You are on page 1of 479

A

MAGYAR ZSIDÓSÁG
TÖRTÉNETE
A HONFOGLALÁSTÓL A VILÁGHÁBORÚ
KITÖRÉSÉIG
KÜLÖNÖS TEKINTETTEL GAZDASÁGI ÉS MŰVELŐDÉSI
FEJLŐDÉSÉRE

ÍRTA:
DR. VENETIANER LAJOS
újpesti főrabbi,
Ferencz József Országos Rabbiképző Intézet tanára.

BUDAPEST
19 2 2

FŐVÁROSI NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Előszó.
Kegyetlenül sújtotta a magyar zsidóságot a
világháború szerencsétlen kimenetele. Jól előkészí-
tett aknamunka kirobbantotta a szenvedélyeket s
fliïnden veszteség fölött érzett fájdalom a zsidókra
mért csapásokban kereste vigasztalódását. Még
állt a harc a különböző frontokon, amikor a ki-
látás nélküli küzdelem okozta elkeseredést a buj-
togatók a zsidókra irányították, hogy eltereljék a
figyelmet a veszteségek és szenvedések igazi oko-
zóíról s amikor már tömegekben özönlöttek vissza
a harcterekről az elcsigázott, agyongyötört kato-
nák, országszerte napirenden volt a rablás, gyúj-
togatás és gyilkolás.
Falvak, községek, sőt városok zsidói ezrével
menekültek otthonukból a fővárosba; kormány-
hatóság, közigazgatás s a magyar társadalom nem
indult meg, vagy a fölbomlott rendben nem mert
hajolni a menekültek segélykiáltására; kik béké-
ben és háborúban becsületes (készséggel szolgálták
hazájuk javát, most a lázongó szenvedélyek sza-
bad prédáivá váltak.
A menekültek anyagi támogatását a pesti
zsidó hitközség elnökségének vezetésével Orszá-
gos Segélyzőbizottság eszközölte, de a zsidóüldö-
zés mind szélesebb körre való terjedése arra indí-
totta a pesti zsidóság legjobbjait, hogy országos

4

zsidó nagygyűlést hívjanak össze s megszervezzék
az önvédelmet. Vázsonyi Vilmos, Székely Ferenc,
Mezei Mór, Mezey Ferenc, Vadász Lipót, Feleki
Béla és Marczali Henrik állottak a szervezés élén,
de az 1918. november 6-án a Fővárosi Vigadóban
megtartott nagygyűlés, a különböző felekezeti pár-
tok versengése következtében, csak azt eredmé-
nyezte, hogy a pesti zsidó hitközség köreiből és
vezetésével megalakult a Magyar Zsidók Központi
Szövetsége, mely pro grammjának középpontjába
a hazai zsidók jogvédelmét állította.
Számos hitközség csatlakozott e Szövetség-
hez, mely központi bizottsága útján áldásosán
működött, főleg a Jogvédő Iroda fölállításával, de
a zsidók közállapotának védelme tekintetében
bénítólag hatott működésére az a körülmény, hogy
nem tudta magában egyesíteni az összes felekezeti
pártokat.
Pedig a mind nagyobb hullámokat verő zsidó-
ellenes propaganda épp az összes erők tömörítését
követelte, ami tiszasülyi Polnay Jenőnek sikerült,
ki eladdig távol állt a felekezeti pártharcoktól s
így személye és törekvései iránt minden oldalról
bizalommal viseltettek.
Polnay már a proletárdiktatúra kezdetén
maga köré gyűjtött egy lelkes csapatot, hogy párt-
árnyalatra való tekintet nélkül egyesítse politikai
és társadalmi védekezés céljából az egész magyar
zsidóságot. Megalakította a Magyar Zsidók Or-
szágos Szövetségét, melyben egyetértő buzgóság-
gal foglaltak helyet neológok, orthodoxok és
cionisták s békés egyetértéssel tárgyalták a vé-

5

delmi módokat, miket a magyar zsidók politikai
és társadalmi jogsértése tett szükségessé. A Szö-
vetség, mely 1919. decemberben tartotta meg ala-
kuló közgyűlését, újonnan alakuló egyesületek
meg nem engedéséről hozott kormányrendelet
következtében nem működhetett jóváhagyott
alapszabályokkal, de az elnök már az alakuló köz-
gyűlésen bemutathatta Beniczky Ödön akkori bel-
ügyminiszternek 1919. december 7-én keltezett
levelét, melyben a Szövetséget jóindulatáról bizto-
sítja, így tehát jóváhagyott (alapszabályok nélkül
is működhetett a Szövetség, mely a politikai és
társadalmi tényezők fölvilágosításával igyekezett
a zsidóságon ejtett sérelmeket orvosolni.
Ezen fölvilágosítások körébe esik a Szövetség
1920. február 29-én tartott elnöki tanácsülésének
azon (határozata, mely tudomásul vette elnök be-
jelentését, hogy e mű szerzőjét megbízta a Szövet-
ség nevében a magyar zsidók történetének meg-
írásával.
Három kötetre volt tervezve a munka, mely-
nek − szerzőnek az elnöki tanáccsal történt meg-
beszélése szerint − a házai művelt nagyközönség
fölvilágosítását kellett szolgálnia a magyar zsidók
történetéből folyó tanulságokkal. Az első kötet
felöleli a magyar zsidók történetét a honfoglalás-
tol a világháború kitöréséig s kimutatja a történeti
folytonosság alapján a hazai zsidók jogát a magyar
röghöz, valamint téren gazdasági és kulturális
szerzett érdemeiket a haza fölvirágoztatása körül;
a második kötet a magyar zsidók részvételéről
szólt volna a világháborúban; a harmadik kötet

6

hivatása lett volna, hogy igaz képet nyújtson a
zsidók helyzetéről s szenvedéséről a háborút kö-
vető forradalmak idején.
Az első kötet teljes kéziratát a megállapított
határidőre, 1920. év végén, beszolgáltattam. A
munkának sajtó alá való bocsátása azonban ké-
sett; késnie kellett, minthogy 1921. derekán a bel-
ügyi kormány megtagadta a Szövetség alapsza-
bályaitól a jóváhagyó záradékot és − minthogy a
Szövetség kebelében megszűnvén a legnagyobb
tevékenységet igénylő munkakör: az amerikai se-
gélyosztás, − újból felszínre került a pártárnya.-
latok versengése s nem volt többé kívánatos az
együttmaradás.
Megszűnt a Szövetség, mely a könyv megírá-
sával megbízott s annak kiadását magára vállalta,
minek következtében a három kötetre tervezett
műnek csak első, de önmagában is egészet alkotó
része kerül ezennel a tárgy iránt érdeklődő művelt
közönség elé.
De nem bocsáthatom útjára a könyvet anél-
kül, hogy hálás köszönetet ne mondjak tisziasülyi
Polnay Jenő úr őnagyméltóságának, aki a munka
haladása és megjelenése iránt nagybecsű érdeklő-
dést tanúsított, valamint dr. Weisz Miksa főtisz-
telendő úrnak, ki a bibliographiai részekhez érté-
kes adatokat szolgáltatott.
Venetianer Lajos.

Bevezetés.
Ha igaz az, amit Seneca mond a Providenciá-
ról írt könyvében, hogy azon fák vernek mély
gyökeret, melyeket a szél erősen ringat, úgy talán
egyetlen népre sem alkalmazható e kép oly ta-
lálóan, mint a magyar zsidóságra, melynek ezer
évnél messzebbre nyúló történetéből sugárzik fe-
lénk a megismerés világossága, hogy a magyar
zsidóság nem idegen ültetvény, de itt csírázott a
magva, írt eresztett gyökeret, melynek szálai
annál mélyebben bocsátkoztak a haza talajába,
minél erősebb szélviharok tették próbám gyü-
mölcstermelő életképességét. A viharok is a termé-
szet háztartásának alkotó részét képezik; nem a
fa okozza a vihar kerekedését, de a gályákat tör-
cjelő szeleknek köszöni a fa, hogy mind mélyebbre
eregetheti gyökérszálait s hogy mind szilárdabban
álljon a talajon, melyre áldó gyümölcseit hullat j-a.
Sok vihart látott a magyar zsidóság ezeréves
történetének providenciális kialakulásában; nem
önmaga idézte föl a zúgó förgetegeket, de az or-
szág fejlődésének egyes korszakaiban fölgyülem-
lett s érvényesülni akaró gazdasági erők kirobba-
nása rázkódtatta meg mindenkor a hazai légkört,
melynek nyomása földre terítette a magyar zsidó-
ságot, mely azonban mindig új erőre kapva, föl
tudott emelkedni, mert egyrészt ragaszkodó sze-

8

retetének mélyre nyúló gyökérszálai nem voltak
kitéphetők a szülő magyar haza talajából, más-
részt pedig a vihar okozta károk mindig helyes
belátásra indították az ország sorsdöntő köreit,
melyek talpra is állították a haza javát szolgáló
zsidóságot!
Ez a megismerés tárul föl előttünk a magyar
zsidóság történetének tanulmányából. Nem jött-
ment, nem ágrólszakadt itt a zsidó, de ősi talajban
fogant itt a gyökere s joga van ahhoz a röghöz,
melyhez ezredéves emlőkéi fűződnek. Hosszú tör-
ténetének folyamában nem ragad mélységbe
egyetlen ponton sem önhibájának olyan örvénye,
mely az ország javát fenyegette volna, de az or-
szág vezetői mindig elismeréssel voltak a zsidóság
közhasznú tevékenysége iránt s minden megszo-
rítás, elnyomás és üldözés csak a zsidóság körein
kívül ébredező és a zsidóság tevékenységébe üt-
köző érdekek előmozdítását célozta.

I. RÉSZ.
A fokozatos hanyatlás kora a teljes egyenlőségből
a teljes jognélküliségbe.
I. FEJEZET.
A honfoglalás előtti idők.
Már Augustus és Tiberius római császárok
idejében követték a római fönhatóság alatt állt
Palesztina lakosai nagy számban a légiókat s min-
denütt találunk zsidó le települteket, ahol a római
hódítás katonai s közigazgatási központot létesí-
tett. És ha Szent Jeromos azt írja, hogy a zsidók
el vannak terjedve az egész világon, úgy Strabo,
a híres görög utazó és geográfus már úgy ad ki-
fejezést a zsidók elterjedtségének, hogy nem
könnyű dolog az egész földkerekségen olyan
helyre akadni, ahol zsidó ne volna. Nyomát talál-
juk Pannoniában is, Dáciában is.
A pannóniai Acquinkumban találtak egy sír-
követ, mely hírül adja, hogy ott egy Septima Maria
nevű leányt temettek el, ki a zsidói vallás híve volt.
Dunapentelén is ástak ki egy emléktáblát, mely-
nek fölirata szerint azt bizonyos Cosmus nevű
zsidó, ki az egyik adóállomás főnöke és a zsina-
góga elöljárója volt, állította föl Alexander Seve-
rus császár tiszteletére. Albert-Irsán, a Szapáry-

Dácia ősi zsidó lakosaíról csak a legenda ad hírt. a jeruzsálemi szentély pusztulásán szomor- kodó és hazájukból számkivetett zsidókat hívta Decebal. hogy az ország keleti részeiben is laktak zsidók a honfoglalás előtt. segítségül Róma ellen s szolgálatuk jutalmául engedélyt adott nekik vá- rosalapításra. Zsidó lakosság jelenvoltát kell föltételeznünk . mely temetőjük sírfölirataira hivatkozik annak bizonyítására. Természetesen egy-két sírfölirat még távolról sem bizonyíthatja. valószínűvé teszi e kapcsolatot. mely különben egykor nagy római municipium volt. hogy magyar földben már sok század- dal a honfoglalás előtt porladoztak zsidóknak csontjai. melyet Deoebal és a hazáját vesztett zsidóság Róma iránt táplált. Okmá- nyok nem támogatják a föltevést. hogy már hatszáz évvel az- előtt övék volt a temető. Tehát a kilencedik szá- zadban már saját temetőjük is volt a zsidóknak Sopronban. melyet egykor gyászoló szülők állítottak föl Acquinkumban korán elköltözött fiók emlékére. de azt mindenesetre bizonyítja. Ugyanis Sopron város levél- tára őrzi az ottani zsidóknak 1526-ban készült be- adványát. 10 család birtokán levő kápolnába van befalazva egy sírkő. mely Dácia terü- letén helyt adott a zsidók letelepedésének a ké- sőbbi Magyarország délkeleti részeiben. hogy a lelet helyén nagy gyü- lekezetben éltek volna zsidók. De már történeti hiteles adat szól amellett. de a monda magvát képező ellenséges érzület. bányászatra. Dácia hős királya. aranymosásra.

kell megemlí- tenünk.népek körében olyanok is keresték a megtelepü- lést. hogy Bogor Mihály alattvalói közt mély nyomokat ha- gyott a zsidó vallás hatása. Miklós pápához. ahol szintén laktak zsidók a honfoglalás előtt. ami zsidók nélkül el nem képzelhető. kik vérszerinti zsidói ősökre tekinthettek vissza s így közelálló az a föltevés is. mely előbbi királyok törvényére hivatkozva megköveteli. hogy mit tegyen alattvalóinak azon szoká- sával szemben. mely szerint csak bizonyos állatok húsát eszik s azt is csak akkor. mely Szvatopluk birodalmához tartozott. akikkel a bolgárok fajrokonok s szoros érintkezésben vol- tak. Végül az ország északnyugati részét. honnan Bogor Mihály bolgár fejedelem 866-ban levelet intézett I. hogy a zsidó vallást gyakorló . ha levágták. hanem a nyolcadik században zsidó vallásra áttért kozárok utódait akarnók látni. kit a többek közt arra nézve is megkér- dezett. 11 az ország déli részeiben is. hogy a hon- foglalás előtt laktak zsidók a Tiszántúl is. Kétségtelen. kik a Volga vidékén elterült ko zárbirodalomból szakad- tak oda. hogy a Németországba jövő „zsidóktól és egyéb keres- kedőktől a bajor határszélen vámot szedjenek. s vajjon szabad-e szom- baton dolgozni? Ε kérdések arra vallanak. Valószínűvé teszi ezt a föltevést Gyermek Lajosnak 899-ben kiadott rendelete. nem pedig ha lelövik az állatot. hogy a magyar- . még ha ezekben a zsidókban nem is a palesztinai faji zsidók leszármazottjait keres- sük. de bizonyosságra emeli az a tény. ahol Mén Marót alattvalói csupa kozárok voltak.

Honfoglalás természetes érdességeit enyhítő különös kíméletet azonban csak az itt talált zsidók iránt van alapos okunk föltételezni. A meg- hódított szláv néppel együtt lakó zsidók is kerül- tek a honfoglaló magyarok uralma alá. 12 ban használatos „zsidó” megnevezést csak szláv- nyelvű néptől vehették át a honfoglalók. meghódoltak s a változott uralom rendszeréhez alkalmazkodva. hogy a honfoglalást meg- előzően századokon keresztül laktak zsidók a ké- sőbbi Magyarország egész területén. minő sorsra jutottak a honfogla- lás előtti zsidók? Még a túlzásokat kedvelő törté- neti mondák sem csaltak ki a hegedősök lantjából olyan hangokat. melyek azt hirdették volna. hogy e haza föld- jével még a honfoglalás előtt vegyültek egybe zsidók haló porai is. II. Hová lettek. de fölemelő érzést vált ki keblünkből a bizonyosság. . tovább járták megszokott utaikat. Akik életüket megmentve s javaikat biztosítva elkerülhették a harcok pusztításait. hogy a honfoglalók kiirtották az őslakók utolsó magvát is. FEJEZET. Történeti kapcsolatokból eredő jogos föltevé- sek mellett hiteles történeti forrásokból meríthet- jük tehát a megismerést. A honfoglalás kora. kinek honszere- tetben megdobbanó szívét még a honfoglalás előtt itt lakott zsidónak vére táplálja. Az élet örök misztikumának szemléletében csak romantikus sejtéssel gondolhatunk olyanra is.

amiért is semlegességét megőrzendő s hogy a nép ne tartson fönn benső összeköttetést. A zsidó vallású kozárokról van szó. kiknek szintén a vérszerződés adott elvitathatatlan otthont az új hazában. de tettei nem kedvesek az Úr előtt. A tény az. tetteivel is kiérdemelje Isten tetszé- sét. 13 A honfoglaló magyarok közt ugyanis. A mondai elemeket kiküszöbölő történeti kuta- tás politikai okoknak tulajdonítja az áttérést. lelki közös- séget se Byzánccal. hogy bár gondolkodása tetszik az Istennek. amennyiben a kozár birodalom a muhammedán Perzsia és a keresztény byzánci császárság közé volt beékelve s mindkét oldalról politikai hatás céljából hittérítőkkel özönlötték el az országot. Hogy tetteivel is megnyerje Isten tetszését. Az összes történeti for- rások úgy jelentik. egy törzsről fakadt testvérei vol- tak a magyarok s akik a nyolcadik században ha- talmas birodalmat alkottak a Fekete-tengertől északra elterülő vidéken. A királyok bibliai . a katonák és az ország ösz- szes tisztviselői áttértek a zsidó vallásra. se Perzsiával. inkább a zsidó vallást vette föl. hogy Bulán kozár fejedelemnek többször megismétlő- dött álmában angyal jelent meg s hírül adta a té- pelődő királynak. keresztény és muhammedán tudó- sok közt. Zsidó monda szerint az áttérés előzménye az volt. hitvitát rendezett zsidó. hogy a kozárok na- gyon buzgó zsidókká váltak. kik- nek vérrokonai. mely vitából a zsidó vitte el a babért s így áttért annak vallására. hogy a kozárok királyával az udvarhoz közelállók. hogy e hit törvényei szerint élve. nagy- számban voltak zsidó vallásúak.

zsi- nagógákat építettek. Így például a fönt említett Bogor Mihály bolgár fejedelem azt is kérdi a pápától. kiket a keresz- tény egyháztörténet „képrombolóknak” nevez. így a kozár királyleány. De hogy a királyi udvar- ban nem csupán politikának tekintették a zsidó vallás fölvételét. hogy . V. Az elsőt belső barátság fűzte a kozár királyhoz. mely által fölszólította. sot nagy buzgalmukban térí- tettek is. hanem valóban igyekeztek is e vallás szellemében a tiszta hit eszményét terjesz- teni. a fölszólításnak természetesen nem volt fo- ganatja. magával vitte hazulról a zsidói vallásos szellemet s mint hitves és anya gyakorolt hatást férjére. Leo. bár most áttért a keresztény vallásra. Sőt 986-ban a kozár király még Kievbe is küldött Vladimir nagyherceghez követséget. hogy mit tegyen a zsidóságra tért bolgárokkal. hogy a nyolcadik század második felében olyan császárok ültek a byzánci trónon. mely házasságból IV. bizonyítja azon nevezetes történeti tény. Konstantin és IV. zsidó tudósokat telepítettek meg a nép tanítására s a héber nyelv terjesztésére. hogy térjen át a zsidó val- lásra. ki a legtürelmetlenebb viselkedést tanúsította a kép- tisztelet ellen. Konstantin számára. 14 neveket viseltek. kinek leányát feleségül is kérte fia. Akik így csüggtek hitükön. minthogy zsidó hittérítők nagyon sokat „keresztelnek” az ő vallásukra. minthogy a templomokból a képek eltávolításán fá- radoztak s éppen ezek a császárok voltak a leg- szorosabb összeköttetésben a kozár udvarral: Isaúriai Leo. minthogy akkor már hanyatlóban volt a kozár birodalom hatalma. Leo származott.

hogy az Erdélyben talált csíkszentmiklósi és enlakai rovásos fölirat. Ε hatás részleteit nem ismerjük. bizonyára igyekeztek ha- tást gyakorolni törzsrokonaikra. hogy a kabarok. Ezzel kapcsolatban Sebestyén azt is kimutatta. a kürtharsogás ünnepét is tartották. Tehát a szé- kelyek. tudjuk. mint a szomszéd oroszokhoz. kiket a hazai néprajzi tudomány az ős- magyarok fönmaradt magvának tekintett. hogy Kézai Simon krónikája szerint az ősmagyarok a „fes- tum tubae”-t. hogy „a kozároktól elvált kaba- rok képezik a magyarok első törzsét. hogy a magyaroknak Etel- közből való távozása alkalmával a kozárok biro- dalmából elvált a Kabarok törzse. Bíborban született Konstantin. 15 térítőket küldtek Bolgárországba. épp úgy. s hogy Árpádot még az őshazában kozár módon avatták pajzsra emelve fejedelemmé. amiért is „székely” - „végbeli” „határőr” nevet nyertek. A szomszéd- ság s a törzsrokonság szülte hatást azonban fölül- múlja az a körülmény. a velük közvetet- len tőszomszédságban lakó magyarokra is. tulaj- donképen a kabaroknak. byzánci tör- ténetíró mondja. mint vitéz előhar- cosok az ország elfoglalása után a hatás őrzésére rendeltettek Erdélybe. . és Sebestyén Gyula mutatta ki. minthogy erőre és vitézségre nézve kitűnnek s a csatában mindig legelői küzdenek”. ami megfelel a zsidói újévi ünnep szertartásának. vagyis a zsidó kozárok - nák egyenes leszármazottjai. mely teljes egé- szében csatlakozott az új hazát kereső magyarok- hoz. de azt tudjuk. hogy az őshazában Lebedia vajdának elő- kelő kozár nőt adott feleségül a kozár király.

abból sem akarunk messze- menő következtetést vonni. s be- ható kérdezősködésre alapos értesülést tudott adni a kozárbirodalom létezéséről és megígérte. Tény az. kik a magya- rok országában laknak s azok továbbítják majd Oroszország és Nagybolgárországon át a kozár . vala- mint hogy győzelem után szép harmóniába olvadt a diadalmas lobogó körül a fehér lovat áldozó táltosok varázsdala s az Egyistent dicsőítő gyüle- kezet zsoltáréneke. átadjuk a horvát király- nak. hogy már félszá- zaddal a honfoglalás utáni időből származó tör- téneti forrás említi is a Magyarországon lakó zsi- dókat. ki a Hadúrhoz emelte föl utolsó tekintetét és ki Adonáj nevével hunyta le örökre szemeit. a levelet. hogy Chaszdajnak a kozár királyhoz intézett leve- lét rendeltetési helyére fogja juttatni. úgy mondták a követek. hogy a magyar zsidók történetének mentéjére hímet varrjunk a kozárok áttérésével. ha a honfoglaló seregek nagy ré- szét képező zsidó vallású fajmagyarok nem visel- tettek volna érdeklő dés s el és kímélő tekintettel az itt talált zsidók iránt. de természetellenesnek kel- lene tartanunk. ki el fogja küldeni a zsidókhoz. 16 valamint a székelyek közt elvétve még ma is elő- forduló rovás-írás nem egyéb. melyet a kabarok hoztak a Székelyföldre. hogy a honszerzés nehéz küzdelmében egymás mellett ontotta vérét. Ugyanis 953-ban egy horvátországi követ- ség jelent meg a kordovai kalifa előtt. mint némi változat- ban az ó-héber írás. Távol áll tőlünk a szándék. kinek állam- minisztere a zsidó Chaszdaj ibn Saprut volt.

Handelsartikel der Araber. a honfoglalás viharait átélt zsidók utódai. hanem békében . ezek pedig bizonyára nem a zsidóhitű hadfiak voltak. kik a hitrokon kozá- roktól tudták a magyarok vándorútjának irányát.). kikre a horvát követek hivatkoztak. hogy magyar zsidók jöttek Prágába kereskedés céljából (G. átélték a honfoglalás véres ára- datát is. honnan származtak ezek a zsidók. mely útirány azonos a magyarok bejövetelének útjával. 17 királyhoz. kül- földi zsidónak nem akadhatott kedve ide telepedni a honfoglalás első századában. hiszen Horváth Mihály szerint „majdnem egy századig még csak közeledni sem mertek a keresztény hittérítők a kegyetlenség hírében álló magyarok határaihoz”. behódolták a magyarságnak. kik ismerik az útirányt a kozárokhoz. Kétségtelen. FEJEZET. a tizedik század közepén élt Ibrahim ibn Jakub arab író. ki megemlíti. 9. III. hogy azok a magyarországi zsidók. Berlin 1891. hogy itt zsidók laknak. mely nem tépte ki ősi talajából a gyökeret. kikre a horvátok Kordovában hivatkoztak? Nyu- gateurópából bevándorlottak nem lehettek. Jacob. Tehát félszázaddal a honfoglalás után a horvátoknál köztudomású volt. hanem csakugyan az őslakó zsidók utódai voltak. Kik voltak. Hogy ezek nem a magyarokkal bejött zsidóhitű kozárok. 1. Gyökerük volt a zsidóknak ez országban a honfoglalás előtt. bizonyítja az ugyanazon időben. Az árpádházi királyok uralma alatt.

Te- kintélyes számú község lehetett. hogy gyümölcsöt teremjen a szüntelenül táborban élő ország számára. Íme 1050- ben a magyar zsidók híven őrködnek a hit meg- szilárditásán. Lezüllött a magyar zsidóság hitélete. mint- ahogy Szent István sújtotta a vasárnap megsze- gőit. amióta a honfoglalás. nehogy körükben még nagyobb romlás történjék e téren. miként oszlottak meg az or- szág területén. minthogy templo- mot tartott fönn és egyházi bírósága is volt. keményen sújtott pénzbírsággal. csak akkor jutott öntudatra. mivel foglalkoztak s minő helyze- tük volt? Azt tudjuk. 18 hagyta fejlődni az életképes és életrevaló fát. a külföldi kalandozások s az állam felépítése okozta jelenségek elszakították közel egy századon át a nyugati hitrokonoktól. hogy 1050-ben tekintélyes zsidó hitközség létezett Esztergomban. „hogy még nagyobb romlás ne történjék a hit sövényén a szombat szándékos megszentségtelenítése tekintetében”. Hányan voltak. bőjtölés- sel és botbüntetéssel. szigorúan büntetik a szombat megszegőit ugyanoly büntetéssel. amidőn Szent István államalkotása óta a külföldi kereskedelem útján ismét alkalmat lelt a németországi zsidók hitéletének gócpontjait megismerni és saját visz- . kik tengelytörés következtében időt veszítve akkor érkeztek péntek este a városiba. kiknek hitéletéből és vallásos kultúrájából hatást merít- hetett. mely az említett évben regensburgi zsidó kereskedőket. mely ke- reskedelmi középpontot alkotott az országban. amikor a hitköz- ség már bevégezte a szombatot köszöntő istentisz- teletet.

Külföldi sze- . A pogány magyarok termé- szetes vallási türelme. a harcokban nevelt nép val- lási közömbössége. sem a környezet hatása nem tudta a magyar zsidóknál elérni a hitélet oly- foku mélyítését. hiszen még másfélszázad után is. ha csak valahol ér- telmes emberre akadnak. sem a külföldi példaadás. mely- nek 1190-ben már legtöbb községéről eshetett szó. De hiába igyekez- tek a magyar zsidók a százados mulasztást pótolni akár a nyugati példák hatása alatt. 19 szamaradottságára feleszmélni. Mi okozta e jelenséget? A honfoglalás óta eltelt két évszázad. kik az együttélés egymásra való utaltságában természet- szerűen elhagytak a hitéletből egyet-mást. miket utánozni óhajtottak volna. vagy a zsidóthitű kazárok lelki rokonsága okozta-e? A honfoglaló magyarok és utódaik teljes békében kölcsönös megértéssel vol- tak az itt talált zsidókkal és utódaikkal·. elég idő lehetett arra. hogy a magyar zsidóság. A helyzet itt egészen más volt. hogy „Magyarország (Ungaria) legtöbb községében. mint külföldön. rabbijuk és gyermekeik tanitója legyen”. hogy előimádkozójuk. azt felfogadják. ami a békés megértésnek útjában állhatott. mely alatt az országnak már élénk összeköttetése volt a külfölddel. 1190 körül azt írja a speieri rabbi a párizsi rabbihoz intézett levelében. erjesztő erőket kapjon a külföldi zsidóktól. mely a nyugati zsidók közfelfo- gását kielégítette volna. de ezen erjesztő erők nem találtak alkalmas talajra a magyar zsidók körében. akár közvet- len környezetükben Szent István törvényeinek a kereszténységet erősítő szigorú intézkedései kö- vetkeztében.

20 mekkel nézve csodálatot keltő lehetett e békés egyetértés s csak a honfoglalás alatt már itt élt zsidók és utódaik helyes életösztönből fakadt aka- ratának. hogy Szent István törvényei egyetlen szóval sem emlékeznek meg a zsidókról. valamint a pogányság titkos követőiről is. ami az ország lakosságát alkotó népelemekre vonatkozik s szigorú büntetésekkel erősített bástyát építettek a kereszténység védel- mére. noha fel- ölelnek mindent. birodalmának összes püspö- kei és apátai. − mintegy pol- gári középosztályt képezve. melyet kölcsönös ér- dek is kívánt s melyet a zsidók mint kereskedők. * * Az első disszonáns hangot az 1092. mind a jobbágyokkal. a magyarok igaz keresztény királyá- nak elnöksége alatt. nem zavarta meg semmi. ahol egyházi és világi törvények egybeolvasztásával a keresz- ténység megszilárdítását célozták. − híven szolgáltak. s a törvényhozók szándéka nem is a népelemek elnyomása. hanem a kereszténység uralmá- nak biztosítása. Valójában akkor „szent” zsinatot tartottak. vagy károsítása volt. az egész pap- ságnak és a népnek bizonyságával”. Ε törvények meghozatalára nem . hitük fenntartása mellett teljesen magya- rokká válásának kell tulajdonítanunk azt a feltűnő jelenséget. iparosok és földművelő gazdák. Lászlónak. esztendő hozta Szent László uralma alatt a szabolcsi ország- gyűlésen. Nemcsak zsi- dókról hoztak ott törvényt. hanem a mohamedán vallású bolgár és perzsa kereskedőkről. A békés egyetértést.

mely a hatodik szá- zadtól kezdve minden ország törvényhozásaiba be- iktatta az itt hozott határozatokat. hanem az európai korszellem. ha szigorúan betartot- ták volna. 2. eltiltotta a zsidó-keresztény házassá- got. meg kellett hajolnia a pápa előtt s hozzá kellett simulnia a nyugateurópai közszellemihez. hogy a zsidókat sújtsa. holott idegen származá- suakra nem vélték kiterjeszteni a törvény betűit. 3. hogy Kálmánt sem az a szándék vezérelte. megengedi azonban. ha államlétét biztosítani akarta. eltiltotta a zsidót keresztény rabszolga tartásától. szerszámainak elvesztésével fenyegeti a zsidót. hanem. Ideig-óráig sikerült e tör- vény rendelkezését azáltal megkerülni. vagy keresztény ünnepen a keresztény lelkületet sértő módon dolgozik. de már alig egy évtized múlva Könyves Kálmán egészen világossá tette az intézkedést 1100-ban kiadott törvényével. hogy a keresztény- . hogy a „ke- resztény rabszolga” alatt magyar keresztény rab- szolgát akartak érteni. mert súlyos gazdasági érdeket sértve lehetetlenné tette volna a zsidóknak földművelés- sel való foglalkozását. ki vasárnapon. 21 a magyarországi viszonyok késztették a zsinatot. mely eltiltja a zsidóknak bár- milyen nyelvű vagy nemzetiségű (cujuscumque linguae vel nationis) keresztény rabszolga tartá- sát. Ezen enyhítés bizo- nyítja. − ha maguk püspöki székhelyen laknak. melynek értelmé- ben hozta meg a szabolcsi zsinat is a legelső zsidó- törvényt: 1. − hogy pogány rabszolgákkal műveltethetik földjeiket. Ε törvények közül csak a harmadik sújthatta érzékenyebben a zsidókat. Magyarország- nak.

mely a zsidók és keresztények közti adás-vételi s köl- csönügyleteket szabályozza. hogy nem forgott fenn semmi ok. hanem csak az ország nemeseinek gazda- sági érdekeit veszi védelembe. Kálmántól származik hazánkban az első kereskedelmi törvény is. ami legalább is azt bizonyítja. melyek garázda csapataikkal az ország nyugalmát fenyegették. só. hogy messze fölötte áll a külföld hasontár- gyú intézkedéseinek. de szembe tudott szállni seregével a keresztes hadaknak is. mely a magyar zsidókat a földműveléstől inkább a keres- kedelem terére irányította. de amely megszorítás már csiráját rejtette annak a gazdasági fordulatnak.és adóhivatalnokok csak nemesek lehetnek. hogy „kamara- grófok. de zsidók és izmaeliták nem”. mely betekintést enged nemcsak a zsidók helyzetébe. akkor sem a zsi- dóság zöme és a keresztény lakosság széles réte- gei közt kialakult ellentétet akar kiegyenlíteni a törvény. pénzverde-. s amely törvény a zsidók tanúzási. II. mely szükségessé tett volna elle- nük valamelyes intézkedést. S amikor újból szó esik felőlük a törvényhozásban. de a közállapotokba . Endre 1222-ben kiadott Aranybullájában elrendeli. eskütételi és szerződéskötési ké- pességét oly méltányos és igazságos alapon szabá- lyozza. 22 séget erősítse. Megvilágosodott keresztény hite az igazság sziklatalapzatára állította Kálmán királyt. ki hü alattvalói érdekében s országa javára nemcsak a külföldön burjánzott előítéleteket tudta magától távol tartani. Világosan szól e törvény. Kálmán bölcs és igazságos uralma után egy egész századig nem hallunk a zsidókról semmit.

mint a kamara jövedelmeinek bérlője. Endre az Arany- bullában hirdetett saját tilalma dacára továbbra is megtartotta őket tisztségükben. melyeknek vezetői nem csupán zsidók voltak. − nevét őrizték meg. Endre korából csak Téka Comes (Teka judae- us) − ki állítólag azonos Taku (Teko) Mózessel. 23 is. de az bizonyos. hogy Téka gróf. fel- tehető. de fölfelé jobban tel- jesítették kötelességüket. hogy ebben az időben zsidók már ka- maragrófok. Érdemek hiján jutottak arra a polcra. hogy ők sem voltak jobbak. Endre 1232-iben kiadott levelével tanúskodik. melyeknek zsarolása el- keseredést váltott ki a népből. mert II. kiszorították őket s az ország zavaros közállapo- tában rá is tudták venni a királyt. mint a főurak. s ha a zsidó közhi- vatalnokok lefelé ugyanazon bűnöket követték el. midőn bizonyítja. A züllöttség eme korában sok volt a pa- nasz e hivatalok ellen. aki gazdasági tevékenysége mellett igen nevezetes irodalmi munkásságot fejtett ki a filozófiai gon- dolkodás leküzdése céljából. hogy törvény- ben mondja ki a zsidók alkalmatlan voltát a köz- jövedelmek bérlői és hivatalnoki állásainak betöl- tésére. közhivatalno- kok is voltak. a fennmaradt okmányok II. de az állásokra vágyó nemesek kikezdték. mint a főurak és a főpapok. amely ellen maga II. püspökök és kolostorok. . bármily nagy hasznát látta is képességeiknek és szorgalmuknak a kincstár és az ország. hogy bármennyire meg is volt velük elégedve a király. de akárhányan töltöttek is be ilyen állásokat. olyan bizalomhoz? Nem valószínű. Ám téves e fölte- vés. Látjuk. közjövedelmek bérlői.

csak azt kötötte ki. hogy megbízható keresztény ember állíttassék a zsidó mellé s csak annak ne- . úgy bizonyára nem kellett volna ősi családi birtokát (quam pater ip- sius a liberalitate regia posséderai ab antiquo). Gergely 1231-ben hiába kéri számon a királytól. de az országos állapotok csakhamar. megértve az ország szomorú helyzetét. 24 kénytelen volt birtokát eladni. Béla is megesküdött. Gergely pápa. mint a fűúri bérlők. mint a többi főurak királyi adományként bírt. Nem sokáig kellett es- küjét betartania. mert 1234-ben már utódja. szálka volt szemükben a zsidó gróf. s az ő jelenté- seiknek tulajdonítható. hogy a törvény ellenére még mindig ülnek zsidók a közhivatalokban. Ha Teka gróf le- felé is csak saját érdekét nézve úgy zsarolta volna a népet. hogy érvényt fog szerezni atyja zsidótörvényének. IV. De a főúri s főpapi bérlők nem nyugodtak. hogy a kincstár iránti kötelességének tehessen ele- get. a megszo- rult király kénytelen volt 1233-ban a szentszéki követ előtt megesküdni. 1239-ben. eladnia. hogy zsidók és izmaeliták ismertető jelt viseljenek. sőt megújítva az elfeledett rabszolgatartás és vegyesházasság ti- lalmát még azt is el fogja rendelni. hogy esküje alól valló feloldást kérjen a pá- pától. hogy azontúl igazán nem tűr meg zsidót a közhivatalokban. hogy miután Honorius pápa 1225-ben és IX. hanem éppúgy. melyet nem uzsorán szerzett. És a bölcs IX. hajlott a kérelmére. hogy kiegyenlít- hesse tartozását a kincstár iránt. arra kényszerítették a ki- rályt. Ilyen esküt erőszakolt ki a pápai követ egy- házi átok fenyegetésével.

Béla a szabadalom- levelet 1251-ben. a külföldinél sokkal előnyösebb kiváltságokkal. teljes oltal- mat és szabadságot biztosított számukra személy- ben. s hogy csapásaik alatt a zsidók is erősen megfogyatkoztak. Az alapelv. vagyonban. letelepülésben. mely a kamaraszolga- ság fogalma körül forog s azt fejezi ki. Ha nem szenvedtek volna egyenlő mértékben a többi népelemekkel. Ám az országot már nem menthette meg az ilyen ki- búvó s a kapzsi főurak torzsalkodása okozta. az ország közállapotát és az építés munkájának nagy célját tartva szem előtt. úgy a fölépítés nagy munkájához bizonyára csak megtűrte volna a már itt élt s a haza talajával ősi gyökérrel egybenőtt. 25 vében kezelheti a zsidó a közjövedelmeket. de a helyi viszonyokat. de a tatárjárás folytán megfogyatkozott zsidóságot s melléjük nem hí- vott. a király tulajdonát képezik s mint ilyenek. a király közvetlen védelme alatt állnak. zaklatástól is óvja szabad elvonulás biztosításával az eleveneket és büntetés- . nem kecsegtetett volna feltűnően előnyös kedvezmények biztosításával külföldi zsidókat is. ha mél- tatlanul viselkedtek volna az országos baj köze- pette és ha IV. Béla magasra nem értékelte volna a zsidók emberi és polgári erényeit az ország ja- vára. hogy a teljesen fölkészületlen országra oly rohamos pusztítást hozott a tatárjárás. hogy a tatárok nem tettek kü- lönbséget az ország zsidó és nem zsidó lakosai közt. hogy az országban lakó zsidók a királyi kamarához tartoz- nak. Külföldi mintára adta IV. Kétségtelen. kereskedelemben és vallásgyakorlatban.

hogy a köz jövedelmeket bérlő zsidók mellé nem állít ke- resztény ellenőröket. rész- letesen szabályozza zsidók és keresztények közti adás-vétel s kölcsönügylet módozatait. melyet az esztergomi érsek- hez intézett. megvédi a zsidó nő erkölcsét s külön büntetést szab a gonoszra. hogy gyűjtsön keresztes hadat a szent- . sőt olyan esetben. magas bírsággal sújtja a zsidó templomok és tanházak háborgatóit. hogy teljesen eredménytelen maradt 1274-ben X. a zsidónak még a párbajképességét is (akkori értelemben: méltó voltát arra. Orbán pápának 1262-ben hozzá intézett pana- szos levelével. 26 sel sújtja s halottrablásnak tekinti a zsidó halottak megvámolását. de a benne kifejezésre jutott királyi szavát meg is tartotta s mitsem törődött IV. bünteti a vámszedőt. hogy mé- diuma legyen az istenítélet megnyilatkozásának). Kecsegtető volt a privilégium. Mi célból kérték a másolatot? Már is szük- ségük lett volna igazuk bizonyítására? Avagy csak előrelátásból akarták minden eshetőségre készen birtokukban őrizni jogaik bizonyságát? IV. amikor meggyilkolt zsidónak ro- konai a tett elkövetésével valakit alapos okkal gyanúsítanak. ki zsidó gyerme- ket rabol. mint tartózkodási he- lyének bármely polgárától. valamint privilégiumában adott királyi szavának tulajdonítható az is. ki zsidó árui után nagyobb vámot követelne. Béla nem csak írást adott. megálla- pítja a zsidók tanúzási s eskütételi képességét. melynek erede- tijét a székesfehérvári káptalan őrizte s melyről a fehérvári zsidók már 1256-ban hiteles másolatot is kaptak. Ger- gely pápa fölszólítása. melyben szemére hányja.

Béla utódai idejéből sem találjuk nyomát annak. s hogy kiközösítéssel sújtassék az. s így szinte természe- tes. melynek temetője a mostani Alagút-utca mentén terült el s melynek eddig ismert legrégibb sírköve egy 1894- ben eszközölt házépítés alkalmával került felszínre s azt hirdeti. hogy III. A IV. külön kiköti. hiába . hogy a zsidóknak járó tartozásaik után ne kelljen kamatokat fizetniök. II. Ártatlan hatá- rozatok. hogy ke- reszténynek nem szabad üzletet kötni zsidó- val. ha jövedelmét zsi- dónak bérbe adja. Endre. ki zsidóra állami hivatalt ruház. 1291-ben kiváltságokkal ruházván föl Pozsony városát. hogy 1278-ban halt meg Péter fia Pe- szach. sőt az Árpádház utolsó sarja. Miklós pápa tekintélyének súlyát vet- ték igénybe egyes körök. IV. De ha a király védő keze nem is volt képes min- denüvé elérni. hogy a városban lakó zsidók a többi polgárok összes szabadságát élvezzék (Judaei in ipsa civitate constituti habeant eandem libertatem. kinek ruháján nincs ismertetőjel. − hol akkor már nagy zsidó gyülekezet is volt. miknek nem volt semmi foganatjuk. Béla által adott szabadságlevél hathatós védelmet nyúj- tott a magyar zsidóságnak. − mely zsinaton elhatározták. 27 föld keresztény kézen levő csekély részének meg- mentésére és a résztvevő keresztesek azon kedvez- ménnyel jutalmaztassanak. és általa 1279-ben egy- házi zsinatot hivattak egybe éppen Budára. hogy püspök elveszti hivatalát. minthogy hatalma megtörött egyes városok külön jogain. hogy a fejlődő városok külön jogai mellőzték volna a falaik közt lakó zsi- dók privilégiumát. quamet ipsi cives).

Béla pontokba foglalt. Az Árpádház kihaltával megváltozott az or- szágban a zsidók helyzete is. annak jogos és megérdemelt voltát átérezte a nép legszé- lesebbkörű rétege. A honfoglalás első százada után az államélet kialakulása múlhatatlanul szükségessé tette a be- telepítéseket. Egymással karöltve járt a külföldiek betele- pítése és azoknak külön jogokkal való felruházása. Bevándorlás és városfejlődés. hogy Pozsony városában egyenlő szabadságot kö- vetelt a zsidóknak a többi polgársággal. mert amit IV. Megmaradtak ugyan továbbra is a régi kiváltságok. FEJEZET. nemcsak a külföldi udvarokkal léte- sített házassági összeköttetések hoztak ide idege- . melyet a honfoglalástól kezdve megsza- kítás nélkül élvezhettek s amely hü szolgálatot az utolsó Árpádházi király azzal vélte megjutalmazni. a haza és a király szolgálatában végzett tevékenységükkel rászolgáltak a béke nyu- galmára. amennyiben a trónra lépő királyok egészen a Mohácsi vészig mindannyiszor megerősítették és kiadták a IV. ami azonban sokat veszített hatályából az egyre nagyobb mére- teket öltött országos betelepítések és a városok fejlődését előmozdító külön jogok folytán. Béla által adott szabadalomlevelét. 28 erőlködtek a szabadalomlevél hatályának gyengí- tésén. hív- ták őket. IV. Nem saját vágyódásuk által ösztönöztetve könyö- rögtek betelepülési engedélyért az idegenek. mert az országnak volt rájuk égető szük- sége.

hanem a belső megszilárdulás követelte ipari. A háborúk szakadatlan sora és az országot ért gyakori csapások. A Franciaországból jött Becze és Gergely testvé- rektől erednek a Bethlen. valóban νendégjogokkal felru- házottaknak. vendégeknek tekintet- ték a letelepülteket. A Gizella királynéval jött bajor Herman . „Hospes”-eknek. Apafi. Maróthy. Már Szent István nyitott tárt kaput az idegen inváziónak. amit Szent István hang- súlyozott fiához irt intelmében. Izsépy és Cseleji családok. hogy „a külföldi jövevények nagy hasznára válnak az államnak”. Diószegi. Szádeczky Lajos 1910-ben a magyar kultúra nemzeti hivatása címen Kolozsvárt tartott rektori székfoglalójában Kézai Simon jegyző és saját tör- téneti kutatásai alapján rendkívül tanulságos ké- pet nyújt a bevándorlásokról s az országvezető nemesek eredetéről. Somkereki csa- ládok. s valamennyinél az volt az uralkodók vezérlő elve. Ország. A Péter idejében bevándorolt Gut-Ke- led nemzetségből származnak a Báthory. egé- szen a múlt századig. járványok. tatár- török pusztítása folytán bekövetkezett elnéptele- nedés szinte megszakítás nélkül tartotta fenn a be- telepítési folyamatot Szent Istvántól kezdve. 29 neket. Várday és Zeleméry családok. földművelési s más közgaz- dasági feladatok fordultak hívogató szóval a kül- föld felé. bőven voltak német és bajor lovagok testőrségében és Gizella királyné kíséretében. kereskedelmi. A Csehországból jött Bogát-Radvány nem- zetségből származnak a Rákóczi. az ő idejében jött Huszt és Pázmán testvérektől származnak a Forgách és Batthyány családok.

Stibor vajda pedig len- gyel eredetű. a lenagyobb magyar asszony- nak. Az Anjouk idején még nagyobb a bevándor- lás. a kenyérmezei hős Báthory István a német Gutkeled sarja”. Szlavóniai eredetű Gara nádor. Drágfi oláh. előtte az erdélyi vajda. kinek dédapja még oláh volt. század végén Zsigmond ide hozza s magyar főúrrá teszi a stíriai Ciliéi csalá- dot. Zrínyi horvát. Martinuzzi. balján Szapolyai István bölcsője Szlavóniában ringott. Érdekesen irja le Szádeczki a kolozsvári Mátyás-szobrot. az olasz Rátót és Olivér- től a Gyulaffy. melynek második nemzedékéből már ajz utolsó nemzeti király Szapolyai János lett. A II. II. fő alakja Hunyadi Mátyás. Mátyás király a délszláv Szapolyai családot hozta. mond- ván: „német eredetű szobrász alkotta. kik a Szepes- séget s Erdély déli részét gyarmatosítják s hol ugyanakkor oláhok is letelepülnek. században egész rajok jönnek a Rajna mellékéről és a szász földről. az utolsó független gondolkodású ma- . 30 volt az ország sorsában nagy szerepet játszó Laczfiak őse. Lórántffy s Putnoky csaladok szár- maznak. a német Hahót nemzetségből a Hahótiak és Bánffyak. Béla sok ezer iparost s földművest hozott Németországból s velük alapította Pestet és Ó-Bu- dát. Géza alatt beköltözött Héder- től a Héderváriak. A tatárjárás után IV. Rákó- czi Ferenc anyjának. az olasz Drugeth családból származott Ho- monnai Bálint. Zrínyi Ilonának ereiben horvát vér folyt. A XII. melyből a Szilágyiak és a Telekiek származtak. ki Bocskay után Erdély fejedelem- ségére pályázott. valamint a bosnyák Garázda nemzetséget. A XIV.

a Szegedi Zsidók történe- téhez irt bevezető tanulmányában a következőket mondja: „A török csaták után Szeged és környéke elnéptelenedett. Kisázsia és Macedóniából került néhány örmény és arnaután kívül legtöbb volt a . a kormány megbízásából sok ezer németet. horvát apának és velencei anyának gyer- meke volt. gróf Mercy tábor- nok pedig. Csaba. idegen földbirtokos osz- tályt alakított. melyről Reizner János. franciát és olaszt telepített a Bánságba. könyvtárigazgató és nagy- érdemű néprajzkutató. A múlt század (a 18. Mezőberény és Nyíregyházára tótokat hozott. Ezt folytatta III. még az olyan legmagyarabbnak. akkor keletkeztek a sváb községek Arad-. ki alatt Harruckern János. Valóságos bábeli ál- lapotok voltak. A világ minden részéről került ide minden- féle nemzetiségű bevándorló. linci pékmester. a Bánság kormányzója. Szarvas. Szent Endrére. s kezdődött a német lovagrendek betelepítése a Jászságban. Károly. 31 gyar diplomata.és Baranyamegyékben. a nagyarányú szerb bevándorlás a Bácskába. legtős- gyökeresebbnek képzelt városnál is. az alkotmányos Erdély megterem- tője. Tolna. A török járomból való felszabadulás után Kollonics érsek szervezte az országot s nagy- méretűén gyarmatosított. mint Szeged.) első negye- dében az idegenek beköltözése óriási arányokat öltött. majd a hadsereg élelmezési főbiztosa. de eléggé megvilágítják az ország lakossága összetételének hátterét. Ezek az adatok még távolról sem merítik ki az idegenek letelepülésének kérdését. utóbb pedig báró és békési főispán. Bu- dára.

s ebből következtetést vonhatunk szerte az országban mindenfelé letele- pült népelemek sokféleségére. vallonok. Olasz. vagy más tekintet- ből földbirtokot adományozott az uralkodó. flamandok. úgy. de alkotó elemeit is. A magyar − úgy mondja Salamon Ferenc. s k. köt. de főleg Ba- jorország és Wesztfáliából összekerült németek következnek sorba. kiknek haditettekért. De a királyi városokon kívül. Budapest Története II. ki- váltságos jogokat élveztek a nagyobb csapatokban betelepült idegenek. olaszok. hogy az eredeti magyar törzslakosság az idegenek által már jóval túlszár- nyalva volt”. nem volt te- hát várostalkotó tényező. mely a közállapotok történeti kialakulásában végzetes bajok forrása volt. − nem volt sem iparos. Kiváltságos jogokkal voltak felruházva a ne- mesek. Franciaország. Ilyen volt Szeged lakosságának összetétele csak egy századdal ezelőtt. Cseh s Morvaországból is számtala- non költöztek ide. sőt még Svéd. lapjain. régi kör- nyezetük eszmevilágában éltek itt tovább a rájuk nézve idegen talajon. 32 görög és rác bevándorló. franciák hozták ide a vá- rosi életnek nemcsak eszméjét. majd németek. Magukkal hozták hazájuk szokásait. Svájc. sem kereskedő. ezek után az Imperium majd minden apró fejedelemségéből. s királyi privilégiumokkal körülbástyázott jogaik védelmében meg tudták óvni érdekeiket. − melyekből külön . kik királyi birtokokon találva elhelyezést a királyi városokat alapították s ki vol- tak véve minden megyei hatóság ellenőrzése alól. érvényt tudtak szerezni akaratuk- nak. 113.

Buda. Sopron. Bártfa és Eperjes. Pozsony. Esztergom. de mindezeknek. IV. iparűzés. bír- tokszerzés engedélyezésére. kiket bizonyára királyi városokban helyezett el. s amely jog felett oly szívósan őrködtek. Vannak ugyan egyes híradások külföldi zsidókról. illetve tárnokmesteri joghatóság alá tartozóknak említi a következő városokat: Székesfehérvár. hogy Magyarországon magyarok is vásárolhatnak városokban házakat. Lőcse. A bevándorlások és a városi jogok jegyében folyik le az Árpádház kihalta után a magyar zsidók története. épúgy mint a bányavá- rosoknak külön önkormányzati joguk is volt. hogy hosszú küzdelem után csak az 1608-iki országgyűlés iktathatta törvénybe. melyeknek magvát a nemesi és püspöki birtokokon letelepült iparos és kereskedő polgári osztályok képezték.) közvetlen királyi. kik áruikkal keresztülutaztak. Béla az ország felépítésére zsidókat is betelepített. Mindezen városok önkormány- zati jogait messze fölülmúlja a bányavárosok ki- váltsága. Werbőczy (Hármaskönyv III. 8. hol közvetlen védelemben is részesül- hettek. melyeknek betelepült polgárságát meg- elégedettségben megtartani különös érdeke volt a kincstárnak. 33 szabad királyi városok váltak ki országgyűlési kö- vet küldhetés jogával. Pest. mely kiterjedt a városban való letelepülés. vagy akik . Kassa. Nagyszombat. s melyek a földesuraktól nyer- ték külön jogaikat. − földesúri városok is ke- letkeztek.

és Magyar- ország közt. Sopron. Nagyszombat és Buda zsi- dóíról van szó. de a városi polgárság érdekei gyakran oly éles ellentéteket vetettek fel- színre a hasonfoglalkozást űző zsidókkal szem- ben. mint a zsidókra. megértésben. A városok jól tudták. kik még a honfoglalás előtt laktak itt. hogy a királyoknak nagyobb szüksé- gük van a mindnagyobb függetlenségre vágyó föl- desuraikkal szemben a városi polgárságra. amely után három évszázadon át a magyarsággal béké- ben. s ebben az egyenlőtlen gazdasági harc- ban csak a zsidókat érhette a szenvedés. Elad- dig az ország zsidó lakosai azoknak az utódai vol- tak. mint ahogy az összma gyarság vére sem volt megóvható a beözönlött idegenekkel való összekeveredéstől. hogy itt IV. Jogot szereztek. noha egyes királyok szinte kardcsörtetve hivatkoztak királyi jogaikra és a zsidók védelmét vállalt kötelességeikre. 34 a kereskedelmet közvetítették Német. IV. Béla írásba is adta és utó- dai a mohácsi vészig valamennyien biztosították is annak hathatós védelmét. valahányszor a polgárság érdeke a zsidók elnyomásában. közös sorsban lefolytatott élet által jogot szereztek e hazához az utódok számára. vagy eltávolításában keres . hogy az ellentétekből származó gazdasági harcokban az önkormányzattal felruházott váro- sok kerekedtek fölül. De mily különös alakulása a magyar zsidók történetének az. hogy a vegyesházbeli királyok uralma alatt csak Pozsony. bármennyire összekeveredtek is a tatárjárás után beköltözött idegenekkel. Béla kora előtt le is telepedtek volna. de nyomát sem találjuk annak.

Német-Újhely. de földesúri birto- kokon. Vác. saját hatóságink alatt tarthatnak zsidókat. hogy Kőszegre hozhasson zsidókat. hogy (birtokukon. Fehérvárott és Pécs vidékén. Sárospatak és Győr zsidóíról is léteznek történeti okmányok. királyi kegy sugárzását látják abban. utána pedig Vasvár. mint a királyi városok önkormányzatában kicsapó lángok perzselő tüze mellett. de szívesebben lakott a földesúr közvetlen védelme alatt. Trencsén. A földesúri városok és birtokok sem nél- külözhették a zsidót. Károly 1356-ban adott aranybullájából vette át azt a jól jövedelmező eszmét. aminthogy nemcsak IV. aki IV. Béla előtt tekintélyes számban laktak Esztergomban. bizo- nyára nélkülözhetetlen gazdasági értéket láttak a zsidóban. holott már IV. Komárom. Gyöngyös. ki bár ezen a területen sem volt fölmentve a névleges királyi védelemért fize- tendő adó alól. Zsidóknak a földesúri birtokokon való letelepülése rendszeressé és törvényes intéz- ménnyé Zsigmond király óta vált. hogy Kismartonban zsidókat telepíthessen le s 1393-ban Gara Miklós macsói bánt ruházza föl a joggal. Róbert . mint ta királyi trón főtámaszai. hanem a vegyesházbeli királyok elseje. 35 kielégülést. Laktak zsidók nem- csak abban a négy királyi városban hanem min- denfelé szerte az országban is. Kőszeg. Zsigmond 1388-ban Kanizsai János eszter- gomi érseknek adott jogot. Béla ismerte a zsidóban az ország fölépülését” előmozdító erőt. hogy különös kiváltságképen adományozta a zsidótartás jogát (jus tenendi Ju- daeos). íme az esztergomi érsek és a macsói bán. Nagymarton.

Ha a városi pol- gárság szenvedélyes gyűlölettel el akarta távolítani útjából a zsidót. hol a hatalom urai közvetlen szemlélői és élvezői voltak a gazdasági föllendülés értékes tényezőjé- nek. akik azonban gróf Zichy Erzsébet birtokán. Ezen körülmény folytán országos katasztrófa nem érhette a magyar zsidóságot. szívesen fogadták a földesúri birtokon. mely szerint Mária Te- rézia 1746-ban kiutasította Budáról a zsidókat. még Kapisztrán János szerzetes szertelen izgatásai sem voltak képesek országos csapást mérni a magyar zsidókra. század második felében. aki 1324-ben a tűzvész által elpusztult Sopron városát úgy véli újból felvirágoztatni s javát különösen kiváló kegyével gyarapítani (speciali gratia et favore prosequi). melyből nem is lehet mélyreható következtetést vonni.. tény az. ha uralkodók kénytelen-kelletle- nül szemet hunytak s engedtek a polgárság kívá- nalmainak. 36 Károly is. Ó-Budán telepedtek le. hogy az európai zsidóüldözések nagy hullám- verése idején. hogy a zsidóság ellen szórt rágalmak csak a városokban találtak kedvező talajra. leg- beszédesebben jellemzi a magyar zsidók történeté- ben előfordult utolsó eset. vagy a legnagyobb részében idegen származású városi polgársággal szemben az aránylag faji tisztaságában megmaradt magyar földmíves nép józan értelmességének és érdek- összeütközésektől távol álló foglalkozásának tulaj- donítható-e. hogy megen- gedi zsidók betelepülését. Az ilyen kivándorlások jelentőségét. a 15. A királyok és földesurak közti ellentétnek. .

melyeknek ér- deke időnként a zsidók üldözését tartotta gazda- ságilag előnyösebbnek. aki a zsidót hántja. S ezen. A vegyesházbeli királyok uralma. melyet országgyűlésnek nem kell előzetesen megszavaznia. arra kivethet év- közben is rendkívüli adót. s királyi tulajdont sért. valamint a pazar ud- vartartás és háborúk költségeinek fedezésére elég- telen kincstári jövedelem mellett követelt rendkí- vüli adók kivetése bizony sűrűn fordult elő. olyan jelenségek megismeréséhez jutunk. még azokban a körökben is. a királyé ami a zsidóé. me- lyek azt tanúsítják. 37 V. . hogy a zsidót mindig értékes és nélkülözhetetlen elemnek tartották az ország- ban. FEJEZET. de a privilégium azon elvi álláspontja mellett. sőt tőkéjét is. a zsidók küldöttsége koronázási ajándék címén sok csillogó arany föl ajánlásával kieszkö- zölte IV. mely szerint a zsidók a király tulajdonát képezik. Béla szabadalomlevelének megerősítését. levél- ölésnek nevezett kedvezés. jogosság színezetével bírt az. Míg a zsidók minden követelésnek eleget tudtak tenni. Ilyen nézőpontból tekintve a magyar zsidóság helyzetét az Árpádház kihalta óta a mohácsi vé- szig. de ezen elvből kifolyólag − kedvezni akarván egyes városok polgárságának − el is engedhette a zsidóknak járó tartozások kamatait. amelyen fölül azonban nemcsak állandó jövedelmi forrást képeztek a királyi védelemért fizetett évi adó beszolgáltatásával. hogy a király bánthatja. tulajdonára tetszés szerint te- kinthet. Valahány király trónra lépett.

úgy a királynak nem kellett egyebet tenni. mely elég lovagias mó- don folyt le. amiért fegyveres erővel segítette az egy- házállam visszaszerzésében. îiogy a zsidók vagy nem tudtak eleget tenni. az országban levő zsidókat hatalma alól kibocsájtotta és kiűzetésüket megparancsolta. 38 nem volt semmi bántódásuk. hogy őrködjék fölöttük. nehogy legcsekélyebb bántódásuk essék. Mi történt? A Budai krónika mondja: „Nagy Lajos. védelmébe fogta őket a király még a városok polgárságával szemben is. további jelét akarta adni hitbuzgalmának azzal. A vegyesházbeli királyok elseje. ha már annyira fokozódott a követelés. hogy 1360- ban. amikor VI. mely gyökeresen igyekezett megoldani az egyéni gazdasági föllendülés kérdését. mivel a zsidók hajthatatlan ke- ményfejűsége miatt tervét kivinni nem tudta. Róbert Ká- roly még teljes polgári szabadságot adott a po- zsonyi zsidóknak s megparancsolta a városnak. Küküllei János esperes. mint az üdv buzgólkodó ja. Nagy Lajost a történet valóban türelmetlennek ismeri a hitbuzgalomban s nem lehetetlen. a zsidókat a katholikus hitre téríteni óhajtván. mint kedvezni a városi polgárság- nak.” így adja a hírt Nagy Lajos titkárja is. mint . Ince pápától hálás köszönetet kapott. vagy húzó- doztak a teljesítésétől. egyik szerint 1360-ban. amennyiben a király a zsidóknak csak ingatlanait foglalta le a kincstár javára. A kiűzetés idejét nem egyöntetűen közlik a források. másik szerint 1368-ban tör- tént az állítólagos kiűzetés. hogy a zsidókat. Nagy Lajos már kiűzte őket állítólag az egész ország területéről.

hogy a kiűzés az egész ország területéről nem foganatosíttatott. melynek polgársága kapva-kapott az alkalmon. csak- ugyan 1368-ban történt a kiűzetés. aki- ket Nagy Lajos királyi védelemben is részesített. hanem csak egyes városok- ban. hogy a zsidókon kívül voltak az országban még más nemkatholikusok is. 39 hitetleneket. hogy régi adósleveleiknek érvényt szerezhetnek és a városok s egyesek által elfoglalt ingatlanaikat ismét birtokukba vehetik. Bonifác pápa. Nagy szükség lehetett a zsidókra. de azok elvégre nem voltak oly „hajthatat- lan keményfejűek” a megtérésben. még pedig a Jászok. Ha pedig az állítólagos „orszá- gos” kiűzés 1360-ban volt. Bizonyos azon- ban az. melynek megtörténte után a fő- bűnöst börtönre és vagyonából a kárvallott zsidó kielégítésére ítélte. hogy 1371-ben − tehát ha. Tény az. igaz ugyan. kik a szomszéd osztrák területről csak olyan föl- tétellel voltak hajlandók visszatelepülni. úgy már három év múlva − ismét laktak zsidók Pozsonyban. kik akkor még pogányok voltak s akiknek meg- térítését még 1399-ben is sürgette IX. ha hatha- tósabb védelemben részesülnek és biztosítékot kapnak aziránt. mint a hazai források mondják. úgy már négy év lefor gása után visszakívánta „az ország” a zsidókat. mint például Sopronban. hogy könnyű szerrel szabaduljon meg adósságaitól s olcsón jusson a zsidók ingóságaihoz. hogy a király hitbuz- . ugyanis egy pozsonyi zsidó házában tűz ütött ki s pozsonyi polgárok elhurcolták az égő házból a holmikat. a zsidó panaszt emelt. a király vizsgála- tot rendelt el. kiűzze országa területéről.

amiért a királyné fölmentette állásától s elégtételadásra utasította a zsidók iránt. de követeléseiknek is eleget tett azzal. Ε gyors változások okát bizonyára nemcsak abban kell ke- resnünk. minden irányú védelmével s egyben a királyi adó behajtásával. hogy visszaéltek hatalmukkal. Egyáltalán az volt az uralko- dók természetes irányelve. de a privilégium értelmében a zsidók az uralkodónak képezték tulajdonát. Erre pél- dát is szolgáltat a történet Erzsébet királyné ide- jéből. melynek élén „az or- szágban lakó minden zsidók bírája” foglalkozott a zsidók birtokrendezésével. mert a keresztényeknek a város falain kívül levő házait erődítés céljából kellett lebontatniok. amely jogos álláspontnak különben azzal is kifejezést adott Erzsébet. 40 galma már nemcsak kitérésükkel nem törődött. kárpótlásul. Utána 1376-ban Jakab országbíró és tárnokmester következett. hogy az országos zsidóbírói hivataltól nem voltak elragadtatva a zászlós urak. 1381-ben Zámbó Miklós tárnok- mester. kinek gyönge uralmát fölhasználta Zámbó Miklós. hanem abban is. 1416-ban Gava Miklós nádor. Nagy Lajos már 1365-ben ne- vezte ki az első országos zsidóbírót Simon mester személyében. 1435-ben Ország Mihály kincstárnok és 1440-ben Hédervávi Lőrinc nádor. Elvégre a tárnokmester csak a véde- lem munkájában helyettesítette az uralkodót. hogy Sopronban a zsidók összes házait a polgárságnak ajándékozta. panaszaik elintézésé- vel. hogy egy új országos hivatalt állított föl. 1378-ban Temlinus szentgyörgyi gróf. hogy a zsidókat zsarolta. hogy városok és zsidók . ki valószínleg az utolsó volt.

Mátyás legelső intézkedései közé tartozik. hogy megszüntette . miket Pozsony és Csanád városához.az országban lakó minden zsidók bírájá”-nak hivatalát. hogy zsidók sérelmeit megtorolják s követeléseiket be- hajtsák. kinek trónralépésével jogos remé- nyekkel tekintettek a zsidók a jövő elé. László. A királyi jövedelem mérlegének ered- ménye határozta meg. amely jelenség változatlanul ismétlődik Al- bert. valamint Mátyás uralma alatt is. melynek élén tárnok- mesterek. ha egyes polgárokkal szem- ben kellett a zsidók személyében és vagyonában saját érdekeiket megvédeniök. hogy a városok követelése. Hunyadi János. sőt az ország rendéihez intézett. 41 érdekeinek összeütközése alkalmával a városok javára kellett dönteniök saját érdekeik háttérbe szorításával is. Jellemző példa erre nézve Zsigmond király. vagy a zsidók könyörgése felé hajlott-e a királyi kegy. másrészt azonban okmányok őrzik a szigorú meghagyásokat. hogy a saját veje. nádorok álltak s helyébe új hivatalt . Albrecht osztrák herceg által Ausztriá- ból 1421-ben nagy kegyetlenségek közt kiűzött zsidókat − nagy jövedelem reményében − Ma- gyarországba nyugodt otthon kecsegtetésével be- fogadta. míg csupán a soproni zsidóktól 2000 ara- nyat kapott s aki 1392-ben elengedte a pozso- nyi aknák a zsidók kölcsönök után járó kamatokat és 1426-ban nekik ajándékozta a zsidók egész kö- vetelését.. holott mindig az osztó igazság eré- lyével tudtak föllépni. aki dalmáciai hadjá- ratának fedezéséhez Eperjes várostól egészben csak 500. valamint történeti valóság az is. V.

aki köz- vetlenül érintkezett a királlyal. ki közvetetlen tudomást szerezhet a zsidók adózási képességéről. Az ilyen külső megjelenés elismerésének fényében Mátyás Budára való bevonulása alkalmával is sütkérez- hettek a zsidók. hogy az országnagyok kezé- ben nincs megbízható helyen a zsidó ügyek veze- tése. a budai Mendel. hogy ilyen küldöttség föl vonul- hatott s a királyi párnál szíves fogadtatásban ré- szesült. Nagy kiváltságokkal volt. Maga a tény. ezüst kosarat is nyújtott át a királynak tele ezüst- tel. de or- szágszerte árasztott fényt a zsidóságra. Mi indította erre? Maguk a zsidók kérték-e az átszervezést. fölruházva a praefectus. a Praefecturát. rendelkezett ható- ságokkal s a király környezetéhez tartozott. a zsidók kívánalmainak közvetítése. melynek élére zsidót nevezett ki. de valóságban szüksége volt Mátyásnak olyan tanács- adóra. baldachint vivő és zászló- kat lengető hódoló zsidó menetet. nemcsak a király jóindulatát bizonyítja. kiknek küldöttsége kivált a fogadó sokaság közül: 26 előkelő zsidó bíboros díszruhá- ban s strucctollas kalapban. 42 szervezett. de kedvező képet ad a zsidók értékeléséről és . kivont karddal ló- háton vezette a 200 tagú. kik szívesebben bízhatták a ma- guk emberére ügyes-bajos dolgaik elintézését. vagy az uralkodó bölcs belátása vette észre. ami nemcsak az ő személyes tekintélyét emelte. s a díszkardon kívül. melynek markolata alatt ezüst betűkkel ki- rakott héber zsoltárversek voltak (mely kard utóbb gróf Andrássy Manó birtokába került). a zsidó- adók behajtása? Színleg az új hivatal kedvezés volt a zsidóknak.

hanem csak önmagát károsí- totta. de Mátyás igazságos s kisza- badítja adósbörtönéből 1483-ban Kremenitzer Mi- hály kitért zsidót. valamint a trónt veszé- lyeztető országos zavarok. hogy a zsidók a királyi kincs- . a magáéból hozott áldozatot. melyek az uralkodókat visszatartották a városok és főurak iránt tanúsí- tandó erélyes föllépéstől. mit zsidó korában tett. már pedig kitérése által új emberré. eltiltja a keresztényeknek. De Mátyás halála után a királyi udvar anyagi helyzete. amiért is a püspök őt le- csukatta. aki Balázs győri püspöktől még kikeresztelkedése előtt kölcsönt kapott s kitérése utánig sem fizetett meg. ahol Mátyás kénytelen a városok mellé állni s elengedni a nagyszombatiaknak. de Mátyás szabadonbocsátotta azzal a megokolással. 43 általános helyzetéről. Ilyesmin is csak mi ütközhetünk meg. azon korok fölfogása és jogérzete szerint. új- szülötté vált s nem felel azért. Bár az éremnek másik oldala is van. hogy ingatlant zsidónál zálogosít- sanak el s büntetéssel fenyegeti a zsidót. melyet azon- ban egyedül a pozsonyiakhoz intézett. hogy kitérése előtt csinálta az adós- ságot. majd még a pozsonyiaknak a zsidókamatokat. Még Beatrix és Corvin János erélyesen figyelmeztette a nagyszombatiakat. de ezzel. egyre szomorúbb álla- potba kényszerítette a magyar zsidóságot. mely mindnagyobb próbára tette a zsi- dók adózási képességét. aki ingat- lanra ad kölcsönt. hogy 1475-ben kiadott rendeletében. akkori- ban legfölebb csak Balázs püspök haragudhatott érte. nem a zsidó- kat akarta bántani. Igaz ugyan.

Budára. Ami- kor királyi pénztárának érdekét kellett megóvnia. s 1494-ben eltűri. hogy addig szabadon ne bocsáttassanak. hogy azokat inkább védje. de már II. különben a város lesz kénytelen helyt állni a zsidók el- maradt adójáért. hogy a zsidók a királyi kamarához tartoznak s így a város köte- lessége volna. míg neki 400 forintot nem köl- csönöznek. de már ugyanabban az évben. ugyanily intelmet intéznek a soproniakhoz is. − Magyarországon az első eset − hogy Nagyszombatban vérvád rá- galma folytán tizennégy zsidót. hogy bebörtönöztette a po- zsonyi zsidókat s elrendelte. Ulászló azzal kezdi uralkodását. sőt 1503-ban az ottani zsidók szabadonbocsáttatását rendeli el. mert állítólag egy kikeresztel- kedett zsidót visszatérítettek. megingott trónjának országos jóakarat- tal való alátámasztása céljából. hogy a zsidókon be ne hajtsák a reájuk igazságtalanul kírótt adót. máglyán elégettek. erélyesen rá tudott írni a sopro- niakra. „mert vallásos törvényekkel ellenkezik. hogy fontos ügyek (!) megbeszé- lése végett küldjön néhány zsidót. semhogy zaklassa (magis defendere. kiknek elfogatása. megjegyezvén. az egész ország adósait fölmenti a zsidókamatok fizetése alól. kihallgatása. noha ugyanebben az évben (1490) Corvin Já- nos kiűzette a zsidókat Tatáról. . a következő évben pedig fölszólítja Pozsony városát. 1495-ben. kik azért kerültek börtönbe. akkor. hogy a zsidók kereszté- nyekkel együtt lakjanak”. quam turbare debere- tis). 44 tár tulajdonát képezik: ne hántsák őket. ha erőszakkal is. kínvallatása és elítéltetése egészben csak 17 nap alatt folyt le.

tu- datja Magyarország rendéivel és összes hatóságai- val. melyet a pápai követ egykori jelentése úgy jellemez. Ilyen állapotban jutottak el a zsidók a mo- hácsi vész előtti Magyarország legszomorúbb kor- szakához. Lajos trónralépésekor el- rendelte ugyan. Bizonyára nem a zsidókban rejlett az ok. megtörtént a tör- ténetben egyedül álló eset. II. hogy 1515-ben Miksa ausztriai herceg. La- josnak „gyakran nem volt mit ennie”. hogy a zsidókat régi jogaikban és kiváltságaikban meghagyják. amiért külföldi uralkodó patronátusa alá ke- rültek. hogy II. de a zsidók egy- magukban − hiszen a kincstári jövedelmeket az országnagyok kezelték el − képtelenek voltak folyton-folyvást a királyi pénztárt töltögetni. úgy hogy már a váci . II. bizonyára a kétségbe- esett zsidók utánjárása folytán. Ulászló tudtával és beleegyezésével külön védelme alá vette az összes magyarországi zsidókat. 45 mely viszonyok hatása alatt. ami betekintést enged a királyi pénztár olyan ürességébe. más- részt pedig a megingott királyi tekintély mellett kellő támogatásban sem részesült a praefectus a helyi hatóságok részéről. hogy kényszerít- sék a zsidókat a hátralékos nyolcvan forintnyi adó sürgős megfizetésére. A praefec- tus folyton úton van s végzi a zsidó községekben az adószedés nehéz munkáját. mint Németország császára. melynek végzetes lefolyása végzetessé vált reájuk nézve is. valamint a pozsonyiakat az ottani zsidók kilencven forintnyi hátralékának haladéktalan behajtására. hogy ő. de már a következő évben fölszólítja a soproniakat.

amikor az augsburgi Fugger-cég. de a szerződés dacára rézzel együtt ezüstöt is kivittek s midőn a csalás kiderült s elítélték 100. Lajos kénytelen volt . amely megegyezésről mai napig őriz egy okmányt az országos levéltár. tudta a praefectus. hiába nevezte már ki 1524-ben a király Izsák zsidót a kassai pénzverde főnökének. nem lehetett már sem a kincstáron segíteni. Sőt a királyi tekintély hanyatlása s a hatalmaskodó ország- nagyok romlottsága a praefectust már arra is késztették. kiket meg- nyugtató áldozatul követelt a fölizgatott népszen- vedély. sem az országot megmenteni. Szerencsés Imre a legválságosabb időben vállalkozott a kincstár rendezésére. hiszen csak kilenc évvel azelőtt volt nála le tétbe helyezve a nádor részére egy paplan arra az esetre. hogy Báthory István nádornak négy- száz forint évi fizetést ígérjen. ha egy bizonyos pörben kedvezően dönt. a cég 260. hogy eredményes legyen az adóbehajtás. minden baj forrásának a zsidókat kürtölték ki. hiába nevezte ki a kikeresztelkedett Szerencsés Imrét az ország kincstárnokának. az akkori világ legnagyobb bankháza már tönkretette az országot. 46 püspök oltalomlevelével kénytelen útra kelni.000 forintra.000 forintos ellenszámlát adott be s II. Gyors iramban rohant a lej- tőn az ország. A nyújtott kölcsönök fejében zálogba kapta a cég a királytól az adókat. de e kinevezések révén minden bűnt elháríthattak magukról az országnagyok. vámokat s a bányák kizárólagos ki- aknázási jogát. ha a zsidókat párt- fogolja. hogy ily magas fizetés fölajánlásával nem kopogtat hiába a nádor ajta- ján.

A törvény kimondta. mindent kifosztottak. mint a külföld bármely országának zsidói. mert külön- . melyről egy szemtanú azt mondja. De ekkorra már elérkezett az ország az 1526. ki összejátszott a családdal. A mohácsi vész a magyar zsidóságot is a szen- vedés mélyébe sodorta. hogy „Trója pusztítása volt. Ε zendüléssel kü- lönben Werbőczy − kiről Fraknói Vilmos (Szá- zadok 1876. évf. a magyar jog és igazság kodifikátora és az elégedetlen köznemesség ve- zére. évhez: a végzet megásta Mohácsnál sírját királynak. nem hagy- tak ott egyetlen ablakzárt sem”. főuraknak. 47 ezt a követelést is elismerni. akik ellen Werbőczy István. Jó képviselete volt a cégnek az országban: Fugger-leányt vett felesé- gül Thurzó György kamaragróf. A külföldi hatás és a római Kúria befolyása alatt az egyes korok uralkodó eszméit kifejezésre juttatták ugyan a zsidók jogait megszorító törvé- nyek.) azt mondja. Ártatlanok voltak Szerencsés Imrével együtt az országos bajokban a budai zsidók. olyan kirohanásra izgatta a csőcseléket. hogy az ország leg- kapzsibb s leghaszonlesőbb embere volt − elérte tulajdonképeni célját: az udvar kibékült vele s ismét hatalma magaslatán állhatott. országnak s a magyar zsidóságnak. melyek azonban a gyakorlatban nem igen érvényesültek. de a honfogla- lástól kezdve több mint félezredet felölelő hosszú korszakban soha nem éltek oly kedvezőtlen viszo- nyok közt. Eladdig sem volt mindig kifogástalanul derült a helyzetük.

hanem a ke- reszténység megerősítésének érdekei. IX. velük házasságot kötnek. a kereszténység. de hatályá- val nem vert mélyen gyökeret. de még a vegyes házasságok tilalmánál is. tehát nem zsidókban rejlő hibák voltak a törvények előidézői. Az árpádházi királyok egész korszaka alatt csak a hivatalos tör- vényhozás tudott különbséget zsidó és keresztény közt. 48 ben a törvényhozás nem állt volna európai szín- vonalon és mert a pápa úgy követelte. midőn arra figyelmezteti. Endréhez 1233-ban intézett levelében a gazda- sági hátteret. más szóval. hanem a nemkeresztények ellen. Ezen érzelmi közös- séget és kölcsönös megértést legjobban jellemzi a legrégibb okirat. hogy a keresztények látván a zsidók és szaracénusok jobb módját. kik hez csak IV. Rabszolgatartás tilalmánál. az országot alkotó népközösségben a hon- foglalás alatt itt talált zsidó őslakók utódai. Gergely pápa leleplezi II. tulajdonképén nem is a zsidók ellen. kereskede- lem korlátozásánál és állami hivatalokból való ki- szorításnál világos a gazdasági érdekek harca. mely a földmívelés lehetőségének vetett gátat. tel- jes gazdasági és érzelmi közösségben éltek a hon- foglaló magyarokkal s a magyarokká vált be ván- dorlott külföldiek utódaival. hozattak. mely hazánkban áttérésekről . Béla óta települtek le külföldiek. kifejezetten beleértve a muhammedán vallású iz- maelitákat is. illetőleg a keresztények gazda- sági törekvései. És e zsidótörvé- nyek. melyek a hazai kereszténység megerősödésé- vel kapcsolatban keletkeztek. ahol leg- inkább volna föltételezhető a hitvédelem és a faji tisztaság motívuma.

Csáktornya ura. önös érdeke vezette továbbra is. hanem az ellenkezőjét. kik rést ütöttek a kiérdemelt közbecsülés védőbás- tyáin. melyek befo- lyással voltak a zsidóság helyzetére. de zálogba tett birtokaik után oly magas kamatokat fizettek a királynak. kik bérbe vették Mária királyné jószágait. hogy a zsidók ne kezelhessenek köz jövedelmeket. a pápa követe 1234-ben elpanaszolja IV. nem változta- tott rajta semmit. Persze akadtak a zsidók közt olyanok is. A zsidók híven szolgálták kirá- lyukat. aki IX. összes saját birtokaikat elzálogosították. megijedt s hamarosan kikeresztelkedett. hogy fenyíteni fogja az azontúl elő- forduló eseteket. Tud a történet egy Sámuel nevű kamara- grófról. hogy három év alatt túlhaladták a tőkét is. Béla ismeri el egy 1268-ban kiadott leve- lében. hogy sok zsidó keresz- telkedik ki. nem hit- elvi alapon nyugodott az áttérése. 49 szól s amely nem azt említi. hogy Henrik kamaragróf gyermekei. Gergely pápa azon követelésére. s eretnekség vádja alapján még egyházi fenyí- tékkel is sújtatott. akik ellenkező esetben bizonyára nem ragaszkodtak volna országnagyok áskálódása s pápai tilalmak dacára jövedelmeik hű sáfárjaihoz. Béla előtt. maga IV. Thúz János. hogy Ma- gyarországon sűrűn térnek át keresztények a zsidó vallásra s a király oltár előtt szent esküvel megfogadta. csakhogy fizetni tud- ják a bérösszeget. hogy megkaphassa a rézbányák bérletét s felvette . Mátyásnak a keresztapja is kitért zsidó volt. Különösen Mátyás király ide- jében fordultak elő olyan kitérések. Kitért egy Hampó nevű zsidó is.

A mohá- csi vész előtti századról is áll. nem becsülitek-e a zsi- dót. ha a keresztény névvel nyerhet. s nem veti- tek-e meg a nyomorultat. maga Hampó pedig Turócmegye főispánja. aminőket az Anjouk sűrűn tapasz- talhattak Olaszországban. megta- gadjátok. Flórencbe egy . ki hű és meggyőződésből hitéhez ragaszkodva. A gazember bizony nem marad soká zsidó. amire olyan jelenségek késztethették. mi- dőri attól. kikeresztelkedik? De hát a meg- vetettől el nem vonhattátok a polgári jogokat. Thúz Jánost horvát báni szolgálataiért ju- talmazni óhajtván. ahol pl. melyből előkelő magyar család származott. de akadályozzátok őt becsületes keresetet űzni. hogy gazságát mint keresz- tény folytassa. egyik fia Ernuszt Zsigmond pécsi püspök lett. Mátyás idejében tehát. − hitét kabát gyanánt váltva. kik nem öregbítették a zsidók iránti jóindulatot. mint a gazságot megjutalmazni és az erényt eltiporni?” S Nagy Lajos mégis kiűzte hitbuzgal- mában a zsidókat. De csakhamar vissza is hívta. jobbadán így történik. azt silány nyereségért el nem hagyja. lapon): „Őszintén szólva. mert nem akartak áttérni. fiát Thúz Oszvaldot a zágrábi érseki méltóságra emelte. ki idei hasznokért − s higyjéték. kit becsülni és tisztelni kellene. amit Ballagi Mór (még mint Bloch Móricz) irt 1840-ben a polgári egyenjogúsítás érdekében kiadott röpiratában (52. Nem aka- dályozzátok a zsidót. Nem annyi-e ez. 50 az Ernuszt János nevet. miután kereszt- apját. mielőtt kikeresztelkedik. túlságosan szembeszökő pozíciókat foglaltak el kitért zsidók.

kinek követelését a váradi káptalan bizonyítja 1341-ben. Nem zsidó kiváltság volt Magyar- országon a pénzügylet. I. melyben kiszipolyozás vádja emel- tetnék zsidók ellen. idegen származású polgárság gyűlőhelyei. vala- mint annak gyűlöletté valló elfajulása szoros ösz- szefüggésben van a városok fejlődésével. 51 évi távollét után visszahívták a zsidókat. képezik a zsidókérdés szín- terét. A mohácsi vész előtt Buda. magyar lakosság közt nem volt zsidókérdés. Pozsony és Sopron városai. Sztáray-család oklevéltára. FEJEZET. p. A jognélküliség kora. Az ilyen példákat a végtelen- ségig lehetne fölvonultatni. VI. Simon fia János. Nagyszombat. Nem volt ott zsidókérdés a mohácsi vész után sem. melyet a ve- . melyek- nek külföldről bevándorlóit polgársága gazdasági érdekharcot folytatott külföldről magukkal hozott fegyverekkel a középosztályt alkotott zsidók el- len. s 449). nem voltak zsidók. nem találunk egyetlen okmányt sem. Parisiis 1719. amikor pedig az országra nehezedő sú- lyos nyomorúság kereste a bűnbakot. 329). hogy „a keresztény uzsorától szabaduljon a város” és ahol Szent Bernát is keményen ostorozta a ke- resztény uzsorásokat (Bernhardi Opera. 161. kinél negyven forint tarto- zásért el volt zálogosítva a sztár ai birtok 1379-ben (gr. Helyzetük fokozatos rossza- bodása s irántuk táplált előítélet fakadása. I. p. földesúri birtokokon. vagy Pálóczi András.

és alispánok kezén tűntek el a behajtott adók s a köznemeseket nem kellett erőszakkal vissza- tartani a hadiszolgálattól. A törökök. kik Pécsett lemészárolták a zsidókat. fő. november 9-én. s úgy Szapolyai Já- . egész hajóraj vitte Budáról a város színe-javát s a biztonságba helyezendő kin csökét. menekült Bécs felé. mely el rendeli a zsidók kiűzését az országból. a székesfehér- vári országgyűlés már törvényt (hozott. − előnyomulásukban tűzzel-vas- sal pusztítva oly félelmet gerjesztettek az ország- ban. mert a törökök javára teljesítettek kémszolgálatot. aki csak tehette s volt félteni valója. A tény azonban az. 52 zető körök a városi polgárság elkeseredésének csillapítására meg is találtak. de azért Mária királyné már október 9-én elrendeli. hogy Pozsony városa vissza ne bocsássa többé a várossal együtt nem érző zsidókat. A magyar nemzet történetének kutatói kivétel nélkül visszataszító s megdöbbentő képet festenek a katasztrófát megelőző és felidéző köz- állapotokról. utánuk a gazdag polgárság. hogy a földön vergődő országot meg- ülte a királyválasztás gondja. − bizonyára nem azért. de azért két hónappal a katasztrófa után. amely képet lesújtó színekkel egé- szítette ki Takáts Sándor a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában csak 1915-ben megjelent Rajzok a török világból című nagy munkájával· Bizony nem a zsidók voltak a kincstári jövedel- mek sikkasztói s a közhivatalok megrohasztói. elmenekültek a városiból. kik a veszedelem idején félelmükben előre elküldvén vagyonukat. elöljártak a főurak. természetesen a zsi- dóban.. hogy.

A pozsonyi légkörben élő és teljesen eladósodott ba- zini gróf 1529-ben vérvádat emelt ellenük s ke- gyetlenül végre is hajttatta az ítéletet az ártatla- nokon. mint a kecsegtető reménnyel. hogy a ki nem űzött zsidó- kat ne bántsák. s mivel lehetett volna inkább elérni a városi polgárság lel- kesedését. hogy le- rázzák a versenytársakat. mely azt bizonyítja. mely nem riadt vissza a legőrületesebb vád- tól és máglyahalált hozott az ottani zsidókra. Egyébiránt a székesfehérvári ki- rályválasztó országgyűlés hangulata csak Bazinban talált alkalmas talajt a szenvedély olyan kitöré- sére. Sopron és Nagyszombat városainak a zsidók kiűzésére. 53 nes pártja. hanem csak részlegesen s csak zaklatások alapjait képezték. a földesurak szí- vesen látták birtokaikon a zsidó telepeseket s a falvakban keletkeznek az egyre növekvő gyüleke- zetek. mint Ferdinándnak hívei igyekeztek a városok kedvező hangulatát megnyerni. de föl- desúri birtokon már nem lelt elhelyezkedést. de a győztes Ferdinánd nem szentesítette. cso- . A magyar zsidóság zömét azonban nem ezen néhány királyi városban találjuk. hogy még ezen kiűzési engedélyek sem foganato- síttattak teljességükben. Akit pedig a királyi városok polgárságának türelmetlensége kiszorított a versenytérről. helyette Mária királyné adott engedélyt Pozsony. de számos okmány létezik. megszabadulnak adós- ságtól s olcsón jutnak ingó s ingatlan vagyonhoz? Az országgyűlés meg is hozta a törvényt. hiszen még 1539-ben is kénytelen Ferdinánd rendeletet küldeni α nagyszombatiakhoz.

54 dálhatjuk-e. hogy Tiszántúl egy Moj- zes nevű budai zsidót Zöch Gergely és Forgách Simon rabul ejtettek. Lám. Ali meg is írta a bécsi udvarnak: „Az szegény árus népeket ne háborgassák. Jellemzi a bé- csi kereskedelmi politikát. de 10. meg az országnak. ez ellen azonban Ali. ne tartóztassák. 1567- ből jegyzi fel a történet. hogy felvilágosítsa a magyar urakat az országot fenyegető nagy kár felől. a mód nélkül felszaporodott sza- bad hajdúk. Országutakon lesben álló és vásárokat megtámadó vitézi csőcselék mellett úri fosztogatók is veszé- lyeztették az utazást. kiket nagy váltság lefizetéséig fogva tartottak. melyeknek jö- vedelme felett az udvar rendelkezett. A tö- rök gazdasági politika felvirágoztatta a kereske- . hogy azáltal emelje az óvári és bécsi vásárokat. a mi birtokunkban sehol serikit sem tartóztatnak. ha sátorfáját egy-két portával tovább vitte és a hódoltsági részen telepedett le. szabad huszárok s a fizetéstelen vég- beli magyar katonák portyázásaíról. melyet zavartalan keres- kedelem hajt a kamarának. valamint a bécsi udvar teljes tájékozatlansá- gáról a nagy haszonról. sem háborgatnak”. elfogtak utasokat. hogy 1581-ben Rudolf császár beszüntette a magyar kincstár jövedelmét képező jelentékeny győri hetivásárt. hol nem esett semmi bántódása? Takáts Sándor egykori közlések nyomán megdöbbentő képet fest az utak bizonytalanságáról.000 frt váltságdíj lefi- zetése után szabadon bocsátották. vásárütései- ről. hanem kereskedjenek. a császári német katonák fosztogatásaíról. budai basa szót emelt s egy főtisztet küldött Pozsonyba.

1596-ban új adónemet rendel el. hogy egyrészt nemcsak a zsidóik kerültek külön elbírálás alá s . Ferdinánd utódjainak gondját az adójövedelem fokozása képezte. ha nem- csak a protestantizmus erősödött a hódoltság te- rületén. zsi- dókra. katonaadót. amikor I. amit csak az tett lehetővé. A basáknál min- denféle kereskedő védelemben részesült. „mint akik nem katonáskodnak”. mely adónemet azonban 1598-ban kiterjeszti a plébánosokra és prédikátorokra is. hanem a zsidók is szívesen települtek le ott dacára a legsúlyosabb adóterheknek. Rudolf 1578-ban kétszeres ház-adóval sújtja a zsidókat és anabap- tistákat. Csoda-e. 1593-ban külön fej adót vet ki rajok. Míg ezen rendeletek azt tanúsítják. különö- sen 1551 óta. egy emberek vagyunk. ha hitünkre különbözünk is”. gondos- kodtak az utak biztonságáról. Ferdinánd az ország meg- szilárdítását célzó törekvésében azt a legfonto- sabb rendeletet adta ki kellő szigorral. anabaptistákra.és hanmincadjövedelme. Az I. Ferdinánd idején kö- tött első török béke óta rohamosan emelkedett az ország vám. oláhokra és ruténekre. sok fenmaradt levélben olvasható a basák nyilat- kozata: „Egy Istenünk van. a vásárok őrizetéről és a hitel biztosításáról. hogy min- den zsidó sárga gyűrűsfoltot tartozik ruháján vi- selni? Különben I. hogy a kereskedők biztonsága a hódoltság területén szilárd volt. „kiknek birtokuk nincsen”. Ezenfelül még a vallási tü- relem is a hódoltság urainak erényeihez tartozott. 55 delmet. melynek hasznát látta a hódoltságon kí- vül eső országrész is.

„amíg a zsidókat minden vámoktól el nem mozdítják. Lipót 1659-ben. A törökök kiűzése után I. De ha a vámbérlet tilalma nem is igen volt keresztülvihető. valamint még 1723-ban azon kétségbeesett eszközhöz folyamo- dik. sőt III. a hazai törvényhozásban az első eset. Lipót. század közepén is az ország számos he- lyén zsidók voltak a harmincadok és vámok bér- lői. katholikussá akarta termi az országot. melyet 1647-ben adott ki s melyben kimondja. Lipót uralkodása már csakugyan a teljes jognélküliség legsötétebb korszakát hozta a magyar zsidóságra. bá- nyavárosok kerületében csak hét mértföldnyi tá- volságra telepedhettek le. addig az olyan helyen senki sem tartozik vámot fizetni”. század második felében zsidók ingatlanokat is bírhattak. ipart nem űzhettek. Károly még 1715-ben úgy hangsúlyozza. mely a magyar zsidókra a jognélkü- liség bélyegét nyomta. hiszen kénytelen volt azt megis- mételni I. addig II. Ezen rendeletek közül különös figyelmet érdemel III. . minthogy nevezett királyok épp ezen bérle- tektől akarták a zsidókat ismételt s mindszigo- rubb rendeletekkel megfosztani. hogy „a zsidókat min- den tétovázás nélkül kell eltiltani”. „kik az ország jogainak nem részesei” (ju- rium regni non capaces). kinek Kollo- nics esztergomi érsek volt főtanácsadója az or- szág helyreállításában. Ferdinánd rendeletei tanúskodnak arról. és III. hogy a vámok bérlésétől mozdittassanak el a zsi- dók. 56 hogy másrészt még a 16. hogy még a 17. úgy I. Kiűzte őket a királyi városokból. Ferdinándé. hogy.

hogy azáltal maguk- tól távozzanak a zsidók az országból. mellyel adótartozásért töm- löcbe vetették a zsidó feleségét s gyermekeit. Kollonics terve. mely a leg- szigorúbb eljárást ajánlotta. mint a zsidók. de megmaradtak a földesúri birtokokon. noha lesújtva érez- ték a jognélküliség s megtűrtség állapotát. valamint a szatmári békekötés után a protestán- sok és görögkeletiek még többet szenvedtek. nem gondoltak arra. tisztán gazda- sági harc szorította le őket a teljes jognélküliség állapotába. országgyűlés hozzájárulása nélküli ren- delkezésével. 57 csak kiskereskedés. mely szomorú kifejezést nyert Mária Terézia azon tör- vénytelen. Lipóttól Mária Teré- zia haláláig nem egyedül a zsidók képezték az or- szág lakosságának szenvedő részét. mindenki szenvedett a kurucok és labancok harcai közben. mely iránti sérelmeik orvoslását hiába kérték Mária Teréziától. pénzügylet lehe- tett a kenyérkeresetük. hiába remélték. hogy 1744-ben külön türelmi adót vetett ki a hazai zsidókra. I. nem sike- rült. nem vallási érzületükben bántották a zsidókat. pálinkafőzés. hogy a türelmi adó kivetésében csak azért a veszteségért akart a folyton pénz- . meg fogja szüntetni az erőszakot. csak a királyi városokból voltak kénytelenek távozni. de a zsidók szolgá- lataira szoruló földesuraknál a magyar nép köré- ben nyugalmas otthont leltek. hogy a türelmi adó fejében a királynő el fogja törölni a megszégyenítő zsidó személyi vámot. a törökök kiűzése után győzedelmeskedett érdek- harcaiban a városi polgárság. kiknek templomait nem zárták be s pap- jaikat nem vitték el gályaraboknak.

mert a falvak pusztán álla- nak. a vlachok. S minők voltak az eszközök? „A hódoltság korában szakadatlanul tart itt a népvándorlás. a horvát-szla- vón rendek pedig kijelentik. a polgárság felgyürkőzve ra- gadta meg érdekeinek védelmi eszközeit. melyet I. Horvát-Szlavonország fenyegetett né- pének nagy része szintén hozzánk költözik. a török hatalmának gyengülé- sével lépést tartott Magyarország gazdasági s ke- reskedelmi hanyatlása. 58 szükségben szenvedő királynő kárpótlást szerezni. a Zrí- nyiek stb. Kecskemét. De a vá- rosok élni akartak. A be- vándorlókon és a betelepítetteken kívül még te- mérdek vándor-pásztor. A hódoltság kora az ország teljes elszegénye- désének kora volt. A telepítés olyan arányokat öltött. oláhokkal és görögökkel. A Perényiek például val- pómegyei birtokaik egész lakosságát Patakra te- lepítik. Tokaj megtelik rácokkal. hogy a budai basák tiltakoztak az ellen. Eger vidéke. Legmagyarabb városainkat és községeinket ellepik a rácok. Lipót okozott. gondolhat- . ahol azelőtt színmagyar nép lakott. az oláhok. hogy á végházakat nem tarthatják fenn. Ha már nagy alföldi városaink- ban is megtaláljuk a szláv települőket. mire a félhold eltűnt az országból. Debrecen. midőn a zsidókat a királyi városokból eltávolította. vlach és oláh is vándo- rolt mindenfelé. S ott. lassanként kevertté lesz a lakosság. Követik az ő példájukat a Tahyak. a görögök. mely teljes bukáshoz ju- tott.

olaszok és franciák betele- pítését a Bánságba. mint zsidófalást. hogy Hajdú megyében még könnyebb ráakad- nunk. továbbá III. melyből kiindulva a zárt testületet alkotott idege- nek érdekeik védelmére a zsidóság. Hazánk e részét nemcsak a nép. lapján a hódoltság idején történt nagyarányú településekről. Károly alatt a tótok beözönlését Bé- késmegyêbe s németek. Új lakói job- bára Németország tartományaiból vándoroltak . Tolna. ki megkapó elevenséggel mutatja be a bevándor- lott elemet. A 17. „császári városokká” lőnek.és Bá- rány megyékben. lapjain ezt írja: „A török kiűzése után Buda és Pest. Így ír Takáts Sándor fentemlített könyve második kötetének 259. 59 juk. de még sok író is tősgyökeres magyar néptől lakott területnek hiszi. századi kamarai iratok a hajdúvárosok népességét a való tényállás alapján „conglomeratum”-nak mondják. S bár idő folytán e vidéken a magyarosodás rendkívül terjedt. s köv. század közepén sem magyarosodtak meg teljesen”. melytől valóban nem lehetett egyebet várni. szomorú hely- zetét előidézték. a német lovagrend betelepítését a Jászságba és a szerb bevándorlást a Bácskába. hogy elődeik jó része ide- gen eredetű volt. melyekhez hozzávéve a hódoltság után Kollonics érsek által eszközölt sváb telepítéseket Arad-. A hajdúk ma veszett magyar hírében áll- nak s maguk sem sejtik. A régi Magyarország jiá- kedve című 1921-ben megjelent könyvének 285. azért a hajdúvárosok még a 18. megkapjuk a sötét hátteret. De ismét csak Takáts Sándort kell idéznünk.

nem akarták. Egyik a büntetés elől szö- kött ide. a leg- többje azonban afféle ember volt. Akadt is Pesten és Budán annyi gonosztevő és csavargó. akinek távoznia kellett régi otthonából. városi taná- . Pest város tanácsosai. kiket ké- sőbben pesti patríciusoknak szoktak hívni”. Hihetetle- nül hangzik ugyan. volt börtönőröket. hogy a budai. de mégis igaz. A nádornak meg a magyar kancelláriának rendeleteit semmibe sem vették. − hivatalos jelentések szerint. székesfejérvari. amaz a máséval indult útnak. Ezért a töröktől visszahódított területek városaiba jóérzésű pápista németeket telepítettek. Valami sok jót a többi- ről sem mondanak írott emlékeink. ott más nemzet fiát kutyába sem vették. Egyszerű iparosok és kereskedők voltak. káplárokat. Szóval mindenkinek volt valami tit- kos oka.A magyart városi lakónak nem tűrték. akik nálunk kezdtek új életet. − napköziben mezítláb járdogáltak s ingben-ga- tyában tolták a taligát. Ez a feleségétől akart szabadulni. a másik az adóssága miatt oldott kereket. amiért e veszedelmes földre költözött. A város bírái közt találunk kurtakorcsmárosokat.. . S ezek az em- berek ősei azoknak a nagy családoknak. 60 hozzánk. Az egyik bíró gyilkosság miatt több évig ült börtönben. Egyiket-másikat a könnyű megélhetés reménye csalogatta ide. rájuk nézve ezek nem léteztek. S jöttek olyanok. A magyar törvényt s a magyar intézmé- nyeket falaik közül kizárták. S amely városban lábu- kat megvetették. pesti. esztergomi stb. akik fátyolt borítván múltjokra. új életet nálunk akartak kezdeni. pacalárusokat. hogy helyet sem találtak nékiek.

majd 1665-ben kötött kereskedelmi szerződés megen- gedte mindkét fél alattvalóinak a szabad kereske- delmi tartózkodást az osztrák-magyar-török biro- dalomban. Jellemző példát említ Kerekes György a kassai kereskedők életéből c. Szűkkeblű vissza- utasításban részesítették minden letelepülni akaró kereskedőt. Eperjes. oláhok. 1.). mert még 1765-ben büntetést szabott ki a város arra. örmények. hogy a török uralom alatt 1615. s a karlovici. városok a legheve- sebb küzdelmet folytatták a beözönlő törökök el- len. valamint a passarovici béke a török kereskedők beözönlését mozdította elő. dalmátok voltak. 86. aki zsidótól vásárol. vagy „letelepedésével a régi kereskedők tönkre ménné- . könyvében (Budapest 1913. nem is lakott Kas- sán 1840-ig zsidó. hogy „nincs ily üzletre szükség. ahol elmondja. a zsidót nem védte senki. Kassa. van belőle elég”. kik közt rácok. csak Rozgonyból látogatták a vásárokat. aki érdekköreiket zavarta. de mitsem tehettek külföldi hatalom védelme alatt álló s államszerző- désben biztosított joggal felruházott kereskedők ellen. macedónok. Lőcse stb. 61 csok az ítéletekben az osztrák Landschaftsgericht- et tartották szem előtt s német törvények és csá- szári rendeletek szerint ítéltek”. albá- nok. hogy nem akadt hathatós pártfogója. de kereskedők s iparosok zárt sorokban támadtak mindenkit. S ilyen állapotok közt mit remélhettek a zsidók? Nem a zsidó volt a célpont. hanem a verseny- társ kiszorítása. leplezetlenül mondva ki az okot. ami még mindig: fájt a kassai kereske- dőknek. a zsidó szerencsétlensége rejlett abban.

