Mrai 5ndnr

Ami a Nap!b! kimaradt

1948

VRSVARY

Coyrighl 1998
by
Vrsvary IubIishing Co. Lld. (Toronlo)

AII righls reserved.

ISN 0920004423

3
1948
Az u|eszlend eIs na|a verfenyes. Minusz harom fok. Nasles. A
Gugger-hegy alI|an megyek Ie a vIgybe. Iz a sela mar oIyan, minl a
brlnudvaron a krzes.
Az emberek IeIkeben zavar, induIal, la|ekozalIansag. Mibe huII a
viIag` Haboruba, vagy a kelleszakadas rvenyebe` Vagy Iehel a vegen
vaIamiIyen megegyezes, enyhIes, beke-feIe aIIaol` A szov|elnek mosl nem
erdeke a haboru, ez minden, amibe iIyen remenykedes kaaszkodhal. De
addig ill sok erlek uszluI.

Az eszlend uloIs na|anak deIulan|an elhIen Margil Ialogal meg.
Ier|erI harom eve semmi hir. Azl sem lud|a eI-e` Mosl helvenharom eves
elhIen.
Mikor menni keszI, eIveszi relikI|ebI fer|e vaslag, duIafedeIes,
regimdi aranyra|al. Iz oIyan aa-ra, az en aamnak is iIyen ra|a voIl.
Az asszony kemenyen, soankodas neIkI viseIi nehez sorsal. } fa|la ez, van
larlasa.

Az eImuIl eszlend Iegfaraszlbb szeIIemi erfeszilese szamomra nem
az voIl, hogy megirlam a ,Harminc ezslenz-l, hanem az oIvasmanyok,
meIyek e munkavaI egyidben szksegesek voIlak: igy nemcsak a lrleneImi
oIvasmanyok, hanem mindenekfeIell az ,szvelseg, ameIyel mosl
oIvaslam eIszr egeszen aIaosan, |egyzelekel keszilellem ez oIvasmanyrI,
s nyeIvi es lrleneImi eIIenrzoIvasmanyokal is adlam hozza. Az
szvelseg viIag a viIagban, s aki ,krilikai szemmeI oIvassa,
megbecsIhelelIenI erlekes ,uska-l ka a viIagirodaIomhoz es az emberi
lrleneIemhez.

Azl a maniakus rendel, amiveI eIelem kordaban larlom, robbanlani,
masfeIe rendekkeI es gondosan rendbenlarloll rendelIensegekkeI.

MuveIlseg!... kiaIl|ak a fa|daImas hianyerzel hang|an. Is
bizonygal|ak, hogy a ,muveIlseg, lehal az, aminek Iegfbb erleIme az arics,
soha nem Iehel ,lermeszelesseg. A szeIeIkek fanyaIognak, minlha a kor a
muveszellI a lermeszeleshez, lehal az erleIemlI az szlnshz forduIl
4
voIna. De ez nem igaz. Iz a kor een azerl ,muveIelIen, merl nincs igazi
kze mar a lermeszeleshez sem. Csak a geihez es geieshez van igazi kze.

Az angoI radi kel malemalikusl arenlaI eI. Korlarsak voIlak. Igyik
malemalikus azl irla a masikrI: ,Levezelesei oIy gynyrusegel szerezlek
nekem, minlha zenel haIIgalnek. A zene vegI nem is Iehel mas, minl
szlnsilell malemalika.

Mann is innen kerIgeli hsel, Doklor Iauslusl, a zenebI akar|a
kieIemezni a nemel IeIek belegsegel.

TibornaI a Svabhegyen. Mulal egy angoI szakknyvel, meIy a
ha|lrllek idegbelegsegeirI ad hirl. A cimIaon lizenl ha|s fenykeel
mulal|ak, ezek az emberek huszonharom naon al kaIIdlak egy csnakban
az IgyenIil krI. A feIveleI rgln menekIesk ulan keszIl. LalnivaIan
rIlek meg e iIIanalban. Mas keen e ha|lrllek Iabail mulal|ak, a
csnakban megraglak az a|uIl emberekel a haIak. Az angoI luds
szakszeruen ir e kIns idegbelegsegekrI, a ha|lres, minl az rIel
Iehelsegenek egyik vaIfa|a, egeszen lermeszeles egy angoI szamara.

I||eI arylhmia. SymaloIl veszek. Iz a szinlelikus szer a enzoIgyuru
egyik lermeke, erlagil. VaIami rendel keII csinaIni a nai negyven
cigarellavaI, liz fekeleveI, a kelnaonkenli egy Iiler borraI... vaIahogy nem
megy mar az egesz, megy meg, de mar akadozik.

Ulana, masna, leal iszom a IIrisban. Neonfeny, fulll lerem,
omas lea. Nagyvarosi hanguIal, minl akarhoI Nyugalon... A vasfggny
mgll minden maske van, minl a kIfId kezeIi. Neha rosszabb.
Nemrilkan |obb. Az eIel lilokzalos.

T. u| angoI neuroIgiai knyvekel mulal. Minden szakember azl
mond|a, az angoIok mosl, mikor a haboru ulan hirl adnak kulalasaikrI, eIs
heIyre kerInek a ludomanyos viIagban eredmenyeikkeI. Csendben
doIgoznak es nagy bensseggeI. VaIamin lrik a fe|kel, amil AllIee, a ma
5
reggeIi angoI radi mondolla , igy halaroz meg: ,Az egyeni szabadsagol
sszeegyezlelni a szociaIis kveleImenyekkeI. IzenfeII az eIel es a haIaI
halarkerdesei izgal|ak kel, s a malemalika, es kInsen a zene.
Az angoI neuroIgiai knyv ezerszeres nagyilasu abran mulal|a az
idegse|lel, a neuron-l. T. eImagyarazza az abral. A neuron az emberi
szervezel egyelIen aIkalresze, ameIy nem u|uI, nem vaIlozik, a szIeles
iIIanalalI a haIaIig ugyanaz , aII egy magbI, ameIy oszlhalalIan
(IegaIabb is e iIIanalban nem lud|uk oszlani), s feIlehelen van eIeklromos
lIlese, ezenfeII bonyoIuIl vegykonyha ez a mag, ebbe lorkoIIik az
idegfonaI, meIyel csak ezsloIdallaI Iehel Ialhalva lenni, s meIyel
hosszaban egy hveIy vesz krI. Iz az idegfonaI lud szazhusz cenlimeler
hosszu is Ienni, a szimalikus es a vegelaliv idegrendszer vegzdesei
szamlaIan heIyen vaIlkkaI kacsoInak a szervezelben. A beleg idegse|l
abra|a eIhalaroIlan kds.
Kerdes, mi aIakuIl ki benne, a neuroIgusban: mil hisz szeIIemnek`
Az agyveI, vagy az idegek lermeke a szeIIem, vagy vaIamiIyen ssz|alek a
kel szerkezel kzll` S mi ez az ssz|alek` VaIamiIyen eIeklrokemiai halas,
ameIynek kvelkezmenye a szeIIem` Nem lud feIeIni, merl becsIeles. Az
eIeklrokemiai halas bizonyos, de ez meg nem vaIasz. Aminlhogy azl sem
lud|uk, hogyan rzi meg az emberi szervezel lizennegy miIIiard neuron|a az
emIekekel, a Ialasi, haIIasi benyomasokal, ezek a foloceIIak mindenl
megriznek, amil eIelnkben Ialunk, laaszlaIunk... hoI fer eI ez az anyag`
VaIszinu, hogy az idegse|lben egyenkenl liz es lizmiIIi benyomas
feIraklarozasara van md es aIkaIom, lizennegymiIIiard a halvanyon, s
kbn... ez a vegs Iehelseg. Ha ugyan nem egeszen mas mdszerreI
lrlenik az emIekraklarozas.

Kdben |vk Ie a hegyrI. Az e|szakai h mar oIvad. IIyen szeIid
|anuarl evek la nem eIlem meg.

Nagy feneke van ennek a derek Thomas Mannak, nemel feneke. Szaz
oIdaIon al reIegaI a zenerI, nagyszeruen, szakismerelleI, s egeszen
fIsIegesen, mindaz, amil mond , s amibI azlan, bizonyosan, nagy
lzi|alekol eregel a regenyben , megvan a Iexikonban.

Mann idezi a seIIak es a kIoroform-cse kiserIelel, az eIellannak ezl a
homaIyos-va|akos kiserIelel, ameIy vaIasz szerelne Ienni a kerdesre, van-e
masfeIe eIel is, minl az organikus anyagcsere` (Verzar knyve hosszan es
larlzkod okossaggaI ir errI, vaIahoI a 45-s naIban idezem.) Lehel,
6
hogy a kIoroformcse is eI... de mil gondoI kzben` Az eIel laIan megis a
gondoIallaI kezddik.

DeIeIll I.-neI, Karacsony masodna|an, deIulan arylhmias
szivrohamol kaoll. Lehel, hogy reanginas roham. De Iehel mas.
Tarlasa az eIelben luIsagosan merev es nemesen bszke... de iIyen
merev es bszke larlassaI eIebb-ulbb szivba|l ka az ember. Nem hirdelem
az aIazalol, de nagyon |avaIIom azl, amil Karinlhy ,Iaza larlas-nak
nevezell. Iz sem v meg a szivrohamlI, de addig... Az cgqci|cn larlas.
Kel ev eIll meghaIl a n, akihez kze voIl. Izl is ggsen viseIle,
szegeny. TaIan ez a Iegnehezebb: nem szegyeIIni erzeseinkel.

Nem ludom, }ezus Kriszlus Islen voIl-e, de bizonyos, hogy zseni voIl,
senki eIlle es ulana nem ludoll annyil az emberrI, minl . }ezus a
belegsegel bunnek larlolla. Iz a nagy igazsag.

Nehany IeveI: egy vaIasz a ,NaI-ra, egy a ,Serldllek-re. Az
ulbbi oIyan, minl egy megsebzell ember kiaIlasa. Izl akarlam, ezerl irlam a
knyvel. A lbbi, a usmog sa|l, oIilikai riorlerbI ilesznek
fIruglaloll Iegenykek nyeIveIese, slb. nem szamil.

Isle szinhazban. ,LiIi. A masodik feIvonas eIe|en a|or Gizi eIa|uI. A
fggnyl Ieengedik. A rendez eInezesl ker a kznseglI, a muveszn muI
rosszuIIele miall nehany ercig szneleI az eIadas. A szinadra megyek.
a|or mar magahoz lerl, revelegen nez krI, lelovan ad kezel. Nehany erc
muIlan feIhuzzak a fggnyl, a|or vegighoszasszazza az eIadasl. Iiverel
deIulan agyverzes erle, aIIilIag ez izgalla feI.
Ibben Iehel sok hiszleria is, de a|or fegyeImezell szineszn.
Moslanaban sok az arylhmias roham, verkeringesi allak, agyverzes,
szivszeIhdes. VaIami lrlenik a viIagban, a |anuar-eIe|i naok izgaImasan,
ernyeszlen meIegek, legna liz fok Iuszl merlnk, gonosz-fIIedl, meIeg
szeI fu|. IronlalvonuIas, laIa|sugarzas, roluberanciak, kozmikus sugarzas...
a |eg lud|a, mi lrlenik iIyenkor. a|or fer|e, az orvos, eIadas vegen
megerkezik. Azl mond|a, is sok iIyen meleoroalha-nyavaIyal Ial e
naokban.

7
A szinhazban van vaIami IegyzhelelIenI es megkerIhelelIenI
idegen az ir szamara: ez een a szinhaz, a szoba, ameIynek hianyzik a
negyedik feIe, s a kznseg beIebameszkodik a bizaImas cseIekmenybe. Iz
az ulaIalos a szinhazban, s ez a nagyon vonz.

A kis rfelakal oIvasom, akik befe|ezik az szvelsegel, minl a
seregha|lk a nagy csalal. Ar alkaikkaI oroszkaInak a kis rfelak a nagy
Trlenel nyomaban, ga|doInak, kedvesen, nevelsegesen es feIeImesen.
Amikor k ga|doIlak, mar vege voIl egy cseIekmenynek, az szvelsegnek,
s kezddll egy masik: az U|szvelseg.

Iarizsi magyar u|sagir Ialogal meg, feIesege es Gy. A. larsasagaban.
A ,ZendIk francia visszhang|arI beszeI: Gide, GabrieI MarceI meg
emIekeznek a knyvre. Iz Iehelseges. De en mar csak homaIyosan
emIekezem a knyvre, s mindarra, amil nekem |eIenlell.
Azl mond|a, KaroIyi MihaIy, a arizsi magyar kvel, nemregiben
izgalollan ki|aviloll egy nyiIalkozalol, ameIyel }udil Ieanya adoll egy
u|sagirnak. KaroIyi ezl irla a nyiIalkozalba: ,In gyuIIm a magyar
neel... ma|d ki|avilolla, igy: ,In gyuIIm a magyar ne voIl vezelil.
Az u|sagir de GauIIe-l korIaloIlnak larl|a. Nagyon csodaIkozik, hogy
igy laIaI Ieslen, s a knyvkereskedesekben megIeIi meg knyveil. Ide|e Iesz,
hogy a ,Serldllek masodik klele meg|eIen|en, s erlen feIeI|en
mindarra, ami heIyzelemben, s minden magyar ir heIyzeleben, ha nem
arlaIkaImazoll! fonak kerdes.

efe|ezlem az szvelseg-el. IIszr oIvaslam krilikus szemmeI.
izonyos, hogy ez az s-szveg. Minden, amil ludunk, ebbI kvelkezik,
erre eI rea. A bioIgia ma krIbeII oll larl, ahoI a Genezis.
Igy evig oIvaslam, na|aban negy-l oIdaIl. KaroIyi Gasar nyeIve
oIyan, minl az eIeny ugy hal, minl az oxygen egy fsls, irodaImi
kavehazban. Iz a leI|es hileIu es ere|u magyar nyeIv.
Az szvelseg arra lanil,... de nincs iIyen kife|ezhel lanuIsag. Az
ember nem egeszen remenyleIen, laIan erre lanil. Islen veIe larl, ha dhsen
is.

Mann regenye a szazadik oIdaI krI kezd nagy IeIegzelveleIIeI eIni.
Doklor Iauslus, ugy, ahogy Mann Ial|a a nemel emberl, Iura egyik
Iegszomorubb lilka.
8

Az eIelben van vaIami a lreImi puzz|c-k lechnika|abI is: a
nairendel addig keII loIogalni, mig vaIban eIelrend Iesz. Iz nem knnyu,
nem Iehel lervszeruen csinaIni.

I||eI Shakeseare. TeIi rege. Azlan a szonellek. Voinovich bevezel|e a
szonellekhez. Iz az ambivaIens szenvedeIy, amiben a homoszexuaIis
kicsenges feIreerlhelelIen , de semmiveI nem benssegesebb, minl a
,lermeszeles, a n iranli Iobogas es esenges , minden muvesz IegmeIyebb
nemi, aIkali robIema|a. Shakeseare nem voIl homoszexuaIis, laIan
bisexuaIis sem voIl, az egesz |eIenseg luIsagosan ferfias ehhez... de van-e
homoszexuaIis Ienges neIkI muvesz`

A renaissance lrlenelel oIvasom, a ,IroyIen negyedik klelel.
AmibI a fIorenci keresked-oIgar eIelerzesl es muveszelel csinaIl, abbI a
nemel oIgar reformacil csinaIl... ez az oIvasmany erleIme, s Iura egyik
Iegnagyobb vaIsaganak egyik szomoru oka.
A nemel | leIees voIl az idben: Nagy KaroIy voIl az eIs, aki
feIbizlalla, hogy nezzen krI a viIagban, s azlan eIcsaszkaIl a VoIgaig,
IrdeIybe... | leIees voIl, szorgaImas, vad neek kzll varosl eilell, az en
seim is kzIk s veIk |llek al a magyar nyeIvbe. De vaIamil nem hozoll
ez a nemel leIees: eurai nludalol. Izl csak a Ialinok hozlak.

A robIemak kiserleliesen ismelIdnek az idben: a fogyaszlasi ad
een oIyan kevesse u| laIaImany, minl az elalizmus, vagy a arancsuraIom,
vagy a demokracia, ameIy mindig megbukik, ha nem bizza rea a maga
kormanyzasal az oIigarchakra, lehal a kivaIakra... Nincs ,u| robIema. De
van egy vaIban ,u| lnel, amiIyel eddig nem ismerl a viIag: ez a lmeg.
Mosl eI eIszr lmeg a viIagon, s ez a lmeg, alIagos eIelkoraban, mar
helven eszlendeig eI... A lnel kezd robIema Ienni.

erelvaIkozas kzben a lkrben megIalom az arcom. Mar regen nem
Iallam. Gyanakodva nezem. A laska a szemem aIall, ezl eszlende|e kalam
az idlI. Lehel, hogy aIkali a|andek, aamnak is voIl iIyen. Az arc kevesse
ismers. Az aai es anyai vonasokrI Ie keIIene kefeIni a orl, amil az id
kenl rea. Iszembe |ul, amil nehany na eIll oIvaslam egy amerikai
foIyiralban:
9
LincoIn Abrahamnak a|anIollak egy emberl. ,Nem szerelem az arcal
mondla az eInk. S mikor az a|anI feIhaborodoll es bizonygalla, hogy
,senki nem lehel az arcarI, LincoIn Abraham vaIIal vonl es ezl feIeIle:
,Negyven ev ulan mindenki lehel az arcarI. Iz igaz. Nincs menlseg.

Nem Iehel eIkezeIni, hogy az oroszoknak mosl erdekk Iegyen egy
haboru. Izerl nem Iehel eIkezeIni, hogy eIebb-ulbb meg ne egyezzenek a
viIaggaI. De ebbe az ,eIebb-ulbb-ba onlosan beIefer a mi sorsunk, minl
Hunyady Sandor igy mondla voIna, a ,csavar a menelbe. IrrI van sz.
S vegI minden mas keIel Iesz.

Male evangeIiumaban ez a sz: ,raka. Mi a raka`... Minden szfe|l
szlarban keresem, a Szinnyeiben, arczyban, aIassaban. SehoI nincs
nyoma. IIyenkor mindig bszke Ieszek, minl a lnkremenl ember, aki laIaI a
fikban egy naoIeonaranyal, s meglud|a, hogy nem is oIyan szegeny, minl
hille.

Az U|szvelseg mosl, mikor aII eszlendn al na es e||eI
fogIaIkozlam }ezus es az aosloIok aIak|avaI, kIns varazzsaI szI
hozzam. }ezus csodaIalos szavail meginl ahilallaI oIvasom, minl a versekel,
,krilika neIkI, eIbuvIlen, engedem, hogy hasson ream minden, ami a
kIleszelben magikus varazs. Kzmbs, kik ,irlak az evangeIiumokal,
ezekel a szavakal, }ezus szavail es hasonIalail nem Iehelell ulIag
,kilaIaIni, ezl csak egy ember mondhalla, , a kIl. Nincs mas hileIesseg a
szeIIem viIagaban, csak a sliIus, ami lbb, minl az ember , a fIlelIen sliIus
mindig szemeIyiseg.

ReggeI az angoI radiban egy miniszler beszedel idezik, aki angoI
miniszler , ezl mondolla: ,A boIsevizmus igazaban |obboIdaIi rendszer. Iz
igaz. Nem veIelIen, hogy a nyiIasok es a boIsevislak mindenll IeIkesen
egymas kebIere boruInak, ahoI s miheIyl hagy|ak kel. A regi magyar
arIamenlben elhIen azl mondolla a nyiIasoknak: ,Maguk addig mennek
|obbra, amig egy naon eszreveszik, hogy megerkezlek baIra. Ma,
ugyanebben a arIamenlben, ezl mondhalna a kommunislaknak: ,Maguk
addig mennek baIra, amig eszreveszik, hogy megerkezlek |obbra. }obbra,
oda, ahoI a fasiszlak aIIollak: a nacionaIizmus, a lreImelIen szeIIemi es
larsadaImi eInyomas |obboIdaIara.
10
Nem Iehelek kommunisla, merl baIoIdaIi ember vagyok, mindig az
voIlam, a hivalasos es szakszeru baIoIdaIiaknak soha nem voIlam ,eIegge
az, de a magyar larsadaIom egesze szamara mindig gyanusan az voIlam, ma
is az vagyok, szamomra minden |obboIdaIisag, ami eInyomas, szeIIemi
szabadsag eIfo|lasa, minden eIaruIasa a szociaIizmusnak, ami nem liszleIi az
egyenl.

Thomas Mann ebben a knyveben mar nem ironizaI. Nem kimeIi az
oIvasl, s a rza mar rideg, ba|laIan. Csak megaIIail.
Minl eelhoven, aki komonaIas kzben mar a zenekarraI sem
lrdll. ,Iuere verdammle Geigen mondla a hegedusknek.

LeanyfaIu. }anuar liz. MeIeg na. A fak mar rgyeznek.
A visszaulon, Szenlendre eIll, megIeelesseI Ialom, hogy vaIsagos
gyarleIe eIl ill, a nagy varos kzeIeben: veghazak sora az orszagul
menlen. Innen Ial|ak eI udaeslel meIeghazi viraggaI. A leIe magas
kemenye fslI, az vegvarosban bur|anzanak a rzsak, a szegfuk. Az
induszlriaIizmus mindenfeIe diadaIal Ii: van mar viraggyarunk is, ahoI a
rzsak akkordban nyiInak. Islen ezl nem igy lervezle.

A vendegIben, a kocsmaz larsasag aszlaIanaI, egy fekele fe|kends,
szlIan regasszony. KomoIyan I, minl reugheI keein a german
asszonyok. Arcanak nincs mar nemi |eIIege. A ofacsonlok kzll kel fekele
szem figyeI, knyrleIenI. Izek a nslenyek minden lrzsben sokal ludnak.
k a nemlk, kerIeIhelelIenI.

Lehel, hogy a lmegek viIagaban az irodaIom azerl nem vonz mar,
merl mindig csak az egyenl lud|a hsnek feImulalni.

Isl MiIannak egy sze verse: ,Az cgqik agg |ctc|c Zsuzsann4ncz.
UloIs eI, nagy kIlnk es irnk. Minden idegba|on luI nagysag van abban,
amil ir. Is csodaIalosan luIeIle nemzedekel, a Nyugal-nemzedekel: a
laIa|gykerhiru (a vaIsagban erzekenyen neurolikus) Mrilzol, a
hyochonder-zseniaIis KoszloIanyil, a kkIerzsenisked Adyl, a Iobog,
fanalikus hiv nagy muveszl, abilsol... mindenkil luIeIl. Sailozva es
ka|anuI sanlilva, rangalzva es vinnyogva, luIeIl es luIirl ez az idegba|os
11
nagy ir mindenkil, akihez larlozoll. Ma is kilun, amil ir es becsIeles
emberi larlasa is, ragaszkodik a szeIIem szabadsagahoz, nem Iell aIdozala a
barbar remuraImak igereleinek es fenyegeleseinek. Mi az ere|e` Nagyon
okos es soha nem hazudoll.

Gide IeveIe Sva|cbI, a Svenska DagbIadel cimere, mikor megkala a
NobeI-di|al. ,Minden |obb- es baIoIdaIi diklalura eIIen megmaradni a
szeIIemi szabadsag hivenek, vedeImez|enek: ez a szeIIemi ember rk
feIadala, ir|a.

Irom a ,ViadaI-l es mindig u|ra megdbbenek, miIyen aI|as
vaIIaIkozas egy szindarab. Minden szindarabban van vaIami a ,|c!c|pnc, iu
n as pas !c cccur-bI. Nem Iehel maskeen erzekeIlelni szinadon emberi
induIalokal, csak a IegaI|asabb szamilassaI, az emberinek es a muveszinek
oIyan gonosz-ceIzalos hangszereIeseveI, ami vegI is nem emberi, nem is
muveszi. Marad Shakeseare, SohokIes. Tehal a vers. Tehal a zene. Minden
mas fIhasogal riacsossag, almenel a nedaI es a anlomim kzll,
meIynek szvege is van...

A lrleneImen beII, ameIy aIIandsuIl, minl egy inlezmeny, a
magam eIelel eIni: ez Ienne a feIadal. Nem varhalok negyvenlven even al a
,megoIdas-ra. S mikor eI|n az eIelbe ez a lrleneImi megoIdas,
nehanyszor mar eI|ll, mindig kiderIl, hogy minden, csak nem
,megoIdas. Tehal eIni, s a lrleneIem eIIen ugy vedekezni, minl a |arvany,
vagy a belegseg eIIen. Ha nagyon kzeI |n, vedekezni, ahogy Iehel. De
addig eIni, a lrleneIemben es allI fggelIenI, a sa|al, egyszeri, nagyon
muI, soha vissza nem ler eIelnkel... ez az en lrleneImi feIadalom, s
mindenkie.

Iz a dagadl, kazsi es verszom|as a, horkanlva es fu|lalva selaI a
Rzsadombon, s a verznrI abrandozik, az u| haborurI, ameIy ,kiegeli a
viIagbI a boIsevizmusl. In nem vagyok hive a boIsevizmusnak, azl hiszem,
liszlan Ialom erleImel es |eIenlsegel, s kivanom, hogy ezl a veszedeImes es
humanum-eIIenes, nagyon karlekony larsadaImi kiserIelel oId|a feI az id
egy emberi es halaImi komromisszum vaIaszlvizeben. De K-nak ez keves,
bosszul akar. IigyeImezlelem, hogy , a kaloIikus a, laIan megengedheli
maganak a bosszu veres fenyuzesel, de en, az ir, kenyleIen vagyok
kereszleny maradni akkor is, amikor a aok mar kur|ongva aId|ak a harci
12
fegyverekel, s ezerl nem kivanom a haborul, hanem hiszek abban, hogy eI
keII viseIni a szenvedesekel, hinni keII abban, hogy a gonosz vegI is kiarad
es kifarad a fIdn. IeIdakal is ludok erre.
De ezek nem akarnak haIIani, aoslI-hivslI, nem akarnak masl,
csak bosszul. Az agresszil akar|ak, heledizigIen. Lehel, hogy vagyuk
leI|esI. De az en aIdasom neIkI.

Male evangeIiumabI is kilelszik, miIyen kevesel ludoll krnyezele
}ezusrI. AIIand megIeelesseI szemIeIlek es nem erlellek.

A airforma megiscsak mas ma, minl 1939-ben, s ezerl irlzalosan es
feIeImelesen erdekes, mi kvelkezik a feIleleIekbI` 1939-ben a serlelIen, vad
olenciaklI duzzad nei, hilIeri Nemelorszag szemkzl aIIoll egy
viIaggaI, ameIy keszIelIen voIl, fegyverleIen. Igy |uloll eI HilIer, eIIenaIIas
neIkI, Danzig kszbere, amikor a haboru meredeIye megnyiIl eIlle. Ma:
az amerikai es angoI hadiiar leI|es kaacilassaI doIgozik. }aanl,
Nemelorszagol, OIaszorszagol Ieverlek, e birodaImak eril reszben a maga
szoIgaIalaba aIIilhal|a az angoIszasz viIag, s lamaszonl|ai vannak
mindenfeIe Iuraban es a viIagban. Nem keII u| Danzig, sem u| IearI
Harbour, hogy az amerikai kzveIemenyl alhangszereI|ek a haboru
hangnemere. Amerika nem aIIhal meg a feIulon, merl hadiiaral akkor Ie
keII eileni. Izerl hiszek abban, hogy a szov|el, ameIy egy irlzalos haboru
ver- es anyag-veszlesegeil szenvedle eI, Amerika lerIele es iara serlelIen!
vegI megis kenyleIen komromisszumol klni AmerikavaI. Iz a
airforma. A vaIsag laIan mas Iesz. S ez az, ami alkozolluI es feIeImelesen
erdekes.

Thomas Mann regenye az eminens feIeIele: mindenl lud, minl a
vizfoIyas. Csak annak a buvs hegedunek hang|al nem haIIani, ami lbb,
minl mikor vaIaki ,mindenl lud. Az reg virluz mar nem lud hamis
hangol fogni. Megis, a hangban van vaIami skelseg.

Mark evangeIiuma. Azlan sela a hegyen, esben.

Mann knyveben az eIs |eIenel, amikor vegre megszIaI a nagy ir:
az rdg es Leverkhn-Nielzsche arba|anak iIIanala. Az rdg rabeszeIi a
13
lraveszlaIl Nielzschel, merl feIreerlhelelIenI Mann regenyenek hse ,
hogy ne feI|en a belegseglI, fogad|a eI. Iarlnere, az Islen, nem ok neIkI
laIaIla feI a sirochelakal, a baciIIusokal, azzaI is eI Iehel |alszani az
embernek, IegaIabb oIyan eredmenyesen, minl az ,egeszseg-geI, ami vegI
is nagyon szereny es aIanlas sikon lud csak lermekeny Ienni, slb. Iz a |eIenel
kiserlelies, halborzongal es sok az igazsag benne. In is hiszem, hogy
belegseg neIkI nincs fe|Ides... akkor sincs, ha ez a ,fe|Ides a okoIba
vezel.
Igy masik |eIenel, amikor Leverkhn a vegleIenrI reIegaI, lehal a
meIyviz es a viIagur eIelerI. Moslanaban kevesel es meIyen aIszom, s az
ebredes mindig oIyan, minlha a meIylengeri megsemmisIes almoszferikus
nyomasa aII kerInek a fIszinre. Nemregen egy Conan DoyIe
eIbeszeIesben laIaIlam meg ezl az erzesl.

Isle Dr. W. Azl mond|a, a br-rak es a mehlesl-rak kiveleIeveI
luIa|donkeen minden rak haIaIos, csak a csoda gygyil.

A szinolikus evangeIiumokban, kIns hangsuIIyaI MarknaI,
egyhanguan visszaler a homaIyos fenyegeles, meIyel az szvelsegben
DanieI mond ki eIszr (9:27) vaIamiIyen nagy bnleles var az emberekre az
,ulaIalossagok miall, s ha ez a na eIkvelkezik, Ieg|obb, ha senki nem ler
haza a mezrI a hazba, hanem viIagga megy. Azl is mond|a meg a
fenyegeles, hogy nagy szerencse Iesz, ha nem leIidn kvelkezik eI ez a na.
TaIan az alombomba`

A sznob es feIesege leara hivnak, mindkellen a zsidk kze larloznak,
akiknek semmi ver nem eIeg, akik nem igazsagol akarnak, hanem bosszul.
|gazs4g kc||. De a bosszu een oIyan erkIcsleIen, minl a bun, meIyel Idz.
D. is eI|n a leara. Megregedell, nem is okosodoll, de meg mindig
nagy racc. Az ariszlokralak |obban viseIik ezl az idl, minl a bugris,
soankodas neIkI.

Az eseIyek: 1.) Amerika mosl feIs forduIalszammaI mukdleli
hadiiaral, 2.) A Szov|eluni kiverzell egy nagy haboru ulan, a konlinensrI
kilrni nem lud, 3.) be keII kvelkezni egy komromisszumnak, vagy a
kalaszlrfanak. VaIszinubb a komromisszum, merl a Szov|eluninak mosl
nem Iehel erdeke egy haboru.
14
Iz a ,airforma. De Iehel mas is... IeIdauI, hogy Amerikanak nincs
md|a mosl minden kvelkezmennyeI erezlelni halaImal, a Szov|eluni a
megszaIIoll lerIeleken berendezkedik, s ebben nem zavar|a senki. Iz is
meglrlenhel. Ami szemeIyem iIIeli, leI|es a kzny bennem, s a fIlelIen
eIhalarozas, hogy a szeIIemi szabadsag, az egyeni szabadsag |ogaiban nem
klk semmifeIe komromisszumol.

Ha a kznseg is ugy un|a ma|d a ,ViadaI-l, minl ahogy en unom,
iras kzben , a masodik feIvonas zar|eIenelel irom , akkor az eIadas
kisse egyhangu Iesz.
Is megis irom, s ludom, hogy onlosan ugy irom, ahogy keII. Nem
Iehel maske: iIyen kiszamilollan, iIyen lrkksen, iIyen
deleklivregenyszeruen, csak azerl, hogy azlan a harmadik feIvonasban
minden feIrobban|on egyelIen kerdesben, ami mar nem lrkk, hanem drama
es minden eIz kerdes feIsbb erleIme. A kIli igazsaghoz a szindarabban
csak iIyen aI|as eszkzkkeI Iehel eI|ulni. IeszilvassaI, loIva|Iama fenye
meIIell.

Az emberek kelsegbeeseskben es gyavasagukban na minl na fe|esl
ugranak a kinaIkoz heIyzelekbe: arlokba Ienek be, s kzben sunyin
verdesik meIIkel. Izl Iehel vaIIvonogalva nezni. De Iehel maske is nezni.
S vegI Iehel egyaIlaIan nem nezni, hanem az egyelIen Iehelseges mdon
cseIekedni: leI|es beIs es kIs szinleseggeI.

TeIi ulazas a aIalonra. Is, kd. Szekesfehervaroll, a reIleren
harmincegy orosz Rala-ge aII csalasorban. Minl harom ev eIll.
A fIkeben egy zsid gygyszeresz, s kel fredi magyar. Az egyik
csizmas, bekecses, kver, rokonszenves reg magyar. Nagyon ravasz. A
zsid gygyszeresszeI een oIyan aIazalos-udvariasan beszeIgel, minl
harom ev eIll a grf|aivaI. Izl is luI akar|a eIni, minl a grfokal.
A kenesei szaIIodaban szegeny emberek frdznek. A beulaIlak,
nehany ,doIgoz, mind i|edl, csendes emberek. rIlseg azl hinni, hogy a
larsadaImi vaIlozasok vaIami u|al is hoznak. De niveIIaInak eIelformakal.
TaIan ez a fe|Ides.

Az oroszok nagy fenyegelese, hogy szarazfIdi hadere|k csak nekik
van es az u| haboruban eIznIik a konlinensl. Iz igaz, meglehelik.
15
De a viz ersebb, minl a k, a fId. Aki ur a viz feIell, vegI halaImas
a szarazfId, a konlinens feIell. Iz lrlenl a muIl haboruban. Iz lrlenik
mosl is.

Izek az izgaloll es kazsi korlarsak azl hiszik, azerl haIIgalok mosl,
hogy egyszer ma|d, ,ha ill Iesz a iIIanal leIi ldveI eIbdI|ek. De ez
nem igaz. In azerl haIIgalok mosl, merl mar aIig van kihez beszeIni.

A arancsuraIom nem lrdik annyil a szabad veIemenynyiIvanilas
veszeIyeiveI, minl ahogyan feI a masik veszeIylI, amil a szabad
gondoIkodas |eIenl. Izl iarkodik megfo|lani. Az is keII neki, amil a
mirigyek gondoInak es ereznek, vaIadekok aIak|aban, neman.

Az elkezbe beIe egy gyerek. }obban megnezem es Ialom, hogy nem
gyerek, hanem lre. Meg |obban megnezem es Ialom, hogy nem lre es
nem gyerek, egy lre szeenfe|Iell gyereke.

Ma egy eve Rmaban, NaoIyban, Iarizsban |arlam. Oll is iIyen
szaIIodakban Iaklam, de az abIakbI a lyrrheni lengerl, a Vezuvol, vagy a
Louvre-l Iallam.
DeIulan a l arl|an megyek Izf feIe. A l mosl, a leIi kdben,
lengerszeruen hal. A sas a l arl|an, minl IormianaI. A |egenyek, minl a
cirusok. Iz a l nem lenger, ezek a |egenyek nem cirusok,... de az egesz,
ugy, ahogy van, az enyem. TaIan nem is luI nagy aIdozal ebbe
beIenyugodni.

Izek a leIeIgel-dI emberek, akik a baIalonarli szaIIoda
larsaIg|aban esle koollas, fenyI, de slel ruhaba Ilznek, hogy
oIvassanak, diskuraI|anak, szereny-iIIedeImes mdon larsas eIelel
mimeI|enek: ezek az en oIvasim. Mar kevesen vannak, de csak k vannak.
Ha irok, nekik irok. Ma egy eve, a rmai Grand HoleIben diszesebben
cicomazoll nk, eIkeI, nagyviIagi ferfiak kzll Ilem. De egy sem voIl az
en oIvasm. Ha veIelIenI oIvasla is vaIameIyik egy knyvemel, bizonyos,
hogy nem emIekezell a nevemre.
16
Azl hiszem, nem vagyok serldll suszler, aki a |arkeIk Iabal
figyeIi. De a vaIsagol nem arl figyeIni. Nem arl mindenl, ami van es Iesz,
ennek a vaIsagnak szemvegen al is nezni.

Mind nyiIvanvaIbb szamomra, hogy egy ir, muvesz, szeIIemi aIkol
ember nemcsak muveveI hal egy larsadaIomra, hanem szemeIyeveI is. Iz a
halas nema, lilokzalos es aIIhalalos. Ha egy muvesz kivandoroI egy
larsadaIombI, muve sleriIIe vaIik, ulanahaI.
Azlan van a haIaI ulani eIel, a haIhalalIansag a muvek szamara,... de
ez mar masik foIyamal. Amig eIsz, egyll keII eIni az anyanyeIven beII a
muveddeI. VaIahogy meg a zeneszekre is vonalkozik es ervenyes ez.
eelhoven csak ecsben eIl egyll a beelhoveni muveI, ha Iarizsba megy,
muve mar arva marad.

Legszom|as naok. Nai liz kiIomeler Ievegre van szksegem,
maskInben eIfuIIadok.

I naokban bekvelkezell az, amilI az eImuIl evek veszeIyei
kzeelle Ieginkabb larlollam: kiadmal ,aIIamosilollak, knyveim ,
eIelem egesz munka|a , a oIilikai zsibvasar iaci aru|ava Iellek.
TaIan ez is keIIell ahhoz, hogy egy naon megis Iegyen erm
eIcsereIni mindazl ami szamomra MagyarorszagbI meg megmaradl, egy
kIfIdi holeIszobavaI.

Mann regenyeben meghalan vegyI egy nagy ir minden emberi,
meslersegbeIi ludasa egy reg ember szomoru, maganyos emIekezeseiveI. A
nagy ir heIyenkenl lkeIeles virluozilassaI markoI|a meg a mondanivaIl ,
az reg ember hamarosan beIeszI, fecsegni kezd. Neha Karinlhy irodaImi
ardiaira emIekezlel a ,Doklor Iauslus , omas lorzra|zol irl voIna
errI a knyvrI. ,izonyosan aIIilhalom, hogy Leverkhn Adrian 1921.
november 7-en deIeIll serlesma|bI keszIl rkIlel evell, s 11 ra feIe
beIekezdell az AokaIiszis komonaIasaba... vaIahogy igy. De az egesz
nagy iras, ha nem is a regi Mann ceIludalos-fIenyes bizlonsagavaI irlak. 75
eves koraban egy nagy ir kenyleIen megaIkudni egy u| mufa||aI. Iz a mufa|
a 75 ev.
De az ir mindig kenyleIen megaIkudni a mufa||aI, minden eIelkorban
, s van vaIami szomoru es megaIaz abban, ahogy az ir soha nem Iehel
17
,szuveren, mindig aIakoskodnia keII, feslell szavakkaI mimeIni heIyzelel es
aIakol. Az irodaIom bizonyos eIelkoron luI megaIaz vaIIaIkozas.

Moebius bizonygalla, hogy Nielzschenek araIizise voIl (46 eves,
mikor a cncc kilr ra|la), s a lnelek csakugyan gyanusak: egy engadini faIu
iacleren megy al, Ial|a, hogy egy Ioval vernek, induIalos kilresseI rohan
haza, zongorazni es enekeIni kezd, slb. Megis, ma akadnak, akik hiszik,
hogy Nielzsche uszluIasa mas lermeszelu voIl. A zsenil nem Iehel
szabaIyos krkeeI merni, mas is emeszli, nemcsak a sirochela.

T. ir|a egy IeveIeben, meIIyeI a ,Serldllek eIs klelere vaIaszoI,
hogy szamara az rdg vaIsag.

Mann knyvenek uloIs fe|ezelei feIrazlak es megindilollak, minl
rilkan oIvasmany a kzeImuIl idben! A kis Neomuk sorsa eIviseIhelelIen,
nemcsak a hs, hanem az egyllerz oIvas szamara is: az, amil Mann a
zseni ,ferlz halasarI ir, a ferlzesrI, meIIyeI krnyezelere hal, nemcsak
aIviIagi erleIemben igazsag. Mann a beleg zseni aIak|aban eIbucsuzoll a
beleg nemelseglI , a hasonIal Iesu|l, de mikor vegzell az oIvasmany
uloIs oIdaIavaI az oIvas, nem szabaduI a Ienyugz halaslI, hogy ez a
hasonIal vaIsag es vegzel.

Termeszeli szesegek iranl soha nem voIl sok erzekem, a lermeszel
Ialvanyossaga nmagaban nem indil meg, csak a halason al, ameIyel egy
emberben kivaIl. Igy l, egy naIemenle... mindig csak egy l, egy
naIemenle, nem lbb, minden azon muIik, ki az, aki nezi` A naIemenle,
ha Goelhe, vagy egy gyerek nezi, erdekeI, maskInben kzmbs.

Megis: az ul a rilkas erdn al, meIy magasan a l feIell vezel, leIihoId
fenyeben, amikor meg nem nyugodoll Ie a na, megerinl. A kel feny, a
ragyog hoId es a kihuny nafeny, nem lud eIvegyIni, s minl az oIa| es a
viz, forr, fv oIa| es hideg, ezsl viz, a mindenseg oIdalaban kIn
kavarog.

18
Irlzalos Iehel a veg, meIyel Mann Ieir, a araIilikus sszeomIas,
meIyel azlan lbbeves, laIan evlizedes gyermeki hIyeseg aIIaola kvel...
De megis a veg az, amil eI keII fogadni, beIIrI, Iazad, vagy beIenyugv,
de mindenkeen aIazalos ludassaI. Az embernek mosl, amikor mar sokal
lud a belegsegekrI, laIan nincs is |oga a haIaI eIIen liIlakozni, merl a
lermeszel mil is kezd|en egy vegleIenbe eI, sar|adz, szaorod
emberiseggeI` Nem, amil az ember |oggaI kveleIhel a lermeszellI, az az
irgaImas haIaI, a gyors es fa|daIomlaIan haIaI. Iz emberi |og.

Szombal esle kiranduI csoorl erkezik a frdleIere, vaIszinuIeg
fvarosi aIkaImazollak, akik ill lIlik a helvegel. Az ellerem hangos
zsiva|uklI. Sokan megismernek, s minlhogy evek la nem |arok emberek
kze, iarkodom ezl a sekeIy neszerusegel eIkerIni, ahogy Iehel. De
vacsora kzben kel kerdes kiserl meg. Az egyik, ezl KarI Kraus kerdezle a
becsi bugris neveben, ,Hogyan Iehel nagy ember az, akil en szemeIyesen
ismerek` A masikal en kerdem: ,Hogyan Iehelek en nagy ember, ha ezek
szemeIyesen ismernek`

Halodik na e||eI a aIalon meIIell heves gyomorla|i fa|daImak. Igy
ravaI eIebb meg nem voIl semmi ba|om. A fa|daIom ers, minl egy
gyomorles, semmi nem enyhili. ReggeI lkor hazaulazom Ieslre. DeIeIll
az egyik orvos eerohamol aIIail meg, esle a masik orvos beIferlzesl. (Az
enyhe leI kvelkezmenye, hogy videken sehoI nincs |eg, a magyar kIima
mosl mar emIekezlel a IIdkzi-lenger egha|Ialara, a husok gyorsan
romIanak a liz fokos |anuari meIegben.) Isle magas Iaz. Masna enyhI a
Iaz, a fa|daIom is aIabbhagy. Az en diagnzisom, hogy infIuenzam van,
ameIy iIyen gyuIIadasos, aIhasi lnelekel is okozoll. Hosszan aIszom,
Iazasan, s eIegedellen ebredek.

OIvasmany: ,Makrancos hIgy. Mennyire angoIok es renaissance-
angoIok ezek az oIasz |eImezekbe Ilzlelell szereIk! Iz a Ielrucchio nem
egy oIasz varos iacleren, hanem egy angoI cc||cgc-ben lanuIl edaggial.

V. A. orlugaI es sanyoI lengerenluIi hdilasok lrlenelel oIvasom.
Az igazi ha|sok ebben az idben megis az oIaszok voIlak, a orlugaIok es
sanyoIok mar a deIe|lu birlokaban is inkabb csak a arl menlen ha|zlak.
De azlan CoIumbus, a genovai, nekiinduIl, Ciangol es fuszerl keresni, s
meglaIaIla Amerikal. (AmirI haIaIaig fogaIma sem voIl.) A Vasco da Gama-
19
k, MageIIan-ok mar onlosabban ludlak, hogy az ismerl viIag es Nyugal-
India kzll van ,vaIami ez a ,vaIami a Csendes-cean voIl, MageIIan
nevezle eI igy a pacijicc-l es Amerika. De nev es adal szerinl ezl meg
Amerigo Vesucci sem ludla.
Corlez mar gyaniloll vaIamil. Amikor az azlek es maya kuIlural
megszagoI|a , ugy menlek az arany ulan, minl a vad a dgre , mar
fIdra|zi nyomokon |ar, nem Iegendak ulan. Iz az azlek es maya csoda is
oIyasfeIe, minl a fIdkzi-lengeri ,szigel-csodak... honnan nll` A
|ogrendszereveI, formanyeIveveI` IrodaIma nem voIl, ahhoz nem is voIl
ide|e , bar ugyan! A hal, szarvasbrre iroll azlek es kel maya keziral nem
bizonyil semmil, Iehelell lbb is. UgyIalszik, az ember neha nmagabI is
meglereml egy kuIlural , de mierl lermekenyek az azlekok, loIlekok, s
mierl maradlak ugyanakkor es ugyanoll sleriIek az indianok`

lven ev eIll a vakbeI es a difleria een oIyan borzaImas lilok voIl,
minl ma a scIerosis muIliIex, vagy a rak , de a vakbeIl es a diflerial mar
lud|uk gygyilani, s vaIszinu, hogy az ember addig dngeli a rak lilkal,
amig egy naon nem Iesz lilok. Ami lilok marad, az ember viszonya a
belegseghez es a haIaIhoz. Irre csak a vaIIas lud feIeIni.

Mosl, hogy a ,IeIlekenyek sva|ci kiadasal kezhez kalam,
eIgondoIkozom. A magyar kiadas lizenhal ev eIll |eIenl meg, s e lizenhal
evben nagy|abI megirlam azl a kzeI lven , a klelben meg nem |eIenl
irasokkaI egyll sokkaI lbb , klelel, ami vegre is eIelem egesz munka|a,
egyfeIe ,ccutrc... Nem voIl ez sok` A ,kevesebb lbb Iell voIna
macska|a|os iIIanala ez.

Isle Gide naI|al Iaozom, az 1937-es |egyzelekel, az oroszorszagi ul
eIll es ulan irl IeIkes, ma|d keseru refIexikal. Mindazok ulan, amil az orosz
kiserIelrI mosl mar szemeIyesen is ludok, eI keII gondoIkoznom azon,
Iehelell-e maskeen is larsadaImi vaIlozasl kezdemenyezni
Oroszorszagban, minl ezen az irlzalos aron` Iz nagyon nehez es kegyelIen
kerdes, de a lrleneIem nem erzeImes. izonyos azonban , ezl Gide is ir|a ,
hogy mas larsadaImak a larsadaImi fe|Ides magas keIeleil kevesebb
verreI, szenvedesseI es aIdozallaI vaIsilhal|ak meg.

efe|ezlem a IroyIen-klelel, ameIy a glika es a renaissance
lrlenelerI ad nagyvonaIu, de aIaos lrleneImi keel. Az eurai
20
oIgarsag kiaIakuIasanak, a oIgari viIagkr, gondoIalkr, a humanizmus es
a renaissance nagy eImenyenek krkeel gondos es aIaos kezek ra|zoI|ak
ebben a klelben. A aak es csaszarok, kiraIyok zurzavaros
anolikumabI nehany emberfeIelli arc bamuI reank: Assisi Szenl Ierenc,
Aquinoi Szenl Tamas, Danle, MicheIangeIo, RaffaeI arca. Is azlan, a
conquisladorok arca. A Marco IoIok, a CoIumbusok, a Vasco da Gamak, a
Iizarrok. Az arany hivla kel, a kereszlenyseg rgyeveI menlek raboIni es
bu|aIkodni a viIagba ezek a sanyoIok, orlugaIok, oIaszok, igaz, mar 1000
krI is eImenlek a normann vikingek Amerikaba, csak nem ludlak errI!
de vegI a hdilas nagy kaIand|a eIindiloll egy foIyamalol, ameIy a viIagrI
aIkololl ludal leI|essegehez, s egy naon laIan a viIagaIIamhoz vezel. Iz a
kzekor Iegnagyobb cseIekedele, az Isleni komedia es az UloIs IleIel
meIIell.

Diego de AImadro es Irancisco Iizarro brlnlIleIekbI loborzoll
zsoIdosaikkaI es malrzaikkaI nekimenlek Ierunak es meglaIaIlak az inka-
birodaImal, eurai Ilzelben, anceIban es verlben menlek neki a lrusi
dzsungeInek, villek Iovakal es agyul... sszesen laIan kelszazan Iehellek, s
meghdilollak egy nagy, lkeIelesen szervezell, halaImas birodaImal. A
lrleneIem Iegnagyobb lanilasa megis csak az, hogy minden megvoIl mar,
amirI azl hisszk u| es a mienk... Az inkak birodaIma szervezell,
kzigazgalasi, kalonai, larsadaImi es gazdasagi szemonlbI lkeIelesen
feIeilell kommunisla larsadaIom voIl. Nincs u| mdszer a viIagon: a
megbizhalalIan lrzsekel az inka uraIkodk haza|ukbI eIlavoIilollak es
idegenben leIeilellek Ie. A munkal nem fizellek enzzeI, hanem a
leI|esilmeny merlekel szigoruan eIirlak, s aki belarlolla, az bizonyos
mennyisegu eIeImel, ruhazali cikkel, szerszamol kaoll. Minden fId az
aIIame, onlosabban az aIIamol megszemeIyesil islen-kiraIye voIl, az ev
egyharmadaban doIgozhaloll csak a munkas a maga es csaIad|a ceI|aira, a
lbbi idben akkordmunkal vegzell az aIIam, a kzsseg, s annak feIs
szervei, a asag es az uraIkod reszere. A feIs kaszlba nemcsak a
szarmazas, hanem egyeni kivaIsag reven is be|ulhaloll az aIallvaI. Ilkezni
csak nyiloll a|l meIIell szabadoll, s mindenki ugyanazl kala. (Tius-ebed.)
A hivalaInokok oszlollak ki a ne kzll a fazekasok, lexliIesek, kovacsok es
lvsk munka|anak lermekeil. Szabad kIlzkdesi |og nem voIl, ha vaIaki
a szomszed faIuba akarl vandoroIni, ehhez eIebb hivalaIos engedeIyre voIl
szksege... Mindez kiserleliesen idszeru. Sa|l szabadsag nem voIl, de ez
kevesse izgalla az inkakal, merl nem ismerlek az irasl. Izl a kIns, nagy
kuIlural nehany ev aIall megsemmisilellek Iizarrek, a Kereszl |egyeben.

A magyar larsadaIom ha|Iamos az ariszlokralakban, akik a
larsadaImi vaIlozasban a Ieglbbel veszlellek, egylI-egyig krelen
21
Ariszlidekel Ialni. Sok voIl kzllk a kilenyeszlell krelen es Ariszlid, ez
igaz. De a magyar larsadaIomban, ahoI a feudaIizmusl nem vaIlolla feI
szervesen a kailaIisla-oIgari almenel, az ariszlokralaknak nemzeli es
larsadaImi szerek is voIl, meIyel lkeIelIenI, de belIlllek. Az
ariszlokralak hosszu idn al megakadaIyozlak a nemzelel abban, hogy
niveIIaI|on egy muveIlsegel, egy larsadaImi es gazdasagi rendel, ameIy
ide|el muIla, ez a bunk, s ezerl IakoInak ma , de ugyanakkor bizonyos,
hogy voIl lrleneImi es magyar nludaluk, s a muveIlsegel, minl a nemzel
nmegv keessegel, liszleIlek es islaoIlak. IrrI ma senki nem beszeI.
Andrassy GyuIanak voIl, a sokezer hoId|a dacara, IegaIabb annyi nemzeli
feIeIssegerzele, minl Horlhynak, SzaIasinak, vagy akik ma ulana
kvelkezlek.
I. MricczaI laIaIkozom, aki mar igazan rongyos, igaz, ehhez mindig
voIl ha|Iama, akkor is, amikor lizezer hoId|a kzI Ialogaloll Ieslre,
rongyosan. Iz az ember, aki Nagy-Magyarorszag uloIs miniszlereInke
voIl, s merhelelIen vagyon ura, a nemelek deorlaIlak , ma is serlelIen
beIIrI: nem serldll meg. Az ariszlokralak, az igaziak, sokkaI |obban
viseIik a vaIlozasl, minl a bugris, aki soankodik, a vilrin es az igazgalsagi
lagsag miall. A szuveren ember soha nem serldik meg IegfeI|ebb dhs ,
es Magyarorszagon nem rilka ez az emberlius. Van szuveren araszl,
szuveren ariszlokrala. Szuveren oIgar nincsen, egyszeruen, merl nincs
oIgarsag.

IIkvelkezell a iIIanal , a harmadik feIvonas kzee , amikor a
,ViadaI-bI egy |eIenelen al dramal keII csinaInom , lehal vaIamil, ami
messze a cseIekmenyen luI kiaIl az emberekhez. Iz nagyon nehez.

SzaboIcsi ence eelhoven-knyvel oIvasom. eelhoven aIkolasanak
zenei magyarazalahoz nem erlek, s a knyv nagyobb ler|edeImel ezek a
magyarazalok lIlik ki. De az aIakrI nem ad keel a knyv, beeri eIelra|zi
lenyek ismeleIgeleseveI. Kar, merl bizonyos, hogy eelhoven, az aIak,
IegaIabb oIyan |eIenls, minl a muve.

Lukacs evangeIiumaban }ezus feIkiaIl, mikor a verfoIyasos asszony
megerinli knlse szegeIyel, merl az erinles nyoman megerezle, hogy ,isicni
cr5 ncgq ki |c|5|c. Iz az ,isleni er a gygyil er. Iz az, amil a Ieg|obban
kezell kIinikai orvos sem lud adni belegeinek, mikor a reggeIi vizilneI
vegigsiel az oszlaIyon.

