A nyelv hasznlata nem egysges, egy adott nyelv klnfle vltozatokban l.

Pldul mskpp beszlnek a Dunntlon s az Alfldn, ms egy orvos s egy mrnk beszde, ms az rott szveg a m!ndennap! megny!latkozshoz kpest. A nyelvvltozat nyelvhasznlat! szoksok egyttese, amelyek rvn az adott nyelvvltozatot beszl"k nyelve elklnl a tbb! nyelvvltozatt#l. A nyelvvltozatok sszessge a nemzet! nyelv. $ormat v nyelvvltozatok %erlet! nyelvvltozatok& reg!olektusok %rsadalm! nyelvvltozatok& szo'!olektusok Normatv nyelvvltozatok (. )rodalm! nyelv& nem a szp!rodalom nyelvhasznlata, hanem a nemzet! nyelv leg!gnyesebb rott vltozata. *. +znyelv& a nemzet! nyelv beszlt vltozata Terleti nyelvvltozatok Regionlis kznyelv: a nyelv,rsok s a kznyelv egymsra hatsnak eredmnyekppen ,tt ltre. -gy adott terleten hasznlt egysges nyelvvltozat, amelyben a t,nyelv! hatsok fel!smerhet"k Nyelvjrsok -gy adott terleten hasznlt egysges nyelvvltozat, amelyben a t,nyelv! hatsok fel!smerhet"k A nyelvek fldra,z! terletenknt nyelv,rsokra tagol#dnak .annak olyan nyelvek, amelyekben az egyes nyelv,rsok kztt !gen nagy klnbsgek vannak /olasz, nmet0 1agyar nyelv,rsok kztt n!n'senek megrtsbel! problmk, f"leg hangtanukban klnbznek egymst#l 2z#kszletkben s mondattanukban k!sebb az eltrs Nyelvjrsi szavak csoportostsa Alak! t,szavak& 'supn k!e,tskben trnek el pl& 'saln 3 'soln .al#d! t,szavak& a kznyelvben lv" dolgot a npnyelv egyed! hangsorral ,ell! Pl& pampuska 4 fnk 5elentsbel! t,szavak& a kznyelvben meglv" szavak eltr" ,elentsben val# hasznlata pl& bogr -rdlyben legyet ,elent Nyolc legnagyobb nyelvjrs $yugat! nyelv,rs +ett"s hangz#k hasznlata 2ok helyzetben rv!d !, u, Dunntl! nyelv,rs 6v!d !, u, $!n'senek kett"s hangz#k Dl! nyelv,rs 78zs %!sza! nyelv,rs !8zs Pal#' a !ll hang dom!nl 9szakkelet! nyelv,rs helyett e pl& mgtt 3 megett 1ez"sg! o helyett a pl& malom 3 malam

2zkely s 'sng# nyelv,rs legar'ha!kusabb nyelv,rs elbeszl" mlt, rgmlt pl& mene, krt Forrs: $yelvvltozatok : +!dolgozott 9rettsg! %telek, ;eladatok *<(= : 9rettsg!