Kereskedők és iparosok testülete módját tudta ejteni annak.) A céheknek val- lásos jellege volt. hogy szabóipart űzzenek. jobb minőségű posztó- val s új ruhákkal kereskedjenek. Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. ahol a zsidókkal szemben támasztottak kívánsá- gokat. de főleg Zsigmond óta nagy kiváltságokkal felruházott testületek. Sopronban pl. tehát a zsidót is. 41. a halotti misén megje- lenni. a tagok kénytelenek voltak tár- suk temetésén részt venni. mely megtiltja a zsidóknak. hogy a céh az istentisztelet eme- lése végett alakult s a székesegyház számára temp- lomi zászlókat. amikor a céhek egész szervezése vallásos színe- zetet kapott. században hoztak olyan határozatot. azonban a zsidónak ter- mészetes kizárása és letörése akkor kezdődik. vagy „nem tud egyetlen árut sem megne- vezni. hogy nyereséggel tovább adják. Az idegenből betelepített és már IV. a tagdíjat sok helyen oltárgyertyákkal kel- lett leróni. sőt 1614-ben egyenest a pékek kérésére eltiltotta a városi ta- nács a zsidókat a -kenyérrel valló házalástól is. de összefüggésben voltak a honvédelmi . mely kimondja. I. céhek. hogy érdekeik védelmére hozza meg határozatát a városi tanács. különösen ott. Ennek első nyomát a kolozsvári mé- száros céh 1422-iki rendszabályában találjuk. gyertyákat és ékítményeket fog szolgáltatni. lisztet vásároljanak a piacon oly célból. már a 14. aprójószágot. (Szádecziky. eleve távol tartottak maguktól s lehetetlenné igyekeztek tenni minden verseny- társat. 62 nek”. mely a már fennálló üzletekben ne volna”. Béla. ga- bonát.

törvénycikk a céhek kiváltságainak meg- szüntetésével kénytelen fenyegetőzni. amiért az 1729. úgy hét millió koldus lenne itt. i. 1. 1826-ban. nincs ily üzletre szükség. m. van be- lőle elég”. melyek ellen városi tanácsok és országgyűlések . avval a megokolás- sal utasították el letelepedési kérvényét. 63 rendszerrel is. Po- zsony város joga. 180. hogy . Ilyen körülmények közt természetesen ki volt zárva a céhekből minden zsidó. a céhbiztosok juttassák ura- lomra a katholikus vallást. (Király János. sőt polgárjogot sem. de a magyarság üldözésére is vitte a céheket az érdekharc. d. Károly 1729-ben egyenest el- rendelte. Ám nemcsak más vallásúak el- nyomására.). Kemény érdekharc sarkalta a városokban a kereskedőket és iparosokat olyan túlkapásokra. hogy „ha mind a hét milliói magyar ide jönne. III. (Kerekes. 1. sok volt e miatt a panasz főleg a szabad királyi városokban. hogy ő magyar. 65. arra való hivatkozással. X. de Kollonics szelleme az érdekek harcába belevitte a törekvést. hogy a parochiális templom ol- tárlámpáját a református és lutheránus céhtagok lássák el olajjal. amennyiben mint egyesületek vet- tek részt a városvédelemben. ahol nem en- gedték magyarnak sem házat vásárolni. midőn egy nem- zsidó Kassán fűszer üzlet et akart nyitni. 137. a túlnyomóan pro- testáns városban. sem köz- tisztséget viselni. hogy Selmecbányán.a céhek által is a katholikus vallást kell uralkodóvá tenni” (Szá- deczky. s Mária Terézia 1754- ben a miskolci csizmadiákhoz küldött rendeleté- ben megköveteli..).). Hiszen még a legújabb korban is.

és 18. S mindezen határozatokat s törvényeket nemzsidó kereskedők s iparosok idézték fel. a jászberényiek Hevesen. hogy . hogy ezáltal enyhül a drágaság. Monos- torban. kit tel- jes jognélkülisége korában. érdekeik biztosítására kiszorítják a verseny- társukat. majd pedig − miután kereskedők és mester- emberek nem vállaltak felelősséget az iránt. Versenytárs pedig a zsidó volt. majd a szabadkereskedelem- ről. a 17. században sűrűn foglalkozik az országgyűlés a nagy drágaság okaival s törvényeket hoz majd a kivitel tilalmáról. „mi- vel a kézművesek a polgársággal túlfizettetik az árut”. Erdélyben a 16. A bányavá- rosokat egyáltalán nem kereshették fel. Ke- reskedők s iparosok. ahová éjszakára visszatértek. Sopronban 1606-ban a tanács hivata- los árszabályt állapított meg az iparcikkekre. hogy ha három nap alatt ahhoz nem alkalmazkodik. század elő- térbe lépett vallásos elfogultsága idején legköny- nyebben lehetett kiszorítani a városokból. ki a föl- desurak birtokán talált otthont. honnét ideiglenes tartózkodásra. kik a fogyasztó közönségből éltek. és 17. Megvonultak a falvakban. úgy megfosztják kiváltságuktól. Pozsonyban 1623-ban a tanács szabja meg a marhahús árát s értesíti a mészáros céhet. 64 szólaltak fel. vásá- rokra a városba mehettek. − annak megszünteté- séről. majd az áruk behozatalának megkönnyítéséről. Beszter- cebányán már 1582-ben elrendelte a tanács. A városokból kiszorították a zsidót. a kassai zsidók Roz- gonyban laktak.

örmény. Lipót 1693. midőn 1796-ban felségfolyamodásban kérte ismételten a házalók kitiltását s elhatározta. kik a fogyasztó közönség egy részét tőlük vonták el. és a jelen háborús időjárásban inkább meghallgassa. megjelenhettek a városokban s akadálytalanul intézhették el ügyei- ket. 1500 pozsonyi . noha a városi kereskedők bizony nem szíve- sen látták nemcsak a zsidó. Győr és Pest kereskedelmi testületeinek mindig fájt a házalók és vásárosok keserű kenyere s még 1761- ben is folyamodott Mária Teréziához a pesti ke- reskedelmi testület. de a török-görög há- zalókat. hogy végre szüntesse be már a tanács a kicsinyben való árusítás engedélyezé- sét török. gabonát. kiterjesztette a tilalmat − csak a zsidóknál −az összes bányavá- rosokra és hét mértföldnyi távolsági körletre. I. mar- hát. leg- igazabb tanúbizonyságát adta erkölcsi tartalmá- nak. Pozsony. ha súlyos megszorítással is és az árucikkek korlátozásával. mely típusa volt az ország többi testületeinek. mellyel az élet legnyomorultabbjait igyekeztek megfosztani a betevő falattól. 65 a város körletében két mértföldnyi távolságra senki − nemcsak zsidó − se árulhasson bort. A magyaror- szági ipar és kereskedelem történetének lapjai szomorú adatokat tartalmaznak az idegenből ide települt városi elém szűkkeblűségéről. Különben a pesti polgári kereskedelmi testület. Kassa Debrecen. vasat. szerb és zsidó részére. görög. hogy a kérvényt vivő küldöttség a testület hazafiúi lel- kületének bizonyságára „s hogy őfelségének job- ban emlékezetében legyünk”. vándorboltosokat sem. Egyébiránt azonban.

(Pólya. a pesti polgári keresk. szabad kereskedelmet és ipart. hogy más Pálffy- birtokról kerültek Pozsonyba. hogy a zabajánlatot egyelőre ne említse. mely a zsidó lakosok származási helyét is megjelöli. kiket az idegenből be- vándorolt polgárság önös érdekei tartottak távol a várostól. A küldöttség Bécsbe utazott. Bártfa. Modor. ilyen a köz- érdekért küzdő és hazafias érzület. s biztosított számukra szabad vallásgyakorlatot. hogy a zsidók elleni kérést nyugalmasabb időre kell hagyni. Modor. Szatmár-Németi. Kőszeg. „sub ju- risdictione excellentissimi ac illustrissimi domini comitis Joannis Pálffy” állott. 59 családnál „origine Pálffyanus” jel- zést használja. De 1735-ből van egy országos összeírásunk . Bár városokban is laktak a 18. Szentgyörgy és Trencsén szabad királyi városok- ban. Eszterházy Pál herceg 1690-ben Kismarton- ban telepített le zsidókat. olyan értelmű jelentést küldtek Pestre. melynek a „Schloss- berg et Zuckermantl” külvárosa szintén. így fest a háttér. mire a testület azt a határozott utasítást juttatta a küldöttséghez. Pozsony.). íme. de a király elfoglalt- sága miatt egyre halasztódván a kihallgatás. 189. melyből szün- telenül a zsidók gyalázása hangzott. ami azt jelenti. mely a váda- kat szórta a zsidók ellen. de nagyrészt ezek is földesúri birtokok vol- tak. Bazin. Szakolca. törté- nete. 66 mérő zabot ajánljon fel külön hadisegély gyanánt. Βazin. 1. test. Kismarton. Buda. század elején zsidók. Pozsony Pálffy-birtok volt és egy 1736-ból származó pozsonyi összeírási lajstrom.

de különben ta- . Liptó és Somogy megyék csak 1-2 helységgel vannak képviselve. még hozzávetőleg sem leihet arról szólni. Heves. holott Nagy-Kállóban már 1700 körül a megyei zsidóság központja volt. Torna. holott tudjuk. Csongrád. Nógrád. Túróc. Ezen hiányokat figye- lembe véve. hogy az egész országnak mennyi volt a 18. ott sem pontos a lajstrom. mely jegy- zőkönyv a hitközség régi. élén megyei főrabbival. Szabolcsmegyéből nincs kimutatás. kir. Pl. akiknek tehát tíz évvel az összeírás előtt tekintélyes számú hitközségük volt. mely a fenti sz. Csa- nád. Adózás céljából történt az összeírás s így fel volna tételezhető. Abaújszántót a kimutatás egyetlen lélek- számmal sem említi. mely hiányos kimu- tatás szerint a harminc vármegyében összesen 11. melyekben kétségtelenül laktak zsidók. Ilyen hiányos volt más megyékben is az összeírás. már megtelt temetőjéről szól. holott 1790-ből létezik egy jegyzőkönyve az ottani Szentegyletnek. hogy gróf Károlyi Sándor kurucge- nerális már 1724-ben Pozsonyból küldetett rabbit a nagykárolyi zsidóknak. hiányzik Erdély és a Temesköz. század elején a zsidó lakossága. Szatmár. Heves. hiányzik Baranya. Szabolcs és Torontál vár- megye. hogy az összeíró hatóságok pontosan végezték munkájukat. Szatmár vármegyéből egyedül csak Szatmár-Né- metit említi a kimutatás 17 zsidó lélekszámmal. Ung. hogy csak harminc megyéből vannak egybegyűjtve az adatok. De eltekintve attól. városokon kívül harminc vármegyének zsidó Lakosságáról ad kimutatást. Bé- kés. de ahol összeírták.621 zsidó lakott volna. 67 is.

Pápa. Ugocsa 16. Bátorkesz. Zsámbék. Sopron 7. Duna-Szerdahely. Alsó- Kubin. Vas 18. Tiszauj- lak. Zemplén 74 községében éltek zsidók. Nagyvá- zsony. Rohonc. Galgóc. Lajtaújfalu. Trenesén. Alsókorompa. Bereg 37. Galánta. Szentgyörgy. Kismarton. Pöstyén. Bilke. Heves 2. Bagotta. Miskolc. Gajár. Verbó. Lubina. Tata. Tejfalu. Bihar 3. Cseszte. Békés 1. Lakom- pak. Körmend. Ónod. Nyitra 57. Komárom. Somogy 1. Tolna 12. Liptó Szt. Trencsén-Baán. Nagybittse. Vág- újhely. Esztergom 4. Petrovác. Moór. Sasvár. Rajec. Tremcsén 45. Kozelec. Hitközségi gyülekezetet alkottak Arad. Ciffer. 68 nulságos adatokat nyújt a kimutatás a zsidók el- oszlása. Stomfa. Aszód. Miklós. Miava. Mosón 9. Szempe. Liptó 1. Kabold. Arad 3. Pozisony 75. Kosztolány. Nagykároly. Fejér 10. Szenic. Dezser. Baja. Szepes 2. Felsőozor. Gáta. Illava. Sáros 55. Hunfalu. Nemespodhrag. Csejte. Νémetkeresztúr. Pucho. Keszthely. Ro- venszko. Zboró. Győr 9. Komárom 10. Szentgrót. Lovasbe- rény. Vittenc.. Szakolca. Abaúj vármegye 28 községében. Holies. Dubnic. Ruttka. Bács 3. Szered. Nagymarton. Gyöngyös. Beckó. Szobotist. Bosác. Ozcra. Bodrogkeresz- . Boldogasszony. Teplic. Bor- sód-Csaba. Vesz- prém 15. foglalkozása és származása tekintetében. Nagy- magyar. Ó-Buda. Rajka. Város-Szalonak. Ó-Tura. Bihar-Szöllős. Pest-Pilis-Solt 12. Buda. Pozsony. Szatmár-Né- meti. Isaszeg. Paks. Szentjános. Királyfa. Oroszvár. Árva 3. Köp- csény. Borsód 19. Bazin. Zala 7. Cseklész.

tehát a 18. Joggal feltehető. tímárok. szabók. borbélyok. ta- nítói. A kimutatásiban szereplő harminc megye zsidó lakosai. század elején mindenesetre nagy elismerést érdemel. mindazonáltal. kékfestők.31 szá- zaléka magyar születésű volt. Mád. foglalko- zásuk szerint a következő rovatokban vannak be- mutatva: árendások. tekintetbe véve az összeírás idő- pontját megelőző nagyarányú nemzsidó letelepü- léseket. az 1910. ami a 18. kántor. boltosok és házalók.621 lé- lekszám 2531 családfeje közül 885 vallotta magát Magyarországiból valónak. könyvkötők. a hitközség alkalmazásában volt rabbi. serfőzők. A 11. gombkötők.-A. hamuzsírfőzők. a várme- gyei összlakosság közül az egész országban csak 44. hogy akkor az ország nemzsidó összlakosságának 35 százaléka vallotta volna-e magát magyar szárma- zásúnak. üve- gesek. mészárosok. népszámlálás szerint a törvényhatósági joggal felruházott városoktól eltekintve. fuvarosok. Legérdekesebb következtetésekre ad alkal- mat a kimutatás „származás”-rovata. szállí- tók. korcs- márosok. takácsok. Nagymihály. S. pálinkafőzők. hogy nagyon hiányos a kimutatás s így nem alkotható belőle kép az ország állapotáról. század ele- jén harminc vármegye zsidó lakosainak 35. hogy ezen magát ma- gyarnak valló 35 százalék beszélt is magyarul. Ismételten hangsú- lyozzuk. 69 túr.9 százalék vallotta magát magyar anyanyelvű- . Tolcsva zsi- dó lakosai.-Újhely. távolból sem látszik valószínűnek. szűcsök. ha tudjuk. hogy még kétszáz év múlva is. egyházfi és sakteren kívül.

Liptó. Sopron.45% és az ágostai ev. Nyitra. Károly császár kisebbíteni akarván osztrák tartományaiban a zsidók számát. magyar légkörben nevelked- tek. mely várme- gyek közt Árva. mikor Magyarországon 1735− 1738. Azt pedig tud- juk. De még a 35. 77 cseh és 133 egyéb osztrák tartománybeli származású.89%-a volt magyar anyanyelvű. Mosón. holott 1910-ben a zsidó összlakosságnak 76.16%. . Ugocsa. tehát a feleségek és gyermekek magyar származásúak voltak. hogy a kimutatásiban 2531 családfő közt miért szerepel 961 morva. Sáros. hogy minden zsidó családból csak egyetlen férfitag nősülhet s alapíthat családot. években az összeírás eszközöltetett. hogy III. Tíz éve volt már hatályban e rendelet. görög keleti 1. Ám ezen osztrák származásúaknak ha nem valameny- nyie. ami a magyar származású zsidók arányszámát 77 százalékra emeli. És ha jogos ily nézőpontból ítélni meg a kimutatásban szereplő harminc vár- megye zsidóságának magyarságát. s hogy 1910-ben a görög kath.és Csehországból a családot alapítani akaró ifjak Magyarországba jöttek.31% is nagyban javul annak meg- ismerése folytán. Bereg. amely rendeletnek a következménye az volt. vallású lakosságnak csak 31. hogy a kimutatás csak a család- fők származását tartotta nyilván. Po- zsony.92 százaléka nem res- telte magát magyar anyanyelvűnek mondani. 70 nek. összlakosság- nak 15. hogy itt nősüljön. Vas. hogy különösen Morva. 1726-ban elrendelte. itt nősültek és itt telepedtek meg. s így érthetővé válik. de a legtöbbje azért települt itt le. Trencsén.

71 Zala és Zemplén megyék foglaltatnak. Igenis. amelyek- nek lakossága legnagyobb részben idegen nemze- tiségüekből állt. nagyszombati. Dessanba. nagy iskolát tar- tott. majd pozsonyi rabbi vonta magára 1420-ban megirt könyvével a szer- tartási szokásokról a külföld figyelmét. mely a családi éle- . hol 1768-78 működött. magasan emelkedik ki a 16. Eisen- stadt Méir. ki- képzése után rabbi lett Amszterdamban. mert haza akart jönni. vágya a szülőföldre vonta. rabbipályáira készített elő ifjakat. Ko- rán árvaságra jutva. Hírneves rabbijai voltak. úgy sokkalta jogosabb a követ- keztetést vonni a kimutatásban elő nem forduló színmagyar vármegyékben élt zsidók magyarsá- gára. században Budai Kohen Dávid 1597-ben megjelent könyvével. az egész gyülekezet érzéséről lehet szó ott. melyben élhettek. Már Tyrnau Izsák. ki korá- nak híres hitszónoka volt. aminőt Kalir Eleázár rohonci rabbi tanúsított. de a haza iránti érzést is elsajátították. Ro- honcon. Kalir. majd Berlinben. és a ma- gyar Rohoncra. kik meste- rüktől bizonyára nemcsak tudást tanultak. kik theológiai munkáikkal tekintélyt vívtak ki maguk- nak s tiszteletet a hazának. itt két meghívást kapott egyszerre: Mendelssohn szülővárosába. kismartoni rabbinál nevelkedett. Kalir utóbbit választotta. nagy irodalmi munkás- ságot is fejtett ki a vallástudomány terén. nagy atyja házában. S ilyen lelki vezérekben nem volt hiánya a magyar zsidóságnak. ahol egyik lelki vezérének a magyar haza és a szülőföld iránt érzett olyan szeretetét látjuk.

ki 1611-ben irt s kiadott egy lélektant. Katzeneltenbogen Méir stomfai rabbi 1675-ben megjelent könyvével a mikroskosmosról és 1684-ben megjelent értekezésével a lélekván- dorlásról. Kohén Efrájim budai rabbi. Eisenstadt Mózes kismartoni rabbi 1705-ben megjelent német fordításaival középkori zsidó költőkből. ki 1686-ban két gyászdalt írt Buda ostromáról. ki 1639-ben megjelent vallástudományi mun- kájával az imákról s 1669-ben kiadott vigasztalá- saival a bécsi kiűzetésről széles körök szívéhez férkőzött. 72 tet megbontó válási törvényekkel foglalkozik. kinek responsumai a legbecsesebb kor. budai rabbi. Eisenstadt Méir kismartoni rabbi 1729-en kiadott novelláival. A törökök ki- űzetése után kimagaslanak József ben Gerson bu- dai rabbi 1709-ben kiadott responzumaival. valamint vallástudományi tanulmányaikkal . Deutsch Mordecháj galgóci rabbi 1738-iban kiadott talmudi értekezé- seivel. A 17. ki már 1571-ben − bizonyára közszükségle- tet kielégítendő − német fordítással adta ki az ün- nepi. Budai Jó- náthán ben Jákíóib és Schulhof Izsák. A theologiai irodalom legkimagaslóbb munkásai voltak a török hódoltságban élt Freu- denau Szimcha. században kitűnik Kremnitz Áron Sámuel kismartoni rabbi. va- lamint Eisenstadt Szófér Avigdor kismartoni rabbi.és kultúrtörténeti adatókat tartalmazzák. majd 1594-ben a köznapi imakönyvet és val- lásos énekeket. Simon hen Efrájim Jehuda kismartoni rabbi 1688-ban megjelent tanulmányával a lélekvándorlásról és már 1677iben napvilágot látott a talmudhoz irt novelláival. Büchner Chajim lakompaki rabbi.

majd bátorkeszi rabbi. Oppenheim Lob galgóci rabbi (1774-ben) ugyancsak erkölcstani munkának szer- zője. aki 1736-ban pozsonyi rabbi volt. századbeli magyar zsidók nem . ünnepi időkben. Auspitz Jere- miás nagymartoni. Leipniker Barukh zimonyi (1796) és Rapaport Benjámin Zeéb pápai rabbi (1781). Schacherles Izsák pozsonyi (1777). ahol a vallá- sos élet és irodalom ily kiváló és nagyszámú alakjai működhettek. embereknek érezték magukat és ma- gasba tudtak emelkedni a mindennapos tapaszta- latok fölé pihenő óráikban. aki 1765-ben szentírásmagya- rázatot és 1777-ben ethikai tanulmányt írt a rá- galomról és békéről. 73 a következők: József ben Sámuel pozsonyi (1737). Barbi Méir po- zsonyi (1785). de valamennyit fölülmúlja tekintélyben Eger Akiba. századbeli magyar zsidók lelki életébe. A szorosan vett vallástudományi irodalom művelői mellett emlí- tést érdemeinek s elismerésre tarthatnak számot Jehuda ben Léb pozsonyi tanító. József Salamon Zalman pozsonyi (1780). a jognélküliség sötét századában meggörnyedve járták bár keserves megpróbálta- tások útját. ott széles körben kellett ér- tékelni is tudni munkásságukat. Volt tehát a 18. aki talmudi értekezéseken kívül 1766-ban számtant írt héberül. Kunitz Jakab óbudai magántudós. Ezen tudósok fé- nyes sora belevilágít a 18. aki 1790-ben módszertant írt héberül a tanításról. században igen figyelemre- méltó s eleven szellemi munkásság is. És ezek a 18. ami- kor mestereik tanításán épülhettek. majd szántói (1798). és Zahlen Éliás nagyváradi.

Mandl Bernát fönmaradt okmányok alapján igen érdekes adatokat gyűjtött össze magyar zsidók közgazdasági terveiről a 18. minthogy a török kézből fölszabadított országnak föltétlenül szüksége van oly intézetre. akik a Vág folyót hajózhatóvá akarták tenni. mely az országot megnyitja a külföldi kereskede- lem számára. 1905. az ország első banktervét természetesen elutasí- tották. hogy több pénz kerüljön a nép közé. könyvében. 1755-ben Simon Jakab öt társával Trencsén vidékén gyárat alapít nyírfakéregből lepárolás útján nyert olaj készíté- sére. hogy a Balatont csa- . Bél Mátyás említi 1735-ben megjelent. 74 csupán a maguk falujának szűk látókörében csakis saját önös érdekeik tengelye körül forogva foly- tatták életüket. tényleg 1720 körül Beer Salamon vágszeredi zsidó stószállító foglalkozott a tervvel. 1774-ben Löbl Éliás dombóvári zsidó azzal a merész tervvel ko- pogtatott a bécsi udvarnál. hanem az egész ország közgazda- ságára kiható nagy tervekkel is foglalkoztak. de a szállítás körül olyan akadályok gördültek út jókba. hogy Pozsonyban bankot alapít- hasson. században (az IMIT. Notitia Hungariae c. Évkönyvében). a nép jólétének gyarapodását jelentette volna. hogy voltak zsi- dók. mely elengedhetetlen volt a tímárságnál s melyet azelőtt csak Oroszországból importálhat- tak. a gyárat üzembe helyezték. melyek közül a legbeszéde- sebbek és a korszakra legjellemzőbbek a követke- zők: 1703-ban Simon Mihály pozsonyi zsidó folya- modott az iránt. hogy a gyá- rat csakhamar be is szüntették. me- lyeknek megvalósulása a nemzeti vagyon emelé- sét.

szá- zadban is. Nem minden zsidó foglalkozott országot bol- dogító tervekkel. megbecsülték szolgálataikat. aki a maga jognélküliségében teljes együttérzéssel és igaz megértéssel tekintett a robotoló népre. melyből már nem a további sülyedés. hogy a Dunán Pest és Bécs között alacsony vízállás mellett is akadálytalanul bonyolítódjék le a személy.és áruszállítás. hanem csak az emelkedés visszahatása következhetett. A földesurak ismerték a zsidót. sem oka ellenséges indulattal viseltetni a zsidó iránt. vetett gátat emberi szabadságá- nak teremészetes joga elé s taszította le a jognél- küliség olyan mélyére. Csak a városi polgárság gyűlölte a versenytársat. úgy Jakab Salamon pöstyéni zsidót bizo- nyára jeles erények ékesítették. . 75 tornával akarná összekötni a győri Dunaággal. a Ma- gyar Hírmondó 1782. s ha 1774-ből származó adatok tanúsítják. lapján ismer- teti s melegen ajánlja a tervet. akadtak már a 18. mely lehetővé tette volna. vagy házaló sem. 1782-ben Oesterreicher Mózes Lázár óbudai zsidó azon tervének engedélyezéseért folyamodott. hogy Zemplénmegyében szőlőbirtokos és Sárosmegyében szántóföldtulajdonos zsidók is voltak. de nem minden zsidó volt pá- linkafőző. melyből természe- tesen nem lett semmi. József uralkodásával. akik a mezőgazdaság terén is érdemes munkát végeztek. hogy 1752-ben gróf Forgách Ignác összes jószágainak bérlője lehetett. a jobbágynépnek nem volt sem al- kalma. Váratlan fordulattal következett be ez a visz- szahatás II. évfolyam 587.

RÉSZ. május 13-án. állítsanak föl iskolákat és minden fönnálló nyilvános iskolákba járhassanak. hogy a zsidók csak istentiszteletüknél tartsák meg a héber nyel- vet. megelőzve a híres türelmi rendeletet. aki országa nagyságát és erejét a természetes emberi jogok biztosításában. I. A fölvilágosodás kora. az egyéni tehetségnek a köz javára való kifejthetésé- ben s minden alattvalója megelégedettsége által a közboldogság előmozdításában látta. megengedi. mely az ország nemkatholikus keresztény lakóinak lel- kes háláját váltotta ki. 1780. királyi szívének melegét legelsőbben a zsidókra árasztotta. A jogegyenlőség kivívásának kora. II. FEJEZET. novem- berében lépett II. Ember került a trónra. akik a jognél- küliség sötét mélyéből emelték föl hozzá esdő te- kintetüket. földbirtokot bérel- . A 18. „Hogy az ország nagyobb hasznára váljék. hogy földmíveléssel foglalkozzanak. mint eddig volt korlátolt kereskedése és fölvilágosodása miatt”. század felvilágosodása otthonra talált a bécsi Burgban is. József a trónra s már 1781. aki az embert értékelte. elrendeli. de különben az ország nyelvét használják írá- saikban.

szabó-. sőt még azt is ajánlotta. minthogy a magyar kancel- lária nehezen tudta megkapni a megyék informáló véleményét. gyáripart űzhessenek. A rendelet közzé- tétele két évig késett. szobrászatot. Az . József. elfogadta a kancellária javaslatát és az egyenjogosító törekvés nagy változást idézett elő a magyar zsidóság helyzetében. hogy II. Komoly javaslat mezébe öltöztetett maró gúny volt-e a kancellária előterjesztése. festészetet. Tényleg úgy hitték általában. József polgárjogot adott a zsidóknak s a városok türel- metlenül mozgolódtak zsidók betelepülése ellen. Nem kaptak polgárjogot. mely eladdig elzárta előttük anyagi és szellemi tehetségük kifejtésének lehetőségét. aki 1785-ben el- törölte a zsidó személyi vám gyalázatát és meg- szüntette a türelmi adónak legalább megszégyenítő címét s a zsidóadót − melyről a kincstár képtelen volt lemondani − azontúl „kamerális taksa” címen szedette be. de végre a kancellária is helyeselte az elveket. ácsmesterséget. hogy „az egyenjogosító törekvés mellett az előkelő zsidókat nem tiltaná el a kardviseléstől sem s hogy a külső különbséget azáltal is megszüntetendőnek véli. úgy hogy az ál- lam hasznos polgáraivá lesznek”. de emelkedni látták a sorompót. műasztalosságot. vagy a császári akarat előtti őszinte hódolat ragadta ilyen túlzásra a magyar hivatalt? II. kőmíves. hogy a zsidók többé ne viselhessenek szakállt”. varga-. a gyűlöletes korlátozó törvények és megvetést keltő jelvények eltörlése elő fogja segí- teni sajátos előítéleteik kiirtását. 77 hessenek. „a szélesebb körű kereset és karjaik hasznosítása.

majd Ó-Buda. így az óbudai iskola föntartásához magukat köte- lezve hozzájárultak Vörösvár. melyről Kazinczy Ferenc mint tanfelügyelő a legnagyobb elismerés- sel nyilatkozott. Ahol a község egymagában nem tudta föntartani iskoláját. Tinnye. Nagyvárad. így pl. Aszód. Szele. a pozsonyi rabbi fia. Lovasberény. Disputatio philologica-medica inaugu- ralis de cura infantum recens natorum penes . aki a mecklenburgi Bützowban promoveáltatott orvossá 1764-ben. Hirschel Mihály Náthán pozsonyi orvos. Abony. hogy kö- zös erővel virágoztassák föl a tudás templomát. ott összefogott a nagy kerület. Gyón. Vagy Márkus Mózes. mint a közgazdasági tevékenység minden ágát. megnyitotta az iskolázás jogával az egyetemet épp úgy. Bár azelőtt is kitört a tehetség s a tudományszomjas ifjú külföldre vándorolt. Sátoraljaújhely. Irsa. hol nagy nélkülözéseknek kitéve s megpróbáltatások- kal megküzdve végezte a pályát. Dabas. A ren- delet megjelenésének évében már iskolát nyit Po- zsony. a városokban való letelepülést. aki Theses pathologico-therapeuticae inaugurales de causibus intermittentium febrium című disszertációjával Halléban szerezte meg orvosi diplomáját 1733-ban. Tren- csén. De meg- kezdődik a szunnyadó és eladdig erőszakkal el- nyomott szellemi erők kibontakozása a tudomá- nyos pályán is. Pécel és Domony zsidói is. 78 1783-ban Systematica gentis judaicae regulatio címen kiadott rendelet megnyitotta előttük − a bányavárosok kivételével − a szabad költözkö- dést. Tétény. Nagy Károly. Miskolc. Zsámbék. Vágújhely. Apos- tog.

mint Löw An- drás. száma a következőket írta: „A budai kir. szülei a kereskedői pályára akarták fogni. illetve Halléban vé- gezték tanulmányaikat. járt a bécsi egyetemen. Fölavatása után a Magyar Hírmondó 1782. hogy a nagyszombati egyetemen vizsgázhassanak. vagyis az . 79 Ebreos olim usitata című disszertációja alapján. 1756-ban született Ó-Budán. hogy ezentúl az orvosi főbb szabadság. Értekezése. de hajlama tanulásra késztette. Oester- reicher József Manes volt. évi 18. Páduában. aki 1682-ben Dissertatio medica Inauguralis De Morbo Hungarica című értekezésével Jenában szerezte meg az orvosi diplomát s ugyanazon év- iben megjelent Dissertatio Medica de Lue Venerea című munkáját a soproni evangélikus Egyház ta- nácsának ajánlotta. orvosnak készült. akik külföldön. hogy hála- tartozást akart leróni. 283 lapos kötet. de az első. a budai és más hazai források vizeinek vegyösszetételét tárgyalja. nem úgy. Univer- sitas Ő felségétől különös parancsot vett az etánt. aki itt tanult s királyi engedéllyel megszerezte a budai egyetemen az orvosi diplomát 1782-ben. de tanult Budán is. ahol Analyses aquarum Budensium címen 1781- ben megjelent disszertációja alapján orvossá avat- ták. de kivédte. Márkus szép irodalmi működést fejtett ki már hall- gató korában a Biblia megvilágítása körül orvos- tudományi nézőpontból s a tehetséges ifjú csak nagynehezen tudta kivédeni tanárainak térítési kísérleteit. Utóbb megengedte a hely- tartótanács 1773-ban Oppenheimer Sámuel Bernát pozsonyi és 1776-ban Löbl Mendl holicsi orvosnak. ami azt bizonyítja.

Nincs kétség benne. ki is nem régen a Budai és más azon vidékbeli orvosságos vizekről bő.” Nem is csalódtak a hozzá fűzött remények- ben. s fürdőorvosi gyakorla- tán kívül tudományos kutatással is foglalkozott. s Ő felsége új rendtartása az Universitásra nem hozott soha szégyent.és jeles remekírást adott világra. ennek utána pe- dig a Füredi savanyú víznél hivatalos Orvos lé- szen. születésére nézve Budai. valamint a katholikusoknak megadassák. Ferenc császár magánkihallgatáson is foga- dott s érdemeiért arany burnótszelencével. A megnevezett orvos-doktor. sőt császári királyi kamerális főorvosi címmel és jelleggel tüntetett ki. Oesterreicher Mánesz József uram tiszteltetett meg. 80 orvos-doktorság nemkatholikusoknak is azon mó- don. melyről 1801-ben megjelent „Természeti csudála- tos magyar sóval válló hasznos orvosi tapaszta- lások” és „Általam újonnan találtatott természeti magyar csudálatos sóval való hasznos élésről or- vosi tapasztalások” című értekezései tanúskodnak. majd nyakban hordozható nagy arany-érdeméremmel. napján abbeli mél- tósággal egy zsidó. hogy ezen új rendtartás az Universitásnak virágzására ne fogna szolgálni. Balatonfüred felvirá- goztatásához irodalmi téren is hozzájárult Bécs- ben 1792-ben megjelent Nachricht von den Be- standtheilen und Kräften des Füreder Sauerbrun- nens című könyvével. Különösen figyelemre méltó. mindvégig hű zsidó maradt . kit I. mely a külföldről von zott látogatókat Füredre. hogy Oesterreicher. múlt Bojt előhavának 21. Most.

a vállalkozó szelle- meket és az iskolák közelébe jutni vágyókat. Kanitzer Dávid Löbl norin- bergi áru. Beck Löbl vászon és kendő. ellenez- ték a vármegyék. hogy annak meg- műveléséből élhessenek. József uralma a zsidók eloszlása tekintetében. Persze még korai volt az ilyen kérés. Brüll Ádám musselin. Hivatalos adatok szólnak arrtól. Egyébiránt a foglalkozások gyarapodása mel- lett nagy változást idézett elő II. Pinkesz Elkán vászon és kendő. Bosko- vitsch Hirsch lenáru. A városok nagy ellenszenvvel nézték a beköltöző- . Löwy Herman vászon. hogy 1786- ban Kain Jakab Hanusfalváról harminc zsidó csa- lád nevében kér a császártól földet. A szabad költözkö- dés és a városokban való letelepülés joga útnak indította a falvak fölöslegét. hogy saját ke- zük munkájával művelhessék. nem lehetett még foganatja. II. 81 és mint zsidó magyar nyelven bocsátotta közre tudományos vizsgálódását. s valamely gyarmatosításra ki- szemelt faluban kérnek földet. Offenheimer Izsák posztó. évi lajstrom szerint már a követ- kező nagykereskedők voltak Pesten: Bauer Sá- muel lenáru. Egy 1803. József felvilágosodott uralma gyors lendü- lettel emelte a magyar zsidók kereskedelmi válla- latait. Selbe Abelles vászon- nagykereskedők. De földműveléssel is szerettek volna foglal- kozni. Gold- berger JoéI posztó. 1797-ben a szigetvári zsidók akarnak földmívelők lenni. 1787-ben Eisenstäd- ter Márkusz temesvári lakos kér egy paraszt- szessziót. Sax Simon vászon és kendő.

Újvidék. 82 ket. Baja. József királyi biztosainak védelme alatt le is települtek egyes. a magyar zsidó. vagy meglevő gyülekeze- tek gyarapodtak. eltörölte a városok külön jog- szabályait. úgy az iparos zsidónak lehetetlenné volt téve a megélhetése. eladdig zsidómentes városokban. Makó. Nagy- Kanizsa. Csáktornya. Paks. Máramaros- sziget. királyi biztosok avatkoztak a városok belügyeibe s azoknak felsőbb fórumán mindig megtört a városok elutasító akarata. Szabadka. Gyulafehérvár. minthogy nem tartozha- tott valamely céhhez. Veszprém. melyek közeli és távoli fal- vakról verődtek össze. szabadalmaikban biztosított jogaikra hivat- kozva megtagadták minden folyamodótól a tele- pülési engedélyt. most polgáriasodni kezdett újból. de II. század utolsó negyedé- ben: Abaúj-Szántó. József megszüntette a me- gyék kiváltságait. Galgóc. Várpalota. De ha II. Arad. Győr. Ungvár. Komárom. Rész- ben így keletkeztek:. Trencsén. Zsidó iparos csak számos . Bonyhád. Nyitra. Balassa- Gyarmat. Kecskemét. Liptószentmiklós. Szeged. Pápa. részben pedig a körülfekvő falvak rovására erősen gyarapodott a következő városok zsidósága a 18. Így új gyü- lekezetek keletkeztek. Nagyvárad. Sátor- aljaújhely. Vág- újhely. Munkács. ki eddig közel három évszázadon át legna- gyobbrészt házalásra s kiskereskedésre volt kény- szerítve. Zalaegerszeg stb. Ga- lánta. a városokban s gyülekezeti élet- ben új foglalkozási ágak. Szerdahely. Bátorkeszi. Nagy-Becskerek. Aszód. Temesvár. Szik- szó. Miskolc. tágultabb szemkörben kialakult törekvések kerültek felszínre.

ahol hitroko- nai számára dolgozhatott. melynek kicsírázását nem lehetett többé elfojtani. ennek a magyarázata az. Ámde még ebben az esetben is oly különös jelenségre akadunk. elhintette az igazság magvát. Összeomlottak alkotmányellenes intéz- kedései. József uralma idején lakhattak szerte a városban. hogy pl. amit életében épített. hogy az utca két házsora két úré volt. február 20-án. hogy a trónról sugárzó szabadelvű- s-ég és emberiesség fénye eloszlathatta volna a zsi- dók iránt táplált százados előítéleteket. Nagyon rövid időszak volt az alig egy évti- zedes uralom. a régibb azonban Pálffy-birto- kon épült. * * Abban a tudatban hunyta le szemeit. az újabb sor a vá- roshoz tartozott. Korán halt meg II. de amit megvilágosodott . Pozsonyban az úgynevezett zsidóutcának csak egyik oldalán lakott a 18. miután egy hónappal előbb a tüdővész kínjai által gyötörtetve s testben-lélekben megtörve nem tudott többé el- lenállni az ország alkotmányos követeléseinek és − a jobbágyság s a toleranciára vonatkozó rende- letein kívül − visszavonta összes intézkedéseit. mert nem lehettek céh- tagok. József 1790. hogy Összeomlott minden. holott II. téves politikájának bűnös merényletei a magyar szabadság ellen. a zsidó iparosok kerülték a város ha- tósága alatt álló utcasort. 83 zsidó által lakott városban élhetett. de ipart csak a Pálffy-oldalon űzhettek szabadon. De nem omlott össze egészen. század végén valameny- nyi zsidó iparos.

De van még ennél is különb háta rozata a vármegyének. József megyei és állami tisztségek betöltését nem kötötte valláshoz. mindannak teljes kifejlése elé csak ideig-óráig tartó gátakat emelhetett a múlt rendszerében gyö- kerezett gondolkodás. József. a mi kárunk nélkül. Protestánsok. mely Franciaor- szágból kiindulva diadalmasan tört előre. hogy „a zsidók és parasztok istene volt”. Keresztesi József kálvinista krónikás szerint megérdemelte II. Ε mozgalomban Pest- vármegye azt az álláspontot foglalta el. mely a protestánsokat minden tiszt- ségtől ki akarta szorítani. II. mindabban részesüljön. minek megadását a magasztos emberi érzés sugallja”. de megsemmisíteni nem engedte az új kornak szelleme. hogy az 1790-91. halála után országos volt a mozgalom. Csak Pestvármegyéről szólunk. hogy a jobbágy. hogy a protestánsok vallásuk miatt mel- lőzést szenvedjenek. II. hogy hamvait szentnek tartsák a protestánsok. Józsefet eltemették s a megyék ország- szerte a múlt visszaállítását követelték. Ez a nemes vármegye a helytartósághoz intézett követeléseiben a követ- kezőt mondja: „Nem ismeretlenek előttünk az emberiség jogai és nem leszünk ellene annak. 84 elméje és érző szíve alkotott az emberi szabadság védelmére s az egyéni lelkiismeret oltalmára. országgyűlésre küldött követének a kö- vetkező utasítást adta: „A protestánsokat teljes . s gyűlölői által koholt gú- nyos sírfeliratai közt azt is terjesztették. nem engedte. zsidók és parasztok méltán álltak halála után egy sorban a siratok közt.

hogy feléledt régi szabadalmuk s a II. hogy a Karok és Rendek II.és osztálykülönbség nélkül legyen része. József védelme alatt letelepülteket rövid utón kiutasították. szerencséssé váljék és a közjólétben minden lakó- nak egyformán. biztos rendszeren boldoggá. Lipót császár és király kölcsönös akaratával hu- szonöt esztendei szünet után újra országos gyű- lést tartanak és mindnyájuk óhaja. csak a házalás tilal- mát tartotta fenn. szabadjon nekünk is Ábrahám iva- dékainak. folyamáéban. melyet Büchler Sándor adott közre az IMIT. kik a balsors különféle szerencsétlensé- gei által évek hosszú során át szenvedünk. törekvése. Nagyszombatban is sikerült a határozat végrehajtását egyre halogatni az új or- szággyűlés döntéséig. színe- tek elé járulni és parányit remélni abból a boldog- . Meg- kezdte Pest és Nagyszombat s folytatták a töb- biek. mit remélhettek a zsidók? A városok úgy látták. 85 polgárság illeti meg. munkássága oda irányul. a me- gyékben és városokban pedig az alkalmas szemé- lyek arányában”. de általában a városok han- gulata oly kevéssé volt biztató. A beadvány. hogy a sokat hányatott Magyarország erős. Ennélfogva a kormányszékek- nél határozott arányban alkalmazandók. hogy a zsidók ma- guk fordultak védelemért s jogaik biztosításáért az országgyűléshez és a császárhoz. A helytartóság védelmébe fogta a zsidókat. Α következő: „Most. Évkönyvének 1900. rend. Jobbágyokkal és protestánsokkal szemben megnyilatkozott ilyen szűkkeblűség mellett. Pest visszavonta határozatát.

és vá- laszutakon is. melyet most az egész haza tőletek és új királyunktól vár. senkit nyomorogtatni. 86 ságból. a hír. kitéve gyakorta a csőcselék nevet- sége. melyeken pedig kell. kivétel nélkül.” hogy bűn nélkül az államnak egyetlen lakója se sérthető. bün- tetlenül. amennyiben többé senki se oly vad és műveletlen. faluról-fa- lura űzettünk. most a keresztény nyájasság szelíd szellemét csöpögteti mindenkibe és privátim vagy nyíltan hangoztatja. biztos járása legyen. egy és ugyanazon ország lakosaival szo- kás. módban legyen. hanem miként rabszolgákkal. hogy ne mond juk igásmarhákkal. bántalmainak. mint ahogy embe- rekkel. Maga a keresztény hit. a dévaj ifjúság nem ritkán kövekkel dobált minket. de nem önhibánk miatt. De most már kisütött úgyszólván egész Európa boldog napja. hogy minden ember testvér. itt-ott nem úgy bántak velünk. mely világos és érthető szóval mindenkit. Városról-városra. melynek kö- vetői az előbbi századokban a római egyházhoz nem tartozókat tűzzel-vassal üldözni nem átallot- ták. Legnagyobb fájdalmunkra eddig megvetettek bennünket. ki az élet-test föntartás. még az ország. Most már úgyszólván minde- nütt fölemelte dicsőséges fejét a józanabb filozó- fia. hogy ne ismerné azon kö- telességeket. ennél- fogva senkin se szabad büntetés nélkül jogtalan- ságot elkövetni. az a bölcsészet. gúnyja. vagyonától .és vagyonszerzés méltó jogát ne nyerhetné el. bármely vallás. az. arra oktat. rend. és bár- mely állam lakói közt nincs ember. melyekkel ember embernek termé- szet szerint tartozik. hogy minden utasnak bátorságos.

mit ama sötét századokban még remélni is alig mertünk? A zsidó nép már mintegy kezdet óta lakja a magyar királyságot. És ha egykoron. valamint a magyar törvények. kevéssel azután a viszonyok változásával nemcsak hogy visszatérhetési szabad- ságot kapott. aszerint. hogy annyi század forgása alatt hűség és megbíz- hatóságban a királyok és a haza iránt nem áll mö- götte a polgároknak. úgy alig van kor. aminő az emberek fölfogása valamely században volt. tapasztalat erősíti. gyak- ran pénzzel vásárolt gabonával nem segítették volna előzékenyen és magát a mostoha sors kü- lönböző eseteiben teljesen kimerült kincstárt rop- pant iparkodás. vagy nagy mennyiségű. melyben őseink a legnagyobb szükségbe jutott magyar ál- lamot készpénzzel. hogy népünket a vallásgyűlölet az országból kivándorolni késztette. Lajos alatt történtet hirdeti. Ezen annyira fölvilágosodott században nem adhatunk-e tehát helyet ama biztos és kétségtelen reménynek. hanem még nagyobb kedvezésekkel halmozták el. És vallóban. Ezt bőven tanúsítják a viselt dolgok régi évköny- vei. a múlt események kétségte- len dokumentumait. mint előbb. meg- esett. akár a zsidók javára. miként a régiek emléke az I. Sőt ha vizsgálatra veszik a magyar évkönyveket. hogy a mi legjobb királyunk kegye és a nemes magyar Karok és Rendek nagylelkűsége által elnyerjük azt. ha a zsidó szokás és vallásban különbözik is a nép sokasá- gától. de az bizonyos. akár azok megszorítására hozattak azok. tanáccsal és hasznos közreműkö- . 87 és ami mindeneknél értékesebb: hitétől megfosz- tani.

hogy is nézhette. mint azt. 88 déssel föl nem egyenesítették. Ulászló. Még megvan ama kiváltságok emléke. miket fejükre majd az irigység. II. a fö- lötte nagy haszonlesés is. Endre. a keresztény vallás e két buzgó bajnoka a zsidóknak juttatott és ame- lyeket Albert. buzgóságuk. Ismeretesek előttünk a későbbi királyok és főleg az osztrák házból származottak különböző dekré- tumai is. IV. hogy a zsidókra különböző ka- marai tisztséget ruháznak és hűségük s buzgósá- gukra a király és ország kincstára bízassék. nem ritkán grácia. megismételtettek és nem egyszer kü- . Ki nem tudja. László és Hollós Mátyás ünne- pélyes oklevelekkel megerősíteni nem habozott. miket a legnagyobb zavarokkal küzdő államnak gyakran tettek. majd a vallásvédelem vakbuzgósága gyújtott. kiváltságokkal ékesítette és állandó protekcióban részesítette a zsidókat. Zsigmond. melyeket egyko- ron IV. és közömbös lélekkel. bámulatos ügyességük által az egész országnak és a királyi háznak. melyek a zsidók javára különböző idők- ben adattak. amelytől őseink közül sokan nem voltak mentek. De közben a legtöbb magyar király. Lajos alatt mily szo- morú állapotban volt a kincstár? Az úgyszólván ingadozó állam végveszélyében pedig ama fölötte bölcs királyok mi mást tartottak a legjobb orvos- lásnak. nem restaurálták volna. hogy II. hogy mekkora haszon származik értelmességük. Nem tagadjuk. Béla. Béla és Zsigmond. II. ki közelről látta a zsidók kitűnő szolgálatait. kegy. néha pedig. V. amint könnyedén meg vagyunk győződve. hogy őseink gyakorta szenvedtek üldöz- tetéseket.

semmi- féle tehertől el nem huzakodunk. vagy folytonos cirkulációban tartjuk. hogy tekintsenek bennünket. miután a magyar nem- zet közepette nyugodtan és csendesen élünk. sőt századok tapasztalata tanítja. hogy mi az or- szágban. a mai viszo- nyoknak már meg nem felelő privilégiumaink fel- elevenítését követeljük. levéltárainkban eltemetett. mi- után a királyság minden szükségletében subsidum. miután mi és családjaink az adófizetők sorába tartozunk. minek megkövetelésére a szentséges természet és népjog jogot adnak. hanem az ország- ban fogyasztjuk el. sen- kit nem sértünk. bővültek. miután mindig s bárhol a hatóságok és fölebbvalók iránt tartozó engedelemmel vi- seltetünk és a földesúri. sőt a közterheken kívül még ki- rályi cenzust. mindent békésen tűrünk. Mert. hogy Magyarország legrégibb lakóinak és azonfelül inkorporált nemzetnek tekintsenek és kell. 89 lönféle hozzáadásokkal gyarapodtak. vagyis türelmi adót fizetünk. miért ne köve- telhessük tehát magunknak legkegyelmesebb kirá- lyunktól és a Karok s Rendektől legalább azt a . Mi egyedül azt kérjük a királytól és rendektől. miután királyok kegyelme és a Karok s Rendek kedvezése Magyarországon lakást enge- délyezett nekünk. eleségbeszolgáltatás és mindenféle teher viselésére köteleztetünk. miután évek. De nem az az igyekvésünk. melynél fogva számot tartha- tunk. hogy ez alkalommal né- pünk régi. úgy a kültartományokban gyűjtött va- gyont nem visszük külföldre. gyakran súlyos és erőn- ket meghaladó adókat zúgolódás és vonakodás nélkül pontosan fizetjük.

jogok. kit a keresztények is tisztelnek és imádnak. teljes tanszabadságra. kik privilégiumokat. Nem tartozunk azok közé. kö- nyörögve. melyek teljes szabad vallásgyakorlatra. néhány kívánságunkat illő alá- zattal terjesztjük a Király és Rendek elébe. kik a törvények alól kivételt. ezek azon kérések. kik rendkívüli kedvezéseket kérnek. ugyanazon legfel- sőbb lény hívőinek. mellyel akár föntartásunk szoríttatik meg. Mi csak azt óhajtjuk. szabad költözködésre. hogy igazságos kérésünket helyeselve az ország cikkelyei közé törvény alakjában beik- tatni kegyeskedjenek”. vagy a Mózes törvényei szerint való hitünk szokásos gyakorlata gátoltatik. melyek minden embert általánosan megilletnek. Ádám. nekünk is megadassanak és megszűn- jék mindazon akadály. hogy emberségesen bánjanak velünk. hogy ama jogok. nyugodtan élhessünk. nekünk is épségben. ingatlanszerzésre. a megélhetés módjai. melyek bármely művelt államban egy pol- gártól sem tagadhatók meg. mint Magyarország többi lakosainak. bűnténnyel való vád esetén az úriszék illetékességének megállapítá- sára vonatkoznak. testvé- reknek. 90 jogot. vagy a bátorságos élettől foszta- tunk meg. s azután folytatja: „Ezek a mi alázatos kívánataink. szabad ipar- űzésre. Ezen re- mény által hevítve. Végül még azt is kér- jük. hogy bátorságosan. sértetlenül adassanak meg. miket az országgyűlés színe elé vinni bátorkodunk. Most részletesen kilenc szakaszban sorolja föl a beadvány a kívánságokat. egy és ugyanazon törzs sarjadé- kainak tekintsenek bennünket. végre szabadjon nekünk is polgárok- .

mely bennünket már régóta anyaként fogadott be. hogy eltűnjenek az akadályok. ha nem mindnyájunk közös atyja. ha nem az államtól. melyen fölkapaszkodhatnak. ruház bennünket. hogy személyünknek a biz- . amely viszont jog- gal megköveteli tőlünk a jó polgár kötelességeit? Hol találjunk támaszt. melyekkel a zsidók ipar- kodása elnyomatik. kiknek a törvényhozás és a népek boldogításának hatal- mát megadta az uralkodó akarata és őseitek gon- dos intézkedése? Igyekezzetek hát felséges király. hogy eloszoljék az elítéletek köde. nincsenek más pártfogóink. nincs más atyánk. ha nem bennetek. nincs más menedékünk. Nincs a földkerekségen Magyarországon kívül más ha- zánk. nyugalmat. ha- csak egy szomszédos fa nem nyújt nekik támaszt. dicsőséges főurak és a tartományok követei. vagy az ember jótékony keze karót nem helyez melléjük. mint a király. Kihez fo- lyamodjunk szükségünkben. mint a közható- ságok és földesuraink. nincs más oltalmunk. mint az emberiség ama köteles- ségei. 91 nak. Végül is csak amolyan szőlőindák va- gyunk. nincsenek más testvéreink. kikre az ál- lam kormányzása bízatott? Honnan várjunk bé- két. melyekkel ember ember iránt kivétel nél- kül tartozik. a királyhoz és azokhoz. mint a haza törvényei. melyek természetüknél fogva a földön kúsznak és nem emelkedhetnek föl másként. bátorságot. mely táplál. mint akikkel egy társadalomban élünk és halunk. a haza hasznos polgárainak lenni. melyekkel sokan a nép közül a zsidókat üldözni nem átalják. kinek kor- mányzására a világ ura Magyarországot és népeit bízta.

hogy nincs más kívánságunk. ragyogást és minden boldogságot adjon. Igyekezzetek. A mi feladatunk lesz minden létező legfőbb bíráját. hogy a hazának nem vagyunk úgy hasznára. hogy ne rogyjunk le a magán. Jehovát. hogy legke- gyelmesebb királyunkat a legkésőbb korig egész- ség. mint kellene és ahogy magunk is óhajtjuk. hogy ne bánjanak velünk rosszabbul. falukhoz való hozzáférhetés ben. méltók voltunk. melyet ma tőletek várunk s amelynek elnyerése reményével el va- gyunk telve. ne korlátoztassunk a sz. hogy ne kelljen magunkat. Feladatunk lesz végre mindenhol és mindig tettekkel bizonyítani. mint hogy örökös hódo- lattal élhessünk s halhassunk”. váro- sok. . gyermekeinket elhanyagolni. mint az ország többi lakosaival. kir. Mi pedig feladatunk- nak fogjuk tartani törekvésünket. egyetértést. nyugodalmat. a magyar királyságnak pedig bé- kességet. dicsőségben felséges házával szerencsé- sen megtartsa.és közterhek viselése alatt. erőnket és munkánkat mindig oda fordítani. kinek akaratából a világ összes királyságai fönállanak s összedől- nek. 92 tonság. elnyomassunk. ki a népeket egyesíti és szétszórja. felesé- geinket. hogy bárki által büntetlenül ne sértessünk. vagy hogy méltán ne mondhassa az állam. folytonos imáinkkal arra kérni. ne legyünk gúnynak kitéve az országutakon és köztereken. hogy a kegyre. mezővárosok. épség. a kereskedelemnek a szabadság és a tisz- tességes kenyérszerzés módja mindenkinek meg- adassák. igyekezzetek bennünket oly álla- potba helyezni. sújtassunk. hogy mindenki észre vegye.

Az országgyűlés ki is küldte a bizottságot. kir. 93 Ezen a „Magyarországon élő zsidók közön- sége” által benyújtott kérvény Báró Splényi Fe- renc. mely a jövő országgyűlésen jelentést tészen. hisz az- előtt általános volt az a hit is. hogy az igaz Isten. városokban és a többi helyeken (ide nem értve a királyi bányavárosokat) abban az állapot- ban tartassanak meg. vétkeket parancsolt volna nekik” s javasolta. január 1-én voltak. és ha netán kizavartatnának. abba vissza- helyeztessenek”. kit imádnak. melyben 1790. és a zsidók állapotáról ő felsége és a Karok és Rendek közös akarattal határozni fognak. a király által 1791. általános a rossz vélekedés. nem tételezhető fel. amit folyamodásukban kértek. váci püspök előadásában került az ország- gyűlés elé. mely a javaslat értelmében meghozta 1790. hogy „hibái vannak a zsidó- nak. mert eddig megvettetett. december 2-án. hogy a nap forog a föld körül. elő- adásában kiemelte. városnak rájuk vo- natkozó privilégiumai egy országos bizottság ál- tal. de ez nem bizonyít ellenük. hogy megadassék számukra mindaz. kir. hogy a Magyarország és a kap- csolt részek határai közt lakó zsidók az összes sz. tárgyaltatnának:. melynek előadója gróf Haller József legnemesebb érzéstől áthatottan tanulmányozva az ügyet. január 10-én szentesített következő törvényt: „Hogy a zsidók állapotáról azalatt is gondoskodva legyen. a Karok és Rendek ő felsége jóváhagyá- sával elhatározták. míg ügyük és némely sz. még a bányaváro- sokban is hetivásárokon való megjelenésük enge- .

−a következő reformkorszak szabadelvű tö- rekvései nem oldották volna-e meg véglegesen a zsidók polgári egyenjogúságának kérdését. s ki tudja. hogy „az újjoncok közé zsidókat is lehessen föl- venni és elfogadni” s hogy „a zsidókra is azon köz- ség népességének arányában. mely a zsidókra vonatkozólag alkotmányosan szentesí- tette a II. De Judaeis címmel ellátott tör- vénycikk képezte. ha egy- általán tarthattak volna országgyűléseket. tovább is háborítlanul ott maradhattak. Nagy haladás volt ez Rudolf óta. Akik szabadelvű uralkodásának évtizede alatt városba költöztek. országgyűlés után − mely oly gyorsan és méltányosan határozott a zsidók ja- vára. 94 délyeért lépett sorompóba. hogy az 1790. mert felismerték és immár értékelték benne a hűséget. melynek részét te- szik. és a városi polgársággal folytatott állandó érintke- zés eloszlathatott sok megrögzött előítéletet. . De ezen javaslatot már nem tárgyalhatta az országgyűlés és a magyar zsi- dók helyzetének törvényes jogalapját 1840-ig az 1790: XXXVIII. egyetemi fokot érhettek el. méllyel hónáért vérét is kész ontani. évi dekrétumaiban az újjoncfelajánlási cikkelyek már azt is említik. József által életbe hívott helyzetet. Nagyjelentőségű volt e törvénycikk. iskolákat végezhettek. Hiszen Ferenc császár 1807. most már véradót is hozhatott hazájáért. és 1808. amikor csak katonaadót fizetett a zsidó. vesse ki az illető törvényhatóság a jutalékot és a zsidó községek által a saját tagjaik közül elő- állított egyéneket az újjoncok fölajánlott számába el kell fogadni”.

melynek el- lensúlyozására a pesti kereskedők köre „minthogy 1790-ben a Rendek igen kedvezően gondolkoztak a zsidók felől. kemény küz- . csakugyan tartottak attól. hogy az em- beri jogok kiterjesztésére irányuló szabadelvű áramlatok a legkedvezőbb fordulatot adják a zsi- dóügynek is. melyben elpanaszolják a zsidók rohamos szaporo- dását s kérik a házalás megszorítását. Bár minden országgyűlés figyelmét felhívták mél- tányos kérésükkel a zsidóik. az egész mozgalom abba- maradt. hogy olyan kedvezmé- nyeket adnak nekik. 3000 pengő forintot. Csak az 1832. Ezen lelkesedés hatása alatt fel- színre került a függő zsidókérdés is. hogy a zsidók ügyére nem kerülhe- tett sor. A gyűlésen memorandumot fogadtak el. amikor síkra szállt a szé- gyenteljes türelmi adó eltörléseért. melyek versenytársat láttak a zsidóban. az egyes társulatokra történt arányos kivetés után sem lehetett összeszedni. melyek károsak lehetnek a polgári kereskedőre”. Fölösleges volt a polgári kereskedők félelme. De mivel az emlékirat be- nyújtásának költségeit. valamint a birtokszerzés tilalmát. országgyűlés után. melynek élén Köl- csey és Deák Ferenc állt. s feltehető. medárdvásárra gyűlésbe hívta össze az ország összes kereskedő testületeit. az országgyűléseknek annyi sürgősebben megoldandó kérdéssel kellett foglalkozniok. országgyűlésen hozhatta szóba a szabadelvű reformpárt. mely az egész or- szágban nagy lelkesedést váltott ki s vérmes remé- nyeket ébresztett. az 1829. 95 Azok a körök. különösen a hosszú időköz után egy- behívott 1825.

nép jogok kiterjesztésében. az udvar még nem tudott le- mondani erről a jövedelemről. a sopronmegyei követ adott kifejezést az 1830. Közben gróf Széchényi István lelkes és fáradhatatlan munkássága is megérlelte a gyümöl- csöket. figyelmeztetve a Rendeket a demokrácia hódításaira és a nemesi kiváltságok megingott talajára. hogy vegyesházasságoknál szűnjenek meg a rever- zálisok. az udvar hatása alatt volt főrendek többsége ellenezte a javaslatot s csak harmadszori izenetváltás után sikerült a fölterjesztéshez való hozzájárulásukat elérni. hol kül- földi lapokat. országgyűlésen. hogy más országok mennyire haladnak iparban. minek Nagy Pál. A párisi júniusi forradalom légnyo- mása hatását éreztette hazánkban is. hogy . látták. egyletek keletkeztek. halasztást csak azért szenvedett ezen indítvány elfogadása. hogy „mindenki az or- szágban egyenlő legyen a törvény előtt”. Ugyanezen az országgyűlésen már nyílt fülekre talált a protestánsok sérelme is. könyveket olvastak. melyek a gyermekeket katholikus vallás- ban történő neveltetésre kényszerítik. De az elfogadott törvény nem nyerte el a király szentesítését. kaszinók. mely Nógrádvármegye indítványa útján követelte. Széchényi a Stádiumban követelt tizenkét tétel közt 5. Az idő haladását azonban nem lehetett többé föltartóztatni. hogy a türelmi adó -meg- szűnjék és „a közterhek viselésében egyforma lábra állíttatnak az Izraeliták az ország többi adó- zóival”. pont- ban már nyíltan kimondja. 96 delem volt. mert tárgyalására nem volt az országgyűlésnek már ideje. keres- kedelemben.

Széchényi csak nemes és nemnemes lakósokra gondol itt. 352. holott nálunk egy tányér levesbe öntenénk az üveg tentát”. 1. Budapest. o. − hogy azt valóban inkább az ő praerogativájának mond- hatnók”. 123. Azonban ne aggódjunk ezen. függetlenségünkről álmodozunk. azt mondja: „Ez földesuraink és földbirtoko- saink állapotjának vázrajza. mert a külföldön úgy fest az ügy. midőn mi felemelkedett büszke érzéssel. sőt örüljünk rajta. mert ez is praerogativáink egyik szép következése.). hogy „mi nem követhetjük a külföldi példákat. kiadás 39. gabona. midőn mondja (u. Nem a zsidót szidja. de magunkat egy- szersmind általa megköttetni engedjük. A Hitelben (5. hogy egy üveg tentát a tengerbe öntöttek. Kiadta Zichy Antal. Talán szellemes éle lehe- tett a kiszólás. mint fekvő jószág. de a birtokososztályt korholja. 1. (Sz. tűrjük.): „A magyar nemtörődömség miatt pusztul. Széchényi a birtokososztály léhaságát osto- rozza. amit honunkra nézve nemcsak nem időelőttinek. de nem födte a való helyzetet és nem felelt meg az igazságnak. bor stb. 97 „Hunnia minden lakosainak polgári létet kell adni. marha. hiszen ő mondta egyik országgyűlési beszédében a zsidók egyenjogúsításáról. gazdasági megerősödését óhajtja s e törek- vésében a nagyobb hatás kedvéért szertelen s éggel színezi az ellentéteket. vagy nemlétét. ház. beszédei. hogy inkább mende-monda teszi hitelünk létét. 1. a zsidók bizonyára esze ágában sem voltak. melynek a zsidó annyira örül és nevet.) pl. 1887. de szinte már időutáninak tartok”. s ebből látszik. vagy fullad zsír- .

Amire viszont azt mondom. 1.): „Ha a kormány megkérne.) mondja: „Nagyon elszomorodám. állíts ki tízezer lo- vat nehéz ágyúba s társzekérbe. az egyedüli s az országnak sok hasznot hajtott kiviteltől. midőn lótenyésztésről. 1. ha elakad is minden ágyú s társ- szekér. 98 jába. o.” Széchenyi igazságos és még túlzásaiban is tárgyilagos. úgy száz évvel utóbb Széchényitől tudjuk meg. erre azt válaszolod: Nem az én dolgom. csak asszentálják lovát s pénzét nyereség gel együtt kapja ki. kiadás 121. hogy termését jól elhelyezze. mert nem bánja. ha azt házánál nem keresné a zsidó”? Vagy amikor a Világ-ban (2. s azon kevés a sok honfelejtett külföldies- kedőn. Nem száradna-e sokra minden produktuma. mert állítólag hamisítják a bort. ami nála főcél. s ha Mária Terézia 1741-ben eltiltotta a zsidókat a borkereskedéstől. 1. pedig jó lova- kat állítnak a zsidók. e lelki függetleneket keresvén.) mondja: „Borkereskedésünk elalja- . de kiállítja a zsidó. s a zsidó markában lévő számtalan külön színűeken soha sem fog diadalmaskodni”. kiadás 50. amit e most fönforgó állítás alkalmával is láthatni. háborús célra szol- gáló jó lovak szükségéről szól és mondja (u. 317. nem keresi az összeköttetést a külfölddel. az itthoni előítéletek tárnokain. az elpu- hult született − katonák nagy seregin. ki mernéd-e állí- tani magok céljoknak tökéletesen megfelelőleg? Tudom. hogy a hamisítók nem is zsidók voltak. A Hitekben (5. hogy kiállítja minden bizonnyal s még többet is. mivel csak néhányat leltem. De az ellentétek sötét aláfestése dacára dicséri is − bár akaratlanul − a zsidót.

592 összlakosságában 4247 zsidó volt. de ki is került már.ba Szálából hoz- ták a mustot. Tokajban több volt mazsolaszőlő. S mindezekre idő jártával ter- mészetesen rájött a sógor s többé nemcsak nem hisz..61%. kivált pénz dolgában. mint tán mind a három ki- kötőhelyünkön stb. hány semmirevaló viseli régi fényes nemzetségnek nevét?” Kétség- telen.. 99 sodásának oka az. me- lyek a zsidóság megítélésében a helyes értékelést váltották ki. a szü- ret elaljasodott. Némelly hegyeken. tehát 1.. hogy mindazon polgári jogok. ami mindenesetre elég magas arány- . Széchényi közvetve használt sókat a magyar zsidóságnak. hogy a külföldit megcsaltuk s bőrét nyúztuk. úgy bizony kereken ki is mondta volna. A társadalom újjászületése s a ke- reskedelem és ipar megbecsülése körül kifejtett tevékenysége kitűzte azokat a nézőpontokat. val keverjék s tiszta T . s így a hegy. Másutt azt nézte földink. milly szőlőfaj terem legtöbbet s nem mellyik terem leg- jobbat s csak azt ápolgatta. a zsidóknak is megadassanak”.. i gyanánt adják. S . Fé- nyes Elek statisztikája szerint akkor Vasvárme- gyének 262... országgyűlés elé terjesz- teni követe útján azon szinte meglepő indítvá- nyát. Az igazság ilyen meglátása késztette Vasvármegyét az 1840.Gyapjú s egyéb contrac- tusban. majd ő azt nem veszi észre.. hogy S . mint bújtogattak- homllí tg attak vesszőt vesszőre. azt gondolván. melly Syriában érett. „melyekkel a nem nemes bír.. hogy ha Széchényi az ország hírét és javát aláaknázó hamisításokban csak távolból is fogha- tott volna zsidókat gyanúba.

hogy „nem külön nemzet a zsidó s így a magyar polgárokat megillető jogokban részesí- tendők”. mely követi utasításában kimondta. minthogy a hazai . melyek α forradalmi eszméktől telített korban mintegy kö- zéposztályt alkottak a jognélküli nép és a bárminő engedményben saját kiváltságos jogaikat féltő fő- nemesek közt. Méltó társa akadt Pestvármegyében. hogy polgári telkeket vásárolhassanak és belép- hessenek a céhekbe. dacára báró Barkóczy székesfehérvári püspök.1 Indítványát pártfogolta az alsó tábla. báró Eötvös Ignác főtárnokmester. A rendi világban különálló jelenséget kell lát nunk egy báró Eötvös Józsefben. ha érdemesek. de a főren- dek. báró Eötvös József. mely utasítást követe. hogy a zsidót megismerjék s e meg ismerésben Vasvármegye méltónak találta a zsi- dókat a polgári jogok elnyerésére. Dubravitzky Si- mon a kerületi ülésen azzal az indítvánnyal toldotta meg. melyre irányuló törekvése még nem találhatott kellő vissz- hangot a főnemesek körében. 100 szám ahhoz. Nem a főrendek körében volt található a megalkuvás nélküli szabadelvűség. gróf Zay Károly lelkes fölszólalásának. báró Endrődy Sándor. sőt. nemesi rangot is kaphassanak. hogy egyelőre töröltessék el a türelmi adó. aki az ember fölmagasztosulásába vetett hitében tört lándzsát már ekkor a zsidók emancipációjáért is. hogy „a zsidó vallás a bevett vallások közé számíttassák. csak a jogok fokozatos kiterjesztésének voltak hívei s elegendőnek vél ték. hívői egyenlőjogúak legyenek. ha- nem a köznemesség széles rétegeiben.

bár csatlakozott Eötvös eman- cipációs javaslatához. ösz- szes művei. országgyűlésen a hazai zsidók egyen jogusítási ügyének végzetes hátrá- nyára már olyan hangok is hallatszottak. 1. ami sem a magyarságnak. bevándorlott s honi zsidó közti különbség kiküszöbölését kívánta. sem a honi zsidóságnak nem érdeke”. s így az alsó tábla. de törvényes intézkedést kértek a galíciai be- özönlés ellen. 101 viszonyokban még nem léptek föl olyan kénysze- rítő körülmények. A. sőt még Dessewffy Aurél is. melyek a mai napig sem némultak el. Az emancipációnak különben lelkes hívei óvóintézkedésekről is szól- tak. belenyugodott az udvar és a főrendek aka- ratába és az országgyűlés a következő határozatot iktatta törvénybe: .) De a radikális ellenzék nem akart junk- timot. (D. De az ember lényében gyökerező ezen termé- szetes ok mellett az 1840. Nagy elismeréssel beszéltek a hazai zsidóság- ról. melynek „bűneitől úgy- sem tudjuk megóvni az országot”. aki Szatmármegye elárasztásáról szólt keserű hangon. hogy egyúttal bevándorlási törvényt is hoz- zanak. Kiadta Ferenczy József. melyeknek hatása alatt jogok kiterjesztését eszközölték volna saját kiváltságaik rovására. Buda- pest 1887. aki „a mármarosi söpredék zsidó-tömegről” beszélt. még Kossuth is. mert különben „elárasztja az országot a koldus zsidók sokasága. 264. minden kertelés nélkül hir- dette. félve az egész javaslat elejté- sétől. minden leplezgetés nélkül mondta el véleményét Széchényi István is. 1840-ben! Vezető szónokuk Kölcsey Ferenc volt.

említett bányavároso- kat.-c-ben. Mindazon zsidók. ezúttal határoztatik: 1.és tulajdonnevekkel éljenek. 4. akár vallásukbeli legények se- gítségével is űzhetnek s ifjaikat azokban taníthat- ják. 3. az egész Országban és kapcsolt Részekben bárhol szabadon lakhatnak. azon tudományokat pedig és szép mestersé geket.-c. t. §. Egyébiránt köteleztetnek. esz- tendei XXXVIII. 2. kivévén egyedül az 1790. §. míg a zsidók állapot járói a törvény bővebben rendelkezik.” 6. kik az itteni lakásra törvényes úton engedelmet nyertek. §. kereskedést és mesterségeket akár maguk kezükre. a születen- dők pedig vallásuk papjai által vezetendő anya könyvben bejegyeztessenek. Amennyiben az izraeliták polgári telkek- nek szabad szerezhetése gyakorlatában lennének. vagy kapcsolt Részekben születtek. §. Erre az 1840: XXIX. miknek gyakorlatában eddig is voltak. kik az Országban. t. 5.-re zsugorodott össze . hogy állandó vezeték. az ily városokban ezen gyakorlat jövendőre nézve is megállapíttatik. Minden okleveleket és szerződéseket a hazában és a kapcsolt részekben divatozó élő nyel- ven kötelesek szerkeztetni. ha ellenük erkölcsi magukviseletök te- kintetéből bebizonyított alapos kifogás nincsen. mellyekből a bányák és bányászi intézetek tekintetéből törvényes régi szokás mellett jelenleg kizárva vannak. A fönnálló föltételek mellett gyárakat zsi- dók is állíthatnak. ez- után is gyakorolhatják. valamint szinte azok is. 102 „Addig is. §.

mint fele- kezetnek híveit. mindkettő az ország lakosságának részletes sta- . biztosította a szabad kereskedel- met s ipart. magától hull le a másodrangú polgárság szé- gyenfoltja és méltóvá lesz a teljes polgári jogra. melyben a nevezetes tör- vénycikk találta őket. megengedte a polgári ingat- lan szerzését. t. Mielőtt azonban átlépnök ezen új korszak küszöbét s szemügyre vennők a magyar zsidók rohamos emelkedését a polgáriasodás terén.-c. 103 Vasvármegye indítványa után az országgyűlés ha- tározata. De azért örömmel fogadták a zsidók ezt a határozatot is. teremtett új helyzet által fölidézett költözködését a városokba. szabad utat nyitott a tudományos s művészeti pályákhoz. mely törvénybe iktatta a szabad letelepülés jogát. melyben erőteljes lendülettel igyekszik följutni arra a színvonalra. A zsidók helyzete és művelődése 1840-ben. FEJEZET. melyen eloszlik minden előíté- let. Ε törvénnyel új korszak kezdődik a magyar zsidók történetében: a polgáriasodás korszaka. Hányan laktak és hol tartózkodtak az ország- ban? Két könyvből meríthetjük a megismerést. II. mely nem váltotta valóra a zsidók remé- nyét. amely az anyakönyvvezetés köte- lezőtételével az államot alkotó népelemek kiegé- szítő részének akarta látni a zsidókat. alkossunk magunknak lehetőleg világos képet elhelyezkedé- sük azon állapotáról. vala- mint az 1840: XXIX.

me- lyek megrendítik a két könyv adatainak: pontossá- gába vetett hitet. Dunavecsén. Feltűnő eltérést ta- . évből valók. Sok helyütt meglepő módon egyeznek adataik. Fényes adatai pedig 1830-tól kezdve folytak be s kerültek földol- gozásra. Gödöllőn. sok helyen pedig kisebb-nagyobb elté- rést megmagyaráz a rövid évtized alatt előforduló természetes népmozgalmi jelenség. kötet. holott Fényes sze- rint 237 lélek élt ott. illetve eltérések. Cegléden. melynek (ta- lán egyetlen) példánya megvan a Nemzeti Múzeum könyvtárában s amely Pesten 1818-ban jelent meg.) című mun- kája. Nagy-Kátán. mindkettőnek statisztikája sze- rint Kalocsán. a hitszónoklatot Krakauer Salamon tartotta ma- gyar nyelven s címe: Predikátzió. Nagy-Kőrösön azonban Nagy szerint szintén nem lakott zsidó. a másik: Fényes Elek. melly tartatott újjonnan épült templomunk fölszenteltetése alkal- matosságával Nagy-Kőrösön. mely mindkét szerzőhöz legközelebb állt s ahonnét mindketten a legkönnyebben szerezhet- ték meg adataikat. Nagy adatai 1825. Az egyik: Ludovicus Nagy. bizonyítja egy hitszónoklat. Pest 1836−40. század első harma- dában. Notitiae Poii- tico-Geographico-Statisticae inclyti regni Hun- gáriáé (Budae 1828). 104 tisztikájával foglalkozik a 19. Soroksáron és Visegrádon nem la- kott akkor zsidó. Vannak azon- ban olyan feltűnő egyezések. Vegyük pl. Ma- gyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapot ja statisztikai és geográphiai tekin- tetben (I−VI. amit földolgozásuk rövid időköze tesz érthetővé. hogy pedig Fényesnek adata a helyes. Pest-Pilis-Solt vár- megyét.

268 zsidó.541 összlakos- ság közt 73.975 összlakosság közt 42.597 összlakosság közt 36.392. A szorosan vett Magyarország területén 1830. évet megelőzött állapotról. hanem a földesúri birtokokon oszlott meg. mely minden veszély- lyel szembeszállva. körül tehát 8. ami 2. míg Nagy egyet sem talált.614 összlakos- ság közt 50.876 zsidó élt.671. megkísérelte a letelepedést. előbbiben Fényes szerint nem lakott zsidó.993. 105 lálunk Bars. míg Nagy néhány évvel előbb 41 zsidó lelket számolt össze. hogy ne csak a zsidók meg- oszlásáról alkothassunk fogalmat. zárójelbe téve a földesúr nevét. nagy vonásokban helyes képet szerez- hetünk az 1840. de megismerjük . így a két könyv adatait egymás ellenőrzésére hasz- nálva föl.34 százalék arány. ahol legalább száz zsidó lélek élt.690.és Hontmegyék statisztikájában is. A szorosan vett Magyarországon lakott Fé- nyes szerint: A Dunántúli kerületben 1. Ε tekintélyes szám nem a városokban. holott az utóbbiban Fényes szerint 17 zsidó lakott. hogy mégis akadt néhány család. a tiszántúli kerületben 2. ami azonban nem zárja ki a föltevést.244 zsidó. a dunamelléki kerületben 2.537 zsidó. hogy éppen e két megye bányakerület lévén.594. különben ma- gyarázatot lel az eltérés abban. A következő sorozatban csak azokat a helységeket említjük meg.727 összlakosság közt 202. a tiszamelléki kerületben 1.827 zsidó. ott nem is lakhatott zsidó.

melyek értékelni tudták a zsidók szolgálatait s pártfogásukba vet- ték a jognélkülieket: Baranyamegye: Dárda (Eszterházy). Felpéc (Tóth. Szeless). Győrsziget (győri püspök). Hő- gyész (Apponyi). Noszlopy. Gyömörő (Esterházy). Ács (Lichtenstein. Vi- zsolyi). (Hu- nyady). Mosonmegye: Boldogasszony (Eszterházy). Pázmándy). Zmeskál). Farad (a csornai prépost). Kisfaludy). Szili. Asszonyífa (Hollósy. Oroszvár (Zichy). Köpcsény (Eszterházy). Győrmegye: Bezi (Gyapay. . Mérey). Fejérmegye: Mctár (Lamberg. Bölcske (Tahy). Halasy). Ó-Gyalla (Konkoly). Sidó). Szigetvár (Gzin- dery). Vigyázó). Topo- nár (religio fundus). Potyondy). Bozzay). Τevei (Dőry). Nagy-Marton (ugyanaz). Enese (Enesey). Csúz (Végh. Somogymegye: Nemes-Vid (Festetich). Tolnamegye: Paks (Rudnyánszky. Györik (Magyari. Forster). szentmártoni főapát). 106 azokat a földesúri családokat is. Gátlia (Eszterházy). Lo- vasberény (Cziráky). Téth (Bézsán. Fadd (Festetich). Tab (Lengyel. Halasy). Bonyhád (Perczel). Koltha (Kürthy. Korniss. Eszterházy. Gige (Somsich). Bajom (Széchenyi). Szentpéteri. Cslór (Marich). Kossa. Komárommegye: Bagotta (Ordódy). La- kornpak (ugyanaz) Beled (Cziráky. Kaja- szószentpéter (Andrássy. Bogárd és Tinódpuszták (Huszár. Felcsút (Pázmándy). Mészöly. Luszinszky). Cece (Szluha. Νémet- keresztúr (ugyanaz). Sopronmegye: Kabold (Eszterházy).

Esztergommegye: Uny (Simonsich. Szapáry). Bezdán (kamarabirtok). város). Almássy). Liptómegye: Liptószentmiklós (Pongrácz). Esztergom (kir. Jankovác (Orczy). Veszprémmegye: Palota (Zichy). Ada (u. Báttaszék (Pálffy). Muraszombat (ugyanaz. Plathy. Noszlop (Noszlopy). Veszprém (püspöki város). Páz- mándy). Károlyi). Nagykanizsa (Batthyány). Devecser (Eszterházv. Zenta (kamarabirtok). az). Csögle (Barcza. Szalónak (ugyanaz). Tevel (zirci apát). Csajág (vallási kincstár). Varga). Király Szabadja (ne- mes falu). az). Szilas-Balhás (Kenesey. Becske (Prónay). Zalalövő (közbirtokosok). Tur- dossin (u. Batthyány). Forintos). város). Újvidék (kir. . Szemere). Pácsa (Feste- tich. Zalamegye: Kővágóörs (közbirtokosok). az). Miskey). Árvamegye: Námesztó (árvái uradalom). Kör- mend (Batthyány) Vasvár (Festetlen). Topolya (Kray). Révay. Csabrendek (közbirtokosok). Baja (Grassalko- vich). Mihályfa (Dóczy. az). Károlyi). Jánosháza (Zichy). Palánka (kamarabirtok). Bácsmegye: Szabadka (kir. Alsó Kubin (u. Zombor (kir. Nógrádmegye: Szécsény (Forgács. Losonczy. Zichy). 107 Vasmegye: Rohonc (Batthyány). Német-Újvár (ugyanaz). Zalaegerszeg (szombathelyi püspök). Keszthely (Feste- tich). Pápa (Eszterházy. Szentgrót (Batthyány). Pethő). város). Csáktornya (Festetich). Irikey). Balassagyarmat (Balassa. Csecse (Gyürky. Petrovoszello (u. Balaton Kajár (Zichy. Hídvég (Bertha. város).

Párutca (közbirtokosok). Bur szentmiklós (királyi birtok). Holics (u. Sas- vár (u. Bre- zova (Révay. az). Jóka (Farkas. az). Szekula (Batthyány). Kukló (királyi birtok). Túrócmegye: Szuesán (Nyáry). Petényi). az). Vecse (közbirtokosok). Szered (u. Ürmény (Hu- nvady. az). Nagy Tapolcsány (Traun). Szügy (Prónay. Zsámbokrét (Simonyi). Ra- . Pozsony-Vár alj a (Pálffy). Csáky). Vágúj- hely (csejtei uradalom). Sándori (u. város). Nagy Jác (több birtokos). Egbell (királyi birtok). Konyha (u. Vittenc (Erdődy). Pöstyén (Erdődy). Ba- csák. Tejfalu (Liesznov- szky). Ciffer (Zichy). Penc (Pró- nay. Csáca (Eszterházy). Emőke (közbirtokosok). Cajla (u. Popudin (királyi birtok). Trencsénmegye: Trencsén (sz. (Motesitzky). Cabaj (nyitrai püs- pök). város). Nádas. Varin (Pongrácz). az). Verbó (u. Szapáry). Kiskér (esztergomi érsek). Báb (Zichy). Verbőc (berencsi uradalom). Rété (közbirtokosok). Szerdahely (pozsonyi várkapitányság. az). Amadé). Miava (u. Bosány (Bossányi). Detrekő (Pálffy). kir. város). Szent jános (Bat- thyány). az). azok). az). Szénásfalu (Nyáry. Pozsony (sz. Kosztolán (csejtei ura- dalom). Nyitra (püspöki város). Mednyánszky. Szelőce (Hunya- dy). Bittse (Eszterházy). 108 Alsó Petény (Gyurcsányi. Udvarnoky). Somogyi). város). Galgóc (Erdő dy). kir. az). Cseszte (u. Zay. Szerémy). Forgács). Podmanitzky). Nyitramegye: Szakolca (kir. Pozsonymegye: Bazin (sz. Gajár (Pálffy). Stomfa (Pálffy). Csejte (u. Vágbesz- teroe (Balassa. Galantha (Eszter- házy). kir. Nagy Magyar (Eszterházy).

109 jec (Perényi. Alberti (Almássy). Szemere). Aszód (Podmanitzky). Mednyánszky). Vigyázó. Tétény (Paksy). Csorna). Izsák (Kubinyi. az). Bernáth. Luki (Marczibányi). előbb Zichy). Karlát (közbirtokosok). Abaújmegye: Rozgony. Vörösvár (Majtényi). Be- nitzky). Tápió Szele (Dubravitzky). Irsa (Irsay). Kovácsvágás (u. Mednyánszky). Vrch Tepla (Balassa. Pécel (Ráday. Maglód (Lipthay. Szilassy). Perényi). város). Menczer. Thurzó). Dabas (Halász. Nagykörös (Sigray. Okoli- csányi). Méra (Vitéz. Kovasóczy). Kecskemét (Coburg). Orbán). Gönc (Csáky). Halász. Apostag (Fáy. Szapáry). Szügyi (Bánffy. kir. Zujta (Balog. Fáy. Beregmegye: Munkács (Schönborn). Tinnye (Simonsich. Szilassy). Miskey). város). Kotassó (Eszterházy). Domony (Má- tyus. Fáy). Földváry. Madarassy). Bereg- . Vay). Gönc Ruszka (Zombori. Gyón (Halász. Abony (Ürményi. Erdő Hor- váthi (u. Lieszkova (Révay). Sigray. Onötdy. Ozor (Ottlik). Nagy Ida (Csáky. Zsámbék (koronauradalom). Beretvás. Púchó (Erdődy. Bosác (Révay. Zsadány (Péchy. Illava (Kőnigsegg). Szikszó (Csáky. Óváry). Zlinszky). Bárczay). Révay. Marczibányi). Pest (sz. Bicske (Beleznay). Fribeysz. Tallián. Perger). Tass (Bernáth. Beckó (Révay. Korniss). Ó-Buda (koronauradalom. Gál. Dessewffy). Baán (Sina). Szántó (Bretzenheim). (Károlyi. Hlinik (közbirtoko- sok). Fáy). Marjássy. Perényi). kir. azok). Dezsér (Bakó). Szinna (Patay. Boksso (Vietorisz). Zskáros (Bónis. Marikova (Szapáry). Pestmegye: Buda (sz.

az).-A. Heves (Szapáry. Bárczy). Kubinyi. Verpelét (Sztáray. Péch-Ujfahi (Péchy). Ernőd (Erdődy). Nagy Mihály . Er- dődy. S. Mád (Erdődy). Matyasovszky). Szikszay). Zombor (Andrássy. Igar (u. Gyürky. Eőr (közb irt okosok). Szirmay). Orczy). Tállya (u. Csépa (u. város). Szendrő (Csáky). Tisza Füred (Pan- kotay. Puky). S. Barancs (Barkóczy. Jenke (Pongrácz). koronaváros). Szemere. Nagy Mihály (Tybold). Gálszécs (Fi- scher. Csörgő (Bretzenheim). Zemplénmegye: Bodrogkeresztúr (Erdődy). Szerednye (Majláth. Lónyay). Lüley). Hevesmegye: Gyöngyös (Eszterházy. Szemere. Ghillányi. Szepesmegye: Hunsdorf-Hanruszfalva (Okoli- csányi. Alsó Verecke (u. Dévavá- nya (Baldachy. Ungmegye: Szobránc (Buttler. Daróc (Okolicsányi. Borsodmegye: Miskolc (privil. Farkas). Perényi).-Ujhely (Bretzen- heim). Gyulay. Pásztó (Draskovich. 110 szász (u. azok). Szirmay. Ungvár (a kamara). Grassal- kovich. Liszka (a szepesi püspök). Gosztonyi. Csaba (munkácsi püspök). Tolcsva (Szirmay). Forgács. kir. Tisza Beő (közbirtoko- sok). Orczy). Minay (Minay. az). Szirmay). Kazinc (Radvánszky. Szentpéter (Er- dődy. Ocskay. Ladamér (u. az). Felső Ábrány (közbirto- kosok).-né). Vicz- mándy). Szepessy. Bernáth). Wimpffen). Homonna (Csáky). Molnár). Zboró (Er- dődy. Sárosmegye: Bártfa (sz. Draskovich). Berzevice (Berzeviczy). Sáros- patak (Bretzeníieim). Τarcal (a ka- mara). az). Mező Kaszony (Dolinay. Monok (Andrássy). az).

Szeklence (u. Papp). Máramarosmegye: Ökörmező (a kamara). Kará- csonfalva (Pogány). Chernél. Balkány (több birtokos). Nagysziget (koronabirtok). Korniss. Priszlop (Pogány. Rudnyánszky). Keresztút (Ibránvi. Magyari). Perényi). II- losvay). Revitzky). . Sámson (Budaházy. Vértes (Papszász. Buly (u. Békésmegye: Szentandrás (Horváth. Újfe- hértó (Margittay). Biharmegye: Nagyvárad (püspöki város). azok). Hi- degpatak (Teleki. 111 (Sztáray). város). város). Vay). Derzsi. Be- rettyó-Újfalu (Eszterházy). azok). Mojszen (közbirtokosok). Kölcsey. kir. Csanádmegye: Makó (a csanádi püspök). az). az). Bátyus). Simay). az). Szaplonca (Szaplonczay). kir. Bar- cánfalu (Barczán. Gem- zse (Károlyi. Csongrádmegye: Szeged (sz. azok). Tass (Eszterházy). Álmoséi (Zsombory. Csaba (Beliczay. Varanno (Halier. Nádudvar (Vay. Kürthy. Nagy Kalló (Kállay). Bártfalu (Kodra. Dobra (Haller). Simánd (közbir tokosok). Sztropkó (Pethő). Szen- tes (Károlyi). Mária Pócs (több birtokos). Aradmegye: Ó-Arad (sz. Ugray). Dőry). Herincse (u. Dada (u. azok). Kazinczy). Barkóczy. Rozavlya (u. Krassómegye: Lúgos (a kamara). Nyírbátor (Károlyi). Perényi). Úrmező (u. Bedő (közbirtokosok). Mező Τ elégd (Halier. Pethő). Felső Visó (a kincstár). Bánóc (Bánóczy). Szabolcsmegye: Kisvárda (Eszterházy). Kabalapatak (a kincstár). Bér- cei (u.

Halmi (Perényi. Ugocsamegye: Nagy Szőllős (Perényi). éppen a bir- tok jellegénél fogva. Máté- szalka (több birtokos). Felső Falu (u. Csenger (Teleky. Haller). Megyék szerint a következő egyházi birto- kokon laktak zsidók: Fejérmegye: Füle (veszprémi káptalan). Aranyos Medgyes (Teleky. kir. Sóskút (u. * A nemes földesurak sorát szépen egészítik ki az egyházfejedelmek. az). az). Torontálmegye: Nagy Becskerek (a kamara). Fan csika (Megyery. kik az egyház birtokain ad- tak hajlékot és védelmet a zsidóknak. Vécsey). Nagyon fi- gyelemre méltó a következő sorozat. midőn birtokaikon hellyel- közzel 500-1000 lélekszámban is engedték lakni a zsidókat. Etyek (u. város). Versec (a kamara). ethikaibb nézőpont által ve- zéreltették magukat. Sárközújlak (közbirtokosok). kiknek föltétlenül megbízható szolgála- taikra számíthattak. Nagyszentmiklós (Nákó). Csóka (Marczibányi). Nagy Kikinda (szabad ke- rület). azok). mert az egyházi tulajdonosok bizonyára magasabb. Temesmegye: Temesvár (sz. az). Nyir Medgyes (Teleky). . 112 Szatmármegye: Nagy Károly (Károlyi). Csa- kova (a kincstár). Nagy Perkáta (u. Mikola (Mikolay. Bessenyei). Wesselényi). Szinérváralja (Korniss. Ibrányi). Apa (u. Károlyi). Gebe (Teleky). Hodász (Eördögh. Pá- kozd (fejérvári káptalan). Mándy). azok).

az). Ta- . az). az). Veszprémmegye: Veszprém (püspöki város). Bár (u. az). Berény (u. az). az). az). az). Város Lőd (u. Farad (csornai prépost). Csököly (a veszprémi püspök). Kiüti (a veszprémi káptalan). Ácsa (u. Kapoly (u. Hajmáskér (a veszprémi püspök). Komárommegye: Kolos (szentmártoni főapát). Sopronmegye: Szany (győri püspök). Párkány (u. Koppány (u. az). az). Attala (a pia- risták). Somhegypuszta (a Szt. az). Győrsziget (győri püs- pök). az). 113 Győrmegye: Baj es (győri káptalan). Endrőd (a tihanyi apát). Górna (u. azok). Kajár (sz. Vasmegye: Szombathely (szabad püspöki vá- ros). Pápóe (a szombathelyi káptalan). az). Sztpéter (u. Keresztúr (u. az). Mosonmegye: Vinden (a ciszterciták). Tüs- kevár (a győri püspök). az). Tolnamegye: Szántód (a veszprémi püspök). Kis Lőd (u. Gör- geteg (u. az). az). Fokszabadi (u. Benedek (a kaposfői prépost). Benedekrend). az). Nagy Tevel (a zirci apát). Zalamegye: Sümeg (a veszprémi püspök). Vásárosfahi (u. Ács (u. Siófok (a veszprémi káptalan). az). Udvar d (u. Mernye (a piaristák). Kis Jenő (u. Ó-Perént (a szombathelyi püspök). Mar- tos (u. az). Piszke (u. Vanyola (a szombathelyi szeminá- rium). Benedekrend). az). Somogymegye: Szob (esztergomi káptalan). Cakóháza (u. Toponár (religio fundus). Osepel (veszprémi püspök). az). Szent Miklósi a (a győri püspök). Gölle (u. az). Imől (a prímás). Rátót (u. Ság- vár (u. Ravaszd (szent- mártoni főapát). Koroncsó (u.

Tagyon (u. Belényes (a nagyváradi gör. Borsódmegye: Csaba (a munkácsi püspök). Zalka (u. Lo- vas (a veszprémi káptalan). Zemplénmegye: Liszka (a szepesi püspök). Cétény (az esz- tergomi érsek). az). Kálla (u. Királyhelmec (a leleszi prépost). az). Liptómegye: Szent Mária (a besztercei káp- talan). Prépost (u. Merenye (υ. Biharmegye: Nagyvárad (püspöki város). az). Apáti (u. az). az. Csanádmegye: Makó (a csanádi püspök). az). Kolbásztól (az eperjesi püspök). Nyitramegye: Lehota (a nyitrai káptalan). az). az). Mária (a kas- sai püspök). Nyitra (püspöki város). 114 polca (υ. az). Szepesmegye: Ófalu (az eperjesi g. Pozsonymegye: Szerdahely (az esztergomi érsek). Nógrádmegye: Bércei (a váci káptalan). püspök). Bácsmegye: Β ács (a kalocsai érsek). Kékkút (u. Idrány (a jaszói prépost). Cabaj (u. az). * A nemes főurak és birtokosok hosszú lajstro- mát szépen egészíti ki az egyházi hatóságok sora. Nyésta (u. Páhok (u. az). Szt. Zala- egerszeg (a szombathelyi püspök). Esztergommegye: Párkány (az esztergomi ér- sek). Alsó Dörgicse (a piaristák). Abaújmegye: Apáti (az egri káptalan). püspök). Pereszlény (a budai prépost). k. az). az). azok). Prága (u. az). Szili (a nyitrai püs- pök). . Nagy ölyved (a prímás). Bazsi (u. Nova (u. Kiskér (u.

bár érezték. döntöttek az 1840. hanem az idők szellemén. hogy abban a félszázadban. ha csak egy-két láncszemmel tágult is a jognélküliség bilincse. hogy csak egy fokkal jutottak előbbre. országgyűlésig eltelt. mely II. hogy amily mélyen sérti emberi méltóságukat a harmadrendű polgárság állapota. szabadabban mozoghat- tak. nem csupán faluzták s rongyot szedtek. 115 mely legfényesebb tanúságot tesz a zsidók megbíz- hatósága. teljes szellemi és erkölcsi tartalmukat s tudták. Főurak és egyházna- gyok. hanem lelki erőkben is gyarapodtak. t. magas szellemi életet is folytattak. kik ismerték és becsülték a birtokaikon élő zsidókat. . ha a Karok és Rendek ismerték a zsidók hasznavehetőségét és hű szolgálatait a fő- urak és egyháznagyok anyagi érdekeinek előmoz- dításában. hogy nemesi kiváltságok fényén nem ejt elhomályosító foltot sem a jobbágyok. úgy a zsidók ismerték önön értéküket. A zsidók teljes tudatában voltak annak. − nem a zsidókon múlt. szabadabban fejthették ki erőiket. természeti jogon épült emberibb életet élhettek. ame- lyen − ha még nem érkezett el az ideje annak. sem a zsidók egyenjogúsítása. éppoly előnyére válna az egész országnak teljes polgári joggal való felruháztatásuk. hogy a zsidók teljes polgárjogot nyerjenek. hogy az 1840: XXIX. országgyűlésen. József halálától az 1840. Örültek a zsi- dók. meg nem érde- melt ajándékot.-c. De a zsidók megörültek a kevésnek is. nem nyújtott számukra különös kegyet. mely még ural- kodott az országgyűlésen s amely még nem tudta megérteni. hasznavehetősége és jogaik kiterjeszté- sének érdemes volta mellett.

Ilyenek voltak: (a zárójelben közölt évszámok az illetők első munkájának megjelenési évét jelzik) Auspitz Joáb keresztúri. Goifein Benedikt hogy eszi (1827). Munkácsi Izsák munkácsi (1808). a vallástudományi irodalomban örökítették meg nevüket s műveikkel nemcsak gyülekezeteikben. sőt számos esetben a külföldön is szellemi és erkölcsi hatást gyakoroltak. Rottenbauer Izsák budai . Leipniker Baruch zi- monyi (1796). A zsidó gyülekezetek szellemi színvonaláról és erkölcsi értékéről tesz első sorban tanúságot a rabbiknak. Chorin Áron aradi (1826). Lőw Eteá- zár liptószentmiklósi (1786). Lichtenstadt Wolf trencséni (1788). Frankfurt Lob nagymartoni (1837). majd duna- szerdahelyi (1822). Littauer Iszákár Dób szentpéteri (1805). Krieshaber Izsák paksi (1799). Pollák Lévi nagymartoni (1791). Jákob ben Méir óbudai (1830). Kunsfadt Ja- kab Koppel verbói (1837). de az egész ország zsidósága körében. Kutna- Kempfer Áron tatai (1834). Kohn Gábriel rohonci (1822). Deutsch Dávid szenici. Lőw Benjámin Wolf nagytapolcsányi (1821). Ganzfried Salamon ungvári (1835). kik . Kunit z Mózes budai Π820). Kohén Jehuda munkácsi (1788). Füsder Jechiél Michel pozsonyi (1838). majd hanusz- falvai (1792). hogy tudásuk és szorgalmuk az ország anyagi felvirágzását nem hátráltatja. Franki Izsák szántói (1806). Oppenheim Simon pesti (1831). mint lelki vezéreknek hosszú sora. 116 immár tudományos pályán is szolgálták a közjót és megmutatták gazdasági téren is. Brill Ezriél pesti (1827). Jechiél Michel ben Ábra- hám Méiv cifferi (1830).

117 (1814). végül bonyhádi (1820). De a rabbik nemcsak a vallásos élet őrei és hirdetői voltak. majd köpcsényi (1785). Tauber Chájim óbudai (1835). Tannenbaum Ábrahám keresztúri. Jekuthiel Zalman Wolf hanuszfalvai (1808). balassagyarmati. hanem megragadtak minden neve- zetesebb alkalmat. e félszázad alatt nyomta- tásban megjelent hazafias beszédek címeit. hogy a gyülekezetet hazaszere- tetre. de bi- zonyára nem volt egyetlen zsidó gyülekezet sem. Taubeles Áron óbudai (1791). Sonnenschein Mózes túrócszentmártoni (1840). Ná- hum ben Salamon íren cseni (1840). majd szikszói (1794). Boskovitz Wolf makói. Ullmann Sálóm bokîogasszonyi. rabbik és tudósok. majd lakompaki (1876). hol az illető alkalmakkor ne buzdították volna a . pesti. Kut- tenplan József stomfai (1815). Rapaport Jó- zsef Mózes hanuszfalvai (1806). Broda Zwi Hirsch szenici. Stem Zalmen rohonci. király és hatóság iránti hűségre oktassák. majd nagymartom (1795). Spitz Méir baranyai (1792). melyek egymagukban egész korrajzot tartalmaznak. Leipnik Zewi nagy- váradi (1826). Spitz Izsák bony- hádi (1789). kik a vallásos. kik beszédeik gyűjteményeivel járultak távoli gyüle- kezetek neveléséhez. Karpelesz Eleázár albertirsai (1793). Áron ben Jicchok rohonci (1792). Bloch Iszá- kár szenici. korukban híres hitszónokok. irodalmat gyarapították és mélyítet- ték. Szófér Mózes pozsonyi (1816). Glogau Áser Lemil kismar- toni (1821). Weiter Jakab bicskei (1830). főrabbik. Alábbiakban közöljük. majd aszódi. Meyer Ábrahám csabai (1839). Tauber Áron bátorkeszi rabbik.

Fürsti Primas Carolus Ambrosius . Erzherzoge Franz Carl und Alexander Leopold Palatin in der öffentlichen Synagog gehalten worden. gehalten den Men November 1789. 1790. k. Leopold II. runigenen Siege. Ungücklissechicksal. Arad. kön. Pressburg. v. Ofen. Bánhidy. Hoheit des durchl. und der Königin Ma- ria Theresia. druckt bey Katharina Landerin. gehalten in der Synagoge zu Simánd den 2. Ofpn 1791. C h ο r i n Áron: Trauear-Andachtsrede über Ludwigs XVI. April 1802. Gehalten den 5sten Juni 1793. M. k. Münz M ó z e s : Anrede des AltsOfneir Oberrabbiners M. Maj. Joseph des II. welche bey der feyerlichen Ankunft Sr. Waitzen 1803. Aus dem Hebräischen übersetzt von Mojzes Ema- nuël Leipniker und Abraham Kohn mit einem Anhang bibli- scher Texte und Erklärung. an die dasige Judenschaft bei den Krönungsfeierlichi keiten desi Königs von Ungarn Franz I. A nyomtatásban megjelent beszédek és üd- vözletek időrendben a következők: F r e u d i g e s und ö f f e n t l i c h e s D a nkiο ρ f e r dei- Akofmer Judengemeinde über die vollkommene Genesung Sr. Hochheiten der dürchl. März 1793. welche an den Krönungs tag Sr.y der feierlichen Installation Sr. und die glorreichen über die Türken er. von der Judenschaft in Press- burg im Namen der sämnitlichen im Königreich H Ungarn wohnhaften Juden in hebräischer Sprache gehalten worden. Chor in Áron: Gedächtnissrede über das Ableben des Herrn Jdh. mit einen. Ofen. Maj. k. ins Deutsche übersetzt. Anhang zur Vaterlands liebe: an die dasige Judenschaft gehalten den 6. F r e u d e n G e f ü h 1 e der Graner Judenschaft he. Übersetzt von Moyses Emanuel Leipniker und Abraham Kohn. G e b e t und Α n d a c h t e n. Erzherzogs von Oesterreich und hochw. ge. 118 közönséget polgári kötelességek teljesítésére. ki- rály és haza iránti hűségre. 1792. (selyemre nyomtatva). Münz M ó z e s : Lobe und Dankrede.

1814. In das deutsche frey übersetzt von Marcus Brcsnitz. Ofen-. Bojanovszky gebore- nen Elisabeth Freyin v. den erwünschten Frie- den.: Herzens Ergiessung bei der Beendi- gung der weil. Münz Mózes: Predigt zur Sieges und Friedensfeyer bei Gelegenheit als Fran-z I. 1803. und der glücklichen Zurückkunft unseres allergnädigsten Landes vaters Franz I. Gemeinde zu Pesth gehalten wurde. Hirschfeld H. L. Podmanitzkv. Excellent Herrn Franz Grafen von Schönborn zum Obergespan im Beregner Com itat von der Judengemeinde in Munkács. nach den erfochtenen glorreichen Siegen am 31. Spitzer Α. Gememde Vorsteher abgesungen. W a h r m a u n I z r a e l : Predigt zur Erweckumg der Mildthätigkeit seiner Gemeinde gegen die durch den Krieg verunglückten Provinzen. May 1814 in Paris uns. Raab. Ofen. Auf Anord- nung der Altofner isr. Ins Deutsche übersetzt von Philip Jakohovies Pest. W a h r m a n n I r á e 1: Patriotische Blume zur Sieges feyer. Nation in Unjgarn mit grosser Feyerlichkeit in der Synagoge zu Press bürg· gebethet. Wien. 1808. L ο b g e s a n g und G e b e t h afe ihre Maj. 1814. Ofen. Aug. 1814. Siegeslied zur Fever des Friedens. die Kaiserin Maria Ludowica die hungarische Krone angienommcn von der isr. 1808. Brcsnitz Márkus: Freudenruf zur Feyer der Zu- rückkunft Franz I. 1808. nach Wien den 17. 1814. 119 zum Erb Obergcspan des Graner Komitats am 17. Freyin und Generalin v. Juni 1814.: Dankrede gehalten am Tage der Instala- tion Sr. 1806. schenkte. L ö w i n g e r I. welche von der isr. S e h ο s s b e r g e r 11 i r s c h: Anrede zu Ehren und Wür- den seinur Bischöflichen Gnaden Herrn Jcsef Wild bei seinem feierlichen Einzug als Bischof zu Raab von der sämmtlichen Judengemeinde in Szigeth nächst Raab. verfasst und abgehalten . Aus dem Hebräischen treu übersetzt von Karl Kohllman. 1806. Pesth. Ofen.