22
A ,Makrancos hIgy rerize nagy gynyruseg. Shakeseare
negyven eves Iehelell a vig|alekok ide|eben, leIi ldveI eIl. A lres kesbb
kvelkezell, lven feIe, a kIimax eIelkoraban, a szonellek, a fekele hIgy es a
re|leIyes if|u, a meghasonIas, a ,Vihar es a ,TeIi rege, a ,CymbeIine
korszakaban. A ,Makrancos hIgy-ben meg rme leIik, az oIvas haII|a a
kIl haholazasal iras kzben: nem hisz az embereknek, de rI, hogy eI,
emberek kzll eI es kinevelheli kel.

De azlan, lven feIe, a Shakesearek nevelseges lbbesszam! a
eelhovenek ide|eben is eIkvelkezik a nehez, baI|s eIelszakasz.
Leglbbszr lven feIe van ez. A meslerseg nem robIema lbbe. Az
emberek sem robIema lbbe. Az Islen a robIema es a haIaI... s az a masik
lilok, lud-e a muveszel, az uloIs idben, kzvelIenI szIani az ember
ba|arI Islennek es uloIs vaIaszkenl vaIamil a haIaI arcaba kiaIlani`... A
eelhoven-eIelra|z nem mond errI az idrI u|al, de ebben az eIadasban is
megrendil a kiIencedik befe|ezell es az eI-nem-kezdell, csak lervezell,
mindenre-feIeI lizedik szimfnia lrlenele... VaIszinu, hogy a
Shakesearek es eelhovenek sem ir|ak meg, soha, a lizedik szimfnial.
TaIan MicheIangeIo megirla, megfeslelle... laIan. az egyelIen, akirI
gyanilom ezl.

Leonardo da Vinci: 1462. Gulenberg eIs knyve: 1463. Vannak iIyen
iIIanalok az idlabIan, mikor a viIag egy viIIanasra fenyesebb.

eleg vagyok. Ienn |arok, megis beleg vagyok. VaIami beIszukIel,
aIlesli ba| Iaang bennem. A szinem gyaIazalos, az oedema a szemem aIall
makacs, duzzadl. De meg nem vagyok faradl.
A darab rossz. Nem rossz reszIeleiben, laIan egeszeben is eIadhal,
halasos... megis rossz. Maske rossz, minl a rossz szindarabok. Ugy rossz,
minl a | szindarabok, ameIyek szerelnenek lbbnek Ialszani, minl a csak-|
szindarabok. De nem lbb. efe|ezem, merl eIkezdlem. Iikba leszem.
Kesbb, hnaok muIlan eIoIvasom. Minden rossz, kivI es beII.

VoIl vaIami edesseg az eIelben, nyuglaIansag es edesseg, a szereIem, a
kivancsisag, az izgaIom, az izek es iIIalok,- de mar nincsen. Meg eIhozhal|a
az eIel az izekel es iIIalokal, az edessegel. De csak akkor hozza, ha az ember
minden ere|eveI hiv|a es var|a. Nem hivom, csak varom.
23

OIvasmany. CIaudeI: La rose el Ie rosaire. Is a IroyIen ldik
klele: ,Reformaci es eIIenreformaci. Is Lukacs evangeIiuma.

}ezus egyik szavavaI hivla, masik szavavaI kergelle az emberekel.
Igyszerre liIl|a es megarancsoI|a a harcol. Iz a kellsseg lilokzalos
Ienyenek Iegemberibb vonasa. A zseni nem Iehel kvelkezeles. A zseni csak
leI|es Iehel.

CIaudeI knyve a miszlikusok hang|al IeIkendezi lovabb: a Szenliras
eImenye ebben az irban nai laIaIek, a Szenliras szavaivaI IeIegzik,
gondoIkozik, rme es banala minden iIIanalban laIaIekol ka az s-
szavak kamra|abI... Auguszlus lizenldikerI, Maria
mennybemeneleIenek nneerI ugy ir, minl egy helvegi kiranduIasrI,
meIyel egy n larsasagaban lIlll eI. Kilun ir, azon a halaron, ahogy a
kaloIikus eImeny robbanl|a az irodaIom nludalal. A dinnyerI, a szIrI, a
nyari nne izeirI es iIIalairI vaslagIevu, buggyan sorokal ir,
erzekIelesen beszeI egy viIagrI, ameIynek anyagaban minden megerell es
kicsorduI, az isleni es a kIli is, az izekkeI es az iIIalokkaI eIkeverl masik
larlaIom. Sok szeseg van a knyvben.

Lulher is miszlikuskenl kezdle. Mikor meg csak keleIkedell, az
auguszlinusok zarda|aban a miszlikusok adlak neki az eIs szlnzesl arra,
hogy az eIviIagiasodoll egyhazban eIenydusan Ievegl kezd|en szom|asan
IeIegezni.

Igy szinhazban amerikai darabol mulalnak be. Cime: ,MeIyek a
gykerek. A cseIekmeny a neger kerdesl babraI|a, gyes es kznai,
szinadi fogasokkaI. A darab nem erdekleIen, a fa|i kerdes a viIag diszkrel
csaIadi gyeinek egyik Iegkinosabb|a. Az amerikai kvelseg kuIluraIis
allase|a mina azl mondolla nekem, hogy a bizaImas adalok szerinl Iszak-
Amerikaban mosl harminchal miIIi neger eI, s ugy szaorodnak, minl az
rgek... Senki nem lud|a, mil Iehel kezdeni e robIemakkaI. Csak a vaIIas
lud fIe|e emeIkedni a fa|i kerdesnek,... de nincs sok |eIe, hogy minden
kvelkezmennyeI vaIIaIna ezl a szereel.

24
A }anos-evangeIium nemcsak hang|avaI kInbzik a
szinolikusoklI, hanem a larlaImi lbbIel, amil lud }ezusrI es az
esemenyekrI, eIaruI|a, hogy }anos szcnc|qcscn iu!cii vaIamil, amil a lbbiek,
Male, Mark, Lukacs, csak na||ciiak... Iz a lbbIel minden oIdaIon erezhel.
Mierl |egyezle feI egyedI }anos, hogy }ezus a kanai menyegzn ezl
mondolla any|anak: ,Asszony, mi kzm hozzad... Merl oll voIl, haIIolla.
A lbbiek, az evangeIislak, nem haIIollak azl a reszIelel.
}anos a szcnianu evangeIiumal irla meg. A lbbi csak szegrI-vegrI
a korlars emIekezeseil.

Az irodaIom re|leIyes er. A Szenlirasl irlak kIlk, aIIamferfiak,
oIilikusok, ludsok, va|akosok, szenlek, miszlikusok, szervezk... de az
egeszbI mufa| Iell, vaIamiIyen formai, sa|alos, egyedIvaI mufa|. Az
szvelsegi es u|szvelsegi rzanak rilmusa van, minl egy eosznak. Mufa|
es rilmus neIkI nincs nagy emberi kzIes.

,Lesz-e haboru` kerdik nya|as ismersk az ulcan, oIy lermeszeles
keszseggeI, minlha ezl kerdeznek: ,Hogy van`... Iz a IegveszeIyesebb
lnel. Mikor az emberek kerdezgelni kezdik, hogy Iesz-e haboru, akkor mar
kisse eI is kezdellek a haborul.
Meg mindig nem hiszem, hogy Iesz, merl az oroszoknak nem erdekk
mosl a haboru, s ezerl, laIan, az uloIs iIIanalban, engednek, hiszen
bekerilellek kel, nem heverlek meg ki egy irlzalos haboru veszlesegeil,
nincs ha|had|uk, sem reIgek, iaruk mosl laaszkodik feI... Iz mind
igaz. De igaz az is, hogy az u| fegyverkezes mgll meginl oll aIIanak a
becsvagy fialaI labornokok, a kazsi zIelemberek, a korrul oIilikusok.
Izeknek mindig erdekk, hogy vegI kirbaI|ak az u| fegyverekel.

KelsegleIenI irlzalos Iesz, ha kilr az u| viIaghaboru, az
alombombak ezerfokos izzasaban eIuszluI minden, ami az eIz kel
viIaghaborubI es az eurai civiIizacibI megmaradl.
Iz borzaImas Iesz. De bizonyos az is, hogy engem e iIIanalban
|obban erdekeI, mierl nincs mar negyedna|a szekIelem, s ezl a krnikus
konsliacil csak benlesseI es ers hasha|lkkaI ludom megsznlelni.
TbbfeIe lrleneIem van.

Vasarna deIulan Gorki| regenyel oIvasom, az ,Arlamanov-okal.
ecsIeles es ers irodaIom ez, az emberi sorsok, a la|ak Ieirasa, egy ember
25
beIs es kIs habilusanak abrazoIasa a Iegegyszerubb eszkzkkeI leI|es
halasl keIl. Gorki| es Csehov, Turgenyev es a kel rias, ToIszlo| es
Doszlo|evszki|, s a hallerben, az id es az irodaIom homaIyaban GogoIy:
lnemenyszeru |eIensegek az orosz kdben. Igy fa|la leI|es ere|el hozlak,
eIdk neIkI, nyugali halas neIkI, egy ne nmagabI emeIle ki ezekel az
riasokal. Mikor ma az oroszokrI beszeInk, soha nem szabad e nevekrI
megfeIedkezni. Nincs sszelellebb kerdes, minl az orosz.

Vad hirek. Okos es laaszlaIl emberek rabeszeInek, ker|ek ulIeveIel es
L.-aI, a gyerekkeI hagy|am eI az orszagol. Az okos es laaszlaIl emberek
beszedel meghaIIgalom. De meg mindig nem haIIom azl a hangol... minl '44
marcius 19-en, amikor habozas neIkI eIhagylam Mik-ulcai Iakasom,
aIIasaim, mindenem, hogy soha lbbe ne ler|ek vissza ez eIelkerelekbe.
Lehel, hogy megsikelIlem. Nincsenek iIIuziim, ludom, mi var ream,
ha minden menelrendszeruen lrlenik. De eIszr is, semmi sem lrlenik
menelrendszeruen. Neha rosszabbuI lrlenik minden... neha, rilkabban, nem
oIyan rossz, minl var|uk. WiIheIm usch azl mondla: ,Is komml aIIes
anders. Sa|nos, meglanuIlam, hogy az ,anders neha vaIban rosszabb
mindenneI.

Nagy faradlsag. IeIkeIni, |arni, minden erfesziles. A darab uloIs
|eIenele rossz. Nem drama, csak kiabaIas. Minden rossz, remenyleIen. Igy
okkaI lbb, hogy |avilsak mindenen es eIviseI|em.

Az Igyen, a SzemeIyiseg feImaszoll a XIX. szazad Iegmagasabb
bercere. IisIogoll es hunyorogva nezell krI az ers fenyben.
Akkor meginduIl a meIybI a lmeg, minl egy leklonikus renges.
MeginduIl, aradl, szinl|e emeIkedell, eIborilolla aradasavaI a magas bercekel
es az Igyenl. Mosl ill larlunk. A viIag megleIl lmeggeI. MindenfeIe
emberek eInek, akik mar nem kInbzni akarnak, hanem hasonIilani, nem
eIIenaIIani, hanem eIvegyIni.
De ebbI is Iesz vaIami. Igy naon, nehanyezer ev nem szamil, az
Igyen es a SzemeIy nludala heIyeben megszIelik a Tmeg szemeIyisege
es nludala. Minl a kas, minl a lermeszboIy nludala... Is eil, erez,
gondoIkozik. Nem szemeIyesen, hanem lmegeben.
Lesznek hiszlerikus lmegek, kInc lmegek, egyeniesked es
maganyos lmegek.

26
Ibed a|or GizineI. A romokbI meginl sze Iakasl csirizeIl ssze.
Komedias, keII neki a diszIel. Nagyon lehelseges. Az ebedhez feherzekes
inas szoIgaI feI, a lurs csuszahoz ezsgl iszunk. Az emberek
remenyleIenek. Senki nem lanuI. De mierl is lanuI|on a lrleneIembI masl
egy lehelseges asszony es szineszn, minl azl, hogy minden komedia`

Szenl IaI eImenl Alhenbe es feIhaborodoll. Minden csacsog ill,
mondolla, az emberek az ulcan aIIanak es fecsegnek. Azlan kze|k aIIoll, az
alheniek kze es is fecsegni kezdell. Mil is fecsegell` Az Igel hirdelle.

Igy fialaI kommunisla krilikus u| knyvemrI ir es szszerinl
koorsba feklel, knnyezve mond gyaszbeszedel fIllem, a huIIa fIll. A
sze, kegyeIeles szavak meghalnak, eIerzekenyilenek. Igy iIIanalra feIIk
a koorsban es ezl mondom:
Lehel, hogy meghaIlam es koorsban fekszem. Ksznm a
reszvelel. Csak egyre figyeImezlelem az eIkel. In a magam kIn, leslre
szaboll koors|aban, mindeneselre azl gondoIom es azl haIIgalom, amil
akarok. k, az eIk, a Iarl koors|aban, laIan azl beszeIik, hangosan, amil
akarnak, de nem azl gondoI|ak es nem is azl haIIgal|ak.

I||eI meginl gyomorla|i fa|daImak. I|feI feIe ebredek, figyeIem a
fa|daImal, ameIy nem eIviseIhelelIen, csendesen fekszem reggeIig.
Nikolin, ee, gyomorsav, gyomorfekeIy, vakbeI, hasnyaImirigy, rak... nem
irigyIem az orvosl, akinek dnleni keII az iIyen robIemak kzll. In ugy
dnlk, hogy mindez idegesseg. A hasi szervek feIeInek arra, amil az
erleIem nem lud eIdnleni. De a hasi szervek kerdesere mar csak az orvos
feIeIhel... a beleg erleIme soha. Dr. German azl mond|a, l szazaIekol sem ad
az erleIem es az nludal lheraikus ere|enek. Iz a szazaIek laIan aIacsony.
De bizonyos, hogy nem magas a feIs halar, ahoI az erleIem es a ludalosilas
meg halni lud a szervek Iazadasara.

Isle K. grfne. UlI|ara vendege voIlam a dunanluIi, nyoIcvanszobas
kasleIyban, ameIyhez lizenkelezer hoIdas hilbizomany larlozoll. Mosl egy
szoba|a maradl egy esli hazban. Derus, nyugodl. Azl mond|a, ez rendben
van igy, azl az eIelformal es larsadaImi rendszerl nem Iehelell fennlarlani. A
cseIed|ei, akik mosl fIdel kalak, nem eInek |obban, minl amikor cseIedek
voIlak... de nem cseIedek lbbe. Izl szinlen heIyesIi. Mas kerdes, nem
27
maradnak-e cseIedek, az u| larsadaImi berendezkedesben is, a koIhoz
cseIed|ei`

De Iehel, hogy ez a cseIedseg masfeIe, a koIhoz-cseIed nludala
emberibb... laIan. IdveI. Nagyon sok id muIlan... Irre nehez feIeIni.

A gyomorla|i fa|daImak nem sznnek. I||eI nem aIszom. CsinaIlallam
morfiumkuokal, de eIlIlm az e|szakal a fa|daIommaI es nem eIek a
morfinnaI. Kisse erkIcsleIennek erzek minden fa|daIomcsiIIailasl, amig
van egy md es remeny, mas eszkzkkeI is kzdeni a belegseg eIIen.
RabeszeInek, hogy men|nk szinhazba, merl ,a neveles gygyil.
Ibben van vaIami igazsag, a neveles nem gygyil, de er annyil, minl egy
morfin-ku. A }kai-leren, a Krul lalaIa|aban lenyeszik egy kis
zugszinhaz. Regi MoInar-bohzalol, a ,Doklor ur-al ad|ak eI. Sokal
nevelnk, s ez a neveles nemcsak egeszseges, hanem |izu es szinle is, merl
a szinhaz, a darab, a kznseg, a szineszek, minden ugyanabbI a laIa|bI
nll ki: ez Iesl, hamisilalIan es vaIsagos Iesl, ill minden echl , nem ugy,
minl a neszinmuvekben. Iz az eIadas: vaIban nemuveszel, foIkIore.
IIyen Iesl. Honlhyban egy nagy szinhazi muIl refIexei eInek, lbbel nem
ludoll a esli szinhaz, minl ez a diva, de ebben lkeIeles voIl.

Gorki| regenye a masodik reszben egeszen erlhelelIen. Izek a ,hus-
ver emberek, ezek az orosz araszlok, oIgarok minlha nem is Iennenek
igazi emberek: esznek, isznak, szereImeskednek, bfgnek, leeIdnek,
arzanak, kereskednek es doIgoznak, s mindeneslI oIy vaIszinulIenek,
magaviseIelk es robIemalika|uk oIy kevesse emberi, akarmiIyen
naluraIiszlikus , hogy eIgondoIkozom, megerlheli-e nyugal-eurai izIes,
idegzel, eszmeIel vaIaha is az oroszokal` Iz a I|olr Arlamov, aki a vasaron
ugy viseIkedik, minl egy azsiai rIl, mifeIe anyagbI keszIl` Dimilri|
Karamazov nem vaIamiIyen kiagyaIl regenyhs, az orosz emberben van
egyfa|la rendkivIi es erlhelelIen aIIaliassag, az szlnnek oIyan hevIele,
ameIy bennnk nyugaliakban, mar eIkorcsosuIl. Minl ahogy a civiIizaIl
ember szagIasa korcs az aIIalhoz keesl, ugy korcs a mi szlneIelnk, ha
egy oroszhoz mer|k.

Ugy kezddll, hogy kie|lelle egy naon a kezebI a cigarellal...
Harom hel muIlan agyverzes erle. Igy orvoslI haIIom ezl. Mindig,
minden igy kezddik.
28
Az AosloIok cseIekedeleiben ezl mond|ak IaInak: hiaba rugdzoI az
szln eIIen...

CIaudeI , minl vaIamennyi |eIenkori es muIlbeIi miszlikus , ugy hisz
meg a salanban, minl vaIsagos szemeIyben, aki a szomszed ulcaban Iakik,
hazszammaI es leIefonnaI. A ,rinces lenebrarum nem lheoIgiai kezel,
hanem szemeIyiseg, a miszlikusok szamara , s en, aki hiszek Islenben, nem
ludok hinni a salan szemeIyisegeben. Homo sibi Deus, ezl meg ludom
kvelni, de a ,homo sibi salanus szamomra mar csak szke. Lehel, hogy
eImaradlam a melafizikai fe|Idesben. De Iehel, hogy szamomra mar
Iegyzle az ember a salanl , onlosabban, az ember alvelle a mindensegben
a salan szereel.

DeIeIll vizsgaIal, beI- es gyomor-rnlgen. Amig a magikus sugar
eIll aIIok a slelben, a ,KaIand hasonI |eIenele viIIan meg bennem. A sz
is magikus, nem | |alszani veIe, merl feIidezi a vaIsagol.

A kalaszlrfa bekvelkezhel... s megis, meg mindig azl mondom, az
oroszoknak nem Iehel erdekk egy haboru, lehal uloIs iIIanalban ,
komromisszumol klnek. Ha Ie nem kesik az uloIs iIIanalol.

De harom viIaghaboru egy eIelben, s mindaz, ami kzbI es ulana
veIe|ar... ez sok Ienne. A harmadikal mar nem birom ki, az eIIenaIIas ere|e
eIfogyoll bennem.

Isle hallI lizenegyig ,III. Richard. Vass Islvan fordilasa szinadrI
lbbel ad, minl knyvben. A nyeIv neha shakeseareien izzik, a szveg soha
nem keIl hianyerzelel. A demokracia eIs nagy szinadi kiserIele ez. Ma|or
GIoucesler-e |. Nem veIelIen, hogy ez a szinesz eIszerelelleI |alszik
nyomorekokal es inlrikusokal, minl a mina Dery rossz darab|aban a
feIkaru forradaImarl. A karakler meglaIaI|a a neki vaI szereel.
A nk homaIyosak. Tkes ma egyelIen Shakeseare szinesznnk, de
nincs senki, aki ezl a bula lehelsegel vezesse. A diszIelek ragyognak,
rakIlllek a darabra aail es anyail.

29
Isle ,eIhalarozom , minl GIoucesler , nem azl, hogy ,gazember
Ieszek, hanem, hogy mozgsilom minden maradek ermel, s megkiserIem
luIeIni azl, ami kvelkezik.

Minl az IzIam eurai belresere, ugy a lrk kaIandra is egy nagy
szeIIemi vaIasszaI feIeIl Iura: az IzIamra a renaissance-aI, a lrk
belresre a reformacivaI. Mosl a MarshaII-lervveI akar feIeIni a Nyugal a
KeIelnek... a szeIIemi vaIaszl nem Ialom sehoI.

A lrauma, a relleneles les, ameIy a zsidsagol erle, minlha
kilaszilolla voIna a zsidkal mindenfeIe kzssegbI. Mar nem a |valeleI,
nem az igazsagleves, mar nem is a bosszu az, ami eIsrenduen mozgal|a
kel, hanem a kiszakadas, eIszakadas, kInaIIas. SemmiveI nem vaIIaIni
kzssegel, ami nem zsid: ez a beIs, vegs vaIaszuk arra, ami lrlenl.

Nem egeszen IehelelIen, hogy ez a merevgrcss konsliaci, ez az
,ees aIIaol, amiveI kinIdom, beIIrI vaIahogyan sszefgg a
hoIlonllaI, ahova a darabbaI |ulollam. A harmadik feIvonas uloIs |eIenelel
harmadszor irom al, mindig u|ra eIleem, ill dI eI minden, ill keIIene
dramava emeIni a cseIekmenyl , s a lehelelIenseg, ameIIyeI a feIadalhoz
kzeIedem, vaIsaggaI megbenil, dhre hangoI nmagam eIIen... Innek
Iehel lesli kife|ezese ez, ami mosl beIeimben es eemben lrlenik.

TiIdyek Moszkvaban. Minden oIyan, minl egy dokumenlumfiIm,
ameIyel visszafeIe forgalnak.

Megkaom a ,Serldllek masodik klelenek kinyomlaloll
eIdanyal, s idegenkedve oIvasom. Az akuszlikai halas mas, minl voIl a
keziralban es Ievonalban... ezl mar sokszor laaszlaIlam. De a kIs
akuszlika, ameIy a knyv krI erzekeIhel, meg sokkaI ,masabb, minl
amire ir vaIaha is szamilhaloll... Vad, skel er rI mindenl, ami szeIIem
es kInveIemeny.

30
Az egyheles beI- es eevizsgaIalok eredmenye , kInsen az
eernlgen IeIele , megenged vaIamiIyen vaIszinu diagnzisl: az
eevezelekel eIlorIaszoI|a egy zark, ez okozza a fa|daImakal, a
konsliacil, az egesz beleges aIIaolol. Izl a diagnzisl helvennyoIcvan
szazaIekban en is vaIszinunek erzem. Az eernlgen nagy szazaIek
vaIszinuseggeI kimulalla, hogy az ee nem lIl, a szinez feslekel az
eevezelek nem engedi al. Innek oka Iehel k, vagy gyuIIadasos foIyamal
kvelkezmenyekenl vaIamiIyen eIzardas. Kezddik a babraIas a dielavaI,
az eeha|l gygyszerekkeI. Kesbb, ha a roham ismelIdik, marad a mulel.
De ez meg nem bizlos.
Mosl, hogy nagy|abI gyanilok vaIamil, |obban erzem magam. A
,ViadaI zar|eIenelel is knnyebben irom.

A kommunislak irodaImi aa|a, egy Lukacs Gyrgy nevu,
MoszkvabI hazalerl eszlela, foIyiralukban Iefe|ez , nagyon udvariasan,
krIbeII, minla kzekorban a hher: eIebb IelerdeI es bocsanalol ker,
azlan halaImasal suhinl bard|avaI es eIvag|a nyakam.

A szociaIislak krI mosl ha|lvadaszalol kezdlek a kommunislak:
mosl k az uzll vadak, mi, a burzsu| neseg, kalonasag mar nem is
szamilunk. Sok regi szociaIisla i|edlen Ie al a kommunisla arlba. Izek
nem lud|ak, hogy a menelrendnek ez csak egyik aIIomasa: mosl ugy hangzik
a kveleIes, hogy mindenki Ie|en be a arlba, aki odavaI, s rvid id
muIlan eIhangzik a nem kevesbe szigoru kveleIes, hogy mindenki
lakarod|ek onnan, aki nem oda vaI. A kommunislak nem ismernek
muIlbeIi erdemekel, csak a iIIanal kveleIeseil ismerik. Iz a galIaslaIan
reaIilas egyik nagy fegyverk.
Kis emberek |nnek hozzam lanacserl, megrellenlen. Mindenkinek
csak azl feIeIem, hogy kvessek meggyzdeskel. Tudom, ez nem knnyu.
A csaIad, az exislencia, meIyel evlizede, kInbz szinu zaszIk aIall,
hasonI kveleIesek rohamoszlagai oslromoInak... De mindez idIeges, igaz,
ez az id Iehel hosszu, sokan nem bir|ak ki. Ami vaIsag, hogy a viIagerk
egyenIlIenek, s ez rvidesen kihal a szov|el magalarlasara is, de addig sok
erlek uszluI meg.

Iras, feslell szavak, nyomorusag.

31
Igy-egy szn lrik eI a szindarabban egy |eIenel... eIha|Iik, hazug Iesz,
lorz, grbe. IIyenkor vissza keII csavarni az egeszel a saluadra, zoIIslockkaI
ha|oIni fIe|e, merni, aszilani, reszeIni, csirizeIni. KIns meslerseg.
Shakeseare flyIl rea. voIl az egyelIen a viIagirodaIomban, aki ezl
megengedhelle maganak. SohokIes oIy gondosan szerkeszlell, mericskeIl,
minl Ibsen, vagy us-Iekele. Shakeseare nem lrdll a szinaddaI.
Minden gond|a az voIl, hogy ne marad|on egy IeIegzelrevaI sem benne a
dramai svIlesbI, meIy kebIel feszilelle.

ReggeI az ebredes iIIanalaban, feIviIIan vaIamiIyen megoIdas a
,ViadaI zar|eIenelerI. ,|!ii. ,A csa|4!, cz a gazicii... s ebbI eileni ki a
vegel. Iz az lIel leI|esen szlns, az nludalIansagbI, feI-ebrenIelbI
szikrazik ki. A szeIIemi munka inluicis szerkezelel rilkan eszIeIlem igy,
iIyen kzvelIenI, meg meIegen, rgzilhelen.

Szekfu knyve: ,IorradaIom ulan. Ravasz, sunyi, aIIerozoll f a
szerz... s ahogyan a ,Harom nemzedek-ben az eIIenforradaIom sza|aba
ad|a az eszmei lerminoIgial, oIy valos aIamuszian fogaImaz mosl u|
muszavakal a forradaIom szamara. A knyvben sok az igazsag, amikor a
muIlrI beszeI, s meg azl sem hibazlalom, hogy nem aII oda meIIel verdesni,
s nem lar|a fI mindazl, ami resze voIl a muIlban. VeszeIyesebb, ahogyan
hamisil. Azl mond|a: az oroszok a szov|el rendszerl kilnlelesnek larl|ak,
ezerl nem kenyszerilellek rea az sszeomIas ulan a magyar larsadaIomra...
azl eIebb ki keII erdemeIni... beerlek a arIamenlaris demokraciavaI, nyugali
minlara, slb. A vaIsag: amikor az oroszok Magyarorszagra |llek, meg
larloll a haboru, nem voIl szksegk ill forradaIomra, sem szov|el
rendszerre, eIIenben igenis szksegk voIl |Imukd, nyugodl
ulanlIasra, ameIy szaIIil|a nekik a haboruhoz szkseges anyagokal. Izerl
maradl eI a forradaIom, s a szov|el-rendszerl azerl nem kenyszerilellek rea a
magyar nere, a magyar aIIamol azerl nem csaloIlak a Szov|elunihoz, merl
a nyugali halaImakkaI klll megegyezesek liIlollak ezl. Szekfu ezl csak
meIIekesen emIili, minl oIyan krImenyl, ameIyen a szov|elnek md|a Iell
voIna vaIlozlalni, ha nagyon akar|a, s ,nagyIeIkuseg-nek mulal|a, hogy
nem igy lrlenl. Iz vaIlIansag. KelsegleIen, hogy mosl vagyunk azon az
ulon, amikor larsadaImi berendezkedesnk Iassan eIegge ,fe|Iell Iesz
ahhoz, hogy ,kierdemeI|e a szov|el-rendszerbe vaI beiIIeszkedes
kilnlelesel... Szekfu ezl heIyesIi. Negyezer doIIarl ka havonla, minl
moszkvai kvel, ezl se feIed|k eI, ha nem vaIIaI|a a szereel, illhon ma
koIdus Ienne, vagy Idzll luds, minl Mor GyuIa, akil hasonIan
megkinaIlak e liszlseggeI, de nem fogadla eI, s ma nyugdi|ban lengdik,
oIilikai szamkivelellsegben.
32

LeveI HamburgbI, a kiadmlI. IeIlucal knyvem hirdeli, meIyek
idkzben ludlom neIkI meg|eIenlek nemel nyeIven. A ,KaIand-ol
meg mindig |alsszak az angoI es amerikai znaban.

A bor voIl a Ieg|obb es az erleIem. A bor feIgyu|lolla az erleImel, azlan
megnyuglalla, eIaIlalla.

efe|ezlem Szekfu knyvel. A szeIIemi ember eIaI|asodasanak,
gyavasagbI es erdekbI meghunyaszkod kemulalasanak rilka
dokumenluma ez a knyv. A magyar sszeomIas okail feIsoroI|a, s ez a nagy
vad, ameIy mindannyiunk IeIkeben eI, kInsen hangzik een az
sza|abI, aki szorgaImasan sugoll annak a viIagnak, ameIy vegI Horlhyek
aIall eIaI|asodoll es sszeomIoll. De a kvelkezleles fonlosabb. A magyarsag
lanuI|a meg, hogy keIeli szomszed|a a moraIis, anyagi, larsadaImi
feIemeIkedesnek oIyan magasIalaira erl eI, ami csak inl es vonz eIda
Iehel szamara. A szov|el rendszerl aIIil|a eIenk, minl azl a rendszerl,
ameIynek erkIcsi liszlasaga messze feIImuI|a a korrul nyugali
demokralizmus rendszerel: a szov|el vaIaszlas vaIban ,liszla ir|a nem
ugy, minl a arl-raklikaklI ferlzll nyugali rendszer, slb. A diklalura
,almeneli rossz egy emberIl muIlan ez az ,almenel vaIsagosabb es
aIlaIanosabb, minl voIl kezdelben, de errI nem beszeI , a lermeszel|ogok
az egyeni szabadsag|ogok feIaIdozhalk a ,nagy ceI erdekeben. Izl ir|a egy
lrlenelluds a magyaroknak, ma, amikor egy nemzel uloIs ere|eveI,
Iihegve es aIeIlan viaskodik a muIl buns emIekeiveI es a |eIen irlzalos
veszeIyeiveI.

A fa|daImal megszoklam. TaIan ee, laIan mas... Mindeneselre
megszoklam. VegI igy szok|a meg az ember a feIkeszIesl a haIaIra. Mire
eIerkezik vaIami, lermeszeles Iesz es bizaImas, meghill.

Mosl CsehszIovakia kerIl sorra. A KremI nem erIleli meg
fanlazia|al: a keIel ugyanaz, minl naIunk, uIgariaban, Romaniaban,
LengyeIorszagban, }ugoszIaviaban. Tehal: reakci, sszeeskves,
szociaIdemokrala |obbszarny eIlavoIilasa, munkas-egyseg, aIIamosilas,
koIhoz... A sema egyhangu. Nem erdemes u|al kilaIaIni, mindenhoI bevaIik.
33
CsehszIovakia eIcsaloIasavaI leI|es a ccr!cn saniiairc, meIyel a szov|el
nyugali halarain feIeilell. Mosl kvelkezik a largyaIas a NyugallaI, a
gazdasagi erk morzsoI foIyamala, a Iazilas. A kerdes, e
komromisszumon beII, mi hoI maradunk a vegen` Azl hiszem, KeIelen.
Mas kerdes, Iehel-e a fegyverkezesl, a nyugali viIag gazdasagi robIema|al
es az ldik hadoszIo veszeIyeinek kerdesel idlIen idkre feIrelenni`

TeI|es csd a ,ViadaI uloIs |eIenele krI. Harminc eve ba|Idom a
beluveI, de ezl meg soha nem laaszlaIlam. Minden mufa| engedeImes voIl,
a szindarab is. Mosl nem az. TaIan mar az regseg kooglal. ,Verem
megsrdll, agyveIm kiaadl.
Slel es aI|as meslerseg a szindarabiras. Ieszilvas keII hozza,
loIva|Iama. Az ir heIyesen cseIekszik, ha munka kzben bekormozza
arcal, hogy feI ne ismer|ek.

Szenl IaI nem azerl a Iegnagyobb, merl SauIusbI Iell IauIus. Azerl a
Iegnagyobb, merl meg ludla lIleni IauIusl egy larlaIommaI, amil senki
nem ismerl eddig. Iz a larlaIom a kereszlenyseg voIl. voIl az eIs ember a
viIagon, akinek a kereszlenysegrI ludala voIl. A lbbiek , }ezus, a hivk,
az aosloIok , csak vagylak erre es szenvedlek e vagy miall. IaI mar ludla.

Csehorszagban a kommunislak alvellek a halaImal. udaeslen
anik. A szov|el nyugali halarain az uloIs mozaik-kvel is beiIIeszlellek a
vedeImi rendszerbe. A ,kel viIag oIilikai keIele mosl leI|es.

Csehorszagban mozduIalrI mozduIalra meglrlenik e naokban
minden, ami az eImuIl hnaokban meglrlenl uIgariaban, Romaniaban,
Magyarorszagon, s mar regebben LengyeIorszagban es }ugoszIaviaban: a
szabadsag|ogok eIkobzasa, a demokralikus inlezmenyek feIszamoIasa, az
eIIenzeki oIilikusok, kzirk, szeIIemi emberek, kzeIeli ferfiak
szamzelese, vagy bebrlnzese, eInemilasa. A sema mindenll ha|szaIra
egyforma. Az angoIszaszok mindezl fe|csvaIva, eIileI soankodassaI
nezik. Az nkenyuraIom mdszerei HilIer la nem vaIlozlak, a kInbseg
mindssze annyi, hogy liz ev eIll mindenki eedell a haboruerl, minl
,megoIdaserl , idkzben meglud|uk, mifeIe ez a ,megoIdas! ma
mindenki reszkel lIe, en is. Megis, a csehszIovak esemenyek mosl mar
siellelhelik a fe|Iemenyekel, a komromisszumol, vagy a kalaszlrfal.
34

Tea K. grfnneI. Huszezer hoId|abI es nyoIcvanszobas kasleIyabI
egy szoba|a maradl, igaz, hogy ez leIe van sze bulorokkaI, keekkeI,
ezsl largyakkaI, minl aki agyra|ar a muIl eIelforma|aba, ugy Iakik ill. Nem
soankodik. Csak a bugris soankodik. AngoI fiIozfusokal oIvas es fordil.
} fa|la, racc.

} Ienne ludni, mi ennek az idnek igazi kerdese, amil hozzank,
korlarsakhoz inlez` VaIasz a kommunizmusra, igy vagy ugy, minden ,
lehal nemcsak halaImi , hanem erkIcsi IogikavaI is megfogaImazoll
vaIasz` TaIan... Nem hiszem. Lehel, hogy az alomrobIema ennek az idnek
igazi kerdese, s az, ami kvelkezik beIIe larsadaImi es erkIcsi
feIleleIekben.

A csehszIovak, a finn esemenyek... meginl a iIIanal, amikor a viIag
visszafo|l|a a IeIegzelel. Kiserlelies monolonsaggaI ismelIdik minden: a
lenyek, a szavak, a krImenyek, az almoszfera... A remaImol masodszor
aImod|uk. Is mar lud|uk, miIyen az ebredes`

IveIyn Waugh regenye: ,UloIs Ialogalas. Rvid idn beII a
masodik , kilun , angoI regeny (minl nemregen Morgan knyve, ,Az
res szoba) ameIynek hse az aIkohoIizmus. AngIiaban az irodaIom kezd
beszeIni errI a slel lilokrI. Az angoI szobaliszla civiIizaci eIfo|lasanak
lilka az aIkohoI. Az irodaIom vegre kimond|a ezl a lilkol.

Igy szobrasszaI vagyok egyll, aki egyfeIe sirkvel csinaIl rIam, s
mosl serldllen szemIeIi muvel... A szobor nem rosszabb, minl minden
Iaszlika, ameIy csak a vaIsagol akar|a visszaadni, de ez keves. A muveszel
nem a vaIsagol akar|a lkrzni, hanem a vaIsag formaeIvenek
segilsegeveI az Ideal, ameIy a modeII erleIme.
De ehhez nem eIeg a ves, kaIaacs es lehelseg. Ihhez mar a
SzenlIeIek is keII.

Kesn |ll a leI. Mosl, februar vegen, csikorog a h. A gymIcsfak
rgyei Iefagynak. Malyas |egel lr a Dunaban. Kesn |ll, lavaszi december
35
ulan, de eI|ll. Rend van ill, csak nem a mi nalarunk szerinl. Rend van ill,
csak mi nem erl|k.

ReggeI kegyelIen vaslagbeIgrcsk. A vaIsagban szerkezel vagyunk,
ameIy beIsaral gyarl a viIag anyagabI. Az is vagyunk... s laIan nem is uloIs
sorban.

Az angoI larsaIgas , regenyben es eIelben , azerl lud,
egyhangusagaban, oIyan izgaImas Ienni, merl a larsaIg , az eIelben a
Ialogalk es a haziak, a regenyben az ir, a hsk es az oIvas ,
megegyezlek egy iIIemszabaIyban es ezl belarl|ak. Iz az iIIemszabaIy eIir|a,
hogy rendes ember ,uriember, minl k mond|ak , IehelIeg nem mond
semmi megIel, egyenil, sem ,erdekesel, merl nem ludhal|a, az egyeni
veIemeny nem keIIemelIen-e a masik, a haIIgal, vagy oIvas szamara` Izerl
inkabb a viragokrI beszeInek, vagy az id|arasrI. Az egyeniseg lud serl
Ienni es lelszeni, erdekesnek Ienni, bebizonyilani magunkal mindig egyfeIe
lamadas is, ami laIan rosszuI esik a masiknak, aki nem lud lelszeni es nem
mondhal semmi erdekesel.

A finn aIIameInk kala meg mosl a baralsagos IeveIkel SzlaIinlI, aki
edes randevura invilaI|a a finnekel... A leny nem megIe, a sielseg igen.
SzlaIin bizonyosan lud|a, mierl siel` -A MoszkvabI hazalerl magyarok azl
mond|ak, megIele kel a nyugaIom, ahogyan oll keszInek a |vre, a
bizlonsag nyugaImavaI, minl akil nem erhelnek megIeelesek. Lehel...
Lehel, hogy van vaIamiIyen vegyi fegyver a kezkben, ami feIeImesebb,
minl az alombomba.
Mindez monolon, irlzalosan monolon. Skelen egyhangu. Iz az
egyhang ezl vonil|a: nincs irgaIom.

A kommunisla hivalaIos Iaban ,karlekony irodaIomnak nyiIvanil|a
egy ilesz eIelem egesz munka|al. Iz szinle sz. A nyiIl beszed mindig
megnyuglal.

Igy u|sagban neies orvosi cikk az ,ingersavok-rI. Nem IehelelIen,
hogy vannak iIyen laIa|sugarzasok, meIyek belegsegel okoznak. Szechenyi
hill ebben.
36

Lehel, hogy az oroszok azerl sielnek igy, merl lusznak akar|ak a
konlinenlaIis Iural. TaIan nem is a slralegiai feIvonuIas, a gazdasagi
Iehelseg lbbIele srgeli kel: egyszeruen lusznak akar|ak Iarizsl,
eIgiumol, Svedorszagol, Sva|col. Ihhez meg van a md|uk es halaImuk, ma
meg, ma deIulan, vagy hoIna... Ha reanklrnek az alommaI , laIan igy
gondoI|ak , akkor Moszkvaerl fizelnk IarizzsaI, Leningraderl RmavaI es
az eIelnkerl fizel a viIag IuravaI, szrslI-brslI. Iz nem IehelelIen.
GalIasaik nem Iesznek, ez bizonyos.

Szindarab lIele viIIan meg... s azlan rgln eIhomaIyosodik. Igy
csaIad... vaIahogy igy. A csaIad vaIsagban, a csaIadf nem lud dnleni a
baIesel es a vegzel, a kaIand es a moraI, a | es a rossz kzll. Akkor beaIIil,
udvariasan, IIs Lalogal, ma|d a Masodik Lalogal... IIs Lalogal az
angyaI. Masodik Lalogal az rdg. Mindegyik ide|eben erkezik. Mindegyik
lanacsol ad, a maga md|an. A csaIadf egyedI marad e lanacsokkaI a
harmadik feIvonasban. Megerli, hogy az ember nem dnlhel angyaIi, sem
rdgi mdon, az ember csak emberi mdon fogadhal|a eI a vegzelel.

Maurois ,Iludes Lilleraires-|ei: hig koszl, dielas, amerikai
nvendekek szamara kolyvaszloll Quakcr-laIaIek. GiderI, VaIeryrI,
IrouslrI ir, s a lbbiekrI a szazadveg es a szazadeI nagy korlarsairI.
De ez a hig koszl elvagyal ebreszl. Kel knyv ize, iIIala, ara|a dereng
feI: Mcnsicur Tcsic es a Ncurriiurcs Tcrrcsirc... Az en if|usagomnak ez a kel
knyv adoll nagy szlnzesl, minden oIvasmany es iraskiserIelem aI|an ez
voIl a kel mozgal induIal... A nagy er ma sem dIl eI, bennem bizonyosan
nem. Mi a vaIasz` A kaIand, vagy a fogaImazas` Az eImeny, vagy a sz,
ameIy megerli es leI|esse leszi az eImenyl` Mi a lennivaIm ma` A vaIsag
fIe ha|oIni, minl Monsieur Tesle ha|oI a Ia|daIom fIe, icsog erzeImesseg
neIkI, szelszedve, alviIagilva es eIemezve a TuIa|don Ia|daIom erleImel,
vagy eIdobni az IrleIem menlvel es eImerIni, megegyszer, az
IImenyben, ami soha nem kevesebb igaz, nem is lbb , minl a haIaI feIe
lagilani az IIel eseIyeil...

efe|ezlem a ,ViadaI-l.

37
A yromaniasbI luzoIll neveIni, a loIva|bI rendrl, a gyiIkosbI
meszarosl, vagy oeralrl... de a lrleneIem arra lanil, hogy minden
edaggia veszeIyes, ameIy eIkendzi az ember lermeszeles ha|Iamail. Nagy
Sandor, NaIeon, HilIer es a korlarsak kzI a nagy gyiIkosok
hasonIilhalalIanuI arlaImalIanabbak maradnak az emberiseg egesze reszere,
ha kzvelIen es lermeszeles mdszerekkeI kieIik egyeni szlneikel. A
dsseIdorfi rem, Krlen, feIvagla egy lucal ember hasal. Iz a biedermeier-
magalarlas, ha korlarsahoz, HilIerhez hasonIil|uk, aki ugyanebbI a
ha|IambI oIilikal csinaIl es lizmiIIi emberl gyiIkoIl meg. A gyiIkos
ha|Iamu emberl hagy|uk meg egyeni gyiIkosnak. A iIIanal, amikor alleleIek
segilsegeveI Nagy Sandor, vagy HilIer Iesz beIIe, a edaggia csd|el
|eIenli.

TeI|esen idegen emberek, ferfiak es nk, vaIamiIyen karrvend
bizaImassaggaI kzeIednek moslanaban hozzam. Izek az emberek regebben
IeveIel sem merlek irni. Mosl Ielegeznek, beIem lurkaInak, feszleIenI
megneznek, merl ugy hiszik, megsznl az a lerIelenkivIiseg, amiben
eddig eIlem , ,hires ir! az id eIkolaloll, Ie|alszoll Iemez vagyok, slb.
Ugy vesznek birlokba, minl ahogy be|arnak a kiraIyi aIola rom|ai kze:
vaIami IedIl, ami eddig liIos voIl, mosl mar szabad.

efe|ezlem a ,ViadaI-l... nem |I es nem rosszuI, de mindeneselre
befe|ezlem, belegseg aran, nagy eIIenaIIasok, lehelelIensegi heIyzelek
Iekzdese aran. Mosl mar kzmbs, miIyen ez a szindarab... ha van
egyaIlaIan hsiesseg, amil irlI kveleIni Iehel, akkor ez csak annyi es nem
lbb: fe|ezze be, amil eIkezdell. Minden mas hamis kveleIes. Nem vagyunk
hsk, hianyoznak a hsiesseghez a szerveink... De amil eIkezd egy ir, azl
be keII fe|ezni, maskInben nincs par!cn, s ha nem igy cseIekszik, akkor
de csak akkor! vaIban gyava es dezerlr...

A szindarab kezd Iassan aIakol Ileni. A hs orvos, laIan sebesz, vagy
idegorvos, aki nehez, bonyoIuIl mulelekel is vaIIaI... (Agysebesz`) Mar csak
rilkan fogad belegel. Isle halra van egy nehez mulel|e: egy baral|al keII
megoeraIni, karlarsal, egy masik orvosl, eIelveszeIyes, rendkivI
faradlsagos es feIeIssegleI|es mulelleI. DeIulan negykor, a rendeIes
ra|aban, meglud|a feIesegelI, hogy ez a baral, a aciens, akinek eIele kel
ra muIlan kezei kzll Iesz, eIaruIla l: a feIesegenek szerel|e, aruI,
aIIasara es boIdogsagara lr. Arra gondoI, hogy Iemond|a a mulelel. A darab
nagy |eIenelleI kezddik, a hazaslarsak kzll: az asszony knyrg a
fer|nek, hogy menlse meg a szerel|el. TeI|es vaIsag. Mil csinaI|on`... Nincs
38
senki, akire rabizhalna ezl a belegel. Mikor egyedI marad , hazaseIele
sszeomIoll , a lilkarn |eIenli, hogy a varleremben egy aciens
kveleIzik, enged|ek be. Nem Iehel eIkIdeni. Iogad|a a aciensl, aki
bemulalkozik, hogy az rdg. Az orvos nem Iedik meg , a viIag leIe
van rIlekkeI, az egyik kinai csaszarnak kezeIi magal, a masik rdgnek
, baralsagosan kerdezgeli az rdgl, mifeIek a anaszai` Az rdgl kisse
idegesili, hogy ugy fogad|ak, minl egy rIlel, bevaII|a, hogy mar regszik,
rosszak a refIexei... azlan eImond|a, mierl |ll` Az orvosnak dnleni keII,
vaIIaI|a-e ezl a nehez mulelel` Megmenli, vagy megIi veleIylarsal es
aruI|al` , az rdg, nem szerelne, ha az orvos ebben a nehez raban
gyenge Ienne. Tud|a, hogy a IeIkiismerel, az orvosi kleIessegerzel laIan
ersebb... azerl |ll, hogy ebben a iIIanalban segilsegere Iegyen. ReabeszeIi,
I|e meg a belegel. Igy mozduIal mulel kzben es az orvos rkre
megszabaduIl veleIylarsalI. Marad az eIel, a nveI, akil szerel, a aIya, a
nagy aIyalars neIkI, minden, amil az eIel kinaI... Ha gyenge az orvos, ha
nem Ii meg a belegel, Iemond az eIel minden csabil eseIyerI. Is , az
rdg, lud|a, hogy az eIelerl nem karloI a luIviIagon semmi.
A boIond eImegy. Az orvos zavarlan nez ulana. Meg mindig nem
hiszi, hogy vaIban az rdg |arl naIa , ugy kezeIi, egy boIond, aki
vaIamiIyen okbI haragszik a beleg orvosra, rosszal kivan neki, s ezerl
keresle feI, az rdg rgeszme|enek rgyen. Meg egy beleg var a
rendeIben. Az orvos ezl is fogad|a. (Masodik feIvonas.) Iz a beleg
bemulalkozik, hogy az angyaI. Az orvos mosl mar ideges , kisse sok a
aranoias beleg ezen a naon, az egyik rdg, a masik angyaI , de azl is
meghaIIgal|a. Az angyaI eImond|a, hogy eI|ll, merl mindenl lud, az orvos
nagy veszeIyben van, s az rangyaI, kenyleIen beavalkozni. IigyeImezleli
az orvosl, hogy egyelIen menekIes van szamara: az nfeIaIdozas, a
nagyIeIkuseg, a Iemondas.
Mosl keII dnlenie, mindenrI, aminek az eIelben erleIme van, a
kvelkez raban, amikor eIhalarozza, vaIIaI|a-e a mulelel, s ha igen, miIyen
szandekkaI` s ezerl , az rangyaI, eI|ll es megegyszer, egy ra muIlan,
feIhiv|a ma|d az uloIs iIIanalban leIefonon, hogy meglud|a a vaIaszl`
Az orvos egyedI marad. Mosl mar igazan nem lud|a hanyadan van
az angyaIIaI es az rdggeI` A harmadik feIvonas a arba| krnyezeleveI, az
asszonnyaI, a csaIaddaI, a hivalassaI, IeIkiismereleveI... s megszIaI a leIefon:
IIszr az rdg, azlan az angyaI erdekIdnek, hogyan dnlll` Az orvos e
iIIanalban meglud|a, hogy ebben a nagy erben, ami reaszakadl, nincs
md|a angyaIi, sem rdgi mdon dnleni, csak emberi mdon dnlhel, az
ember soha nem dnlhel maske.
A szindarabban a Ienyeges szereI az angyaI. Az irodaIom addig
beerle az rdggeI, MefiszlofeIesszeI, LuciferreI. De ha van rdg, akkor van
angyaI is. Az szeree een oIyan fonlos, minl az embere. S mindkellen
lehelelIenek az ember neIkI.

39
Nincs mdom es enzem, hogy csaIadommaI egyll eImen|ek
kIfIdre minden eII, ami ill kvelkezik. Illhon sem hagyhalom kel, merl
neIkIem nem ludnak megeIni. Ha nem lrlenik vaIamiIyen csoda, ill
maradunk es vagy luIeI|k, vagy nem. Ha nem Iesz haboru, vaIahogy
eIlengdnk, a haboruban Iehel, hogy engem eIvisznek, kel vaIszinuIeg
nem banl|ak. Iuraban a haboru mindenll egyforman irlzalos Iesz,
IurabI eImenni nincs mdunk. A haborul az oroszok vegI eIveszlik, s
akkor irlzalos IeszamoIas kvelkezik, amil nem szerelnek arlalIanuI sem
, megeIni. IIveszlik, merl konlinenlaIis halaIom mindig eIveszli a haborul a
lengeri halaIommaI szemben. Izek a kiIalasok. Igy eIelben harmadszor.
IIeg voIl.

Nem erzem az eIelem oIyan erlekesnek, hogy |ogom Ienne nin!cn 4rcn
megmenleni.

IIoIvaslam a ,ViadaI-l. Az eIs kel feIvonas szabaIyos, erdekes
szinad, nehany ers |eIenelleI. A harmadik feIvonas nem een szabaIyos
szinad, de van benne vaIamiIyen lbbIel, ami laIan erleImesebb, minl amil
a szabaIyos szinad nyu|lhal.

Az angyaI es az rdg |eIenelezese igy aIakuIna: IIs feIvonas: az
orvos, a feIesege, a veleIylarsn, aki feIbu|l|a, bosszubI, az orvosl, hogy ne
kegyeImezzen mulel kzben a veleIylarsnak. Masodik feIvonas: az angyaI,
az rdg, az orvos. Harmadik feIvonas: az orvos, a veleIylarsn, aki
vissza|n knyrgni, merl mosl, amikor mar kzeI a haIaIos dnles,
megsincs szive megIni a ferfil, az orvos es a feIesege, a kel leIefonhivas, az
orvos, egyedI az ,emberi dnlesseI, angyaI es rdg es emberek segilsege
neIkI.

A reformaci es az eIIenreformaci lrlenelel oIvasom. A mi idnk
beIs larlaImaban es feszIlsegeben onlos azonossagol mulal ezzeI az
idveI. Sokan azl hiszik, hogy mi ,forradaIomban eInk. De ez nem igaz.
Mi vaIIashaboruban eInk. Az anaIgia a francia forradaIommaI leI|esen
hamis, a francia forradaIom verlikaIis cseIekmeny voIl, a reformaci es a
vaIIashaboru inkabb leklonikus kalaszlrfa, gyuruz es horizonlaIis,
onlosan az, amiben mi eInk ma. A reformaci ma a boIsevizmus, az
eIIenreformaci az imeriaIizmus, induszlriaIizmus es kailaIizmus. A kel
er azonos keIelekel lkrz. Ma is van Lulher, V. KaroIy, CoIigny, AIba
40
herceg, II. II, Irzsebel, lengeri es konlinenlaIis halaIom, viIagnezeli
szakadek, larsadaImi skizma. Haromszazeves lavIalban, ,kicsiben az
emberek mindenl megeIlek mar, amil ma eInk. Nem is voIlak kevesbe
kegyelIenek a mdszerekben. S Monlaigne es Shakeseare kzben
mosoIyoglak es aIkollak.

Sva|ciakkaI vagyok egyll, a Don Suisse embereiveI. Minl minden
|lekonysag, ez is zIel. A sva|ciak is azl mond|ak, amil minden kIfIdi, aki
megismeri ezl a kIns orszagol: van ill ,vaIami aki egyszer beIeksloI,
nem lud szabaduIni lIe. Tudom, en sem ludok szabaduIni.

A Magyar Kommunisla Iarl, ez a Bca ccnsiricicr, kilalolla a sza|al es
IenyeIle a szociaIdemokrala-hazinyuIal. Az ,egyesIes-rI az reg,
megszeenl ,Neszava ezzeI a cimszvaI ad hirl: ,oIdogan es
feIszabaduIl IeIekkeI egyesInk a masik munkasarllaI... Iz szomoru
Iehelne, ha nem Ienne nevelseges. A ederaszla IrI |ar|a egy adoma Ieslen,
a IrI, ameIyel kikergelnek a lavaszi relre, ahoI berug a seIymes fu iIIalalI,
rugdaIzik es feInyeril: ,De | Ienne mosl egy Ifasz a seggembe!... Iz
lrlenl SzakasilsaI es a szociaIislakkaI, addig nyerilellek, hogy miIyen sze
minden, amig bekalak!
A reggeIi radi be|eIenli, hogy Nyugalon megaIakuIl a nyugali
aIIamok gazdasagi, oIilikai es kalonai bIokk|a. A nemelekkeI egyll ez 250
miIIi ember egyllmukdesel |eIenli.

