenden Gebiete und die Landnahme vorbereitend . Es ist also wohl auch vorstellbar. Später haben die Ungarn dann aus politischen Gründen. Keineswegs. Ohne Hoffnung auf Beute hatten die jungen Kämpfer. in Bündnissen . Jahrhundert noch slawische Volksgruppen anwesend waren. wurde von den Ungarn 926 getötet). die ich bei den Vorbereitungen zu diesem Referat auch benutzt habe. Es ist in dieser Hinsicht bemerkenswert. ihre Streifzüge und Heereszüge begannen . dass im Karpatenbecken (zum Beispiel in Siebenbürgen) im 9. dass die im nächsten Absatz beschriebene lustige Szene eigentlich ein Totenfest (Begräbnisfest) darstellt. Es ist eine offene Frage. ob die zwei Leichen der ungarischen Krieger auf dem Hof oder im Garten des Klosters verbrannt wurden. und die Ungarn einzelne kleinere Abteilungen der geschlagenen Slawen in ihre Streifzüge einbezogen.

52 . aber die am Ort vorgefundene Bevölkerung hatte auch keinerlei geschlossene Siedlungblöcke. obwohl die Zahl der einheimischen Bevölkerung.Auch die „Krise der Hirtengesellschaft“ bedeutete keinen Grund für die unternommenen Streifzüge. und das Karpatenbecken war auch nicht zu eng für die landnehmenden Eroberer. Die Ungarn haben in diesem Siedlungsgebiet entsprechenden Raum für ihre Wirtschaft und Leben gefunden. grösser war als die der vom Fürsten Árpád geführten Ungarn. wie früher Akademiker Erik Molnár dachte (6). die sich mit Landwirtschaft und Viehzucht beschäftigte. und nach 955 haben sie keine Streifzüge mehr in den Westen durchgeführt.

248-250. S. Gallen 1992. Historia Remensis ecclesiae. Cs. 349. 53 . 4. in Századok XCII. Váczy. Johannes Duft. S.). 350. A kalandozások néhány kérdése. P. Casus Sancti Galli. A korai magyar történet néhány kérdése. in: S. Tolstov (Hrsg. S.. 6. II. 207.Narody Sibiri. Die Ungarn in Sankt Gallen. Ekkehart. St. 5. Tibor Sipos-Missura. Flodoard.Leningrad 1956. Magyarok Szent Gallenben. ibidem: Flodoard. in: Gy.). Altajzy. S. Szeged 1955.P. 265-345. Budapest 1958. in: F. Potapov. Bálint. 3. Narody Mira . 2.cit. Budapest 1983. A honfoglalás korának írásos forrásai. Kristó (Hrsg. Moskau . S.Anmerkungen 1. S. A. Nomád társadalmak és államalakulatok. Tőkei: (Hrsg.).. 3. op.P.

Jahrhunderts. In der Regel selbst werden Bücher erwähnt. es bestanden keine unmittelbaren Beziehungen zwischen den beiden Abteien. und auch die Bücherverzeichnisse. in der die Stämme der Völkerwanderung eine hohe Kultur nach Europa gebracht hatten. die von Italien ausgehend. Das Martinskloster auf dem Berg Pannoniens wurde gut drei Jahrhunderte später gegründet als St. ob es überhaupt möglich sei. das „beständige Leben in der Gemeinschaft“ (stabilitas) zur Quelle der gemeinsamen mittelalterlichen Kultur ganz Europas. Gallen. sondern auch das Leben der gesamten Gesellschaft gestalten würde. in einer Zeit der ständigen Veränderungen in den stabilen Klöstern.über die von St. Benedikt von Nursia (ca. die geistliche „Werkstatt“. in Pannonhalma aber erst gegen Ende des 11. durch das iroschottische Mönchtum bereichert. empfohlen und befohlen. Und dahinter steht als tragender Sinn das benediktinische Mönchtum.Sankt Gallen und Pannonhalma . vor Miksa B. durch die gleichen Träger der Kultur und auch dadurch. die Schriften der christlichen Väter. Die gemeinsame Grundlage bildet die Benediktsregel. Die gleichen Kulturträger waren die Mönche. auf eine Tradition.möchte ich in diesem kurzen Beitrag referieren. sowohl historisch als auch geographisch voneinander weit entfernte Bibliotheken zu sagen.vor allem die ältesten. 480-547) wollte in seiner Regel eine feste Grundlage für sein eigenes Kloster geben und konnte gar nicht daran denken. Der Vergleich ist indes berechtigt durch die gemeinsame Grundlage. So wurde das Kloster. die im 9. Jahrhunderts. etwas Gemeinsames über zwei ganz verschiedene. der „klösterliche Bezirk“ (claustrum monasterii). sogar noch mehr: die einzige zugelassene Ordensregel war. die schon auf eine lange. Gallen und die von Pannonhalma . die Bücher der Liturgie und des geistlichen Lebens. in einer Zeit. Es wirft sich gleich am Anfang die Frage auf. die aber keine Kultur des Schreibens und des Lesens war. dass in einer Zeit. innerhalb der Klöster in den Bibliotheken und den Schulen. aber auch die Werke der klassischen Antike erhalten geblieben sind. „die Schule für den Dienst des Herrn“.zwei Bibliotheken Über zwei Klosterbibliotheken . dass gerade diese Regel für Jahrhunderte nicht nur das Leben sämtlicher Klöster und der Mönche. entstanden in St. die als die entscheidenden Quellen für die Geschichte der Bibliotheken gelten . durch die Entwicklung der Lehrtätigkeit in den klösterlichen inneren und äusseren Schulen (schola interna et externa) die Klöster zu kulturellen Zentren gemacht hatte. was ein Kloster für ein bestimmtes Land oder Gebiet bedeutet. Jahrhundert schon allgemein verbreitet war. Bánhegyi OSB (Pannonhalma) 54 . Rein kulturell gesehen besteht das unbestreitbare Verdienst des heiligen Benedikt darin. auch kulturelle Tradition zurückblicken konnten. in der die antike Schriftkultur untergegangen war. Gallen schon in der zweiten Hälfte des 9.

wohlgeordnete und wohlgehütete Bibliothek voraus. In dem Grundverzeichnis des Cod. die „Regel unseres Vaters Basilius“ und alles. ferner die Gedichte (metra). Wie schnell sich eine Klosterbibliothek hat entwickeln können. Und das setzt eine traditionsreiche.im Refektorium und im Raum des gemeinsamen Lesens zu haben. hängt von vielen äusseren und inneren Ursachen und Einwirkungen ab. ebenso die Passionsgeschichten der heiligen Apostel und Märtyrer. ist. Werke des Priesters Hieronymus.ausser einer Abschrift des Hauptverzeichnisses aus dem Codex 728 -. Auf Grund des Gesagten können wir behaupten. sowie Werke von Origenes. Das Verzeichnis trägt den Titel: „Breviarium librorum de Coenobio Sancti Galli Confessoris Christi“. dass auch die kleinsten Klöster . 55 . oft sehr bescheidenen Bücherbeständen entwickelten sich im Laufe von Jahrzehnten und Jahrhunderten die ansehnlichen. Die genannten Bücher sind „Tugendwerkzeuge für Mönche“. des Priesters Beda. oft Duplikate. Das Ganze ist mit Untertiteln in folgende Abschnitte eingeteilt: Bücher des Alten Testaments. und der Privatbibliothek des Abtes Grimald. Das Bücherverzeichnis von St. des Bischofs Isidor. die liturgischen Bücher scheinen zerstreut auf. sind die Bücher nicht mehr nach Autoren geordnet. Gallen . Cassiodorus. die Bücher „der katholischen Väter“.abgesehen sei von den liturgischen Codices . ebenso die Homilien. 267.wenn sie als benediktinisch gelten wollten . die Abt Hartmut (872-883) hat schreiben lassen. sowie Bücher der Astrologie und der Sprachwissenschaften erwähnt. weltberühmten Klosterbibliotheken. Sang. in den zusätzlichen Verzeichnissen im Codex 267 sind Bücher in viel geringerer Zahl zu finden. dann die „Unterredungen“ (Collationes). Es werden die Regeln der heiligen Väter gesondert aufgeführt. Werke des heiligen Bischofs Augustinus. Werke des heiligen Bischofs Ambrosius. Im Cod. Alkuin und von verschiedenen Autoren. Im „Katalog“ selbst sind 395 Werke in 264 Bänden aufgezeichnet. ferner das Verzeichnis der Bücher. Kopieren ausgeliehener Bücher in den eigenen Skriptorien vor sich gehen.allem natürlich die biblischen Bücher. viel moderner als unser Verzeichnis vom Ende des 11. Eusebius. Die Entwicklung konnte durch Schenkungen. Bücher des Neuen Testaments. und zwar das Verzeichnis der unter Abt Grimald (841-872) erworbenen Bücher. in heutigem Deutsch vielleicht „Kurzgefasstes Verzeichnis der Bücher im Kloster des heiligen Bekenners Gallus“.nicht umhin konnten. deren Liste dem eigentlichen Verzeichnis unter dem genannten Titel vorangeht. „was erbaut“. Einkäufe. Werke Gregors des Grossen. Sang. Jahrhunderts. wo die Zusatzverzeichnisse zu finden sind . die „Einrichtungen“ (Instituta). Es sind noch der Liber Glossarum. Aus diesen.obwohl es zweihundert Jahre früher geschrieben worden ist als das von Pannonhalma -. 728 sind die Bücher in erster Linie nach Autoren aufgezeichnet. Bücher des Bischofs Prosper. vom Anfang des gemeinsamen Lebens an eine minimale Anzahl von Büchern . die „libri scottice scripti“ ausgenommen. was das innere Ordnungsprinzip betrifft. die „Lebensbeschreibungen der Väter“ (Vitae Patrum). Es werden separat die Gesetze und deren Interpretationen angegeben.

Gallen vorhanden. Pretiosa. was eigentlich dem Usus der Skriptorien und der Bibliotheken entspricht. aber sie dürften in der Zeit der Erstellung der Urkunde an dem Ort aufgestellt gewesen sein. also die Psalmen in drei verschiedenen Übersetzungen. die behaupten. die bei dem gemeinsamen Vorlesen oder beim privaten Lesen gebraucht worden sind. der eventuell auf den Reichtum der Abtei hinweisen sollte. Dienstvölker und Tiere aufgeführt sind. Viele der im Verzeichnis von Pannonhalma erfassten Bücher sind auch im Verzeichnis von St. in + + + 56 . dass mehr Bücher mit gregorianischem Choral in Pannonhalma zu finden sind. Wenn diese Bezeichnung ein Psalterium bedeutet. Bücher. die zweite Gruppe die Bücher. die in der Kirche oder am Ort des Chorgebetes gebraucht worden sind. wahrscheinlich waren ihre Einbände mit Edelsteinen ausgelegt. in dem alle liturgischen Geräte.In beiden Codices sind die eigentlichen Bücherverzeichnisse mit anderen Werken zusammengebunden. um die Handschrift identifizieren zu können. Beim Bücherverzeichnis von Pannonhalma handelt es sich um eine Urkunde. Die Bücher sind in einer bestimmten Reihenfolge aufgezählt. die um 1090 im Auftrag des Königs Ladislaus des Heiligen ausgestellt worden ist. da den ersten zu nennen ausreicht. die in irgendeiner Form zum Unterricht notwendig waren. (h)ebraicum et grecum“. Eine besondere Bedeutung hat das gegen Ende der Aufzählung stehende „Psalterium gallicanum. Nicht alle Bände können eindeutig in die entsprechende Gruppe eingeordnet werden. Lucanus. Übrigens werden meistens die zu einem Band zusammengebundenen Werke in den Bücherverzeichnissen nicht einzeln aufgezählt. Bei der Untersuchung der Bibliotheksgeschichte im Mittelalter muss man sich immer den regen Bücherverkehr unter den einzelnen Klöstern vor Augen halten. ebenso gibt es mehr klassische Autoren als in St. Das alles kann natürlich seinen Grund auch darin haben. Evangeliarien) stehen unter den „Speziosa“. aller Wahrscheinlichkeit nach nach den Aufbewahrungsorten. dass in unserem Güterverzeichnis die Bücher noch immer aufscheinen. Sie ist eigentlich ein allgemeines Güterverzeichnis. So können die erste Gruppe die Bücher bilden. Die sechs „Textus Evangeliorum“ (Evangelien-Texte. die Disticha in drei Exemplaren!). ein archaischer Zug. und den Schluss bilden die Bände. sie müssen also besonders wertvolle Stücke gewesen sein. anderseits aber ist die Entwicklung unter anderem in der Tatsache zu sehen. wo sie tatsächlich im Gebrauch waren. Güter. Gallen (Cicero. So können die Historiker Recht haben. das Verzeichnis von Pannonhalma entspreche einer Bibliothek der Merowingerzeit. dass gewisse Bücher gerade ausgeliehen waren oder aber der Bücherbestand der schola externa nicht aufgenommen worden ist. Normalerweise gehören zu dieser Zeit die Bücher nicht mehr zu den Pretiosen: So ist die Tatsache. die sich im Besitz der Abtei Sankt Martin befunden haben.

aber die wertvollen Bücher samt dem Bücherverzeichnis sind im Bibliothekssaal zu bewundern. sind auch der Meinung. 57 . sind im Laufe des 16. In beiden Klöstern aber sind die Bücherverzeichnisse da. zugleich aber auch auf die wichtige Rolle des mündlich weitergegebenen Wissens hinweist. haben ihr Schicksal. Pannonhalma steht und lebt heute noch. von denen das Bücherverzeichnis zeugt. Zoerardi et Benedicti von Bischof Maurus spricht. Die Gründung von Pannonhalma um 1000 fiel in eine Epoche der Geschichte des benediktinischen Mönchtums. die Schaffung eines gemeinsamen Europa) schon eine Einheit bildeten. die den späteren Jahrhunderten über eine hohe Zeit einer hohen klösterlichen Kultur berichten. auch die Klöster „habent sua fata“. dass die wissenschaftliche Tätigkeit im Kloster höher stand als man es früher im allgemeinen angenommen hat. dass Pannonhalma keine wissenschaftliche Tätigkeit ausübte. Jahrhunderts verlorengegangen. das Kloster als Kulturträger. die den Bücherbestand als „merowingisch“ einstufen wollen. dass für die Existenz einer Schule die Legenda SS. Jahrhunderts vor unseren Augen in der Form. in dem er auch schon seine Kenntnisse auf dem Gebiet des künstlerischen Stils verrät. Die Reichsabtei Sankt Gallen existiert seit zweihundert Jahren nicht mehr. worauf die hohe Zahl der liturgischen Bücher hinweise. wofür es im Jahre 1996 zum Weltkulturerbe erklärt worden ist: Träger einer christlichen.welchem die Psalmen in drei Versionen nebeneinander geschrieben stehen. Das Vorhandensein eines solchen Psalteriums könnte auch Zeuge dafür sein. aber die Codices. dass das verhältnismässig neue und kleine Coenobium Sancti Martini in Sacro Monte Pannoniae engere Kontakte mit den grossen Klöstern im Reich gehabt hat. Nicht nur die Bücher. europäischen Kultur. so muss die Zahl der Bände von 80 auf 78 herabgesetzt werden. so stellen wir fest. Dagegen muss erwähnt werden. die Mönche nur der Askese und der Liturgie gelebt haben. Die Wissenschaftler. in welcher die auf die Regel des heiligen Benedikt gelagerten späteren Entwicklungsphasen (Schule. So steht Pannonhalma schon am Ende des 11. Wissenschaft. dass trotz der grossen zeitlichen und räumlichen Entfernung viel Gemeinsames in den Klöstern des heiligen Gallus in der Schweiz und des heiligen Martin in Ungarn zu finden ist. andererseits aber würde diese Tatsache darauf hinweisen. Wenn wir zum Schluss diese Daten und Angaben zusammenfassen wollen.

die sich in die Burg gerettet hatten. rissen ihr das härene Gewand vom Leib und fanden „einen ausgemergelten kleinen Körper und dürre. Opfer waren dennoch zu beklagen. genau das Gegenteil steht in beiden Viten zu lesen. Wiboradae nennt avaricia „Habgier“ als Motiv. Lüstern drangen einige der Krieger über das Dach in ihre Zelle. überging der Chronist. sei es. Gallens eingerichtet hatte. ihre Busskette abgenommen und in dem Altärchen in ihrer Zelle verborgen hatte. Wiborada war eine Inkluse. 3) Einen Gipfel der Geschmacklosigkeit erklimmt der Autor mit seiner Behauptung. ihre Leute nach Hause zurückkehren. Wiboradae hervorgeht. In beiden Viten steht ausdrücklich (allerdings einige Seiten nach der Passionsszene). die ihre Eremitage in der Nachbarschaft St. überging der Chronist“. Wiboradae lässt die Motive für das gewaltsame Eindringen der Krieger in die Reklusenzelle offen. Da soll also der Leser sich selbst vorstellen. die Ungarn hätten die entkleidete. und mit einer Stirnwunde dargestellt. Diese Rekluse namens Rachilt aber hat. durch dünne Haut und mit Sehnen kaum zusammenhängende Knochen“. nämlich. die sie gewöhnlich zur Kasteiung trug. schlugen sie die spätere Heilige tot. jedoch nicht unter denen. wie aus beiden Vitae S. Mit diesen Bemerkungen am Anfang meines kurzen Vortrags wollte ich unter- Walter Berschin (Heidelberg) 58 . einer spätmittelalterlichen Fortentwicklung der Streitaxt. Gallen: „Der Spuk war verrauscht. Die ältere Vita (I) S.“ Diese Darstellung ist in drei Punkten historisch falsch und arbeitet am Schluss mit einem problematischen Appell an die Phantasie des Lesers. dass die Martyrin das härene Bussgewand anbehielt. bevor die Ungarn kamen. Als der Ungarnsturm über das Land fegte. Die Fehler sind folgende: 1) Keine Quelle spricht von „lüsternen“ Ungarn. dass sie so wie Wiboradas Bruder im letzten Augenblick floh oder dass sie unentdeckt blieb. Wiborada wurde durch drei Hiebe mit der Streitaxt getötet: grausam. wollte sie nicht fliehen. Mit der Kette. die jüngere Vita (II) S. also nackte Frau mit ihrer eigenen Busskette totgeschlagen. den Ungarneinfall in St.) Schliesslich stehen am Schluss dieser Darstellung die ahnungsvollen Worte: „wie sie (die Ungarn) ihre (nämlich Wiboradas) Dienerin zurichteten. sondern unter jenen. aber nicht infam. dass Wiborada. (Die Kunst des Mittelalters hat Wiborada deshalb mit der Hellebarde.Die Vita Ulrichs von Augsburg und die Ungarn In einem vor wenigen Jahren erschienenen Band der in Berlin publizierten Propyläen Weltgeschichte liest man über das Ende des Ungarneinfalls des Jahres 926 in St. Gallen unbeschadet überlebt. Acht Tage später konnten die Mönche ins Kloster. was die schrecklichen Ungarn mit dieser Frau angestellt haben. Das Leben ging weiter. 2) Die Ungarn rissen der Rekluse keineswegs „das härene Gewand vom Leib“. die wie Wiborada und ihre Dienerin voll Gottvertrauen zurückgeblieben waren. wie sie ihre Dienerin zurichteten.

dass wir den Kontakt zu den Quellen nicht verlieren. die seit 1993 in einer neuen kritischen Ausgabe auf der Basis aller verfügbaren Handschriften vorliegt. VII. wie man in St. tamen victoriam christianis concessam esse nuntiavit. Dort erblickt der träumende Ulrich eine vom heiligen Petrus selbst geleitete Synode. quamvis laboriosa. „die man allgemein Lechfeld nennt“. wie ihn die heilige Afra. stehen alle im berühmten Kapitel I 12 der Ulrichsvita. denn zu diesen Zeiten tobte die Wut der Ungarn in diesen Provinzen auf dämonische Weise“ (quia in his temporibus Ungrorum sevitia in istis provinciis more doemoniorum crassabatur. das die Lechfeldschlacht schildert.an elf Stellen genannt. inne. bis zu seinem Tod am 4. p. „hinaus auf die Ebene“ führt. Ulrich von Augsburg war ein Schüler des Klosters St. wurde er Bischof der Stadt Augsburg und hatte dieses Amt ein halbes Jahrhundert lang. Ohne dass das ausdrücklich gesagt wäre. Die Zahl der Ungarn ist so gross.. In dieser Perspektive soll hier die Darstellung der Ungarn in der Vita (I) S. gern bei der Rekluse Wiborada Rat geholt. 973. Ihr geht die Darstellung des Aufstandes eines Sohnes König Ottos d. gegen seinen Vater unmittelbar voraus. weil es uns um die Darstellung der Ungarn aus möglichst zeitgenössischer Erinnerung geht.streichen. Gallen und hat sich. Gallen. p. wird ein Zusammenhang zwischen den innerdeutschen Zwistigkeiten und dem Vorstoss der Ungarn nach Westen nahegelegt. die er mit unzureichenden Wällen und morschen Hölzern umgeben vorfand. dass der Sieg. Im Jahr 923.zuvor irgendwo gesehen 59 . Uodalrici . „wie er die Stadt. Gallen und Augsburg erzählt.118). Die übrigen neun Stellen.abgesehen vom Inhaltsverzeichnis . wie wichtig es ist. mit Mauern umschliessen könnte. er ist etwa ab 952-955 Augenzeuge der Dinge. an denen die Ungarn vorkommen. Ulrich dachte daran. Der Bischof träumt und sieht. Der Dompropst Gerhard von Augsburg schrieb zwischen 982 und 993 die umfangreiche. in der Art des Hollywoodfilms dem unterlegenen Gegner die phantastischsten Scheusslichkeiten zu unterstellen. Uodalrici. Das darf nicht beschönigt werden. Die Ungarn werden in Gerhards Vita (I) S. in mehr als 20 mittelalterlichen Handschriften überlieferte Vita (I) S. die hier ausser Betracht bleiben können.. Die alemannischen Geschichtsquellen des 10. von denen er schreibt. Diese Vita wurde wegen ihrer Ausführlichkeit mehrfach kürzenden Bearbeitungen unterzogen. dem Verfasser der ältesten Ulrichsvita noch gegeben. doch den Christen gehören werde“ (indicavitque ei venturam supergressionem Ungrorum et loca belli et. wenn auch mühsam. „wie sie keiner von den damals lebenden Menschen. sie sind dem am östlichen Horizont neu erschienenen Volk nicht freundlich gesinnt. die römische Martyrin Augsburgs. Uodalrici von Gerhard von Augsburg referiert werden. Im selben Kapitel ist von der Befestigung der Bischofsstadt die Rede. es ist aber auch unzulässig. Dann zeigt ihm seine himmlische Begleiterin „die kommende Überflutung durch die Ungarn und die Kriegsschauplätze und verkündete ihm. Jahrhunderts reflektieren härteste kriegerische Auseinandersetzungen mit den Ungarn. Diese Zeitgenossenschaft ist bei Gerhard von Augsburg.110).Gr. also drei Jahre vor dem Ungarneinfall in St. Zuerst im dritten Kapitel des ersten Buches.

und alle Bollwerke der Stadt voller Verteidiger standen. zum Kampf“ (quidam Ungrorum flagellis alios minantes ad pugnam coegerunt. das ungarische Heer zieht dem deutschen zur offenen Feldschlacht entgegen. Als sie auf beiden Seiten kampfbereit standen.205). dass sie an der Stadt vorbei eilends ans andere Ufer des Lechflusses strebten. „Einer der Ungarn. der ruhmreiche Sieg König Otto gegeben. denn viele Häuser waren zerstört. Am nächsten Morgen umzingelte „das Heer der Ungarn mit einer unsagbaren Menge von allen Seiten die Stadt zur Eroberung. da sie geschrieben wird. so daß das Ungarnheer die Flucht ergriff und keine Kampfkraft mehr hatte.hatte“(p. p. bis sie sahen. um die Mauern niederzureissen.198) wird die Belagerung der Stadt abermals abgebrochen. Und sein Wort gilt. Uodalrici noch nicht ab. daß die. und nachdem in wechselseitigem Gemetzel auf beiden Seiten viele fielen und die getötet waren. „den edlen Reginpald. Auf seine Hilfe vertrauend und gestärkt durch die trostvollen Reden seiner Fürsten begann er mannhaft den Kampf mit ihnen zu führen. sie kehrten zurück. und einen seiner Neffen. Stephan der Heilige ist zur Zeit. Die Ungarn fackeln nicht lange. die sie von den Bollwerken der Stadt Augsburg kommen sahen. Die lange Friedensperiode. trieben einige unter den Ungarn die anderen. den Grafen Dietpald. es sei denn. Bischof Ulrich fand unter den Toten seinen Bruder. 60 . indem sie mit Peitschen drohten. Es führte diverse Werkzeuge mit sich. wurde von Gott. das an der Ostseite zum Lech hinunterführt. noch nicht König der Ungarn.198). wollen den Ungarn vor den Mauern entgegentreten.192). Die Ritter. die den bitteren Auseinandersetzungen dann folgen sollte. verblieb von ihnen doch ein so grosses Heer. Danach wird der Angriff fürs erste eingestellt. Doch da bekommt der Herrscher über die Ungarn (rex Ungrorum) von einem Deutschen dem Sohn des bayerischen Pfalzgrafen . Und obwohl eine unglaubliche Zahl von ihnen getötet war.“ Die Verluste waren auf beiden Seiten furchtbar. p. dass es von Menschen überwunden werden könnte. der allmächtige Gott wollte sie töten. Auf ein Signal hin (suum classicum omni exercitu notum. zeichnet sich in der Vita (I) S. der den übrigen im Kampf voranging und auf dessen Führerschaft und Voranschreiten im Kampf die Ungarn in dieser Stunde das grösste Vertrauen“ hatten.den Anzug des Königs Otto gemeldet. die Ernte war vernichtet. fällt. glaubte er nicht. rund um den Dom gebauten Stadt Augsburg lagern.201): „Als nun der König das gewaltige Heer der Ungarn sah. die nüchtern und ohne Triumphalismus ist (p. die Deutschen bleiben in der befestigten Stadt. Die letzte direkte Nennung der Ungarn erfolgt in der Beschreibung der Schlacht. den Sohn seiner Schwester“ (p. Es folgte ein Winter der Not und Hungers. Man ging am Morgen nach der Schlacht aus der Stadt hinaus aufs Lechfeld um die vermissten Familienangehörigen zu suchen. um die Angreifer an der Einschliessung der Stadt zu hindern. die in der damals kleinen. ohne vom Kampf beeinträchtigt zu sein. dem nichts unmöglich ist. sondern kämpfen an dem schwächsten der Augsburger Tore. Doch Bischof Ulrich ist damit nicht einverstanden. die von Gott zum Tod bestimmt waren. glaubten.

einer Sammlung von Heiligenleben. Schon damals. Die Randnoten Ekkeharts IV. der im Kloster von ca. damit sie durch ihr Wimmern Gottes Herz rührten. der die neugeborenen Kinder vor die Altäre habe legen lassen.372). eben denjenigen. von den Ungarn belagert worden. (Deest de eruptione Ungrorum sub Heinrico rege. Allerdings auch damals schon erfolglos. Stiftsbibliothek 565. Und diese Quellen sind noch nicht bis zum letzten Tropfen ausgeschöpft. Gallen. Stiftsbibliothek St. den der St.. Das darin eingebundene. die älteste von Gerhard und die verkürzenden Bearbeitungen mit kritischen Augen gelesen. Die Stiftsbibliothek St. p. Galler Lehrer aus der Wiboradageschichte kennt. Gallen erweist sich wiederum als ein Ort bedeutender Quellen zur ungarischen Geschichte.. hätten die Ungarn damals ihre Belagerung abgebrochen und seien nach St.926. 61 . Gallen 565. in den Ulrichsbiographien einen Bericht über den ersten Ungarneinfall in Alemannien unter König Heinrich I. So vermisst Ekkehart IV. ursprünglich selbständige Heft einer Ulrichsvita (p. Augsburg. sechs namentliche Nennungen der Ungarn. ist Augsburg nach Ekkehart IV... a. 367-420) enthält in den Randnoten. auf die Mängel aller ihm vorliegenden Texte hingewiesen. Dort wurden von Ekkehart IV. z. aufgrund der inständigen Gebete Ulrichs v. Gallen weitergezogen. wenn ich richtig gezählt habe.Zum Schluss kehren wir nach St. Dabei kommen auch die Ungarn vor. Besonders viele kritische Randbemerkungen mit Erwähnung der Ungarn stehen in der Handschrift St.B. alle Ulrichsviten. An mehreren Stellen hat Ekkehart IV. teils aber auch in ausführlicher Form. im Codex Sangallensis 565 sind großenteils noch nicht gedruckt. Gallen zurück. teils in kurzer. 1031 bis zu seinem Tode um 1060 als Schulmeister wirkte.