1822. Vein den Glaubensgenossen der mimischen Reli- gion in Grosiswardicin. tanító Veszprém): Freudengegisang. 1818. Β r e s n i t z M á r k u s : Zur hochfestlichen Ankunft des Herrn Fürsten Alexander von Rudirni bei Hoc h desselben Ein- zug in Ungarns uralte PrimatialsResidenzstadt Gran. darge- bracht von Bejkiennern der mosaischen Religion zu Gran. B. Ofen. Bresnitz Má r k u s : Anrede nebst Weib. 1820. Pesth. Ma- lonyay von Vicsap. 1820. Chorin Áron: Sr. G. 120 am 19. Hesky Antal (izr. 1818 und auf Kosten der Aszóder Judengemeind-e in Drudk gebracht in Aszód. v. Opjpenhcimer. Finaly Zsigmond: Israels Gefühle bey der Insta- lation des Grafen Franz Zichy zum Obergespan des Biliarer Comitats. Oppenheimer Bern. Saphir M. Aim Tage der glorreichen Ankunft Sr. April 1820. Neutraer Comitats. Gemeinde. a. Arad. Arad 1823. Wenckheim. Chorin Áron: Herzensregungegn bey der Installa- tion S. Flochgeb. Dioecesen Bischof zu Veszprém. Admis nistration des Obeirgcspanswürde im Arader Comitat am 7. 1815. Herrn Anton v. Pesth. in der Obergespannwürde des löbl. Jos. Malay. Nep. Fürstlichen Gnaden Herrn Alexaris der Rudnay dies Königreichs Ungarn Primais Erzbischof von Gran bei seiner Durchreise am 10. Wien. April 1823. Gesungen von den Weszpremer Israeliten. April. Tynnau 1825.: Fest Opfer dem Grafen Leo- pold Pálffy bey seiner feyerlichcn Insitallktioni zum Obers gespan des Pressiburger Comitats dem 19. überreicht von der Arader isr. Böhm K á r o l y : Empfindungen der Israeliten bei der festlichen Installation des Herrm Jon. Ofen.Gedicht an Erzherzog Josef h Anton und dessen Gemahlin Hermine. Nach dem Heb- raeischen von dessen Sohne J. Gnaden des Hohw. Aug. 1822 darge- bracht von der isr. Gemeinde in Pressburg.: FreudcniGesamg zur Fever der Anwe- senheit unseres Landesvaters Franz I. Herrn Baren. Κ n Ő ρ f 1 e r Miki ó s: Gedicht zur Feier der Installa- . Aloys Frcyh. Temesvár s. Grosswardein 1825. 1820. (Münz Mözcs héber beszédének fordítása).

Franz I. in der kön. Örömszózat. 1832. Ο p p e n h e i m c r Iign. 1825 dargebracht von den sämmtüchen treuen israelitischen Landes-Unfrerthanen im Königreich Ungarn. am 2. Dargebracht von der isr. Arad. helbr. . deutschen Primiärhauptschule zu Pressburg. Gedichtet von . Maj. . Obergespann des Arader Comitates. Waraedin 1832. gehalten in der Synagoge des Neustädter IsraelittcnATereins bei der festlichen Installation des Herren Grafen Anton Berényi zum infulirten Probstcn zu WaagîNeustadt. Orczy. Tyrnau 1825. ung. Frieden P. Deb- recen 1829. Majestät des j un gum Königs von Ungarn Ferdinand V. Ρ re s s h u r ge r I g n á c: Gedicht nebst Anhang eines in der Synagoge gehaltenen Gebets· bcy der fcycrlichcn Instal- lation zum Obergespan des Somogyer Comitates dem Herrn Alexander Mérey von Kaposmére. Sept. Nov.: Hochgefühle bey der glorrcichen Fever der Krönung Ihrer Majestät Carolina! Au- gusta in der Freyen kön.: Predigt bei Gelegenheit der glorrei- chen Fever der 40jährigen Regierung Sr. Rosenthal Móric: Dem Hochgeborenen Herren Alois Eördögh und Pető Kállay zum neuen Jahr 1830. S c h re i b e r (S z ό f e r) M ό z e s: Dank-Predigt nach .: Rede zur Fever des Andenkens an den höchsten: Besuch Sr. Weil Fülöp: Rede. 1825. Veszprém- ben 1832. Frever Α. Kornfeld M ó r i c z : Festgedicht Sr. és é. H. Wien 1825. 1830. Pest 1829. Pressburg 1832. H o n i g I g n á c : Öröm dal méltóságos Majláth György úr neve ünnepe alkalmából. Gemeinde in Pressburg. Kröinungsstadt den 25. 121 tion des Herrn Baron Lorenz v. Durchlaucht dem Fürsten und Herrn Joseph Pálffy bei seiner Installation zum Öbergespan der Pressburger Gespansohaft. F. Β e r n. Komorn. melly Gróf Zichy István úrnak Vesz- prém vármegyei főispányi hivatalába beiktatása alkalmával adatott a vármegyebeli egész zsidóság által.

B e t t e l . Löwy Α. R ο t h e n b e r g Ε f r á j i m: Herzenserguss an Sr. Arad 1838. Grain 1839. der königl. ihren edlen Be- Schützern unterthänigst geweiht. Hochs fürstliche Gnaden Joseph Kopácsy Graner Erzbisehof am Tagei des fendlichen: Einzuges. (Névtelen). Neutriaier Comitats des Alloys Freiherrn Mednyánszky. S c h w a b Low: Rede zur Feier des Geburtstages Sr. I. Maj. Presse bürg 1835. Lippe Wolf: Grosse Andacht auf den Tod Sr. unga. in der Synagoge zu Pucho. nebst andächtigem Ge- bethe in der Synagoge zu Temesvár den 23.H e i m L e o ρ ο l d: Trauer-Rede. März 1835. im Israel. Hause zu Pesth.CivileEhrcnmedaillle. welche bey Gelegenheit der glücklihchen Genesung unseres Kaisers und Königs Franz. März. Tyrnau 1835. Presslburg 1839. Höchstsei. Skreinka L á z á r : Rede bei Gelegenheit der feier- lichen Austheilung der dem Plerrn Moyses Hirsehel allergnä- digst verliehenen goldenen. unseres Kaisers und Königs Franz I. Franz I. . Pesth 1835. T r a u e r A n d a c h t für Franz I. vorgetragen wurde. 122 überstandener Cholera Gefahr. Ofen 1835. Beth. Wairüsdin 1834. Ofen 1835. L e i t n e r J ó z s e f : Willkommenes Wort an den hoch- geborenen Herrn Grafen J. Ins Deutsche übersetzt von. n. Presishurg 1832. Altofen. Temesvár (é. T r a u e r A n d a c h t für weil. Nep. Moses Eisner. 1835 veranstalteten Gedächtnisfeier Sr.). im Israel. Tyrniau 1840. Tempel zu. Erdődy. rischen Statthaltercy Rath bei seiner Introduction als Admi- nistrator. gesprochen bei der am 13. Majestät Franz I. Weil Fülöp: Trauerruf und Hoffnung nach der Ver- kältung Sr. glorreichen Andenkens. Franz I. Miaj. O p p e n h e i m D á v i d H i r s c h: Anrede. Flamm M a r k u s : Momente ans der Installation· E-um Obergespan des löbl.: Dankgefühle meiner Nation. Maj. Franz I. O p p e n h e i m D á v i d H i r s c h : Trauerrede über das Hinschdden Sr. Te- mesvár 1835.

Ehrsamen Judenschaft der Israel. tért kezd hódítani a gyülekezetekben. K r a k a u e r S a l a m o n : Predikátzió. Mistook 1817.: Homiletische Erstlinge. Bach József dr. * A hitszónoklat. Ferdinand I. nie Ily tartatott újonnan épült templomunk felszenteltetése alkalmoatosságával Nagy Kőrösön. Egy i s r a e 1 i t a é r z e m é n y e i az 1840-iki dicsőséges országgyűlés végeztével májusban. hol ünnepé- lyek alkalmával és a családi élet nevezetesebb eseményeinek idején felhangzik a szó. O p p e n h e i m Éliás: Predigt auf die Einweihung des isr. Worte der Weihe am 23. Steinaimainigler 1827. Bach J ó z s e f dr. Pest 1840. (V. Einweihung der neu- erbauten Synagqge zu Palota. Pesth 1837. Pest 1818. Weil Fülöp: Todtenfeier an der Leichen statte des Herrn Israel Wahrrnann. mely immár számba veszi a zsidóság mű- velődését. Bauer M arkussohn Hermann: Fromme Ansich- . Tyrnau 1836. Oct. 123 Maj. Gemeinde zu Tyrnau. S c h w a b Low: Die Forderung des neuen Tempels an die Gemeinde. Empfindungen eines Israe- liten nach dem Schlüsse des glorreichen Landtags im Mai 1840.: Freudengefüihle beim Ehe Jubiläum des Moses Rath und dler Rebecca Rath. mely nemesítő erővel szívekbe hatol. Gemeinde in Alt-Ofen am 18. Fehr. 1823. Ofen 1840. Nyomtatásban megjelent ilyen beszédekről e félszázadból a következőkről van tudomásunk: E h r l i c h J a k a b . Pesth 1823. Pick L. Bach J o s e p h : VersammlungSiFeyer der. Frey s t a d t Á b r a h á m: Predigt in deutscher Spra- che bei Gelegenheit der Einweihung der Synagoge in Komorn.: Andaohtsrede bey Einweihung der neuerbauten Synagoge zu Steimatmianger. Pesth 1818. Ofen 1826. 1835 bei Gelegenheit der ersten gottesdienstlichen Versammlung in der neuerbauten Synagoge der isr. Pesth 1840. Komorn 1837. Tempels in Kecskemét. Predigt gehallten bei d.).

die Ignatz Polak seinen Eltern aim 9. B u c h b i n d e r I z r a e l : Neue Erfindung aus frische r süsser Schaf* und1 Kuhmilch vortreffliche Butter und Topfen oder Käse in grösserer Menge und zwar ohne Kraft« und Kostenaufwand in wenigen Minuten zu er/eugen. * Ε félszázadban új irodalom is keletkezik. Ofen 1837. An seinem dreizehnten Geburt^ tage. Sept. Ein morali- sches Lehrgedicht. Mendelssohn Phädómja nyomán. Sze- ged 1836. erkölcsre. Fordí- totta és jegyzetekkel felvilágosította. Budán 1840. Szegedin 1837. Ε mű- vek a következőik: Bauer M a r k u s s ο h n (M á r k f i) H e r m a n n: A lé- lek halhatatlanságáról. Abhandlungen über Moral und Nächstenliebe. Ofen 1817. Witen 1820. . B l ü c h e r Ε f r á j i m I z r a e l : Marpe le son arámi. mely egyrészt héber és német. Wien 1839. K a seh an 1828. másrészt pedig a kor szellemében bölcselkedő elmélkedesekkel óhajtja a zsidó közönséget hitre. Szeged 1837. Pest 1840. Bauers M a r k u s s ο h n (M á r k f i) H e r m a n: From- me Ansichten. 124 ten. die sittlichen und religiösen Prinzipien des Glaubens in 3 Abteilungen in deutsche ι Sprache. Granichstädter Simon: Rede und Danksagung eines Kindes an seine Eltern. B l e i c h (Β a 11 a g i) M ó r i c : A zsidókról. sőt már magyar fordítással akarja terjeszteni a zsidó vallás és a történet ismeretét. Bloch (Β a 1 l a g i) Móric: Mózes öt könyve. Chorin Ar on: Ein Wort zu seiner Zeit über die Nächstenliebe und den Gottesdienst. Pest 1837. Β re s n i t z M à rku s: Die zehn Gebote. emberismeretetre tanítani. Chor in Áron: Hillel. valamint tudományéi kutatás eszközeivel földeríteni s hozzáférhetővé tenni a zsi- dóság régi irodalmának örökbecsű termákéit. 1837 als an seinem dreizehntem Geburtsfeste ehrfurchtsvoll äusserte. Air aim nyelvtan.

Prcssburg 1837. Ε i b e n s c h i t z S. Prága 1836. (Németre fordította és hé- ber jegyzetekkel ellátta). Prága 1803. D e s s a u e r G á b o r : Jad Gabriel. Frankel Bernát: Ein Sträusschen orientalischer Pflanzen zur Bildung des Geistes und Herzens. (önéletrajz). Chorin Arón: Jeked Zekunim. Pest 1819. Frankel Bernát: Torath Amuna Religionslehrc für die weibliche Jugend mosaischen Bekenntnisses. enthaltend rabbinisebe Legenden. és életgyalorlat kiegyenlítéséről). Fabeln. Prága 1828. Wien 1839. Chorin Arón: Emok Hasóve (Hit. (A Jóré Déa vallásé törvénykönyvhöz) írt jegyzetek). D e s s a u e r G á b o r : Joib. Frankel Bernát: Wegweiser zur wahren Glück Seligkeit des Menschen.: Gründliche und Kurzgefaßtste deut- sche Sprachlehre. Pressburg 1831. Pesth 1840. 125 Chorin Áron: Imre Noam. Chorin Aron: Abaik Szófér (Vitairat Kunitz Mózes ellen). halnemelkre való kiterjedéséről). Pozsony 1838. Berlin 1796. F r i e s c n h a u s e n D á ν i d: Kelil Hachesbón (héber nyelvű algebra és geometria). Prága 1831. . Chorin Áron: Zir Neeman (Értekezés a hiteelvek- ről). Ein fassliches Religionsbuch für die isr. Pozsony 1838. (Vélemény a biblia étke- zési törvényeinek bizonyos. Chorin Áron: Sirjon Kas-kasim. Prága 1798. (Vita ugyanazon tárgyról). Prága 1800. Pressburg 1829. F e u c h t m a m n S i m ο n törvényszéki zsidó fordító Pesten: Versuche in den Zweigen der deutschen Dichtkunst. Chorin Áron: Igcreth El-Assaf oder Sendschreiben eines afrikanischen Rabbi an seinen Collegén in Europa (a zsidóság reformjáról). Parabeln und moralische Er* Zählungen. Jugend.

Horovitz Lipót: Humorsitisches Triumvirat. Eine Sammlung Ge- müthlicher Aufsitze. Kohn Α. Leipzig 1839. Prága 1811. Kornfeld M ó r i c z : Der Dichter.ge zu Alt- Ofen durch die verheerende Donauiüberschwemmung.: Abhandlungen über das Lesen der heili- gen Schrift. Ein praktisches Rechenbuch. Wien 1796. Pressburg 1840. Mis- kolc 1830. Der Saphir geschliffen. N. Wien 1815. Leipzig 1839. . — Széfer Hadjjun (Bedaresi Világszemlélet könyvének magyarázata). Pest 1824. Horowitz Lipót: Lachtauben. — Beth Rabbi (Jehúda Ha Naszi élete). Low Julie: Die wirtschaftliche israelitische Köchin. Ego der fahrende Homöopath. Horovitz Lipót: Benoth Zion. Hugo Károly: (Bernstein Fülöp.: Der Schnellrechner. Leipzig 1838. Pressburg 1835. Ein Handbuch zum Unterrichte in der Religion und Sittenlehre. Pest 1833. Mosaik von Bernstein. Wien 1795. 126 F r i e s e nhausen Dávid: Moszdóth Tébél (héber nyelvű csillagászat és Kopernikus bírálata).: Schilderung der Schreekensta. (A kabbala védelme). Löwensohn J. Κunitz Mózes: Moszdóth Tébél (Logika). − Biographien berühmter Israeliten. Pressburg 1840. Kochbuch. Presshurg 1831. Pressburg 1838. 1844-ben kitért). L e t t e ris M. Ein lyrisch di - daktisches Gedicht. Löwisohn Salamon: Szicha bes-Alám Nesesamoth (Tanulmány a héber nyelvről). − Ben Jochai. Ofen 1838. Koref Herman:: Theoretischpraktische Anweisung zum Kopfrechnen. oder Witz. Wien 1805. Klein Gyula Lipót (Kilényi Hugó nagybátyja): Auf den Tod meiner Mutter Barbara Klein (szonettek). Pressburg 1838. Wien 1820. Frohsinn und Scherz auf einer Lustreise über lachende Fluren. Dr. Pest 1819.

Budán 1829. — Rós Emúna (Zsidó vallástan). Wien 1819. Wien 1815. verses bibliai dráma) Wien 1805. (Földrajz a Talmudban). Ofen 1840. Wien 1820. 127 — Beth hasOssef (Nyelvtudományi bevezetés a Misná- hoz). Pressburg 1840. (Jefta leánya. — Kurze biblische Geschichte mit einer deutschen und ungarischen wörtlichen interlinearen Übersetzung. Oppenheim Ben: Mé Beér (filozófiai elmélkedések). Ν e u m a n n Μ ό /es S á m u e l (Köpcsény): Bath Jif- tach. (Földrajz héber nyelven). neuer Stufengang beim Unterrichte in der ungarischen Sprache. — Hasjóser we-ha-berith (Erkölcsi elbeszélések. Wien 1814. Margulie s Mózes: Chakirath Hagemul (Elmélke- dés a túlvilágról). héberül és né- metül. Ν e u m a n n S a l a m ο n: Ganz. Wien 1822. — Melecheth Ha-Chesbón. — Melizath Jesu run (héber költészettan). — Biúr Milloth Ha-higajon. Ofen 1840. Wien 1835. Wien 1831. — Maagal Jásár (Héber nyelvtan logikai alapon. − Mechkeré Erec. (Majmúni logikai terminálom giája Mendelssohn után németre fordítva s héber jegyzetekkel ellátva). héberül és németül). Neustadt Adolf: Die erste Eisenbahn im König- reich Ungarn von Pressburg nach Tyrnau. — Mikhtebé Ibrith (Héber levelező). Prága 1829. — Siré Muszár (Didaktikai költemények. nebst einer schönen Sittenlehre flür alle Glaubensgenossen. Pest 1826. − Israelitische Religionslehre zum heilbringenden Unters rieht für die isr. Prága 1808. Wien 1815. Neumann Mózes Sámuel (Pest): Sittenlehre zur Veredlung der Jugend aller Glaubensgenossen. héberül és németül). Pest 1826. — HaíKadur. Wien 1816. Wien 1821. — Zwei Lehrkurse für den ersten Unterricht im Ungarin sehen und Deutschen. Ofen 1840. Jugend. (Számtan héber nyelven). .

: Poetische Erstlinge. − S(kreinka) Vorübungen Aim Unterrichte aus der Ral- binischmos. — Ébel Mose. (A vallásreform ellen). — Misié. Pressburg 1833. Wien 1814. Rosenthal Emanuel (Menaibem Mendel): Émek Sosánim. — Perknblumen aus den blüthenreichen Hainen . (Eposz nyolc énekben Illés profé* tárói). Pest 1830. Ofen 1839. Rosen thai S a l a m o n : Beth Oven (Apológia a hiti térítők ellen). Prága 1825. Fabrikanten und Gewerbetreibende. Ein dramatisches Ge* dicht. Ein Comptoirs und Reisetaschenbuch für Kaufleute. Pressburg 1834. 128 Oppenheim Hirsch: Éné Hadááth (filozófiai el- mélkedések a boldogságról). Prága 1841. Arad 1837. — Azkaroth Nefies. Wien 1839. Pesth 1827. Pressburg 1832. R o s e n t h a 1 Sámuel : Geographischsstatistischen Comptoir und Reiselexicon von Europa. . Pest 1830. — Dichtungen. Religion. Ofen 1839. Wien 1840. S a p h i r M. (Hagyomány és bölcselet). Wien 1829. (Elégia Szófér Mózes halálára). G. P o z s o n y i G á b r i e l I z s á k . − König Sauls Glück und Ende. Buda 1839.. Rosenthal Móricz: Magyarische Vorlesungen für die Schüler der ersten öffentlichen Kommerzialschule in Pest. Pesth 1824.orienta* lischer Weisheit. (Salamon Példabeszédei németre fordítva és hé« her jegyzetekkel ellátva). Religiöse Gespräche. Pressburg 1833. (Elégia Lemberger pozsonyi elöljáró halálára). Pest 1821. − Merkur. Pressburg 1827. Stern Miksa Emanuel (Menahem Mendel): Einige halbreife Erstlinge. Schacherles Jakab: Parperoóth Lechokhma (hé- bernyelvű geometria). — Tifereth Ha*Tisbi. — Hebräische Grammatik in Fragen und Antworten. − Has-Kabbala we-ha filozofia.

W a h r -m a n n J e h ú d a : Maarekheth Ha-Atakoth (a héber nyelv asthetikája). Pest 1839. nem mint irodalom. Weil Fülöp: Denkbuch der Überschwiemmung in Pest und Ofen. − Dibré Hajómim. am Versöhnungstage in d. Ofen 1831. 129 Schönfeld Barukh: Zeror Perahim (német költe- menyek héber fordításban). II. . (A Krónikák magyarázata és német fordítása). Pesth 1838. Zerach ben Méir (Kadisch): Oczár Chajim. W e i s s e J ó z s e f : Szifre Mielakhim. (A királyok köny- vének magyarázata és német fordítása). de legjelentősebb e kor oirvosi irodalma. − Die Leichtsinnigen (Jósika után). de keletkezése körülményeinél és művelőinek a zsidóság megismerése s méltánylása körül kifejtett hatásánál fogva. Kilényi Hugó atyja). c. Pest 1840. Pest 1839. mely a zsidókat vonz- otta. Ofen 1830. ki következő fordításaival kora legnagyobb íróit ismertette meg a külfölddel: Einiges über Ungarn (Széchényi István után). Wien 1814. − Zólyomi (Jósika után). Tempel zu Pesth abzuhaltenden Gebethe aus dem Machsor. Prága 1831. Prága 1836. − Die Böhmen in Ungarn (Jósika után). melyek közül természetesen az orvosi pálya volt az. Ö s t e r r e i c h e r József Manesz után két évtizedig nem tud a magyar bibliographia oly orvosi disszertációról. Prága 1836. — Salmé Toda (a német zsidók emancipációja alkalmá- ból Riesser Gábor tiszteletére). (A ta- nítás módszere). neuen israel. meg- nyitotta a zsidók előtt a tudományos pályákat. Hamburg 1840. − Ve r zeichnis s d. mely még. − Abafi (Jósika után). Pest 1839. Prága 1832. * Utoljára maradt. Pest 1840. − Die Κ arthaus er (Eötvös után). Pest 1839.kezdetleges. — Muszár Hászkél (ethika). J ó z s e f és halála után az 1790: XXXVIII. t. − Die Emanzipation der Juden (Eötvös után). Pest 1842. * Külön említést érdemel Ki lén y i J á n o s (Klein Her- mann.

Vindofconae 1830). Pestini 1832). már 1819-ben lett Pesten bölcsészeti doctor. L a n d s h u t Sámuel (De stethoscopio. Vindobonae 1831). Pestini 1832). A u s t e r l i t z e r Simon (De calculo úrinali. Pestini 1831). sistens varias méthodes teniam expellendi. Pcstini 1831). itt írta De c h i n i n a c t cinchonina érte- kezesét. utóbb kitért). L ő w y I g n á c z (De febri puerperali. Ho11an- der Leó (De bronchitide. Gold b e r g e r Adolf (De auro ejusque pracpara- tis. 1830-ban alapította s tartotta fenn s a j á t költségén Nagyváradon a Heilanstalt für a amme Blinde intézetet s mesz- sze vidéken fejtett ki legáldásosabb működést. Vindobonae 1830). H o r o w i t z Ν á t- h á n (De phtisi hepatica. Pestini 1832). Ρollák H e r m a n (Dis- sert. S a p h i r Zsigmond (De auro ejusque praeparatis. Pserhof er S a m u e l (Do morbo cereali. Heller Jakab (De colica satur- nina. Pestini 1826). Czuker Sámuel (Cholera orientális. Goldschmied Albert (De arsenico. Vindobonae 1828). Auerbach Miksa Ede (Praerogativae hominis jure na- turae. Pcstini 1830). Pestini 1830). H a u s e r J ó z s e f (Syst em a observatiorum circa epidémiám anno 1831 captarum. Pestini 1832). Pestini 1832). A nyomtatásban megjelent tudori értekezések és szcrzőiiki a következők: Roth S á m u e l (Generalis biosta- tica. Grósz F r i g y e s (Grósz Emil nagyatyja). Bettelheim József Lipót (De asphyxia. Vindobonae 1829). Pestini 1830). Rosenthal Bernát (Diagnosis morborum organarum . Pestini 1832). Vindobonae 1831). Grünfeld Vilmos (Chlorium chemice conside- ratum. Bing H e r m a n (De epilepsia. Pestini 1832). De morbillis animalis. C h ο r i n Κ ár o l y Z a k a r i á s (Cho- rin Ferencz atyja. de azontúl egyre sű- rűbben jelentkeznek s 1840-4¾ már tekintélyes irodalmat ké·- peznck. 130 mely zsidó jelölttől származott volna. Moscovitz Μόr ricz (De Cubebis. (De morbis tubae Eustachiarae. Adler Ignácz. Pest 1821). Vindobonae 1831). majd 1825-ben Bécsben orvosdoctor. G r ü n h u t J a k a b (De morbo scro- phulosa. Pestini 18321). Gross Fülöp (De vino. Altschul Éliás (De soorbuto. Pestini 1832. Ca jus G á b o r (De lingua et signo. Pick József (De Artemisia. Pestini 182°). Pestini 18321). Pestini 1830).

F r a n z o s D á v i d (De acclimatisationc hominis. K o p p e l Z s i g m o n d (De morbo rum cura diaetetica. S c h ö n feld L i ρ ó t (De angina.). Ε i b e n s c h i t z Μ ó- ricz (De febribiliosa. Ρ ο 1 1 á k József (De chloride. Pestini 18351). Pestini 1833). Pestini 1832). B i l l i t z e r F ü 1 Ő:p (De paralysi. Herz Lipót (De carditide. Budae 1835). B r a u n Sán- dor (De diaphragmatitide. Vinidobonae 1836). Budae 1837). Grünhut Ja- kab (De hydrothorace. Budae 1833). Pestin 1836). Klein Lázár (De haemophysi. 131 lacrymalium. Z u c k e r Leó (De metastasi lactea. O e s t e r r ei- cher Ede (De cataractis. Viennae 1832). Bu- dae 1837. B u c h w a l d Gyula (De cura pauperum. Pestini 1835). Β 1 u m e n f e 1 d Λ b r a h ám (Gastro- et enteroimalachia. Β res lau er J a k a b (Hydro- cephalus internus acutus. S p i t z e r H e r m a n (De chirurgiae relatione. D e u t s c h Mór (Medicus. Budae 1833). Kain Albert (De amaurosi. S c h l e s i n g e r Bernát (De remediorum abus-u. Pestini 1836). Pestini 1836). G e y e r S a m u e l (De tussi convulsione. Pestini 1832). (De alimenti . Budae 1837). Pestini 1835). A i b c l e s J ó z s e f (De morbis aetatum vitae humanae. F i n á 1 y Z s i g m o n d (De salubritate febrium in morbis. F r a n k é i Illés (De ictero. Pest 1835). sis tens primes ílineais physiologiae et pathologiae (psyches. Pestini 1836). Ε 1 s a s s N á t h á n (De legi- buis Mosaicis ad politiam medicaim spectantibus. W e i s z Sándor (De encephalitide. A u e r b a c h J ó z s e f (De investigendis hominum morbis. J a ko b ο v i c s M i k s a M ó r i c z (Morbus csömör. Lőwy Adolf (De diphteritide. Budae 1835). G o l d b e r g e r M o r i c z (Dissert. Budae 1837). G l a t t e r Ede I g n á c z (De im fluxu astrorum in organica. D e u t s c h József (De constitutione individuali. Pestini 1835). Kesten- band B e r n á t (De arthritide. Viennae 1837). alúri et natroni. Pestini 1836). Budae 1833). A beles Simon (Chorea Scti Viti. H o n i g I g n á c z (Rövid vázlata a kövérségnek. Pestini l837). Pestin 1836). Pestini 1834). Krerazir Mózes (Némelly magyar népgyógyszerek bíráló vizsgálata. Vindobonac 1837). Pestini 1834). Pestini 1833). Κ u c z y n s z k i S a l a m o n (De disphagia. Budae 1837). Pest 1837). L a n d e s m an n G. Pestini 1836). Pestini 1837). Budae 1835). Pestini 1834).

Vienna) 1832 és atrophia infantum. Pestini 1839). hogy körükbe fogadják s akit már 1846-ban a magyar tudományos Akadémia is kültagjának választott meg. Pestini 1840). F r a e n k l J a k a b Gyula (Circumcisio respcctu medico. Klein Ignácz Mór (De cynanehc membranaeca. Ο e s. G r ü n- wald Adolf (a gyógyszeri vizsgálatokról. J a k o b ovi es M i k s a M ó r i c z (Note sur lanthrakokali. Pesth 1839). Vindobonae 1837). Pestini 1839).helybeli és természettani szenv pontból. M a n g ο I d Salamon (De podagra. Rosenthal Zsigmond (De ábusu alcoholicorum. elvégre aban a korban nem minden orvos volt orvostudományi író is. Budae 1839). Paris 1840 és Du molluscum. Pestini 1837). hogy a fölsoroltak mennyiben vitték előbbre az orvosi tudományt. Paris 1840). s t e r r e i c h e r Elias (De fungis venerantis. Ám akadt e kornak zsidó orvosai közt egy. Schlesinger Ignácz (De hcmicrania solari. * Nem vagyunk hivatottak annak a megítélé- sére. Vicnnae 1838). Budán 1839). Budai 1839). Blau Vil- mos (De dysphagia. aki közelismert tekintély volt. R ó- z s a y J ó z s e f (Muraköz. aki körül versenyeztek az európai tudós társasá- gok. Pest 1840). Pestini 1832 és Fragmente aus dem Reiche des kalten Wassers. G u 1u mann Adolf (Conspectus physiologicus organismi bum an i. aki dok- tori diplomát akart. De az kétségte- len. annak csak disszertáció alap- ján szolgáltatták ki az oklevelet. Rosenberg Zsigmond (Aquae soteriae Daruvárienses. hogy azok az orvosok nem csekély mértékben szolgálták a hazai közegészség ügyét és hogy le- településük helyén s vidékén kimagasló műveltsé- gük folytán kiváló hatást gyakoroltak a zsidó gyü- lekezetek fejlődésére. aki Pesten . 132 Pestini 1837). Mandl Lajos volt az.

itt tanult s szerzett Sanguis respectu physiologico dissertatio alapján orvos- doktori diplomát 1836-ban. aki már atyjától örökölte kis birtokát Kálló-Semjénben. hogy nagybirtokos szomszédainak. 1838-ban közzétette föltűnést keltő Anatomie microscopique című munkáját. melyet számos anatómiai és physioló- giai tanulmány követett. akinek nevét tisztelettel emlegette a megye apraja- nagyja: Kästenbaum Ráfáel. melyet szorgalommal s hozzá- értéssel olyan mintagazdaság fokára emelte. hogy 1840-ben Liptóvármegye közgyűlése jegyzőkönyvi kivonatban hálás köszönetét fejezte ki eredményes munkájáért. egész életét lelkes odaadással a siketnémák tanításának szentelte. miként Gross Frigyes Nagyváradon alapított szemkórházával és egész Biharban kifejtett áldásos tevékenységével. Parison keresztül meg- nyílt tudományos érdemei előtt a magyar tudós társaság palotája is. 133 1812-ben született. Szerényebb keretekben. Vay és a . hol meg is telepedett. Ekkor azonban Zem- plénvármegyének is volt már egy zsidaja. tanulmányútra ment Parisba. Buttler. aki 1825-ben Sátor- aljaújhelyen végrendeletileg hagyott húszezer fo- rintot egy városi elmegyógyintézet céljára és száz- ezer forintot egy zsidó iskola alapítására. Liptó- vármegyének kitüntető elismerésében részesült Mauksch Móric. Köztiszteletben állt Si- chermann Manó földbirtokos is Szabolcs várme- gyében. „hogy a zsidók művelődjenek”. aki Liptószentmiklóson az or- szág legelső siketnémaintézetét alapította. a jognélküli zsidó állapotában megér- hette.

Újpestet alapí- totta. kereskedők és ipa- rosok letelepítésével új községet. mily szép a családi életük. szíveket hódított s tisz teletet szerzett a zsidó névnek. kinek 1848-ban bekövetkezett halá- lát Petőfi maga siratta meg „Ébredj föl vén mu- zsikus. valamint ha 1839-ben a karácsonyt megelőző vasárnapon Török Pál pesti református püspök a zsidók hely- zetének sürgős javításáról prédikálva azt mond- hatta. a szent hajléknak. aki a nádor udvari zenekarának volt a karmestere? És ha 1840-ben Basch József izraelita kereskedő Szegeden a bel- városi kaszinó tagjai által alapított „hangász- egyesület” választmányi tagja lehetett. hogy „gondoljuk meg. valamint Finaly Ansel óbudai hegedűművész. Vég- eredményében a közjót szolgáló nagyarányú vál- lalkozási tehetség tanújelét adta Löwy Izsák nagysurányi tímár. vén barátom” versével. aki hegedűjével bejárta az egész országot. Bernát és Joachim testvéreivel 1836-ban a szomszédos Ká- rolyi-birtokon tímárságot alapított s a gróffal kö- tött szerződésben biztosítva a teljes vallási és ipari szabadságot. ily nemes gyümölcsö- ket termő hitnek fája nem öli el árnyékával az erény magvait. akinek a pesti tímárcéh nem akarta megadni a telepengedélyt. Pest tőszom- szédságában. melynek legelső bírája volt. az első zsidó községi bíró. munkások. mily szerfölött ritka náluk a részeg- ség. melyben most . mily mértékletesek életük egész rendjében. mily szent az eskü a zsidók előtt. a jognélküliség korában. 134 Lónyaiaknak elismerésével dicsekedhetett. S említés nélkül maradhat-e Rózsa- völgyi Márk.

ha az udvart. t. báró Eötvös Jó- zsef látta világosan s méltó megütközéssel adott kifejezést A zsidók emancipatiója címen megírt . mely vallás-erkölcsi. teljes tárgyilagossággal értékelték a magyar zsidóságot. díszes boltozatai. meg az országgyűlés tagjait oly nagy hévvel nem ostromolják a kereskedő tes- tületek. s ha a tárgyalás alkalmával föl is hangzottak kifogások az iránt. Az ő győzelmüket jelentette a XXIX. melyhez sehogy se illik egybefoglaló keret gyanánt a XXIX. FEJEZET.-c. törvénycikk. − úgy olyan kép bontakozik ki előttünk az 1840-ik évi magyar zsidóságról. irodalmi és köz- gazdasági kultúrában s az ország közjavát elő- mozdít]:) tevékenységben nem állt a haza többi népelemei mögött. hogy vallásuk a társadalmi elkülönödést segíti elő. A zsidó versenytárstól való félelemben rejlő igazi okot az emancipáció előharcosa. A zsidók magyarosodása és polgáriasodása. hogy nem ol- vadtak föl még eléggé a magyarságba s hogy még „pallérozatlanok”. Nem egészen a Karokon és Rendeken múlt. hogy a magyar zsidók már 1840-ben nem kapták meg a teljes polgári egyenjogúságot. részben a zsidók segedelmezési készségüknek tanúi”. III. 135 Istent dicsérjük. úgy e kifogások dacára is Vas- es Pestvármegye indítványa győzedelmeskedett volna. A törvény- hozók nagyrészt − a kényszerítő körülmények nélküli jog-kiterjesztés iránt érzett természetes ellenszenvtől eltekintve − minden érdektől távol állva.

amiért az országgyűlés által törvénybe ikta- tott engedély dacára eltiltotta továbbra is terüle- tén a zsidókat a borkereskedéstől s az aszúbor- készítéstől s így gyakorlatban hiúsítja meg az or- szággyűlés által már valóra váltott szép elveket. Már 1840. hogy szabadelvűségének alapja csak önösség!” s erre az önösségre muta- tott Kossuth Lajos. csakhogy annál dúsabban viruljon az áldott középszerűség. 1. ha magát felhíva. jogosítva hiszi elnyomni minden nagyobb ipart.) Az önösség bizony győzött s a zsidóság a jog- gal remélt teljes méltánylásban megcsalatkozva. Ε beszéd hatása nagy mozgalmat váltott ki „A honi izraelitáik közt ma- . Pesten pedig Schwab Lőb főrabbi ugyan- akkor lelkes beszédben a szószékről buzdította a híveket magyarosodásra. soha el ne ragadhassa a jutalmat azoktól. mondván: „De vajjon hát ha a törvényhozás csakugyan a tudatlanság s ügyetlenség pártolását vévé magának feladásul. (Iratai XII. ki megérdemlé. − magyar hazánk nem fog elleneinek alkal- mat adni azon vádra. 136 és a Budapesti Szemle 1840. De örömében azonnal hozzá is fogott a magyartalanság és pallérozatlan- ság ellen elhangzott vádak alapos megdöntéséhez. a lassú lépésben elkövetkező fokozatos előbbre- jutásnak is tudott örülni. kik érdemet- lenek. köt. csakhogy az. aki Zemplén vármegyét kor- holta. 145. április 19-én hangzott el a szegedi tem- plomban magyar nyelven a legelső ima királyért. bilincsekbe verni minden talentu- mot. hazáért Bauer Márkfi Henrik hitközségi jegyző ajkaíról. évfolyamában közre- adott tanulmányában.

Pedig a pesti hitközség különben is előljárt a magyarosítás terén. ami polgáriasodásukat előmoz- dítja s elismertetésüket újabb lépéssel viheti előbbre. 1840-ben. Budán 1840. legdühöngőbb . 6-án a Pesti Hírlapban és febr. már akkor Damjanovics helyettes polgármester azt jelenti a pesti zsidó iskoláról a városi tanácsnak.” Irodalmi téren is megszólalt a zsidók kész- sége minden iránt. 137 gyar nyelvet terjesztő pesti egylet” alapítása cél- jából. s melyben az egész ország közönségének támoga- tását kérte egy magyar-zsidó. „bármennyire fáradoztak már hitsorsosaim ellenei azoknak jellemében minden árnyékoldalt kikutatni. Pesten 1840) és Rosenthal Móric tanulmánya: A Zsidó és A Korszellem Európában (Pesten 1841). hogy „a tanulók nemcsak szor- galomról és szép haladásról. Felvilágosító Értekezés (Előszóval és jegyze- tekkel bővítette Bloch (Ballagi) Móric. melyet 1841 febr. országszerte nagy hatást ért el egy név- telen röpirat: Egy Izraelita Érzeményei az 1840-iki dicsőséges Országgyűlés Végeztével (Pesten 1840). hanem a magyar nyelvben szerzett ismereteikről is adtak bizonyí- tékot. majd Bloch (Ballagi) Móric könyve: A Zsidóikról (Vajda Péter előszavával. Gasparich Kilit esztergomi kanonok elleni polémia). továbbá Schwab Arszlán irata: A Zsidók- ról. tanítókat képező intézet fölállításához. 4-én az Athenaeumban közölt. amikor a pesti iskolákban még nagyon mostohán bántak a ma- gyar nyelvvel. Különösen ióhatást keltett országszerte Bloch (Ballagi) Mó- ric lelkes fölhívása..

Schede! (Toldy) Ferenc. Teleky József. Kanyó Mihály. mert ha általában tetszést ara- tott a zsidók magyarosodása. ezen föl hívását Kossuth Lajos is ellátta szerkesztői meleg ajánlással. szerbek valamennyien nagy ellenállást fejtettek ki az erőszakos magya- rosítással szemben. mellyel gyermekeik taníttatását felfogják és űzik”. báró Eötvös Ignác és gr. hogy ő is értékelte a zsidók ezen irányú törekvését. Bloch. Császár Ferenc. Jankó- vich Miklós. Tótok. kinek neve ekkor már Bibliafordítása révén közismert volt s akit már a Tudományos Aka- démia is fölvett levelező-tagjai sorába. bizo- nyítja. de a zsidóság iránti elismerés nyilvánul meg az adakozók névsorában. horvátok. Íme gróf Széchényi István is. melynek őszinteségében nem kételke- dett s amelynek eredményétől sokat remélt az or- szág javára. Kacskovits Lajos. hogy min- dig legelső fokon állott azon szép buzgalmuk. mely a hazai nemzetiségek körében minden esz- közzel igyekezett a magyarosodást terjeszteni. hogy ő adakozott a ma- gyarosítást célzó tanítóképző alapítására. szászok. Széchényi István. Kerékjártó Alajos. Török Pál. Nagy súlyt kell helyeznünk Széchényi ezen elismerésére. melyben a követke- zőket találjuk: Bugát Pál. gr. aki egyébként a magyarság nézőpontjából nem volt zsidóbarát. úgy ez a tetszés a negyvenes évek azon politikai elvéből fakadt. de épp az a körülmény. s így köztetszéssel ta- . 138 üldözőiknek is meg kellett vallaniok. s ha nem is koronázta teljes anyagi siker. külföldi lapokban nemzetiségi elnyomásról panaszkodtak. Fogarasi János.

hogy a zsidók − kiket jognélküli álla- potukban s társadalmi elszigeteltségük mellett szintén a nemzetiségek sorában tartottak − ön- ként legnagyobb buzgósággal akarnak nyelvben is magyarokká válni. A beszéd által fölidézett országos fölhábofodás vi- hara nem ingatta meg meggyőződésében Széché- nyit. aki a zsidóban fölismerte. hogy a magyar zsidóság minél lelkesebb odaadás- sal hívja életbe azokat az eszközöket. amelyek segítségével a teljes magyarosítást viheti keresz- tül nyelvben és érzésben. Holott Széchényi egész pálya- futásában más nemzetiségi politikát vallott. ilyen elismerés csak buzdításul szolgálhatott. melynek eszménye a pesti egyetem zsidó orvosnövendékei köréből indult ki. Az 1840. „A honi izraeliták közt magyar nyelvet terjesztő pesti egylet” (röviden: magyarító egylet). országgyűlésen − úgy mondja Diósy − a zsidók magyartalanságáról. hogy annál a nyelvnek pengése dobogása lesz a szívnek is. 139 lálkozott. az 1848-ban kiadott Első Ma- gyar Zsidó Naptár és Évkönyv lapjain Diósy Márton titkár lelkesedéssel szól az egylet céljáról s örömmel számol be a már elért eredményekről. nemzetietlenségéről . Négy évvel utóbb. elle- nezte az erőszakos magyarosítást a nemzetiségek körében s 1842-ben az akadémiai nagygyűlést megnyitó beszédében erősen kikelt a nemzetisé- gek közt magyar nyelvet terjeszteni akaró „túl- hév” ellen. minthogy „a nyelvnek pengése még korántsem dobogása a szívnek s a magyarul leg- ékesebben szóló is még korántsem magyar”. 1844 május 8-án tartotta meg első közgyűlését.

de a nemzet követelése méltányos s a magyarhoni zsidó sietett is annak megfelelni. Rosenfeld József aligazgató. a zsidó közintézetekbe a nem- zeti szellemet behozni. . 140 szóltak. miként a magyar-zsidó nem chimära. nem alapos a vád. egyszersmind a civilizáció tényezőit lehetőleg sza- porítani édes honunkban. Tettinger Manó ellenőr. Boscovitz Károly pénz- tárnok. szóval: a nemzetiség tem- plomát egy nem csekély oszloppal öregbítvén. hanem a magyar sajtó termé- nyének olvasókörét gazdagítani. hogy az okvetlen bekövetkezendő polgáríttatásunk ne nagylelkű alamizsnaként. hisz Ábrahám és Árpád földiek voltak. Diósy Márton és Szegfy Mór titoknokok. a zsidókban szunnyadozó szellemi tehetségeket a hazai iroda- lomnak megnyerni. könyvtárt. hanem kiérdemelt díjul adassék meg. Ε célból olvasótermet. Be kell bizonyí- tanunk. számos magyarolvasó egyletet és magya- rító egyletet létesítettek a zsidók. Horovitz Fülöp és Einhorn Ignác (Horn Ede) könyvtárnokok és Hannover Móric gazda. Az egylet célja nemcsak a magyar szó isme- retének terjesztése. miért nem egyesülhetnének utódaik egy eszmében: a nemze- tiségben? Ez legyen végcélunk. Jacobovics Fülöp igazgató. a magyarságért lángoló szívű ifjak. A pesti egyetem zsidó hallgatói képezték az egylet lelkét. kik Decsényi. dr. ingyen magyar iskolát s óvodát tart fönn s jutalmat tűz ki a honi nyelv tanulásában magukat kitüntetőknek. melynek tagjai voltak: Dr. Ily nagy föladat neheze- dett az igazgató-választmány vállaira. Az utolsó országgyűlés óta 35 magyar tanodát. Kain. Horovicz.

Neumann Ármin és báró Kohner Adolf elnö- . Jakobovics Fülöp elnök-igazgató és Kern Jakab alelnök vezetésével „A nehéz kézműveket és a földmívelést az izraeliták közt terjesztő pesti egylet”. hogy ipari mun- kában is fejtsék ki erőiket. hogy 1844-ben egy elhunyt zsidó egyetemi hallgató fölött Bach József pesti hitszó- nok az egyetem udvarán fölállított ravatal mellett magyar nyelven tartotta a búcsúztatót. 141 Farkas. Α.és Földmíves-egylet” címet vette föl.. immár hetven- éves fönnállása idején Jakobovics Fülöp. kiket eladdig távol tartottak a céheiktől. ha már előbb nem lettek volna szívben-lélekben magyarok. Se- rény munkásságot kellett most már kifejteni a másik súlyos vád megdöntésére. Schoenberg Ármin. hogy zsidó ifjakat neveljenek nehéz kézi- munkára és a magyar ipar fejlesztésére. Kácser és Reich vezetésével még az egy- házi életbe is igyekeztek bevinni a magyar nyel- vet. mely utóbb a „Magyar Izraelita Kézmű. mely a zsidók magyarosodása ellen irányult. Weisz Μ. De a vád föl- fölhangzott. mely törekvés sikerének első nyoma abban mutatkozott. mely a zsidók részéről csekély mértékben űzött ipari s nehéz kézimunkával űzött foglalkozásokat kifogásolta. majd Kern Jakab. el kellett némítani s a zsidókban is megvolt a készség és vágyódás. hogy oly gyors magyarosodás a nyelvben nem történhetett volna. dr. Az egy- let. Alig néhány év alatt elnémult a vád. Megalakult tehát 1842- ben dr. dr. a komoly buzgóság és látható gyors eredmény mindenkit meggyőzött arról. s amely vád nem illette jogosan a zsidókat.

akiknek sorát az 1846-ban mester jogosítványt nyert Feiwel Lipót lakatos nyitotta meg. megragadott minden eszközt annak a bizonyítására. Bár a vidéken. a céhek rendszerét követő s azok szel- lemében élő kereskedő-testületek sikeresen gör- dítették akadályokat a zsidó kereskedők vállalko- zásai elé. hogy a kitanult egyleti növendékek a cé- hek ellenére is hatósági intézvényekkel és tanácsi végzésekkel szabadíttattak föl. csak nagy pénzáldoza- tokkal lehetett keresztény mestereket megnyerni. 142 kök vezetése alatt az országnak sok ezer képzett és művelt iparost adott. szűkebb térre szo- rult fcönben. aki nem vált szégyenére a magyar iparnak. hol Aradon (ahol különben Chorin Áron rabbi már 1820-ban buzdította a híveket az ipari pályákra). de Pest széles területén és ahol a városi tanács a törvényeknek közvetlenebb ellenőrzése . óriási nehézségekkel kellett megküzdeni a tanuló ifjak elhelyezése tekintetében. hogy zsidó inast vegyenek magukhoz. de hatást gyakorolt a vidé- ken is. noha 1843-ban József nádor igazságszeretete kieszközölte a városi ta- nácsnál. Nagy változás állt be már ekkor a kereske- delem terén is. Debrecenben s Nagykanizsán (ahol már 1841-ben merült föl ily egylet alakítása iránti mozgalom) hasonló egyesületek létesültek. hogy a zsidó nem iszonyo- dik s nem riad vissza a nehéz munkától. mely működését nemcsak Pestre terjesztette ki. s nagy küz- delmet kellett folytatnia az ifjú zsidó „mesternek a céhek zárkózottsága miatt. Az egyletnek. József nádor ma- gas pártfogásáért maga a zsidóság. a pesti hitköz- ség folyamodott.

utóbb pedig állandó összejöveteleket tartottak ér- dekeik megbeszélésére. szakképzettséghez. vagy a nagykereskedők testületébe lépjenek be. akik érdekeiket és ambíciójukat nem tudták abban a körben kielégíteni és keresték a zsidó kereskedők- kel az összeköttetést. hogy tagjai vagy a polgári. „mely az ország kereskedelmének akar Pesten központot létesí- teni. A zsidó kereskedők eleinte bizonyára csak alkalomszerű. minthogy a polgári kereskedők testülete csak helyi igényeket elégít ki s amelybe a tagok vallás- különbség nélkül vétetnének föl”. hogy már 1842 június 9-én pesti keresztény és zsidó keres- kedők együttesen folyamodtak a nádorhoz egy királyi szabadalmazott nagykereskedők testülete alakításának engedélyezéseért. inkább megadatott a mód a zsidó keres- kedők szabadabb mozgására s kereskedelmi tevé- kenységük fejlesztésére. hogy az osztrák abszolút hatalom 1851 feb- ruár 6-iki rendeletével beszüntette s tagjainak meghagyta. sérelmeik elpanaszolására s jogaik védelmére. hiszen a pesti polgári keres- kedelmi testület még 1844. Azonban magában a polgári kereskedelmi testü- letben is voltak elégedetlen elemek. A negyvenes években létezett Pesten egy „Izraelita kereskedők testü- lete” is. semmi nyoma nem maradt fönn keletke- zése és működése körülményeinek. 143 alatt állt. bizonyos alaptőkéhez. mely a kereskedés jogát nemcsak nagykorúsághoz. csak azt tud- juk. a nagy testü- letben természetszerűen akadtak olyanok. így történhetett. de keresztény valláshoz is kötötte. május 4-én fogadott el új alapszabályt. Három évnél .

Pollák Márk. folyamodást véleményezés végett. 20-án.. széles látókörű. Kadisch Joachim. meg- alakult tehát 1844. Fleischl Dávid. aki kötelezte . Pon- tzen Lipót. a nádor a városi tanács- hoz küldte le a. hogy az ország elszegényedésének egyik főoka az ipari termékek külföldről való behozatala s így minden pénznek külföldre való vándorlása.. Kern Salamon Enoch. s így sok huza-vona után csak V. 144 tovább húzódott az ügy. ami persze elutasító volt. Koppel Lipót M. Kunewalder Jónás. nov. Boskovitz József L. Rosenfeld Móric L. okt. Lakenbacher Jakab. Schulhof Ádám. a negyvenes években már 120 zsidó nagykereskedő volt Pesten. Kánitz Manó. Kunewalder Fülöp. akikre már figyelmessé váltak illetékes körök s akiket az ország közjólé- tének fölépítésében már nem nélkülözhettek. Kánicz Mózes Löbl. Mandl Joáhim. Jellemzésükre teljes világosságot derít a kö- vetkező két jelenség: Széchényi meg tudta értetni. Breizach Ár- min. a tanács a polgári kereskedők véleményét kérte. melynek tagja lehetett az. akik közt a „királyi szabadalmas izraelita nagykereskedők” című díszes csoportot a következők alkották: Bos- covitz Manó.. Hiábavaló volt a polgári kereskedelmi testü- let erőfeszítése. Stern József és Wodianer Rudolf. Herzfelder Dávid. 6-án az Országos Iparvéd- egylet. Löwy Ármin. Ferdinánd hagyhatta jóvá az alakulást 1845. közgazdasági érzékkel bíró s polgáriasodottság és műveltség korszerű szín- vonalán álló emberek. Nem műveletlen házalók voltak e nagykeres- kedők.

a Ferenc József kereske- delmi kórház elődjét. A másik jelenség szép fényt vet a pesti zsidó nagykereskedők: érzelemvilágára s tiszta embe- riességen alapuló gondolkoz Kanitz Manó kezdeményezésére alakult 1846-ban a Kereske- delmi nyugdíj és betegápolási egyesület. 145 magát. Magyarországon a legelső betegpénztár. ha különb embereket találnak a pol- gári kereskedők körében. hogy külföldre. 1. melynek célja az volt.tudatlan. Huszonöt év Magyarország Történetéből. gróf Dessewffy Emil. mely nem . Genf. választmányába pedig gróf Batthyány Lajos. alelnöke gróf Széchenyi István volt.). választmánya pedig Kos- suth. II. Az Iparvédegylet gyáralapító társaságot létesített. (Horváth Mihály. 389. gyakorlatlan. Szentkirályi és három pesti nagykereskedő volt. mely kórházat alapított. Szentkirályi Móric és Kossuth Lajos mellé Fröh- lich és Ullmann nagykereskedőket is beválasztot- ták. könnyelmű és irreá- lis” volta miatt a Társaság már második évében nagy veszteséggel megbukott. főleg Angliába szállítson magyar árút. igazgatónak azonban Szabó Pált tették meg.. De ugyanabban az év- ben létesült egy Magyar Kereskedelmi Társaság is. Az egyesületet Kern Jakab átszervezte s indítványára a kereskedelmi alkal- mazottak is köteleztettek a beiratkozásra. melynek elnöke gróf Keglevich Gábor. 1864. kötet. Ε társaság elnöke gróf Batthyány Lajos. kinek . Íme. hogy hat évig minden szükségletét honi készítménnyel fogja kielégíteni. Bizony nem kerültek volna oly díszes választ- mány sorába. gróf Teleky László.

Grünhut Jakab. 412. ki akkor Pesten gyakorlatot folytatott. mert még nem elégítették ki a törvényhozókat a zsidók magya- rul tudása. hogy némi társadalmi pozíciót is elfoglalhattak. Schwimmer Dávid és Stem M. Kain Dávid. 1840-ben remélték az országgyűléstől az egyenjogúsítást. Mandl Joakim. Ε két jelenség a maga természetes függvényei- vel azt tanúsítja. Oessterreicher Ede. Rothberger Dávid. Joffe Ármin. Pollák Henrik. egy csapásra elhallga- tott a vád. Finály Zsigmond. Kune- walder Zsigmond. Leó Bernát. Goldberger S. Schlesinger Ignácz. Kanitz és Kern e humanitárius téren kifejtett ér- demeinek szép emléket emelt Bolya i. 146 a polgári kereskedelmi testület köréből indult ki. Jaco- bovics Antal. Mil- hoffer József. mely társadalmi elismertetéshez nagyban hozzájárulta tekintélyes számú orvosdoktor. Neki- lendült a magyar zsidóság. s újból reménykedett. Egger Ede. remélte biztosan . Leitner Ármin. Rosenfeld József. Schlesinger Jakab. Rechnitz János. Schwarz Lajos. k· lapjain. olyan megfelelő ke- retek közt történt meg a vidéken is az egész or- szágban. Goldberger Adolf. Kadisch Lajos. Joffe Antal. S amint ily nagy arányokban bontakozott ki a zsidók polgáriasodása Pesten. m. Saphir Zsigmond. nem érhették el. Grosz Fülöp. Pessel Ábra- hám.. nehéz kézi munkára való készsége és művelődésben jelentkező pallérozottsága. Loeblin Ignácz. Lőwy Ignácz. hogy a zsidók polgáriasodása a negyvenes években már annyira emelkedett. Jaköbovics Fülöp. Ezek voltak: Baruch Manó.

Az országgyűlés rendbe hozta a protes- tánsok s katholikusok közti ellentétéket. amit pedig megaka- dályoznak vallásuk elkülönítő törvényei. Ugocsa megye azt követeli. Már az 1843-44. ha polgári állapo- tuk javítása vallásuk legcsekélyebb változtatásá- tól tétetnék függővé”. amire az ugocsai zsidóság azzal felelt. országgyűlésre ilyen irányban utasítot- ták egyes vármegyék a követéket arra az esetre. IV. hogy az 1843-44. midőn 1844-ben a Pesti Hírlapban maga Kossuth Lajos tartotta . hogy „a zsidók mondjanak el- len hitük elveinek”. Komáromme- gye arra utasítja követét. de a zsidókról szó sem esett. 147 és joggal. Még várniok kell. Így bontogatta szárnyait az újabb kifogás. országgyűlés. mely országos erőre kapott. hogy „a zsidók különc- ségjei kisimíttassanak a vallásügyekben”. míg társadalmilag teljesen beleolvadnak a magyarságba. FEJEZET. dűlőre vitte a lelkiismereti szabadság kérdését s a feleke- zetek közti teljes viszonosságot. nem jutott már idő rájuk is. Küzdelem az egyenjogúságért. igazságot fog szolgáltatni. hogy „addig ne emancipáltassanak. Majd máskor. hogy szóba kerülne a zsidók ügye. még várhatnak. mely különben is a vallásügyek rendezését tűzte ki célúi. míg vallásuk külsőségeiről nem faragják le a cafrangokat”. Ismét csalódtak a zsidók. hogy „in- kább lemond a boldog jövőről. Győr- megye azt kívánja.

ez a gondviselésszerű férfiú Lőw Lipót volt. Ekkor megajándékozta a Gondviselés a ma- gyar zsidóságot olyan férfiúval. mely idő alatt gymnáziu- mot végzett s egyetemi filozófiai előadásokat hall- gatott. Korin. s így röpült el az első kő. száma nagy dicsérettel ismertetett s azon kíván- . majd Ó-Budán és Pesten nevelősködött. a bécsi egye- temen pedagógiát hallgatott. Boskovitz és Prossnitz nagyhírű rabbijainál.és kulturkérdés s egyúttal az emancipációnak megteremtendő alapja. Ily alapos készültség- gel foglalta el első rabbiállását Nagykanizsán 1841-ben. rabbinikus tanulmányokat folytatott Tre- bitsch. Kismarton. ami irányadó volt egész élet- munkájában. mely uttóbb a magyar zsidóság egységét kettéhasította. ki szónak és tollnak fegyverével léphetett fel megalázott fele- kezete védelmére. ki a tudomány tel- jes vértezetével szállhatott síkra. 148 „nélkülözhetetlennek egy zsidó synhedrin össze- hívását. sőt 1845-ben „Jezsajás korunk tanítója” címen közre is adott egy magyar nyelvű prédikációit. Hivatalba lépésekor legelső tette az volt. Leipnik. melyet a Pesti Divatlap nyárelő 19. s miután még Pozsonyban elvégezte a luthe- ránus lyceum két filozófiai osztályát. a templomban ma- gyarul prédikált. hogy a hitközség iskolájának órarendjébe naponta két órát vétetett fel a magyar nyelv tanítására. A morva Czernahorán született 1811 május 22-én. hol működését annak a világos felisme- résével kezdte meg. hogy a magyarosodás a hazai zsi- dókra nézve élet. mely a zsidó vallást reformálja”.

lelkész nyílt levélben megtámadta a zsidókat. Ε táma- dásra a leghivatottabb választ Lőw adta meg. Lőw e beszédben nemcsak a magyar szó szeretetét köti hívei lelkére. hogy szembeszálljon: a zsidóság elleni vádak- nak és közérdeklődést keltsen a zsidóság igazai iránt. Az első alkalmat Ballagi Mór váratlan s feltű- nést keltő kitérése szolgáltatta. de áthatva hivatásától s egyben érezve hivatottságát. mennyire éretlenek még a polgári egyenjogúságra. számában nemes önérzettel és lebilincselő er- kölcsi fölénnyel sorol fel történeti példákat annak a bizonyítására. évf. 1844-ben három ízben adatott részére alka- lom. hogy a kitérések oka csak alantos önzés és „vajjon az ilyen jellemhiány előnyére volna-e az államnak?” A második alkalmat egy dr. ha gyengén is. amidőn Székács József. hogy „adjon Isten hazánknak sok ily derék magyar lelkészt”. szólj csüggedetlenül! Szólj a magyarhoz az ő nyelvén. J. ki az Allgemeine Zeitung des Judenthums VIII. rágalmazást megcáfolni kell. G. erőteljes szavakkal fejezi ki életének munkatervét is. hogy íme. 149 sággal fejezi be az ismertetést. pesti ev. 48. kik bosszankodni merészkedtek a ki- térésen. mondván: „Hol erényt ébreszteni. ott emeld fel magyar szódat! Bátran szólj. szerzőségé- vel megjelent „Némely igénytelen nézetek vallá- silag véve a magyarhoni zsidók meghonosítása s . s úgy nyilatkozót. gonoszságot dorgálni. megért és szavad visszhangzik rokonszenves ke- belében”. szidalmazásra felelni.

mely sorra véve a vá- dakat. A legszélesebb körű hatást azonban a Pesti Hírlapban közölt cikkével érte el. számában ve- zércikket írt „Zsidó emancipáció” címen. hogy megtán- torítsa jóindulatukban még azokat is. kik legben- sőbb rokonszenvvel karolták fel a zsidók egyen- jogúsítása ügyét. de ellenzi is a józan ész”. mely szerint „a zsidók egyenjogúsítását nemcsak nem helyesli. hogy „a polgárosított zsidó képén még fityeg valahol a régi megvetés szennyfoltjából!” s minthogy „korcsnemzedék magamagát soha meg nem nemesíté”. melyben kifejti. Ugyanis Fábián Gábor. de alig látott napvilágot. „az emancipáció mellőzhetetlen föltétele a zsidó és keresztény közti házasság fel- szabadítása”. Ezen cikkhez Kossuth szerkesztői . leghőbb vágyakozá- sukkal Palesztina felé tekintenek s messiási hitük is a szentföldre való visszatéréshez fűződik. csak mint felekezet él a né- pek közt s hogy nem politikai. hanem tisztára val- lási jelentősége van a szentfölddel kapcsolatos messiási hitnek. valamint a katholikus templo- mok keleti orientációjával teljesen azonos kifeje- zést lel az egyházban is. már Lőw is megírta elleniratát. hogy a szétszóratás óta megszűnt a zsi- dóság nemzet-volta. május 5. a Pesti Hírlap 1844. A röpirat nagyon alkalmas volt arra. a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. a tudomány erejével dönti le állításait s bi- zonyítja. 150 a magyar nemzetteli egybeolvadása ügyében” című s közfeltűnést keltő röpirat nyújtotta. mert a zsidók külön nemzetiséget alkotnak. mely különben az Isten országá- nak eljövetelével.

Amaz egészen a törvényhozó hatalmától függ. Eddig megy véleményünk. A zsidókat tehát nem lehet emancipálni. 2. 4. hogy a zsidó emancipáció iránti rokonszenv 1840 óta folytonosan fogyatékban van. de annak ideje elkövetkezett. mely a fennálló országlási rend- szerrel politikai egybehangzásba nem hozható . amennyiben a szociális egybeol- vadásnak törvényes határait el kell hárítani. . mint honunk összes lakosai oly töredékének kell tekinteni. erőtlen. polgári jogokból ki- zárni. s hisszük. . És így 3. hogy a zsidóságot hazánk- ban nem másnak.. 151 megjegyzést fűzött. De Mózes nem- csak vallásalkotó volt. hogy pusztán hitkülönbség miatt. 1.. mert vallásuk politikai institúció. mi a zsidók állítólagos erkölcs- telenségéből ellenhozatik. hanem polgári törvényhozó is . mely a többiektől csak vallásos hitben különbözik. hogy a po- litikai emancipáció a kérdést be nem végzendi ugyan. hisszük és valljuk. szere- tetlen. hisszük és valljuk. hogy minden ok. theokratiai ala- pokra fektetve. A zsidók eszerint hazánkban egy vallásfelekezet . Ez csak annyiban. hogy a zsidó eman- cipációnak két ága van: politikai és szociális. mi hisszük és valljuk. pusztán azért.. mint mi. hogy a társadalmi emancipáció lassú menete bekövet- kezhessek. gyönge. Igenis nézzünk magunk körül és sajnálkozva kell megvallanunk. isten törvényével. . mivel valaki a nagy világegyetem istenét más templomban imádja.. melyben a vegyesházasság előfeltételének helyeslése után a következőket mondja: „Ami minket illet. politikával el- lenkezik. midőn azon szempontból indulunk. igazsággal.

mint balvélemény. hanem külön nép is. hogy a lelkesebb zsidóik ezen ro- konszenv fogyatékának ürügyeit. mert erkölcstanjuk épp oly tiszta. melyek. hogy ők nemcsak külön vallásos fele- kezet. de ha az vettetik ellenük. megilleti őket a nemes indignáció büszke szava. hogy vallásuk nemcsak vallás. Kossuth nyilatkozata sokat ártott az emanci- páció ügyének. melyben tudomány és logika érveivel bizonyítja. hanem politikai organizmus is. mely komolyan visszautasítja a rá- galmakat. a francia és német emancipációs mozgalmak ha- tása alatt nem tudott szabadulni attól a követelés- . szívét-lelkét egészen betöltötte a liberális gondolat. az étkezési törvények. s tegyék le „a szo- ciális egybeforradás szikla-sarkkövét”. mi vallásukban vallásos dogma. Ha moráljukat gya- núsítja valaki. helyes refor- mokkal elháríttassék”. mint pl. hogy a zsidóság nem különálló s poli- tikai szervezetű nép. mint akárkié. mennyire tőlük függ. jóakaratúlag felvilágosíttassék. elhárítani igyekezzenek. akkor valóban ezen ellenvetés megérdemli. hogy tart- sanak a zsidók egyetemes zsinatot. Kossuth nem ingott meg hitében. melynek a zsidó ügyben a külföldi irodalom adott tartalmat. hogy a theokráciának polgári érvényességet adni nem lehet. hogy hazája iránti kö- telességeit a legeszményiebben ne teljesíthesse. semmikép sem állnak a zsidó útjában. 152 szükség tehát. de hatását gyengítette Lőw kime- rítő válasza. ha pedig valamivel több. hogy ha balvéleményen alapszik. hanem csupán vallásos fele- kezet s védelmére kél azon vallásos szabályoknak. állapítsák meg. Végül ajánlja.

. Ezt írta Kossuth válaszúi Lőw cikkének azon megjegyzésére. egy kenyeret nem ehetnek. hogy a zsidó nem eszik disznóhúst s hogy szabad volna-e egy Mendels- sohntól megvonni a polgárjogot csak azért. de nem tudott szaba- dulni a gondolattól. hogy ez és ehhez hason- lók a különböző vallásfelekezetek szociális egy- beforradását gátolják. Kossuth e vélekedésében nem szabad az ügy hátráltatásának szándékát keresni. hogy társadalmilag. „Míg más vallású polgártársaikkal egy sót. egy asztalnál nem ülhetnek. ha mindjárt politikailag százszor emancipáltatnák is”. hogy a politikai emanci- páció hátrányára és elodázására folyton csak a társadalmi emancipáció föltételeit és akadályait hangoztatta. egy bort nem ihatnak. hogy a zsidók előbb reformálják meg vallásu- kat. s a kettőt any- nyira összeforrasztotta. 153 tői. a zsidók socialiter emancipálva nem lesznek. − kiket ezért hitsorsosaik rossz zsidóknak tartanak. Kossuth elérkezettnek látta a politikai emancipáció idejét. de ideá- lizmusának rögeszméjét kell abban látni. − hanem ünnepélyes egyházi hit vallomás a zsidó vallás lényegéhez nem tartozóknak ki nem jelenti. olvadja- nak egybe a zsidók a nemzettel. Szentkirályi Móricz és a többi vezérférfiú elodázhatatlannak tartotta a zsidók emberi jogai- nak megadását a politikai emancipációval. mert sonkát nem eszik. hogy mit törődik az állam avval. míg ezeket nemcsak a mű- veltebbek gyakorlata. akkor Kossuth szívós rendületlenséggel kívánt vallási reformálást társadalmi egybeolvadás érdekében. hogy amikor Deák Ferencz. Klauzál Gábor. Eötvös Jó- zsef.

valamint az 1844 augusztus 20-án Pakson tartott rabbigyűlés. 154 Pedig mint az ellenzék lánglelkű vezére nagyot lendíthetett volna a zsidók ügyén. Természetes. hogy éppen Pozsonyban. amit azonban a kultúra ellenségeinek a megyéhez és a hely tartó tanácshoz intézett beadványaikkal sikerült megakadályoz- niuk. a politikai körök hangulatának hatása alatt 1844-ben a zsidó keres- kedők kaszinójának tagjai Manheimer I. hogy az országos közhangulat nem maradhatott hatás nélkül a zsidókra sem. Másrészt azonban nagy mozgalom indult meg a magyar zsidóság köreiben. miszerint a zsidók magukat vallási . továbbá Aradon. holott éppen az ország közvéleményére gyakorolt rendkívüli ha- tása folytán az egész országban hátrányosan befo- lyásolta a közhangulatot. N. Az aradi zsidók a következő felhívást küldték szét a hitközségek- nek: „Hogy azon ellenvetés és nem minden alap- nélküli vád. Nagybecs- kereken. jel- lemző. Az ugocsamegyei zsidók határozatát nyomon követte a pozsonyi rabbinátus nyílt állásfoglalása az emancipáció ellen. Nagyváradon. Pesten 1848-ban reform-társu- lat alakult. szakí- tani akart az évezredes valláshagyománnyal. mely hitvédelmi eszközök alkalmazásáról tanácskozott eredmény- telenül. bécsi és Lőw Lipót nagykanizsai rabbik támogatásával hálaadó istentisztelet tartása céljából ki akartak válni az anyahitközségből. mely elismerte a közhangulat követelésének jogos voltát. melynek szervezője s hitszónoka Ein- horn Ignácz (Horn Ede) volt. Pécsett 1847-ben „Izraelita Ujjító Egy- letnek keletkeztek.

3. melyek eddigelé társas viszonyaikra gátlólag hátának. A sabath (szombat) mint nyugnap vasárnapra té- tetnék át. Minthogy a különböző és bizonytalanná vált időszámolás miatt lehetetlen ünnepeinket a többi hitfelekezetekkel ugyanazon időben ülhetni. 4. mint többnyire csak emlé- keztetési jellemet viselők. ezek. mit a száj kimond. szerfölött célszerűtlen éttörvények. a lehető legrövidebb időre redukálandók. . az úgynevezett félünnepek pedig és a böjtnapok − az engesztelőnapot ki- véve − egészen eltörlendők lennének. mindazáltal azok számára. A fenn- álló. kik a régi rendszerhez tovább is ragaszkodnának. szüntettetnének meg. szombaton is isteni tisztelet tartassék. a zsidó vallásban gyökeres reformok szükségeltetnek. minden külső jelruhák nélkül és födetlen fővel gyakoroltassék. mindazáltal nehogy egyesek eltérő meggyőződése erőszakol- tatni láttassék és a jelenleg fennálló községi viszo- nyokban valamely zavarok támasztassanak. élő nyelven szer- kesztett imákkal. és hogy vallási in- stitúcióik s társas viszonyok irányában legkisebb ellentétet se képezhessenek. 155 szertartásaikban a többi hitfelekezetektől maka- csul elkülönzik. 2. A régi rendszer- hez ragaszkodók azonban az eltörlendett ünnepek szokásszerinti megülésében ne háborgattassanak. hogy így a zsidók érintkezési viszo- nyokra nézve más vallású státuspolgárokkal össz- hangzásba hozassanak. elenyésztessék. ezen reformok a kölcsönös türelem alapján legcélsze- rűbben következő módon lennének kiviendők: 1. Az isteni tisztelet röviden és hogy az ész is illő áhítattal felfoghassa.

2. valódi felebarátunknak tartunk. hogy a zsidókra nézve vallási alapelvül egyedül a tíz pa- rancsolat. értelmű felhívással gyűjtöttek a pesti zsidók is aláírásokat csatlakozásra a vallás refor- málása ügyében s így nem csoda. Magyarországot valóságos és egyedüli . mert mi minden embert. Minden felebaráti kötelességek. nemcsak izraeliták. ezennel ünnepélyesen nyilat- koztatjuk: 1. hogy mindéle- sebb ellentét fejlődött ki azok közt. mint istentől Mózesnek tett kijelentés kötelező. önként következik: hogy minden egyéb fennálló parancsolatok. hanem egyenlőképen nem izraelita iránt is szentül teljesítendők. aki megjelölte a határt. 156 5. akármi vallást kövessen. vallási szertartások. a helyzet felismerésével és irányító hivatottsággal Lőw Lipót volt az. A bibliában ki lévén mondva. kimondassék: hogy annak nem teljesítése a zsidó vallás kebelében fölvételben akadályul nem szolgálhat. 1847 június 22-én a kö- vetkező nyilatkozat aláírására szólította fel a rab- bikat: „Mi alulírt magyar rabbik. Ezen szélsőségek közt bölcs hozzáértéssel. Minthogy a körülmetélkedés a mozaismusnak főfeltételei közé nem számítható. me- lyek szent irományainkban taníttatnak. kik az eman- cipációért nem akarták (feláldozni a valláshagyo- mányokat s azok közt. 6. Hasonító. a Talmud és más behozott szokások érvénytelenek”. ezen kívül az emberi érzelemmel és méltósággal össze nem fér- hető. szent vallásunk- kal összehangzólag. melyen a törvényhozás egyenjogú polgárokká avathatta volna a magyar zsidóságot. kik az egyenjogúságért minden áldozatra készek voltak.

s nyerjük mi magunk lelkiisme- retünk békéjét. Finály. hogy előadott elveink mind élő szó. nyer a haza becsületes fiakat. Magyarosodásra. megnyitotta a sort Ballagi Móricz s kö- vették az Ullmann (Szitányi). minden tőlünk kitelhető módon töreke- dendünk. Mindent. 157 hazánknak elismervén. Utóbbinak egyik tagja. Ku- newalder stb. hogy holnap fölbontassék”. minden lelkészi befolyásunkat arra fordítandjuk. minélfogva a zsidókérdés nem lesz többé ha- sonló Penelope ruhájához. melyek vallásre- formra még nem voltak érettek. de másrészt a mű- veltebb rétegekben a zsidóságtól való elszakadást idézte elő. családok. mind írandó s általunk helybenhagyandó tanköny- vek által terjesztessenek népünk közt. Járványszerű volt a kitérés a negyvenes években. A népmívelés becsét méltányolván. nyert a nemzetiség lelkes s buzgó ápolókat. . hogy irántai szeretetet s nemzetiségeérti buzgalmat becsepeg- tessünk híveink szívébe. Kánitz. hogy községünk kebelében jó és cél- szerű népiskolák alakuljanak. mely ma szövetik. 4. Ε kívánság természetes visszahatást kel- tett a zsidók széles köreiben. Ε javasla- tok valósulása nyomán mindenki nyer. Nyer a kormány értelmes s mívelt alattvalókat. 3. istenünk tetszését s azon méltány- lást. ami casuisticai munkáinkban a mondottakkal meg nem egyezik. azon leszünk. felkapták hát országszerte a jelszót: vallásreform szükséges társadalmi egybeolvadás céljából. nehéz munkára és művelődésre való készség hiányát nem hányhatták már a zsidó- ság szemére. elavultnak és érvénytelennek nyilatkoz- tatván.

s a közállomány sáncaiba törvényszerűié g leendő felvétetésünket hathatós szaváéval is gyámolítani méltóztassék. magát polgárosíthatja: tőlünk. Szeretett hazánkban. és 1844. mellyel az ország rendéi ügyün- ket. Hogy magya- . hogy a legközelebbi országgyűlésen. a mi állásunkról is szeretet- tel. bennszülöttek- től. melyhez őszinte hű ragasz- kodással simulunk. bárhonnét is ve- tődjék. az emberiségnek. az 1840. igazságnak és a haza közjó- létének ügyét. születvén és neveltetvén. világszerte ismeretes és a hálának kitörölhet- letn vonásaival van vésve szíveinkbe. 158 Kunewalder Jónás. a tör- vény előtt még mindig idegenek gyanánt tekinte- tünk s míg a valóságos idegen. a hon közös érdekében. a zsidó mozgalmak lelkes ve- zére. jóakarattal és az egésznek közjavára irány- zott lelkesedésével megemlékezni. 1847. benne szíves elfogadásra és oltalomra lel- vén. ezen jótétemény megtagadtatik. szeptember 23-án még mint a pesti hitközség elnöke írta alá az országgyűléshez intézett következő beadványt: „A nagylelkűség. Azonban bármi szilárd alapon nyugodjék is bennünk a bi- zalom magas kormányunk és bölcs törvényhozá- sunk jóakarata iránt. közvetlenül kitérése előtt. hitsor- sosaink nevében azon tiszteletteljes kérelmünket intézni. évi országgyűlése- ken felkarolták s ez iránti nemes szándékuk nyi- latkozmányát ő felsége kegyes színe elébe juttat- ták. bármennyire a kornak igé- nyeihez s századunk műveltségi fokozatához ké- pest döntetett el időköziben e kérdés európaszexte s bármi feleslegesnek láttassék is új kérő szót emelni ezökután: mégsem mulaszthatjuk el.

Ha 1791-ben első mutatott pél- dát e tárgyban Európának. hogy Mózes vallásában jöttek a vi- lágra. vala törekvésünk és büszkeségünk s minden pillanatban azon figyeltetéssel találko- zunk. ki a művelődést és tudományt terjeszti az országban. két- ségbe ejteni. hogy ilyenekül tekinteni magunkat. a nemeslelkű magyar nemzet to- vább nem tűrendi. Ezen állapotot. nem fogja tovább a jókat a gonoszokkal. még jo- gosítva nem vagyunk. azon vallásban. él ben- nünk a remény. És nem a bűnöst éri a ke- mény büntetés. méltókat a méltatlanokkal egye- temlegesen összefogni. éri tehát most született ártatlan gyermekeinket és azonnal születésükkor homlokukra süti a hátra- vettetés bélyegét. mi- után nemcsak igen kitűnő főpapi tekintély által szerkesztett szentiratunk nyomán. 1847-ben sem fog Eu- rópa mögött elmaradni. nem fogja a hitünkbeli be- csületes kereskedőt és gyárost. hogy irányunk- ban országszerte sok ellenszenv uralkodik és so- . 159 rok legyünk. ki a hazai ipart mozdítja elő. hanem a ma- gyarországi és kapcsolt részekbeli izraeliták összes képviselőinek egyetemes gyűlésében egyértelem- mel jóváhagyatott: méltán tekinthető sajátképeni hitvallásunk foglalatának. Ε csatolmány pedig. melynek elveit az I. a kézművest és földművelőt. midőn őket még vád sem terheli egyéb annál. Nem titok előttünk. a művészt és tudóst. alatti csatolmány felvilágosítja. miszerint saját hazájában idegen lenni kénytelen: de éri mindazokat. kik az isteni gondviselés akaratából izraelitáknak születtek. sorsa javulása iránt végképen. ki e pályát minden akadályok da- cára követi.

hogy a jelenlegi állapot megmásítása és cél- szerűbbeli felváltása szükséges? mind ezt bölcses- sége. ameddig a szántóföld birtoklása és a kézműves- ségnek városokon és helységekbeni szabad gyako- rolhatása az izraelitáknak. léteznek-e mindnyájunkban? nem ment-e azoktól senki? az ártatlan a vétkessel egyképen szenved- jen-e? s végre. Jelesül a) vajjon feloszlik-e a Separatis- mus mindaddig. De vajjon mind e hibák és sajátságok léteznek-e valóságban. vagy inkább nem az adott viszonyoknak. pártatlansága megbírálni és eldönteni képes íeszen. 160 kan sokk épen hibáztatnak bennünket. vajjon nem éppen e körülmény szolgál-e legnyomatékosabb bizonyítványául an- nak. más hitvallásokkal egyenlő feltételek alatt. e hibák velünk születtek-e. míg magunkat az ország egyéb lakosaival egyesítve nem látandjuk? míg mind- annyian tekintet nélkül azon életmódra. melyet sajátunkká tettünk s az erkölcsiség és műveltség azon fokozatára. a számunkra kimutatott nyomasztó helyzetnek szülöttei-e? és ha az izraeliták iránt eddigelé gyakorlott bánás- mód ily szomorú és senkinek nem kedvező ered- ményre vezetett. nem engedtetik? − d) Lehet-e nemesítés és erkölcsi haladás tekinteté- . vagyis a földbirtokszerezhetés és művelhetés az iz- raeliták elől ki van zárva? − c) Vajjon a házalás és aljas üzérkedés megszüntetése célba vehető-e. statust képezni a status- ban? − b) Vajjon a terhünkre rótt uzsora meg- szünik-e. melyet elfoglalunk. a „zsidók” egyedüli. collectiv nevezetével separáltatunk s ez által kényszeríttetünk. ameddig a tőkék természetes forgalma. meg.

bi- zonyos szilárd rendszert állapítni meg. er- kölcsös életmódja kétségbe nem vonható. melynek alapján a most országunkban létező izraelita la- kosság benső fejlődése gyámolíttassék s az egész- szel egybeforrasztassék és lassankint egyenlő lábra állíttassék. melynek hű honszeretete. melyet már is fájdalommal érez. erköl- cseihez. végképen felhagyand s gyermekeit tudatlanságban tartandja inkább. érzé- ketlenséggel övezze? − Végre f) vajjon három- százezernyi lakosságnak ime elszomorító állásán részletes engedmények segítendnek-e. sőt erkölcstelenítőnek tart. ameddig a tömegek azt látják. jobb része pedig a magyar izrae- litáknak segítségül használtassák. szokásaihoz ragaszkodása és tiszta. mi- velhogy az új nemzedék számára kecsegtetőbb jö- vőt vár. hogy maga ezen jobb része is az izraeli- táknak ily körülmények közt kedvét veszítendi. s hogy azon magasbra törekvéssel és nemzeti neve- léssel. reményeiben netalán újra csalatkozva. politikai tekintetben és polgári viszonyaiban a legaljasab- bakkal egy fokon áll? − e) Vajjon nem várható-e inkább. a többi honlakósok nyelvéhez. az alsóbb fokon álló hitsorsosaikra leendő befolyás dúsabb ered- ményeztetésére? − Ezen megjegyzéseinket mél- tóztassék figyelmére és alapos vizsgálatra mél- . melyre eddigelé hitsorsosait buzdítgatá. hogy így őket oly állapot ellené- ben. hogy hitsor- sosaiknak még-ama nevezetes része is. vagy nem áll-e a haza többi lakosságának is érdekében. 161 ben általános törekvés a Mózes-vallású magyarok közt. a nemzetie- sen nevelt gyermekekre nézve pedig éppen elvi- selhetetlennek.

hogy V. melyek olyan közhangulatot teremtenek. országgyűléstől várhatta el joggal a tel- jes emancipációt. július 27-én eltörölte a megalázó türelmi adót. amivel kapcsolatban azonban a galíciai bevándorlás han- gulatos kérdése is a tárgyalások homlokterét fog- lalta el. Kunewalder Jónás. művelődés és köz- hasznú ipari tevékenység terén eloszlatott minden megrögzött előítéletet s aggodalmat. mint elnök”. ország- gyűléstől. 162 tatni. s amelynek méltó elismerését látta abban. melyek a közhaza virág- zatára befolyással lehetnek s hogy senki Istentől nyert tulajdonai kiművelésében és közhaszonra fordításában gátat ne találjon. hogy már az 1839. A vallásreform ügyében hamarosan meg- nyilatkozott a zsidóság:. Ezen újabb kifogások magvát a vallás- reform és a hitelvek bemutatása képezte. melylyel a magyarosodás. hogy vajmi keveset remélhetnek az 1847. hogy a haza jól felfogott érdekében minden erők felhasználtassanak. mindazonáltal fájdalommal kellett nap-nap mellett tapasztalnia. − Mély tisztelettel és alázattal maradunk Pesten 1847. hogy semmi tekintetben nem áll az or- szágot alkotó népelemek mögött. Jogos önérzet s érthető elkeseredés hangzik ki e folyamodásból. szeptember 23-án alázatos szolgái a magyarországi és kapcsolt részekbeli izraeliták nevében. Ferdinánd 1846. A magyar zsidóság tudta ön- magáról. a pesti izraelita köz- ség e végre megbízott elöljárói és az igazgató vá- lasztmány. hogy újabb kifogások merül- nek fel. a túlnyomó többség in- kább kész volt lemondani az emancipáció áldásá- . tudta. s dacára a nagy nekilendülés- nek.

A bevándorlástól való félelem dacára törvénybe iktatta az országgyűlés a váro- sokban való letelepülés jogát. hogy eladdig a bevándorlás. Ami pedig a galí- ciai bevándorlást illeti. országgyűlésen nagy elismeréssel nyilat- koztak a Karok és Rendek a magyar zsidók érde- mes voltáról az emancipációra. hogy az időnként fel- merült kívánságot már csírájában fojtotta el a bécsi udvar. ami azt bizonyítja. országgyűlésnek s országszerte ter- jesztette Schwab Arszlán pesti rabbi által kidolgo- zott s „Emlékeztetések a vallásban nyert okta- tásra” címen kiadott és mai napig is minden tekin- tetben helyt álló munkájában. amely elismerést azonban túlharsogták a bevándorlás ellen hangoz- tatott szilaj kifakadások. de kétségtelen. még pedig semmi esetre sem a földesurak kívánsága ellenére. hogy azt maguk a magyar zsidók moz- dították volna elő. Már az 1839-40. az pedig bizonyos. hogy útját állhatták volna egy szigorú bevándorlási törvény meghozatalának. hát miért nem hoztak törvényt a bevándorlás meggátlására? A hajlam nem hiányzott. nem lehetett . Hitelveit bemu- tatta az 1847. az akarat is megvolt ily törvény- alkotásra. mely a császári jogar tartományainak lakosságát nem akadályozhatta meg a szabad köl- tözködés jogában. 163 ról. mely csak földesúri birtokokra történhetett. semmi nyomát sem talál- juk annak. hogy a negy- venes években a magyar zsidóknak a legtávolabb- lícl sem volt olyan befolyása a rendi országgyűlés tagjaira. hogysem megtagadja vallásának évezredes ha- gyományaiban rejlő s tiszta emberiességre és er- kölcsi eszményre nevelő értékét.

melyek a városi polgárság gazdasági ver- senyképességét hívták ki erőpróbára. váro- sokba költözködtek. míg con- fessio fideit nem mutatnak”. 164 oly szembetűnően nagyméretű. hogy „a zsidók csak azon esetben emancipáltassanak. hogy a városi kereskedő és iparos. rohamosan omlottak össze falvak virágzó hitközségei. hogy „az izraeliták hazánkbani özönlése gátoltas- sék. melynek követi utasításai közt a legjellem- zőbbek a következők: Borsodmegye kívánsága: „Ha a zsidók vallásuk és szertartásaik felől az or- szággyűlés előtt confessiót tevén. azok polgárosítása akkorra halasztatik. A szomszéd tartományokból történhető betódulások ellen azonban célszerű törvények alkottassanak. ország- gyűlés.” Pest városa azt kívánja. hogy a „héberek ne emancipáltassanak. hogy az előrelátó törvényhozók a városi letelepülés jogának meg- adásával országos veszélyt sejthettek volna. Természetes volt e fejlődés. Ilyen hangulatban ült össze az 1847. ha hitvallásuk . érdekellentétében csak a betolakodó idegent látta s a tetszetős jelszóval a bevándorló galíciait kiál- totta. mikor erre a haza veszélyeztetése nélkül alkalmasok és érdekesek lesznek”. Mármarosmegye is azt az álláspontot foglalja el. de természetes az is. mintegy varázsütésre keletkeztek városokban egyre nagyobbodó gyüle- kezetek. abban az álla- dalom elveivel ellenkező tanok nem foglaltatnak. Veszprémmegye kimondja. bármennyire volt is kényte- len elismerni a zsidónak emberi és polgári jogait. polgárosíttassanak. A ma- gyar zsidók természetesen éltek a joggal.

olyan viharos. 11-én tárgyalt a ke- rületi. már az unitáriusokra való tekintettel is. volt azért zsidóvita. de az emancipáció kérdése még csak napirendre sem tüzetett. ahol a magyar honosság feltételei közé az egyházi kö- vetek.” Ε javaslatot a főrendiház rövid tárgyalás után módosítás végett visszaküldte. te. miszerint vallásos nézeteik az álladalom nézeteivel nem el- lenkeznek”. fölszólalásuk azonban meg nem akadályozhatta. hogy a következő paragrafus ne toldassék a ja- vaslathoz: „A honban lakó zsidókra nézve az 1840:XXIX. újabb tárgyalására azonban már nem került idő s így törvényerőre nem is emelkedett. melyben a törvényhozás őket részesíti. melyet 1847 dec. a bevett valláshoz való tartozást is fölvétetni kö- vetelték. Asztalos Pál. Ily formában. Bohus János. 165 iránt készített s az országgyűlésnek bemutatott symbolicus könyveikből kiviláglanék. amit tehettek. Az alkalmat a honosítási törvényjavaslat szolgáltatta. rendelete fenmaradván. külföldi zsi- dók sem be nem vándorolhatnak. Ghiczy Kálmán. . sem meg nem telepedhetnek. mely gyújtó lángolásra élesztette a hamu alatt rejtőző parazsat. Justh József. ellenezte ez indítványt Kossuth La- jos. majd január 27-én az országos gyűlés. Lányai Gá- bor. hit- elveiket bemutatták az országgyűlésnek. Nem is kellett külön napirendre tűzni. A zsidók megtették azt. Szemere Bertalan. élükön gróf Forgách pozsonyi kanonokkal. valamennyien nemes hangon szólva a zsidók érdemeiről s azon igazságtalan el- bánásról. Szentkirályi Móric.

hogy városi választójogot kap mindenki „törvényesen bevett valláskülönbség nélkül”. hiszen fönnállt az 1840. A zsidókat illetőleg a letelepülést megszorítani nem lehetett. ellen uralkodó ingerültségre. addig 1848 január 21-én az alsó tábla hozzá- fogott a városi törvényjavaslat tárgyalásához. melyet a javaslat „valláskülönbség nélkül” akart törvénybe iktatni. nagy zsidóellenes zavargás tört ki. Mi lobbantotta ki a lappangó gyűlölet lángját? A városi választási jog tárgya- lása folyamán február 19-én Bohus János aradi kö- vet azt indítványozta. a már elfogadott javaslatot megváltoztatta az országgyűlés olyképen. hogy a városi kép- . ahol feb- ruár 21-én. hogy majd a jövő ország- gyűlésen a zsidók teljes emancipációját fogják tárgyalni. 166 Míg a honosítási javaslat a főrendiháznál járt. hogy a zsidók is teljes pol- gári jogokkal bírhassanak. Elsőnek Kossuth Lajos szólalt föl. A pozsonyi zavargás már február 19. évi XXIX. és 20-ika közti éjjelen tört ki. el- fogadtatott. Indítványa nagy vihart idézett elő. melyben épp a városok követei váltak ki a zsi- dókat pártoló megyei követekkel szemben. de a választási jog körül. aki az indítványt oda módosította. olyan színvonal alatti vita fejlődött ki. melynek főpontjai a letelepülés és a választói jog körül forogtak. te. hogy a törvényhozás terméből kiáradó hang fölvilla- nyozta az utcai csőcseléket Pozsonyban. Vigasztalásul pe- dig határozatba ment. tehát a zsidóknak is biztosíttatott. amikor a választási jog vallási különb- ség nélkül. melynek hatása alatt s tekintettel a zsidóság.

nem tűrhetvén. Csak fegyveres erő fékezhette meg az előítélet és szennyes érdekszülte gyűlölet vérengző kitörését. S hogy a zavargás indító oka semmi egyéb nem volt.” A zavargás. kiket erre érdemeseknek talál. mely rossz szemmel nézett az 1840. hogy emancipálni még nem lehet. személyeiket vad bán- talmakkal illették. Babarczy Antal szerencsétlenségnek tartja ugyan. melyek az ügyes izraeliták szapo- rodását és gyarapodását a városban már rég kan- csal szemmel nézték. Som- sich Pál azt véli. lap) ezt írja: „Pozsony iparosainak előítéletes al- sóbb osztályai. most még nem jött el az ideje. hogy a zsidókat vagy be kell ol- vasztani a nemzet életébe. hogy azok e törvény által velők egyaránt jogosíttatnak. Bernáth Zsigmond szerint még nem érkezett el az ideje annak. mely a Pesti Hírlap március 24. választási joggal fölruházni. emancipációnak vagy egészen kell történnie. dühös csapatokban támadták meg a zsidók lakjait. vagy éppen nem. Ily hangok után természetesen megmutatta a körülmények kifejlésének útját Pozsony polgár- sága. II. mint érdekharc. de az. 615. aki (Hu- szoröt év Magyarország: történetéből. köt. va- gyonukat szétrombolták. számában közölt jelentés szerint három napig . óta a vá- rosban letelepedett zsidó versenytársakra. Horváth Mihály bizonyítja. de részletes intézkedést nem szeret. vagy egyszerűen kiűzni a hazából. 167 viselőtestületnek legyen joga egyes izraelitákat. az( ügyet a körülmények kifejlésére kívánja bízni. hogy Mózes követői ily részletes emancipáció útján bevétessenek a váro- sokba.

Székesfehérvárott. Gracza György történet- író tanúsága szerint azalatt. szívükre köti a felelős kormány iránti bizalmat. mint hogy a felragyogó szabadság verőfényében március . mely Pozsonyba utazott az országgyűlés üdvözlé- sére. És mégis. s arra figyelmeztet. Szombathelyen és Pesten is. hogy sem ezen. a pesti hitközség elnöke körlevelet küldött valamennyi hitközséghez. mely- ben türelmes várakozásra inti a zsidóikat. Vágújhelyen. buzdítva a zsidókat a nemzet iránti hálára s reményt keltve a törvény sáncai mögé való rövides bevonulás iránt. míg a Nemzeti Dalt nyomták. nemcsak Pozsonyra szorítkozott. csak két héttel utóbb. olyan lehűtésben részesült. Vasvári. hogy „aki jelenleg csak saját egyéni érdekeit tartja szemmel. Irányi. az a nemzet közös érde- keit hozza veszélybe s oly vétket követ el az isteni és emberi igazságok ellen. hogy már március 22-én újabb körlevélben értesíti a hitközségeket. sem a jövő életben eleget nem lakolhat”. hol szóba hozván a zsidók egyenjogúsítását. a körülmények kifejlésében ugyanazon okok ugyanazon okozatokat szülték Nagyszombatban. az egyetem zsidó ifjúsága föl- ajánlotta vérét s belépett a nemzetőrségbe. Vajjon mi történt? Semmi egyéb. ami- kor e zavargások emléke még eleven keserűség- ben élt. híre gyors szárnyra kelt. 168 folyhatott az országgyűlés szemeláttára. március 15-én magával tudta ragadni a közmámor a zsidókat is. Jókai és Egressy mel- lett „egy izraelita vallású fiatal orvos” is tartotta szóval a tömeget. A pesti hitközség elnöke tagja volt Pest város küldöttségének is.

nem pedig annyira meg- tisztelni. sem résztvevője ennek a népgyűlésnek. De hiába. Közben a felelős minisztérium kineveztetésé- vel az ország politikai súlypontja Pestre helyező- dött. s abból csak a zsidó népet látja kizárva. hogy miattok az igazság szempontja el- mellőztessék”. javítani kell a munkások helyzetét. ahol április elsején falragaszok jelentek meg. akik az ingerültséget veszik tekintetbe. a költő szerint. mely a következő határozatot hozta: 1. de az előítélet megvan s annak valóságával. mely szétoszlása után csapatokba . 4. a külső hangulat befolyá- solta a törvényhozókat. melyek kenyeret követeltek a népnek és vagyon- felosztásra bujtogattak. hogy „nem lehet azokkal egy vélemény- ben. Nem min- denki osztotta Kossuth nézetét. a zsidókat pedig megvi- gasztalták majd a jövő országgyűléshez fűződhető reménységgel. mert a mozgalmas hónapban nem volt kereset. engedtessék el egy negyedévi házbér. 2. április 19-én pedig nép- gyűlés tartatott. „istenek is hiába küzdenek”. ha mindenütt látja a szabadság országának terje- dését. hanem csak elv és igazság. a tör- vényhozást apró utcai demonstrációk nem vezet- hetik. a zsidók űzessenek ki az országból. hogy „fáj az ember lelke. melynek hatása alatt Kossuth kijelentette. a rendetlenkedés hőseit meg kell büntetni. 3. hogy egyetlen zsidó sem volt sem vezére. − Kétségtelen. akadt egy Bónis Samu. zsidók ne vétessenek be a nemzetőrségbe. aki az országgyűlésen Kossuthnak azt vá- laszolta. 169 20-án a körülmények kifejlése Pozsonyban ismét zsidóüldözést rendezett.

leszavazták s katonákat küldtek kisebb őrjáratokban szerte-széjjel a vá- rosba. de azért följegyezték s egyre-másra jelentették. hogy a zsidókat kizárta a nem- zetőrségből. tartva ily gyökeres megoldástól. hogy „a kormánynak fennállása első hó- napjaiban mindig a zsidókkal van dolga!” Más- ként gondolkozott Vörösmarty Mihály. Kossuth a „kravallokat”. hogy „A sors úgy akarta. ha kell. még pedig a legszennyesebb módon. meg- rémült hitközségek küldöttsége járt a miniszterek- nél. Másnap a Budapesti Híradó azt írta. 170 verődött s a város minden részében ütötte.” A Pesti Hírlap pedig ezt írta: „Ne nevezzétek azt a zsidók elleni harcnak. ágyúval akarta eloszlatni.” Akkoriban a Budapesti Híradónak és a Pesti Hír- lapnak még nem volt zsidó munkatársa. akiktől segítségért könyörgő szavukra meg- nyugtató válasz helyett azt a kifakadást kellett hallaniok. hogy Magyarország újjászületé- sének napjai ne jegyeztessenek föl e nemzet év- könyvébe foltok nélkül. szabadságunk meg van fertőzve. magyarán kimondva rablás volt az. hogy a zsidóellenes mozgalom. A minisztériumban az első hírre megdöbbentek. aki a jelen- ségek fölötti fájdalmában a következő szavakkal adott kifejezést a Pesti Hírlap június 4-iki számá- ban: „Az egyenlőség és testvériség áldásai csak . a pesti központból ki- indulva. fosz- togatta a zsidókat. s behódolt a népgyűlés határozatának legalább abban a pontban. mert valóságban vagyon elleni harc. de a többiek. mint futótűz terjedt az országban. miután már lecsillapodott a tömeg éhsége.

mint vallási tekintetben egyenlő- nek nyilváníttatik.. elhárítását illetőleg”. ki e törvény kihirdetése előtt rendes adót fizetett. melynek élén Jakobovics dr. Annyi bizonyos. Telepedettnek tekintendő mindaz. melyek ezt jelenleg gátolják. ha az ország legkiválóbbjainak egyike által ily súlyosan megbélyegzett helyzetben a magyar zsidóság széles köreiben mozgalom in- dult meg. mely a szabad Amerikába való kiköltö- zést célozta? Elkeseredés szülte a mozgalmat. nem fogunk törvényjavas- latot benyújtani a háznak”. A körülmények ilyetén kifej lése mellett nem is csodálhatjuk.” Az indítványt a bizottságok gyorsan le- . Jelen törvény kihir- detésével Magyarországban s a kapcsolt részek- ben minden telepedett zsidó e hon többi polgárá- val úgy polgári. Mandello dr.. 171 egy népet hagytak érintetlenül. Megnyílt az új ülésszak s 1848 július 12-én. Dux Adolf és Horn Ede állt. az első népképviseleti országgyűlésen. de irodájuk néhány hét múlva toborzó hellyé alakult a szabadságharcban való részvételre. 2.” Csoda-e. Erre Kállay Ödön július 26-án önálló indítvány alakjában terjesztette be a következő javaslatot: „1. hogy „idő rá ez ülés alatt nem lévén. Kállay Ödön rövid interpellációjára ugyanoly rövidséggel azt felelte Szemere Bertalan belügyminiszter. hogy az egyenlőség szent neve sohse volt rémítőbb hazugság. hogy a legközelebbi ülésszakra „törvényjavaslatot készítsen az emancipációról s azon akadályoknak. a szenvedéseiben örök zsidót. hogy a kormány nem igyekezett eleget tenni az országgyűlés márciusi utasításának. mint most.

akár azt megelőzőleg a zsidó emancipációra nézve törvényjavaslatot terjesszen a ház elé.” Ezen jelentés után. az izraelitákat. mind az igaz- ság és humanitás örök törvényei szerint. hogy az általános honosítás és telepítés tárgyában s akár ezzel kapcsolatban. de a többi hat osztály a magyar nem- zetiséget biztosító általános honosítási s telepedési törvényt ez ügy mellőzbetetlen előzményéül te- kintvén s tudva azt is. Három osztály a törvényjavaslat rögtöni tárgyalása mellett nyi- latkozott. 172 tárgyalták s már augusztus 3-án Horváth Boldi- zsár a következő jelentést terjeszthette a Ház elé: „Az osztályok kivétel nélkül azon véleményben összpontosultak. miszerint a nyilvános és társadalmi életben any- nyira feltűnő. polgári jogokra nézve. mint káros elzárkózottság s kölcsö- nös idegenkedés okainak korszerű reform általi elhárítása végett a minisztérium magát a zsidó osztály értelmesebbjeivel értekezésbe tegye. úgy másrészről a társa- dalmi és nemzeties egybeforrás igényeit is kielé- gítő legyen: az osztályok többsége jónak látná. a minisztériumot pedig egyúttal meg- bízatni vélte az iránt. És hogy az emancipáció még egyfelől a szabadság és egyenlő- ség eszmének megfelelő. de a nem- zet osztatlan egységének s erejének tekintetéből is. az ország többi lakosaival egyenlősíteni kell. miként a jelen törvényho- zás gondját és idejét a veszélyben forgó hon meg- mentésére szükséges intézkedések veszik igénybe: ezen ügy tárgyalását a legközelebbi ülésfolyamra halasztatni. hogy mind a legújabb törvények- ben foglalt egyenlőségi elv alapján. mely csak éppen hogy tessék-lássék .

ami- kor már izzott a szabadságharcba kitörni kész han- gulat. 173 a honmentés súlyos gondját is emlegeti időhiány kimagy árazása céljaiból. majd ungvári. majd pápai. de tulajdonképen ismét esak a honosítás és a vallásreform vesszőparipá- ján ugrik át a halogatás örvényén. Megfeszített erővel haladt azon az úton. teljes lélekkel simult a nemzethez. Művelődött. tudomá- nyuk és irodalmi tevékenységük révén nem a zsi- dóknak. mint a zsi- dók. melyet kívántak tőle. Különösnek hangzik a fenti jelentés egy Hor- váth Boldizsár ajkairól. majd szerdahelyi.” Papjai és tanítói. de az országnak váltak díszére. Schreiber (Szófér) Benjámin Wolf pozsonyi. 1848 augusztus 3-án. s minő érzést válthatott ki az akkori zsidó- ság köbléből? * * * A magyar zsidóságnak megvolt minden oka az elkeseredésre. majd . természetesen nem is tárgyaltatott Kállay javaslata. Aszád Juda szenici. hogy érdemesnek találtassék a polgári jogokra. Eisenstadt Méir balassa- gyarmati. nemzetiesedésének eme biztosítékai. ke- reskedelemben és iparban. tudományban és művé- szetben olyan tanújeleit adta a benne rejlő és az ország javára kifejthető erőknek. Horowitz Pinkász paksi. magya- rosodott. Lőw Lázár liptószentmiklósi. hogy maga Kossuth Lajos mondta 1847 december 18-án tar- tott beszédében az országgyűlésen: „Bár hazánk idegen ajkú népei oly hajlamot tanúsítanának nem- zetiségünk előmozdítása tekintetében. hivatásuk nemes követése.