A vegs kife|Ielben nem keleIkedem: egy-kel even beII vagy
visszavonuInak az oroszok, vagy erveI , Iehel, hogy irlzalos aron, Iura
hoIlleslenek aran , Iegyzik kel. A szemeIyes feIadal: aleIni mindazl, ami
kvelkezik. AleIni, mibI`... miIyen szeIIemi es anyagi larlaIekokbI` MifeIe
hilbI` izonyos, hogy ,azlan szabadabb, emberibb, szinesebb Iesz az eIel.
De ,addig ahhoz is er keII, hogy helfrI keddre ne veszilse eI az ember
az eIelhez vaI akaralal.

CIaudeI, a diIomala, Rimbaud kIleszeleben laIaIla meg a nagy, a
sauIusi iIIanalol, amikor igazi kIl Iell es kaloIikus , oIvasom Maurois
lanuImanykleleben. Iz Iehelseges, s annaI megIebb, merl Rimbaud
minden voIl, csak nem kaloIikus. Ahhoz, hogy vaIakiveI a ,nagy eImeny
meglrlen|en es hiv Iegyen, nem fIlelIenI szkseges a kaloIikus eImeny.
A KinyiIalkozlalas neha ogany aIruhaban is megkzeIilhel.
41

De Ieguy-ben Maurois eIs lanuImanyklelenek befe|ez irasa rIa
beszeI , csakugyan voIl vaIami az aIkali kaloIikusbI, aki egyszerre
kereszleny es szociaIisla, nincs szksege ehhez Marxhoz, sem IngeIshez,
sem a damaszkuszi ulhoz es a Nagy IiIIanalhoz... Igy szIelell,
szociaIislanak es kereszlenynek szIelell, kereszlenyi erleIemben, kisse
meg a oganysag modoravaI voIl kereszleny, s lilokban , minl Szenl
}eromos , IIalonl es Cicerl oIvasla. Halasa een ezerl voIl oIyan nagy:
korlarsai, s az if|usag, ulana az idben, mindenki c|niiic neki, hogy
kereszleny es szociaIisla, a lbbiek csak mondlak es bizonyilollak.

A ,ViadaI kel eIdanyal liszlaba |avilollam, megreszeIlem,
kifenyesilellem... s mosl eIzarom a fikba. Nincs erleIme, hogy ebben a
viIagban szinadra siessek veIe, s ami enneI is fonlosabb, nincs kedvem a
nyiIvanossaghoz es a szinadhoz. Mar regen igy doIgozom, leI|es
IamaIazzaI, minlha a nyiIvanossagnak irnek, s azlan, ha befe|ezlem a
munkal, rgln a fikba re|lem az eredmenyl... regen, evek la. Iz a
mdszer nem rossz. Mas kerdes, mikor Iazad feI ez a masik vaIaki, aki
bennem eI, mikor lagad|a meg ezl az aIarcos munkal`

Masaryk fia, a csehszIovak kIgyminiszler, a ragai Hradzsinban
ngyiIkossagol kvelell eI.
Hosszu ul voIl, amig az reg Masaryk eI|uloll a Habsburgok
Hradzsin|aba, s heIyel csinaIl oll fianak az ngyiIkossaghoz... Hosszu ul,
lragikus, lrleneImi, nagyon kIns. IzzeI az ngyiIkossaggaI a csehek
bevonuIlak az u|kori lrleneIembe, eIindilollak egy nagy IeszamoIasl,
ameIynek eIe|en k is oll loIonglak, a csehek, harminc ev eIll... A szIavsag,
a boIsevizmus, a Nyugal, a kereszlenyseg, minden, ami az eIelnkben izz
arazs es kerdes, vegyI ebben az ngyiIkossagban.
TeIeki IaI ugyaniIyen feIleleIek es krImenyek kzll Iell ngyiIkos,
de errI mar senki nem beszeI.

Az ,Orvosok La|a-ban eIoIvasom MansfeId Geza lanuImanyal ,Az
infeclio es immunilas eIellana-rI. A nai sa|l nehany hel eIll nagy
huhvaI emIekezell meg errI az eIadasrI. MansfeId ugy hiszi, a ferlzes,
a virus es a loxin ul|a az idegrendszeren al vezel. Ha ez igaz, a
gondoIalmenel |eIenls feIfedezesek sorozalal indilhal|a eI. De amennyire
erlem, a bizonyilas meg kelseges, az eIegans eIel ingovanyos laIa|on
imboIyog.
42

I||eI fIdrenges. Nem ludok errI, de kInsen ideges vagyok,
brmol keII bevennem, hogy aIudni lud|ak. Masna oIvasom, hogy az
eraban esle lizkor , amikor a gygyszerl bevellem, Iasarelen fIdmozgasl
eszIeIlek.

Reng a fId, veIe mozog az ember, minden, ami az emberhez
larlozik... a hazak, a muveIlseg, az erkIcs fikcii.

Masaryk haIaIara feIhrdIl a viIag... de ezekel a hrdIesekel mar
ismer|k. udaeslen kIns visszhang|a van a szerencselIensegnek. Iz a
,|IinformaIl varos , ameIy a vaIsagban, soha nem lud semmil, minl errI
az uloIs evek laaszlaIalai meggyzlek , mosl IeIkesen sza|koI|a, hogy kel
even beII Auszlria, Csehorszag es Magyarorszag monarchia Iesz. Iz een
ugy Iehelseges, minl amiIyen keleIenseg, bizonyos, hogy e iIIanalban
semmifeIe aIa|a nincs, bizonyos, hogy udaesl mosl ebben hisz, merl
ebben keIIemes hinni neki.

Mauriac ir|a Maurois , az a francia kaloIikus ir, aki a bunben
laIaI|a meg a kereszlenyseg Iegfbb ervel es bizonyilekal. Mi ez a francia s-
bun` A kazsisag. Igyszer mar lnkremenlek ezen, mosl is ellI razza kel a
hidegIeIes. A bordeaux-i nagyoIgarok kzll feIneveIked Mauriac
csodaIalos keel ra|zoIl errI a belegsegrI, ami szelragla a franciak idegeil,
minl a Iues.
Nem voIlak mindig kazsiak, a verkkeI sem lakarekoskodlak,
agyban sem, csalamezn sem, II es Irzsebel ide|eben lizenhal miIIi
francia eIl, helmiIIi sanyoI ebbI a helmiIIibI keIIell eIkIleni a Ieg|obb
erkel a viIaguraIomra , negymiIIi angoI... NagyIeIkuek voIlak a
forradaIomban es a naIeoni kaIand ide|en, nem zsugoriskodlak. De azlan,
NaIeon csaoIasa ulan, eIfaradlak, kazsik Iellek. Irre bizonyosan aIkali
okuk voIl.

|li szeI... a brm aIall laogal|a az idegekel.

43
A kommunislak mosl dhdl rohamra induIlak es senkil nem
hagynak meg aIIasban, kereselben, aki nem ha|Iand beIeni a arlba...
IigyeIem a magyar erleImisegel, aminl ke|es engedeImesseggeI engedi, hogy
meginl egyszer megerszakoI|a a HalaIom, egyelIen havi fizelesel nem
ha|Iand feIaIdozni a magyar kzeoszlaIy eIveierl, vaIIvonogalva siel
beIeni a arlba, meIyel gyuII, de a CsaIaderl es a aksiserl kiszoIgaI...
IIyenkor mindig u|ra feImerI a hilIeri idk |eIIemleIensegeinek es
aI|assagainak emIeke, s nem ludom sa|naIni ezl a larsadaImal, ameIy soha
nem lud lovabb nezni az idben, minl eIkvelkez eIse|eig.
Irre azl mond|ak: igaz, de nincs larlaIek|a... Iz igaz. Nem kivanhal|a
senki a kis emberlI, hogy egy emberIln al minden eIse|en hs Iegyen,
szembeheIyezked|ek a halaIommaI, odadob|a szuks kenyerel... De mas a
kenyszer es mas a korrul aIkaImazkodas.

T. azl mond|a, egyaIlaIan nem IehelelIen, hogy a rohyIaklikus
feIfedezesek |voIlabI egy naon feIesIeges Iesz a sebeszel, mulel neIkI is
kzmbsileni lud|uk a lesl ferlzeses aIIaolal, laIan meg a baIeselekel is
gygyilani lud|uk kes neIkI, meslersegesen, gygyszerekkeI siellelni lud|uk
a gygyuIas foIyamalal, IegaIabb oIy eredmenyesen, minl ahogy ma a kes
gygyil... Nem ludom, igy Iesz-e, de ez a Iehelseg onlosan beIeiIIik a
viIagkebe, ameIyben az ember Iehelsegeil laogalom. }ezus igy kezeIle a
gygyilasl: az ember akar, hisz es meggygyuI. Iz a vegs keIel.

. IarizsbI erkezell, lekervenyes es kerI ulon, merl francia
ulIeveIre nem adnak mosl orosz vizumol, azl mond|a, Iranciaorszagban
leI|es a |obbraaIIas es a zurzavar. KIn bolrany van az eIkobzoll
lezerfrankos bank|egyek krI, merl a franciakal, akik | hazafiak voIlak es
bizlak a enzben, mosl megbnlelik a rendeIelleI, mig a lbbiek, akik liIos
vaIulal es aranyal larlaIekoIlak, mosl szabadon duskaInak a |Ielben... Az
emigracik sorsarI ad eI, mar mindenki gyuII mindenkil, a frakcik es
szeklak kavehazankenl eilik ki sndisznaIIasaikal, onnan IvIdznek
mindenkire, aki negyedravaI kesbb, vagy mas feIleleIek meIIell disszidaIl.

eszed egy konverlilavaI, aki mosl ersen boIsevislaeIIenes, de szive
meIyen een ugy reszkel a kereszleny magyarsaglI, minl a zsidk es a
kommunislak. Azl mond|a, nem hisz a haboruban, meg kel ev , ezl az
idonlol sza|koI|a mosl mindenki Ieslen , s akkor az oroszok
fogcsikorgalva feIadnak lerIelekel, igy LengyeIorszagol es
Magyarorszagol, Csehorszagol, Romania, uIgaria, }ugoszIavia a kezkn
marad, de Magyarorszag , ezl bizlosan lud|ak az erlesIlek! benne van a
44
MarshaII-lervben... Nem IehelelIen. I kel evben bennnkel, akik nem
vagyunk kommunislak, larsadaImiIag, anyagiIag, s laIan szemeIyesen is
megrI az id. Izl a sorsol csak kevesen vaIIaI|ak, a lbbseg hanyall-
homIok menekI a arl vedszarnyai aIa, meglagad eIvel, meggyzdesl,
muIlal, mindenl a hoInai szaraz kenyererl, kInsen feIln a zsidsag
lduIasa, ugyanaz a zsidsag, ameIy legna keseru-kegyelIen
szamonkeresseI forduIl a kereszleny larsadaIomhoz, merl ,nem aIIl eIIen a
naci kveleIeseknek, ma fe|veszlve rohan egy arancsuraIom csalasoraba es
eszeben sincs ,eIIenaIIni.

Neha vizsgaIom magam , uloIs idben mind gyakrabban , mi az
oka annak, hogy nem ludom eIfogadni a kommunisla rendszerl, eszmel,
mdszerekel` Szarmazas, neveIes, aIkali es bergzll, alrkIl es szerzell
emIekek, laIan muveIlseg, azlan oszlaIygalIas, oszlaIyklllseg , nem ez az
oka, hogy minden nvizsgaIalom negaliv ezzeI az iranyzallaI szemben`
Iarkodok largyiIagos maradni. De akarhogyan vizsgaIom, nem Ialok ebben
az eszmeben es mdszereiben semmil, ami kvelesre buzdilana: |obbagysag
heIyell |obbagysagol hozoll a lmegeknek, szociaIizmus heIyell elalizmusl,
meIyel egy kisebbseg rendri es kalonai arancsuraIma larl fenn, az egyeni
szabadsag|ogokal, ahogyan azokal az emberiseg az id eIe|e, a hordaeIel
megsznle es a larsadaIom megaIakuIasa la eIfogadla es megkveleIi egy
larsadaImi rendszerlI, meglagad|a, s a diaIeklikus maleriaIizmus inkabb
egy hIyeseg, minl egy gondoIali rendszer halasal leszi ream: ma, amikor
mar azl is lud|uk, hogy az anyag sem mas, minl megcsomsodoll energia,
lagadni a szeIIemel, erre csak hIye ha|Iamos!... SehoI nem ludom meglaIaIni
a erseklival, ameIybI ez az erszakos es igazsaglaIan rendszer vonz,
meIlanyos es emberi vonasokal mulalna.

A darabol, ha megirom egyszer, igy keIIene |eIenelezni: I./
Segedorvos, rnlgenkeekkeI, forvos feIesege, forvos es a veleIylars
baraln|e. II./ Orvos, rdg, angyaI. III./ Orvos feIesege, veleIylarsn, orvos
es veleIylarsn, orvos es feIesege, orvos es segedorvos.

Ill van a iIIanal, amikor dnleni keII. Igy dnlllem: amig
vaIamiIyen eIelIehelsegem van illhon, nem megyek eI, illhon maradok,
megeszem az uloIs nadragom es Ielrm a Iombal a fogambI, de nem
megyek eI. Merl illhon a heIyem. Merl |ogom van ill eIni. Merl magyar ir
vagyok.
45
Ha vegke nincs eIelIehelsegem illhon, ulIeveIel kerek es
csaIadommaI egyll eImegyek. Ha nem adnak ulIeveIel, eImegyek engedeIy
neIkI. A arlba nem Ieek be. SemmifeIe komromisszumol nem klk.

Roger Marlin du Gard nem nagy irmuvesz, de nagy ir, rza|abI
hianyzik az a masik, beIs feszIlseg, csiIIogas, se|leImes aradas, ami Irousl,
vagy CIaudeI irasanak IegaIabb ugy ,erleIme, minl a fogaImi larlaIom, de
van vaIamiIyen egyszeru es koar nagysag irasaiban. IIs knyveben, jcan
Barcis-ban, a regeny hse eIcsodaIkozik , a Dreyfus-affer muIlan ,
mennyire ,nem vaIlozoll semmi, s azok az emberek, akik a bukoll
gondoIalviIag embereinek heIyere Inek, mennyire ugyanazok, minl akikel
eIuzlek, s azonos mdszerekkeI, szemIeIelleI, igazsaglaIansaggaI es
erkIcsleIenseggeI kormanyoznak!... Az en eIelemben aIkaIom voIl
regenyir es oIvas szamara lbb aIkaIommaI eIcsodaIkozni e monolon
azonossagon! Az emberek, akik egy bukoll rendszer birainak,
feIszamoIinak, szamonkerinek aIIanak be, nagyon hamar feIfedezik azl a
keessegkel, sl |ogukal, hogy minden igazsaglaIansagol es |oglaIansagol
igazsaglaIansaggaI es |oglaIansaggaI loroI|anak meg. Iz a kzheIy, nemcsak
a regenyben, hanem a lrleneIemben is.

Iz a naI mind|obban megleIik a naok hordaIekavaI. Minden ir
Midas kiraIy Iesz ebben az idben, csak lilokban lud|a eIsha|lani lilkail,...
de az eIsha|loll lilkok nem leI|esek, lilkokal csak akkor Iehel minden
kvelkezmennyeI megfogaImazni, ha viIagga vIli az ember. VaIlozlalnom
keII es meg keII liszlilanom ez oIdaIakal minden szennyes ,lrleneImi
hordaIeklI es huIIadeklI, csak a ,Ienyegesel |egyzem feI a |vben, lehal
azl, ami csak ream, vagy a lnemenyekel meg|eII fogaIomra vonalkozik ,
semmieselre sem azl, amil en feIeIek a lnemenyre, vagy a lnemeny es
fogaIom |eIenl a viIagnak. Igy a naI ,sleriIebb Iesz, de igazibb lkre
mindannak, amil Ialok, minlha a lrleneImi nai hirekel irom feI.

Monsieur Tesle mdszere csak akkor er vaIamil, ha ugy aIkaImazzuk,
minl a doIanlinl: kInvaIaszl|a a leslben es a IeIekben a fa|daImal, vagy az
rmel, lehal minden erzesl a szemeIyiseglI. Megmarad a fa|daIom, vagy
az rm, de en csak nezem , minl Monsieur Tesle, minl a doIanlinisla --, a
lavoIsag rizma|an al.

46
H. vizsgaI|a a kIinikan L.-l, nagyon arIekosan es IeIkiismerelesen.
Azlan meghiv vacsorara. Gondosan feIra|zoI|a egy venyre az ulal, ameIy
Iakasahoz vezel. ,Ill Iakom... mond|a ,var| csak... SIyom ulca, igen...
Ialom, ill keII feI|nni... a hazszam` Nem ludom. A hazszamol eIfeIe|lellem
mond|a nyugodlan.

Az AokaIiszis oIy kiserlelies huseggeI es onlossaggaI ir|a Ie az
alombomba halasal, minl egy IeIkiismereles riorler a hirosimai
esemenyekel. ,|s |5n k5cs5 cs iuz tcrrc| c|cgq, cs tciicicnck a jc|!rc, cs az c|5
j4knak narna!rcszc ncgcgc cs nin!cn zc|!c||5 ju ncgcgciicick... nini cgq iuzzc|
cg5 nagq ncgq tciicic a icngcr|c (ikini!) cs a icngcrnck narna!rcszc |5n tcrrc.
(,ikini ulan a Csendes-cean vize riasi lersegeken radiaklivva vaIlozoll.)
,|s a icngcr|cn |ct5 icrcnicii 4||aicknak narna! rcszc ncgna|a, az c|5 4||aick
iu!nii||ik cs a najcknak narna!rcszc c|tcszcii... (Az alomkiserIelek azl
bizonyil|ak, hogy a korszeru fIolla feIvonuIasa az eddig ismerl mdszerek
szerinl IehelelIenseg a |vben.) Igen. Minden igy lrlenl es igy lrlenik
ma|d. }anos |I ,Ialoll.

Masaryk kiugroll az abIakon, vagy kidoblak a Hradzsin abIakan... a
hirre zugni kezdell a viIag. ReggeI a ,harminceves haboru-nak nevezell
lrleneImi korszak ide|erI oIvasok es meginl egyszer eIcsodaIkozom,
miIyen csodaIalosan lud kacsoIni oIvasmany es eIel, Goelz, a lrlenelir,
azl mond|a, a ,harminceves haboru, vagy amil igy neveznek, lehal az Uni
es a Liga harca, Iranciaorszag es AngIia harca a sanyoI viIagozici eIIen
Csehorszagban kezddll, amikor a cseh rendek egy lanacskozas aIkaImavaI
,rcgi cscn szck4s szcrini kidoblak a Hradzsin abIakan az oszlrak csaszari
lanacsosokal... Kidobni az eIIenfeIel az abIakon, ez hazi szokas voIl a
csehekneI, megismelId oIilikai cseIekedel, oIyan, minl egy idegen
emberneI a iic, a szemeIyes kenyszercseIekedel. A nemzelek rkIik
refIexeikel, s a hagyomany nemcsak a vaIIasban, |ogaIkolasban, a muveIlseg
szokasaiban eI lovabb, hanem az iIyen hazi szokasokban is, amiIyen a
kidobas az abIakon al, a csehekneI.

Az AokaIiszis nyeIve, KaroIyi Gasar fordilasaban, egel, mindig
u|ra egel, minlha a szavaknak lilkos hfokuk es re|leIyes, mar vegyi
lIlesk voIna.

47
A radi a brsszeIi egyezmeny aIairasarI kzvelil heIyszini
hang|alekol. evin, Saak, idauIl hang|al haIIani. Lehel, hogy ez a
szerzdes az igazi erleIme mindennek, ami az en eIelemben lrlenl. Az
Igyseges Iura a mai naon krvonaIaiban kezd derengeni, en mar nem
eIem meg, de nem IehelelIen, hogy egy naon vaIsag Iesz beIIe. Is akkor
sok minden vaIsag Iesz, amierl erdemes voIl eIviseIni a keserves
lanuIsagokal es szenvedesekel: nagy egyseg, larsadaImi, gazdasagi es
szeIIemi egyseg, a lehelseges eurai erk ssz|aleka e nagy egyseg
Iehelsegein beII. SzeIIemi egysege uloI|ara a humanislak es a Ialin nyeIv
koraban voIl Iuranak: az izgaloll nemzeli rgeszmek fIll laIan kiviruI
az u| egysegen beII vaIamiIyen reneszansz...
Rgln azlan Truman beszeI es kardol, lzel es Iangol iger. Igy keszI
minden nagy emberi vaIIaIkozas, szerzdesseI, lehal szeIIemi akarallaI, s
azlan karddaI, luzzeI es IanggaI. Lehel, hogy meg egy u|, nagy
szerencselIenseg var a viIagra. De ezl erdemes Ienne luIeIni, merl azlan
ebben hinni Iehel , kcz!5!ik vaIami. izonyosan nem a WaII Slreel
kailaIizmus es a fasiszla karhalaIom lomboIasa. Nem is a boIsevizmus.
VaIami mas.

Marcius 18. Ma negy eve Il uloI|ara egyll a Mik ulcai aszlaInaI a
csaIad. A haboru vihara, feIlekenyseg, szenvedeIy, bunludal szelszrla ezl a
kzssegel, csaIadombI csak anyamal Ialom neha.
Iz a negy ev eIhozla a haborul, azlan eIhozoll vaIamil, ami nem voIl
beke, de neha mar emIekezlnk a beke edes izeire... eIhozla egy iIIanalra
Rmal, NaoIyl, Iarizsl, de nem hozoll szabadsagol, az igazi beke mosl,
negy ev ulan, messzebb remIik, minl voIl vaIaha is. A haborul es ez evekel
egeszsegben eIlem al, sokal doIgozlam, befe|ezlem a ,Serldllek-el es a
,Harminc ezslenz-l. Nem anaszkodhalom. ViIagi heIyzelem visszas es
veszeIyes, de ezl mar ugy nezem, minl a belegsegel, megeIhelesem
bizonylaIan, negyvennyoIc eves koromban, sok munka ulan,
bizonylaIanabb, minl voIl harminc ev eIll, amikor erellsegizlem...
AIaerzesem megis inkabb olimisla, akarmi is kvelkezik, nem erzem azl a
veszes szorongasl, minl negy ev eIll, ezen a naon.
AkarmiIyen borzaImas Iesz: ez a viIag megis inkabb az en viIagom,
minl voIl negy ev eIll, mikor a fasiszla eImeba| dhngll.

A Trkvesz ulon menlem deIulan l ra feIe, nanyugl. A }anos
hegy mgI a feny az ullesl kveire esell es a kvek vrsen izzani kezdlek
az aIkonyali viIagossagban. Iz a karazal nem sznl, akarmiIyen
largyiIagosan figyeIlem is: a feher kvek, meIyeken laoslam, vrsen
izzollak, minl a arazs. Iz Iehel veIelIen, de Iehel figyeImezleles is, arazson
|arunk, mind, akik ma eInk es ill eInk.
48

efe|ezlem a ibIiaoIvasasnak ezl a szakaszal, ameIy egy even al
larloll: KaroIyi Gasar ibIia|anak minden soral eIoIvaslam ebben az evben,
na|aban negy-l oIdaIl, s meg|eIIlem minden szl es mondalol, ameIynek
szamomra kIns erleIme voIl. Igyszer az eIelben igy is keII oIvasni a
ibIial: minl egy ,knyvel... MaskInben, azeIll es ezulan, csak feInyil|a
az ember es korlyoI egy mondalol... MuIl ev ariIisaban kezdellem eI a
rendszeres ibIiaoIvasasl, s mosl fe|ezlem be, husvelra. Az eIelem leI|esebb
Iell ez oIvasmannyaI.

IIoIvaslam ,Az igazi-l. NyoIc ev eIll irlam, idkzben nem merlem
megnezni. Iz a knyv sok kezen forgoll, magyar nyeIven harmincezer
ember akadl, aki megvasaroIla, meg lbben oIvaslak... s meg|eIenl es
moslanaban is meg|eIenik idegen orszagokban. Iz a neszeruseg
gyanakvasra keszlelell, meg|eIenese la nem vellem kezbe a knyvel.
Mosl eIoIvasom es hmmgk. MegIe a knyv balorsaga:
oIgarsagrI merlem irni, s nem is gyavan, ezekben az evekben... A IeIel eIeg
onlos. A knyvben van vaIamiIyen nascucis-okoskodas es bbeszeduseg,
ami IehangoI. VaIszinuIeg ez voIl sikerenek lilka: az alIag-oIvas ugy
erezle, ,beavalla az ir es a knyv vaIamiIyen bIcsessegbe.
Megirom a knyv foIylalasal: AIdoz }udil mulassa meg a harmadik
lkrkeel. Ibben a fe|ezelben vegyilem a VidaIi-lervel a regeny aIak|ainak
sorsavaI.

MansfeId lanuImanya az ,Orvosok Ia|a-ban, az infecliorI es az
immunilas eIellanarI erdekes eIda|a a |hiszemuseg es a bIff
vegyIekenek. IIragad|a a Iehelseg, nyuIak vena|aba luberkuIinl
fecskendez, a beleg nyuI agyveIe|ebI emuIsiol keszil, s ezzeI doIgozik
lovabb, a feIlevesben, hogy az agyveI, a neuron vaIahogyan Iezar|a a
ferlzeses foIyamalol , s a kiserIelre feIeil egy eImeIelel, nincs ere|e
megaIIani a vaIsagnaI... R., aki az immunilas-kiserIelekkeI nagyon aIaosan
fogIaIkozik, azl mond|a, mar a kiinduIas is gyenge, bizonyilalIan. Ihhez
nem erlek. De a lanuImany, meIy nagy orl verl feI, a nai sa|lban is,
sliIusaban, eIadasmd|aban, s ehhez erlek , gyanul keIl bennem, hogy
|eIIegzelesen az a eIda, amikor egy lehelseges, de nem eIeg IeIkiismereles es
|eIIemes ember egy lIelre feIeil egy buveszmulalvanyl, ameIynek csak egy
hiba|a van, mulalvany, nem vaIsag.

49
Soha nem oIvasom a regi knyveim... de mosl, mikor az ,Igazi-n
luIeslem, ugy erzem, hiba ez. Sokal Iehel lanuIni regi buneinkbI. S nemcsak
a meslerseg szamara Iehel lanuIni.

H., az orvos, kerdesemre meglaIaI|a a ibIiaban a ,raka sz erleImel.
Aramusi sz, annyil |eIenl, minl koasz, vagy boIond.

Trieszl. Nagy lemmeI lrlenik minden.
A lengeri halaIom vegI is ersebb, minl a szarazfIdi, slb. Iz igaz. De
az oroszoknak van egy nagy fegyverk, s az angoIszaszok es aIlaIaban e
nyugaliak nem ludnak e fegyver eIIen hasonIl szegezni: ez a fegyver a
kommunisla ideoIgia. Merl Iehel, hogy a kommunisla ideoIgia rossz, de
bizonyos, hogy van: a masik arlon nincs semmi, ami ideoIgia Ienne,
koreszme, vagy akarcsak hasonIilana is arra. A kommunislak akarnak
vaIamil, a kailaIislak csak megmenleni akarnak... S nyoma sincs annak,
hogy a Nyugal beIalhal idn beII vaIamiIyen vezerI, iranyil, vonz
koreszmel ludna mulalni a lmegeknek. Mil is mulalhalna` Kereszleny
humanizmus`... Iz ugy hangzik ma, minlha azl mondana vaIaki: krinoIin.
Demokracia` iedermeier fogaIom. Marad a MarshaII lerv... Iz, a nagy
idben, koreszmenek megiscsak szereny es eIegleIen.

A hienal szabadon keII engedni. Minden leremlell eIIenyl szabadon
keII engedni. Ha veszedeImes a szabadban, vedekezni keII eIIene, egyenien:
Ie keII Ini. De eIebb Iegyen szabadon veszedeImes. Minden |obb, minden
emberhez es hienahoz meIlbb, minl a racs. Minden |obb, minl a korIalozas.
Az anarchia is |obb.

ReggeI Reviczky versei. Azlan Goelhe sva|ci uli|egyzelei, 1797- bI.
SchiIIernek ezl ir|a ZrichbI: ,Is isl vunderbar, vie aIle Verfassungen, die
bIoss aus Scin und |rna|icn gegrndel sind, sich in Zeilen ausnehmen, vo
aIIes zum Wcr!cn und Vcran!crn slrebl. Iz az erzes nemcsak Sva|cban es
nemcsak a XVIII. szazad vegen kiserli a korlarsal. Ma sem Ialom Nyugalon
azl az Iszmel, ameIy a vaIlozas nagy lrvenyel szoIgaIna es serkenlene.
Csak megrizni akarnak, csak Ienni. VaIlozas neIkI... Ill van az oroszok
nagy eInye es fegyvere.

50
Igy u|sagir IarizsbI. fordilolla annak ide|en franciara a
,ZendIkel. Azl mond|a, baIoIdaIi kIfIdinek Ienni ma Iarizsban
veszeIyes aIIaol. eIdauI levekeny lag|a voIl a ,resislance-nak, ez ma
nem ,| onl Iarizsban. A elainislak divalosabbak, minl az eIIenaIIas
legnai , mindig kisse nagysza|u , hsei... Iz az ember gondoI arra, hogy
husz eszlendei arizsi larlzkodas ulan haza|n mosl, Magyarorszagra, feI a
francia |obboIdaIlI.
Haza|n, laIan, s akkor meglud|a ma|d, hogy nincs ,illhon. Izl mind
megludlak mar az emigransok, akik diadaImasan hazalerlek. Ill is veszeIyek
var|ak kel, kzeIiek es lavoIabbiak. De var|a kel meg egy feIeImes
eIIenseg: a csaIdas, ameIynek aI|an egy szrny asil: a sivarsag, az unaIom.

Ionlosan haromszaz evveI ezeIll vegel erl vaIami, amil az emberek
kesbb igy nevezlek: a harminceves haboru... Termeszelesen nem erl vegel
kedden, sem szerdan. Is nem kezddll harminc ev eIll.
De a veslfaIiai bekel mindeneselre megklllek, s az emberek eIlek
lovabb. Ugy eIlek, minl addig, s megsem eIlek egeszen ugy... VaIami lrlenl,
harminc even al, s azl megeIzen, szaz even al, a vaIIashaboruk aIall.
Meglrlenl a roleslanlizmus, a reformaci, azlan meglrlenl az
eIIenreformaci. S egy naon megklllek a veslfaIiai bekel es az emberek
eszrevellek, hogy a roleslanlizmus es a kaloIikussag lud egymas meIIell,
egy varosban, egy orszagban Ielezni. S egyikel sem Iehel lbbe
megsznlelni, sem kzmbsileni, sem kiirlani. A reformaci vaIsag voIl es
az egyhaz is vaIsag maradl. S az emberek eIlek lovabb, u| robIemak feIe,
egymassaI kzskdve, minl kaloIikusok es roleslansok.
Lehel, hogy vegI vaIami hasonI lrlenik mosl is. Igyszer ez a
vaIIashaboru is vegeler. Ionlosan harminc eve larl: akkor csinaIlak a
forradaImal Leninek Oroszorszagban... S a veslfaIiai bekel ebben a erben
meg nem klllek meg, szaz eve, hogy a Kommunisla KiaIlvany meg|eIenl,
a vaIIashaboru es a harminceves haboru meg za|Iik, s ahogy Lulher, ugy
Lenin sem ,laIaIla feI a koreszmel, hanem a koreszme beerell es kife|ezle
magal a forradaImi egyenisegeken al. S a nyugali viIag egyfeIe
eIIenreformacil kezdell a koreszme eIIen, haborukal viseIl es viseI eIIene.
De az oroszok lud|ak, hogy az, amil k koreszmenek neveznek, organikusan
nll eI az idbI, s az az halaImas fegyverk, akkor is, ha ez a koreszme a
viIagnak eIIenszenves, merev, vagy emberleIennek Ialszik, s a Nyugal, minl
haromszaz ev eIll az egyhaz, nem lud u| koreszmel heIyezni eIIenebe... A
Nyugalnak csak fegyvere van, gazdagsaga, nyersanyaga, lmegei,
koreszme|e nincsen. TaIan a szociaIizmus, ahogy az angoIok erleImezik,... de
Iehel, hogy ez a koreszme Iekesle a maga lrleneImi iIIanalal.

51
Ma nincs nyugali koreszme, s ez a Nyugal nagy gynge|e. Merl
koreszmekel nem Iehel ,feIlaIaIni, az iIyen meslersegesen gyarloll
koreszmek erlIenek. Nem lrlenhel meg, hogy a Nyugal egy naon
homIokara csa, s egy zseni ki|eIenli: ,IeIlaIaIlam az u| koreszmel, minl a
boIsevizmus eIIenszerel... A borzaImas vaIsag az hogy a boIsevisla
koreszme eIIen a Nyugal ideoIgiaiIag egyaIlaIan nem, csak fegyverreI lud
vedekezni.

ToIonganak es sorbaaIInak, hogy ide|eben be|ulhassanak a arlba...
ugyanazok, akik legna meg lzel fu|lak es nem bocsalollak meg senkinek,
ha legnaeIll nem voIl ha|Iand meghaIni a nacik es a nacisag eIIen
megkveleIl kzdeIemben. ,Iz nem ugyanaz! kiaIl|ak es larl|ak a
markukal. P|us a cnangc...
Nem kelseges, hogy Magyarorszagon nagyon sok ember akad, aki
ha|Iand beIeni a Kommunisla Iarlba, ha ezen az aron sahoz, eInyhz,
|avadaIomhoz |ulhal. De keleIkedem, akad-e ember, aki azerl Ie be a
Kommunisla Iarlba, hogy aIdozalol hozzon a kommunizmus eszme|eerl`
IIyen emberl en szemeIy szerinl egyelIen egyel sem ismerek.

Mind lbben hiszik, hogy nincs md a megegyezesre, csak a haboru
lereml nyugaImal. De ha igy van, ez a lemel nyugaIma Iesz. Igy alomfeIh
ma|d befedi a nyugali aIkonyalol femes arnyaivaI.

A 47-es lmll-aszu szrel borai mosl csorduInak a hordkbI... ez a
bor edes, suru. Ivlizede nem merlek iIyen aIlaIanosan nemes es | borl a
magyar kocsmakban. Iz a keves vigaszok egyike, ami megmaradl a
magyarnak.

Isle hallI feIlizenegyig ,Lohengrin. KIemerer vezenyeI. A
zenekarbI kihoz minden hangol, de IalnivaIan es haIIanivaIan un|a az
egeszel, a szIislakal, a krusl, a videkies eIadasl. IeIlehel, hogy ez a
budaesli Lohengrin-eIadas ugy hal e nagy zeneszre, minl ream egy
szfiai, vagy beIgradi... Igvenkenl mas az erleke egy muveszi
lnemenynek.
IIszr Ialok Lohengrin-eIadasl. Az ismers daIIamok, a visszaler
molivumok a szinadi csomagoIasban kInsen eIavuIlak. A mufa|l csak
oIaszban birom, a feIs halar, amikor eIviseIem, nemelben: Mozarl.
Lohengrin kelsegleIenI ha|Iamos a szexuaI-neurzisra: egy ember, aki a
52
nasze|szaka|an reggeIig csak enekeI... WagnerbI gomoIyog a german kd,
minl NielzschebI, a nacizmus szervesen nll eI a vagneri zenebI, minl a
nielzschei bIcseIelbI.

Henry de MonlherIanl kilun, u| szindarab|al kaom IarizsbI: ,Le
mailre de Sanliago. Szikraz nyeIv, dacos es sze magalarlas. A ,bnleles,
a sziIencium IeleIle ulan MonlherIanl leI|es fegyverzelleI Ie a orondra:
kard|a viIIog, alhosza harsog. Igy mondal, ameIy ggsen feIeI
Iranciaorszagnak a darabban minden vadra, meIyel a oIilika az ir arcaba
kiaIloll: ,jainc ||spagnc cn prcpcriicn !c scs ncriics... A szindarabban van
vaIami a grecoi hsk mozduIalabI. Mindenki az egre nez, amig verben es
aranyban bolorkaI a fIdn.
A szazadeI kIasszikusai, a Irousl, Gide, VaIery-irodaIom ulan
MonlherIanl a |eIen francia irodaIomban az egyelIen, aki a nagy hagyomanyl
foIylal|a. Igy Giraudoux, aki fogadaImal lell... mire` sem lud|a.

MonlherIanl, akiben van vaIami egy hidaIgobI , de rokonszenvesen
es lermeszelesen az, nem csinaI|a a hidaIgosagol! knyve eIe|ere
beragaszlolla a Greco-ke egyik |eIenelel, meIyen }uIian Romero-l mulal|a
be Islennek a ,IiIiomos Iovag... A kel sanyoI ur, az inkvizici kikIdll|e,
aki IelerdeI aIdozala eIll, s mindkellen, hher es aIdozal, az egre neznek,
lkeIeles nkivIelben! ez az emberfa|la kiveszell a viIagbI. Nem eI ma
senki, aki iIyen nkivIelleI lud az egre nezni! Mar csak a gyuIIel lud iIyen
fIlelIen arcol mulalni , a naokban Iallam egy angoI foIyiralban a
fenykeel, ameIy enesl mulalla, aminl gyuIIellI eIlorzuIl arccaI bamuI
GollvaId kommunisla miniszlereInkre, amikor az be|eIenli neki az
aIIamcsinyl: a gyuIIel, meIy enes arcabI lkrzik, iIyen emberfeIelli,
emberen-kivIi, minl voIl az ahilal Greco keen... Csak a gyuIIel lud mar
fIlelIen Ienni.
De az ahilal, a nagyIeIkuseg, az aIazal megis kilr egyszer az emberi
IeIekbI! Mi keII meg ehhez szenvedesben!... mifeIe lbbIelek es meIysegek!
Igy naon megszIaI az aIdozal es bocsanalol ker kinz|alI, hogy Ielezese
lenyeveI aIkaImal adoll neki az eIIene eIkvelell gazlellekre: nem Iesz eIebb
beke a fIdn, csak amikor eIhangzik ez a kIns bocsanalkeres.

IeIlamadas. budan laIaI a iIIanal. emegyek a regi lemIomba,
meIynek lornya rozogara serIl az oslrom aIall. A barokk lemIomban
nyzsg a ne. Mikor a Szenlseg eIinduI, az ulcakon oIyan lmegek
vandoroInak, amiIyenl evlizedek la nem Ialoll ez a krnyek. A feIeIem
lereIi a nya|al.
53
A harang, a feIlamadasl hirdel erczenges nagy erveI lr az eg feIe a
bombasu|lolla loronybI. Hideg szeI svIl. Nem hiszek a feIlamadasban.
Az ember megassa sir|al, a gyuIIel es a muveIelIenseg beIelaszilanak
mindenl, ami meg eIeven.

Isle L. sokizIeli gyuIIadas lneleiveI megbelegszik. Iz az egyelIen
igazi ,esemeny az eIelemben, ez az igazi lrleneIem, a belegseg. Minden
mas, a szegenyseg is, |eIenlekleIen.
A haboru az emberiseg belegsege. Nem Iehel maskenl Ialni.

efe|ezlem a IroyIen ldik klelenek oIvasasal. Kel evszazad, a
XVI. es XVII. amikor minden feIrobban, amil az ember addig eIrendezell a
fIdn. Nicol eIhozza Iuraba a dohanyl, a Iggerek meggazdagodnak,
SanyoIorszag viIaghalaIom Iesz, ma|d IeIe a szinrI es alad|a halaImi
szereel Iranciaorszagnak es AngIianak, a lrkk eImennek Gyrig es
IrIauig, lovabb nem engedik kel Iuraban! akkor sem!... s szazlven
even al Ieragnak mindenl, amil az Aradok erben es gazdagsagban
megaIkollak, Lulher feIrobbanl|a a kereszleny viIagkeel, az eIIenreformaci
CoIigny, AIba, ma|d RicheIieu feIeilik az u| kaloIikus viIagkeel, Servel-l
megegelik, CaIvin, a gyomorba|os, raduIaz mindenre, amil Lulher, a
szenvedeIyes es miszlikus, megaImodoll, V. KaroIy es I. Ierenc udvariasan
viaskodnak a viIaghalaIomerl, Irasmus, Morus Tamas, Shakeseare, acon
eImond|ak veIemenykel, RaffaeI, MicheIangeIo, Correggio meglanil|ak Ialni
az emberekel a masviIag lavIalaban, HoIbein, Cranach, Drer megIal|ak
korlarsaikban az emberil es az emberiben korlarsail, LeanlonaI, ahoI
Cervanles feIkar|al veszli, szelverik a lrk fIollal, de a szvelsegesek a
gyzeIem ulan akkor is sszevesznek, minl mosl. A vaIIashaboruk es a
harminc eves haboru vegel er, a veslfaIiai beke ulan marad egy Iura,
ahoI egyforman halaIom az egyhaz es a roleslanlizmus. A enzzIel Iassan
kiszoril|a a feudaIizmusl, minl gazdasagi rendszerl. Mar vannak lzsdek
Iuraban. Az azlekok, loIlekok, mayak eIuszluInak, de az embernek mar
fogaIma van a IIdrI es a Csendes-ceanrI. Az eIs neger rabszoIgakal
mar imorlaI|ak Amerikaba, e iIIanalban harminc es negyven miIIi van
beIIk odaal. Mi az ,erleIme ennek a kel szazadnak`
A lrleneIemnek nincs ,erleIme. TaIan Shakeseare, laIan
MicheIangeIo voIl az erleIme ennek az idnek... laIan k sem. A lrleneIem
lrlenik, erleIem neIkI. Van-e ceI|a es a fe|Ides-e a ceI|a` Ie|Ides-e a XVI.
szazad a kaIdeusi, az egyilomi idhz merlen` Semmi eselre sem fe|Ides.
Csak vaIlozas van, nincs erleIem, sem fe|Ides.

54
L. oIyarlhrilis-e negy gramm saIyciIre az eIs na ulan enyhI.
Lehel, hogy megnyugszik a gyuIIadasos, ferlzeses foIyamal, Iehel, hogy
kinos Iesz, Iassu, aIallomos es hosszu. Gygyszerek vannak, gygyilas
nincsen, csak gygyuIas. A belegseg cseIekmeny, meIynek beIs lrvenyel
nem Iehel befoIyasoIni.

Vad hirek az amerikai fegyverkezesrI. A magyar iarvaIIaIalokal
aIIamosilollak. Igy hIgy reggeI izgalollan leIefonaI. HangIe|lesen,
IeIkendez eIadasmd|an haIIani Iehel, hogy fonlos hirl akar kzIni.
IImond|a, hogy egy masik hIgy, egy fogorvos mar nem fialaI feIesege,
viszonyl kezdell vaIakiveI.
Lehel, hogy igaza van: laIan ez a vaIsagos lrleneIem.

Harom ev eIll a fIdoszlas eIvagla a lrleneImi oszlaIy, az
ariszlokrala es a dzsenlri mozgalidegel, mosl az iarvaIIaIalok aIIamosilasa
eIvagla a magyar oIgarsag megmaradl birlokos relegenek inail es izmail,
az a lbbIel, ami az orszagol es udaeslel megkInbzlelle a krnyez
,nei demokraciak sivarsagalI, mosl mar rvid id muIlan eIlunik a
magyar eIelbI is. Az aIIamosilasl a MoszkvabI hazalerl es oll kilanuIl
kommunislak remekbe csinaIlak, e|szakarI ha|naIra, ugy, hogy eIebb senki
nem ludoll rIa, a vaIIaIalok luIa|donosai een ugy nem se|lellek, minl az
u| vaIIaIalvezelk , lbbnyire munkasok , akikel heIykbe kinevezlek, az
u| vezelk Ieglbb|e csak reggeI, a hivalaIos IabI ludla meg, hogy a
vaIIaIal fnke... A regi luIa|donosok nem Iehelnek be lbbe a
gyareIelbe. A menelrendnek ez lermeszelesen csak egyik aIIomasa, a
nagykereskedk, a szabad erleImisegi fogIaIkozasuak, mindenki rvidesen
sorra kerI, azlan a kiskereskedk, a kuIakok... Az lem gyors. Kiadmal is
aIIamosilollak, egy kommunisla segedmunkas velle al a vaIIaIalol.
Iz a nehanyezer ember, s akik hozza|uk larloznak, voIl az uloIs
kuIlurahordoz larsadaImi releg Magyarorszagon: ezek vasaroIlak meg
knyvel, menlek fogorvoshoz, beIgygyaszhoz, |arlak szinhazba, ulazlak,
Ilzkdlek. Nem voIl rokonszenves releg, feleg voIl es kazsi, de
neIkIk az orszag araszlsivalag, s mosl mar az is marad... s amig ebbI a
sivalagbI kin vaIamiIyen oazis, nemzedekeknek keII eImuIni es
megszIelni. Knyveim a |vben, hosszu ideig nem vasaroI|a senki, s ha
vasaroIna is vaIaki, a kommunisla kiad nekem, a burzsu| irnak, nem
foIysil|a a honorariumol.
A vaIszinu rognzis, hogy mindez eIlarl egy evig, akkor, az
amerikai eInkvaIaszlasl kvel feIev eIleIleveI vagy komromisszumol
klnek a szov|elleI , aminek amerikai szemonlbI nincsen sok erleIme ,
vagy eIkezdik a haborul.
55

Camus: ,Kzny. Iz az ,exislenciaIisla regeny oIyan, minlha
Karinlhy irla voIna, hogy megmulassa, miIyen is a vaIsagban egy
exislenciaIisla regeny`... A vaIsagban sivar reaIizmus ez, humor,
kezeIer neIkI. Is | iras, ers, onlos mondalok.

DeIeIll a kiadmnaI. IgyfeIe bucsuIalogalas ez. IIz reggeI alvelle
az aIIamosiloll vaIIaIalol a kommunisla megbizoll. IIbucsuzom I.-lI, s ugy
erzem, nyugodl IeIekkeI mehelek eI ebbI a regi hazbI: nem kvellem eI ill
a munkammaI semmifeIe karl.

Is nem larlozom senkinek. A hivalaIos kommunisla Ia ilesze
megaIIail|a biraIalaban, hogy a Scri5!ciick masodik klele... ,jincnan
pc|irczcii scnni, a |4inaiai|an kcnnqc!scggc| icrjcng5, !c rcssz szagu |ctcg5.
Pc|iiikai cs cn|cri szintcna|4n4| n4r csak irci szintcna|a a|acscnqa||. Iz
IegaIabb liszla beszed, az iIyen szinle szl mindig eIegedellen oIvasom.

IImuIl egy na es nem erzek ugyan semmifeIe ajicrcncc-ol, megis
ludom, hogy ez a na , amikor eIbucsuzlam kiadmlI es knyveimlI , a
Ienyeges naok egyike voIl eIelemben. OIyan na voIl, amikor vaIban
lrlenik vaIami. Lehel, hogy ez a kiad vaIamiIyen megeIhelesfeIel a
|vben is lud nyu|lani nekem, fanyaIogva laIan eIszamoI|a a knyveim
liszleIeldi|al, az aIIam, minl kiad, laIan Ik eIem egyideig vaIamiIyen
kegyeIemkenyerel,... de ez mar mas, ez mar nem az en munkam szerves
kvelkezmenye. Knyveim beIehuIIollak legna abba a IalhalalIan
airmaIomba, ameIy minden szeIIemel es szeIIemil rI mosl,
kvelkezelesen es knyrleIenI... Marad a Ielezes feIadala, a hivalas
feIadala szamomra, Magyarorszagon, hosszu idre megsznl. Nem is
ludom, nem is nagyon hiszem, hogy ezl luI Iehel eIni. De luI akarom eIni.
Mosl mar sokkaI knnyebb Iesz eImenni innen. Mi maradl meg` Iz a
kelszobas oduIakas, nehany rozoga bulorraI. RuhafeIel laIan ludok
magunkkaI vinni... es ha nem` Ruha mindig akad a viIagban. TaIan szere,
hivalas, feIadal is akad meg szamomra a viIagban. Illhon onlosan ez sznl
meg, legna, amikor eIbucsuzlam I.-lI a Revai AIIami Knyvkiad vaIIaIal
egyik szoba|aban.

Irni kezdellem az ,Igazi harmadik fe|ezelel.
56

Az edes lavasz sziruos ize all a keseru naokon.

ReggeI Iausl: az ,Auerbach-ince|eIenel, a boszorkanykonyha es a
Grelchen-|eIenelek. Mikor MehisloheIes eImagyarazza Iauslnak, hogy a
hosszu es egeszseges eIel lilka a kerli munka, szinle, lesli honvagyal erzek
LeanyfaIu ulan. Az a kel ev odaknn nem voIl az eIel Iegoslobabb szakasza.

Az iarvaIIaIalok aIIamosilasavaI, egyelIen kezmozduIallaI IeoIlollak
Ieslen azl a neonfenyes viIIogasl, ami eddig megkInbzlelle a varosl a
krnyez aIIamok isIakoI homaIyalI.
Iesl mosl erdekesen vizsgazik. SzlIan, figyeImes. Tehelseges varos.

Harom hnara van enzem , ha nem er vaIamiIyen varalIan anyagi
baIesel kzben , s azlan, ha sikerI eIadogalni maradek hoImim, meg nyoIc-
liz hnaon al ludok a mai eIelszinlen eIni. MindeneslI egy evig birom igy
szusszaI, ha nem lrlenik kzben semmi. Igy ev hosszu id, s ugyanakkor
nagyon rvid id. Igy ev aIall megvaIlozhal a viIagke, de ebben nem
bizom. }obban es |ogosabban remenykedem abban, hogy egy ev aIall
megvaIlozik az en szemeIyes viIagkeem.

Knnyebb szivveI es IeIekkeI eIni, ez a lilok. Nem odafigyeIni, nem
induIni feI, nem lrni a fe|em, mi Iesz hoInaulan a viIaggaI`... Csak
eIfogadni a iIIanalol. Is megbirkzni, nem a lrleneIemmeI, hanem a
iIIanallaI. Iz a feIadal.

,CocklaiI-arly Iack urnaI, az amerikai kvelseg kuIluraIis
allase|anaI. Misler Iack fenn Iakik a romos Varban, a Iorluna-kz egyik
hazaban. A Iakas egy ornemissza barn luIa|dona, a romok kzll ugy hal
a sze szoba, minlha vaIaki eIha|iloll voIna egy lizennyoIcadik szazadbeIi
ekszerdobozl a szemeldombra.
A ,pariq-ra eI keII mennem, nem banlhalom meg Iack ural, aki
udvariasan megIalogaloll, mikor kinevezlek Ieslre. Iz az amerikai eIegge
rilka embereIdany a magafa|la|uak kzll: irodaImi muveIlsege, francias
izIese van, azl mond|a, szerelne az eIelel DeI-Iranciaorszagban eIlIleni,
57
nincs nagy veIemenye haza|a szokasairI. Csendes es kuIluraIl ember, a
scncngcisi-ek fa|la|abI vaI. A ,pariq een oIyan remenyleIen es ulaIalos,
minl minden iIyen ssze|veleI: az emberek Iezengenek a szoba sarkaban,
senki nem beszeI arrI, ami erdekIi, a nk, minl a lyukok az Iban,
gubbaszlanak a divany sarkaban. A kleIez idl egy reformalus IeIkesz
larsasagaban lIlm eI, es R. egy knyvrI beszeInek, ameIy az orosz
inlernaIlaborok irlzalossagairI szamoI be. Hel-nyoIc miIIi ember
dgIdik e laborokban, kenyszermunkal vegeznek, a sarkvideken es masull,
assak az oroszoknak az aranyal, a szov|el lilkoI|a az adalokal, de aIIilIag a
viIag aranylermeIesenek lven szazaIeka a birlokaban van , s az eImuIl
harminc evben IegaIabb lven miIIi ember vandoroIl al a laborok
iskoIa|an... Mikor eI|vnk, kerem R.-l, iarkod|ek cyanural szerezni, ez az
egyelIen raklikus fegyver, ameIIyeI a deorlaIas eIIen vedekezni Iehel,
morfinom van, de ennek az aIkaImazasa bonyoIuIl es nem bizlos, a cyanuras
fioIal be Iehel varrni a ruha ha|lka|aba es a masoderc lrl ide|e aIall
vegez... Semmi kedvem es okom az ngyiIkossagra, de nem arl, ha az ember
az eIkvelkez idben minden eseIyre feIkeszI. Ibben az egyben
szuverennek keII maradni.
Az aIlaIanos hanguIal, hogy a dnles ide|e kezd beerni, vaIami keszI,
eIlarlhal meg egy eszlendeig, de marI hoInara is bekvelkezhelnek nagy
megIeelesek.
A szov|el doklrina|a vaIszinuIeg nem rosszabb, minl minden
doklrina, ami eIviseIhelelIen a Irokrusles-agyakban, hogy nem
emberszabasuak, nem iIIenek az emberre, nincs emberi merelk. A
szociaIizmus csak akkor Iehel eIelforma, ha emberszabasu.

Igaz, hogy ugyanakkor, amikor en nem vagyok ha|Iand feIadni , ,
az ember, kis e-veI, lehal a vaIsagos ember ebben a korban, az
eIlmegesedes foIyamalaban figyeIemremeIlan feIadla sa|al magal,
szereel, |eIenlsegel. In meg nem vagyok kisebb veIemennyeI rIa, az
emberrI, minl a humanislak , de , az ember, mar egyaIlaIan nincsen nagy
veIemennyeI nmagarI. Csak igenyei vannak es hangosan ordil|a viIagga
igenyeinek |ogal, de isleni eredelel, lermeszel|ogail IeIekben mar feIadla,
onlosabban eIadla egy lanyer liusIencseerl.

LeanyfaIun. Az eIs ariIisi vasarna ra|z lmegekel vonz a kvek
kzI a szabadba. A heIyierdekun figyeIem az arcokal. Zsid cserkeszfiuk,
vasarnaias csinnaI Ilzll iarosIegenyek, ba|laIan es csinlaIan nk. Az
odaulon es a visszaulon egyelIen arc sem akad, ameIyre emIekeznek kesbb.
MenlI lbb az ember, annaI rilkabb egy emberi arc, ameIyel meg|egyez az
emIekezel.
58

A faIusi hazban HilIer hazi fenykeeszenek, Hoffmann urnak egy
rekIam-muvel laIaIom es ezl Iaozgalom. Cime: ,|urcpa ar|ciici in
Ocuiscn|an!. A haboru aIall keszIl, a nemel gyarakba, munkalaborokba
sszelereIl ukranok, oroszok, danok, franciak, hoIIandok, IengyeIek eIelerI
mulal be a knyv ba|os, vonz, nya|as keekel. Iz a giganlikus
kenyszermunka, ameIy a nemel hadigeezel baromi es remenyleIen ceI|ai
erdekeben csakugyan marhamdra sszelereIle Iura munkasail, nem
sznl meg a haboru vegeveI, ma a szov|el loboroz igy, s allI larlok, nem is
nya|as rabeszeIesseI, idegen lmegekel az orosz hadiiar szamara.
HeledizigIen ismelIdik minden, monolon es eImeba|os kvelkezelesseggeI.