Gallen 1983. Manfred Weitlauff (ed. Gallen. Einleitung. Heidelberg 1993. Zürich/Lindau 1957.Bibliographie Walter Berschin. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada. Gerhard von Augsburg.). Walter Berschin. Vita Sancti Uodalrici. Mit der Kanonisationsurkunde von 993. kritische Edition und Übersetzung. Die Ungarn in St. 62 . Angelika Häse. kritische Edition und Übersetzung. Die Vitae Sanctae Wiboradae. Weissenhorn 1993. Eva Irblich. Johannes Duft. Vitae Sanctae Wiboradae. Einleitung.seine Verehrung (Festschrift). Die älteste Lebensbeschreibung des heiligen Ulrich. Bischof Ulrich von Augsburg 890-973. Lateinischdeutsch. Seine Zeit sein Leben . St. St. Ein Heiligen-Leben als Zeitbild. Gallen 1970.

Duft gehalten wurde und uns der neue Stiftsbibliothekar.“ Als erstes halten wir fest. wobei die Wortführung mein Bundesbruder und väterlicher Freund. aber auch an alle Anwesenden.am Tage genau 1065 Jahre später kamen wir. Am 1. Ich freue mich auf diese Tagung und hoffe auf eine Fortsetzung. wobei die Führung unser Ehrenmitglied Dr. Peter Ochsenbein . Gallen verbindet.beide Gründungsmitglieder unseres Vereins . auch namens des Ungarisch Historischen Vereins zu Zürich. was geschrieben ist. Es wurde wiederum von den netten Eheleuten Missura besorgt. mir zulächelte und immer wieder sagte: „Auch das ist möglich!“ Damit hat er wieder bewiesen. die mir zu meiner Kindheit gelehrt wurde. Viberat martyrizata est. an: „In einem Schreiben ist nicht nur das wichtig. dass ich mich an geschichtliche Tatsachen halte. Übrigens. Prälat Johannes Duft. Gallen eingefallen. wie Prof. Auch aus diesem Grunde geht heute hier ein Herzenwunsch von mir in Erfüllung. auch das Essen war hervorragend.“ Zu Deutsch: „Das Kloster des heiligen György J. Gallen eingeladen.unter anderem . Ich habe mich auch schon dort . Duft.nach dem Muster des Heidenapostels . Gerne erinnere ich mich an einen Ausflug meines Vereins nach St. dass er zu den echten Wissenschaftlern gehört. und das Treffen unseres Vereins zur Frühgeschichte der Ungarn wurde im darauffolgenden Jahr zum Teil in St.als Heidenhistoriker vorgestellt. wie auch für eine Tagung ausgesprochen. Unser Verein hat sich zum Ziele gesetzt . vielleicht sogar in St. März 1990. Gallen am 25. Hier haben wir uns auch sowohl für eine Ausstellung.Ein heidnischer Beitrag zum Thema „Die Ungarn in Sankt Gallen“ Zunächst. was nicht darin steht. als friedliche Ungarn. doch wende ich die Weisheit. was über unser Thema in den Annales Sangallenses Maiores steht. ein herzliches Dankeschön an alle Mitwirkenden. Sehr gut kann ich mich daran erinnern.Schatz suchend. insbesondere zwischen den Völkern der Schweiz und Ungarns zu fördern. sondern auch das. in der ersten Reihe sitzend. wo man uns einen köstlichen Lunch servierte.die Freundschaft zwischen den Völkern Mitteleuropas.führte . Die Idee einer Ausstellung ging noch im selben Jahr in Erfüllung. Gallen veranstaltet. wo das Hauptreferat von Prof. Anschliessend wurden wir in den Tennisklub St. Ich versichere. hatte. Gallen. Csihák (Zürich) 63 . obwohl von den Archäologen häufig darauf hingewiesen wurde und wird. was die Ungarn mit St. Lebhaft diskutierten wir dabei alles. Die frühzeitlichen Beziehungen zwischen dem Karpatenbecken und dem Alpenraum sind ein fast völlig unerforschtes Gebiet. Prof. und zwar zum Jahr 925: „Agareni monasterium sancti Galli invaserunt. und . in dasselbe Kloster. Tibor Missura mit seiner charmanten Gattin übernahm. den wir auch restlos gefunden und genossen haben. Mai 926 waren die Ungarn in St.

zur Eröffnung der Ausstellung „Die Kultur der Abtei Sankt Gallen“ in Debrecen in ihrer Zeitung „Hajdú-Bihari Napló“ am 23.und ich melde höflichst Zweifel an. antwortete er närrisch: „Ei. dass er mehr Verstand hatte als damals ganz allgemein ein Mönch.meine ich so heidnisch. Eine merkwürdige Angelegenheit . wie unser Militärhistoriker Kálmán Nagy an Ort und Stelle in Modena erforschte. Dabei klingt mir die Geschichte Heribalds noch interessanter. Auf die Frage. aber nicht einmal die Schätze der Kathedrale berührten. war Heribald ein Narr. dass die Ungarn in St. Sie haben nicht einmal die Weinfässer zerschlagen. ganz ausgezeichnet! Ich erinnere mich nicht.die Beispiele liessen sich beliebig fortsetzen.. Darum ist es nicht verwunderlich. Freilich gibt es eine lebhaftere Geschichte St. Von Ekkehart erfahren wir. wissen wir schon.sonst 64 . und darauf bezugnehmend wiederholen die Forscher. dass ohne grosse und übermässige Schädigung des Ortes und der Dinge die Ungarn wieder abgezogen seien.Gallus wurde von den Agareni angegriffen. Was erfahren wir über Heribald: Er stammte aus einer vornehmen Familie . Das Kloster selber liessen sie unversehrt.01. Abt von Prüm. Die dortigen Quellen berichten einstimmig. wie es ihm unter den Ungarn erging. Jahrhundert.“ usw.“ Soweit die Geschichte. Hingegen verwüsteten sie tatsächlich ein Kloster ausserhalb der Stadtmauern. Heribald konnte all diese Berichte aus eigener Erfahrung nicht bestätigen.unsere herumschwärmenden Vorväter. jemals fröhlichere Leute in unserem Kloster gesehen zu haben. bis zur heutigen Zeit. aber auch nicht schlechter waren als sonst Soldaten im Krieg. usf.. wie lebhaft auch die ungarischen Historiker sich beeilen. vor tausend Jahren. dass er nicht den damaligen Erwartungen entsprach. aus dem 11. Somit ist er. Freilich redet so nur ein Narr . Auch die Alemannischen Annalen im Jahre 926 können nur davon berichten. Umso interessanter ist. Sie sind sogar etwas Sympathie erweckend beschrieben: Die Krieger benahmen sich sehr diszipliniert. dass die Ungarn im Januar 900 die Stadt Modena eingenommen hatten. Regino. verwüsteten das Kloster“. Sie haben gegessen. wenn die in diesem Wissen gross gewordenen Journalisten z. weiss von den Ungarn liebevoll in seinem Chronicon zum Jahre 908 zu berichten. Sonst hätte man in den Kirchen des damaligen Europa nicht gebetet: „De sagittis Hungarorum libera nos Domine!“ Sie waren auch verlässliche Verbündete . ein Narr geblieben.B. Gallen nicht besser.. nachher waren sie auch lustig.. dass die Ungarn zwar in die Stadt eindrangen.1998 auf der Titelseite berichten: „. Gallens aus der Feder eines frommen Mönches namens Ekkehart IV. Diese Beurteilung Heribalds kann nur dadurch begründet sein. über Greueltaten zu berichten. dem praktisch die gesamte Geschichtsschreibung folgte. Zum Glück wissen es die Historiker Italiens besser. dass die Ungarn das Blut des Gegners tränken und sein Herz zerstückelten und auffrässen... dessen Werk nicht weniger aufschlussreich ist. getrunken.was auch heissen konnte. Alles andere wurde von Schriftstellern geschrieben. Wiborada wurde martyrisiert. Im Buch „Militärgeschichte Ungarns“ wird erwähnt. Nach Ekkehart. Dass die damaligen Ungarn tapfere Krieger waren.

Aus der Legende von Method erfahren wir von einem Treffen mit einem ungarischen Dux. dass es sich hier um Slawen handelte. westlich und südlich jahrzehntelang die Meeresküste erreichen können.im Gegensatz zu Hannibal. Sie haben auch die Christen weder gehasst. Professor Erdélyi hat mit Recht in einem Vortrag darauf hingewiesen. Sie hätten nicht des öfteren die Alpen überqueren können. dass die Episode aus der Chronik Ekkeharts über die zwei Leichen. um das Jahr 896. wo das Wort „slav“ auch heute noch sowohl für „Sklave“. sich nach Dalmatien zurückzuziehen. Unde factum est.denn die Barbaren verbieten aus Gottes Gnaden niemandem ihrer Untertanen 65 . als man von ihnen berichtete. Die ungarischen Kampfverbände hätten nie nördlich. die Helmold Bosau im 12. Diese These wird auch durch Kriegsgefangenenlisten aus dem damaligen Iberien erhärtet. Jahrhundert an Stelle des alten Begriffs „Sclavi“ plötzlich das Wort „Slavi“ (ohne „c“) verwendet. Der Bischof von Passau. Wie auch immer. hätten fast alle europäischen Häupter. Es störte dabei nicht.wäre ein katholischer König wie Berengar nicht ein Leben lang mit ihnen in Vertrag geblieben.“(2) Somit wurden die slawischen Völker geboren.. die Ungarn haben nicht einmal diejenigen ausgerottet. ein Beweis dafür ist.“ Ein Missverständnis kann weitgehend ausgeschlossen werden. dum hos ad tantam predam duxissent. jedoch die Schreibung „Sclaven“ (mit „c“) als zu störend aufgegeben ist. nicht immer wieder die Ungarn zu Hilfe gerufen. Zeugnis dafür liefert auch die englische Sprache. dessen Priester als Missionare nach Ungarn kamen. schrieb darüber 974 in einem Brief an Papst Benedikt VII. quod auxilia eorum sprevissent. die in St. qui multa strage in Saxonia facta cum infinita preda Dalmantiam reversi obviam invenerunt alium exercitum Ungarorum. Hier darf ich erwähnen. ut secundo vastaretur Saxonia. noch sinnlos getötet. die es sich leisten konnten. Gallen zwischen den Türpfosten verbrannt wurden. die bei der ungarischen Landnahme. das Karpatenbecken bevölkerten. Dalmatien gehörte damals fest zu Ungarn. in ihrer Not. Deleminci conduxerunt adversus Heinricum ducem Saxoniae Avares. Mehr noch: Sie haben sie als gleichwertige Mitstreiter in ihren eigenen Reihen aufgenommen.. qui comminati sunt bellum inferre amicis eorum. der praktisch geschlagen „ante portas“ stand. für ihn zu beten. Seinerzeit haben im Karpatenbecken nur die Slawen ihre Toten verbrannt. ohne dabei geschlagen zu werden . Die Awaren waren im Begriff. als auch für die „Slawen“ steht. als sie von dem sogenannten(1) Karl dem Grossen ausgeraubt wurden. dass die Awaren in grossen Massen nach Dalmatien flüchteten. In den „Annalista Saxo“ lesen wir zum Jahr 908 Folgendes: „Burchardus dux Thuringorum cum aliis multis occissus est ab Ungariis. Jahrhundert verfasste. reichlich beschenkte und bat. Ein ungarisches Heer also beneidet ein awarisches Heer. der ihn höflich anhörte. dass der Historiker Schmeidler im Vorwort einer Übersetzungsausgabe besonderen Wert auf die Feststellung legte: „In Bezug auf die Übersetzung ist noch zu bemerken. selbst der Papst. dass die alten Namensformen meistens beibehalten sind.: „. Es ist auch bekannt. Pilgrim. dass die „Chronika Sclavorum“. Auch im Karpatenbecken haben sich die Ungarn anders verhalten. in ihrer deutschen Übersetzung im 19. wo einige slawische Namen auftauchen.

dreimal zuschlagen? Kann ein so zugerichteter Körper bis zum nächsten Tag leben? Man darf sich nicht wundern. dass die Ungarn mit ihren Gefangenen nicht streng umgingen.“ Aus Ekkeharts Chronik: Die nicht ganz ehrliche. Wir lesen in den Alemannischen Annalen zum Jahr 902: „Die Ungarn sind von den Bayern zu einem Gastmahl eingeladen worden.“ Hieraus geht klar hervor. der sich für ein ungarisches Geschichtsbuch in englischer Sprache 1995 bedankt und schreibt: „I am ashamed to admit it but in spite of having spent most of my adult life in Europe (though a fourth generation South Australian) I never visited Hungary and my study of History at Oxford stopped at the borders of England.vorausgesetzt. dabei wurde ihr König Chussol samt vielen anderen niedergemetzelt.nach eigenen Angaben . und wir wissen von keinem einzigen Märtyrer. Nicht dass ich an der Heiligsprechung Wiboradas rütteln möchte. an ihren Wunden gestorben. der durch die Kargheit eines strengen Lebens aufgezehrt war. als in ihrer Heimat. zogen Kinder gross und verfügten sogar über eine gewisse Freiheit. Die Spanier raubten und ermordeten . dürfen aber nicht mit den Fingern auf die Ungarn zeigen. die Knochen waren verdorrt und wurden kaum noch durch Haut und Nerven zusammengehalten.allein in Zentralamerika in vierhundert Jahren etwa 40 Millionen Menschen. Switzerland. was nach solchen Überlieferungen über die Ungarn verbreitet wird! Auch was alles in den Geschichtsbüchern . dass Ungarn in einem derart kurzen Zeitraum christianisiert wurde.in Fraxinetum . Und später: „Sie zogen ihr das blutstarrende Bussgewand aus und wuschen den ehrwürdigen Leib.Amerigo . doch gibt mir die Geschichte einige Rätsel auf. manche 66 . Gouverneur von Australien. France.. the Netherlands. Bemerkenswert ist auch. hat es Ekkehart besonders angetan. der bekanntlich Blut trinkt. Ich zitiere aus einem Brief von Sir Walter Crocker.schwangen sie ihre Streitäxte und schlugen der heiligen Märtyrin drei Wunden in das Haupt. dass der deutschsprachige Raum sich nicht an der Koloniarisierung beteiligte.wohl bemerkt: auch in Ungarn! .. Das erste ungarische Königshaus gab in knapp dreihundert Jahren der Kirche so viele Heilige wie keine andere Familie der Welt. wobei er listigerweise jedem seine Waffenhilfe versprach und schliesslich die Reste beider aufrieb. also am 2. Italy and Western Germany. vielleicht über nicht weniger.“ Die in dem Brief erwähnten Völker sind auf ihre eigene Geschichte mit Recht stolz. Ich zitiere aus der Vita Sanctae Wiboradae Virginis et Martiris: „.“ Musste wirklich ein Krieger. Dem gewandten Diplomaten soll es gelungen sein. Amerika trägt den Namen einer ungarischen Heiligen (Emmerich . der beispiellos in Europa ist.die Taufe. Diese lebten in Familien. Es wird allgemein behauptet.Amerika). Wiborada sei nicht schon in jener Stunde. wenn man die strengen Gesetze des zeitgenössischen Europa in Betracht zieht.“ Herimannus berichtet. dass man sie auch liest. die in seinem Reich . aber umso schlauere Art.ansässigen Sarazenen und die einfallenden Ungarn gegeneinander zu hetzen. Mai des Jahres 926. obwohl ein Teil von ihnen noch vom Heidentum gefangengehalten wird. wie sich der junge Burgunderkönig Konrad eines zweifachen Feindes habe entledigen können. sondern erst am folgenden Morgen.ja sogar in den Lexiken geschrieben steht .

die Eidgenossenschaft entstand aus einer Insubordination gegen die Obrigkeit. über die kein anderer König oder Kaiser jemals verfügte. nämlich Ungarn. aus der gleichen historischen Materie einen anderen Anzug wie bisher zu schneidern. Es gab trotzdem in Europa ein Land. deren erklärtes Ziel die Ausrottung der Ungarn war.“ Damit hat der Prälat und Professor Johannes Duft wieder einmal dafür Zeugnis abgelegt. es handelte sich bereits um ein christliches Königreich.“ Und später: „Wiboradas Schicksal wurde bis nach Rom bekannt. Gallen gewissermassen zu „verdanken haben. Dort wurde sie im Jahr 1047 von Papst Clemens II. Diese Agareni hatten ihre eigene Buchstabenschrift . die wir jenen ersten Ungarn in St. Jahrhunderts. Duft zitieren: „An dieser Stelle möchte ich als Schweizer eine Zwischenbemerkung einfügen. Doch. nicht zuletzt. Die sogenannte „gute alte Zeit“ war oft eine gewalttätige Zeit. hatte allein der Langraf von Hessen für den Krieg in Amerika im Jahre 1776 dreissigtausend Söldner für neun Jahre an den englischen König Georg III. Als die in Gefangenschaft geratenen Heerführer gefragt wurden.. dann kämet ihr zu uns“ war angeblich die Antwort. keines war christlicher als die anderen. Meinerseits war es nur ein bescheidener Versuch. dass er ein ehrenhafter Wissenschaftler und damit ein Vorbild aller Historiker unserer beider Nationen ist. wo die lateinische Amtssprache bis 1846 beibehalten wurde. war ihre Antwort von historischer Weitsicht und Weisheit: „Würdet ihr uns nicht fürchten. und die schweizerischen Söldnerheere verbreiteten während Jahrhunderten Angst und Schrecken. Wir Schweizer begehen derzeit das Jubiläum „700 Jahre Eidgenossenschaft“. Wohl bemerkt. Im Gegenteil. Abschliessend möchte ich noch einen Abschnitt aus dem obenerwähnten Vortrag von Prof. weshalb die Agareni ihre Streifzüge gegen Westen führten. Selbst die Verluste war bedeutungslos. weil ihre Verbündeten ihnen in den Rücken fielen. die auch heute noch vorhanden sind.Historiker sogar die zwei Weltkriege damit zu begründen versuchen. für eine Unmenge Geld „verkauft“. 67 .die anderen Zeitgenossen schrieben lateinisch. welcher diese Ehrung zuteil geworden ist. Doch unsere Vorfahren in der Eidgenossenschaft waren trotz ihres Christentums im 13. 14. die alten Ungarn vor tausend Jahren waren aber noch nicht christianisiert. dessen König ein Apostolischer war. ausgestattet vom Papst mit Rechten. An dieser Stelle möchte ich nur hinzufügen. Die Ungarn haben die Schlacht bei Augsburg 955 verloren. Es ist aktenkundig. heiliggesprochen. 15. Und sie blieb für uns eine stille starke Patronin. dass alleine von 1030 bis 1064 zehn Kriege gegen die Ungarn geführt wurden.. welche Paläste und Institutionen mit diesem Geld errichtet wurden. Jene ersten Eidgenossen waren selbstverständlich Christen. Sie war die erste Frau der Kirchengeschichte. Jahrhundert keineswegs gesitteter als jene heidnischen Scharen des 10. Auch kennt die ungarische Geschichte keine Religionskriege. und kein Volk hat den anderen Völkern Vorwürfe zu machen.

Anmerkungen 1. S. 119. Slawenlegende. Lothar Greil. 40. 2. Wiernsheim 31982. Wilhelm Wagner. London 1884. S. Asgard and the Gods: The Tales and Traditions of our Northern Ancestors. 68 .41.

Ungarische Übersetzung 69 .Magyar fordítás .