Lőwinger Dávid Löb megyeri. 1847. Lőw L i p ó t . . irigyelte tőlünk a külföld is. ápril hó 8-án az ország. Az egész nemes megyében lakó izraelita községek nevében. Nyomtatásban meg- jelent hazafias és hitszicinoklataik. melyben vezették és nevel- ték a magyar zsidóságot. 1845. Hódoló üdvözlet gróf Eszterházy Károly úrnak Győrvármegye főispáni székének ünnepélyes el- foglalására. — Jeremiás prófétának nagy aranyszabálya a valódi haza- fiságról. Ferdinánd születése napján. Zipser Mayer székesfehérvári. ko- máromi. Schwab Lob (Arszlán) pesti. Pest. mellyet gróf De Motte Antal Nógrád- megyei főispány beiktatási ünnepén forró hála közt nyújt a nógrádi izr. Friedmann Ábrahám simándi. Chorin Áron aradi. majd bonyhádi. 1848. 1846. 174 abaújszántói. Zsinagógai beszéd V. Singer Pessach várpoltai. Frieden P. Königsberg Lajos szombathelyi. végül Lőw Lipót nagykani- zsai. Győr. gyűlés bezártakor. évi rövid időközben megjelent ily irányú szellemi termékek tekintélyes sora a kö- vetkező: F r e y e r S. a sorban. majd pápai rabbit. Ö r ö m ü d v ö z l e t . Jakab. Ungar Joél paksi. Pereles Mózes kismartoni. Pillitz D á n i e l . L. Kohn Schwerin Götz bajai. tudományos munkáik és korkérdéseket tárgyaló fejtegetéseik ország-világnak teljes betekintést engedtek törek- vésük egész irányába. község. Elhunyt főherceg Jó- zsef nádor tiszteletére. 1847. Gyászbeszéd. Freyer Salamon Jakab győri. majd ro- honci. Pápa. Szegeden. Pápa. 1848. — Az Isten ujat teremtett. Oppenheimer Hirsch temesvári. Az 1841−48. Jesajás korunk tanítója. 1845. legkivállóbbat. Budán.

Un- garischen Infanterie-Bürger-Korps in Pesth. 1841. 1847. Drei fuss Μ ο z e s. Majestät den Kaiser Ferdinand I. 175 R o k ο n s t e i n L i p ó t . Varasdin. Die Theilmahme treuer Untertihanen am Geburtstage ihres Fürsten. ünnepélyes beszéd a sze- gedi izraelita egyháznak 1843.) in der Synagage zu GrosssKanizsa. Erzherzogs Stephan. April 1841 in der grossen Synagage zu Alt-Ofen. Wams- din. Namens V. Egyházi gyászbeszéd főherceg József nádor elhunyta felett. Vorgetragen in dem Tempo! zu Gross-Kanischa am 29. 184ő. Karácson hó 17-én tartandó temetési gyászünnepélyén a a helybeli magyar s héber község elöljárói kívánatára a zsoltár- ból fordítva. Szegeden. Wien. Nagyvárad. − Alle Hilfe kommt von Gott. Beim Denkfeste für die Errungenschaft der Freiheit. B a u e r M á r k f i H e r m a n . (V. (v. Predigt bei der Feier der Wiedergenesung des Erzherzogs Joseph. Szegeden. als kön. König von Ungarn. 1847. B r a u n L e o p o l d . Dankrede und Gebeth für Se. Ein Wort zur Zeit. und desselben glorwürd. August 1846. H i r s c h ! Liebraan. 1843. Ferdinand I. Low L e o p o l d . Szeged város tanácsnoka 1844. Palatínus von Un- garn. Pesth. 1843.) Gesprochen am 19. Beszéd a türelmi adó eltörlése- kor. 1844. Die Fahnenweihe des erneuerten löbl. Worte an heiliger Stätte zur Feier des Kaisers und Königs Ferdinand I. Pálffy János úr. F e i t e l M o r i t z . − Gyászhang T. Zum Danke für don Israieliten Ungarns und der Nebenländier ertheilten Befreiung von Töle- ranzisteuer. 1847. Pápa. . F a s s e t B. év május hó 19-én megült fel- s zen teil ősekor. M. Predigt über die Festfeier zur Auf- hebung der Toleranzsteuer. Pest. Statthalter Ungarns. S t e i n h a r d t J a k a b . Pápa. Rede am Geburtstage Sr. Maj. Weil Fülöp. Empfindungen der ungarischen Israe- liten bei Ankunft des Durchlaut. Arad. 1848. 1843. 1846. H. Theresiopel 1846.

Rede zur Einweihung des neuen isr. Berlin. 1848. 1843. Pres digt. 1845. Hern Ede (Einhorn Ignác): Israels viel Vergehen. ünnepélyes beszéd. Zur Weihe des neuerrichteten jüdischen Hospitals in den Herzen unserer mitbürger als Mo- nument errichtet. 1843. Schule zu Lovasbcrény.Mund und Herz. Press bürg. 1844.. Pesth.. . * B a u e r M á r k f i H e r m a n. 1848. 1845. Frau Kela PoMak Warasdin. Zwei Reden. Das menschliche Leben.m ersten Eintritt in die neuerbaute Synagoge zu Frauenkirchen. 1847. L Ő w L i ρ ό t. L ο e w e J u l i u s . Festfeier zur Vermahlung des Grafen Czi- ráky. Írta és elszónokolta a szegedi izraelita Egyháznak 1843. D á n i e 1. Eine Trauers und Denk- rede. Ρ ο l a k Ε. Κ ο h a n Áron D á v i d . Ofen. Ein weihungs rede. GrossiKanizsa. Szegeden. Wien. über Ritus und äusserliche Bauart eines Gotteshauses in Israel bei die. August 1844) gefeuerten Leichenbegängnisse des hochwürdigen Arader Oberraibbiner A a r o n Chor in. Press- bürg. L a n d e s b e r g J. 1847. 1846. Jeschuat Mosche. Einweihungsrede bei Eröffnung der isr. Predigt. − Reden gehalten bei dem am 11. évi május 19-én megült fölszenteléskor. Rettung der Juden in Das maskus durch Moses Montefiore und Ad. 1841. Szegedin. 1844. Rede gehalten vor der Israe- HtensGemeinde zu Lovass Berény bei Gelegenheit der Confir- mation. − Rede am Grabe der set. Temesvár. Ofen. Cremicux. Zion. Elhil 5604 (20. Press- bürg. Α. 1848. 176 Z i p s e r M. R a s c h k ο w L á z á r.. Die Epidemie. — Zur That! Predigt. Predigt. N. Ρ i 11 i t z. Pesth. — . Stulweisenburg. Arad. 1843. gehalten zu Lúgos. Κ ο h n (C ο h n) S a m u e l . 1846. F a s s e l Β. 1843. Schul- hauses zu Gross-Kanisoha.

Gottesdicnstlicher Var- trag. — Beiträge zur Geschichte der älteren Auslegung und Spracherklärung. 1846. — Die zweite Rabbinerversammlung zu Frankfurt a. Wien. — Ebrensäulen und Denksteine zu einem künftigen Pan- theon hebräischer Dichter und Dichtungen. Raschi zum Pentateuch (Raschl fordi- tása). Altona. Lehrers an die theuere Gemeinde. 1845. 1843. S c h w a b A r s z l á n . Leipzig. M. Worte der Weihe. gehalten im Tempel zu Eperies zur ersten Confirmations- feier. 1845. — Das letzte Wort des scheidenden: isr. Frankfurt a. Leipzig. 1844. Stuttgart. M. — Moses ibn Ezra. 1844. Gesprochen in der Sy- nagoge beim Emweihungsakte der hebr.. Die Befreiung durch unaeim Glauben. Esslingen. 1845. Marc. Eperies. 1839. — Kobec al Jad (Lexioographiai kéziratok kiadása). Ofen. 1845. Abschiedispredigt in Eperies. Predigt bei der Einweihung. templom felszentelése alkalmával. — Kontercis ha-Massorah. 1845. 1837. der nrcuerbauten Synagoge zu Szegedin. . Arad. Esslingen. 1844. 1833-38. Esz- lingen. Ziltz Mór. − Sifré Dikduk (Chajjug nyelvészeti munkái). tartatott Baján az újonnan épült izr. 1848. Tübingen. Pesth. 1844. M. Leipzig. — Der Bund Gottes mit Israel. Leipzig. S t e i n h a r d t J a k a b .des alten Testaments. 1842. 1843. — Rabbinische Blumenlese. * D u k e s L i p ó t . Prága. — Zur Kenntniss dér neuhebräischen religiösen Poesie. − Hebräische Gnomologen. 1846. Das Gotteshaus und die Himmels- pforte. 1846. − Die Sprache der Mischna. Gottesdienstlioher Vortrag im Tempel der Israeliten zu Eperies. − Egyházi beszéd. Frankfurt a. Arad. ungarischideutschen Lehranstalt zu Rcanom. Antrittspredigt. 177 S c h i l l e r Sal.

1848. oder die sämmt- liehen mosaischen Gesetze und Institutionen streng systema- tisch geordnet. 1848. Wien. 1846. bauung für Israeliten. S t e r n E m á n u e l M i k s a. 1842. Wien. Sammelscihrift. 1860). Wien. H o r s c h e t z k y M ó r i c orvos. Gr. 1843. G. Wien. Sulzer. 1844. in Musik gesetzt von S. Hebräische Übersetzung des Verkauften Schlafes von M. 1844. . Kanizsa. Die Gefühle des Juden am Versöhnungstage. Zeitstimmen an die Zions- Wächter im Judenthume. Betrachtungen über das Weltenleben von Jedaja Bedanschi. D. − Toldoth Israel. (Pillitz Dániel). 1848. — Festgebete der Israeliten. Die fromme Zionstochter. − NiazionáUGardenlicd. Wien. Dreizehntes Buch der jüdischen Antiquitäten von Josephus Flavius. − Haschena haíNimkereth. Wien. Hauspostille zur Belehrung und Er. Wien. — Imádságéi: izraelita hölgyek számára. 1843. Ofen. — Bikkuré ha-Ittim. Paris. — Dichtungen. — Seliohoth (Bűnbánati imák német fordítása). — Der Prophet Iziachiel (németre fordítva). Wien. hebräisch und deutsch. 1847. 1842. Wien. Wien. 1847. Wien. Pest. Leipzig. Saphir.phisch erläutert und moti- virt. 1841. in metrisch- gereimter Übersetzung. − Bechinath Okm. Wien. Magyarra fordít totta P. F e i t e l M ó r i c . Gedanken eines Misa nth ro- pen. 1844. exegetusch-phil-ciso. Originalideutsches Gebetbuch. Jörn Kippur. Geschichte der Juden. B r ü c k M. Der mosaische Gesetzcodex. Sirachs. 1847. S. kiad. S o n n e n b e r g G a b r i e l . 1841 (2. Kaschau. 178 − Les femmes et le Talmud. 1843. 1844. — Die Weisheitssprüche Josuas J. 1842. Wien. — Klänge aus der Vorzeit.

Franciából! magyarra fordítva és jegyzetekkel felvilá- gosítva. 1842. 179 Chorin Áron. eine gewissenhafte thecir.und Rechtslehre bearbeitet nach den Prinzipien des Talmuds und nach der Form der Philosophie. 1846.. d. N e u s a t z L i p m a n . 1843. Ein hör vorblickender. Zeit. Ofen. Abhandlung über Gutes und Redli- dies. (Temp- lom berendezésről). Über den Geist des Talmuds. Low L i p ó t . Pápa. 1844. Zeit. Pest. Theil. − Versuch einer Statistik der Juden in Ungarn. Székács. (Theodor Bürger álnév alatt). wahrwissen- schaftlicher Weg. L a n d a u L. Wien. praktische Erklä- . Jos. Worte der Wahrheit und des Friedens. 1848. Ko h n T o b i a s . Konteros bin j an ha-Bimah. — Aphorismen über die Geschichte der Israeliten in Un- garn. eiganthümlicher. 1848. J. Fassel Β. mely 1807-ik évi februárban Parisban tar- tatott. R. 1840. 1848. 1839. Ajeles ha-Schachar 1. oder Versuch über das Prinzip der Sittlichkeit und dessen Anwendung in den Staatsangelegenheiten. Prag. Ρ i 11 i t z D á n i e l . — Die Reform des rabbinischen Ritus auf Rabbinischem Standpunkte. Alig. Low L i p ó t : Zsidó valláselvek. Judenth. Moral und Politik. (Chorin könyvéhez bevezetés). − Die Schicksale und Bestrebungen der Juden in Un- garn. 1837. 1848. 1845. Busch- féle Kalenderben. Reis. N. Wien. Pápa. Megállapítva a Nagy Szanhedrin által. − Cedek U-mispot.und Hülsenfrüchte am Pessach er- laubte Speisen. — Sendschreiben an Herrn Dr. Frankfurt a. Wien... Der Talmud und die Perfectibilitat des Mosaismus vom Standpunkte der Reform. U. Pesth. Tugend. Judenth. Pressburg. S c h i f f Mór és T a u b e r J. 1845. o. (az UniversaliKirchenzteitungban). Alig. M.

E h r m a n n Dánie1. 1841. Budán. S z á n t ó S i m o n . Betrachtungen über jüdische Ver- hältnisse. 1841. Eine. 1848 (Röpirat az emancipáció ügyében). Zsidó kördal. — Elbeszélés az Izrael népének Egyptombóli kimenetelé- ről (a Hagáda fordítása). Vadé Meeum. 1846. (Salamon példabeszédei fordítva). kitűnő. B l ü c h e r E f r á i m I z r a e l . Heilprain M i h á l y . 1841. vagy a régi rabbik erkölcstudománya (fordítás). Wien. zu Deutsch: Kumm Sie mit mir! Ofen. Emlékeztetés. W e i s s e J ó z s e f. 1845. — Dávid király énekei. Chorin Jakab” Sollen die Juden Bürger werden? Pest. 1844. Pest. 1847. Ofen. Magyar címe: I. Buda. S c h w a b A r s z l á n . Ne higyj a zsidó-falónak. 1841. Bildungs. Bocér Oleloth (Magyarázat Mózes könyveihez). 180 rung. Selomoh Hasonlatai. E n g l ä n d e r Her m. * Bak I g n á c z V i l m o s .. Budán. R o s e n t h a l M ó r i c . Jiszrael könyörgései egész évre (az imakönyv magyar fordítása) kijavította Bloch (Ballagi) Móric. Pest. 1846.und Unterhalt tungsschrift für Israels Söhne und Töchter. Pesth. Budán. — Pirké Aboth. Miskolc. gyarázatához). 1844. Penisen Raschl (Jegyzetek· R. 1848. Megilath Ruth Lemberg. Prága. B a u e r M á r k f i He r m a n. 1841. Rész. sajátságos s valódi tudó- mányos vezető út elméleti és gyakorlati tanokon építve. B e n e d e k I g n á c z. 1848. Pozsony. há- rom nyelven kiadták (vallásreform ellen). ma. a vallásban nyert cktatásra. Lélek- és történettami szempontból. Budán. . (A zsoltárok magyar fordítása). 1843 (Rúth könyvének fordítású és magyarázata). 1846.an.

Mi nem megyünk Amerikába. Pest. Wien. Horn Ede (Einhorn Ignácz). F r i e d l ä n d e r Ν. 1848). Ein Nationalgemälde aus dem Juden- thumc.” Hírlap szerkesztőjének. 1848. (Magyarul: A reformált izraelita vallás elvei. G e b e t b u c h der Genossenschaft für Reform im Judenthum. Schwab. 1848. Zulässigkeit und Dringlichkeit der Synagogenireform. 1844.u. H e r c z f e l d S á n d o r . − Ansprache an die Israeliten-Gemeinde zu Pápa. Ungar. Sabat. H a r t m a n L i p ó t . F r i e d mann Á b r a h á m (simándi rabbi): az izraelita nemzetnek védelmezése. Ein Handbuch zum Unterricht für israel. 1844. 1848. 1849). − Grundprinzipien einer geleutcrten Reform im Juden- thum. häusliche Andacht címen megjelent Berlin. Pest. 181 F e i t e l M ó r i c z. Mädchenschulen. Offene Antwort auf d. . Pesth. hanem itt fogunk maradni! Irta1 és ajánlja a nagylelkű Klein Hermannak. Reformgenosisenschaft zu Pest. 1846. Ein Zeitwort seinen Brüdern zur Bekennung empfohlen. H ü b s c h Adolf: Der Jude taugt nichts. Pressburg. Magyar zsidó. Zur Judenfrage in Ungarn. Ofen. 1845. Sonntaggottes- dienst der israel. Pesth. Pressburg. 1847. 1848. 1848. Mädchen- schulen Presshurg. L. Pápa. „Offenen Brief” an den Redakteur des. Pest. 1849. 1848. 1848. az „Ungar. Ofen. G e b e t e u. 1848. (Az első rész: Allwöchent- liehe Gebete u. Gemeinde zu Pesth. H o r o w i t z L i p ó t : Unterricht für israel. II. 1848. − Benjamin Kohn. vagy zsidó magyar? Pécs. Arad. − Benoth Zion. Thcil (Festgebete). Pest. 1848. Einige Bemerkungen über das „Gutachten” des H. G e s ä n g e für d. Pest. Rabbiner der isr. Pest. Pressburg. 1844. − Blumenkörbchen für die reifere weibliche Jugend.

Pest. Poil a k Leon: Manches Übel kann zuweilen seine guten Folgen haben. 1848. 1848. A zsidó és a korszellem Európa- ban. 1848. Pesth. Blum J o a c h i m . 1846. R o s e n t h a l M ó r i c z . 1842. 1841. 182 Κraus J. 1848. Pest. Pest. Sechs Capitel aus der Freiheit. S c h w a r z D á v i d : Aufruf aim die Israeliten des löbl. minthogy 1843. Budán. Raab. Worte zur Beherzigung an die is- raelitisohen Gemeinde«Vorstände in Ungarn. Nyelvészeti nyomozások. − Szabadság. 1848. Újvidéki. má- jus 28-án kitért). Pest. jelleme viszo- nyaíról. — Első Jósok. Lőwy M ó z e s Α. 1841. Die religiöse und politische Frei- heit der Israeliten Ungarns. A zsidlók polgárosítása ok. Pest.. wie er ist und wie er sein wird. Bloch (Β a 1 1 a g i) M ó r i c z . (Névtelenül jelent meg). Ö s t e r r e i c h e r Éliás·. Roth Herman. 1841. R a s c h k o w Lázár. 1846. 1841.és célszerű. Vázlat a zsidók közép. 1848. (Bloch többi munkáját nem említjük. Buda. Magyarra fordította és jegyzetekkel fel- világosította. Aka- démia korrektora. — Ausführliche thearetischpraktische Grammatik der ungarischen Sprache für Deutsche. rész. Der Jude in Ungarn. Pest. Eperjes. S c h w a b Lőb: Gutachten in Betreff dér Centrale Re- form Genossenschaft. wie er war. egyenlőség. 1848.: Auf was gründet sich der Judenhass. − Jiszrael könyörgései egész évre. Sároser Comitats. 1842. Gyakorlati útmutatás a kereskedelmi írás- . Die Lehrwissenschaften des Kauf- mannes. Budán.és jelenkori helyzete. 1842. Tud. a M. P i l i i t z D á n i e l . Pesth. I. Kasehau. Pesten·. (Ε könyvet K o s s u t h L a j o s aján- latára fordította le magyarra Fekete Soma.

1845. Israelitische Religions. Gross Ka- nizsa 1845. Budán.und Sittenlehre. Jugend nach Dr. * Tekintélyes irodalom kerül ki e rövid időszak- ban az orvostudomány köréből. akik gyakorlati tevékenységük mellett tudo- . Toldoth Israel oder kurze bib- Hsche Geschichte mit einer deutschen und ungarischen wört- liehen Interlinear Übersetzung. 1844. Pápa. Pest. Arad. Pesten. Pest. Praktischer Lehrgang zur schnellen und leichten Erlernung der ungarischen Sprache.és er- kölcstan. Warasdin. 1848. Pest. 1846. de már akad- nak. Ofen. 1841. 1848. Religionslehre für die isr. földleírásban. Zsidó hit. Elementar-Geometrie. ifjúság számára dr. Klaber ( H e r z ) A r n o l d . 1846. R ο k ο n s t e i n Lipót. Pest. 1847. R o s e n mark H e r m a n. Philippsohn. N e u m a n n S a l a m o n . Dáth Jehudó. 1842. Pest. Ez az első kereskedelmi tankönyv magyar nyelven. H a r t m a n L i p ó t . S i k i r e n k a L á z á r. Buda. mely téren a föl- avatott zsidó orvosok legnagyobb része természe- tesen csak disszertációval szerepel. írásbeli föltevések megtanulására címen. Analytische Elementarlehre der rab- binisch-mosaischen Religion. B r a u n M ó r i c : Vallástan az izr. — Első oktatás a. K o r e f Herman. 1846. R ο s e n z w e i g M a x m i 1 i a n. 1844. Theore tischspraktische An- weisung zum Kopfrechnen. — A magyarok története magyar és német nyelven kér? dések és feleletekben. — Legújabb köszöntő. 183 mód. Pick D á v i d 1 . Pest. Philippson után. Kaufmännische Terminologie mit deut- scher und ungarischer Erklärung. Die Hausschule. 1841. Anlei- tung für Deutsche die ungarische Sprache ohne Hilfe eines Lehrers zu erlernen. 1845.

Pest 1844. Brust Lajos (De morbo Brightii. Kohn Sámuel (De hydrope. Pesten 1847). Vindobonae 1841. Preiss Jakab (De cura medici circa reconvalescentes. Orvosdoktori iktatása ünnepélyére írta. sistens officia medici. Pinkus Lipót (De asphyxia. Brünnauer Dávid (Az agy vázlata. Budán 1844). Pápa 1841). − De morbo Brighti. Pserhofer Sámuel (Über die theoretische und praktische Beziehung zwischen Religion und Medizin. Pest 1841. Budae 1842). − A kénégenygőz hatása. Lemberger Herman (De pharmacocalographologia. Zu- ckerlandl Márkus (De fumatione herbae nico- tanae. Rózsay József (A muraközi asphalt-forrás rövid tájleírása. inaug. Pestini 1843). Roth Albert (De influxu sexus sequioris. Gelbstein Lipót (Csecsemő- ápolás. Pestini 1841). Pestini 1842). Viennae -841). Budae 1841). Ganzler Lázár (De uros- copia. Leifner Herman (De mastur- . Kunewalder Zsigmond (De observatis in clinico. Budae 1842). Lőwy Ignác (De metallis officinalibus. 184 mányos kutatással igyekeznek gyarapítani a szak- irodalmat. Budán 1843). Budae 1842). Budae 1843). Pestini 1842). Buda 1842). Pestini 1842). Pesten 1846. − Der Peripneu- monia. Microencepha- lographia. med. Pestini 1846). Billnitzer Móric (De Cataracta congenita. Lőwy Márkus (De delirio tremente potatorum. Schle- singer Jakab (De prosopalgia. Deutsch Dávid József (Az úszás orvosi tekintetben. Vindobonae 1841). Bleuer Miklós (Orvosi értekezés a tüdőlobról. Pestini 1844). − Töredék a vittáncról. Pestini 1844). Grünhut Eduard (Dissert.

Az értekezés magyar nyelvű). Pestini 1847. Pestini 1845). Dietrichstein Dávid (De discrasia bi- liosa. Pestini 1846). Pollák Henrik (Systemata medicináé de Paracelso ad nostra tempóra. Deutsch Albert (D-e morbis feminarum. Glatter Ede Ignác (A zsidók biostaticai viszonyai. Detsinyi Lipót (Mózes törvényhozási éptana s a későbbi héberek gyógytudományának rövid vázlata. Rosenbaum Bernát (De educatione liberorum. Budae 1845). Arnstein Herman (Morbi puerperales. Budae 1845). Pestini 1847). Pest 1846). Pest 1845). das Pyrmont Un- garns. Herczl Fülöp (Orvostudori ér- tekezés a hagymázról. Baruch Manó (Se- miotica cardiopathiarum. Buda 1847). Weiszbach Miksa (Érteke- zés a tüdőlégdagról. Bu- dán 1845). Schlesinger Ede (De cerebro et pul- . 185 batione. Pestini 1845). Pest 1844. Kain Dávid (De typho. Pestini 1844). Bienen- feld Izsák (Orvosi értekezés a hasmenésről. Pestini 1845). Fischhof Ignác Vilmos (Szliács. A szöveg egészen magyarnyelvű). Budae 1845). Grünfeld Dávid (Phlebitis. Budae 1845). Pest 1846). Vindobonae 1844). Kátser Simon (De pathologia sanguini. Lippe Salamon (De jodo. Weisz Herman (De delirio tremente potatorum. Herczog Zsig- mond (Orvostudori értekezés az aranyeres élet- .monibus. Markstein J. Pestini 1846). Adler Herman (A gyógytani rendszerek Paracelsustól korunkig. Pestini 1845). Rothberger Dávid (De ulceribus syphiliticis. Pestini 1844). Deutsch Jakab (Observationes geogra- phiae medicinae. Lemberger Henrik (Exer- citia diagnostica. Pestini 1844). Pest 1847). Móric (De catalepsi. Pesth 1847).

a Gepan- zerte Lieder (Leipzig 1838). Preisach Lipót (A húgy- csőszorokról. Eine Parabel. aki- ben Gutzkow „a jövő Byron-ját” látta. − Megjelenik az irodalom porondján fordításokkal Dux Adolf is: Ausgewählte Dichtungen von Pe- tőfi. Lipcse 1841. übersetzt aus dem Ungarischen. − Reich Ignác: Honszerelmi dalok. Stille Lieder (Leipzig 1839). 186 rendről. Buda 1847). Manovill Miksa (De hae- morrhoidis. Pesth 1844. − Figyelmet érde- . Wien 1847. Pressburg 1847. Pestini 1847). s legnagyobb hatást ért el a magyar életet festő lírai költeményével: Jankó. − Kompért Lipót is elindul hódító útjára első no- vellakötetével: Aus dem Ghetto. − Klein Gyula Lipót (Kilényi Hugó nagybátyja) színdarabokat ír: Maria von Medici. der ungarische Ross- hirt. − Jeiteles Leo (Lipót) kiadja:-Das Kind der Milde. − Weil Fülöp. Leipzig 1848. Lustspiel. Budán 1847). Lemberger Lipót (De cura scabiei. Trauerspiel. Die Herzogin. Buda 1848. Arad 1843. Der Zerfallene. melyet Pesten színre hoztak. Lieder vom armen Mann (Berlin 1846) nagy olvasókört nyert költeményein kívül Saul című drámát is írt (1841). Roman von Ke- lenffy. Leipzig 1841. utóbb Kossuth titkárának Vén Arszlán és fia című színdarabját 1844-ben adták először a Nemzeti Színházban. Pestini 1847). Beck Károly. Diósy Márton. Eine orientalische Parabel. Pesth und Ofens achte goldene Hoch- zeit. * A szépirodalom is talált ebben a korban né- hány művelőt a zsidók körében. Berlin 1848.

Az első zsidó. * Szárnyát kezdi e korban bontogatni a „zsidó újságírás” is. Lipcsében nyomták s az egyetlen füzet. emancipációjával s tanügyével foglalkozik. aki Petőfi több költeményét németre fordította. a nagyon elterjedt Pressburger Zei- tungot. és Jeiteles Lipót Aradon szerkesztette 1848-ban Der Patriot című politikai s szépirodalmi lapot. tiszta er- kölcs és buzgó hazafiság az izraeliták közti elter- jesztésére” címen új folyóiratát. Ε bal- siker nem riasztotta vissza Lőwöt újabb vállalko- zástól. aki Magyarországon lapot szerkesztett: Klein Herman volt. 187 mel Korányi (Kronfeld) Sebald (Frigyes atyja) is. Érdekes. Nem volt nagyobb si- kere Horn Edének sem. utóbb aradi rabbi. amelyek folyóiratokban jelentek meg. − Neustadt Adolf már politikai lapot szerkesztett Pozsony- ban 1847-ben. − Beck Vilmos festőművész 1846-ban kiadta Pesten Der Zeitgeist címen az első élclapot. Felvilágosodott vallásosság. 1847-ben megindította Pápán „a Magyar Zsinagóga. Blätter für israelitisch-ungarischie Angelegenhei- ten. Ebben a korban kezdetét veszi már a zsidó felekezeti Hírlapírás is. Pozsonyban kiadott egy rövid életű Stenograf ált lapot Hírnök címen. Lőw Lipót volt a kezdemé- nyezője. aki 1848 áprilisában a val- . melyből szintén csak egy füzet jelent meg. mely napvilágot látott. a magyar zsidók történetével. 1842-ben kiadta Der Ungar című szépirodalmi lapot. aki 1844-ben indította meg Ben Chananja. hogy 1843-ban Steinhardt Jakab.

Bach. mily gazdag bányája a szellemi és erkölcsi értékeknek! Lelkészek és orvosok. S amint Pesten. sőt bámulatba ejtő. Hiszen való- ban meglepő. de amely közösségből olyan közfigyelmet tudott ébreszteni. hogy Nagyváradon a Nemzeti Kaszinó al- elnöke. melyet a Honi Israeliták között magyar nyel- vet terjesztő Pesti Egylet adott ki 1848-ban Diósy Márton szerkesztésében. Kácser. Oppenheimer a tiszti orvos. Termé- szetes. Az egyetlen. mint Dux Adolf és Horn Ede egy alig évtizedes időszak alatt. ta- nítok és írók vállvetve dolgoztak a magyar zsidó- ság politikai és társadalmi elismertetésén. 188 lásos reform előmozdítására Der Ungarische Is- raelit címen szerkesztett rövid életű lapot. Mennyi erő. Pollák! Mily magasan állhattak ezek szellemi s erkölcsi tekin- tetben környezetük fölött. hogy 1841-ben Pozsonymegye tiszti orvosa. dr. melyből ilyen erők kisarj adhattak. Mayer. Vasmegyében pe- dig dr. Pozsony város tiszti orvosa. mint Jakobovics Fülöp és Ró- zsay József. hogy velük szemben . dr. Eperjesen dr. annak a talaját értékelő köztudatnak föl kell ébrednie. mint Schwab Ar- szlán és Lőw Lipót. majd pénztárosa a zsidó dr. hogy nem valamennyien emelkedtek to- ronymagasságba. nagyobb elterjedtségre szert tett kiad- vány az „Első magyar zsidó naptár és évkönyv” volt. úgy a vidéken is elismerték egyes zsidók érdemes voltát a jognél- küliség állapotából való kiemelésre.

aki a puskaművességen kezdte. következő évben pedig a londoni művészeti iskolán járt. akikben a külföld a magyar tehetségeket ünnepelte. Ε kor másik zsidó szobrásza a sátoraljaújhelyi születésű Engel József volt. hogy az Athenée Royal-ra hivatott meg Cuviér tanszé- kének betöltésére. ahol 1845-ben Rómában műtermet nyitott. akinek mellszobrát faragta ki már- ványból. József viaszba for- mált szobrával kitüntetést kapott és Wertheim- stein lovag segítségével Olaszországot utazta be. 189 megszüntettek minden törvényes és társadalmi elszigetelést. 1837-ben már Parisban. S ha zsidó orvos ebben a korszakban is tisz- teletet szerzett a magyar névnek a külföldön: a nagyváradi születésű Gruby Dávid. ahol physiologiai és ana- tómiai kutatásaival oly elismerést vívott ki. ahol Schwarzenberg bíboros stipendiumát él- vezhette. Pius pápa. ahol II. hogy 1850-ben modelt ült neki maga IX. de 1838-ban Metternich herceg támogatásával már a bécsi akadémiát járja. Itt főleg . majd a vésnökmesterségen folytatta. − úgy immár a zene és képző- művészet terén is olyan kiválóságok emelkedtek ki a magyar zsidóság köréből. hogy 1834-ben a bécsi képzőművészeti akadémiába ke- rült. itt oly nevet szerzett. s aki Chopin és Dumas fils házi orvosa volt. aki 1839-ben telepedett meg Parisban. aki mint esztergályos- inas oly ügyességet tanúsított a fafaragásban. A Nemzeti Múzeum őrzi alkotásai közül Római költőnőjét és Chor in rabbi mellszobrát. Nem mindennapi tehetség volt az aradi szü- letésű Guttman Jakab.

érdékes. a Der Ungar állandó divatképrajzolója és metszője. mely állásában a pesti zenei világ középpontját képezte. 1842-ben pedig. hogy a Kossuth-bankókat Tyroler rajzolta és metszette. majd 1840-től kezdve nyolc éven át beutazta egész Európát s hangversenyeivel tiszteletet szerzett a magyar- ságnak. Nevezetesebb litográfiái: a fiatal István nádor. 190 Eszterházy herceg londoni követ fogta pártfogá- sába. 1838-ban pedig a pesti Nemzeti Színház zenekari igazgatója lett. aki egész életének koronáját látta abban. aki a bécsi konzervatóriumban végzett tanulmányai után 1843-ban. dolgozott az udvarnak és főuraknak. hogy Széchényi Istvánnak az Akadémia előtt föl- állított szobrára a pályázaton ő nyerte el az első díjat és a kivitelt. aki Pozsonyban született s 1834-ben. Kossuth és Petőfi. 12 éves korában már a bécsi udvar előtt ragyogtatta hegedűművészetét. 17 éves korá- ban szervezte szülővárosa színházának zenékarát s rendezte az operaelőadásokat. 12 éves ko- rában Párisban és Londonban ragadta magával a . Pesten és külföldön egyaránt becsületet szer- zett a zsidó névnek Tyroler József rézmetsző. de a messzié külföldön is: a miskolci születésű Ellenbogen Adolf. Häuser Mihály. aki a társadalmi szatírás képekben is megelőzte Jankó Jánost. A köpcsényi születésű Joachim József már hatéves korában hangversenyzett a pesti Nemzeti Kaszinóban. hazai főurak is fölkeresték „a magyarhoni születésű művészt. A negyvenes évek zeneművészetének ki- magasló zsidó tekintélyei voltak nemcsak a hazá- ban.

hogy 25 éves korában.000 koronát. 1855-ben a weimari udvar karmestere lett. De amíg e kékfestőgyár csak ke- . mindketten a magyar népdal elragadó interpretálói. mert ekkor már teljességében kifejlett a ma- gyar dicsőség halhatatlanságára. amely bár már 1785-ben alapíttatott. festésével s nyomtatásával keresett cikké vált minden készítménye a haza határain túl is. s az esztergomi bazilika fölszentelésekor Liszt Ferenc- cel együtt ő is meghívást kapott az ünnepélyen való közreműködésre. és Fiai kékfestőgyára. 191 művészetért hevülő társaságot. Ebből a korból sarjadt ki a művészsorban állt Fehér Poldi szegedi cigánykarmester és a győri születésű Vörös Elek cigányprímás. Reményi Edét is. Ezen alkotások közül. amelyen a kelmék fehérítésével. kiemelendő az óbudai Goldberger Sám. melyek nem- csak belszükséglet kielégítésére szorítkoztak. A tatai születésű Singer Ödön. de csak a negyvenes években emel- kedhetett a fejlődés oly jelentős fokára. aki nemcsak a hangversenytermekben emelte a hangulatot. de Görgey táborában is hegedűjével tartotta életben a lelkeket s aki Petőfi és Széchényi szobraira egymaga hegedült össze 134. s 1847-ben már a lipcsei zenekonzervatórium tanára lett. F. Ehhez a korhoz számíthat- juk. * A negyvenes évek iparmozgalmai nagy lendü- letet adtak a zsidók vállalkozási kedvének gyárak alapításában. de külföldön is nagy becsületet szereztek a magyar iparnak. aki mint művész s mint szerző oly nevet vívott ki.

Ipar- művészeti remekeit tanúsította Thiers francia el- nök épp úgy. Van-Dyk. de Angol. augusztus 6-iki számában közölt. hogy Európában. az első magyar iparműkiállításon bronz- érmet. addig Fischer Mór alapítása. Valamint nincs barátja a szép- művészetnek. de a mi nézőpontunkból legnagyobb figyelmet érde- mel Nendtwich Károlynak. mely nagy- ban termelte azt.. amivel az országban számos kis ipartelep foglalkozott. Nendtwich. sévresi és régi meisseni porcellánnak kedvelője. a következőket írta: „Az ős Bakony lombos árnyékában lappang egy gyár. sőt az egész világon nincsen párja.és Franciaországban. De Fischer úr készítményei nem is tekintendők gyártmányoknak. 1847-ben nagy aranyérmet kaptak. melynek termékei már 1842-ben. melyet a Budapesti Közlöny 1872.. aki Fischer Mór nevét Herendről nem ismerné. 192 reskedelmi és ipari jelentőséggel bírt. a herendi porcellángyár.és Oroszor- szágban is el vannak terjedve a legmagasabb kö- rökben s mint valóságos remekművek és ritkasá- gok becsültetnek. annak min- . egészen új iparágat teremtett s ugyancsak nagy dicsőséget szerzett egész Európában a magyar névnek. a nyolcvanas évek féktelen zsidógyűlölőjének ismertetése. Művei nemcsak hazánkban. Ε gyár Fischer Mór porcellángyára. aki egy Murillo. Paolo Veronese nevét s műveit nem ismerné. aki akkor műegyetemi tanár volt. Német. „mely nemcsak ha- zánk legszebb díszei közé tartozik. a legmagasabb arisztokráciában. de amelyről bizton elmondhatjuk. épp úgy nincsen Európában a finom chinai. mint a nagy Humboldt Sándor.

hogy az 1867. párisi kiállítás után a magyar ipar- nak tett nagy szolgálatai jutalmául „farkasházi” előnévvel magyar nemességet kapott. hogy a társadalmi egybeolvadást akadályozza az előttük érthetetlen szertartások és szokások betartása. Magya- rosodásban előljárt az összes idegen ajkú népele- mek közt.. valamint a bevándorló idegenek elütő gondolkodása. iskoláiban magyarul tanítottak. ahonnét a kecske- méti és szarvasi főiskoláktól kértek alkalmas ma- gyar tanerőt. mint 1845-ben Szegeden. Irodalomban és művészetben. Nem lehetett s nem is volt ellenük semmi egyéb kifogás. társadalmi és közgazdasági téren meg- tett a magyar zsidóság mindent. hogy vallásu- kat reformálják és hogy előbb zárassék el a határ Galícia felől.” Aki Nendt- wich Károly részéről is kiérdemelt ilyen elisme- rést. annál bizonyára mindenki szívesen látta. tudományban és iparban. a ma- gyarságban tényleg megvolt az őszinte akarat a magyar zsidóság teljes befogadására. ott keresztény óraadókat alkalmaz- tak. hogy legördíttes- sék róla a polgári jognélküliség szégyene. Nem puszta kifogás volt ez.. de a veze- tők nem tudtak kibontakozni abból az eszmekör- ből. Ámde a bevándorlást maga a tör- . mint csak az. 193 den egyes darabja valóságos mű. a pápai hitközség már 1839-ben pályázatot hirdetett egy állandó magyar tanító alkalmazása céljából s ahol még nem állt rendelkezésre kellően magyarul tudó zsidói tanerő.

melyeknek benső szük- ségszerűség nélküli föllobbanása és sikeretlensége nagyarányú kitérési folyamathoz vezetett. nekünk is érdekünkben van testvéri keblekre szá- molhatni. Méltó önérzet és jogos elkeseredés hangzik ki a beadványból. melyet 1848 július 24-én intéz- tek „Magyarország s hozzá kapcsolt tartományok - beli izraelita lakosok megbízottai” az országgyű- léshez. látva azt. „Alulírottak önöktől igazságot. Kérjük azért. még 1848 nyarán is csak azt kellett hal- lania: Még nem érkezett el az ideje. mi született vértanúi vagyunk a szabad- ságnak. elődeink mind elvérzettek ezen kincsérti küzdelmükben s azért mi annak becsét méltá- . hogy valláselveinek bemutatása után ne áldozza föl lelkiismereti sza- badságát. Magyarok! Nyújtsatok testvérkezet. melynek gyengeségén kívül egyéb vétke nincs. de a zsidóság zöme belátta már. meghazudtolása az annyira fenyegetett egyenlő- ségnek. mely addig sem gátolta meg hazája iránti kötelességeinek hű teljesítésében. eltorzítása a szabadság fogalmának. azoknak áldását megtagadni egy néptől. 194 vényhozás sem tudta megakadályozni. a vallásreform terén pedig tény- leg történtek kísérletek. Avagy nem volna-e kigúnyolása az igazságnak. A magyar zsidóságnak megvolt minden oka az elkeseredésre. majd a leg- közelebbi országgyűlésen. mert Isten és ember előtt igényt tart- hatunk reájok. egyenlőséget kérnek. szabadsá- got. hogy annyi odaadó szeretet után a nem- zet iránt. nektek is. csak szó- nokoltak ellene hevesen és türelmetlenül és igaz- ságtalan hangon. mert arra jogunk van.

Euró- pának szabadsága kivívásában minden tartomá- nyában hitfeleink dicséretesen harcoltak. vagy éppen az ellenséggel szövetke- zett. hogy meghozta a XX. az igazság. melyet az osztá- lyok tárgyalása és Horváth Boldizsár jelentése alapján az országgyűlés ismét a jövő terveinek sorába iktatott. mely- nek első pontjában „Az unitárius vallás törvényes bevett vallásnak nyilváníttatik”. lelkesedéssel. lábbal taposva bár. azon szavak hallatára: veszélyben van a haza! — testvéreink közül számosan mentők a halál tor- kába.és a zsidó val- .” Erre a beadványra nyújtotta be július 26-án Kállay Ödön önálló indítványát. semmi szerencsétlenég meg nem ingathatja. mely nem kegyelmet. t. — s meggyalázva. hogy a szabadságért lángolunk. visszautasítva. hogy Önöket is irányunkban az igazság vezérlendi. kitartásunkat semmi csapás. nem jogokat és engedményeket. Annyi ideje volt még az ország- gyűlésnek. hogy hazafiúság- ban bennünket egy néposztály sem múl felül. készséggel. különbség nélkül. számosan siették vagyonukkal járulni a haza szükségei fedezésére. nem félszeg ren- deleteket. Mi ügyünknek igazságos volta érzetében reméljük. míg más nemzetiségek számos része ezt tenni vonakodott. annak jelét mi magunk is a leg- közelebbi események s vészdús napokban adtuk. − so- rainkból is hullottak áldozatok a népfelség oltárán. hanem jogegyenlőséget osztogat minden lakosra nézve. 195 nyolni tudjuk.. Amit három ezeréves történet őseinkről bizonyít. de hogy ebbe beleszúrta volna a négy szócskát: .-cikket. hogy állhatatosságunkat.

izgató. arra már nem jutott ideje. V. A magyar szabadságharcban. Az illyr propaganda. „miért buzgólkodtok? Tán a pozsonyi és pesti húsvétért? Vigyázzatok! Legközelebb. lábbal taposva bár. Arad. rátok kerül ismét a sor!” A rácok nem pusztán lázító beszédekkel igyekez- tek hatni a zsidókra s amikor látták. melyből a teljes- jogú tót. a jognélküli zsidók egészen együttérez- tek a nemzettel. Nem nagyhangú szóvirág. számosan siettek vagyonukkal járulni a haza szükségei fedezésére. lelkesedéssel”. oláh és horvát polgárok kivonták magukat. FEJEZET. Torontál-. vagy ép- pen az ellenséggel szövetkezett. A szabadságharc. majd a legközelebbi or- szággyűlésen. szerb. 196 lás”. visszauta- sítva. A zsidók? Még nem érkezett el idejük. mely föllází- totta a szlávokat.és vérpróbát kellett még megállania a magyar zsidóságnak. felszólításokat terjesz- tett Bács-. hogy kény- . Megállta a szabadságharc vi- harában szívesen és becsülettel. készséggel.és Csongrádmegye zsidóihoz. míg más nemzetisé- gek számos része ezt tenni vonakodott. Tűz. ha már nem kelletek többé. azon szavak hallatára: veszélyben van a haza! testvéreink közül számo- san mentek a halál torkába. hanem közismert valóságnak az ország- gyűlés lelkiismeretét felébresztő kemény vádja volt az. amit a magyar zsidóság a július 24-iki be- adványában mondott: „meggyalázva.

Nemzetőröknek nem kellették. ki tüzes beszédékkel toborzott a zsidók közt Pápán és Veszprémben. ajándékot és kölcsönt kért. kaszával-kapával. tűzcsóvával járták vé- gig a falvakat. most már jó volt a pesti nemzetőrség tiszti- karának a zsidó katona is. hogy az utca kövezetén verjen taktust a hetyke léptek- hez. a zsidók iránti türelmetlenséget. melyet maga Kossuth . mely alkalommal Weber petrovo- szellei rabbit. Hány zsidó volt kész vérét ontani hazájáért? Horn Ede tanúsága szerint. mely beszédeinek egyik remeke „Az Isten velünk va- gyon” cím alatt (Pápán 1848) maradt fenn az utó- kor számára. 197 szer eszközök sem ingatják meg hazájuk iránti hű- ségükben. A nemzetőrök közt volt Lőw Lipót is. ki népgyűléseken tett tanúságot hon- szerelméről. miután − épp imádko- zás közben lévén. hogy Jellasics betört s a háború többé el nem hárítható és hogy a kardnak most már nem az a célja. mondhatnók az egyet- lent. S amikor híre érkezett október 10-én. de azért Táncsics Mihály vezetése alatt külön zsidó század alakult. hitközségek. s amidőn május 19-én Kossuth a nemzet áldozat- készségére hivatkozva. A zsidók nem inogtak meg hűségükben. majd a Baranya Sellyei táborba szállva lelkesítette a hadsereget. amit Kossuth Hírlapja kitörő örömmel üdvözölt: „Végre készül Pest le- mosni egy foltot viseletéről. A pesti nem- zetőrség tisztikara ezért hálát érdemel az emberi- ség nevében”. − nyelvét tépték ki. egyesületek s magányosok ajánlották fel vagyonukat s szertartási tárgyaikat a haza ol- tárára. midőn rajtaütöttek. felkoncolták.

de tudom. Eben so zahlreich waren dieselben bei dem dritten (Szegediner) Bataillon zu finden. tehát az egésznek kilencedré- sze. neunten (Kaschauer) und dem grösseren Theile der übrigen Bataillone. sondern auch durch ihre Theilnahme an dem Kampfe selbst. a 180. egész terjedelmé- ben: „Geehrtester Herr Doctor. beinahe ein zwölftheil Juden waren. hogy a szegediben éppoly sok volt”. holott a lakosság arányszámához viszonyítva csak egy harmincadrész illette volna meg.000 főnyi honvédségben 20. wozu hauptsächlich die Banater Juden ihr Kontingent stellten. Viele Juden befanden sich in dem vierten (Raaber). Kohn pesti főrabbihoz intézett eredeti levele. mely szerint azt mondta a tábor- nok: „az én zászlóaljam (a veszprémi) nyolcszáz főből állott. Sie bethätigten dies nicht nur durch die grossen materiellen Opfer. dass von den 800 Mann. me- lyet a pesti zsidó múzeum őriz. Gleich bei Errichtung der ersten zehn Hon- védbataillons traten zahlreiche israelitische Jüng- linge freiwillig in deren Reihen.000 volt a zsidó. welche sie der Sache brachten. Ich war mit Er- richtung des sechsten (Veszprémer) Bataillons be- traut. annak tizenketted része volt zsidó. Az egyes zászlóaljakra nézve Klapka György nyilat- kozata ismeretes. und erinnere mich. Kü- lönben hadd szóljon Klapka tábornoknak Dr. 198 is megerősített. Sie fochten tapfer und mit Auszeichnung gleich . an unserem Un- abhängigkeits Kampfe in den Jahren 1848 und 49 betheiligten sich in der hingebendsten Weise auch unsere israelitischen Landsieute. aus welchen das Bataillon bestand.

der bei Cibakháza sei- nen Kommandanten Grafen Leiningen durch ei- nen Angriff aus der Kriegsgefangenschaft be- freite. die Dank seiner vorsichtigen Thätigkeit und Ge- wissenhaftigkeit nie an etwas Mangel zu leiden hatte. a. Szarvady war dem Grafen Teleky . Oppody war im Kriegsministerium angestellt und leistete daselbst vortreffliche Dienste. Schlessinger gleichfalls von der Komorner Garnison. Dr. Lévay Henrik. worunter manche. die auch heute noch leben. Major im Range. wie bei der Armee war. Viele derselben fie- len auf den Schlachtfeldern. Juszt. deren Leiden er nach Mög- lichkeit zu lindern wusste. endlich Holländer Leo mein Chef-In- tendant in Komorn der während der letzten Ver- theidigung des Platzes für dessen Verpflegung sorgte und der. Viele Juden machten sich durch ihre litte- rarische Thätigkeit nützlich oder wirkten in den Bureaus der verschiedenen Ministerien. Hazay. wie Eisenstädter Ignácz. Rothfeld u. der später in türkische Dienste trat. Mehrere von den jüdischen Offizieren wurden für: ihre bewie- sene Tapferkeit auf dem Sclilachtfelde mit dem militärischen Verdienstorden ausgezeichnet. so Hauptmann Arányi Mór. derzeit einer der an- gesehensten und reichsten Plantagenbesitzer in Costa-Rica. Diósy war Sekretär bei Kossuth. gleich beliebt bei der Civilbevölkerung. eine grosse Zahl avancirte zu Offizieren. 199 zu Anfang des Felcteuges und auch später bis zu dem unglücklichen Ausgange des Krieges und der Katastrophe bei Világos. der als Generalstabs-Hauptmann in Ko- morn sich auszeichnete.

diese lassen sich aber leicht finden in den Archiven der ver- schiedenen Honvéd-Vereine der Hauptstadt. levele. um in weitere Details einzugehen. melyet én vezérel- tem: bátran következtethetni. Görgei Arthur szintén nyilatkozott a zsidó vallású katonákról. hogy a többi önál- lóan hadműködött magyar vezérek tapasztalatai sem lehettek e tekintetben az enyéimnél kedvezőt- lenebbek. Nem részletezünk. melyet Kónyi Manóhoz intézett s melyet ugyancsak a pesti zsidó múzeum őriz. wie viele und welche israelitische daran theilnahmen. Minden erre vonatkozó . welche diese Vereine in den 60 und 70er Jaihren gründeten und wo auch am besten zu ersehen wäre. a következő: „Voltaképen csak azon zsidó vallású honvédek magatartásáról tanúskodni va- gyok hivatva. 200 László unserem Vertreter in Paris zugetheilt. Hochachtungsvollst Ihr ganz ergebe- ner Budapest. kik én alattam szolgáltak. Es müssen daselbst die Listen vorhanden sein all derjenigen Mitglieder. Mein Gedächtniss reicht nicht mehr hin. und starb dort lange nach dem Kriege als einer der bekanntesten und beliebtesten Journalisten Frank- reichs. 19/11 89 G. Ezek fe- gyelmezettségben. Klapka”. személyes bátorság és szívós kitartásban − tehát minden katonai erényben − derekasan versenyeztek a többi bajtársaival. so- wohl wie der Komitate. És miután az osztrák és orosz főhadakkal a honvéd- hadseregnek épen azon része − a gyászos végű temesvári csatát kivéve − mindig és nem minden jó siker nélkül állott szemben.

pedig az ő szabad- sága nincs az asztalon. szabadsága. áldás a maradóknak. idegen jogot. az akkori intéző körök közvetlen közelében csak arról tehetek tanúságot. július 28-án a Szegedre menekült országgyűlésnek a kö- vetkező rövid. de mindenkori megjegyzésre méltó beszéd kapcsán nyújtotta be az emancipációs tör- vényjavaslatot: „Én Magyarországot most úgy képzelem. hogy „Én. élete. Oldalt áll azon- ban egy néposztály. a halálig. melyhez a nagy idők szemta- núja. hogy ennek különböző népei össze vágynak gyűlve egy lakomázó nagy asztal körül. az ő jogai azon jogok közt. szerencséje. aki e tanulságos múltnak dicső és gyászos eseményeit keresztül éltem. hogy ezek a rendbeszedett adatok valódiak”. melynek felébredt lelkiismerete nyilatkozott meg abban. melyeknek megvédésében részt vesz. be- csületet. Magyarország minden népei az asztal körül vannak és védelme- zik az utolsó csöpp vérig. ontván azonban . mely szintén védelmére kelt a kincsekkel megtelt asztalnak. ezen asztalon nincse- nek biztosítva. reménye a jö- vendőnek. szabadságot védelmez. Az asztalra el van rakva a népek vagyona. mely kimondja. becsülete. békéje. Tudta ezt akkor az egész nemzet. hogy Szemere Bertalan miniszterelnök 1849. dicsősége. tehát úgy látszik. A zsidók megtették kötelességüket hazájuk iránt. az 1848-49-iki ma- gyar szabadságharc és a zsidók című könyvében (Budapest 1898). 201 adatot eredeti kútfők alapján lelkiismeretesen gyűjtött össze Bernstein Béla. az ő becsülete nincs az asztalon. Jókai Mór írt előszót.

Ezen nép osztálya a zsidó néposztály. nem fogom felolvasni. kik vele har- colnak. terhekkel tetézi. mely „Törvényjavaslat a zsidók- ról” címet viseli. ezen elv szerint kijelentetik. melyeket nem magyarázni kell. kötelességben a többiek- kel egyenlők . Azon magyarázatot. A javaslat. melyet csak reményi. ha ő va- gyonát. §. Keresztény és mózesvallású közt kötendő . hogy a nemzetgyűlés azon szent elvi kijelen- tését tovább ne halassza. a kormány által fog- nak meghatároztatni. melylyel a törvényjavaslatot kísérem. ha a zsidó nép szinte ott van a csatatéren és vérét ontja egy oly hazáért. . hanem csak szí- veinkhez nyúlva érezni lehet”. melyek- kel azzal bármely hitű lakosai bírnak. életét örömest feláldozza azon szabadság- ért. nem hogy a házat ne untassam. az igazság kívánja. mint a többi népeket. mit bírnak a többiek. A hazának polgárai közt vallásbeli kü- lönbség jog és kötelesség tekintetében. miszerint a zsidók is a hazának polgárai jogban. melyeket még nem bír. mikép a magyar álladalom határain belől született. a következő: 1. különbsé- get nem tévén. 3. hogy míg egyrészről az ellenség még nagyobb számokkal. §. vagy törvényesen megtelepedett mózesvallású lakos. mindazon politikai s polgári jogokkal bír. melynek ő még nem kijelentett polgára. 202 vérét a többivel egyenlően. azon jogokért. ideiglenes rendeletnél fogva. A törvényes telepedésnek föltételei. Uraim. eljött az idő. 2. §. azt hiszem. . hanem mivel a törvényjavaslatban oly igazságok foglaltatnak.

mint veszé- lyeztetni a hazát. módosítással vagy anélkül törvényes erőre emelni. „És már most ennek folytában kérésem a házhoz: 1. hogy jövendő egyházi szerkeze- tökre nézve a kor kívánataival megegyező javítá- sokat tegyenek. eljött az idő. mert eljött az idő. Figyelembe véve a rendkívüli körülménye- ket. hogy alkalmas szabályok ál- tal a mózesvallásúak a kézi mesterségek és a föld- mívelés gyakorlására vezéreltessenek. ha úgy tetszik. §. tanácskozás alá venni és minden- esetre. hogy hitágazataikat nyilvánítsák s illetőleg refor- málják. még nagyobb hiba. a formáktól a törvényjavaslat tárgyalására és elfogadására nézve méltóztassanak elállni. 2. részint. b) Ε törvény foganatosítása azon utasítással tétetik kötelességévé. rendelet által fog meghatároztatni. hogy az egyenlőség elve a háromszázezerből álló népre is alkalmaztassák. 203 házasság. Egyszersmind a belügyminiszternek még- ha gyatik: a) A mózesvallásúak papjaiból és népválasz- tottjaiból hívjon össze egy gyülekezetet. melynek módja. Az ily házasság polgári tiatóság előtt köttetik. melyért vérét ontja . hogy e népé is legyen a szabadság. érvé- ayesnek nyilváníttatik. 4. polgári következményeire nézve. ha to- vább is halad. Méltóztassanak ezen törvényjavaslatot. részint. amikor valamit halasztani annyi. hogy az eddig haladt hiba.. ideiglene- sen. Azt hiszem.

FEJEZET. szent elvi kijelentést. A nemzetgyűlés minden hozzászólás nélkül. Nem került rá a sor. eljött az idő. ha ő vagyonát. s hogy egy összehívandó gyülekezet által nyilvánítsák s reformálják hitágazataikat. VI. azt hiszem. melyeket még nem bír. 204 s áldozza vagyonát. mit bírnak a többiek. eljött az ideje e nép polgáro- sodásának ezer év után s a magyar forradalom nem lehet ügyének veszélyeztetése nélkül elveinek egyik legnemesbikében hűtlen”. életét örömest feláldozza azon szabadságért. A szent elvi kijelentés törvénye sem emelkedhetett jogerőre. melyet csak reményi. hogy a zsidók alkalmas szabályok által vezérel- tessenek kézi mesterségek és földmívelés gyakor- lására. melynek ő még nem kijelentett polgára. „Ha a zsidó nép szintén ott van a csatatéren és vérét ontja egy oly hazáért. „köztapssal” fogadta el a szent elvi kijelentést tartalmazó javaslatot. de lelkesedéssel. Az osztrák uralom kora. az igaz- ság kívánja. Két héttel utóbb. mert hiszen a javaslat későbbi időre ígéri a törvényes megtelepedés föltételeinek meg- szabását. terhekkel tetézi. kik vele harcolnak. hogy a nemzetgyűlés azon szent elvi kijelentést tovább ne halassza. valamint az arról való gondoskodást. hogy míg egyrészről az ellenség még nagyobb számokkal. misze- . mint a többi népeket. azon jogokért. augusztus 13-án! lesújtó gyász borúit Vilá- gosnál a nemzetre.

300. óbudai. hogy még a bécsi hadügyminisztérium is belátta a követelés keresztülvihetetlenségét s már szeptember 17-iki rendeletével megengedte. Így okolta meg Szemere miniszterelnök a javaslatot. a „bres- ciai hiéna”. hogy a pesti és szegedi hitközségek által már ter- mészetben beszolgáltatott anyagokon kívül a pesti. Négy év alatt kellett volna az ország zsidósá- gának beszolgáltatni az összeget. mely igazsá- got akart szolgáltatni a hazai zsidóság lángoló honszerelmének. A hat község ismé- telt felfolyamodására belátta a bécsi miniszterta- nács a követelés lehetetlenségét s október 22-iki rendeletével meghagyta. hogy eredménytelen lesz működése. 205 rint. ceglédi. kiknek főparancsnoka. köte- lességben a többiekkel egyenlők”. Haynau. minthogy a szabad- .a zsidók is a hazának polgárai jogban. hogy az összeg „a magyar korona országaiban levő összes zsidó községekre vetendő ki”. Az osztrák hadsereg felszerelésére szánt oly képtelen nagyságú hadisarcot vetett ki a zsidó hit- községekre. de a pesti kivető bizottság már munkálatai kezdetén belátta. de így értelmezték a szabadsága harc ezen utolsó törvényalkotását az osztrák győzők is. mely az ő közreműködésük nélkül sohasem nyer- hetett volna olyan kiterjedést. előmozdítottak”. legkegyetlenebbül a zsidókon suhintott végig büntető ostorával.000 forintban válthassák meg a rájuk kirótt hadisarcot. nagykőrösi és irsai községek csak 2. „minthogy a Magyarországban levő izraelitáknak legnagyobb része érzelmeik és go- nosz cselekvésmódjuk által az ottani forradalmat. kecskeméti.

mely összegből „egy külön vallás. 2. A két utolsó cél csakhamar meg is valósult. amiért is kénytelen volt az állandó bizottság isme telten tárgyalásokba bocsátkozni a katonai pa- rancsnoksággal. A magyar zsidóság örömmel fogadta az osztrák kormánynak ezen ajánlatát. október 8-án pedig már felavattatott Pesten az első mintafőiskola. hogy még távol állott tőlük az újabb áldozatokra képes anyagi megerősödés. vala- mint szegény izr. minek következtében 1850. amelynek jövedelmét az állam hajlandó izraelita vallási és közoktatási célra for- dítani”. s miután 1850. Rabbiképző intézet létesí- tése. vak és si ketnéma gyermekek számára. I. szeptember 20-án kelt legfelsőbb rendelettel elengedtetett a hadisarc és 1855. hogy az összeg „mint oszt- hatlan alap kezelendő” s jövedelme a következő célokra fordítandó: 1. 1857. mintafőiskoláknak s ezekkel kapcsolatban izr. Ferenc Józsefnek 1856. október 24-én a vele kapcsolatos tanítóképző. 3. melynek első igaz- . március 29-én kelt legfelsőbb el- határozása megszabta. ala- pítványi helyek létesítése szegény izr. tanítóképző tanfolyamoknak alapítása. évig teljesen be- fizettetett az egy millió forintnyi összeg. valamint 1859. június 30-iki rendelettel a bécsi minisztérium hajlandó- nak mutatkozott a hadisarcnak egy millió forinttal való megválthatására. 206 ságharc alatt olyan károkat szenvedtek a hitköz- ségek és egyesek. népiskolák támogatása.és közoktatási alap lenne alkotandó és ál- lamilag kezelendő. Még ugyanabban az évben intézkedett a helytartó tanács húsz alapítványi hely betöltése iránt.

De mielőtt még dűlőre került volna a hadi- sarc sorsa. bizonyára nem ok nélkül. különösen a bécsi kormány részéről. mely eddig több mint ezer tanítót adott a nemzeti kultúrát terjesztő zsidó isko- láknak. a ma- gyar tudományosság kimagasló tekintélye áll ezen intézet élén. decem- ber 30-án a pesti városházán kihirdették az össz- birodalomra kiterjesztett úgynevezett olmützi al- kotmányt. az első üdvös intézkedés. mellyel a veszedelmes helyzetben is bátran tüntet- tek a magyarságért. hogy „A polgári és politikai jogok élvezete független a hitfelekezettőr. hogy a zsidók ne viseljenek se Kossuth-szakált. amidőn 1849. így a jogok élvezetével felruházta a zsidókat is. 1851. júniusi rendelettel fel- oszlatták a hitközségeket. mely rendet akart teremteni a zsidók népmozgalmi nyilván- . mely minden magyart megfosz- tott a polgári és politikai jogok élvezetétől. ideig-óráig tartó reménynek fénye vil- lant fel a zsidóság számára. megfosztva önkormány- zatuktól s a hatóság nevezte ki az elöljárókat s vizsgálta felül a számadásokat. Szép szavak. akiket egyébiránt megkülönböztetett figyelemben is ré- szesített. se Kossuth-kalapot! Mily beszédes tanúság a zsidók hűsége mellett. 207 gatója Lederer Ábrahám volt. melynek első pontja kimondja. 1887 óta Bánóczi József. Például 1850 május 25-én Győrött ki kellett hirdetni a katonai parancs- nok utasítására a templomban. júliusi rende- let az anyakönyvelést tette kötelezővé a hitköz- ségekben. 1851. kit 1868-ban Deutsch Henrik követett. A zsidók különösen gyanúsak voltak.

t. a menyasszonynak pedig 18. hogy elháríttassék a gyanú. behozni külföld- ről. az állam nem tekintette őket az államtesthez tartozóknak. A palesztinai szegények részére gyűjtött könyöradományokat a rendőrségen kel- lett igazolni. mely törvénykönyv a zsi- dók házasságkötéséhez a helyi polgári hatóság beleegyezésén kívül bizonyítványt is követelt a fe- lek koráról. jelzéssel az anyakönyvbe. az 1840: XXIX. csakis útlevéllel. nem a zsidókban rejlett az ok. Az anyakönyvek hiánya nagy zavarnak és sok bajnak volt forrása 1852. melyek sújtó hatással voltak a zsidókra.-ben követelt születési jegyzék vezetését pedig épp ezen felfogás folytán nem hajtották végre. a vőlegény nem lehetett fiatalabb 24 évnél. hogy addig is nem vezettek államérvényű anyakönyve- ket. amikor császári rende- let kiterjesztette az osztrák polgári törvényköny- vet Magyarországra is. életévét be kel- lett töltenie. november 29-ike óta. − számos gyermek került törvénytelen. mert hátha lázadásra szóló iratok rejtőznek a . A hatóságok kénye-kedvétől függött e bizonyítványok megszerzése s így nagy szám- ban fordultak elő titkos házasságkötések. De ha az anyakönyv és házasságkötés körüli szigorú intézkedésben az államrend üdvös célja lebegett a bécsi kormány előtt. úgy az 1852. Hébernyelvű imakönyvet és vallásos iratokat nem szabadott. 208 tartásában. év olyan rendeleteket hozott. hogy az összeget nem osztrákellenes propagandára fordít- ják.-c. minek következtében − bár a vallás szertartásai szerint kötött házasságok érdemben törvényesek voltak.

hogy a Haynau-féle hadisarctól kezdve az ingatlanszerzés tilalmáig a magyar zsidósággal bánt legigazságtalanabbul. De ugyanekkor felújította a bécsi kormány a középkori zsidó esküt is. 209 héber betűk mögött. Ferencz József az 1860-iki októberi diplomával a békejobbot nyújtotta a magyarság felé. Mintha csak érezte volna a bécsi kormány. Megváltozott az addig tartott rendszer s gyors egymásutánban. Az osztrák kényuralom eddig lezajlott három éve tehát elég sok zaklatást s végül súlyos jogfosz- tást hozott a magyar zsidóknak. Leglesújtóbb azonban az 1853. mint az ország többi lakóinak. többet és érzé- kenyebbet. mely szerint a zsidónak csak vallásos szertartások közt eszközölt esküje bírt érvénnyel a törvényszék előtt. Mit vár- hattak még az osztrák kormánytól? Nem termé- szetes-e. hogy a politikai szenvedés megpróbálta- tásaiban a zsidó csak még jobban simult a magyar- hoz s annál inkább kötötte sorsát a magyarság jö- vőjéhez? Egy hosszú évtizedig tartott már a reményte- len helyzet. rendeletek jelentek meg. október 2-iki rendelet volt. Az 1859-ben kitört osztrák-olasz háború szerencsétlen kimenetele mérsékletre intette a bécsi kormányt Magyaror- szággal szemben. melyek a zsidóság helyzetének javí- tását célozták. mely megfosztotta a zsidókat az in- gatlanszerzés jogától. hogy zsidók is tarthatnak keresztény ina- . 1859. amikor az egyre sötétülő látókör hir- telen világosodni kezdett. november 22-én megjelent rendelet meg- engedi. még mielőtt I.

s meg- szünteti azon rendelkezést. február 10-én pedig újból megengedtetik. November 29-én kiadott ren- delet megszünteti a zsidók házasságkötésénél meg- követelt hatósági beleegyezést s visszaható erővel kimondja a nélküle kötött házasságok érvényét. április 2-ára Pestre összehívott országgyűlés most már annyi próbatétel után nem fogja többé késleltetni a zsidók várakozásának beteljesültét. hogy a zsidók is űzhessenek gyógyszerészséget. valamint a gyermekek törvényességét. mely a zsidó vallomá- sát keresztény tanúval szemben aggályosnak mondja. melyhez szívvel-lé- lekkel egybefűzve érezte magát. s joggal remélte. A január 14-iki rendelet megszünteti végre a bányavárosokban való tartózkodás s letelepedés tilalmát. január 6-án kiadott rendelet feljogosítja a zsidót is. mely helyzetének minden ja- vulását a magyarságtól várta. 1860. Január 13-iki rendelet megengedi. Íme három hónap alatt tette jóvá váratlanul a megszorult osztrák kormány az évtizedes igaz- ságtalanságot. December 20-án megjelent rendelet megengedi bárminő ipar- nak szabad gyakorlását. szeszégetést és malomipart. Ez a legönzetle- nebb érzés dagasztotta keblét. 210 sokat és cselédeket. italmé- rést. hogy az 1861. . midőn az októberi diploma megjelenése után országszerte visszhang- zott az újraébredés örömében a magyarság nyílt lelkesedése. hogy keresztény végrendeletén mint tanú szerepelhessen. de hiába igyekezett gyorsjáratú jó- indulatával megnyerni a maga politikai céljainak a magyar zsidóságot. hogy a zsidók in- gatlan birtokot is szerezhessenek.

helyettes városbírónak Rohonc. de történeti magaslatra emelkedve el kell . 211 Nem sokáig kellett vérmes reménységet táp- lálniok. elhatározták az ország nagyjai. Eperjesen. Az országgyűlési képviselő- választást előkészítő megbeszélésen. ahol tizenhat zsidó került az állandó bizottságba s ahol a megyei közgyűlés megválasztotta Mezei Mórt. hogy a képvi- selőválasztást az 1848. A városi és megyei élet újraébredése még csak sejtetni sem engedte. Csongrád-. jogos volt az öröme. Sátoraljaújhelyen és Szombathelyen.és Torontál- megyében. Városi és megyei választásokban részt vettek. aki akkor jogászoskodott. Temes. Gömör-. Fehér-. Fájt a zsidóknak e csalódás. A je- lenségekben közérzés megnyilvánulását látta. zsidót választ árvaszéki ülnöknek Arad. kerületi jegyzőnek Kör- mend. az országgyűlésre „kiskövet”-nek. valamennyin túltett Zemplén vármegye.bizottságba választanak zsidókat Aradon. ami gyanúval kísérhetné a zsidót. A megyei állandó. Községi ta- nácsosokká választottak zsidókat Kulán. Bihar-. Örült a zsidóság. hogy az elnyomatás szenvedései közt egybeforrott szívekben még rej- tőzzék valami. Nagyvá- radon. Nagyváradon. választási törvény alapján fogják megtartani s így ezen jog gyakorlásából a zsidók ki lesznek rekesztve. De csakhamar csalódott. amely Sci- tovszki János esztergomi hercegprímásnál tárta- tott. Ilyen kisköveti megbízatást ka- pott ugyanakkor a szegedi kaszinótól Rósa Izsó is. sőt tiszteletbeli állásokat ruháztak rájuk. Tatán. hogy kísérje figyelemmel az or- szággyűlési tárgyalásokat s tegyen azokról jelen- tést a megyének.

hogy ily módon érvé nyesíthessék befolyásukat. melyből ismét a bevándorlás régi kísértete meredt elő s amely az egyenjogúságot . Tisza Kálmán. amelynek során Széchényi Béla gróf. hogy 1849-ben teljes politikai) és polgári szabadságot kaptak az utolsó nemzetgyűléstől a zsidók. Simonyi Lajos báró és Jókai Mór oly lelkesen nyilatkoztak a zsidókról. akik hírlapok- ban s népgyűléseken sürgették a zsidók teljes egyenjogúsítását. hogy június 17-én bizottság küldetett ki a zsidók egyenjogusí- tásáról szóló törvényjavaslat elkészítésére. Teleky László gróf. országgyűlés csak a felirati vitá- ban merült ki. 212 ismerni. amely 1848-han szakadt ketté. Talán belátták ezt 1860-ban maguk a zsidók is. hogy bár ki voltak zárva a választási jogból. sok helyütt zsidókat küldtek ki a választási bizottságokba. uralkodott a szabadelvű irány. április 2-án ösz- szeült országgyűlés összetételében oly túlnyomóan . mindenesetre jellemző. A bi- zottság javaslata. hogy a prímási konferencia nem helyez- kedhetett más alapra. és az 1861. Andrássy Gyula gróf. de királyi szentesítés nélkül szűkölködött a törvény s így nem kapcsolódhatott a jogfolyto- nosságba. Szalay László. az országnak a jogfolyto- nosság alapján lehetett fölvenni az alkotmányos ság fonalát. Igaz ugyan. Podmaniczky Frigyes báró. Deák Ferenc. valamint a külföldről Klapka György és Pulszky Ferenc. De az 1861. hogy a zsidók is- mét teljes joggal remélhették ezúttal az emanci- pációt. Segítségükre volt Jókai Mór. Trefort Ágoston.

ak- ibor már szegedi rabbi is. Meglepő. hogy április 17-én titkos megbeszélésre kapott . minthogy már augusztus 21-én a ház feloszlattatott. Mintha restelték volna a törvényho- zók. hogy nem kérelmeznek semmit. amire rég rászolgált a magyar zsidóság. köztük Meysel Alajos pesti és Lőw Lipót. s három napos tárgyalás titán elhatározták. nem került tárgyalásra. Ε különös határozat mintha mosakodás jelle- gével bírna. szenvedő állást foglaljanak-e el?” A meghí- vásra 28 megye és város 53 kiküldöttje gyűlt ösz- |sze. hogy bár- mely jogos önérzet mellett sem szabadott volna eltekinteniök a kérelmezéstől? Valaminek kellett történnie. hogy a munkájában megzavart ország- gyűlésnek tervében volt az izraeliták politikai egyenjogúsítása is. miután Tisza Kálmán javaslatára legalább azt mondta ki hatá- rozatilag. hogy még mindig nem róhattak le a zsidók iránt a régi tartozást. hogy „az or- szággyűlésnél kérelmezőleg lépjenek-e föl és mely alakban. 213 holmi letelepülési törvény hozatalától akarta füg- gővé tenni. hát oly szűk látókörű emberek voltak a hitközségek küldöttjei. hogy még a legegysze- rűbb petícióval sem akartak az országgyűléshez fordulni. hogy nem látták. hogy a pesti hitköz- ség április 15-ére meghívta az összes hitközségek képviselőit annak megbeszélésére. Történt pedig az. nem könyörögnek olyasmiért. vagy pedig bízva a Magyar Nemzet nagy- lelkűségében és a követ urak túlnyomó száma általi már eddig is nyilvánított szabadelvű nyilatkozatai- itban. Ε feltűnő határozatot azon- ban még feltűnőbbé teszi az.

hogy a parlamenti körök még mindig nem hajlandók a tiszta és föltételhez nem kötött emancipáció meg- adására. Lőw Lipót volt az első. aki majd a parlamenthez fogja továb- bítani. másrészt pedig mert nyilvánvalóvá lett. akik a zsidóság ügyének elárulására készen részleges eman- cipáció érdekében bocsátkoztak alkudozásba. de másnap a Magyar Sajtó már kikürtölte a titkot. végül a konferencia megbízta Meysel pesti rabbit. hírlapi s tudományos . amit pedig kérelmezés nélkül is meg- kaptak volna. adja át Ká- rolyinak. földbirtokos és iparos zsidókra. aki már 1844-ben küz- dött nyílt sisakkal Kossuth Lajos ellen a föltétel nélküli emancipáció érdekében. mert hivatalos meg- bizottjaik közt akadtak olyanok. ha közben föl nem oszlatják a há- zat. 214 meghívást néhány hitközségi kiküldött Károlyi Ede gróf lakására. hogy a tanácskozás eredményéről tegyen jelentést elöljáróságának s emlékiratba foglalva a pontosatokat. hogy a parlament többsége ki fogja mondani az emancipációt. az a javaslat csakugyan a települési törvény- nyel egyidejűleg akarta tárgyaltatni az egyenjogú ságot. Ily körülmények közt tényleg nem kérel- mezhettek. míg nem asszimi- lálódik a magyar nemzettel. de csak az intelligens. a többi műveletlen elemre nézve pedig határidőt fog megszabni. A hír rettentő hatást idézett elő a zsidó köz- véleményben. egyrészt azért. azóta közel húsz éven át dolgozott társadalmi. amely szerint Károlyi gróf abban egyezett volna meg a vele tanácskozókkal.

teljes erővel tört ki a hitközségek legnagyobb részében a „hitvédelmi . hogy a magyar zsidóságra csak lealázó a föltételes. de tudta. sem művelődési érték- ben. neki meg lehetett s meg is volt a maga véleménye a vallás reformálásának hatá- ráról. hogy a magyar zsidók egész összességükben véve sem állnak sem gazdasági. hogy az emancipáció kiküzdéseért vezető férfiak árulást akarnak elkö- vetni magán a zsidóságon. valamint a bevándorlók értékéről. úgy most. hogysem vallását hozza érte áldozatul. sem nemzeti érzésben az ország bármely néposztályának összessége mö- gött. esetleg rész- leges emancipáció. Lőw Lipót. és amely idő óta a valláshoz híven ragaszkodó hitközségek gyanúval kísértek minden jelenséget. De miként 1844-ben is. részleges emancipációra nem volt kap- ható s a hitközségek kiküldöttjeinek értekezlete. tudta legjobban. hogy a ma- gyar zsidóság megérett az emancipációra és hogy bárminő föltételhez kötött. ismervén a törvényhozók hangulatát és szándékát. Ugo- csa és Pozsony zsidósága inkább kész volt lemon- dani az emancipációról. vagy egyéb törvény- hez kapcsolt emancipálás méltatlan volna a ma- gyar zsidósághoz. 215 téren azon megismerés terjesztésén. Nem is vett részt a Károlyi-féle titkos kon- ferencián. aki honszerelmeért s a szabadságharcban szerzett érdemeiért 1849-ben bitófa alatt állt. mely a vallásreformálást csak szóba is hozta. sem honszeretetben. amikor titkos konferencián tör- tént tárgyalásról derült ki. természetesen nem peticionálhatott részleges emancipációért. amikor fölmerült a vallás reformálása iránti kívánság.

Ennek belátása dacára azonban jogos elkeseredést szülhetett a zsidók köreiben a mód. hogy a vallást ép- pen. Még 1861-ben sem volt a magyar zsidóság a tör- vényhozóknak elég művelt! Még 1861-ben az in- telligenseken kívül csak a földbirtokosokat és az iparosokat akarták megajándékozni az egyenjogú- sággal! Nem a nemzettel való együttérzés hiányát. ter- mészetesnek tartották a zsidók is. amellyel a törvényhozók még mindig a régi előítélet üvegén keresztül látták az egyenjogúsítás megvalósításának lehetőségét. hanem azt. de föloszlatás lévén sorsa. 216 benső harc. nem érintő legártatlanabb szervezkedés is sza- kadásra vezetett. FEJEZET. nem a magyartalanságot kifogásolták. mellyel csak fölté- teles s részleges emancipációt akartak adni. A zsidók a nemzeti újjászületés idején. Annyira erősö- dött a gyanú és bizalmatlanság. mely már méhében rejtegette az alig egy évtized múlva véglegessé vált pártokra oszlás- nak csiráját a magyar zsidóságban. amit a magyar zsidóság bizony nem érdemelt meg. hogy kevés az iskolákat végzett s hogy nincs elég zsidó földbirtokos! Tudták a törvényhozók. Eleve- . hogy ügyük − bármennyire égetőnek vélték is magok részéről − nem kerülhetett most végső dűlőre. ami végeredménye a törvényho- zók szűkkeblű huza-vonájának. hogy a nemzet lelké- vel egybefonódott a magyar zsidóság lelke. Az 1861. VII. országgyűléshez nagy reményeket fűzött a nemzet is.

hogy mit köszönhet az ország a külföld felvilágosító munkájában a zsidó emigránsoknak: Diósy Mártonnak. Centralisationsfrage. — La Hongrie en face de TAutriche. Treuer Wegführer durch das junge constitutionelle Österreich. — Memoiren aus dem Reisetagebuch eines ungarischen Arztes. Wien. — Procès des Banknotes Hongroises. df. 1861. Paris. — La Hongrie et lAutriche de 1848. gedruckt). Pesth. A zsidó emigránsok ezen évtizedbeli és a kül- föld fölvilágosítását szolgáló iratai a következők: H e r c z e g h y Mór. Inneren. Paris. 1860. Paris. 1859. Horn Ede. 1860. Helfy Ig- nácnak. Pesther Genossenschaft für Reform im Ju- denthum an den Ministerien d. — Memoria scientifioolitteraria con prefazione del viag- giatore ungherese. Leipzig. 1853. — Liberté et nationalité. . — Ungarn im Vormärz. — Ludwig Kossuth. 1848. — Zusammenstellung einiger Hauptmomente aus den unterthänigsten. Vasfi (Eisler) Mórnak. dr. — Die Revolution und die Juden in Ungarn. Paris. Heilprin Mihálynak. 1850. Cultus u. Paris. Schiller-Szinessy Mórnak. egy Dux Adolfnak. de tudta az országban min- den. Zenfy (Hirsch) Gusztávnak. 1852. London. 1860. — Franz Rákóczy II. 1851. 1854. — Les finances de Γ Autriche. Arthur Görgey. Leipzig. — Zur ung. Milano. Leipzig. Hirschler (Isléry) Zsigmondnak. 1849. Leipzig. 1851. — Le traité de commerce francoiaHmand. östr. d. mit köszönhet az ország a külföld jipindulatú meg- ítélésében egy Horn Edének. (Névtelenül jelent meg). Leipzig. — Das Bombardement des Fürsten Windischgrätz zu Prag. 217 nen élt az 1848 emléke. számottevő hazafi azt is. 1860. (Ais Ms. 1851. 1850. Wien. ihre staatliche Anerkennung betreffenden Vorstellungen d. 1850. Paris. Wien.

Lipcse. Pest 1858. − Mein Reisetagebuch von Lilla Bulyovsky. Leipzig. de a magyar szellemi értéknek külföldön való el- ismertetése terén szerzett ebben az évtizedben múlhatatlan érdemeket Dux Adolf (szül. Darmstadt. Jókai. — Paris (politikai munka). von Baron Eötvös. „aki polgárjogot vívott ki a magyar irodalomban. 1851. — Alexander Petőfi. Hangok a múltból. Leipzig 1854. Szar vad y F r i g y e s (párisi követségi titkár. — Die Ereignisse in Ungarn seit dem März 1848. − Ein ungarischer Nábob von M. 1849. . − Zur ungarischen Frage von Anton Zichy Wien 1850. Braunschweig. − Der alte Infan- terist und sein Sohn der Huszár von Josef Szigeti. — Nationallieder der Magyaren. kitért). A magyar nemzet nagy napjainak emlékéül. Leipzig. 218 S c h l e s i n g e r M i k s a . Fordításai a következők: Der Bauernkrieg in Ungarn 1514. 1849. — Aus Ungarn. Leipzig. 1859. Auf! Deutschland. — Die ungarischen Flüchtlinge in der Türkey. Pest 1850. Politisches ABC für des Volk. V a s f i Mór. — Wanderungen durch Londcai. Berlin. − Bank Ban von Josef Katona. 1852. Pozsony- ban 1822-ben). Nem a szorosan vett politikai irodalomban. becsületet a zsidó névnek a magyar irodalom tűz- helyén”. Gedichte. 1851. Leipzig 1858. Wien 1858. Hamburg. − Ungarische Dichtungen (Petőfi és Lisz- nyai költeményei). Berlin. 1848. − Die Schwestern von Baron Eötvös. Pest 1856. — Der Suezkanal. az első zsidó író. becsületet szer- zett a magyar névnek s irodalomnak a külföldön. 1850. 1852. 1851. Wien. 1852. Berlin.

1850-ben a Magyar Világot. A nemzeti eszményt szolgálta regényeivel Szegfi Mór is (Kis Bajok. − A világ csudái. Pest 1849. aki 1848-ban az Esti La- pokat. s azóta szívesen olvasott . − Geschichte Tom Jones. Pest 1857). valamint felesége. Pest − Die Töchter der Karpathenhexe. Pest 1857. é. mely a belföldön ébresztett érdeklődést a hazai kultúra iránt. a következő regényeket is írta a nemzeti érzés ébrentartására: Das Bom- bardement der Stadt Pest. − Dichtungen von Johann Arany. majd 1860-ban Bécsbe költözvén. 219 Pest 1858. n. Pest 1861. A magyar nemzeti ügyet szolgálta politikai és szépirodalmi téren Ludasi (Gans) Mór is (szül. Komáromban 1829-ben). Nagy Gondok (2 kötet. De már ebben a korban erőteljesen bonto- gatta sasszárnyait a magyar irodalom későbbi büszkesége s új irodalmi formáinak úttörője: Ágai Adolf is (szül. Wien − Elisabeth Báthory. aki először 1854-ben tűnt föl Antoinette című beszé- lyével a Hölgyfutárban. Wien 1854. Onkel Toms Hütte. − A harmadik szom- széd. − A magyarságnak e fordítások révén tett nagy szolgálatait méltán egészíti ki a Magyar Nemzeti Múzeum (Pest 1857) című röpirata. aki Emilia álnévvel adta ki elterjedt kétkötetes Válságos Napok című regényét (Pest 1860). Pest 1856. Népies regény. Jankovácon 1836-ban). regényes képek. Pest.). a magyar ügy szolgálatában Die Debatte-t szerkesztette s utóbb Andrássy Gyula gróf sajtóügyi főnöke s belügyminiszteri osztálytanácsosa lett.

Roman. Pest. 1860. 1859. 1852. Temple Henriette (D’Isra- eli után angolból fordítva). 1861. Humorist. Pest. Pest. La Tirelire de Thérèse. Paris. Wien. Pest. Tizenöt kötet. − Novellen. — H u g ό Κ á r ο 1 y. Magyar Romanzero. − Geschichte des Dramas. M Ő s e n t h a 1 S. Leipzig. Leipzig. Deborah. 1861. H. — Tíz magyar költemény. Donau. Tíz magyar költemény. melyet Philipson után fordított németből héberre s amely Bécsben 1859-ben jelent meg. 220 termékeny munkatársa volt a Vasárnapi Újság. 1861. 1865-76. 1851. — Smúle Itzig. minthogy a szabadságharc után megszűnt a doktori disszer- . — Tűz Lőrincz. Pest. 1847. Írta egy zsidó magyar. 1850. — Országgyűlési nóták. Száz esztendős naptár. Zsidó írók egyéb szépirodalmi alkotásai voltak: Β r ó d y Z s i g m o n d . 1861. Volksschauspiel in vier Akten. Pest. Írta egy zsidó magyar. Költemény hét énekben. 1859. Wanderer. Böhmische Juden. (Fordítások Jókai után). 1852. K o m p é r t L i p ó t . Ein Schützling. Pest. Heller Izido r . O r m ó d i ( B e r g e r ) B e r t a l a n . Berlin. — Die Alliirten der Reaktkin. Ε szépirodalmi sorozathoz számítandó Bacher Simon Jojachin című négyfelvonásos szomorú- játéka. 1851. Der Zeitgeist. Lustspiel. 1861. Berlin. Gartenlaube és Flie- gende Blätter folyóiratoknál. Pest. Deutsch Dávid József. Pest. — Sendschreiben an die deutsche Nation. Klein Gyula L i p ó t (Kilényi Hugó nagybátyja). A politikai és szépirodalom terén kívül ebben a korban kezd mutatkozni a zsidók tevékenysége az orvostudomány előbbre vitele körül. Pápa.

1860. 1859. 1858. 1856. Törvénykeaési orvostan. Pest. 1858. Pest. Ε rövid évtized orvostudományi jelen- ségei zsidók részéről a következők: A b e 11 e s Β. 1853. 1859. — A szembetegek arcismetanához. 1859. A szív bajainak utókövetkezményei. Szeged sziksós tavairól. Pest. Pest. tech- nischer und medizinischer Hinsicht. Altenburg. — A járványszerű hártyás köthártyalobról. Pest. Az erdőbényei fürdő. − Az egyptomi szembetegségeidről. Nagyvárad. − Über Hemorrhoiden. orvosok és jogászok számára. Bericht über das hydria- tische Verfahren in der Kaltwasserheilanstalt in Lukány. F ü r s t L a j o s . Ösenburg. Pest. J o a c h i m Vilmos. Pest. 1859. H i r s c h l e r I g n á c z . A takaros szemlobok felismerése. 1860. 1855. 1853. Ung. Nagyvárad. 1853 (németül is). Szegedin. Nagyvárad. . − Das Dampfbad und seine Wirkungen. − Szegedin als Winteraufenthalt für Brustleidende im Vergleiche mit Venedig. Α hányás terheseknél. Herz V i l m o s . Pest.. Die Heilquellen des Kaiserbades zu Ofen.. 1855. 1860. G l a t t e r Ede I g n á c z . Pest. − Előfekvő méhlepény. Die Stellung der Aerzte im jüdischen Alterthum. (Ben Chananja 1859). Über die Lebens-Chancen der Israeliten. 1859. Adler Adolf. F i s c h h o f I g n á c z Vilmos. Az önhév növekedéséről. G r o s s A l b e r t . A bölcsőde jótékonysága. − A nagyváradi fürdők. F r a n k e l Α. 1859. Pest. A l t s t ä t t e r Mór. 1856. Fein M ó r i c z . Pest. Pest. Gross Lipót. Das Ofner Kaiserbad in historischer. 1859. Pest. 1854. Wetzlar. 221 táció kötelezettsége s így minden e téren mutat- kozó irodalmi jelenség a tudomány öregbítését célozta.

1850. 1858. Hannover. London. Pest. 1856. K a p o s i (Kohn) M ó r i c z (bécsi egyetemi tanár). A tüdőlob gyógyulása. 1860. 1858. 1858. A zsidó teológiai. Wien. Po- zsony. Sivche Schelamin (héber szöveggel). 1851. Pest. Pest. Hannover. C h a j e s H i r s c h . Fregatte Nowara um die Erde. − Salomon ben Gabiről und die ethischen Werke des- selben. Wien. 1859. Kanizsa. 1848. 1860. 1856. 1853. H. A marienbadi ingovány physikai. Ansichten über den jüdischsreligiö- sen Beschneidungsart. vegyi és orvosi tekintetben. . Wiener Salamon. Stuttgart. R ó z s a y J ó z s e f . Das mosaisch-rabbinische Civilreeht. − A magömlések okai. 1859. Wien. — Les Proverbes de Salomon. Ofen. Ginse Oxford (kiadás az oxfordi könyvtár héber kézirataiból). Pest. Wetzlar. P o l i t z e r Ádám (bécsi egyetemi tanár). Dukes L i p ó t . — Nahal Kedumim (a középkori héber költészet törté- nete). S c h w a r c z Ede. C. − Reise der östr. 1860. 1859. 222 − Zur Diagnostik und Therapie der Abcesse. Paris. Ein Beitrag zur historischen Kritik! in Betreff der Targumim und Midraschim. A máj tömlős rákja. Lehr- buch der Hautkrankheiten. − A Vittustáncról. F a s s e 1 Β. Gr. Über Körpermessungen zur Diag- nostik der Menschenrassen. bölcseleti és történettudo- mány köréből a következő munkák láttak nap- világot: Bak J a k a b . Pressburg. Medi- zinischer Theil.. 1858. 1852. — − Zur rabbinischen Spruchkunde. Igeres Bikores. Pest. Kohlmann J. 1861.

Horn Ede. − H(ochmuth) A(braham). 1860. Pest. 1858.. Wien. Gewi as Samuel. Prága. 1849. N a t o n e k J ó z s e f . M e y s e 1 W. Kaschau. Pest. 1848 in Wien bei Erstürmung des Zeiughauses gefallenen Dr. — Zur Alexander Sage. Gross Kanizsa. Spiegler Gyula. Denkblätter gewidmet dem am 5-ten Oiki:. Pozsony. 1859. 1861. 1854. Dessau. S c h r e i b e r M ó z e s (Chatham Szof er). 1860. − Spinozas Staatslehre. Lőw L i p ó t . a legrégibb alkotmány alapelve. Pressbu-rg. 1860. 1855i−1858. Berlin. F i s c h e r Karl: Begrüssungswort an Dr. Scheloscha Keinazim (talmudi le- gendák magyarázata). S t e r n M i k s a E m a n u e l . Népfelség. 223 — Die mosaischsrabbinische Religionslehre. 1849. Divan des Jehuda Alcharizi. Vallásos dönt- vényei. Ha-Maphteach. Pressburg 1855. 1856. F r i e d m a n n I g n á c 2. 1859. Einleitung in die heilige Schrift. Tabnith Ha«Bajith. Gr. Philosophische Reflexionen über die isr. 1851. Wien. Adolf Kollinszky. Α. Glauben ist Denken. Wien. — Lehrbuch der Herzenspflichten nach Bêchai. 1858. A. Pest. Prinz und Derwisch. F r i e d e n t h a i Saul. Unsere Richtung. Prága. 1857. . 1859 (Héber költemény). Kanizsa. Religion. Kohn-B is t ri tz M a j e r . Nebst einer geschichtlichen Einleitung. Pest. Nase h er Simon. Gross Ka- nizsa. Wien. Tachkemoni. 1860. Charakterbilder aus der jü- dischen Geschichte von der Erbauung des zweiten Tempels bis auf die neueste Zeit. Inhalt des Talmud und seine Aus torität. 1855. Meisel am Tage seines Amtsantrittes. K i t t s aer J a k o b . — Das mosaischrabbmische Gerichstverfahren. Abriss des Mikroskosmos.

és Rabbi- nisches Gutachten über jüdische Ehescheidung. melyet Kon- stantinápolyban nyomtak. Leipzig. 1860. Miskolc. aki ekkor még zsidó volt. aki 1858-ban kiadta Kon- stantinápolyban Deutsch-Türkisches Taschenwör- tenbuch-ját. 1860. A pesti templom felavatására. Kacz Jákob. evfolya- mában megjelent tanulmánya: The Talmud and the Gospels. H o c h m u t h Ábrahám. Hochwürden Herrn Dr. Végül megemlítjük e sorban Vámbéry Ármint. W. Pest. Ofen. Z i p s e r M a j e r . nommenen Ehescheidung. − Egy izraelita szózat a magyar képviselők üdvözletéül Pest. K r a u s z Z s i g m o n d . 1851. Leipizig. A jövő megváltásról és a hazához való hűségről. F r i e d r i c h : Sieben Weihelieder . feltűnést keltett a londoni The Jewish Chronicle 1851. a legelső német könyvet. 1859. Κ ο h n-B i s t r i t z Majer. 1861. Blind Ores Wirken und seine frohe Zukunft. A kor szava. Pest. 1857. — Jüdische Sprichwürter. Wien. Ehe jüdische Schule in Une gam. Die grosse Synode. — Sr. Β lass Móricz. 1852. A. 224 − Die Rabbinerwahl in Bumeszl. Βauer Márkfi Lőrincz. 1852. hitközségi és társadalmi kérdé- seket tárgyalnak magyar nemzeti szellemben a kö- vetkező munkák: A l k a l a y J e h u d a . Stuhlweissenburg. Festklänge zur Feier der Erinnerung des isr. ihr Ursprung und ihre Wirkung. Mannheimer V. Wien. Kultustempels in Pest. 1855. számos igen értékes archeológiai ér- tekezésein ikívül. Ein jüdisches Zeitbild. Kol Rinoh. Debrecen. önállóan megjelent kiadványai: Vertheidigung einer vorge. melyek a lipcsei Orient-ben jelentek meg. Kolmewasser. Meysel Oberrabbi- mer in Pest Achtungsvoll gewidmet (költemények). 1853. Zsidá iskolai. Pest. 1856. Pest. 1859. 1859.

Dr. A. F a s s e 1 H. Pressburg. Aur limmud hákrio. W. 1860. 1853. Ein Religionsbuch für Lehrer und Schüler isr. Das anschauli- che Hebräischlesen. Pest. Gr. német kifejezésekkel. Pest. Zur Schulenfrage der Israeliten in Ungarn. 1860. 1856. A magyar nyelv rö- vid tan. 1860. II. S c h w a r t z S á m u e l . J. Für Schulen bearbeitet. Gebete für die Busstage mit deutscher Übersetzung. Az épületes olvasmányok és tankönyvek iro- dalma terén a következők jelentek meg: Bauer-Má r k f i Herman. 1895. Pest. Pesth.nslehre katechetisch für den Unter? rieht bearbeitet. Biblische Geschichte nebst einer fort- laufenden Geschichte des Judenthums bis auf unser Zeit. kiadása e eimen: Die mos saisoh-rabbinische Religk. Meisel. Pressburg. 1860. Pest. különös tekintettel az ausztriai biroda- lomra. Confession. 1851. − Néhány új számelméleti tételek..-Selkhot. Dasz Mause Wejiszróél. Pest. Kereskedés és árúisme. Kanischa. Székesfehérvár. Pest. Tempelweihe zu Pest am 6. Lesebuch für die oberen Klas^ sen der israelitischen Schulen. 1867. Pest. 1853. 1859. oder die Kunst das Lesen in möglichst kurzer Zeit beizubringen.. o. 1857. . 225 zur hohen Feier der isr. B. Fein M ó r i c z . Vorläufig als Mscript gedruckt. 1857. Ρillitz D á n i e l .és ismétlőkönyve.. G r o s s m a n n I g n á c z. U. Esztergom. Die Messias Zeit. 1859. B l ü c h e r Ε. 1858. Recensent-Wirtschaft oder Bemerkungen eines Laien über den im eilften Hefte des Merjährigen Ben- Chananja erschienenen Artikel: Würdigung der Antrittsrede des Herrn Oberrabbiner Dr. V e r e b y Soma: A zsidókról es ezredéves szenvedé- seikről. Sept. 1854. F i s c h e r (H a 1 á s z) N a t h a n . Führer in der geometrischen Analyse der Chrystallographie. Blum J o a c h i m . F i s c h e r J o s e f L. Pest.

Kohn S a l a m o n . Pest. 1860. − Lehrbuch der mosaischen Religion. Pest. 1860. — Új dalkoszorú.. − Szózat a szülőkhöz. — Száz magyar és német dal gyermekek számára. 1858. Pesth. Gebete der Israeliten. 1855. Wiederholung der wichtigsten Wahrheiten in der mosaischen Religionslehre für isr. Pest. Pest. Szeged. 1861. Pest. Pest. N. K. Ofen.und Talmudsehatz. Kohn Herman. − Gyermekdalok népiskolák és óvodák számára. − Az elemi betűszámtan alapvonalai. Na- tion bis auf die heutige Zeit. Jugend für Präparanden und Gymnasial-Schulen. Kohányi S á m u e l . Handwerk s lehrlinge in der Sonntag-Schule. Ein treffliches Familien- buch zur Erbauung. − Führer zum Religionsunterricht der isr. Κ Ο h n J. OriginalsErzählungen für die zarte und reifere Jugend. 226 − A3. 1859. Pest. An die Vergangenheit. Pest. 1858. Pest. gyámokhoz és tanítókhoz: az if- júság neveléséről. 1852. Nagykani- zsa. Pest. Ge- genwart und Zukunft. − Utasítás az olvasástanításra a legegyszerűbb és leg« könnyebb módszer után. Gyakorlati módszer a német nyelvnek gyors. 1853. Pest. fokú számbeli egyenletek új feloldása Pest. 1860. Hartmann L i p ó t . Pest. − Új készülék gőzkisérletekhez. K ö n i g s f e l d Ábrahám. (Költemények). . − Bibel. Ofen. 1852. 1852. 1862. Pest. 1861. 1852. A. Pädagogische Schwärmerei. Kurzgefasste Geschichte der isr. K ö n i g s b e r g Herman. − Első hangoztató és olvasókönyv a magyar izraelita népiskolák számára. 1860. 1861. könnyű és alapos megtanulására. 1851. 1856. Der Bilbelschatz. Kinderlieder. 1861. Pest. Szegedin. (Az imák német fordítása). 1856. és 4. − Tefilat bene Jisrael.

A zsidó nemzet története ős- időktől kezdve korunkig Palesztina földrajzával. (Tal- mudi legendák és parabolák). Pest. Pest. 1853. Pest. Neutra. Pesth. 1855.. Comorn. Leslehre der hebräischen Sprache nach der Lautmethode. Handbuch der deutschen Sprachlehre. I860. 1862. 1860. Erster Leitfaden für den isr. Pest. Comom. Zur Übung des Gedächtnisses. 227 Lőwy Adolf. Pick D á v i d . Eine: Parallele zwischen Moses und David. Wörterbuch zu den fünf Büchern Moscheh. − Lehrbuch der MerkantikBuchhaltung. — Egyszerű kereskedői könyvvitel. 1850.. 1860. Neusatz Lipmanj Miischbeceth Ha-Peninim. − Der kleine Ungar. Priv. N e u m a n n H e r m a n . M e y s e 1 W. − Lehrbuch der allgemeinen Waarenkunde. Pest. Pest. R e h f u s s E. Das Leben währt ziebzig Jahre. — Geographische Verse. 1854. 1860. P i l l i t z D á n i e l . Religionsunterricht. M a n n h e i m e r V. 1853.. Pest. Historische Nomenklatur zum Gebrauch beim Unterricht in der Weltgeschichte. — Geographischer Überblick des öster. 1858. 1852. Gross Kanischa. Ein neuerfundener Lehr- plan zur Erlernung dieser beiden Wissenschaften. 1861. P o r g e s L a j o s . 1859. Fr. — Chronologie und Geschichte. Commerzial Schule und Erziehungsanstalt des D. Grosswardein. Α. Pick. 1849. Für Anfänger. 1859. Vollständiges Lehrbuch der Schnell- Rechenkunst. Pest. − Sabbath-Andacht entlehnt mehreren israelitischen Gebetbüchern und eingeführt an der hohen Orts bewil. I860. Ofen. . Warsó. Kaiserstaates petit besonderer Rücksicht auf Handel und Industrie. Pest. Comom. M a n h e i m J ó z s e f . 1852. Andachtsstunden für Israeliten.

S i l b e r m a n n J. Pest. Pest. 1851. . Nemzeti érzés és erkölcsi művelődé® fejlesz- tésének legigazabb tanújele és legsikeresebb esz- köze a templom. 1858. 1859. k. Pest. Pest. Pest. − Hebräische Sprachlehre. Pressburg. 1857. Új módszer az adott számból an- nak logarithmusát kiszámítani. 1857. Pest. − Hittan az izr. Neueste mathematische Kunstgriffe. — Vallás és erkölcstan izr. Magyar ragozási táblázat. Ziltz Móricz. und Elisabeth für Allerhöchst ihre Anwesenheit zu Szegedin. Pest. 1854. 228 R o s e n z w e i g I g n á c z.und Sittenlehre. August 1857. Wien. Jugend und für Kranke. — Erzählungen und Lehren aus der heiligen Schrift. népiskolák számára. − Köre Hadorot. im Kultustempel zu Nagykőrös den 28. Maj. Gross Kanizsa. 1859... 1855. − Das Factotum der einfachen und doppelten Merkan? tiUBuchhaltung. Arad. Bude s p i t z J. Gebet-Ordnung zum Nutzen der isr. Szegedin. 1852L S z e g f i Mór. népiskolák számára. 1858. A haza- fias érzés ilyen megnyilatkozását látjuk e korban a következő templomi beszédekben: Bauer-Má r k f i Herman. Majestät Franz Joseph I. 1851. Die Geschichte aus der heiligen Schrift. Der methodische Rechner für Lehrer und Schüler. Rede gehalten am glorreichen Geburts- tage Sr. Pest. 1857. 1853. 1854. − Glaubenslehre. Pest. Pest. Religions. Franz Joseph I. Das Vor. Spie gier Gyula. S t e r n A l b e r t .und Nachwort der durch ihre k. 1858. Mit moralisch exegetischen Beleuchtungen. k. ahol a vallás hirdetői a legneme- sebb erkölcsi élet és legönzetlenebb honszerelem magvait hintik el a hallgatóság szívében.