I||eI ,Iausl. A Grelchen-|eIenel. IdvaIlozas, ideges, keves aIvas.

DeIeIll vegigmegyek a varoson. Ugron GaborraI laIaIkozom. ,Nem
birom mond|a , ,mar nem birom soka. Skel, ordilva keII vigaszlaInom,
ami nem knnyu, az ulca kzeen. Azlan Tersanszky }zsi }enveI
laIaIkozom. Mosl kommunisla, kin|aban. aszk sakal viseI, vigyorog.
,IuruIyazok mond|a. ,VaIamibI eIni keII, furuIyazok. Az aIIamosiloll
bankban enzl heIyezek eI, merl hire |ar, hogy IeecseleIik a bank|egyekel.
Az igazgal, a hivalaInokn keres neIkI lrik fe|kel, miIyen nevre
heIyezzem eI a enzl, nehogy ba| lrlen|en a belelleI, slb. Mindenki lud|a ill
a Ieckel. Okos varos. Nem kelsegbeesell, de nem is luIsagosan bizakod.
Van, aki azl hiszi, oIyanok Iesznk, ,minl a lornad mag|a, ahoI nyugaIom
van, amig krskrI lomboI a vihar. Izl is haIIollam mar, 1944 lavaszan.

Az emberek egy naon megunnak minden kiserIelel, ameIynek nem
ceI|a az egyen es az ember, sulbavagnak minden doklrinal, ameIy az Imber
es az Iszme erdekeben feIaIdozza az egyenl es az emberl... de ez az ,egy
naon hosszu id. Addig sok egyen es ember uszluI.

Unalkozom, lehal vagyok.

A !c|aniin, ez a ravasz szer, nem sznleli meg a lesli fa|daImal, de
vaIahogy eIvaIaszl|a az erleIemlI: a fa|daIom lovabb fa| a !c|aniin ulan is, de
59
en, az nludal halrabb vagyok vaIahoI es a messzibI nezem. Izl a mdszerl
kidoIgozni a IeIki fa|daImakra is, erdemes es nem IehelelIen feIadal.

eszed egy dhs kailaIislavaI. Ien oIyan lreImelIen, minl a
kommunislak. Ien oIyan emberleIen. Ien oIyan remenyleIen. A kel
fa|zal kzll mar csak egyenek vannak, fa|zal nincsen.

DeIulani sela soran, a Gugger-hegy lveben R.-eI laIaIkozom, akil
nemregen doblak ki a kIgybI, ahoI evlizedeken al a kilnen kezell
diIomala minlakee voIl. Mosl selaI, s azon gondoIkozik, Iehelseges-e,
hogy az emberekel vaIamiIyen fizioIgiai fIleleI es adollsag aIIil|a kel
arlra` Azl hiszem, van ebben vaIami igazsag. Az, hogy ki boIsevisla es ki
nem az, IegaIabb ugy hormonaIis kerdes, minl ahogyan ideoIgiai kerdes.
A Nemzeli Iaraszlarl lag|ail eIdauI eIs iIIanlasra megismerem, s
rilkan levedek: ez a kinai ba|szos, kisse ferde szemu, slel, zavaros
iIIanlasu, aIacsony homIoku emberfa|la minlha |eImezl viseIne, fizioIgiai
|eImezl. Ugyanigy feIreerlhelelIen a allanasos bugris inleIIekluaI zsidfiu,
akinek gombIyukaban viril a kommunisla |eIveny, azlan a sze
iarosIegeny, aki nem Iehel mas, minl szociaIdemokrala, s vegI mi lbbiek,
akik nem larlozunk sehova, vaIszinuIeg mi is hormonaIisan kInbznk a
lbbilI.

R. azl mond|a, erdemes Ienne megvizsgaIni, voIl-e szeree a
kommunizmus nagy megfogaImazinak gondoIkozasmd|aban a
szarmazasnak` Marx zsid voIl, fizikaiIag sem lkeIeles, vad induIaloklI es
ressenlimenl-oklI fulll zsid gondoIkod, s erdemes eIgondoIkozni azon,
Iehelseges-e, hogy a korszeru szociaIizmus eIIenseges, gyuIIkd, minden
masfeIe szemIeIelel es larsadaImi mozgaImal, oszlaIyl vad induIallaI eIileI
szemIeIeleben mennyi a zsid ressenlimenl` Nehez kerdes, de van vaIami
igazsag az aI|an.

Nagyon a vegen vannak mar ill az emberek... a vegen vaIaminek, amil
nem Iehel meg|eIIni. Mar nem bir|ak, miveI is`... IenzzeI, lreIemmeI`
Nem, emberseggeI nem bir|ak lovabb.

60
Izerl remeIni keII, hogy megis eIkvelkezik vaIamiIyen enyhIes es
feIoIdas, luInagy a |rusi az oroszoknaI, minl a Ierencvarosban mond|ak,
luIsagosan kidIIeszlell meIIeI |arnak a viIagban, nem IehelelIen, hogy ez a
magalarlas bIff es beIs bizonylaIansagol IeIez.

Amerika mosl kinyilolla a bicskal. Mil kezd veIe` Nagy, kare|
kenyerel szeI es odaad|a, rezignaIl mozduIallaI, a laIaIekol a szukIkd
Oroszorszagnak, vagy beIedfi a bicskal`...

Mar csak nagyon keves doIog erdekeI: zene, gyerek, erzekiseg es a
IogaImak.

Igy nagykereskedveI beszeIek, aki lzifal aruI. Azl mond|a, a
magyar erdk leI|esen eIuszluIlak, harminc eves lervszeru gazdaIkodas
keIIene hozza, hogy a bekeszinlre |ussanak.
Igy imorlrreI beszeIek, aki regebben gymIcsexorlr voIl. Azl
mond|a, ez a Iegfinnyasabb kereskedeImi szakmak egyike, minden a
szemeIy hileIehez klll, a bizaIomhoz, meIIyeI a kIfIdi vev eIfogad|a az
a|anIalol. Iz az zIelag ma leI|esen eIsorvad, merl hianyzik beIIe a
szemeIyes bizaIom.

Igy knyvkiadvaI beszeIek. Sa|naIkozva szorongal|a kezem.
IImond|a, hogy vaIIaIalanaI, az zemi bizollsag Iesein aIIand beszedlema,
vilaanyag vagyok, noha mas kiadnaI |eIenlek meg knyveim: izgaloll, soha
nem haIIoll nevu emberek kiirlasom kveleIik, slb. Ugy beszeI veIem, minl
egy haIollaI, akil nem arlana begngyIni mumianak, hogy azlan marad|on
beIIem vaIami az ulkor szamara. ,Meg keII menleni a humanislakal...
mond|a eIIagyuIlan. Mindez haIaIosan komoIy, s ugyanakkor szanaImasan
nevelseges.

Iausl. WaIurgisnachl. . azl mond|a, a nyoIcvanl eves HerczegneI
|arl, aki anaszkodoll, hogy nem lud mar ,szerkeszleni. Iz a fogaImazas
onlos. A szerkeszles lbb, minl a gondoIkozas, olenciaIis vaIIaIkozas,
oIyan, minl a nemzes. Goelhe, ToIszlo| nyoIcvan eves korukig megrizlek
meg vaIamil a IibidbI, ami a szeIIemi nemzesnek is feIleleIe.
61

VaIlozlalni keII. VaIahogy maske keII Ialni es eIni az egeszel. Is
maske irni.
A ,Slreben, ahogy az reg mondla, meginl hdll bennem. Semmi
,Sirc|cn. Csak Ienni, egyik narI a masikra. Iz a haIaI eI|aleka.
Lekzdeni. ,Kezdeni vaIamil, egeszen eIIrI, ahogy az Islen kezdle,
amikor nem voIl semmi. Iz az emberi feIadal: minden naol eIIrI kezdeni,
ahogy az Islen kezdle, a semmibI.

Sokan sszeesnek mosl, akik eddig |I birlak. Izl a kife|ezesl: ,nem
birom az uloIs naokban lbbszr haIIollam, minl akarmikor az eImuIl
evben.

efeIe forduIni, de nem serldllen, nem is kzmbsen. efeIe
forduIni, kivancsian.

W., az orvos, szakszeruen fanlaziaI az anyagcsererI. Mi lrlenik az
emberi szervezelben, amig egy faIal eleI a ma|ba es verbe |ul` A vegyi ulal
nagy|abI ismer|k. De kzbI lrlenik meg ta|ani , ez az AIkol
muheIylilka.

Nem rossz, egyedI. Csak nagyon kaIandos es veszeIyes. SokkaI
veszeIyesebb es kaIandosabb, minl masokkaI.

ReggeI ,Iausl es Marcus AureIius. Azulan szamoIlam. Nehany
hnara ful|a larlaIekaimbI. Nagyszeruen szabad vagyok: nincs semmim.
Mar ir sem vagyok, abban az erleIemben, ahogy eddig voIlam, harminc
even al. Szabad vagyok, egeszen szabad.

S. helvenl eves. Anyam is annyi. Mindkellen szorgaImasan |arnak,
nahosszal, a huIIadekok ulan, meIyekel szamukra is odaIk meg az eIel. S.
baralail kemIeIi, anyam gyermekeil, ve|eil, menyeil. SzalyorraI |ar, minl akik
a szemelben kulalnak, az ulcan. Mindenl eIvisz: egy darab kenyerel, nehany
reg slemenyl, egy ar cil, enzl. Mar nem szegyeII kerni, ha szksege
62
van vaIamire. S. is nyugodlan, nludalosan fogad|a eI baralailI a
knyradomanyokal. Az regseg szuveren. Mindenl adnak lekinl, minden
megiIIeli, minl a kiraIyokal.

Igy ember sa|naIkozva, reszvelleI|esen szorongal|a kezem es ezl
mond|a: ,...Hal igen, az n Iaba aII is kiforduIl a laIa|. Ugy erli,
Iemaradlam egy nagyszeru versenyben, nem erlellem meg a koreszmel,
ameIy vegI engem, hulIen fial, meglagadoll.
Lehel, hogy ez igaz. Csak egyben leved ez az ember, s mind a lbbiek,
akik buzgn laod|ak, bizlos IelekkeI, a ,laIa|l es sa|naInak engem, s
mindenkil, akinek Iaba aII kicsuszoll a ,bizlos aIa: amin k laosnak,
nem ,laIa|, hanem forgarkell.

Kel na|a suru, Iucskos, Iocsog lavaszi es. Minden baromi, amil az
ember ki lud sekuIaIni: az igazi csoda az es, a fu, a fId, ez a fIenyes,
ggs lnemeny. Igy viIagol eI lud mar uszlilani az ember,
kezmozduIallaI. De egyelIen fuszaIal sem lud aIkolni, minden akaralavaI es
gonosz ludasavaI. AIkolni csak a muvesz lud es az Islen.

HihelelIen gyors egy larsadaIom koasi, romIasi, szuvasodasi,
eIaI|asodasi foIyamala. ravaI Iehel merni, minl Iesz egy larsadaIom
rongyos, foIlos, aIazalos es korrul.

,Iausl eIs reszenek befe|ezese es Irousl, a ,Sodome el Gomorrhe
|eIenele, mikor Monsieur de CharIes megismerkedik }uienneI. XIV. La|os,
az abszoIulizmus es a Nagy VaIaszlfe|edeIem, a orosz aIIam megaIail|a,
Irigyes ViImos kora.

Izl a fogaImal: ,oszlrak-magyar akkor a keIeli, a lrk veszeIy
lakoIla ssze.

Igy Iszmeerl Iehel, keII is eIni, minden erveI es aIdozallaI. De egy
eszmeerl, sl Iszmeerl meghaIni`... MiheIysl meghaIsz erelle, mar nem
emberi ez az eszme.
63

SzIelesna. NegyvennyoIc. Turhel lesli kondici, lbbel birok, minl
liz ev eIll. A ersekliviszlikus lavIal is ,|obb.
Mar nem akarom meggyzni az emberekel nmagamrI, arrI, hogy
igazam van, sem arrI, hogy megis nekem van igazam.
Sokal lanuIlam, liz ev aIall. Semmil nem vaIlozlam. De ersebb
Iellem.

IeIadalok: ,oIzano, az angyaI es az rdg drama|a. ,Az igazi
harmadik resze. ,Az uloIs ileIel, hal enekben, hexamelerekben. A naI,
sokkaI knyrleIenebbI es Ienyegesebben, minl eddig.
Kesbb, laIan: ,Mana, vagy a deleklivregeny. Iz meg homaIyos.

IeIadalok: lbb rmmeI, kevesebb mdszerreI eIni. MiheIysl Iehel,
eIulazni, akarmiIyen messzire, akar rkre is.

Az aIIamosiloll gyarak luIa|donosail csendesen eIsuoI|ak az
orszagbI, kivandorI ulIeveIIeI, vagy aneIkI keInek ulra emberek,
csaIadok: izonyos, hogy eImegy veIk sok lehelseges ember is, a magyar
uddenbrooksok fa|la|abI vaIk, akik az eImuIl evlizedekben a magyar
nagybirlok fIll megeilellek a korszeru, iari Magyarorszag kuoIa|al es
zIden fenyI gyarlelil. Izek mind eImennek mosl, ha ludnak es van mibI,
egyik haIkocsivaI, masik kulyakelrecben. Magyarorszagon mar nem is
marad mas, csak a kIlk es a magyar ne.

A kocsmarI ir Krudy, a Kocsma csiIIagarI... A kocsma ma is az
uloIs zug a hazaban, ahoI a magyar meg rvid rakra ollhon erezheli
magal.

D. grfn is eImegy, feIbaIIagok hozza a regi aIola hals lraklusanak
cseIedIecs|en a szobaba, ahoI mosl Iakik es eIbucsuzunk. } fa|la voIl, racc,
nem ismeri a feIeImel, sem a serldesl. VaIamil mond a szerelelrI. Azl
feIeIem, Ie keII szamoIni vegre a gyava kibuvkkaI: szerelel nincs, csak
erleIem, ameIy megbirkzik az nzesseI, a gyavasaggaI es a hazugsaggaI, a
szerelel cimu gyanus es veszeIyes lnemeny igazi larlaImavaI. }I szerel az,
64
aki erleIemmeI Iekzdi a maga es masok nzesel. Mindenki mas csaI, buvik,
hazudik.

A }zsef-ulcaban laIaIok egy bormeresl, ameIy egeszen oIyan, minl a
Iondoni Slrand meIIekulcaiban azok a sherry-bodegak, ahoI nem Iehel
IeIni, donga|avaI boriloll incefaIak kzll, feIaIIiloll hordkra knykIve
isszak az aIIong vendegek a orlugaI borl, s minden, a faburkoIal, a
vendegek kdmne es ba|sza is csaadekos es alilaloll a regi borok szagalI.
Szekszardi borl mernek ill, Iesl, a davenoI karavanszera|, meg mindig
megIe neha szeszeIyes lIeleiveI, lehelseges hanguIalaivaI.

A Var laIan soha nem voIl iIyen meIlsagleI|es, izgaImas, varazsos,
minl mosl, mikor sszesen laIan egy lucal haza maradl e. De a
romhazakban is eInek, lorongyos grfok, haIIgalag regi varbeIi oIgarok,
eInek, szszmlInek, malalnak eIelk es a lrleneIem e kIns
szemeldomb|an, riznek vaIamil.

ReggeI es deIulan Iausl masodik resze. ArieI nyilanya. Azlan a
,Mller.
Tudok vaIami szemeIyesel a MllerekrI. Nehez beszeIni errI, merl
nem lanacsos megszIilani e szenderg szeIIemekel.

Lehel, hogy az eIlmegesedell viIagban szkseges a lermeI energiak
aIIamosilasa. Lehel, hogy szkseges a lermeI energiak es a munkas kezek
aIlaI lermeIl |avakal eIoszl szervek aIIamosilasa is, Amibe nem egyezhelem
beIe, az ember aIIamosilasa. Ami lurhelelIen, az a szeIIem aIIamosilasa.
A szeIIem aIIamosilasa Magyarorszagon, e naokban, meglrlenl.
Csak oIyan knyv |eIenhel meg, meIyel a marxisla kormany
miniszlerlanacsa eIzelesen |vahagy. A ,Serldllek harmadik,
kinyomlaloll klelel , ez voIl I. uloIs hslelle a vaIIaIalnaI , az u| vaIIaIali
vezel Ievilelle a incebe.

Mosl meg ill larlunk: a knyvekel, meIyek nem kivanalosak, bezar|ak
a incebe. Izl muIhalalIanuI kveli a iIIanal, mikor az irkal, akik a
nemkivanalos knyvekel ir|ak, ugyancsak bezar|ak a incebe. Azlan az
oIvaskal, akik a nemkivanalos knyvekel oIvassak... es igy lovabb.
65

A kzeIi Regenl-hazal, ahoI a nemelek Iszerraklaral rendezlek be,
ameIy feIrobbanl es maga aIa lemelell nehanyszaz emberl , mosl bonl|ak. A
romok krI az aIdozalok hozzalarlozi aIIonganak es Iesik, mi kerI eI:
neha egy fogsor, arany fogakkaI, azlan egy mosdlaI, oIvadl ekszer... A ke
|eIIegzeles es meggyz. A mi eIelnk es eIelformank onlosan igy robbanl
feI, s ami meg eIkerI a lrmeIekbI nehana|an , egy erzes, gondoIal,
vaIamiIyen emIek , annyil er csak, minl egy moIyos aranyfog.

A szociaIisla Iaok munkalarsail mosl lanfoIyamokon alkezik az
egyseges munkasarl Ia|ai szamara: reg szociaIisla u|sagirk
szorgaImasan |arnak e lanfoIyamokra, haIIgal|ak a lanokal, meIyek feIlar|ak
eIllk, minl aIakuIl a marxizmus Ieninizmussa, slb. A muIaszlas suIyos
hiba, orvosi igazoIvannyaI keII bizonyilani a lavoIIel szksegessegel.
Izek a viIagnezeli }esivak mosl meg feIhaboril|ak a regi szociaIisla
loIIforgalkal, de rvidesen belrnek ma|d es meglud|ak, hogy a Doklrina
szamoIl IazongasukkaI. Iogcsikorgalva, de belrnek es megad|ak magukal.
A Doklrina mindenneI szamoI. Kerdem, kik az eIadk`... ,OIyan lius-
bocherek... feIeIi szomoruan egyik reg nvendek.

IzslIakodaIom. Huszonl ev nem ,reI eI. De eImuIik. Mi voIl a
larlaIma` Semmi eselre sem ,esemenyek. Az eIel voIl a larlaIma.

ReggeI RiIke bibIikus largyu versei, az |sincr, jcnainan, Oati! singi tcr
Sau|. RiIke erolika|al forr IeIegzelveleIIeI Iihegik ezek a versek. Iz az Iros
eg, vere|lekben frdik, arazsal Iiheg. Innek az erolikanak lesleben lbb a
csonl, minl a hus. Golhikus erolika ez. abils Irosz-a is iIyen voIl.

A sanyoI rksdesi haboruk lrlenelel oIvasom. Iz a veres es
hosszu kz|alek laIan megis lbb voIl, minl XIV. La|os dinaszlikus hiusaga, a
Habsburg ,dyarchia-nak feIbomIasa. A viIagrI voIl sz, eIszr a
lrleneIemben, imeriaIiszlikus erleIemben. AngIia valosan es okosan
megsllle e luzveszben a maga ecsenye|el, sszekaarla a forr hamubI
gyarmalainak eIs sllelel. Mi maradl ulana` Az eIadsodoll
Iranciaorszag, ameIy megsznl viIaghalaIom Ienni. CoIberl haszlaIan csinaIl
eIebb rendel, az adssagok, a szelzIIll gazdasagi szerkezel rendelIensegel
66
senki nem ludla kesbb rendberakni. A francia forradaIom eIs iIIanala az
ulrechli beke aIairasanak na|a voIl.

Krudy a ,szakaIInveszl csend-rI ir. Szamomra mosl meginl iIyen
csendes, szakaIInveszl id kvelkezik.

Vasarna. OIasz vaIaszlasok. A radi e vaIaszlasok ,viIaghislriai
|eIenlsegerI rikoIloz. Az erkeIyen fekszem reggeI, oIvasok. Sl a na. A
fak mar zIdek. A madarak koran kezdik, mar l feIe hangos a Rzsadomb a
reszeg eneklI.
VaIery Larbaud lanuImanyal oIvasom }oyce-rI. Azlan }oyce egyik
if|ukori eIbeszeIesel a ,DubIini emberek cimu klelbI: ,Igy laIaIkozas.
Az aIak feIeImes. }oyce ,reaIizmusa hideg u||akkaI lakar feI egy sebel,
sleriIen lur es malal egy erverzi gennyes kavernaiban. Nem Ienne
erdekleIen u|ra-oIvasni az UIysses-l. A knyv emIeke lorz, kevesse vonz.
TaIan az id megzlyglelle mindazl ami aranylaIan voIl benne.
Sok id keIIene, meg lbb id, vegleIen id. Id, oIvasni. Igy masik
id, kevesebb, de surubb, eIni. Meg sok id keIIene. S liz ev, IlaIianak. Masl
nem is akarok mar.

KIns varos, Iesl. Torkan a kes. eIeil nyakara lekerlek. De az eIs
naslesben een ugy ragyog a Vaci ulca, minl a meIy bekeben. Nk
csiIIognak, a kirakalok roskadoznak. ,MibI`... vIli a varos. Megis bir|a
szusszaI, kedvveI, meg mindig.

OIvasmany: a sanyoI es az eszaki rksdesi haborukal, XIV. La|os
haIaIal kvel idszak eurai lrlenele. AIba hercege mar a XVI. szazadban
figyeImezlelle a nemelekel, ne szaIIilsanak |an! an! |casc aIaon , agyul es
hadiszerl Ieler Oroszorszaganak, merl egy u| nagyhalaIom aIa|ail
segilenek Ierakni e fegyverekkeI.
Renan: ,Marc AureI. Is KoszloIanyi fordilasaban a ,TeIi rege
befe|ez |eIenelei.

Isle megIalogal I. a ,csodadoklor. Karinlhyra hasonIil, csak regebb
es meg rulabb. Mikor beleg voIlam, eIhozlak hozzam, az orvossagail nem
merlem bevenni, merl schizoid, halaresel, nem Iehel onlosan ludni, hova
67
leszi a lizedesonlol, mikor mergel ir feI, de vegI segilell, merl feIrazoll a
kznybI, amibe akkor mar nagyon beIesedlem. Sokal lud, kInsen
orvoslrlenelrI, kinai orvosIasrI, a luheggyeI vaI gygyilasrI, slb.
oIond, de szines, kIns, erlekes boIond, akinek rendszere van. Mosl husz
nyomorek gyermekkeI doIgozik egy inlezelben, csoorlos |alekokkaI es
lornakkaI ad|a vissza araIizises, szkIerolikus, bena gyerekeknek a
mozgashoz vaI kedvel es keessegel, ,rilmusl kacsoI beIe|k, ez a
mdszere. Nem IehelelIen, hogy ez a mdszer lbbel er, minl az eddig
nagy|abI amugy is eredmenyleIen gygyszerek.
Nagyon feI az u| haborulI. Sa|naIkozva, hmmgve nez engem, az
irl. Azl mond|a, csak ugy eIhelem al ezl az idl, minl a kzekor lerror|al
az erelnekek: az erdben. Renan is ezl mond|a: Marcus AureIius ide|el
megeIz lerrorkorszakban a szloikusok csak re|lzve ludlak Ielezni.

Minden ember, aki megrzll meg e vad idben vaIamiIyen merleku
IeIkiismereli nludalol, megdbbenesseI Ial|a, mifeIe kazsi es kegyelIen
mohsaggaI velelle magal a zsidsag az eIszenvedell kegyelIensegek es
igazsaglaIansagok ulan a karlIasi Iehelsegekre. }erme es }ean Tharaud
largyiIagos, szomoru knyvel oIvasom ,Le chemin d'IsraeI s ez a knyv
sem ad vaIaszl, mi keszleli a zsidsagol arra az eIzarkoz, gyuIIkd
ghello-magalarlasra, ameIy evezredeken al eIkInilelle kel a
kereszlenyseglI, s vegI mindig u|ra megaIkolla a ghellol, akkor is, ha a
kereszlenyek een ha|Iamosak voIlak arra, hogy Iebonlsak az eIvaIaszl
korIalokal.
Mar az is nagy ba|, hogy a zsidk nem kereszlenyek. Meg sokkaI
nagyobb ba|, hogy a kereszlenyek sem kereszlenyek. Nem ludok segilsegel,
sem lanacsol.

Isle Herczeg IerencneI. Ugy eI, minl egy illfeIe|lell muemIek. Lakasa
serlelIen. Regi bulorok, mulargyak, knyvek kzll laIaIom. A nyoIcvanl
eves ember knyvel oIvas, Iamafeny meIIell, mosoIyogva mond|a: ,Mosl
vegre raerek igazan oIvasni. Regebben soha nem oIvaslam igazan, mindig
mas doIgom voIl. Mosl oIvasok, semmi massaI nem fogIaIkozom.
Megkerdem, mil oIvas` ,Csak azl mond|a ,amil mar azeIll is
oIvaslam, regen. Megegyszer eIoIvasom a regi knyvekel. Azl mond|a,
}kaiban lbb voIl az iri er, minl Mikszalhban, keIeli meseI er voIl
benne, minl az Izeregye|szaka szerziben.
A viIagheIyzelrI ugy veIekedik, a moslani aIIaol mar nem larl
sokaig. Az angoIszaszok eIhalarozasai meglrlenlek, s ezekel az
eIhalarozasokal mosl mar vegreha|l|ak. ,Neked knnyu mond|a ,le
knnyen luIeIed, fialaI vagy. De en... Nehany hnaom van meg, vagy egy-
kel evem. IigyeImezlelem, hogy a magas kor, meIyben eI, nagy
68
erseklival nyu|l. ,Iz igaz mond|a , ,de |obb Ienne az egeszel
knyvben oIvasni.
Az u| irk iranl erdekIdik. Nincsenek u| irk, feIeIem, csak
arlaIkaImazollak vannak. Azl mond|a, a haboru aIall Iehivlak
Wenkebachol, a szivorvosl, egy budaesli beleghez. Wenkebach azlan
HerczegneI ebedeIl es eImeseIle, hogy kevesseI eIbb Moszkvaba hivlak,
vizsgaI|on meg egy belegel. Akkor ler|edl eI a hire, hogy SzlaIin szivbeleg. A
KremIben hal SzlaIinl keIIell megvizsgaInia, mindegyik szamol viseIl es
negy kzIk szivba|os voIl.

L. a kIinikan. Sargasagol kaoll, ma|gyuIIadasos lnelekkeI vizsgaI|ak
es kezeIik. IigyeIem a vizsgaIalokal es a kezeIesmdol: a kIinikai gyIal, a
kos-i iskoIa la , meIyre homaIyosan emIekezem, kInsen, mikor beleg
vagyok! miben vaIlozoll`
A belegel beheIyezik egy keszIekbe, meIynek kIinika a neve. Innek a
keszIeknek vannak szerszamai, geei, emberi aIkalreszei: lanar, forvos,
szivhaIIgal, aoInk, Iaboralrium. Izek a szerszamok es aIkalreszek
mukdni kezdenek, zre|leIenI, geiesen: verl vesznek a beleglI, vizeIelel
es szekIelel, megmerik leslsuIyal, magassagal, Iazal, erIkesel,
verse|lsIIyedesel, feIir|ak adalail, a|a nevel es any|a haIaIanak okal,
feI|egyzik szenvedeseil. Azlan a szerkezel ,diagnoszlizaI es ,kezeIni kezd.
VaIszinuIeg, hogy a belegek es a belegsegek nagy lbbsegenek eseleben ,
minlhogy a belegek nagy lbbsege een ugy liikus, minl a belegsegek ,
nem is diagnoszlizaI hibasan es nem is gygyil eredmenyleIenI.
A beleg fekszik a szerkezel beIse|eben, a csaok, huzaIok, kerekek
kzll, egyedI belegsegeveI es annak lneleiveI, s var vaIamire. Van, aki a
gygyuIasl var|a, masok, hogy ne derI|n ki az a slel lilok, ami a belegseg
igazi oka: egy szenvedeIy, egy gyavasag, egy gyngeseg. Izek a
szimuIansok, akik nem az eszkkeI, hanem a vese|kkeI, vagy az ee|kkeI
szimuIaInak.
VaIahoI ill larlanak ma, a kIinikak. Nehany na, vagy hel muIlan a
beleg meghaI, vagy |obban erzi magal es akkor ,gygyuIlan eIbocsal|ak,
vagy nem derI ki semmi, s akkor is eIbocsal|ak, merl mil kezd|enek veIe`...
A lanar neha meg|eIenik, minl egy fa, leI|es minislransi segedIelleI, s
ceIebraI vaIamiIyen szerlarlasl a belegagy krI, Ialin szavakal mormoI,
bnlelesl oszl, vagy feIoIdoz.

AngoI feIleves: a racionaIisla korszak ulan, amikor az ember a
renaissancelI, lehal GaIiIeilI es KeIerlI a XIX. szazad masodik feIeig ,
hill abban, hogy az erleIem ere|eveI lud uraIkodni az emberi sors es a
viIagerk feIell, azlan a lechnikai korszakon al, ameIyel mosl eInk, s
amikor lechnikai eszkzkkeI igazza Ie a viIagol, eIkvelkezik a bioIgiai
69
korszak, amikor az ember liszlan bioIgiai erkkeI igazgal|a a viIagol. A
kaIdeusok vaIamil mar ludlak errI, s mind az eIeven regi kuIlurak emberei.

OIvasmany: Renan ,Marcus AureIius. A fiIozfus a nagy csaszar
ide|eben oIyan szerekr voIl, minl ma a haziorvos: gazdagabb emberek a
veszeIy, a kzeIed haIaI ide|eben, fiIozfusokal szerzdlellek , igy
RubeIIius IIaulus egy grgl es egy elruszkol , akik draga enzerl
meglanilollak a gazdag haIdokIl kInsebb feIeIem neIkI meghaIni.

AriIis vege. Nyari hseg. Kelszer na|aban vegigmegyek a oros,
oIvad, forr Krulon, a krhazba, s mindig eIcsodaIkozom azon az eszeIs-
konok akaralon, ahogyan ez a varos eI, irdalIan gond|ai kzeelle.
In mosl nem ludok iIyen akarallaI eIni. IImondhalalIanuI unom az
egeszel, a rival- es a viIaglrleneImel, lehal az eIelem. IzenfeII a nikolin
egel, hasogal, mar a Iabu||aimban is, al keII lernem a sokkaI dragabb, lehal
knnyebb es finomabb cigarellakra, s abbI kevesebbel szivni.

A XVIII. szazadbeIi angoI arIamenlarizmus lrlenelel oIvasom,
amikor Iill, aIkolmanyos eszkzkkeI, Iassan eIvelle a kiraIylI a maradek
halaImal a arIamenl szamara, ahogyan eIvelle eIebb WaIoIelI a |ogcimel,
hogy a korruci aran kormanyozzon a arIamenlben, s ahogyan,
ugyanakkor, arhuzamosan eIvelle AngIia IranciaorszaglI a viIaghalaImal.
Iz a foIyamal 1812-ben, WalerIoonaI erl vegel, a vaIsagban ez voIl a XVIII.
szazad erleIme. KzbI voIl arazs rabszoIgakereskedes, LiverooI-l ,neger
koonyakra eilellek, minl a korlarsak bizonygallak, s voIl az a kIns
angoI rendszer, szemIeIel es gyIal, ameIy az egyen |ogail bizlosilolla az
aIIamhalaIommaI szemben.

Sokminden lrlenik ma. De a Ienyeg megis a ressenlimenlos konlar,
aki ugy Ial|a, ill a iIIanal, amikor megslheli a lehelsegesek es a
szakemberek szamara aIIiloll magIya arazsan a maga ecsenye|el.

A reggeIi Iaban oIvasom, hogy Veress Ieler honvedeImi miniszler
kihaIIgalason fogadla az amerikai Ieggyi allasel.
A kel szakember eszmecsere|e bizonyosan erdekes es lanuIsagos voIl.
70

U|ra-oIvasom , arhuzamosan Renan Marcus AureIius-avaI es a
IroyIen-klelleI, meIy az absoIulizmus korszakarI szamoI be, Rousseau
,Confessions-|al. A nagy knyv, ez a Iochnessi szrny az irodaIomban,
mosl vonzbb szamomra, minl voIl negy ev eIll, mikor Losoncon ,
uloI|ara oIvaslam. SliIusa dil, vaIami oxigenes, ezsg, eIhasznaIalIan
IevegveI leIilell a XVIII. szazad eIe|i francia sliIusban.

Mar csak a beleg gyermekekel es a szegeny regekel sa|naIom, aki
kzbI van, eIelkorban es eIelheIyzelben, senkil. A szegeny gyerekel nem
sa|naIom, merl a gyereknek hecc a szegenyseg, s a beleg regekel sem
sa|naIom luIsagosan, merl az ember, mire megregszik, kilanuI|a es
megszok|a a belegsegel. De a beleg gyerek es a szegeny reg, ez az igazi
szenvedes az eIelben.

ReggeI eIszr ez evben , az uszodaban. rk heIy ez, a vaIloz
viIagban. Ill keII meginl egeszsegel szivnom egy evre.

U| sziszlema a cigarellavaI, merl mar a brm eg a nikolinlI, az
eddigi mdszer nem megy lovabb, feIlelIenI ideggyuIadas, vagy
szivembIia Iesz beIIe. Tehal: a nai negyven-lven, oIcs kaadohanybI
gyarloll merges ,Harmnia, vagy ,Kossulh heIyell nai lizenl ,Luxus,
ameIy halszor dragabb ugyan, minl a ,Harmnia, de megfeIeIen enyhebb,
gyngebb es nemesebb. S nikolinsavas vilaminkura, IegaIabb kel helen al.

Keves cigarellavaI csak ugy Iehel boIdoguIni, ha az ember a
ragyu|lasbI nneel csinaI, egyfeIe szerlarlasl.

Nem Iehel segileni az embereken. IgyelIen emberen sem Iehel
segileni, mierl kezeI|k, hogy az emberek sszessegen Iehel`... A
ludalIansag, ameIyben eInek, ahogy nem akarnak ludni semmi vaIsagosal
nmagukrI, a viIagrI es a viIaghoz vaI viszonyukrI, ahogy riadlan
bezarkznak a belegsegbe, eIveszilik eIIenaIIasukal az eIel mergeiveI es
veszeIyeiveI szemben, merl nem eIeg ersek, |zanok, largyiIagosak, ha keII,
kegyelIenek, hogy eIviseI|ek a cskkenl keessegek es az eIkerIhelelIen
71
haIaI ludalal: mindez feIoIdhalalIan. Izen nem Iehel ,segileni. Gygyszer,
vegyszer ideigIenesen segilhel: de a ludalIansag, a muveIelIenseg, a hiusag
es az nzes aIkali nyavaIya|an nem Iehel segileni. TehelelIenI keII nezni a
vinnyog vergdesl, ahogy nem ludnak ersebbek Ienni, minl a heIyzelk
es a Ienyk. Segileni, igy es ugy. De az aIkali bulasagon nem Iehel segileni.

VenIk es kezdek ngyuII Ienni. ,NgyuII, ez laIan luIsagosan
ers kife|ezes. De ersebb bennem mar az eIIenerzes, minl a reszvel. Az a
rekomenzaci, amil a nklI kanak a ferfiak, nincs aranyban a nk
bulasagavaI, lehelelIensegeveI, lehelsegleIensegeveI, Iucskos
agresszivilasukkaI. Megerlem Schoenhauerl, s mind a lbbiekel, akik
megadlak a nknek, ami a nke, de vegI inkabb larlzkod eIIenerzesseI,
minl szanaIommaI szemIeIlek kel.
Nezz meg egy feIIlzll nl: vaIban ,feIIlzll. VaIamiIyen
nevelseges es szanaImas, emberhez nem meIl erfeszilesseI csinaIl
szinekbI, rongyokbI, loIIakbI, erlhelelIen cafrangokbI egy |eImezl,
amineI eszleIenebbel, emberhez kevesbe meIll nehez kiagyaIni... szken
megy, iIIegeli magal, merl ,feIIlzll, mosl ,sikkes.

Nezni, mindenl nezni, kel diolrias szemvegen al, szlIanuI, nem
vilalkozni, nem eIIenkezni, udvariasan figyeIni, bIogalni, haIIgalni.

IrlhelelIen, hogy uloI|ara 44 nyaran , nem ragadoll eI a ,Ics
Ccnjcssicns . Mosl IeIkesen oIvasom, leIi ldveI IeIegzem be ezl a szabad,
nagy Ievegl.

Az oroszok defenzivaban vannak. Mosl a IegveszeIyesebbek. Iz az
mufa|uk, a defenziva, ezl mar Kulusov is ludla.

I||eI, e|feIen luI, Rousseau. IIkezeIhelelIen, hogy a mi korunkban
iIyen lermeszeles es sonlan egyszeruseggeI beszeI|en ir a szabadsagrI.
Ma ez a lermeszelesseg modornak halna, iIIelIensegnek Ialszana. Ixhibilio!...
mondanak. De Rousseau nem modoros, soha nem iIIelIen, noha mindenl
kimond es egyaIlaIan nem exhibilionisla. Rousseau ,csak lermeszeles. Iz a
lermeszelesseg eIiIIanl a viIagbI. Maradl a lragarsag, vagy az idegba|os
laruIkozas.
72

L. krhazi szoba|aba beheIyezlek egy aIkaImi belegel, egyik
lanarseged any|al. Az ids hIgy nyg. Ia| a hasa. IIeben bulonok,
borsnyi gyemanlok szikraznak, igy haIdokIik, fIeben es u||ain
gyemanlokkaI. Nygese gyanus: hasi fa|daImai vannak, de a IeIelek
negalivok. Vegre kiabaIni kezd: ad|anak morfinl!... KiderI, hogy eIz na,
videken, kelszer kaoll morfinl, s mar szimuIaI, merl beIeszerelell a
meregbe. Iz a gyemanlos kver venasszony, aminl a bdilszererl
knyrg, csakugyan moIierei aIak.

A ,feIviIagosuIl abszoIulizmus nem voIl a Iegrosszabb aIIamforma,
amil az emberek Iuraban kilaIaIlak , Nagy Irigyes, II. }zsef es kvelik
| szandekkaI akarlak vaIamil lkeIelesileni, amil XIV. La|os es I. Irigyes
ViImos eIlorzilollak. De ennek az idnek uraIkodi es aIIamformai
eszmenye megis inkabb Maria Terezia es korszaka voIl. Igy nagymama, aki
leI|es feIeIssegerzelleI ofozza gyermekeil es keni nekik a Iekvaros
kenyerel: az emberek es a neek szivk meIyen megis inkabb erre vagynak,
minl egy feIviIagosuIl nagybacsira, akinek VoIlaire nyom|a kezebe az
ervekel es a virgacsol.

Harmincegy ev eIll |eIenl meg eIs knyvem. Negyvenl, vagy lven
klelbI eIl feI e harom evlized aIall vaIami, aminek sszessegel
,eIelmu-nek szoklak nevezni. In kzben cigarellazlam, nem nagyon
figyeIlem oda. Masik szaz klelre vaI keziralol, cikkel, ra|zol, larcal
dobaIlam eI e harminc eszlend aIall Iaokban, foIyiralokban.
Laok es foIyiralok lbbe nincsenek az en szamomra, egy orszagban,
ahoI arancsuraIom van, ir nem szIaIhal meg arlerdekek aIlaI iranyiloll
Iaokban. Knyveim a kiad raklaran orosodnak, onlosabban nem is
orosodnak, merl eIklyavelyeIik a raklar eIdanyail, nagyon oIcsn, hogy
nyoma vesszen e ,karlekony irodaIomnak. IzzeI a szvaI |eIIemezle a
magyar szeIIemi eIel egyik Iegdhsebb Iegenyke|e a naokban a hivalaIos
Ia, a Szabad Ne hasab|ain eIelem egesz munkassagal , s e soroknak mosl
kIns visszhang|uk van, merl a arl Ia|aban egyelIen szl sem irnak Ie
messzire hangz ceIzal neIkI. A ,karlekony irodaImal lehal
megsemmisIesre, kihaIasra ileIlek Magyarorszagon, a eIdanyokal
eIklyavelyeIik, u| kiadashoz nem adnak airl, a ,Serldllek eIs
kiadasa eIdauI eIfogyoll, a TervhivalaI, vagy mi a neve, meglagadla az u|
kiadas ceI|aira a airl. Ugyanigy nincs md es engedeIy, u|ranyomlalni regi
knyveim. Az eIfogyoll knyvek ulan |ar |ogdi|al sem fizelik lbbe, az
aIIamosiloll kiad az eIadoll knyvek |ogdi|a fe|eben oIy sszeggeI larlozik,
73
meIybI egy eszlendeig eIhelnek, laIan ideIknek ma|d neha egy-egy ezresl.
Iz a vaIsag.
MegIe, miIyen kevesse erinl ez a vaIsag. Nem Iazongok, nem
vagyok feIhaborodoll. Minden, amil erzek, enyhe undor, s a ludal, hogy
minden |obb, minl ezekkeI az emberekkeI kezel fogni, egyll IeIegzeni
veIk, minden |obb es eIviseIhelbb, muvem megsemmisIese, a lesli
nyomorusag is, minl egyll menni ezzeI az amokful, kazsi es kegyelIen
larsasaggaI.
MegIe, mennyire nem fa|, hogy eIelmuvem eIlunik mosl ebben a
szeIIemi airzuzdaban. Merl nem fa| es nezem, aminl eIlunik. Kesbb,
egyszer, feIeileni az egeszel... igen, igen! Izl mar ismer|k. Ami egyszer
megsemmisI, az vegIegesen megsemmisI es nem Iehel u|ra ,feIeileni.
De vegI is, nem vagyok egyedI, ez lrlenik ma az egesz magyar
irodaIommaI, Mricz, abils, KoszloIanyi eIelmuveveI... mindenl eInyeI a
vrs moIoch. S minlha nem is Ienne beIIrI oIyan vegzeles kzm
ugynevezell eIelmuvemhez!
Magyarorszagon nem Iehel doIgozni lbbe. Csak Ielezni Iehel, meg
egy ideig. Iz az id lavIalaiban beIalhalalIan. Lehel egy ev, Iehel kell, Iehel
kel hel. Meginl sokal fecsegnek arrI, hogy az oroszok revenliv haborul
kezdenek: s akkor eIcieIik a ferfiakal.
VaIszinubb, hogy nehany hele az oroszok defenzivaba, s az
angoIszaszok offenzivaba kezdellek. Iz a renges, gyuruzes, Iassu,
leklonikus. Az angoIszaszok a MarshaII-lerv segilsegeveI u|ra megszervezik
nyugali orszagok, kzlk Nemelorszag gazdasagi eril, s ugyanakkor
sziIard kalonai hallerel eilenek e gazdasagi megersdes kze. Iz a
magalarlas Iassan kihal a viIagheIyzelre, s az oroszokal Iassu
visszavonuIasra keszleli. Visszamennek a sleekre... csak nem ludom, hoI
kezddnek ma|d Iura szamara a sleek` Lehel, hogy az Oklogon-leren.

Renan a nagy lrleneImi anyagol, ameIyel ismer, szelfecsegi. az ir,
aki Iab|egyzelekben cseveg es IelykaI.

Nagy faradlsag. Kiesik kezembI a knyv. KIn faradl a szemem, a
kezem. DeIulan sokaig igy maradok, csukoll szemmeI. Iz a leI|es
kikacsoIas. A viIag csak annyira van, minl az aIomban. Lassan sIIyed az
erleIem, eImerI, meIyre, egyre meIyebbre sIIyed. HoI van, az erleIem`
VaIahoI a meIyben. Mar nem is hianyzik. Igy is Iehel Ienni, erleIem neIkI.
Csak Ienni, minl egy sIIyed largy a meIyvizben.
ReggeI az uszoda. Iezsg viz, hideg szeI. Csukoll szemmeI uszom,
sokaig. A haIaI feIe uszom, s nincs bennem semmifeIe liIlakozas. IgyelIen
becsvagyam: szerelnem, ha a sa|al haIaIom eIhelnem meg, az enyemel, a
szemeIyesel es ismersel.
74

Hugom, negyvenharom eves koraban, gyermekel szIl: kisIeanya
szIelell. Tizenharom ev eIll szIelell uloI|ara gyermeke, egy fiu, s
lizennyoIc ev eIll az eIs, egy Ieany. Sgorom lvenhal eves, kver.
Iz a megIe szaoruIal bizonyos izgaImi huIIamveresl keIl a
csaIadban. Iszlendk la nem erinlkezem leslvereimmeI, luIsagosan
szanaImas es alIalszan, belegesen feIlekeny magalarlasuk megknnyilelle
ezl a larlzkodasl. De anyamlI haIIom, hogy a csaIadol nyuglaIanil|a es
izgal|a az rvendeles esemeny. Senki nem erli, mierl szanla eI magal hugom,
negyvenharom eves koraban , oIyan idszakban, amikor fer|enek
exislencia|a rendkivI bizonylaIan , erre a kaIandra` VaIszinuIeg a ferfi
hiusaga az igazi ok.
A |vevenynek minden |l kivanok. Ma|d eIigazodik ill a fIdn..., de
mindkevesbe erlem, mi ceI|a a lermeszelnek ezzeI a sok, veIelIen eIIennyeI`
IIyen azarIassaI aIkolni, hogy a lmegbI neha kivaI|on egy szemeIyiseg,
vagy egy lehelseg: ki erli ezl` TaIan az Islen.

A osla knyveim harom kIfIdi nemel kiadasanak eIdanyail
hozza. In magyar nyeIven akarlam es akarok ir Ienni. Irre ma keves a
Iehelseg. Lehel, hogy vegI egyideig nemel, francia, vagy angoI nyeIven
kenyszerIk magyar ir Ienni, ennek nem rIk kInsebben, de ez a
Iehelseg megis ismersebb, minlha zbeg nyeIven Iennek magyar ir.

II. }zsef es a |ozefinizmus lrlenelel oIvasom. IIe|e szaIadl az idnek
es levedell, amikor azl hille, hogy bnlelIenI velkezhel vaIaki a mufa|
lrvenyei eIIen: nem ludla, hogy egy csaszar nem csinaIhal forradaImal. Is
nem ludla, hogy az emberekel nem Iehel akaraluk eIIenere boIdogga lenni.
Meg keII varni, amig beIenyugodnak, fogcsikorgalva, hogy vaIami |obb
nekik, minl legna voIl... S meg akkor is, miIyen nehez meggyzni kel,
hogy a rossz, amil eIhagynak, nem er fI a |vaI, amil az u|lI kanak!

Renan kisse Ienezi Marcus AureIiusl, nem larl|a fiIozfusnak. Marcus
AureIius vaIban nem voIl eredeli gondoIkod, lbb voIl annaI, voIl az
egyelIen ember a viIaglrleneIemben, aki a fiIozfiabI minden
kvelkezmennyeI uraIkodi gyIalol csinaIl. A szloikus eImeIelel nem laIaIla
feI, de megvaIsilolla. Azl hiszem, ez a nehezebb.

75
Iss, slelzId, senlszinu, bu|a lavasz. Orgona, hagyma, relek,
|acinl. Irosz nyu|lzik, hunyorog, a gonococcusok es a sirochelak szemkel
drzsIik, ebredeznek: vegre eI|ll az ide|k.

Az oroszok defenzivaba kezdlek... mosl igazan veszeIyesek! Ihhez
erlenek Ieg|obban, a nagy, a Iassu, gyuruz, nyu|lz, leklonikus
huIIamokkaI mozg defenzivahoz. Igy vedekezlek az Arany Horda eIIen,
kelszaz even al, igy vedekezell Kulusov a naIeoni haboruban, igy SzlaIin,
mikor HilIer harminc kiIomelerre voIl Moszkva eIll. Igy vedekeznek mosl
az amerikaiak eIIen, Iassu, nyu|lz, kigyz defenzivavaI. Van egy riasi
fegyverk: az id. Mindenhez van ide|k, a defenzivahoz is, van lersegk es
lmegk a defenzivahoz, nem sielnek, a nyomorusag mindig raer es sokal
eIbir.

A krhazban egy lanarsegeddeI beszeIgelek. MiIyen az u| orvosi
nemzedek, miIyen az orvoskezes, az ulanlIas` Azl mond|a, gyenge. A
magyar orvosi diIomakal mar 1936 la nem fogad|a eI a kIfId, nem
biznak bennnk, oklalasi mdszereinkben oIilikai es viIagnezeli
minsileslI befoIyasoIl vizsgarendszernkben... Iz a heIyzel ma sem |obb.
Az oslrom ulan kelezer nvendek iralkozoll be az orvosi fakuIlasra, mosl
roslaI|ak a |eIenlkezkel, sokan eI is huIIanak a vizsgakon, de meg mindig
IehelelIen IeIkiismerelesen oklalni, keezni ezl a lmegel. (N. meseIi, hogy a
naokban a szemeszeli kIinika lanlermeben roaganda eIadasl larloll a
szov|el orvoskezesrI egy eIadn, eImondla, hogy a nvendekek minden
eIkezeIhel segilsegel, edaggiai segedeszkzl megkanak, s kInsen
az analmian van | doIguk, merl ,...huIIa van eIeg, a kormanyzal bsegesen
gondoskodik arrI, hogy Iegyen eIeg huIIa. A haIIgalsag rhgll.)
Mi van u|, a lanleremben` kerdem. Az endokrin alhoIgiaban sok
az u|, feIeIi, s azlan gygyszerek, a eniciIIin, a slrelomicyn, laIan egyes
hormonok, de nagy|abI een ugy aII az orvos ma is szemkzl egy
gyomorfekeIIyeI, vagy ankreas-rakkaI, minl husz ev eIll.
A diagnoszlikai eI|arasok lkeIelesebbek, egy beIrnlgen aIkaImavaI
lizenl feIveleIl keszilenek, azaroInak, ha een ful|a a feIveleIre a
keszIelbI.
Kerdem, van-e mosl a magyar egyelemen oIyasmi, amil ,iskoIa-nak
Iehel nevezni, abban az erleIemben, ahogy nagy orvosi egyenisegek, minl a
Koranyiak, vaIban iskoIal leremlellek` Azl mond|a, nincsen. Koranyi
harom nvendeke, HaynaI, Rusznyak, Helenyi maradl meg neveInek, de
egyik sem Iehel a mesler nyomaba. Igy nagy lanil fonlosabb az aIlaIanos
fe|Ides szemonl|abI, minl egy u| gygyszer.

76
,Az igazi befe|ez reszel knnyen es szivesen irom, ami zavar, hogy
AIdoz }udil kenyleIen szigoru biraIalol mondani a oIgarsagrI, s ezl a
szigoru biraIalol, ameIy |ogos es muIhalalIan, en, az ir, nem szivesen
mondom ki ma, amikor a oIgari oszlaIyba minden csirkefog beIerug. De
en ,Az igazi-l liz ev eIll irlam, amikor ez az oszlaIy meg uraIkodoll, s
mosl, mikor eIoIvasom a knyvel, eIcsodaIkozom, hogy ki merlem mondani
a szigoru ileIelel ez oszlaIyrI, ugy, ahogy a knyvben kimondlam, s nem
verlek agyon a oIgarok, merl akkor megis voIl szeIIemi szabadsag. Ma
annyira nincs, hogy nem merek igazal mondani egy oszlaIyrI, ameIyhez
larlozom, s ameIybe minden marxisla ernaha|der bnlelIenI beIerughal.

,Sa|naIom a neekel, ameIyek a medveveI egyll aIusznak a
kelrecben... mondolla a mina egy gyuIesen ChurchiII. Igaza van,
enelrans heIyzel.
Izek a ,neek Iellek, Iilvanok, eszlek, finnek, IengyeIek, boIgarok,
romanok, szerbek, horvalok, csehek, szIovakok, nemelek, oszlrakok es
magyarok, Ieveg ulan kakodnak a kelrecben. Az amerikaiak, a nyugali
viIag mosl azl kiaIl|a a medvenek: ,IIeg es ne lovabb! ChurchiII az egyelIen
aIIamferfi, aki szembeszaII ezzeI a loIerans liIlakozassaI es viIagga bmbIi,
hogy nem Iehel beIenyugodni az eInyomoll kis neek sorsaba, ki keII
szabadilani kel a kelrecbI. De ChurchiII knnyen beszeI, merl nincs
halaImon.

In ugyan azl hiszem, az oroszIannaI, vagy a sassaI kzs kelrecben
aIudni: ez sem eszmenyi aIIaol. De minden viszonyIagos. Is az aIom, hogy
mindenki a sa|al vackan aIud|on egyszer, mind vaIszinulIenebb... A viIag
kezd egyelIen nagy kelrec Ienni, leIe bds, husehes fenevadakkaI.

Megis, Iehel, hogy a medve visszakuIIog barIang|aba, egyidre, vagy
hosszu idre. Mosl van |eIe ennek. Nyugalon feIeilik a nagy gazdasagi
egysegel, s vegI is Iranciaorszag, AngIia, Amerika es a eneIux aIIamok a
viIag nyersanyaganak negyldel eIIenrzik: ha van gazdasagi szervezel,
ha|ler, iar, ameIy e nyersanyagol ceIludalosan feIhasznaI|a, s e szervezel
mgll feIeI egy sziIard kalonai haller: eI Iehel kezeIni, hogy ezek az
erk hosszu idre, haboru neIkI, megleremlik a bekel es az egyensuIyl. Is
akkor` Mi Iegyen illhon`... Megis csak ,a harmadik ul az egyelIen |arhal
ul, lehal a szociaIizmus, ahogy ezl a Nyugal erleImezi. Mindig a ,harmadik
ul az egyelIen igazan |arhal, s laIan az egyedI hsies is. Mindig a kzeul
a hsies, az idben , ezl kezd|k meglanuIni vegre, akik kzeul heIyell
evlizede e meredeIy szeIen imboIygunk.
77

MeggygyuIni es eImenni... mi larl meg ill` eIeregedni ebbe az
Iba` TaIan megis emberibb feIadal, ha veszeIyesebb is , beIeregedni a
viIagba.

Tudom, mi larl ill` Az, hogy ebben az Iban nem szoruIok, meg
sokaig, senkire, inkabb nekem larloznak ill, ezzeI es azzaI, a viIag nem
larlozik nekem semmiveI, s kerni nem ludok. A viIag nem aggok menheIye.