70 .

a tényleges keletkezési és származási területen túl is. a magyarokról szóló írásos emlékekről beszámolni. úgymond az eredeti helyen fekszenek. hogy a helyi és a törzsi nyelvek határain túl. mindig egy klasszikus antik-római kulturális és művelődési hagyomány hátterével. két békeszerződést tartalmazó könyve és a Karoling időből való. A szent galleni okiratok nem csak a jogtörténet. A jogi iratok már a kolostor (Apátság) alapításának idejéből.majd a következő évtizedekben egyre gazdagodott (szaporodott) ez a hagyaték. A fejedelemapátság később. Gallen) 71 . Ennek a kora-időszaknak a pragmatikus írásbeliségét őrzi az Apátsági Levéltár a 9. Werner Vogler (St. Csihák György (a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke) kezdeményezésére magyarul is megjelentek. Ez tette lehetővé. századból származó.amelyek jogilag és igazgatásilag függetlenek egymástól. évszázadokon át politikai feladatokat is ellátott. a 720-as évekből származnak . az Apátsági Könyvtárban és az Apátsági Levéltárban. Mint az Apátság „levéltárosa“ szeretnék ezzel az előadással az apátsági könyvtárban lévő. A szent galleni levéltár tartalmazza az egykori. Fejedelemapátság jogi dokumentumait és igazgatási aktáit. Missura Tibor és dr. az egyedülálló kora-középkori történelmi örökség. Galleni Egyházkerület magában foglalja az Apátsági Könyvtárat és az Archivumot a barokk építményeivel. és 10. A latin nyelv volt a közlekedési kapocs a korai-középkor időszaka és a virágkora között. illetve elvállalt. Gallenben . A középkor latinságának bizonyítékát képezik és ezzel egy majdnem európai jelentőségű hivatkozási horizontot teremtenek. amelyek az alemann földbirtokosoktól elvárt adományokat jogerősen rögzítik. egyedülálló próféciás könyv mellett.még egy különleges egyedi helyzet társult azáltal. páratlan értékű bizonyítékait jelentik. században az Apátság működésének kezdetekor keletkeztek. hanem az írástörténet és a nyelvtörténet számára is. Az előző apátsági könyvtáros és igazgató.Magyar adatok a Szent Galleni Apátsági Könyvtárban* A St. a jogi dokumentumokat . .St. Duft Johannes összeállította és értelmezte a szent Gallen-i szövegeket. kommunikációs csere maradjon fenn a kulturális és jogi életben.főként okiratokat -. hogy a szövegek egy fontos része mindmáig ugyanazon a helyen. amelyek a 8. Különösen alátámasztják ezt a nyilvántartásba vételt az Apátsági Könyvtár és az Apátsági Levéltár ezer év előtti feljegyzései. Ezek a szövegek néhány év óta dr. ami az Alpoktól északra eső területen páratlan mennyiséget jelent. Ebben a történelmi örökségben nagyon fontos írásos jegyzetek maradtak fenn a magyarok 9. századi történelméről és nyugat-európai hadjáratairól. Hegeli értelemben. Így változatos módon tovább élt és fenn maradt. 1983-ban az UNESCO nyilvántartásába bejegyezték. a római műveltség a középkorban. Ezek a világörökség egy részét képezik. a középkori kultúra. A terjedelmes történelmi örökség tényéhez a kora-középkorból . Nyolcszáz eredeti iratról van szó.

mint azok. amelyet IV. Ugyanabban a 926-os évben . Azonban ez a keltezés nem olyan biztos . Ezután következik egy okirat a magyarok támadásait követő időkből . Ezért maradtak fenn ezek a bizonyítékok az Apátság történetéről és a magyarok megemlítéséről. 928ban felveti a dátumozás problémáját úgy. Az ezüst korszak csak lassan bontakozott ki. amelyeknek a legjobb. Szent Gallen privilégiumáról és ezzel a kolostor immunitását megerősítették. Az Apátsági Levéltárban a magyarok nyomainak három forrásmódját szeretném bemutatni: 1. hogy a magyarok betörése mintegy leállította a pragmatikus írásbeliséget.ugyanúgy.a 926-os esztendő. a magyarok betörése. 1. A Szent Galleni korai okiratállomány tanulmányozásakor olyan benyomást kaptunk. a kolostornak előbb ki kellett hevernie a magyarok portyázásait és egyéb drasztikus eseményeket. Ekkhart példázata szerint. A következő okirat . Így a magyarok betörése által okozott írásbeliség megszakításáról alkotott elképzelés beigazolódna. Ekkhart olyan látványosan ír le. május 1-i betörésekor. amelyek Svájcban találhatók . május 26-ra kelteztek. Ekkerhart elbeszéléseiből. május 1jei és 2-ai rajtaütés után. a magyarok és más népek honfoglalása. szeptember 21-re kellett volna dátumozni. („Genius loci“) Nem régen Svájcban.amelyet a Szent Galleni Kolostorban 926. a Karoling Próféciás könyvet Wiborada halálának bejegyzésével. a magyarok betörései utáni időszak okiratainak hiányosságában. Noha már mások is utaltak rá. megkockáztatom a kijelentést. legközvetlenebb szövegváltozatait a Levéltárban őrzik. tudjuk ezt IV. tehát csak néhány héttel a 926. Hermann Wartmann 925-ig a Szent Galleni Apátság okiratkönyvében 784 okiratot tüntetett fel. Ez azonban nem a Szent Galleni Levéltár dokumentuma. Wormsban. hanem a drága könyveket és értékes dokumentumokat is menekítették.Wartmann 785 . A források szempontjából indokolt abból kiindulni. A szaracénok is veszélyeztették a Szent Galleni Apátságot.Wartmann 786 . Természetesen ezek után következett a népvándorlás. 3. a magyarok 926. azaz egy olyan időszak. ex negativo (negatív oldalról) a források hiánya. hogy .Heinrich király tanúsítványt állított ki november 4-én. egy kiállítás mutatta be ezt a közös kulturális örökséget.lehetséges. azonkívül 937-ben egy tűzvész tette tönkre a kolostor épületének jelentős részét.A hely szellemének megidézésében szép példaként szolgálnak a budapesti római-kori maradványok is . hogy ez nem szolgálhat a Szent Galleni írásbeliség fontosságának bizonyítékául. 2.jóval két évvel az események után.Wartmann 787 . az Alemann Krónikák („Annales Alemannici“). hogy nemcsak emberek.az Apátság szemszögéből nézve . amelyből hiányoznak az okiratok. Most térjünk vissza tulajdonképpeni témánkhoz. A törés különösen jól mutatkozik. hogy az okiratot inkább 925. vagy megszakította a hagyományokat.Wartmann 788 - 72 . amely a folytonosságot részben megszakította. azaz elmozdították eredeti helyükről. Egy másik okirat is . A modern történészek számára ezzel véget ért Szent Gallen aranykora. szerzetesek és világiak menekültek el várakba és szigetekre. jelentős törést jelent.

hasonlóképpen nem használható érveléseink ellen. egy 10-20 éves időszakra tehető. Frappánsan érzékelhető ez a 11. mint azelőtt. ami a legnagyobb nehézségekkel sem oldható meg. minden további nélkül elképzelhető. hogy a hiányzó okiratok a magyarok betörése után elvesztek. amelynek semmi köze nincs a Szent Galleni Kolostorhoz. február 8-ra. Szent Gallen számára kiállított hagyomány-okirat.kiállított okirathoz. 947. Ottó király. Ezt továbbiak követik. Ez az ezredforduló utáni hézagja az írásos örökségnek. június 12-én. a rétoromán. A következő irat . amely úgyszintén nincs kapcsolatban St. A későbbiekben az adományok egyre gyarapodtak. a rorschschi vásározási és pénzverési jog engedélyezésének fontos elismerése I. egészen a 10. amely bizonyára Buchsban. Minden bizonnyal felvetődik a kérdés. hanem a mai Dél-Németországban. nehezen érthető és ezidáig még elfogadható módon nem megmagyarázott. Gallen Kantonban (megyében). Gallennel. vagy kivételképpen napról-napra is kerültek birtokok a St. amely időszakra Wartmannál 73 .Wartmann 792. Legelőbb 933-ban kelt ismét a kolostor egyik adománylevele. egy amál fő úr odaajándékozta „Wolerammeswilare-i“ birtokát Zuzwil környékén a St. hogy milyen további okok állnak ezen jogi források elapadása mögött. Ez az okirat hiányos. hasonlóan a Wartmannféle 789-eshez. Gallen-i kolostorhoz. pragmatikus írásbeliség felvetése.tartalma szerint. ha a 929-es keltezés igazolható lenne. Gallen-i kolostornak. pedig valamikor léteztek. hogy éppen a magyar ostrom után keletkeztek még veszteségek. Okiratok alig keletkeznek. St. század végéig és évtizedekkel utánna elapad teljesen. Gallen-i kolostornak birtokokat I. Ez egy olyan probléma. Magdenburgban. Az ezután következő okiratok esetében is . Az írásos-okiratos örökség továbbterjed a középkorban.Wartmann 790 és 791 . mivel számos más kolostorban is tapasztalhatók hasonló esetek. amelyek éppúgy nem Szent Gallenban keletkeztek.az úgynevezett Falkwin okiratokról van szó. jó 10 évvel a magyarok támadása után. majdnem kizárólag csak császári oklevelekről és privilégiumok igazolásáról lehet beszélni. Egy évvel később Thurgau-ban adományoz a St. egy minden bizonnyal Zürich környékén. Gallen-i kolostornak. Ezekhez sorakozik 948/49-ben egy újabb adomány a St. a Wartmann 792-es. Ottó király elismerte a Quedlinburgi Kolostor sérthetetlenségét. Mindezekhez még hozzájön egy olyan részlet is. amely Mennedorf-ra vonatkozik. tehát nem alemann vidéken . de már nem annyira. Más oldalról nézve. a magyarok rajtaütése után.Wartmann 793 . 940-ben I.ugyanúgy keltezési gondokat rejt. és Szent Gallenbe átkerült . . Ottó király által a Szent Galleni Crahlo Apátság számára. amikor minden évben vagy majdnem hónapról-hónapra. Mindemellett még akkor is. Nehezen elképzelhető.ezt is korábbra lehet datálni. magánrészről. Egy évvel előtte. amely máshol is megállapítható. Baar-ban és más helyeken. A Wartmann-féle 971-es irat egy eladási okmány a Folkwin-csomagból. több mint hat évvel a magyarok betörése után keletkezett volna és nem Szent Gallenban. 924. századi hiány. Minden alapot nélkülöz egy párhuzamos. Mindazonáltal az ezüst korszak az ezredforduló óta az írásbeliség második virágkorát hozta el liturgikus zenei kézirataival. talán Vorarlbergben íródott.

is származik egy magyarokat először érintő bejegyzés*. 899 és 926 között. A 3O-as években (1931) adták vissza őket a St. és milyen gyakran kellett az embereknek ezen eseményekkel szembesülniök. több mint egy sort. alapjaiban véve. 74 . tehát a 8. Közvetlenül az esemény után kellett íródnia. a zürichiek és berniek hercegapátsági inváziója során. A bejegyzések azonban ténylegesen csak 926-ig vezetnek. éppen a magyarok St. úgyhogy apróbb írással más bejegyzéseket is bevezettek az adott évekhez. Galleni Apátsági Levéltárnak. Ezt az örökösödési történetet nem kívánjuk tovább érinteni. hogy csak a legszükségesebbre és a legfontosabb eseményekre akartak szorítkozni. Másodsorban. amely kiemelkedő szerepet játszott. hetedik. mint a próféciás könyvben. így a szöveg részben az évnek fenntartott keret peremén folytatódott. nem utolsó sorban azért. Gallenre vonatkozóan csak . A gyakorlatban azonban legtöbbször nem volt elegendő egy sor. mert St. ezután az összes többi. ez a legfontosabb probléma. hogy ő ehhez az évhez még egy utolsó alkalommal. Már 791-ből. Az „Annales Turicenses“-t. Közvetlenül St. Hét kéz hozható ezekkel a krónikákkal kapcsolatba.926-os bejegyzés szerepel.csak 5 okirat található. amely az apátsági levéltár kéziratában még a hetedik írótól származtatható. Gallenben“ című publikációban. Gallen pragmatikus írásbeliségében a magyarok 926-os betörése . ahogy hagyományosan a kutatásban „Annales Alemannia“-nak is hívják. Ez tökéletes igazolása és egyben kiváló bizonyítéka annak a ténynek. uralkodóak a krónikákban a magyarokról szóló feljegyzések. Egyébként a kezek különböző írókra utalnak. az az a tény.meghatározó cezúrát jelent. de mégiscsak utalni kell rá. hogy az apátsági levéltár kézirata esetében az alemann krónikák legjobb átörökítéséről van szó. kihagyott bejegyzések számára.az arányaiban nagy terjedelmű . Gallent a „mi kolostorunknak“ említi. Walter Lendi megállapította. Gallen-i emberé. Így az a tény valószínűsíthető. 869 után minden év számára csak pontosan egy sor biztosított. hogy St. mégpedig kettőt. A krónikák a 980-as évig terjedő időt érintik. összegzően sokkal inkább rá szeretnék mutatni arra. Ami a magyarok történelme szempontjából ennek kapcsán lényeges. Megtalálható a Johannes Duft-féle „A magyarok St. tulajdonképpen „Annales Sangallenses“nek kellene nevezni. Itt mintha éreznénk az események pulzusát. 2. amely azt is jelenti. Károly király megsemmisíti a Hun Birodalmat. illetőleg a szöveget többsorosan írta be. Gallen-i ostromának évéig. A római évszámok kronológikus vázának legfőbb létrehozója bizonyára 869-76-ig dolgozott. hogy az egyes évekre ad-hoc bejegyzéseket tartalmaz a magyarokra vonatkozóan. A császárok és királyok munkálkodásairól szóló bejegyzések mellett. az utolsó.habár nem egyedülálló okként . a paleográfiai összefüggés a kéziratban azonban ezidáig kevéssé vagy teljesen figyelmen kívül hagyott. hogy a korszak milyen erősen a magyarok ostromainak hatása alatt állt a bajor és alemann térségben. Ezt a kérdést azonban nem kívánom taglalni. amelyre * Karolus rex Hunorum regnum vastat. századból. Ebben is. 1712-ben hadizsákmányként érkeztek Zürichbe. A szövege ismert. mindenekelőtt. 869-re tehető. kéz azonban biztosan egy St.

1047-ben Róma által szentté avatott asszony. egy másik jelentős feljegyzéshez vezet el minket. Ez volt a próféciás könyvben az a hely. 943-ra. kisbetűkkel bejegyezte a remetenő halálát. szokásos módon. egy megemlékezési hagyományt akartak teremteni. kevéssel a 926-os események után. az esemény keltezése egyetlen helyként „Capitalis rustica“-val kiemelt: „VI.akiket a St. írásos rögzítés volt.ahogy azt kisebben az egyes fogadalmaknál is megtaláljuk . amely .közvetett módon a magyarok St. oldal fönt). fölötte és alatta álló . „Wiberat“ és nem „Wiborad“.központi kézirattal.WIBERAT reclusa a paganis interempta“ .még vissza fogunk térni. akiről két életrajzi leírás is készült.használja.FERIA. Pogányok ölték meg Wiberat remetenőt. a könyvtár és a levéltár kimene- 75 . Gallen-i krónikákban megemlítenek . hogy az emberek. a (cellába zárt apácát) remetenőt a pogányok megölték“.ő mentette meg az apátságot. azáltal. Az „Annales Alemannici“-ban 926 kapcsán egyértelműen kifejezésre jut. Ennek a felső felében. hogy a magyarok „haud grandi et non intolerabili lesione“.azt jelenti. és Otmarral együtt . amelyet nem emberekkel védelmeztek. az irományok. hogy „május 1-jén Wiboradát. A St. ezenkívül mindenekelőtt I. hogy a magyarok nem sok mindent tettek tönkre és St. aki az apátságban az átvészelt krízisek után nagy tiszteletnek örvendett. Európa egyetlen Karoling próféciás könyvével öszszefüggésben jelenik meg. Ottó király és Augsburgi Ulrik püspök Lech-mezei .“ és utána „Ungari“ stb.szerzetesi fogadalommal ellentétben nagybetűkkel kezdődik („KALENDIS MAIIS WIBERAT a paganis intermpta“).nem a latinosított változatát .MAI. Gallen-i krónikák (Annales Sangallenses Maiores).fennmaradt. augusztus 10-i . egy nagy keresztjel után. Gallen-i sajátos forma a karoling időben a próféciás könyvbe történő sajátkezű. hogy azzal. Gallen védőszentje égi beavatkozásnak és Szent Gallusnak. A dátumot és az asszony nevét az elején kiemelték a ritkán használt nagybetűkkel (Kapitalis Rustica). Ez az ad-hoc bejegyzés.a bizonyítékáról van szó. mégpedig arról. a magyaroknak május 2-án meg kellett volna szállniuk a kolostort. Berschin rámutatott arra. Wiborada volt az első .II. hogy a bejegyzés az összes többi . Mindemellett fontos.955. Gallus-szal. amelyre Walter Berschin már többször is utalt. Gallen-i rajtaütésének . A bejegyzés a német nevet .döntő csatájáról is.MAI.a szerencsés európai hagyományozódásnak köszönhetően . A benedekrendi szabály szerint (28. Itt feltevődik a kérdés. NON. hogy ez a kijelentés nem szépítésként szolgál-e? 3. 945-re. illetve Otmarnak köszönhetően ismét menekülniük kellett. egyebek között az apátsági levéltárban megörökítve. ahol a bejegyzések elérték a 926-ot (14. áll: „KL. Elsődlegesen Wiborada halálának egyik fontos . Amint arról szó van. röviddel Wiborada halála után. Innen alakulnak ki a kolostor hagyományai és hiedelmei. amely a magyarok legyőzésével végződött. hogy ez a bejegyzés egy .mellette. A terjedelmesebb St. tehát „nagy károkozások és pusztítások nélkül“ vonultak vissza.a kolostor hagyományait megörökítő . Az alapító szenttel. egy jogi dokumentummal. Egy írói kéz. fejezet) a szerzeteseknek írásba kellett foglalni fogadalmaikat. 1041-re és 1042re vonatkozóan további bejegyzéseket tartalmaznak.

hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak az öntudatban és a kolostor közösségének kollektív emlékezetében a magyarok betörésével kapcsolatos eseménynek és Wiborada halálának.a krónikákban és a próféciás könyvben egyaránt . amelyet nem is lehet elegendő becsben tartani. Ez egy igen ritka eset.érezhető a történelem légzése. A bejegyzések ezenfelül azt is megmutatják. az esemény majdnem kézzelfoghatósága.kítését tanácsolta. hogy ezek döntő jelentősége rendkívüli eszközökkel megörökített és történelmileg dokumentált lett. Mindkét feljegyzésben . 76 .

Das Verfasserproblem der Vita S. 159-167. S. in: Miscellanea Historiae Ecclesiasticae 5 (= Bibliothéque de la Revue d’Histoire ecclésiastique 61).). Bd. Cist. Gallen. Gallen/StiftsArchiv Cod. Gallen 1983 (Mitteilungen zur vaterländischen Geschichte. Johannes Duft. Gallen. Bd.326-334. Structures ecclésiastiques de la Hongrie médiévale. Galler Kultur und Geschichte. Subsidia Sangallensia I. oldalon 77 . Freiburg 1971 (Scrinium Friburgense. Walter Berschin. Magyarok Szent Gallenben (Mittelalterliche Quellen.B. St. Krieg (Hrsg. Die Ungarn in St.). Paul M. Középkori források). Gallen 1992. St. Die Kultur der Abtei St. S.Irodalom Hermann Wartmann (Hrsg.3. Diss. C. 1. Mit Edition. Walter Berschin (Hrsg. in Alemannisches Jahrbuch 1973/75. S. Die Murbacher Annalen. Képek: 20-27.. Werner Vogler (Hrsg. 1-208.Wiboradae. Jahrhunderts als Zeitbild. Dieter Geuenich und Karl Schmid.1). Vitae Sanctae Wiboradae. Die Vitae Sanctae Wiboradae. Augsburg 1931. Urkundenbuch der Abtei St. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada. Gallen. St. in Zeitschrift für Schweizerische Kirchengeschichte 66. 1972. Walter Lendi. in Schriften für Geschichte des Bodensees und seiner Umgebung 88. Ein Heiligen-Leben des 10. 6 Bde.). 1970. Gallen 1863-1955. Gallen 1986 (St.250-277. St.phil. Gallen. 51). Tibor Missura-Sipos. Materialien und Untersuchungen zu den Verbrüderungsbüchern und zu den älteren Urkunden des Stiftsarchivs St. Untersuchungen zur frühalemannischen Annalistik. György Győrffy. 16). Gallen. Das Professbuch der Abtei St. Michael Borgolte. Drei Wiborada-Handschriften. Class. Zürich-St. Bd. Eva Irblich.56. Zürich 41998. Löwen 1974. Walter Berschin.).

A magyarok 926-os Szent Gallen-i betörése a Szent Galleni Apátsági Könyvtár kézirat-kincsének tükrében* A St.Ekkehart szerzetes a kolostora körül 850-975-ig zajló fontos eseményekről írt 1040 után és amelyekben tág teret biztosít a magyar betörések leírásának. Gallen-i esetek“ (Casus sancti Galli). Gallen-i kolostor levéltári forrásait. Nem utolsó sorban ez az egyedülálló és hihetetlenül gazdag hagyaték járult hozzá ahhoz. amely többé-kevésbé tájékoztat bennünket a 926-os májusi eseményekről: 1) az úgynevezett St. 3) továbbá a két életrajza Szent Wiboradanak. Galleni Apátsági Levéltárban és mindenekelőtt a St. a reformációt és a forradalmat.letelepedése előtti . Számottevőbbek és közvetlenebbek a St. bemutatta Önöknek az egykori St. a legtöbbet a St. Gallen) 78 . Gallen-i kolostort az UNESCO kulturális világörökség rangjára emelte. Gallen-i kolostorban írták.a világon egyedülálló számban . amelyekben a közép-európai társadalmak magyarokkal történt találkozásairól vannak feljegyzések. hogy ismertessem az apátsági könyvtár korábbi kútfőit a magyar nép történelmére vonatkozóan.a keletkezési helyükön találhatók. Ezek közül. apátsági levéltáros.első nőként .és csatabárdjainak áldozatául esett és akit. Lényegében három olyan forrás található a St. amelyek az adott évben a legjobban foglalkoztatták és érintették őket.hivatalosan szentté nyilvánított. részben egy elveszett eredeti iratból szárma- Karl Schmuki (St. 2) mindenekelőtt a „St. elszenvedett mártírságáért 1047-ben . és 11. Galleni Apátsági Könyvtárban. nem utolsó sorban. Miután Werner Vogler. 1) A St. majdnem 500 kézirat maradt fenn az 1100-as évig terjedő időszakból.az egyedülálló hagyományozódásnak köszönhetően . mint máshol. Galleni Apátsági Könyvtárban. század között használt bűnbánati kapitulumának (zsolozsmás könyvének) 915-ös kéziratában a 709-es évtől 1O56ig vannak feljegyzett események.„ezekről az országot érő pusztító csapásokról“ (az akkori alemann társadalom szemszögéből). Kelemen pápa . A szerencsés véletleneknek köszönhetően. a St. majdnem sértetlenül. amelyeket IV. erről a pontosan 1062 évvel ezelőtti emlékezetes időszakról.Rómában . A szerzetesek 9. május 1-én magyar lovascsapatok törtek be. május 2-án a rajtaütő magyarok hóhér. átvészelték a sors összes fordulatát. hogy az egykori St. erről a .II. olvasták és tanulmányozták és jelenleg is . amelyek helyben. annak az asszonynak. Több mint tíz éve dolgozom ebben a könyvtárban tudományos munkatársként. Gallen-i kolostor-történetek. Gallen-i kolostorba 926. a háborúkat. a pusztító tüzeket. Gallen-i évkönyvek a szerzetesek rövid feljegyzéseit tartalmazzák azokról az eseményekről. aki 926. rám hárul az a feladat. Gallen-i források . Gallen-i „évkönyvek“ a 915-ös és (ennek másolatában) 453-as kódexekben.nyilvánvaló nyughatatlanságáról a magyar népnek .a St.

amely a kolostor udvarán és a mezőkön bőséges lakomához telepedett. zsákmányra éhesen átkutatták az egész kolostort. A magyarok nem késsel fogyasztották 79 . jámbor testvér. a mártíromságról és elhalálozásokról szóló följegyzéseket.lehelt lelket és életet a szórakoztató és jókedélyű mesélő.). Wiboráda mártírrá lett.két magyar felmászott a kolostor tornyára. akik együgyűségéért megkegyelmeztek neki.a kéziratban tévedésből 925-re . I. Heinrich király (919-936) általi. de a jámbor Heribaldot nem bántották. elismerésével kapcsolatosan. amelyek a magyar lovashordák közvetlen közeledtét jelentették. május 1-én betörtek a magyarok. Heribald összebarátkozott a magyarokkal. Csak az együgyű. Ekkehart (980 tájától 1060 körülig). vagy más értékes fémből készült. A kincs keresése közben . Viberat martyrizata est“ (A magyarok a St. amelyek a középkorból ránk maradtak. A pincében két teli boroshordót találtak. Engilbert apát óvintézkedéseket hozott a szerzetesei számára. amelyeket szét akartak verni. részben pedig különböző szerzetesek által írt újabb keletű megemlékezések. ő olyan mulatságosnak tartotta. A következőkben összefoglalom röviden Ekkehart legérdekesebb leírását a magyarok érkezéséről: Amikor a magyarok egyre közelebb kerültek a Bodeni-tó környékéhez. Gallenben“ című iránymutató könyvében fogalmazta . Az Ekkehart-féle „St. mert a kincstárnok még nem adta ide nekem az ez évi saruimat. valamint a St. hagyják érintetlenül a hordókat. a kincseskamra és a sekrestye legértékesebb kincseivel együtt az előzőleg berendezett menedékbe vonul. szövegmásolat. A 915-ös kódexben számunkra rendelkezésre álló bűnbánati kapitulum az apátság tulajdonképpeni „lelkiismerete“. Az általa írt kolostor-történet 51-63-ig terjedő fejezeteiben tág teret biztosít a 926os májusi magyar betörésnek. hogy a szerzeteseivel. úgy döntött az apát. hogy a szélkakas a hely istene és biztosan színaranyból. meneküljön. mert azt hitték. Mindketten lezuhantak és holtan hevertek a földön. továbbá a címszavas feljegyzés a magyar betörésről és Szent Wiboráda haláláról: „Agareni monasterium sancti Galli invaserunt. 2) Ezen „rövid hírek“ száraz „csontvázába“ . A magyarok a templom ajtófélfái között égették el a két holttestet. aki akar! Én soha nem fogok elmenekülni. Ekkor odalépett Heribald és megkérdezte.a kincseskamrát üresen találták . Gallentől észak-nyugatra. „emlékezete“: ebből olvasták föl minden reggel a szerzeteseknek. hogy megparancsolta.“ 926. a rendi regula alapján tartott közös ima után. 1. de a kőépület nem kapott lángra. A 926-os évre vonatkozóan . Ő megbámulta a különleges szokásait ennek a népnek.ahogy ezt Johannes Duft „A magyarok St. hogy akkor mit isznak majd a szerzetesek visszatértük után. Gallen kolostort megtámadták. Az erősebb szerzeteseknek és magának erődített menedéket rendezett be St. Heribald maradt ott mondván: „Bizony. Galleni esetek“ (Casus sancti Galli) a legpompásabb és legolvasmányosabb írások.zók. A hírek hatására. A könyvtárat elvitette a Reichenau-szigeten lévő kolostorba. Gallen-i kolostor sérthetetlenségének. Amikor ezt a vezérnek lefordították. a Sitter partján.megjegyzés található Puchart herceg itáliai halálával. Az idős szerzeteseket és a tanítványokat élelemmel ellátva küldte a Bodeni-tavi Wasserburgba. Bernhardzell mellett. IV.