Franz Joseph I. Gottes Wort und Gottes Segen. 1849. Predigt am Pfingstfest 1849 zur Feier der Unabhängigkeitserklärung Ungarns. Egyházi beszéd. Majestät verliehenen Rechte. Rede zur hochfest- lichen Gebrutsfeier Sr. cultusközség elöljárósága Szeged. apostoli fölségeik I. Arad... H i r s c h S a l a m o n . Franz Joseph I. Heil Dir Israel. 1860. Pest. Zips er M. Szeged. Pesth. Arad. Gran. 1857. L. 1853. Die Schulfahne. Predigt. 1860. 1849. Pest. Rosenberg Izidor (Rózsa Izsó). Lőw L i p ó t . im isr. Vorfeier des Kaiserfestes. Predigt und Gebet gehalten zur Feier der glücklichen Genesung Sr. Ein Wort zu seiner Zeit. Kettős ünnep. 1857. M. Gespräch im isr. Gotteshause zu Zenta. 1854.. Horn Ede. mellyet a heti ünnepkor honunk függetlensége megünneplésére a pesti ízr. Maj. Franz Joseph den I. S i 1 b e r m a n n J. F e i t e 1 M ó r. . 1860. Danklied zur Feier und zum Danke iür die huldvolle Gnade in Betreff der Besitzfähigkeit der Israeliten. 1855. Maj. 1857. Ferenc József császár és Erzsébet császárnő üdvárasztó eljövetelének ünnepélyére.. dem Vermählungs- tage Sr. Franz Joseph I. és kir. Kiadja az izr. − Sámuel próféta és Széchényi István történelmi párhu- zamban.. 229 F as s el Β. Gedicht an Sr. N. Inschriften zur feierlichen Ankunft Sr. Tempel zu Gran am 24. H a m b u r g e r J. Reitzer Adolf és Kleinmann Lipót verseivel). − Rede aus Anlass der von Sr. Maj. K u t t n a M. 1855. Maj. Ö r ö m h a n g o k ő cs. Stuhlweissenburg. Pápa. L. 1852. S t e i n h a r d t J a k a b . 1851. Dankgefühle. Franz Joseph I. Maj. − Das Doppelfest. Franzi Posef I. Pest. Gr. Ebben a sorozatban említendő Schiller-Szi- nessy Salamon Londonba emigrált zsidó tudós. April 1854. Predigt zur Geburtsfeier Sr. Arad. Kanizsa. reformtársulat templomában tartott. Pesten. (Kotányi Károly.

Pest. Pest. ger. A valláserkölcsi tanítás irányát is föltárják előttünk az ezen évtizedben megjelent egyházi szónoklatok és alkalmi beszédek: D e s s a u e r Gyula. 1859. Homilien über die Sprüche der Vater. Trauerrede gehalten beim Leichenbegäng- nisse der Frau Babette Deutsch. − Die Himmelstochter und ihre Feierrede bei der Eins weihung des neuen Cultustempels. Kanischa. Beruf. Gross Kanizsa. Begrüssungs. Pest. — Die Bedingungen des Bundes. R o s e n b e r g S á m u e l . Pest. 1859. 1857. Gross Kanizsa. H ü b s c h Α. 1860. 1860.und Antrittsrede. Eine Gedächtnissfeier für den in. 1857. L. Pressburg.. 1854. Α. Rokonstein J. Ein Wort der Weihe. Lőw L i p ó t . 1855. M o r g e n s t e r n (M a r c z a 1 i) M i h á l y . Antrittsrede. 230 aki Vörösmarty Szózatát fordította héberre s Kól Kóré címen Bécsben 1856-ban adta ki. G o l d s t e i n D á v i d . Gr. Leutschau. 1857. Gott entschlafenen Rabbiner Lőw Schwab. Hochmuth Á b r a h á m . P e r l e s J ó z s e f . Du sollst keine andere Götter haben. Gestetner Adolf. Cultustempel zu Baja. 1854. Kampa und Lohn der Rabbiner. Gross Kanizsa. Festpredigten. 1852. Pest. 185(1. Hospitals in Marienbad. Fassel B. Zwei gottesdienstliche Vorträge im isr. Dr. . Gross Kanizsa. 1859. 1862. Pest.. Der Tag des Todes ist besser. − Der Stein am Brunnen. — Israelitische Sabbath? und Festgesänge.. − Wem gehört die Erde? Rede bei der Grundsteinle- gung des isr. Imre Jehuda. Pest. Breslau. Antrittsrede. 1860. Pest. Predigt.. H. 1855. Zur Erinnerung an einem Verstorbenen. Antrittsrede. M e y s e l W. Pest. Szegedin. 1860. E l l e n b e r g e r H e n r i k . Predigt. Die Gründung eines guten Namens. halten im Cultustempel zu Neu-Pest. − Die zehn Worte des Bundes. Confirmationsrede. 1858.

Arad. Arad. 1854. S t e i n h a r d t J a k a b . Eine Trauer- rede für den am 3<ten April in Gott selig verschiedenen Rabbi Lőw Schwab Oberrabbiner zu Pest. Szold Benjamin. Arad. . Eine Predigt. S t r a u s s M.und Schattenseite. Confirmationsreden für isr. Jesaeas aller Zeiten Vclkslehrer. Α. Pest. - A folyóirat. Licht. Gottesdienstlicher Vortrag bei der Einweihung einer Synagoge. 231 als der Tag der Geburt. együttes szerkesztésében indult meg 1849-ben Die Theisz című politikai lap. Rede gehalten in Pécska. 1857. 1858. S c h w a r z Μ. S p i t z e r S á m u e l . Z i ρ s e r M. Gross Kanizsa.. 1851. − Das Leben und Sterben der Frommen. 1851. Gross Kanizsa. Beck Ká- roly 1855-ben szerkesztette Pesten a Frische Quel- len című szépirodalmi évkönyvet. Pressburg. Stuhlweissenburg. Stern Albert. Heilprin Mihály 1852- ben kísérletezett Miskolcon egy gyűjteményes ki- adással Szépirodalmi Könyvtár címen. 1859. W i e s e n I z r a e l . és Beck Vilmos festőművész az ötvenes években a Lacikonyha né- met élclapot szerkesztette. Pest. Horn Ede és Bak Ignác W. Wien. 1852. S k r e i n k a L á z á r . melyből csak négy szám jelent meg. 1860. 1860. Antrittsrede. Rede am Sarge des seligen Friedrich Gross. Durch was haben wir den Sieg er- rungen? Chanukka Predigt gehalten zu Gige. 1860.és Hírlapirodalom terén kevés föl- jegyezni valót nyújt a letűnt évtized.. Leichenrede am Sarge des Abra- ham Frankéi.. Vier Vorträge des mosaischireligi- ösen Inhaltes. Pest. 1853. Trauungsrede. Knab-en.

A. melynek szerkesztője Rokonstein Lipót. de e rövid idő alatt is kétszer szünetelt. 232 A felekezeti hírlapirodalomnak sem volt na- gyobb sikere. vagy a közönség nem érett meg még arra? Winter Sámuel adott ki Pesten 1859-ben és 1860-ban Illustrirtes israeli- tisches Jahrbuch für Ernst und Scherz címen. pesti rabbi szerkesztésében Carmel címen jelenik meg. Három év és három hónapig élt a lap. a Ben Chananja. vitte és hatásaiban a legnagyobb eredményekre tekinthe- tett Lőw Lipót 1858-ban megindított tudományos és társadalmi havi. rövidéletű kísérletezéseket látunk. 1861 januárjában jelent meg az első magyarnyelvű hetilap Magyar Izraelita név- vel. Leghosszabb életre. Lőw folyóirata. nem voltak még alkalmas erők. amely 1866. hazai és külföldi tudósok itt he- lyezték el tudományos kutatásaik gyümölcseit s . Ugyan- ebben az évben. és 67. Az első hetilapot 1860-ban indította meg Bärmann József Allgemeine illustrirte Judenzeitung címen. s a következő év közepén már meg is szűnt. tíz évfolyamra. majd Mezei Mór. Évkönyvek s hetilapok terén csak kezdetleges. végül Tenczer Pál volt. és Rosenberg Lipót 1860-ban Aradon Jahrbuch für die israelitischen Culturgemeinden in Ungarn und seinen Nebenländern címen évkönyveiket. években tudományos mellékletet is ho- zott. majd 1861-től kezdve heti fo- lyóirata. középpontját képezte egy évtizeden át a zsidó tudománynak. minthogy a szerkesztők hazafias buzgóságát a hatóság a lap beszüntetésével bün- tette. de a második évfolyama már Meysel W.

beleértve a vallástant is. melyekre nézve 1858-ban elrendelte a bécsi kul- tuszminiszter. Nagy és kis hitközségek minden erejüket meg- feszítve. 4. de a tanulók megterhelése nélkül. S a zsidók komolyan vették a művelődést. hiszen e könyvek túlnyomó része nem a külföldi. hogy a keresztény tárgyú olvasmányokat cseréljék föl . Tankönyvekről is gondosko- dott a bécsi kormány: megbízta Wessely és Grün- hut prágai tanárokat a katholikus iskolák számára írt olvasókönyvek átdolgozásával oly módon. A nyilvános zsidó iskolák a keresztény iskolák mintájára rendezendők be. a tanító csak egy osztályban köteles tanítani. a héber nyelv kivételével. mely nem volt leki- csinyelhető. rendesen fizetett tanítókat kell alkalmazni. hanem a magyar zsidóság körében ke- reste és találta megértő olvasóközönségét! S 1861- ben a törvényhozók szemeiben még mindig nem volt elég művelt a magyar zsidóság egyeteme! Pe- dig hát akkor a kárpáti tótok és a havasaljai mó- cok közt is akadt itt-ott műveletlen ember. 5. s an- nak dacára teljes jogú polgára volt hazájának. 233 maga a szerkesztő is itt vívta meg lelkes harcait az emancipációért. 2. a tananyag. 6. heti húsz órában fejezendő be. 3. a héber nyelv mint külön tárgy tanítható. * Ily terjedelmes és értékes irodalom − egy rö- vid évtized alatt − már mégis csak eléggé tanús- kodhatik a műveltségi fokról. hogy: 1. a tanító nem bocsátható el önkényesen. egyre-másra állítottak föl elemi iskolákat.

komolyan vette a magyar zsidóság s gyer- mekeit tovább taníttatta. 1851-ben már 584 zsidó gimnáziumi tanuló volt és 1855-ben már 128 egye- temi hallgató volt zsidó. azokat a zsidó ügyvédeket pedig. Βama-Csukási. Ezek már nem voltak kl·· zárólagosan orvostanhallgatók. hogy ügyvédi vizsgára bocsáthatók-e zsidók is? A válasz igenlő volt. ahol 1861-ben a mosoni zsidó iskola volt a vármegye területén a legelső. hogy zsidó jogászt nem bocsát ügyvédi vizsgára. Knöpfler Kassán ügyvédi irodát nyitottak. akadtak már zsidó joghallgatók is s 1856-ban kérdést intéz a pesti egyetem tanácsa a minisztériumhoz. Bánóczi. tanítóképző intézet története. Budapest 1896. a temesiben 43 és Erdélyben 3 zsidó iskola. hogy műve- lődjék. 1858-ban már 304 iskolát tartott fönn a magyar zsidóság. a nemzeti újjá- éledés napjában sütkérező országgyűlés szemei előtt elhatározta a pesti királyi tábla. Az orsz. A magyar zsidó iskolák monográfiája. izr. a pesti tanfelügyelőség! kerületben volt 59. a kassaiban 7. De már 1861-ben. mely a magyar előadási nyelvet alkalmazta. aminek legszebb példáját látjuk a ma is német Mo- són vármegyében. Két kötet. 234 zsidó vallási tartalmúakkal s 1856-ban megbízta Lőw Lipótot egy Bibliai Történet megírásával. Buda- pest 1897. aminek következtében 1858-ban dr. (1. a győriben 54. a kívánságot. vala- mennyi a művelődésnek és az osztrák súlyos ellen- őrzés dacára a nemzeti érzésnek meleg otthona. a pozsonyiban 131.) A művelődési folyamat azonban nem szakadt meg az elemi iskolával. Bo- danszky Nyitrán és dr. akiknek az osztrák rezsim .

theol. Schön- berger Ármin Pesten telepedtek meg. akinek tudományos kutatásait a bécsi tu- dományos Akadémia 1858 okt. Schiller-Szinessy S. akik külföldön örvend- hettek nagy méltánylásnak és becsületet szereztek a magyar hazának. majd az olasz Mezizo- fanti vezetése alatt keleti nyelvekkel foglalkozott. Goldstein Simon és dr. tanára. később pedig igaz- gatója lett. s az első királyi szabadalmazott ügy- védek 1861-ben dr. A magyar zsidók művelődési értékének igazi próbakövét képezik azok. I. eperjesi rabbi s az ottani ev. A zsidó jogászok persze nem nyugodtak meg a határozatban. Ferenc József kedvezően intézte el kérésüket. Bizonyára nem a későbben elszapo- rodó versenytársaktól való óvatos félelem vezé- relte a királyi táblát e határozatában. az ugyancsak Pozsonyban 1834-ben született Loevy Móric csil- lagász. aki a bécsi és párisi egyetemeken. melynek elutasító végzése után felségfolyamodással kértek enge- délyt pályájuk befejezéséhez s választott hivatásuk gyakorlatához. aki a szabadságharc- . tudományos téren tiszteletet vívott ki s a párisi Rothschild-háznak az egész világra kiterjedő jóté- konysági intézményeit igazgatta. hanem csak a nemesi osztály ősi sáncaiba való betolakodást látott a zsidóknak ügyvédségre való törekvésében. M. eltiltja a további gyakorlattól. 7-én tartott ülésén nagy elismerésben részesítette s aki 1860-ban a pá- risi obszervatórium adjunktusa. Köztük legkimagaslóbbak: a Pozsonyban 1814-ben született Cohn Albert. 235 adott engedélyt a prókátorsági a. megfellebbezték az udvari kancel- lária útján a királyi kúriához.

ami az áruforgalom és kivitel növelését szolgálta. a márciusi forradalom lelke. Kern Jakab buzgóságának köszönték. Iskolán és irodalmon. 236 ban tábori lelkész volt. s ha még 1851-ben a bécsi kormány csak rendeletben mondta ki. ipar és földmívelés is a magyar zsidóság körében. Az osztrák hatás alatt a ka- marák sem gördítettek akadályokat a kis. emigrált és Angliában a cambridgei egye- tem könyvtárosa és tanára lett. majd Aradon halálra ítél- tetvén. hogy vallása. a pesti születésű Sonnenthal Adolf. mély rendeletnek visszavonását kérték a pesti és budai szabócéhek. hogy 1852- ben az osztrák nemzeti bank Pesten fiókot nyitott. aki 1848-iban mint a bécsi közkórház alorvosa. minthogy ab- ban a katholikus vallás érdekeit látják veszélyez- tetve. aki már 1855-ben ragyogtatta elragadó drámai művészetét külföldi színpadokon. mely a nemzeti újra- éledés korszakában az ország közgazdaságára nézve megbecsülhetetlen nagy jelentőséggel bírt. születése és szüleinek állása miatt nem zárható ki senki a kereskedelem és ipar gyakorlásából.és nagykereskedelem útjába. tudományon és művelő- désen kívül nevezetes föllendülést vett ebben az évtizedben a kereskedelem. Szép . úgy az 1859-iki végleges ipartörvény maguk- nak a kereskedelmi és iparkamaráknak ajánlatára végleg megszüntette a vallási különbséget. majd a bécsi közegész- ségügy szervezője volt. nemzetisége. miáltal új erőforrást nyert az ország közgazdasága s ugyancsak ő kezdeményezte 1852-ben a Közrak- tárak intézményét. végül az Óbudán 1816-ban született Fischhof Adolf.

A zsákhordó napszámosok közt is oly nagy szám- ban voltak Pesten zsidók. Zsidók alapítottak Ta- tán cukorgyárat. aki új irányt adott a papírkereskedésnek s a könyv- kötészetet emelte művészi fokra. Pápán az ötvenes évek végén annyi volt a szabó és tímár. A közgazdaságot szolgáló alkotások terén kü- lönösen kiválnak a Neuschloss Simon. Pesten pedig a zsidó cipészek akartak 1861-ben külön céhbe verődni. aki a magyar gabona- kereskedelem fejlesztője volt s akitől a közúti vasút eszméje indult ki. a magyar biztosítási ügynek kezdeményezője. akik már a negyvenes években nagy fakereskedést űztek és ácstelepet tartottak fönn. hogy 1852-ben külön egyletet alakítottak. hogy 1859-ben. Falk Zsigmond. Posner Károly Lajos. 1860-ban megalapították Pesten az Első Ma- gyarhoni Parketgyárat. melyet sok küzdelem után 1864-ben meg is valósított. hogy külön céhet alkottak. aki 1857-ben alapította az Első Magyar Általános Biztosító Társulatot. a gabonacsarnok elnöke. 237 jele a kisipar fejlődésének. Lévay Henrik. mely nagy áldására volt az országnak. aki mint nyomdászinas kezdte s utóbb mint a Pesti: Könyvnyomda Rész- vénytársaság igazgatója nagy szaktudással s széles látókörrel tökéletesítette hazánkban a könyv- nyomdaipart.és réz- művesmunkát csupa zsidó iparos végezte. a pesti dohány-utcai templom építésénél a lakatos. Bernát és Miksa testvérek. fejlesztette a kőnyomidászatot s meghonosította a térképnyo- mást. Dél-Magyarországon selyem- . nem hagy- ható ki e sorból Jellinek Mór nagykereskedő sem.

238

tenyésztő telepet s Vörösvágáson opálbányát.
Megemlítendő itt Mandel Albert is, aki már 1837-
ben építette az országiban a legelső gőzmalmot és
mint szabolcsmegyei bérlő már az ötvenes évek-
ben mint legelső alkalmazta a gazdaságban az
aratógépet, a gőzcséplőt, műtrágyát, de legelső
volt abban is, hogy a gazdasági cselédek gyer-
mekei számára a saját költségére pusztai iskolát
tartott fönn. Végül Justus Jakab, baranyamegyei
bérlő, aki Festetich Béla gróf anyagi és erkölcsi
támogatásával 1860-ban Pécsett műtrágyagyárat
alapított.
Az 1840:XXIX. te. óta, mely megengedte a
nem nemesi telkek megszerzését s ezen törvény-
cikk fölfüggesztése után az 1860. évi rendelet óta,
mely a szabad birtokszerzést engedte meg a zsi-
dóknak, az ország számos helyén szereztek kis-
birtokot, melyet saját kezükkel műveltek meg. De
különös jelentőségre jutott az országos közgazda-
ság emelése szempontjából az 1860. évi engedély
azáltal, hogy Hevesmegyében és a Jászságban sok
zsidó teljesen parlagon hagyott homokos földet
vásárolt, amit szőlővel ültetett be, miáltal nemcsak
új foglalkozási ágat honosítottak meg kiterjedt vi-
déken, de nagy anyagi erősödés forrását nyitották
meg e megyékben. Gyöngyös és Jászberény vidé-
kének gazdag bősége azon szőlőtelepeknek kö-
szönhető, amiket hatvan évvel ezelőtt a birtok-
szerzés jogával megajándékozott zsidók ültettek a
semmibe sem vett homokbuckákban.
S a zsidók közhasznú tevékenysége méltány-
lásra talált nemcsak a nép körében, mely sehol az

239

országban nem gördített akadályt törekvéseik elé,
de mindenütt megértő szívvel kísérte helyzete
javulásának haladását, − nemcsak a társadalom-
ban, mely Pesten 1860 december 19-én Török Pál
református lelkész elnökletével nagy népgyűlést
rendezett, ahol a zsidó-keresztény testvériesülést
ünnepelték, − de méltánylásra talált legfelsőbb
helyen is, ahol már zsidót is részesítettek megér-
demelt kitüntetésben. I. Ferenc József 1854-ben
Skreinka Károly aradi tanítót az arany érdemke-
reszttel, dr. Löblin Ignác budai orvost a koronás
arany érdemkereszttel, 1855-ben Popper győri
nagykereskedőt a Ferenc József-renddel, 1857-ben
dr. Grosz Frigyes nagyváradi orvost a koronás
arany érdemkereszttel, 1858-ban dr. Pserhofer
Samu pápai orvost az arany érdemkereszttel tün-
tette ki, Schey Fülöpöt „koromlai” előnévvel pedig
mint elsőt emelte & magyar Zsidók közül nemesi
rangra. Az 1860. évben legfelsőbb kitüntetésben
részesült: Fasset Β. N. nagykanizsai rabbi, Bach
József pesti hitszónok, Spitz Illés győri állomás-
főnök és Schreyer Menyhért aradi hitközségi
előljáró.
Ε kitüntetések örömet keltettek az egész ma-
gyar zsidóságban, mert nemcsak az egyéni érdem-
nek, de az egyénben a zsidónak is nyújtott elisme-
rés jelét látta mindenki az országban. A mind-
sűrűbben jelentkező társadalmi méltánylások is
megerősítették a magyar zsidókat ama hitükben,
hogy nem tarthat már sokáig azon idő eljövetele,
amikor teljes jogú polgárai lehetnek hazájuknak.
Joggal remélték, hogy az 1861. országgyűlés be-

240

teljesíti vágyaikat. Csalódtak ismét; idő előtt osz-
láttatott föl az országgyűlés; ismét nem került idő
a zsidó-ügy elintézésére.
Megnyugodtak az ismételt elodázásban, hi-
szen fontosabb ügyet, a nemzet ügyét is el kellett
odázni. De nem bírtak megnyugodni abban, hogy
akadtak zsidók, akik az egyenjogúságra irányuló
vágyakozásukban vakon előretörve alkuba voltak
készetk bocsátkozni a törvényhozókkal bizonyos
cenzus megállapítására nézve, mely az egyenjogú-
ságot műveltséghez és vallásreformhoz kötné.
Akik a szertartásoknak és vallásgyakorlatoknak a
művelt világnézletnek megfelelő legcsekélyebb
változtatását a külső megjelenésben már mélyre-
ható és lényegbe ütköző vallásreformnak tekintet-
ték, gyanús szemmel kísértek mindent, ami a val-
lás kérdésével függött össze s elkeseredett harcra
készen utasítottak vissza mindent, ami a megszo-
kottságtól csak hajszálnyira is akarta eltéríteni a
híveket. De jogos isi volt a gyanú, mert akik az
egyenjogúságért folytatott küzdelmet vezették,
azok túltették magukat minden vallásgyakorlaton,
s ugyanazok igyekeztek a hitközségek kebelében
hangulatot kelteni a vallás szertartásai terén a
polgáriasodás érdekében. Torzsalkodások támad-
tak a hitközségekben, melyeknek tagjai a leghete-
rogénebb elemekből verődtek össze. Amióta 1840-
ben a szabad költözködés jogával élve a falvak
zsidó lakosai megmozdultak, különböző vidékek-
ről összeverődve növelték a városi hitközségeket.
Nyomukban nemcsak számbeli megerősödés járt,
de a civódás csírája is kihajtott. Vallási téren a

241

városi zsidók voltak a haladóbbak, a reformálás-
sal könnyebben kibékülök, hiszen a városiak nem-
csak műveltebbek voltak, de a történeti alakulás
folytán fiatalabb hitközséget alkotva, nem gyöke-
reztek semmiféle mélyebb tradícióiban. A falusi
beköltözőitek műveletlenségük mellett erős tradí-
ciót is hoztak magukkal, ami elkerülhetetlenné
tette az összeütközést, mihelyt a tradíció megbon-
tása került tárgyalásra a hitközségben. Ilyen okok
idéztek elő nagy hitközségi háborúságokat 1852-
ben Székesfehérvárott, 1850-ben Kolozsvárt, 1853-
ban Pápán, 1858-han Makón, 1861-ben Nagyvára-
don és Miskolcon, s mindenütt jelentkezett már
a harci kavarodás közepette a magyar zsidóság
kettészakadásának ijesztő réme.
Az 1861. országgyűlés volt az utolsó alkalom,
ami még megmenthette volna a magyar zsidóság
egységét. Ha idő került volna rá és föltétel nélkül
mondja ki .az országgyűlés az egyenjogúságot, úgy
még elsimulhattak volna a hullámok, minthogy
ütköző pontban nem találkozott volna többé a pol-
gári fölszabadulás és a vallásreform kérdése. Mint-
hogy azonban az országgyűlésnek nemcsak hatá-
rozat nélkül kellett szétoszolnia, de egyes felelőt-
len tagjai, olyan színben, mintha illetékes körök
megbízatásában járnának el, épp az ütköző pont
kiélesítésén munkálkodtak, azáltal olyan üszök
került a magyar zsidóságba, melyet eloltani többé
nem lehetett s a lángoló szenvedélyek háborúsá-
gában történeti szükségszerűséggel kellett rövid-
del utóbb elkövetkeznie a szakadásnak.

242

VIII. FEJEZET.
Az emancipáció.
Az 1861. országgyűlés feloszlatását nyomon
követte ismét az osztrák erőszak, amely a megye-
gyűlések megtartását tiltotta be, hogy szabad szó
ne hangozzék el a fölpanaszolt sérelmek kapcsán,
de fölfüggesztette a hitközségek autonómiáját is
s ismét hatóságilag kinevezett elöljárók foglalták
el a tisztségeket, mintha a magyar nemzeti törek-
vések tűzfészke a hitközségi tanácstermekben lett
volna. Hiszen igaz is, hogy a zsidók teljesen át
voltak itatva a nemzeti eszméktől s az 1861. év ele-
jén, amidőn a nemzeti újjászületés örömétől vissz-
hangzik az ország, a hitközségek is szabad válasz-
tás alapján új elöljárókat ültettek e hatóságilag
betöltött tisztségek helyébe, s az új elöljárók épp
a haladás és műveltség azon köreiből kerültek ki,
melyek az emancipáció érdekében is a legjobban
égtek a nemzeti egybeolvadás vágyától, s ha most
az osztrák politika újabb fordulata el is akarta
tömni a zsidó hitközségek kebelében fakadt s a
magyar nemzeti törekvéseket támogató erőforrást,
úgy azzal ismét csak szép bizonyítványt állított ki
a magyar zsidók nemzeti érzéséről.
Nemzeti politikát persze a zsidók sem űzhet-
tek, de az emancipációért vívott küzdelmüket sza-
badon folytathatták, mely küzdelemben épp a
nemzeti iránynak tett kiváló szolgálatokat a ma-
gyar zsidók kulturális haladásáért lelkesedő ifjabb
nemzedék által alapított „Izraelita Magyar Egy-
let”, melynek alapszabályait 1861 április 17-én

243

hagyta jóvá a helytartótanács. Elnöke volt dr.
Rózsay József, titkára s elevenítő lelke Mezei Mór,
s még alapítási évében megindított „Magyar iz-
raelita” című hetilapja útján zászlóvivője volt
mindazon tórekvéseknek, melyek a művelődés ter-
jesztését s a politikai jogok kivívását céloztak.
Ezen egylet éber figyelmének és mindjobban ér-
vényesülő térfoglalásának volt köszönhető, hogy
1861-ben a pesti hitközség élére Hirschler Ignác
dr. személyében oly férfiú került, ki társadalmi te-
kintélyénél s európai műveltségénél fogva a fele-
kezet jogainak kivívása szempontjából a legszebb
reményekre jogosított.
Hirschler 1823-ban született Pozsonyban s
miután Bécsben és Parisban befejezte orvosi tanul-
mányait, megtelepedett Pesten, ahol mint a szemé-
szeti tudomány egyik legkiválóbb képviselője,
csakhamar nagy tekintélyre tett szert s magas mű-
veltsége s megnyerő modora következtében köz-
kedveltségben részesült. Szaktudománya érintke-
zésbe hozta a magyar politikai és társadalmi élet
vezető férfiaival s benső barátság fűzte őt báró
Eötvös Józsefhez is. De nemcsak összeköttetései-
ben, hanem főleg saját egyéniségében rejlett az
erő, mellyel felekezetének vált javára, s bár az
összfelekezet érdekében folytatott nyilvános sze-
replése csak parányi korszakot ölel föl, mindazon-
által csaknem haláláig (1891 november 11.) ő volt
az, aki − hacsak a háttérből is − igazgatta a ma-
gyar zsidóság ügyeit. Az ő tanácsát követték a
nyilvánosság előtt szereplő vezetők a magyar zsi-
dóság összérdekeire irányuló kérdésekben, és ha

244

a magyar szemészeti tudomány körüli érdemeit
levelező tagsággal jutalmazta a Magyar Tudomá-
nyos Akadémia, a magyar zsidóság; körül szer-
zett érdemeit jutalmazta az a legfelsőbb kitünte-
tés, mely mint első zsidót nevezte ki a magyar or-
szággyűlés főrendiházának tagjává.
Hirschlert a hitközségi autonómia felfüggesz-
tése után a helytartótanács elmozdította elnöki
tisztségéből, betiltotta két ízben is a Mezei Mór
által hazafias szellemben szerkesztett Magyar íz?
raelitát is, s csak egy fiórum létezett a magyar zsi-
dóság: országos érdekeinek megbeszélésére és vé-
delmére: Lőw Lipót Ben Chananja című folyó-
irata. Itt végezte a tudós és fáradhatatlan szer-
kesztő a felvilágosítás munkáját kifelé s az önérzet
megerősítését befelé; itt utasított vissza erélyes
tollal s meggyőző érvekkel vádakat s tartotta éb-
ren a minderősebbé vált tudatot, hogy föltétel nél-
küli emancipációt igényel a magyar zsidóság. Szűk
ség volt a szakavatott kézből eredő ismeretter-
jesztésre, hiszen a zsidóságnak teljes nemismerése
képezte forrását Trefort Ágoston megdöbbenést
keltő támadásának, melyet 1862 december 1-én a
Tudományos Akadémiában a magyarság társa-
dalmi viszonyairól tartott előadásával intézett,
szólva a zsidóság egy rétegéről, mely rossz tulaj-
donságainál fogva káros hatással van a népre, s
szemére hányva a magyar zsidóságnak, hogy túl-
nyomó részben még mindig németül beszél. A tá-
madás alapnélküliségét kimutatta s hatását meg-
törte Lőw Lipót annak a bátor és őszinte kifejté-
sével, hogy megszámlálhatatlan az országban az a

245

sok jó magyar, aki − különösen az arisztokraták
köreiben − nem tud magyarul (beszélni. Tanulmá-
nyokban és cikkekben önérzetesen kelt ki a foly-
vást felszínen tartott törekvés ellen, hogy a zsidók
csak fokozatosan és osztályonként emancipáltas-
sanak, s hangsúlyozza, hogy csak teljes politikai,
nem pedig theologiko-paedagógiai emancipáció
kell. Erélyes bírálat alá fogta azt az immár köz-
tudatba bevitt javaslatot, mely az egyenjogúsítás
előtt a zsidók letelepülési jogát és a keresztények-
kel házasság útján való egybeolvadás kérdésének
eldöntését kívánja s a francia példára hivatkozva,
csak a kulturális és nemzeti egybeolvadás szüksé-
gét hangoztatja. Majd pedig, midőn csak nem
szűnt meg a törekvés, hogy fokozatosan, előbb a
birtokosok s a földmíveléssel foglalkozók emanci-
páltassanak, ki nem merül az általános s föltétlen
emancipáció sürgősségének bizonyításában s fáj-
dalmasan kiáltja világgá: „Hát csak a röghöz kö-
töttnek, a birtokosnak, a földmíveléssel foglalko-
zónak van hazája? Akkor Deák Ferencnek sincs
hazája!”
Lőw Lipót folyóirata, Mezei Mór s utóbb
Tenczer Pál Magyar Izraelitája nem hagyta el-
szunnyadni az emancipáció kérdését, a közvéle-
mény is teljesen megérettnek látta a végleges dön-
tésre, amely körülménynek köszönhető, hogy az
1865 december 14-én megnyílt országgyűlés tár-
gyalásai során 1866 február 23-án Deák Ferenc a
felirati javaslat részletes tárgyalása alkalmával a
következő kijelentést tette: „Azt gondolom, hogy
legegyszerűbb módja az emancipációnak az lesz,

246

ha mindenütt, ahol a törvény eddig különbséget
tett a vallások közt, azon törvények illető pontjá-
nál kimondjuk, hogy minden valláskülönbség nél-
kül, ideértve az izraelitákat is, amit sokkal célra-
vezetőbbnek tartok, mintha arról az eszméről,
emancipáció, különös törvényt alkotnánk. Én ezt
a szót általában nem szeretem. Elfogadott szó
ugyan, de szégyenítő a világra, mintha mi rabszol-
gákat tartottunk volna. Őket joggal megillette
volna azon alap, és midőn mi azt meg fogjuk nekik
adni, nem rokon-, sem ellenszenvek nem vezetnek
bennünket, hanem tisztán egyedül az igazság. De
politikai tekintet is szól a mellett, miért nem akar-
nám ezen dolgot külön, hanem minden törvény-
ben együtt tárgyalni, noha nem bánom, ha külön
cikkben is kimondatik. Indokul véleményeim mel-
lett azt hozom föl, hogy ha e dolog külön tárgyal-
tátik és külön törvénycikkben mondatik ki, akkor
bizonyos föltételek merülhetnek föl. Vannak pél-
dául sokan, akik a polgári házasságról fognak be-
szélni. Lehet, hogy ez igen fontos, igen hasznos
lesz, − de nem szeretném a polgári jogok teljes
megadását ily föltételhez kötni. Én ugyanis, is-
merve a katholikus dogmának ezen tételben ellen-
állását, ismerve a körülményeket, nem tartom
valószínűnek, hogy a törvényhozás a polgári há-
zasságon egykönnyen keresztülmenjen. Oly fölté-
telhez kötni azt, amit az igazság parancsol, mely
föltételi kivihetetlenségét ez idő szerint valószínű-
nek tartjuk, nem volna a ház méltóságához illő.
Van azonban egy, amit ne hozzá kötve, hanem ez-
zel párhuzamban óhajtok és ez egy bevándorlási

Elsőnek Tisza Kálmán inter- pellált március 26-án és magánlevélben értesítette Lőw Lipótot. síkra szállt és sürgette a javaslatot. hogy „poli- tikai tekintetből” borzong külön törvény által való emancipálástól és hogy ha nem is „hozzá kötve”. bármennyire cukrozottan. úgy kíméletlen harcot fog indítani a kor- . hogy a zsidók ügyében javaslatot tegyen. Maga Andrássy Gyula miniszterelnök jelentette ezt ki a március 3-án nála tisztelgő zsidó küldöttségnek.” Íme. hogy az ügyet nem lehet siettetni. mégis odanyújtotta a keserű pilulát. nem tartotta sürgősnek. de ezt nemcsak a Mózes vallását köve- tökre. hogy ha a kormány kedvező választ nem ad. Egyébiránt ez az országgyűlés sem vihette előbbre a zsidók ügyét. hanem minden bevándorlóra kívánnám megállapíttatni. Az olasz-osztrák-porosz háború kitörése maga után vonta az országgyűlés elnapolását. majd a rövid ideig tartó háború után ismét összehivatván. akár meggyőződésből. igazságügyi minisztere Hor- váth Boldizsár. de vele „párhuzamosan” bevándorlási törvényt szeretne hozatni. melynek elnöke Andrássy Gyula gróf. kultuszminisztere Eötvös József báró volt. amikor már teljesen megérettnek látszott az emancipáció kérdése. De most már az ellenzék vette pártfogásába a zsidó- kat és. akár csak a kormány iránti kellemetlenkedési vágyból. az 1867 február 17-én kineve- zett felelős magyar minisztérium. mert a kérdés megoldásánál a ke- resztények érdekeit is tekintetbe kell venni. 247 törvény. még Deák Ferenc is még 1866 február 23-án is.

tudomásul vette a választ.ház elé terjeszteni”. §. aki még áp- rilis 2-án a Lőw Lipóthoz intézett levelében kímé- letlen harcot ígért a kormány ellen kedvezőtlen válasz esetére. hogy „hono- sítási törvényre is szükségünk van”. azzal a megokolással. végre annyi huza- vona után 1867 november 25-én Andrássy Gyula miniszterelnök beterjesztette a rövid „törvényja- vaslatot az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében”. Az országnak izraelita lakosai a keresz- . Tisza után június 7-én Bernáth Zsigmond interpellált. törvényjavaslatot fog a. éppen azért a jövő ülésszak kezde- tén. hogy „a minisztérium teljes kiterjedésében méltá- nyolja ezen kérdés fontosságát és átlátja halaszt- hatatlanságát. Az interpellációra az igazságügyi mi- niszter már április 5-én kijelentette. június 26-án pedig Deák Ferenc. hogy összejövetelünk után tüstént fölvehessük azt. A nyári szünet elmúlván. 248 mány ellen.” És Tisza Kálmán. hogy: „szándékozik-e a minisztérium még a szünidő alatt a zsidók jog- egyenlőségére nézve törvényjavaslatot készíteni. hogy: „a kor- mány szándoka egy általános honosítási törvény- javaslattal együtt a vallásegyenlőség és vallásfele- kezetbeliek egyenlő politikai joggyakorlata iránt még a jelen törvényhozási szak alatt javaslatot ter- jeszteni a ház elé. megkérdezvén. azonnal az elnapolás után. úgyszintén az azzal m é g i s kapcsolatban tevő honosítási törvényre nézve?” A kérdésre Eötvös kultuszminiszter jelentette ki a kormány nevében. mely a következő: 1. kapcsolatban a ho- nosítási törvénnyel.

kinek „mint ma- gyar embernek eddig is fájt. 2. §. amit egyáltalában meg nem engedek. hogy a keresztény vallás egyik alapfeltétele: tégy jót azokkal. Ezen közóhajnak megfelelően az osztályok és a központi bizottság jelentésével már december 20-án tárgyalás alá is került a javaslat. hogy a zsidóknak 1848-ban adott szavunkat előbb nem válthattuk be”. Cziráky János gróf monda: „Föltéve még azon esetet is. Én igen üdvözlöm ezen törvénycikket. ha ezen törvényben más hitfelekezetek állására nézve veszedelem háramolhatnék. mert itt igazságosak kívántunk . s gyors letárgyalása közóhajt ké- pezett. hogy az a magyar minisztérium részéről akkép szer- kesztetett és egyáltalában nem ápolhattam volna ezen nézetet. A főrendiház december 22-én fogta tárgyalás alá a javaslatot. Minden ezzel ellenkező törvény. szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik. akkor is mellette vol- nék. 249 tény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyenlően jogosítottaknak nyilvá- níttatnak. amely alkalommal néhány figye- lemre és megjegyzésre méltó beszéd is elhangzott. Tisza Lajos bihari főispán után.és hitfelekezetének felemlítésével lett volna szerkesztve. ha ezen törvénycikk nagyobb álta- lánosságban és nem egyedül hazánk azon neveze- tes osztály. mert azt is tudom. melyet a képviselőház még azon az ülésen egyhangúlag el- fogadott. kik gyűlöl- nek. mégis csak függetlenítve minden egyéb nyílt vagy bur- kolt föltételtől. Végre tehát szőnyegre került a javaslat.

250 lenni egy nagyszámú felekezet irányaiban. ott csak átmeneti ideiglenes intézkedéseket hoztak javaslatba. mind haza- fiságban és művelődésben velünk összeforrni igyekezett. Midőn e törvényjavaslat a főrendiháziban tárgy altatott. és meg kell vallanom. hogy a zsidók állapotának rendezése törvényhozásban szőnyegre került volna. most oly bőven és gazdagon pó- toltatik. amit akkor szerintem elmulasztottunk. ille- tőleg 1840-ben.” Utána Szögyén László főispán emel- kedett szólásra. hogy a zsidók állapot ja a jövő országgyűlésen tör- vény által rendeztessék. mely szerint az akkori viszonyokhoz képest a nem ne- mesek által élvezett jogok Magyarország izraelita lakosaira is kiterjesztendők lettek volna. mondja azt. míg végre 1839-ben. Mivel tehát az. az akkori országgyűlés követi táb- lája egy törvényjavaslatot indítványozott. és a legújabb időkben valósággal. anélkül. azon üze- netet lelkiismeretem erőszakolásával voltam kény- telen szerkeszteni. mert én már akkor a főrendi- ház kisebbségével eljöttnek hittem az időpontot. mind a nemzeti céloknak előmozdításában. A főrendek ezen válaszüzenetét nekem volt szerencsém akkor. tíz országgyűlés ment el azon törvénycikk hozatala óta. mint nádori ítélőmester- nek szerkeszteni. hogy az izraelitáknak tágasabb jogkör nyújtása szükséges. mely eddig is. hogy a következő nevezetes val- lomást tegye: „Már az 1790:38 te. melyet a követek háza által el is fogad- tattak. természetesen és önként következik. hogy örömmel üdvözlöm ezen törvényjavaslatot és azt egész meggyőzödésemnek egész melegével .

Barkóczy Zsigmond és Podmaniczky László báró. melynek eredménye szerint a jelenvolt 68 főrend közül 64 a javaslat mellett szavazott. Megérett a gyümölcs. nem idő előtt tépte le politikai vihar. mint ahogy egyáltalá- ban minden az emberi és társadalmi fejlődés ren- des keretén belül hozott törvény már csak a meg- . 251 pártolom. tc. művelődési és gazdasági közhasznú tevékenység kitartó munkájával azt a. december 27-én királyi szentesítést is nyert és december 28-án kihirdettetvén. vagy hatalmon levő pártnak fur- fangja. Palla- vicini Zsigmond őrgróf. Három nem- zedék nemes küzdelme vívta ki erkölcsi és anyagi. került a zsidók emancipációja a magyar törvénytárba. s a törvény szankcionálása tulajdonképen már csak a meglévő állapot megerősítése volt. közelismerést.” Miután még Prónai Gábor báró és Szé- csen Antal gróf szélt igen meleg hangon a javas- lathoz. az elnök névszerinti szavazást rendelt el. A főrendiházban ily módon letárgyalt és el- fogadott javaslat már öt nappal utóbb. megérett s magától hullott le. míg végre igazságot szolgáltatott a törvényhozás a magyar zsidóágnak. mely meg- hozta az idő beteljesültét s mint teljesen érett gyümölcsöt nyújtotta át a magyar zsidóságnak minden korlátozó föltétel nélkül a polgári és poli- tikai jogok élvezését. mint az 1867:XVII. csak négyen szavaztak ellene: Zichy Ferraris Bódog gróf. országgyűlés óta közel nyolcvan esz- tendő múlt el. - Az 1790.

pótlásul azon mu- .. attól meg nem kell tartani. midőn 1867 május 17-én meg- jelent igazságügyminiszteri rendelet kimondta a zsidók esküdtszéki képességét. a polgártársak feletti Ítél- kezés jogát kapták. Ez az élet s ez a je- lenség világosan mutatkozik a magyar zsidók emancipálása alkalmával is. még lelkesebben vé- gezhetnék kitűnő szolgálatukat a jelölteknek. 252 levő állapotot szankcionálja s nem ad semmi irá- nyitó eszmét vagy erőt további fejlődésre. A képviselőházban minden felszólalás korol- láriuma nélkül szavazták meg a törvényt. Nem hangzott ott el − mint ahogy a főrendiházban érezték a helyzet komolyságából s elvégre mégis csak történeti pillanatból fakadó szükségét − egyetlen jóakaró vagy vállveregető kijelentés sem. ha maguk is szavazhatnak. hogy a nép őket válassza követnek. Hi- szen képviselőválasztásnál . az ügyvédi gyakorlatra pedig a király úgyis megadja minden- kinek a külön engedélyt. Sőt. csak hogy törvény mondja ki a fennálló állapotot. . Hiszen félévvel a törvény megszavazása előtt a legszebb polgári jogot. szinte szótlanul bocsátják útnak a törvényt. Szófia ne késleltesse érvényrejutását. Egyebeikben mi hiányzik még az emancipációjukhoz? Semmi más. az életrevaló szervezet folyvást előretörő fejlődésé- ben minden törvény már meghozatala pillanatá- ban idejét is múlta s magában rejti az újabb küz- delmekre ösztönző csírákat. me- lyet mindenki már természetesnek tartott. Hadd legyen kép- viselőválasztásoknál szavazati joguk s hadd legye- nek külön királyi engedély nélkül is ügyvédek.

de egyébiránt a társadalom már megadta az emancipációit. valamint a jóté- konyság körül szerzett érdemeiért” már 1863-ban a magyar nemességet kapja. A társadalom már eman- cipálta a zsidót. most már az országgyűlési gyorsiroda főnöke. Barnay Ignácot. Maga az igazságügyminiszter mondja. A társadalmi . Nem csupán felvillanó színes röppentyűk vol- tak e jelenségek. a pesti hitközségi tit- kárt választotta meg alelnöknek. kihagyták”.. s 1866-ban Fischer Mór. Ludassy Móric osztály- tanácsos s a miniszterelnökségi sajtóiroda elnöke. a pesti főpolgármester. hogy „törvénye- sen nem bírókat”. Mezei Mórt és Schweiger Mártont igazgatósági. Schossberger Simon Vilmos „az ipar és kereskedelem. mellyel az országban az esküdtek ösz- szeírásánál a zsidókat. Rózsay József orvos már 1864-ben a Magyar Tu- dományos Akadémia levelező tagja. melynek Ktapka tábornok volt az elnöke. amit mint ember kiérdemelt. Fenyvessy Adolf. mely a zsidótól nem vonta meg az elismerést. 253 lasztásért. miket talán politikai szükség ere- getett a magasba. Szentki- rályi Móric kezdeményezésére 1867-ben alakult „Egyenlőségi Kör”. a koronázás alkalmából pedig Moskovitz Mór dr. főleg az olajgyártás és dohánytermelés. akit már 1862-ben választott meg Pest város tanácsa a városi reáliskola tanárá- nak. Goldberger Erzsébet és Ludassy Móric emeltetik nemesi rangra. mint polgári és politikai jo- gokat törvényesen nem bírókat. Kohn Sámuel rabbit pedig választmányi tagnak. hanem a társadalom tudatában már leszűrődött és megállapodott igazságérzet.

hogy magyar hitszónokot alkalmaz. (Pester Lloyd 1875. Pest akkor né- met város volt s óriási haladásnak tekintették. hogy a zsidó kórházban minden műtétet ingyen fog elvégezni. hogy „ha más .) A pesti zsidó hit- község már 1860-ban elhatározta. évf. a pesti egyetem hírneves se- bésztanára. mely eleddig elhangzott ellenük. 31. 254 megértés legfényesebb tanúbizonyságát szolgál- tatta Balassa János. akinek székfoglalása utáni napon dicsérettel emeli ki a Pesti Napló. A zsidókat nem is érhette semmi vád. hogy a magyar zsidóság rég megérett arra a jóvátételre. előzékenység és bizalom uralkodott az egész vonalon. 1866-iban meg is választotta Kohn Sámuelt. köztudattá vált a meggyőződés. sz. mely útját állhatta a törvény sáncai közé való bevonu- lásuknak. magyar és1 német nyelven tartsanak böjti prédikációkat. Megértés és méltány- lás. Magyarosodásuk gyorsan haladt s kielégít- hette a legtúlzóbb követeléseket is. hogy 1875-ben Schwendtner belvárosi plébános engedélyért folyamodott a prímáshoz. amíg csak megfelelő sebészt nem alkalmazhat a kórház. hogy a fő- plébánia-templomban a böjti prédikációkat ma- gyar nyelven tarthassák. minthogy a többi összes plébániatemplomokban a böjti hetekben kizáróla- gosan németül prédikálnak és Schwendtner szor- galmazására megengedte a prímás. mellyel irányában a törvényhozás tartozik. nagy nekilendüléssel igyekeztek élét venni minden kifogásnak. hogy a belvá- rosi plébániatemplomban ezentúl fölváltva. aki a pesti hitközségnek 1862-ben föl- ajánlotta.

Kohn Sámuel Pesten. ki a paedagógiai iro- dalom legszorgalmasabb és legértékesebb munká- sainak egyike volt. miket Friedmann Mór kántor zenésített meg. Halász Náthán. Cohné József Fogarason. Klein Mór Miskolcon. Stern (Szterényi) Albert Újpesten. Grossmann Ignác. Singer Péter Várpalotán. Kohut Sándor Székesfehérvárt. Lőw Lipót Sze- geden. Morgenstern Mihály Marcaliban. A zsidó iskolák 1850 március 19-én kiadott bécsi rendelet folytán a helyi katho- likus papok felügyelete alá kerültek. Reich Ignác. Ehrlich Ede Pécsett. amely körül- mény nagyban gátolta fejlődésüket. Stein- hardt Jakab Aradon és Zipser Majer Rohoncon. erkölcsre. haza- szeretetre. Hochmuth Áb- rahám Veszprémben. de midőn a magyar kormány 1863 április 26-iki rendeletével . A magyarosodás főtámasza a templom mel- lett az iskola volt. akkor íratott a hit- község Tatay Adolf által Izraelita Egyházi Éne- köket. Szerte az országban magyar szó tanította a zsidó templomok látogatóit hitre. 255 községekben eddig föl is hangzott egyes ünnepi alkalmakkor magyar prédikáció. 1910-ben). Szántó Eleázár s mindenekfelett Lederer Ábrahám (megh. Handler Márk Aszódon. Strasser Dávid Kúlán. de most a pesti hitközség állandó és integrális részévé tette a templomnak a magyar szót”. De integrális részévé az istentiszteletnek már 1861?ben vált a magyar szó a pesti zsidó templomban. A hatvanas évek zsidó iskolái- nak nemzeti érzéssel telített légköréből emelke- dett a tanügyi kiválóságok magaslatára Deutsch Henrik. magyarul prédikált Braun Salamon Putnokon.

Nagyvárad. oly buzgósággal fogtak a hitközségek iskoláik átszervezéséhez. Verbó. 5. 3. Nagyszombat. Vác. a kassai tankerületben: Sátoraljaújhely. Weiser Károly és Weisz Márkus. Az iskolákon kívül. a pozsonyi tankerületben: Léva. mely 1861 március 18-án hatósági jóváhagyást nyervén. Az ifjak újból megalakították a szabadságharc után megszűnt Magyarító! Egyletet „Izraelita Magyar Egylet” címen. Arad. a budai tankerületben: Pest. akik 1864-ben kap- tak királyi engedélyt ügyvédi gyakorlatokra: Brode Lipót. Tata. A nagyváradi tankerületben: Temesvár. Pick József. 256 fölmentette a katholikus papságot ezen felügyelet alól. Pozsony. kiváló szerepet vittek széleskörű mozgalmak ébrentartá- sával a fiatal zsidó ügyvédek. Lőw Tóbiás és Tafay Adolf. akik közül már 1863-ban! négyen foglaltak helyet az egyetemi kör intéző-bizottságában: Heller Mór. Bonyhád. Kecskemét. Nyitra. Baja. melyek gócpontját képez- ték a zsidó társadalom magyarosodásának. Keleti Gyula. Holländer Henrik. 2. Vesz- prém. Nagykanizsa. Friedmann Gyula. a győri tankerületiben: Pécs. Miskolc. Trencsén. Rózsay József elnök és Mezei Mór titkár vezetésével nagy tevékenységet folytatott a zsidók magyarosodása és nemzeti . hogy már 1865-ben a következő városok zsidó iskolái voltak fölruházva az állam- érvényes bizonyítvány kiadásának jogával: 1. Gyöngyös. Mezei Mór. Szenic. Ó-Buda. Szé- kesfehérvár. Mannheimer Ignác. Lovasberény. Sze- ged. Goldstein Adolf. Barach Benedek. 4. valamint a lelkes egyetemi ifjak. Hódmezővásárhely.

közismerete- ket terjesztő előadásokat tartottak. Kiadtak folyó- iratot és évkönyvet. S amint magyarosodásukkal vívtak ki köz- elismerést. Tenczer Pál és Stiller Bertalan előadók vonzották a közönséget. 257 szellemben való művelődése körül. melyek az ország gazdasági helyzetét kiváló mértékben emelték. mintha érezte volna a jövőre kiható nagy- fokú fontosságát. hogy a zsidók kerülik a nehéz testi munkát. Ágai Adolf. a magyarországi zsidók statisz- tikájának összeállítását is. Hirschler Ignác. Fenyvessy Adolf. Hasenfeld Manó. és mint a magyarosság ellenőrzője: Mezei Mór. a nagy- kereskedelem számtalan csatornán elégítette ki a fogyasztók igényeit s emelte a nemzetgazdaság értékeit. amit azonban nem tu- dott megvalósítani. Rózsay József. mint szak- férfiak: Lőw Lipót. rendeztek magyarnyelvű tan- folyamot Tenczer Pál vezetése alatt. Tervbe vette az egylet már a hatvanas évek elején. Nagy ipar- telepek is létesültek. melynek tagjai voltak. Mind eleve- nebb élet lüktetett az áruforgalom terén. ezek közül . melyekhez Pserhofer Sámuel. úgy közgazdasági tevékenységük is fo- kozottabb méltánylással találkozott. Az ország számos hitközségében működő egyesületek buzgólkodtak a zsidó serdülő ifjúság toborzása körül a nehéz ipari munka részére és el tudták hallgattatni az alaptalan vádat. Deutsch Henrik. Steinhardt Jakab és Zipser Majer rabbik. komoly mun- kába fogott az egylet a Bibliának magyarra való fordítása céljából is s foganatosítása végett bizott- ságot választott. mint paedagogus: Grossmann Ignác tanító.

nemcsak a kereske- delem és nagy. aki mint a pesti Geschwindt- féle szeszgyár részvénytársaság vezérigazgatója. mely elnémította a zsidó- ellenes körök legtöbbet hangoztatott vádját a zsi- dók művelődésére való hajlamának és akaratának hiányáról. már 1862 óta az egész hazai szeszgyártásra befo- lyást gyakorolt s így irányító hatással volt egy egész iparág fejlődésére. melyek a ma- gyar nemzeti eszményt. hitet és erkölcsöt. de az irodalomban is nyújtott a magyar zsidóság olyan tanúságot mű- velődési készségéről. 258 kiemelendő Tatatóvároson 1840-ben született Fischer Ignác porcelláníestő műhelye. aki először honosította meg a gőz- fűrészmalmokat s aki először szállított faipari anyagot tengeren túlra. * De nemcsak a zsidó társadalom magyaroso- dása vívta ki a közelismerést. nem hagyható említés nél- kül Adler Károly. tudo- . úttörő és az ország köz- gazdaságára emelő hatással volt a faipari nyers- termékek értékesítése terén a bárói rangra emelt Popper Lipót. mely 1864- ben alapíttatott s melyből a világhírű majolikagyár fejlődött. alig félévtizedes kor- ban tekintélyes számban jelentettek meg magyar zsidók könyveket és értekezéseket. mely 1861 óta műasztalosság terén dicsőséggel verseny- zett külföldi kiállításokon.és kisipar terén kifejtett munkás- ságot méltányolták már gáncsolkodás nélkül az ország minden rétegében. továbbá a Pesten 1834-ben született Krámer Sámuel kárpitos és bútoripari telepe. Ebben az utolsó.

Kanizsa. N. Ofen. D e n k m a l für k o m m e n d e Gesohlächter. F a s s e 1 B. Hitszónoklat. Épü- letes imák.. Új- vidék. 1865. 1861. Wien. − Josephs Lebensgeschichte. Gr. Bécs. Güns. H. Rede. 1867. F r a n k Samu (orvos). 1863. H o c h m u t h Á b r a h á m . 1867. Gross-Kanizsa. Amalek. 1865. H i r s c h Benő F a r k a s . Rede vor der Trauerandacht mit besonderer Beziehung auf den 13. F r e y e r S. Pest. J a k a b . Herzl Zsigmond. Altofen. Neuda Fanny után fordította. Herrn Ludwig Königsberg. Cohné J ó z s e f . Oberrabbiner zu Steinas manger. April 1863 das goldene Verdienstkreuz erhalten hat. A csodapálca. Ε rövid időszakban a következő vallásos 6e- szédek jelentek meg: B a s c h E m a n u e l Kául Nehi Worte der Trauer. 1864. tudósról. F r i e d l ä n d e r M. gehalten am Grabe des hochw. 1865. als deren Oberrabbiner H i r s c h B. 259 mányt és közgazdaságot. Pest. Alten- fcurg. K61 Nehi. Pest. 1864. Ge- sprechen am Sarge seiner Mutter. 1863. tanügyet és a szépirodal- mat szolgáltaik. Templomfelszentelési be- . Ung. Pozsony. Gottesdienstlicher Vortrag bei Gele- genheit der Dankfeier zur Wiederherstellung der Verfas- sung. Predigt. H i r s c h Márk. Worte des Dankes. 1862. Az ájtatos izraelita hölgy. F a s s e 1 am 15. H i l d e s h e i m e r I z r a e l . 1863. H. Szónoklatok Jellinek A. Arad. G r e n c s é n y i B e r t a l a n . 1867. 1867.. Mannheimer. Eine ge- naue Schilderung des in der Gemeinde Gro&s-Kanizsa statt- gehabten Feier. Neun Derusch. G r ü n w a l d J a k a b . März zur ewiger Ruhe heimgegangenen ehrwürdige Herrn P. · Drei Vorträge.Vorträge.

1867. Budapest. Steinamanger. Kanizsa. F r i e d l ä n d e r M. Szeged. Pest. M a r c z a 1 i (M o r g e n s t e r n ) Mihály. 1861. 1865. Egy komoly szó hazánk izraelitái- nak magyarosodása érdekében. Kanzelrede. Po- zsony. Kasehau. Be- köszöntő beszéd. Paks. — Éc Chájim. 1864. Trauerrede gehalten am Sarge Sr. Lőw L i p ó t . A nagyváradi magyar zsidó község zsinagógájának felavatása. T r e u e n f e l s D. 1866. Meisel. GrosssKanischa. Jalkut Eliezer. Meisel főrabbi fö- lött. A hitközségi élet és a zsidóság helyzetének emelését szolgálták a következő tanulmányok: D e u t s c h S á m u e l . 1861. Der allgemeine israelitische Verein Predigt. Pest. Müller Joel. Kanizsa. Kasehau. 1865. Pest. 1866. gehalten zu Miskolc. 1867. — Zsinagógánk örömhírnökünk. Az élet fája. 1867. Ünnepi beszéd. Kohn J. 1867. Ziltz Mór. A népünnep. 260 szed a veszprémi izr. weil. A. F i s c h e r S á m u e l . Sechs Briefe zur Beleuchtung der religiösen Wirren in Ober-Ungarn. Pest. Pest. Homilien und Exegesen zu Bibel und Talmud. W. 1865. hitközség zsinagógájának felszentelése alkalmával. Die Kämpfe am Arnon. Dr. Szeged. Vaterland. A Feltámadás. Pest. Predigt. Gyászbeszéd gróf Széchenyi István emlékére. Grosswardein. Homilia. Die Rabbiner des modernen Ju- denthums. Stem (Sz t e r é n y i ) Albert. N. Hochw. R o k o n s t e i n L i p ó t .. Predigt. 1866.. vagyis Ferenc József születésnapja. 1860. S o n n e n s c h e i n S. Dr. Pest. Klauzál Gábor fölött tartott emlékbeszéd. K u t t n a S a l a m o n . Kohn S á m u e l . 1865. Aggodalmak s Remények.. Halotti beszéd dr. 1863. H. Szófér Eliezer Szuszmann. Örömszózat a magyar tudós akadémia fel- avatása alkalmával. − Das Lösegeld für Jtrdenthum u. Gr. . 1862. 1867.

Somogy vmegyei zsidóság irányában. Der Notar. Zemirosz sel Sabbosz. Jahrhundert. L i c h t s c h e i n L a j o s . Emlékirat a tettes Ns. R ó z s a y J ó z s e f dr. Das Gesetz vom Jahre 1848 und die Gleichberechtigung der Juden in Ungarn. 1861. Kiáltó szó a pusztában. 1864. S c h ö n f e l d W. Arad. Szerkeszté hazafiúi és vallásos buzgalomból.és jelenkori helyzetük és viszonyaikról. 1867. A zsidók közép. S t e r n ( S z t e r é n y i ) A l b e r t . Pest. 261 F r a n k L i p ó t . Neumann Vilmos. 1861. Az izraelita országos iskolai pénzalap. 1861. 1861. R o s e n b e r g Sámuel. Nagykanizsa. Kacz J a k a b . Mainz. Szé- kesfehérvár. Pest. . Pest. Debrecen. 1861. évi törvények és a zsidók egyenjogúsága Magyarhonban. − Az 1848. 1866. 1866. oder die Geschäftsführung in der isr. 1861. 1861. K o r i c s á n e r J á n o s . Pest. A kor szava. Krausz Zsigmond.. 1862. — Egy izraelita szózat a magyar képviselők üdvözletéül. 1862. Pest. Auch ein Beitrag zur Judenemancipa- tions Frage. Pest. Der A p o s t e l . A székesfehérvári igazhivő izraeliták felelete ellenfeleiknek hozzájuk intézett felszólítására. − A zsidóügy jelen állapota hazánkban. Pest. Pest. Az istentisztelet emelését célozták a követ- kező templomi zeneszerzemények: Grünzweig Adolf.. zu Ofen geblüht haben soll. Gedächtnissrede zur Erinnerung an weiland Ignatz Schlesinger. Szózat a haza lelkes fiaihoz nép« iskoláink ügyében. Mezei Mór. 1860. 1861. 1863. Kultusgemeinde. Pest. Arad. — Bemerkungen über eine magyarisch«jüdische Gemeinde. Ant- wort der gesetztreuen Israeliten in Stuhlweisseniburg. Einige ernste Worte an die schreibenden Judenfeinde. Nagy Kanizsa. die im 16. Pest. 1862. (Névtelen).

262 F r i e d m a n n Mór. 1865.és gyógytani hatása. 1862. Berlin. évfolyamát 1865-75. a Szeméi szét I-XI. − Über die pathologische Wirkung der vermehrten Koh- lensäuere im Blute. H i r s e h 1er I g n á c z . − Szerkesztette az Orvosi Hetilap mellékletét. Die Cholera in Pápa im Jahre 1866. A szemtükörrel szemlélhető vér- keringési tünemények. A gégetükrészet. a Wiener Medizinische Halle 1863−64. A szövet get írta: Tatay Adolf. Hermann Adolf. Pest. Pest. Böke Gyula. Pest. — A koritnicai gyógyforrások. 1866. 1866. Pest. 1864. 1866. Pest. Az orvostudomány terén megjelent tanul- mányok: Adler L a j o s . − Zur hypodermatischen Injection. . Chirurg- Presse 1866−70. 1867. számos tanulmánya a Gyógyászat 1862−68. 1866. Paris. Fischer Gyula. — Eaux ferrugineuses thermales de Szliács. 1866. Szegedin. Finály Zsigmond. H a s e n f e l d Manó. Wien.Wechselfieber-Rezi diven. 1862. az Ungarische Med. Pest. 1862. Izraelita vallásos énekek. 1866. F e i t e l Mór. 1861. Pest. − A méhelhajtásokról és azok gyógykezeléséről. Pest. − A ragályazonosság tana a bujakórban. 1865. Studien übe. A hallás a fül ép.és kóros állapotában. Pest. Pápa. — Az ásványvizek tulajdonságairól általában. a Wiener Medizinische Presse 1864−70. 1863. évfolyamaiban. A ezliácsi vasas héwizek élet. − Über die wahre Bedeutung des Aussatzes in der Bi- bel. Pest. 1863» — Az ásványforrások erőszetéről. Herzog Herman. Der Selbstarzt in der Cholera. Die Herkulesbäder nächst Mehadia» Pest. 1866. Buda. Pest» 1865.

ihre Bedeutung. . — Az általános világtörténet vázlata. 1861. Pest. (Oeser után for- dítva). 1865. Pest. — Mária Antónia levelezése. ihr Wesen. Pest. 1861. Pest. 1862. 1863. Wien. 263 Oppenheimer M ó r i c z . 1865. R ó z s a y J ó z s e f . − Észleletek az aggkor élettani és kórtani változásai kö- réből. Pest. − A véredényrendszer és légcsőszervek aggkori változás sai. C s e m e g i K á r o l y . 1864. — Pestvárosi szegénygyámolda és az aggkorban gyakran előforduló sajátságos károk. — A gyógyászat a hébereknél és a zsidó orvosok a közép- korban. Pest. A gutáról és tüdőlobról aggoknál. C o h n é J ó z s e f . A pesti főreáltanoda vegyműhelyéből. A pokolvar kórtana és gyógytana. Pest. − Az aggok emésztési bajairól. 1865. Prey s z Mór. 1866. Pest. Gyógyászati vényzsebkönyv. Pest. P o l i t z e r Adam (bécsi tanár). Pest.. 1864. (Gróf Hundstein után fors dítva). Die Börse. (Akadémiai székfoglaló értekezés). − Népszerű értekezés az ivóvízről. 1864. − A peklenicai hegyikátrány. 1862. Pest. Philosophia Genezeos. S p i t z e r Bernát. (Ekkor még zsidó volt). 1864. 1862. Egyéb tudományágak körébe vágó irodalmat a következőkkel gyarapították magyar zsidók: Adler Lipót. 1864. A jogvesztés elmélete és az állam- jog. Purjesz Z s i g m o n d . Mater Dolorosa (Beck Károly után for- dítva). 1862. mit besonderer Rücksicht auf die Errichtung der Börse in Pest. Pest. 1867. Pest. Beck Hugó. Pest. Die Bekuchtungsfelder des Trommelfeldes. Pest. Pest. Die Heilquellen zu Meny- háza. 1863. Prága. Pest. 1863.

1863. 1865. F i s c h e r L a j o s . Dukes Lipót. H e r c z e g h y Mór. Macaulay beszéde a zsidók egyéne jogusításáról. n. 264 D e s s a u e r Gyula. − Α nádori és országbírói hivatal eredete s hatásköré- nek kifejlődése. 1865. − A magyar gazdákhoz. − Deák Ferenc mint államférfiú. Pest. 1865. 1866. − Der Schulchan Arukh. Falk Zsigmond. Nakel. 1867. F r i e d m a n n B e r n á t h. 1865. Hazai bányászatunk nemzet- gazdasági és statisztikai szempontból. Philosophisches aus den zehnten Jahr- hundert. 1866. − A magyar főpapok a trienti zsinaton. Ehrentheil Mór. (Ekkor még zsidó volt). 1864. Über R. — Magyarország 1866-ban. Ungarn und die Monarchie. . Israel Nagarah. Pest. 1861. A nyomdászat és a könyvkereske- dés. Jüdische Charakterbilder. 1864. H i r s c h 1 e r I g n á c z dr. 1862. Pest. Pest. Pest. Csakugyan a zsidók feszítették föl Jé- zust? Fordították. é. Studien zur Genezis. Pest.. — Erzsébet királynéról. Pest. Wien. J. A magyar nemzet mű- veltségi állásának vázlata az els6 fejedelmek korában. — Dissertaticme sul gozzo endemico. 1866. − H.. Pest. után. F r i e d l ä n d e r M. Gross- wardein. A menedékjog a nemzetközi jog alapel- veiből származtatva. 1867. D e s s a u e r Gábor. Pest. Pest. Pest. 1867. Pest. és R. Philippson L. Falk Miksa. 1866. 1867. Wien. Kolozsvár. Pest. A mesterséges trágya értékéről. 1865. — Széchényi István és kora. Ofen. F. H e r c z o g Rudolf. F r a n k i (Fraknói) Vilmos. 1866. Pest. Bologna. Pest. Gedächtnissrede auf Jacob Kern. Pest. 1863. (Ekkor még zsidó volt). 1865. Schir Zimra (Tanulmányok a bibi liai világteremtésről). H. 1861.

Der Prophet Elijah in der Legende. 1864. 1865. 1864. 1861. 1864. Κ ο h n . Pest. Történeti és vallástudományi értekezések. K u t n a S a l a m o r f . Pest. 1867. Pest. sági bizományüzlet iránt. 1867. Az égő kőolaj eloltására Poroszország- ban és Pensylvániában tett legújabb kísérletekről. Des Progrés économique en Egypte. Kónyi Manó. 1865. Halberstadt. A magyar országgyűlés képviselőháza által a közös viszonyok tárgyában kiküldött bizottság tárgya- lásal.B i s t r i t z M a y e r . Pest. − Zijun le-Zikrón Ólam (MiannheimeríAlbum). (Weil dr. H ü b s c h Adolf. Κ ο h n K á r o l y . Leipzig. 1861. — Áron Ohorin. Über die jüdische Angeologie und Dämonologie. Aufruf eines treuherzigen Israeliten. Offen und ehrlich. Szegedin. 1861. − Kabbalistischíliturgische Reformen. Eine biographische Skizze. Sémiin. Breslau. Κ ο h u t S á n d o r . Aie- xandrie. H. Szegedin. 1864. Leipzig. 1863.. 1864. G. 1863. Kohn S á m u e l . Aruch Ha-Kóczér (Talmudi lexikon). Wien. 1863. . — Die Emanzipation der Juden. A római irodalom történetének vázlata. Lőw L i p ó t . K á r m á n Mór. − Die niedrigen Getreidepreise. − Caisses syndicales. Der J u d e n e i d betrachtet vom mosaisch-religiösen und humanitären Standpunkte (Névtelenül). 1862. Wien. 1865. Prága. A római jog tankönyve (Mackeldey után fordítva). Szeged. − De Pentateucho Samaritano. 1863. Alexandrie. 1866. J e l l i n e k Mór. Die fünf Megilloth nebst dem syri- sehen Targum. 265 Horn Ede. 1866. Pest. 1863. Lőw T o b i a s . Programm egy combinait mezei gazda. névvel). Prága. Debrecen. Szeged.

1863. T a u b n e r I z r a e l . Mosche Szofer und der Magor Ben Chananja. 17. Talmu- disch-aramäisches-chaldäisches Handwörterbuch. − Az államtudományok encyclopadiája. Árba Kószoth (Elmélkedések az élet semmiségéről). 1863. 1865. Zum ersten Male ins Deutsche über- setzt Wien. Α. n. Maamar Ha-Maroth. oder Diviha Comedia des Emanuel ben Salomoh aus Rom. 1868. Szeged. Ozar Ha-Millin. 1864. Willheimer Jónás. Warsó. vagy nyelvtudományról. (Mohl után for- dítva). Ha- laohai értekezlet Nagykanizsa. − Aus der Petersburger Bibliothek. Pressburg. Wien. Die mosaische Echtheit der Königsurkunde Deut. Berlin. Der Weisheit Anfang. Eine Sammlung von Moralschätzen aus dem Gebiete des Sohar. 1862. Wien. Wien. 1866. Linguistika. — Töfet und Eden. Die Gebote und Verbote der Heiligen Schrift. M. 1867. 1867. R é v a i ( R e i c h ) M i k s a . S t e r n Albert. Frankfurt a. Az ästhetikai érzelem fejlesz- tése. — More Nebuchim. U n g a r Herr m. . A frigy kötelmei. Weisse J ó z s e f . N a t o n e k J ó z s e f . 1865. 1866. Der Gaon Haja. S t e r n M i k s a E m á n u e l .. I. Prag. Ungar Adolf. Mielekheth Ha-Sir (héber vers- tan). R o s e n b e r g S á n d o r . N e u b a u e r Adolf. Midrasch. Ezrach Raanan. 266 − Újkori államélet. Pest é. Szántó Simon.. (Értekezés a Bibliában előforduló színekről). Divré Hábrisz. Halberstadt. Toldoth Ha-Bedarschi (Jedaja Pe- nini életrajza). Wien. Pest. Pest. Leipzig. − R. 1865. 1864. Résisz Chochmó. 1865. — Kether Thora. 1867. Wien. 1863. Keszthely. 1866. (Tanulmány Maj- múníról). 1863.

1863−66. . Pest. Pest. D e u t s c h H e n r i k . − Aur limmud hákrió vehalosaun. − Eszter könyve. 1866. 1865. 1865. Grammatikalische Übungen. (For- dítás). Széfer Thillim (a Zsoltárok fordítása). Bloch Joél. 1868. (Az imakönyv fordítása). 1863. A után magyarította. B e r g e r J ó z s e f . Buda. Pest. Bloch Joél. F i s c h e r (Halász) Náthán. E h r e n t h e i l Mór. Tökéletes nőiruha-szabástan. − Bibliai történetek. 1866. Fenyvessy Adolf. — Kis zsidó nyelvtan. Széfer Thillim (a Zsoltárok fordítása. 1862. − Izrael könyörgései. Pest. 1865. II. — Épületes erkölcsi beszédek a Pirke Aborh tanmondatai fölött Meisel F. 1866. Pest. Pest. Ifjúsági iratok a ma- gyarhoni izraelitáki számára. Tanuljunk· alaposan né- metül. Back I z r a e l . 1863. Győr. 2. Enthaltend Gebetstücke aus dem Gebetbuche. Arad. 1863. 1863. A szemléleti héber olvasás. − Magyar társalgási nyelvtan. Magyar-héber nyelvtan. 1863. 267 A tanügyi irodalmat a következők gyarapí- tották: B a u e r M á r k f i L ő r i n c z. 1864. Bibelstücke aus dem I. 1865. Héber-magyar-német szótár. — Kleine deutsche Sprachlehre. − Új egyetemes földrajz. Pest. kiadás. Buche Mosis. Buda. (Fordítás). Pest. Pest. — Magyar Nyelvfüzetke és feladattár. − Nemet nyelvtan magyarok számára. 1861. 1863. 1862. Pozsony. Pest. Pest. — Deutsche Elementargrammatik. Sáros- patak. Magánt oktatásul. Blum J o a c h i m . − A gyorsírászat a középtanodákban. A gyorsírászat kimerítő tan«» könyve. Theil. 1863. Négy füzet. Prága. 1864. Pest. Pestr 1866. Pest. Pest. Pest. 1861. Az atyák erkölcsi mondatai.

− Die Geschichte dés Volkes Israel. Klein Salamon.. Der schnelle Franzose. ifjúság számára. Aeltern. Pápa. K ő n i g s f e l d Ábrahám. 1866. 1863. Imakönyv izr. Lehrer und Lehr« amtszöglinge. Áhítatosság órái. 1862. 1864. 1865. izr. 1861. 1864. 1862. Pest. három nevelészeti cikk és egy vallásos dal- lal. Bibliai történet. Az elemi betűszámtan alap- vonalai középtanodák számára. − Erziehungslehre für isr. Pest. Pest. Mi- ként és mit kell kis gyermekekkel beszélni? Pest. 1867. Pest. 1861. — Palesztina földrajza: Pest. 1861. 1861. − Első oktatás a földrajzban. — Bibliai történet az ifjúság számára. H e c h t Manó. 1865. A Biblia története rövid vázlata. Pest. 1864. − A zsidó nemzet története ősidőktől kezdve. néptanodák számára. Comorn. Α. 268 G r o s s m a n n I g n á c z. — Vallástan az izr. nyomán. Izrael története a jelenkorig. 1864. Hevesi Lajos. Hittan izr. Kuttner Sándor. Kis világtörténet. Pest. Mannheim J ó z s e f . − Kurzgefasste Mythologie. Pest. Tudósítás a pesti kir. Pest. Veszprém. L e d e r e r Α. Kóhányi S á m ue 1. Elkan M.. Épületes erkölcsbeszédek Pirké Ahoth . Nyelv. − Verschiedenes über schwärmerische Lebensweise. Die heilige Lehre Gottes. korunkig. Pest. Neutra. Pest. Ofen. hölgyek számára. Me y s el F. Pest. (Jakobsohn után fordítva). 1862. Pest. 1860. 1864. tanító képezde első három évéről. − Legújabb dalkoszorú. — Magyarország története. magyarra fordítva. Lőw Adolf. Pest 1865. 1861. Pest. 1861.és elmegyakorlatok. 1862. 1867. A kereskedelmi levelezésnek kézi- könyve. Pest. Lőw L i p ó t . Ko h n S a l a m o n . Pest.

Pest. 1863. 1867. Wien. Hittan az izr. Buda 1861. M a r m o r s t e i n S a l a m o n . M a n n h e i m e r V. Ochs V i l m o s . Volksschule. 1861. Erster Leitfaden für den isr. Magyarította Bauer Márkfi Lőrincz. hitokta- tásban. Elemi héber hangoztató és olvasó- könyv. Volksschulklassen. 1867. 1865. R o s e n z w e i g S a l a m o n . 1865. 1867. Ima. isko- lák számára. mint függelék a magyar és német ABC könyvhöz: Blumentese für Schüler der unteren isr. Pest. S t e i n S á m u e l . 1864. Dath Jehuda. Természetisme és Természettan. leányiskolája számára. Pest. W a h r m a n n J e h u d a . 1867. R o s e n b e r g H e n r i k . Fibel. népiskola számára. Pest. Rosch Amanah. N e u m a n n S a l a m o n . Pest. Pozsony. Héber nyelvtan Ziltz M. − Első oktatás a természetrajzban. Ujholdi és szombati muszaf- imakönyv a pesti izr.. 1867. Pest. Pest. Pest. A szépirodalom terén a következő munkák. Ziltz Mór. Die nicht geeigneten Bibelstellen in der isr. Szófó Beruró. Mosaische Relis gionslehre. Az izraeliták fohászkodásai az év minden napjaira és különös alkalmakra szerkesztve. ung. Lőrincz: Roseh Amanah. Religionsunterricht. 1863. − Dalfüzér az izr. Pest. hitk. és szavalmányi köny- vecske ifjabb és serdültebb zsidó növendékek számára. népiskolák számára. S c h w a r z M á r t o n . 1861. 269 tanmondatai fölött. Első vezérfonál az izr. Magyarra fordította B a u e r M. német eredetije után.) Bécs 1861. (Gol- denthal után fordítva. jelentek meg: Ágai Adolf. A ruhaszabászmesterség tankönyve. . Tárcaleveleivel 1865-ben lépett fel Porzó álnév alatt a Honban. Ofen. Pest. S c h ü t z Manó. als Anhang zur deutschen u. Olvasókönyv felsőbb izr. R e i s z H e n r i k . F. 1862.

Franciából fordította. (Szemelvények magyar költőkből). Ν. Dráma. − Der letzte Honvéd. − Koronázási emlékkönyv. Po- zsony. Pol l á k J ó z s e f . Az országgyűléshez. Historischer Nachlass des Rabbi Lewi Aquemare. 1867. Pest. 1863. Regény. Wien. Schever Joszéf. C h o r i n Zsigmond. Írta: Flórián. K u r l ä n d e r Adolf. Pest. F a r k a s Albert. 1864. Pest. B l ü c h e r Ε f r a j i m. Dux Adolf. − Geheimnisevolle Naturen. Pest bei Nacht. R o t t e n be r g M. I. 1867. Aram költemény Erzsébet ki- rályné tiszteletére. L. 1862. H a m b u r g e r J. Verses elbeszél lések. − Nemzeti Hárfa. Ofen. 1864. 1867. Fürth. − Gedichte von Montefiore. Regény. Pest. Pest. . Lessing Bölcs Nathanja héberre fordítva. Masza be-Arab. 1867. Frauen vor dein Spiegel vein Paul Gyulai. Pest. Költemények. Pest. 1865. 1867. B r ó d y Zsigmond. Buda. 1862. Héber költemény. P o r g e s L a j o s . Pest. − Zemiroth Ha-Arec. 1861. Ferenc József koronázása. Pest. land. Költemények. − Az orosz interventio Magyarországon. Buda. 1867. Dibré Igereth. 1866. 1864. Ein herzlicher Gross an das Vater. 270 B a c h e r Simon. − Országgyűlési emlékkönyv 1866-ra. 1861. Pest. 1867. Buda. Pest. 1861. Nápolyi Johanna. 1864. Pest. Eliezer és Naftali.. Nathan Ha-Chakham. Hebräische Briefe und Gedichte. eredeti vers mér- tékben héberre fordítva. 1864. Pest. Jechi Ha-Melekh. Előadták a Nemzeti Színházban 1862-ben. Magyar népdalok. B l e u e r I g n á c z. Rajzok.

H a l á s z N á t h á n szerkesztette. Zeitschrift für isr. Végül megemlítendő az Album című évkönyv. A Ben C h a n a n j a . de csak három hónapig állt fenn. októberig és αzι I z r a e l i t a M a g y a r N é p t a n í t ó k . A J ü d i s c h e r S c h u l b o t e . év végén megszűnt. A felekezeti hírlapírás és folyóiratirodalom termékei ebben a korban a következők voltak: Magyar Izraelita hetilap. szerkesztette Pesten a Magyar Vidékiek Lapját 1862−1863. hogy művelődése mellett figyelembe véve . mely 1866. szerkesztette az Ungarisches Fremdenblattot 1863-76-ig és az első kőnyoma- tost Magyar Hiradó címen. A Magyar Izraelitával egyidejűleg indult meg 1861. végül T e n c z e r Pál szerkesztésében 1861 januártól 1864. melyet T e n c z e r Pál szerkesztett s melynek első füzete irodalmi s tudományos tartalommal 1866-ban jelent meg. J e i t e l e s L i p ó t szerkesztette Aradon 1860-tól kezdve az Arader Zeitungot. Ennek folytatása volt az I z r a e l i t a K ö z l ö n y hetilap. szeptemberig. melyet 1864 októberétől 1868 végéig F e n y v e s s y Adolf szerkesztett. megjelent Rokon- s t e i n L i p ó t .Lőw L i p ó t tudományos és tár- sadalmi folyóirata tíz évi dicsőséges pályafutás után 1867. C h o r i n Z s i g m o n d . janu- árban a Zsidó Magyar K ö z l ö n y Mezőfi Manó szerkesztésében. szeptembertől decemberig jelent meg. 271 A hírlapirodalom terén is szolgálták zsidók a nemzeti közéletet és közművelődést. Lehrer und Schulfreunde. márciusig. Íme egy rövid félévtized alatt ily nagy és ér- tékes irodalmat hozott létre a magyar zsidóság. mely 1865. majd M e z e i Mór. mely 1867-ig oly magas fokára emelkedett a kul- túrának. novembertől 1866.

érve. úgy elé- gedjenek meg a zsidóik a törvényhozás meg nem zavart formái közt hozott csendes határozatával A zsidók örültek is a törvénynek. másrészt pedig a leküzdhetetlen előítélet. a társadalom már emanci- pálta a zsidót. A törvény. hogy minél előbb törvénnyé váljon a javaslat. A főrendiház szónokai kifejezést is adtak en- nek az állapotnak. hogy nem lehetett a törvényhozásnak többé jóakaró halasztással kitérnie a nyolcvan esz- tendő óta húzódó emancipáció elől. Az idő be- teljesült. hanem inkább egyrészt a kérdéssel szemben már elfásult köztu- dat. de nem egyen jogosíttattak mint zsidók. úgy . minthogy csak mint az ország lakosai csak polgári és politikai jogokkal ruháztattak föl. s ha már meg kell lennie. de megelégedve nem voltak. hogy a hall- gatás oka nem a finom tapintat volt. de a képviselőházban nem akadt szónok. az emancipáció törvénye nem ismerte el egyenjogúnak a vallásukat is. hogy szót ejtsen a meghozandó törvény ide- jének elérkezett voltáról. a törvénynek csak a meglévő álla- potot kellett szentesítenie. 272 az erőteljes magyarosodásában rejlett nemzeti ér- téket. mely nem szívesen látta a másodrangú polgárság korlá- tainak lerombolását a zsidóság: javára. hálaadó is- tentiszteleteket is rendeztek. valamint a szellemi. aki az ügyet méltónak találta volna arra. ipari és kereskedelmi téren félreismerhetetlenül az ország javát szolgáló tevékenységét. A kérdés már meg volt egészen. Valószínű. Nem is lehettek. a legtermészetesebb volt már a je- lenség. nem lehetett tovább föltartóztatni a vég- leges döntést.

hogysem dogmatikus viták elkerü- lésével tisztán emberi szempontok mérlegelése útján lehetett volna a kérdést megvitatni. 273 amint hozattatott. Akkor még sokkal frissebb keletű volt a katholikusok és protestánsok egymás ellen folytatott küzdelmé- nek elsimulása. termé- szetes is volt. . amiben a zsidó vallásra való áttérés és a vegyes házasság kötésének joga is benfoglaltatott volna. annak minden következményével. A zsidót. mely a zsidókra a másodrendű polgárság bélyegét nyomná. hanem csak a puszta elméleti megállapítás. hogy az országban zsidók és keresztények teljesen egyenjogúak. Az Izraelita Magyar Egylet és a Magyar Izrae- lita hetilap indította s tartotta ébren a mozgalmat. hogy ne merülhessen föl! semmi -olyan kérdés. a nemzeti újjászületés idejétől kezdve. már idejét múlta. amikor a magyar tár- sadalom már mind szélesebb körben tanúsított nyilvános elismerést a zsidók iránt. de ha másrészt a zsidó vezérférfiak a vallás egyen- jogúsításáért is küzdöttek. mint embert és polgárt már emancipálta a társadalom. hogy keresztény áttérhessen a zsidó vallásra. hogy a keresztény papság s a dog- matikus hitben gyökerező társadalom még csak komolyan sem gondolhatott annak a megengedé- sére. hogy minél többen lépjenek át közéjük a keresztények köré- ből. küzdelmeinek célja gyanánt a vallásos egyenjogúsíttatást tűzte ki. úgy erre a küzdelemre nem is az a vágyódás ösztönözte őket. amely azonban akkor még nem tudott volna meg- békülni a vallás egyenjogúsításának gondolatával is. S a magyar zsidóág már 1861 óta.

274 melynek élén Mezei Mór forgatta a fölvilágosítás és meggyőzés érvének terjesztésében a tollat. amelyre a nyilvánosság előtt működő vezérférfiak- nak a felekezeti közügy erdőkében szükségük lett volna. melyet a gyakorlat már majdnem egészen megoldott. Amióta a negyvenes évek elején fölmerült a kívánság. Ámde ez a rész magában a zsidóság kebelé- ben negyedszázad óta nem élvezte azt a bizalmat. Ezen bizalmatlanság jegyében . melynek hatása alatt Ugocsamegye és Pozsony zsidósága kinyilat- koztatta. hogy a zsidók reformálják meg vallá- sukat az emancipáció érdekében. szívvel-lélekkel szolgáltak a magyar nemzeti esz- ménynek. azóta a ma- gyar zsidóság konzervatív elemei nyílt gyanúval s egyre harciasabb hangokban kifejezést adó bizal- matlansággal kísértek minden törekvést. mely a zsidó vallás külső megjelenésében a környezethez vialó bármily csekély hozzásimulást jelenthetett. semhogy csak egy hajszálnyit is kelljen föl- áldoznia vallásos jellegű szokásaiból. kik tűzzel-hévvel. Tényleg féltették magát a vallást. mely semmiféle törvény választófalát nem emeli a haza polgárai közé. azt a teljes egyenjogúságot óhajtották. annál is inkább. minthogy a teljes egyenjogúságért küzdők táborá- ban épp az ellenkezőjét tapasztalhatták annak. hogy inkább nem kívánja az emancipá- ciót. ezt a részt már nem nagyon izgatta a pol- gári egyenjogúság kérdése. A Magyar Egylet és a Magyar Izraelita körül csopor- tosuló zsidóság szemei előtt már a távolabbi cél lebegett. mint ami vallásos konzervativizmusra való hajla- mot mutatott volna.

kéri 1862-ben gróf Forgách Antal kancellártól. akinek figyelme nagyműveltségű látókörével nemcsak saját hitköz- sége megerősítésére s új intézmények létesítésére irányult. amelyek szerint a . valamint rabbiképző-intézet fölállításáról való tanácsko- zásra hívja össze a magyar zsidóság képviselőit. az Izraelita Magyar Egylet ifjúságá- nak lelkes agitációja dr. jstkik rabbiképző fölállításáról tanácskoztak s meg- állapították az alapelveket. mely azok- nak intézkedése alá akarta vonni az iskolaalapot. mely végül szakadás- hoz vezetett. akik a vallást féltették a kul- túra terjedésétől. de a hozzáfűzött várakozásoknak megfe- lelően az országos zsidóság ügye felé is fordult s önérzetes hangú emlékiratban. Amily örömet keltett ez az emlékirat a hala- dás és művelődés híveinél. hogy az iskolaalap célszerű fölhasz- nálásáról. templomi és iskolaügyekről. amelyet Mezei Mór fogalmazott. mert csak az összzsidóságot illetheti meg az alap feletti intézkedési jog. a nemzeti újjászületés alkal- mával a hitközségek is visszanyerték önrendelke- zési jogukat. Midőn 1861-ben. Hirschler Ignácot emelte a pesti hitközség elnöki székébe. épp oly elkeseredést szült azok körében. 275 indult meg s folytatódott a magyar zsidóság bel- életóben a heves küzdelem. ikik a zsidóság művelődését írták zászlajukra. s akik a vallás megmentésének jelszavával izgattak a törekvés ellen. Bécsiben méltánylásra lelt az emlékirat s 1864 március 30-án Hueber helytartótanácsi alelnök ve- retése mellett bizalmiférfiak gyűltek össze Budán.

hogy a művelt rabbik kiképzését célzó intézet csak áldására vál- hatik a magyar zsidóságnak. szerte-széjjel az or- szágban megindult a féktelen izgatás. Országszerte híveket tobo- roztak annak az eszmének is. Igaz ugyan. hogy mely intézetből vegyenek rabbit. sőt még az erkölcsiséget és a lojali- tást is veszélyeztetné. akik felségfolya- modást nyújtottak be. melyben nem átallották ki- fejteni. Különösen kivált az izgatók közt Lichtenstein Hillél szikszói rabbi. hogy az iskolaalap- ból nyugdíjalap létesíttessék rokkant katonák szá- . ha már itt mérték volna össze pengéjüket a szélső- ségek szóvivői. az egyházi elemet olyan rab- bik képviselték. hanem azok egyenrangúak vol- nának s a községek szabad tetszésére bízatnék. aki beutazta az országot s el- hintette szenvedélyes szónoklataival a konkolyt. hogy a bizalmiférfiak nem nagyon szerencsésen voltak kiválogatva. de talán jobb lett volna s a legfelsőbb kormányhatóság is idejekorán tekinthe- tett volna be az aknamunkák titkos műhelyébe. Az ő pro- pagandája következtében gyűlt össze 1864 március 15-én Nyíregyházán száz rabbi. 276 rabbiképző nem állna a hagyományos talmudisko- lák (jesivák) fölött. amely nézőpontból meghivatásuk legalább tapin- tatosnak mondható. hogy a rabbiképző megingatná alapjaiban a zsidóságot. akik hivatali működésükben bölcs mérsékletet tanúsítottak s az országos felekezeti ügyekben távol álltak minden aggresszivitástól. S bár a tanácskozás elég világos tanújelét adta határozataival annak. szakadást idézvén elő a községekben s kitartó el- lentállásra tüzelvén a hagyomány híveit.

hol más nyelven hirdetik Is- ten szavát. mely modern papokat adna az országnak. 4. hol az olvasó- emelvény nem a középen volna. aki belép olyan templomba. ahol a női karzatot elkülönítő rácsozat átlátszó. 7. aki túlteszi magát akár csak a legkisebb ősi szokáson is. A sötétség ezen előretörése 1865 őszén érte el tetőfokát. Ezen nagymihályi rabbigyűlés ötletéből. Lőw Lipót azon kéréssel fordult Hirsch- ler Ignáchoz. hogy tornyot építsenek a templomra. aki csak he is lép olyan templomba. A zsidó közélet e két legkiválóbb alakja különben is állandó és sűrű le- . 3. aki a zsargonon kívül más nyelven prédikál s aki nem hagyja el rögtön a templomot. 8. melyekkel az emancipációt lehetne megaka- dályozni. mely zsidó-német írásban terjesztene fölvilágosító nép- szerű iratokat s melynek iskolák alapításával „azt kellene az északi Magyarország zsidói érdekében tennie. mely különös határozatain kívül a módozatokat is ke- Teste. 9. s amely kultúregyesületnek nem kellene másnak lennie. aki házasságot a templomban köt. 5. 2. 6. aki oly templomba jár. csakhogy rabbiképző ne támadjon. aki hozzájárni. aki orná- tuslban végez templomi szolgálatot. amit az Alliance az afrikai és ázsiai zsi- dókért teszen”. mint „a zsidósan átöltözött Szent István Társulatnak”. mi- dőn Nagymihályon tartatott rabbigyűlés. melyből kifolyólag 69 rabbi által aláírt határozat egyházi átokkal sújtotta mindazokat: 1. 277 mára. aki meghallgat templomi ének? kart. hogy indítana meg mozgalmat egy zsidó közművelődési egylet létesítésére. hol énekkar működik.

mely egybe- terelte a konzervatívok táborát s megszervezte . 278 vélváltást folytatott. melyben nem ellenzik ugyan a kon- gresszus megtartását. hogy egy kongresszus tisztázhassa a hazai zsi- dóság kebelében fölmerült vitapontokat s eloszlat- hassa a féktelenné vált ellentéteket. A pesti elöljáróság meg- küldte az emlékiratot az ország valamennyi na- gyobb hitközségének oly kérelem kapcsán. de egyenlő számú „óhitű” és „újhitű” bizalmiférfiakat kívánnak az előkészítő- bizottságba s előre kérik megállapítani azt. máris a konzervatívok részéről „120 óhitű község nevében” ellenemlékiratot nyújtottak be a miniszterhez. hogy milyen községi ügyeket tárgyalhat. melyben a zsidó hitközségi és iskolai ügy szervezete és autonóm alapon való rendezésének kérdéseit tárgyalták s megállapítot- ták egy egybehívandó kongresszus föladatait. vagy csak tanácsadási feladata lesz-e. midőn 1867 április havában a pesti hitközség vezetői emlék- iratot nyújtottak át Eötvös József báró kultuszmi- niszternek. Ettől teszik függővé további elhatározásukat. melyben az egyetemes kongresszus összehívását javasolták. hogy a kongresszus csak az emanci- páció után hivattassék meg. Ezen em- lékirat volt egyszersmind a riadó is. A legtöbb hitközség elfogadta s magáévá tette az emlékiratot s csak néhány fejezte ki azt az óhajtást. hogy véleményt mondjanak s esetleges javaslatokat te- gyenek. Ám alig vált köztudomásúvá a pesti emlék- irat. minő többség- gel dönthet a kongresszus és hogy annak törvény- hozási. Lőw és Hirschler teljesen előkészítették a ta- lajt.

melynek első száma 1867 november 10-én jelent meg Farkas Al- bert író. tiltott ételt nem eszik. mely minden hithű zsidónak lelkére köti. naponta ima- köpenyben s imaszíjjal végzi áhítatát. tisztelet- tel viseltetik Izrael tudósai iránt. A lap mel- lett röpiratok útján is gondoskodtak a szenvedé- lyek szüntelen lángolásáról és e röpiratok hangját s célját legjobban jellemzi a Hitőr egyik oszlopos tagjának. hisz a testi föltámadásban. híven megtartja Izrael valamennyi szokását. 7. hogy az egybe- hívandó kongresszuson csak olyan jelöltre adja szavazatát. a szombatot és ünnepeket meg- tartja. hisz a jeruzsálemi templom újból való fölépítésében. s 10. aki 1. 4. 3. mint a pesti emlékirat azon őszinte vallomása. 5. rabbik befolyása nélkül jus- sanak eredményhez. Ilyen hangulat uralkodott a magyar zsidóság beléletében s ilyen benső forrongás emésztette a jobbra hivatott erőket. a reájuk nem tartozó ügyekbe avatkoztak” s tisztán községi adminisztráció szer- vezéséről lévén szó. hisz a Messiás eljövetelében. Krausz Zsigmondnak fölhívása. Mi tüzelte fel őket oly heves küzdelemre? Semmi más. hiszi a Sulchan Arukh törvénykönyv kötelező voltát. melyre a nyíregyházi és nagymihályi rabbigyűlések indították. hogy „a rabbik hivata- luk körét túllépve. Kik voltak a Hitőr megalapítói és toborzói? Rabbik. 8. a Magyar Zsidó című hetilapot. 6. 279 1867 nyarán a legelkeseredettebb harcba induló Hitőr-Egyletet. egyleti titkár szerkesztésével. midőn gróf Andrássy . 2. A Hitőr-Egylet lapot is indí- tott.

. semmi sem állta már útját az emancipációnak. mint e hazának teljes polgári és politikai joggal fölruházott népeleme. melyben a magyar zsi- dóság. A társadalom és a törvényhozás méltányolta a zsidók polgári erényeit. egész erkölcsi és anyagi erejét az ország szellemi és gazdasági föl- virágoztatásának szolgálatába helyezte. A vallásos egyenjogú- ságra még nem érett meg a magyar zsidóság. Új korszak nyílt meg. 280 Gyula 1867 október 25-én benyújtotta az ország- gyűlésnek a zsidók egyenjogúsításáról szóló tör- vényjavaslatot.

hogy törvénnyé válhatott ebben a formában. Junktim nélkül. RÉSZ. hogy a bevándorlást megszo- rító törvényjavaslat váratlanul teljes elejtésével váljék törvénnyé a polgári egyenjogúság. hogy győzött a jobb belátás. A „di- vide et impera” politikai üvegén át nem nagy el- . Törvénnyé vált a zsidók egyenjogúsága. Nyolcvanéves küzdelem eredménye s a magyar zsidóság közhasznú érté- kének bölcs és igazságos elismerése volt az. hogy az emancipációnak egyébiránt őszinte hívei. Történeti források nincsenek. sőt Deák és Andrássy is ilyen kapcsolatnak szószólói voltak. hogy a bécsi politikát érvényesítő ud- vari hatásnak tulajdonítható vezető államférfiaink azon elhatározása. de csak állampolgári vonatkozásban. dacára annak. mint Kossuth és Szemere. honossági vagy bevándorlási törvénnyel való kapcsolatbahozataltól teljesen függetlenül. hogy mi okozta e törvény szinte meg- lepetésszerű különválasztását egy esetleges beván- dorlási törvényjavaslattól. nem pedig fele- kezeti tekintetben is. I. A jogegyenlőség fentartásáról folytatott küzdelmek kora 1867-1914. III. de nem esik távol a valószínűségtől a föltevés. amelyekből ki- világlanék. Az emancipáció következményei. FEJEZET. lehet.

méltánytalan- ság történt a magyar zsidósággal. 1868 szeptember 19-én terjesztette Eötvös kul- tuszminiszter a ház elé törvényjavaslatát „a tör- vényesen bevett keresztény vallásfelekezetek vi- szonossága tárgyában”. hogy ezzel a törvénnyel. mely birodalmának lakosait korlátozza a szabad költözködésben. 282 ragadtatással nézhette Bécs a zsidók lelkes ma- gyarosodását. Ez a tapasztalat indíthatta államférfiainkat és az országgyűlés tagjait arra. a magyar nemzeti erő sokat nyert a zsidók polgárosodásával. mert az örökös tartományok legsötétebb vi- dékeiről bevándorlottak is már a második nemze- dékben teljesen magyarokká. a nemzet együttérző fiaivá váltak. mely végre igazságot akar szolgáltatni a protestánsoknak a katolikus papok . Jól látott a bécsi udvar. és ez a tapasztalat ébresztette vezető politikusaink- ban azt a tudatot. hogy bevándorlási törvény nélkül kerüljön tető alá az emancipáció. úgy másrészt az udvar- nak kiváló érdekét képezte éppen az. amely csak a polgári és politikai egyenjogúságról szól s nem öleli föl egyben a felekezetit is. S ha egyrészt nem járulhatott az udvar olyan törvény megalko- tásához. kul- turális és nemzeti megerősödését. Ez a tudat szépen jutott kifejezésre magában a képviselőházban alig háromnegyed évvel az emancipációs törvény elfogadása után. a nemzettestbe való odaadó bele- olvadását s ezáltal a magyarságnak gazdasági. hogy min- den kínálkozó alkalommal kerékkötője legyen a magyar nemzeti erők gyarapodásának. de rossz volt a politi- kája.

a vallásegyenlőség általános elvén alapuló törvény- javaslat képezi a törvényhozás tárgyát. hogy az emancipációs törvény abban a formában. s azon kilátás által bizto- sítva. midőn az 1867-ik évi XVII. álláspontját túlhaladta már ezen országgyűlés. mely csak a fentebb jelzett irányú és kiterje- désű törvény által fog az épületre rátétetni. 283 túlkapásaival szemben s mindenre kiterjedő figye- lemmel rendezni óhajtja az egyik vallásról a má- sikra való áttérés lehetőségét. melyben megalkottatott. tör- vénycikket megalkotta. hogy a tör- vényjavaslat helyett. miszerint a mostani állásponttól még csak egyetlen egy és pedig el nem maradható lépés van hátra az óhajtott cél felé: ajánlja és csakis ily fen- tartással ajánlja a központi bizottság a szóban- forgó törvényjavaslatnak elfogadását. Azonban az ekként előbbre vitt épületről még mindig hiányzik a tető” zet. amit a jelen országgyű- lés tovább fejlesztett. mint a jelen törvény- javaslat alapjának. A javaslatot az osztályok megtárgyalták és a központi bizottság nevében a következő jelentést terjesztette Csen- gery Imre a ház elé: „Óhajtotta volna az osztályok előadóiból alakult központi bizottság.” Fontos dokumentumot képez az osztályok előadóiból alakult bizottság ezen jelentése. mely bizonyítja. és ha a részletes tárgyalásnál Halász Boldizsár a . mely a törvényesen bevett vallásfelekezetek viszonosságára szorítkozik. Az 1848-ik évi XX-k törvénycikknek. S azon reménytől áthatva. nemcsak a zsidók részéről tartatott túlhaladott álláspontnak. miszerint a közelebbi törvény- hozás teljesen bevégzi azt.

század végén a nagy reformáció eszméinek talajából sarjadt ki az er- délyi székelyek közt a szombatosok felekezete. Az erdélyi szombatosok türelmesen szenvedték át az egyhá- zuk üldözéseit. hogy „vilá- gosítsák föl az illetőket. de Eötvös kultuszmi- niszter az erdélyi királyi biztoshoz 1869 május 5-én küldött leiratával kiadta az utasítást. 170 lelket felölelő 39 család. áttértek a zsidó vallásra. mint a reformáció természetes s végső konzekven- ciája. ha azonban ezen fölvilágosítás a kívánt sikert nem eredményezné. a visszatérésre nézve tettleges kényszerítő eszkö- zöket ne alkalmazzanak. törvénycikk értelmé- ben be vannak ugyan már véve. hogy a zsidó vallásra való átmenet még nincs megengedve. úgy ne csodáljuk. mely nem elégedhet meg az unitárizmussal sem. A 16. A ha- tóságok persze nem szívesen látták s erőszak esz- közeivel akarták őket kényszeríteni a keresztény- séghez való visszatérésre. viszonossági törvényt − valamennyien. hanem az ótestamentumhoz való teljes visz- szatérésben találhat megállapodást.” Azóta nagy szegénység- ben s minden vallásos intézmény hijján élt a . 284 címre nézve azt az észrevételt teszi. hogy Erdély bércei közt a világtól el- zárt Böződújfalu szombatos lakossága régi hő vágynak teljesülhetését olvasta ki e törvényből és áttért a zsidó vallásra. de a jelen tör- vényjavaslat reájuk nem vonatkozik”. a keresztény szót a címből kitörlendőnek véli. míg végre − félreértve az 1868. mire Csengery Imre előadó sajnálattal jegyezte meg. hogy törvé- nyesen bevett vallásokról lévén szó. hogy „az izraeliták az 18674-ik évi XVII.

mely a magyar zsidóság- nak. s Bacher Vilmos és Bánóczi József. a vallásos egyenjogúsághoz. jelene és jövője” című tanul- mányt magában foglaló fölterjesztést 1868 március 9-én. mint külön hitet ápoló felekezetnek szolgál- tatott méltányló igazságot. szégyenszemre különleges szertartások s hajmeresztő önelátkozás közepette mondotta el még a Werbőczy-féle Hármas Könyvben előírt le- alázó esküt. ébren nem tartották a község támogatá- sára irányuló közérdeklődést. A képviselőház központi bizottságának jelen- tése és az erdélyi szombatosok áttérésének tudo- másulvétele mellett még egy jelenség merült föl ugyanabban az évben. melynek alapján Horváth Boldizsár úgy ké- szíttette 1868-ban az új perrendtartást. Íme. De mennyiben járult maga a magyar zsidóág ezen gyümölcs megérleléséhez? Az idő rendkívül kedvező volt. míg Beck Móric magyar származású bukaresti rabbi 1885-ben föl nem hívta rá a közfigyelmet. Eladdig valahány ma- gyar zsidónak. s ha a magyar zsi- . 285 bözödújfalusi prozelita hitközség. melyek a zsidóságon kívül álló köröknek útját je- lezték a teljes mű megalkotásához. akinek törvény előtt esküt kellett tennie. mint a Magyar Zsidó Szemle szer- kesztői. az emancipációs törvény meghozatalát követő első évben láthatók már a súlyos nyomok. hogy a kö- zépkori zsidóeskü miatt nem kellett többé a ma- gyar zsidó hívő arcának szégyenpírba borulnia. Ezen esküminta eltörlése és a zsidó hitből fakadó eskü erejének s hatályának föltárása céljából Lőw Lipót intézett a kormányhoz „A zsidó eskü múltja.

kik az emancipáció kedvéért. más- fél évtized óta készült az összecsapásra. FEJEZET. hogy hitéletükhöz való szigorúan hagyományos ragasz- kodásuk semmikép se zárja ki azt. lelkesen hű magyarok lehessenek. hogy kitűnő állampolgárok. annak az eldöntésére. iskolák szel- lemének irányítása. II. s amíg az egyéni törekvések az egyéni lelki- ismeret kérdését képezték. a ma- gyarságba való teljes beolvadásért készek voltak nagy áldozatokat is hozni a hitélet terén. Kongresszusra készült a magyar zsidóság. Teljes jóhiszeműség alapján állt mindkét irány? zat. úgy bizo- nyara nem kellett volna három évtizedig várnia a gyümölcs megérésére. hogy minő irányzat kezébe kerüljön a hitközségek benső életének fejlesztése. Az egyetemes gyűlés. 286 dóság benső felekezeti életében épp oly megértést tanúsított volna. mint amily méltóan viselkedett kifelé állampolgári vonatkozásaiban. nem is zavarták egy- más köreit. de sőt amikor az egész ország összzsidóságát érdeklő ezen kérdések jutottak az . de amikor már szélesebb medret vájt a fejlődő folyamat s a hitközségekben a gyüleke- zet vezetése. kik arra az álláspontra helyezkedtek. Amióta a negyvenes évek elején az emancipáció előrölte- tele gyanánt a vallásreform követelésének jelszava került felszínre. azóta a magyar zsidóságban tény- leg két egymástól erősen elhatárolt párt alakult ki: olyanok. az istentisztelet rendje. s olya- nok.

s a közvetlenül az emancipáció törvénybe ikta- tása előtt megalakult Hitőrsegylet teljes fölké- szükséggel és elszántsággal állt azon irányzat élén. mely a hagyományos hitélet csorbíttatlan föntar- tását tűzte ki céljának. Fischer Leo (Herend). A nyílt fegyverfogásra a Haynauféle hadi- sarcból keletkezett zsidó iskolaalap fölötti rendel- kezés adta az alkalmat. Az emancipáció törvénybeiktatásával elérke- zett az idő. Friedlieber Albert (Sátoraljaújhely). Fischer Lajos (Kolozsvár). dr. Baumgarten Fülöp (Pest). hogy a magyar zsidóság felekezeti szervezkedésével a hitközségi vezetést és iskolaügyet beleillessze az államélet kereteibe. Goldberger Károly (Ó- . hogy a községi és iskolai ügyek rendezése céljából egy- behívandó kongresszus iránt folytasson velük esz- mecserét. a következők vol- tak: Adler Leo (Eperjes). akkor már elkerül· hetetlen volt az erőmérkőzés olyan megnyilvánu- lása. 287 irányzatok ütköző pontjába. Fleischmann Mór (Pest). Diner Lipót (Liptószent- miklós). amikor már elodázhatatlan volt. mely elkeseredett és gyakran éppen nem vá- logatott eszközökkel folytatott harcban jutott ki- fejezésre. A bizalmiférfiak. Másfél évtizeden át gyűlt össze a (gyújtóanyag. országos érdek volt. Barnay Ignác (Pest). akiknek névsorát Hirschler Ignác állította össze. Ε óéból már 1868 február ló-ára bizalmiférfia- kat hívott meg Eötvös József báró Budára. s mindegyik irányzat a maga befolyása körébe akarta vonni az alap fölötti rendelkezés jogát.