I||eI az budai kocsmaban a kzeIi dohanygyar munkasai iszogalnak.
Igy munkasn eImond|a, hogy deIeIll negyvenl orvosnvendek aIIiloll be
a gyarba, ,zemi Ialogalas rgyeveI: gelI gehez menlek, s vegI
annyil Iolak, hogy a gyarvezel kenyleIen voIl udvariasan feIszIilani kel,
lavozas eIll rilsek ki zsebeikel, irallaskaikal. MindegyikneI lbbszaz
Iooll cigarella voIl.

R. sk Ieanya lizedik hna|a fekszik a kIinikan. L. szoba|anak
szomszedsagaban. A sk egyik ve|eveI beszeIgelek a foIyosn.
IImond|a, hogy az amerikai roleslansok eddig 200 gramm slrelomicynl
kIdlek a belegnek, kelezer oIlassaI larl|ak eIelben a szerencselIenl, aki
harminc eves , liz hnaaI ezeIll lebeces meningilisben belegedell meg.
II, de nincs sok remeny arra, hogy meggygyuI.
Az aoIk, a csaIadlagok faradlak. De aoInak, gygyilanak... A
slrelomicyn feIfedezese eIll ez a beleg , minl minden luberkuIolikus
meningilisben szenved beleg , meghaIl voIna. Mosl eI, igy eI... s ha eIelben
marad, vaIszinuIeg hdll, nyomorek Iesz. Az rk kerdes iIyenkor:
,erdemes`... Mikor ezl a kerdesl haIIom, erzem, hogy feIgyuI bennem az a
| dac, ami az eIel, az emberi Ielezes IegmeIyebb erleIme. Igen, erdemes.
AkarmiIyen remenyleIen ez a harc a belegseggeI, erdemes. S ha nyomorek
marad a beleg a kezeIes ulan, akkor is erdemes. Ma|d lkeIelesebb Iesz a
slrelomicyn, s akkor nem keII 200 gramm a kezeIeshez, s a beleg nem
marad nyomorek. S egy naon megerlik, mi a rak, a lebece, a scIerosis
muIliIex... s Iesz egy nagy csaal nyavaIyas, meggygyiloll emberreI lbb a
fIdn. Is egyre lbb ember Iesz a fIdn... erdemes` A szeIekci mind
rosszabb, a lmeg Iemond a szeIIemi szabadsagrI, az egyen eI|ogairI...
egyfeIe lermesznludal, boIyszeIIem uraIkodik maris az emberi viIagban:
erdemes`... Igen, erdemes. Igy naon ma|d nem az egyenl keII gygyilani,
hanem az emberisegel, hogy eIni lud|on a fIdn. Irdemes, erdemes.
Mierl`... Merl nincs mas erleIme az eIelnek, minl ez a harc. Izerl ,erdemes
78
meg irni, a fiknak is... egy naon ma|d halni kezd, amil a fiknak irunk,
halni kezd a viIagra.

R. sk e naokban mondoll Ie a magyar reformalussag vezel
liszlerI, a kommunislak mondallak Ie, merl nem voIl ha|Iand
komromisszumol klni a |eIenkori kormanyzallaI egyhazi kerdesekben,
szemeIy szerinl nem erle banldas, de a szererI Iemondoll. A roleslans
egyhaz az eImuIl evlizedben a koreszmeveI szemben mindig ingadoz voIl,
bizonylaIan. HilIerreI een oIy kevesse ludoll halarozollan szembeszaIIni,
minl a boIsevizmussaI. Azl hiszem ennek egyik Iegfbb oka, hogy a
roleslans aok csaIadosak. R. sknek negy gyermeke van, ve|ei,
menyei, unokai... ezek mind eIni akarnak. A roleslans IeIkeszseg soha nem
voIl gazdag, mindig fggll a mindenkori aIIamhalaIomlI. A kaloIikus
asag riasi ere|e a cIibalus. Igy a, akinek nincs csaIad|a, mosoIyogva
Ie a magIyara, erzekelIen lud Ienni a kinzasok iranl... Ien mosl oIvasom
Renan knyveben a Iyoni marlirok megkinzasanak fe|ezelel, ezek a
kaloIikusok vaIsaggaI narkolizaIlak magukal a fa|daIom eIIen. CsaIados
ember nem lud igazi eIIenaII, lehal nem lud igazi a Ienni.

Tbb hilleI eIni. Tbb bizaIommaI. Hinni az eIel vegleIen
Iehelsegeben es eseIyeiben.

RemenyleIen. Az ember remenyleIen. Semmil nem lanuI, s amil lanuI,
allI csak vadabb es kegyelIenebb Iesz. RemenyleIen, merl haIand.
RemenyleIen, merl erdekei eIIen eI, cseIekszik, gondoIkozik es erez.
Ien ezerl keII lrdni veIe. Gygyilani, orvossaggaI, vagy szvaI.
Merl remenyleIen. Csak a remenyleIen feIadalokkaI erdemes fogIaIkozni. Az
Islen is ezl csinaIla, amikor megleremlelle az emberl. Tudla, hogy az ember
remenyleIen, megis megleremlelle.

A francia forradaIom kilresel megeIz id szeIIemi aramIalainak
lrlenelel oIvasom. Az encikIoedislak meIIell a nemel es angoI aufIrislak,
Leibniz, Lavaler, Hume, Shaflesbury IegaIabb ugy doIgozlak azon, hogy
aIakol ka|on az emberek IeIkeben mindaz, ami megerell es koreszme, minl
a oIilikusok. Igy nagy kilres nemcsak oll keszI, ahoI azlan meglrlenik,
mindig az egesz emberiseg IeIkeben keszI.

79
Renan szemIeIlelen ir|a Ie,a Iyoni marlirok baromi megkinozlalasal
es kivegzesel: kisse laIan luIsagosan is szemIeIlelen es erzekIelesen, egyfeIe
borzong kedvleIesseI... A hrygiai AIexander, AllaIus es Iandine
marcangoIlalasa Renan eIadasaban szagoIhal es lainlhal. A lzes szek,
meIybe Dzsa Gyrgy eIdeil Ilellek Marcus AureIius, a nemes csaszar
ribek|ei, szemnk eIll izzik ez oIdaIakon, az egell hus buze ler|eng a
Iaokon, a fenevadak horkanva merilik fogukal a negyvenkel marlir husaba.
Iz az eIadas gyanus. Aki igy ir, szadisla.
Is a marlirok, kik voIlak k, mifeIe IeIki aIkal, miIyen emberi fa|zal`
IgyelIen lagad szavukba kerIl csak, hogy megmenekI|enek a
szenvedeslI es haIaIlI. Akadlak kzllk gyngek, akik kimondlak ezl a
szl. A negyvenkell a lzes szeken is ordilolla: ,Kereszleny vagyok... Az
,erdemes voIl` , ez a kimondhalalIan kerdes , oll morog ma is az nludal
kszben. Kel evezred muIlan bIinlunk es azl mond|uk, erdemes voIl.
Ma is vannak marlirok, minden oIdaIon. Vannak kommunisla es
fasiszla marlirok, vannak zsid es kereszleny marlirok. De lud|ak ezek a
korszeru AllaIusok es Iandinok, mierl szenvednek` Igeszen bizlosan
lud|ak`...
Vagy csak szenvednek, vaIamiIyen aIkali buzgaIombI`

Az Idzes, a rendri ha|sza, a kinzas, a bosszu meg soha nem
sznlelell meg lmegmozgaImakal: a kereszlenyseg erre kaoll az
IdzeseklI, a szociaIizmus es a kommunizmus fIdaIalli, ma|d kesbb
fIdfeIelli mozgaImail nem ludla megsemmisileni a rendri, oIilikai,
larsadaImi Idzes, mind ersebb Iell, s een, merl Idzlek, sokak
szemeben rokonszenvesse es vonzva vaIlozoll, merl a mindenkori,
lkeIelIenI erkIcss halaIom Idzle...
MifeIenk, mosl, a kommunizmus Idz mindenl es mindenkil, aki
nem hisz az egyedI dvzil Iszmeben, s Iassan kezd sszekocsonyasodni
az IdzllekbI egyfeIe marlirfronl, ameIy meginl rokonszenves, nagy
lmegek szamara, meIyek mindig ha|Iandk eIfeIe|leni, hogy ezek a mai
marlirok legna meg kegyelIen Idzk voIlak. Mindez lehal nem
megoIdas. Az egyelIen megoIdas megiscsak a szabad vila, az ers
lrvenyek, az ere|el megismer es abban bizakod larsadaIom.

Igy naon laIan eIIenfeIe lamad az embernek a fIdn, a lermeszek,
vagy a rovarok, a nagy csendben, a lermeszel meIy larnaiban, kilermeI az
eIel egy eIIenfeIel, ameIy masfeIe, nem racionaIis, nem is lechnikai, hanem
een bioIgiai erkkeI megrohan|a az emberl, nagy eIIenfeIel es Ieleeri.
Irdekes veg Ienne es laIan megerdemeIne az ember ezl a vegel, luIsagosan
eIbizla mar magal a fIdn, egyik kezeben az alombombal szorongal|a,
80
masikban a hmerl es azl hiszi, mar ismeri a vegs lilkokal. A lermeszek es
rovarok a baciIIusok es bakleriumok haIIgalnak, de vaIamil k is ludnak.

Sok arca van mindannak, ami Magyarorszagon lrlenik moslanaban.
Trlenik az, hogy a anszIav imeriaIizmus az eIre kIdll zsid
rcsscniincni eIcsaalainak segilsegeveI birlokba veszi az orszagol, lorzan,
kazsian, de lenyIegesen. Iz is igaz. Csak az nem igaz, hogy vaIamiIyen u|
eszmei aramIal van kiaIakuIban, a magyar lmegek IeIkeben nem lrlenik
semmi.

CeIsus iu!ia, mi a kereszlenyseg` szidla, lagadla, de ludla. Is ma, a
korlars` ChurchiII onlosan lud|a, mi a boIsevizmus, de lagad|a, ahogy en is,
sokan, a korlarsak luInyom lbbsege. Tagad|uk, merl barbar, merl a regi
kuIlura megsemmisilesere lrekszik, merl mdszerei kegyelIenek...
onlosan ugy lagad|uk, minl Kr.u. a II. szazadban egy muveIl rmai lagadla
es megvelelle a barbar, kuIluraeIIenes, nem-emberszabasu kveleIesekre
feIeilell kegyelIensegel. De kelszaz ev, haromszaz ev, mil szamil az egy
eszmenek`

DeIeIll, az uszodaban, zene. Nafeny, viz, leslek, s ez a badog
csrges, a zene, ez a vasari, a Iombok es a feny suru anyagaba beIezrg
oIcs rm. Van vaIami meIyen, gyermekkorbeIien szomoru ebben a
zeneben, az eIel zsibvasaran, az erzekek cskaiacan csrg ez a zene, az
emIekek mulalvanyos kerl|eben.

Mil is szerellem, az eIelben` Nagy fak Iomb|ai aIall ebedeIni, nyaron,
eg naslesben es a geszlenyefak naerny|e aIall, az ebedhez, Iassan usz
ciganyzenel haIIgalni. Izl is szerellem.

MenekInek. Mennyien menekInek! izlosan igazuk van. In ugyan
nem erlem, mierl oIyan fonlos, hogy az ember kezeIl veszeIyek eII
eIkezeIhelelIen veszeIyek lerfogalaba menlsen al halvan, vagy helven kiI
hamse|lel...

81
L. harom heli kIinikai ,kezeIes ulan ,gygyuIlan hazaler a
krhazbI. A vaIsagban csakugyan nincs Iaza es a sargasag is muIban. Mi
is voIl a ,kezeIes, e harom helen al, a krhazban` Kaoll harom urolroin
in|ekcil, negy duodenum-szondal, s nehany gIycerines mikro-benlesl.
MaskInben csak fekdl es egyhangu, dielas eleIekel evell. Idnkenl
megvizsgaIlak a verkeel es a vizeIelel.
Iz voIl minden` Iz voIl minden. De a krhaz megis lbb, minl amil
orvossagban es kezeIesben nyu|l. TaIan szkseg van a gygyuIashoz az iIyen
heIy almoszfera|ara is. A beleg maskeen beleg egy krhazi agyban, minl
odahaza, s mas feIleleIekkeI gygyuI is a krhazban.

H. ir|a LondonbI, hogy az ide-emigraIl magyar zsidk hogyan
Ionak minden irodaImi lIelel, miIyen liszlessegleIen eszkzkkeI hiusil|ak
meg a hazai magyar irk kIfIdi ervenyesIesel, slb. Mindez nem u|sag, de
ez a IalhalalIan fronl, az emigrans magyar zsid u|sagirk es gynkk
fronl|a egyre lagabb hosszusagi es szeIessegi krkel haIz be. Nem Iehel
semmil lenni eIIene, lurni keII, hogy Io|anak lIelel, keziralol es
becsIelel... merl lermeszeles, hogy hazug, riluaIis vervadakkaI vedekeznek
odaknn mindenki eIIen, aki idehaza eI es doIgozni akar. A zsidsag
arlizan haborul kezdell, mindenll a viIagban, egyszerre nvedeImi es
lamad haborul.

Grgorszagban mar frlkben akaszl|ak a kommunislakal... s
lermeszelesen ill is ez kvelkezik, ha egyszer vaIlozik a viIagheIyzel es a
beIs heIyzel. Minden sereIem es megaIaz banlaIom dacara, amil a
kommunisla fronllI nekem is eI keII viseInem, nem kivanom ezl az
Idzesl. Nem kivanok semmi egyebel, csak azl, men|enek eI a
kommunislak a Szov|eluniba, bekeben, s oll lkeIelesilsek a kommunisla
rendszerl, amig emberszabasu Iesz es eIviseIhel. De ne ra|lunk gyoI|ak ezl a
kiserIelel. Iz minden, amil kivanok.

Igy fialaI egyelemi haIIgaln keres feI SzegedrI es alnyu|l|a doklori
disszerlaci|al. Az erlekezes largya en vagyok. A ler|edeImes iral megIeen
IeIkiismereles. Nem kzmbs erzes sa|al haIolli gyaszbeszedem es
sirfeIiralom oIvasni. In azl hiszem, meg irok... de a vaIsagban mar
meglrlenl veIem vaIami. Mar nem irok, csak egy hang vagyok egy nagyon
hosszu hangskaIa |egyei kzll.

82
IzgaImas oIvasmany ma, udaeslen, Renan knyve, a ,|in !u Mcn!c
aniiquc. IzgaImas, nyuglaIanil. Igy larsadaIom, ameIy leIe van zsenikkeI,
kelszaz evveI Kriszlus haIaIa ulan barbar, iszkos rendri gynek Ial|a a
kereszlenysegel... Iehel ennyire levedni` Lehel.
Igaz, ezek a kereszlenyek masl akarlak, minl ma a boIsevislak. Hillek
abban, hogy az , orszaguk nem e viIagrI vaI. A boIsevislak csak abban
hisznek, hogy az orszaguk e viIagrI vaI. De a hilk een oIyan ers...
mar ugy erlem, ha igazi boIsevislak, nem gyava, vagy kazsi, karrierisla es
oorlunisla ernaha|derek, amiIyen sze szammaI akad kzllk. De a
hivk megiscsak hisznek.

Ma|us 11. ReggeI, negyednyoIckor az angoI radi, azon a fahangon,
ahogy csak az angoIok ludnak nagyfonlossagu doIgokrI beszeIni, be|eIenli,
hogy az IgyesIl AIIamok kormanya feIszIilolla a Szov|eluni kormanyal,
kezd|enek largyaIasokal minden, a kel halaIom kzll feImerIl eIIenleles
aIIasonl megvilalasara. A KremI a feIszIilasl eIfogadla. MoIolov megfeIeI
krilesekkeI vaIaszoIl.
Iss, huvs ez a ma|usi reggeI. Kel eszlende|e, naaI es e||eI varom,
hogy az angoI radi megszIaI|on es be|eIenlse ezl a hirl. Nehany hele
Amerikaban megsznl a haborus uszilas, ez is |eIe voIl, hogy keszI vaIami.
Az iIyen be|eIenlesek lermeszelesen mar eIzelesen, hosszu lavra IelargyaIl
lenyek kvelkezmenyei. Nem vaIszinu, hogy MarshaII egy reggeI
homIokara csaoll, merl eszebe |uloll, hogy szerelne MoIolovvaI beszeIni...
Mosl sokminden lrlenhel. Lehel az, hogy az orosz defenziva aIakol
ka, az oroszok hosszu idre, husz-huszonl evre visszavonuInak eredeli
hadaIIasaikba. Mindez kifeIe ersze nagy gzzeI es kidIIeszlell meIIeI
lrlenik ma|d, vaIahogy ugy, hogy a vaIsaggaI kszkd kailaIisla viIag
bekel es kegyeImel ker MoszkvalI, s a KremI kegyesen eIfogad|a ezl a
bekea|anIalol. A vaIsagban, ha megegyeznek, a KremI kenyleIen Iesz
feIadni Nemelorszagol es Auszlrial, a IIdkzi lengerl, s laIan Koreal is.
Nem ludni, mi van az amerikaiak zsebeben, mifeIe kenyszeril ervek es
fegyverek` Oroszorszagban is vannak lilkok, de bizonyos, hogy a szov|elel
bekerilellek, s odahaza is robIemai vannak, a huszmiIIiard rubeIes
,bekekIcsn kenyszerusege is ezl bizonyil|a.
De Iehel, hogy ez is csak bIff, egy Iancszem a hosszu, keleves bIff-
sorozalban, Amerika uloIs demonslracira keszI a viIag es a
kongresszus eIll, hogy a szov|elleI nem Iehel megegyezni, s azlan mas
Ieesekre szan|a eI magal. A haborul, ha bekvelkezik, jc|ici|cnu| keII
indokoIni.
Ha megis megegyeznek, az oszlrak gy megoIdasavaI arhuzamosan
Ievegsebb heIyzel kvelkezhel be Magyarorszagon es CsehszIovakiaban is.
OIyasfeIe, minl OIaszorszagban: u| vaIaszlasok, a kommunislak
megmaradnak, de befoIyasuk csak a vaIsagos halaImi heIyzelnek megfeIeI
83
merlekben ervenyesI. Ha ugyan kesbb feI nem szamoI|ak ezl is , a
iIIanalban, mikor Moszkva Ieveszi rIuk a kezel , minl Grgorszagban,
ahoI mar sorozalosan akaszl|ak kel, s Moszkva sszelell kezzeI nezi ezl a
borzaImas bosszul. Az angoI radi cinikusan vaIIal vonogal|a.
Ha megegyeznek, hosszu beke kvelkezhel. Nagy egysegek,
gazdasagi es larsadaImi, halaImi egysegek, u| anyagi viIagke. Az u|
szeIIemi viIagke mar homaIyosabb. A szov|el, ha visszavonuI, lilokzalos es
ers marad, husz ev muIlan laIan ersebb Iesz a doklrina, minl ma, s akkor
meginl eIlr. Nem hiszem, hogy a nyugali viIag ne kenyszerI|n eIbb-
ulbb nyoIcvan szazaIekos komromisszumol klni ezzeI a doklrinavaI. Az
eIlmegesedell viIagnak nem adhal mas rendszer eIelformal, csak a
szociaIizmus. A maradek husz szazaIek, amil meg keII menleni: a szeIIemi
szabadsag es az erkIcsi igeny. I feIleleIek neIkI semmifeIe rendszernek
nincs erleIme, s a szov|el rendszer een ezl semmisilelle meg.
A nagy oker-arlin beII nyiloll kerdes, mi fonlosabb az
angoIszaszoknak: egy koreai kikl, vagy a IaIffy-leri kikl`... TaIan
Auszlria miall fonlosak vagyunk, vaIszinu, hogy a |ugoszIavok buIgarok,
romanok lovabb is orosz kezen maradnak, igaz, ezek az orszagok larsadaImi
aIkaluk miall is aIkaImasabbak az iIyen kiserIelre.

Iz a brln, amiben eIek, kelsegleIenI higienikus, szeIIs, kenyeImes
es korszeru brln. Azl hiszem, Svedorszagban es Amerikaban vannak mar
iIyen humanus bnlel inlezelek, ahoI a rabok liszla agyban aIszanak,
foIyvizes ceIIakban lIlik eI bnleleskel, reggeI lornasznak, laIan usznak
is a fegyhaz frdmedence|eben, ha belegek, dielas koszlol kanak,
nakzben a kerlben selaInak, viragokal Ilelnek, vagy a brln |I feIszereIl
knyvlarabI kikIcsnzll irodaImi muvek oIvasasavaI lIlik ide|kel.
Gondoskodnak IeIki szrakozasukrI es leslk dIeserI is.
IIyen brlnben nagy asszi a bnleles, ez bizonyos. Megis, kerdes,
erdemes-e eIviseIni akarmiIyen brlnl, nem erleImesebb-e a szkes` Izl a
kerdesl minden rab fonloI|a meg, aIaosan. Ide|e van hozza.

Semmi kzm, senkihez. Mihez Iegyen kzm` Vinnyog
nzeskhz` AIkali bulasagukhoz, feIlekeny lunyasaggaI voll
muveIelIensegkhz` Is mil remeInek` MifeIe csodal` Le|n az egbI az
IrleIem es bennk leslel Il`... Hal akkor.

Renan faraszl knyve megsem haszonlaIan oIvasmany. Az ember
rIl, erre lanil, s ezl mindig erdemes dokumenlaIni. Izek a gnoszlikusok,
marcionislak, ez a sok rIl szekla, aki es ami egy masik rIl, }ezus
84
lanilasabI nygve-izzadva sszemarlirkodoll es sszeveszekedell vaIamil,
ami vegI kereszlenyseg Iell , s abban a iIIanalban, amikor formaiIag az
Iell, mar eI is veszilelle igazi erleImel , ez a sok hadar, megszaIIoll,
sekuIaI, eszeIs ember ma is oll loIong az u| vaIIas krI, veradra Ie es
veradra kId, indokoI, nanaI viIagosabban, bizonyil... Csak segileni nem
lud, nmagan es az embereken, senki. A marlir sem lud segileni. Hiun
vigyorog a kinadon, merl a marlir. Iz minden.

TaIan a kinaiak, a hinduk. Mikor, lven ulan, eImennek, szlIanuI es
vegervenyesen, az erdbe. TaIan ezek ludnak vaIamil. De mindig csak
egyeni megoIdas, amil ludnak.

Nehany cimsz, az u| encikIoedia szamara:
,Oc|gczc legna nyiIas voIl. Ma arligazoIvanya van, egyszerre
lbb. Il|egyel ka, a vaIaszlasokon kek ceduIavaI szavaz. HoIna meginl
nyiIas Iesz.
,A||4n nazaji kecskeaszlor a |ugoszIav halar menlen,
dohanycsemeszelleI fogIaIkozik, feIvaIlva ka fegyverl az angoIoklI, vagy
az oroszoklI, hogy IesbI IeI||n vaIakil.
,Ha|a!c cric|niscg zsid, a Kommunisla Iarl lag|a.
,Sza|a!s4g minden szabad, amil a Szov|eluni Kommunisla Iarl|a
Kzonli Vegreha|l izollsaga nem liIl.
,Kcrcszicnqscg erleIme vaIlozik az idben. Tegna: |ogcim,
iarigazoIvany eInyerese ceI|abI. Ma: halrany, versenylargyaIasoknaI.
,Ncnzci I. beszerzesi csoorl. Slb.

Carlier ul|a Iszak-Amerikaban, a francia exanzis kiserIel a Lrinc-
foIy la|an: mindez eIsikkadl, minl lrleneImi vaIIaIkozas, az angoIok es
hoIIandok kezeben, de megmaradl emIekbe a |ezsuila marlirok nagy emberi
vaIIaIkozasa. Az indianokrI, a fa|larI, eIelkrI, eIszikkadl kuIlura|ukrI
ezek a francia aok nagy emberi erveI adlak hirl. Garnier alya meglanuIla
a huron, az irokez es az aIgonkin indianok nyeIvel, kzllk eIl, halvan even
al. Is Menard alya ul|a, aki 1660-ban indianok larsasagaban eIkboroIl az
Ollava menlen, brcsnakban ulazoll vegig a foIyn, az serdkn al
vandoroIl, eIe|lell vadaIIalok csonl|abI keszIl, oraIakban eIlell eel
evell, feIfedezle a Szl. Maria vizesesekel... ez az ul ugy hal ream, minl egy
nagy vers, meIyel nem irl, hanem eIl vaIaki. IIkezeIem, hogyan eI az
indianok kzll ez a francia |ezsuila, aIIali mdon, semberi szokasok
kzeelle, sziveben a hil, hogy a viIag egy naon kereszleny Iesz, a vadak
meglernek , s eI, az serd fIIedl lilkai kzeelle, a rezbruekkeI, s egy
85
naon eIlunik a slel erdben. Kesbb meglaIaI|ak egy sioux indian
salraban, a feIs Mississii meIIell breviariumal es naI|anak nehany
oIdaIal. MiIyen kIns, vad, sze hskIlemeny ez... hogyan arad ez az
iralIan vers, hmIyg sorokkaI, minl a Mississii!... Nagyon hinni
vaIamiben es eImerIni az siben, a meIyvizben, az aIIaliban es az
emberiben, egy breviariummaI a kezeben... micsoda vers! Igy nagy sors
mindig oIyan, minl egy nagy vers!

Ha megegyszer szIani Iehel nyiIvanossag eIll a szeIIemi eIel
kerdeseirI, |avasoIni fogom, ler|esszek ki a konlarsag fogaImal az irodaImi
biraIal, s aIlaIaban, a szeIIemi munka biraIalanak |ogosuIlsagara is. Cil
csak az csinaIhal, aki eIebb suszlerinas, kesbb cieszIegeny voIl, ma|d
meslervizsgal lell. Tyukszemel csak az vaghal, akil a frdsk leslIele,
orvos |eIenIeleben Ievizsgazlal e largykrbI. Orvos, gyved csak az Iehel...
es igy lovabb. De minden siheder, minden konlar ernaha|der |ogosuIl arra,
hogy erdemes irk, feslk, zeneszek eIelmuvel a Iegnagyobb nyiIvanossag
eIll, vaIamiIyen aIkaImi viIagnezeli eIny rgyen, beiszkoIhassa, egy
nagy erfeszilesseI, aIdozallaI keszIl szeIIemi munka hileIel berondilhassa.
IoIilikai riorlerek egyszerre |ogol ereznek, hogy kIlk, irk muveil
nyegIe, feIeIlIen es rosszhiszemu vadiralokban kisemmizzek az
irodaIombI. TehelsegleIen konlarok, akik semmifeIe naII aIkolassaI soha
nem bizonyilollak, hogy ismerik az irodaIom igazi erleImel, feIadalal, s a
nagy, hsies akaralol, ameIy egy, akar nem is lkeIeles irodaImi muvel
meglereml, galIas es szemerem neIkI kdsnek Ie aIkoll es aIkolasl es
senki nem kerdi meg lIk, miIyen |ogon mernek egy szeIIemi vaIIaIkozasrI
ileIelel mondani` A szeIIemi biraIal feIeIssegerI senki nem beszeI. AIkaImi
munkanak lekinlik, minl a beImosasl, ameIyhez szakkezellseg neIkI ,
mindenkinek |oga van, aki een reaer. Ha megegyszer szIani Iehel,
kveleIni keII, minsilsek konlarnak azl is, aki megfeIeI muveIlseg,
keszIlseg, dokumenlaIl szakmai hozzaerles neIkI szIani mer a
nyiIvanossag eIll szeIIemi aIkolasokrI. Izl keIIene |avasoIni egy naon,
ha...

... ,ha erdemes Ienne` izonyosan erdemes. Nem, ha Iehelseges
Ienne. Amerika aIIilIag mosl visszavonuIasra kenyszerili a Szov|elunil.
Mindenki csiIIog szemmeI |ar a varosban, kszrIik a kesekel, fenik a
nadragszi|on a berelval. A serldll genlry, a fId|eveszlell birlokos, a
vagyonaban es eIelerdekeiben serlell bugris, a hivalaIabI kicsenl,
haIaIra serlell kereszleny kze-es aIviIag mind keszI, sugdos, akaszlani
akar. Amil a kommunislak csinaIlak, kegyelIen voIl, igazsaglaIan, nem
emberszabasu, emberleIen, neha nagyon lehelseges, s mindeneslI eIsielell,
amokfulan szenvedeIyes es rideg, magyarsageIIenes voIl. Ha egy naon
86
Ieveszi Moszkva rIuk a kezel, aIigha maradhalnak meg ,Io|aIis eIIenzek-
nek, ez a feIduIl, izgaloll, veraIafulasos szemmeI bosszul szimaloI magyar
larsadaIom oll veri kel agyon, ahoI eri.
Tehal kezddik ma|d az eIIenforradaIom. Meginl nem az igazsag, nem
a |valeleI, nem az emberiesseg, hanem a vad, bikacsekes, hereIkeses,
biIgericsizmas kerelIegeny eIIenforradaIma, aki ,mosl azlan rkre rendel
csinaIunk kiaIlassaI nekiciheIdik es hereI, a NyugalrI hazakecmerg
nyiIas csendr bosszuhad|arala, a Iabszagu hecckaIanok uszilasa, sa|lban,
szszekrI, mindenki eIIen, aki nem az sza|ukize szerinl ,magyar es
,kereszleny, a ogrom, minden szabad veIemeny eIfo|lasa, a bor- es
vergzs meglorIas... Ha minden ugy Iesz, ahogy a magyar larsadaIom
nyoIcvan szazaIeka e naokban ha|l|a, akkor IegaIabb feIeven al mindez
igy Iesz. IIIenforradaIom Iesz, az angoIok es amerikaiak reabizzak a durva
munkal, a ,cianozasl, a magyar reakcira, s IegfIIebb ma|d a fe|kel
csvaI|ak kzben, mormognak, hogy ez megsem sze, de ,beIgy... minl
mosl Grgorszagban, minl a nemel sszeomIas iIIanalaban, erIinben,
ahoI reabizlak ezl a munkal az oroszokra.

Igazsag lehal nem Iesz. Ha a bosszu kiIihegle magal, ha nagy
gazdasagi es halaImi egysegeken beII halaImasabb, nemzelkzi Ieg|aral
kezd svIleni, laIan Iesz meginl vaIami, ami igazsagra es muveIlsegre
hasonIil... de addig!

Kel ev muIlan ugy szid|ak ma|d Ieslen az amerikaiakal, akik a bvIi
knyvekel, fiImekel, konzervekel reank lukmaI|ak, akik l szazaIekkaI
dragabban aruI|ak a Dunamedenceben a gumil es a rezel, minl
GualemaIaban: minl ahogy ma szid|ak az oroszokal.

Ha ez a mai heIyzel megIazuI, a magyar larsadaIomnak vaIaszlania
keII a demokracia es az eIIenforradaIom kzll. Minl 1919-ben... S ahogyan a
magyar larsadaImal ismerem, nem keleIkedem, hogy rmlI es ke|es
bosszuvagylI reszkel kezzeI az eIIenforradaIom ulan nyuI ma|d.
Igy naon a kezere lnek, s akkor visszahuzza,... de akkor mar
meginl veres Iesz a keze. S ezl a veres mancsol megszorilani, aroIazni veIe,
meglanilani a demokracia aIavel mozduIalaira... ez Ienne a feIadal. De en
erre keleIen vagyok. Az eIIenforradaIomban een oIyan kevesse vagyok
ha|Iand cinkos Ienni, minl az idegen halaIom aIlaI reank kenyszerilell
forradaIomban. Ha ez bekvelkezik, eI akarok menni MagyarorszagrI.

87
IgyaIlaIan, eI akarok menni. Meginl ez a honvagy a lenger, IlaIia
ulan. Oll fe|ezni be az eIelel , nem vaIami eII, nem vaIakik miall, vagy
eIIen menni eI, hanem vaIamierl, IlaIiaerl.

IzgaImas kerdes, s mind|obban fogIaIkozlal es nyuglaIanil: miIyen
ers a vaIIasos energia a korszeru nagy mozgaIomban, a boIsevizmusban`
izonyos, hogy van benne iIyen vaIIasos energia is. A visszas, emberleIen,
nem-emberszabasu lnelek, meIyek kiserik, a mdszerek baromi
egyhangusaga es kegyelIensege nem leveszlenek meg, hogy van e
kiserIelben vaIami egy u| vaIIas Ikere|ebI is.

Ma|us derekan, a fagyosszenlek na|ain, 32 fokos kanikuIa. Azlan,
e|szaka, forduI a szeI, reggeIre huvs id. A nalar erlekonl|ail mar nem
Iehel a regi szabaIyok szerinl merni. S., az reg, azl mond|a, forr ma|us ulan
huvs nyar kvelkezik.

Az id|aras meg mindig fonlosabb szamomra, minl minden, amil
lrleneIemnek neveznek. Nem az en kleIessegem, hogy az alombomba
eIIen vedekezzek. De az en feIadalom, hogy hsegben keressem az arnyekol.
IIelmdol keII kiaIakilanom, hogy a kanikuIaban eIni, gondoIkozni,
doIgozni lud|ak. Van egy meleoroIgiai vegzel, ameIy eII a Iegersebb
ember sem lud kilerni.

Minden reggeI eImegyek a haz eIll, ahoI a gyermekbenuIas
aIdozalail aoI|ak. Szszerinl ,aoI|ak, nem ,gygyil|ak, merl gygyszere,
gygymd|a nincs a belegsegnek. Az aoIk kendbe lakarl nyomorek
gyerekekel hoznak, loIkocsin guril|ak a bena Ianyokal es fiukal a kzeIi
Lukacs-frd kenes medencei feIe.
Iz a kzdeIem, egyeIre, megIehels remenyleIen. De mar nem oIyan
egeszen remenyleIen, minl voIl liz ev eIll: a vasld mar alsegilell a
vaIsagos fuIIadas iIIanalan nehany gyerekel, a lornak, frdk mar oId|ak
neha, vaIamennyire a konlraklurakal... mindez meg kozmelikus kezeIes,
vagy aIig lbb, de mar vaIami. Igy keII doIgozni, mindig a slelben es a
remenyleIenben keII laogalni a fenyl, a Iehelsegel. Husz, vagy lven ev
muIva meglaIaI|ak a virus-ferlzes eIIenszerel. S akkor nem Iesz gonoszabb
ez a belegseg sem, minl a himI. Iz a rimiliv magyar gygyhaz is segil
vaIamil ebben a csaknem IalhalalIan verekedesben, ami viIagszerle foIyik a
virus-belegsegek eIIen. Igy naon meggygyuInak a ferlzll gyerekek.
88
Akkor kezddik az igazi robIema: hogyan Iehel az emberekbI erleImes,
emberszabasu, vaIsagos erdekeik szerinl cseIekv eIIenyekel neveIni` Iz
nehezebb, minl minden, amil merenyIelben, belegsegben a lermeszel az
ember eIIen kilaIaIl.

A sk Ieanya, haIa a slrelomicynnek, liz hna|a haIdik a
krhazban. Mil er ez`... Nagyon sokal, liz hnaol.

Kezdem hinni, hogy minden nagy emberi vaIIaIkozas igazi,
Iassumozgasu, de feIlelIen rug|a nem a zseniaIilas, hanem a lreIem.

ChurchiII megirla emIekiralail. Kilun ir. Ionlosan, eIesen,
nyugodlan fogaImaz. ShaflesburylI lanuIl irni es Thomas de QuinceylI.
De neha DickenslI is. IeIdauI egyheIyl azl ir|a, mikor az u| viIaghaboruban
az aIIamvezeles minden gond|a reaszakadl , az eIz lizenegy evben nem
viseIl hivalaIl! csak ugy birla a munkal, ha minden ebed ulan masfeI rara
Iefekdl aIudni az agyba. HangsuIyozza, hogy nem csak ugy IendIl,
ruhaslI, szundilani, hanem Ievelkzll es agybafekdl, igy aIudl, ebed
ulan. MegemIili, hogy az admiraIilas eIs Iord|a is eIlanuIla ezl a | szokasl,
de ez a lengeresz csak fekvszekben ihenl es ez nem az igazi. A Iord a
lanacskozasokon is szundikaIl, igaz, mond|a IeIkiismerelesen ChurchiII,
hogy mindig feIebredl, amikor a fIollarI esell sz, s akkor okos es
halarozoll lanacsokal adoll...
ChurchiII rendkivIi ember. l even al minden ebed ulan masfeI
rara az agyba fekdl es igy vegre csakugyan megnyerle a haborul.

Idkzben lermeszelesen massaI is fogIaIkozoll, ha een nem ihenl
az agyban. Tbbek kzll, soha nem hazudoll. Minden nyiIvanos
megnyiIalkozasanak, beszedeinek, s mosl emIekiralanak is ez a nagy ere|e:
nem hazudik. IIre sem hazudoll, igerelekkeI, a haboruban es mosl sem
hazudik, amikor visszanez. Iz az ere|e. IzenfeII sok husl eszik, vrsborl
iszik es szivarozik, oIyan, minl AngIia, egy muIlszazadbeIi keen, vaIahoI a
NalionaI GaIIery-ben.
Inksd. Igyszer ezl irlam errI az nnerI: ,omba,
viragcsokorban. De mosl inkabb oIyan a nksd, minl egy viragcsokor,
ameIyel bombaba re|lellek. Iz a bomba a viIag, ameIy feIrobbanni keszI, az
egesz viIag egyelIen bomba, ameIynek larlaIma minden, ami sze voIl
vaIaha az eIelben.
89

Rousseau, a genfi francia, mikor megismerkedik a masik
IranciaorszaggaI, meggyuIIi, de a francia irodaIom kesbb kibekili es
megengeszleIi... ,Mcs |cciurcs ccniinuccs ci icujcurs iirccs !c |a ncnc naiicn
ncurrissaicni ncn ajjcciicn pcur c||c... (cciic inprcssicn) |a|anciai |a nainc gcncra|c
quinspirc |air ataniagcux !cs |ranais. Nemcsak Rousseau |arl igy. Mindig
egy francia knyvhz keII menekInm , eIdauI Rousseau knyvehez ,
ha bekel akarok klni IeIekben a francia |eIIem, a francia emberi magalarlas
sivarsagavaI.

Okos es rezignaIl megaIIailas Renan knyveben: egy vaIIasaIail
kiserIeleben a dnl eIem mindig a ,cnarnc pcrscnnc|, a szemeIyes varazs.
}ezus eIszr husz emberl hdiloll meg, |IIehel nem mondoll semmi ,u|al,
Hegyi eszed , mond|a Renan larlaImaban oIyan regi, minl az emberiseg.
De ahogyan mondla... ebbI Iell a vaIIas. Mindig az ,ahogyan-rI van sz, a
hivkneI es a hilelIenekneI.

Irzem, aminl beIIrI egyre hidegebb, merevebb, bezarlabb Ieszek.
Mar nem aIkuszom, nem is vilalkozom. Nem akarok gyzni es nem erdekeI
a masok gyzeIme. Igyszeruen nem akarom lbbe feIoIdani ezl a
merevsegel es bezarlsagol, ami eIszr eIelemben erzem , nem szemeIyes
induIal, hanem kvelkezmeny.

KanikuIa, ma|us kzeen, azlan hel fok, csaknem |eges borzongas.
Igy na LeanyfaIun. A kerl lrusian dus, slelzId, bur|anz.

1620-ban a Ma|usi viragrI eInevezell ha| lbbel is hozoll Amerikaba,
minl kesei sznobok seil. Izek a urilanok, akik fe|szeveI kezkben,
Iilurgikus daIIamokal enekeIve menlek neki az serdnek, eIIlellek oll
vaIamil, ami a WaII Slreel-i kaIzok viIaga aIall es meIIell ma is IegmeIyebb
erleIme az U| ViIagnak: egy ionir-ne hilel abban, hogy van erkIcs es
haIadas. In ludom, hogy nincs, de |Iesik gondoInom arra, hogy van meg
egy naiv ne, ameIy hisz ebben.

90
Nem azl keII feI|egyezni, ami lrlenl, ez oIvashal minden korszeru
u|sag kleleiben. IeI|egyezni, nicri lrlenl az, ami lrlenl` Iz Ienne a feIadal.

IzraeIl, a zsid aIIamol eIismerle Amerika es a Szov|eluni. Az arab
csaalok alIelek az u| aIIam halaral es haborul kezdellek a zsidk eIIen.
}eruzsaIemben harcok duInak, TeI Avivol bombazzak az egyilomi reIk.
Iz szomoru, de kvelkezeles. Hazal nem Iehel a|andekba kani, sem
vasaroIni, a hazal mindig verreI keII szerezni. A ver a habarcs, ameIy egy
haza eIelel megkli. IIyen mufa| a haza, nem Iehel maskenl szerl lenni
rea, ezl igy laIaIlak ki az emberek.
Halszazlvenezer zsid eI az u| aIIamban, ha nagyon szoruInak, eIfer
laIan meg egy miIIi. IzraeI mindig inkabb modeII Iesz, minl aIIam, mikor
husz eszlend eIll oll |arlam, a kezdeli sielseg IendIeleben sem aImodla
senki, hogy a kegyheIyen igazi hazal Iehel eileni a viIag szelszrdoll
zsidsaga szamara. Madagaszkar, GaIicia, minden mas lerIel aIkaImasabb,
minl a SzenlfId. De a zsidk ragaszkodlak a kIasszikus hazahoz, s laIan
igazuk van. Sok zsid nem fer eI oll, de a hagyomany ere|e, az emIekek
megis hazal csinaInak ma|d, a gazdasagi, lerIeli, nemzelisegi nehezsegek
eIIenere, a szenleIl fIddarabbI. A viIag zsidsaga szamara nem ad ollhonl
IzraeI, de minden zsid szamara , akarhoI eI is , nagy ludal, hogy van egy
nemzel, ameIyhez larlozik, s ez a nemzel aIIameIelel eI, eIismerl lag|a a
nemzelek csaIad|anak. A szelszrdoll, meglurl ne IeIekben meginl
egyseges Iehel, nemzeli nludala Iehel, merl van egy kis szigel a viIagban,
ahoI azok, akiklI szarmazik, een ugy nemzelel aIkolnak, minl a nagy es
kis neek mindenll a viIagban.

Meginl gyanusan sokal beszeInek a bekerI, SzlaIin ki|eIenlelle, hogy
a beke fIlelIenI szkseges, slb. In ezl mar nehanyszor haIIollam
eIelemben es nem szerelem haIIani, amikor nagyhalaImak szvivi a bekerI
beszeInek. A beke oIyan, minl az if|usag, vagy az egeszseg: mikor beszeI az
ember rIa, mar vaIahogyan ba| van veIe.
IIhiszem, hogy az oroszok es az amerikaiak minden idszeru
kerdesben megegyezhelnek. Csak egyel nem hiszek: hogy megegyezhelnek
a korszeru fegyverkezes konlroII|anak kerdeseben. A si tis paccn parc |c||un
iskoIaknyves igazsaga ma is vaIsag. A szov|el een ugy keszI, minl az
angoIszaszok, a nyugaliak, s mosl mar nekik doIgozik az is, ami a |aan es a
nemel hadiiarbI megmaradl. Ha luIfegyverkezik a szov|elel, laIan megaII
vaIahoI ez a verseny es beke Iesz... De a lrleneIem eddig nem ezl lanilolla.
MegfigyeIlem, hogy van egyfa|la uos, vagy feIig-uos ember, aki
mindig a mindenkori halaIom birlokosaivaI vacsorazik.

91
ChurchiII megIe ember. Mosl kiderIl, hogy aIneven
kezmuveszeli di|al nyerl: egy angoI kiaIIilasra bekIdll la|keeil eIs
di||aI |ulaImazla a |ury. ,KInsen a meIykekel szereli... ir|a a sva|ci
u|sag.
Ugyanebben a Iaban oIvasom ChurchiII beszedel, meIyel az osIi
egyelemen mondoll, amikor diszdoklorra avallak. Vigyazni keII, mondolla,
hogy a szakemberkezes ne bulilsa eI az emberisegel, ne legye egyoIdaIuva
a muveIlsegel. Csaknem azl mondolla, hogy a szakember almenel egy
barom es egy szereI kzll. KveleIle, larlsak eIevenen az emberek IeIkeben
a humanirak iranli erdekIdesl.
Mas a heIyzel a lermeszelludomanyokkaI. Izl a neveIesi szeIIemel
heIyesIi ChurchiII. Hugh CeciI szaval idezle, aki azl mondolla, a
lermeszelludomany igazaban nem mas, minl ,megorganizaIl kivancsisag.
KIns ember. Lehel, hogy szociaIis kerdesekben mar nem Ial
egeszen liszlan, de emberi es szeIIemi kerdesekben leI|esen liszlan Ial. A
szazad uloIs ubIikus nagy embere.

Igy nagy, vaIIasi energiavaI lIlll koreszmenek mindig |eIIemz|e a
versenylars, minl a kereszlenyseg egyik erlekmer|e es versenylarsa voIl a
Milhra-kuIlusz. Csak irlzalos kIcsaasokkaI ludla Iednleni.
Ma nem Ialok sehoI iIyen versenylarsal a divalos koreszmek meIIell.

T. beleg, izIeli gyuIIadasa van, de azerl rendeI, fuzben, rendeIes
ulan eIeg |kedvuen maszkaI a szobaban. IImond|a, hogy deIulan sokal
keresell. A enznek csodaIalos lheraikus ere|e van, ezl gyakran
megfigyeIlem. A |csung IegaIabb ugy gygyil, minl egy urolroin-oIlas.

Lehel, hogy Iura mosl esik al a gyerekbelegseg hascsikarasos, Iazas
idszakan, ameIyen az IgyesIl AIIamok 1780 krI kinIdla al magal,
mikor a lagaIIam-|eIIlek nagy, arlikuIaris eIIenzesek Iekzdese aran
egyezlek csak beIe a nagyobb egyseg eszme|ebe es eInyeibe. Amig Rhode
IsIand, vagy SzIovakia megerli, hogy a heIyi energia is lbb Iesz, ha egy
kzs aramleIe laIaI|a... ehhez id keII. Iura kis es nagy neei mosl
megoId|ak ezl a Ieckel.

Az reg ChurchiII a lanilmeslere ennek a nehez Ieckenek: ide-oda |ar
Iuraban es feIemeIl mulalu||aI oklal|a a kis es nagy konlinenlaIis
92
neekel, hogy | Iesz ide|eben vizsgazni a kor nagy vizsgalargyabI, az
Iurai IgyesIl AIIamokbI.
A nebuIk magoInak es dadogva feIeInek..., de ChurchiII nem farad eI.
Sa|nos, helvenharom eves. Is nincs senki, aki loIhalna az eIkvelkez
idben, ha egyszer megun|a a sok szivarl. (Mosl di|al nyerl, aIneven keekel
kIdll egy angoI kiaIIilasra.) A Neue Zrcher Zeilungban nvekv
eIragadlalassaI oIvasom a masodik viIaghaboru eIzmenyeirI es
lrlenelerI iroll emIekiralainak foIylalasail. Remekir, egy szban.
IImond|a, hogy RibbenlroaI 1938. marcius 12-en esle laIaIkozoll uloI|ara,
egy esleIyen, meIyel ChamberIain adoll a lavoz nemel nagykvel
liszleIelere. Vacsora kzben ludla meg ChamberIain, hogy a nemelek
bevonuIlak Auszlriaba... Ribbenlro csevegell, minlha fogaIma sem Ienne
semmirI. ,Izen az eslen Iallam uloI|ara Ribbenlro ural, mieIll
feIakaszlollak ir|a ChurchiII.
Azlan, almenel neIkI, masrI beszeI.
Az emIekiral oIvasasa meggyz arrI, hogy az amoraIis agresszikal
nagyon nehez amokful vaIIaIkozasaikban megaIIilani, de a moraIis akaral,
nagy beIs es kIs eIIenaIIasok Iekzdese ulan, vegI is ersebb, minl az
erszak. Az amokful agresszi kezeben mindig oll viIIog a fegyver, a
moraIis szandeknak sok idre van szksege, amig akaralabI agyul es
reIgeel lud csinaIni. De az en eIelemben masodszor a vedekez,
moraIis akaral Iegyzle az agresszil... csak masodszor` Mosl meginl errI
van sz es az reg ChurchiII arnyeka meginl eIeven a viIagban.
Az angoIok nem angyaIok, hanem emberek, leIe gggeI, kazsisaggaI,
aIamuszi luIa|donsaggaI, kegyelIenseggeI. De az egesz angoIsag vaIahogyan
feInll, lud|a a cseIekedelek kvelkezmenyeil, ismeri az emberi lermeszelel
es szamoI mindezzeI. Tbbel nem lehel egyen, sem nemzel.

,Ma|d |n egy iIIanal mond|ak. De een ez nincs, ez a iIIanal.
Csak iIIanalok vannak, vegleIen sok iIIanal es mindegyik eI|n es
mindegyik eIvisz vaIamil. Nem a iIIanalra keII varni, hanem nagy erveI es
nludallaI eIni a iIIanalokban.

efe|ezlem a IroyIen-klelel, ameIy 1660-lI, a NakiraIy
lrnraIelelI 1783-ig, az IgyesIl AIIamok megaIakuIasaig ad hirl az
emberi lrlenelrI. Az abszoIulizmus idszaka nem voIl medd korszak: az
ember megismerle es birlokaba velle a fId nagy lerIeleil, szerzelesek es
kaIandorok feIlarlak az eIel Iehelsegeil Indiaban es az IgyesIl AIIamok
lerIelen, a nagy kereskedeImi vaIIaIkozasok, minl a Nyugalindiai Tarsasag,
aIIamokal aIailollak, s csodaIalos gazdagsaggaI Iobbanl feI a nyugali
szeIIem egyik Iegragyogbb idszaka: MoIiere, IascaI, Diderol, Nevlon,
VoIlaire, Leibniz, Rousseau, ach, HndeI ide|e ez... mar Goelhe ide|e is, de
93
meg nem leI|esen az. La RochefoucauId is alvonuI a szinen, s mennyien
meg!... Nagy Irigyes es a sanyoI rksdesi haboruk meIIell huszezer
ha|l eil mar a viIag, ebbI 16.000 a hoIIandusoke... S minden mgll
viIIdzik es mora|Iik a forradaIom.

Heber nyeIven az aIamizsna (sc!aka) egyerleImu az igazsaggaI...
,Cciaii |c ricnc qui, sur icuic |a |ignc, ciaii sacrijic. || cniraii pcu !c ricncs !ans
||g|isc... ir|a Renan es mindenkeen bizonyil|a, hogy a kereszlenyseg
mar a II. szazadban ludalosan bomIaszlolla a rmai birodaIom |ogi,
larsadaImi, gazdasagi es kalonai szerkezelel. Sz sincs arrI, minlha ill
hoIdkros marlirok csak azerl kzdllek voIna, hogy ,az orszaguk ne e
viIagrI vaI Iegyen. Az egyhaz mar ebben az idben fIdi halaImal akarl,
roIelar-Iazadas voIl, viIagi ceI|ai voIlak.
,Mais |a tic nunainc csi suspcn!uc pcur ni||c ans... ir|a, laIan
luIzassaI, Renan. Nem az emberi eIel sznl meg ezer ev ide|ere, hanem egy
gazdasagi es halaImi rendszer. Ami kvelkezik, nem egeszen slel, a
kzekorban kIns lzek arazsIanak es rendkivIi fenyek viIIognak. A
enzzIel, minl a zsidknak alhariloll, megvelell fogIaIkozas, csakugyan
alaIakuIl a kzekorban, kesbb u|ra feI keIIell laIaIni, egeszen neIkIzni
soha nem Iehelell, uzsora neIkI nincs larsadaIom, egyik rendszer a enzzeI
uzsoraskodik, masik az emberi munkaerveI uz uzsoral... A kereszlenyseg,
e ugy, minl ma a kommunizmus , s ez a kiserlelies anaIgia erdekeI
ebben az oIvasmanyban ,...jui, atani icui, unc inncnsc rctc|uiicn cccncniquc.
Izl nem Ial|ak ma sokan mindabban, ami lrlenik. Ahogy Marcus AureIius
es fiIozfus aIIamferfi munkalarsai szamara nem voIl mas a kereszlenyseg,
minl barbar, keIeli rendri gy.
Renan meg hiszi, hogy ,az emberiseg vegs es Iegfbb ceI|a az egyen
szabadsaga. Ma is hinne, ma is Ieirna ezl`... In hiszem es Ieirom, de miIyen
aron!...

IorradaImi idkben az igazan eIIenszenves aIak nem a forradaImar,
aki vegre is akar vaIamil , emberi mdon, lehal Ieglbbszr korreklen,
luIzollan, emberleIenI , de lud|a, mil akar`... IIIenszenvesebb az ulilars,
aki a nemzelmenlesl egybekli a buzg es galIaslaIan vagyonmenlesseI.
Nincs az a arl|eIveny, ameIyel nem ha|Iand kiluzni, nincs az az eIv, amil
nem ha|Iand eIismerni, vagy meglagadni, hogy megmenlse az aIIasl, a
|vedeImel, a hazal, az aranyal. Kzben sundil es sandil az eIIenforradaIom
feIe is, sugvan, hogy amil csinaI, nem szinle, iIIelve csak az szinle az
egeszben, hogy meg akar|a menleni az aIIasl es a vagyonl. Iz a lius ma mar
nem szrvanyos. Inkabb az a masik fa|la szrvanyos, aki ha|Iand
vaIamiIyen, akar IegcsekeIyebb, aIdozalol hozni meggyzdeseerl.
94
Minderre Iehel vaIIvonogalva feIeIni: ,IIyenek az emberek... Hal
moslanaban vaIban iIyenek. De nem voIlak mindig iIyenek. Igy fialaI
orvos mond|a, miIyen aIdozalkeszen vaIIaIlak huszonl ev eIll IrdeIyben
csaIados emberek a nyomorusagol, merl nem akarlak Ielenni a romanoknak
a husegeskl... Ma IrdeIybI is azl haIIom, hogy a nyomorgaloll szekeIyseg,
feIeImeben es nyomorusagaban, Ieghusegesebb kiszoIgaI|a a ,nei
Romanianak mohbb es buzgbb, minl a romanok. Igy emberIl ide|e
aIall, kel viIaghaboru irlzalos csaasai ulan erkIcsi kerdesekben a
larsadaIom minden galIasa megsznl. A rohyIaxis meghosszabbilolla az
emberiseg eIelel, eIszaorilolla a lmegekel: az ember ma, lesleben, sokkaI
egeszsegesebb, minl szaz ev eIll. De IeIkeben es erkIcseben nyomorek.

Regen voIl iIyen dus, husos a ma|us, minl e helekben. A lermeszel oIy
serlelIen kznnyeI bur|anzik az emberi lervek fIll, minl a Iianok egy
serdben egy eIuszluIl aszlek, vagy maya faIu kunyhi es mukincsei
fIll.