Reichenau-szigetet. amit nem találtak. ezen okból kifolyólag nem akarta elhagyni remetelakát. felgyújtottak még néhány házat a kolostor körül. vagy a Sitter partján lévő erődített menedéket. Tanácsát megfogadták és ezzel megmentették az „embereket és azok kultúráját egyedülálló módon úgy. nemeseket és a klérust tanáccsal. Gallen-i szerzetes. Feldühödve azon. Walter Berschin. Ő volt az. 1075 után. Wiborada. három sebet ejtettek a magyarok a remetenő fején. május 1-én a befalazott cellában ütötték agyon a zsákmány után kutató magyarok. (A leírás . Wiborada mindkét életrajzában kevés szó esik a magyarokról.a félig nyers húsdarabokat. amelyek következtében napokkal később meghalt. Ez a régebbi életrajz már nincs meg a St. hogy a kolostor éghet. Csak két másolat maradt ránk. ahogy az az apátsági könyvtár kézirataiban ma is található. Másnap halt bele sérüléseibe. aki Engilbert apátnak az emberek. amelyiket a St. hanem ők maguk övezték ezt minden oldalról haragjukkal“. Galleni Apátsági Könyvtárban. így vezeti be Herimannus a mártíromságról írt szövegét. A Wiboráda mártíromságáról szóló leírásnak valójában már IV. azt hitték. a könyvtár és a templom kincsének biztonságba helyezését ajánlotta. Mangen-i templomban élete végéig egy cellába falaztatta magát. Galleni történetekből . bevezetésként külön-külön bemutatja a kéziratokat.a 2. Ez a latin nyelvű változat a 15.az 1200-as év körüli. A magyarok abbahagyták a féktelen mulatozást. Ekkehart-féle. Ekkehart. hogy ott van a kincs. „Amikor ez történt. hogy a remélt kincset nem találták. Ekkehart egyáltalán nem bocsátkozik beszámolójában a remetenő. 3) IV. Gallen-i szerzetes nővére. férfiakat. jelenleg az egyik Stuttgartban. Wiboráda-életrajz kiszorult. latinul és németül jelentette meg „Vitae Sanctae Wiboradae“ című. Ezért az apát és néhány bátor barát visszatért és kellemesen csalódva. sértetlenül találta a szerzet épületét. hogy jobban szolgálhassa az Urat. régebbi St. mivel róla egy külön könyv áll rendelkezésre. Galleni Apátsági Könyvtárban. Csak egy ablakon át tartotta a kapcsolatot a külvilággal. Ekkehart idején is volt egy változata. hogy rögtön szentként kezdték tisztelni.ezen „barbár“ nép (ahogyan ő nevezi őket) . Gallenben a Herimannus barát által átdolgozott és továbbfejlesztett változat miatt.). az I. 926. Wiborada helyhezkötöttségi fogadalmat tett. azon keresztül látta el az asszonyokat. aki ma szintén szólni fog Önökhöz. Szent Wiborada élettörténeteiről szóló művét. a St. 960/970 körül írt. a másik Augsburgban található. mellőzötté vált St.“ (Duft). az. Amikor Engilbert apát és szerzetesei a tüzet látták. A szerzeteseket annyira megrázta az ő halála. viszont annál több a szent halálának körülményeiről.Wiboráda remetelakába való behatolásáról tudósít. hanem fogaikkal tépték és szórakozásból egymásnak dobálták a lerágott csontokat. I. egy St. szövegmásolatban áll az Önök rendelkezésére. akkor már nem csak a magyarok kolostorhoz érkezésének híre terjedt. házak felégetéséről és végül a magyarok . de magát a kolostort nem és továbbmentek Konstanz irányába. Ő a kolostor kincseinek magyarok általi eredménytelen kereséséről. század óta több másolatban és egy német nyelvű fordításban található a St. akik azt hitték. megnevezve Wasserburgot. „ Wiborada. meggyilkolásának taglalásába: „Szent Wiboradaról a továbbiakban nem szólunk. A 80 .

A későbbi kéziratokban és nyomtatott munkákban . összesen 53 képet tartalmaz a szent életéről.karthauzi szerzetes . mint a 15. Egy magyar teheneket és sertéseket terel maga előtt. Wiboráda . A népies szemléletű miniatúrák a 15. anakronisztikus módon. a tetőn át nyomulnak a szent cellájába és ejtik rajta a halálos sebet. Ez a fordítás az 586-os kódexben található (Barbara Christine Stocker megjelentette Göppingenben. század közepéből. ahogy cellájában átéli a magyarok ostromának vízióját. hátul egy felfegyverzett lovasokból álló sereg halad St. Wiboráda meggyilkolását mutatja. ezek közül néhány. Példa erre a 17. közülük valaki egy gyújtogató fáklyát lóbál.„Helvetia sancta“ című művéből származik és két. Gallen-i magyar betörésnek. lépnek a városba. Ezek a St. amelyeket nem hoztam magammal. A második német nyelvű Wiboráda-életrajz. melléklet). Gallen-i szerzetes. Gallen-i magyar ostromra vonatkozik. Lovagi ruhába öltözött magyar harcosok egy létra segítségével. Néhány kép Wiboradat ábrázolja. A következő képeken a magyar harcosok láthatók. ahogy menekülésre ösztönzi Engilbert apátot és ahogy egy Wito nevű szerzetes a magyarok elől menekülve kiüríti kocsiját. 81 . A 3-as számú mellékletben egyik lapját hoztam el a Herimannus-féle régebbi Wiborada-életrajz másolatának. Gallen irányába. amelyek a St. amely körülbelül 20 évvel később keletkezett. de ugyanakkor a legrégebbi megjelenítői a St. században fordították először német nyelvre. 1996-ban). a St.gyakorlatilag kivétel nélkül Wiboráda meggyilkolásával kapcsolatosan . Gallen-i magyar ostrom történetének a legalapvetőbb forrásai. Gallen városát. melléklet).is megjelenítik a magyarokat. talán éppen az ő kéziratát. akik a vérében fekvő Wiborádát megölték és a helyszínről éppen távoznak (6.a visszatérő St. Gallen-i szerzetesek által megtalált . Heinrich Murer . töröknek öltözött magyart ábrázol. közvetve vagy közvetlenül. század szövetségi harcos nemzete (4. A második jelenet (5. amelyen magyarok láthatók. A következő képek. A magyarok távozása a továbbiakban már nem dokumentált. melléklet): ők megszállják St. hosszú kardokkal és csatabárdokkal. Galleni Apátsági Könyvtárban találhatók. A 15. a latin nyelvben járatlan apácák számára. felöltözve és felfegyverkezve.továbbiakban csak az aszkétanő életének utolsó óráira korlátozódik Herimannus figyelme. az élettörténetet. Magyar katonák. Friedrich Kölner.holttestének felravatalozását és eltemetését ábrázolják. amelyet 1430-1436 között írt a Hersfeld-i származású St. századi emberek élményvilágát mutatják ugyan.

Gallen. Darmstadt 1980. Gallen 1995. Bd. Képek: 33-38. Walter Berschin. Johannes Duft und Tibor Missura-Sipos.1). illustriert an Handschriften aus der Stiftsbibliothek (Ausstellungskatalog Stiftsbibliothek St. St. Zürich 1957. Das köstlichste Geschichtsbuch des Mittelalters. Die Ungarn in Sankt Gallen. St. Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Sanktgaller Stiftsbibliothek (= Bibliotheca Sangallensis Bd.10). Gallen 1994/95). hrsg. Die Heilige Wiborada und der Ungarneinfall. Gallen/Budapest 1992. vom Historischen Verein des Kantons St. hrsg. Die Vitae sactae Wiboradae. Die St. Eva Irblich. Gallen 1983. in: ders.. Ein Heiligenleben des 10. St. Galler Klostergeschichten (Ekkehardi IV. und übersetzt von Hans F. Karl Schmuki. Die Ungarn in Sankt Gallen. Haefele (= Ausgewählte Quellen zur deutschen Geschichte des Mittelalters Bd. Gallen. St. 51). Casus sancti Galli). Magyarok Szent Gallenben. Johannes Duft. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada (= Mitteilungen zur vaterländischen Geschichte. Jahrhunderts als Zeitbild (= Schriften des Vereins für Geschichte des Bodensees und seiner Umgebung 88). Friedrichshafen 1970. Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Stiftsbibliothek St. Galler Klostergeschichten Ekkeharts IV. Vitae sanctae Wiboradae.Irodalom Ekkehart V. oldalon 82 .

A külső szemlélő számára pedig ebben a korban a magyarok hadi tevékenysége volt a legfontosabb. A színes történetből képet kapunk a magyar csapat harcmodoráról.mythológiájáról is. Ha azonban a magyarok egykori hadjáratainak történetét kíséreljük meg alaposabban szemügyre venni.Szent Gallen és a magyar hadjáratok A 10. mint Kristó Gyula máshelyütt kifejtette (4). hogy a korabeli források külső kútfők. Isten büntetését látják bennük. hogy e csapatok zömmel a Dunától keletre lévő területekről indultak. az ide érkező magyar csapat valamikor április közepe körül indulhatott útnak Magyarországról. Ekkehárd szerzetes leírása. akkor teljesen le- Fodor István (Budapest) 83 . hogyan követték egymást a fejedelmi trónon a magyar uralkodók. E leírás mégis olyan részleteket tartalmaz. Ez alól az általános megállapítás alól üdítő kivétel a magyarokról szóló 926os Szent Gallen-i történet. mivel a szerzetes művét több mint egy évszázaddal az események után írta. hiszen a nomád népekről jól tudjuk. gazdálkodásáról. amelynek emlékét részletesen megőrizte számunkra IV. Ezt a szerző azzal magyarázta. Május 1-én érkeztek Szent Gallen kolostorához. aki egyedül maradt a kolostorban a magyarok látogatása idején. amelyek oly sok keserűséget okoztak a 10.(2) Először is ejtsünk szót megjelenésük időpontjáról. hogy a régészek csak nagyon ritkán lelik meg ennek az állítólagos iszonyú pusztításnak a konkrét nyomait. Nemrég azonban Kristó Gyula egyik tanulmányában a kalandozó hadjáratok időpontjáról kimutatta. Ha ugyanis a 10. nem pedig belső keletkezésűek. amelyeket a történetírás valósnak fogad el.(1) A magyar kalandozó hadjáratokról szóló forrásokban tehát igen sok az általánosság. s főképpen az együgyű Heribald szerzetes korábbi beszámolóján alapul. Ezzel szemben igen figyelemre méltó. valamikor 1060 előtt. hogy hadjárataikat általában akkor kezdték meg.(3) Ennek az érvelésnek csupán egyetlen gyengéje van. amikor a lovak a télt követően a tavaszi legelőkön újult erőre kaptak. század első felében Európa népeinek. viselkedéséről . Igaz. Ez a munka a kolostor szerzeteseinek szájhagyománya alapján íródott. hogy több alkalommal január végén-februárban indultak. s viszonylag kevés a konkrét és megbízható adat. A magyarság belső helyzetéről. Ez az időpont sokatmondó. társadalmáról szinte semmit sem tudunk meg belőlük. s télen könnyebben átkeltek a Duna keményre fagyott jegén. századi magyarság valóban olyan „tiszta“ nomád életmódot folytatott volna.s amint látni fogjuk . azt tapasztaljuk. még az sem világos. századi magyar történelemről szóló írott források száma rendkívül csekély. mint a hunokban. Így lehetett ez ebben az évben is. hogy ezek leírásában igen sok általánosságot és viszonylag kevés konkrétumot találunk. kalandozó hadjáratok. Ennek az oka kétségkívül abban keresendő. tehát a legkeményebb téli időben. ez sem kortársi feljegyzés. A szerzők bőségesen ecsetelik a magyarok vadságát. azok az ún. pusztításait.

a dáridónak azonnal véget vetettek. A későbbi magyar rideg pásztorkodás történetéből is jól tudjuk. azok tehát nem soványodtak le a zord klímájú hónapok alatt. századi régészeti emlékanyagból ma már egyértelműen kitűnik. ezt a jelenetet alighanem félreértette 84 . Nem kétséges. s minden bizonnyal központilag irányították. századi magyarság egyáltalán nem olyan „tiszta“ nomád életmódot folytatott.“ Úgy vélem. mennyire járatosak a hadi tudományokban.(5) Ilyen lovakkal pedig nem lehet hadjáratra kelni.miután nem talált nagyobb ellenséges alakulatra . Nem csak a téli jégen.nem jelentettek akadályt a nomád lovasok számára. A magyarországi 10.összecsődültek és vidámságukat szabadjára engedve. ezüstből készült pompás ötvösremekek. A harcosok többsége minden bizonnyal a katonai kíséret tagjaiból került ki.századokra. Ezért hiányoznak itt az aranyból. csónakokon úsztatva könnyen átkeltek a folyók túlpartjára. mint azt Kristó Gyula véli. akik gondoskodtak a harcosok és lovaik ellátásáról. hogy e hadjáratok döntő többsége külföldi „megrendelésre“ indult. táncoltak és birkóztak a főemberek előtt. A kolostor udvarán tartózkodó evő-ivó harcosokról azt olvashatjuk. Véleményem szerint elsősorban abban. s jobbára harcedzett katonákból álltak. hogy „. Ebben az esetben ugyanis semmiféle veszélyt nem jelentettek volna a korabeli Európára.még olyan szélesek is. amikor hírét hallották.. E korai takarmányozásnak egyébként a magyar nyelvben is vannak emlékei. akiknek fő foglalkozása a fegyverforgatás volt. Az állatok jelentős részét . amelyek fő feladata az esetleg keletről jövő támadások elhárítása volt. A Szent Gallen-i történet szerint a magyar sereg . nem vettek például ezekben részt az erdélyi és általában a keleti gyepűvonalat védő közösségek. hogy a folyók . hogy a 10. tizedekre oszlott és ezek a kisebb csapategységek támadták meg váratlanul és meglepetésszerűen az egyes településeket. hogy e seregek egyáltalában nem alkalmilag összeverődött.hetetlenek lettek volna a télen induló hadjáratok. hogy e zsákmányszerző hadjáratok csak az ország bizonyos területeiről indultak.főként a hadi célokra igénybe vehető lovakat . hanem tavasztól őszig a sok helyütt kínálkozó gázlókon. vagy tömlőkön. hogy a közeli erődben ellenséges fegyveresek vannak.(6) A másik ok pedig alighanem abban keresendő.. hogy az állatok a havasi téli legelőkön szinte csonttá soványodtak. mint a Dnyeper .(9) A sereg és a seregtestek összehangoltan tevékenykedtek. A kolostor udvarán folyó mulatozás közben. akármilyen keményre fagyott is a folyók jege. A nomád hadviselés történetéből azonban jól tudjuk. Ez a leírás tökéletesen megfelel Bölcs Leo bizánci császár leírásának a magyarok nomád rendszerű könnyűlovas harcmodoráról. s gyorsan csatarendbe álltak.télen takarmányozták. Némelyek fegyverrel is összecsapva bemutatták.(8) Jó példáját láthatjuk itt a magyarok katonai fegyelmének is. A téli hadjáratok okát tehát alighanem másban kell keresnünk. hogy e hadjáratokat gondosan megtervezték. fegyelmezetlen egységek voltak. E részletből egyértelműen kiderül. amelyek nyersanyaga zömmel a külföldi zsákmányból került ki. A magyar sereg tehát külföldi szövetségesei területén vonult fel(7).(10) Az elbeszélés bepillantást enged a magyar szokásokba és mythológiába is. Az éjszakát a közeli mezőn védhető táborban töltötték.

hogy az elhunytak szabadlelkének .(13) Ez lehetett tehát az oka. etették-itatták.(12) Dienes e leírásból arra következtetett.az együgyű barát. Heribalddal.vagy szabadlélek volt. s ezért összes zsákmányukat és foglyukat felajánlották cserébe. Ezért arra törekedtek.búcsúztatásáról gondoskodjanak. hiszen a holttesteket nem hozhatták haza. amiért a magyar harcosok Szent Gallenben még akkor is szították a lángokat. Úgy vélhették. 954-ben. a védők elfogták a seregvezért. hiszen a nem épelméjű embert az ő hitük szerint tisztelni kellett. elégették. amit a két szerencsétlenül járt harcos további sorsáról olvashatunk.kép) Ezek a kardtáncok valaha ugyanolyan népszerűségnek örvendtek a magyarok körében. E látszólag szokat- 85 . amelyekben a jó és gonosz erőt képviselő táltosok lelkei láng alakban küzdenek meg egymással. amelyről középkori adataink és ábrázolásaink vannak. Úgy vélték. A magyarok erre azt kérték. amely arról tanúskodna. nagycsalád vagy a falu temetőjébe. Őket ugyanis nem temethették a nemzetség. ezt jelölte az ubi-ugor nyelvekben is meglévő régi magyar isz szó. s egy sem akad köztük. a hadjáratokban elhunytakkal másképpen jártak el a magyarok. hogy a magyarok elhamvasztották volna halottaikat. s a túlvilági rétegekbe költözik. amikor azok már magasan lobogtak. hogy a honfoglaló magyarságnál ugyanolyan pogány lélekképzet élt. Hitük szerint az embernek két lelke van: az egyik a testlélek. századig nyomokban megőrződött magyar táltoshitben is megtaláljuk annak nyomát. vagy lélegzet-lélek (ezt jelöli a magyar lélek szó. Azon egyáltalán nem csodálkozhatunk. a fővezér Bulcsúnak öccsét vagy unokaöccsét és lefejezték. hogy a 20. A másik lélek az árnyék. amelyre Aram Hacsaturján nagyszerű zenéjét komponálta. hogy a halállal csak a testlélek múlik el. Alighanem ez az első híradás arról a fegyveres katonatáncról. Erre bizonyság néhány ősi eredetű magyar monda és mese. a minél magasabbra ívelő lángnyelvek a felső égbe viszik az elhunytak szabadlelkét.(11) (1. hogy a távolban. az árnyéklélek pedig a túlvilágra költözik. hiszen e népet akkor még alig érintette a kereszténység.amely tovább él . hogy a táltos lelke égő láng alakjában jelenik meg. hogy a holttest elégetésekor e szabadlélek láng alakjában távozik. Erre a rejtélyre nem rég elhunyt kiváló kollégám. A testlélek lakóhelye egyébként az ember mellüregében van. Ő mutatta ki. Dienes felvetésének helyességét igazolja. adják nekik a levágott fejet. Dienes István talált magyarázatot. az árnyékléleké pedig a fejben. A Kárpát-medencében a múlt század közepe óta a honfoglaló magyarok sírjainak ezreit tárták fel a régészek. mint lakóhelyükön. mint a grúzoknál. Egy másik különleges halottas szokásnak szintén az egyik hadjárat leírásából ismerjük hírét. Úgy vélhették. hogy a magyar harcosok nem tisztelték a keresztény templom szentségeit. ajtószárnyak közé téve. Igen meglepő viszont. amely egy tőről ered a lélegezni szóval). az együgyű baráttal viszont emberségesen bántak. mint Eurázsia majd minden népességénél. A két holttestet ugyanis. s eközben többen is élesztgették az amúgy is nagy lánggal égő tüzet. Tisztjeik előtt a jókedvű legények egyáltalában nem a hadi tudományokban való jártasságukat akarták fitogtatni. amikor egy magyar sereg a franciaországi Cambrait ostromolta.

mint a honfoglaló magyarok. hogy a magyarok hazahozták a távolban elhalt bajtársuk fejét (vagy esetleg hajfürtjét). ide hozzák őket. hanem a társtudományok . néprajz. több ezer kilométerre lévő hazájukba. Toktoát egy eltévedt nyíl eltalálta és elesett. amelyben csak a koponya nyugodott volna a sírgödörben.szemszögéből is újólag értékelni kell. a Magyarországon elesettek bomladozó tetemeit.(19) Egyébként csak szórványleletek ismeretesek NyugatEurópából. ha lehetőség kínálkozik rá.(18) Eddig mindössze egy ilyen. Plano Carpini a következőket írja: „A tatárok földjén két temető van: az egyikben hantolják el a kánokat. Valószínűleg a fentebb elmondottakkal magyarázható. hiszen ez volt az elhunyt szabadlelkének burka. A másik temetőbe azokat helyezik. hogy hazai földbe temethessék. a vezéreket és az összes nemesurat. miért nem kerültek elő a magyar hadjáratok útvonala mentén Európában magyar sírok és temetők.(20) E rövid előadás keretében nem térhettem ki sok más kérdésre.“(16) Elképzelhetetlen. had. Az elmondottaknak az volt a célja csupán. Az 1247-ben. Az előkelő halott fejét ugyanis haza akarták hozni magukkal. hogy példázza: a sokszor elemzett régi forrásokat újból és újból érdemes elővennünk s végigolvasnunk. amelyek nem okvetlenül sírokból származnak. hogy az elhunyt szabadlelke a fejében él tovább. 86 . régészeink még nem tártak fel olyan jelképes 10. amelyre pedig alkalmat adhatott volna a Szent Gallen-i elbeszélés. A jelképes sírokat szinte minden időszakból ismerjük Eurázsiában. A magyarázatot „A mongolok titkos történeté“-ben találjuk. Előfordul tehát. a mongol birodalomban járt szerzetes. harcba bocsátkoztak. bárhol érje őket a halál. levágták hát a fejét és azt vitték magukkal. tetemét sem voltak képesek magukkal vinni. ott ugyanis sokan lelték halálukat. S nem csupán a forráskritikus történész szemszögéből.“(17) A mongolok is úgy vélték tehát. hogy 1242-ben a mongolok szekérszám vitték volna.és vallástörténet . a múlt században napvilágra került temetkezésről tudunk a francia Alpok lábánál. a távolban elhunytak jelképes temetkezéseire azonban magam nemrég Hajdúdorogon ráakadtam. Dzsingisz kán történetében az 1205. akiket Magyarországon öltek meg. Holttestét fiai nem tudták eltemetni. Sok aranyat és ezüstöt temetnek velük. századi sírt.(14) Igaz.lan ajánlat értelmét is Dienes István fejtette meg.a régészet.(15) Ez a halottas szokás nem ismeretlen más népeknél sem. amely hitük szerint annak szabadlelkét foglalta magába. évnél a következőket olvashatjuk: „Amikor Dzsingisz kán megérkezett.

(Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. 100. Ld. Kiad.Farkas L.II.Ezt a számarányt. Scriptores. amellyel minden jövőbeli ellenállás lehetőségét meg kívánták semmisíteni. A honfoglalás korának írott forrásai. Forschungen zur Geschichte der Städte und Märkte Österreichs. (Vö.G. Györffy György becslése tűnik valószínűbbnek. Kiad. W. . pp. Szerk. Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye 9-13. Györffy György: A tatárjárás pusztításának nyomai helyneveinkben. (Debrecen 1975 ) 253-262. Péter Csendes: Der niederösterreichische Raum im 10.-13. századi településtörténetéhez. II. pp. Míg a tatárok a végleges hódítás előtti „pacifikáló“ hadműveletet vezették. Jahrhundert. In: Bayern. Linz 1991. Jahrhunderten. a magyar hadjáratok célja az volt. In: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 10. századi falu közül csak 14 élt tovább a XIV.Árpád-kori magyarság. hogy zsákmányt gyűjtsenek s az egyes uralkodókat adófizetésre kötelezzék.Ezzel szemben a magyarok által bejárt területeken végzett régészeti feltárások távolról sem tanúskodnak hasonló méretű településpusztulásról. . 188. Marckhgott.) A régészeti ásatások és a terepbejárások adatai alapján. pp. Gyula . században. Bp. hiszen Orosháza határában például 43 falu közül 31 véglegesen elpusztult (Kovalovszki Júlia: Orosháza és környéke a magyar középkorban. Pálfi György . 104-111. Györffy György. S. Györffy Lajos. . Az oklevelek és a helynevek alapján Györffy György arra a következtetésre jutott. Katzinger . Sőt. hanem fejlődött is.Jegyzetek 1. hogy a mongol és magyar hadjáratok alapvetően különböztek egymástól. 246-256.) Nem kétséges. században. 2. Összehasonlításul talán nem fölösleges a tatárok 1241-1242. 1975. Ungarn und Slawen im Donauraum. évi magyarországi inváziójának becsült veszteségi adataira utalnom. a nyugat magyar gyepűsávba betagolt mai Alsó-Ausztriában a településhálózat nem csak fennmaradt a 10. A krónika magyarokra vonatkozó részének magyar nyelvű kiadása: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. s alig egy-kettő települt csak később újra. 11-15. Hrsg.) Déri Múzeum Évkönyve 1974. Bd. 87 . A nyugati források s ezek nyomán a történészek egy része erősen eltúlozza a magyar seregek pusztításait. régészet. Monumenta Germaniae historica. 234-243. Kristó Gyula. a mai Hajdú-Bihar megyében 39 XIII. 2.) Szerk. 6. (Antropológia. In: Orosháza története és néprajza. Orosháza 1965. hogy mindegyik falu elpusztult a tatárjáráskor.Molnár Erika. Szeged 1995. 1993. Ld. 3. 4. az egész országban a lakosság pusztulását mintegy 15-20%-ra teszi. 35-38. I.Magam Hajdúdorog környékén azt tapasztaltam. Kristó Gyula: A magyar kalandozó hadjáratok szezonalitása. hogy a magyar Alföldön a falvak 40-80%-a elpusztult. In: Honfoglaló magyarság . Szeged 1996. történelem. Bp. s a lakosság mintegy felének elvesztését Szűcs Jenő túlzottnak vélte. (Archäologische Angaben zur Siedlungsgeschichte des Komitats Hajdú-Bihar in den 9. Túrkeve 1961. évfordulójára. Nagy Gyula.). Szerk.