Az óvatosság mitsem használt. Popper Lipót (Hlinik). Hirschler Ignác (Pest). Singer Vilmos (Szeged). De bármily kérdés került is szőnyegre. dr. melyet 1868 már- cius 6-án intézett Lőw Lipóthoz. dr. Pappenheim Kálmán (Pozsony). Schapringer Joachim (Pécs). Scharmann Sámuel (Temesvár). hogy esetleg: vallásügyi kérdések is ke- rülhetnek szóba. Mezei Mór (Pest). Ullmann Károly (Pest). a konzerv vatívek különvéleményt terjesztettek elő. Fleischmann és Schlesinger javasla? tot terjesztettek elő. Krausz Zsigmond (Kő- rösladány). Holländer Leó (Eperjes). kijelentvén. Kohen J. a háború már a konferencia másodnapján kiütött. Schossberger S. hogy „a törvény csak egy izraelita vallást ismer”. (Pest). Pollatschek (Nagykároly). Schlesin- ger Illés (Vágújhely). hogy a rabbik mellőzése az orthodoxoknak adott koncesszió volt. Wahrmann Mór (Pest). hogy a „reformerekétől kü- lönváltan tanácskozhassanak. Holitscher Fülöp (Pest). dr. amely . Pol? Iák Henrik (Pest). Grün Izrael (Marosújvár). W. Grün. Krausz. Steiner Lipót (Nagyvárad). Kain (Eperjes). Lányi Jakab (Pest). Hirsehl Lipót (Gyöngyös). 288 Buda). azzal okolt meg. Rózsay József (Pest). Popper József (Miskolc). Wallfisch Pál (Arad). de a miniszter nem engedte e kérdést még tárgyalni sem. dr. Lőwy József (Nagykanizsa). A konzerva- tív tagok: Pappenheim. Neumann Fülöp (Buda). Tehát egyetlen rabbit sem hívtak a tanácskozáshoz. mert még a látszatot is kerülni akarták. dr. (Pest). amely körülményt Hirsehler Ignác egyik levelében. Fischer Leó. Friedlieber.

de hangsúlyozta. Az elfogadott javas- latok ellen a konzervatívek különvéleményt adtak át a miniszternek s kijelentették. A miniszter tudomásul vette a különvéleményt. melynek alapján a miniszter egybehívja a kon- gresszust. melyeknek kielégítésére az alkotandó szabályzat keretén be- lül kellő mód nyújtatik. mely szerint a hitközségek népisko- lákat. Elvégre elfogadott a konferencia többsége három javaslatot: 1. 2. mely vallásos világnézlete védelmében a legnagyobb fokú bizalmatlansággal tekintett még az adminisztráció centralizációjára is s csak a föl- tétlen autonómiában bízott. Téves volt a miniszter fölfogása. hogy istentisztelet és vallásgyakor- lat terén különböző fölfogások vannak. hogy a hitközségek vezetésének külső rendje s az admi- nisztratív ügyek intézése miért ne történhessék egységes alapon. De másrészt téves volt a miniszternek az a fölfogása is. hogy ha meg is érti. a Mezei Mór által kidolgozott választási szabályzatot. 289 megzavarta az összhangot. az országos zsidóság rabbi. mely egységes központi szervezetbe akarta foglalni az egész magyar zsidóságot s ügyeit országos képvi- seiet útján óhajtotta rendben tartani. hogy előre tiltás koznak minden centralizáció ellen s teljes községi autonómiát követelnek. iskolai szabályzatot. és 3. hitközségi szervezet tervét.és tanítóképző- intézetet tartozik létesíteni. minthogy vallásbeli . hogy egyházi alakulást tárgyaló kongresszuson vallásos kérdé- sek mellőzhetők legyenek. de nem láthatja be. Ő tényleg nem élhette magát bele a zsidó konzervatív nép- lélekbe.

hogy táborukból a leghevesebb harc indult ki már a kongresszusi választási szabályzat ellen. mely korteskedéseivel.. A pártok szervezked- tek. Ezt érezték is a konzervatívek s nem csoda. vezésének kérdése is. 290 dolgot képez már az egyház alakulásának s szer. nem adott sem cselekvő. Országszerte megindult a vá- lasztási mozgalom. mely a rabbiknak. kismartoni rabbi. holott a szabályzatot alkotó bizottságnak épp az volt a jóhiszemű fölfogása. Hildesheimer Izrael dr. hogy a papok kizá rásával biztosítsák a vallásügyi kérdések távol? tartását. szükségképen különböző alakulás- hoz is kell jutnunk. végső elkeseredéssel küzdvén a rab- bik kizárása ellen. hogy őrködjenek a kongresszus tárgyalásaiba esetleg becsúszó vallásügyi kérdések fölött. megfújta a harci riadót. akiket a szabályzat „egy sorba helyezett a vagyonbukottakkal és az erkölcsileg megbélyegzettekkel”. A felkorbácsolt szenvedés lyeket már nem tudta lecsillapítani a szeptember 25-én kiadott miniszteri rendelet. akik éppen hivatva voltak arra. 1868 november 18-án volt a választás napja s a megválasztott 220 képviselő december 14-én gyűlt egybe a pesti megyeházán tartott kongresz- . mely megváltoz- tatta a királyi leirattal augusztus 5-én szétküldött választási szabályzatot s megengedte a rabbik választhatóságát. az orthodox tábor legkiválóbb vezére. sem szenvedő választási jo- got. vetve. minthogy különböző alapok- ból kiindulva. A kocka el volt. zászló- erdőivel s vesztegetéseivel méltán vetekedett az országgyűlési választásokkal.

hogy mint önálló és szabad vallásos társulat. ha az izraelita polgárok összessége . 291 szusra. de a nehézségeket le fogja küzdeni azon szívósság. önöknek. már e legelső alkalommal bebizonyítani. egyszersmind szívesen köszön- töm az összejött képviselő urakat. hogy miután az országos törvény az izraelita lakosokat egyenjogúakká tette a polgári jogok te- kintetében az ország keresztény lakosaival. Minden nézeteltérés mellett közös célja a kongresszusnak a zsidó hitfelekezet fön- maradásának biztosítása és összesített erővel a közös haza érdekeinek előmozdítása. mint a hazában létező bármely má9 egyházak és vallásos társulatok. uraim. hogy az izraelita hit- felekezet autonóm testületet képezzen. mint a ke- resztény autonóm egyházak. Ε cél elérése kezdet- ben nehéz. mellyel a zsidók hagyományos létükhöz ragaszkodnak. melyet Eötvös József kultuszminiszter a következő beszéddel nyitott meg: Tisztelt egye- temes gyűlés! Midőn őfelségének legmagasabb el- határozása folytán a kormány által e hó 10-kére egybehívott izraelita hitfelekezeti egyetemes köz- gyűlést megnyitom. melyben most legelőször gyűltek egybe Magyarország iz- raelita vallású polgárainak választott képviselői. hogy az ország izraelita polgárai saját ügyeiket helyesen és egyszersmind az ország állami s tár- sadalmi viszonyainak megfelelőleg rendezni épp úgy képesek. a kon- gresszus feladata eszközölni. jutott azon szép fel- adat. egy- házi és iskolai ügyeiket önmaguk szervezzék és rendezzék. Ez pedig csak úgy lehetséges. A miniszter kifej? tette. s örömmel üd- vözlöm az egész tanácskozó testületet.

December 16-ától ja? nuár 28?ig tartottak csupán a megalakulás munkái. alelnökei Popper Lipót és Wahrmann Mór. mely a miniszter beszéde nyo- mán kelt. A kongresszus föladata: az egyes hitközségek szervezetének megállapítása. A kongresszus elnöke Hirschler Ignác. az iskolai alapnak kezelése és ellenőrzési módjának megáld lapítása. mely minden központi főhatóság mellőzésével teljes községi autonómiát követel. mint bizottsági előadói a község- szervezeti javaslatot. Kohuf Sándor. nem engedte sejtetni. ezután − a hitközségek fönhatóságának tiszteletben tar- tása mellett − ezek fölött őrködő és a kormány? nyal érintkező hatóságok megteremtése. utána pedig Krausz Zsig- mond. mely annak . mint a bizottság kisebbségének előadója a különvéleményt. a jövendőben tartandó kongresszusok szervezetének és hatáskörének megállapítása. hogy a viharos küzdelemben fogant kongresszus nem fogja át- hidalhatni az ellentéteket. A kongresszus további feladata: az izraelita iskolák és iskolai hatóságok rendezése. A kor- mány a kongresszust csupán az izraelita vallás- testületek külső szervezetének és hatáskörének megállapítására hívta egybe és ezért a hitelvek és vallástanok tanácskozásainak tárgyát nem képe? zik. Mezei Mór. Simon József és Rosenberg Izidor (Rósa Izsó) lettek. jegyzői pedig Weinberger Adolf. Január 28-án terjesztette elő Popper József. 292 jelen szétszórtságából rendezett vallásos testületté szervezi magát. A lelkesedés. Oblath Jakab. Az előadói beszédek után a Hitőr-egylet 88 képviselő- tagja sürgősségi indítványt adott be.

majd február 16-án rész- léteiben is elfogadták. Az el- nök nem is bocsátotta tárgyalásra az indítványt. járásközséggé alakul a legközelebbi hitköz- séggel. minthogy az maga már vallásügyi vitát provokált volna. Amely hitközség ezen intézményeket föntartani nem tudja. mely eleve ki nem nyilvánítja. (E két rendelkezés vál- . Az elfogadott szervezet alapját a hitközség képezi. Ezen kivo- nulás után aránylag nyugodtan folyt a tárgyalás s miután a községszervezeti javaslatot a 220 iga- zolt. írásban jelentvén ki. hogy február 5-én az ellenzék közül negyvennyol- can kivonultak a teremből. Minden zsidó köteles valamely hitközséghez tartozni s minden politikai község területén csak egy izrae- lita hitközség állhat fönn. szertartási. Az ilyen hitközség teljesen autonóm s más hitközségtől független testületet képez. oktatási és jótékonysági intézményeket s a meg- felelő hivatali személyzetet föntartani képes. mind csípősebb meg- jegyzésekkel olyan nyugtalanságot idézték elő. de csak 166 jelenvolt képviselő közül 103 sza- vazattal általánosságban. mely a szokásos istentiszteleti. de azért a szónokok az általános vita során ki-kitérve az indítványra. hogy a kongresszus nem fog olyan községszervezeti s iskolaügyi szabályzat tár? gyalásába. hogy intézkedései a Schulchan Arükhban kodifikált bib- liai és talmudi törvényekkel megegyeznek. hogy további tárgyalásokban nem vesznek részt s előre tiltakoznak a határozatok ellen. további öt nap alatt letár- gyalták az iskolaszervezet és a jövő kongresszus szabályzatát is. 293 kimondását kéri.

szónoklatokat tartani. képes tagok választják. sekre esetleg írásban is felelni. mely szerződés nem állhat ellenmondásban a kö- vetkező határozatokkal: a rabbi jogosult és köte- lezett felügyelni az istentiszteletre. ifjakat talmudra oktatni. rületi képviselet hatásköréhez tartozik: közvetítés a kerület hitközségei és az országos iroda útján a kormány közt. elöljáróság és képviselőtestület intézi. mely meg.) A hitközség igazgatását. évi a felekezet nélküliségről hozott törvény által helyeztetett ha- tályon kívül. Ε ke. eske- test. az elöljáróság fölszólítására s vele egyet- értőleg rendkívüli istentisztelet rendjét megállapí- tani. hogy az „egy iz- raelita hitközség” helyébe „egy kongresszusi vagy egy orthodox” került. nek rendes perútra való terelése sem. a rabbi csak a hitközség különös fölhatalmazásával képviseli kifelé a köz? séget s az elöljáróság és közgyűlés tanácskozásai- ban csak akkor vehet részt. ha erre különösen meghívatik. felügyelet a kerület tan. anyakönyveket vezetni. a második pedig már egy évvel a kongresszus után oda módosult. de nincs kizárva az ügy. . A rabbit az összes választó. vele szerződésre lépnek. választja a hivatalnokokat és megállapítja szolgá- lati szabályzatukat. − Az összes hitközségek 26 községkerületbe osztatnak s min- den kerület élén elöljáróság s képviselet áll. az első az 1895. 294 tozást szenvedett. a hitközségi sze- mélyzetet vallásos szempontból ellenőrizni. Rabbi és hitközség közti per esetén a kerületi bíróság dönt.és jóté- konysági intézményei fölött s a kerületben föl. házasság fölbontását és chalizát végezni. vallásbeli kérdé.

Vegyes érzelmekkel oszlott szét a kongresz- szus. FEJEZET. s midőn 1869 Június 14-én ki- rályi szentesítést nyertek az elfogadott szabályza- tok. 295 merült vitás ügyek elintézése. mely ellenőrzi az országos iskolai alapot. hogy Eötvös József miniszter már novemberben kénytelen volt rendeletben fölszólít tani az összes törvényhatóságokat. Iskolaalap és Országos Iroda. A kerületi elnökök testülete választja az országos iroda elnökét. III. akik mint kerületi bírák működnek s akiknek ítélete jogerővel bír. A kerületek elnökei külön testületet alkotnak. a ki- sebbség pedig további harcra elszántsággal tért vissza a kerületekbe. aki átveszi és továbbítja a kormányrendeleteket. mert hiszen a szabályzat csak a községek adminisztrá- cióját illeti. hanem csak lakóinak egy részére kötelező. hogy a rabbik és elöljárók idéztessenek meg s magyaráztassék meg nekik az. előkészíti az egyetemes gyűlést s indítványt tesz az összes hit- községeket érdeklő ügyekben. betartásuk ellen már oly féktelen izgatás folyt országszerte. a győzelmes többség diadalörömében. hogy a szabad választás alapján létrejött kongresszus többsége által elfogadott szabályzat csak annyiban különbözik más állami törvénytől. amit a király szentesített. hogy nem az egész országra. A kerületi képvise- lők közül 24-en kisorsoltatnak. holott vallásos intézményekben és hi- vatalnokok választásában teljesen szabad kezet . hajoljanak meg tehát az előtt.

− óvatosan kerülte a vallásos alapokmány meg- nevezését. mellyel szembe- helyezkedett a miniszteri rendelettel és a lelkiis- méreti szabadság megvédése címén a képviselő- házhoz fordult a sérelem orvoslása céljából. hogy „mint egyedüli zsidó képvi- selő e házban. hogy a vallás egyedüli szakavatott őrei lehessenek. s kiszolgál- tatta őket vallásos meggyőződésükben laikus elől· járók által felidézett kényszerhelyzetnek.kultúrától való félelemből fakadt. valamint nem tudtak belenyugodni abba. hogy a rabbikat megfosztotta attól a jogtól. akinek legelőször most nyílt al- kalma a törvényhozás e fényes termében hitsor- . megért- jük a vallásos hagyomány megóvására alakult Hitőr-egylet buzgó tevékenységét. hogy vallási tárgyakban a többség törvényt szabjon a kisebbségnek?” Ghiczy megjegyzésére Wahrmann Mór szólalt föl. 296 enged minden községnek. A törté- neti távlatból. amikor már világosan látjuk. A folyamodvány még nem került a Ház asz- talára. − mely bár csak a községi kormány- zat. monda: „Szükség volt-e az izraelita kongresz- szust összehívni és ezáltal pártszakadást idézni elő izraelita polgártársaink közt? Lehetséges-e. a Hitőr tagjai sehogy sem tudtak belenyugodni abba. midőn már 1870 február 16-án a költségve- tés általános tárgyalásánál Ghiczy Kálmán szóba- hozta a kongresszust s hangulatot igyekezvén kel- teni. de vallástestület kormányzatának szabályzata. De a miniszter csillapító rendelete mitsem használt. hogy a hitközségi szabályzat. hogy azon elszánt küzdelemre kész törekvés csupán csak a . amelynek alapján megalakul a testület.

midőn báró Bánffy Dezső képviselőházi elnök megindultságtól áthatott bejelentése után Hegedűs Sándor. méltó módon jutott kifejezésre halála napján. előadója a ke- reskedelmi tárcának. 297 sosai érdekében fölszólalhatni”. éppen mert nyílt őszinteséggel tárta föl zsidóérzését és tartózkodás nélkül utalt a hazai . hol nagy műveltsége. Ötvös Károly és gróf Apponyi Albert szóltak nagy bensőséggel az elhunyt kiváló érde- meiről az ország pénzügyeinek rendbehozatala s a közgazdaság fölvirágoztatása körül. 1892 november 28-án. mely nemes egyéniségét körülvette s a méltánylás. Pesten 1832-ben. hogy Istóczy Győzővel párbajt is kellett vívnia. s hatásos beszéd- ben mondta el saját meggyőződését. amelyet a zsidók viszonyainak közeli szemléletében mint a kongresszus alelnöke szerzett. tagja a delegációnak s több- ször emlegették a pénzügyminiszteri jelöltek so- rában is. meg- halt 1892-ben) gimnáziumi és egyetemi tanulmá- nyai után a kereskedelmi pályán működött s há- rom évtizeden át vezérlő alakja volt a magyar zsi- dóságnak. Wahrmann Mór (szül. sőt 1883-ban olyan támadást intézett a par- lamentben az antiszemiták ellen. Elnöke volt a pénzügyi számadási bizottságnak. szilárd jelleme s erős magyar érzel- mével tiszteletet vívott ki magának. mely az ország közjavára kifejtett működése előtt föltétlen elismeréssel adózott. Legelső parlamenti szereplését is rokonszenv- vel fogadták. A tisztelet. 1869 óta egész haláláig képviselte a pesti ötödik kerületet a parlamentben. Mindenkor síkra szállt a zsidóság érdé- kében.

többé nem maradhatnak.. Ez így nem maradhatott. máris általánossá vált mindenkinél. mint az abszolút kormány alatt állottak. azok rés széről. kik a ghetto lerombolt falait elhagyni nem kívánják. hogy a zsidó hitfelekezeti ügyek most úgy. községek közt. iskolák hanyatlófélben. hogy önző érdekeik a rendezés által veszélyeztet- hetnének .. minden irány. minden árnyalat. azok sorában. községek egyes tagjai közt. határozatai hírlapok által. aki művelődést és haladást szeret. alispánok intézkedtek és hatá- roztak.. . nyilvános . súrlódások. majdnem a suffrage univer- selle alapján. mondván: „Alig mondatott ki az egyenjogúsítás elve. viszályok mindenütt. midőn rituális kérdések- bői támadt viszályokban a szolgabíráknak volt döntő szavuk. Mily állapotban voltak a viszonyok szerteszét az országban? A községek zilált állapotban. voltak esetek. A kultuszminisz- térium közegei ily dolgok tárgyalásával el voltak halmozva. akik a börtönből nem akarnak kimenni. minden ta- nácskozásai. községek és tanítóik közt. A zsidó kongresszus a legszélesebb választási alapon állt. és ezen zavarokban.. Voltak ugyan ellenzői is a kon- gresszusnak. mert szemeik igen gyakran a világosság fényét nem képesek eltűrni. kik egyáltalában a ren- det sehol és semmi alkalommal nem szeretik. minden gyűlése s minden tanácskor zása nyilvános volt. 298 zsidóság helyzetére. ezen viszályokban adminisztratív úton önkénysze- rűen szolgabírák. azon meggyőződés. képviselve volt ott minden párt. mert a szabad levegőt szívni nem akarják. akik általában attól tartottak. községek és papjaik.

választási törvény s a házszabályok egyenesen oktrojáltattak a minisztérium által. hogy a kongresszus alakulása egészen szabályszerű lett volna.” Kevés eredménye volt Wahrmann felszólalá- sának... s így könnyen meggyőződhetett volna Ghiczy Kálmán képviselő úr. hogy a közös iskolák fölállítása mellett éppen az orthodox zsidók küzdöttek. hogy az orthodoxok a közös iskolákért lel- kesedtek. Nem áll az. Ami pedig publikus jellemét illeti az orthodox zsi- dóságnak. hogy azon sok zsidó polgár- társ állítása. a felekezeti iskolák mellett pedig éppen az úgynevezett liberális zsi- dók. merő rosszhiszemű információn alapszik. arra nézve csak egyet kell fölhoznom. azt. melyet erejétől teljesen megfosztott Jókai Mór. 299 közegek által. vajjon a régi Sulchan Arukh.” Jókai valójában nem ismerte a helyzetet. A diárium telve van afölötti diszkussziók- kal. vagy az új val- lási. aki arra hivatkozott. mintha az izraelita kongresszus még a vallási ügyekben is szabályokat hozott volna. hogy szabaduljanak az iskolafentartás terheitől s hogy annál ellenőrizhetetlenebbül bur- jánoztassák vallástanfolyam címén a zugiskolákat (chédereket). legnagyobb nyilvánosságra kerül? tek. miniszteri rendeletek által a választásoknál egymásnak ellentmondó! intézkedések történtek. holott a kongresszusi községek a .. hogy a kongresszus nem foglalkozott volna vallási vitákkal. a tény az. hogy „Nem áll az. mely utóbbi ellen nemcsak a hazai rabbik ki- lenctizedrésze. Mózes-vallási rabbinikus alap fogadtassék-e el. de a leghíresebb külföldi nagy rab- binikus tekintélyek is határozottan nyilatkoztak .

hogy miután senki sem kényszeríthető a kongresz- szusi . hogy ellenkezik a vallásszabad- ság elvével. természetes. hogy a tör- vényhozásnak tüzetes határozatáig eddig kiadott összes rendeleteit függessze föl”. 300 legnagyobb áldozatokat hozták azért. hogy az ország- gyűlés nem alkalmazhat lelkiismereti kényszert s hogy a lelkiismereti szabadság ügyében készített törvényjavaslat úgyis már legközelebb tárgyalás alá kerül. miután még Deák Ferenc is azt a nyilatkozatot tette. hogy az ellentétek mielőbb kiegyenlíttessenek. hogy olyan felekezeti életre neveljék a zsidó ifjúságot. hogy „tekintettel arra. hogy egy vallásközösség tagjai a több- ség határozatával kényszeríttessenek hozzájárulni egy elveikkel ellenkező szervezethez. mely a magyar nemzeti kultúrán alapul. A miniszter áp- rilis 2-án már eleget is tett a képviselőház utasítá- sának. A Hitőr-egylet azonban ily negativ eredmény- nyel nem elégedett meg. hanem külön szervezetbe egyesítette az elveit követő hitközségeket. A többi fölszólaló is mind az orthodox kívánalmak felé billentette a serpenyőt s így. hogy a Hitőr folyamodására 1870 március 18-án elhatározta a képviselőház. elkerülendő még a kényszer látszata is. rendeletet bocsátván ki a hatóságokhoz. Erre vonatkozólag őfelségének 1871 október 22-én Schönbrunnban kelt fölhatalmazásával Pauler Ti- vadar miniszter november 15-én azt a rendeletet intézte a törvényhatóságokhoz. hogy „miután az .szabályzat elfogadására. óhajtandó!. hogy az ál- lam iskolafentartási terhén könnyítsenek s főleg azért. amiért is utasíttatik a kultuszminiszter.

az abban hivatott vallási tanok és szabványok pedig. Az ilyen hitközség teljesen auto- nóm s helyi viszonyainak megfelelően készíti sza- . A hitközség minden vallási. mint kizárólag a lelkiismereti meggyőződésen nyugvó hittételek- nek bírálatába a minisztérium nem bocsátkozha- tik. hitgyakorlati és szertartási ügyeire nézve csak a Sulchan Arukh szolgálhat megcsonkíthatatlan zsi- nórmértékül. A kormány és az ezen szervezethez tartozó hit- községek közt ideiglenes közvetítő közegül azon hét tagból álló s Budapesten székelő bizottság szolgálhat. a következők: önálló auto- nóm hitfelekezetté alakulnak a Sulchan Arukhba iktatott hittörvények alapján álló magyar? és er- délyoTSzági zsidók. melynek tagjai a fentnevezett gyüle- kezet által ily célból választattak meg” Ε rendeletben említett szervezeti szabályzat jellegzetes főpontjai. 301 orthodox izraeliták érdekeit képviselő hitorsegylet részéről előleges bejelentés után egybehívott gyü- lekezetben közakarattal készített és tényleg jelen- tékeny számú hitközségek által elfogadott szer- vező szabályzat a minisztériumnak be lett mutatva és az közigazgatási és államfelügyeleti jog szem- pontjából kifogás alá nem esik. A hitközség célja oly intézményeket létrehozni s oly tisztviselőket alkalmazni. minőkre a Sulchan Arukhba iktatott hittörvények értelmé- ben szükség van. hogy e tekintetben az illető izraelita hit- községeknek előzetes engedélyre szükségük volna. melyekben különösen kifeje- zésre jut a kongresszusi szervezeti szabályzattal szemben az ellentét. a szervezkedhetés megengedtetik és pedig anélkül.

ez- által rögtön elveszíti hivatalát. nehogy laikus ve- zetők túltengése alkalmat szolgáltasson reformok becsempészésére. 302 bályzatát. aki a hitközség intézményeinek vagy szokás sainak a Sulchan Arukh-al össze nem egyeztethető megváltoztatását indítványozza nyilvánosan. mint a Sulchan Arukh-törvénykönyv betűinek és szellemének hivatott őreit a hitközség fölé he- lyezte. Közigazgatási vagy pénzügyi természetű ügyeknél a felek mindegyike két-két világi tagot választ bí- róvá. mint az orthodox szervezet szabályzata. de a tárgyalásnál a világi ta- gok csak informálnak. ha a felek nyolc napon belül nem jelentenek be felebbezést az elnöknél. csak mint fize- tett hivatalnokokat kezelte. és csak a rabbik döntenek. Vallási ügyekben fölmerült viszályoknál az ilyen felebbezési bíróság képezi az első bíróságot. e bíróság ítélete jogerős. míg amaz teljesen laikusok kezébe tette le a veze? test s a rabbikat mint a vallás őreit. De a háborúskodás vihara nemcsak ezt a . addig emez a rabbikat. mely nem volt egyéb. Végleteket képvisel úgy a kon- gresszusi. Az olyan hitközségi előljáró vagy tiszta viselő. A felebbezési bíróságba mindegyik fél egy rabbit s egy világi tagot választ. A hitközségek ke- belében vagy között fölmerülő hitközségi viszá- lyok választott bíróság által döntetnek el végleg. akik együtt egy rabbit választanak elnöknek. Világos e pontok célzata. akik együtt választanak egy rabbit elnöknek. mely bíróság csak orthodoxokból s a Sulchan Arukh idevágó szabványai szerint állítandó össze. mint hitélet körülbástyázása. mely- nek döntése azonban végleges.

mely még harmincöt év múlva is. sem tartalmilag nem igazolható törekvést. Ez Irodát Pauler miniszter a törvény- hatóságokhoz április 26-án küldött rendeletében a kormány és a kongresszusi szabályzatokat elfo- gadói hitközségek közt egyedül jogosított közve- títő közegnek jelzi és egyidejűleg tudomásul vette . majd Lipschütz Lipót abauj- szántói rabbi. hogy törvényeink − noha a szervezetek többféleségét nem gátolják. hanem azt a teljesen indo- kolatlan és sem történetileg. − Lukács György kul- tuszminiszter jóváhagyta ugyan az orthodox köz- vetítő bizottság helyébe lépő országos képviselő- ség. hogy „önálló autonóm hitfelekezetté alakulnak”. − csak egy izraelita hitfelekezetet ismernek. de „megjegyzi végül. melyet a szervezet első pontja annak a kijelentésével juttat kifejezésre. miután a kongresszusi szervezet már 1871. március 2-án felállította az Izraeliták Orszá- gos Irodáját. jelenleg pedig Franki Adolf. melynek jóvá- hagyását mint az orthodox hitfelekezet megerősít tését kérték a kormánytól. központi bizottság és központi iroda szerveze- tét. Szükség volt ily közvetítő központi bízott- ságra. melynek első elnöke Reich Ignácz. a Hitőr- egylet elnöke volt. pillanatig sem szunnyadt orthodox körökben a törekvés. 303 végletet hozta felszínre. minélfogva ezzel ellentétes értelmezésre a jelen szabályzat sem szolgáltathat alapot”. hogy külön hitfelekezetnek ismertessenek el a kor? mány részéről. Nem stiláris kisiklás volt e kifejezés. − amidőn 1905-ben új szervezeti szabályt alkottak s országos képviseletet létesítettek. buda- pesti bankár.

ki (szüle- tett 1844-ben Kapolcson) a tapolcai kerületet kép- viselte a kongresszuson. egyéniségével s magyar érzelmeivel keltette fel azt a rokonszenvet. Ami negyedszázadon át a hazai zsidóság történetében. 1879 óta mint segédje szolgálta a felekezet ügyeit Mezey Ferencz dr. széles látókörrel. akár közintézmények létesítése tekintetében történt. Az Iroda lelke és vezetője az elnök mellett tulajdonképen Simon József titkár volt. Mezey. melyet 1904-ig. az Iroda elnökségének díszes állá- sába emelte s amelyet mindvégig méltón tudott betölteni. amikor betegsége miatt volt kénytelen visszavonulni. 1904-ben hivatali utódja. Utána Mezei Mór választatott meg el- nöknek. hol a ház- nagyi tisztséget töltötte be közmegelégedésre. ki 1889-től 1915-ig a pesti Szentegylet tit- . 1914 óta pedig az iroda ügyvezető elnöke. kinek már az emancipáció kivívása kö- rüli mozgalmakban kiváló szerepe volt s azóta ál- landóan élénk részt vesz a zsidó közéletben. (született Acsádon 1860- ban). harcosa és megterem- tője. mint mindenkitől függet- len kereskedőt. mely őt. ki 1894-ben helyettese. higgadt ítéletével és eszmegazdagságával rátermettségét a fontos ál- lásra. a zsidó- ság jogos kívánalmait előmozdító eréllyel s a pár- tok küzdelmében mindig áldozatra kész békesze- retettel töltött be. Mint ennek egyik jegy- zője mutatta ki jogi tudásával. akár jogok kivívása. Schweiger Márton (1834-1905). kit a kecske- méti hitközség küldött a kongresszusra. annak ő volt megpendítő je. 304 a Schweiger Márton személyében történt első el- nökválasztást.

305 kára. ő valósi- totta meg az Orsz. a Betegápoló nővérek intézményét. a felnőtt vakok házát. a Nő- vérek Otthonát. tíz éven át társszerkesztője volt a Ma- gyar Zsidó Szemlének. a Menedék- házat. az Országos Rabbiképző és az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet felvirágoztatására irányuló törekvése tetőzi be. része volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat megalapítása- ban. kiváló képességeit a fe- lekezeti kultúra szolgálatában nagy eredménnyel fejtette ki. tőle indult ki a Magyar Zsidó Múzeum meg- alkotásának eszméje s megteremtése. melyben a felekezet önér- zetének és méltóságának. valamint a magyarsággal való teljes kulturális egybeolvadásának céljából írt cikkeit és tanulmányait közölte. A fe- lekezeti közszolgálatban eddig eltöltött négy év- tizedes munkáját a hazai zsidóságnak magyar szel- lemben való nevelését és megtartását célzó két in- tézet. De Mezey erejét nem merítette ki a humanitárius munka. de jellemző az önzetlenül lelkes vezetésre az a körülmény. mely intézmények nemcsak a felekezet díszét. Izraelita Tanítóképző interná- tusát és szervezi a Rabbiképző internátusát. hogy az Iroda összes személyi (ügyvezető elnökön kívül három írnok . e minőségé- ben rendkívüli munkabírásával és nagytudású kon- cepciójával nemcsak a Szentegylet kereteit s alko- tásra képes erejét tudta az összes külföldi hason- irányú egyesületek fölé emelni. majd ügyvezető alelnöke is volt. Az Országos Iroda fenntartási költsége az is- kolaalapot terheli. de céltudatos munkával meg is teremtette a Szeretetházat. de köz- áldást képeznek.

fűtés. Ezen kér- vények. Már 1872. világítás és nyomtatványok) kiadások fedezésére 1904-től kezdve csak 10. február 14-én Zichy Antal meg is interpellálta Trefort minisztert. hogy a kérdésben forgó ügy iránt a legrövidebb idő alatt terjesszen kimerítő jelentést a Ház elé. amikor a képviselőház el- fogadta Dániel Ernő előadásában a kérvényi bi- zottság azon javaslatát. mely meg akarta akadályozni. év folyamán számos orthodox hitközség fo- lyamodott a képviselőházhoz a rabbiképző felállí- tása ellen s az iskolaalap felosztásáért. miután 1874. Az 1873.000 K. május 2-án tűzettek ki tárgyalásra. április 29-én Ő Felsége elé terjesztett. hogy „oly felhívással adassanak ki a kérvények a vallás. hogy az országos izr. 306 és szolga) s dologi (lakbér. március 12-én elfogadta a községkerületi elnökök gyűlése a szaktudósok által kidolgozott javaslatot. ki azt május 6-án kelt legfelsőbb elhatározásával jóvá is hagyta. 1915-től kezdve pedig csak 20.880 korona utaltatott ki. melyet a kultuszminiszter rium 1873. De a kivitelt késleltette az orthodox szerve- zethez tartozó hitközségeknek azon törekvése. Az iskolaalapot terhelő ezen összegen felül sem az állam. - Simon József az Iroda megalakulása után legs első teendőjének tekintette a Rabbiképző intézet szervezését. iskolaalap terhére állíttassék fel az intézet. sem a felekezet nem járul az intézmény fenntartásához.és közokta- tási miniszternek. hogy ez még a jelen ülésszak .

Irá- nyi Dániel. mely szerint ezen alap felosztatlan maradván. Tisza Kálmán. Steiger Gyula. Kálíay Ödön. Oláh Gyula. kifejezi egyszersmind a Ház azon óhajtását. A tárgyhoz különböző nézőpont? ból hozzászólt Zsedényi Ede. sőt még a zsidóság történe- tében felmerült vallásos árnyalatok jellemzését is felölelő jelentése a kérvényekkel együtt már 1874. hogy a zsidó polgárok az utolsó napokban elhalmoztak bennün- ket telegrammokkal és körlevelekkel s így egyik- másik képviselő saját kerületének pressziója alatt fogja leadni szavazatát”). valamint a siketnémák s a vakok intézetében az alap terhére elhelyezett izraeliták nevelési költségeinek fede- zésén kívül. történetét s rendeltetését minden oldalról ala- posan megvilágosító.és közoktatási miniszter jelentését az izraelita iskolai alapról. Pulszky Ferencz. Szathmáry Károly. rabbiszeminárium állíttatik fel. Helfy Ignácz (ki „kötelességének tartotta a Ház előtt elmondani a nyilvános titkot. Justh József. A tárgyalás irányát természetesen a miniszternek határozati javaslata képezte. A miniszter terjedelmes. Simonyi Ernő. az iskolaalap erede- tét. Lázár . P. Molnár Aladár. 307 alatt tárgyaltathassék. július 4-én került napirendre. a jö- vedelemből fennmaradó összeg pedig kizárólag az orthodox hitközségek elemi iskoláinak segélyezés sere fordítandó”. mely szerint „a képviselőház tudomásul veszi a vallás. hogy a miniszter mindaddig e tárgyra vonatkozó minden további eljárást szün- tessen meg”. Tisza László. Zichy Antal. jövedelmeiből a közösen használt tanítóképezde fenntartásán.

308

Ádám, Eötvös Károly és Remete Géza, s a vita
végén, nem kevesebb, mint nyolc határozati ja-
vaslat feküdt a Ház asztalán, melyekre való szava-
zásnál megtörtént az a furcsa eset, hogy a képvi-
selőház valamennyi javaslatot, a miniszterével
együtt, elvetette, minek következtében Bittó 1st-
ván miniszterelnök indítványára a házszabályok
értelmében a kérdés levétetett a napirendről s
csak a következő ülésszak alatt volt újabb tárgya-
lásra kitűzhető.
Az iskolaalap körüli parlamenti tárgyalás al-
kalmával többen a felszólalók közül azt hangoztat-
ták, hogy jobb lett volna, ha a kultuszminiszter a
Rabbiképző felállításával befejezett tény elé állí-
totta volna a képviselőházat, mely utólag semmi
esetre sem tagadta volna meg jóváhagyását. Ezen
megjegyzések bátorították a minisztert arra, hogy
minden tekintet félretételével legjobb meggyőzői
dését követve foganatosította terve megvalósítás
sát és 1877. október 4-én már saját épületében volt
átadható rendeltetésének az intézet.
Fényes ünnepély keretében nyílt meg a ma-
gyar zsidóság sokra hivatott első főiskolája. Jelen
volt Tisza Kálmán miniszterelnök, Trefort Ágos-
ton kultuszminiszter és Tanárky Gedeon államat-
kár, Majláth György a főrendiház elnöke, számos
országgyűlési képviselő, a főváros főpolgármes-
tere, a budapesti tudományegyetem rektora, a
debreceni és nagyenyedi református s a kolozs-
vári unitárius főiskolák képviselői, a berlini és bo-
roszlói testvérintézetek s számos hazai hitközség
küldöttsége. Az intézet, melyet hat heti fennállás

309

után Ő Felsége is kitüntetett legmagasabb látogatá-
sával, a theologiai szak három rendes tanárával,
Bacher Vilmos, Bloch Mózes és Kaufmann Dávid-
dal az élén nemcsak a hozzá fűzött várakozásokat
szárnyalta túl, de vezető tekintélyt vívott ki maga
számára a külföldi testvérintézetek közt. Több
mint száz rabbit adott eddig az intézet a hazai
hitközségeknek, mindannyija lelkes munkása az
igaz vallásosság terjesztésének, hű őre a felekezet
méltóságának s odaadó zászlóvivője a magyar kul·
túrának. Tanárokat is adott az intézet a bécsi és
berlini rabbiképzőknek, a londoninak pedig igaz-
gatót, kik valamennyien elismert díszei a tudó-
mánynak. A hazai zsidóság és felekezeti élet föl-
lendülésének nemes gyümölcsöket termő fája
nőtt ezen intézet talaján, melyet csak Trefort kul-
tuszminiszter, Schweiger Márton orsz. ízr. irodai
elnök és Simon József orsz. izr. irodai titkár lel-
kes erélye tudott megmenteni a pártoskodás viha-
rából.
Bacher Vilmos (szül. Liptószentmiklóson 1850-
ben, mgh. Budapesten 1913ban) a bibliai tudomás
nyok terén, Bloch Mózes (szül. 1815-ben a cseh
Ronspergben, mgh. 1909-ben Budapesten) a talmud
és a törvénygyűjtemények ismeretében, Kauf-
mann Dávid (szül. Kojeteinban 1852-ben, meghalt
Karlsbadban 1899-ben) a történet és vallásbölcsé-
szét kutatásában szereztek intézetünknek dicsősé-
ges világhírt s adtak növendékeiknek olyan irányt,
melyen haladva hitközségek fölvirágozását mozdí-
tották elő s megteremtettek egy immár terjedelem-
ben és tartalomban tekintélyes magyar-zsidó tudó-

310

mányos irodalmat. Bloch Mózesnek 1907-ben tör-
tént nyugalomba vonulásakor Bacher Vilmost ne-
vezte ki Ő Felsége az intézet igazgatójának, kit ha-
lála után Blau Lajos követett. Mellette, ki maga is
az intézetben nyerte kiképeztetését, működnek je-
lenleg Goldzihev ígnácz, Guttmann Mihály, Fi-
scher Gyula, Hevesi Simon, Klein Miksa, Venetia-
ner Lajos és Weisz Miksa. Vezetésük és tanításuk,
szellemi irányításuk és gyakorlati hatásuk mutat-
kőzik abban az eredményben, melyet az intézet
növendékei négy évtized óta a magyar zsidóság-
ban hazafias közérzés keltésével s magyar kultúra
terjesztésével elérték.
A Rabbiképző theológiai tanfolyamával kap-
csolatban egy előkészítő felsőgymnáziumi tanfo-
lyam is van, melyen eddig a következő tanárok
működtek: Bánóczi József, Bein Károly, Bloch
Henrik, Kont Gyula, Schill Salamon, Simonyi Zsig-
mond, Balog Ármin, Dercsényi Mór és Hausbrun-
ner Vilmos. Valamennyi a komoly tudomány és
a feltörekvő magyar kultúra számottevő munkása,
kik növendékeiket a haza közjavának szolgálatára
nevelték.
I. Ferencz József király halála után az Orszá-
gos Iroda felterjesztésére 1917. január 26-án meg-
engedte IV. Károly király, hogy az intézet „Fe-
rencz József Országos Rabbiképző Intézet” nevet
viselhesse. így akarta a magyar zsidóság kifeje-
zésre juttatni háláját uralkodója iránt, kinek pap-
nevelő intézetét köszönhette. Dicső emlékű kirá-
lyunk adta meg az intézetnek azt a szervezetet,
mely a világ összes zsidó theológiai főiskolái fölé

311

emeli a magyar Rabbiképzőt, mely teljesen állami
intézet; fenntartási költségét csak csekély részben
fedezi az iskolaalap jövedelme, a kormány képezi
fenntartási s tanügyi főhatóságát és nevezi ki ta-
nárait, valamint az ügyeket intéző s közvetlen fel-
ügyeletet gyakorló vezérlő bizottságot is, melynek
első elnöke Schweiger Márton volt, kit halála után
hatvani Deutsch József követett, kinek 1913-ban
bekövetkezett halála óta Mezey Ferencz tölti be
a fontos tisztséget.
A Rabbiképző testvérintézete az Országos iz-
raelita Tanítóképző intézet bár két évtizeddel idő-
sebb, de igazi lendületet az emancipáció törvény-
beiktatása óta vehetett, amióta úgy növendékei-
nek készültsége, mint a magyarságot odaadással
szolgálni akaró készsége tekintetében méltó ver-
senytársa az ország állami és felekezeti hasoncélú
intézeteinek. Olyan igazgatók vezetése alatt, mint
Lederer Ábrahám (1859−1868), kinek pedagógiai
dolgozatai ma is irányító hatással vannak, Deutsch
Henrik (1868-1887), kinek bibliai és valláserkölcsi
tanulmányai csalhatatlan vezérfonalat adtak a
növendékek kezébe, Bánóczi József (1887-től a mai
napig), aki tudományával és egyéniségével, vala-
mint az egyetemen és a Magyar Tud. Akadémián
kifejtett munkásságával díszt adott az intézetnek
s hatást gyakorolt a növendékekre, − s olyan ta-
nárok nevelése mellett, mint Balog Ármin, Bartos
Fülöp, Bein Károly, Eisler Mátyás (most kolozs-
vári főrabbi és egyetemi m. tanár), Füredi Ignác,
Halász Ignác (utóbb kolozsvári egyetemi r. tanár),
Krausz Sámuel (a bécsi rabbiképző tanára), Ma-

312

jor J. Gyula, Málnai Mihály, Mendl Lajos, Radó
Vilmos, Reif Jakab, Schreiner Márton (a berlini
rabbiképző v. tanára), Simonyi Zsigmond és Stern
Mór, ismert és közbecsült nevek a hazai közműi
velődés előmozdítása terén, eddig több mint há-
romezer tanító szerezte meg azt a tudást és kész-
séget, mellyel országszerte nevelték zsidó iskolák-
ban félszázad nemzedékeit hitre, erkölcsre, haza-
szeretetre.

A Rabbiképző megnyitása az 1875-iki országi
gyűlés időszakába esett, amikor újból napirendre
kellett volna tűzni az orthodox hitközségeknek
döntés nélkül maradt kérvényeit a szeminárium
ellen és az országos iskolai alap felosztása iránt.
Az ország politikai és társadalmi tényezői meg-
nyugvással vették tudomásul az intézet létrejöt-
tét, mely hivatva volt, hogy kultúrát terjesszen a
magyar zsidók közt, s így a következő országgyű-
lési időszakban kevesebb vitára való kilátás nél?
kül tűzhette ki Trefort miniszter a kérvényeket
tárgyalásra. 1880 március 9-én indult meg a vita
Vécsey Tamás előadásával, aki a kérvényi bízott-
ságnak azt a javaslatát terjesztette elő, hogy „1.
Az Orsz. izr. iskolaalap jogi természetének meg-
bírálását a közalapok és alapítványok megvizsgá-
lásának idejére tartja fenn a képviselőház; ideig-
lenes intézkedés azonban addig is szükségesnek
találtatván, 2. a kérvények oly utasítással adatnak
ki a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy
az országos izr. iskolaalap jövedelméből a népok-

313

tatásra fordítható segélyek kiutalványozásánál, az
illető iskolának törvényszerű állapota, az azt fen-
tartó hitközség vagyoni helyzete, továbbá a mél-
tányosság és általános kultúrai szempont legyen
irányadó.” Módosításokat, illetve külön határo-
zati javaslatokat nyújtottak be Apáthy István,
Hegedűs László, Mocsáry Géza és György Endre;
hozzászóltak Tomcsányi László, Boér Antal,
Lesskó István, Degré Alajos, Vizsolyi Gusztáv,
Kiss Albert, Hoffmann Pál, Orbán Balázs, Juhász
Mihály, Thaly Kálmán, Irányi Dániel, Istóczy
Győző, Herman Ottó és Madarász József, de
mindannyija közül kiemelkedett Molnár Aladár
beszéde, mellyel következő indítványát terjesz-
tette elő: „A tárgyalás alatt levő kérvények oly
utasítással adatnak ki a vallás- és közoktatási mi-
niszternek, hogy az orsz. izr. iskolaalap jövedelme
az összes hazai zsidóság közoktatási szükségle-
teire az alapítás értelmében és bent a hazában
fordíttassék akként, hogy a belőle fentartott kö-
zös intézetek, minők a rabbiképző és tanító-
képezde, akár adminisztrációjukat, akár szerveze
tűket illetőleg, a hazai összes zsidóság közműve-
lődésére szolgáló magyar intézetek legyenek; va-
lamint a vakok és siketnémák nevelésére, úgyszin-
tén iskolák segélyezésére fordítható összegek bár-
melyik pár; iránt való kedvezés nélkül adandók;
az iskolák segélyezésénél a fentartó hitközség
vagyoni helyzete, az iskola fentartását igazoló
kulturális szükség és azon szabály legyen mérv-
adó, hogy csak oly iskola segélyezhető, mely vagy
különben is, vagy a nyújtandó segély által a tör-

314

vényes kellékeknek megfelel.” Molnár Aladár be-
széde, melyben az izraelita hitfelekezet egységét
bizonyította, a rabbiképző kulturális feladatait fej-
tegette, valamint az iskolaalap felosztása iránti
kérvények teljes jogtalanságát s lehetetlenségét
mutatta ki, minthogy a Haynau által kivetett hadi-
sarchoz sem az erdélyrészi zsidók, sem pedig a
hazai orthodox hitközségek nagy része, köztük a
legnagyobbak egyike, a felosztásért legjobban so-
rompóba lépő pozsonyi hitközség, távol állván a
forradalmi törekvésektől, egyetlen fillérrel sem
járultad. A beszéd oly hatást gyakorolt a képvi-
selőházra, hogy a szavazásnál Molnár Aladár in-
dítványát fogadta el a Ház, mely indítvány alap-
ján kezeli a kormány mai napig az országos izrae-
lita iskolaalapot.

IV. FEJEZET.
Az antiszemitizmus szárnybontogatása.
A magas színvonalon álló iskolaalapvitákba,
úgy első-, mint másodízben csak Istóczy Győző
képviselő kevert olyan hangot, mely nem volt
méltó sem a Házhoz, sem a szóbanforgó tárgyhoz.
Az orthodoxia idézte föl e parlamenti tárgyalást,
mely bár mindkét alkalommal elejétől végig sű-
rűn hangoztatott méltányló elismerést a magyar
zsidóság közhasznú tevékenysége iránt, de káros
hatást szült azzal, hogy az ország közvéleményé-
ben, röviddel az emancipáció után, zsidókérdést
fakasztott, melyre támaszkodva már 1875 április
8-án zsidóellenes szereplésének legelső lépését te-

315

hette meg Istóczy, interpellációt intézvén a mi-
nisztériumhoz a zsidók iránt követendő politika
tárgyában. Istóczy az iskolaalap vitájával kap-
csolta egybe interpellációját; „azon nyilatkozatok
után, melyeket a tárgyalás alkalmával a miniszter
úr részéről a zsidó elemnek nagy befolyásáról s
Pulszky Ferenc képviselő úrtól a zsidóság magasz-
talásáról hallottunk, de az országban uralkodó
közhangulat mellett is nem mondok újságot, hogy
ezen elem bennünket nem túlszárnyalással, de el-
nyomással fenyeget”; kérdi a minisztériumot,
hogy „van-e szándéka az országot elárasztó kül-
földi zsidóság itten való meghonosulásának lehe-
tőleg gátat vetni, fogna-e ezen támadó kaszt ellen
a nem zsidó elemek részéről esetleg megindulandó
önvédelmi mozgalom útjába akadályokat gör-
díteni?”
Az interpellációra Wenckheim Béla belügy-
miniszter válaszolt, kilátásba helyezte a honosítás
szabályozását, „de nem azon incidensből és azon
indokoknál fogva, melyeket a képviselő úr inter-
pellációjában és beszédében fejtegetni jónak la-
tott”; kijelentette továbbá, hogy a kormány
„igenis ellenséges állást foglalna el minden oly
mozgalom irányában, mely a hazában létező egy-
házak és vallásfelekezetek, vagy az azokhoz tar-
tozó polgárok közt a békés egyetértést s azok
polgári jogainak kölcsönös tiszteletbentartását
bármi részben megzavarná, vagy bármely irány-
ban megzavarni igyekeznék”.
A belügyminiszter határozott és erélyes ki-
jelentésére elsimultak egyelőre a hullámok, me-

316

lyeket Istóczy utóbb annál nagyobb erővel kor-
bácsolt föl. Első föllépése eléggé szerény keretek
közt mozgott, de az iskolaalap második tárgya-
lása alkalmával már kereken kimondta, hogy „a
zsidókérdés egyedüli sikeres, radikális megoldása
a zsidóknak mindenünnen való kizárása”. Közben
persze megragadott minden alkalmat, hogy a par-
lamenti szólásszabadság védelme alatt s tekinté-
lyével csepegtesse a mérget a közvéleménybe.
1875 november 15én megpendítette a költségve-
tési vita során, természetesen kellő aláfestéssel, a
börzeadó eszméjét. 1875 december 17-én a Romá-
niával kötendő kereskedelmi egyezmény tárgya-
lása alkalmával Romániát, mint a zsidógyűlölet
melegágyát ünnepli s figyelmezteti a Házat, hogy
a zsidók miatt ne indítson „morális keresztes há-
borút” Románia ellen. 1877 január 23-án az uzsora-
törvény módosításáról szóló javaslat tárgyalása-
kor erősen támadja a „zsidó uzsorát”, mely ki-
fosztja a birtokos osztályt. 1878 június 24-én a
zsidó állam fölállítása érdekében szólalt föl s in-
dítványát azzal okolja meg, hogy mivel a közép-
kori módszer, „mely szerint a keresztény népek
a koronként égetővé vált zsidókérdés nehéz pro-
blémáját a zsidók tömeges kivégzése útján oldot-
ták meg”, ma már nem igen vihető keresztül, sok-
kal egyszerűbb is, ha a kormány minden lehetőt
megtesz arra nézve, hogy Palesztina újból zsidó
állam legyen, hova a zsidók kitelepíttessenek. Tre-
fort miniszter az indítványra röviden csak a kö-
vetkezőket válaszolta: „Nagyon sajnálom, hogy
e házban oly doktrínák fejtegettettek, melyet a

valamint az indítvány tárgyalása is el fog maradni”. mely Cionizmusz néven célul tűzte ki Palesz- tina megszerzését. hogy a magyar zsidóság külön nem? zetiségi törekvéseket táplált volna. hogy nem fog tárgyalás alá vé- tetni. Istóczy visszavonja az indítványt (Egy hang a baloldalon közbeszól: Titkos szavazást kellene a képviselő úrnak kérnie! Nagy derültség. hogy ott mint nemzetközileg biztosított önálló államban biztos hazát lelhesse- nek a szülőföldjükről kiűzött zsidók.). A minisz- ter kijelentésére. de szavai helyességére a jövőt hívja föl tanúul. 317 kor humanitárius elveivel. Ez a mozga- lom 1897 augusztus 29-én Bázelben tartott kon- gresszuson szervezkedvén. A jövő nem igazolta Istóczy szavait abban a tekintetben. mely elmaradhatott volna. Két évtizeddel a beszéd elhangzása után az oroszországi és ro- mániái embertelen üldözések hatása alatt s a kö- zépeurópai zsidógyűlölet következtében a bécsi Herzl Tivadar indított meg egy általános mozgal- mat. e ház nemes szellemé- vel és nagyrészben a tényekkel is ellentétben áll- nak és amellett talán hamis és káros interpreta- tiókra szolgáltatnának alkalmat. képes volt Európa min- den államában nagykiterjedésű egyesületeket lé- tesíteni. Egyébiránt én az egész felszólítást csak egy irodalmi essay-nak te- kintem. melyek a lépten-nyomon tapasztalható zsidógyűlölet visszahatása gyanánt zsidó nemzeti alapon tudták fölébreszteni az önvédelmi küzde- lemre kész önérzetet s a zsidóság történetéhez s vallásos hagyományaihoz fűződő kapcsolatban a felekezeti élet s vallásos tanok iránti meleg érdek- .

évi első bázeli kongresszus alkalma? ból a fővárosi lapok szeptember 8-án a magyar zsidóság három legilletékesebb képviselőjének: Kohn Sámuel pesti főrabbinak. Ebben mindenki egyet? ért. merő bolondságnak. mely eredményt Európa összes államaiban a zsidó nemzetiség tudatának propa- gálásával érte el. Magyarországon képtelen volt a mozgalom tért hódítani. veszedelmes hóbortnak tartom . a világháború szomorú befejezéséig s a vele járó gyászos tünetekig he- vülékeny ifjak szűkre szabott körén túl nem ter- jedt hazánkban az eszme. az Izraeliták Országos Irodája elnökének és Lipschitz Lipót. 318 lődést. Tagadhatatlanul nagy érdeme van a cio- nista mozgalomnak a zsidósághoz Való ragaszko- dás fölkeltésében. hanem . vagy Orthodox.. Zsidóvallású magyarok vannak. De bár majd mindenütt sereg- számra gyűlt a zsidóság a politikai cionizmusz zászlaja köré. A zsidó vallás magyar papjai már a szószéken is energikusan föl? szólaltak az új Zsidóország megalapításának rög- eszméje ellen. mely Palesztinában egy új Zsidóországot akar megteremteni. Magyarországon a felekezet- ből nemzetet csináló cionizmusz sohasem fog hí- veket toborozni.” Schweiger Márton így nyilatko- zott: „A magyar zsidóságnak minden törekvése homlokegyenest ellenkezik a cionizmusz tenden- ciáival. legyen neológ. Kohn Sámuel a következőket mondta: „A politikai cionizmuszt. Nem álmodozik zsidó királyságról. Az 1897. az: Orthodox Közvetítő Iroda el- nökének nyilatkozatát közölték. Schweiger Már- ton. zsidó nemzetiség nincsen..

akkor 1919.” Lipschitz Lipót pedig a következőket mondta: „A cioniz- musz megítélésében az orthodoxok egyetértenek a haladókhoz tartozó zsidókkal. Palesztiná- ban való államalakítás eszük ágában sincsen. vajjon a cionista mozgalomnak Magyarországon nem akadnának-e hívei? Azt a fölvilágosítást kapták. tekintet nélkül arra. A zsidóhitű magyarok itthon akarnak boldogulni. évi január 13-án az Országos Rabbiképző Intézet tel- jes tanári kara a következő nyilatkozatot tette közzé: „Súlyos felelősségünk tudatában a közvé- lemény tájékoztatása céljából indíttatva érezzük magunkat felszínre került jelenségekkel szemben a következő nyilatkozat közzétételére: A zsidó vallás független országtól és államtól. Ők is kárhoztat- ják ezt a meggondolatlan mozgalmat. mely a ha- zafiság ellen is. félig oktalan ábrándja semmiféle vonzó hatása nem lehet. aki a zsidó hitet vallja. néptől és nemzettől. A bázeli kongresszusnak Karlsbadban tartott előze- tes tanácskozása alkalmával a magyar orthodoxok egyik vezérétől megtudakolták. hogy szü- letésénél fogva mely népnek és politikai hozzá- . hogy a ma- gyár zsidókra a cionistáknak félig idealista. a vallás ellen is vét.” S amikor a világháború lesújtó eredménye a megrendült lelkek kétségbeesésének forrongását idézve elő a hazai zsidóság köreiben is széles ré- tegekben kezdte kiváltani a palesztinai zsidó ál- lamhoz fűződő romantikus érzést. 319 ősi vallásának épségben tartása mellett minél job- ban be akar olvadni a magyarságba. Vallástörvényeink szerint zsidó az.

vagy nemzetiség. okokból és célokból kifolyólag . szívünk egész hevével és teljes erőnkkel támogatunk minden törekvést. A zsidó vallás és a zsidó tudomány ápolása és a magyar nemzeti kultúra terjesztése főiskolánk feladata. Ezen az ősi vallási állásponton volt az Országos Rabbiképző Intézet és ezen az állásponton van ma is. A zsidóság egyeteméhez törhetetlen hittest- véri hűséggel és szeretettel ragaszkodunk. amely bárhol elnyomott hitfeleink fölszabadítására irá- nyul. hogy a magyar zsidóságnak vallásközösségünk buzgó szolgálata mellett a magyar nemzet ideálját is ápoló hazafias rabbikat neveljen. − amelyek annak kebelében különböző országokban. ezt híven teljesítette a múltban és ezt híven fogja teljesíteni a jövőben is. Ezt a nézetet vallja a zsidóság kétezer év óta és ezt vallja ma is. 320 tartozóságánál fogva mely nemzetnek fia. Ezzel összefüggő megdönthetetlen tény. Megfelelt és meg fog fe- lelni annak az alapításakor kitűzött célnak. azon ideálokat. különféle viszonyokból és helyzetekből. hogy a zsidóság már kétezer év óta csak val- lás és nem nemzet. melegen üdvözlünk és támogatunk minden törekvést. mely érdekében folyik. Kétezer esztendő vértanúsága elszakadhatatlan erős köte- lékkel kapcsol össze bennünket az egész világ zsidóságával. − Vallási eszméinknél és hittest- véri érzéseinknél fogva csüggtünk és csüggünk a Szentföldön. amelyektől a magyar állam kormányzata intéze- tünkre vonatkozó elhatározásaiban magát vezet- téti s amelyek folytán intézetünket állami jellé? gímek tekinti. de po- litikai áramlatoktól.

A parlament kinevette.” A jövő tehát semmikép sem igazolta Istóczy jóslatát a magyar zsidók különálló nemzeti érzése tekintetében. az ország közhangulata szó- rakozott rajta. közbeszólt: Titkos szavazást kellene a képviselő úrnak kérnie”. Ebben a szellemben fogjuk munkánkat a felekezet és az ország javára folytatni. S mégis. az volt és az marad. de annál jobban igazolta a jövő Istóczy szavait és fenyegetéseit arra vonatkozó- lag. Nevetés. A képviselőházi naplók Istóczy min- den fölszólalásánál sűrűn jegyezték föl a zárójelbe tett szavakat: Harsogó kacagás. hogy az általa megindított zsidóellenes moz- galom mind szélesebb körökre kezdett kiterjedni hazánkban. hogy befogadja s kicsíráztassa a mérges magvakat? Minő erők működhettek közre. A hírlapok egykori közlései fölháborodással. Derült- ség minden oldalon. 321 kisebb-nagyobb hullámokat vernek. Azt vallottuk és azt vall- juk. hogy a magyar zsidóság a magyar nemzet szerves része. − magunkat nem befolyásoltathatjuk. 1878-ban. a palesztinai államalapí- tást tárgyaló beszédének elhangzása után jól is- merte a helyzetet az az „egy hang a baloldalon”. Ekkor már számottevő fészket rakott a magyar társadalom széles köreiben a zsidógyűlölet. mely „nagy derültséget idézve föl. A magyar zsi- dók vallásuk érintetlensége mellett a magyar nem- zet fiai. mely meg tudta mérgezni a lelkeket? Vagy nem inkább a talaj volt alkalmas arra. gúnnyal tárgyalták szereplését. És csakugyan Istóczyban lett volna meg az az erő. egy évtizeddel az eman cipáció után. hogy az emancipációt meg- .

” És a bizottság többsége elvetette Szilády javasla- tát. mely az egyházi hatóság jogköréhez tartozik. melynek 9. Szilády Áron. Ennél a pontnál Szilády Áron emelkedett szólásra és „kö- zös erkölcstanát követelt. vagy a keresz- . tudományos és közéleti tekintély é- nek egész súlyával követelte ezt. mely 1873 december 1-én ját- szódott le a képviselőház oktatásügyi bizottságá- ban. Zsidókról nem esett szó. melynek anyagát az állam határozza meg és abból együttes tanításban részesítsék az ifjúságot. terjedelmét a kultusz- miniszter szabja meg. hogy különbséget te- gyek keresztény és nemkeresztény erkölcs közt. hogy javaslatával a zsidóságot szépítse. hogy amint Szilády Árontól távol állt a gondolat. én megszoktam. de nem az életben. 322 előző s az azt követő évtized békés és megértő együttmunkálkodást a zsidógyűlölet kirobbanása váltotta föl? Hát valóban magában a magyar zsi- dóságban rejlett az ok. lelkészi. De utána Tisza Kálmán szólalt föl s a következőket mondta: „Fi- lozófiai értelemben tényleg egy az erkölcs. hogy minden iskolai tárgy célját. kivéve a hittant. akkor már a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. A bizottság közoktatásügyi javaslatot tár- gyalt. és bizonyos. a magyar történeti és nyelvé- szeti tudomány kiválósága. paragrafusa kimondta. mely lerombolta a ma- gyarság bizalmát s fölébresztette a gyűlölet el· keseredett védekezését? Érdekes és a világháború utáni magyar köz- életben fölhangzó jelszavakra jellemző világossá- got derít egy epizód. a halasi re- formátus lelkész.

a gazdasági élet legmozgalmasabb s így a zsidó- morált leghívebben visszatükröztető színteréről indult ki a belátható időben kerekedő vihar jel- zése. a zsidók pedig természetesen egyre-másra nyitottak iskolákat. s fenyegető hangon követeli a kor- mánytól. mint csak azt. melyek az egész felföldön . amiért iskolájuk nyelve magyar. illetve hogy szavain keresztül lelkébe láthatnak. amikor a Túróc- szentmártonban megjelent Narodne Noviny új- ság 73. a Kárpátok magas bércei fö- lőtt mutatkoztak az első viharfelhők. mely dühösen támad a zsidókra. Tisza ezzel semmi egyebet nem akart kifejezni. hogy külön zsidómorált értsen a nemkeresztény erkölcs alatt. nem a fővárosból. évet írták. ha egyáltalán sejtette volna. Se szándéka. általa magyarosodást terjesztenék. Tisza sokkal okosabb és óvatosabb poli- tikus is volt. hogy egyen jogot kapjon az iskolákban a tót nyelv is. hogy sejtéseket fölkeltő szószólója legyen a felszín alatt lappangó köztu- datnak. A tót nyelv persze nem kapott egyenrangot a ma- gyarral. Nem az ország szívéből repült föl az első vészthirdető szóröppentyű. épp úgy Tisza Kálmán sem gondolt arra. − különben baj lesz a zsidókkal. hogysem megtette volna e megkü- lönböztetést. hogy az erkölcstanítás a vallásoktatás keretében ma- radjon. 323 ténységet kisebbítse. a határszélen. sem oka nem volt Tiszának arra. Még csak az 1871. mely gyűlöletre fokozható elítélő véle- ményt táplál a magyar zsidók közerkölcse felől. hogy szavait félremagyarázhatják. számában Pater Sasinek aláírással cikk je- lent meg.

324 védő bástyái voltak a magyar szónak. Újságban s gyülekezetekben. Istóczy 1867-ben vasmegyei aljegyző. mely az igaz magyarság fényét vetítette a felföldi zsidóságra. hogy közelgő vihartól kellett tartani. mely a fel- föld helyi keretein túlcsapva. De hát a tót izgatásnak lett volna meg az az ereje. a nemzetiségi érzés féltékenykedő szenvedélyét korbácsolta föl s szított gyűlöletet a zsidók ellen. a hetvenes évek végen már oly nyomott volt a han- gulat. de titkos sza- vázassal győzelemre segítenék? A tót izgatás helyi tünetet idézett föl. 1872-ben vasvári járási szolgabíró volt s mint ilyent választotta meg a vasmegyei rumi kerület ugyanakkor országgyűlési képviselő- . S a felföld zsi- dósága kénytelen volt magyarságáért szenvedni. ha gyújtó- anyag nem lett volna fölhalmozva. hatást tudott volna gyakorolni az Alföld lakosságára s a közéletben szereplőkre. a magyar állameszmének. mert nem akartak tótok lenni. 1868- ban járásbíró. Mi keltette föl a hangulatot? Mi okozta a vi- harfelhők felgyülemlését? Istóczy? Egy ember nem gyújthatta volna föl az országot. hogy Istóczy indítványát nyíl- tan gúnyos derültséggel fogadják. es mégis. mert a magyar állam- eszme leghívebb hordozói voltak. akiket már 1878-ban meg lehetett gyanúsítani azzal. szószéken és társa- dalomban szabadon izgatott a zsidók ellen. megvetette lábát a leghálásabb talajon. az ott elhangzott vádak rágalomértékét mindenki meg- ismerte abból a tükörből. de Pater Sasinek is megtartotta ígéretét. a becsületében való gázolást eltűrni.

hogy egy ember gonoszsága miatt nagy közösségre sújtson. A negyvenes évek előtt csak a városokban volt zsidókérdés. Az ország közgazdasági állapotában két nagy forduló pontot képez 1848 és 1867. Még járásbíró korában − így beSzéll önmaga emlékirataiban − jó barátság fűzte a zsidókhoz. biztosító szelepek híján. . de az ismeretségükre hivatkozva addig kérlelte. elérte volna azt a feszültségi fokot. itt a magyarországi zsidógyű- lölet végső okait keressük. aki apja megbízásából akarta megsze- rezni a birtokot. amiből nagy zavar. mely lángra lobbantotta a gyúlékony anyagot. Istóczy a törvényhez ragasz- kodott s nem akarta elfogadni mint árverezőt. de egyszer csak megtörtént. Nem akarunk egyéni jellemrajzot adni s nem kutatjuk lélektani összefüggését a járásbírói szék- ben trónoló Cátónak az igazságérzet azon elfaju- lásával. hogy valójában nem is volt megbízatása. Istóczy csak a gyújtó szikra volt. hanem az egész országra kiterjedő s több évtizedre vissza- nyúló közgazdasági rétegekben találhatunk meg. de írásbeli meghatalmazást föl- mutatni nem tudott. 325 nek. hogy egy birtok ke- rült árverésre s vételre jelentkezett egyik zsidó ismerőse. súlyos vizs- gálat támadt s végeredményben Istóczy elvesz- tette járásbírói állását. Ekkor bosszút forralt az egész zsidóság ellen. Az árverés után kisült. hogy önmagától robbant volna ki. amelyeket nem egy em- ber bosszút forraló megtévelyedettségében. mely előbb- utóbb. míg végre a szigorú járásbírót mégis csak levette lába- ról.

akár egyházi volt a tulajdonos. úri módját. közép.és kisbirtokon. Hogy minő vál- tozást hozott. akit épp oly részvéttel hallott felsikolt tani. akár világi. zsellér hasonsorsú szolgát látott a zsidóban. szívesen fogadták a zsidót. 326 ahol a polgári elem. mikor a földesúr mulatós kedvében kutyákat uszított rá. földesurak oltalma alatt. aki az Élet irodalmi és nyomda részvénytársaság kiadásában 1920-ban megjelent Három Nemzedék című munkájában. túladott gabonán. könnyes sze- mekkel tekintve a fölszabadulás elérhetetlen bol- dogsága felé. nyersterményen. akik rá voltak szorulva a zsidóra. mint aminő fájdalommal görnyedt jó- maga tivornyázó birtokos igájában. megelége- désre a birtokos kényelmét. nyugalmat leltek a vidéken. jobbágy. Kiszorulva a városokból. A falu népe. . mintha zsidó szemszögletből nézné a helyzetet. mert ha egyrészt e kettő már föl is hasz- nálta a rendelkezésre álló adatokat. és Surányi- Unger Tivadar. arra nézve hadd szóljon helyettünk Szekfü Gyula. aki egészséges vérkeringést idézett elő a birtokon. aki a Szent István-Társulat ki- adásában l921-ben megjelent A gazdasági válsá- gok történetének vázlata 1920-ig című munkájá- ban a következő képet festi. ipart és kereskedelmet űző idegen letelepültek versenytársakat láttak a zsi- dókban s privilégiumaik jogán szabadulni akar- tak a versenytársaktól. Elérkezett a szabadság órája. Nagy. Nem idézünk más forrást. úgy másrészt épp e kettő felül áll minden gyanúsításon. megszerezte a szükséges forgótőkét s szolgálta híven.

válságos helyzetbe jutott gazdákra valóságos csapást mért az 1853 május 29-iki császári nyílt parancs: az ősiség és a magyar zálog eltörlése. Az ősi szolgáltatások elvesztéseért nyújtott állami kárpótlás vajmi csekély vigasza lehetett csak a gazdaközönségnek. lápok és mocsarak a vízi- madarak és vándormadarak milliárdjainak volt paradicsoma. a hetvenes évek végén már közel húszezerre tehető az elárverezett ingat- lanok száma. mivel az erre fordítandó. a Tisza- szabályozásokkal. az ősi kúriák egyre gyak- rabban kerülnek dobra. kényelmes vi- szonyokhoz szoktatott generációt. így volt ez a 19. Az új viszonyokba csak nehezen beleszokni tudó. mindenféle hal s a csík bőven ta- . berendezése. század egyik legnagyobb művével is. Ennek folytán a tőkével nem rendelkező birtokos kénytelen az új jelzálog- kölcsönhöz folyamodni. melynek egész gazdálkodása. A jobbágyság fölszabadítása úgyszólván teljesen előkészületlenül találta a magyar birtokosságot.” „A nagy reformoknak is megvoltak közvetlen visszahatásai. pót- adó alakjában kivetett földtehermentesítési járu- lék súlyosan aránytalan. az úrbéri állapotokhoz. 327 „A bajok eredete még a szabadságharcot köz- vetlenül megelőző s követő időkbe nyúlik vissza. üzemének fölszere- lése. de saját magának gondolkozás- módja is gyökerében volt hozzánőve a jobbágy- munka fogalmához. Az addig hosszú mértföldekre kiterjedő árterületek. melyek súlyosan érintették az egész életmódjában mindenképen a régi. legnagyobb részében újra csak az ő vállaikra nehezedett.

szűk partjai közt megmaradni nem tudván.000. 1877. nem is ápolta földjét úgy. nem egy- szer törte át az újonnan épített. mely előbb mintegy 200 négyszögmérföldet borított el áradásával. A környék lakosságának a halászat és vadászat busás jövedelmet biztosítottak s az új. 328 nyáztak ott. a kanyarulatok átvágásával most már rohanóvá tett víz. íme egynéhány a Tisza- szabályozás utáni árvízpusztítás képe: 1855-ben volt elöntött terület 250. 1860-ban 451. az új kultúra megkezdéséhez föltétlenül szükséges beruházásokra pedig egyáltalán nem volt pénz. aki sohasem tudta. vad talaja mindjárt nem is volt alkalmas a megmívelésre.” „Sajátságosan súlyos mellékkövetkezménye volt a tagosításnak is. ily vi. minden egyéb növényt elölt ott egyelőre a túltengő gaz. 1861-ben 104. melyik évben sodorja el fára- dozásainak gyümölcsét az ár. Hogy bírhatta volna e nép a rája rótt súlyos adó- terhet épségben elviselni! A szabályozási munká- latokat különben sem hajtották valami kiváló előrelátással végre. ahogy észszerűség és helyzet kívánta. 1867-ben 220. ben 108. f szonyok közt nem csoda. No meg a lakosság nem is értett a földmíveléshez. 1876-ban 121.000. ha a tiszamenti gazda. 1869-ben 157.000 hold. A legtöbb község határában egyszerre ezt végrehajtani nem lehetett s gyakran .700.000.000.000. rablógazdálkodás- hoz folyamodott.000 hold volt az elöntött terület. A lecsapolt területek búja. szabályozott medrében gyorsan tovarohanó Tisza magával ragadta gazdasági exisztenciájukat is. de gyengéknek bizonyult védőgátakat. 1865-ben 105.

Kereske- delmünk akkor még oly fejletlen volt. mindenki igyekezett abból még utoljára kihozni annyit.357. 1859-ben 195. hogy da- cára földünk áldott gazdagságának. 1855-ben 1.” „A régi úrbéri terménygazdálkodásban a fő cél csupán a házi szükségletek kielégítése volt. 329 évekig is elhúzódtak a mérnöki munkálatok. 1858-ban 175. 1872-ben 1.” „Az abszolutizmus alatt megindult lassú gaz- . Csak 1886-ban állította föl az állam a zalatnai szénkéneggyárat s ennek termékei föl· használásával s amerikai tőke átplántálásával si- került csak a kilencvenes évek végéig kiemelni az országot szőlőtermelésünk végpusztulásából.974. A gabonatermelés terén ennél távolabbra gazdáink nem tekintettek. 1874íben 2.955 métermázsa gabonát kellett im- portálnunk. Tudva már most azt. Ha azonban bőséges aratás kö- vetkeztében gabonafölösleg mutatkozott.930. de nem vezetett ered- ményre.903. Trágyáját már senki sem használta föl. Eleinte a megtámadott szőlők kiirtásával igyekez- tünk ellene védekezni. hogy senki sem tarthatja meg addigi földjét az új szétosztás után.” „1875-ben fedezték föl nálunk az első phyl- loxera infekciót Pancsova határában.856 métermázsa gabonát kellett importál· nunk.249. 1873-ban 2.070. mely csapás végzetesen sújtotta az ország bortermelését.832. hanem azt összegyűjtve. a föl nem használható mennyiséget földalatti vermek- ben tartogatták soványabb esztendőkre. 1856-ban 900. amennyit csak lehetett.788. új telkét akarta majd vele termékenyebbé tenni.314.

a keleti és az észak- keleti vasút. 1869 szeptemberé- ben pedig már 99 részvénytársaság működött 135 millió forint alaptőkével.8 millió tőkével. Bécsen keresztül az üzérek raja vetette magát hazánkra. aki a korábban földesúri telket saját hasznára és saját jószántából művelte s eddigi nemes gaz- dájának sem robottal. hogy annak szűz gazdasági erejét. lapjain. valamint egész csomó helyi közleke- dési és hajózási vállalat. a kassa-oderbergi. 1 építkezési és 10 iparvál- lalatnak föl kellett számolnia. energiáját kiaknázzák. húsz hónappal később. A külföldi tőke ömlik Pestre. A vasútalapítás terén valóságos láz ütött ki. De mielőtt a nyert benyomást összegeznők. „A jobbágyból a magyar liberalizmus vív- mányai szerint teljes birtokjogú önálló paraszt lett. ekkor jön létre a pécs- barcsi. 2 biztosító inté- zetnek. hol 1868 elején még csak 21. sem fuvarral. 330 dasági fejlődés a kiegyezés után vérmes remé- nyékre látszott följogosítani. Langrand-Dumonceaunak nagy- szabású földhitelcsalása is. aki elevenebb tollai szemlélte? több leírást ad a helyzetről. s 12 banknak. 1 közlekedési. Egyidejűleg 1873-ban beütött Bécsben és Németországban a „nagy krach”. Ugyanebbe az időbe esik a vallásosság leple alatt a nép bizalmába furakodó római grófnak. mellyel számos csalá- dot juttatott koldusbotra. hallgassuk meg Szekfü Gyulát is. melynek hatása alatt Pesten 10 bank om- lott össze 33 millió forint tőkével és 2 iparvállalat 0. sem egyéb .” Így festi a hazai állapotokat Surány-Unger idézett könyvének 128-138.

hogy azután tovább henyéljen aratásig. jó sok bor- pálinkán tartott részaratójával. ruházat megmaradtak a jobbágykor formáiban. Ilyen keleti gondolkodás? mód mellett csak természetes. el- adásra alig került valami s így pénz se jött a ház- hoz. étel-italon kívül semmire sem maradt sem pénze. Szemes gabona mel- lett nagyon kevés kukoricát és dohányt. többé-kevésbbé zsíros- szalonnás élelmet tudott magának szerezni. alig va- lami takarmányt termelt. legföllebb ha télen tüzelőanyag végett fejsze után látott. A hirtelen fölsza- badítást nem előzte meg modernebb gazdálko- dásra nevelés. Következéskép minimális volt a parasztosz- tály fogyasztása is. melyből csak a tavaszi szántás-vetés egy-két hetére ébredt föl. Az aratás forró munkáját a tiszai gazda maga végezte családjával. zsírosan élelmezett. 331 szolgáltatással nem tartozott. Marháját még karácsonykor is kénytelen volt legelőn. Megbízható szemtanú szerint a magyar paraszt még a hatvanas evőkben is oly felületesen végezte a vetést. ez volt a kisbirtokos parasztságnak egyik legfőbb baja. sovány dohánykórón tartani. az őszi vetés után neki adta magát a téli henyélésnek. még a módosabb legények s leányok . hogy azt inkább föld- kaparásnak lehetett nevezni. de favágó napszámra vagy fuvarozásra már nem vállalkozott. A dunán- túli kisbirtokos szintúgy nem erőltette meg ma- gát. sem kívánsága. vagy bő esztendőben. lakás- viszonyok. hogy szabad föld? jéből alig hogy kenyeret. a fényűzés még a lányoknál sem ment túl egy-egy pántlikán. minek folytán marha- állománya is kevés és rossz volt.

német és tót. s e célból az ország területét osztályokba sorozza. Ez utób- biak nagyszámú köznemessége holdanként már csak szinte fele annyi összeget kap. Mosony. mint a fejér- megyei nagybirtokosok. Pestmegye a második osztályba helyeztetett. Kártalanítását e veszteségekért. hol a nagybirtok a túlnyomó − Fejérmegyének majdnem háromnegyed részé nagybirtok − a konzervatívnak nevezett aulikus mágnások kezén. és nem sietett e nemzeti érzésű arisztokrácia kár- talanításával. hanem azt későb- . Szatmár. Csongrád. csupa olyan megye. Somogy a harmadikba. Heves. s ami kisebb kártalanítandó bir? tok van. Baranya. Zemplén az ötödikbe. a job- bágyi munkaerőt. A császári rendelet a 48-as törvény- hez hasonlóan elismeri az állam kötelezettségét a földbirtokososztály kármentesítésére. melyekben a talaj termékenysége szerint holdanként különböző kártalanítási összeg fizetendő. Sopron. a köznemes- ség büntetést. Zala a negyedikbe. Pozsony. A pátens azonban még ez összegek kifizetéséről sem gondoskodott. Vas. Szabolcs. Tolna. Borsod. Bihar. akközt is sok a nem-magyar. Az első osztályban van Fejér. jutalmat kap. Komárom. egyszerűen a „nem- zeti becsület védőpajzsa” alá helyezte. A tendencia világos: a mágnások nagyrésze elszakadván a katasztrófa után a nemzeti ügytől. Az abszo- lút kormány a nemzeti becsületre keveset hajlott.” „A kisbirtokostól elvette a 48-as törvényho- zás földje egy részét s ami még fontosabb. melyeket a nemesség öntudatosabb része önként és lelkesedéssel vállalt magára. 332 sem szoktak hozzá lábbeli viseléséhez.

jó évek pazarlása után sovány esztendőben ismét adósságba sülyedt. de még ha kapott is előle- get.” A köznemes ügye elsikkadt a sok rosszindulatú fórumon. A földbirtok e súlyos krízisét az adórendszer se- gélyével lehetett volna enyhíteni. hogy a birtoko- sok addig is előleget kapjanak az államtól. Rossz kataszter. olcsó hitelről. tanulatlan cseh és német- osztrák hivatalnokoktól felvéve. Újabb fegyver az abszolutizmus kezében a hazafias köz- nemesség anyagi helyzetének lerontására. mivel az elap- rózva kézhez vett kártalanítási összeget nem fek- tethette be egyszerre. amint ez a jobbágymunka és fuvar megszűntével szükséges lett volna. észszerű be- . 333 bi időre halasztván megengedte. A bo- nyolult hivatalszervezet az előlegeket csak hosz- szadalmas herce-hurcával folyósítá. lehetőleg „jó- érzelműeknek. miután a koráb- ban ingyenes jobbágymunkát most pénzért is alig tudta megszerezni. ha a kormány- nak nem lett volna épp a krízis súlyosbítása a célja. A nagyobb rész eleinte terjed- tebb gabonatermelésre veté magát. Néhány jó év magasb árai itt- ott csakugyan nagyobb jövedelemben részesítet- ték. ezt azonban gazdasági szakismeretek hiánya- ban nem tudták állandósítani. így akarván a munkaerő kríziséből szabadulni. Az állam ezzel persze mitsem törődött. ennek nyomán igazságtalanul kirótt földadó: csak megnehezítet- ték a köznemesség helyzetét.” „E felülről jövő nyomás alatt a köznemesség- nek csak csekély hányada tudta birtokát adósság- tói tisztán tartani. ez se sokat lendített birtokán. földteher- mentesítési akcióról.

a szerbtövis borította legelőt. könyvében a sok fizetetlen számlát. 334 fektetési kölcsönről szó sem volt. a szomszéd város kereskedőtárcájában a sok beváltatlan váltót. − akkor szomorúan hajtjuk le fejünket. Régi nemesi csa- ládáinknak nem csekély része vált ekkor birtok- talanná. halljuk az egykét meg jelent tag üres politizálását. Ha pe- dig a kártyázószobába lépünk. ha a telekkönyvbe pillantunk s látjuk iá sok betáblázást és előjegyzést. gazdag birtokosra kellene következtetnünk. a cse nevész gulyát. azt kellene hin- nünk. legalább három főváros gazdag bankárjai hányják-vetik a rájuk nézve már ingerrel sem bíró mammont. csupa viruló körülményekre. mely hazánkat belevonta a nyu- gati országok immár virágzó kapitalista forgata- .” Jött az 1867. a bir- toktömörítés ténye hiányos statisztikai adataink- ból is kétségtelen. azt hinnők. hogy a fogatok és toilettek fénye csalt s hogy egészség telén társadalmi viszonyok közt élünk. vízmosásos hegyoldalt. a trágyázatlan földet. az ügy véd irodájában a sok beperlést. a kapálatlan szőlőt.” „Kevés a jól rendezett középgazdaság az or- szágban. a birtokosok száma folyton apad. ha a gazda- sági egyesület üléstermébe lépünk s látjuk gyűlés napján is a sok üres széket. a fátlan. s arról győződünk meg. a boglyas kazalt. csupa mágnásnő- nek leszünk bemutatva − a toilettek után. De ha kimegyünk a tanyák közé s lát juk a düledező juh-akolt. Ha vidéki bált látogatunk meg. Ha valamely köz- birtokosság fogatjai után ítélnők meg gazdasági viszonyait. de sok az utána élő úr.

a paraszti tömegeket nem érheti itt szemrehányás. Ez azonban nem történt meg. de a kiváltságos osztályok nem menthetők fel bi- zonyos felelősség alól. hogy a magyarság ez új kor- szakban is húzódozott e pályáktól. mert ezen helyeken to- . városi hivatalo- kat le egész az írnokságig. így a föld terményei a ma- gyár földmíveléstől magyar kezeken át. Csekély éleslátással megtalálhatta volna ezt. 335 gába. „Hirte- len változást csak az a körülmény eszközölhetett volna. A korábbi közbirtokosok és középnemesek tekintélyes hányada volt kény- telén a jobbágyszabadítás és abszolutizmus nyo- mása miatt házi tűzhelyét elhagyni. magyar közvetítéssel jutottak volna el a hazai. semhogy hirtelen kiragadják magukat megszokott körükből és ipari produkció vagy kereskedelem szolgálatába álljanak. kereskedelmi és ipari érdekkörébe. s in- kább végképp leszálltak. új exisztenciát keresni. Ellenkezőleg. A tönk- rement agrárcsaládok fiai városokba tódultak s ott megszállották az állami. fokról-fokra csúszva. ha a kapitalizmus győzelmes szekerébe ka- paszkodik. vagy kül- földi fogyasztókhoz. Az alacsony műveltségi osztályokat. ha földesuraság helyett ipari és keres- kedelmi pályára megy. megyei. gazdasági életünk lassú bontakozá- sának egyik oka az. őket eléggé elfoglalta a szabad birtok. máról-holnapra. A volt privilegizált osztályok görcsösen ragaszkodtak az „úri” pályákhoz. kereskedelmi és ipari te- hetségnek bizonyul. a társadalmi létrán. Sajnos. az ősi szenvedélyek nem engedték ezt. az újonnan megnyílt agrárpálya. ha az eddig harcos és jogász nemzet egy- szerre.

Szekfü Gyula − könyvének 271. gazdasági reformok és elemi csapások teljesen tönkretették a kis. Tárgyilagosan fi- gyelő szemek látták ezt a helyzetet. akadt telek. összesen 36. Az ország területén 1900ban 2. lap- ján − így nyilatkozik a hazai földbirtoklás arány- talanságáról: „Magyarország területének 32%-a ezertől tízezer holdig terjedő nagybirtokokból áll. az osz- trák kormány abszolutizmusa. nem pedig az osztrák abszolutizmus által megkímélt. a tízezer holdnál nagyobb birtokok pedig együtt véve az ország összes területének 7. a legsúlyo- sabb terhek alatt görnyedtek. − s akadt birtok. melynek a tönkrement kisnemesek birtokainak megszerzése által eszközölt birtoktömörítése mai napig érez téti hatását. természetes folyományaként an nak. a jobbágyság felszabadítása által érzé kényen nem sújtott nagybirtokosság.388. mely az árverésen zsidó kézre is jutott.” Elég volt az idézetekből.000 holdon. 336 vábbra is „urak” − más nyelvre ily értelemben le nem fordítható szó! − maradhattak. S ez az egynehány zsidó szúrt szemet.857. hogy a kereskedelmet űző zsidók rendelkezi tek forgótőke felett. A föld észszerű műves léséhez nem értő s felszereléssel sem rendelkező felszabadult jobbágyok ha nem is vágyakoztak vissza az előbbi gondnélküli állapotba. .482 gazdaság volt. A jobbágyság felszabadítása. Részletekkel talán jobban tudjuk érzékel· tetni a dolgot.és középbirtokos nemességet. melyből a régi Magyarország széles rétegeinek elégedetlensége sarjadhatott. Dobra kerültek régi nemesi kúriák s felszabadult jobbágytelkek.4%-át foglal- ják el.

8%át foglalják el.000 holdat tesznek ki. . De az aránytalanság igen nagy. 2. A 3768 szám nem a birtokosokat. Viszont a 3768 számban ben- ne van a főurakon kívül az ezerholdas középbir- tokos is. tehát több mint 32%. Megítélhető ez abból.168 holdat. Ebből a számból tehát nem szabad arra következtetnünk. amennyi ben ezek földjei egy-egy tagban ezer holdnál na gyobbak. Azaz kétmillióhárom százezer holdból csak néhány család él. az egésznek majdnem egyharmada a főúri osztály kezén volna. összesen egymilliókétszáz- nyolcvanezer kisgazdaságot kénytelen eltartani. hogy az összes gazda ságok 53%a úgynevezett törpegazdaság. amennyiben földjei több megyében fekszenek. majdnem ilyen nagy. tehát birtokos még ke- vesebb van. mert egy-egy birtokos. azt megdöbbentően il lusztrálja a hivatalos adat. hanem a gazdaságokat tünteti fel.329. valamint az állam és egyház is. hogy az ország 32 millió földje bői 12 millió. s hogy e törpegaz- daságok tulajdonosaiknak a puszta életen kívül egyebet alig nyújthatnak. s ezen törpegazdaságok az ország 37 millió holdjából ösz- szesen csak 2. Viszont a hitbizomá- nyok. Hogy ez mennyire lehetetlen. míg a má sik kétmilliószázötvenezer hold az ország agrár- lakosságának 53%át. tehát a területnek csak 5. amely 3768 gazdaság − ezt jól jegyezzük meg − tizen- egymilliókilencszázegyezer kat. holdat foglalt ma- gában. többször szere- pel a kimutatásban. 337 Ebből ezer holdnál nagyobb gazdaság 3768. hogy az egymilliókét száznyolcvanezer törpegazdaságnak majdnem fele.155. melyek már kizárólag főúri kézen vannak.

mely 1867-ben. de már szántóföldes pedig 268. de egyben minden előítélettől is ment Bek- sics Gusztáv. kisebb egy holdnál. még pedig szán- tóföld nélküli egy holdnál kisebb 294. kap- csolatban a magyar faj terjeszkedő képességével és a földbirtokviszonyokkal című munkájából. 1899. (Budapest.” Surányi-Unger és Szekfü könyvein kívül kellő tájékozódást nyer a kérdés iránt érdeklődő a ma. nem erkölcsi meg- ítélés alá eshető furfang idézte elő hazánkban azt az egész kis. egy hold- nál kisebb. a zsidók emancipációja idején.és középbirtokosok elszegényedésének. Az egyik a fent említett Langrand-Dumon- ceau római gróf. hogy „a tőke kereszténnyé tétessék.475.) Nem rablás. belga kalandor nevéhez fűződik. − Ja .” Hazánkban is lépre ment sok család. ki a hetvenes évek elején a feltörekvő s hazánk- ban is egyre tért hódítani kezdő kapitalizmus ver- senyterén azzal az eszmével lépett fel.274. gyár kis. mely a természetes válságtól érintetlenül maradt birto- kosokat is kiforgatta vagyonukból. valamint a magyar faj terjeszkedését s kulturális és gazdasági emelkedését bilincsekbe verésének okaíról az ugyancsak minden gyanúsításon felül álló. S ebben az állapotban érte az országot két olyan rázkódtatás. Vé- gül − mint minden lexikonban is olvasható. Athenaeum. A magyar politika új alapjai. lelkészektől. 338 hatszázezer.s középnemesi és parasztosztályt magával ragadó gazdasági válságot. nem uzsora. már kiterítette sö- tét szárnyait az országra. parasztoktól. özve- gyek és árváktól rengeteg összegeket csalt ki.

A másik nagy és egész Európával hazánk szé- les köreit is súlyos válságba sodró szélhámosság Bontoux Jenő Pál nevéhez fűződik. hogy a tizenötévi fogházbüntetés elől Amerikába szök- hetett. de Bontoux és ügynö- kei már nyílt sisakkal egyenest a zsidók ellen szórt rágalmakkal szerezték meg saját céljaikra a ki- fosztott nép filléreit. de „a nagy esz- me” propagálása alkalmával sokat beszélt zsidók- ról. Íme a tényezők. Ügynökei bejárták egész Európát. amidőn 1878-ban Union Géné- rale címen bankot alapított oly célból. egyházi alapokat s a hívek filléreit. . ki mint az osz- trák déli vasút igazgatója hazánkban is megtalálta összeköttetéseit. melyek előkészítették a ta- lajt. − végül 1883-ban öt évi fegyházbüntetés elől sikerült külföldre menekülnie. Langrand nem volt zsidó. 339 csalárd bukás következett. s amelyek összeműködése lehetővé tette. hogy a lesülyedt kis.és középbirtokosoknak kegyelem- döfést adó Langranc-botrány után Istóczy fellép- hessen s hogy az általa szított parázs épp 1882-ben. hogy közel férkőzhessék a szívekhez. a Bontoux-botrány idején csapjon ki féktelen lán- golásba. hogy a ka- tholikus egyház és hívek vagyonát tömörítse a szabadgondolkodók és a zsidók ellen. Langrand csak vallásos esz- közökkel toborozta híveit. de magasrangú bűntár- sai addig húzták-halasztották a tárgyalást. melyek- nek megcsalatkozása fájó kesergésben keresett vigasztalódást. összeharácsolta a papok vagyonát.

mely az osztályok. hogy „minden oly izgalom irányában. sőt oly hangos toborzással. mindazokat. mit szándékozik tenni a kormány. hogy a ke- resztény és nem keresztény lakosság közötti jó egyetértés meg ne háborítttassék. hogy a legújabb időben Istóczy Győző képviselő úrnak ismert parlamenti nyilatkozatai szellemé ben. .” A taggyűjtés nem folyt titokban. kik nem akartak nagy jelentőséget tulajdonítani az országban elharapódzó bujtogat . 340 Istóczy országszerte izgatott szóval. hogy „azon köztudomású ténnyel szemben. melynek jelszava lett volna: Egy mindenkiért és mindenki egyért. 1880-ban már egy „Nemzsidók szövetségéinek alapításán fáradozott. a kormány teljesíteni fogja kötelességét. tagja lehetett „minden országgyűlési kép- viselő és egyébb nem zsidók. vagy a szabadelvű párt segéd- kezet nyújtana Istóczy irányzata terjesztéséhez. röpira- tokkal és szervezte a gyűlölet fészkeit. mintha a kormány. a fővárosban és a vidéken alakult és szerve- zett antisemitikus egyletekben és folyóiratokban egyes néptörzs a maga összesesében egyesek bu- neiért felette erős megtámadásokban részesül és a zsidóságnak Magyarországból való kiűzetése iránt megengedett és tiltott utakon agitáció folyik. nemzetiségek és hitfelekezetek közti gyűlölséget és súrlódást idézi elő. s kijelenti. az antisze- mita egyleteket. hogy 1880 szeptember 25én Miklós István meginterpel- lálta a képviselőházban Tisza Kálmán miniszterei nököt.” Tisza Kálmán válaszában erélyesen tiltakozott a feltevés ellen..” Tisza válasza kielégítette a szabadelvű pártot..

. tekintettel az országgyűlés ülésszakának előrehaladott voltára. hogy már két héttel utóbb Pauler Tivadar igazságügyminiszter benyújtott egy törvényjavaslatot „a keresztények és izraeliták közt az országban kötött polgári há- zasságáról. annak jegyében . midőn épp a felekezeti har- cok tüze már lángba akarta borítani az országot. 341 tásnak. amely az érintett mozgalom következménye lesz. A küszöbön álló veszedelem- nek nyílt kifejezést is adott az 1881 március 9-én tartott képviselőházi gyűlésen Majoros István. amely a megsürgetett általános polgári házasságkötés javaslata helyett a zsidók és keresztények közti házasságkötés kérdését dobta a pártok közé akkor. de legalább is politikai előrelá- tásában kételkedni. azon nem várt kellemetlensé- geknek nagy része.A polgári házasság kérdésének elintézését különösen a most sajnosán megindult antisemita mozgalom teszi sür- gőssé. ki a polgári házasság ügyében intézett interpellációt az igazságügyi miniszterhez. mondván: . nézetem szerint. hogy egyes mélyebbre látó politikusok meg is érezték a közelgő nagy vihart. Nyugodtan vétethette le a javaslatot „az ülések előrehaladott voltára való tekintettel” a napirend ről. mint igazságügyi bizottsági előadónak indítványa alapján. kikerülhető lett volna. mely már oly méreteket öltött. ha a polgári házasság már be lett volna hozva. A történet kutatója kénytelen azon kormány jóhiszeműségében.” mely törvényjavaslat azonban Emmer Kornélnak. levétetett a napirendről.” Az interpelláció következménye az volt. a javaslat megtette hatását.

klopft jetzt ein anderer unheimlicher Gast an unsere Thüre: die Judenhetze. amelyeknek csak takaróját képezi az antiszemita izgatás. Pulszky Ferenc meg is írta nyíltan. vezércikkben a Pester Lloydban (1881 októberében): „Aus den Steppen Russlands. figyelmeztették a kor- mányt a pánszláv mozgalmakra. ahol a parazsat szították s ahol előkészítették az ország lángbaborítását. De már az ülésszak berekesztése előtt vált vi- lágossá a két tűzfészek. házakba betörtek. annak jegyében folyt az izgatás.” A másik tűzfészek a pesti egyetem volt. üzleteket fosztogattak. mely- . woher wir die Cholera und Viehseuche zu erhalten plegen. A napilapok felismerték a helyzetet. ob die Regierung den ersten Regungen der antisémite sehen Verfolgungen entgegentritt. mely jeladás meg tette hatását az egész Felvidéken. mindkettő Oroszországból táplálkozott s a hatalmas biroda- lommal szemben a kormány tehetetlen volt. 342 indult meg az országban az új képviselőválasztás. mely nek keresztény ifjúsága 1881 februárjában az egyetem falain belül a zsidó hallgatókat inzultálva oly izgalmas jeleneteket provokált. mely a választási küzdelemben immár elérte a tetőfokát. Alles hängt jetzt davon ab. oder ob sie mit lauwarmen Verweisen im Grunde die Antisemit ten unterstützt. hol már 1881 tavaszán Pásztón és Losoncon fényes nappal véresre vertek zsidókat. hogy az ügy gyel kénytelen volt a tanács is foglalkozni. Az egyik tűzfészek a zsidógyűlölet szításával leplezett pánszláv agitáció volt az északi megyék- ben.

s remé- nyét helyezheti a közelgő képviselőválasztásba. kik sérelmeiket előadva. s szőtte a terveket.” s amely interpelláció kapcsán Rohling könyveiből idézett vádakat szórva a zsidóságra. a mienk a jövő!” Ilyen hangulat előzte meg a képviselőválasz tást. melynek küzdelmeiben tizenhét jelölt vitte győzelemre az antiszemita zászlót. kik az intelem hatása alatt nyilvános gyűlést hirdettek a kérdés megbeszélése végett. jól tudja. ä hittudományi kar tanára maga elé idézte a veze- tőket. Istóczy hát nem volt már egyedül. 343 nek határozatából kifolyólag a Rektor. akik „már elözönlik az összes fakultásokat. de szigorúan megdorgálta az ifjakat. hogy fölkorbácso- lódjék a szenvedély a zsidók ellen. . hogy túlsók zsidó hallgató lévén az egyetemen. kijelentette. de Istóczyn kívül főleg Verhovay Gyula és Onódy Géza küzdött az első sorban. azon kívánságuk- nak adtak kifejezést. A Rektor atyai- lag. „elvtársaimhoz a hazában intézem hát a szózatot: Ne csüggedjünk. Berger. Dr. melyben 1881 március 3-án védelmébe fogta az egyetemi ifjakat a zsidó hallgatók ellen. Ε betiltás alkalmat szolgáltatott Istóczynak egy interpella- cióra. Buzo- gányforgató levente volt mind. beiratkozásnál megfelelő arányszám vétessék figyelembe. A gyűlés megtartását azonban a belügyminiszter betiltotta. erős vezér- kar vette körül. hogy titokban már sokan vannak mellette. hogy hiába nevették őt ki hat év óta a Házban. hanem fel a munkára! Mert mi győzni fogunk. tizenhatod magával szőhette ter- veit a képviselői immunitás védelme alatt.