Az id|aras, a kozmikus heIyzel IegaIabb ugy megszab|a lavIalunkal a
mindennaok emberi heIyzeleihez, lerveinkhez, krnyezelnkhz, a
viIaghoz vaI viszonyunkhoz, minla belegseg, a gond, vagy a nyomorusag.
Nem vagyunk lkeIelesen meslerei akaralunknak es hanguIalainknak: ne is
akar|unk azok Ienni, merl ez az erIkdes fIsIeges es nevelseges. Ami
legna lragikusnak Ialszoll, ma, reggeIre keIve, lermeszeles es kzmbs.
Mierl`... A meleoroIgus IegaIabb oIyan megbizhalan lud erre vaIaszoIni,
minl a gynlala, vagy az orvos.

efe|ezlem Renan ,Marcus AureIius-al. Igy kIns IeIkiaIkalu,
messiasvar korban szereel igenyI, lragikus vegel erl zsid hivei
eIindilanak egy mozgaImal, ami sokaig liszlan zsid mozgaIom, s kel
evszazaddaI }ezus haIaIa ulan meg mindig rendri gy a rmai
birodaIomban , de szaz evveI kesbb mar gazdasagi es larsadaImi
forradaIom Iesz ugyanebbI a mozgaIombI, kereszlenyseg Iesz beIIe es
megdnli a irodaImal. Ami a knyvben idszeruen erdekes: az id
mozgasa egy eszme kihalasaban. Kelszaz, haromszaz ev keII, amig egy
koreszme larsadaImi alleleIeiben lainlhal vaIsag Iesz.

Az egyenIeles vonaIvezeles: ez a keesseg, ameIyhez a magyar
larsadaIomnak nincs ide|e, sem aIkali keszsege. Nem gyorsilani id eIll,
95
nem Iassilani az akadaIyok eIll... ezl csak az angoIok lud|ak. NaIunk,
nagyon rilkan, egy-egy ember.

Irom a ,}udil... es az ulhang-ol. ,Az igazi befe|ez reszel. Neha
ludalos Iesz, mil csinaIok es szedIesl erzek, minl aki az rveny, vagy a
leboIy fIe ha|oI.
IraszlaIfikomban a kvelkez befe|ezell keziralok hevernek:
,Harminc ezslenz, azlan a ,SzabaduIas, a ,ViadaI, egy klel
eIbeszeIes, egy klel vaIogaloll u|sagcikk, ez a naI... s mindez a
meg|eIenes, vagy a kzeIi meg|eIenes minden remenye neIkI. I
keziralokhoz sorakozik mosl a ,}udil... es az ulhang.
Meg evekbe leIhel, mikor meg|eIennek, ha ugyan egyaIlaIan
meg|eIennek vaIaha ezek a keziralok. Magyar irodaIom ma nincs, oIyan az
irodaIom, minl egy res baIlerem, ameIyel ha|naIban kisrlek... Ibben a
hideg, res leremben |arom a lancol, en es nehany lancos, maganyosan,
IalhalalIanuI.
Irsebbnek Ienni, minl a munkam feIleleIei. Irsebbnek Ienni, minl
az anyagi vegzel. Minden IeIki szandekol es erfeszilesl alemeIni a masik
id, a szemeIyleIen id lerfogalaba.

Megerlem, ha vaIaki forradaImar. Megerlem azl is, ha vaIaki
eIIenforradaImar. Amil nem erlek es nem szerelek , ha egy
eIIenforradaImar aIIandan larl|a a lenyerel es |ulaImal, keszenzl,
kilnlelesl es eIismeresl ker a forradaIomlI. Moslanaban lbb iIyen
|eIensegel Ialok.

Igy rendrliszl, aki a kommunisla budaesli rendrfkailany
krnyezeleben szoIgaIl, meseIi, hogy ez a |oviaIis, borissza svab , aki
kelsegleIenI rendel leremlell kzbizlonsagi szemonlbI az oslrom ulan
udaeslen , sa|al vaIIomasa szerinl azerl menl eI a sanyoI
oIgarhaboruba harcoIni, merl nagyon unla mar Oroszorszagban a feIesegel.
}eIenlkezell a vrs brigadba, merl unla az asszonyl , s azl hiszem, ez a
IeIki molivum nem is oIyan rilka forradaImarok eIellrleneleben, minl hinne
az ember.

Magyarorszagon kel er merkzik ma: a kommunislak es a kaloIikus
egyhaz. Meginl egyszer szemlanu|a vagyok a nagy, rk ernek: a
maleriaIis er lehelelIen a fIlelIenI kvelkezeles sriluaIis erveI szemben.
96

A magyar irodaIom oIyan ma, minl egy res baIlerem, ha|naIban,
viharos, szenvedeIyes e|szaka ulan: konfelli, szemel, Ielaosoll
viragkoszoruk hevernek az res csarnokban, ahoI kzmbsen srgel egy
lakaril venasszony, az id.

Van a munkaban egy kszb, ameIyen luI a szakadek, a semmi
kvelkezik... nagyon nehez erzekeIni, mikor Ieell az ember erre a
kszbre` A szeIIemi munka leIe van iIyen szakadekokkaI.

UloIs idben rilkan erzell gynyruseggeI oIvaslam CharIes Morgan
regenyel, a ,Tkrke-el (Iorlrail in a mirror). Morgan nehezen
megkzeIilhel ir. AngoIsaga, modorossaga, kIncsege sokaig inkabb
eIulasil|a, minl vonzza az oIvasl. ,Az ulazas, a ,Lang nyuglaIanil es
nem leI|esen harmnikus emIekel hagyoll bennem. De ez a knyve a
IeliszluIl, a remekmuvek egyszerusegeveI csiIIog, csodaIalos aIkolas. Igy
reg fesl beszeI if|u korarI , s nehany oIdaIa a knyvnek oIyan, hogy
szivdobogva ludlam csak oIvasni, minl mikor az egyszeriveI, s soha-vissza-
nem-lerveI, a csodaIalossaI laIaIkozik az ember. Igy lizenheleves fiu
eIszr eszmeI a szereIem es a muveszel nludalara: l oIdaI, s minl egy
Drer-ra|z, a leI|es sors benne van a sorokban.

OIvasmany: Vrsmarly, DeIszigel.
Szerb AnlaI oslhumus |egyzelknyve, ,A varazsI eIlri aIca|al
figyeImezlel, hogy nem oIvaslam Vrsmarly lredekel, a ,DeIszigel-el.
Szerb AnlaI knyve keIIemes. Az ir keIIemesen muveIl, amil mond, nem
harsog es nem modoros, keIIemesen szereny. Ionlosan a vonaIon ir, a
|eIenlekleIen es a |eIenlekeny kzll van minden eszreveleIe, s a md is,
ahogyan beszeI laaszlaIalairI es lIeleirI.

OIvasni keII a DeIszigelel, a ZaIan fulasal, az Odysseial, amig leI|esen
beidegzem a hexameler IeIegzelveleIel, merl Iehel, hogy nekikezdek egy
naon ,Az uloIs ileIel-nek. Mar ugyis mindegy minden... haI|unk meg
szeen! ,MeglanuIni nem Iehel ezl a versmerlekel, sem ludalosan
skandaIni. OIy reg Iehelek, minl Homerosz, akkor sem ludom a fe|emmeI,
mierl dakliIus, vagy sondeus az eIs negy, mierl csonka lrochaeus a
halodik, s mierl vag beIe a harmadik Iab ulan az eIs szlagba a sormelszel,
97
iIIelve, mierl nem vag neha beIe`... Izl nem Iehel ,ludni. IzzeI csak
aImodni es IeIegezni Iehel, ahogy a szivdobogasal sem ,lud|a az ember.
izonyos, hogy Homerosznak, ha eIl vaIaha, fogaIma sem voIl a
hexamelerrI.

AIlaIaban... mikor ,lud|a az ir a mufa|al` Csak, amikor oIvas. Iras
kzben nincs ,mufa|. MegIehels onlosan ismerem a regeny mufa|al,
oIvaslam es Islen bocsassa meg, irlam is nehanyal... de soha, amikor a
keziralair fIe ha|oIok, nem |uloll eszembe, hogy mufa| is van a viIagon, s
ennek regeny a neve! IgyelIen irodaImi mufa| van, ameIyrI iras kzben
nem Iehel eIfeIedkezni, ameIy arancsoIan, kveleIz igennyeI beIeszI a
munkaba: a drama. Oll, dramairas kzben, a mufa| arancsoI, nem az ir.

H. lanar meghiv vacsorara. A Svabhegy lveben Iakik. ecsngelek a
kerli kaun, kel dhs uIi rohan eIem, egyik meghara|a a lerdem. IIszr
eIelemben haraoll meg kulya. Iz a naihir-szeru baIesel fIderil. Mindenl
meg keII erni, az eIelben es a vaIsagban, meg a kulyaharaasl is.

Szamomra a SvabhegybI mar soha nem Iesz Szabadsag-hegy.
izonyos koron luI az ember skel es erzekelIen minden u|ilas iranl.
Szamomra a szabadsagbI sem Iesz mar soha koIIeklivilas, a munkabI nem
Iesz munkaverseny es az irodaIombI nem Iesz soha oszlaIynludalos
szeIIemiseg.

A hexamelerreI nem |ulok messzire... oIyan ez a vaIIaIkozas, minlha
anceIos ruhaba Ilznek, s iIyen csrg |eImezben |alszanek eI egy belanuIl
|eIenelel! TaIan Vrsmarly nem erezle |eImeznek a kIasszikus versformal...
ez Iehelseges. De az en szamomra ez a kiserIel mar meslerseges, szinlelIen.
Ha megirom az ,eosz-l, az ,UloIs ileIel-el, egeszen u| versformal
keII feIlaIaInom hozza. Igy formal, ameIy bioIgiaiIag eIevenebb, minl a
hexameler, uhabban es eIbben eIfer benne, amil mondani akarok.

OIvasmany: Rousseau, Ccnjcssicns, Iitrc V||. Is Rakczi Ierenc
|n|ckiraiai.

98
Nem Iehel a franciakkaI megbekIni. k okozlak a Iegfa|daImasabb
csaIdasl a viIagnak, kazsi rvidIalasukkaI, |eIIemleIen es gyava
lehelelIensegkkeI. Is mosl, mikor a ,gyzles-l |alsszak, kidIIeszlell
meIIeI, szanaImasabbak, minl mikor a nemel csizmak laIal nyaIlak.

Iben gubal, diklaluran diklalural csereIni nem erdemes. Meg oIyan
lavoIi, uliszlikus ceIok miall sem erdemes, amiIyenl vegI is minden
diklalura megcsiIIoglal... A demokracia, a szabad veIemeny-nyiIvanilas
lkeIelIen mdszereiveI, meg mindig erdemesebb eIelforma marad, minl
akar az eszmenyi diklalura.

Amire nehezebb feIeIni: keII-e a demokracia a lmegeknek` Az
angoIoknak, eszakiaknak keII. De Amerika lmegeinek, az oIasz
lmegeknek, s az oroszoknak`... A magyarnak bizonyosan nem keII.

H. mosl |ll CsehszIovakiabI. Iz a nyugalian-demokrala aIIam
nehany hna|a leI|esen IezIIll, a korruci minden eIkezeIesl feIImuI, a
kommunisla vezelk lehelsegleIenek, aru nincs, ennivaI szuksen, a enz
erlekleIen. Igy ev eIll ez az orszag meg viragzoll es modeII|e voIl a nyugali
demokracianak. Izek a bomIasi foIyamalok gyorsak.

Knyvna. Negy eve az eIs knyvna, ameIyhez semmi kzm, nem
|eIenl meg knyvem es nem aIIok ki a salorba. UloI|ara 1944-ben maradlam
eI a knyvnarI. Minden kiserleliesen ismelIdik.

Mahoz egy evre nagy enyhIes Iesz a szov|el es az angoIszaszok
viszonyaban: minden Ienyeges kerdesben engednek ma|d az oroszok, ez mar
nem |sIas, hanem lainlhal vaIsag. Termeszelesen az oszlrak
aIIamszerzdesl is megklik, a szov|el akkor kivon|a a dunai lerIelrI
csaalail, kerdes, mi Iesz Magyarorszagon es CsehszIovakiaban` Iz nem
oIyan bizlos keIel, minl sokan hiszik. IgyfeIe Nefronl marad a heIyen
mindennek, ami ill ma vaIsag... ez a Ieglbb, amil remeIni Iehel.

99
TaIan megsem veIelIen, hogy nem akadl egyelIen ir Nyugalon ,
irra gondoIok, lehal nem lehelseges loIIforgalra, hanem oIyan irkra, minl
HuxIey, Gide, Mauriac, Sheridan, MansfieId, Morgan, DuhameI, Thomas
Mann , aki odaaIIl voIna hilel lenni a hilIerisla, vagy a kommunisla
diklalura meIIe.

Magyarorszag agrarorszag... es megis, a gyarak, zemek, bankok
aIIamosilasa sokkaI meIyebben, eIesebben vag a nemzel husaba, minl a
fIdreform. A fId nem |ulhal vissza lbbe a regi luIa|donosok kezebe, de a
feIoszloll birlokrendszeren beII az orszag meg visszaiIIeszkedhel a nyugali
gazdasagi rendszerekbe. A gyarak, bankok aIIamosilasa az a szakadek,
ameIyen luI nem laIaIkozhal a magyar rendszer a NyugallaI.

Le keII szokni mindenrI, ami ,szere, ezl gyIom, nem is
eredmenyleIenI. Meg keII lanuIni nevleIenI irni, vagy een csak annyira
|egyezni azl, amil irok, minl egy kzekori aszlaIos a szekel, vagy az aszlaIl,
meIyel faragoll.

IeInek a szegenyseglI. HidegIeIsen, Iudbrzve beszeInek a
szegenysegrI, minl a belegsegrI. Igazuk van, az is: a szegenyseg egyfeIe
belegseg.
UgyanazzaI a figyeIemmeI keII fogadni, minl a szereImel, vagy a
belegsegel.

IeIrankenl masl mondanak, masl remeInek. Ma|d az amerikaiak.
Ma|d az oroszok. Ma|d az alom. Ma|d a forradaIom.
Mi Ienne, ha mindenki befeIe nezne egy naon` Nem kivIrI remeIne
a ,megoIdas-l, hanem beIIrI` KeIelen lud|ak ezl. Igy kinai nem var
semmil az amerikaiaklI, sem az oroszoklI. Csak beIIrI var vaIamil. Is a
lermeszellI.

CsodaIalos bor esle, budan: enyhen manduIaizu, kisse kesernyes, s
megis edes, falyoIos, suru bor. A lavaIyi forr sz minden edessege benne
van, s mosl, reg korara, kiad|a ere|el, minl az okos ember, lven es halvan
kzll.
100
A Na van benne, az regislen: HeIios, SoI, HeIiogabaI... Dadog
nyeIven keresem a bor igaz nevel.

Az uszodaban Ik, a naon. HaIIgalom a csobog vizel.
GondoIkozom. Izen a nyari reggeIen megIehels erveI gondoIkozom:
IegaIabb oIyan erveI keII gondoIkozni, minl ahogy a na fenyIik, a viz
mozog, a fa es a afrany eI. A gondoIkozas az ember lermeszeles
erkife|lese. Minden mas csak szkseg.

Igy nemelorszagi oIvasm ir|a, hogy az ollani huszonlevesek
egyaIlaIan nem ismerik Thomas Mann nevel. UlanaszamoIlam: aki ma
huszonleves Nemelorszagban, kiIenceves gyerek voIl, amikor HilIer alvelle
a halaImal. Knnyen Iehelseges, hogy az iIyen nemel soha nem haIIolla a
Iegnagyobb eI nemel ir nevel.

R. Mosl lvenkiIenc eves. Tiz evveI idsebb, minl en. Azl mond|a,
riasi a vaIlozas lven es halvan kzll, semmihez nem Iehel hasonIilani:
ebben az eIelkorban minden mas, minl amil negyven es lven kzll eI al az
ember, minden ,mas, de oIyan aIaosan mas, ahogy soha nem is kezeIlk.
Iz vaIszinu, igaz, nem szabaIy, en negyven es lven kzll nem
eszIeIlem semmi u|al, minden oIyan voIl, minl ami harminc es negyven
kzll. Minden keessegem ludalos, vaIamiveI fegyeImezellebb, minl voIl
liz ev eIll: laIan ennyi a kInbseg. Igaz, a nagy nyuglaIansag ide|e eImuIl,
ludok varni, nincs hianyerzelem, s nem kinoz a feIeIem, hogy eImuIaszlok
vaIamil.

Rousseau. Is ChurchiII emIekiralainak foIylalasa. ChurchiII arra lanil,
hogy feIeIs heIyzelben nem eIeg |I ludni a Ieckel, a Iegnehezebb feIadal
aladni akaralunkal a vegreha|l szemeIyzelnek.

Az amerikai hadgyi kIlsegveles erre az evre hal es feImiIIiard
doIIarl szavazoll meg a szarazfIdi es Ieggyi hadsereg ceI|aira. A
lengereszeli bdzse ebben meg nincs benne, kIn largyaI|ak.
Iz az sszeg szazszorosa a leI|es magyar bank|egyforgaIomnak. Iz az,
amil egyelIen halaIom sem bir vegleIenI, meg Amerika sem. VaIahoI ill
ugrik minden, ami robIema a viIagban.
101

Az amerikai magyar zsidk egy resze , ide|eben kivandoroIl
u|sagirk, fiImesek, egyfeIe szeIIemi munkalerIelen nyzsg aIne s
nehany hozza|uk hasonI emigrans kereszleny azl a vadal ler|eszli rIam,
hogy naci voIlam, HilIerl dicsil irasokal lellem kzze, egy kvel fu|lam a
fasiszlakkaI. MindebbI egy sz sem igaz, egyelIen sor irasomal,
nyiIalkozalomal nem ludnak soha bizonyilekuI feImulalni.
MindebbI csak annyi igaz, hogy nem vagyok zsid, hanem
kereszleny es magyar. S a lele|ebe vaIszinuIeg lehelseges is vagyok, vagy
voIlam. Izl nem bir|ak megbocsalani. De a fasiszlakal soha nem szoIgaIlam,
minden mdszerkel es szemonl|ukal eIileIlem, een ugy, minl ahogy
eIileIem a kommunislak mdszereil es szemonl|ail. Vedekezni nem
erdemes e vadak eIIen. Megis, azl hiszem, a zsidsag nagy aIlaIanossagban,
San IranciscolI Moszkvaig, lrleneImenek egyik IegveszedeImesebb |alekal
|alssza, amikor koIIekliven vadal emeI mindenki eIIen, aki nem zsid. Igy
naon ludalosil|ak ezl az emberek. Tragikus na Iesz.
De bosszul akkor sem akarok.

HoIdvaIlozas, vihar. A fak Iomb|al ugy nyggeli a nyugali szeI, minl
dagaIykor a lenger huIIamail. }unius eIe|en rilka lnemeny ez az szi vihar.
A szeI vad zugasal haIIgalom es oIvasom az u|sagban, hogy az
amerikai keviseIhaz huszonnegy ra aIall megszavazla az idei kalonai
kIlsegveles lengereszeli kiadasail is, harom es feImiIIiard doIIarl. A
szarazfIdi es Iegi kIlsegvelesseI egyll ez mosl mar liz miIIiard doIIar,
ennyil kIlenek fegyverre ebben az evben. Kel na aIall szavazlak meg ezl
az sszegel.

Nagy vihar zug idebenn is, az egyhazi iskoIak aIIamosilasa krI. In
feIlem minden gyermek IeIkel allI a sivar szeIIemlI, ameIy a kommunisla
iskoIabI arad. De nem ludom heIyeseIni a aok befoIyasal, mikor azl
haIIom, hogy a magyar lanilkezk helven szazaIeka egyhazi kezen van.
Izek a lanilkezk nem neveIhelnek lanilkal, akik az u| viIagkere
keszilik eI a gyermekekel... Mindig a kzeen van az igazsag: a Iaikus
iskoIa |, ha nem hal|a al viIagnezeli eIfoguIlsag. A aok neveI|enek
hivkel, de a Iaikus iskoIa ne Iegyen kaszarnya, ahoI |anicsarokal neveInek.

Az budai ThaIerneI, ahoI eslenkenl borl iszom, szoIgaI egy uos
cseIed. MadarmeIIu, uos, nyomorek. HanglaIanuI |arkaI az udvaron es a
snlesben a iszkos lanyerokkaI, mossa a oharakal. TaIan harminc eves.
102
VaIamiIyen lorz ni csinossaggaI Ilzik, ha|al kiIoknizza, liszla bIuzl viseI
esle, mikor a vendegek erkeznek. Nem n, aIig ember. Iuos szoIgaI.
Iz a sors, bezarlsagban, aIkali vegzeleben, IegaIabb ugy sors, minl
minden, amil az emberek egymas eIIen kiagyaIhalnak. Iz a uos szoIgaI
is eI. Nem csaIadlag, nincs krIlle semmifeIe emberi kacsoIal. Csak a
szoIgaIalban eI. Neha mosoIyog, a uosok es nyomorekok haIvany, nagyon
finom mosoIyavaI, ameIyen egi udvariassag viIagil al. Mar csak az iIyen
embereken erezni az emberil: a muveszeken, a nyomorekokon, a
szegenyeken.

MarshaII es Truman verik az aszlaIl. De egyaIlaIan nem bizlos, hogy
azerl verik, merl eI akar|ak uszlilani a Szov|elunil. Lehel, hogy lilokban
szerelnek megmenleni a Szov|elunil. Kel viIaghaborubI lanuIl mar annyil
a viIag, hogy okosabb megmenleni az eIIenfeIel, minl megsemmisileni. Igy
gyzeIemmeI lbb, de egy fogyaszlvaI kevesebb... ez a merIeg rossz. Innyil
laIan mar lanuIlak.

Nem Ialok semmifeIe vegs ceIl ebben az akadaIyversenyben,
ameIyen al keII ugralni, hogy vaIamiIyen nyugvonlra |usson az eIel: a
kommunislak, a hazai es kIfIdi aIzsidk, a hallerben gyIekez fasiszlak...
ez mind eIIenfeI. Is kzben eIni. Is doIgozni. Is megeIni. LehelelIen
Iakasviszonyok kzll, egyfeIe koncenlracis laborban, ulazasi, szabad
veIemeny-nyiIvanilasi Iehelseg neIkI irnak es embernek maradni. Is
negyvenkiIenc eves vagyok.
Iz a vaIsag. De soankodni megsem szabad. AkadaIylI akadaIyhoz
vergdni, de soha nem soankodni. Is nem kerni segilsegel, senkilI. Meg
azl is, ami |ar, csak md|avaI es feIleleIIeI fogadni eI. Is irni, uloIs
iIIanalig, minl a rgeszmes. Is hinni abban, hogy megegyszer Ialom ma|d a
viIagol, ulazok reIgeen a ermudakra. Is az embereknek meginl Iesz
haIIasuk es erleImk. Nem rossz fa|la az ember, csak nagyon nehezen erli
meg erdekeil.

A uos Ieany gazda|a fenyesre suvikszoIl, magasszaru ci|el viszi
al a kocsmaudvaron. A cil ahilallaI viszi, meIIehez szoril|a, kIns
mosoIIyaI. A szoIgaIal es a nyomoreksag lilokzalos, buvs mosoIya ez.

103
A kocsmaaszlaIhoz fialaI hazasar leIeszik , munkasok, a ferfi
iIIedeImes es muIya , s egy |obb iarosfeIe, szemveges, eskenyes. Izl
mond|a:
}v helen keel feslek. ekIdm egy larIalra, ide, az IskoIa ulcaba.
Akkor okIeveIel kaok, hogy muvesz vagyok. Ha okIeveIel kaok, a keeim
liz ev muIva mar sokal ernek. Igy aklol feslek ma|d es egy orlrel. A
muveszeknek larsadaImi nexusra van szksege. Lefeslem a harmadik
kerIeli keviseI feIesegel. Haromezer forinlol kerek ma|d a keerl. Nekem
nyoIcvanba Iesz, vaszonnaI. A lanarom, asiIides (ki Iehel az`...) minden
evben kId egy keel kIfIdre, HoIIandiaba, Sva|cba, azl megveszik
nyoIcvanlezer forinlerl, abbI gond neIkI megeI. Illhon nem keIIenek a
keei. KIfIdn kakod|ak... Minden hnaban eIadok egy aklol, vagy
orlrel haromezererl, abbI |I megeIek. Igaz`...
A hazasar ahilallaI haIIgal|a ezl a barmol. Is nem IehelelIen, hogy
minden ugy Iesz, ahogyan mond|a.

Icselri. Az u| magyar eIIenforradaIom eIs levekeny iIIanala.
KiszamilhalalIan, hova biIIen minden, ha egyszer az induIalok, a feIgyuIl es
dagad szenvedeIyek meglaszil|ak a magyar corusl`

DeIulan T.-neI, fnn a kis hegyi hazban, ahoI liszleIelnkre, a szeIes,
hideg |uniusi vasarnaon, begyu|lollak a kandaIIba, s amig a meIeg kaIyha
varl rank, egy szikra feIgyu|lolla a bulorok egy reszel. A lzel eIoIlollak,
hideg fslben Ink. Mikor eImegyek, oIyan szagom van, minl egy fslIl
sonkanak.
Al|n H., aki a szomszedban Iakik. ,Nem iszom mond|a idegesen,
de azlan kihrIi mindazl, ami maradekol a barackos vegben laIaI.
Neurzisa rendkivI faraszl. Tiszlesseges, laIan zseniaIis ember, de az a
fa|la, aki lbbel vesz eI krnyezelebI, minl amennyil ad. Orvosi szemIeIele
is merev, hiszlerikus. Ha eIhalarozla egyszer a krkeel, a belegnek, s a
belegsegnek nem szabad lbbe levednie: aIkaImazkodni keII a krkehez,
meIyel eIhalarozoll. Nem lud|a, hogy a belegel es a belegsegel rea is keII
beszeIni a gygyuIasra, meg keII gyzni a leraia heIyessegerI. A diklalor
eI benne, idegen aIkalban, miszlikus kereszlenyi vaIlozalokkaI.

Meginl szigorubb rendszerl keII feIeilenem a na feIadalaibI es
IehelsegeibI. Az oIvasmanynak lbb es onlosan meghalarozoll idl keII
adni. eIe keII nyugodni, hogy sokkaI fonlosabb oIvasni, minl irni, vagy eIni.

104
Nem hiszem, hogy manias, aki rarend szerinl eI. Goelhe is hille,
hogy egyfeIe beIs zsigeri rendlarlasl egyezlelni keII a na rendlarlasavaI.
MaskInben a kaIand kezddik... az aIIal, vagy a nveny kaIand|a. Az
emberi eIel nem kaIand, hanem organizaIl feIadal.

A francia nyeIv csakugyan a Iegnagyobb emberi csodaIalossagok
egyike. Mege|lbben, vonzbban, eIragadbban aIig beszeIhel vaIaki a
luIa|don szrnyelegsegerI, minl beszeI Rousseau, franciauI, arrI, hogy
viIageIeleben miIyen eIviseIhelelIen es aI|as fraler voIl.

Medard. Is. I||eI haIIgalom, a csukoll rednyn al. Regi, ess oszlrak
nyarak dohos iIIala remIik, a scnnur|rcgcn nehez, kdgyoIcsos Ieveg|e.
Ienyk, eslI csiIIog erdei selaulak. A beke.

Hidegebben keII nezni a sorsom, largyiIagosabban. Meg mindig
forlyog bennem egyfeIe serldllseg: ir vagyok, sokal doIgozlam, s ez a
haIa`... slb. Hal ersze, hogy ez a haIa. Minden rezsim kenyleIen
meglagadni azl, aki nem vIl veIe. De ezen luI: mierl is |arna ,haIa egy
irnak, vagy barkinek` Mil lellem en a magyar larsadaIomerl` Knyvekel
irlam, a knyvekel megvellek, ebbI liszlessegesen megeIlem... Inkabb en
Iehelnek haIas. Igaz, nem a magyar larsadaIomnak, hanem a sorsomnak,
hogy minderre mdol adoll.

A ,ViadaI-l leI|esen alirom. Mosl csakugyan viadaI szamomra ez a
keziral. Nem Iehel beIenyugodni, hogy keziral marad|on ulanam, ami nem
ugq rossz, ahogy en akarom.

Ha a cselri Iebanosl feIakaszl|ak... De mi is voIl eIbb` Nemcsak
az, hogy egy csaal ember kicsavarla a karhalaIom kezebI a fegyverl, s
ugyanabbI a fegyverbI goIyl ereszlell a karhalaIomba. Iz is voIl, s
kiserlelies inl a |vre. Ha az oroszok nem larl|ak kezkel fIlle, a magyar
karhalaIom lehelelIen a magyar larsadaIommaI szemben. IIsnek aII al, s
azok, akik nem aIIanak al, lehelelIenek.
De voIl mas is, eIebb. A kaloIikus egyhazlI mosl nyiIalkozalol
kivannak, meIyben heIyesIi a kzlarsasag inlezmenyel, a fIdreformol, a
gyariar es az egyhazi iskoIak aIIamosilasal... UgyaniIyen |oggaI
105
kveleIhellek voIna IeIkes husegnyiIalkozalol a fIdbirlokosoklI a
iIIanalban, amikor eIvellek a fId|kel, a gyarosoklI, amikor kiselaIlallak
kel a gyaraikbI. Az egyhazlI sem Iehel kivanni, hogy IeIkes
husegnyiIalkozallaI nneeI|e a rezsimel a iIIanalban, amikor nem adnak
neki sa|ll, eIveszik birlokail es megfoszl|ak iskoIailI. Az egyhaz IegfeI|ebb
eIviseIheli mindezl, minl a magyar aIIam szuverenilasal liszleIni kleIes
inlezmeny, lbbel nem Iehel kivanni az eIileIllI. Regebben a hher lerdeIl Ie
az aIdozal eIll... A fordiloll|ara nincs eIda a lrleneIemben.
Az egyhaz nagy lrleneImi er es Magyarorszagon a nemzeli erk
uloIs inlezmenyes megnyiIalkozasa. Tegna mondolla vaIaki: ,IgyelIen
ferfi van az orszagban, s az is szoknyal viseI... Megsem kivanom, hogy az
egyhaz erkIcsi ere|e vaIaha is oIilikai erve aIakuI|on al Magyarorszagon,
a sIe, meIyel maga ulan huz, sok orl es iszkol kavar feI...

Sz.-ne meg|ll MoszkvabI es eImondla H.-nak, hogy a szov|el
kormany hivalaIos erlesilesl kIdll a kvelsegnek elhIen haIaIarI.
elhIenl 1945 marciusaban villek eI reIgeen Oroszorszagba. IIebb
Iecsell voIl. ToIbuchin |I banl veIe. elhIen azl hille, Iesz meg vaIamiIyen
szeree. KunszenlmikIson reaIizaIla csak, hogy fogoIy, uloIs IeveIeben ezl
irla feIesegenek: ,CsinaI| vaIamil, merl ez az eIzarlsag feIrIi az idegeimel...
Helvenl eves voIl. HaIaIa krImenyeirI, a sir heIyerI nem ludni semmil.
Nikolinos szive voIl, uloIs evekben szivzavarok kinozlak.
UloI|ara Torock-ulcai Iakasan vacsorazlam veIe. Akkor azl mondla,
feI az oroszoklI, de mikor ezl mond|a, lud|a, senki nem hiszi eI, hogy nem a
grf es egykori nagybirlokos beszeI igy, hanem a magyar, aki lud|a, hogy a
szIavsag szivs er. Sok hiba|a voIl es nagy erenyei. Imberekhez nem erlell,
emberismerele sekeIyes es feIIeles voIl, Gmbsl a|anIolla Horlhynak,
Csakyl neveIle. Ggs is voIl, az erdeIyi ariszlokracia fogyalekossagi
erzeseil loIla gggeI, magalarlassaI. VoIl benne vaIami a dzsenlribI. De
sokkaI lbb is voIl, minl az oszlaIya alIagos emberei: ludoll messzire nezni,
nagy, viIagoIilikai lavIalokban gondoIkozni.
A grfne nemregen megIalogaloll es eImondolla, hogy elhIen a
harmincas evek eIe|en meghivla vacsorara eksadianl, a budaesli szov|el
kvelel es szugeraIla egy kzs magyar-szov|el akci lervel Romania eIIen,
IrdeIy es esszarabia visszacsaloIasa erdekeben. A szamuzll Rakczi |uloll
eszembe, aki IrdeIyerl az rdggeI is szvelkezik, ha|Iand mongoIokal
kIdeni a magyarsagra, hogy visszaszerezze szereel... SzlaIin azl feIeIle,
erdekIi a lerv, ha ill Iesz a iIIanal, beszeInek ma|d errI. De masrI
beszeIlek, amikor a iIIanal eIkvelkezell.
Helven eves koraban, mikor uloI|ara Iallam, kInsen megenyhIl.
IeIesege larsasagban Ieszidla, ha cigarellara gyu|loll es mosoIyogva lurle a
korhoIasl. Sokal es aIaosan oIvasoll, egyszer }aanrI beszeIl, s megIeell,
106
miIyen krImenyesen ismeri azl, amirI beszeI. Knyvel is igy vasaroIl:
feIirla egy ceduIara, mi keII neki, s nem lurl beIeszIasl a vaIogalasba.
A harmincas evek eIe|en Neergaard knyvel oIvaslam es az alom
IehelsegeirI emIilellem meg egyesmasl eIlle. RendkivIi figyeImesseggeI
haIIgaloll, szivla a szikal, megerlelle es feIfogla a Iehelsegekel. ,Lehel
mondla idegesen ,egy u| viIagke, igen, Iehel.
Magyarorszag uloIs nagy aIIamferfiui egyenisege voIl. De voIl benne
vaIami a fanariolak ravasz asszivilasabI is.

DeIulan Dr. I. inlezeleben, ahoI nyomorek gyermekekel lornazlalnak.
Dr. I. a ,csoda-doklor, kelsegleIenI hyomanias. Nem is bizlos, hogy van
diIoma|a, inkabb nci|kunsi|cr, nagy orvosi oIvasollsaga van. Az inlezelben
huszonnyoIc remenyleIen gyermekel laIaIok. A feIszereIes rendkivI
szegenyes es liszla. A gyermekekel gygyedaggusok kezeIik, diIellansok,
orvos egy sincs kzllk. Ien a kezeIes ra|aban erkezem. A nyomorekok
csoorlosan enekeInek es szamoInak, s bizonyos, rilmikus, a regi kuIlikus
gygy- es vaIIas-gyIalok mozduIalaivaI mozognak. Minden esel rendkivI
suIyos: a gyermekaraIizis benuIl|ai, a radikuIilis, a oIyomyeIilis, a
scIerosis muIliIex aIdozalainak minden vaIfa|al meglaIaIni ill. Igy fiu,
halevesnek Ialszik IaIika , a vaIsagban lizenl eves, lag|ai leI|esen
eIsorvadlak, beszeIni nem lud, szIelese la fekdl a gygyilhalalIan
nyomorekok menheIyen.
I. mdszere: a csoorlos enekIesseI es a szamoIassaI rilmusl ad a bena
lagoknak. TaaszlaIala szerinl a csoorl nbizaImal ad a nyomoreknak, nem
feI mozogni. A grcs, ugyIalszik, egyfeIe eIIenaIIas, IeIki es lesli egyszerre. A
,grcss eIIenaIIas nem veIelIen kife|ezes. Izl a grccse alaIakuIl eIIenaIIasl
iarkodik Iekzdeni I. a csoorlos enekIesseI, szamoIassaI, mozgassaI,
ameIybI vegI is egyfeIe kzs rilmus Iesz, aminek halasara a bena lag eIni
kezd. ,Aki lud|a mozgalni a kezel, az lud|a mozgalni a Iabal is mond|a I.
Azlan: ,Az ember nem a kezeveI ir. Na, hal akkor... Ibben igaza van.
Harom ra hosszal figyeIem a ,kezeIesl. Igy iIIanalra sem szunik meg a
nyomorekok fogIaIkozlalasa. Iz az aIIand zsongas, aba|gas, lemes
davenoIas kelsegleIenI magaba zar|a a gyermekekel es feIoId bennk
vaIamil. I. nem hisz az aszlmaban sem, szerinle csak ember van, aki
visszafo|l|a a IeIegzelel.
IaIika leI|esen oIyan, minl egy nyomorek aIIal. Igy ra hosszal Ik a
riccs meIIell, amikor beszeIni lanil|ak, egyeni kezeIesseI nyu|lzlal|ak
lag|ail. VegI odaloI|ak a szekel a nyomorek gyerekkeI a kzs
vacsoraaszlaIhoz. Az enekIes, kezmozgalas szerlarlasa ill sem szunik. A
beleg u||ak markoI|ak a kanaIal, a rilmus egy iIIanalra sem engedi eI kel,
vaIami mozogni kezdell bennk, s ezl mosl mar meslersegesen eIleli I.
mdszere... IaIika mosoIyog, bszke, hogy az aszlaInaI Ihel, masokkaI,
107
akik nem oIyan feIlelIenI nyomorekok, minl . Iz a mosoIy a
IegkInsebb, amiIyenl vaIaha emberi arcon Iallam.
Gygyszerl nem adnak, csak elherl es vaIerianl. Iz a kr, ameIyel
Danle eIfeIe|lell Ieirni... De Iehel, hogy I.-nek van igaza. ChurchiII
emIekiralaibI is ezl lanuI|a az ember: csak remenyleIen doIgokkaI erdemes
fogIaIkozni.

Vrsmarly. A ,DeIszigel, a ,Ven cigany es ,GondoIalok a
knyvlarban. Azlan az uloIs sorok, a araIilikus cncc eIll... ,Vered
megsurdll, agyveId kiaadl, ven gunyad Ieszakadl... Iogylan van
erszenyed, fogylan van a borod, mire virradsz le meg, szegeny magyar
kIl`... Idszeru kIleszel. A magyar irodaIom is oIyan hudll mosl, minl
I. nyomorek gyermekei.

efe|ezlem Rousseau ,Confessions-|anak eIs klelel es ChurchiII
emIekiralail.
Rousseau nagy ir voIl es hibas, gyenge ember, ChurchiII ma|dnem
ir, vannak emberi hibai, de nagy ember. Nem ludom, egy nagy ember nem
ad-e lbbel az irodaIomnak is, minl egy hibas ember, aki csak nagy ir` Izl
a kerdes-arhuzamol vegleIenI Iehelne eIdakkaI meglzdeIni.
,A lenyek lbbel ernek, minl az aImok ezzeI a sha||aI forduI a
faInak ChurchiII az e|szakan, amikor, a haboru Iegkrilikusabb iIIanalaban,
alveszi az angoI birodaIom vezelesel. Igyszeru mondal, ameIyel erdemes
megszivIeIni.

Lalogalk: kereszlfiam, LondonbI. Mosl angoI aIIamoIgar. Oxfordol
vegezle, nem erl semmihez. IeIesege angoI Ieany, egy angoI ir lilkarn|e.
IranciauI larsaIgunk. Az angoI n IalhalIag exolikusnak erzi a esli
larlzkodasl. TarsaIgas kzben, ameIy dcg a nyeIvi nehezsegek miall,
meginl erzem azl a kIns lavoIsagol, ami minden angoIl eIvaIaszl, minl a
szigelel a csalorna lengervize, minden koIoniaIis es konlinenlaIis emberlI.
IIIemszabaIyok, liIaImak lkznek. Mindebben IegaIabb annyi a bornirlsag,
minl az er.
Megis | az mdszerk: a vegen mindenl kimondanak, csak nagyon
|modoruan. A nagy angoI szerenek vege, nem k kormanyozzak mar a
viIagol. Mosl a nagy neveI szeree szakad rea|uk, meg keII lanilani az
eIcsordasodoll emberisegel az id|arasrI beszeIni. Nem okosok. Nem is
bulak. Nem is oIyan |IneveIlek. Modorosak. Tudnak vaIamil, angoIok.

108
Az eIs klel vegen u|ra eIragad |eIenel, amikor Rousseau Ieir|a a
vincennesi brlnbI szabaduIl Diderol-vaI a laIaIkozasl. IImond|a, hogy
megserldik, merl Diderol a luIzollan es eIerzekenyIlen aradoz Rousseaul
ugy mulal|a a viszonlIalas iIIanalaban baralainak, minl vaIamiIyen
szemeIyes diadaImi |eIvenyl, Iam iIyen baralaim vannak!... s a maga
reszerI egyaIlaIan nem viszonozza szemeIyes erzesekkeI ezl az aradozasl.
Rousseau csak nagy ir voIl, Diderol ers ember is voIl. Rousseaul annyira
meglrle a brln, ameIyel Diderol nyugodlan viseIl eI, hogy banalaban,
ulkzben, megfogaImazla a vincennesi brlnhz vezel ulon hires
vilairalal... Diderol vaIIal vonl, amikor a lervrI haIIoll, s nagyIeIkuen
bizlalla a luIz fialaIemberl, ir|a csak meg vilairalal a lermeszel eInyeirI.
ChurchiII a vegen megis megserldll. l even es harom hnaon al
vezellem a haboruban az angoI neel, ir|a , s amikor minden eIIenfeIel
Ieverlnk, az angoI vaIaszlk kilellek a szurm... Megserldll, de nem
annyira, hogy eIhagy|a az arenal. Mosl is verekszik es meg nem mondla ki
az uloIs szl.
Meg keII lanuIni lIe , s minden angoIlI , hogy merkzes kzben
vigyazni keII kondicinkra, a | aIomra, az elkezesre. Mikor miniszlereInk
Iesz, a kiraIy udvarias maganIeveIben keri, vigyazzon az egeszsegere,
ihen|en sokal. ChurchiII a narviki csala na|aiban is Iefekdl ebed ulan,
ruha neIkI, egy rara az agyba.

Trusi esk, monszunos zaorok nahosszal. A fId, meIyel eveken
al az aszaIy slll, kezd luIleIni nedvesseggeI. Mindenben ez az
aranylaIansag.

A viharfeIhk arnyeka az egesz eIelel eIboril|a. VaIamiIyen nagy,
rohameIlli csend es feszIlseg a kznaokban is. Kel naon al nem ludok
doIgozni, s ahogy magam ismerem, ezl az iskoIakerIesl nemcsak a lrusi
hseg miall miveIem. Kel na, amikor nem ludom meggyzni magam, hogy
erdemes meg doIgozni`... De Iegyzm ezl a kIns vaIsagol, s meginl
doIgozom. Lehel, hogy igen nagy aron, irlzalos aIdozalok aran, de eI|ul a
viIag egy naon oda, hogy meginl erdemes doIgozni. Addig nincs kibuv,
minden eszkzzeI ccn!iiic-l keII larlani.
Iz az angoI mdszer es nem a Iegrosszabb. Csalakal csak ugy Iehel
megnyerni, ha az ember ,iarija a ccn!iiic-l. Az reg ChurchiII elkezesek
ulan agyba fekszik e ceIbI, s az eredmenyek igazoI|ak mdszerenek
heIyessegel. A sorl sem arl, az uszoda, a |aras, a merlekIeles es erleImes
elkezes. De a Iegfonlosabb, hogy beIIrI ne akar|unk bosszul, sem
eIegleleIl, beIIrI ne siellessk a lermeszeles foIyamalokal, meIyeknek
organikus idre van szksegk ahhoz, hogy beleI|enek... Aki beIIrI siel, az
id eIIen IohoI erzeseiveI, az a ceI eIll megrokkan.
109

Igy kIfIdi u|sagban a Iemondoll enes eInkrI irnak es megr|ak,
merl kesn mondoll Ie, amikor mar minden meglrlenl, a kommunislak
megcsinaIlak a cseh uccsol, a cseh nemzel szabadsaga eIveszell. Iz a vad
igaz. Mil menlell meg Horlhy azzaI, hogy 1944. oklber 15-ig varl a
cseIekvesseI` Semmil nem menlell meg. Is enes, mierl szenlesilelle a
kommunisla kisebbseg kormanyal, hogy kesbb, kel hna muIlan,
meglagad|a az egyllmukdesl a kommunislakkaI` Nem eIeg cseIekedni.
Ide|eben keII cseIekedni.

LeIekben eI keII szannom magam arra, hogy az eIkvelkez idben
megis eIhagyom Magyarorszagol, ha meg Iehel. Izl az eIhalarozasl minden
na, ameIy idkzben eIleIik, megknnyili.

T. reIgeen Debrecenbe ulazoll es eImond|a, mikor a ge MiskoIc
fIe erl, ezerlszaz meler magasbI megIalla a Talral. Tiszla idben ez
egyaIlaIan nem IehelelIen. ImIekezem, hogy en is Iallam VeIencel, amikor a
ge negyezer meler magasan |arl az AIesek feIell.

DeIulan egy svabhegyi kerl fekvszekebI az egel nezem. VerlikaIisan
sokkaI messzebb Ial az emberi szem, minl horizonlaIisan. Vegre is, a
csiIIagokal is Ial|uk. A szarazfIdn Ieszoklunk a nagy erseklivakrI. Az
emberi keesseg lud oIyan vegleIen Ienni, minl a viIagur, ha lermeszeles
dimenzii szerinl mukdik. Az Andrassy ul egyik vegerI nem Ialok eI a
masikig, de a HoIdal kilnen Ialom, s a Vega-csiIIagkeel is. VaIszinuIeg
ugyanigy vagyunk eIsorvadl masfeIe erzekeinkkeI, a szagIassaI is. Az ember
vaIamikor, keessegei igazi lermeszelenek birlokaban, ollhonosan mozgoll
a vegleIen Iehelsegei kzll. UIysses es a normann vikingek iranylu neIkI
ismerlek a |arasl a viIaglengereken. Csak kesbb Iellnk sulak, vaksik,
recizek es szakemberek.

Igyre surubb, meIyebb a veszeIy, ameIyben eIek. Igyre nyugodlabb
Ieszek. Neha mar oIyan nyugodl vagyok, minl a regi aok es az erelnekek.
VaIami messzi, lavoIi ceI bizlonsaga eIlel.

110
Igy Wachsmulh nevu sva|ci knyvel Iaozom: ,Mcnscn un! |r!c.
Adalok. II keII oIvasni. Sokal keIIene oIvasni... es egyre kevesebb az idm.
Iz a sva|ci a fIdel ugy nezi, minl egy eIIenyl, organikus Ienyl, ameIy
esle kiIeIegzik, reggeI beIeIegzik... Lehel, s ha igy van, akkor mi, emberek,
nem vagyunk masok es lbbek, minl egy eIIenynek a IIdnek arazilai.
Minden, ami a IIdn eI, csak arazila|a ennek az eIIenynek. De Iehel, hogy
a IId is csak arazila|a egy nagyobb leslnek, egy csiIIagkenek... s igy
lovabb, vegleIenI. A viIag nem mas, minl az Islen arazila|a.

Igy kezell gazda a meslerseges aIIal-lermekenyilesl magyarazza. A
himel gei ulon, egyfeIe mechanikai onaniavaI feIizgal|ak, eIveszik a
sermal, rearaI|ak, azlan beoIl|ak a nslenyl. Az eredmenyek lkeIelesek.
Megis, azl hiszem, hianyzik az iIyen lermekenyilesneI vaIami. Az
induIal, a vagy. Iros hianyzik. IneIkI csak eIIenyekel Iehel lermeIni,
fulszaIagon. De az II Leny lbb, minl az eIIeny.

Az egyhazi iskoIak aIIamosilasa az a kszb, ameIyen al keII Ieni a
magyar larsadaIomnak, ha vaIamiIyen kalarzisra akar erellnek Ienni.

KoszloIanyi knyve: ,Szinhaz. Izen a knyvn Iehel e iIIanalban
Iegersebben Iemerni, hova zuhanl a magyar szeIIemi eIel, miIyen magasan
|arlunk mar, s miIyen meIyre sIIyedlnk. A omas, okos, szikraz irasok
egyike sem |eIenhelne meg ma a magyar Iaok, vagy foIyiralok oIdaIain.
Ir|al szellenek, s ami rosszabb, meg sem erlenek.

}uIian HuxIey, az UNISCO flilkaranak liszleIelere fogadasl rendez
az Akademia. Kel eszlende|e eIszr |arok a regi eIelben, ameIyel
vaIamennyire lalarozlak ez aIkaIomra. A faIakon a regi keek, enczur,
SzekeIy, arabas arckeei. Az Iesleremben a regi arcok , minlha az eIeven
akademikusok arcal is megmarla voIna az aszfaIl, ameIy az id soran
rearakdoll, minl a regi keek, ezek az arcok is fakk, szrkek.
Az regebbek slel zakl viseInek, szemermes nneeIyesseggeI, a
fialaIok ulcai ruhal. HuxIey, a bioIgus, aaszemes angoI ur. Nyugodlan es
faradlan beszeI. OIyan ember, aki a remenyleIenneI fogIaIkozik. TreImes.
Azl mond|a, a nemzeli kuIlurak fIll az emberi kuIlura szoIgaIala Ienne az
UNISCO feIadala, de ez a ceI meg messze van.
Iogadas ulan HaynaI ImreveI es Tamasi AronnaI vacsorazom. HaynaI
okos, szicholikusan nyuglaIan. Tamasi keIIemesen lehelseges es nagyon
111
bula. Vacsora kzben azl mondom, hogy nem erlem a nagy serldesl, meIy
mindannyiunkban eI: vegI is bekvelkezell az, amire mindig is varlunk.
Mind akarluk a fIdreformol, eIegedelIenek voIlunk az egyhazi neveIesseI,
ulaIluk a neobarokk Horlhy-Magyarorszag kzhivalaInokail, kegyelIen es
muveIelIen kalonaliszl|eil, feudaIis aImuveIlsegel, kivanluk, hogy mindez
ln|n eI. Hal mosl eIlunl. S minl Slrindberg haIasza az ,AIom|alek-ban,
aki szomoruan molyog|a, hogy a haIaszIadika, meIyre egesz eIeleben
haszlaIan vagyoll, mosl, mikor a | lnder eIhozla ,maskeen zId, minl
ahogy vagyaiban eIkezeIle mi is csaIdollan morgunk, merl a vaIsag
oIyan, amiIyen. Amil akarlunk, eIkvelkezell. ZsiduI es oroszuI
kvelkezell eI, merl nem voIl ernk es balorsagunk hozza, hogy magyaruI es
a magunk ere|ebI csinaI|uk meg... hal akkor mil akarunk` Mind akarluk a
Iaikus iskoIal, mierl nygnk mosl, amikor, zsiduI es oroszuI, heIyellnk
vegre megcsinaI|ak`...
Iz a kerdes nem egyszeru sznoki, hanem lbb: ha van IeIkiismerel,
akkor IeIkiismereli kerdes. Lalom, hogy aszlaIlarsaim eIgondoIkoznak.
Senki nem lud feIeIni.
Megis, van feIeIel. Mindaz, ami eIkvelkezell, nem lrlenl a magyar
ne akaralabI, hanem egy idegen halaIom, a szIavsag erdekeben es
akaralabI lrlenl. Izerl nem Iehel a vaIlozasnak es beleI|esIesnek ezl a
forma|al heIyeseIni es szoIgaIni. Tragikus, hogy igy lrlenl es nem menl feI
senkil, aki magyar, a feIeIsseg aII: mierl varluk meg az oroszokal, hogy
meglrlen|en, mierl nem cseIekedlnk eIebb, a magunk ere|eveI` De mosl
mar igy lrlenl, ahogy lrlenl, s czi nem Iehel segileni.

Nem Iehel, nem is keII segileni..., de lagadni sem Iehel. Haboru Iesz,
megsemmisInek az oroszok` Ami marad ulanuk, nem semmisI meg, a
lmegek eIelforma|anak igenyel kimondlak, ezl semmifeIe vaIlozas nem
lud|a lbbe lagadni. A viIag a nagy egysegek , gazdasagi, larsadaImi,
halaImi egysegek feIe fe|Idik, a ,szabad iacol egyelIen halaIom sem
lud|a lbbe fennlarlani, ha nem viIagaIIam es viIagiac, ami kzbI van,
eImorzsoIdik. Ilalizmus, induszlriaIizmus, ez a |v krkee, s ez a ke
eIeg sivar. A boIsevizmus csak kz|alek, a fe|Ides luIhaIadl a
szociaIizmuson, elalizmus es diklalura az egyelIen Iehelseges viIagke, amig
vaIamiIyen bioIgiai er u| aIakol nem ad az eIlermeszesedell emberi
eIelformanak.
Amibe nem Iehel beIenyugodni, az a szeIIemi szabadsag eIveszlese, az
egyen kInbzesenek |oga, s vegs fokon, az erkIcs igenye. A boIsevizmus
ezl akar|a megsemmisileni a maga larsadaImi szerkezelenek zre|leIen
mukdlelese erdekeben. Igaz, a WaII Slreel kailaIizmus, szemforgal,
burkoIl, vagy nem is oIyan burkoIl fasiszla eszkzeiveI IegaIabb ugy lr az
egyen es a szeIIem szabadsaga eIIen. A kell kzll a harmadik ul... ez az
uliszlikus, nagy kerdes. Nem ludok feIeIni.
112

Rousseau masodik klele, az oIdaIak, amikor eImeseIi, hogy a
Ncutc||c Hc|csc keziralahoz aranyozoll szegeIyu merilell airl vaIaszloll es
ezsl-azurkek orzvaI hinlelle be a linlas sorokal... Igy keszIl, kelszaz ev
eIll, egy forradaIom: merilell airon, aranyszegeIIyeI, huikek orzvaI
Iehinlve a forradaImi igekel.