Századok 85 (1951) pp. században másodlagosan koronás. I. Bartha Antal .Azt is biztosra vehetjük. s a nyugati hadjáratra készülődő magyar csapatok feltehetően a mai Traugaunál gyülekeztek. Bp. Szabadfalvy József: A magyar takarmánygazdálkodás honfoglalás előtti rétegéhez. Kovalovszki Júlia: Honfoglalás kori települések régészeti kutatása. 9.Hasonló jelenséget figyeltünk meg ungvári kollégáimmal (Balaguri Eduárddal és Vjacseszláv Kotigoroskoval) a feltárás alatt lévő. Uő. hogy 907-től (a pozsonyi csatától) 955-ig (az augsburgi vereségig) a nyugati magyar gyepű az Enns folyóig terjedt. 11. amelyek felületére a 9-10. XII. Sludka.. 4.) Ethnographia 79 (1968) pp. 8-9. . In: Magyar őstörténeti tanulmányok. Martin György: Kardtánc. „passzív“ takarmányozást folytatott. megtelepedés és kalandozások. (Extensive Viezucht in Ungarn.. In: Magyar Néprajzi Lexikon. . Lajtha László Gönyey Sándor: Tánc. 41-47. Szerk. (Zur landnahmezeitliche Schicht der ungarischen Fütterwirtschaft. Vö. nem pedig a távoli Alföldön (uo. Györffy István: Nagykunsági krónika. 334-362.. 12-18. 5. . Zürich 1984. kitől tanult a ma-gyar ember kaszálni? Magyar Nyelv 70 (1974) pp. IV.) Műveltség és hagyomány. 60-69. (Archäologische Forschung von Siedlungen aus der Zeit der Landnahme. ahogyan azt Kristó Gyula véli. 119-120. Beregszász melletti tiszacsomai temetőben is. 200-203.: A magyarok életmódjáról. pp.4. 143.. Vö. Moravcsik Gyula: Bölcs Leo Taktikája.Kristó Gyula „tiszta nomád“ elméletének bírálatához vö.Róna-Tas András. Vö. kiad. 88 . . 6. p. In: A magyarság néprajza. Uő. Miskolc 1996. Wolf Mária . Bp. Bolsaja 10. Ld.Vajay helyesen mutatott rá. 3-62. . mint történeti forrás. Vö. Györffy György: Honfoglalás. pp. karddal táncoló sámánok alakjait karcolták (Kockij Gorodok. 1980. 1977. Bp. Bóna István: A honfoglalás kori Erdély a régészeti kutatások fényében. Az extenzív állattenyésztés Magyarországon.45). 338-349.) Századok 129 (1995) pp. mikor. Vö. pp. . hanem télire szénát is beta-karított az állatok számára. hogy a honfoglaló magyarság nem csupán ún. 7. pp. Történelmünk a Honfoglalástól Mohácsig. pp. Honismeret 24 (1996) 5. 3. 142-156. Karcag 1984. Korompay Bertalan: Hol. Szerk.A kardtánc ősi keleti gyökereire vetnek fényt azok az Urál-vidéken előkerült ezüstedények. Györffy György: Honfoglalás. Szerk. 74-75.Révész László.Későbben bizonyára ennek a táncnak a mozdulatait őrizte meg a pásztorok körében népszerű botostánc. Ortutay Gyula. 8. Vajay Szabolcs: Európa kalandja a kalandozó magyarokkal. 1973. (On the Life of the Magyars around the Conquest.Czeglédy Károly .) In: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. Debrecen 1970. In: Gesta Hungarorum. 289-290.

Berlin 1993. 17. pp. pp. In: A honfoglaló magyarság. 85-93. László Gyula: Hunor és Magyar nyomában. A szerző a nyugat-európai 10. hogy miért nem kerültek elő nagyobb számban a nyugati hadjáratokban elesett magyar harcosok temetkezései.Aspreslés-Corps. 1965. A. E felfogás azonban még nem ad magyarázatot arra.. Schulze: Das ungarische Kriegersgrab von Aspres-lés-Corps. A mongolok titkos története. Bp. 19.. Ruitz Izabella fordítása. Bp. Székely György . Szerk. Bp. 65. (The „táltos“ in the Hungarian Folklore. Ju. 190-192. M. 176-185. 40. Fodor István . Bp. Kiad. 1996. ifj. In: Régészeti barangolások Magyarországon. 1983. 20. 2-5. Györffy György: A kalandozások kora. A 954-es Cambrai-i kalandozásról ld. pp. Gedanken zu einem skythischen Fund im Lichte vergleichender Archäologie. Küster. Fodor István: Hajdúdorog. századi magyar leletek hiányát azzal magyarázza. (2. Ligeti Lajos fordítása. 86.. p. Kiállítási katalógus. Parzinger H. 14. Györffy György. Anyikovszkaja). Plano Carpini és Rubruk útijelentései..semmiféle művelődési hatást nem gyakorolt Nyugat-Európa népességére.. p. pp. 1986. pp. 1996. E kérdésről legutóbb: H. 138. pp. Moszkva 1976. 483-501. 229. Szerk. Lang . 242-243. Bp. V. 1978. Mainz 31 (1984) pp. 203-237. 473-483.A vonatkozó forráshely (A Cambrai-i püspökök története) Kordé Zoltán által készített magyar fordítása: A honfoglalás korának írott forrásai. Ld. Kiad. hogy a honfoglaló magyarság . p. Bp. Parzinger: Vettersfelde . 1962.Bartha Antal. 58. Lescsenko: Iszpolzovanie vosztocsnogo szerebra na Urale. Luby Margit: Bábalelte babona.12.) 18. 1984.H.Mundolsheim . Bp. 1967. 89 . Napkelet felfedezése. Bp. Szerk. Szombathy Viktor. Hrsg. Szerk. Dienes István: A honfoglaló magyarok lélekhiedelmei. 2. 165. 15. Fodor István. .. I. Bp. p. pp. (Gy. Dienes István: A honfoglaló.kép) Ld. Ligeti Lajos.Diószegi György . 688. 13. p. In: Magyarország története. Darkevics: Hudozsesztvennij metall Vosztoka. kiad. In: Kulturen zwischen Ost und West. Kristó Gyula. In: V. pp.a szkítákkal és a hunokkal ellentétben .Legeza László: Őseink nyomában. Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums. Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. 170-233. pp. 16. Kodolányi János: A táltos a magyar néphagyományban. Szeged 1995.) Ethnographia 56 (1945) Klny. Julianus. Uo.P.

Képek: 48-49. oldalon 90 .

Ezt a véleményt a disszertációjában és az 1985. aki úgy vélte.) vannak adataink Magyarországról az égetéses jellegű temetkezésekről. amelyek korabeli halotthamvasztásra utalnának a magyaroknál. amit értékes fémből valónak véltek. Ismerjük ezt a szokást egyes újkori altáji török népek történeti néprajzi anyagából is. jóllehet csak néhány lelőhelyről. sz. századi magyar hadjáratok közül éppen erről maradt fenn a legrészletesebb leírás. A magyarok támadása a kolostor ellen 926 tavaszán történt. Ennek lándzsával történő feszegetése közben egyikük lezuhant. évi Nemzetközi Szláv Kongresszuson kifejtette Kijevben (publikálatlan).„Magyarok Szent Gallenben“ . . amelyet Ekkehard (megh. de ennek ellenére ez a hagyomány. akkor a hazai hunkorból is lenne tehát régészeti bizonyítóanyagunk.Viktor Bokov -. Egy másik magyar harcos a templom keleti oromfalára kapaszkodott fel (ott akarta elvégezni szükségét). hogy a 9. amely ilyen rítust mutatna. századi magyar sírra akadni. 1060 körül) írt a helyszínen. a korai avarkorból (7. Amint az a szövegből kiderül.őt magát kellett volna elhamvasztani. a kolostort „felkereső“ magyarok közül ketten felmásztak a harangtoronyba. Maga a holttestek elhamvasztásának a ténye is fejtörést okozott már a történészeknek. arra engedett következtetni. Kétségtelen. hogy a levert szláv népekből egyes kisebb seregtesteket magyarjaink bevonhattak nyugat-európai hadjárataikba. hogy már Atilla a catalaunumi ütközet előestéjén (fa-) nyergekből rakandó máglya előkészítéséről intézkedik. Azonban annak ismerete.) Megemlítjük. században a Kárpát-medencében még voltak hamvasztásos rítussal temetkező szláv népelemek (például Erdélyben) és az sem kizárt. hanem 1200 körül másolt alakban. Teljes szövegét már többször kiadták és kommentálták. pontosabban felszerelési tárgyak elégetéséről-megégetéséről. amennyiben elfogadjuk azt. hogy az égett aranytárgyak között égett emberi csontokat nem találtak a nem túl szakszerű leletmentések során).röviden A 10. hogy van egy olyan szibériai orosz régész. még újabb és újabb következtetésekre nyújt nekünk alkalmat. amelyen eleste esetén . aki 1980 és 1984 között Magyarországon végezte aspirantúráját és kandidátusi munkáját éppen az ősmagyar temetkezési szokásokból írta. a kolostor jelképét. Emellett. az események nyomozóinak. Szent Gallen kolostorában.(3. hogy ez a temetkezési szokás egyes nomád népeknél nem volt teljesen idegen. Jóval a hunkor után. de nincsenek olyan más történeti forrásaink sem. A krónika nem autográf kézirat formájában maradt ránk. de erre nézve konkrét Erdélyi István (Budapest) 91 . azonban hanyatt esett és lezuhanva szörnyethalt (2. Most a legújabb kiadást használtuk (1). hiszen eddig nem sikerült olyan 9-10.). hogy a magyarokkal együtt harcoló szlávokat hamvasztották el Szent Gallenben. hogy a híres Szeged-Nagyszéksós-i lelet hamvasztásos hunkori vezéri sír maradványa lehet (bár igaz. hogy lefeszegessék az annak a tetején fénylő aranykakast. A két holttestet a templom bejárati ajtajában rakott máglyán elégették.

melyet magam is használtam előadásom készítésekor (4). Az ottani kommentárokkal kapcsolatos megjegyzésem az. század legalább nyolcvanas éveitől megkezdődtek. de a helyben talált népesség nem alkotott valamiféle zárt tömböket. birkózás és ének mind kapcsolatban állhatott a halottkultusszal. erre utal például az a bekezdés a szövegben. Az ott említett tánc (talán fegyvertánc?). már a 9. még Etelközből. azóta a kolostort és templomait átépítették.írásos történeti utalásunk nincs. Véleményünk szerint az az elképzelés játszhatott ebben szerepet. szövetségben. átfogalmazáson. Később pedig politikai indíttatásokból. (Mint ismeretes. mint az Árpád-vezette magyaroké. hogy Árpád magyarjai a 900 körül indított hadjáratokkal nem új hazát kerestek. Ez utóbbi nélkül a vezérek kíséretéhez. zömében földművelő-állattenyésztő lakosság lélekszáma nagyobb volt. 92 . vagy kertjében. miért nem égették el a két magyar holttestét a kolostor udvarában.) A hagyomány később lejegyzett szövege feltehetően még bizonyos átdolgozáson. hadjárataik felderítő jelleggel és a honfoglalást előkészítve. konkrétan rövidítésen mehetett keresztül. szabadjon még néhány szót szólnom arról a remek. hogy a következő bekezdésben leírt vezetői vigasságot halotti torként fogjuk fel. Felmerült a kérdés. tartózkodnak. ahogy annakidején Molnár Erik akadémikus fogalmazott (6) és a Kárpát-medence sem volt szűk a honfoglalóknak. kétnyelvű kiadványról. Kalandozásaik. seregeihez csatlakozott fiatalemberek nyilvánvalóan nem vállalkoztak volna a nagy bátorságot és kitartást követelő. Különben nem használták fel tüzelőanyagként a nyilvánvalóan fából készült ajtószárnyakat. nemegyszer életveszélyes akciókra (5). Megragadva a mai lehetőséget. Szent Gallenben élt szerzetesnő volt. hogy egyes nomád (és nemcsak nomád) népek hitvilágában a ház szellemei a küszöb alatt rejtőzködnek. hiszen ott a szabadban könnyebben égett volna a tűz? Esőről a forrásunk nem ír. ahol minden különösebb rávonatkozó bevezető tárgyalás nélkül egyszercsak Wiboráda kínszenvedéseit említik (Szent Wiboráda. jóllehet a letelepült. Nem volt a kalandozások oka a „pásztortársadalom válsága“ sem. Ezekhez nem egy történeti néprajzi párhuzamot lehet találni az urálaltáji és kaukázusi népek köréből. Korántsem. amelyek több esetben is kudarccal végződtek a magyarok számára. akit 926-ban a magyarok öltek meg). Így megengedhető az is. de természetesen zsákmányszerzési céllal is hadakoztak Európában. A magyarság közöttük és mellettük megtalálta a maga gazdálkodásához szükséges megfelelő térséget és 955 után már nem „kalandozott“ Nyugatra.

P. A korai magyar történet néhány kérdése. Johannes Duft Tibor Sipos-Missura. 937-ben történt. 248-250. de ott a temetésről nem esik szó annak leírásában. Potapov. 3. P. 6. 1995. 93 . Szeged. 350. pp. 3. pp. Casus Sancti Galli. 1956. 1957. Cs. 1992.Jegyzetek 1. Ekkehard. 5. Budapest. Flodoard. (Hrsg. 349. 4. 1958. Johannes Duft. 2. (szerk. 265-345.) Narody Mira-Narody Sibiri. egy Reims-vidéki kolostorban. Moszkva . In: S.. A. 1983.) A honfoglalás korának írásos forrásai. 207. Századok XCII. Magyarok Szent Gallenben. Tolstov. p. Hasonló eset a magyarok egyik galliai hadjáratán. Ibidem Flodoard.) Nomád társadalmak és államalakulatok. Historia Remensis ecclesiae p. II. Váczy. In: Tőkei F.Leningrad. Die Ungarn in Sankt Gallen. St. p. Altajzy. In: Kristó Gyula (Hrsg. Bálint. Die Ungarn in Sankt Gallen. P. A kalandozások néhány kérdése. Zürich. Gallen.

a sanktgalleniről és a pannonhalmiról szeretnék ebben a rövid referátumban szólni. Miksa OSB (Pannonhalma) 94 . s egyáltalán nem gondolhatott arra. amely Itáliából kiindulva. megmaradtak a keresztény atyák írásai. „az állhatatos megmaradás a közösségben“ (stabilitas) egész Európában a közös középkori kultúra forrásává lett.a közös élet elindulásától kezdve rendelkeznie kellett mini- Bánhegyi B. amelyek . ajánl és parancsol.ha bencésnek akart számítani . században már teljesen elterjedt. hogy éppen ez a Regula lesz évszázadokra nemcsak valamennyi kolostor és az összes szerzetes életének alakítója. A közös alap Szent Benedek Regulája. ami a szerzetes „épülésére“ szolgál. a monostorok falain belül a könyvtárakban és az iskolákban. egyáltalán lehetséges-e bármi közöset mondani két teljesen különböző. amely a 9. a „Rendtertásokat“ (Instituta). kulturális tradícióra is. hogy a legkisebb monostornak is . mind pedig földrajzilag egymástól oly messze fekvő könyvtárról. amikor a népvándorlás törzsei magas szintű kultúrát hoztak Európába. így a monostor. S mindezek mögött ott áll hordozó elvként a bencés szerzetesség. az „Atyák életét“ (Vitae Patrum). azután a „Beszélgetéseket“ (Collationes).) Regulájában saját monostorának akart szilárd alapot adni. sőt az egyetlen engedélyezett szerzetesi regula volt.mindenekelőtt a legrégibbek . A Pannónia hegyén épült Szent Márton monostort jó három századdal később alapították. Pannonhalmán azonban csak a 11.a könyv-tártörténet döntő forrásainak számítanak. a „kolostor zártsága“ (claustrum monasterii). a liturgia és a lelki élet könyvei. az állandó változások e korszakában. amely kultúra azonban nem az írás és az olvasás kultúrája volt. Nursiai Benedek (480-547 k. akik most már egy hosszú tradícióra.Szent Gallen és Pannonhalma . A felsorolt könyvek a „szerzeteseknek szóló eszközök az erények gyakorlására“.két könyvtár Két kolostori könyvtárról. az ír-skót szerzetesség által gazdagítva. a stabil monostorokban. amit egy kolostor egy bizonyos ország vagy vidék számára jelent. Rögtön az elején fölvetődik a kérdés. A Regula maga is említ könyveket. a kultúra hasonló hordozói révén. s a könyvjegyzékek is. hanem az egész társadalom életének is. A mondottak alapján állíthatjuk. hogy egy olyan korban. A hasonló kultúrahordozók maguk a szerzetesek. mind történelmileg. Csupán kulturális szempontból Szent Benedek vitathatatlan érdeme. de mindazt. század végén. Szent Gallen-ben már a 9. valamint azáltal. de a klasszikus antik világ művei is. nem voltak közvetlen kapcsolatok a két apátság között. mint Szent Gallen-t. a kolostori belső és külső iskolák (schola interna et externa) oktatási tevékenységén keresztül a monostorokat kulturális központokká tette. a „katolikus szentatyák könyveit“. század második felében létrejöttek. „Basilius atyánk reguláját“. visszapillanthattak. Az összehasonlítás mégis jogos a közös alap révén. „az Őr szolgálatának iskolája“. elsősorban természetesen a Biblia könyveit. a lelki „műhely“.

mai magyarsággal talán: „Krisztus hitvallója. Alkuin és más különböző szerzők művei. Jeromos áldozópap művei. Ezeken kívül említésre kerül a Liber glossarum. az asztrológia és a nyelvtudomány könyvei. a preciózák. A könyvjegyzék címe: „Breviarium librorum de Coenobio Sancti Galli Confessoris Christi“. hanem oklevélről van szó. az külső és belső okok függvénye. valamint Grimald apát magánkönyvtárának a jegyzéke.bár két évszázaddal korábban íródott. amely oklevelet Szent László király parancsára állították ki. Szent Ágoston püspök művei. század végéről.nem is szólva a liturgikus könyvekről . valamint a kölcsönkért könyveknek a saját szkriptóriumban való másolása révén. S ez egy nagy múltú tradícióval bíró. Mind a két esetben a tulajdonképpeni könyvjegyzékek más művekkel vannak egybekötve. Eusebius. amelyeket Hartmut apát (872-883) másoltatott. Casiodorus. gyakran másodpéldányok. Ezekben a könyvek már nem a szerzők szerint vannak felsorolva. Prosperus püspök. vásárlás útján. az Újszövetség könyvei. számú kódex) sokkal kevesebb könyv van felsorolva. számú kódexben a kiegészítő jegyzékek találhatók a 728. Nagy Szent Gergely művei. Izidor püspök művei. A 728. Magában a „katalógusban“ 264 kötetben 395 könyv van feltüntetve. A pannonhalmi könyvjegyzék esetében nem kódexről. számú kódexben található alapjegyzékben a könyvek elsősorban szerzőik szerint vannak följegyezve. ugyanígy a szent apostolok és vértanúk szenvedéstörténetei. A Szent Gallen-i könyvjegyzék . A 267. hogy a kéziratot azonosítani tudják. Hogy milyen gyorsan tudott egy kolostori könyvtár fejlődni. Szent Ambrus püspök művei. amelyben benne vannak a liturgikus eszközök. amely ez alatt a cím alatt megelőzi a tulajdonképpeni könyvjegyzéket. valamint a költemények (metrumok). mert az első megnevezése elégséges ahhoz. Egyébként az egy kötetbe kötött műveket általában nem sorolják föl mind a könyvjegyzékek.mális számú könyvvel . ami teljesen megfelel a könyvtárak és az íróműhelyek szokásának. Szent Gallusz monostorában található könyvek rövid jegyzéke“. számú kódexből való alapjegyzék másolatán kívül: a Grimold apát idejében (841-872) beszerzett könyvek. mint a mi jegyzékünk a 11. a kiegészítő jegyzékekben (267. mint a pannonhalmi -. Az egész alcímekkel a következő részekre van felosztva: Az Ószövetség könyvei. jól rendezett és jól őrzött könyvtárat tételez föl. ami a belső rendező elvet illeti. kivéve a „Libri scottice scripti“-t. Tulajdonképpen általános összeírás. + + + 95 . világhírű kolostori könyvtárak. A liturgikus könyvek és a homiliák szétszórtan jelennek meg.az ebédlőben és a közös olvasás színhelyén. Az atyák szabályzatai külön vannak felsorolva. sokkal modernebb. A fejlődés történhetett ajándékozás. Béda áldozópap. valamint Úrigenész. Külön csoportban szerepelnek a törvények és magyarázataik. Ezekből a sokszor nagyon szerény méretű könyvállományokból fejlődtek ki aztán az évtizedek és évszázadok során a tekintélyes. továbbá azoknak a könyveknek a jegyzéke.

Ha ez az említés egy kötetre vonatkozik. másrészt viszont egyértelműen látható a fejlődés abban a tényben. vagy esetleg a schola externa könyvállományát nem vették fel a jegyzékbe. A pannonhalmi jegyzékbe fölvett könyvek közül nagyon sok szerepel a Szent Gallen-i könyvjegyzékben is. Ha a középkori kolostorok könyv-tárainak a történetét vizsgáljuk. (h)ebraicum et grecum“. amelyben a zsol-tárok három variációja egymás mellett található. a szerzetesek csak az aszkézisnek és a liturgiának éltek. a szolgáló népek és az állatok. viszont ez a tény azt mutatná. hogy a pannonhalmi összeírólevélben még megjelennek. amelyek a közös fölolvasásokon vagy a magánolvasásban használtattak. ugyanebben a műben viszont láthatjuk a szóbelileg átadott tudás fontos szerepét. Ezzel szemben meg kell említenünk. a Disticha Catonis három példányban!). Azok a tudósok. hogy a pannonhalmi könyvjegyzék a Merovingok korának felel meg. amelyek az oktatás valamilyen formájában szükségeltettek. Nem minden kötet sorolható be egyértelműen a megfelelő csoportba. Zoerardi et Benedicti. akik a könyvállományt „merovingnak“ minősítik. S végül több klasszikus szerzőt találunk itt. Talán igazuk lenne azoknak a történészeknek. Maurus pécsi püspök által írt Legenda SS. hogy iskola létezéséről tanúskodik az e században. ami a Szent Márton apátság birtokában volt. amely munkában elárulja a szerző a művészi stílus területén való jártasságát. s a végét azok a könyvek alkotják. akik azt állítják. archaikus vonás. hogy a monostorban folyó tudományos élet magasabb szinten állt. valószínűen drágakövekkel kirakott kötésben. akkor ugyan le kell szállítanunk a kötetek számát 80-ról 78-ra. hogy Pannonhalmán nem folyt tudományos munka. A különbségeknek és eltéréseknek nyilván abban is találhatjuk az okát. Ebben az időben már nem tartoznak a preciózákhoz a könyvek. 96 . tehát bizonnyal nagyon értékes darabok voltak. minden valószínűség szerint az őrzésük helyének megfelelően. hogy a viszonylag fiatal és kicsi Coenobium Sancti Martini in Sacro Monte Pannoniae szoros kapcsolatokat ápolt a Birodalom nagy monostoraival. mint ahogy korábban feltételezték. szerintük erre utal a liturgikus könyveknek a többiekhez viszonyított nagy száma. a másodikat azok a könyvek. hogy bizonyos könyvek éppen ki voltak kölcsönözve. Egy ilyen zsoltároskönyvnek a megléte arról is tanúskodhat. vagyis a zsoltárok három különböző fordítása. ezek az oklevél kiállítása idején ténylegesen azon a helyen lehettek. azt a véleményt képviselik. hogy Pannonhalmán több a gregorián ének különböző típusait tartalmazó liturgikus kódex. Különös jelentőséggel bír a pannonhalmi jegyzékben a felsorolás vége felé álló „Psalterium gallicanum. mindig szem előtt kell tartanunk az egyes monostorok között fönnálló élénk könyvforgalmat. A hat darab Textus Evangeliorum (evangélium-szövegek. a birtokok. ahol valóban használták őket. Így az első csoportot azok a könyvek alkotják. A könyvek felsorolása meghatározott rendben történik. minden. így az a tény. amelyeket a templomban vagy a zsolozsma imádkozásának helyén tartottak. Lucanus. evangéliáriumok) a precióza között van. mint Szent Gallen-ben (Cicero.a könyvek. amely esetleg az apátság gazdagságára akar utalni.