1882 február 18-án ugyanazon megye ka- tholikus papságának kérvényét ajánlja gyűlölettel átitatott beszéd kíséretében a képviselőháznak a zsidóemancipáció eltörlése tárgyában. ki elragadó népszónok volt s csodás erejű tollal . 1880 január elsején indította meg a Függetlenség című napilapot.” A közönség rajongott Verhovayért. nagy beszédet tartott a zsidókérdésről. Ezért a szabadelvű párt kizárta kebeléből Istóczyt. oly vadul csapongó beszédet tartott. hol párthívei bankettel tisztelték meg. s elítélően nyilatkozott Istó- czyról. vényét tárgyalta az oroszországi üldözések elől menekült zsidók bevándorlásának megakadályoz zása ügyében. az nem hordja szívén a haza javát. 1882 június 9. elra- gadtatással szólt a zsidók hazafiságáról. ki „gyűlöletével sportot űz s kit nem vezé- rel tisztességes szándék. melyben a legszabadelvűbb esz- mék lelkes hirdetője volt s mikor ugyanazon év márciusában mint függetlenségi képviselő Nagy- váradon járt.én pedig. amikor a parlament Szatmármegye kér. hogy a folyosón belekö- tött Wahrmannba s párbajra kényszerítette. év januárján ban két zsidót választottak meg községi bírónak: Kisbéren Frankl Zsigmondot és Baltaváron Mayer Józsefet. Ad dig a szabadelvű párt tagja volt. aminek következménye az volt. akinek kerületében 1882. gazdasági és szellemi értékéről. mint ahogy a többi antiszemita képviselő is a különböző pártok ban foglalt helyet. hogy Wahrmann Mór kiment a teremből. hogy „aki a zsidók ellen agitál.” végül kijelentette. Verhovay Gyula sem volt mindig antiszemita. 344 Istóczy.

hogy más érdekek késztették arra. de nem fogadta el. Ugyanis a Függetlenség tekintélyes összege- ket gyűjtött Arany János szobrára. melyet teljes letöretése után 1889-ben írt önigazo- lás céljából. hogy a lap kezelésébe idegen ne nyerjen betekint test. mert minden szabad idejét lap- jának. még abban a hónapban. s kisült. s megalakítot- ták a különálló antiszemita pártot. amikor az antiszemita képvise- lők kiváltak a különböző pártokból. a Függetlenségnek akarta szentelni. Mi okozhatta a fordu- latot? Nem tudjuk. Hiszen 1883 októberében. maga Verhovay sem ad felvi- lágosítást Az Álarc Korszaka című könyvében. valószínűleg annak felismerése indít- hattá ritka tehetségének a zsidógyűlölet fegyvere forgatásának szolgálatába való állításra. mely ontotta a zsidógyűlölet gyilkos mérgével megírt cikkeket. s amikor 1881-ben a kisbirtokosok megtámadása miatt báró Majthényi Izidor provo- kálta s párbajban megsebesítette. De csakhamar kitűnt. a Honvédszo- bor felállítására és a bukovinai csángók visszate- lepítésére. Így mondta ő maga. hogy mind e pénzeket Verho- vay elsikkasztotta. 345 rendelkezett. Istóczy Győző. valóságos nem- zeti vértanút látott benne a közönség s az iránta érzett részvét nagy utcai tüntetésben nyilatkozott meg a pesti Nemzeti Kaszinó előtt. Onódy Géza. . Ettől az időtől fogva erkölcsi halott lett. Simonyi Iván és Széll György mellé Verhovayt is be akarták választani az elnökségbe. De a követke- ző évben teljesen váratlanul megváltozott a Füg- getlenség. hogy lap- ja nagyobb hasznát fogja ennek látni.

előkészítette a közvéleményt arra. a legnagyobb vésze- delmet hozta a magyar zsidóságra a vérváddal. vitte bele a küzdelembe s megvádolta a magyar zsidóságot az országgyűlés színe előtt keresztény vérnek vallásos szertartásra való felhasználásával. A nyír- egyházai törvényszék május 19-én küldötte ki Bari József törvényszéki jegyzőt a vizsgálat megejté- sere. Erre a vallomásra . azt Onódy Géza. Húri András küldte. Az eltűnés három nappal a zsidók peszach- ünnepe előtt történt s hogy a leány nem került elő. hogy az öt éves fiúcska azt mondta Sós Mihálynénak. hogy apja behívta Esztert. aminek hatása alatt Eszter anyja már május 4-én vádat is emelt: hogy leánya vérét a zsidók vették a hús- véti kenyérhez való felhasználás végett. 346 Onódy Géza. minthogy híre terjedt. hogy Esztert a metsző vágta meg. ki kaláccsal édesgette magához a gyermeket. 1882 április l-én Tiszaeszláron eltűnt Soly- mossy Eszter tizennégyéves cselédleány. ki 1871-74-ig a szabolcsmegyei alsódadai járás szolgabírája volt s 1S81-ben a haj- dunánási kerület antiszemita programmal megvá- lasztott orsz. hová gazdája. ki Tiszaeszláron lakott. míg a falu szatócsánál járt. Onódy Géza orsz. ki elmondta. A vizsgálatot vezető törvényszéki jegyző cukor- kákkal bátorította vallomásra a fiút. képviselője lett. átvágta nyakát s ő. meg Móricz bátyja fogta fel a vért. képviselő. Amit addig a leghevesebb küzdelmek közepette a legvéresebb szájú demagógok sem mertek hangoz- tatni. ki legelőször Scharf József templomszolga- nak Samu nevű öt éves fiát hallgatta ki.

De Onódyék épp erről nem akartak letenni. melyet Kos- . a ruha rajta Eszter ruhája. hogy a leány eltűnése napján. Forró izgalommal volt telve az ország. Erre a vizsgálat felkutatta a templomot. hogy még azon éjjel jegyzőkönyvbe mond- hattá azt. Bux- baum Ábrahám és Braun Lipót sakterek. Ezen nap estéjén Móric Recsky András. az izgatás vezérei hullacsempészés vádjával súlyos- bítják a vádat: a vizsgálat félrevezetése végett a zsidók idegen hullára adták volna Eszter ruháit. Június 18-án hullát fogtak ki a Tiszából. hogy oltsa el a gyertyákat s ott Wollner Herman átutazó koldus leteperte. hogy alaptalan a rituális vérvád. a tisztiorvos is tizennégy éves leányénak mondja a hullát. Mind- ezt a kulcslyukon keresztül látta. ki annyira rá tudott ijeszteni a tizennégy éves félénk természetű fiúra. lefogták és Schwarcz Salamon sakter levágta a leányt. szomba- ton. ahol azonban nem akadt semmiféle nyomra. felismerték lábafején a tehéntiprástól származott forradást is. A fel- oszló hullában az anya nem ismeri fel Esztert. döntő volt az ötéves fiúcs- ka kaláccsal-cukorral kivett vallomása. nyaka nincs átvágva. ahogyan az eltűnés napján a szatócstól távozott. közismerten felel- metes csendbiztos őrizetébe adatott. az istentisztelet végeztével atyja behívta Esz- tért a templomba. 347 még aznap elfogták az egész Scharf családot s hiá- ba volt az apának s a tizennégy éves Móric fiúnak bizonygatása. a hulla karján lóg a festékes kendő is. kik épp kántorpróbán voltak Eszláron. hogy ők nem is látták Esztert s mit- sem tudnak eltűnéséről. világos.

Her- mann Ignác és Székely Miksa voltak. kíméletlenül tépte . Július 29-én tétetett meg tizenöt személy ellen a formális vádindítvány Eszter megöletéseért és hullacsempészésért. A védők Eötvös Károly. a vádat pe dig Szeiffert Ede ügyész képviselte. Funták Károly. ki Túrinból küldött nyílt levelével protestált a képtelen vád ellen. hogy a józanabb gondolkodás súak is terror hatása alatt állottak. hogy annyi ártatlanul szenvedő és meghurcolt családnak a nyugalma térjen vissza. hanem megszervezte a védelmet. melyben legnagyobb te- vékenységet hatvani Deutsch Bernát és az Orszá- gos Iroda fejtett ki. Friedmann Bernát. hogy felderíttessék a rágalom forrása. Megnyugtató hatás helyett a legvadabb jele- netet idézte elő a parlamentben Mezei Ernő inter- pellációja. Eötvös Károly csodálatos el- meéllel bogozta ki a vád rosszakarattal és értelmi sötétséggel összekuszált szálait. mitsem használtak külföldi világhírű szak- értők nyilatkozatai. Az egész mű- veit világ szeme Nyíregyházára volt irányítva. melynek egyetlen állítólagos tanúja a tizennégy éves Scharf Móric volt. A magyar zsidóság nem is nézte tétlenül a hajszát. süket fülekre találtak Scheut- hauer és Mihálkovich pesti anatómusok vélemé- nyei. Az egész világ közvélemé- nyét foglalkoztatta az ügy s a magyar zsidóság be- csületének kérdését képezte. − a közvélemény annyira zsidóelle- nesre volt hangolva. 348 suth Lajos sem tudott lecsillapítani. de a végtárgyalás csak 1883 június 17-én kezdődhetett meg. hol harminc napon át tárgyalták a rémületes vádat. világossá váljék a vád hazug vol- ta.

349

szét a hálót, melyet a felekezeti gyűlölség szőtt a
zsidóság ellen, meggyőző erővel mutatta ki nem-
csak a vád képtelenségét, de a megvádolt zsidók
ártatlanságát is, Eötvös Károly érdeme, hogy a
törvényszék augusztus harmadikán fölmentette az
összes vádlottakat s valamennyit szabadlábra he-
lyezte.
A törvényszék kimondta a felmentő ítéletet,
de az izgatók csak tovább szórták a szikrákat,
hogy felrobbantsák az elhelyezett aknákat s a ma-
gyár zsidóság története legszomorúbb lapjainak
egyikét az 1883. év feljegyzései képezik, melyek a
féktelen népszenvedély kitöréseiről szólnak. Már
1882 szeptember 28-án volt Pozsonyban olyan za-
vargás, hogy a belügyminiszter az egész vármegye
területére statáriumot rendelt el, s ugyanakkor
Vas, Somogy, Sopron, Zala, Mosón és Szabolcs-
megyében is oly fenyegető magatartást tanúsított
a nép, hogy a honvédelmi miniszter katonaságot
rendelt ki az ottani zsidók védelmére, de elemi
erővel a felmentő ítélet után tört ki a gyűlölet,
mely nem kímélte meg a fővárost sem, hol 1883
augusztus 8-án csak nagy katonai kirendeltséggel
lehetett a fosztogató tömeget megfékezni; különös
sen nagy és a zsidók életében is kárt tevő zavar
gások voltak Zalamegyében, hol statáriumot hir-
detett ki a kormány, valamint Sáros, Somogy,
Veszprém, Ung és Trencsénmegyékben.
Ilyen országos közhangulatot tartott a kor
mány alkalmasnak arra, hogy az előbbi ülésszak
alatt idő rövidsége miatt napirendről levett tör-
vény javaslatot a zsidók és keresztények közti há-

350

zasságról tárgyalásra tűzze ki. Ε kérdés tárgyalás
sát közvetlenül megelőzte s így a hangulatot még
jobban aláfestette a tapolcai kerület kérvényének
tárgyalása, melyben a kerület az emancipációs tör-
vény eltörlését kéri a parlamenttől. A kérvényt
persze elutasította a képviselőház, de midőn utána,
1883 május 22-én Literáty Ödön előadó megnyi-
totta a vegyesházassági javaslat fölötti tárgyalást,
meglátszott valamennyi szónokon, hogy az orszá-
gos hangulat üli meg a képviselőházat. A beszédek
közül kimagaslott Mezei Ernő szónoklata, ki jogos
és őszinte bírálatot mondott úgy a zsidókról, mint
a hatóságokról. „Vessünk számot azzal, hogy ma
Magyarország az antisemitizmusz tűzfészke; . . .
e mozgalom elragadta a kedélyeket, az erkölcsi fo-
galmak felfordultak és sok vidéken az elvadulás-
nak oly tünetei mutatkoznak, melyek civilizált ál-
lami élet feltételeit megingatni képesek... Az an-
tisemitizmusz valódi álláspontját láttuk Zalame-
gyében, Somogyban, sok helyütt; Istóczy képviselő
úr számítása beütött abban, hogy a falvak lakos-
sága bekormozott arccal, baltákkal, fütykösökkel
fölfegyverkezve bemegy a városokba s a boltokat
betöri... Ha azt mondja Istóczy képviselő úr,
hogy hiába mentették fel a zsidókat, mégis min-
denki meg van győződve a rituális bűnről, hát
csak annyit felelhetek, hogy volt idő, mikor a tör-
vényszékek nem is mentették fel a zsidókat ily
vádak alól, mégis átszenvedték ezt az időt a zsi-
dók és egy felvilágosult kor átlátta a vád alapta-
lanságát, hát át fogják szenvedni az ilyen közmeg-
győződést most is, amidőn ily vádak alól már fel-

A

351

mentik őket... És ha valami hiányzott az új zsidó
nemzedék neveléséhez, hát azt megadja éppen az
antisemita mozgalom; megtanulják, hogy ez a föld
nem idyllek hazája, hogy ez a jog nem könnyű
ajándék, hanem azt becsülni, azért érezni kell, azt
mindenek fölé kell tartani. És jó lesz a képviselő
úrnak ezzel számolni. Mert ha az antisemitizmusz
jövőjéről táplált nagy ábrándjaiban úgy látja, hogy
eljön az az idő, amikor őket ki lehet közösíteni a
nemzeti közösségből, meg lehet tagadni összeköt-
tetésüket a nemzeti földdel, a nemzeti érzéssel, a
nemzeti öntudattal, megkapja azt a feleletet: Jy
suis et jy reste. Nem tetszik ez a képviselő úrnak
Nem tud velük együttélni, nem tudja őket meg-
tűrni Akkor most én fordítom vissza az ő sza-
vát: tessék kivándorolni! Rámondhatom Shakes-
peareből: Köszönöm zsidó, hogy megtanítottál
erre a szóra. Talán az elkeseredés nyilatkozik be-
lőlem, de nem közönséges dolog az, ha az ember
azzal a nyugodt öntudattal bír, hogy minden te-
vékenységében, egész életpályáján megszerezhette
embertársainak tiszteletét, örökösen inkvekciókat
kell hallania... Ha van valami értéke előttem an-
nak, hogy a közélet terén zsidónak nevezem ma-
gamat, hát éppen az, hogy hazámnak szolgálata-
tába adhatom én is egész erkölcsi erőmet.” Mezei
beszéde mély hatást gyakorolt a Házra, amely ha-
tás alatt épp azért fogadta el a javaslatot, mert
annak jegyében folyt az országban a nagy izgatás.
A javaslat 1883. december 10-én került a fő-
rendiházban tárgyalásra, hol, miután Vay Miklós
báró, Rosner Ervin báró és Andrássy Gyula gróf

352

mellette, Haynald, Schlauch és Samassa érsekek
ellene szóltak, a szavazásnál 109 szóval 103 elle-
neben elvetették a javaslatot. A képviselőház már
december 13án tárgyalta a főrendek üzenetét s
ismét elfogadva terjesztette fel a javaslatokat, me
lyet azonban a főrendiház január 11-én 200 szóval
191 ellenében ismét elutasított. Erre a képviselő-
ház január 31én újból tárgyalás alá vette a főren-
dek üzenetét s öt napi heves vita után csekély szó-
többséggel elhatározta, hogy eláll a további üze-
netváltástól.
A képviselőház bölcs önmérséklete minden-
esetre jó volt arra, hogy a felizgatott szenvedélyek
egy fegyverrel kevesebbet vittek harcba a zsidók
ellen. Ezen képviselőválasztás tizenhat antiszemita
képviselővel ajándékozta meg az országot, mely-
nek nyugalmát annyira feldúlta a lelketlen izga-
tás, hogy az 1884. szeptember 29én megnyílt or-
szággyűlést arra figyelmeztette a trónbeszéd, hogy
„politikai bölcsességgel és, ahol kell, szigorú erély
lyel enyésztessék el a belső bajokat, szüntessék
meg a fajok, felekezetek és osztályok közötti súr-
lódásokra vezető izgalmakat, hogy Szt. István bi-
rodalmának országaiban a különböző fajok, fele
kezetek és osztályok az együttélésben egyaránt
megelégedést találjanak”.
V. FEJEZET.
Az antiszemitapárt.
Legfőbb ideje volt, hogy a királyi trónról han-
gozzék el elítélő szó, mely az ország fejlődését a
kellő mederbe óhajtotta terelni. Hiszen annyira

353

fel volt korbácsolva a szenvedély, annyira hatal-
mában tartotta a terrorizáló izgatás a közvéle-
ményt, hogy a sajtó útján elkövetett legszemér-
metlenebb izgatást sem merték az esküdtszékek
marasztaló verdikttel megbélyegezni. Istóczyt
perbe fogta az ügyészség a Függetlenségben meg-
jelent egyik vérlázító cikkéért, de az esküdtszék
1883. július 30-án felmentette. Ugyancsak felmen-
tette Nendtwich Károly műegyetemi tanárt, kinek
perbefogott cikkéről a következőket írta Krajcso-
vich (nem zsidó): Der Antisemitismus in Ungarn
(Budapest, 1884) című könyvében: „Eine so
schrankenlose Aufreizung zum Hasse, unserer jü-
dischen Mitbürger, eine so unverblümte Auf forde-
rung zur Gewaltthat, zum zügellosen Rache-
kämpfe bis aufs Messer, wie es der incriminirte
Artikel Dr. Nendtwichs war, und ein freispre-
chendes Urtheil, das ist in der That der offen-
barste Hohn, die reinste Ironie des Lebens. Denn,
wenn Jemand diese, von Blut triefenden Aus-
brüche durchliest, und ihm dann sagt, dass es sich
im Lande dennoch elf Bürger gefunden haben, die
in diesem Artikel keine Aufreizung gegen die is-
raelitische Confession erblickten, so würde er sich
sträuben, die zu glauben, und dennoch ist es so!
Deshalb sprach niemals ein öffentlicher Ankläger
so treffend, wie es Staatsanwalt Zsitvay that, in-
dem er in seiner Anklage das geflügelte Wort
sagte: „Gebt Nendtwich einen Becher mit Blut,
derin ihn dürstet!”
De legjellemzőbb a közhangulatra az ország-
gyűlési függetlenségi párt viselkedése, mely még

354

1883. január 19-én a tapolcai kerületnek az eman-
cipacionális törvény eltörléséért benyújtott folya-
modványával szemben állást foglalt s Mocsáry
Lajos elnöklete alatt pártprogrammba vette fel a
törvénycikk fenntartásáért való küzdelmet, mert
az „a szabadelvűség folyománya és a negyven-
nyolcas törvények természetes következménye”,
holott egy évvel később, 1884. január 30-án mani-
fesztumot bocsátott ki Magyarország polgáraihoz,
melyben kimondja, hogy ,,szólítassék fel a hazai
zsidóság, hogy nyilatkoztassa ki kellő határozott-
sággal hitágazatait, reformálja s esetleg szüntesse
meg a korunkkal s a jelen társadalommal össze
nem férő szokásait és ezek eszközlése végett tarts
son országos zsinatot. Szervezze a zsidóság, a kor
jogos kívánalmainak megfelelőleg egyházát és hit-
községeit s az utóbbiakat egyszersmind tekintettel
az anyakönyvek helyes vezetésének igényeire.
Rendezze és fejlessze kebelében a közoktatást, a
rabbiképzéstől kezdve, az oktatás minden fokán,
magyar nemzeti szellemben. Akadályoztassék meg
a külföldi zsidóság beözönlése, a telepedés fölté-
teleinek szigorúbbá tétele által, sőt a beköltözés-
nek bizonyos időre való megtiltása által is.” Persze
képviselőválasztásra készült ekkor az ország s így
a függetlenségi pártnak is fel kellett vennie pro-
grammjába a zsidókérdést, melyet bár elég eny-
hén fogalmazott meg, de a mögötte rejlő hangula-
tot mégis csak Istóczy ítélte meg legigazabban, mi-
dőn a manifesztum kibocsátása utáni napon, ja-
nuár 31-én, a vegyesházasság javaslatának napi-
rendről való levételéről szólva azt mondta: „azon

355

kellemes helyzetben vagyok, hogy ma már beér-
hetem rövidebb felszólalással, mert hiszen a zsidó-
kérdést illetőleg végre s valahára ma már mindenki
talpon van Magyarországon.”
Bizony, talpon volt az egész ország, melyet
képtelen volt leszerelni, jobb belátásra bírni s a
közvéleményt méltányló bírálatra hangolni Acsády
Ignácnak, a hazai történetírás egyik legkiválóbb
mesterének röpirata, melyet Zsidó és Nemzsidó
Magyarok az Emancipáció Után címen tett közzé
1883-ban. Röpirat volt, a napi szükségletnek
szánva s ma már alig fedezhető fel egy-egy könyv-
tárban, de oly igazságokat hirdet, melyekből oku-
lást meríthet a jelenkor is. Megérdemelné a röp-
irat, hogy itt teljes egészében újra lenyomassuk,
de a hely szűkére való tekintettel csak az utókor
figyelmét hívjuk fel reá.
De mit is használhatott Acsády-nak a legne-
mesebb érzésből fakadt s a legtisztább történeti
igazságot feltáró fejtegetése akkor, amikor már a
tömegszenvedély nem az igazság felderítése iránt
érdeklődött, hanem vak elfogultsággal engedte át
magát a politikai izgatók lelkiismeretlen akarata-
fiak. Megdöbbentő az a frivolitás, mely ekkor po-
litikai célból csinált zsidókérdést. A vezetők tud-
ták jól, hogy színigazság Acsády-nak minden
szava, de a választási harcba zsidókérdéssel kell
indulni. Élesen világítja meg ezt a frivolitást egy
1884-ben Budapesten Demokritos álnév szerzősé-
gével A keresztény és zsidó házasság a parlamenti-
ben és a főrendiházban címen megjelent röpirat,
mely a többek közt a következőket mondja: „Ilyen

356

törvényjavaslatra még azt merik mondani, hogy
az ország belbékéje követeli. Hogy az a haladás
igényeinek exigentiája, hogy véget vet az antisze-
mitizmusnak. Holott az antiszemitizmus ma a le-
vegőben van. A közgondolkodás kategóriáiba vette
magát, uralja az elméket és kedélyeket, befolyá-
solja még azt is, aki attól irtózik. Miért Mert
egy általán érzett igazság képezi annak alapját. Ma
még nem politika, inkább csak gondolat, melyben
különböző óhajok kifejezésre találnak. Még nem
rendszer, de már áramlat, mely nő, terjed, foglal,
hódít. Annak pedig, hogy van antiszemitizmusz,
Tisza Kálmán az oka. Miért nincsen politikája
Adjon az országnak eszméket, a nemzetnek célo-
kat, vigyen államférfiúi gondolatokat előre s ne
járjon folyton csak ötletek és rögeszmék csapásán,
melyen járnak az oves, boves et omnia pecora
campi. Az antiszemitizmusz nálunk ma még csak
olyan pótkávé féle. Politikai cikória. De magában
foglalja az országos mizériák, hanyatlás, elszeged
nyedés, a rossz igazságszolgáltatás, a gyámoltalan
közigazgatás feletti általános elégületlenség és eh
keserédes feljajdulását. Nem üthetik Tiszát, hát
ütik a zsidót. Rossz logika, de mégis logika. És
Tisza Kálmán azt gondolja, hogy ha csinál zsidó-
politikát, hát csinál jó politikát, s hogy ne vésze-
kedjünk többé a zsidóval, hát összeházasítja az
evangéliumot a talmuddal. Lőporral oltani tüzet!
Biztos explózió!”
Íme, bár frivolan, de őszintén beszélt Demo-
kritos. Országos mizériák, hanyatlás, elszegénye-
dés, rossz igazságszolgáltatás, gyámoltalan köz-

357

igazgatás feletti általános elégületlenség és elkese-
redés volt az a talaj, melyből kisarjadt a magyar-
országi zsidógyűlölet. Nem zsidók okozták a ba-
jókat, melyek feljajdulásra késztették az orszá-
got, de az elégületlenség és elkeseredés vak s oda
dobja a követ, amerre a politikai célokat kereső
vezetők irányítják.
Ez a helyzet adta meg az 1884. évi képviselő-
választás színét és velejét. Az egész országban
„zsidó” volt a jelszó, melynek nyomán mindenütt
izgalom kelt, számos helyütt zavargás járt, sok
vidéken fosztogatás dúlt és nem egy esetben élet-
ben is kár esett. A választások lefolyására legjel-
lemzőbb fényt vet a miskolci és a ceglédi válasz-
tás. Miskolcon két jelölt állt egymással szemben:
a függetlenségi Mezey Ernő és az antiszemita
Vadnay Andor; utóbbi pártja részéről olyan
eszközökkel folyt az agitáció, hogy a miskolci zsi-
dóság vezető embere, dr. Popper József orvos,
ki a kongresszus idején már előkelő vezéregyéni-
ség volt az országos zsidóság körében, a Vadnay-
párthoz csatlakozott s érdekében fejtett ki nagy
tevékenységet. Ε viselkedése mindenfelé ámulatot
keltett s mi sem természetesebb, hogy Schweiger
Márton, az Országos Izr. Iroda elnöke szemre-
hányó levelet írt Poppernek, kit kötelességére fi-
gyelmeztetett. Popper e levél miatt feljelentette
Schweigert a vallás- és közoktatásügyi miniszter-
nél, ki kérdőre vonta Schweigert, hogy miként
merészel hivatalos befolyásával korteskedési cél-
ból visszaélni. De Trefort miniszter a Vadnay-párt
érdekében gyakorolta hatalmasabb hivatalos be-

kinek mentelmi jogát e vizsgálat miatt a képviselőház felfüggesztette. Istóczy Győző (Rum). 358 folyását. Szemnecz Emil (Zalaegerszeg). összeült a képviselőház. Nendtwich Károly (mosonmegyei Zurány). hogy Tisza Kálmán miniszterelnök össze foglaló felszólalásában csak annyit mondott róluk. elhangzott a trón beszédben a királyi intelem. Onódy Géza (Hajdúnánás). Hargittay Gyula (Hajdúböszörmény). Cegléden azonban megválasztották a Csángó- pénzek elsikkasztása miatt törvényszéki vizsgálat alatt álló Verhovay Gyulát. Komlóssy Ferenc (Verbó). melynek dacára Vadnay megbukott. Nendtwich. Komlóssy és Zimándy olyan beszédekkel mutatkoztak be az ország színe előtt. Vadnay Andor (Tapolcza). Veres. 1884-ben megválasztották s a vizsgálóbíró az újonnan össze ült Háztól kérte újból az immunitás felfüggesztés sét. pap és az Antiszemita Káté . kath. melynek folyamán Andreánszky. Onódy. jog szerint jelölni sem lehetett volna.” Különösen Zimándy Ignác. A féktelen agitáció és jogsértés közben lefolyt választás eredménye a következő 17 antiszemita képviselő volt: Andreánszky Gábor báró (Pince- hely). hogy „aki az övékhez hasonló eszméket terjeszt. Verhovay Gyula (Cegléd) és Zimándy Ignác (Szenic). Rácz Géza (Fülöpszállás). Ráth Ferenc (Szempc). annak a józan ész ítéletétől félnie kell. megkezdődött a fel irati vita. Grúber János (Somogy szill). Simonyi Iván (Magyaróvár). Szalay Károly (Somogycsurgó). Csúzy Pál (Szakcs). Szalay. Veres József (Orosháza).

mely tudományos mezben megjelenve az elfogulatlanokat is megingathatta volna. hogy még elfogulatlan férfiak is azon nézet felé hajolnak. Minthogy azonban sajnálatunkra tapasztaljuk. ami alól. és − Delitzsch Ferenc lipcsei tanár szavával élve − „szemtelen hazug- ságinak (freche Lüge) bélyegezték. hó 12-én tartott beszédét szószerinti hiteles szövegében csak ma olvashattuk s így csak most értesültünk azon rab binikus munkák hosszú lajstromáról. Justus és elvtársainak műveiből van véve. 359 szerzője vált ki. Erre a vádra. midőn tudományosság színében a zsidó irodalomból vett idézetek felsorolásával akarta a megdöbbentő bizonyítékokat tárni a ház elé. hogy a képviselő úr állításai az általa idézett könyvekben bizonyítékukat lelik. Mindazáltal távol áll tőlünk. hogy ezáltal a zsidóság elleni támadásainak lehető nagy hatást biztosítson. hogy e beszéddel szemben cáfolatokba bocsátkozzunk. Azonban a . melyekre ne vezett képviselő úr hivatkozott. melynek tartalmát már sokan és többnyire keresz- tény tudósok megcáfolták. a pesti hitközség rabbinátusa és az országos rabbiképző intézet theologiai tanári kara a követ- kező nyilatkozatot tette közzé: „Zimándy Ignác képviselő úrnak a magyar or- szággyűlés képviselőházában f. úgy hisszük. múlhatatlan kötelességünknek tartjuk a követke- zőket kijelenteni: Zimándy képviselő úrnak ez alkalommal ki tárt rabbinikus tudományossága bebizonyíthatólag Rohling. hogy a zsidók rituális célra használnak keresz- tény vért. már a beszéd alakja is fel- ment bennünket.

a Rohlingét pedig elítélte. Mindahárom Delitzsch fordítását helyes- nek nyilvánította. Ε meg- . Ilyesmiről az egész zsidó iroda- lomban sehol egyetlen egy szó sem fordult elő. hogy a zsidó irodalomban legcsekélyebb nyomot sem találtak arról. nemhogy megérteni. melyet Rohling e helyből akar kiolvasni. sem a tőle „tanulmányozva olvasott” talmudban egyetlen la- pot sem képes olvasni. melyben „körülményesen le van írva. Scholz tanárra Würzburgban és Knaben- bauer József jezsuita páterre Dillon-Hallban. A düh Rohlingot őrültté teszi. Zimándy kénviselő úr bizonyára tudja. ki az innsbrucki egyetem ta- nára. hogy minden úgy van belehazudva. mint azon könyvet. azt jegyzi meg Delitzsch. Roh ling ellenében és a saját fordításának helyessége mellett három katholikus tekintélyre hivatkozott: Bickell szerzetesre. hogy sem az általa felmutatott Zóhárban. A körülbelül 350 évvel ezelőtt legelőször nyo- matott Zóhárban Rohling csak nemrég födözte fel ama mondatot. Becsületemre mondom. a rabbinikus tudománynak jelenleg legelső keresz- tény tekintélye: „Ama Zóhár-mondat mit sem tar- talmaz mindebből. melyre a képviselő úr hivatkozott. hanem ezen felül bátorsága volt a képviselőházban felmutatni a Zóhárt. A rituális vérvádat illetőleg pedig. 360 képviselő úr nemcsak ezen most említett forrásai után beszélt. beteg ő szellemileg és erkölcsileg egy- aránt. ami a vérvádat csak távolról is igazolná.” Delitzsch az evangélikus theologus. An- gliában. Mind- ahárom azt bizonyítja. ho- gyan kell lesakterolni az alattomban elfogott ke resztény leányt”.

Készek vagyunk emez állításunkat bármely hivatott tu- dományos fórum előtt bebizonyítani. 1884. Kohn S. Dr. zsidóknak kizárása az italmérési jogból. Az országos rabbiképző intézet theologiai tanári kara: Bloch Mózes elnök. L. hogy szilárdan megalapozott párt ke- rétében behálózzák az egész országot. Ilyen követeléseket támasztottak a nyílt pro- grammban. nemzeti agrárpolitika. rabbi. rabbi. Dr. hitközség rabbisága: Brill S. A pesti izr. Deutsch Henrik tanár. Az antiszemita képviselők persze tovább szónokoltak. Dr. de röpiratokban és népgyűléseken az . melyben antiszemita párt alapítására szólítják fel a népet s amelynek fő- programmpontjai a következők: zsidók hatalma- nak letörése politikai. végső erőfeszítéssel szer vezkedtek. rabbi. Kaufmann Dávid tanár. röpiratokkal agitáltak. és ez a mi tudományos meggyőződésünk is. józan elemei világosan látták. Pollák L. Kayserling M. a zsidó anyakönyvek áttétele a polgári hatóságok- hoz. október 22-én. Bacher Vilmos tanár. ki Zimándy képviselő úr ország gyűlési beszédjét és antiszemita iratait olvassa. a régi zsidóeskü visszaállí- tása. Budapest. 1885-ben Istóczy.” A tudomány lapjával utolsó kártyáját ütötte ki az antiszemita vezérkar s az ország független gondolkodású. hogy hamis játékosok döntik veszélybe az országot. ipartörvény reviziója céhrendszer alapján. Dr. gazdasági és társadalmi té- ren. Komlóssy és Csúzy aláírásával körlevél árasztotta el az országot. rabbisági elnök. 361 győződésre kell jutnia a rabbinikus irodalom min- den ismerőjének.

mérnökök. évi drezdai nemzetközi antiszemita kongresz- szus. ügy. zsidók ne le- hessenek pékek. házat. me- gye. vendéglőt stbit. hogy egész buzgósággal tanítsák ki a népet szeretetre és a rágalmak elleni küzdelemre. azzal. melynek egyik elnöke Simonyi Iván volt. ame- lyen már a nép is józan belátáshoz jutott. zsidók ne vehessenek földbirtokot. végül oda kell hatni. tanárok s tanítók terjesszék ezen eszméken felül azt. ne vehessenek bérbe föl- det. év januárjában megjelent a nagytudományú és megvilágosodott lelkű Haynald Lajos kalocsai bíboros érsek pásztor- levele az antiszemitizmusz ellen. zsidót ne fogadjanak szolgálatba s zsidónál ne vállaljanak szolgálatot. malmot. De nemcsak Haynald pásztorlevele és az ér telmetlen agitáció józanította ki a népet. maga a kormány is hozzájárult. védek. különös sen pedig. hogy állam. hogy zsidónál ne vásároljanak. hogy a zsidót mint a nem zettesthez tartozó s az ország javán közreműködő elemet állítsa ország-világ elé. gyógyszerészek. hogy a keresztény papok. biztosítótársulat. melyben papságát felszólítja. melyek szerint oda kell tö- rekedni. hogy amidőn 1883-ban a vegyesházasság kérdéséből kifolyólag az országgyűlés két házának eredménytelen üze- . Ezen eszmék hirdetésével el is jutott a ma- gyarországi antiszemitizmusz arra a fokra. gabonakeres- kedők. ha- tározatait fejtegették. amikor 1885. megye és község zsidónak ne adjon semmiféle koncessziót. pénzintézet stb. fi- zetéses hivatalba zsidót ne alkalmazzon. orvosok. fűszerkereskedők. község. hogy állam. 362 1882.

úgy én 1884-ben nem 17-ed s 1887-ben nem 9-ed- magammal. Si- monyi. kisteleki Lévay Henriket. nagy hatalom áll mellettük. melyből nagyon megtörve és megfogyva került ki. úgy látszott. a kiváló szemorvost s a magyar zsidó köz ügyek vezéralakját. Zimándy. két on- nan jött hatalmi szózat. a biztosítási ügy megalapítóját és Sváb Károlyt. Haynald bíborosnak csak saját egyházmegyéjében volt föltétlen befő- lyása. törvény- cikk értelmében a főrendiház élethossziglani tagjai közé három zsidót neveztetett ki: Hirschlev Igná- cot.” Pedig Istóczyék is dolgoztak erősen. évi kép- viselőválasztáson. hanem 50-100-ad magammal jöttem volna be. Halófélben volt az antiszemitizmusz Magyar- országon. Ha ez a csapás bennünket nem ér vala. hogy tíz év alatt. egyebütt azonban a katholikus klérus nagy- része a papi szószéket s a kereszténység legszen- tebb jelvényeit is felhasználta az antiszemiták . a gazdasági élet közbecsült fejlesztőjét. Istóczy maga írja Emlékirataiban: „1887-ben az általános képviselő- választások alkalmával mindenki meg lett moz- dítva a mi leveretésünkre. 363 netváltása következtében szükségesnek látta a fő rendiház megreformálását. az 1885:VII. kiélte magát s hogy utolsó erőlködését fejti ki az 1887. amióta 1875-ben Istóczy megfújta a riadót. Kibuktak épp a legnagyobb izgatók: Andreánszky. Nendtwich. s maga Istóczy is csak 18 szavazattal tudott győzni. A legnagyobb csapás Itáliából − de nem az olasz nemzet részéről. illetve intézkedés formá- jában. Csúzy és Verhovay. ha- nem Kossuth Lajostól − lett reánk mérve.

VI. De hát a kijózanodás igazi okát ne is kor- mányintézkedésben. S mégis nagyon megfogyva kerültek a parlamentbe. A magyar zsidók kulturális törekvése. de a kitűnő termés mennyisége pótolta a különbözetet s a gazdanép elégedett volt. a gazdanép el volt keseredve. vagy Kossuth leveleiben ke- ressük. 1883-ban a búza ára 12½ forintról egyszerre 10 forintra. mely a gyűlölet harci lármájában föleszmélt s abban a tudatban. Az egész ország gazdasági helyzetét jellemző államháztartásban pedig azt látjuk.42 millió deficit volt. holott 1885-től kezdve bár állandósult az ár.31 millió. jogainak önérzetes vé- . erkölcsi és anyagi erejét a haza szolgálatába állította. ami fényes bizonyítéka az 1887-ben megindult jobb országos gazdasági állapotnak. hogy a pusztulásnak indult országos gazdasági helyzetben már olyan volt a nép szívének s elméjének talaja.45 millió felesleg volt az államháztartásban.10 millió. s 1884-ben 9 frtra esett. a nagyhangú izgatások elhalványodása és a zsidó- ellenes mozgalmak átorientálódása. hanem abban. Ezen viharos évek azonban termékenyítőleg hatottak a magyar zsidóságra. hogy 1887-ben 49. FEJEZET. mellyel karöltve járt az országos antiszemita párt összeomlása. hogy egész szellemi. holott 1890-ben 28. 1889-ben már csak 3. 364 győzelme érdekében. mely nem fogadta be az izgatás magvait. de már 1888-ban 24.

mely sok szolgálatot tett a támadások visszaverésében s a közvélemény fel- világosításában. Pest 1867-1870. − Das traditionelle Judenthum. − Reform. − Ungarisch- Jüdische Wochenschrift. Szerkesztő: Reich Ignác. Organ für Gemeinde. A nemzetesedés és társadalmi eman- cipáció előmozdítására. Sternau Lajos. A tiszaeszlári vád felmerülése kez- detén alapította Bogdányi Mór 1882-ben az Egyen- lőség című hetilapot. Schule und Haus. de mélyebb gyökeret nem tudott verni a magyar zsidóságban. Pest 1868. sem tanügyi. és Dr. Szerkesztő: Krausz Zs. . Pest 1871−72. Pest 1868−69. héber betűs). Kohn S. Szerkesztik: Dr. Szerkesztik: Strass- mann Mór és Dr. Centralblatt für Kunst. − Schewesz Achim (német nyelvű. sem felekezeti közügyek iránt. Organ der ungarischsisraelitischen Fortschriftspartei. − Die Palme. − Izrae- Hi a Néplap. Pest 1869. Organ des fortschriftlichen Judenthums. A zsidó közönség annyira át volt hatva a buzgó vágyako- zástól. hogy nem érdeklődik sem vallástudományi. Szer- keszti: Ehrentheil Mór. Kayserling M. Szerkesztő: Dr. Hitfelekezeti érdekű hetilap. A rövid életű hírlapok és folyóiratok a nyolc- vanas évek végéig a következők voltak: Magyar Zsidó. Szerkesztő: Roth Ferenc. Josseffy. − Das Ewige Israel. Pest 1871. Wissenschaft und Litera- tur. hogy minden felekezetiességen felülemel- kedve templomának falain kívül csak a magyar nemzeti eszmét szolgálja. 365 delmére s felekezeti beléletének erősítésére fordí- totta figyelmét. 1867 óta sok kísérlet történt a felekezeti hírlapírás terén.

Budapest 1880 . kiadja az Orsz. Szerkesztő: Dr.und Schul- zeitung). (A negyedik évfolyam címe Die Zeit volt. Budapest 1875. (Életrajzgyűjtemény. Organ für alle jüdischen Interessen. Tanítóegyesület. Budapest 1875. − Jüdische Weltblatt. − Évkönyv. Hand- werks und der Industrie unter den Israeliten Un- garns. szerkesztő: Seligmann (Szántó) Eleázár. − Jüdische Pester Zeitung. Budapest 1873−74. Zeitschrift für jüd. Szerkesztő: Fischer Simon. − Izraelita Hitközségi és Iskolai Lap (német címe: Jüdische Gemeinde. Budapest 1871 és 1873. Szer- kesztő: Kiss József. Centralorgan für das ungarische Ju- denthum.) Írta Reich Ignác. − Beth Lechem. Szerkesztik: Reis Mayer és Ehrentheil Mór. Budapest 1878−81. Melléklet az Ungarischer Israelit-hoz. Pozsony 1878−80. Pest 1874−1888. Buda- pest 1875. Szerkesztő: Schreiber Ph. Budapest 1874. Szerkesztők: Waldbuch József és Dornbusch M. Jahrbuch für Beförderung des Ackerbaus. Budapest 1873. Theologie und Geschichte in populärwissenschaftlicher Form. Buda- pest 1877−78. Szerkesztő: Fischer (Halász) Náthán. − Die Epoche. − Der Ungarische Israelit. 366 Organ zur Einigung Israels. Ein un- parteiisches Organ für die gesammten Interessen des ungarischen Judenthums. − Izraelita Lapok. Bak Ignác. Szerkesztő: Natonek József. Szerkesztő: Kohn Salamon. Szerkesztő: Reich Ignác. − Izraelitischer Neuigkeitsbote. Szerkesztő: Stern (Szterényi) Albert. − Jüdischer Pester Lloyd. − Hamechaker. Budapest 1874−1895.) − Beth El. Pest 1872. − Izraelita Tanügyi Értesítő. Szerkesztő: Dessauer Gyula.

Budapest 183-92. Szerkesztő: Zsengeri Samu. A Magyar Izr. Budapest 1882-83. Különösen 1886. november óta- amidőn Szabolcsi Miksa (szül. − Allgemeine Jüdische Zeitung. Mindezek közül az Egyenlőség − és a Patai József szerkesztésében 1910 óta megjelenő Múlt és Jövő szépirodalmi folyóirat − tudott mai na- pig olyan helyet elfoglalni. Szerkesztő: Altmann József. Szerkesztő: Friedmann Mór. Freund L. Hitközségi Hivatalnokok Egyesületének Közlönye. Szerkesztő: Israelson J. Buda- pest 1888. Szabolcsi Lajos szerkeszti a lapot) vette át a szerkesztést. Szerkesztő: Halász Nándor. mely idő óta fia: dr. Szerkesztő: Wertheim A. − A Magyar Zsidó Ifjú- ság Lapja. amelyen állandó érdek- lődést ébreszthetett s hatást gyakorolhatott a fe- lekezeti közéletre. Zsidó vallási. Haus und Schule. Budapest 1882− 83 − Der Ungarisch-jüdische Bote. Szerkesztők: Ehrentheil M. Grossberg L. meghalt Budapesten 1915-ben.. Szabolcs- megyében 1857-ben. Unabhängige jüdische Wochen- schrift. − Siebenburger Israelit. − Allgemeine Jü- dische Zeitung. − Szombati Újság. − Jeschurun. 367 – 82. és Dornbusch M. Túrán. Szerkesztő: Gábel Jakab.. Kolozsvár 1887. községi. Ungvár 1882. társadalmi és közművelő- dési hetilap. Organ für Sy- nagoge. Gyulafehérvár 1883. Budapest 1886. kinek védelmi cikkei a tiszaeszlári hajsza idején nagy feltűnést kel- tettek s ki az Egyenlőséget felekezeti közéletünk egyik legerőteljesebb tényezőjévé tette. mely kivá- loan működött közre a felekezeti méltóság meg- . − A Hitközségi Hiva- talnok.

Ez bebizonyo- sodván. a vallásos egyenjogúság elismerte- tésében s a magyar zsidóság közérdekű törekvéseid nek előmozdításában. elérte a vádlottak igazo- lását. így ír Szabolcsi ezen érdeméről A Nagy Per című munkája II. új fordulatot nyert az egész védelem. Rabbinak készült. műveltségre tett szert. Szerény hír- laptudósító volt ekkor s e foglalkozásból élt. különö- sen nagy jártassága volt a zsidó szent könyvek- ben. lapján: „Volt körülöt- tünk akkor egy zsidó fiú. Bátor volt e törekvésében a vakmerőségig s fáradságot nem . abban az ábrándban élt. Tele volt magyar érzéssel a faja és hitsorso- sai iránt buzgó ragaszkodással. maga Eötvös Károly. Lelke fenekéig érezte a zsidóság minden fájdalmát. 368 szilárdításában. kötetének 22. mely feltárván valamennyi tanúnak kínzás által kierő- szakolt hamis vallomását. hogy a hazug csempészést csak a tiszalöki csendbiztos éjjeli vallatása következté- ben vállalta magára. megfélemlített zsidó tutajosból ki tudta venni azt. amikor az ügy legkétségbeejtőbb pontján. Szabolcsi Miksa nevű. a hullacsempészést beismerő. A védelem legfőbb szereplője. aki lehetővé tette a tiszaeszlári vérvád alkalmával a védelem számára a bonyolult rejtélyek megoldását. hogy az eszlári lányka eltűnésének rejtélyét ő fogja felderíteni s a zsidók igazságát ő hozza napfényre. A fiatalember és fiatal rajongása ekkor vett rajta erőt. A tutajos és társai csak most merészeltek vádat emelni a csendbiztos ellen s le- leplezni a tiszalöki kínzókamrákat. ki a zsidóságot örök hálára kötelezte. A történetnek elismeréssel kell adóznia Szabolcsi iránt.

melyet 1891stől fogva Blau Lajos és Mezey Ferenc szerkesztett. Rajongása. Bacher Vilmos és Bánóczi József 1884. Ő augusztus közepén elutazott Máramaros vár- megyébe. ja- nuárban megindította a Magyar Zsidó Szemle tár- sadalmi és tudományos havi folyóiratot. míg Herskót. 369 ismert. A folyóirat. év a tudományos irodalom terén is termelt gyümöl- csöt. mi lehetett annak oka. melyekből a zsidóság tudományos megismerése meríthető. hogy az áltetemúsztatást magára vállalta Herskó felelete az volt.” A szomorú tapasztalatokban gazdag 1883. A vérvád hívei s a vizsgálatvezető különösen haragudtak rá. Szeklencére. zsidó tudományos irodalmat terem- tett meg hazánkban s eddigi harminchét kötetével valóban kincsestárát képezi azon dolgozatoknak. 1896 óta pedig csak Blau Lajos szerkesztésében jelenik meg. fölkereste Herskót. hogy őt és társait Tiszalökön kínozták. Ebben az időben kezd mindhangosabbá válni és mindnagyobb méreteket ölteni egy Zsidó Iro- dalmi Társulat alapítása iránti kívánság. s meg akarta tőle tudni. Ma- tejt és Csepkanicsot rá nem bírta. hogy ma- gyár nyelvű szószólója legyen a zsidóság történe- tének és vallásának. tapasztalatlansága s lázas moz- gékonysága sok félszegségbe is kergette. hogy a kínzás miatt emeljenek panaszt az illetékes hatóságnál. Lőw Lipót már a hatvanas években ve- . melynek célja volna a zsidó vallási és történeti tudást ter jeszteni és a zsidó irodalmat magyar nyelven is- mertetni. Szabolcsi nem nyugodott addig.

370 tette fel az eszmét. Vizi Imre. Majd 1878-ban Reich Ignác pesti tanító tette közzé lelkes felhívását egy Magyar-héber Irodalmi Társulat alakítása érdeké ben. „hogy a vallásos élet felekezetünkben minél magasabb és műveltebb színre emelkedjék és melynek jobb eszköze nincsen. mely értekezleten az elnöklő Hatala Péter egyetemi tanár egy héber-magyar iro- dalom teremtését és a vallásiskolákban a talmud nak magyar nyelven való tanítását tartotta kivá- natosnak. Tenczer Pál. mi . Vadász Ede. amely azonban csak 1893. Bánóczi József. Mezei Ernő. mint nemzeti és kulturális tekint tétben főfőfontosságú kérdést. 1880 május havában a pesti írók és Művészek Klubjában volt egy nagyszabású érte- kezlet „a zsidóknak irodalom által való magyaro- sítása” tárgyában. De a megalkotáshoz szükséges széles sebb körű érdeklődést csak néhány évvel utóbb keltette fel a viharos gyűlölet által kiváltott szűk ségesség. Goldziher Ignác adott kifejezést 1884-ben a Ma- gyár Zsidó Szemle lapjain. mely folyóirat szer- kesztői azóta napirenden tartották „az úgy fele kezeti s vallásos. hogy mozgalmat fognak indítani egy zsidó irodalmi társulat alaki- tása végett. Futtaki Gyula. ami azonban semmiféle visszhangot nem keltett. mint ha a feleké zet vallásos történetének és tudományának ismes rétét a művelt közönség körében” terjesztjük”. április 10-én kezdett testet ölteni. Bodnár Zsigmond hozzászólása után egyhangú határoza- tában kimondta az értekezlet. mely megkö- veteli. Ennek a szükségességnek.

371 dőn a kerületi elnökök Budapesten tartott gyűlése Mezey Ferenc buzgólkodására az eszmét melegen felkarolta s az országos zsidóság erkölcsi köteles- ségének jelentette ki ily társulat szellemi és anyagi támogatását. − megbeszélték a magyar zsidóság helyzetét s ki- mondták egy országos zsidó szövetség megalakí- tásának szükségességét. ki titkári tisztjéről. melyek eddig negyvennégy kötetre rúgnak. társelnökké Weinmann Fülöpöt. február 14-én tartatott meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat alakuló gyű- lése. mely elnökké Kohn Sámuelt. 1894. jelenleg pedig Vadász Lipót és Fischer Gyula. a zsidóság tu- dományos megismerésének forrásait képezik. 1882 szeptember 3-án gyűltek egybe Iglón a Sze- pesség zsidó községeinek kiküldöttei. lemon- dott s 1896 óta Bánóczi József tölti be a tisztséget. különösen iskolák ala- pításával. kik − a Fel- vidéken dühöngvén legjobban a gyűlölet vihara. melynek 1899-ben Kohn Sámuel he- lyett Bacher Vilmos lett elnöke. Más irányú kulturális mozgalmat is hozott fel- színre a nyolcvanas évek felekezeti gyűlölsége. A társulat. mely képviselje a zsidó- ság érdekeit s előmozdítsa. magas hivatást tölt be úgy a zsidó. a zsidók kulturális emelését a Felvidé- ken. évkönyvei és kiadványai. A fel- hívás eredménytelen maradt. de az eszme tovább . miután odaadó munkássággal révbe vezette a társulatot. mint a magyar nemzeti kultúra terjesztésével. titkárrá Mezey Ferencet vá- lasztotta meg. Határozatukról értesítették s csatlakozásra Szólították fel az ország összes hitközségeit.

De hiába volt Berényi Sándor. Hevesi Simon pesti rabbi fá- radhatatlan tevékenységének az Országos Magyar Közművelődési Egyesület címén a magyar zsidó szellemi. Λ terv sokáig foglalkoztatta a közvéleményt. Ré vész Dezső. 372 kísértett s amikor pár évvel utóbb a Bécsben szé- kelő Allianz keresett az országban támogatást a Felvidék kulturátlan községeiben felállítandó is- kólák alapításához. Feleki Sándor. „mert a magyar zsl· dóság saját és hazája reputációjával és nemzeti érdekeivel nem egyeztetheti össze. mely hatása alá vonta az egyetemi zsidó ifjúságot is. hogy kulturális törekvéseiben Bécsnek legyen alárendelve”. 1887 februárjában Lőw Immá- nuel tiltakozott erélyesen a Magyar Zsidó Szemle lapjain a bécsi törekvés ellen. Vajda Emil. Kármán Zoltán. áldásos munkát végez azóta az egyesület Hevesi vezetésével kulturális téren fel- . hogy „egy Magyar Zsidó Közművelődési Egylet sikerrel küzdhetne a zugiskolák ellen s bölcs tervszerűséggel állíthatna iskolákat a Lajtán inneni Galícia és Bukovina vidékein”. Berényi Sándor joghallgató állt a mozgalom élén. kis fejti. Kahán Lajos. Végre 1909-ben sikerült Dr. Mezei Pál és Wirthschafter (ma Vermes) Mór lelkesültsége. Hajdú László. erkölcsi és anyagi erőket a nagy cél szol- gálatába állítani. hogy „az egyház. mely a Magyar Zsidó Közművelődési Egyletet akarta oly célból életbe hívni. a megalakuláson túl nem vihették előbbre a nemes ügyet. az iskola és minden egyéb társadalmi összműködés útján magyar kultúrát terjesszenek a zsidók közt”.

valamint hu- manitárius tekintetben az egyesület fiókalkotá- sai. de utóbb a kialakult helyzet kö- vetélése folytán s a tapasztalatok súlya alatt a magyar zsidóság közérdekeinek őr állójává vált. hogy egy helység zsidó lakosai a legkülönbö- zőbb közelebb. év viszontagságai az Országos Izrae- lita Irodát. az Országos Izraelita Patronázsegyesület és a Zsidó főiskolai hallgatók menzája révén. mely ülésből kifolyólag emlékiratot terjesztettek fel Trefort kultuszmi- niszterhez. külön hitközséget ala- kíthat. 373 olvasások és előadássorozatok útján. melynek tagja akar lenni s gyakran előfor- dul. egy és ugyanazon városban két. bármely hitközségből bárminő tö- redék bármikor kiléphet. távolabb eső hitközségekhez csat- lakoznak. − mely eredetileg csak a kormány és a hitközségek közti közvetítő szerep betöltése cél- jából alapíttatott. továbbá mely az orthodox szervezési alapszabályt s végre. Az emlékirat elpanaszolja. − szintén kiszólították a nyilvános cselekvés te- rére s a hitközségek jogviszonyainak rendezése céljából december 23-ára tanácskozásra hívta ősze a községkerületek elnökeit. Az Iroda ismételt sürgetésére 1881. mindenki szabadon választhatja a hitköz- séget. sőt három külön- böző hitközség áll fenn: olyan. hogy a kongresszus óta elmúlt 15 esztendő alatt teljes zűrzavar kapott lábra a hitközségek alakulásában. mely egyikhez sem csatlakozva a régi helyi alapszabályt követi (sta- tus quo ante). * Az 1883. ok- . mely a kongresz- szusi szabályzatok.

séget kultúrintézményeinek fejlesztésére. ha nem egyúttal hitfelekezetünk autonómiájának tör- vényes biztosítása is. hogy a kilépők három évig tartoznak még adót fizetni el· hagyott hitközségükhöz. 374 tóber 30-án elrendelte ugyan a miniszter. de ezek által sem a hitközség adminisztrá- ciójának. hogy erős hitközségek s feloldhatatlan községi kötelék létesítésével fele- kezeti életünknek szilárd alapja megvettessék. csakis képesített közegek hiányá- ban s a hitközségek zilált állapotában keresendők.” Ezen emlékirat alapján. me- lyeken a miniszter szabályrendeletekkel szándék kőzik segíteni. A tapasztalt rendetlenségek az anyakönyvvezetés körül. a hitközségek területe akkép volna megállapítandó. mely valamely hitköz. de ezen három év nem te. Megengedhető ugyan. hogy: „Tekintet nélkül a mostani párt- árnyalatokra. mely nem csupán a . Buzgó kívánsá- gunkat nemcsak az képezi. sem pedig anyakönyvi hivatalának egy- sége csorbát ne szenvedhessen. vagyis annak elérése. hogy községi és ok- tatási intézményeit autonóm testülethez méltó alak- ban fentartani tehetségében álljon. hassanak a szükséghez képest „imaházi egyesület tek”. hogy Magyarország minden hely- sége valamely hitközséghez beosztva és minden hit- község területe akkora legyen. Mindezek alapján azt a javaslatot terjeszti elő az emlékirat. kinthető oly biztosítéknak. vagy újabbaknak alapítására serkenthetne. hogy minden hitközség kebelében alakul. hogy a zsidó hitfelekezet a törvényhozás által az önkor- mányzati joggal felruházott felekezetek sorába fel- vétessék.

Reich Károly verbói és Kutna Salamon kismartoni rabbik 1884. már 1884. hogy „a rabbikvalifikációra vonatkozó intéz kedés. hogy ezen minimális képesítés követelése ellen a „magyarországi orthodox rabbik nevében” Schreiber Bernát pozsonyi. Jel- lemző. esetleg a polgári iskolát sikerrel elvégezték. mely szerint csak oly egyének alkalmaztathassa- nak rabbikul. benyújtotta programm ját „az egyház vallási jelleméről. február 27én felségfolya- modást adtak be. kik magyar alattvalók. s amely ellen az orthodox közvetítő bizottság 1884 január 17én mégis felterjesztéssel élt. Katz Joachim nagy- keresztúri. mely teljesen szakítani akart a hagyományos zsidósággal. s kik legalább gimnázium vagy reáliskola négy alsó osztályát. midőn az orthodoxok lelkiisme- retbe való beavatkozást láttak a rabbik műveltségi fokának megszabásában. . morális céljáról es nemzeti irányáról” a minisztériumnak. a lelkiismereti szabadság alapján egy másik végletben megnyilvánuló moz- galom kezdte bontogatni szárnyait. előre tilta- kozván minden egyöntetű intézkedés ellen. február 6-án kiadta Trefort miniszter a leg- felsőbb jóváhagyással ellátott azon rendeletét. Az új hitközség. június 15én véleményadás végett az or- szagos rabbiképző intézet tanári karához küldte. Ugyanakkor. mint a zsidó vallás belügyeibe való avatko- zás lelkiismereti kényszerré foghat elfajulni”. mely azt 1885. melyben azt igyekeztek kifej- teni. 375 kongresszusi községek érdekét tartotta szem előtt. mely Szterényi Albert újpesti rabbi vezetésével a „budapesti re formált izraelita egyház”-at akarta megalakítani.

jóvá tegye. megerősítette állásukat s nagyban emelte tekintélyüket. amennyiben pon- tosan körülírta a hitközségi kerületet. meghatá- rozta az egyes tagok hovatartozását s államhiva- tali minőséggel ruházván fel az anyakönyvvezető rabbikat. hivatalba történt beiktatása véglege- sítette állását. hogy az alakítandó „egyház” semmi összefüggésben nem állana a zsi. november 13íán kiadott szabályrendeletét az izraelita anyakönyvek veze- tése tárgyában. miáltal az egészen . megtagadta a jóváhagyást. Az anyakönyvvezető rabbi állami megerő- sítést nyert. évi XIV. niszter meggyőződött arról. De az orthodoxok beadványai nem téríthették el céltudatos törekvésétől a minisztert. mint a hitélet oszlopait. tásától. mellyel a rabbikat. mellyel jóvátette a kongresszus által elkövetett végzetes hibát. mely szabályrendelet megvetette alapját a hitközségek megszilárdulásának s a fe- lekezeti közélet föllendülésének. dósággal. melyből csak fegyelmi úton volt el- mozdítható. a mozgalomtól. ki a tör- vényhatóságok útján beszerzett adatok mérlege- lésével megalkotta 1885. hogy a kongresszus hibá- ját. Az Iroda szorgalmazása folytán terjesztetett ki az 1898. a hitközség tagjai kénye-kedvének kiszolgáltatta és a hitközség ve- zetéséből teljesen kizárta. 376 s miután az adott vélemény alapján Trefort mi. Az Országos Iroda egyébiránt is szün- telenül fáradozott azon. törvénycikk a lelkészi jövedelem kiegészíté- séről (kongrua) a rabbikra is. tekintélyükben megtépázta. Ebben az utóbbi pontban rejlik az Országos Iroda legnagyobb vívmánya. mint új vallás megalapí.

Jellemző a felekezeti közállapotokra a hitköz- ségi szabályrendeletet kísérő miniszteri utasítás. ki más szervezet alapján álló hitközségbe lép át. mely arra való hivatkozással. Ezért legfelsőbb jóváhagyással 1888. és a fontos köz- érdeket képviselő vallásoktatás és népiskolai ügy terén megfelelhessenek mindazon igényeknek. melyeket az államnak a hitfelekezet irányában formálnia szükséges”. hogy a hitközségek elvállalt ko- telezettségeiknek eleget tegyenek. minthogy még mindig meg volt adva a lehetőség arra. pontosan meghatározza az anya és fiókhitközség jellegét s egymáshoz való viszonyát. mely a következőket mondja: „Kétséget nem . hogy az anyakönyvi központ dacára is több egyazon szervezetű hitközség alakulhasson egy város terü- létén. s az Iroda köz- ben járásának tudható be. hogy egyazon város terüle- tén ugyanazon szervezet alapján csak egyetlen hit- község állhat fönn. Az anyakönyvi kerületek beosztása azonban egymagában még nem volt eléggé hathatós esz köze a hitközségek megszilárdításának. s öt évi adókötelezettséget ró arra. 377 kis községek rabbijai is anyagilag függetleníttet- tek az egyes hitközségi tagoktól. június 21én kiadta a miniszter a hitközségi szabályren- deletet. hogy: „az erőknek minden ok nélküli szétforgácsolása le- hetetlenné teszi. kimondja. hogy ma már a kon- gresszusi szervezeti szabályzat ellenére sok hazai hitközség helyi alapszabálya biztosítja a rabbi jo- gát és befolyását a hitközségi vezetés egész vo- nalán.

hol a má- sik szervezethez. mely a zsidóság egységes lényegének sérelme nélkül. mert hazai törvényeink csak egy izraelita hitfelekezetet. szintén az izraelita hitfelekezet egysé- gének szellemében oldotta meg. hogy úgy a kongresszusi. mindazonáltal nincs szándékomban az izraelitákat korlátolni az érdembeni elhatároz zási szabadságukban. mint az ortho- dox és a status quo ante alapon álló izraelita hit- községek összevéve úgy állampolitikai szempont. 378 szenved. amennyiben mindegyik szervezetben mívelhető valamennyi rítus. szétszórtsága óta kifejlődött és melyek tényleg vegyületesen mindegyik szervezet kebelében feltalálhatók. hogy ott. ha az izrae- lita hitközségek szervezete országszerte egyönte- tűvé tétetnék. évi március hó 12-én hozott határoza- tával. vagy status quo ante alapon szervezhessék. valamint abban sem.ismernek. hogy az egy és ugyanazon szervezethez tartozó hitközségek semmi különös kritériummal. az országos izraelita iskolaalapnak vitássá vált ügyét. ahol . an- nak közepette. orthodox. és az adminisztráció terén szerzett tapasztalatok is amellett szólnak. sőt istentiszteleti intézményeik egy- idomúságával sem bírnak. Jóllehet tehát nem fog lalna magában lelkiismereti kényszert. ból. hogy az izraelita hitközségek minden külső ok és intézményeiknek megváltoz- tatása nélkül csatlakoznak hol az egyik. mert továbbá az egész világon csakis egy zsidóság ismeretes. és legutóbb az országgyű- lés az 1880. valamint a zsidóság álláspontjából is egy és ugyanazon vallásfelekezethez tartozóknak tekint tendők. úgy. hogy hitközségeiket con- gresszusi.

az Országos Izraelita Iroda ösz- tönző tevékenységének eredményei voltak s bizo- nyara ennek a körülménynek tulajdonítandó.” Ezen anyakönyvkerületi és hitközségi szabály- rendeletek. már egy hó- nappal utóbb visszavonásáért folyamodott a mi- niszterhez. hogy „Ő Felsége legfelsőbb elhatározás sán alapuló körrendeletemnek bármiféle módosí- tása iránt lépéseket tenni semmi irányban haj- landó nem vagyok”. 379 mindegyik párt létszáma és anyagi ereje megen- gedi. melyek a hazai összzsidóság javát mozdították elő. intéz- menyeik fejlesztését biztosították s így az egész magyar zsidóság felekezeti keretében felölelt kul- turális és humanitárius törekvéseit hathatósan elő- . a nekik nyújtott szervezési és községalakítási sza- badságot arra használják ki. Csupán annyiban célzóm ezúttal a mostani tarthatlan és tűrhetlen viszonyok meg- változtatását. − nem alárendelt fontosságú közérdekek tetemes kárára. augusztus 18-án kelt leiratában minden megokolás nélkül kereken ki- jelentette. hogy az elvállalt hit- községi terhek alól magukat kivonják és az izrae- lita hitközségeknek az oktatásügyi és egyéb köz- célü intézmények ápolását és fejlesztését lehetet- lenné teszik. egynél több izraelita hitközséget is tarthas- sanak fenn. nem akarván be- látni a szabályrendelet áldásos voltát. Ez volt Trefort miniszter utolsó intézkedése. aki azonban 1888. amennyiben az izraeliták. melyek a hitközségek fennállását. mellyel a Pauler minisztersége alatt ütött sebeket akarta gyógyítani. S ezen ren- deletek. hogy számos orthodox hitközség.

hogy tudatában van hazája iránti tartozásának s hogy az emancipáció óta vallásos kultúrája egész mezejét mint a magyar nemzet- testtel egybeforrott elem munkálta meg. mely a hitközségek erőteljes fejlődését cé- lozta. az anyahitközségek alakulási módjának. Miként teljesítette azonban kötelességét felekezeti életén kívül Mit tett hazájáért iparban. mai napig is érvényben vannak.és közokt. amikor az egész világ előtt meg kellett mutatni. hogy mit ér Magyarország s bele tud-e kapcsolódni az egész világ vérkeringésébe. jogaik biztosi- tására. továbbra is fennmaradt annyiban. sz. évi párisi világkiállítás alkalmával. te- rületkörének és a fiókhitközségekhez való viszo- nyuk megállapítására vonatkoznak. kereskedelem- ben. (A vallás. amennyi ben azok a rabbik alkalmazására. minisztérium 1630/1901. Az 1895. a magyar osztály sikerült rendezéséért Posner Károly Lajoson ki- vül. tudomány és művészetben Kivette-e becsű- lettel részét az ország gazdasági és kulturális föl- lendítéséből Tények szóljanak. a kö- vetkezők részesültek magas kitüntetésben: Bayers- . október l-én életbe lépett állami anyakönyv- vezetés nem változtatott e szabályrendeletek ha- tályán. 380 mozdították. ki az Académie national agricole manufactu- riére et commercial nagy aranyérmét kapta. Az 1879. rendelete.) A felekezet-társadalom és a hitközségi hitélet terén félre nem magyarázható tanújelét adta a magyar zsidóság.

úgy méltó elismerés illeti meg a magyar zsidósá- got. évi országos kiállítás ról készült a következő oldalon közölt kimutatás: Megjegyzendő.. Lederer Sándor bányatulajdonos. Adler Károly szeszgyárigazgató.8 százaléka volt zsidó. hogy 1885ben az ország össz- lakosságának 4. Lőwinger Károly bőröndös és Spitzer Miksa aranymíves. évi országos kiállításról készült táb- lázaton kívül tanulságos következtetést vonha- . Az 1879. Márkus Ignác és Ull- mann Lajos a pécsi szénbányák képviselői. úgy az ország ipari fel- virágzását előmozdító ipari munkaerőkről legjel- lemzőbb képet ad az 1885. mely az emancipáció óta oly nagy mértékben járult nehéz ipari munkájával az ország fejlődé- séhez. Kuh Károly gyapjúmosó rt. évi székesfehérvári országos kiállítás alkalmával magas kitüntetést kapott: Brüll Lipót malomtulajdonos. hogy a 8218 kiállító közt 1034 részvénytársaság. Egger Sámuel arany- míves. iskola volt a kiállító. ami azt jelenti. igazgatója. holott ugyanakkor az ország ipari fellendülését tanúsító kiállítók közt több mint 16 százalékban vett részt. S ha tekintetbe vesszük. Neuschloss Miksa parkettgyáros. hogy a ki- állítóknak körülbelül hatodrésze zsidó volt. Nagel Hermann vasöntöde rt. 381 dorf Adolf földbirtokos. Fischer Sámuel porcellángyáros. egyesület. úgy hogy a kiállító magánemberek száma 7184 volt s ezen számhoz kell arányítani az 1155 zsidó kiállító számát. hatóság. Fischer Ignác ma jolikagy áros. Az 1885. Ám ha e kitüntető elismerések az összefog- laló erőknek jutottak ki.

382 tunk zsidóknak a magyar ipar fejlesztése körül szerzett érdemeire a legilletékesebb hatóságnak. az Országos Iparegyesületnek kitüntetéseiről. me- .

Fischer Vilmos porcellán- festő. Feiwel Lipót lakatos. Hirsch Ignác vízmentes ponyva gyáros. Steinschneider Jakab ágytakarógyára. Schuk Náthán mérleggyára. König Izidor bútoraszta- . Wolfner Gyula és Társa bőrgyára. Ludwig Lipót harisnyagyára.és paszományos kapta. Neumann Vilmos papírlemezgyára. Havas Sán- dor láncgyáros. Öftren- stein Testvérek cementgyárosok Beocsin. Grosz és Weisz kalapgyáros. Diamant Manó aranyműves. Utána a következő neveket találjuk (hol a hely nincs megemlítve. Schwarz Antal cipész. Neuschloss K. Knopp és Steiner cégtáblagyár. ott Budapest értendő): Dembitz M. Engel Adolf faiparos Pécs. A legelső ezüstérmet 1870-ben Schön Jakab zsinór. Kaufmann Lázár kender és kóctelepe. Krausz Mayer szeszgyára. Leicht- ner és Társa szövő. Fiai parkett- gyára. Fischer és Heidlberg vegyészeti gyára. Sprinzl Mór ács Po- zsony. Weisz Berthold és Manfréd konzervgyára.és kötőgyára. Rubin és Krausz aranylánckészítők. Préger Zsigmond tükörüveggyár Keszthely. Spitzer Miksa aranymíves. Taussig József keret- gyára. Légrády testvérek kő. Ehrlich Miklós mázoló. Hoffmann J. Zwack J. Komorner Sámuel márványárúgyáros. Jaulusz és Hof- mann kőszénbánya. likőrgyára. Weiner Mór bádogos. kárpitos. Krausz és Linczer szeszgyára. nagy ezüst érem adományozá- sával − 1870-től 1890-ig zsidó iparosokat részesít tett. Fischer Károly bőrgyáros. Fuchs G. Fischer József szalaggyáros Lajtha-Bruck.és könyvnyomdája. aranymíves. 383 lyekben − arany. mérleggyáros. Fischer Ignác porcellánfestő. Âdler Lajos lakatos.

Wessel Lipót posztógyáros Vesz- prém. Bérezi D. Mi volt az or- szág közgazdasági helyzete. kereskedelme. Schön Antal cukrász Győrött. Fischer Adolf lakatosárugyára. Winkler Simon illatszergyára Szabadkán. Laczkó Testvérek bőrgyára Liptószentmiklóson.és zománcgyárosok. Mautner Gyula szabó Veszprém. kályhagyára. Garai Ármin kárpitos. ipara. Egger Testvérek villamossági gyár. Freund Jakab festőgyár. Blau Mór cipész Felcsúth. Strausz Béla cukorgyáros Pécsett. Grosz Ignác ecet- gyára Hajdúszoboszló. Margulies Miksa gép- szíj gyára. Berger Jakab bádogos Ungvár. Reit- zer Lipót Szeged a háziipar fejlesztéséért. Az 1885. Sichermann Lipót szer- kovács. hogy mit jelent Magyarország a nyugati államok sorában s meny- nyiben járultak zsidók is az ezeréves ország olyan közgazdasági és közművelődési föllendüléséhez. amely fokon méltó helvét foglalhatott el az embe- riség előhaladásában. Engelsmann Henrik épületbádogos. Schwarz Róza nyakkendőgyára. Ku- nody és Krausz kalapgyárosok. évi országos kiállítás csak előfutárja volt az 1896. évi millennáris kiállításnak. Breitner Testvérek ezüst. Sándor hímzős minta gyára. valójában csak harminc esztendő munkájának eredményét mutatta be a világnak. Freund A. Katzer József szűcs. 384 los. Sátori Miksa és Mór ás- vány és kőmalma. Vogel Mór ékszergyáros. Ehrlich J. és H. mely va- lójában mutatta meg a világnak. De hiszen a millenáris kiál- lítás nem is ezeréves fejlődésről tett tanúságot. Link Fülöp ötvös. Stern József kefegyára Debre- cen. . bőrárugyára.

Brüll Ármin vasgyári igazgató. Reismann Lázár kőszén- bánya igazgatója. Neuschloss Mar- cell nagyiparos. Karsai Albert földbirtokos. a közjogi kiegyezés után indult meg. ami időbelileg egybeesik a zsidók emancipációjával. Goldberger Berthold gyáros. Weisz Manfréd. Simon Jakab. Mauthner Ödön magkeres- kedő. Fischer Béla vil- lanygyári igazgató. Gelléri Mór or- szágos iparegyesület igazgatója. Altschul Arthur varrógépgyár . Kohner Ágost. súlyos tényezőt alkotott az ország fellendülésében s épp a millenáris esztendőben feltárult közgazdasági és közművelődési helyzet bizonyította. Wolfner Lajos gyárosok. Deutsch Antal hírlapíró. Széchényi István grófnak írásai eléggé megdob- bentő képet festenek róla. Braun Miksa vasútforgalmi igazgató. Mende Bódog. hogy az or- szag felépítésében elismerésre és tiszteletre méltó módon vették ki részüket a zsidók. Koppély Géza földbirtokos. Goldmark Ká- roly zeneszerző. A zsidók bevonulása az állam- polgári jogok szabad gyakorlásának terére. Mit tehetett az ország a szabadságharc leveretése után A teremtő mun- ka a hatvanas években. Az ország közgazdaságának felépítése körül szerzett érdemekért a millennium alkalmából leg- felsőbb s magas kitüntetésben részesültek a követ- kezők: Fürst Jakab. Baumgartner Henrik hajógyári igazgató. Ullmann Emil nagykereskedők. Neuschloss Emil nagykereskedő. Krausz Lajos gyáros. 385 egész anyagi és szellemi kultúrája a múlt század negyvenes éveiben A legnagyobb magyarnak.

Ohrenstein Henrik cementgyáros. Kaufmann Samu mérnök. Gerő Adolf cipész. 386 igazgatója. Ε tekintélyes névsor nem meríti ki a zsidók közgazdasági és közművelődési részvételét az or- szag fejlődésében. Weisz Gyula gőzmalmi igazgató. Czettel Gyula vonalzó intézet tulajdonos. Steinschnei- der Bertáján földbirtokos. Roth Miksa üvegfestő. Grossmann Miksa kádár. Gerő Lajos könyv- nyomda igazgatója. Feiwel Lipót vasbútorgyáros. hogy nincs az a terület. Franck Ignác szobrász. Bálint Sándor téglagyár igazgatója. Gelb Manó kárpitos. kiknek legnagyobb érdeme van az ország ipari fel- lendülésének gyakorlati kivitelében: . s látni fogja. Bihari Sándor festőművész. Matlekovics könyve alapján álljanak itt csak a legkiválóbbak. Fischer Győző műszerész. Fellner Ottó gőz- malom igazgatója. Beimel Jakab tőzsdetanács elnöke. Erdélyi Mór fény- képész. Sichermann Lipót szer- számkovács. Jusztusz Dezső gyáros. Mauthner Izidor szövőgyár igazgatója. melyen a magyar zsidóság ne járult volna az ország felvirágoztatásához. Hirsch: 1er Mór keserűforrás tulajdonos. Léderer János mérnök. Abeles Vilmos bőr- gyáros. Wollák Samu gyáros. Liebner József földbirtokos és Mauthner Mihály bőrgyáros. Quittner Zsigmond építész. Hönigsberg Leó műépítész. Szekulesz Ede művirággyáros. Braun József pezsgő- gyáros. Az érdeklődő lapozgassa Mat- lekovics Sándor szerkesztésében 1898-ban meg- jelent Magyarország Közgazdasági és Közművelő- dési Állapota Ezeréves Fennállásakor című hatal- mas munka nyolc kötetét.

Gyufagyárak: Neubauer Károly (Győr). (Sár- vár). (már 1868-ban alakult). Spódiumgyárak: Steiner I. Singer József (Te- mesvár). Klein . Singer Testvérek (Arad). Keményítőgyárak: Plan és Fried. H. Freund és Neumann (Szered). Lőwy Adolf (Ujverbász). (Nagyszombat). Szekula Mór. Krausz József H. Feld- heim Manó (Nyíregyháza). Műtrágyagyárak: Mogyorósy és Stein (Sorok- sár). Freund Lajos (Szentes). Pollák S. Berger Ι. Schwarczer Mór (Mátészalka). Berger Manó. Grünwald Sándor. Schön Bernát és Klein Ignác (Újpest). Steiner Miksa (Temesvár). Franki Vilmos (Pár- kány). Rosenthal Jakab. Mellinger Mór. Hahn Adolf (Debrecen).. 387 Vegyészeti ipar. Brichta Jakab (Trencsén). Leiner Testvérek (Újpest). (Pozsony). Steiner J. Stermann M. Stein és Rosenstrausz (Erzsébetfalva). Otajgyárak: Mandel Ede (Nyírbátor).. Szappam és gyertyagyáro- sok: Machlup H. Reisner Manó (Gyula). Neuschloss-féle (Naschitz). Enyvgyárak: Leiner Fülöp és Fiai (Újpest). Lövy és Társa (Szabadka). Meller Ignác (Győr). Csersavgyárak: Haas Adolf (Hradek). Ungár Ignác (Kassa). Ν. (Pozsony). Sátori Miksa (Mezőtelegd). Rosenfeld Lipót (Técső). Spit- zer Testvérek (Baja). Kanitz Jenő (Eger). Kux Adolf (Turdossin) és Grosz Izrael (Tokaj). Kohn Adolf (Győrsziget). Bernauer Lajos (Újpest). Friedländer Samu (Nyíregyháza). Grossmann Dávid (Mun- kács). (Belisce). Húsz Mór (Szolnok). Gutt- mann S.

Trebics Mór (Nagymarton). Pár- tos Nándor (Szeged). Redlich és Fia. Brammer Henrik. Freund Ödön. 388 Jakab (Kispalugya).. és Fiai (Szeged). Schönwald Ν. és Fia (Szeged). Schmiedl L. Klein és Bäumel. Deutsch és Pollák (Miskolc). Reiss B. Schwarcz Antal és Társa. Reich Jenő (Kispest). Lux és Utasi. az orosz- kait 1894-ben Deutsch Sándor és József. Újpest). Cukrászipar és cukorkagyárak: Rehberger Adolf. Hofmann Péter (Bártfa). Weil Ede. Drucker és Roth. Schwarcz E. Steiner Miksa (Temesvár).. Schächter Ignác (Új- szőny).a diószegi gyárat 1868-ban Kuffner és Gutt- man. Szalámigyárak: Herz Ármin Fiai. a sárvá- rit ugyanazok 1895-ben alapították. Fleischmann Lipót. Cukorgyárak: A nagysurányi gyárat 1854-ben alapította Frey Gerzson és Lip- man. Vegyészeti gyárak: Fischer és Heidelberg. Weisz József E. Villányi és Társa. Steiner F. a selypit 1890-ben Schossberger Henrik és Rudolf. Hofbauer Simon (Tolna). Kohn és Fried (Kollár és Breitner. Kenőcsgyárak: Lusztig és Beck. Klein Ignác (Tolna). L. a magyarfalvit 1870-ben Lőw-Beer M. Perlesz József. Pick Márk (Szeged). Paprikagyárak: Kotányi János (Szeged).. Goldscheider Károly. Strausz és Társa (Pécs). Élelmiszer gyár. Czin- ner és Társa (Szeged). Kávépótlógyárak: Wertheimer és Frankl- .. a hat- vanit 1889-ben Deutsch Ignác és Fia. (Győrsziget).

Blau Testvérek (Temesvár). Grün és Fiai (Besztercebánya). Mittelmann és Fia (Arad). Linzer Károly (Budapest). (Újvidék). Beck Mór (Ermihaly- falva). Frisch Gyula (Versec). Ecetgyárak: Raabstein A. Sörfőzők: Stein Testvérek (Pozsony). Schwarcz Ferenc (Miskolc). Grünwald M. Wodiáner Albert (Komjáth). Első Alföldi Cognacgyár (Brachfeld. Heller F. Kecskemét). Weisz Mózes és Bernát (Munkács). Krausz Izidor (Budapest). Cognacfőzők: Weisz és Laczkó. 389 Franck Henrik Fiai (Kassa). Mandl Ede (Nyírbátor). Kremsier Mór (Pálfalu). Stern Ignác (Egyedi Lajos atyja. Czinner és Társa (Szeged). Fleiszig Testvérek (Fogaras). Deutsch Ármin és Fia (Pozsony). Neu- mann J. (Budapest). Telek Ármin . Schwarcz Jakab (Keszteg). Moskovits Mór (Nagy- várad). Újpest). és Fiai (Nagykanizsa). Krén Ignác (Székesfehérvár). Hirsch Ödön (Kolozsvár). Agyagipar: Weisz Lipót (Mechala). Lichtner Dávid és Fia (Szeged). Holicser Lipót (Szinérváralja). Fantó és Geyduschek (Ho- lies). Wohl Herman (Mucsiny). Spitzer Benő (Baja). Neumann Testvérek (Arad). Taglicht és Fleiszig (Fogaras). Grünwald és Társa (Budapest). (Pozsony). Deutsch Károly (Győr). Schwarcz Mór (Mátészalka). és Társa (Győr). (Pécs). Hirsch- feld S. Reisz Mór (Arad). Szeszgyárak: Berger Dániel (Nagyvárad). Tésztagyárak: Reisner Henrik (Fiume). Blau M.

(Apatin). Reich Márk (Sólyomkő). Weisz Ármin és Fia (Újpest). Krausz József Fia (Marcali). Glück Zsigmond. Zeiger Abraham és Nussbam Mendel (Felső-Hrabasicza). Weinstein Jakab (Rozsnyó). Posner Károly Lajos. Cohner és Társa. Spit- zer F. Bőripar: Wolfner Gyula és Társa (Újpest). Schön Jakab. Mauthner Testvérek (Újpest). Fischer Gusztáv. Préger Samu. Szilárd Mór. Machlup Testvérek. Fried Bernát Fia (Simontornya). Hertzka. Grünwald J. Goldstein Testvérek (Regéc). Üvegipar: Schwarcz A. Birnbaum Bernát és Ganzfried József (Sáros-Livó). Salzer Jakab. Faipar: Goldberg Zsigmond. és Fiai (Pálfalva). 390 (Szliács-Haraszt). . Abeles Adolf és Fia. Neu- schloss Ödön és Marcell. Hegedűs Adolf. Strasser és Schönfeld (Újpest). Lőwy D. Rubin Sámuel és Lorber Júda (Szervartó). Horn Adolf (Esztergom). Hirschler Ármin. Wellisch Náthán. Engel Adolf (Pécs). gépszíjgyár. Vasipar: Buchwald Sándor. Fia (Szombat- hely). Deutsch és Wachsmann. Papíripar: Spiegel Vilmos (Kisszeben). Borovitz Manó (Kaposvár). Gombkötőipar: Wollák és Berkovics. Weil József. Kékfestőipar: Goldberger Sámuel és Fiai. Groszmann Mór (Pécsújfalu). Rosenfeld I. és Fiai (Újpest). (Nee pál). Kurzweil Bernát (Ince- völgy). Margulies M. Stern és Merkl. Leopold Sándor Fiai (Tatatóváros). Czettel és Deutsch. Berger és Márkus.

könyvnyom dákat. 391 Kesztyűipar: Polacsek A. melynek szellemi vezére Chorin Ferenc és Neményi Ambrus volt. A bányaipart is zsidók emelték közgazdasági jelentőségű magas fokra. Breitner Testvérek. A malomiparban. szövőgyárakat. Arany. vil- lamos telepeket. Hendl Mór. Zsidók által alapított és vezetett részvénytár saságok teremtették meg a Rimamurányi és a Resica-Aninai vasműveket. Grünstein Henrik. Concordia. Könyvnyomdaipar: Kunossy Vilmos és Már- kus Samu. Az ipar karöltve jár a kereskedelemmel a ter- . Wisinger Mór. ezüst. Stenger és Fleischmann. a Borsodit és az Eszter- gomit. Viktória. Hugó.és díszműárugyárak: Bachruch Α. a Magyar Általános Kőszénbányát. és zsidók mű ködnek legnagyobbrészt közre a hazai nagyipar fejlesztésében a Gyáriparosok Országos Szövet sége útján.zsidók alapították s fej lesztették a legnagyobb szénbányaműveket: a Salgótarjánit. Lujza és a Hitel bank malmai. Löfkovics Arthur (Deb- recen). melyeknek alapítói és igazgató ve- zetői túlnyomórészt zsidók voltak. mezei. kiemelendők a Gizella.és iparvasútgyárakat. az Északmagyarországit. Pannónia. Hengermalom. mely jelentős szerepre emel te a magyar liszt versenyképességét a világpiacon. Erzsébet. az ország számos he lyén termelő faipari telepeket. Mandl Henrik.. Roths berger Jakab. Ormai Mór. ruggyantagyárakat.

Gomperz Fülöp. Stern Ignác. 392 melés igazi értéket a terjesztés által nyer. (Nagykanizsa). Strasser Alajos. Herzog Mór Li- pót. Gutfmann S. Deutsch Gábor. Schreiber Dávid. Vilmos. Deutsch József. nemcsak az elhelyezés. Spitzer Gerzson. Az ország javát szol- gáló kereskedelem ezen tiszteletreméltó megala- pítói bele tudták vinni a magyar zsidó kereskedők tevékenységébe azt a szellemet. mely az anyagcserét szolgálja. S ezt a szolgálatot ugyancsak túlnyomó részt zsidók végezték. Schossberger S. Ullmann Károly és Weisz B. Eisenstdter Simon (Tes mesvár). Nagyipar és nagykereskedelem az ország köz- gazdasági életében mintegy a szív két kamrája. Neuschloss Simon. Goldberger Ferenc. melyeknek alapításában. s ha a kisipar terén kellő számban helyezkedett el a zsidó munkás. Adolf. de a közönség igényeinek kielégítése által is. mely számtalan ér és erecske útján élteti az egész szervezetet. úgy a kiskereske- delem jórészt zsidók kezében volt. De ipar és kereskedelem egészséges vérkerin- gése azon tápláléktól függ. szervezésében és vezeté- . H. ami a közgazdasági életben a hitelinté zetekben rejlik. A budapesti nagy pénzintézetek. A millennáris kiállítás ke- reskedelmi csarnokában a modern magyar keres- kedelem megalapítóinak arcképsorozatában a kö- vetkezők voltak láthatók: Abeles Dávid. Neuschloss Károly. mely hovatovább a legszélesebb körök elismerését vívta ki a keres- kedői pálya iránt s az ország tekintélyes közép- osztálya fokára emelte az azelőtt lenézett keres- kedőt.

Székely Ferenc. Kern Jakabnak. Ullmann Adolf olyan férfiak nevei. kik a magyar állam közgazda- sági történetében kiolthatatlanul biztosították em léküket közhasznú tevékenységükkel. szellemi kultúrájáért Mit alkottak s minő szolgálatot teljesítettek hazájuk javára s . Barta Ödön. A Pesten alakult első banknak. Weisz Fülöp. s a budai első takarékpénztár megalapításában Koppély (utóbb Harkányi) Fü- lopnék volt legkiválóbb része. előkelő helyet foglalná- nak el Európa bármely nyugati államában. nemcsak maguk létesítettek nagy ipartelepeket. mely nagyszabású munkát az egész világ elisme- résére az utolsó félszázad végezte.egy Kornfeld Zsigmond. Strasser Alajosnak és Wahrmann Mór- nak. S mit tettek a zsidók Magyarország közműve- lődéséért. a Pesti Ma- gyár Kereskedelmi Banknak megalapításában Ull- mann Mózesnek. MadarassyBeck Miksa és Gyula. Magyarország közgazdasági felépítésében. Wahrmann Mór. Kunewalder Lipótnak. szé- les látókörű férfiak állottak az intézetek élén. de magának az ál- lamháztartásnak szolgáltak hátvédül s szereztek tekintélyt a külföld előtt. Ε pénz- intézetek nemcsak az iparvállalatok és kereskedők hitelügyleteit bonyolították le. Krausz Simon. 393 sében zsidók jártak elől. A budapesti árú és ér- téktőzsde létesítésében legnagyobb érdeme volt Semmler Frigyesnek. Nagytehetségű. becsülettel vették ki részüket a zsidók. Jellinek Móric. a zsidónak született Lánczy Leó.

Chorin Zsigmond. de azért eléggé tekintélyes − sorozatát Pefrik (Kiszlingstein) Magyar könyvészet (3 kötet.. melyet zsidók az emancipáció előtt már gyakorlatban is művel- hettek. Deutsch Ernő. Baumgarten Egmont. könnyű szerrel megtalálhatja munkáiknak − ha nem is egészen kimerítő. Erős Gyula. 1860−1900). . mert áldásává váltak a ma gyár hazának Kezdjük az orvostudományon. Alföldi Izidor. Beck Soma. Berend Miklós. Edelmann Menyhért. Doctor Sándor. Detsinyi Frigyes. évig) című bibliographiai könyvekben. Deutsch László. Benedikt Henrik tanár. Áldor Adolf. Vegyük sorra a szellemi élet összes ágait. Áldor Lajos. művé szetben. − lehetetlenné teszik. Ehrenreich Lajos. Csil- lag Jakab. Cohn L. Blum Ödön. Donath Gyula. 1914. Az orvostudományi íróknak csak neveit közöl jük: Alapi Henrik tanár. 394 dicsőségére tudományban. Böke Gyula tanár. A jelen nyomdai viszonyok − bár nagyon tanulságos volna. Csatári (Grosz) Lajos. Elfer Aladár. amelyek joggal számíthat- nak közelismerésre. Brück Lipót. Engel Gábor. F. hogy az emancipáció áldásai váltottak-e ki a magyar zsidókból olyan erőket. Báron Jónás tanár. és Szinnyei Magyar írók élete és munkái (14 kötet. irodalomban. Brück Miksa. Epstein László. Ber- czeller Imre. Akit különösen érdekel a ma- gyár zsidó írók bibliographiája. hogy az emancipáció óta keletkezett s magyar zsidó orvo- sok tudományos kutatásainak teljes bibliographiá- ját adjuk e helyen.

Kállai Adolf. Frankl Izidor. Hertzka Imre. Renner . Hirschler Ignác. Konrád Márk. Pollák László. Halász Henrik. Gla- ser Marcel Henrik. Reich Miklós. Fenyő Ármin. Grosz Frigyes. Gold- zieher Vilmos tanár. Krishaber Su mon. Jakobi József. Honig Márton. Lévay Lajos. Mátrai Gábor. Popper József. Faragó Gyula. Moskovitz lg- nác. Politzer Alfréd. Falta Marcel. Kern Henrik. Frimm Jakab. Mitzger Tivadar. Klein Simon. Plesch János. Loewy Leó. Flesch Nándor. Fejér Gyula. Keppich Emil. Justus Jakab. Pfeifer Gyula. 395 Falkenstein Lipót. Grosz Albert. Frank Ödön. Purjesz Ignác. Grossmann Lipót. PreU sich Kornél. Műnk Manó. Irsai Arthur. Neubauer Adolf. Grosz Gyula. Koffler Adolf. Lőwy Samu. Mohr Mihály tanár. Potlatschek Arnold. Hirschler Ágoston. Fischer Győző. Herczeghy Mór. Mahler Gyula. Hetényi Lipót. Kriegler Mór. Hermann Adolf. Kövesi Géza. Lichtenberg Kornél. Kecske- méti Lajos. Reach Dezső. Frank Samu. Goldzieher Miksa tanár. Fischer Adolf. Frimm Antal. Fischer Jakab. Lősi Ede. Purjesz Zsigmond tanár. Liebermann Leó tanár. Onódi Adolf tanár. Popper Alajos. Lőw Sámuel. Mittelmann Bernát. Fejér Dávid. Grosz Lipót. Porosz Mór. Ráskai Dezső tanár. Feleki Hugó tanár. Kofrányi Adolf. Hasenfed Arthur. Grünwald Mór. Hasenfeld Manó tanár. Műnk Jakab. Pauncz Márk. Leszner Rezső. Friedrich Vilmos tanár. fier- czel Manó tanár. Reich Pál. Ranschburg Pál tanár. Fleischt Lajos. Major Antal. Lőwy Mór. Fenyvessy Béla. Feuer Nathaniel. Havas Adolf tanár. Manneberg Gyula. Fischer Aladár.

Vas Bernát. Báron Jónás. Tausz Béla. Schulhof Jakab. Zwillinger Hugó. Roth Vilmos. Schwimmer Ernő tanár. Sarbó Atrhúr. Ziffer Károly. mint Alapi Henrik. Tauszk Ferenc. Weinberger Miksa. Szenes Adolf. Unterberg Jenő. Tihanyi Mór. Wohl Mór. Salamon Henrik. Rózsa Félix. Sidlauer Ármin. Szalárdi Mór. Schàchter Miksa tanár. Szegő Kálmán. Szili Sándor. Weiszberg Zsigmond. Weisz Emil. Roth Adolf. hanem mint igazgató főorvosok. Salgó Jakab. Temesváry Rezső. Vajda Adolf. Schiff Ernő. Strauss Herman. Stiller Bertalan tanár. az egész emberiség áldására. Székely Lipót. Singer Bernát. Schermann Adolf. nemcsak hazánkban. Ziffer Emil. Rothmann Ár- min. Sze- nes Zsigmond. Steinberger Sarolta. Schwarz Hugó. de legs nagyobb részük idegen nyelven is közzétéve kuta- tatásaik eredményét. Winternitz Arnold tanár. Schütz Aladár. Rosenberg Izidor. Szili Adolf tanár. Schreiber Sámuel. Tolnai Bernát. Unterberg Hugó. Venetianer Jakab. 396 Adolf. Sümegi József. Schein Mór. Schuschny Henrik. Scháffer Károly. Wittmann Lázár. Roth Alfréd. Török Lajos. Stern Ignác. Ungár Adolf. Weisz Ferenc. Weisz Ede. Berczeller . Róna Sámuel. Olyan nevek. Vermes Mór. kik nemcsak az irodalomban szereztek dicsőséget a magyarságnak. Stern Samu tanár. Wallfisch Ferenc. Magasra kiemelkedő alakok foglalnak helyet e névsorban. Weins- berger Sámuel. Rózsay József. Benedikt Henrik. Wettenstein József. Schwarcz Ignác. vagy mint egyetemi tanárok a kathed- rán és a gyakorlatban is. Ε nevek viselői valamennyien előbbre vitték az orvostudományt.

Mohr Mihály. Klein Salamon és Zuckerkandl Emil. Vas Bernát kiolthatatlanul fognak élni a magyar orvostudomány történetében. mint ahogy az egyetemes orvostudomány történetében örökítették meg nevüket Benedikt Móric. Schächter Miksa. Berényi Sándor. Stern Sámuel és Stricker Salamon magyar zsidó származású bécsi. Fejér Gyula. Bleuer Mór. Beck Dénes. Onódi Adolf. Fischer Aladár. Berkovits Fe- renc. Az orvostudomány terén az emancipáció óta nem hoztak szégyent hazájukra a magyar zsidók. Szili Aurél freiburgi. valamint a közt és nemzetgazdasági irodalom gya- rapításán. Donath Gyula. Blau Vilmos. Grosz Gyula. Szili Adolf. Salgó Jakab. Kaposi (Kohn) Móric. Stern Samu. Biedt Arthur. Hasenfeld Manó. Vészi Gyula bonni egyetemi ta- nárok. Az orvostudomány terén kifejtett nagy mun- kásságon kívül kiváló tevékenységgel munkálkod tak közre magyar zsidók a jogi és államtudomány. Bihari Mór. Beck Hugó. Back Bernát. New mann Gyula. Havas Adolf. Ballay Lajos. Baumgar- ten Izidor. Török Lajos. Baumgarten Nándor. Hirschler Ignác. Berényi Pál. 397 Imre. Feuer Náthán. báró Herczel Manó. Ráskai Dezső. Temesváry Rezső. legnagyobbrészt mai napig el nem évült forrásművek szerzői: Arányi Miksa. Hermann Adolf. Szalárdi Mór. Politzer Ádám. Bleuer . Stiller Bertalan. Balogh Arnold. Kassowitz Miksa. Lichtenberg Kornél. Goldzieher Vilmos. Bamberger Béla. Schwimmer Ernő. Feleki Hugó. Rosenthal Móric. Tekintélyes a névsor. Réthi (Rosenthal) Lipót. Balázs Mór.

Pap Dávid. Kern Tivadar. Messinger (Medgyes) Simon. Friedmann Arthur. Körösi József. Ödönfi Miksa. Frank Sala. Breyer Soma. Palóczi Lipót. Havas Miksa. Neumann Sándor. Friedmann Ernő. Sátori . Gallia Béla. Kürti Dezső. Braun Ignác. Roth Pál. Kiss Mór. Goldstein József. Meisels Salamon. Leszlényi Imre. Futtaky Gyula. Gerő Viki tor. Braun Izidor. Chorin Ferenc. Horn Ede. Sarkadi Ignác. Kónyi Manó. Fischer Lajos. Mezey Ernő. Horovitz Simon. Deutsch Izidor. Geh léri Mihály. Márkus Dezső. Hazai Samu. Misner Ignác. Brachfeld Dezső. Révai Lajos. Fraenkl Sándor. Pikier Gyula. Moscovitz Iván. Breuer Albert. Honig Izsó. Darvai Fülöp. Kelemen Samu. Fodor Ármin. Reiízer Gyula. Neumann Károly. Maislis Mór. Reichard Zsigmond. Kálnoki Henrik. Fényes Samu. Mauthner Ödön. Leipt ziger Vilmos. Hertzka Tivadar. Daróczi Vilmos. Lévy Béla. Lőw Tivadar. Jellinek Arthur. Buchwald Lázár. Kondor Béla. Reinitz József. Friedmann Bernát. Pollák Illés. Ságody Gyula. Neumann Ármin. Palóczi Antal. Rosenberg Károly. Lederer Sándor. Jellinek Lajos. Karsay Sándor. Mil· hofer Sándor. Jónás Bernát. Fischer Jenő. Rusz Andor. Feleki Béla. Pólya Jakab. Blum Béla. Brüll Lipót. Gerő Ármin. Ne- menyi Ambrus. Lőw Antal. Pajor Ernő. 398 Samu. Jellinek Henrik. Fenyvessy Adolf. Lederer Béla. Fayer László. Franki Izidor. Gelléri Mór. Rósa Ferenc. Föl· diák Gyula. Fekete József. Radó Sámuel. Sándor Pál. Kornfeld Zsigmond. Hoffmann Mihály. Peisner Ignác. Hajnal Soma. Lőw Tóbiás. Fischhof Adolf. Deutsch Antal.

Wittmann Mór. Szántó Mihály. Weisz Berthold. Schwarz Félix. Szántó Menyhért. Zerkovitz Emil. Lőw Tóbiás főügyészhelyettes. Baumgarten Nándor közigazgatási bíró. Fayer László egyetemi tanár. Wolf Vilmos. hanem a jogi tudománynak a gyakor- latba való átültetésével is a magyarság díszére szolgálták hazájukat: Vázsonyi Vilmos volt igaz- ságügyi miniszter. Sicher- mann Bernát. Stiller Mór. Dévai Ignác. Vadász Lipót volt igazságügyi államtitkár. A jogi irodalom munkásainak névsorát kiegé- szítik azok. Ullmann Sándor. Grünhut Ármin. Schul- hof Géza. Szende Lajos és Márkus Dezső. Wolf Vilmos. kik mint jogi folyóiratok szerkesztői szolgálták a magyar jogtudományt: Balog Arnold. Ungár Miklós. Sebestyén Ede. Fodor Ármin kúriai bíró. Telkes Simon. Zerkovitz Zsigmond. Weinmann Fülöp. Tihanyi Lajos. Grün József. Sugár Ignác. Újlaki József. továbbá Márkus Dezső. Kovács Marcel kúriai bíró. Szántó Mihály miniszteri tanácsos. Vita Emil. 399 Miksa. Vajda Ármin. De nemcsak az irodalomban kifejtett munkás- ság révén. a ma- gyár büntetőjog reformátora. Schreyer Jakab. Vázsonyi Jenő. Visontai Soma. Vázsonyi Vilmos. Lévy Béla. Stern Róbert. Székely Ferenc. majd kúriai tanácselnök. Horowitz Lipót jogakadémiai tanár. Schwartz Izidor. a kereskedelmi jog legnagyobb magyarázója. Neu- . Baumgarten Izidor koronaügyészi helyettes. Neumann Ármin egyetemi tanár. Schiller Zsigmond.

kik valamennyien díszére váltak a magyarságnak. Földes Béla egyetemi tanár. az újak közül Schiller Bódog. kik a hithűséggel tanúsított jellemszilárdságukat is . 400 berger Ignác. hogy zsidó szü- löktől örökölték kiváló képességeiket és zsidók áldozatkészségéből fejlődtek. Baumgarten Károly. Sichermann Bernát. Brüll Ignác. Lánczy Gyula egyetemi tanár. a pesti ügyvédi ka- mara volt elnöke. Stiller Mór. de mint a közgazda- sági s orvostudományi téren sem számítottuk a zsidóság javára a hitehagyás erkölcsi bűnével meg- terhelteket. de akiket a köztudat már elfeledett. Erős a kísértés. Meszlényi Arthur. Bátaszéki Lajos. kik a magyar jogtudomány elsőrangú ékességei. Beck Hugó. Almási Antal. mint Csemegi Ká- roly a halhatatlan kodifikátor. Pollák Illés. Fazekas Oszkár. stb. úgy itt is csak azokra helyezünk súlyt. Rósa Izsó stb. Vaisz Sándor. Décsey Zsigmond. köztük a legkivá- lóbbak: Schreyer Jakab. Szegő Ignác kúriai bírák és tanácselnökök. Teleszky István volt igazságügyi államtitkár. Friedmann Bernát.. Baracs Marcel. Dombovári-Schulhóf Géza. Szász-Schwarcz Gusztáv egyetemi tanár. Neumann Rafael. stb. Rósa Kálmán.. Darvai Fülöp. kikhez méltóan sorakozik a jogi tudomány és az ügyvédi gyakorlat legmagasabb színvonalán állók hosszú sora. Lem gyei Aurél miniszteri tanácsos. Med- gyes Simon.. Pikier Gyula egyetemi tanár. Somló Bódog egyetemi tanár. Mózes László. Schwarcz Bertalan stb.. Pataki Gyula. Barna Ignác. hogy azokat is megemlítsük. Wittmann Ernő. Chorin Ferenc. Kelemen Mór. Mezei Mór. Visontai Soma.