Nehany na es eIerkezik |unius 21 e|szaka|a, a nyari na-e|
egyenIseg, az eszlend kze iIIanala, a Ieghosszabb naszak. I
iIIanallI meginl egyszer IefeIe ha|Iik a nara vonaIa, az evben es az
eIelben minden kevesebb Iesz, ami feny es meIegseg.
KIns gyorsasaggaI erkezell eI a nyari feIs iIIanal: ez a
feIeszlend igazan ,eIreIl, forr lavaszavaI, ess-szeszeIyes
eInyaravaI... minlha kergelle voIna a helekel, a hnaokal az emberi
szandek. Mosl mind loI|uk magunk eIll az idl, kel kezzeI, minl vaIamiIyen
lorIaszl es akadaIyl. Minlha eI keIIene seerni eIelnk ul|abI az idl, ameIy
a |eIen es a |v kzll lorIaszodik. Ugy hisszk, siellelni keII az
evszakokal... s azlan kezddik vaIami mas, a megoIdas es a vaIlozas.
Nem ludom, mi kezddik azlan, de megi|eszl ez az eIrenl lavasz
es nyar, ez a lreImelIen es eszleIen sielseg, ameIIyeI ha|l|uk es korbacsoI|uk
magunk eIll az idl, minlha csakugyan Iehelseges voIna ,luIesni ezen a
kz|alekon. A vaIsagban nem lrlenl semmi mas es Ienyeges, csak az, hogy
eImuIl egy lavasz es egy nyar, meginl slelebb a viIag, rvidebbek a naok
es kzeIebb erkezlnk a haIaIhoz. Az id mindig a ,mi idnk,
loIhalalIan, kar muIasal srgelni. Inkabb vissza keIIene larlani, beIIrI es
IeIekben, Iassilani. Van mosl vaIami szorongallal a nalari lenyben, hogy
meginl ill dereng a |unius 21.

efe|ezlem Szerb AnlaI knyvel, s megIeell az a szerenyen es okosan
frivoI ludas, ameIyel knyvekbI sszehordoll es sohasem filoglal, mindig
|modoruan es loIakodas, henceges neIkI ad eI. A magyar irodaIomban
kevesen ludnak iIyen szerenyen sokal, iIyen hangsuIy neIkI kevesen
ismerik a cimszavakal, iIyen igenyesseg neIkI kevesen lud|ak mikor, meIyik
klelel keII a knyvlar oIcarI IeemeIni, ha arrI, ami a iIIanalban
fogIaIkozlal, een ludni akarunk vaIamil`

Iorr na ulan es. Kes e|szakaig oIvasom Rousseau masodik klelel
es KoszloIanyi szinhazi krilikail. Mindkel knyv keszseges oIvasra laIaI
bennem az e|szaka. Idegen, eIlnl viIagokba vezelnek.
113

Tevekeny deIeIll, amikor ulIeveI-gyekben leIefonaIok. Tehal
haszonlaIan deIeIll. Igyre kevesbe hiszem, hogy erdemes ,levekeny-nek
Ienni. Az cnic|ccncia, meIyrI ArisloleIes es Goelhe beszeIl, nem
,levekenyseg, hanem a Ielezesnek egy beIIrI feIfokozoll aIIaola.

Ma|dnem aIIali eIel ez az enyem... egy eIefanl a kelrecben bizonyos,
hogy IegaIabb annyira ,eI, minl en moslanaban. VaIszinu, hogy szeIIemi
eIele aIacsonyrendubb, minl mosl az enyem. GondoIkozni, Ienni csak a
szabadsagban Iehel. Minden masfa|la Ielezes csak sorvadas.
Igy-kel ev eIll megvelellem magam, eIelfeIleleIeim es krnyezelem.
Mosl mar ez is eImuIl. Nem ,velek meg semmil es senkil. Csak nezem,
minl a arazilakal. Nem Iesz kar erellnk, ha kicianoznak a viIagbI. Akinek
nincs balorsaga a szabadsaghoz, uszluI|on eI.
Igaz, van egy szabadsag, ameIyhez nagy balorsag keII: a szegenyseg
szabadsaga. Iz az uloIs menekves. Mindeneselre inkabb vagyok egeszen
szegeny illhon, minl divalos fiImir Amerikaban.

OIvasmany: Wachsmulh: ,Mensch und Irde. Ir|a sva|ci ember, egy
u| ludomanyag, a meleorobioIgia egyik kulal|a.
Iz a ludomany a fIdel eIIenynek hiszi. A ma|rilmus een ugy
kvelkezmenye a kozmikus halasnak, minl a fIdrilmus.
A szemIeIel egyik Iegnagyobb se Goelhe. is hille, hogy a IId
eIIeny, eI, IeIegz, rilmussaI cseIekv szemeIyiseg.

Moslanaban nem muIik eI nyari na es, heves, ful-orz zaorok
neIkI. A viIagerk nya|asabb rilmussaI mukdnek, minl az eImuIl evekben,
az aszaIyok ide|eben. TaIan az emberi viIagke is lermekenyebb Iesz,
szeIidebb es engeszleIlebb.

Madame d'Houdelol lehal nem engedell Rousseau udvarIasanak... s
eIkeeszl, miIyen fonlos ez a forradaImar ir szamara! Ionlosabb, minl
minden, amil koraban megeIl es laaszlaIl, fonlosabb, minl Diderol es az
encikIoedislak, minl a kzeIg forradaIom mennydrgese.
Mikor Rousseau az Irmilage-ban Madame d'Houdelol-nak csala a
szeIel, Goelhe harom eves voIl.
114

RendkivI idegesen eIegedelIenI es lreImelIenI irom }udil es voIl
fer|e laIaIkozasanak |eIenelel. Nem a |eIenel idegesil, hanem az irodaIom,
minl egy rossz szenvedeIy, ameIIyeI beIaklam, minden izel es ingerel
ismerem, unom es meg sem ludok feIhagyni veIe.

Wachsmulh knyve izgaImas gondoIalrilmusl indil eI az oIvasban.
Nehany adala rgln a bevezelben megerinl, minl egy eIfeIedell emIek.
izonyos Harlmannl , azl hiszem bioIgus , idezi, aki bizonyil|a, hogy a
foIyadek, ameIy az emberi leslel aIkol|a, aIIagaban azonos a lengerviz
sszeleleIeveI, az arany 100:2.2, az oIdal az emberben vaIamiveI higabb,
minl a lengerben, de a ver, a knnycse, a hig anyag een ugy vizbI,
lehal hydrogenbI, oxygenbI es azlan savakbI, kaIciumbI, kaIiumbI es
nalriumbI aII ssze, minl a lengerviz anyaga. Masik adala: az emberi
szervezel 35%-ban sziIard, 65%-a foIyekony, minl a fId szerkezele. Az
ember lehal nincs kIn: ugyanaz, minl a fId, egyfeIe lrveny aIkol|a,
ugyanaz a keIel. Az ember nemcsak fizikai, melafizikai es maleriaIis
lnemeny, hanem eIsrenduen leIIuris lnemeny is.
Wachsmulh ludomanyos meresekkeI a rilmus lrvenyel keresi, minl a
kIlk, minl a zeneszek, a rilmusl, ameIy az eIel erleIme, IegaIabb ugy, minl
az anyagi es szeIIemi feIleleIek, az eIele, ameIy lbb es mas is, minl
organikus anyagcsere, ugyIalszik, az eIel es a viIag eIsrenduen rilmus. A
viIag nem mas, minl malemalikai rilmus kvelkezmenye, nai4s: az energia
es az id ssz|alekanak halasa, s meg vaIamiIyen szerafi, zenei, malemalikai
lbbIel... Irdekes, amil a Iegkisebb egysegek riasi halasarI,
energiakvelkezmenyerI ir, s erdekes CarreI-idezele az ember aranyairI:
ha a Monl Ianc aIa aII, az ember egy lelu, ha egy lelul nez, , az ember a
Monl Ianc, slb.

DeIeIll az oIasz kvelsegre megyek, vizumol kerni, merl szerelnek
sszeI OIaszorszagon al ulazni, ha megkaom az ulIeveIel. A sze aIolaban
nagy csend, mar a szoIga udvarias, kerem, |eIenlsenek be I. . urnak nem
ludom, ki az, Iehel, hogy a kvel, vagy az gyviv , akinek oIaszorszagi
baralaim irlak erdekemben. A szoIga egy id muIlan vissza|n es
sa|naIkozva mond|a, hogy . urnak fogaIma sincsen, ki vagyok` Megegyszer
bemulalkozom, s akkor bevezelnek egy nagy szobaba egy kilunen Ilzll,
nagyon |modoru urhoz, aki szemmeI Ialhalan soha nem haIIoll rIam,
nem ismeri nevem, sem sszeklleleseim, de a Iegnagyobb sziveIyesseggeI
es udvariassaggaI fogad, amerikai cigarellavaI kinaI, IeIlel, meghaIIgal|a
keresem, azlan homIokara csa, eIkeresi egy dossiebI az oIasz baralom
IeveIel, s a Iegnagyobb keszseggeI a|anIkozik, hogy minden formasagol
115
meIIz es azonnaI megad|a L.-nek es nekem a vizumol, miheIysl megkaom
az ulIeveIem... nem keII a kervenyl Rmaba kIdeni, eIinlez mindenl
heIyben, egy ra aIall, bizzam csak rea!... IrodaIomrI beszeInk, Azl
mond|a, Hemingvay rossz ir, ebben igaza van, a|anIom, oIvassa eI WiIder
,Szenl La|os kiraIy hid|a-l, meIyrI soha nem haIIoll, egyre kedvesebb,
meghiv cslrlkre az Aslriaba, ebedre. Az a|lhoz kiser , nyoIc evig voIl
Ciano lilkarsaganak egyik vezel|e , nagy udvariassaggaI es
sziveIyesseggeI bucsuzik.
Iz a modor, hang, amil mar csak az oIaszok ludnak. A francia, a sva|ci
kvelsegen ugy morognak mindenkire, aki vizumol ker, minl a
rabIgyiIkosra, helekbe leIik, amig bonyoIuIl formasagok ulan megerkezik
az anyaorszagbI a vizumengedeIy, mindenki gyanus, aki alIei egy
kvelseg kszbel... Iz az oIasz ur, akil soha nem Iallam, s aki vegI is az
eurai nagyviIagban eIle al az uloIs evlizedekel, rgln ugy banl veIem,
minl egy larsasagbeIi emberreI. Izerl nem Iehel mar mashoI eIni, ebben az
eIvaduIl viIagban, csak OIaszhonban, csak k maradlak meg emberiek.

Kel na|a leI|es skelseg es resseg, nem doIgozom, Wachsmulh
knyvel es a Ccnjcssicns-l oIvasom, igazi figyeIem neIkI. Abban a
mikrokIimaban eIek es sinyIdm, amirI a sva|ci bioIgus szincerizaI, s ami
az eIIenynek IegaIabb ugy, vagy igazibban lermeszeles kIima|a, minl a
lrooszfera, vagy a szlraloszfera.

Ilalizmus, induszlriaIizmus es diklalura: ez ma a viIaghorizonl.
Sivarabb mar nem is Iehel a viIag, minl ebben a lavIalban. Az irodaIomnak,
a szeIIemnek a szeree annyi csak, minl a szeklak szeree a nagy hivalaIos
vaIIasok koraban.

Megirni egyszer, ha Iehel: miIyen es mifeIe vaIIasi energia haloll
ebben a korban` Mi voIl az immanens vaIIas igazi erleIme` TaIan ez az
erleIme mindennek, amil az id feIadalnak larlogal.

Ibed az Aslria szaIIban . urraI, az oIasz kvelseg liszlviseI|eveI es
M. rofesszorraI, aki a kuIluraIis gyek inlez|e a kvelsegen es a
Iegnagyobb oIasz kiad, Mondadori egyik Ieklora. Igy na, amikor a francia
beszed lurhelen megy, csak ulana , kel ras francia akrobala mulalvany
ulan , az sszeesesig faradl vagyok. A szaIIodal nemregen aIIamosilollak, a
nagy elleremben mi vagyunk csak vendegek, s kel maganyos egyen I meg
116
a sarokban, vaIszinuIeg a deleklivek. A larsaIgas Ialhalara eIeg lagas, a
sanyoI kiraIylI, akil . ur, amikor konzuI voIl Lausanneban |I ismerl:
Guide-ig, akil en nem ismerek eIeg |I, mindenrI es mindenkirI sz esik,
az egesz eImuIl IurarI. Azon a loIva|nyeIven beszeInk, ameIyel mar
csak kevesen beszeInek Iuraban: oIasz, francia, sva|ci, nemel vendegIk,
knyvcimek, lilkos es feIbomIoll sszefggesek ludasa ad|a ennek a
nyeIvnek a zamalal.

Ha egyszer eImegyek MagyarorszagrI, szamoIni keII azzaI, hogy az
eIel halraIev ide|ere, lehal rkre megyek eI. Nem Ialok semmifeIe
bizlosilekol, hogy a heIyzel, ameIyben eInk, Ienyegesen megvaIlozhal.
IzzeI a heIyzelleI sok kzm van: sokminden, ami lrlenik a mai
Magyarorszagon, a ne erdekeben vaI, csak een oIyan nagy aral keII
erelle fizelni a szeIIemi es az egyeni szabadsag aral, ameIyel en, az ir,
nem fizelhelek meg.
A viIagheIyzelben mosl vaIszinuIeg almeneli enyhIes kvelkezik,
egyfeIe Mnchen, ersze Mnchen neIkI. Is azlan`... A haboru a
fegyverkezesen al egyre inkabb aIakol Il es senki nem lud|a megmondani,
miIyen Iesz a haborus aIakzal` A haborulI nem feIek, mindenhoI eIer,
amilI feIek, hogy kenyszerilenek egy naon reszlvenni a haboruban,
megaIdani a fegyverekel, ezl nem leszem, soha, nincs az a fenyegeles, vagy
csabilas, ami erre kenyszerilsen.

Amerikai szerelelcsomagban meglaIaIom a |ca!crs Digesl-szamol,
meIyben Nagy Ierenc, a disszidaIl miniszlereInk mond|a eI , aIIilIag
huszezer doIIar honorarium fe|eben , eImenyeil a kommunislakkaI. Nagy
IerencbI mosl sokan nagy Iegenyl csinaInak, a vaIsagban nincs nagy
veIemenyem rIa. Iz a araszl, aki borbeIy is voIl, szeen Ieszedle a fIel a
forradaIomnak, s azlan egy naon meghkIl es odabbaIIl, a
kommunislakban voIl annyi gunyos megveles, hogy Sva|cba nemcsak a
kisfial, hanem a diszes aull is ulanakIdlek, ameIyel a magyar
miniszlereInk SzlaIinlI kaoll a|andekba. Ha vaIaki nem erl egyel a
forradaIommaI, meIyel segilell csinaIni, ameIynek saszed|e is voIl, akkor
aII|on feIre, vagy men|en eI , de mindeneselre haIIgasson es ne kiabaI|a
viIagga, soronkenl liz, vagy husz doIIarerl, mi az, ami nem lelszell neki a
forradaIomban, ameIyel is csinaIl`

Ibedre . szineszn es fer|e, az orvos. A n lehelseges, a nagy
szinesznk egyik uloIs maradek eIdanya, de csak-lehelseges,
maskInben kazsi, aIIandan megaIkuszik enzerl, sikererl, kIssegerl
117
lehelsegeveI. A ferfi rokonszenvesebb, s Ialhalan eIfaradl mar a szerelI,
allI, hogy kiszoIgaI|a a ,nagy szineszn szereIesi mania|al es kIlseges
szeszeIyeil.

VaIami eIdIl bennem e naokban. Lehel, hogy eIulazunk, hosszabb
idre, vagy hosszu idre, Iehel, hogy maradunk... de bennem nincs mar
semmifeIe liIlakozas, hogy eIelem halraIev ide|ere eIhagy|am hazamal. Iz
vaIahogy meglrlenl bennem, sokaig larloll, amig eI|ulollam ide, a lbbi
kzmbs, lechnikai kerdes.
VaIszinu, hogy eIengednek, ha eI akarok ulazni, merl a
kommunislak szamara |eIenIelem az orszagban lerhes, zavar es fIsIeges.

Vasarna reggeI az uszoda vizeben ismers arc uszik szemkzl: a
sarki lrafikos ez a vasarnai uszodavendeg. Neha vasaroIlam zIeleben, s
mindig feIlnl kedvelIen, szomoru arca, kesernyes arckife|ezese. Masna
reggeI haIIom, hogy a lrafikos e||eI meghaIl, szivbenuIas vegzell veIe. Meg
nem voIl lveneves, veIem egyids voIl. Az a keseru arckife|ezes, meIyel
megfigyeIlem naIa, |eIIegzelesen a szivba|osok eIegedelIen-szorong erzeseil
lkrzle.
Ugyanezen a naon T. az orvos, vendegem ebedre, keresseI erkezik,
eImond|a, hogy deIeIll kel belege kaoll anginas szivrohamol. In egesz
na szorongasl erzek, minlha a szivem nagy dobbanasra keszIne, a ncscajc-
ra gyanakszom, meIyel reggeIire illam, s ameIyben igy figyeIlem meg ,
van vaIamiIyen vegyi, izgal anyag. De mosl, mikor a legnai lnelekel
sszeadom, kezdem hinni, hogy fronlalvonuIas, vaIamiIyen kozmikus, vagy
leIIurikus sugarzas okozla ezl a haIaIl, e rohamokal, ezl a szorongasl.
Vannak iIyen naok.

I||eI Wachsmulh knyvel oIvasom, s a Ccnjcssicns befe|ez oIdaIail.
Organikus eIel, csiraz eIelfeIleleI csak a nikrck|ina-ban van, lehal 1-1
1/2 kiIomelerreI a sziIard fIdreleg, vagy a vizek fIll. A lrooszferaban az
organikus Ieny csak meslerseges feIleleIek meIIell lud eIni, az aszlronmiai
szlraloszferaban, (70 km fIll) eddigi ismereleink szerinl, egyaIlaIan nem
lud eIni.
Meg sokkaI cskkenlebb az eIelIehelseg az ember szamara a fId
beIse|eben: a hmersekIel harminc melerenkenl 1 CeIsius fokkaI emeIkedik,
az ember szamara lehal IehelelIen, hogy meIyebben haloI|on be a fId
larnaiba, minl 1000-1500 meler meIysegben. A IegmeIyebb meslerseges furas
eddig 3,2 kiIomeler meIyseghez |uloll eI. 25 kiIomeler meIysegben oIy magas
mar a hfok, hogy minden magnelizaIhal lesl, igy a magnenil is eIveszli
118
magneses keessegeil. A fId-beIs sziIard relegel minlegy negyven-lven
kiIomelerre becsIik. Izen a meIysegen luI izz vas-, nikkeI-, es
kobaIlgazokal se|lenek.
Akarhogy is van, az ember csak a mikrokIima es a biolrooszfera
kzll eIhel. Ami meIyebben, vagy magasabban van, mar nem emberi
almoszfera. Legynk szerenyek, ismer|k feI heIynkel a viIagban.

Nem ,dnlllem eI, de mosl mar bizlosan ludom, ha kIs erk meg
nem akadaIyoznak ebben, L.-vaI egyll feIeven beII, de Iegkesbb |v
lavaszra eIhagyom, hosszu idre, Magyarorszagol, s megkiserIem, hogy
OIaszorszagban eI|ek.
Az iIyen eIhalarozas nem ,dI eI, egyszeruen bekvelkezik es
vaIsag Iesz. Iz lrlenl meg bennem, s azl sem mondhalnam, hogy mosl
mar, amikor ezl ludom ,nyugodlabb vagyok. Nem vagyok nyugodlabb,
sem nyuglaIanabb, a lenyek lbbel ernek, minl az aImok, mond|a ChurchiII
es igaza van. Nem keszIk izgalollan erre az eIelvaIlozlalasra, sem
eIIegezell noszlaIgiavaI, inkabb kivancsian. Szereem ide|e Ie|arl
Magyarorszagon, a muveIlseg, meIynek egyik munkasa voIlam, IeaIdozoll
az oszlaIIyaI egyll, ameIynek ide|e Ie|arl es ameIyhez larlozom, amig a
araszlsag es a munkassag kivaIaszl egy u| muveIlseg-hordoz relegel, ez az
id a munkasoknaI egy, a araszloknaI kel emberIl, ,a vaIlozasban nem
hiszek, IegfIIebb vaIlozasokban, de ehhez semmi kzm, merl nem akarok
eIIenforradaImal, een oIyan kevesse, minl ahogy nem vehelek |
IeIkiismerelleI reszl ebben a szov|el aIlaI reank kenyszerilell, a nemzel
akaralalI fggelIen forradaIomban, lehal eI keII menni. Knyveim
beIehuIIanak az id Iomlaraba, eIelem munka|a raklarba, laIan a
szemeldombra kerI... de megserldni nem szabad, merl laIan ezzeI az
aIdozallaI larlozom, hogy a magyar ne eIinduI|on egy ulon, ameIy egy u|
muveIlseg feIszabaduIasahoz vezel. Merl mas nem lud|a feIszabadilani ezl a
neel, csak a muveIlseg. Az en oszlaIyom sokal aIkololl, de ezl a magyar
ne egeszenek a muveIlseg ere|eveI vaI feIszabadilasal, oszlaIyerdekbI
eImuIaszlolla. Izerl fizelni keII. Hal fizelek. Ha ludok, eImegyek
OIaszorszagba.

Is eIre taccin-l szedek ma|d honvagy eIIen. A honvagy haIaIos
belegseg. Aki haragszik az ollhonra, annak honvagya van, lehal beIehaI.
Nem haraggaI keII eImenni, hanem mosoIyogva.
Izl lanuIom. Nem knnyu. Merl mosl, amikor Ieirlam ezl, mar
knnyes a szemem. Tessek vedekezni. Mi az eIIenmereg` A viIag, az edzes, a
ccn!iiic.

119
ReggeI a radi eIdrgi vad|ail Til eIIen. Izl a baIkani bandavezerl ,
szIoven munkas voIl , nemregen Iallam az oeraban, amikor a liszleIelere
rendezell diszeIadason labornagyi egyenruhaban feszilell TiIdyek oIdaIan.
Gyorsan huIIanak a fe|ek.
Lemegyek az ulcara. A hazfaIon meg oll ragad Til fenykee, meIyel
nemregen, esli Ialogalasa aIkaImavaI ragaszollak ki mindenfeIe a figyeImes
vendegIalk, a magyar kommunislak. UlcakIykk, vagy feInllebb
emberek bicskaheggyeI mindenfeIe kivakarlak a faIragaszon Til szemel.
Nehez eIkezeIni, mi lrlenl ill` Lehel, hogy egyszeruen annyi, amil a
Kominform viIagga kiabaI, Iehel, hogy Til nem bizik lbbe Moszkvaban es
megkisereIle, ide|eben alaIIani az angoIszaszokhoz, de Iehel, hogy egy
hosszu menelrend egyik eIre eIhalarozoll aIIomasa az egesz: az
aIkudozasnak, meIy a szov|el es Amerika kzll foIyik, a lenger-menli
}ugoszIavia egyik leleIe Iehel, s laIan ebben a formaban oId|ak meg a doIgol:
a szov|el ,kizar|a }ugoszIavial a maga erdekkrebI is, igy serlelIen
reszlizzseI vonuI vissza ellI a lengerarllI... minden Iehel.

A fIdkereg, meIyen |arunk, rendkivI vekony. }aanbI ma reggeI
|eIenlenek halaImas, uszlil fIdrengesekel. Odabenn, negyven
kiIomelerreI meIyebben, aIIandan lrlenik vaIami... s laIan ez az aIIandbb,
igazibb lrleneIem.

Igy orvos. Azl mond|a: ,Sokminden a vegelaliv miIiben dI eI... A
sz onlosnak Ialszik. Az ember szamara a vegelaliv miIi ugyanaz, minl a
fId csirai szamara a mikrokIima.
Iz az orvos zsid. A feIesege kereszleny, a zsidIdzesekel lehal
viszonyIagos vedellsegben eIle al. Megis, minden idegeveI isIogva es
beIIrI remegve a Iefo|loll, moh izgaIomlI , leIe van bosszuvaggyaI,
amil emberiIeg Iehel erleni, csak een heIyeseIni nem Iehel. A bosszu
forma|a az szamara is a boIsevizmus. ArrI beszeI, hogy ,ki keII Ieni az
oszlaIybI, ma|d Szenl Ierenc eIda|al idezi. De Szenl Ierenc nem akarl
eIvenni senkilI semmil, csak een szeloszlolla azl, ami az ve... a hasonIal
nem egeszen szerencses. MaleriaIisla, s mikor azl feIeIem, hogy az anyag
csak kvelkezmeny es a szeIIem az indiler, gunyosan mosoIyog. |obban
lud|a... mil lud |obban` Semmil nem lud |obban, de anyagiassagol akar, merl
ez is a bosszuhoz larlozik, meglagadni mindenl, ami siriluaIis
feIsbbrenduseg... uraIkod|on a lmeg, az anyag! Izl akar|a. AmeIIell nem a
Iegrosszabb fa|la, Ialszik, hogy vannak keleIyei. MuveIlsege videkies.
Nem Iehel ezekkeI boIdoguIni. uIgaria, a boIseviki uIgaria
ki|eIenlelle ma, hogy lovabbra is barali viszonyban kivan eIni a szov|el aIlaI
meglagadoll }ugoszIaviavaI..., de Magyarorszag mar meglagadla
120
}ugoszIavial. Magyarorszag... Tehal az a csoorl, ameIy neveben beszeI, s az
orszag fIlelIen uszluIasa aran is bosszul akar.

A laklika|ukal sem erlem... onlosabban, erlem, csak nem Iehel
beIenyugodni. A boIsevizmusl mosl a magyarorszagi zsid-kommunisla
vezelk oIyan adagokban ad|ak be a nemzelnek, minlha aIIalkiserIelel
vegeznenek. A bioIgia es a alhoIgia arra lanil, hogy a nagy dzis mindig
reakcil vaIl ki, a szervezel vedekezik az ers adag oIlmereg eIIen, akkor is,
ha orvossagnak szanlak, eIIenanyagol lermeI ki, s ezl az eIIenanyagol
nevezik ma oIilikai muszvaI reakcinak... A kis dzis lavhalasa nagyobb,
merl kisebb eIIenaIIasl keII Iekzdenie a meglamadoll szervezelben, de ez a
homeoalha gygymd Iassu es eIIenszenves a boIseviki feIcserek szamara.
k nem lavhalasl akarnak, hanem brulaIis es radikaIis halasl, igen, reakcil
akarnak, hogy Iegyen |ogcimk es rgyk emeIni, akar a haIaIosra emeIni a
befecskendezell mereg adagokal...

Minden forradaIom eIerkezik a iIIanalhoz, amikor reaIizaIni
kenyleIen, mi az, ami a vaIIaIkozasban organikus szksegszeruseg voIl, a
lovabbfe|Ides, az u| eIelformak lermeszeles kveleIese, mi az, amil az
emberi mdon megvaIsiloll, lehal gyorsilollan, igazsaglaIanuI, luIzan es
szenvedeIyesen vegreha|loll feIszamoIasbI meg keII larlani, s mi az, amil eI
keII velni, merl nem emberszabasu, s vissza keII forduIni a muIl erlekei feIe,
meIyekel a forradaIom mindig vaIogalas neIkI sommasan lagad meg` Az
orosz forradaIom, s ami boIsevisla viIagmozgaIomban reaeIl, kzeIedik e
iIIanalhoz. De mi, magyarok, meginl az uloIsk kzll Iesznk, akik
Ievon|uk a kvelkezlelesekel es lanuIsagokal.

Az oroszok nem oIyan halaImasok, nem is oIyan ersek, minl a viIag
hiszi, de az oroszok sokkaI veszeIyesebbek, minl a viIag hiszi.

Isle a Nemzeli Szinhazban ,Szenlivane|i aIom. a|or fegyeImezell
szineszn, szeen beszeI, de maskInben vegleIenI eInyu|loll riacskodas
ez az eIadas, mindenki a maga kenye-kedve szerinl |alszik, senki nem
muIaszl eI egy bukfencel, orrbarugasl, mindenki nyavog, vinnyog, kedve
szerinl, minlha a szinadi id nem Ienne a Iegfbb lrveny a iIIanalban,
mikor feImegy a fggny, mindenki reaer, iIIegeli magal, szvaI es
mozduIallaI azaroI, nincs egyseges akaral, sszefog kez az eIadas
mgll, nincs rendezes, s ami mindebbI eIsikkad: Shakeseare, a buvIel,
121
az aIom es a |alek. Marad egy haccacare, kulyakkaI, meIyek ugalva
rohannak al a szinen, s KIemererreI, aki szemmeI Ialhalan un|a a
karmesleri szekben az egeszel. In is unom, a ahoIyban, emIekezem
Reinhardlra es asilok.

OIvasmany: IroyIen, |ctc|uiicn un! |csiauraiicn. Is Wachsmulh
knyve. A baromeleraIIas vaIlozasail 200 ev eIll figyeIle meg egy francia,
reggeI 9 feIe emeIkedik, deIulan 3 feIe sIIyed a baromeler, fggelIenI a
lermomeler zeneleilI, a baromeler sonlan, leIIurikus mukdese a Iegfbb
bizonyilek, hogy a fId eIIeny.
Szinhaz ulan, eIaIvas eIll: KoszloIanyi, Szinhaz. Ugy irl, ahogy mas
u|sagol oIvas es cigarellazik, oda se figyeIl, s mindig ez a mozarli
daIIamossag.

A francia forradaIom lrlenelel oIvasom. Nem Ialok sok anaIgial a
mi idnkkeI. A francia forradaIom kilres voIl, eszmek megerlek es
robbanlak, az emberi |ogok kisse feIhs kveleIesei |obban izgallak a
IeIkekel, minl az anyagi es larsadaImi vaIlozas szksege. A mi idnk nem
eruliv, gyuruz es leklonikus a forradaImi larlaIma, inkabb hasonIil a
nyuIs es kegyelIenI szivs vaIIas haboruk ide|ere.

Csak a szereI liusok ismelIdnek monolonuI a lrleneIemben. A
boIsevislaknak is van mar orIeansi II hercegk , Iegulbb Til vaIIaIla
ezl a szereel , a girond mindig IeIe a szinrI, mosl ,ulilarsak
eInevezesseI es kezel a szivre , mindig akad nehany Sieyes abbe is, akinek
nincs mas feIadala, minl luIeIni...

OIyan emberek, minl a |ezsuila }. aler es masok, akik az eImuIl
evekben minden kvelkezmennyeI, eIelk veszeIyezleleseveI vedlek a
zsidsagol: mosl megdbbenlen |eIenlik ki, hogy nincs a magyar zsidsagon
mil vedeni lbbe, merl nyiIlan nem akar masl, minl a nemzel egeszenek
feIaIdozasavaI meglarlani Kze-Iuraban az uloIs szov|el-zsid hidfl,
ahoI meghuzhal|a magal a zsidsag, feIaIdozni Magyarorszagol...
Mindenll, ahoI nemzeli erk kormanyoznak , }ugoszIaviaban, uIgariaban
, eIforduInak a vezelk, kommunisla frakciikban is, az imeriaIisla
szov|ellI, csak a magyarorszagi zsid-boIseviki vezelreleg nem ha|Iand
erre a forduIalra. Iz a ersekliva irlzalos, minden eddigi veszeIyl
feIImuI kalaszlrfal |eIenlhel a |vben a megmaradl zsidsag szamara.
122

Wachsmulh bizonyil|a, hogy a Iegnyomas na|aban kel vaIlozallaI
emeIkedik es cskken: reggeI kiIenckor es esle kiIenckor van a ,beIegzes,
deIulan haromkor es e||eI haromkor IegaIacsonyabb a Iegnyomas, iIyenkor
vegzi a fId a ,kiIegzes-l. A Iegnyomas nem kozmikus, hanem leIIurikus
eredelu lnemeny. A nai kel erlekmer vaIlasa minden deIkrn beII
egyforma.
Kel na|a kIns, ernyeszl Iegnyomas. Nem kaok Ievegl.
Krnyezelem is nyg, haIdik. Az reg varrn, aki a hazban doIgozik, azl
mond|a ,a fIdrengesek is sszefggnek ezzeI, merl az emberek csinaI|ak az
alombombal. Iz igy nem vaIszinu, de bizonyos, hogy vaIahoI a fId egyik
sarkaban vasoll ludsok, ezek a kamaszok, kozmikus erkkeI iszmognak.
Is az eg nem szereli ingyen odaadni az embernek lilkail, Iromelheuszre
feIlekeny egi szemek gyeInek.

Rousseau, mikor eImenekI IranciaorszagbI, ernbe erve igy
imadkozoll: ,Cic|, prciccicur !c |a tcriu, jc ic |cuc, jc icucnc |a icrrc !c |i|cric.
Kel helleI kesbb kiulasilollak a feIdhdll berniek. } emIekezlel minden
emigrans szamara.

A kommunislak ezl vaIahogy ugy kezeIik, hogy vag|am Ie a fe|em ,
merl a muveIlseg, meIyhez larlozom, s ameIyel egyfeIe szereny merlekben
laIan, az irodaIom viranyain, |eIkeezek is, karlekony , s azlan a Ievagoll
fe|emel slkmneI megragadva emeI|em a magasba es igy Ievagoll fe||eI
, mond|ak egy nagy vadbeszedel nmagam es oszlaIyom eIIen,
hangsuIyozva, hogy csak a munkassag muveIlsegenek van |ogosuIlsaga. Ha
ezl meglellem, eIha|ilhalom a fe|em a szemelre.
A feIadal erdekes Ienne, de lechnikaiIag kisse nehez a kivileIe.

Lehel... Sokminden ,Iehel ma. Az egesz eIel egyelIen ,Iehel, inkabb,
minl maskor, amikor van, szinre-szemre, vaIamiIyen Iogikus sszefgges es
kvelkezes az esemenyekben. Mosl meginl oIyan iIIanal kvelkezik,
amikor }uIes Renard szerinl , eIkezeIhel, hogy ,a vadIollak Iogika
neIkI cseIekednek.
IeIdauI Iehel, hogy Oroszorszagban lrlenik vaIami, SzlaIin es a
oIilbr kzll... a Kominform hang|a, amikor eIileIle }ugoszIavial, erre is
enged kvelkezlelni. Lehel, hogy Macsekel visszahozzak }ugoszIaviaba, s
akkor Rakosi feher Ira I es csaalai eIen bevonuI Szabadkara, merl meg
keII vedeni az ezereves magyar halarokal... Mindez ,Iehel.
123

Csak egy nem ,Iehel. A magyar larsadaIom kalarzisa
eIkezeIhelelIen. TaIan a araszlsag az uloIs eIIensuIy, boIsevizmus es
eIIenforradaIom kzll... mosl mar, hogy megkala a fIdel es kazsi
morgassaI rzi a koncol, minl a kulya a csonlol, alaIakuIhal ez a lmeg
mindkel szeIsseggeI szemben eIIensuIIya. De ez a lmeg is muveIelIen,
lehal kegyelIen... igaz, meg keIIene egyszer aIaosan vizsgaIni, vaIban
oIyan ers eIIenmereg a muveIlseg a kegyelIenseggeI szemben`

Irdekes az sszeaIIilas a IroyIen-klelben, ameIy beszamoI arrI,
miIyen voIl a francia forradaIom eIs halasa az eurai szeIIemi eIelre`
Goelhe eIs iIIanallI eIulasilolla. A ,Hermann und Dorolhea-ban ugyan
oIvashal nehany bIogal sor arrI az nneeIyes erzesrI, ameIy eIfog|a a
lrleneImi szemIeIl, amikor ,...!cr crsic G|anz !cr ncucn Scnnc...
megviIagosodik es ,...nan ncric tcn |ccnic !cr Mcnscncn! De azlan masl is
haIIoll Goelhe es eImenl, anyagol gyu|leni a csalaleren a ,Kamagne in
Irankreich naI|egyzeleihez... A kIlk, KIoslock, WieIand, Herder, meg
HIderIin is IeIkesen dvzIlek a virradasl, a fiIozfusok, Kanl es Iichle
meIlsagleI|es heIyesIesseI bIogallak. IeslaIozzi is IeIkesedell. Iindemonle
een ugy hive voIl a nagy vaIlozasnak, minl a IengyeI ariszlokralak nagy
csoorl|a. AngIiaban Lord Slanhoe, Thomas Iaine es nagy kIlk,
CoIeridge, Wordsvorlh rikkanlollak boIdogsagukban, merl feIvirradl a
szabadsag na|a.
A rikkanlas eIhangzoll es a kIlk sszenezlek. IIszr az angoIok
kezdellek fanyaIogni. Veres voIl a forradaIom , miIyen megIe! , az
,emberi |ogok emberleIenek voIlak a gyIalban... urke orral finlorgalla,
Genlz, AIfieri, KIoslock, WieIand feIhaborodollan |eIenlellek ki, hogy
becsalak kel. ecsalak, csakugyan`... A forradaIom eImuIaszlolla, hogy a
kIlk es gondoIkozk izIese es formanyeIve szerinl Iegyen forradaIom, a
sliIusl nem Goelhe es Wordsvorlh diklaIla, hanem a sza|as es verszom|as
zsurnaIisla, Maral...
A muveIl korlars megserldll a forradaIomlI. Minl ma. Minl
hoIna, rkke. De a forradaIom nem lrdll a muveIl korlarssaI akkor
sem, eIkobozla a disszidensek vagyonal, bemenl a brlnkbe es IegyiIkoIla
a luszokal, reakcisnak kiaIloll ki mindenkil, aki nem bmbIle leIi ldbI
a Marsci||aisc-l. A kIl riadlan eIforduIl, Iuraban, a veres es ocsmany
IalvanylI, eIfdle arcal, siralla az emberi |ogokal. A korlars szamara
csaknem emberfeIelli feIadal, megIalni a megvaIsuIl eszmeny lorz Iarva|a
mgll a forradaIom igazi arcal, a IelrIhelelIen |egyekel, a fe|Idesl.

124
I||eI iralokal, IeveIekel rendezek. Micsoda krlanc voIl ez, liz even
al!... HoI vannak mar ezek a IeveIirk! Leglbb|enek fe|e IehuIIl a
fureszoros kosarba. Is en, hoI vagyok meg, a cimzell`... Lehel, hogy mar az
en fe|em is IehuIIl, csak een nem figyeIlem oda , oIyan erdekes voIl a
szin|alek, ameIyel nezlem.

Nem een unaImas oIvasmany mosl, Magyarorszagon, a francia
forradaIom lrlenele, CarIyIe dagaIya, l ev eIll, unlaloll, de a IroyIen
idlabIai mosl izgaImasabbak, minl minden verszom|as lrleneImi hiradas...
UgyIalszik, van vaIamiIyen monolon aIkali kvelkezelesseg, szervi rilmus,
ismelIdes egy forradaIomban, minl minden emberi vaIIaIkozasban, amikor
az erleIem erlIen Iesz egy eIelheIyzelen beII az szlnk es induIalok vad
kaIand|aban. Mindig ugyanazok a heIyzelek ismelIdnek, kiserleliesen
azonos kvelkezmenyekkeI, ugyanazok a figurak Ienek feI es ugyanazok a
fe|ek huIIanak Ie, rvid es azonos |eIIegu szereIes ulan, a fureszkosarba. A
forradaIom lrvenye rkke csak ennyi: ,Aki nincs veIem, az eIIenem!... s
a forradaIomnak Iogika|a van. De ez a Iogika nem ismer halarl, egy id
muIlan mindenki eIIene van, aki egy iIIanallaI eIebb meg veIe voIl, lehal
Danlon ulan Robesierre is ,eIIene van egy iIIanalban a forradaIomnak,
ameIy minl a szereIem , csak addig forradaIom, amig aIIand
nvekedesben, vagy cskkenesben van.
Is een iIyen monolon, minden idben, az eIIenforradaIom. A
NyugalrI hazaler emigrans , akkor is az angoI znaban aIIilollak feI az
eIs hazaler reakcis, francia emigrans-regimenlekel! a ,mersekeIl
forradaImar, aki een eIeg vrs es haIaIraerell a hazaler szemeben, a
girondisla, aki azl hiszi, meginl eIkvelkezell az iIIanala es iszonyallaI
keII megludnia, hogy iIIanaloknak nincs ,meginl-|k: azerl iIIanal, hogy
csak egyszer Iegyen... Mindennek meg van a onlos eIda|a, minden
halborzongal es asilasra keszlel szabaIyossaggaI ismelIdik, amil ember
csinaI, mikor az Isz |egyeben , nem az Isz uraIkodik, hanem az szlnk.

oIdog AngIia. oIdog skandinavok. oIdog neek, ameIyek
erleIemmeI, lehal evoIucivaI, forradaIom neIkI meg lud|ak vaIsilani a
larsadaImi gyakorIalban azl, ami vaIlozasra megerell... A franciak aIIali
vadsaga a forradaIomban nemcsak lrleneImi szkseg voIl, hanem aIkali
ha|Iam. A ,raison nee lud csak iIyen baromian es undorilan kegyelIen
Ienni, minl voIl ez a ne. S ezl a |eghideg szenvedeIyessegel, ezl a Iogikus
kegyelIensegel a francia larsadaIom, ameIy kiirlolla a forradaIomban
Ieg|obb|ail, ma is rzi, maganeIeleben. A francia regenyek kegyelIen
venasszonyai, kazsi emberei a forradaIom erkIcsenek lradiciil rzik
|eIIemkben es maganeIelkben.
125

A oslan knyvekel akarok kIdeni kIfIdre, idegen nyeIven
meg|eIenl knyveim nehany eIdanyal szerelnem eI|ullalni kIorszagi
baralaim cimere. De a hivalaInok erlesemre ad|a, hogy nehany na|a csak a
Nemzeli ank kIn engedeIyeveI szabad magyar knyvel kIfIdre
kIdeni, vaIamiIyen kervenyez ulan|arassaI... Iz a cse, ameIylI az en
bgrem is kicsorduI.

De vegI is feIadallam a oslan a knyvekel. A mulalvanyban voIl
vaIami sorlszeru. Mindenll nagyon keszsegesek voIlak a hivalaInokok: a
Nemzeli ankban, a KIkereskedeImi hivalaIban... Mindenll
kedvesmesler-aIaon szoIgaIlak ki, udvariasan, soron kivI. Igy is kel
deIeIllbe leIIell, amig a knyvekkeI odaaIIhallam egy oslahivalaIban a
racsos abIak eIe.
Iz a rendszer nmagal faI|a feI. A freelrade-bI es Cobden-lI hosszu
voIl az ul a rendreszmenyig, amibe minden gazdasagi Iehelseg beIefuIIad.

Igy mukedveI keziralol kId. A keziralol eIoIvasom: az iIyen iras
egy neme a hazassaglresnek, csak ez a fa|la irasos hazassaglres
guszluslaIanabb es erkIcsleIenebb, minl amil az agyban muveInek.
Amig a frge fecsegesl Iaozom, eIgondoIkozom, mil is hisz az
emberek Ieglbb|e ,irodaIom-nak` Irni vegI is mindenki lud, aki ismeri a
huszonnegy belul es meglanuIla a heIyesiras szabaIyail. A Ieglbb ember
ugy hiszi vannak ,gondoIalai is, meIyekel a heIyesiras szabaIyai szerinl, a
beluk ismerelenek birlokaban nem nehez kife|ezni. Az embereknek vannak
,hanguIalaik, sl eImenyeik is... mierl, hogy meg sem lud|ak, mi az iras`
Nem lud|ak, hogy az iras nem keesseg, nem is hanguIal, nem is
,gondoIal. Az iras mas. Az iras mindenekfIll komozici, lehal egy er a
komonaIasban aIakol, formal ka, az irodaIom ugyanoIyan er, minl a h,
a feny, a sugarz energiak, a gondoIal csak a roloIasma, meIy az iri
Ialomas ere|elI, a melamorfzis mufa|aban, kivaIaszl|a magabI a formal. A
gondoIal csak van, a megkomonaIl gondoIal mar icricnik, bioIgiai
erleIemben is...
DeIeIll Goelhe, az oIasz ul aIermoi |eIenele, a bolanikai kerlben,
abbI az aIkaIombI Iaozom feI, hogy Wachsmulh knyveben eI|ulollam a
roloIasma ,csoda|a-nak fe|ezelehez. Goelhe a nvenyl, minl az aIIalol es
emberl, kzs sbI vezelle Ie, a fa|la, minl a bioIgia is lanil|a, csak
ugyanannak az anyagnak a keessegebI eIvaI vaIlozal, s a ,csodaIalos a
fa|la-kezdesben annyi, hogy ill a jct5 szuggcsziicja, egy eIkvelkez
vaIlozal sugaImazasa hal vissza az sanyagra, lehal a roloIasmara.
126
VaIami hasonI lrlenik az irasban is, ha igazi iras, a kIli, iri
Ialomas hal vissza az anyagra, a lemara, vagy az eImenyre, s megformaI|a
azl, nem az eImeny van eIebb, s azlan kvelkezik a Ialomas es a kife|ezell
forma, hanem c|c|| tan a |4icn4s, anc|q tisszanai az c|ncnqrc es aIakol ad
neki. Ionlosan ez lrlenik a lermeszelben is. Kezdelben voIl az Ige. Azlan
kinll az orrszarvu agyara. S merl Goelhe szerinl a lermeszel lakarekos, csak
egy agyara nhelell neki, merl nem leIl lbbre az ,smasszabI.
Nekem is csak annyira leIhel muvemben, amennyi az smasszam
hozza. Izl gyurom, negyvenkiIenc eve, hozza nem lehelek semmil. Izl nem
lud|a a mukedveI, amikor szeen, IeIkesen, neha lkeIelesen ir...

Meg nem vagyok szivbeleg, de a szivem mar kezd akadozni,
vaIamiIyen almoszferikus szivzavar ez, meg nem ircn|czis, nem cn|c|ia,
meg nem angina, de a fIleleIek mindehhez mar |eIenlkeznek. Csoda Ienne,
ha maske Ienne. Nikolin, aIkohoI, fekele, eIelmd, mindez csak siellel
egy foIyamalol, ameIy aIkali es lermeszeles kvelkezmeny.
Kel na|a meIy faradlsag. A gondoIalok megviIIannak es
eIszikraznak. duIl, skel, Iomizu aIom.

Meg nem vagyok szivbeleg, de az ra kezd Ie|arni. Igyszeruen faradl
a rug. Lehel oIa|ozni, de nem Iehel kicsereIni. Rilmusl keII vaIlani,
munkaban is, eIelben is.

VaIaki csoorlkeel kId: 1912-ben, lehal lizenkel eves koromban,
malrzruhasan szereeIek a kassai gimnazium egyik vizsgaeIadasan, a
,Diakhonvedek cimu if|usagi szindarabban. A diaklarsak ismers arca
dereng a csoorlkeen... minden arcra emIekezem, haIIom a hang|ukal,
erzem a szagukal. De csak kel nev |ul eszembe. A vizuaIis es a szagemIek
mindig ersebben eI az emberben, minl a fogaImi emIek.

Ha egyszer eImegyek innen, szerelelleI gondoIok mindenre es
mindenkire, laIan vissza is |vk egyszer..., de bizonyosan ludom, hogy nem
Iesz honvagyam. Az eIel beoIloll a honvagy belegsege eIIen.
Mosl inkabb a viIag ulan van honvagyam, onlosabban a lenger es
IlaIia ulan. Iz a vagy ers, lesli.

127
Nem hiszem, hogy lanuIlam ezl, inkabb vaIamiIyen veIemszIelell
keesseg: ha egyszer eImegyek vaIakilI, vagy vaIamilI, vegIegesen ludok
eImenni, soha nem forduIok vissza, nem larlok haragol, de nem ismerem a
noszlaIgias visszaforduIk kivancsisagal a muIl aIak|ai iranl.

Arylhmia. IdrI idre forr verIkes a lorkomban. Ismerem ezl az
aIIaolol, ludom az okal. A lesl emIekezik. A nikolin, az aIkohoI csak rgy.
rmol szedek es ludom, hogy eImuIik egy naon.
De ez a rilmusvaIlas meggyz mindarrI, amil Goelhe es a bioIgusok
mondanak , s bizonyosan Ireud is, nem is uloIs sorban... A leslnek naII
rilmusa van, minl a fIdnek. Szuveren, aIkali lrvenyek szerinl vaIl rilmusl,
egeszseg es belegseg, emIek es vaIsag, eIel es haIaI kzll.

,}udil... es az ulhang befe|ez szakaszal irom. Iz a resz erdekeI.
Sokszor voIl modeIIem az ir, minl aIak, lnemeny es szemeIyiseg. Mosl
eIszr szerelnem ugy megirni, minl egy bonclani abral.

Vacsora . urraI, az oIasz kvelseg scccn! nan-|eveI. Okos ember, nem
veIelIenI IdgeIl liz even al a Chigi aIolaban, az eInki oszlaIyon. Azl
mond|a, az amerikaiak mosl mar meglanuIlak, miIyen hangon keII az
oroszokkaI diskuraIni es nem engednek. Lehel, hogy Magyarorszagol,
Csehorszagol es }ugoszIavial vegI feIad|ak az oroszok, uIgarial es
Romanial larl|ak, amig Iehel. Az amerikai eInkvaIaszlasl kvel
hnaokban, lehal e leIen az amerikaiak eIdnlik, Iesz-e, haboru` Sokaig
nem varhalnak ezzeI a dnlesseI, merl az id az oroszoknak doIgozik.

Maugham knyvel kaom kezhez, cime: ,IIelem. Igyszerre
feIderIk, minlha vaIaki leIefonon azl mondolla voIna, egy okos, erdekes,
viIagIaloll ember erkezell a varosba. Nem varok lIe nagy
kinyiIalkozlalasokal, de rIk, hogy egyll lIlhelek egy eslel ezzeI a
viIagIaloll, keIIemesen feIIeles muveIlsegu, kiln izIesu, mindig lainlalos
es lehelseges emberreI, aki ezenfeII szakmabeIi es onlosan az erdekIi, ami
engem: az eIel es az irodaIom. Tbbel nem lud. Kanl lbbel ludoll. Megis,
nem ludom, rInek-e a hirnek, hogy Kanl a varosba erkezell es hoIna
egyll vacsorazunk`

128
A Ccnjcssicns befe|ezese feIe halalIanuI feIbukkan a magyar... minl a
XVII. es XVIII. szazad minden francia nyeIvu emIekiralaban. Iz a magyar
neha Rakczi Ierenc, minl Sainl SimonnaI, neha a huszarkailany, aki orvuI
eIszereli Casanova szerel|el, de Ieggyakrabban Saullhern urra hasonIil,
Rousseau ,magyar-|ara, aki bizaImas es erzeImes baralsag ulan, ameIIyeI a
fiIozfus kilnlelle, feIcsinaI|a a csunya szakacsnl es kInfeIe
hazugsagokal rebegve odebb aII a nagyviIagban... A magyar mindig
meg|eIenik a viIagirodaIomban, de Rakczi Ierenc keves akad a lnemenyek
kzll.

Sieyes abbe lrleneImi arceIel meg nem ra|zoIla meg minden
arnyaIalavaI az irodaIom. A ,jai tccu szerz|e a forradaIom egyik
Iegerdekesebb, lilkos es kIns egyenisege voIl, erdemes eIlndni, va|on a
nagy fenevadak, a Danlonok, Robesierrek meIIell nem csinaIla-e igazan
es vaIsagosan, a hallerbI, mindazl, ami a forradaIomban Ienyeges es larls
voIl`... VegI is, hivla vissza Iarizsba kIfIdrI a fialaI labornokol,
NaIeonl, hogy konzervaI|a mindazl, ami a forradaIombI megmaradl
larls es eIelkees eredmenynek...
Iz Sieyes nagy erdeme: meglaIaIla NaIeonban az emberl, aki meg
ludla aIIilani a forradaImal, de nem eIIenforradaImi aIaon aIIilolla meg:
mindenl kivaIaszloll es megmenlell beIIe, amil az id hasznaIni ludoll, ami
haIadas voIl, az emberi |ogokal, az egyenIseg es az aIkolmanyossag
iIIuziil... s ugyanakkor, amikor slabiIizaIla, emberszabasuva, larsadaImi es
egyeni szemonlbI hasznaIhalva lelle a forradaImal, voIl esze, ere|e es
lehelsege ahhoz, hogy lizenl evre eIharilsa IranciaorszaglI a hazalerni
kivan verszom|as, kazsi es haIaIra serlell emigracil, a kIfIdre szkll
nemessegel, burzsoazial es gironde-ol... A naIeoni lizenl ev nem csak
veres csalak sorozala voIl, hanem egesz Iura szamara nagy, menl
kiserIel: megmenleni a forradaIom borzaImas kz|alekabI mindazl, ami
fe|Ides es haIadas. Iz az ember nem Ialszik sehoI a mi Ialhalarunkon,
forradaImunk van, vivmanyai is vannak a forradaIomnak, Danlonunk,
Maralunk es Robesierrenk is akad fIsen, csak een NaIeonunk es
Sieyes abbenk nincsen. Neknk csak Nagy Ierencnk van es aIogh
alernk.

A feIadal rkke ennyi: amikor a forradaIom lelonlra |uloll es
anarchiaba, lerrorba forduI, meglaIaIni az emberl, aki megaIIil|a a
forradaImal az anarchia rvenyei eIll, slabiIizaI|a a forradaImal, megmenli
es emberszabasuva, hasznaIhalva leszi mindazl, ami a forradaIomban a
regi renddeI szemkzl vaIban fe|Ides es haIadas voIl, s ugyanakkor
megakadaIyozza, hogy a kIs es a beIs emigraci emberei ragad|ak
magukhoz a vezelesl... A forradaImal csak oIyan ember lud|a slabiIizaIni,
129
aki a forradaIombI induIl, akil a forradaIom huIIama emeIl feI. IIyen ember
rilkan akad a lrleneIemben. CromveII, NaIeon, laIan SzlaIin... NaIunk
nem Ialok senkil.

1944. ariIis 5-en, amikor a zsidkal ,megkInbzlel |eI, lehal
sarga csiIIag viseIesere kleIezlek, csendesen Iehuzlam u||amrI a cimeres
gyurul. Nem akarlam semmil viseIni, ami megkInbzlel |eInek szamil.
Azlan muIl az id es meginl u||amra huzlam a gyurul, merl ugy erezlem, a
vaIlozoll viIagban nem arl husegesnek Ienni a muIl kegylargyaihoz. De
mosl, amikor a magyar muIl illfeIe|lell veressza|u kiserlelei rebbennek
mindenfeIe, a |eIen igazsaglaIansagai es kegyelIensegei kzeelle sem
akarok viseIni semmifeIe kIs |eIl, ami ugy lnhelne, minlha szoIidarilasl
vaIIaInek a muIl kegyelIen kiserleleiveI. Izerl u|ra Iehuzlam es fikba
doblam a regi gyurul.

Regi okmanyok kzll meglaIaIlam az okiralol, ameIIyeI Kossulh
La|os kinevezle nagyaam enzgyi lilkarnak. A keziralol Kossulh, aki
1848-ban enzgyminiszler voIl, szemeIyesen irla aIa. 400 forinlol kaoll
egy evre nagyaam.

I||eI kIns egszakadas, krviIIam, kiserlelies szin|alek. Minlha az
alomviIag Iidercei IangoInanak a nyari e|szakaban.

L. mosl kiad Londonban, azl mond|a, csggeszl, mennyire nem
erdekIi mar az angoI kznsegel a szeirodaIom. Szakmai knyvekel
oIvasnak az emberek. Igy | szakknyv, eIdauI ,A lkeIeles elazsfules
cimu benssegesebben erdekIi az angoI kznsegel, minl akarmiIyen
regeny.