Ennek következtében a 11. a 16. A Sankt Gallen fejedelemapátság kétszáz év óta nem létezik.Ha referátumunk végén össze akarjuk foglalni a tényeket és az adatokat. század végén úgy áll előttünk Pannonhalma. Pannonhalma 1000 körül történt alapítása a bencés szerzetesség történetének olyan szakaszába esik. De mindkét monostorban megvannak ezek a könyvjegyzékek. a közös Európa megteremtése) már egységet alkotnak. amiért az 1996-os évben a kulturális világörökség részévé nyilvánították: a keresztény európai kultúra hordozója. a monostoroknak is megvan a maguk sorsa. amelyek a későbbi koroknak magas kolostori kultúra virágkoráról tudósítanak. „habent sua fata“. azonban értékes könyvei a könyvjegyzékkel együtt megcsodálhatók a könyvtár termében. amelyekről a tárgyalt könyvjegyzék tanúskodik. amikor a benedeki Regulára rárakódott későbbi fejlődési szakaszok (iskola. a monostor mint kultúra-hordozó. megállapíthatjuk. azonban a kódexei. 97 . tudomány. Pannonhalma áll és él még. hogy a nagy időbeli és térbeli távolság ellenére sok közös vonás van Szent Gallusz svájci és Szent Márton magyarországi monostora között. úgy mutatkozik szemünk előtt. Nemcsak a könyveknek. század folyamán elvesztek.

ez a Rachilt nevű remetenő a magyar betörést sértetlenül vészelte át. A 10. agyonverték a későbbi szentet. kis. Néhány harcos kéjsóváran betört a tetőn át cellájába. ki akartam emelni a hiteles források állandó figyelemmel kísérésének fontosságát. A lánccal. Ahogy Wiboráda mindkét életrajzából kitűnik.Istenbe vetett hittel ottmaradtak. nem akart menekülni. utolsó pillanatban elmenekült. a Rajna vidékén és Svájcban) történelmi források utalnak a legerőteljesebb háborús összecsapásokra a magyarokkal. embereik otthonaikba.és homlokán sebbel.mint Wiborada és szolgálója . de csak egy kiaszott. Mindkét életrajzban egyértelműen kifejezésre jut (néhány oldallal a passió . azt figyelmen kívül hagyta a krónikás. ahogy a szolgálóját helybenhagyták a magyarok.' Ezen a ponton az olvasó saját maga képzelheti el. hogy Wiboráda. amelyek rövid előadásom bevezetőjeként szolgáltak.kínszenvedés . mert Wiboráda testvéréhez hasonlóan. Ők nem viseltettek baráti ér- Berschin Walter (Heidelberg) 98 . hogy a mártírnő nem vált meg ruhadarabjától. hanem azok között. 2) A magyarok semmiképp sem tépték le a remetenő „durva szövésű ruháját“. Sajnálatra méltó áldozatok azonban akadtak. de nem azok között. századi alemann (népvándorlás kori germán törzs Délnyugat-Németországban. meztelen asszonyt. Wiborada egy aszkétanő volt. Nyolc nappal később térhettek vissza a szerzetesek a kolostorba. 3) Az ízléstelenség tetőfokára hág a szerző azzal az állításával. miszerint a magyarok saját vezeklő láncával ütötték volna agyon a ruháitól megfosztott. hogy mit tettek a borzalmas magyarok ezzel az asszonnyal. letépték testéről durva szövésű ruháját. aki remetelakát Szent Gallen szomszédságában rendezte be. pont az ellenkezőjét lehet mindkét életrajzban olvasni.jelenete után). Az élet ment tovább. Szent Wiboráda régebbi életrajza tisztázatlanul hagyja a harcosok remetecellába való erőszakos betörésének okait. a korábbi életrajz pedig a kapzsiságot nevezi meg okként. éspedig azt. Wiborádát három csatabárd-ütéssel ölték meg: kegyetlenül. talán azért. de nem megbecstelenítve. Amikor a magyar veszedelem végigsöpört az országon. Ezekkel a megállapításokkal.“ Ez a szemlélet történelmileg három pontban hamis és a végén egy problematikus ráhatással igyekszik az olvasó fantáziáját befolyásolni. akik a várba menekültek. (A középkor művészete ezért ábrázolja Wiboradát alabárddal a késő középkorban továbbfejlesztett csatabárddal . mert nem találtak rá. inakkal alig összekötött csontokat találták. akik . A tévedések az alábbiak: 1) Egyetlen forrás sem beszél kéjsóvár magyarokról. sovány testet és a vékony bőrön áttetsző.Ágostai (Augsburg-i) Ulrik élete és a magyarok* A Berlinben publikált Propyläen Weltgeschichte egyik néhány évvel ezelőtt megjelent kötetében olvasható a 926-os Szent Gallen-i végső magyar betörésről: „A kísértetjárás elmúlt. levette vezeklő láncát és a cellájában lévő kis oltárba rejtette. amelyet önsanyargatás végett hordott. vagy azért. mielőtt a magyarok jöttek. azt figyelmen kívül hagyta a krónikás.) Mindezt tetézik a leírás sejtelmes zárszavai: 'ahogy a szolgálóját helybenhagyták a magyarok.

amelyekről ír. részletessége miatt többszörösen is átdolgozták . de ennek nincs most jelentősége.“(192. első Szent Ulrik életrajzot. A magyarok annyian voltak. Terjedelme. a fantasztikus szörnyűségeket is a legyőzött ellenfél nyakába varrni. Ezzel azonban Ulrik püspök nem ért egyet és szavának érvényt szerez. a Gerhard von Augsburg által írt Szent Ulrik életrajz alapján. A magyarok nem haboznak sokáig. Ez a korhűség még megvan Gerhard von Augsburgnál. Ugyanez a fejezet szól a püspöki város megerősítéséről is. 973. mert a magyarok korhű megjelenítésének felelevenítése fontosabb. o. fejezetében található. A Gerhard-féle élettörténet . Közvetlenül ezt előzi meg I. a háborús színhelyeket és közölte vele.erődítménnyel . 982 és 993 között írta a terjedelmes. amint őt Afra. a városfalak előtt szembe akarnak szállni a magyarokkal. amely a Lech-mezei csatát jeleníti meg. A többi hely.a Szent Gallen-i és Augsburg-i elbeszélések szerint .). ő 952-955-ig közvetlen szemtanúja az eseményeknek. Először az első könyv harmadik fejezetében.rövidítették . fallal . a korábbi Szent Ulrik életrajz szerzőjénél. ha nehezen is. hogy „az akkor élők közül ennyit még sehol nem látott senki. az életrajz első kötetének híres 12. tanácsért. Ezt a tényt nem szabad megszépíteni: megengedhetetlen viszont. A püspök álmában látja.ezt az életrajzot. a Hollywood-i filmek stílusában. Ágostai Szent Ulrik a Szent Galleni kolostor növendéke volt.eltekintve a tartalomjegyzéktől . 118. a nagyprépost. amely a Lech keleti oldalához vezet. tamen victoriam christianis concessam esse nuntiavit. amelyet mindenki Lech-mezőnek nevez“. „hogyan zárhatná körül falakkal a várost. hanem támadnak a leggyengébb Augsburg-i kapunál. a németek az erődített városban maradnak. kritikai kiadásban olvasható. összefüggés figyelhető meg a német belviszályok és a magyarok nyugati támadása között. dóm körül fölépített kisvárosban. amely az összes rendelkezésre álló kézirat alapján 1993-tól új.). Ulrik azon gondolkodott. Anélkül hogy egyértelműen kifejezésre jutott volna. 110. Ilyen szemszögből kell jelen esetben. hogy megakadályozzák a támadókat a város bekerítésében.o. A lovagok. Wiborádához. Augsburg város püspöke lett és ezt a tisztséget fél évszázadon át. a magyarok megjelenítéséről beszámolni. Augsburgban táboroznak. Ottó német király egyik fiának fölkelése az apja ellen. hogy a győzelem. 923-ban.zelmekkel a keleti határon újólag megjelent nép iránt. ahol a magyarok említésre kerülnek. már korhadó cölöpökből álló.). aki a csatában a többiek előtt haladt és akinek a vezetésében akkor a magyarok leg- 99 .bekerítve talált. Gerhard von Augsburg. amelyet nem elegendő. három évvel a Szent Gallen-i magyar ostrom előtt. „Egyik magyar. Ott megpillantotta az álmodó Ulrik Szent Péter egyik maga vezette zsinatát. quamvis laboriosae. mert ez idő tájt démoni módon tombolt ezeken a vidékeken a magyarok haragja“ (quia in his temporibus Ungrorum sevitia in istis provinciis more doemoniorum crassabatur. aki . Augsburg római mártírnője. akik az akkori. július 4-én bekövetkezett haláláig töltötte be. Azután megmutatta neki égi kísérője „az elkövetkezendő magyar áradatot. több mint 2o középkori kéziratban kiadott. de a keresztényeké lesz“ (indicavitque ei venturam supergressionem Ungarorum et loca belli et.szívesen fordult a remetenőhöz.tizenegy helyen tesz említést a magyarokról. „a síkságra vezet.o.

a magyarok közül néhányan ostorral kényszerítették támadásra a többieket“ (quidam Ungrorum flagallis alios minantes ad pugnam coegerunt. Dietpald grófot és egyik unokaöccsét. meghaltak. máshol részletesebben (367420. IV. p.“ (205. de mégis bekövetkezett.o. IV. amikor ez íródott. hogy hihetetlen módon megtizedelték őket.o.. Éppen azt. 372. hogy azok. (lány)testvérének fiát. Heinrich alatt .az Ulrik biográfiákból.“ A veszteségek mindkét oldalon rettenetesek voltak. a magyar sereg nyílt mezőn ütközött a némettel. Másnap reggel „a magyarok kimondhatatlan nagyságú serege minden oldalról körülzárta a várost. A csata utáni reggelen mindenki kiment a Lech mezejére megkeresni az eltűnt családtagokat.) Nélkülözésekkel és éhséggel teli tél következett. amely a keserű összeütközések után várható lett volna. Ekkehart szerint Augsburgot már akkor. Különösen sok kritikus megjegyzés áll a Szent Galleni Apátsági Könyvtár 565 .565. Végül térjünk vissza Szent Gallenbe.. még akkora seregnyi maradt belőlük. hozzátartozókat. Miután ők mindkét oldalon csatakészen álltak és a bástyák is megteltek védőkkel. Szent Galleni Apátsági Könyvtár . amíg a város mellett sebtében a Lech folyó túlsó partja felé tartani nem látták őket.Ottó királynak adta a dicsőséges győzelmet úgy. A falak lerombolásához különféle eszközöket vittek magukkal. Ekkehart. a mindenható Isten meg akarta ölni őket. ahol IV.) megint felhagytak a város ostromával.). (Deest de eruptione Ungrorum sub Heinrico rege. A magyarokat a csata leírásakor említik utoljára konkrétan. megszállták a magyarok. Ekkehard több helyen is rámutatott a számára rendelkezésre álló szövegek hiányosságára. beleértve a Gerhard-féle régit és a rövidített feldolgozásokat. „a nemes Reginpald-ot. tüzetesen átolvasott minden Szent Ulrikról szóló életrajzot.füzete hat helyen említi konkrétan a magyarokat ebben a gyűjteményben. miután a kölcsönös mészárlásban sokan elestek és azok. Ha jól számoltam. nem hitte. tárgyilagosan és diadal nélkül (201. azt hitték. hogy ember által legyőzhető. Isten . Ulrik püspök megtalálta az áldozatok között (fiú)testvérét.I. akiket Isten halálra ítélt. mivel nagyon sok házat leromboltak. határozottan indított csatát ellenük. amelyet ő. mindaddig.). aki 1031-től egészen 1060-ban bekövetkezett haláláig a kolostorban iskolamesterként működött. az Ulrik életrajznak egyik . néhol röviden. hogy áldozatok nélkül fordultak vissza a csatából. Ekkehart hiányolja például az első alemanniai magyar betörés leírását .a bajor választófejedelem fiától .jobban megbíztak“.o. Éppen akkor kapta hírül a magyarok uralkodója (rex Ungrorum) egy némettől .). „Midőn a király a magyarok erőszakos seregét meglátta. Ez után szünetelt először a támadás.szentek életéről szóló kézirat-gyűjteményében. hogy a magyar sereg erejét veszítve megfutamodott. még nem szerepel az első Szent Ulrik életrajzban.o.akinek semmi sem lehetetlen . 198. Itt említésre kerülnek a magyarok is.o. 198. Segítségében bízva és hercegeinek bátorító szavaitól megerősítve.eredetileg önálló . hogy meghódítsa.). elesett.. Annak ellenére. A hosszú békeidőszak. 926-ban. Egy jelzés miatt (suum classicum omni exercitu notum. a Szent Gallen-i tanár a Wiboráda-történetből ismert. akik Augsburg védőbástyáiról látták jövetelüket. IV.Ottó király érkezését. Szent István még nem volt a magyarok királya. Bár már akkor is siker- 100 .

aki az újszülötteket az oltárok elé fektette.telenül. A Szent Galleni Apátsági Könyvtár tehát ismét a magyar történelem jelentős forrásai színhelyéül bizonyul. 101 . Szent Gallen felé tartva. Ekkehart széljegyzetei a Szent Gallen-i kódexből . Ezek a források pedig még nem teljesen kimerítettek. hogy sírásukkal meghassa Isten szívét. a magyarok megszakíthatták ostromukat és elhagyhatták a várost.Codex Sangallensis 565 .565 . IV.még nem jelentek meg nyomtatásban. Ágostai Szent Ulrik esdeklő imáinak következtében.

Gallen. Einleitung. Duft und T. Mit der Kanonisationsurkunde von 993. Magyarok Szent Gallenben. Gerhard von Augsburg.sein Leben . St. Die älteste Lebensbeschreibung des heiligen Ulrich.Irodalom W. oldalon 102 . kritische Edition und Übersetzung. Weitlauff (ed. Lateinisch-deutsch. J. Gallen 1983. Häse. Heidelberg 1993. Vitae Sanctae Wiboradae. Die Vitae Sanctae Wiboradae. St. W.). Missura-Sipos. Vita Sancti Uodalrici. Die Ungarn in Sankt Gallen. Die ältesten Lebensbeschreibungen der heiligen Wiborada. Seine Zeit . St.seine Verehrung. E. M. Képek: 33-38. Gallen/Budapest 1992. A. Einleitung. Irblich. Gallen 1970. Berschin. Mittelalterliche Quellen zur Geschichte des ungarischen Volkes in der Stiftsbibliothek St. (Festschrift) Weissenhorn 1993. kritische Edition und Übersetzung. Bischof Ulrich von Augsburg 890-973. Berschin/. Ein Heiligen-Leben als Zeitbild.

. Nagyon jól emlékszem Duft professzor úrra. hogy igazi tudós. kedvesen mosolygott és egyre mondta: „Az is lehetséges“ . Viboráda mártírrá lett. Lelkesen tárgyaltunk mindent. évnél: „Az agarenik megtámadták Szent Gallus kolostorát. atyai barátom. Ezért ne csodálkozzunk. ha ebben a szellemben nevelkedett újságíró. dr. ugyanazon a napon jelentünk meg a kolostorban. hogy pontosan mi áll tárgyunkról az Annales Sangallenses Maiores-ban a 925. Ígérem. ahol finom uzsonnával vártak. A pogányapostol mintájára. A kiállítás még abban az évben megvalósult és egyesületünk következő évben esedékes őstörténeti találkozóját részint Szent Gallenben tartottuk. Egyébként a koszt is remek volt . a közép-európai népek közötti barátság. mennyire sietnek szörnyűségekről tájékoztatni.mindketten egyesületünk alapító tagja . Ezt követően meghívtak minket a galleni teniszklubba. Egyesületünk célja egyebek mellett. hogy a történelmi igazság talaján maradok. évnél. békés magyarok. ami a magyarokat Szent Gallennal egybefűzi.kalandozó őseink ezer évvel ezelőtt feldúlták az akkori apátságot. különösen a svájci és a magyar nép barátságának erősítése. Minden kincset megtaláltunk és nagy örömünkre szolgált. A „Magyarok Csihák J. az összes többit írók írták.“ A példákat kedvünkre sorolhatnánk. talán Szent Gallenben. de azért alkalmazom gyermekkoromban tanult bölcsességet is. Ezért is jelent számomra ez a mai nap különös örömet. minden közreműködőnek és minden jelenlévőnek. március 25-én. az első oldalon „A Szent Gallen-i Apátság kultúrája“ című kiállítás megnyitójáról beszámolva ezt írja: „. május 1-én támadták Szent Gallent és 1065 év multán. professzor Peter Ochsenbein . s a magyarok elvonultak. kincskereső útra. Örülök. ami benne van. mint hogy a hely és a tárgyak különösebb sérülést nem szenvedtek.“ Először említsük meg. A főelőadást professzor Duft tartotta és az apátság új könyvtárosa. A beszélgetés vezetője.ismét bizonyítva.ismét a kedves Missura házaspár jóvoltából.Magyarok Szent Gallenben . Szívesen emlékszem egyesületem egy kirándulására Szent Gallenba. hogy ez a rendezvény létrejött és remélem folytatását. A vezető. Ezért is nagyon érdekes. Johannes Duft prelátus volt. például a debreceni Hajdú-Bihari Naplóban. 1998. január 23-án. noha a régészek erre folyton figyelmeztetnek. Ekkor merült fel egy kiállítás és tudományos tanácskozás gondolata. Az Alemannische Annalen sem tud másról értesíteni a 926. hanem az is. Missura Tibor és felesége volt. György (Zürich) 103 . Az Alpok vidékének a Kárpát-medencével való régi kapcsolatai szinte feltáratlanok. beleértve a magyarokat is.“ Ennyi a történet.pogányul Mindenekelőtt.. pogánytörténészként mutatkoztam be ott is.vezetett bennünket a kolostorban. egyesületi tagunk. aki az első sorban ülve. hogy a történészek. ami nincs benne. 1990. hálás köszönet a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület nevében is. amely szerint: „Egy írásban nemcsak az a fontos. A magyarok 926.

mint akkoriban. Nem tudtak volna az Alpokon többször is átkelni.Hadtörténete“ című könyv (I. Deleminci conduxerunt adversus Heinricum ducem Saxoniae Avares.n. old. Leírása szinte kellemes. hogy a magyarok se jobbak. ilyen bolondságot válaszolt: „Ej. Az avarok éppen Dalmáciába voltak hazatérőben.soha-sem álltak legyengülve „Ante Portas“. hogy nem felelt meg az akkori elvárásoknak.ha megtehette. se rosszabbak nem voltak. Heribald története még érdekesebb. hogy amikor az u. qui multa strage in Saxonia facta. Arra a kérdésre. Ekkehartot követően. ut secundo vastaretur Saxonia. Unde factum est. hogy a helyi források egybehangzóan arról tudósítanak. így aztán mindmáig megmaradt bolondnak. az egész történelemírás szerint. s utána vidámak voltak. Heribald féleszű kellett legyen. szinte minden európai nagyság. Az Annalista Saxo-ban olvashatjuk a 908-as évnél: „Burchardus dux Thuringorum cum aliis multis occisus est ab Ungariis. A kolostort érintetlenül hagyták. Dalmácia akkor szilárdan a magyarok kezén volt. A harcosok nagyon fegyelmezetten viselkedtek. Ekkehart nevű. Érdekes dolog . qui comminati sunt bellum inferre amicis eorum. quod auxilia eorum sprevissent. a IV. ittak. Szerencsére az olasz történészek tájékozottabbak.vélem pogányul. hogy a magyarok között miként érezte magát. A magyar harci egységek nem érhették volna el évtizedeken át a tengerpartot észak. hogy akkor a magyarok bátor katonák voltak különben Európa templomaiban az emberek így nem imádkoztak volna: „De saggits Hungarorum libera nos Domine! „ Megbízható szövetségesek is voltak. Így csak egy bolond beszél .én pedig kételyeimet jelentem tisztelettel. mint katonák háborúban.ami azt is jelenti. mint amint róluk tudósítottak. hogy kolostorunkban vidámabb embereket láttam volna. de még a katedrális kincseit se bántották. általában egy szerzetes. Szorongattatásukban nem hívta volna őket segítségül. Még a boroshordókat se verték szét. saját tapasztalataival mindezeket nem tudja alátámasztani. s eközben . Van egy bővebb Szent Gallen-i történetünk is. Regino. egész nagyszerűen! Nem emlékszem. Ettek. derék szerzetestől a 11. prümi apát 908-ban.ellentétben Hannibállal . hogy embervért isznak és az ellenség szívét összevagdossák és megeszik.“ . cum infinita preda Dalmantiam reversi obviam invenerunt alium exercitum Ungarorum. Ez a történet is nagyon érdekes. Az is tudvalévő. Heribaldunk ilyen megítélése csak arra vezethető vissza. hogy értelmesebb is lehetett. Heribald. Tudjuk.“ Félreértés kizárható: egy magyar sereg megirigyel egy avar sereget.és így tovább.) beszél Modena bevételéről 900 januárjában. századból. hogy a magyarok a városba bevonultak. Berengár. Chronikon-jában szeretettel jelenti a magyarokról. beleértve a pápát is . s ezt ismétlik a kutatók. Mit tudunk meg Heribaldról: előkelő családból származott . dum hos ad tantam predam duxissent. Ekkeharttól megtudhatjuk. nyugat és dél irányában. különben nem maradt volna velünk szövetségben egész életében egy keresztény király. A magyarok a Kárpát-medencében is másként viselkedtek. Nagy Kálmán hadtörténészünk Modenában kutatva megállapította. kötet 19. (1) Nagy Károly 104 . Viszont tényleg elpusztítottak egy kolostort a város falain kívül.

aki papjait misszionáriusként a magyarokhoz küldte. május 2-án. amelyen szintén szerepelnek szláv nevek. mint egyetlen más család se. Sajnos Magya- 105 . a „slav“ szó áll. amelyben a „slav“ szó ma is jelent rabszolgát is. hogy imádkozzanak érte. tehát 926.. Megjegyzendő. hogy az előszóban a történész Schmeidler súlyt helyez a következőkre: „A fordítást illetően meg kell jegyezni. Vagy éppenséggel. hogy találkoztak egy magyar vezérrel. noha egyesek közülük még a pogányság foglyai.“ (XI. Nem zavart. Ezt a tételt megerősíti néhány fogolylista az akkori Ibériából.harci bárdjával három sebet ütött a szent mártír fején. a Kárpátmedencében csak a szlávok égették halottaikat. ami a történelemkönyvekben található.föltéve. században írt „Chronica Sclavorum“ egyik 19.“(2) Ezzel megszülettek a szláv népek. amit ezek után a magyarokról tudnak. amit a lexikonok írnak . Nem szeretném vitatni Viboráda szentté avatását. életem javát Európában töltöttem.“ Egy harcos. tömegesen menekültek az avarok Dalmáciába.az avarokat kirabolta. Gyűlöltük esetleg a keresztényeket és irtottuk őket értelmetlenül? Metód legendájából megtudhatjuk. hanem csak a következő reggelen. Elszáradt csontjait alig tartotta össze a bőr és az ideg. aki köztudomásúan embervért iszik és emberszívet eszik. így írt 974-ben VII. Szabad itt közbevetnem. aki őket udvariasan meghallgatta. Benedek pápának: „. meg szlávot is. szűk 300 év alatt annyi szentet adott az Egyháznak.“ Innen megtudhatjuk. Ausztrália kormányzója leveléből.. Majd: „Lehúzták róla vérrel áztatott ruháját és megmosták tiszteletre méltó testét. a magyarok azokat se irtották ki. de néhány rejtélyes dolgot látok a történetben. mint zavarót elhagytuk. Minden esetre. Erdélyi professzornak igazat adunk. hogy az Ekkehart krónikájában szereplő két holttest. hogy Viboráda nem halt meg azonnal. azt bizonyítja. Sőt: fölvettük őket sorainkba..a barbárok Isten kegyelméből. Idézek a Vita Sanctae Wiboradae Virginis et Martyris-ból: „. nem tiltják alattvalóik keresztelését. Bizonyságul szolgál az angol nyelv is. tényleg háromszor kellett fejbevágja? Egy ilyen test még élt másnapig? Igazán nem csodálkozhatunk azon. Pilgrim. hogy valaki olvassa. hogy Helmold Bosau 12. amelyet Szent Gallenben két ajtó között elégettek. hogy a magyarok foglyaikkal nem bántak szigorúan. gazdagon megajándékozta és arra kérte. mint egyenértékűt. hogy szlávokról van szó. századi német fordítása előszavában a régi „sclav“ szó helyett. amelyet az önsanyargató élet elemésztett.. gyermekeket neveltek és rendelkeztek bizonyos szabadsággal. Idézek Sir Walter Crocker. hogy a régi neveket általában megőriztük. amikor egy előadásában arra emlékeztet. hogy a magyarság a kereszténységet Európában példátlanul rövid idő alatt fölvette és eközben nem tudunk egyetlen vértanúról sem. Az első magyar királyi ház. Passau püspöke. de a „sclav" szó írását. amelyben köszön egy angol nyelvű magyar történelemkönyvet 1995-ben: „Noha családom négy generációja Dél-Ausztráliában él.tábla) Herrimanus azt közli. mint hazájukban. ha a korabeli Európa szigorú törvényeit nézzük. Amerika egy magyar szent nevét viseli (Imre-EmmerichAmerigo-Amerika). Családban éltek. esetleg nem kevesebbel. Magyarországon is. Abban az időben. akik a 896 táján történt magyar honfoglalás idején a Kárpát-medencét benépesítették.

amivel történelmi tapasztalatról és előrelátásról tett tanúbizonyságot. óriási összegért. ahogyan két ellenségével elbánt.élő szaracéneket a betörő magyarok ellen uszítani. aki példaképe népeink minden történészének. mint svájci. ahol lemészárolták őket Chussol királyukkal. György angol király amerikai háborújához harmincezer zsoldost eladott 9 évre.n. Az Alemannische Annalen-ban olvashatjuk a 902. s végül maradékaikat fölmorzsolta. ezer évvel ezelőtt még nem. mert szövetségesük hátbatámadta őket.Fraxinetumban . 14.rországon még nem jártam és amit Oxfordban nekem történelmet tanítottak. egyik sem volt keresztényibb a másiknál.egyedül Közép-Amerikában négyszáz évig és megöltek hozzávetőlegesen 40 millió embert.a magyar. ahol a király apostol volt. ahol a latin hivatalos nyelv maradt 1846-ig . Franciaország. aki ebben a kegyelemben részesült. Az ügyes diplomatának sikerült a birtokán . máig létező palotákat és intézményeket hozták létre ebből a pénzből. Az u.“ A prelátus és professzor Johannes Duft ezzel ismét bebizonyította. noha egy keresztény királyságról volt szó. Kelemen pápa ott avatta szentté 1047-ben. a régi magyarok. Hollandia. Egyedül a hesseni Landgraf 1776ban. a pápa által felruházva olyan jogokkal. Az Egyház történetében ő volt az első nő. egyes történészek ezzel igyekeznek két világháborút is magyarázni. mint a 10. amelyeket egyetlen király. A magyar történelem nem ismeri a vallásháborút. amit tulajdonképpen mi azoknak az első magyaroknak köszönhetünk Szent Gallenben. II. nem egészen becsületes.. Egyik nép sem tehet szemrehányást a másiknak. A magyarok 955-ben Augsburgnál csatát vesztettek. hogy mely. századi pogányok. Ellenkezőleg: államunk a fönnállóval szembeni lázadással született és a svájci zsoldosok évszázadokon keresztül félelmet és rettegést keltettek.“ Nem mintha az említett népek a saját történelmükre olyan büszkék lehetnének és újjal mutathatnának a magyarokra. Általános az a föltételezés. nem megy túl Anglia. és 15. nem utolsó sorban azért. akkor ti jöttök ellenünk“ . században semmivel sem voltak erkölcsösebbek. hogy csak 1030 és 1064 között tíz háborút vezettek ellenünk. És ő lett nekünk csendes és erős védőszentünk. évnél: „A bajorok vendégségbe hívták a magyarokat. Ennek ellenére Európában egy ország volt. Keresztény elődeink a 13. Konrád. Az alapítók természetesen keresztények voltak. régi szép idők gyakran erőszakosak voltak. Ez bizony tévedés. viszont ravasz fogása. hogy a német nyelvterület nem gyarmatosított. miközben fondorlatosan mindkettőjüknek ígérte fegyveres segítségét. A veszteség jelentéktelen volt. Itt jegyzem meg. Fogságba esett vezérüket kérdezték. Ezeknek az agaréniknek saját betűírásuk volt .saját adataik szerint . A háború célja mindenkor kiirtásunk volt. A spanyolok raboltak .“ Ekkehart krónikájából: Ekkehartnak különösen tetszett a fiatal burgundiai király.a többi kortárs latinul írt. de még császár se kapott. Svájc. 106 . Igazolható. hogy ő egy becsületes tudós. Olaszország és Nyugat-Németország határán.“ Majd később ezt írja: „Viboráda sorsa ismert volt Rómáig. Mi svájciak most ünnepeljük államunk 700 éves fönnállását. hogy miért támadtak az agarénik Nyugat ellen? A vezér válasza állítólag ez volt: „Ha nem mi támadunk titeket. II. Végezetül idézek Duft professzor fent említett előadásából: „Szeretnék itt egy közbevető megjegyzést tenni.