Sas Andor. Krausz Jakab. Elek Oszkár. Körösi Sándor. Munkási Bernát. Prém József. Balassa József. 401 mérlegbe vetették. Fokos Dávid. hogy hazájuknak becsületére váljanak. Szilasi Móric. kit kitérése dacára sem tekintettek nemzsidónak. Rubinyi Mózes. Kallós Ede. Halász Ignác. Lederer Béla. a török nyelv s irodalom kutatásában Kunos Ignác. Heller Bernát. hogy nevüket örökre be- vésték a magyar kultúra történetébe. Más nyelvészeti körök művelésével különös érdemeket szereztek a magyar név dicsőségére a bolgár nyelv s irodalom körül Strausz Adolf. A leg- sajátosabb magyar érdekű tudományágban: a ma- gyár nyelv benső értékének. Hahn (Havas) Adolf. Bánóczi József. Nevezetes tényezőt alkot magyar zsidók tus dománya és irodalmi munkássága a magyar nyel· vészei és irodalomtört énekkutatás terén. Verő Leó. Gyalui Farkas. a magyarság néprajzának és irodalmának felderítésében oly becsülettel vet- ték ki részüket zsidók. egész nemzedéket nevelt az egyete- men a magyar nyelv művelésére. Har- mos Sándor. Kallós Zsigmond. az egyptomi emlékek történeti adás tainak felderítésében Mahler Ede. Kardos Albert. Simonyi Zsigmond. aki egymagában szerezte meg . Radó Antal. Rózsa Géza. Kertész Ármin. Perényi Adolf. valamint a magyar irodalmat külföldön terjesztő Kont Ignác nevét nem fogja elkerülhetni soha a magyar nyék vészét és irodalom kutatója. Vajda Gyula. Lederer (Gábor) Ignác. Reich Emil Roheim Géza. eredetére világot de- rítő rokonnyelveknek. s végül a na- gyok legnagyobbja.

a mohamedán kultúra leg- mélyrehatóbb ismerője. az amster dami kir. a szentpétervári cs. hitközség nyűg. a madridi Reale Academia de la His- toria. a philosophia doktora. kir. 402 az egész tudományos világ hódolatát a magyar név előtt: Goldziher Ignác. Nemzetközi Orientalista Kongresszus nagy arany- érmének tulajdonosa. tudományos akadémia. a Jewish His- toricai Society of England külföldi tagja. titkára. a bajor kir. hol a tagok személyi adatai közt a következők közöltetnek róla: „Goldziher Ignác. m.a budapesti Philologiai Társaság. tud. tud. akadémia. mely Goldziher nevét övezi. az American Oriental Society. tanára. udvari taná- csos. a porosz kir. Akadémia levelező tagja. igazi értékét leg- jobban jellemzi a Magyar Tudományos Akadémia 1917. Gesellschaft der Wis- senschaften. a kopenhágai kir. a helsingforsi Finnugor társaság. az aberdeeni egyetemen tiszteleti Doctor of Laws. a budapesti izr. az In- stitut Egyptien. a Cam- bridgei egyetemen tiszteleti Doctor Literarum. a stockholmi Vallás- történeti Társaság tiszteleti tagja. a göttingai Kön. a konstantinápolyi Magy. de nem éri el a tudományos világ hódoló elismerésének azon fo- kát. a londoni British Aka- demy. . az országos rabbiképző intézet tanára. a Deutsche Morgenländische Gesellschaft. r. A zsidó származású Vám- béry Ármin híreneve köztudomású. tud. a kalkuttai Asiatic Society. az angol Royal Asiatic Society. akadémia rendes. évi Almanachja. a budapesti egyetemen a sémi philologia ny. a VIII. akadémia. a hágai Koninklijk Justituut voor Nederlandsch Indie és a párisi Société Asiatique.

Guttenberg Pál. Lederer Ábrahám. Palágyi Menyhért. a Verein zur Erforschung Palaestinas (Lipcse) vá- lasztm. a zsidó származású Angyal Dávidon. Waldapfel János a magyar filo- zofia. 403 Tud. A magyarok történetének kutatása terén is állított a magyar zsidóság kiváló munkásokat. Fraknói Vil- mosón és Óváry Lipóton kívül is: Acsády Ignác és Marcali Henrik munkái forrásművek gyanánt fognak mindenkorra szolgálni. a Congrès international dHistoire des Religions és a Nemzetközi Orientalista Con- gressus állandó központi bizottságának tagja. a Felső Oktatási Egyesület. Alexander Ber- nát. paedagógiai és aesthetikai ismeretek törté- netében mindenkor jelentősek lesznek. valamint a magyar származású Stein Lajos berlini egyetemi tanár.úttörő volt a ma- gyár zsidók és a szombatosok történetének fel· derítésében Kohn Sámuel s jeles nevet vívott ki a művészettörténet kutatása körül Meller Simon és Diner József. tagja. Dux Adolf.” Nagyon súlyosan esik Goldziher neve abba a mérlegbe.és földrajzismeret terjesztése körül Hatsell . Bánóczi József. De említést érdemel a hazai tör- ténet. ki ugyancsak tiszteletet tudott szerezni a külföldön a magyarság számára. Silberstein Adolf. Kármán Mór a „praeceptor Hungariae”. Adott a magyar zsidóság kimagasló alakokat a magyar közművelődés előmozdítására a bölcse- leti és neveléstudomány terén is. mely a magyar névnek a világkultúrába való bekapcsolódását értékeli. a Magyar Néprajzi Társaság. Sebestyén Károly. Intézet igazgatótanácsának tagja.

Báumel Ede. Hári Pál. mint Stein Aurél indiai utazóé is. Staub Móric. hogy a tudományos érték meg- állapításának illetékes fóruma a Tudományegye- tem és a Tudományos Akadémia − akire e kettős forum állapította meg. Pfeifer Ignác. Kánitz Ágoston. Pfeifer. mely nevek közül Darvai. Szilasi Jakab. Bátori Ármin. mint a hazai művelődés előmozdításában. Silberstein Salamon. Witt- mann Ferenc. Perl Ede. ki hazájának közművelődését akarta szolgálni. Steiner Simon. Déchy Mór. Neumann Samu. Kánitz. Lasz Samu. Kobold Ármin. midőn nagyértékű ajándékával megvetette a Nemzeti Múzeum egyptomi osztá- lyának alapjait. Erdélyi Izidor. hogy javára válik a hazai . Messinger Károly. Fa- ragó Lipót. 404 Ignác kartográfus is. Róna Zsigmond. ki büszkén vallja magyar származását. König (ki csak halála előtt tért ki). Réthy Mór. Schulhof Lipót. Perényi Sándor. Schlesinger és Wittmann a magyar kultúra közkincsei közé tartoznak. Péchy. Roth Samu. Reif Jakab. All- mann Jakab. Fejér Lipót. Liebermann Leó. Weiser István. Fejér. A mathematika és a természettudomány ösz- szes ágaiban is közreműködtek magyar zsidók úgy az egyetemes előbbrevitelében a tudománynak. Frank- furter Ármin. Grossmann Vilmos. Szilágyi Gyula. László Ede. Schlesinger Lajos. Mahler Miksa. Kurlánder Ignác. valamint Herz Miksa bey kairói mérnök. Fleischer Antal. Tagadhatatlan. Blau Ármin. Hári. Erdős Miksa. Kont Gyula. Darvai Móric. Pilitz Vil- mos. Braun Gyula. Réthy. Deutsch Lajos. épp- úgy.

Brett Mór. Bató J. Árvay József. Mars czali Henrik történész. Déchy Mór geográfus. Hogyó Samu. Lipót. Szilasi Móric nyelvész. Ónody Adolf gégetanár. Pólya Jakab nemzetgaz dász. Bún Samu. Akin Károly mathematikus. Kanitz Ágost botanikus. A kiváló fér fiak. Back Izrael. Hirschler Ignác szemorvos. Buxbaum Henrik. Munkácsi Bernát nyelvész. Bloch Samu. Bányai Jakab. Goldziher Ignác őrien tálista. Zsidó egyetemi. Balog Mór. Schlesinger Lajos mathematikus. az joggal foglal helyet a magyar zsidók pantheonjában. Ehrentreu J. A szellemi foglalkozások legkevesebb babért termő talaján. Fayer László jogtudós. Erényi Mór. Kunos Ignác turkologus. Fejér Lipót mathematikus. Faludy Miska. Berényi Salamon. Körösi József statisztikus. Barna Jónás.. a következők: Altmann Mór. Rózsay József főorvos. Deutsch Jakab. Halász Ignác nyelvész. Bein Károly. a tanítói pályán is sok jeles erőt adott a magyar zsidóság a hazának. Barna Ignác. Alexander Bernát böl- csesz. Braun Sándor. Erdélyi Lipót. Arenstein La- jos csillagász. König Gyula mathematikus. Wittmann Ferenc physikus. Réthy Mór mathematikus. Mahler Ede egyptologus. Csajági Béla. Cohn József. illetve műegyetemi tanárok és akadémikusok voltak: Acsády Ignác történész. Fenyvessy . Faludi János. 405 tudománynak. Ehrenthal Mór. Bartos Fülöp. Bánóczi József irodalomtörténész. Csukási Fülöp. kik a tankönyvirodalomban közismert nevet vívtak ki maguknak s akik ismeretek terjesztése mellett erkölcsre tanították és honszeretetre ne vélték a serdülő ifjúságot.

Stricker József. Sziklás Adolf. Schill Salamon. Révai Miksa. Müller Adolf.. Fischer Simon. Schlesinger Lipót. Garai Ε. Pataki Si- mon. Szép József. Schön Dávid. Roder Adolf. E. Leszlényi Imre. Lőwy Adolf. Schön Bernát. 406 Adolf. Kohn Salamon. Schwarcz Mór.. Stern Ábrahám. Radó Vilmos. Sasvári Béla. Königsberg Sá- muel. Rottenberg Μ.. Lőwy Anna. Mendl Lajos. Ro- senberg József. Hoffmann Mór. Vértes József. Mann heim József. Sümegi F. Szemere Samu. Klauber János. Hajnal Márton. Szenes Adolf. Frank Mór. Pásztori Lipót. Pollák Kaim. Gold berg Rafael. Flesch Miksa. Lévai Izor. Kondor Ignác. Szirmai József. Havas Károly. Székely Mór. Halász Náthán. Krausz Jónás. Handler Márk. Gyula. Palóczy Lipót. Szegfi Alfréd.Gyulai Béla. Schlesinger Sámuel. Győri Adolf. Krausz Bernát. Szép Lipót. Spitz J. Kleinmann (Kármán) Mór. Reich Ignác. Schwarcz Márton. Hajnal Adolf. Mayer Adolf. Singer Adolf. Stricker Simon. Herzog Emil. Löffler Jónás. Stern M. Kuttner Sán- dor. Kilényi Mór. Spitzer Lipót. Landsberg Bernát.. Singer Izrael. Lerner Vil- mos. Kohányi Sámuel. Fischer Ármin. Günsz Áron. Pollacsek Mór. Forrai Soma. Hazai Hugó. Rosenberg Sámuel. Nobel József. Ujassy Farkas. Natonek Dezső. Schütz Manó. Stern Mór. Klingenberg Jakab. Rosenmëyer Izsák. Szirtes Ignác. Schaffer (Szántó) Éliás. Lévai Miksa. Schönfeld Farkas. Knopf1er Sándor. Ν. Kohn Fülöp. Guttmann József. Lakner Mór. Leó. Neumann Soma. Goldherger József. Hajnal Jakab. Füredi Ignác. Vil- . Flesch Mór. Herczl Márk. Reich Manó. Singer S.

Ziliz Mór. Földes Arthur. Weisz Gábor. Virányi Gyula. Weber Soma. Hevesi Lajos. Farkas (Wolfner) Pál. novel- Iákkal. Bródy Zsig- mond. Balassa Ármin. melyeknek viselői az emancipáció óta eltelt ötven esztendő alatt költeményekkel. Fái Jakab Béla. Földes Imre. regényekkel. Dux Adolf. Gelléri Miksa. Hazai Hugó. Vogel Ignác. Zsengeri Samu. Barna Izidor. Faragó Jenő. Csillag Mór. Béla Henrik. Bárdi Ödön. Haber Samu. Epstein Gyula. Gyalui Farkas. Guthi Soma. Ignotus (Veiglsberg Hugó). Hevesi József. Adotté a magyar zsidó ság az emancipáció óta olyan írókat a magyar szépirodalomnak. Arányi Dezső. Földes Árpád. Hajdú Miklós. Füredi Mór. Devecseri Ignác. Incze Henrik. Kálnoki Izidor. Heltai Jenő. . tárcákkal. Büchler Regina. Gerő Attila. Kabos Ede. Feleki Sándor. Dóczy Lajos (még mint zsidó jutott hírnévhez). Halász Gyula. Ágai Béla. 407 lányi Henrik. Ivánfi Jenő. Virányi Ignác. Forgó bácsi). Béldi Izor. Csillag Károly. Gerő Károly. Bródy Sándor. Karczag Vilmos. Ágai Adolf (Porzó. kik joggal részt kérhetnek abból az elismerésből. Herzfeld Mari. úti leírásokkal vagy drámai művekkel gyarapították a hazai szépirodalmat. Deréki Antal. Höllischer Fülöp. Bácskai Albert. Fehér Dezső. mely megilleti a hazai közműve- lődés előmozdítóit Csak neveket sorolunk fel. Gerő Ödön. Farkas Albert. Bogdányi Mór. Engel Gyula. Falk Zsigmond. A tudomány legkülönbözőbb ágain kívül a közművelődés terjesztésének leghatékonyabb té nyezője a szépirodalom. Zalai Márk. Forrai Soma. Hugó Károly.

Körös Mihály. Sebők Zsigmond. Végül tekintsük át azoknak tekintélyes sorát. Lányi Mór. Földes Imre. Lengyel Laura. Ignotus. Szomaházy István. Rózsa Miklós. Szomory Dezső. Patai József. Márkus József. Székely Leó. Sas Ede. H.. Feleki Sándor. Ungár A. Molnár Ferenc. Silberstein Adolf. Szántó Kálmán. Lőw Vilmos. Dóczy Lajos. Lenkei Henrik. Szomaházy István. Radó Vilmos. Kóbor Tamás. Tábori Róbert. Tábori Kornél. Róna Béla. Kóbor Tamás. Lévai Adolf. Varsányi Gyula. Radó Antal. Peterdi Andor. A felsorolt nevek közül nem mindegyiket övezi az osztatlan elismerés koszorúja. Molnár Jenő. Farkas Pál. Szécsi Ferenc. Zerkowitz Szidónia. Vészi József. Spitzer Henrik. Elég hosszú névsor harminc esztendő tartamához mérten. Tábori Róbert és Timár Sza- niszló neveivel számolnia kell a magyar irodalom- történetnek. Pásztor Árpád. Ullmann Béla. Merkl Adolf. Milkó Izidor. köz- kincsét képezi a magyar szépirodalomnak. Szegfi Mór. Hevesi Lajos. Heltai Jenő. Lenkei Lajos. Bródy Sándor. Mezei Sándor. de Ágai Adolf. 408 Kiss József. s amit és amiként írtak. Szilágyi Géza. Szatmári Mór. Sasvári Ármin. Sebők Zsigmond. Komor Gyula. Sajó Aladár. Popper Vilma. az . Miskol- czi Henrik. Szabolcsi Lajos. Kabos Ede. Loewy Lipót. Radó Sámuel. Kákái Emil. Sirfger Mihály. Lovas Gyula. Timár Szaniszló. Roboz Andor. kik a magyar zsidóság szolgálatában állva. Kiss Jó- zsef. Dux Adolf. Kisteleki Ede. Molnár Ferenc. Lőwy (Lendvay) Miklós. Stadler Károly. Palágyi Lajos. Makai Emil. Márkus Miksa. ötvös (Silberstein) Adolf.

Fé- nyes Mór. Friedmann Gyula. Feldmann József. H. Dávid Gyula. kik messze hazánk határain túl szereztek dicső- séget a magyarságnak s kiknek tudományos alko- tásait forrásmunkákul használják a külföld keresz- tény theologusai. Bernstein Béla. Deutsch Emánuel. Bacher Simon. Teitel Mór. Eisler Mátyás.új irodalmat teremtettek meg: magyar nyelvű zsidó szónoki theologiai és történeti iro- dalmát. Austerlitz Mayer. . Bergel József. Elzász Bernát. Deutsch Henrik. Gabel Gyula. társadalmi életben és tudományos té- ren a magyarság szellemében fejtettek ki nevelő hatást. Α. BÜCHLER SÁNDOR. BACHER VILMOS. Ehr- lieh Mór. Drechsler Miksa. 409 emancipációt követő korszakban szószéken és iro- dalomban. FASSEL B. hogy nincs a zsidó vallás és a zsidóság tör- ténetének olyan kérdése. Frisch Ármin. BLOCH MÓZES. Friedlieber Ignác. Erényi Jakab. Gerson József. BLAU LAJOS. Blumgrund Naftali. Áldori Bertalan. Számos kimagasló tudós emelkedik ki a névsorból. Adler Vilmos. melyről kellő tájékozó- dást ne szerezhetne az érdeklődő magyar nyelven. Ellen- berger Henrik. Diamant Gyula. Ehrentheil Mór. BÜCHLER ADOLF. Borsodi Jó- zsef.. Goldberger Zsigmond. Adler Lipót. Graf Gyula. Flesch Ármin. Cohné József.. Gabel Jakab. mely méltóan sorakozik hazánk egyéb fe- lekezeti irodalma mellé s mely immár oly terje- delmű. Friedmann Dávid. Bárány József. A névsor a következő: Adler Illés. Beck Mór. Goldberg Rafael. Goldstein Μ. Dessauer Gyula. Edelstein Bertalan. Fischer Gyula. Gold- schmied Lipót.

KOHUT SÁNDOR. Neumann Ede. Landesberg J. Lőwy Ferenc. LŐW LIPÓT. Lebovics József. Kecskeméti Ármin. Partos Sámuel. Reich Móric. Α. HELLER BERNÁT. Mandl Bernát.. Leipniker Márkus. Heilprin Mihály. Joseffy Vilmos. Singer . Neumann Vilmos. Rubinstein Mátyás. Lang felder Dávid. Lőwy Mór. GUTTMANN MIHÁLY. Grün Salamon. Mandelbaum Ármin. Schwarz Gábor. LŐW IMMÁNUEL. Grün Izrael. Richtmann Mózes. KOHN SÁMUEL. KAYSERLING MAYER. Heves Kornél. Rosenstein Mór. Herskovits Mózes. Schwarz Miksa. KAUFMANN DÁVID. Natonek József. KISS ARNOLD. KECSKEMÉTI LIPÓT. Rosen- zweig Ignác. Krisháber Béla.. Rosenfeld Henrik. Noszhév Simon. KLEIN MÓR. Singer Bernát. Klein József. Linksz Ignác. Lipót. Lőw Albert. Silberfeld Jakab. Roth Áron. SCHILLER- SZINESSY SALAMON MÁRK. Horowitz József. Reich Henrik.. 410 Grossmann S. Hoffer Ármin. Schnitzer Ármin. KRAUSZ SÁ- MUEL. Hoch- muth Ábrahám. Rudolfer Antal. Seit- mann Lajos. HEVESI SIMON. Hirsch Márk. Kompolti Ábrahám. Schönfeld Lipót. Hirschfeld Ignác. Rosenberg Sándor. Porges Lajos. Reiss Dávid. Rechnitzer Mózes. Hoffmann Emil. Marczali Mihály. Lőwinger Adolf. Klein Miksa. Schuck Salamon. Raab D.KOHLBACH BER- TALÁN. Horvát Dezső. Pollák Miksa. S. Schlesinger Sámuel. SCHREINER MÁRTON. Perls Ármin. Hübsch Adolf. Honig Ábrahám. Herzog Manó. Junger Mór. Klein Dezső. Kohn E. Rosenberg Ede. Nádai Gyula. L. Grünzweig Adolf. Klein Salamon. Rapaport Béla.

1869-ben alakult s már megalapításakor nagy ér- demet szerzett azzal. hogy a kiadók és terjesz- tők nélkül nem juthatott volna el hazánk a kultúra jelen fokára. 1874íben a Wodianer Fülöp. 411 Jakab.” Kultúrát terjesztő könyv kiadói tevékenységről hazánkban tulajdonképen csak 1867 óta lehet szó − a Révai Testvérek cég. valamint az Aufrecht és Goldschmied. Weiszburg Gyula. Spira Salamon. „A könyvkiadó a nemzet legbecsesebb. Weisz Mór. 1887íben a Deutsch Zsigmond cég. Süsz Ignác. de írók és olvasók tu- datában vannak annak. Stier József. Abonyi. Steiner Már kus. Wiener Márkus. Beniczkiné. regényeit. WEISZ MIKSA. WELLESZ GYULA. 1872-ben alakult a Zilahy Sámuel cég. 1885-ben a Singer és Wotfner. kezelője és fejlesztője. Ziegler Ignác. A tudományos és szépirodalmon ki vül nagy érdemet szereztek a zenekultúra terjedés . Szterényi Albert. Gabányi stb. 1880-ban a Robicsek Zsigmond. Nem részletezhetjük itt valameny- nyi kiadónak könyvészetet. de ő biztosítja az írónak nyugalomban vájó munkássá- gát s ő viszi a szellem legbecsesebb kincsét az ör szag minden részébe. Steinherz Jakab. melynek zsidó megalapítója Révai Sámuel volt. Urbach Henrik. Wiesner Henrik. legna- gyobb és örök értékeinek gondozója. Vágvölgyi Lajos. Spira Jakab. Vajda Béla. hogy felvette nagy áldoza- tok árán a küzdelmet a ponyvairodalom ellen s kiadta Jókai. a könyvkiadó kereskedő. De a magyar zsidóknak a hazai tudomány és kultúra terjesztésében való részvétele kapcsán meg kell néhány szóval emlékeznünk a könyvkiadókról is. Igaz. Ungár Simon.

Nádor Kálmán. Vajda Zsigmond. Szenes Fülöp. Rottmann Mozart. Donath Gyula. Körmendy Ervin. Herzl Kornél. Füredi Richárd. Perlmutter Izsák. Hatvány Ferenc. Fülöp. Zádor István. Vadász Miklós. A magyar festőművészet dicsőségére a követ- kezőket adta a hazai kultúrának a magyar zsidó- ság: Ádler Mór. Glatter Ár- min. Márk Lajos. Horowitz Lipót. Bárd Ferenc. Zilzer Antal. az emancipációt követő harminc esztendőben kiváló művészeket is adott a magyar zsidóság a hazának. Faragó Géza. Totnay Ákos. IványiíGrünwald Béla. Podvinetz Erzsébet. Feledi Tivadar. Glatter Góth Móric. A magyar szobrászművészet a következőket köszönheti a magyar zsidóságnak: Barcza Lajos. László Fülöp. Frank Frigyes. Gárdos Aladár. Basch Gyula. Basch Árpád. Baditz Ottó. Körmendy Jenő. Bihari Sándor. művészeket. Zipser és König cégek. Herman Lipót. MagyanManm heimer Gusztáv. Skutetzky Döme. Ligeti Miklós. Rubovics Márk. Beck Ő. Köbér Leó. Timár Miksa. Brück Lajos. 412 sét előmozdító kiadók közül: Rózsavölgyi és Társa. kik a legszigorúbb mértékkel mérve szereztek maguk- nak elismerést s vívtak ki dicsőséget az egész mű- veit nyugaton a magyarságnak. Kövess Izsó. * Ebben a korszakban. . Geiger Richárd Gellért Géza. Till Ödön. Brodszky Sándor. Katona Nándor. Brück Miksa. Halmi Arthur. Fényes Adolf. Knopp Imre. Frank Lajos. Lakos Alfréd. Erdei Viktor.

Fény ves Jenő. A magyar névnek örök dicsőséget szerzett Gold mark Károlyon kívül mint kiváló zeneszerzők ír- ták be nevüket a magyar kultúra történetébe: Kál- mán Imre. De a képzőművészeti kultúra előmozdításában nemcsak azok − noha legelső helyen − érdemel- nek említést. Vágó József. Kardos 1st ván. Számos ily helyes érzékkel bíró műgyűjtő van a hazai zsidóság körében. hanem azok is. Krausz Mihály. Székely Arnold. Mint zeneszerzők és művészek: Ábrahám Pál. Pogány Móric. kik teremtő erejükkel létrehozzák az alkotásokat. A zeneművészet kultúrfejlesztő munkájával sem maradt adósa hazájának a magyar zsidóság. Kohner Adolf báró. Lajta Béla. Róna József. Konti József. Teles Ede. Márkus Géza. Major J. Vágó László és Wellisch Alfréd. Baumhorn Lipót. Jemnitz Sándor. A képzőművészeten kívül az építőművészet nek is adott a magyar zsidóság jeles alkotásokat teremtő erőket. akik műgyűjtők. elő- segítik a művészek tehetségének teljes kibontako- zását. Balabár Imre. Köztük a legkiválóbbak: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos. Vedres Márk. Kosa György. Weiner Leó. Szeghő János. Mint zenekritikus . Popper Dávid. Radó Aladár. Siklós Albert. 413 Murányi Gyula. Reinitz Béla. Zágon Géza Vilmos. Pártos István. Nemes Marcel és Wolfner Gyula. Brüll Jenő. Szirmai Albert. Jakóbi Viktor és Verő György. de különösen ki- válnak − éppen a művészek fejlődésére gyakorolt hatásuknál fogva − Ernst Lajos. Gyula. Zerkowitz Béla. Horovitz Pál. Bátor Izidor.

kiket valóban közelismerten közhasznú munkásságukért a királyi kegy főrendiházi tagoknak nevezett ki. Beck Vilmos.Kornfeld Zsigmond báró bankigazgató. Fabó Bertalan. Gál Gyula. kiket az emancipáció óta or- szággyűlési képviselőknek választottak meg egyes kerületek. Déri Jenő. Arányi Dezső. Fáy Szerén. . Végül a magyar zsidóknak az állami közélet ben a törvényhozásban való részvételéről tegyen tanúságot azon kiváló férfiak sora. szerkesztő és nagy philantrop. Lévay Henrik báró. Ivánfi Jenő és Rózsahegyi Kálmán. Erdős Richárd. Farkas Sándor. 414 sok kultúrafejlesztő tényezőt alkottak: Brück Gyula. Hirschler Ignác orvos. Handel Berta. Ellinger József.mint énekművészek pedig: Eibenschütz Róza.Chorin Ferenc jogtudós és az országos gyáripar fejlesz- tője. Főrendiházi tagok voltak: Bródy Zsigmond hírlapkiadó. a biz- tosító intézmények fejlesztője − Sváb Károly föld- birtokos. Beregi Oszkár. Kovács Sándor és Molnár Géza. Szamosi Elza. Dalnoky Béni. Szilágyi Arabella.Dr. Az előadóművészet terén mint drámai erők előkelő helyet töltöttek be: Törökné Delli Emma. Ormódy Vilmos. Weisz Manfréd báró gyáros. Ney Dávid. Gábor József. Rózsa S. Zádor Dezső. Hatvány-Deutsch Sándor báró gyáros. Fenyvesi Emil. a hazai biztosító intézmény megalapítója. Lajos. valamint azoknak díszes sora.

Leitner Adolf. Dézsi Géza. Mezőfi Vilmos. Kulinyi Zsigmond. Heltai Ferenc. Visontai Soma. melynek területén ugyancsak be csülettel szolgálták hazájukat magyar zsidók. Schiller . Márkus Miksa. Madarassy Beck Gyula báró. Révai Mór. Szatmári Mór. Ullmann Sándor. Mezei Ernő. Sámuel Lá- zár. Lányi Mór. Mandel Pál. Farkas Pál. 415 Országgyűlési képviselők voltak: Arányi Miksa. Nagy Sándor. Jetiinek Arthur. Kardos Samu. Hirtenstein Lajos. Hajdú Frigyes. Vadász Lipót. Neumann Ármin. Wahrmann Mór. kik tevékenységük minden mozzanatával a haza javát szolgálták s egyénisé- gük makulátlanságával becsületére váltak a ma- gyar zsidóságnak. Darvai Fülöp. Mint szerkesztők és publicisták még az emancipáció előtt kimagasló Dux Adolf. Gelléri Mór. Pető Sándor. Beck Marcel. Rosenberg Ignác. Nemes Zsigmond. A politikai közélet leghatékonyabb tényezője a hírlapirodalom. Weisz Berthold. Heltai Ferenc. Pataki Bernát. Mezei Ernő. Rothauser Miksa. Rosenberg Gyula. Ság Manó. Molnár Jenő. Krausz Lajos. Vészi József. Futtaki Gyula. Barta Ödön. Kessler József. Popper Ármin báró. Mezei Mór. Bródy Ernő. Vázsonyi Vilmos. Kelemen Samu. Falk Miksa. Bakonyi Samu. Horn Ede és Ludassy Móric mellé méltóan sorakoztak az egyen jogusítás után: Bródy Zsigmond. íme a magyar zsidóság tulajdonképeni hiva- tott reprezentánsai. Sándor Pál. Rajk Aladár. Fried Lajos. Radó Sámuel. Wolfner Tivadar báró. Markbreit Gyula. Horn Ede. Szúnyog Mihály. Mende Bódog. Neményi Ambrus.

gazdasági és közművelődési fejlődésének szolgálatába. hogy a magyar zsidóság az emancipáció ál- tal hozzá fűzött várakozásokat méltóan be is telje- . 416 Zsigmond. Silberstein-Ötvös Adolf. Sebestyén Károly. Szatmári Mór. csak neveket soroltunk fel. tartózkodtunk viselőik munkásságának s a haza közjavát szolgáló tevékenységének nyomatékos ki színezésétől. mely mögött végnélküli számban foglalt he- lyet a magyar zsidóság kisnevű. melyeknek viselői igaz magyar lélekkel helyezték tollúk minden vonását a haza politikai. mint a magyar zsidóság képviselői közelismerten becsű lettel járultak a hazának azon magaslatra való emeléséhez. Ezek az iparosok. Sfurm Albert. Singer Zsigmond. A névsor azonban csak a törzskart adja. ám a be mutatott törzskar. kereskedők és közgazdászok. tudósok. kiket úton-útfélen a haza legjobb- jai közt emlegetnek. Íme ezek képviselték csak egy emberöltővel az emancipáció után a hazai zsidóságot a millenáris Magyarország közművelődési és közgazdasági ál- lapotában. Közismert és közbecsült nevek. Úgyszólván csak neveket soroltunk fel. mert a magyar kultúra köztudatában élnek. Vészi József. de közhasznú munkát végző s kisebb-nagyobb kör- ben becsülettel érdemet szerzett tagja. amelyen a millenáris dicsőség fénye övezhette. mely fényes bizonyítékát adta annak. művészek és írók. Veiglsberg Leó. csak olyano- kat emeltünk ki. vagy névtelen.

Amikor még a keresz tény egyházak közt is dúlt a vallási jogegyenlőség miatti küzdelem. 1868 szeptem- berében került csak nagy viharok után tető alá „a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek haszonossága”. mint” értékre nézve figyelmet ki nem kerülhető tényezőjévé vált a magyar kul túrának. élükön Mezei Móriccal. mely törvényjavaslat szőnyegre hozásakor Csengery Imre előadó tette először hi- vatalosan szóvá a zsidók vallásának egyenjogúsá- . A magyar zsidóság teljes tudatában volt a ki- lencvenes évek elején a maga értékének s a haza magas fokra emelt kulturális fejlesztése körül szer- zett érdemeinek s ebben a tudatban mélyen fáj- lalta. de hiszen akkor még az uni táriusoknak sem volt rendben a szénája és sok ke serves összeütközés tette kétségessé általában a hazai protestánsoknak is teljes vallási egyenjogú ságát a katholikusokkal. VII. úgy számra. 417 sítette. az emancipációért folyta tott küzdelmeikben. hogy még mindig csak másodrangú pol- gára az országnak. különösen a millenáris ünnepségre előkészülő években. FEJEZET. Recepció és autonómia. Ezt a megalázást érezték − és annak kifejezést is adtak − a magyar zsidók vezérférfiai. Vallása még mindig nem volt befogadva a hazai többi vallással való egyenrangú ság sorába. hogyan számíthattak volna ak kor méltánylásra a zsidók Egy évvel az emancipáció után.

Simon József. törvényhatóságokkal és községekkel szemben ugyanazon jogokat bizto sítsa. évi de- cember 23-án tartott üléséből kifolyólag került em- lékirat a kultuszminiszter elé. Persze az 1883. de annál . Rósa Izsó és Fenyvessi Adolf indít- ványára. mely az országban létező elismert. úgyneve- zett törvényesen bevett vallásfelekezeteket meg- illeti”. február 22-én tartott gyűlése határozta el Mezei Móric. hogy a törvényi hozás legközelebbi ülésszakában törvény alkottass sék. év a hazai anti- szemita dagály csúcspontját képezte. Azóta zsidó körökben folyton ébren tartották a kérdést s nem mulasztottak el semmi alkalmat. s így amint a zsidók vágyakozása érthető.és közoktatásügyi mi- nisztert: „méltóztassék oda hatni. Majd a községkerületi elnökök 1883. hogy épp ab- ban az időben új zsidókérdéssel tetézze az izgal- mákat. hogy a kormá- nyok figyelmét föl ne hívják annak megoldására. úgy megérthető a kormány hallgatag húzódozása is. hogy a teljes jog- biztonság sáncai mögé kerüljenek. hogy a magyar zsidóság egyeteme felfo- lyamodással kéri a vallás. Már az egyetemes kongresszus 1869. mely a magyar zsi- dók vallásának és hitközségi életének mindazon jogok törvényes biztosítását kéri „melyek az or- szagban létező törvényesen bevett vallásfelekezet tekét megilletik”. A kormány bölcs hallgatásba merült. mely hitfelekezetünk közegeinek és községi testületének ugyanazon önkormányzati jogot és általában az állammal. 418 gára vonatkozó méltányos kívánságot.

Mezei Ernő. 419 hangosabb tárgyalások folytak a zsidó közvéle- ményt ébrentartó és irányító körökben. Köréjük sorakoztak Lőw Immánuel. Márkus Dezső. A rendelet nagy izgalmat váltott ki a katholikus papság körében. Fleischmann Sándor és a református vallású Zempléni Árpád. LIII. Végre gróf Csáky Albin kultuszminiszter belátta a protestánsok jogos sérelmét s 1890 február 26-án szigorú körrendeletet küldött szét az egyházme- gyei és a törvényhatóságokhaz az elkeresztelések meggátlása és a fennálló törvény tiszteletben tar- tása ügyében. kik a katholikus lelkészek által foganatosított eb keresztelések miatt tehetetlenül panaszkodtak. a törvény életbelépte óta tűrhetett len állapotok fejlődtek ki a protestánsok kárára. gyakran összeütkö zésben is megvitatták és előkészítették a kérdést. Rosenberg Sándor. hiába ren dezte az áttérések s főleg a vegyes házasságokból született gyermekek vallásának s anyakönyveitek tésének ügyét. mely a vallásdogmák . A Magyar Zsidó Szemlében Mezey Ferenc szolgálta súlyos tollal a szent ügyet. a ki- tartásra buzdítás. az Egyenlőségben Szabolcsi Miksa és Vázsonyi Vilmos fogta éles pengére a kérdést. de a kormánykörök semmi haj- landóságot sem mutattak a cselekvés terére való kilépésre. Közel évtizeden át folyt a lelkes cikkezés. Perls Ármin. Hiába sza- bályozta az 1868. mely munkába vette a recepció ügyét. Felszínre vetődött azonban egy másik kérdés. kik min- den oldalról megvilágították. törvénycikk a keresztény vallások egymásközti viszonosságát. Ullmann Sándor.

évi költségvetési vita . Csáky Albin kultuszminiszter. az 1891. Így tehát a katholikus alpapság ok nélküli el- lenszegülése idézte elő a kormánykörök és a kép- viselőház nagy többségének erélyes elhatározását. 420 ba és a lelkiismereti szabadságba való beleavatko- zásnak minősítette a miniszter rendeletét. hogy a vallás szabad gyakorlatáról és a polgári há- zasságról törvényjavaslatokat terjesszen elő”. s határozati javaslatot nyújtott be mely szerint: „a képviselőház utasítsa a kormányt. Ε reformtörvények. nyílt harcot hirdettek a rendelet ellen. hogy egyházpolitikai reformtörvények gyűjtőneve alatt olyan törvényeket léptessenek életbe. évi költségvetés-tárgyalás során a kultusztárcával kapcsolatban széles medrű vita színhelye volt a képviselőház is. mely utóbbi javaslatot a ház túl- nyomó többsége el is fogadta. A rendelet védelmére kelt Szápáry Gyula miniszter elnök. amely pedig semmi mást nem követelt. mint az illetékes lelkészségek adminisztratív értesítését a helyes anyakönyvelés céljából. Eleven izgalomban tartotta az ügy az egész országot s az 1891. Irányi Dániel volt az első szónok. melyek által teljesen elkerülhetővé válnék állam és egyház összeütközése. s határozott ellenszegük lést. majd Szivák Imre nyújtotta be határozati javaslatát „a polgári anyakönyvek be- hozatalára vonatkozó törvényjavaslat beterjesz- tése tárgyában”. kik súlyos vádakkal illették a katholikus alpapságot a kultur- harc felidézéseért. melyeket a ke- resztény vallások közötti viszonosság be nem tar- tása tett szükségessé. ki éles bírálatba fogta a katho- likus papságot.

továbbá az 1892. A keresztülvitel végzésére s az ügy szór- galmazására a nagygyűlés szűkebb bizottságot vá- lasztott. Mezey Ferenc. 1892. évi költségvetési vita alatt ugyancsak Irányi által benyújtott s majdnem egyhangúlag elfogadott határozati javaslat a vallás szabad gyakorlatáról és a felekezetek egyenjogú- ságáról s a kormány által előkészített polgári há- zassági törvényjavaslatot foglalták magukban. Halász Frigyes. 1892. a kormány az egyházpolitikai reformok negyedik törvényjavas- lata közé a zsidó vallás recepcióját is felvette. melynek tagjai voltak: Mezei Móric. 421 során Irányi Dániel által javasolt polgári anya könyvezés. Palágyi Menyhért. A mozgalom eredményes volt. Szabolcsi Miksa és Vázsonyi Vilmos. Lőw Tivadar. január 6án a pesti hitközség díszterme- ben országos nagygyűlés tartatott Mezei Móric eb nökletével. Szabolcsi Miksa. mely gyűlés Márkus Dezső. Vázsonyi Vilmos ál- tal szerkesztett s előadott memorandumot. november 9-én be is jelentette gróf Szapáry Gyula miniszterelnök a háznak. mely a zsidó vallás recepciójának törvénybe való iktatás sát kéri. hogy „a kormány előkészítette a törvényjavaslatokat az általános . Lőw Tivadar. Tenczer Fái és Wahrmann Mór felszólalása után elfogadta a képviselőházhoz intézendő. amelyen felhívhatta a megvalósulás reményével a zsidó vallás recepciójára a kormány figyelmét. Rósa Izsó. Amikor e három javaslatról már széltébenhosszá- ban tárgyalt az ország közvéleménye. Kornfeld Zsigmond. akkor lé- pett a magyar zsidóság a tevékenység azon terére. Feleki Béla.

Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik.” A javaslat benyújtásával újabb gyúlóanyag került a magasan lángoló izgalomba. hogy a kormány zsidó vallásra akarja téríteni az országot. Erős kézzel tartotta a kormány a gyeplőt. 2. §. §b-ban fog- lalt rendelkezések hatálya kiterjesztetik. valamint a vallás szabad gya- korlatáról. §. 422 polgári anyakönyvvezetésről. §§-ban. de az ügy menete mégis oly lassan haladt előbbre. melyben ismét Csáky Albin töltötte be a kultusz- miniszteri tárcát. valamint ugyanezen törvény 14. A jelen törvény végrehajtásával a minisz- terium bízatik meg. „Mint- hogy azonban a házasság polgári megkötésének kötelező formájára vonatkozólag a kormány nem tudott oly megállapodásra jutni.-c. április hó 26-án nyújtotta be a következő törvényjavaslatot a képviselőháznak: „1. és ezen törvényjavaslatok beterjesz- tésére megnyerte a korona jóváhagyását. Ő Felsége november 17-én Wekerle Sán- dort bízta meg az új kormány megalakításával. mely a korona helybenhagyását megnyerte volna”. Visszhangzott az ország a jelszótól. mely elkese- redett pártokra bontotta az országot s féktelen iz- gatás folyt a szabadelvű kormány egyházpolitikája ellen. 3. az izraelita vallás tör- vénybe iktatásáról. hogy a javaslattal csak október 13-án foglalkozhatott a . 1-8. vagy megfordítva. §. s amely kormány 1893. t. Az izraelita vallásról keresztény hitre. a kormány le- mondott. keresztény hitről az izraelita vallásra való áttérésekre az 1868: LIII.

hogy a zsidó vallás a bevett val- . hogy június hó elején lemondott s noha a korona újból Weker lét bízta meg kormányalakítással. Csáky Albin nem volt többé rávehető. 423 közoktatásügyi bizottság és csak 1894. hogy: „meg- vallom. hogy tárcát vállaljon s tető alá hozza egyházpolitikai reformterveit. Eötvös Lóránd vállalta a kultuszminiszteri tárcát. ha a törvényjavaslat csak abból az egy szakaszból állana. azon nemes ambíció által vezéreltetve. A képviselőház hangulata kedvező volt. most ő hívja életbe a recepciót. ki az emancipációt vívta ki a magyar zsidó- ság számára. s amely javaslat lerombol egy válaszfalat. május 31-én került az igazságügyi bizottsághoz s úgy látszott. amelyeket a javas- lat részükre a törvényben biztosítani akar. hogy a magyar nemzet tel jesen eggyé és beléolvasztassék”. De az országos hajsza s különösen a főrendek kíméletlen agitációja any- nyira elkedvetlenítette a kormányt. mely hazánkban élő egy oly elemmel szemben áll fenn. „amely tuljdonképen nem új intézkedést tartalmaz. kivéve az áttérési jogosultságot. Meleg szavakkal. még Vajai János katholi- kus papképvislő is úgy nyilatkozott. igazság érveivel ajánlotta Papp Géza előadó el- fogadásra a javaslatot. Az új kormány június 26-ára tűzte ki a javas- lat képviselőházi tárgyalását. amely elem a legalkalmasabb arra. nem új jogoknak a fel- vételét biztosítja. hogy most már akadály nélkül foglalkozhat a ja vaslattal a képviselőház is. mert hiszen az izraelita valláson levők hazánkban mindazon jogokat gyakorolták. hogy atyja után. Csáky helyett a nagy Eötvös József báró fia.

Ily értelemben szólalt fel . A javaslatot az áttérés megenge- dése miatt. mely − a katholikus kereszténység szemszög- létéből tekintve − azon tiszteletreméltó nyilatko- zatban merült ki. bármennyire szeresse is izraelita polgártársait. amíg saját eszével nem élhet. Herman Ottó és Eöt- vös Lóránt pártoló felszólalásai után a képviselőd- ház. hogy egy keresztény oda szavazzon. hogy a keresztség róla levétessék.de azt. Azt még megengedhetőnek lehet találni. hogy megszavazza azt. három katholikus pap tagja kivételével. Utána Illyés Bálint. hogy „egy keresztényre nézve lehetetlen dolog. Azonban olyan intézményhez nem járulhatok szavazatom mai. hogy egy ke- resztény szűnjék meg keresztény lenni és váljék zsidóvá. homlokegyenest ellenkező tételt kíván tör- vénybe iktatni. melyet Szontagh Pál nyitott meg. A főrendiház október 8-ára tűzte ki a javaslat tárgyalását. mely hitelvbe ütközik. Utána gróf Zichy Nándor a főrendi ellenzék vezére fejtette ki a maga és elvbarátai álláspont- ját. úgy törvénybe iktatásához minden skrupulus nélkül hozzájárulnék. nem fogadha- tom el”. 424 lások közé tartozik. mint amit a keresztény hitvallás egyik tana tanít. mél- tánylással szólván a hazai zsidóság érdemeiről s vallásuk törvénybe iktatásának jogos kívánalma- ról. hogy egy felnőtt keresztény magáról levetkőzze a keresztény hitet és váljék bármi hitűvé. ezt én abszolúte lehetetlennek tartom”. egy- hangúlag elfogadta változatlanul a javaslatot. hogy a már megkeresztelt gyermek. az ő szavazata által szolgáltassák ki a ke- reszténység köréből és legyen nem kereszténnyé.

Román Miron és Rudnyánszky József. Papp Géza és Mezei Móric mély en járó be- szédekkel igyekeztek felvilágosító érvekkel meg- győzni az ellenzéket. hol Wekerle miniszterelnök rövid beszéd kíséretében azt indítványozta. a képviselőház most már túlnyomó többséggel fogadta el a miniszterelnök határozati javaslatát. Keg- levich István és Szilágyi Dezső meggyőzni az el· lenzéket. Ismét kormányválság volt. s miután Kovács Albert református theologiai tanár. hogy „a kép- viselőház által elfogadott szövegében a törvény javaslatot változatlanul fenntartja és azt alkotmá- nyos tárgyalás s szíves hozzájárulás végett a fő- rendiházzal közölni határozza”. a szavazás során a leadott 212 szavazat közül 103 igennel. Csáky Albin. Már október 19-én újból tárgyalta a javaslatot a képviselőház. ahol azonban egyelőre nem kerülhetett szőnyegre. 425 Davúváry Alajos. hogy keresztény ember nem szavazhat ke- resztény áttérésének megengedésére. gróf Széchen Antal. 109 nemmel döntött a javaslat- nak általánosságban történt elfogadása felett s így az ellenzék hat szavazattal győzött. de az országos hajsza annyira elkeserítette. hanem Pon- grácz Károly gróf és Sághy Gyula egyetemi tanár is. Közben si- került még a Wekerle-kormánynak révbe vinni a kötelező polgári házasságról és az állami anya- könyvvezetésről szóló törvényt. Szapáry Géza. hogy 1895. Visszakerült hát a javaslat ismét a főrendi- házhoz. s hiába igyekezett Eötvös Lóránt. januárjá- . De most már nem papképviselő adott kifejezést annak az álláspont- nak.

A mi izraelita pol- gártársaink ennek az országnak leghasznosabb polgárai közé tartoznak. éppen oly jó haza fiak és kötelességeiket épp úgy teljesítik. Igenis.ez az ország nekik épp úgy ha- zájuk. még jobban fognak ragaszkodni ehhez az anyaföldhöz. az egész intellektuális életnek egyik legneve- zetesebb tényezői. biztosak lehetünk. hogy mindig is teljesíteni fogják. azt igen sokszor megmutatták. akik párducos kacagánnyal jöt- tek be ebbe az országba. és ha őket még szorosabban hoz- zánk csatoljuk. Ezen új kormány védelme alatt került a ja- vaslat a főrendiházban 1895. Az izraeliták jó ma- gyarok. az ellentétek nagyobb kiélesedésé . igenis a leghasznosabb polgárai a magyar kultúrának. mint azt az előttem szólt méltóságos gróf úr mondta. a magyar iparnak és kereskedelemnek.” Wlassics magas szárnyalású beszéde után Szapáry Géza gróf főudvarmester mintegy közvetítő indít- vány gyanánt. Azt. hű hazafiak. vállalta. március 23án másod- szori tárgyalásra. De mondha- torn. hogy utána Wlassics Gyula indíttatva érezte magát annak a kijelentésére. hogy: „az ilyen hang aligha való a főrendiház tanácskozásaihoz. mint annak. melyhez hű ragaszkodással viseltetnek ma is. nem úgy. A korona megbízásából Bánffy Dezső báró alakította meg az új kormányt. 426 ban lemondott. ki a javas- lat ellen olyan csapszéki hangon szólt. melynek bevezető szónoka őr- gróf Csáky-Pallavicsini Zsigmond volt. hogy jó és hü hazafiak. mély nek kultuszminiszteri tárcáját Wlassics Gyula. épp úgy ragaszkodnak ehhez az anyaföldhöz.

hogy a javaslat ere deti megszövegezésében küldettessék meg a fő- rendiháznak. A ház mellőzte Szapáry indítványát. Péchy Tamás és Papp Géza pártoló felszólalása után gróf Szapáry Gyula azt az indítványt tette. 427 nek elkerülése végett azt a kérdést intézte a kor- mányhoz. mert ezáltal „izraelita polgártárs saink vallási viszonyai a teljes egyenjogosultság alapján nyernek szabályozást”. Illyés Bálint. melynek eredménye az volt. hogy a le adott 228 szavazat közül 111 igennel szemben 117 nem jutott s így ismét hat szótöbbséggel győzött az ellenzék. hogy „az egyházpolitikai kérdésekben a törvényhozás két háza közt létező egyenetlenség megszüntetése érdekében” egyesít- tessék a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvény javaslattal az izraelita vallásról szóló törvény javaslat. úgy ő az eredeti szöveget is megszavazza. hol április 25-én lefolyt tárgyalás alkalmával Wlassics Gyula. Mezei Móric. s nagy több seggel ismét úgy határozott. Polónyi Géza. Harmadszor került a javaslat a képviselőház alé. Amikor május 15-én immár harmadszor kel- . Gróf Apponyi Albert az indítvány elfő gadását ajánlotta. hogy a kormány ragaszkodik az eredeti szöveghez. megejtetett a névszerinti szavazás. s miután Wlassics azt felelte. Neumann Ármin. hogy nem volna-e hajlandó az áttérés- ről szóló második paragrafust elhagyni.de ha a ház nem fogadná el Szapáry indítva nyát. mely elutasító szavazatukat befolyásol ta”. „és az által a fő rendiház számos tagjára nézve elhárítaná azt az indokot.

minek folytán az ominózus szakasz töröltetett. aki kor már nem is tárgyalásra. 105 pedig a törlés mellett szólt. hozzájárult a főrendiház módosításához. leadatott 199 szavazat. hogy a kérdés csak az lehet. Az ülés megnyitása után indítványt is tett Zichy Nándor gróf. Bánffy miniszterelnök azon helyesbbítő megjegyzése után. melyből 94 a meghagyás. mely az áttérés meg- engedéséről szól. megkezdődött a névszerinti szavazás. hogy egyáltalán kívánják-e a tárgyalás alapjául el fogadni a javaslatot. 428 lett a főrendiháznak foglalkoznia a javaslattal. 107 pedig ellene szólt. A törlés következtében szükségessé vált stiláris változtatás s egyéb lényegtelen pótlás után az elfogadott ja- vaslat újból a képviselőház elé került. A kiha- gyott és az áttérést megengedő szakasz helyett a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvény 22. az egyenlő arányt báró Vay Béla elnök igen-szavazata döntötte el s így az ál datlan herce-hurca után áttérhetett a főrendiház a részletes tárgyalásra. beszédre nem volt már kíváncsi senki. hanem csak erőpró- bára gyűltek egybe a főrendek. mely indítvány felett névszerinti szava zás döntött. A második paragrafusnak. Az első paragrafust a főrendek többsége el- fogadta. mely nem akarván többé izgalomban tartani az országot. sza- . törlését indítványozta Zichy Nándor. vajjon a főrendek elfogadjake a javasa latot részletes tárgyalás alapjául. hogy azonnal szavazzanak afelett. melynek eredménye szerint a leadott 214 szavazat közül 107 a javaslat mellett. A kérdés ki volt merítve.

Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik. 20. A recepciós törvény. törvénycikk 18. 4. A magyar zsidó- r . 19. (E paragrafusok arról szólnak. ka- tonai intézetekben s kórházakban lelkészi szolga lat tartandó fenn (21. 3.).). október 16-án szentesített s mint 1895:XLII törvénycikk jelent meg a törvénytárban. rendelkezései az izraelita vallásúakra is kiterjesztetik. melyek a recepciós törvény keresztülhajszolását oly dics- telenné és oly kevés örömet fakasztóvá tették. Ferenc József 1895. 429 kasza nyújt kárpótlást. §. mindenki tartozik egyházközséghez csatlakozni (20.). aki ma- gyar állampolgár és aki képesítését Magyarország- ban nyerte. Az 1868. §§.. és 23. ne kutassuk. §. hogy az áttérés lehetősége minden bevett vallásra kiterjed. melyet I. 2. a követi kező: 1.). §.. §. mely kimondja.). Lelkész (rabbi) és hitközségi előljáró az izraelita felekezetnek csak oly tagja lehet. LIII. §. ne idézzünk halot- takat. §. A magyar zsidóság ártatlan benne. kit terhelnek a hibák. hogy lelencek azt a vallást követik. 21. A jelen törvény végrehajtásával a minisz- terium bízatik meg. §. egyházi és felekezeti iskolai segély városok részéről (27. §. senki sem kötelezhető más vallás szertartásainak gyakorlására (19. melyben nevelőik félnek (17.. Ne bolygassuk a múltakat. §.

az alpapság a szabadelvű kormányt akarván támadni. míg másrészt természetes az is. A zsidóság nem vá-- gyott felekezeti keretének kibővítésére. hogy a katholikus főpapság. hogy eme jogos kívánságát a kormány egybekapcsolta olyan egyházpolitikai reformokkal. a zsidóságot ütötte és a nyolcvanas évek zsidógyűlölete hullámainak elsimulása után már teljes nyugalomba jutott or- szagot annyi tűzfészekkel rakta meg. hogy bárki is elhagyja keresztény hitét. mint ahogy zsidó pap és hívő sem emelheti fel önkényt a sorompót a hívek szabad távozására. hogy a re cepcióellenes mozgalmak országot lángbaborító hatása két évtized múlva meg is hozta a szomorú eredményt. közhasznú tevékenységével. hogy a katholikus papság és a hívők serege éppoly kevéssé adhatta beleegyezését ahhoz. Fájdalmas csak az volt. de a vallására való áttérés elvi jelentőségű jogáról le nem mond- hatott. főrendek s különösen azoknak exponensei. hogy vallásos vonatkozásban is teljes egyenrangot kapjon a haza többi polgáraival. de az nem váltott ki belőle olyan keserűséget. nem szán- dékozott térítési agitációt folytatni. hogy az állam és egyház üt- kőző pontjait kiküszöbölje. mely . mert hiszen az már nem jelenthetett volna jogegyenlőséget. A magyar zsidóság teljes tudatában volt a méltatlan bánásmódnak. legmagasabb igényeket kielégítő kultúrájával és a közjót minden téren előmozdító odaadásával kétségtelenül rászolgált. 430 ság hazája iránt tanúsított hűségével. melyre rá nem szolgált. melyeknek egyedüli célja az volt. Nem a zsidóság hibája.

a magyarországi izraeliták köz- alapot alkossanak. s elhatározták. még október hónapban a kongresszusi szervezetű hitközségek rabbijai országos nagygyűlést tartott tak Pesten. jelenleg pedig Hevesi Simon pesti főrabbi el- nöklete alatt. terjesztette elő Simon József az indítványt. 431 pillanatra is megtántoríthatta volna törvénytiszte- létében és hazája iránti hűségében. hogy hódoló tisztelettel fogadják a törvények minden rendelkezését s teL· jes erejükből fogják megvalósítani úgy a polgári anyakönyvvezetés. mint immár egyenjogú felekezetnek a magyar nemzeti kultúrába való beolvasztás munkájában. hogy az izraelita vallás a törvényesen bevett vallások sorába felvétetett. Elhatározták egyben az Országos Rabbiegyesület megalakítását. hogy az egyházpolitikai törvények okozta változott helyzetben megbeszéljék a jövő teendőit. Azonnal a recepciós törvény elfogadása után. a közalap rendeltetése legyen azon célok megvalósításának elősegítése. amelyek által a magyar zsidóságnak nemzeti szellemben . hogy: „annak emlékére. hogy egy- séges szellem vezérelje s hassa át az egész magyar zsidó lelkészi kart a magyar zsidóságnak. A recepciónak másik hatása az Országos ma- gyar izraelita közalap megteremtése volt. majd Neumann Ede nagykani- zsai. január 5-én Pesten tartott országos értekezleten. Megala- kulása óta méltóan töltötte be hivatását Schnitzer Ármin komáromi. mely a recepció folytán a hazai zsidóságra váró feladatokról tanácskozott. 1896. mint a polgári házasságkötésre vonatkozó utasításokat.

özvegyeket s árvákat gyámolít. mely legbensőbb felekezeti ügyei- vei. az önkormányzat kérdé- sével is foglalkozott. intéző bi- zottságába pedig Kornfeld Zsigmondot. a legáldáso- sabb tevékenységet fejti ki. 432 való fejlődése előmozdíttatik”. Hatvány- Deutsch Sándort. mely a közalap elnökének Schweiger Mártont. sőt gyakran legsajátosabb hitéletével is hozzá nem értő közigazgatási hatóságok megbírálásának volt kiszolgáltatva. Kohner Zsigmondot és Weisz Bertholdot választotta meg. hogy a Ludovika Akadémia ja- vára alkotott százötvenezer koronás alapítványt. A bizottság első tette az volt. mely Kőrösmezőn magyar iskolát alapított. Nagy lelkesedés- sel fogadták az indítványt. Nyílt és ele- venen sajgó sebét képezte a magyar zsidóságnak az emancipáció óta s az azt nyomon követő kon- gresszuson beállt szakadás óta a felekezeti auto- nómia hiánya. hogy azok valláskülönbségre való tekintet nélkül adományozandók. s melynek élén Schweiger halála óta Kohner Adolf báró elnök és megalakulása óta Mezey Ferenc ügyvezető elöljáró áll. tudományos és művészi pályára készülő ifjaknak ösztöndíjakat adományoz. Az emancipáció óta a kon- . melyre nézve azonban csak emlékirat szerkesztéséig juthatott el. Guttmann Vilmost. melynek keresztülvitel lét a kerületi elnökök testületére bízták. Wahrmann Sándort. Mezey Ferencet. De a hazai zsidóságra váró feladatok megbe- szélesére összegyűlt országos értekezlet a Közalap eszméjén kívül a magyar zsidóság h-it-felelçjezeti éle tének legégetőbb sebével. hitközségeket segélyez. A közalap.

valamint az orthodox köz- ségekben is tért hódító kultúra végre annyira egyengette a megértés útját. Egyesüljenek a kongresszusi hitközségek az orthodoxokkal és a két szervezeten kívül maradtakkal s akkor auto- nómiáról is eshetik szó. mind- annyiszor az autonómia hiánya miatti bajok orvos- lását kérte a kormánytól. Valahányszor tanács- kozásra gyűltek a kerületi elnökök.két emberöltő még kevés idő- nek bizonyult arra. Ámde az orthodoxok semmikép sem voltak rávehetők még csak közös tanácskozásra sem. miket Mezey Ferenc a Magyar Zsidó Szemlében és Szabolcsi Miksa az Egyenlőségben e tárgyról írt az ügy megvilágítására s a kormány tettre kész hajlandóságának fölkeltésére. De a recep- ció törvénybe iktatása. valahányszor új kézbe került a kultuszminiszteri tárca. csak egyet emancipált. De a kormány mindig húzódozott a kérdés megoldása- tói. hogy a magyar zsidó- ságnak a törvényesen bevett felekezetek közé való . s kötetekre rúgnak azon hírlapi cikkek s tanulmányok. csak egyet recipiált. Minden alkalommal egyazon módon hangzott el a válasz: Szívesen megadjuk az autonómiát. hogy törvényben biztosított ön- kormányzathoz juthasson. majd Mezey Ferenc fá- radhatatlanok voltak a memorandumok szerkesz- tésében. hogy a kongresszusi szakadást előidéző ellentétek elsimultak volna. autonómiát is csak egyet adhat. 433 gresszusi szervezetben élő zsidóság minden alkal- mat megragadott. de előbb egy testbe tömörüljön a magyar zsidóság- a magyar törvény csak egy izraelita felekezetet is- mer. Az Izraeliták Országos Irodájában Simon József.

mely senki által és semmi címen két vagy több felekezetre nem bontható. képviselőnek a felekezeti egységről tartott nagyhatású beszéde után a kö- vetkező határozati javaslatot fogadta el: „1. amelynek feladata legyen. A Budapesten 1912. február 20-án országos ér- tekezletet tartani. Bakonyi Samu orsz. Ebből folyólag elhatározza. hogy az izr. melyen az 1867. 434 soroztatása után is csak másfél évtizeddel sikerült a felekezeti sajtónak és dr. hitközségek kiküldötteiből álló országos nagy- gyűlés tartassék. az abban kialakult különböző pártok és árnyalatok ellenére. Kétszáz ötven hitközség képviselői gyűltek össze. február hó 20án az ország 250 hitközség kiküldötteinek részvétele mellett megtartott országos értekezlet egyértelmű- leg vallja. hogy ily módon a bevett izr. hogy ez alapon még az év folyamán az ország fővárosában a hazai izr. A gyűlés. vallásfele- . melynek elnöke Székely Ferenc udvari tanácsos volt. hogy a felekezeti egységet dokumentálják. 2. ősi hite és a hazai törvények és jogszolgáltatás. hogy a mintegy négy évtized óta egyenetlenségben és széttagoltságban szenvedő s ez okból fejlődésében megbénított felekezetünkben az egyetértés és béke helyreállítására irányuló minden intézkedést te- gyen meg. közös története. vallásfelekezet. évi egyetemes kongresszus óta először gyűltek össze különböző pártárnyalatú hitközségek kiküldöttei. valamint a földkerekén élő zsidó- ság felekezeti életéből vett tanúságok szerint egy- séges és oszthatatlan. Klein Adolf szabadkai hitközségi elnöknek fáradhatatlan buzgósága foly- tán a fővárosban 1912.

435 kezetnek az ország törvényei szerint őt megillető önkormányzat (autonómia) egységes alapon biz- tosíttassék. mely Székely Ferenc elnöklete alatt 1912. hogy a kiépítendő önkormányzat keretein belül joghatá- lyos intézkedések biztosítsák a bármely árnyalat- béli hitközségek által fenntartott intézmények és hagyományok hű megőrzését és ápolását. 3. 4. tényleg azonban az orthodoxia távol . pártoskodást és haragot félretéve. Az országos értekezlet eme határozatainak végrehajtása céljából a mai napon választandó or- szagos bizottságot küld ki. Tegyen továbbá ezen bizottság az országos nagygyűlésnek alkalmas javaslatokat a rabbik és hitközségi tisztviselők jogállásának biztosítása. a hitközségek ősi intézményeinek fenntart tására és megóvására. október 22-én gyűlést tartott. 5. hogy a nagygyűlést szervezze és egybehívja. Látszólag pártközi volt e gyűlés.” Az értekezlet az ügy napirenden tartására s megoldás felé való vitelére százas bizottságot vá- lasztott. hogy minden igaz és elfogulatlan vallástárs. melynek hivatása lesz. Az értekezlet elvárja. napi- rendjét megállapítsa és összes előkészítési munka- latainál figyelemmel legyen az időközi alakulat tokra. legjobb belátása és tudása szerint az egységes magyar zsidóság részére kivívandó egy- séges autonómia érdekében tőle telhetőleg közre- működik. va- lamint számukra országos nyugdíjintézmény léte- sítése érdekében. valamint az e téren felme- rült aggodalmak eloszlatására olyképen.

hogy előbb-utóbb ta- lán a legkitartóbb ellentállókat is megnyerhetjük. mely szerint: „Az egységes autonómia kiküzdésére irányuló akciót az érdem- leges tevékenység útjára csak úgy igazíthatjuk. nem haladt az ügy tapod tat sem előbbre. dr. midőn Székely Ferenc elnök vezetésével Ádler Lajos. Lehetetlen. A százas bizottság határozati javaslata. ség sem s bár a százas bizottság végrehajtó bízott- ságokat is választott. báró Weisz Manfréd és Winterberg . hogy a jobb belátá- súak ridegen és engesztelhetetlenül zárkózzanak el igazságaink elől. Megadunk minden garanciát arra nézve.” Nem használt a legönfeláldozóbb engedékeny. báró Guttmann Vilmos. Szabolcsi Miksa és Székely Ferenc voltak. Ε küzdelemben az ütközőpont a kultúra volt. Bakonyi Samu. báró Herzog Mór Lipót. Érveink annyira visszautasíthat- tatlanok. Rósa Izsó. a megoldás módjára nézve is megegyeznek. Klein Adolf. Sza- bolcsi Miksa. akik az eszme megvalósítására egyező akarattal összefogtak. melyeknek elnökei Mezei Móric. báró Kohner Adolf. ha mindazok. 436 tartotta magát. hogy a belső szervezetek és a tradíciók megbolygatása nélkül óhajtjuk kiépíteni az egységes autonómiát. ha neki engedi át a kongresz- szusi szervezet az egész vezetést. békére való hajlandóságunk olyan őszinte s a jogos kívánságokkal szemben olyan áldozat kész az engedékenységünk. Érdemleges lépést az autonómiai bizottság csak 1914. Az országos értekezlet óta újból lángolásba csapott a szervezetek közti ellentét s az orthodoxia még arra az esetre sem volt hajlandó az együttműködésre. június 19-én tehetett.

mint 1868s ban a kongresszus idején Eötvös József báró. minthogy egy hónappal utóbb reánk sza- kadt a fájdalmas világháború. ki szintén a lelkiismereti szabadságra való hivatko- zással vonakodott oktroyt alkalmazni. de hangsúlyozta. S e világégés kezdetén még egy kísérletet tett a kongresszusi zsidóság a béke helyreállítása érdé- kében. a soha ki nem aludt. amikor hazánk annyifelé ágazó erő- tényezői évszázados mélyreható harcokban kiéle- sedett ellentétek leküzdésével a magyar nemzet létérdekének nagy egységében nemes harmóniával ölelkeznek. Ugyanazt az álláspontot foglalta el. s kijelentette. mert közös ősi forrásból táplálkozó szeretetünk melegével nyújt- juk testvéri jobbunkat Nektek. Az országos iroda vezetősége. aki − a hírlapok tudósítása szerint − „nagyon barátságosan fogadta a küldött- séget. hogy maga is szívből óhajtja az egységes autonómiát. akik szenvedéssel telt hosszú történetünkhöz mérten rövid idő óta . 437 Gyula memorandumot nyújtott át Jankovich Béla kultuszminiszternek. szeptember 23-án az összes hazai hitközségekhez és rabbikhoz: „Szeretett Testvéreink! Eme nagy történelmi napokban. De ha kül- földi példákon okulva s a jelszavak mögött rejlő jelenségeket ismerve győzött is volna a kultusz- miniszterben annak a belátása. hogy erőszakot nem lehet alkalmazni”. hogy csak az állam- hatalom teremthet rendet a magyar zsidóság fe- lekezeti életében. Mezei Móric elnök és Mezey Ferenc alelnök a következő felni- vast küldte szét 1914. akkor sem tehetett volna már semmit.

mikor fokozott meghatottság szárnyain száll Istenünkhöz áhítatos imánk. jövendője és a hű sáfárkodás iránt való kötelességeknek lelkiismeretesen eleget te- hessünk. úgy érezzük. Szerezzük vissza közös erővel. hogy megújult erkölcsi erejének teljességével szogálhassa a nemzet jólétét. 438 tőlünk alakban különváltan szolgáljátok hitünk céljait. Távolítsuk el gondolataink kö- réből mindazt. hogy közös buzgalommal védhesse. hogy a zsidóság honszerelmének fénylő példáiként szent örökrés szül szálljanak késői utódainkra. most fordulunk hozzátok testvéri békeszózatunkkal. Íme e többszörös értelemben félelmetes na pókban. Hasson át bennünket a nagy idők egyesítő szelleme. ami bennünket elválaszthat és ke- ressük szorgosan mindazt. ápolhassa hitünk eszméit és intézményeit. ami bennünket elveink lényegében összeforraszt. jelentőségükön messze túlnőtt félreértéseire és tévedéseire. hogy a magyar Izraelnek a szent törvényeink javasolta békéhez vissza kell térnie. mikor szeretett hazánk védelme rabszolga- ságban sínylő hitrokonaink szabadulásának rémé- nyét is tárja elénk. hogy ekképen felekeze- tünk hivatása. kölcsönös megértéssel és jó- akarattal felekezetünknek az erőt nyújtó békés egyetértést. Mi erre készek vagyunk. e históriai idős ben. Bizalommal várjuk és . Mikor véreink a legmagasztosabb kötelesség teljesítésében egyesülnek. Borítsunk fá- tyolt a múltak küzdelmeire. mikor tiszta lélekkel ho- zott áldozataink összefolynak.

Meg kell találnunk a módját annak. továbbra sem szűntek meg.és középbirtokosok leszármazottjainak „úri hivatalban tengődő elégedetlen tábora” meg- növekedett egy újabb táborával az elégedetlenek- nek. Természetes történeti kialakulás. hogy a nem is oly nagy. Miként 1867-ben az osztrák-magyar kiegyezés belevonta Magyar országot az európai kapitalizmusz forgatagába. sőt veszedelmesebbekké váltak az- által. VIII. ugyanoly fokban. 439 kérjük elhatározástokat. A néppárt. . Amily mértékben növekedett a magyar zsidó- ság munkaköre az ország gazdasági és kulturális föllendítése terén. A gazdasági okok. Hisszük.” A felhívás még csak visszhangot sem keltett. feltartózhatatla- nul természetes fejlődés volt ez. az általános európai szociális mozgalmak szel- lemének hatása alá került magyar munkásságnak. nem is oly mély ellentéteket megszüntessük. de sokkal kiál- tóbban jelentkezett a zsidóság visszaszorítására irányuló vágyakozás is. FEJEZET. remél·- jük is. melyek 1867 óta fejlesztették s a nyolcvanas évek elején kirobbantották a zsidógyűlöletet. hogy ez őszinte szavaink lelketekben vissz- hangra találnak és hogy a várva várt diadalmas napokat az Isten által adott békében a már eggyé vált magyar zsidó felekezet fogja ünnepelni. hogy az ipari fejlődés mindtöbb gyári mun- kast vonzott magához a régi jobbágytelken meg- élhetést nem talált nép köréből s így a tönkrement régi kis.

mely a teljes egészében zsidóellenes tenden- ciájú néppártban. mellyel a református vallású Ti- sza Kálmán miniszterelnök szabadelvű politikája- val szemben akarták országos ügyeikben a katho- likus álláspontot érvényesíteni. kiknek tevékenysége az ország nyugalmát két évtizeden át felborító néppártot hozta létre. hogy amikor törekvéseik biztosítására elérke- . ami- kor éppen a hazai zsidógyűlölet első rohama. mely a vallás jelszavát írta zászlajára s a vallás örve alatt vívta gazdaságpolitikai harcait. mint a gazdaságilag szűkös kör- ben mozgó nép javát előmozdító alakulatban folyt le. Ausz- triában pedig Lueger életbehívta és hangos moz- galomban tartotta a keresztényszocialista pártot. melynek élén a kleri- kálizmusz és a feudálizmusz vezérei álltak. 440 éppúgy vonta a kapitalizmusz természetes hajtása- ként kialakult ipari fejődés az európai munkás- mozgalmak örvényébe a gyáripari. A katholikus főurak gazdaságpolitikai törek- vese. De zokon veheti tőlük a történet azt. csak másodlagos volt. Ezen német-osztrák pártok hatása alatt indul meg ha- zánkban is a szervezkedés. mondjuk inkább: kimerült s az országban nyuga- lom állt helyre. Ezt senki sem ve- heti tőlük zokon. Ezen munkásmozgalmak hazánkban csak a nyolcvanas évek közepén kezdtek jelentkezni. De ekkor már a szociálizmusz el- lensúlyozására Németországban Stocker. Elsőleges törekvésük val- láspolitikái volt. lecsendesült. majd pedig a magyar agrárviszonyoknak megfelelően a mező- gazdasági munkásokat. mely a tiszaeszlári perben érte el tetőfokát.

Izzó hangulatba hozták az országot Csáky Albin elkeresztelési rendelete miatt 1890- ben s egy évvel utóbb. 1. mert − úgy mondja Bonitz Ferenc. hogy szer- vezett ellenállást fejtsenek ki Tisza Kálmán libe- ralis politikája ellen. gazdasági politika leple alatt legalább is tűrték a nép lelkének zsidógyűlölettel való megmérgezését. de nem mulasztottak el semmi alkal- mat. ami azonban nem sikerült. A főarisz- tokrácia távol tartotta magát a mozgalomtól. Akkor a katholikus ér- dekeket szolgáló Magyar Állam hírlap egy „Katho- likus elvbarátok szövetsége” alapításán fáradozott. Gróf Zichy Nándor életrajzában (Budapest. 1912. 174. − az alapi- tási tervnek nagyon erős demagóg-antiszemita színe volt. minthogy eleinte a főrendek való- ban vonakodtak a néppel való demagóg összeke- veredéstől. hogy a liberális kormány ellen a katholikus alpapság vezesse a hadjáratot. 441 zettnek látták az időt a zászlóbontásra. február 19-én gyűltek össze értekezletre az ellenzéki főrendek.). valamint Samassa József egri érsekkel. hogy az állami óvodákban a tanítást kezdő ima ne feleke- . Első ízben 1884. mely megkövetelte. Állásfoglalásuk 1881-ben kezdődött. a kisdedóvásról szóló tör- vény tárgyalásakor. élükön Zichy Nándor és Eszterházy Miklós Móric grófokkal. akkor a nép javára irányuló. mert a mozgalmat a főarisztokrácia nem akarta támogatni. Az pedig jól vé- gezte munkáját. Nagyon nehezen indult a szervezkedés. amikor Tisza Kálmán a keresztény-szsidó vegyesházasság kérdését hozta napirendre.

hogy megakadályozzák a kormányt liberális politikája folytatásában. hogy a zsi- dókat a liberális párttól térítse el. hogy a következő évben lefolyó képviselőválasztásra a Nemzeti Kaszinó kényszeríteni akarja a kor- mányt a zsidó vallású országgyűlési képviselők numerus claususára. Szalay Károly. hogy a hír csak a Magyar Hírlap trükkje volt. Nagy megrökönyödés támadt erre az országban. De most már gyorsabb iramban folyt a szer- vezkedés munkája. Ezek nem voltak elég erősek ahhoz. hanem „fohászszerű ima” legyen. már azt a jelszót hangoztatták országszerte. melyek a politikai mozgalmak főfészkei s a katho likus hitélet fölébresztői lettek. de ugyanakkor 1892ben végre sikerült Lévay Imre budapesti piarista tanár buzgólkodásának a Katho- likus Kör megalapítása. hol egymás után alakultak ily körök. amit mint érdekes tüne- tet akarunk felemlíteni. hogy 1891 decemberében a Magyar Hírlap azt a hírt pattantotta ki. évi képviselő választáson a régi antiszemita pártnak már csak hét tagja került be az országházba: Andreánszky Gábor. Sőt. hiszen az 1892. Wekerle kormányralépésével az egyházpolitikai reformokat jelentette be. a hír forrását azonban nem le- hetett kikutatni. s az ügy azzal simult el. Ezen jelszó elterjedé- sével egyidejűleg történt. 442 zeti színű. A rendszeres zsidóellenes agitáció 1893-ban . Vajay István és Veres Jó- zsef. hogy a zsidók érdekében a liberális kormány el akarja törölni a katholikus vallást. Istóczy Győző. Onódy Géza. Hortoványi József. mely mintául szolgált a vidéknek.

melyhez meg- felelő prédikációt fűztek. melyben azt fejtegette. elérkezett az ideje. tehát már ezért is ki kell fejteni minden erőt a javaslat törvényerőre való emelésének meggátlására. hogy most már nem elég a társadalmi téren kifejtett küzdelem. de már március- ban püspöki konferencia tartatott a fővárosban a recepció és a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat ügyében. olyan mélyen járót. mely az egyházpolitikai javaslatok miatt a katholikus vallást fenyegeti. amikor a kormány benyúj- totta a recepciós törvényjavaslatot. s hogy ennek dacára a polgári há- zasságkötésről szóló törvény 1894 decemberében szentesítve lett. de fel kell vonulni a politikai porondra. hanem nemzetiség is. s így ha keresz- tény ember áttér zsidó vallásra. A papok sző- székről olvasták fel a pásztorlevelet. melyben azt fejtegette. A püspöki kar pásztor- levelet bocsátott ki. Áprilisban ke- rült a javaslat a képviselőház elé. S a körök igyekeztek is ily irányban minden erőt kifejteni. hogy nem egyhamar mosódott el a hallgatók emlékezem tében. 443 indult meg e körökben. Zichy Nándor még a recepciós javaslat elfogadása előtt cikket írt a Katholikus Szemlébe. úgy azzal kilépett a magyar nemzetiségből. figyelmeztetve a híveket a nagy veszélyre. Megtárgyalta a gyülekezet a templomon kívül. Különben is megtörténtek a nagy előkészület . Ε konferencián Vaszary Kolos hercegprímás terjesztette elő memorandum mát. hogy a zsidóság nem- csak vallás. hogy „új politikai párt” vegye fel a parla- menti harcot a kormány ellen.

1. s mivel a Herkó Páter ügyünket erélyesen. Nagygyűlések voltak. sőt durva modorban pár- tolta. A sajtó tekintetében rosszul álltunk még akkor. Az 1894. hogy minő programmal nyerhetik meg a népet úgy. hogy ő anélkül. i. De a vezető főrendek még mindig húzódoztak a néptől s bár tisztán látták. Tapolcsányban. hogy mögöttük a nép hadereje nélkül hiábavaló minden küzdelmük a liberális kormány ellen. Zsolnán. melyben minden katholikus nyíltan vallhassa hi- tét”. bár sokszor túlnépies. vele együtt működnék. Pozsonyban. hogy az tüskén-bokron át vakon kövesse vezetőit. hogy „oly közéletet kell teremteni. 444 tek az erők tömörítésére. m. Hiszen jellemző Eszterházy Miklós Móricnak ezen vajú- dással tele időről tett nyilatkozata (1. Markos népszerűségével azonban befolyása is nőt- tön nőtt és csakhamar észrevettük. semleges jóakarattal kísértük korteskedését. kinek neve hirtelen felbukkant és aki Herkó Páter című éle- lapja révén csakhamar bizonyos népszerűséget ví- vott ki. Zichy . melyen a püspöki kar is részt vett s amelyen tartott beszédekből sűrűn hangzott ki a kívánság. Legimpozánsabb a budapesti volt.): „Van egy Markos nevű pap. megfelelő hangulatos szónoklatokkal. Bonitz. nem tudták. vagy irá- nyítását kikérve. év a katholikus nagygyűlések esztendeje volt. melyben először hangzott el nyíltan a „néppárt” megalakításának sürgős szük- sége. hogy Zichy Nándorral értekezett volna. de a legközelebbi kialakulásra döntő hatással a november 17-én Székesfehérvárott tar- tott nagygyűlés volt. 273.

amire saját érdekükben annál is inkább szükség volt. az még homályos volt”. Haydin Károly (a Szent István Társulat ügyésze) és Miller József budakeszi plébános állította össze. de csak tizenheten kerültek a parlamentbe. január 28-án megalakult a Néppárt. Gyors cselekvésre volt hát szükség. de hogy mi legyen ezen néppárt. mely Programm magvát az egyházpolitikai törvények revíziója. melynek programmját Zichy Nándor. hogy rettent- hetetlen ellenszegülésével egymásután háromszor hagyta magára lesújtani a hatóságok büntető ke- zét. a választói jog kiterjesztése és a nép ja- vát szolgáló szociális reform képezte. Kezet kellett hát fognia a néppel s 1895. Eszterházy Miklós Móric. hogy a Markoshoz közel álló körök a néppártot mind sűrűbben em- legetik. az ipari és mezőgazdasági munkásság követelőzése. Sietős volt a munka. kivált az alsóbb néprétegekben újabb jelszavakat terjeszt. Kilencven jelölt küzdött a mandátumért. ki nagy hírre és tekintélyre tett szert az elkeresztelési zavarok idején azzal. melynek élére Molnár János komáromi plébános került. Országos pártirodát állítottak fel. Molnár János kezében futott össze az orszá- gos agitáció minden szála. különben kisiklott volna a feudális főurak kezéből a vezetés. mi volna programmja és célja. Így bi- zonyos meglepetéssel hallottuk. mert lázasan kellett ké- szülődni a másfél év múlva bekövetkező képviselő- választásra. mert a kilencvenes évek közepén már mind- hangosabbá vált a „nép” elégedetlensége. 445 Nándortól teljesen függetlenül. A központi iroda röpiratokkal arasz- .

főleg a kis- gazdák eddig elhanyagolt érdekeinek az adó-. melyek a földmívelő népnek a hazában való megélhetését és gyarapo- dását hitelszövetkezetek. 446 totta el az országot. hogy társadalmunk keresztény jellegét megóvja s hazánkban a katholikus egyházon. mely célul tűzte ki.” „Küzdeni fogunk oly rendeletek és tör- vényjavaslatok ellen. a gazdaközönség. „Mit akar a néppárt” címen ismerteti s akarja a néppel megkedveltetni pro. vám. hogy ebben a magas házban. A vallásfele- kezetek szabadságát fenntartjuk. „Szervezkedésünknek kiinduló pontja egy politikai pártnak alakítása.és forgalmi politikában való kellő figyelembe vételét követeljük. de viszont a ka- tholikus egyházat megillető jogokat és szabadsá- got is követeljük”. de kilencven választókerületben csak a zsidó volt az ütköző- pont. hogy a harcmodort Wlassics Gyula kul- tuszminiszter a főrendiház március 19-én tartott ülésén a következő szavakkal bélyegezte meg: „Nem mondom. által biztosítják. Magyarország elsősorban föld- mivelő állam lévén. melyek a kereszténység hit- elveivel és szellemével ellenkeznek. valamint álta- lában a kereszténységen ejtett sérelmeket orvo- solja.” Zsidót nem említett a programm. de igenis azon kívül a néppárt oly érvelési modorba . Választási küzdelem nem szokott válogatós eszközökkel folyni. de a néppárt jelöltjei érdeké- ben olyan módon hurcolták meg a vallási esz- ményt. grammját. a nemzet és a nép közgazdasági érdekeit föl- karolja. fogyasztási szövetkeze- tek stb.” „Követeljük mindazon törve- nyes intézkedések megtételét.

melyben az úgynevezett „szószékparagra- fus” foglaltatik. ha Bánffy miniszterelnök közvetle- nül a választások előtt törvényjavaslatot tárgyal- tatott a képviselőválasztások felett való bírásko- dásról. hogy minő eszközökkel dol- goztak ezen első néppárti választás jelöltjei s minő modorban folytatták a választás után a párt kirendeltségei. az egyházi kegyszerekben való ré- szesítésre tett ígéretet. hogy a benső vallásos érzületet is oda vonszolják a politikai küzdőtérre Az ilyen érvelési mód igen veszedelmes. s amely javaslat − időközben le- vétetvén napirendről − még három év múlva is oly aktuális volt. vagy túlvilági büntetéssel fenyegetett. vagy választási menetben használt. vagy a kegyszerek elvonásával. A választás érvénytelen. ha a képviselő a kérdéses választást megelőzőleg három hónapon belül a vallás szertartásainak végzésére rendelt he- lyiségben vagy vallásos jellegű gyülekezetben a választás eredményének befolyását célzó nyilat- kozatot tett. vagy olyan tárgyakat. melyek egyházi szertartások végzésére rendelvék. vagy egyházi fenyíték al· kalmazásával. 447 megy át. a feleké- zeti harcot élesíti ki s oly következményekig vi- heti.a vallási tisztelet tárgyait.” Elképzelhetjük. Honnan veszik a jogot arra.. Ezen „szószék- paragrafus” az 1899: XV. amelyektől a néppárt hívei fognak leginkább visszaborzadni. §... mely ellen határozottan tiltakoznom kell.” . a választók gyü- lekezetén. törvénycikkben a kö- vetkező: „3. hogy Széll Kálmán miniszteri elnöksége alatt törvényerőre jutott.

Mócsy Antal és Lepsényi Miklós. Rakovszky István. Ez a vezérkar gondoskodott arról. ennél sokkal izgalmasabb eseményt használt ki céljaira. Vragassy Vilmos.a központi iroda fáradhatatlanul dolgozott. nem is zsidók. Kálmán Károly. Zmeskál Zoltán. azok tartandók szigorú törvényekkel távol az or- szag határaitól. s az elszegényedés okainak tanulmányozására kiküldött kormánybiz- tos. Otocska Károly. 1900ban az elszegényedett máramarosi ruthének felsegélyezésére irányuló országos akciót kiak- názta zsidók elleni hajszára. népgyűléseket rendezett. a következőnél pedig lesz-e még hatálya A néppárt nagy ügyességgel szervezkedett tovább az országban. Prohászka Ottokár. egye- lőre ez a választás lezajlott. Batthyány József. Pongrácz Károly. Egan Ede által megállapított „tények” alapján megcsinálta a „Kazár kérdést” a máramarosi zsi- dók. 1901-ben. Zelenyák János. Páder Rezső. A vezetők. Zichy Nán- dor és Eszterházy Miklós Móric mellett különös buzgósággal tevékenykedett: Molnár János. Máriássy János. Schlegel Péter. Buzáth Ferenc. hogy a nép gondolatvilága pillanatra se szűkölődj ék megfen lelő tartalom nélkül. Zichy János. Eszterházy Ferenc. sajtót irányított. hanem az ősi kazárok leszármazottjai. Appo- nyi Géza. Marsovszky Endre. 448 Nem sok foganatja volt a törvénynek. Major Ferenc. Mamusich Mátyás. egyáltalán az orosz és galíciai bevándorlottak nem is a mi magyar „tisztességes” zsidóink. Egy évvel utóbb. Zichy Aladár. mely a párt célját szolgálja. Meszlény Pál. amikor a budapesti tudományegyetem jogi fakul- .

kiknek kormányát azonban a. de közben nagy verekedések színhelye volt a tudomány csarnoka. 449 tása. az egyetem tanácsa ellenezte az indít- ványt. hogy zsidók tiszteletlenül visel- kedtek a kereszt iránt. a Katholikus Egyesüle- tek Országos Szövetségének május 17-én tartott nagygyűlésén Zichy Nándor a következő szavak- kai értékelte: „Egy új világ nyílik meg a magyar . de a tanácsi határozat miatt néhány ifjú suttyomban kereszteket függesztett fel az egyetem előadótermeibe. hogy a doktorrá avatás ünnepélye vallási aktus s így az egyetem dísztermében a kereszt függesz- tendő ki. oly célból előkészítve. Az egyetemi tanács vizsgálatot rendelt el. Nagy eredmény volt ez. utána pedig Fejérváry Géza. kit rövid időre Khuen-Héderváry Károly követett. honnan kiadatott a jelszó. 1903-ban megbukott Széll Kálmán. egyetértve a theologiai karral. valamennyi kipróbált s viharedzett liberális állam- férfiú. melynek súlyát egy hó nappal a kinevezés után. S a nép- párt csakhamar politikai eredményeket is látott- rövid három év alatt négy kormány váltotta fel egymást. kisütötte. Zichy Nán- dor fia lett a király személye körüli miniszter. melyben már a nép- párt is képviselve volt: Zichy Aladár. néppárt gáncs- vetései következtében már 1905-ben Wekerle koa- líciós kormánya váltotta fel. hogy mindig friss inger tartsa ébren a nép harcra kész elszántságát a vezetők politikájának megvalósítására. De az ilyen esetek csak időnkénti epizódok voltak. amelyek szálai a nép- párt irodájába voltak visszavezethetők. majd Tisza István.

hogy ne hitetlen nézetek szerint szervezkedjünk. gazdasági. akár állampolgári szer- vezetekről legyen szó. hitbuz- galmi. írói szer- vezetek. művészi. hanem a keresztény egyháznak mindenre kiterjedő szerve- zete szerint. mely szövetkezetek tönkre tették a falusi zsidó boltost. a Ka- tholikus sajtóegyesület. hogy legyen. külön és sűrű időközökben rende- zett nagygyűlések végezték a propagandát. melynél a főcél az kell. amikor nem tehet semmit a tör- vényhozás a katholikus érdek figyelembevétele nélkül. külön gondoskodtak nevelőintézetek s kitűnően szerkesztett folyóiratok útján az ifjúság irányításáról s mindezek felett a hitel. tanári. 450 katholicizmus előtt. hogy a helyzetet ki tudjuk használni. tanítói. Legjobban jellemezte e szervezkedést „Egy katholikus pap” aláírással ellátott „Katholikus szervezkedés” című cikk. jótékonysági. június 21én jelent meg a Budapesti Hírlapban s mely a többek közt a következőket mondja: „Megszületett e kö- rülmények közt a Katholikus népszövetség. El fog érkezni az idő. charitativ.” És a néppárt rendkívüli szívóssággal szervez- kedett „a keresztény egyháznak mindenre kiter jedő szervezete szerint”. Az ország minden vidé- kén plébániák szerint alakult körök tartották éb ren az eszmét. mely 1908. a Katholikus gyermek . külön létesültek papi. akár autonómiáról. de készülnünk kell az ernyedetlen küzde- lemre. igyekeznünk kell.s fogyasz- tási szövetkezetek terjesztésével „a keresztény egyháznak mindenre kiterjedő szervezete szerint”.

városokban a csoportvezetők élén igazgatója- a fővárosi középpontokban kétszáztagú igazgató- sági. ami egyben azt jelenti. Növekedését napról- napra látjuk. s itt-ott munkájának hatását is érez- zük. Ez év februárja- nak 27-én a Vigadó épületében volt a szövetség alakuló nagygyűlése. hogy 1300 községben hajtott ki a népszövetségi agitáció virága. a csoport fölött csoportvezetője s a nagyközségek- ben. akik még tettlegességeket is bátran elvisel- nek a szociáldemokratákkal való küzdelmükben. kezdett rohamosan terjedni. Körülbelül hat évvel ezelőtt támadt megala- kításának gondolata. de fanatikus hévvel telt fiatalemberek végzik. tizenkéttagú kormányzó tanácsa s három- tagú elnöksége. a katholikus egyesü- letek országos szövetsége. de csak az elmúlt év végén. Februártól e hó közepéig a szövetség egy táborba is hozott majdnem 80. az országos Pázmány-egyesület stb. nem épp nagytudású. mikor a néppárt tagjai vették kezükbe szervezés sét. A katholikus népszövetség a legnagyobb súlyú mindezen intézmények közt. de máris 1300 gyűlés jegyez föl a szövetség története. Ez a hierarkikus szervezet bizto- . a Keresztény szövetke- zetek középpontja. A németországi Volksverein mintájára van a népszövetségnek is minden faluban csoportja. A szervezés munkája alig néhány megyében van eddig befejezve.000 embert s ez a szám év végére minden kétségen kívül túllépi a százezret. Magát a vidéki agitáció ké- nyelmetlen munkáját eleven mozgású. 451 védő egyesület. s erősödött kifelé és befelé a ke- resztény szociálisok párta.

452 sítja az egységes vezetést. hogy. a katholikus nép- szövetség. azok világosan látták már a nyolcvanas évek közepén a célt. valamint a német Centrum tagjait a Volksverein választja. mely felé a kleri- kálizmusz és a feudálizmusz törekedtek. Vallás- politikájuk érvényesülése végett a gazdasági poli- tika pusztító fegyvereivel állították hadirendbe a népet a zsidó ellen. A célok korai teljes feltárása nem is lehetett a vezetők célja. gyors intézkedést s ha- tározott fellépést. amely a ve- zetőség intésére bármikor egy pillanat alatt talpra áll s szavát hallatja bárminő kérdésben. a katholikus népszövetség a keresztényszociális képviselők mandátumainak szállítására lesz hi- vatva.” Akik gondolkodtak és elfogulatlanul tekintet- ték a jelenségeket. A negyven éven át folytatott lélekmérgezés elérte hatását. Óriás hadsereg toborzódik. Együttműködésben marad a néppárt és a keresztény-szociálizmusz s fejlődik a két fa közt felnőtt erősnedvű új csemete. egészen megérlelte a gyümölcsöt s teljes győzelmet hozott a szá- mukra a világháború. . Tudvalevő. Az eddigi eredmények azon- ban a legvakmerőbb reményeket is felülmúlták. s ma már egyre nyilvánvalóbb. hogy mikor a nép- szövetség szervezésének jelszavai kiadattak. senki sem volt tisztában.

FEJEZET. sem pusztító pestis. 1896. A hiányos és rendszertelen összeírások következtében Magyarország összlakosságáról sem alkothatunk magunknak biztos képet a tizen- kilencedik század közepéig. hogy a hiányos és rendszer- telén összeírásoknak tulajdoníthatók azok a nagy ugrások is. mely azonban csak harminc vármegyére terjedt ki s azokban is hiányosan folyt le. sk. II.) volt alkalmunk rámutatni azokra a hiányokra. Természetes. melyek nagy óvatosságra intenek még Nagy Lajos és Fényes Elek statisztikai munkálataival szemben is. Magyarország Statisztikája (Budapest. lapjain közölt adatai olyan természetellenes szaporodások és apadások képét tárják fel az or szag összlakosságáról. 453 IX. melyek nem is terjedtek ki az ország egész területére.) című könyvének 122. egészben 11. mennyivel kevésbbé vonhatunk következtetés seket a zsidók magyarországi népmozgalmi életére nézve az ő munkálataikat megelőző összeírások- ból. melyek a magyarországi zsidók szapo- rodásában mutatkoznak. József korában 1785. évben megtartott nép- .621 zsidó lélek lakott volna az országban.Ráth. 1. Már fentebb (104. 1720-ban eszközölt népszámlálás szerint. amelyeket meg nem magya- ráz sem nagyarányú bevándorlás. Statisztika. Magyarország népességi viszonyairól szóló statisztikai adatok az utolsó félszázadot túlhaladó történeti múltból megbízható módon nem állnak a kutató rendelkezésére.

632 zsidó lakosa volt az országnak. me- lyek szerint: 1869-ben 553. 1880-ban 638. Öt népszámlálás folyt le azóta. 1900-ban 846. Az első rendszeres népszámlálás.458 zsidó lakosa volt az országnak. 1869ben foganatosíttatott s az- óta minden tizedik évben törvényes intézkedéssel eszközöltetett.314. Részletes kimutatást a hazai zsidók népesedési mozgalmáról a következő táblázat ad. sőt Fényes Elek számítása szerint 1842-ben már 241. mely hiteles adataival megbízható képet nyújt a hazai zsidók népmozgalmáról.254.342.000 zsidó lakosról tud. 1910-ben 938. mely az Országos Statisztikai Hivatal kétségbe nem von- ható közlései alapján készült: .776. holott 1835-ben állítólag már 165. 454 számlálás 75.641. 1890-ben 730.

.

.

.

.

.

.

.

463 Egészítsük ki e részletes kimutatást. hogy mekkora volt tízévenként az összlakosság és a zsidók szaporo- dása: . melynek hiteles adataihoz kétség nem férhet. a következő táblázattal. mely azt tünteti fel.

az Orsz Statisztikai Hivatal igazgatója jelenti ki a Statisztikai Közlemények új sorozata 64. összlakosságnál 1. hogy az elterjedt babonával szemben a hivatalos megállapítás nem a galíciai .50. még pedig Galícia- ból. a hivatalos közlemények az utolsó évtizedek- ben a zsidók természetes szaporodásának feltűnő hanyatlását emelik ki (Vargha Gyula.4% Persze volt bevándorlás is. 464 Ε hiteles táblázatok teljesen eloszlatják a ha- zai zsidóság természetellenesen rohamos szaporo- dása felől elterjedt babonát. Új so- rozat. kötet. arra nézve maga a legilletékesebb tényező.0% 1900-1910-ben izraelitáknál 5. Buday László. mint a viszonylagos számok azt bizonyítják. mint a többi fele- kezeté. hogy a zsidóság főképpen bevándorlás útján gyarapszik. hogy a ha- zai zsidóság mozgalmi adatai ugyanazon ható tör- vények alatt szélsőségekbe való csapás nélkül egy- azon arány medrében maradtak félszázadon át. Sőt. köteté- nek 60. Új sorozat. Magyar Sta- tisztikai Közlemények. lapján: „Azt az általánosan elterjedt né# zetet. de jellemző. s ami a zsidóknak bevándorlás által történt gyarapodását illeti. 32.3%. összlakosságnál 3. hogy az izraeliták kivándorlási vesztesége állandóan nagyobb. Úgy az abszolút. kötet). sőt 1880 óta azt látjuk. Magyar Statisztikai Közlemények. Buday László. Volt ugyanis a kivándorlási veszteség szá- zalékban: 1880-1890-ben izraelitáknál 5.9%. népszámlálási és népmozgalmi ada taink összevetése egyáltalán nem igazolja.8%. összlakosságnál 1.3% 1890-1900-ban izraelitáknál 2.

465

zsidók bevándorlása arányának feltűnő számát
emeli ki, hanem a galíciai katholikusok nagyarányú
betelepülését. Maga Buday írja i. k. 37. lapján:
„Galíciaiak bevándorlása folytán növekedett meg
jelentékenyen a külföldiek száma Szepes várme-
gyében, hol a lakosság 5.31 %-a idegen. Sárosban
és Zemplénben kisebb ugyan az arányszám, 3.74%,
illetve 2.95%, de mindkét megyében és a szomszéd
dos Ungban is erősen növekedett. Már az előző
népszámlálás alkalmával rámutattunk arra, hogy
ez a galíciai bevándorlás főképen mezőgazdasági
jellegű és az amerikai kivándorlás által legrégebb
ben sújtott vármegyékben a gazdasági munkaerő
pótlására irányul. Zemplén vármegyében már két
község van, Göröginye és Topolóka, melyben a
galíciaiak, leginkább római katholikus lengyelek
többségben vannak. A galíciaiak bevándorlása már
a 80-as évek óta tart és számuk 1880. óta a határ
Széll négy megyében így alakul:

Bizonyára akadt Galíciából származó zsidó
bevándorló is, ha nem is olyan mennyiségben,
mely a hivatalos statisztikai arányszám megállapít
tását igényelte volna, de a köztudat galíciaiaknak
minősítette az északkeleti vármegyék mindazon

466

zsidóit, kik konzervatív vallásos világnézletükkel,
külső ruházatuk hagyományairól sem mondtak le,
noha nyelvük és műveltségük magyar volt. Hiszen
jellemző, hogy e galíciaiaknak vélt zsidók voltak
azok, kik a nemzetiségi vidékeken a magyarság
arányát javították s akik ugyancsak növelték azt
az arányszámot, mely a zsidókat első helyre állí-
totta a hazai felekezetek közt a magyar anyanyelv
vűek és az írni-olvasni tudók sorában. Magyar
anyanyelvű volt felekezetek szerint százalékban
kifejezve 1910-ben: Róm. kath. 54.42, Görög kath.
15.04, Református 98.18, Ág. hitv. evang. 31.22,
Görög keleti 1.87, Unitárius 98.60, Zsidó 75.66.
Az írniíolvasni tudók sorában pedig a magyar mű-
velődésből az egyes felekezetek következő száza-
léka vette ki részét az 1910. évben: Róm. kath. 60.9,
Görög kath. 27.8, Református 68.6, Ág. hivt. evang.
73.3, Görög keleti 34.8, Unitárius 62.2, Zsidó 74.9.
Csak dicséretére válhat a magyar zsidósági
nak, hogy a hazai kultúrába való beleolvadásnak
ilyen tanújelét adhatta, de nem állapodott meg a
hazai művelődés első elemeinél, a nyelvi tudásnál
és az írás-olvasás fokán, hanem minden erejével
magasabb művelődésre is törekedett s az országos
népességi számarányt messze túlhaladó százalékban
merített a magyar művelődést árasztó középisko-
lák és egyetemek kultúrájának forrásaiból. A bu-
dapesti középiskolákban már az emancipáció előtt
is meglepő nagy számban volt zsidó vallású ta-
nuló. Luther Nándor tankerületi főigazgatónak a
Közoktatás 1887. év március havi számában kö-
zölt összeállítása szerint a budapesti középisko-

467

lákban már 1861-ben 1318 keresztény tanulóval
szemben 314 zsidó volt a gimnáziumokban és 677
reáliskolai keresztény tanulóval szemben 130 volt
a zsidó. S e számarány 1861 óta, a nemzeti
újraéledés korától kezdve folyton emelkedett.
1867ben, az emancipáció évében 1973 keresztény
tanuló mellett 576 zsidó volt a gimnáziumokban és
896 keresztény tanulóval szemben 213 zsidó volt
a reáliskolákban. Luther összegezése szerint húsz
év alatt, 1861-től 18804g a budapesti gimnáziumok-
ban 33.937 tanuló közt 14.344, a reáliskolákban pe-
dig 30.527 tanuló közt 8.783 volt a zsidó. Tekintés
lyes arány, mely nemcsak a fővárosi iskolákban
maradt meg, hanem az ország összes kozépisko-
Iáiban is mutatkozik, minek bizonyítására közöl·
jiik itt az Országos Statisztikai Hivatalnak 1894
−1913-ig terjedő húsz évi kimutatását:

468

Gimnáziumok.

469

Reáliskolák.

470

Ugyanezt a magas arányt látjuk az egyeteme-
ken is. Matlekovits, Magyarország közgazdasági
és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor
című gyűjteményes könyvének II. kötetében közli
az egyetemek hallgatóinak létszámát 1867stől
1895-ig, mely kimutatás szerint a budapesti egye-
temen 1867-ben 1885 összlétszámban 335 volt a
zsidó, 1895-ben 4407 hallgató közt már 1304 volt
zsidó vallású- a kolozsvári egyetemen az 1872. ala-
pítási évben 269 hallgató közt csak 4 zsidó volt,
1895-ben pedig 702 közt már 46- a József műegye-
temen 187bben 511 hallgató közt 50 volt a zsidó,,
holott 1895-ben 1136 közt már 455.
A millennáris évben, mely egyben a magyar
zsidóság recepciós korszakának kezdete, jelentke-
zett ezen eredmény, melyen a kövekező két év-
tized kulturális törekvése épült fel, s amelyről az
Országos Statisztikai Hivatal által összeállított kö-
vetkező részletes kimutatás nagyon tanulságos és
beszédes képet nyújt:

.

.

.

.

.

mégis szemet szúrt gazdasági vonatkozásai követ- keztében a magyar zsidóknak a tudományos pályá- kon történt elhelyezkedése. melyből világosan lát- ható. Az értelmi pályákon működőkről az Országos Statisztikai Hivatal az 1910-ik évről a következő hivatalos kimutatást adja. hogy csak a szabadfoglalkozásokban helyez- kedhettek el a zsidók képesítettségük arányában. mérnökök. hanem tudomá- nyos pályára való készülést is. . hogy ki ne lendüljön zsidó javára az országos népesedési számarány. 479 De hát középiskolák és egyetemek látogatás sara irányuló ily nagyarányú vágyakozás nemcsak kultúrára való töfekvést jelent. vagy választás adja a kenyeret és tiszt- séget. el kellett ismer- nie. Érvényesülni csak a szabad pályákon voltak képesek. még elfogult szemekkel nézve is. ahol kinevezés. mint orvosok. hogy a magyar-zsidó ifjúság a magyar iskolák- ban csak a magyar kultúra szolgálatára nevelődik. ott az állam. ügyvédek. megye és város híven őrködött mindig azon. s bár mindenkinek. holott a közszolgálatban a népesedési arány sem juttatott számukra kellő működési teret. de a tisztviselői pályán.

480 .