2. 119.Részemről ez csak egy szerény kísérlet. Slawenlegende. 40. mint eddig . 3.ugyanabból a történelmi anyagból. p. 107 . Lothar Greil. London 1884. kiadás. 41. Jegyzetek 1. pp. Wiernsheim 1982. hogy valami mást szabjak. Asgard and the Gods: The Tales and Traditions of our Northern Ancestors. Wilhelm Wagner.

Függelék 108 .Anhang .

D ER AB T TE I S .G A LL EN .JA 13 EG N V E N TS S I EL H U N DE KO NT AU S D EM R S TI FTS A CH V I 109 . HR .

Generaldirektor des Ungarischen Nationalmuseums. Gallen Dr. den 21.00 9. Stiftsbibliothek St. Gallen Dr. März 1998. Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 9. Stiftsarchivar St. Präsident des Historischen Vereins St.Einladung Das Stiftsarchiv St. Miklós Szabó und Landammann Hans Ulrich Stöckling Eröffnung durch Botschafter Claudio Caratsch Vorträge Programm (ohne Übersetzung) Prof. Dr. Szerb u. Karl Schmuki. I.30 Uhr Herr Landammann Hans Ulrich Stöckling. Gallen 9. V. Gallen. Tit. Gallen 110 ..00 bis 15. Gallen und die Streifzüge der Ungarn Dr. 35.15 Patronat Begrüssung durch Rektor Dr. Schweizerischer Botschafter Ungarisch Historischer Verein Zürich (UHVZ) „Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen“ in den Klub der Professoren an der Universität ELTE. Gallen.30 Spuren der Ungarn im Stiftsarchiv St.05 9. Gallen Die Universität Eötvös Loránd laden ein zu einer Tagung über das Thema Claudio Caratsch.40 10. István Fodor. von 9. Präsident der Regierung des Kantons St. Ehrenmitglied des UHVZ St. am Samstag. Rektor. Präsident der Vereinigung der Ungarischen Museen Der Ungarneinfall 926 in den Handschriften der Stiftsbibliothek St. Werner Vogler. Budapest. Miklós Szabó. 21-23.

10 14.40 Mittagessen 13.40-13. Werner Vogler.00 Die Vita Bischof Ulrichs von Augsburg und die Ungarn Prof. Mária Honti. Ehrenmitglied des UHVZ Alle Teilnehmer werden herzlich eingeladen zur Eröffnung der Ausstellung „Die Kultur der Abtei Sankt Gallen“ im Ungarischen Nationalmuseum (Muzeumkörút 14-16) Freie Wortmeldungen H IS R TO SC H ER I V ER N EI SC H I Z AR RI CH H UG 111 .D. Direktor des Instituts für Geschichte an der Gáspár Károli Universität 14. Konstanz. Dr. Universität Heidelberg Ein heidnischer Beitrag zum Thema „Ungarn in Sankt Gallen“ Dr. St. Bánhegyi OSB. Dr. Csihák. István Gedai. Ehrenmitglied des UHVZ. Gallen“ Prof.10.55 11. Botschafter Claudio Caratsch. Museumsdirektor a.. György J.00 Eröffnung durch Staatssekretärin Dr. Landammann Hans Ulrich Stöckling. Vizepräsident Ungarn des UHVZ Sankt Gallen und Pannonhalma – zwei Bibliotheken Miksa B. Bibliotheksdirektor Erzabtei Pannonhalma Ein Wort zu den „Ungarn in St. Stiftsarchivar Dr. István Erdélyi. András Uzsoki. Walter Berschin. Generaldirektor des Ungarischen Nationalmuseums und Gründungsmitglied des UHVZ.15 11.30 16.35 15.50 Frühromanische Hallenkrypten in Reichenau. Dr. habil. Ehrenmitglied des UHVZ. Präsident des UHVZ 15. Gallen und ihre Paralellen in Ungarn Dr.

jœnius SzØkelyudvarhely . mÆjus Csikszereda . mÆjus Decs 2000.Szeklerburg 1997.Hofmarkt 1996.Treffen zur Frühgeschichte der Ungarn A Magyar Őstörténeti Találkozókon résztvevők száma davon gratis ebbıl ingyen davon gratis ebbıl ingyen davon gratis ebbıl ingyen aus Ungarn MagyarorszÆgr l aus anderen L ndern MÆs Ællamokb l Total sszesen Vortr ge ElıadÆsok pers nlich szemØlyesen 15 35 56 38 23 32 23 30 30 18 15 19 19 22 14 34 Expert szakember Expert szakember Expert szakember Total sszesen Total sszesen Gast vendØg Helysz n Benidorm 1986 Z rich 1987 London 1988 Felsıır 1989 4 8 20 26 1 5 14 36 4 14 52 84 31 104 121 136 67 126 5 84 5 13 34 62 17 34 73 95 55 122 133 164 78 140 14 105 3 8 23 19 13 12 1 1 1 1 - 9 13 19 25 11 21 10 12 15 8 13 19 15 25 13 35 4 22 28 24 12 44 8 1 2 35 32 81 153 124 20 154 13 35 47 49 23 65 18 13 17 43 55 100 168 149 33 189 1 1 4 5 6 9 1 2 12 1 134 82 13 21 39 51 24 41 31 23 39 26 25 47 26 39 21 56 Gast vendØg Gast vendØg 5 27 42 60 16 58 60 85 33 139 153 217 220 250 26 238 Total sszesen Ort 18 48 81 111 40 99 91 108 72 165 188 264 246 289 47 294 3 8 24 20 17 17 6 9 1 2 13 2 135 1 82 Altenberg 1990 13 St.RØsztvevık szÆma Land vilÆgrØsz orszÆg unter 30 Jahre in % 30 Øv alattiak %-ban SzØkelyudvarhely .Hofmarkt 1994. Æprilis Rozsny . mÆjus Csikszereda . jœnius 112 eingesandt bek ldve 3 3 13 9 8 8 4 4 5 4 2 3 8 6 12 . Gallen 1991 20 Szentendre 1992 21 KaposvÆr 1993 Tapolca 1994 Tapolca 1995 Tapolca 1996 Tapolca 1997 Tapolca 1998 Tapolca 1999 Felsıır 2000 11 24 18 12 28 11 14 9 Szentendre 2001 21 Regionaltreffen der Historiker – Övezeti Történésztalálkozók Ort Helysz n Vortr ge ElıadÆsok szÆma pers nlich eingesandt Expert szemØlyesen bek ldve szakember Gast vendØg aus Kontinentaus Teilnehmer .Szeklerburg 1998. mÆjus Csikszereda .Rosenau 2000.Szeklerburg 15 18 22 19 1 2 3 1 18 16 24 27 270 62 231 111 2 2 2 2 5 6 4 5 82 35 62 39 1999. mÆjus KomÆrom 1994.Szeklerburg 10 14 22 9 12 6 5 1 - 24 23 25 16 21 214 133 112 151 84 2 1 3 3 1 6 5 7 7 5 78 65 71 42 38 1995. szeptember Csikszereda .

Országonként Teilnehmer rØsztvevı Total sszesen Total sszesen Total sszesen Total sszesen Total sszesen Expert oktat Szeged 1992 Total sszesen Tab 1993 Total sszesen TapolcaTapolcaTapolcaTapolcaTapolcaTapolca 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Total sszesen Felsıır 2000 Total sszesen Szentendre 2001 Teilnehmer rØsztvevı Total sszesen Expert oktat Land OrszÆg Anglia AusztrÆlia 1 1 1 1 1 4 2 6 6 3 - 2 1 1 1 1 95 4 57 1 1 61 4 41 1 15 3 289 2 10 1 6 2 1 3 1 26 1 1 2 1 9 2 1 2 1 1 21 1 3 12 1 1 15 2 2 2 5 1 1 1 47 1 5 1 2 96 4 105 2 28 1 22 2 269 2 15 1 2 2 1 2 25 1 5 2 1 2 111 5 107 4 29 1 24 2 294 Ausztria CsehorszÆg DÆnia JugoszlÆvia Kanada K na Lengyelo.Ungarisch Historische Schule A Magyar Történelmi Iskolán résztvevők száma Total Teilnehmer sszesen Ort Helysz n davon Referent Ebbıl oktat % in Total sszesenbıl %-ban Vortr ge unter 30 Jahren 30 Øven aluliak Total aus Kontinent aus Land Total aus Kontinent aus Land Frauen fı vilÆgrØszbıl vilÆgrØszbıl orszÆgb l fı orszÆgb l nık Elhangzott elıadÆsok szÆma Szeged 1992 Tab 1993 124 178 3 4 4 2 4 3 3 4 4 4 11 13 10 12 15 15 9 13 12 13 20 28 19 12 16 18 21 21 21 25 3 4 4 2 1 1 2 1 4 1 7 7 6 7 4 5 3 6 12 5 61 65 58 38 67 57 69 62 26 63 72 66 78 70 72 79 81 68 15 79 24 41 23 10 15 16 16 23 20 23 Tapolca 1994 184 Tapolca 1995 186 Tapolca 1996 225 Tapolca 1997 298 Tapolca 1998 246 Tapolca 1999 289 Felsıır 2000 47 Szentendre 2001 294 Nach Ländern ./Polan d 2 1 58 2 1 4 53 2 20 1 2 2 38 4 1 2 1 54 2 1 2 1 1 111 2 92 MagyarorszÆg NØmeto./Deutschl 6 1 14 2 1 29 - 1 36 2 1 51 - 4 2 22 2 4 1 21 - 7 2 50 4 1 19 - 6 5 44 5 3 28 1 6 45 1 2 14 - Olaszo./Italia 1 RomÆnia SvÆjc SvØdorszÆg Szeged SzlovÆkia SzlovØnia 20 5 3 23 - Tab Tapolca Thaif ld Ukrajna USA sszesen 3 124 65 1 1 3 178 68 1 1 184 1 82 1 2 186 70 1 3 225 72 1 3 298 4 76 1 246 113 .

szimpla és dupla 9. ISBN 963 04 4112 8 8. 1993. műsor. Magyarok Őstörténete. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Első (Székelyudvarhelyi) Övezeti Történésztalálkozó Előadásai és Iratai. Első (Benidormi) Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai. 1994. 1994. jegyzőkönyv. 1991. Képeslapok magyar történelmi motívumokkal. műsor). (416 oldal) Az előadások szövege. Írta a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület őstörténeti írói munkaközössége. francia és német nyelvű). második kiadás 1996. (180 oldal) Az előadások szövege. 1993. ISBN 963 85274 2 0 13. jegyzőkönyv. Budapest-Zürich. 1994. műsor. ISBN 963 85274 3 9 15. 1994. ISBN 963 85274 5 5 14. Budapest. Zusammenfassung (Geschrieben von der Arbeitsgruppe des Ungarisch Historischen Vereins Zürich. Csihák György: A magyar parlamentarizmus ezer éve. Összefoglaló áttekintés. ISBN 963 02 8925 3 7. ISBN 963 02 8926 1 2. jegyzőkönyv. (275 oldal. Budapest-Zürich. (64 oldal) BudapestZürich. műsor. Die Frühgeschichte der Ungarn. 1995. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Kilencedik (Tapolcai) Magyar Ős- 114 . 1993. (133 oldal) Kiegészítő tanulmányok a Tabi iskola előadásaihoz. ZürichBudapest. Zürich-Budapest. ISBN 1217 4629 6. műsor. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Második (Komáromi) Övezeti Történésztalálkozó Előadásai és Iratai. Csihák György: Beszélgetés népemmel a hazánkról. ISBN 963 85 274 4 7 11. Budapest-Zürich. (224 oldal) Az előadások szövege. jegyzőkönyv. 1995. ebből 60 oldal angol. 1992. Magyar Történelmi Tanulmányok 1. ISBN 963 04 4413 5 10. Budapest-Zürich. (152 oldal) Az előadások szövege. 8 különféle. ISBN 963 02 8926 2 3. ISBN 963 8465 00 X 5. ISBN 963 85274 6 3 4. Magyar Történelmi Tanulmányok 2. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Harmadik (Tapolcai) Magyar Történelmi Iskolája Előadásai és Iratai. ISBN 963 85 274 12 12. jegyzőkönyv. az előadások szövege. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Első (Szegedi) Magyar Történelmi Iskolájának Előadásai és Iratai. 54 Seiten). 1994. Zürich. (153 oldal. (140 oldal. (91 oldal) Összefoglaló áttekintés. ebből 50 oldal angol. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Második (Tabi) Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai. Zürich. ISBN 963 02 8925 3. Zürich.Publikationen des Ungarisch Historischen Vereins Zürich A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület eddig megjelent kiadványai 1. francia és német nyelvű). Zürich. (48 oldal). Komárom-Komárno-Zürich. Nagy Gyula: Az ellopott magyar őstörténet. (119 oldal). A Második (Zürichi) Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai. 1990.

1997. műsor. Csámpai Ottó: Nemzet és társadalom. (50 oldal) ZürichBudapest. Csihák György: Dunhuang barlangképei és a Sánszi agyagkatonák néma üzenete a magyar műveltség gyökereiről. 2000. ISBN 963 85684 1 0 21. jegyzőkönyv. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Harmadik (Londoni) Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai. Magyarok és a Szent Galleni Apátság. ISBN 963 85684 4 5 29. ISBN 963 85274 8 X 18. 1996. műsor. ISBN 963 85274 9 8 19.nép . St. (258 oldal) Az előadások szövege. (94 oldal) Budapest-Zürich. Az előadások szövege. jegyzőkönyv. 1999. Keresztény egyházak és történelmi szerepük a Kárpát-medencében. ISBN 963 85684 7 X 28. Germann Georg: Ungarisches im Bernischen Historischen Museum (mit Farbbildern). 1999. ISBN 963 85684 02 20. Nagy Kálmán: A honfoglalás hadtörténete. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Erdélyi Övezeti Történész- 115 . (143 oldal) Az előadások szövege. műsor. (118 oldal) Az előadások szövege. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Tizedik (Tapolcai) Magyar Őstörténeti Találkozó és Negyedik Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai.A ZMTE tizenötéves 1985 . Budapest-Zürich. ISBN 963 86100 8 5 25. (250 oldal) Tanulmány a magyar múltról. A Berni Történelmi Múzeum magyar emlékei (kétnyelvű kiadvány színes képekkel 44 oldal). Budapest-Zürich. Gallen Kanton levéltárával) – Második kiadás: 2002. (188 oldal) Az előadások szövege. jegyzőkönyv. Budapest-Zürich. 1996. Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen. jelenről és a jövőről. Kétnyelvű kiadvány a Magyar Nemzeti Múzeumban 1998-ban rendezett „Die Kultur der Abtei Sankt Gallen“ című kiállítás alkalmával. jegyzőkönyv. Bevezetés az etnoszociológiába. 1999. ISBN 963 7810 97 8 (Közösen a Szabadtér Kiadóval) 22. Előszó: Claudió Caratsch Bern-Budapest. Csihák György: A magyar nemzet múltja « Szent István király életműve és a magyar államalapítás « A bambergi lovas « Sacra Regni Hungarici Corona és a magyar közjogi rendezés kérdései ma « Magyar . műsor. ISBN 963 85684 6 1 27.kisebbség. 1999. Fünfzehn Jahre UHVZ .1999. jegyzőkönyv.történeti Találkozó Előadásai és Iratai. Budapest-Zürich. Csihák György: Ex Oriente Lux. (56 oldal) Budapest-Zürich. ISBN 963 85274 1 2 16. (152 oldal) Budapest-Zürich. Nagy Gyula: Az ellopott magyar őstörténet II. (102 oldal) Budapest-Zürich 1999 23. (140 oldal) Az előadások szövege. Gallen-Budapest. ISBN 963 85274 7 1 17. Budapest-Zürich. Csihák György: Válasz népem kérdéseire a hazánkról. A tizenegyedik Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai (173 oldal). jegyzőkönyv. (151 oldal) Budapest. 1999. 1995. műsor. 1998. ISBN 963 85684 5 3 26. Honfoglalásunk és előzményei. ISBN 963 85684 3 7 (Közösen St. 1996. az ELTE-n rendezett nemzetközi konferencia előadásai. Budapest-Zürich. 10 oldal angol-magyar-német-francia és orosz nyelvű őstörténeti fogalmak. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Nyolcadik (Kaposvári) Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai. Az Ötödik Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai (110 oldal). műsor. Az előadások szövege. (200 oldal) Budapest-Zürich. ISBN 963 85684 8 8 30. 1996. ISBN 963 85684 2 9 24. 1999.

A honfoglalás és az 1848-1849-es magyarországi polgári forradalom és szabadságharc évfordulójára. (284 oldal) Budapest-Zürich. Budapest-Zürich. ISBN 963 86 100 0 X 34. Barabási László: Nemes Székely Nemzet – Csillagösvényen. ISBN 963 85684 9 6 31. (Regény. jegyzőkönyv. ISBN 963 86100 50 32. Csihák György: Magyar nempolitikai írások (51 oldal) Budapest-Zürich. 2001. (382 oldal) Az előadások szövege. 2002. 112 oldal) Csiksomlyó-Budapest. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Tizenharmadik Magyar Őstörténeti Találkozója és Hetedik Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai. ISBN 963 86100 6 9 Tartalom: www. műsor. jegyzőkönyv.találkozói (1995-1999) Előadásai és Iratai. 2000. 2001. 2002. január ISBN 963 86 100 7 7 35. műsor. 2002. (312 oldal) Az előadások szövege. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (Szentendre-2001) Tizenhatodik Magyar Őstörténeti Találkozó és Tizedik Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai. ISBN 963 86100 4 2 33. Budapest-Zürich. Kiadványaink tartalomjegyzéke – Vereinspublikationen mit Inhaltsübersicht (46 oldal) Zürich-Budapest.hu (ZMTE) 116 .zmte.

hu Egyes példányok megrendelhetők: H-8660 Tab. tehát mindenütt. Hét magyar őstörténeti találkozó előadásai és iratai 3.In Vorbereitung 1. ( & 7 00 36 (84) 525-212 Előkészületben Email: bookstab@matavnet. Városi Könyvtár Ady Endre utca 5.hu Az Egyesület által kiadott könyvek. Takács Menyhért utca 5. pedagógus továbbképzési program tankönyvei 117 . ( & 7 (1) 20-96-078 ) (20) 97-36-120 Email: heraldika@elender. ahol magyarok élnek vagy tanulnak Könyveink megvásárolhatók a Heraldika Kiadó könyvesboltjában 1113 Budapest. a Magyar Köztársaság oktatási minisztere által T 300730-1676/1999 számon kiadott alapítási engedély és T 302460-780/1999 számon kiadott indítási engedély szerint. Három magyar történelmi iskola előadásai és iratai 2. A sárközi és a rozsnyói övezeti történésztalálkozó előadásai és iratai Kiadványaink megtalálhatók minden nagyobb magyarországi könyvtárban és további 70 ország 156 könyvtárában.

kiadáshoz Ergänzung zur Auflage 2 118 .Kiegészítés a 2.

119 .

s a kiállítás megnyitója a megyeházán tartott sajtótájékoztatón ki is fejtették. Claudio Caratsch. Alex Oberholzer kormánytanácsos. A delegáció tagjai valamennyien egyetértettek abban. most pedig a nagymúltú St. csütörtökön délután Claudio Caratsch. melyet tegnap. 23. január 23. Kultur und Buchkunst der grosse Traditionen pflegenden Benediktiner Abtei St. valamint Josef Gierig. Gallen-i szakképző diákjai cseretanulmányutakon vesznek részt. Übersetzung des Artikels in der Provinzzeitung “Hajdú-Bihari Napló” v. kultúrájával. valamint Szilaj Pál. harmonikus együttműködésének napjainkban jött el az ideje. Gallen kanton és Hajdú-Bihar megye együttműködése. Svájc rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. ám igazán gyümölcsözővé a kulturális területen vált a svájci St. Freitag. 1998. doch richtig zur Blüte kam sie auf dem Gebiet Kultur. Ennek konkrét. könyvművészetével ismerkedhetnek meg a látogatók a Déri Múzeum kiállításán. Két évvel ezelőtt a debreceni Kodály Kórus adott koncertet a svájci régióban. heute können sich die Besucher mit der Geschichte. A gazdag muzeális anyagot. péntek. szakképzőiskola-igazgató. die der ausserordentliche und bevollmächtige Botschafter der Schweiz. majd hamarosan közigazgatási szintre fejlődött. Bruno Hufenus. címlap Debrecen (HBN) – A polgárvédelem területén kezdődött 1992-ben. Gallen auf der Ausstellung im “Déri” Museum Debrecen. utoljára Stockholmban és Pekingben. a két határmneti régió termékeny. Gallen und dem Komitat Hajdú-Bihar begann im Jahr 1992 auf dem Gebiet des Zivilschutzes. a két ország útjai a történelem folyamán többször keresztezték egymást (kalandozó őseink ezer évvel ezelőtt feldúlták az akkori apátságot). Werner Vogler. mely vándorkiállítás formájában járja a világot. a polgárvédelmi osztály vezetője. s a kapcsolatokat gazdasági téren is ki szeretnék építeni: márciusban gazdasági szakembereket várnak Magyarországra. und der Vorsteher der Él és erősödik a “svájci kapcsolat” “Die schweizerische Beziehung” lebt und verstaerkt sich 120 . Gallen-i bencés apátság történelmével. erreichte bald die Verwaltungsebene. Vor 2 Jahren gab der Kodály-Chor von Debrecen Konzerte in der Schweiz. hogy bár a magyar és a svájci kapcsolatok nem mindig voltak problémamentesek. svájci delegáció kísérte Debrecenbe: az excellenciás úron kívül Bernhard Gasser kulturális és sajtótanácsos.Hajdú-Bihari Napló. 1. s Hajdú-Biharba. az apátsági levéltár igazgatója. a megyei közgyűlés elnöke ajánlott az érdeklődők figyelmébe. 1998.. Titelseite Debrecen – Die Zusammenarbeit zwischen dem schweizerischen Kanton St. közeli terveiről is hallottunk: a jövőben az Aranybika szakiskolájának szakácstanulói és egy St. s mely már négy kontinensen megfordult.

Ma már a kutatók többsége is kódexlapok és iniciálék másolatait tanulmányozza. Ez azonban semmit sem von le az elefántcsont könyvtáblák. Wie auch auf der Pressekonferenz. Auch die Pläne für die Zukunft wurden genannt: Die Kochschüler der Fachschule von “Aranybika” und die Schüler einer schweizerischen Fachschule in St.. a borospincét és az egyetlen ott talált szerzetest megkímélték. amikor Géza fejedelem követeket Szentgalleni kaland 121 . század közötti zsoltároskönyvlapok és a korabeli illusztrációk – köztük például különleges asztrológiai illusztrációk – és iniciálék látványértékéből. Das reiche museale Material. a VII. a Nemzeti Múzeum munkatársa. Ausser dem Botschafter waren der Botschaftsrat für Presse und Kultur. dass. donnerstag nachmittag eröffneten und den Interessenten empfahlen. Oroszország és Nyugat-Európa több városa után érkezett Budapestre. A kolostor kultúrtörténetét bemutató tárlat Kína. 1998. sowie der Fachschuldirektor Josef Gerig. der Leiter des Amtes für Zivilschutz. Der Ausbau der Beziehungen auf dem gebiet der Wirtschaft sind ebenfalls erwünscht: Im März werden in Ungarn und im Komitat Hajdú-Bihar Wirtschaftsexperten erwartet. die Zeit für die fruchtbare und harmonische Zusammenarbeit zwischen den beiden Regionen heute gekommen ist. ami ezt követően ezer év alatt történt a bencés rend európai fellegvárában. mikor feldúlták a mai Svájc területén lévő szentgalleni kolostort. die anlässlich der Ausstellungseröffnung im Rathaus stattfand. dargelegt wurde. anwesend. waren sich alle Delegationsmitglieder darüber einig.Vollversammlung des Komitats. Regierungsrat Alex Oberholzer. wurde von einer schweizischen Delegation nach Debrecen begleitet. obwohl sich die Wege beider Länder im Laufe der Geschichte mehrmals gekreuzt haben. Dél-Amerika. Bernhard Gasser. Pál Szilaj. Gallen werden inskünftig an gegenseitigen Studienreisen teilnehmen. welches als Wanderausstellung in der Welt herumreist und bereits auf 4 Kontinenten war – zuletzt in Stockholm und Peking –. der Direktor des Stiftarchivs. Magyar Hírlap. Heribald atya a leírások szerint soha olyan jól nem szórakozott. Ritoók Ágnes szerint a legendákkal ellentétben Magyarország és Szentgallen kapcsolatai egyáltalán nem voltak szorosak: a középkorban az utolsó biztos dátum 972. péntek A kalandozó magyarok 926-ban. und die Beziehungen Ungarn-Schweiz nicht immer problemlos waren (unsere Vorfahren zerstörten auf ihren Streifzügen die damalige Abtei vor 1000 Jahren). mint portyázó eleink látogatása idején. A Nemzeti Múzeumban a színes reprodukciók különleges megvilágítást kaptak. Werner Vogler. A világszerte sikert aratott vándorkiállítás tárgyai között egyetlen eredeti sincsen – magyarázza Ritoók Ágnes régész. és XI. március 20. Bruno Hufenus. A Szentgalleni Apátság kultúrája címmel holnap a Nemzeti Múzeumban megnyíló kiállítás elsősorban azt mutatja be.

amint Szent Gallenben az apátság területén a látogató ma egy barokk világgal találja magát szemben. Kevésbé közismert. hogy a svájciaknak ezer éven át fennáll a magyarok iránti érdeklődése. ahol a magyarok annak idején megfordultak. Mint említette: a kultúra akkor is erőket fogott össze. amely egy ideális – bencés rendház prototípusát ábrázolja. vagyis azt az állapotot. hogy több mint fél évezreddel később Szentgallenben tanult Urlich Zwingli. Ezt követően a vándorkiállítás anyaga Sopronban. A tárlat idézi az apátság korai történetét. A 10. hogy a látnivalók az eredeti dokumentumok másolatai. Ásatások alapján ismert a Keszthelyen megnyílt a svájci apátság dokumentumkiállítása Szent Gallen és a magyarság 122 . mert ott őrzik az ország első emlékeit. 1998.küldött Ottó német-római császárhoz. barokk fénykorát. ami ennek igazolásául szolgál. hogy Szent Gallen a magyar történelem szempontjából azért is fontos. A császár Brúnó atyát. ám hűen idézik azt a kultúrát. A részletes építészeti alaprajz tanúsága szerint egy igazán jó kolostorhoz külön álló kertészlakás. Bóday Pál Péter Zalai Hírlap. hittérítőket kérve. Ez szerepet játszik abban. Czoma László. kedd Tegnap délután a Szent Galleni Apátság kultúrája címmel nyílt kiállítás a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban. ami hajdan igen szerény falak közül indult el. Szólt arról. Szent Gallenbe való invitálással ajánlotta a látnivalókat az érdeklődők figyelmébe. utalva azokra az ősi magyar kapcsolatokra. a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte. a reformátori mozgalom egyik legjelentősebb ideológusa is. A kiállítás bemutatja Szentgallen második. A svájci Pro Helvetia Alapítvány jóvoltából a Nemzeti Múzeumnak egyetlen fillérjébe sem került a kiállítás Magyarországra szállítása. Megnyitó beszédet mondott Claudio Caratsch. amely április 26-áig látható Budapesten. Több korról is említést tett. a Svájci Államszövetség magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az anyag maketten mutatja be. majd későbbi fejlődésének menetét. amelyeket Európa egyik legszebb és legnagyobb apátságával a honfoglalás időszakától számít a történelem. amelyben ma is megtekinthető az 1805-ben feloszlatott és 1823-ban püspökséggé alakított apátság. Elmondta. hiszen Szent Gallen létének kétségtelenül szerepe lehetett őseink azon felismerésében. később pedig a keszthelyi Festetics-kastélyban látható. szentgalleni papot – aki később megkereszteli Gézát – kéri fel a misszióra. A monumentális dokumentumtárlat megnyitójának vendégeit dr.. A kiállítás egyik érdekessége az a 825 körül Szentgallenben készült alaprajz. hogy értékeket csak helyben maradással lehet teremteni. június 23. libaudvar és gyógynövénykert is tartozik. században az apátság olyan pont volt.

kolostortemplom alaprajza, s egyes maradványok engednek következtetni az épület hajdani kialakítására is. Teret szentel a bemutató a képzésnek, a tudomány művelésének. Különböző orvostudományi szövegek is fennmaradtak középkori kéziratokban. A késői középkorban Szent Gallenben a zenének különös jelentőséget tulajdonítottak, amely az istentiszteleteket szolgálta. Nagy számú kézirat tanúsítja, hogy a kolostorban intenzíven foglalkoztak zenével. A látnivalók betekintést engednek az írásbeliség alakulásába, miszerint Szent Gallen olyan íróműhely volt, amely a középkorban mennyiségileg és minőségileg is kiemelkedett; a jó állapotban fennmaradt emlékanyagban több egymást követő írásstílus is megfigyelhető. A könyvművészet virágzása a 9. és 10. században aranykorát élte – mindezt igen gazdag formavilág idézi, s jellemzi, hogy e művészeti ág a 9. század második felében elérte tökéletességét. A különlegesen értékes kéziratokat gyakran látták el gondosan díszített elefántcsont-táblával. Szent Gallen sokoldalú irodalmi alkotás színhelye volt. A Kastélymúzeumban augusztus végéig várja a látogatókat a rendkívül gazdag és értékes kiállítási anyag. H. Á. St. Galler Tagblatt, Samstag, 24. Juli 1999

Wenn Ungarn die St. Galler Dokumente über die Einfälle ihrer Vorfahren lesen, dann kommen sie zu verblüffenden Schlüssen. Zum Beispiel, dass ihr Säbeltanz erstmals in der Stiftsbibliothek bezeugt ist.

Erstaunliche Ergebnisse eines ungarischen Kolloquiums über St. Galler Quellen

Stammt der Säbeltanz aus St. Gallen?

Ein Spiegel Ungarns St. Gallen hat bei den Ungarn einen besondern Klang. Die Geschichte vom Überfall auf das Kloster am 1. Mai 926 ist bekannt geblieben, vor allem auch die Tötung der Klausnerin Wiborada, die von zwei Ungarn erschlagen und als erste Frau in Rom offiziell heiliggesprochen wurde. St. Gallen ist für die Geschichte Ungarns darum wichtig, weil nirgends sonst die Einfälle ungarischer Truppen nach Mitteleuropa so eingehend geschildert werden wie in den Dokumenten des Gallusklosters. Unmittelbar nach dem Überfall auf das kloster und dem Abzug der Ungarn wurden die Ereignisse in den Chroniken festgehalten. Gut 70 Jahre später hat dann Eckehart IV. aus den Überlieferungen eine detailreiche Erzählung über die Schickalstage im Mai 926 verfasst.

Die Universität Budapest hat die wanderausstellung “Die Kultur der Abtei St. Gallen” beim Schopf gepackt. Im März letzten Jahres fand eine wissenschaftliche Tagung zum Thema “Die Ungarn und die Abtei St. Gallen” statt. Die damals gehaltenen Referate sind eben als Broschüre, auf Ungarisch und Deutsch, erschienen.

123

Intakte Weinfässer Auf diesem Hintergrund liessen sich auch manche Widersprüche lösen, die in der Erzählung Eckeharts auftauchen. So wurden in St. Gallen lediglich ein paar Hütten, nicht aber die Kirche abgebrannt. Und noch weniger ins Bild brandschatzender Ungarn passt, dass sie zwei im Kloster aufgefundene Weinfässchen intakt zurückliessen, sehr zur Freude der Mönche, die nach ihrer Rückkehr aus der Fluchtburg einen Trosttrunk gut brauchen konnten.

Keine Horden Solche Hinweise zeigen, dass es sich bei den ungarischen Eindringlingen nicht um die ungezügelten horden handelte, wie sie noch heute in den Geschichtsbüchern dargestellt werden. Vielmehr waren es Truppen mit offensichtlich kultureller Prägung und einer erstaunlichen Disziplin. Die Überfalle nach Mitteleuropa – so eine Hypothese des Kongresses – geschahen nicht aus blinder Zerstörungswut, sondern hatten das Ziel, mögliche Eroberungsgelüste von der ungarischen Heimat fernzuhalten: Angriff als prophylaktische Verteidigung.

Der Narr und der Tanz Bei der Budapester tagung fielen den ungarischen Historikern num einige Züge an Eckeharts Geschichte besonders auf. Beim Nahen der Ungarn war ein einziger Mönch, Heribald, im Kloster zurückgebliben, der als “Narr” beschrieben wird. Dieser wurde von den Ungarn (aus Respekt vor seiner Narrheit?) verschont und konnte später den geflohenen Mönchen erzählen, wie sich die Ungarn im Kloster benommen hatten. Eindruck machte ihm ihre Ausgelassenheit: “Einige stiessen mit den Waffen aufeinander und zeigten, wie bewandert sie in der Waffenkunst waren.” Prof. István Fodor ist überzeugt, dass hier erstmals der berühmte ungarische Säbeltanz bezeugt ist. Kontrovers ist eine andere Schilderung Heribalds. Beim Raubzug durchs Kloster waren zwei Ungarn vom Dach der Kirche gestürtzt. Ihre Leichname wurden alsogleich unter der Klostertüre verbrannt. Ein rätselhafter Brauch, weil Feuerbestattung in Ungarn nicht bekannt war. Hatte es sich bei den Toten um verbündete Slawen gehandelt? Oder wollte man durch das Feuer (das vielleicht nur in der Fremde verwendet wurde) der Seele ihren Weg nach Hause öffnen?

Quelle nur für andere? Die Ausstellung “Kultur der Abtei St. Gallen” reist um die ganze Welt. Und immer wieder gibt sie Anlass zu wissenschaftlichen Symposien. Das Beispiel aus Ungarn zeigt, mit welcher Aufmerksamkeit die St. Galler Quellen studiert und zum Sprudeln gebracht werden – nur ausserhalb der Gallusstadt?

“Die Ungarn und die Abtei St. Gallen”, Herausgeber: Ungarisch Historischer Verein Zürich, Stiftsarchiv St. Gallen. Erhältlich im Buchhandel.

124

Die Ungarn und die Abtei St. Gallen – Magyarok és a Szent Galleni Apátság. Akten des wissenschaftlichen Kolloquiums an der Universität Eötvös Loránd Budapest vom 21. März 1998 anläßlich der Ausstellung “Die Kultur der Abtei St. Gallen” im Ungarischen Nationalmuseum (21.3.-30.4.1998), hg. von György J. Csihák und Werner Vogler, St. Gallen – Budapest 1999, Stiftsarchiv St. Gallen – Ungarisch Historischer Verein Zürich, 114 S., 12 Abb., ISBN 963-85684-3-7. – Werner Vogler, Spuren der Ungarn im Sankt Galler Stiftsarchiv (S. 13-27), zeigt auf, inwieweit sich der Überfall der Ungarn auf das Kloster St. Gallen vom Mai 926 als Zäsur in der urkundlichen Überlieferung niedergeschlagen hat, und verfolgt das Echo dieses Ereignisses im sog. Codex Turicensis der Annales Alemannici sowie im St. Galler Profeßbuch. – Karl Schmuki, Der Einfall der Ungarn in St. Gallen im Jahre 926 in den Handschriftenschätzen der Stiftsbibliothek Sankt Gallen (S. 28-38), geht den hsl. Quellen (Annalen, Ekkehards IV. Casus, die beiden Vitae sanctae Wiboradae) zum Ereignis nach und weist auf dessen Bebilerung in einer Abschrift des 15. Jh. (Cod. Sg. 602) hin. – Der Interpretation von Ekkehards berühmter Schilderung des auftritts der Ungarn in St. Gallen widmen sich István Fodor, Sankt Gallen und die Streifzüge der Ungarn (S. 39-49), István Erdélyi, Ein Wort zum Thema “Die Ungarn in St. Gallen” (S. 50-53), und György J. Csihák, Ein heidnischer Beitrag zum Thema “Die Ungarn in St. Gallen” (S. 63-68). Eine wichtige Rolle spielt in diesem drei Beiträgen die Deutung der von Ekkehard (Casus c. 53) geschilderten Verbrennung zweier toter Ungarn durch ihre Landsleute, wozu I. Fodor eine plausibel klingende neue Theorie (S. 41 f.) vorstellt. – Über das Tagungsthema im engeren Sinne hinaus führen die Beiträge von Miksa B. Bánhegyi, Sankt Gallen und Pannonhalma – zwei Bibliotheken (S. 54-57), und Walter Berschin, Die Vita Ulrichs von Augsburg und die Ungarn (S. 58-62). – Die im Band vereinigten sechs Beiträge sind jeweils in deutscher und ungarischer Sprache abgedruckt. H. St. Zeitschrift für Schweizerische Kirchengeschichte, 94. Jahrang, 2000

Deutsches Archiv DA 56/1 (2000)

Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen / Magyarok és a Szent Galleni Apátság. Akten des wissenschaftlichen Kolloquiums an der Universität Eötvös Loránd Budapest vom 21. März 1998, hgg. von György J. Csihák und Werner Vogler, sankt Gallen; Stiftsarchiv / Budapest, 1999, 114 S., Abb. Die Nachrichten über die Ungarneinfälle ins süddeutsche Gebiet, vor allem über denjenigen ins Kloster St. Gallen von 926, ist nicht allein für die hiesige Landesgeschichte von Interesse, sondern in noch höherem Masse für die Geschichte der Ungarn selber, zu der aus jener Zeit sonst kaum schriftliche Quellen vorhanden sind. Die äusserlich unscheinbare Publikation, hinter der neben dem Stiftsarchiv St. Gallen auch der Ungarisch Historische Verein Zürich

125

– In dem Beitrag von Walter Berschin. Dienstag. sowie mit den Berichten über das Ende der Wiborada nach deren Viten. enthält. Er macht eine Zäsur in der Dichte der sanktgallischen Urkundenproduktion nach 926 nahmhaft. dies auf dem Hintergrund von deren älteren Vita. der nicht gar so viel hergibt. den von ihm erwähnten Schwerttanz. Csihák. Er befasst sich mit dem annalistischen Eintrag zu dem Überfall im Kapiteloffiziumsbuch. danach bespricht er die Schilderung der Lechfeldschlacht in Gerhards Ulrichsvita. die einzelne Forscher sogar zu der Annahme verleitete. dazu bestimmt. Weiter befasst er sich mit dem Eintrag der Martyriums der Wiborada im St. teils ungarischer Fachleute. Anzeiger. Bánhegyi. – Miksa B. – Auch István Erdélyi. 6. Bibliotheksdirektor der benediktinischen Erzabtei Pannonhalma. Galler Professbuch. Die Übersetzungen aus dem Ungarischen hätten sprachlich überarbeitet werden müssen. untersucht in seinem Beitrag “Sankt Gallen und die Streifzäge der Ungarn” anhand von Ekkeharts Bericht die Taktik der Ungarn. unternimmt eine gegenüberstellende Präsentation von “Sankt Gallen und Pannonhalma – zwei Bibliotheken”. – Das Bändchen ist grosszügig mit Faksimiles und anderen Illustrationen versehen. geht es um “die Vita Ulrichs von Augsburg und die Ungarn”. die Ekkehart IV. mit den Kapiteln. die Schonung des Narren Heribald und vor allem die Verbrennung der Leichen der beiden vom Turm gestürzten Ungarn: dies ein Vorgang. der mit den sonstigen Überlieferungen zunächst nicht zusammenzupassen scheint. Auch brechen nach diesem Jahr die zeitgleichen Einträge in der sog. Juli 1999 126 . Professor für Lateinische Philologie des Mittelalters und der Neuzeit an der Universität Heidelberg. Eingangs übt er Kritik an einer reisserisch verzerrenden Darstellung von Wiboradas Tod in einem neueren Gesichtswerk. dies anhand des St. bei den nach St.steht. Gallen gelangten habe es sich um Slawen gehandelt. er beschäftigt sich ebenfalls mit der Erzählung von der Leichenverbrennung. Zürich Peter Stotz St. Galler Tagblatt. – István Fodor. – Von Karl Schmuki stammt der Beitrag “Der Einfall der Ungarn in Sankt Gallen im Jahre 926 in den Handschriftenschätzen der Stiftsbibliothek Sankt Gallen”. dem Ereignis in seinen ‘Casus sancti Galli’ widmet. einige Forschungspositionen zu relativieren. dem Präsidenten des eingangs genannten Geschichtsvereins: eine Causerie. steuert “Ein Wort zum Thema ‘Die Ungarn in Sankt Gallen’” bei. Generaldirektor des Ungarischen Nationalmuseums. je in deutscher und in ungarischer Sprache. ‘Annales Turicenses’ ab. – Werner Vogler weist auf die “Spuren der Ungarn im Sankt Galler Stiftsarchiv” hin. schliesslich erwähnt er die kritischen Beischriften Ekkeharts IV. Galler Bibliothekskataloges aus den 880er Jahren und eines die Bücher mit enthaltenden allgemeinen Inventars der ungarischen Erzabtei vom Jahre 1090: ein Vergleich. Direktor des Instituts für Geschichte an der Gáspár Károli Universität Budapest. in den Ulrichsviten. – Den Abschluss bildet “ein heidnischer beitrag zum Thema ‘Die Ungarn in Sankt Gallen’” von György J. sieben Kurzreferate teils deutschsprachiger.

Magyarok és a Szent Galleni Apátság. Dessen Name ist erstmals schriftlich erwähnt in einer lateinischen Urkunde. einige in Italien. Nach den Forschungen des bekannten ungarischen Mediävisten György Györffy gibt es auch Patrozinien des heiligen Gallus in Ungarn. Ungarisch Historischer Verein Zürich. Gallen sind wegen ihrer einzigartigen Zeugnisse literarischer und pragmatischer Schriftlichkeit berühmt. Einfach eine Veröffentlichung mehr über den Ungarneinfall und den Märtyrertod von Wiborada. Gallenkirch in Vorarlberg. der ersten heiliggesprochenen frau und Patronin der Bibliotheken? „Es ist dies eine besonders interessante Publikation“. die Ortschaft wird als „Villa Sancti Galli“ bezeichnet. Galler Klosterzellengründers tragen. Gallen und Ausstellungsgestalter von „Die Kultur der Abtei St. Ausserdem wissen wir. Es liegt nördlich des Plattensees. Galler Klosteraustellung in Ungarn sind wir zudem auf ein Dorf gestossen. Csihák und Werner Vogler (Hrsg. ebenso St. Sie stammt aus dem Jahre 1281. Anlässlich der Tournee der St. Das ist weitgehend bekannt 127 . St. das den Namen des St. . Str.. Sie lassen uns an die Quellen der süddeutschen und ostschweizerischen Geschichte. Gallen. wie die Bürgermeisterin Irén Gombásné Légrádi mitteilt. Dass es ein österreichisches St. Gallen. der Inklusnerin zu St. Gallen“. 20. Stiftsarchiv und Stiftsbibliothek von St. Interessantes Ein St. Stiftsarchivar St. Galler Heiligen trägt. Als Herausgeber der broschüre zeichnen: ungarisch Historischer Verein Zürich und Striftsarchiv St. dass zahlreiche Kirchen von Deutschland bis nach Holland. Gallen in Ungarn! Schriften des Vereins für geschichte des Bodensees und Seiner Umgebung Selbstverlag des Bodenseegeschichtsvereins. Mangen-St. sagt Werner Vogler. die mit ihren Schautafeln und begleitender Literatur um die ganze Welt reist. 114 Seiten mit 17 Abb. Gallen. Friedrichshafen Werner Vogel György J.. das Patrozinium des St. war bekannt. Gallen – Budapest 1999.): Die Ungarn und die Abtei St. Heute heisst der Ort Szentgál. Gallen in der Steiermark gibt.Keine Angst vor Fussnoten „Die Ungarn und die Abtei Sankt Gallen“ ist eine schlicht gehaltene Broschüre übertitelt. Stiftsarchiv St. Gallen. ja sogar der gesamten westeuropäischen Kultur vordringen.

so die Annalen und ein Vermerk über das Martyrium der Inkluse Wiborada im Professbuch. Ausgangspunkt und Fundament bilden die Beiträge von Stiftsarchivar Werner Vogler und Karl Schmuki. Grund dafür ist ein Überfall auf das Steinachkloster am 1. Dass bei diesem Beitrag sicher auch eine Portion Patriotismus mit im Spiel war. Die Casus Sancti Galli von Ekkehart IV. So befindet sich in St. Gallen mit dem Jahr 926 abbricht und sich erst im 13. Gallen« in allen Erdteilen verbreitet. István Erdélyi und György J. Jahrhundert. Strategie und Religionspraxis der frühen Ungarn. Gallen« am 21. Jahrhunderts festgehaltene Werke. von St. Selbst die dortige Geschichtsschreibung berichtet von wilden. wissenschaftlichem Mitarbeiter an der Stiftsbibliothek St. die unter direktem Eindruck des Ereignisses abgefasst worden sein müssen. Csihák relativiert die Brutalität des Ungarneinfalls an der schlichten Tatsache. stellt im Vergleich zum ältesten St. Die drei ungarischen Historiker István Fodor. Mai 926. Das Bedürfnis nach einer Rückbesinnung auf die Quellenaussagen führte anlässlich der Eröffnung der Ausstellung »Die Kultur der Abtei St. Gallen hat an einer Fassung 128 . Nun Hegen in einer übersichtlichen Publikation die sieben Referate vor. Walter Berschin rapportiert die Informationen über die Ungarn in der Vita des Bischofs Ulrich von Augsburg. Gallen erfolgten Feuerbestattung. berichten eingehend vom Einfall. Gallens Handschriften und Urkunden auch über früheste Zeiten entfernterer Völker wertvollen Aufschluss geben. Jahrhunderts dieses bedeutendsten ungarischen Klosters vor. der bedauerlicherweise im Laufe des 16. In der Stiftsbibliothek finden sich ausführlichere. Dass dabei gewisse Fragen kontrovers bleiben. In Ungarn selbst wird das jedem Kind in der Schule beigebracht. Bánhegyi. Fodor zieht auf dem Hintergrund seiner Kenntnisse ungarischer Geschichte interessante Rückschlüsse auf Lebensgewohnheiten. Gallen. Jahrhundert wieder erholt. Csihák interpretieren in ihren Beiträgen diese Quellen. Galler Bibliothekskatalog den Handschriftenbestand des ausgehenden 11. und 11. werden alle Artikel in deutscher und ungarischer Fassung wiedergegeben. hat besonders in diesem Rahmen durchaus seinen Platz. Ekkehard IV. zeigen die verschiedenen Interpretationen der in St. abgefasst nach 1040. Um das Buch einer breiten Leserschaft zugänglich zu machen. Gallen die dichteste Überlieferung über die Ungarn im 10. Jahrhunderts verlorenging. die beiden Viten der Wiborada von ca. dass die reiche Urkundenüberlieferung in St. Beide präsentieren die Quellen. Miksa B. 960 und 1075 vom Martyrium der Heiligen.und wird gegenwärtig durch die von Stiftsarchivar Werner Vogler organisierte Ausstellung »Die Kultur der Abtei St. Es ist bemerkenswert. im Laufe des 10. Erdélyi hingegen als Hinweis auf eine slawische Präsenz unter den Kriegern. März 1998 in Budapest zu einem Kolloquium an der dortigen Universität Eötvös Loránd. Das Stiftsarchiv verfügt über kurzgefasste Dokumente. barbarischen Reiterhorden. Heribald. Dabei können St. die vom Ungarneinfall Zeugnis ablegen. Der Bibliothekar der Erzabtei Pannonhalma. nichts angetan wurde. dass dem einzigen im Kloster zurückgebliebenen Mönch. Fodor wertet sie als Notlösung einer wandernden Truppe im Rahmen altungarischer Seelenvorstellungen.

129 .

130 .

hu (ZMTE) Z RICHI MAGYAR T RT NELMI EGYES LET 131 . Svájci Közérdekû Egyesület Kapcsolati cím Magyarországon Dr.TORISCHER INFO VERE IN Z UNGARISCH Sekretariat des Treffens zur Frühgeschichte der Ungarn Magyar Õstörténeti Találkozók Titkársága CH-8047 Zürich. Winterthurerstrasse 135. Felsõõr/Oberwart. Melbourne. György J. Sárkány Kálmánné H-1053 Budapest. Papnövelde utca 3 Telefon: 0036/1/2667349 RICH Nyilvános elõadás minden hónap utolsó elõtti csütörtökjén 17 órakor H-1051 Budapest. Arany János u. Sydney Informatio: www. Telefon: 0036/1/3116287 Tafelrunde/Asztaltársaság: Budapest. Kolozsvár. Postfach 502 Postscheckkonto: Zürich 80 36214-1 (nur über Post/csak postán) Präsident/Elnök: Dr. Marosvásárhely. Telefon: 0041/1/3623303 Gemeinnütziger Verein. Hobart. 10. Csihák Telefon: 0043/3352/31872 Ungarisch Historischer Verein Zürich Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Öffentliche Vorträge am zweiten Dienstag jeden Monats um 19 Uhr CH-8047 Zürich.zmte.

magyar nyelven. közös alkotása az utóbbi évtizedekben. II. történelemírás és történelemoktatás. Gy rgy J. III. kötet kötet kötet kötet 1992. Schweiz. 1996.Encyclopaedia Hungarica Nemzeti SzemlØlet Magyar Lexikon Societ Storica Ungherese di Zurigo Associaci n Hist rica Hœngara de Z rich Association Historique Hongroise de Zurich CH-8047 Z rich. Postfach 502 President: Dr. 6 mûvészi munkatárs. A 15 milliónyi. 132 . a Kárpát-medencébõl minden országból. 252 cikkíró. Szerkesztése és kiadása költségeit a világban szétszóródott magyarok fedezték. CsihÆk I. 14 szaktanácsadó. igazán nagyjelentõségû. Kizárólagos tulajdonosa 2001 óta a közérdekû Zürichi Magyar Történelmi Egyesület – amely svájci székhelyû és az egyetemes magyarság egyetlen olyan tudományos mûhelye. amelyben tovább él a nemzeti történelemkutatás. egyetemes magyarság egyetlen. 1998. A munkát 70 szerkesztõ. 1994. 12 lektor és a törzs 8 munkatársa végezte. IV. 482 adatszolgáltató. összesen 844 személy – az egész világról. ISBN 0 9695894 0 9 ISBN 0 9695894 0 9 ISBN 0 9695894 2 5 ISBN 0 9695894 3 3 778 oldal 785 oldal 888 oldal 573 oldal A Calgaryban (Kanada) székelõ Lexikon Alapítvány készítette 1981-tõl 1998-ig.

Related Interests