Az emberekben nyiIvanvaIan lbb a szicholikus, minl a ,normaIis.
Maugham azl mond|a, a rendhagy a normaIis. Lehel.
De aki megIedik, rosszuI vizsgazik es nem keszIl feI a IeckebI.
Nem hiszem, hogy maskenl is Iehel es erdemes eIni az emberek kzll, minl
egy kinai vigyorg kznyeveI, egy gyermek kivancsisagavaI, egy ir
szakszeru figyeImeveI.
130

efe|ezlem Wachsmulh knyvel. ,A fId egy lesl, ameIy egy
eIIenyhez larlozik mondolla KeIer es a korszeru meleorobioIgus
iarkodik bizonyilani ezl a leleIl. Lehel, hogy a bizonyilasban sok a feIleves.
De bizonyos, hogy a fId organikus eIIeny, s az ember es a fId
organizmusaban egy kzs keIel lrvenyei halnak.

Van-e halaIom, ameIy neIkIzni lud|a a diklalural`... Az angoI
nehalaIom inlezmenyeiben megrizle a szabadsagol. De a lbbi`...
NaIeon azzaI a lrleneImi megbizalassaI erkezell, hogy megmenlse a
forradaIom eredmenyeil az anarchialI es a regi rendszer IaIkod
kiserleleilI: az emberi |ogokal, a szIas- es sa|lszabadsagol, a fIdreformol.
De 1807-9 kzll Iarizsban mar csak negy u|sag |eIenhelell meg, ezek
minden soral a kzonli halaIom cenzurazla, hivalaIos loIInokok aIlaI
fogaImazoll cikkekkeI lmle meg.

efe|ezlem a Ccnjcssicns-l. Mosl oIvaslam harmadszor.
Lehel-e kInvaIaszlani az emberl a muvelI` Az ember Rousseau:
szanaImas es szrnyeleg. Nemcsak azerl, merl az ,ImiI szerz|e l
gyermekel IeIencbe adla. Szrnyeleg nzeseben, hiusagaban, gyavasagaban,
mar es ingerIekeny agresszivilasaban, feIenk eIvonuIasaiban. De muve
luInll a szrnyeleg szerzn. A Iciircs !c |a ncniagnc szerz|e ulan kvekel
doblak az ulon a feIdhdll neuchaleIiek, de a szerz, fogvacogva,
megirla es vaIIaIla, amil irl. Megis ez szamil.
Az IIe de Sainl Iierre-i idiII lragikus vege minlaszeru eIda|a a zseni
heIyzeli remenyleIensegenek. A viIag ermeznyebI nem lud kiIeni az,
aki ingerIi a viIagerkel.

Isle T. Ialogal meg. SzabadsagrI erkezik, IesIl, vadonalu| ruhaban,
ciben, eIegansan es gondlaIanuI |eIenik meg, megy a svabhegyi kis
kerlihazaba, ahoI kerleszkedik, francia knyvel oIvas es Mozarlol
zongorazza. Ma is sok enzl keres, mindig akad beleg, aki megfizeli a |
szvosl. GondlaIan, merl nincs semmifeIe emberi kleIezellsege.
Kel ev eIll ngyiIkossagol kvelell eI. Mosl egesz na vasaroI:
szeIeskarima|u szaImakaIaol, egyszerre lbbel, gumicsizmal, merl halha
szksege Iesz rea, melszelekel... GondoIkozom, vaIban vaIaszlolla-e a
|obbik reszl: es minden ember, aki emberi kleIezellsegek neIkI eI` Nem
vagyok bizlos a vaIaszban.
131

Lassan mindenki Ievizsgazik, merl ez az id nem luri, hogy az
emberek eIre|lzzenek a modorban es eIelmdban... Szinl keII vaIIani, ki
mennyire baral, ember` Mindenki Ievelkzik, en is.
Nem vagyunk nagyon sze Ialvany, igy ren. Imberi Ialvany
vagyunk. De keleIkedem, voIl-e vaIaha is dilbb Ialvany az ember`

Maugham lanacsa a szindarabirknak: huzni es huzni. Iz igaz. De
ahhoz, hogy ,huzni lud|on a szinmuir, eIebb feIlelIenI es lakarekossag
neIkI meg keII irni a szindarabol. ,Huzni csak akkor szabad, amikor mar
bsegesen van mibI.

Maugham, ha unalkozoll, vagy sIeen|e voIl, vagy nem |uloll eszebe
vaIamiIyen u| munkalerv, eIulazoll harom helre orneoba, vagy SeviIIaba...
Azl hiszem, ez a mdszer heIyes. Csak een nem minden orszag iri
eIhelnek veIe. In, ha nem |ul semmi az eszembe, IegfIIebb TahillfaIuba
ulazhalok, szemeIyes es anyagi krImenyeim megrazkdlalasa neIkI.
izonyos, hogy a viIag kerek es leI|es, akarmeIyik onl|al erinl|k is meg. De
az ember vegI megis maskeen feIeI orneora, minl TlfaIura.

Kzs sorsom van kiIencmiIIi emberreI`... Iz nem bizlos. Csak kzs
nyeIvel beszeInk. Ibben a nyeIvben van kzs sorsunk, semmi masban.

Vihar. Nagy nyuglaIansag, ameIyel csak vegs erfeszilesseI ludok
eIcsndesileni. A sokeves, kenyszeru es nkenles visszahuzdas idszaka
vege feIe kzeIedik. Lassan beernek eIelemben a heIyzelek, amikor
mindenen es mindenben, ami eddig az eIelem kerele es feIleleIe voIl,
vaIlozlalnom keII. Nem lehelek masl, minl engedeImeskedni a iIIanalnak,
ameIy megerell.

Ha eImegyek, megirom az ,Igy oIgar vaIIomasai-nak harmadik
klelel. TaIan ez Ienne a nagy aIdozal egyelIen, igazi erleIme.

132
Igy u|slelu irodaImi halaImassag , kiad szemforgal reszvelleI
beszeI Herczeg IerencrI, akinek nyoIcvanl eves koraban anyagi gond|ai
vannak. ,Ha vaIaki oIyan nagyol zuhanl, minl ... mond|a.
Izek a szerencselIenek azl hiszik, hogy Herczeg Ierenc ,zuhanl,
merl k nem lekinlik lbbe irnak, embernek es szerenek Magyarorszagon.
Nem lud|ak eIkezeIni, hogy akadhal ember, aki egyaIlaIan nem erzi
,zuhanas-nak, ha nem Il feI az vonal|ukra. Nem lud|ak eIhinni, hogy
akadhal ember, aki nkenl feIreaII, merl nem ker a koncbI, a veres es
lragikus farsang huIIadekaibI. Nem akar ulilars Ienni egy ulon, ameIy a
semmibe vezel. Azl hiszik, hogy k vannak es vaIsag , s nem lud|ak, hogy
eIdauI meg mindig ,a Iezuhanl Herczeg Ierenc a vaIsag, s k csak
imboIyg arnyaIakok, akik eIlunnek az eIs nyugali szeI fuvaIIalara.

Is imboIyg arnyaIakok |nnek a heIykbe, a nyugali szeI szarnyain.

Isle K.-naI. MuveszIemezek, kiIalas, nyari e||eI. Ugy eI, minl egy
szorgaImas inlernalusi nvendek, akil hazaengedlek OxfordbI, nyarra.
Ibben az infanliIis nludalIansagban van vaIami fIenyes.

efe|ezlem a ,ViadaI-l. IIs belulI az uloIsig alirlam, mindenl
kihuzlam, ami feIesIeges , lehal krIbeII megegyszer annyil hagylam
csak benne, minl amennyi feIesIeges. A munka nem voIl eredmenyleIen: ez a
szindarab mosl maskeen rossz, minl voIl negy hna eIll.

Az ulIeveIoszlaIyon |arok, ahoI beadom kervenyem. Igy rnagy
fogad. IialaI ember, |eghideg, udvarias. Iz az u| kolius, ameIyel mar a
moszkvai iskoIa szeIIemeben keezlek ki. KoeslIer ir Ie regenyeben iIyen
orosz kokal.
Az a|anIasl, ameIynek ulasilasara ki keII adni az ulIeveIel, hosszan
vizsgaI|a. LalnivaIan vannak ill a szvegben lilkos |egyek, ulasilasok,
ameIyekel csak a beavaloll ismer. VegI biccenl: feIszIil, ad|am be a
kervenyl, s akkor megkaom az ulIeveIel.
U|abb hivalaInokok kezere kerIk. AszlaIlI-aszlaIhoz kIdenek,
szamlaIan aklal lIlenek ki, kerdivekel, eIIenrz Iaokal irnak leIe. A
rendszer erleIme, hogy senki nem bizik senkiben, egyik hivalaI-aszlaI nem
bizik a masikban, s az egesz hivalaI nem bizik nmagaban es a feIekben,
akik feIkeresik. Iz a dermeszl bizaImalIansag, ez a szlIan es kegyelIen
133
szakszeruseg alIeng minden hivalaIszoban. A rendszernek laaszlaIalai
vannak. izaImalIan. lud|a, mierl.
Igy fialaI zsid hivalaInok veszi feI szemeIyi adalaim. Neve` kerdi.
Megmondom. IogIaIkozasa` kerdi. A kerdesben nincs semmi guny. Iz a
fialaIember soha nem haIIolla a nevem, az a leny, hogy az eImuIl harminc
evben ir voIlam Magyarorszagon, soha nem |uloll eI a ludalaig. Mas
ludalkrben eIl.
Iz a rvid Ialogalas a rendrsegen meggyzll arrI, hogy nem voIl
egeszen indokoIalIan, sem haszlaIan vaIIaIkozas ulIeveIel kerni.

Az amerikaiak igy becsIik ma a viIagban a kalonai erkel: fifly-fifly.
Az oroszok kalonaiIag een oIyan ersek, minl az angoIszaszok.
Ami nem fegyver lbbe az oroszok kezeben , hal evveI eIebb meg az
voIl , az orosz ler es az id|aras. A lechnika alugroll az orosz leren, nem
eIIenfeIe lbbe az orosz id|aras. A lrleneIemben mosl eIszr aII szemkzl
Oroszorszag oIyan eIIenfeIIeI, ameIynek szamara nem robIema lbbe az
orosz ler.
A lbbIel, ameIIyeI az orosz fegyverek lIlve vannak: ideoIgiai
lbbIel. Iz hianyzik a nyugali oIdaIon.

AImalIan e|szaka. LeIekben kezdek mar mindenlI eIszakadni. A
iIIanalban, amikor aIairlam a kervenyl, ameIyben ulIeveIel kerlem
hazamlI, sokkaI egyszerubb Iell minden.

IIkvelkezell a iIIanal, mikor szamuzll knyveim bosszul aIInak:
nagy erveI |eIenlkezik a hianyerzel, meIy kveleIi |eIenIelkel. Az oslrom
ulan nehanyszazal larlollam csak meg az lezerbI, a lbbil odaadlam egy
cskasnak, aruI|a ki kel, s ez az ,aruIas mosl kInsen megbosszuI|a
magal. Iszembe |ul egy DuhameI, Hardy, KoszloIanyi, VerIaine, Keals,
SheIIey, Tlh Arad, s oIyan hianyerzelel erzek, minla szereImes, aki
serldll dheben meglagadoll egy nl, s egy naon reaeszmeI, hogy nem
lud neIkIe eIni.
Az cskashoz megyek hal, s visszaraboIok a meglagadoll knyvekbI
minlegy lvenel. Nagy megknnyebbIes, hogy ezl az lven knyvel
meglaIaIlam. KomoIyan kezeIlem vaIaha is, hogy e SheIIey, e SohokIes
neIkI ludok eIni`... Szivdobogva viszem haza a knyvekel, feIlekeny es
szorong megknnyebbIesseI.

134
A heIyierdeku vasulon nehany vasarnai u|sagol oIvasok. I Iaok
kzIemenyeinek hang|a mar nem is megdbbenl, mas: eIszomoril,
emeIyeglel. Hova sIIyedl a magyar kzeIel` Kel na eIll, mikor a
|egza|Ias Ieslen rekeszlell, feIhasznaIlam a kora reggeIi esli larlzkodasl
arra, hogy feImen|ek egy naiIa szerkeszlsegebe, ahoI rolezsaInom
keIIell egy orvosl, amig a varszobaban IdgeIlem, s haIIgallam az ismers
zsongasl, meIy fa|daImal es szomorusagol erezlem. Huszonl even al eIlem
esli es kIfIdi szerkeszlsegekben. Sokmindenl Iallam es laaszlaIlam az
eIelben, fekdlem neger bordeIyokban, karlyazlam, illam, nem banok es
nem szegyeIIek semmil. De azl, hogy szerkeszlsegekben lIlllem az idl,
meIyen banom es szegyeIIem.

Igy ToIszlo|-knyv kerI kezembe, a ,Kozakok. Szrakozollan
kezdem oIvasni. Azlan egyszerre megerinl ez a fo|logal, orosz Ieveg, ami
egyforman arad es szivarog az orosz knyvekbI, a zenebI, a nei
krusokbI, minden oroszbI... ToIszlo| es SzlaIin IenyebI ugyanaz a Ieveg
arad, Turgenyev es Dymov ugyanezl mond|ak. Mindegy, mirI beszeInek,
mondanivaI|uk mindig ugyanaz, irodaIomban es oIilikaban, zeneben es a
kznai eIelben... vaIamil mondanak a viIagnak, a szIavok, aIIandan,
fo|logal kvelkezelesseggeI, vaIamil az emberi sorsrI, feIeImesen es
monolonuI.

I||eI negykor feIebredek. Mi Iesz` Mil erzell UIysses, amikor ulra keIl
IlhakabI es ludla, hosszu id beIeleIik, amig hazaler` A szeIre figyeIl, a
zug szeIre, a habokra es a lengerre, a szirenek enekere, az aranyra es a
cycIosokra..., de a sziveben Ilhakara figyeIl, rkke csak Ilhakara. Meg nem
induIlam eI es mar Ilhakara figyeIek.
De UIysses een ugy eI bennnk, minl Ilhaka minden emIeke. A
vegen a ferfiak eImennek hazuIrI a viIagba, kaIandol keresni. Az uloIs
kaIand mindig a haIaI.

A Iudvigshafeni robbanas minlha a prc|u!c Ienne , viharos prc|u!c,
jcriissinc-vaI kezddik, egy IalhalalIan, rIl es szenvedeIyes karmesler
kezinlesere , a nagy koncerlhez.
A IiIara feslell arcu huIIak, meIyekel a vegyi Iang kozmelikaI iIyen
kInsen, ez a kz|alek, ameIyben a remenyleIen es oIlhalalIan emberi
agresszi kzmbs eizdol Ial csak: ez az u| eges eIs Iangcsva|a. A
kilres, a kezdel oIy szenvedeIyes, hogy keleIkedni keII, mi marad a
viIagbI, ha egyszer minden kvelkezmennyeI mukdlelni kezdik az
aIviIagi erk az sszes uszlilasi Iehelsegekel`
135

A nagy u||aeiles kzben kezd resen |arni ill mifeIenk az egesz
szerkezel. Az emberekben nincs aram. Mindenki doIgozik, de senki nem
a|kci. Mindenki leng es Ieng, senki nem c|.

KzeI a iIIanal, amikor nem az iras Iesz szamomra az igazi cseIekves,
hanem az eIel.
Azl hiszem, mar ill a iIIanal, amikor meginl egyszer onlol keII
lennem ebben a naIban.

LeanyfaIun. IIbucsuzom a heIylI. Mosl minden ul bucsu.
Sokmindenl Iallam ill. Kel ev, a haboru. A Duna, a kzmbs es kegyelIen.
Az emberek, aminl uszlal|a kel az id, s Iassan lorzuInak, minl a vizihuIIak.
DeIeIll a lemelben. IIebb aam sir|anaI. IIyenkor az ember mindig
szamol vel. NegyvenkiIenc eves vagyok. izonyos, hogy sok hibal kvellem
eI, de bizlos az is, hogy senkinek nem larlozom semmiveI Magyarorszagon
es meglellem a kleIessegem. Azlan a kisfiu sir|ahoz megyek. Minden |alek
es aIom.
Igy sirkarussaI largyaIok, a lemel kzeIeben. A kel sirl 1800
forinlerl fednek be kveI.

Mar nincs sok doIgom ill. Varom az ulIeveIem. S kzben irom a
,}udil... es az ulhang-ol.
Ahogy Ie|vk a lemelbI, a NemelvIgyi ulon egy ismers nev
feIidezi Trk, a ek emIekel. Iz a ek nyiIas voIl. Nagy eksegel vezelell az
AlliIa ulcan, a Mik-ulcai Iakas kzeIeben. Amikor az oslrom eIkezddll, a
nyiIas ekel eIhagylak a segedei. A ek nekiaIIl slni. UloIs iIIanalig
sllle a kenyerekel, dagaszloll, fulll es slll. A hazal szelIllek krIlle,
csak a ekseg kemenye es kemence|e maradl serlelIen, ezl Iallam kesbb. A
krnyez incekben egesz oslrom aIall kalak friss kenyerel, merl a ek
slll. Az oroszok mar a Vermezhz erlek. Akkor eIdobla a Iaalol, IeIl a
kemence eIe, ugy varla az eIIensegel. Nem szkll Nyugalra. II is foglak,
inlernaIlak.
SokfeIe hsiesseg van. De laIan ez az egyelIen, igazi, emberi. Mikor
hs egy ek` Ha kenyerel sl, haIaIaig. Irre gondoIok. Hazamegyek a
lemelbI, varom az ulIeveIel es irom a ,}udil... es az ulhang-ol.

136
IIIedl, feIhs, gzs hseg. A ,Muveszel es szereIem befe|ez
oIdaIail oIvasom. Mil akarlam ezzeI a knyvveI` Mosl kInsen idegen
minden sor, amil irlam. Aki eImegy, nem Iehel azonos azzaI, amil illhon
hagyoll. KIn haIunk meg, ha egyszer meghaIunk.

Honvagy. IigyeIem magam. Igyszerre kelfeIe honvagy ler|eng,
gyuruzik, huIIamzik az eszmeIelemben. Az egyik, ameIy bucsuzik
mindenlI, amil illhagy. A masik, ez a oganyabb, vadabb, alhelikusan
ugy mondhalnam: regibb, az uIyssesi. Honvagy a baberszagu szeI, a
fIdkzi lenger, a szigelek es a szirenek ulan. Nem is Ienne rossz, mindenl
befe|ezni es disznva vaIlozni al, vaIahoI egy szigelen, egy Kyrke kar|ai
kzll.

A hivalaIokban, ahoI az ulazas gyeben |arok, ugy erzem,
|induIaluan rabeszeInek erre az ulra. Minlha szabaduIni akarna lIem a
hazam, nyiIvanvaI, hogy zavar eIem vagyok ill, fIsIeges.

Iorr deIeIll. A vizumok, az ulIeveI gyeben. A zurzavarbI hirleIen
eIvaIik a lilkosabb, erleImesebb, beIs ra|za egy feIadalnak: ezl es ezl keII
lenni, iIyen es iIyen sorrendben keII mozduIni, cseIekedni. Ismerem ezl a
kIns lreIem|alekol: az eseIyekel keII loIogalni, s akkor egy iIIanalban
nmaguklI formal, Iogikus erleImel es sszelarlozasl kanak. Igy |alszik az
Islen veInk.

Tehal eIulazunk ma|d, ha minden egyll Iesz, innen, a DeIi VasulrI, a
Mik ulcai haz rom|ailI, VeIencebe. L. oll marad es en eImegyek Sva|cba, a
konferenciara. Azlan vissza|vk VeIencebe es eImegynk egyll Rmaba.
Azlan..., de ez az azlan maga az eIel.

MibI eInk ma|d, ha knn Iesznk` Nem ludom. Is mibI eInk, ha
vissza|vnk es ill maradunk` Izl sem ludom. Csak azl ludom bizlosan,
mibI ncn eIhelnk idehaza lbbe` A meslersegembI.

137
IlaIia lerkeel nezegelem, minl aki keszI egy vizsgara es
szorgaImasan megoId|a a feIadal fogaImail. Iz ill Syrakusa... lehal IIalon,
Dyonisos. Iz ill IaIermo, lehal II. Irigyes. Iz ill Rma, lehal, ha minden
nagyon |I megy, kel aIberIeli szoba, frdszobavaI.

A nyomorusag, a haboru az eurai emberekben megIle a
ionirszeIIemel.
Lehel, hogy aIlaIaban megIle a szenvedes ezl a szeIIemel. ennem eI.
De nem fIdreszl akarok laIaIni, nem is hazal. Csak a munkamal akarom
megegyszer fIIeIni, meglaIaIni.

A araszlok hiszleriasok. A varosiak neurolikusok.

Iorr naok. Hosszu id ulan eIszr ugy erzem, abba keII hagynom
a munkal: nem ludom mosl foIylalni a ,}udil... es az ulhang-ol, ameIy a
vege feIe kzeIedik, laIan lizenl-husz keziraloIdaI hianyzik meg, de ahhoz,
hogy ezl a lizenl-husz keziraloIdaIl megir|am, eIelemnek Ienyegesen meg
keII vaIlozni, igy vagy ugy. Nem Iehel kelfeIe figyeIni. Iz a lres
nyuglaIanil, IeIkiismerelfurdaIasom van, de nem szabad erIlelni az iIyen
vaIIaIkozasl, a ,csak azerl is az irasban mindig megbosszuI|a magal. Mosl
masrI van sz naIam, laIan mindenrI. A keziralol odaleszem a lbbihez, a
befe|ezellekhez es kiadalIanokhoz, haIIgasson, s a haIIgalas neha |l lesz
irknak is, keziraloknak is.

A sakkozk azl mond|ak, megdIl minden lavkombinacis eImeIel,
nem Iehel kel-harom Ieesl eIreIalni, mindig csak egy Ieesl Iehel leI|es
bizonyossaggaI eIreIalni, a kvelkezl. Iz a szeIIemi fogaskerek mdszere
Iehelseges es dvs laIan a sakkban, de bizlos bukashoz vezel az eIelben. A
masik, nagy sakkversenyben igenis IegaIabb kel-harom Ieesl keII eIreIalni,
egy-kel eves lavIalban keII Ialni a Ieesek kvelkezmenyeil, maskInben
eIveszil|k a |alszmal. Is ez igen nehez feIadal.
Azlan vannak a hazardrk, akik neha laIan nyernek is. Is vannak a
szeIid hIyek, akik een csak eImozdil|ak az esedekes babul a meznyn es
nezik, mi Iesz`

138
A IroyIen-klel vege feIe larlok, ez a klel a francia forradaIom es a
reslauraci lrlenelel ad|a eI.
Mi kvelkezell a francia forradaIombI` IIszr NaIeon, a Code
CiviI, s minden, amil NaIeon megvaIsiloll, hogy a forradaIombI ne
Iegyen anarchia. Igy ember slabiIizaIla a forradaIom eredmenyeil, aladla a
fogaImakal az egesz viIagnak: az emberi szabadsag es egyenIseg, a
fIdreform eszme|el. Izl nem Iehelell lbbe ,visszacsinaIni. Kvelkezell
meg a francia forradaIombI az imeriaIizmus, amibe beIebukoll NaIeon,
s Iuraban a romanlika, Adam Smilh, a fiziokralak. (Is MaIlhus, aki
gyanilolla, hogy az emberi fa|la szaorodasa luIszarnyaI|a a fa|la aIlaI
leremlell eIelIehelsegekel...)
Sokminden ,kvelkezell a francia forradaIombI. A rendiseg eIlnl,
a arIamenl meg|eIenl a szinen, az ember eIfogIaIla, u| rang|a szerinl, heIyel
a viIagban.

Izek a naok, amikor minden emberi ,eIhalarozas kevesel er, csak
akkor van erleIme az eIelnek, ha isleni sugaIIal hal|a al a cseIekedelekel.

DeIben 37 C. Isle kiIenckor 39 C. A varos imboIyog, minl a deIibab
lamoIyg fenykeei.
I||eI vad vihar, reggeIre 10 fokkaI esik a hmersekIel.

A Kommunisla KiaIlvany-l oIvasom, Marx es IngeIs kemeny,
kaIaaccsaI kidrmbIl mondalail. A kiaIlvany mosl szaz eves.
Szaz ev nem nagy id szeIIemi, larsadaImi mozgaImak szamara , a
kereszlenysegnek negyszaz ev keIIell, amig halaIom Iell, a roleslanlizmus
gondoIala is szaz even al viaskodoll a maga igazaerl , de szaz ev
mindeneselre eIeg id ahhoz, hogy megmer|k, mennyire eIeven egy
gondoIal` Akarhogy forgalom, egyel eI keII ismernem: a Kommunisla
KiaIlvany ma een oIyan eIeven vilaanyag a viIagban, minl voIl szaz ev
eIll.

Nehez eIkezeIni a bekel a viIagban. HoI, miIyen krislaIyosodasi
onlon induI|on meg egy organikus beke foIyamala` Amil Sl. Simon es hivei
,organikus es ,krilikus emberi korszaknak nevezlek, ismelId vaIsag a
lrleneIemben: a mi korszakunk ,krilikusabb, minl voIl vaIaha is
akarmeIyik eIz korszak, az egesz emberi viIag sorsarI van sz.
139

Vegig TiroIon al szikraz nasles. A szomszed fIkeben egy
rendkivI bula n ulazik keIIemelIen kisfiavaI Sydneybe. KivandorIk.
Mindkellen oIy bulak, hogy nyugodlan ollhon is maradhalnanak. A gyerek
ZeII am Seeben IeszaII fenykeezni es lermeszelesen Iemarad a vonalrI.
Auln hozzak vissza az innsbrucki aIyaudvarra, az anya 750 schiIIingel
fizel a laxisnak az ulerl. IIIenlelben az ulasok nezeleveI, ugy gondoIom,
nem a gyerekel, hanem az anyal iIIenek megofozni. Az a fa|la nyavog,
anaszkod, magavaIlehelelIen, nz es bula n ez, aki bulasaga nzeseveI
vegI mindenkil a maga szoIgaIalara kenyszeril.

Iz az ulazas , harman vagyunk , mar nem is ,ugras a slelbe,
hanem maga a slelseg. IgyfeIe megsemmisIes. De nyugodl vagyok, merl
nem lehellem masl. A szereem ollhon megsznl, munkam eIveszlelle
erleImel. Amig az orszag a szov|el csalIsaIIama es a hazai boIsevislak
kazsi es kegyelIen rabIhad|aralanak zsakmanya, magyar ir meg a
Ielezese, az ollhonmaradasa lenyeveI sem igazoIhal|a ezl a hazaaruIasl.
Ollhon oda fe|Idlek a doIgok, hogy mar haIIgalni sem Iehel, szamzelesbe
keIIell mennem, nkenl, csaIadommaI egyll. Nem eIhellem egy orszagban,
ameIy nem haza lbbe.
VoIl-e jcgcn eImenni` Igen. In nem egy aIIammaI, nem is egy
larsadaImi rendszerreI szerzdlem, hanem egy hazavaI.
Megis, azl hiszem, nincs enneI nagyobb fa|daIom. Neha fuIdokIom,
minl haIaIesel, vagy vegzeles szereImi szakilas ulan fuIdokoInak az
emberek.

A szaga. Az ize. Mindig hianyzik, minden. Megsem szabad
gyngenek Ienni. Mindenl eIkvelni, hogy megmenekI|n az orszag ebbI
a haIaIos veszeIybI. Mil lehelek en` DoIgoznom keII, a hazamerl, irni
vaIamil, ami regbili hazam hirel a viIagban , ez minden, amil lehelek,
akarmiIyen remenyleIen is.

Mi a szabadsag` Ill Sva|cban IegaIabb szabadon Iehel haIIgalni.
Ollhon mar ez is IehelelIen: nem lurik a haIIgalasl. Ollhon mar csak gyavan,
fogcsikorgalva Iehel haIIgalni.

140
Ugy gondoIok moslanaban haza, minl egy nre, akilI egy naon
nagy garraI eIvaIik az ember, merl megcsaIla, merl hulIen voIl, de a
iIIanalban, amikor kimond|ak a vaIasl, mar nem ludunk haragudni rea,
mar nem emIekeznk buneire, mar nem |ul esznkbe egyelIen aI|assaga
sem, csak arra emIekeznk, hogy szerellk, csak azl lud|uk, hogy meg
mindig szerel|k.

De ez erzeImesseg, idegaIIaol. Iz is eImuIik. Nem igaz, hogy a
honvagy nem gygyuI. Igy naon feIebred az ember es mar csak emIekezik,
harag es szenvedeIy neIkI. Minden gygyuI, ami induIal.

A bucsu anyamlI. Helvenl eves. kIlzll be mosl a Iakasunkba.
Nem bizlos, hogy viszonlIalom.

ucsu ,pcric a Renconlres InlernalionaIes harmadik egyllIelenek
befe|ezese ulan.
A Renconlres-l genfiek rendezik, minden evben, a haboru befe|ezese
la mosl harmadszor hivlak ssze eurai orszagokbI irkal, fiIozfusokal,
ludsokal, hogy megvilassak az idszeru szeIIemi robIemakal. Tiz naon
al zsufoIl rogrammaI leIik eI az id: esle eIadas, deIeIll vila, nakzben
fogadasok, kiranduIasok, hangversenyek, szinhaz es mozgkebemulalk.
VaIsagos munkaverseny. A lizedik na vegen skel vagyok mar a arlk
es Hindemilh-zene hangzavaralI, francia, nemel, oIasz es angoI nyeIvu
eIadasoklI, sza|am krI az aIIand udvariassagi vigyorok okozla
hudllseg vonasai |eIenlkeznek.
Az eIadasok es vilak rgye ebben az evben: a korlars es a muveszel
viszonya, a ,!itcrcc, a szakadek, ameIy korunkban a lmegek, a muvesz es
a muaIkolas kzll bekvelkezell.
Az iIyen lemavaIaszlas, minl mindig, mosl is iskoIas. Megis, a
meghivasra eI|ll Genfbe nehany erdekes ember. CharIes Morgan, ez a
laIan ma Iegkilunbb , angoI ir, Iorlmann, a baseIi bioIgus, IIiol
Villorini, az oIasz kommunisla, a franciak kzI }uIien enda, }ean Cassou,
Thierry MauInier, GabrieI MarceI, ArIand, egy beIga kommunisla, akil a
vilak vege feIe a sva|ci rendrseg, nagyon udvariasan, de kiulasil az
orszagbI, merl a meghivas rgyen roagandal foIylaloll ill, Kze-
IurabI, a vasfggnyn luIrI, en vagyok az egyelIen meghivoll. Az
ulIeveIekel csak ennek a meghivasnak ksznhelem, lavaIy meglagadlak a
magyar halsagok, mosl megzenlek a sva|ciak, ha nem kaok ulIeveIel,
nem hivnak lbbe senki magyarl.
141
A vilak Ieglbb|e beIefuIIadl a francia szfecserIesbe. GabrieI MarceI
meIegen dvzI, kezem szorongal|a, azl mond|a, mar megvelle a
,IeIlekenyek sva|ci, nemel kiadasal es oIvassa... lizenl ev eIll irl
meIeghangu krilikal a ,RevoIles-rI a NouveIIe Revue Iranaise-be. Kis,
lorz ember, oIyan minlha Nemelh LaszI egyik narI a masikra
megregedne. Kaan hangon beszeI, szakaIIas, reg gyerek. VaIamiIyen
izgaloll fecsegesi, kzbeszIasi kenyszer neurzis halasa aIall egy helen al
nem aII be a sza|a. De ,}ournaI melahysique-|erI azl haIIom, |eIenls
knyv, eI keIIene oIvasni... (Urislen, mil keII meg eIoIvasni!) Morgan
lengereszliszl voIl. Az ,Ulazas, a ,Nyiloll abIak ir|a eImuIl lven eves,
sz ha|a, az idlI es keleIkedeslI megnemesedell vonasu angoI arca, vaIIas,
lengereszliszli gyIaloklI edzell aIak|a, az egesz |eIenseg kivaIik az
inleIIeklueIek konlinenlaIis csoorl|abI, egy ir, aki uriember... ez rilka
mar. Magyarorszagon Lovik es Krudy voIl az uloIs ir, aki uriember is voIl.
eszeIgeles kzben azl mondom neki, ma a keves irk egyike, akinek ere|e
es lehelsege van knyveiben rgln, az eIs mondallaI feIidezni egy sors
almoszfera|al. Innek a dicserelnek a szakmabeIi ember egyelerleseveI rI,
eImond|a, mikor a Tincs szinhazi krilikusa voIl, biraIalai csak akkor
sikerIlek, ha az ulon, aminl a szinhazbI a szerkeszlsegbe sielell, mar a
laxiban eszebe |uloll a krilika eIs mondala, az a bizonyos mondal, ameIIyeI
a biraIalol kezdeni keII, hogy halasos Iegyen... maskInben meslerkeIl voIl
minden, amil irl. KzvelIen, lermeszeles ember, s ugyanakkor
megkzeIilhelelIenI, nemesen larlzkod. AngoI nyeIven ir, lszaz miIIi
embernek... en, a cseremisz, szomoru honvaggyaI erzem al az nagy
szabadsagal. Ha en lszazezer embernek irhalnek... Morgan fanalikusan
hisz a muvesz, a muveszel szabadsagaban, gyuII minden koIIeklivizmusl,
SzlaIinl nyiIvanosan reakcisnak nevezi. Igaza van. IeIIeesen, modoran
erzik a lengereszliszl. A magyar irk nagyreszenek nem arlana, ha nehany
evre besoroznak kel az angoI hadilengereszelhez.
}uIien enda reg, gonosz, sanla kis ember, meg keII igernem neki,
hogy eIoIvasom a ,Trahison des cIercs al|aviloll, bvilell kiadasal, ehhez
feIlekenyen ragaszkodik, lehal azl az uliralol, ameIyben }uIien enda
megengedi, hogy a c|crc-ek massaI is fogIaIkozzanak, minl a liszla
muveszelleI, kInsen, ha ez a ,mas }uIien enda szemeIyenek vedeIme.
}ean Cassou feIig sanyoI, szaIonkommunisla, Thierry MauInier fialaI
francia, Nielzsche-rI irl knyvel, kaloIikus, a ,Iigaro-ban hadakozik a
kommunislakkaI, IIio Villorini klr voIl, modoraban ma is a nyurga
klrIegeny, azl mond|ak, egy knyve, a ,Conversalion en SiciIie |eIenls,
a masik, amil oIvaslam, a ,Hommes el Ies aulres a IegsiIanyabb onyva,
irodaImi kendzesseI rikilan megkenl, kezdelIeges es gyalra
diIellanlizmus. De az aIak rokonszenves, merl szenvedeIyes es szinle. Azl
mond|ak, IlaIiaban mar ba|a van a ,arl-laI, merl nem lud a ,vonaI-hoz
aIkaImazkodni. Masok az oIasz kommunislaklI remeIik, hogy vegI a
,doklrina-bI vaIami emberszabasul faragnak a nyugali viIag szamara,
minden, amil az oIaszok csinaInak, emberszabasubb, fasizmusuk is az voIl,
142
de en nem hiszem, hogy a boIsevizmusl barki is emberszabasura lud|a
szeIidileni. Villorini oIy rosszuI beszeI franciauI, hogy visszanyerem
nbizaImam.
A franciak aIlaIaban szomoru Ialvany, ollhon is, a viIagban is, ill is,
izgalollak, rossz a IeIkiismerelk, aIIandan be akar|ak bizonyilani magukal,
bizonyilani akar|ak, hogy nagy muIl|ukbI maradl vaIami a |eIenre is,
serldllek es fekleIen szszalyarsaggaI vilalkoznak, s mindig mondanak,
mondalaik daIIamos sa|ic ncria|ci kzeelle, vaIami Ienyegesel, a arizsi
irodaImi viIag feIlekeny-cinkosi, arlizani, Ielykaz Iegkrel hozlak
magukkaI, azl az air ataniagcux-l, ameIy miall mar Rousseau is
anaszkodoll...
Mindenll a viIagban, lehal ill is, a viladeIeIllkn ugyanaz a arazs
fuIik a szavak aI|an. A kommunislak es azok, akik nem kommunislak,
oIdhalalIan szenvedeIIyeI es gyuIIelleI aIIanak egymassaI szemkzl.
KleIes-e a muvesz aIIasl fogIaIni a kor ereben, Iehel-e ,fggelIen, nceIu
a muveszel` errI hadarnak, nagy ekesszIassaI, lbbe-kevesbe szinle
szenvedeIIyeI, sislerg induIallaI.
Sze deIulan Coel-ban, a gynyru kasleIyban, ahoI Necker es
Madame de SlaI Ieszarmazoll|ai fogad|ak a Renconlres vendegeil, az reg
francia grfnk minlha az aranyozoll kekerelekbI Ielek voIna ki, lea a
arkban, kiIalas a Genfi lra, a hegyekre, szelemberi ragyogas.
Az uloIs pcric. IIbucsuzom MorganlI, endalI es MarceIlI, neger
vagyok ill, a masik viIagbI |llem es erzem, hogy aIaosan eIlelvesedlem,
vaIamiIyen feregleIenilesen keII alesnem eIbb, csak azlan lerhelek vissza a
viIagba, soha nem erezlem a viIagban iIyen maganyosnak magam.

Igy helig a ,Vicloria-ban Iakunk, ma alkIlzlnk egy berhaz egyik
nagy Iakasanak kel bulorozoll szoba|aba, a berI, dusgazdag |ugoszIav
csaIad, DeI-Amerikaban larlzkodnak, a Iakasra , vagy kiIenc szoba , fialaI
magyar Ieany, a berIk rokona vigyaz. Negy helre berbeveszem a kel szobal.
Negy helig ludom, hoI Iakunk, s a mi heIyzelnkben ma nagy esemeny ez.
Negy hel aIall erl keII gyu|leni a |vhz.

A Renconlres vilail vaIamiIyen u|fa|la, leI|esen zre|leIen irgeen
|egyezle egy geirn-fenomen. Iz a ge es ez a n megvaIsilollak azl,
amire szive meIyen minden ir vagyakozik: za|laIanuI irnak. Iz a
Iegnehezebb.

Genfben, minl mindenll a arlokon, ahoI ez a korszeru
nevandorIas kihord|a isza|al, sok a magyar, mosl megesik meg neha
143
veIem, hogy megrIk, ha magyar szl haIIok, odanezek, ha ismers arcol
Ialok. IrrI Ie keII szokni. Sa|naIni keII egymasl, segileni keII, ha Iehel, de
nem szabad megismerni egymasl. A regi gyermek|alek kiaIlasa Iehel mosl az
egyelIen |eIsz: ,Nem er a nevem.

Az eIel minden na u|ra feIad|a a kemeny Ieckel: luI keII eIni, amibe
beIezuhanlunk. A Iecke magoIasa annyira eIfogIaIl, hogy nem erek ra a
honvagyra.

Idegenben egy | van: nem larloznak ill nekem semmiveI. Ha
Ieknek, ha kirugnak, igazuk van. Idegen vagyok, rInm keII, ha
meglurnek. De ollhon larloznak nekem: azzaI larloznak, hogy az ollhon
vaIban ollhon Iegyen. Ien ez, ami nincs lbbe odahaza. Izerl menlem eI
hazuIrI.

A ,Zrcher-ben oIvasom, hogy Veres Ieler, a honvedeImi miniszler,
Iemondoll. Iszembe |ul, amikor ez az izgaloll baImazu|varosi araszl ,
szszalyar, hiu, modoraban es feIIeeseben oIyan, minl egy ven riacs
szineszn, de nem lehelsegleIen , eIszr |arl naIam, vagy lizenl ev eIll, a
esli szerkeszlsegben, akkor ugy mulogallak nanagcrc-i, minl a fe|szamoI
kulyal. A forradaIom, a fIdoszlas egyik Iegveresebb sza|u aIak|a voIl,
hirdelle a Nemzeli Szinhazban egy eIadason, hogy az ,erleImisegel feI keII
szamoIni, mosl eIdaIgoll, merl nem lelszik neki, hogy a kommunislak
kc|ncz forma|aban visszaveszik a araszllI a forradaImi koncol.

Az ulilarsak , szociaIislak, narodnyikok, mensevikiek -, mosl mar
mind Iemaradnak a szov|el csalIs-aIIamaiban, eIerkezell az idszak, amikor
nem marad mas a orondon, csak a MoszkvabI deIegaIl kommunisla, aki
eIkeszili a megszaIIoll orszagok lagaIIamsagal. Til es a liloizmus ideig-
raig merkzhel csak eIIenk, ha nem Iesz haboru, Moszkva rvidesen
zsebreleszi az u| lagaIIamokal.

IgyeIre Amerika kezd berendezkedni a ,hideg-haboru korszakara.
Moszkva hidegen es ceIludalosan zsaroI, amig... De ez az ,amig messze
van. Addig ,i| jaui circ !cs ccux, qui surtitcni. Nem Iesz knnyu.
144

De az irnak megis knnyebb... kiir|a, Ieir|a. Is ehhez nem keII sok
feIleleI, keIIek, liz na|a mosl eIszr irok meginl, merl haIa a magyar
baralok segilsegenek , egyedI Ihelek egy szobaban, s a meslersegemhez
nem keII mas, csak egy res szoba, egy lIlloII, az irge es egy fzel.

KicsomagoIlam a magammaI hozoll knyvekel , ez a bizonyos l
knyv, meIyel ha|lreskor a IeIekveszlbe magavaI visz az ulas , Goelhe
oIasz naI|al, SlendhaI uliIeveIeil, az Odysseia-l, Marcus AureIius
,GondoIalai-l. Is egy versgyu|lemenyl, ameIy zagyva, de akad benne
nehany lkeIeles Tlh Arad fordilas: ,Marvany es baber a klel cime. Iz
hosszu idre eIeg.

Nehany eve az eIel igazan horoglesekkeI gyomroz. A munkam
erleIme, |eIenlsege megsznl, vaIamiIyen lorz kegylarggya vaIlozoll al
odahaza minden, amil harminc even al irlam. Leszoklam arrI, hogy a
szeIIemi munka kIs lneleinek akarmifeIe |eIenlsegel luIa|donilsak.
De |Iesell e|feI ulan, a megerkezes iIIanalaban, a becsi Weslbahnhof
knyvarusanak kirakalaban megiIIanlani ,Der Richlige oszlrak
kiadasanak egy eIdanyal, es Zrichben, amikor reggeI kiIelem a
szaIIodabI, a szomszedos knyvkereskedes kirakalaban feIln heIyen
Iallam az ,Iiferschligen-l... Az eImuIl evek ulan, amikor Ieslen mar az
anlikvariusok is vonakodva lellek csak a kirakalba vaIameIyik knyvem,
|Iesell kIfIdn megiIIanlani a nevem egy kirakalban... izonyos, hogy ez
hiusag. De bizonyos, hogy mas is. Az eIelszln egy viIIanasa , meg
vagyok, meg eIek, meg akad ill-oll, idegenben, nehany ember, aki nemel,
hoIIand, sved, finn, sanyoI, oIasz, dan, cseh nyeIven emIekezik ream. Iz a
,nehany ember, ez a vaIsag. A lbbi a lmeg, Iiderc.

Mindig arrI az egy-kelezer oIvasrI van sz. Tbb nincs. De Morgan
es a lbbiek, az angoI irk 500 miIIi ember kzI vaIaszl|ak ki maguknak
azl az egy-kel ezrel. A szeIekci Iehelsege rendkivIi. In ugy kenyszerIk
sszeloborozni azl a nehany szazal , siaI, dobbaI, nadihegeduveI.

Magyarok. A nagy vandorcsaal zme mosl DeI-Amerika feIe huz.
145
Sok kzllk a hazaaruI, akil a boIseviki magyar kormany fizel.
HazaaruI mindenll akad. Szomoru es |eIIemz, miIyen oIcsn aruI|ak
odahaza a hazal.

A magyar beluveI mosl zsugorian banok. I||eI eIoIvaslam }uhasz
ViImos lanuImanyal IalimarI, a orlugaI csodaheIyrI, ahoI harom szegeny
gyereknek 1917-ben meg|eIenl Szuz Maria, s be|soIla az alomhaborul, az
emberiseg nagy reszenek uszluIasal es a megliszluIasl. Iz a habz, arad,
IeIkendez, forr hil nagy er es nagy segilseg. Irre Ienne mosl szksegem,
hogy eIbir|am mindazl, ami szamomra eIkvelkezell.

A magyar irodaIom odahaza mar nem is lelszhaIoll, hanem
vaIsagosan haIoll. Csak mosl Ialom, igazi vaIsagaban miIyen nagy voIl ez
az irodaIom. Nagyobb voIl, minl a nemzel, ameIybI kisar|adl.
A magyar irk is kezdenek szelszrdni a viIagban, a diaszra
eIsorvaszl|a kel. Ha nem ludom, hogy a knyvem magyaruI is meg|eIenik,
magyar nyeIven is oIvassak, akkor hiaba irok, az irasnak nincs szamomra
igazi erleIme.
Amerikaban egymiIIi magyar eI, szerle a viIagon masik miIIi. Ha
akadna egy kiad, aki kIfIdn, magyar nyeIven megszIaIlalna a
diaszraba szakadl magyar irkal, ennek visszhang|a es meIyebb
|eIenlsege is Ienne. Mar csak kivIrI Iehel megmenleni a magyar
irodaImal.

A ,ViadaI uloIs feIvonasal al keII irnom. Igy szindarab csak akkor
,befe|ezell, ha ncgicricnik benne az ileIel, a cseIekmeny erleIme.

Lassan ocsudunk, Iassan kezd|k megerleni, erzekeIni, honnan |vnk
es mi lrlenl veInk` Hosszu id, hnaokba leIik, amig megerl|k, mi voIl
az, amiben odahaza eIlnk, amig esznkbe |ul, mi is igazaban a szabadsag`
Harom na|a Iakom egy sva|ci berhazban. Meg nem Iallam a
hazmeslerl, nem is ludom, van-e hazmesler` Ha van, akkor sincs kzm
hozza. Soha nem keII Ialnom. A kau e||eI-naaI larva-nyilva. I||eI
haza|vk es nem keII csengelni, beszaIIok a Iiflbe es egyedI feImegyek a
Iakasba.
HoIna Iesz kel hele, hogy eIinduIlam hazuIrI. Kel hele Iaklam kel
szaIIodaban es egy berhazban. IgyelIen be|eIenlIaol nem lIlllem ki
eddig. Senki nem kerdezle, ki vagyok, honnan |vk, hova megyek` A
146
iIIanallI, mikor alIelem a halaron, belllek a ecselel ulIeveIembe,
szabadon, be|eIenles neIkI |helek es mehelek az egesz orszagban.
Iegyverl vasaroIhalok, engedeIy neIkI, vaIogalhalok a genfi
fegyverzIelben a kirakalba kiaIIiloll sva|ci, angoI, beIga, amerikai
iszloIyok kzll.
VaIulal, aranyal szabadon adhalok, vehelek.
Tarlzkodasi engedeIy. DeIben Toscal-vaI, a mukrilikussaI fekelezem.
IIs meg|egyzese: ,A sgorom a berIini IrendemoIizei fnke. dnli eI,
ki maradhal Sva|cban. Kerem, marad|anak ill leIen al. A larlzkodasi
engedeIy rendeIkezesere aII.
Aki alIele a halarl es nem Io, nem fogIaIkozik oIilikai
roagandavaI, bekesen illmaradhal. De ha vaIakinek Ie|arl az ulIeveIe, az is
ill maradhal.
IIyen Sva|c. Marad a enzkerdes, ami egel. Az eIel draga. IeIfeIe
nagyon ugranak a szamok. De IefeIe a sou-nak leI|es erleke van. Aki ill
fiIIerekerl eI, az szegeny laIaIasban , leI|es minsegi eIIenerlekel ka a
fiIIerekerl is.

Igy fiIm, zarlkru bemulaln: ,HamIel. OIivier nevu szinesz a
fszereI. Rendez, szineszek beIeadlak aail es anyail. Irezhelen
visszafo|l|ak a IeIegzelk, hogy ne serlsek meg a |eIes szvegir,
Shakeseare emIekezelel. Nehany |eIenel csodaIalosan gazdag,
shakesearei, a monoIgol a fszereI a habz lenger fIe ha|oIva mond|a
eI.
Megis, mi marad a kiserIelbI emIekbe szamunkra, akik a HamIelel
nem a mozivaszonrI ismer|k meg eIszr` Igy nagyszabasu csaIadirlas
emIeke.
Shakeseare , een ez a fiIm a bizonysag , nagyon kevesse az, ami
,cseIekmeny a shakesearei dramaban. Shakeseare a kIleszel, az aIom,
az induIal, a revIel. Tehal minden, ami nem fer eI a fiImkockaban.

OIvasmany (Iassan kezdek visszaszokni a knyvekhez, minl aki nagy
belegseg ulan |arni, laIaIkozni lanuI): SheIIey versei. Iz a sor ,|i4|ia,
sz4nuzciick c!cnc... leIe van honvaggyaI. GondoIok arra, hogy ezl a leIel |
Ienne a fulll Zrich krnyeken eIlIleni... es maris rossz a IeIkiismerelem,
minl aki hulIen vaIami nagyon Ienyegeshez.

A esli aIyaudvaron, ma kel hele.
SaIamon, kedves reg lcsk, fekele zsirardi-kaIa|aban. A kis Margil,
a mindenes, kibgll arcavaI. Tibor, zavarlan es idegesen. I. Margil, szinle
147
szomorusaggaI. Indre, az ember, akil sa|naIok ollhon hagyni, a fenevadak
kzll. A varakozas, a szlIansag, a nagy szomorusag mindenkinek arcan.
Nem bennnkel sa|naInak, hanem nmagukal es mindannyiunkal. Meg
IeszIok Indrenek a vonalabIakbI: ,OIyan ez a csend, minl kivegzes eIll,
mikor a dobok eregnek. Izl feIeIi: ,Csak nem lud|uk, ki az eIileIl`...
Hal ezl csakugyan nem lud|uk. Azl hiszem, mindannyian.

Masik emIek: a hivalaIok. VaIamiIyen csigaIassu fogaskerek visz kel
hnaon al hivalaIbI-hivalaIba, amig az ulIeveIekel, a kiulazashoz
szkseges engedeIyekel megszerzem. Mindenll ,kedves mesler aIaon
inleznek meg mindenl az aIsbbrangu hivalaInokok, nagy a keszseg, a
cinkossag: a Nemzeli ankban, a vamnaI, mindenll erzik a szoIidarilas.
Nem is lilkoI|ak, hangosan mond|ak: ,Tessek eImenni, ill nem Iehel mosl
eIni, vigye magavaI honvagy eIIen Rakosi fenykeel... KezrI-kezre adnak.
Az orszag soha nem voIl iIyen ncncgcn. MeIy cinkossag ez, beIs, aIkali
szoIidarilas: segileni akarnak mindenkinek, aki nem ha|Iand a
kommunislakal szoIgaIni es vaIIaI|a az eImenes aIdozalal.

rIlek, vagy aImodozk, akik azl hiszik, az oroszokal vaIamiIyen
nagy amerikai kIcsnneI meg Iehel venni, rea Iehel birni, hogy
vandoroI|anak haza IurabI, hagy|ak eI a nyugali lerIelekel, a Duna-
medencel... Az oroszok ezekben az evekben, MoszkvabI kIdll
megbizollaik segilsegeveI, mdszeresen, rendszeresen kiraboI|ak
Iinnorszagol, LengyeIorszagol, a keIeli Nemelorszagol, a aIlikumol,
Magyarorszagol, CsehszIovakial, Romanial, uIgarial, Auszlrianak egy
reszel, meg a kis AIbanial is... es raboInak lovabb }ugoszIavial, ha Til nem
kezd eIIenkezni, bar ugyan nem Ialni liszlan a Til eIIenkezesenek igazi
erleImel es erlekel, een ugy Iehel a |ugoszIav viszaIy Moszkva aIlaI
megrendezell komedia, minl vaIsag. riasi ,zIel ez, a lrleneIem egyik
Iegnagyobb rabIhad|arala, soha meg ,gyzles iIyen kvelkezelesen, iIyen
korszeru sedilri lkeIelesseggeI nem raboIl ki Iegyzll orszagokal, nem
vill buzal, zsirl, benzinl, szenel, geel, gyarakal, emberi erl, szakmunkasl!
minl ahogy az orosz raboI ezekben az orszagokban, foszlogal lovabb,
ahova a keze eIer es ahoI engedik. rIl Ienne az orosz, ha vaIamiIyen
rongyos amerikai 10 miIIiard doIIarerl alengedne ezekel a lerIelekel
luIa|donosaiknak, a Iegyzll nemzeleknek.
Az orosz csak akkor vonuI ki IurabI, ha fegyverreI kenyszerilik
erre. Vagy, ha ollhon, a Szov|eluniban lrlenik vaIami. A regi, kIasszikus
angoIszasz mdszer mindig ez voIl: megvasaroIni, sszevesze|leni az
eIIenseg vezelil. Mosl is dereng vaIamiIyen hasonI rbaIkozas a csalIs
aIIamokban , a Szov|eluniban meg nincs komoIy nyoma, a revenci oll
148
lkeIelesebb, de Zsdanov haIaIa mar iIyesfeIe |eI oll is , az uloIs remeny,
hogy a forradaIom fenevad|ai feIfaI|ak egymasl.

NegyvenkiIenc eves korban egyszobas kucorgasba kezdeni csaIaddaI,
meggondoIni minden kis kenyeImi lbbIelel, minden |obb cigarellal, egy
viIIamosulazasl, nezni, ahogy L. meginl minl huszonl ev eIll , Iavorban
mossa a zoknil`... Igen. Mindenl inkabb, minl ollhon ranlollcsirkel enni es
nezni a gyaIazalol, aminl az orosz ba|onell vedeIme aIall egy gyIevesz
horda, ameIy magyar kormanynak meri nevezni magal, kiraboI egy orszagol
es mindenl eIkvel, hogy egy nemzel megsemmisI|n, feImorzsoId|ek a
szov|el maImaban, ameIy nemzelekbI lagaIIamokal rI. Magyar ir
vagyok, icn4i nincs mar ollhon a heIyem.

Genf mosl, mikor minden nemcsak lenyszeruen, hanem beIIrI is
eIdIl bennem , akarmi kvelkezik is, nem megynk haza , kInsen
meghill es ismers. Amikor az ember hazalIan, egyszerre az egesz viIag
meghill es ismers.

Nincs ,Verhungerungs-komIex-em. De a kiIalasok eIeg slelek.
Iinnorszagban, Daniaban, HoIIandiaban, Nyugal-Nemelorszagban,
OIaszorszagban, Iranciaorszagban, AngIiaban, SanyoIorszagban larloznak
kiadim honorariumokkaI, a vaIasz egyik Iemond IeveI a masik ulan
erkezik , mindig monolon: devizal nem ludnak alulaIni... A magam bren
erzem, miIyen hudllen nyomorodoll ez a viIag. Izl senki nem bir|a, meg
keII csinaIni a nagy egysegekel, a enz es az aru szabad forgaImal,
maskeen eIsorvad Iura.

WaIler Limann cikkel oIvasom. ArrI ir, hogy nincs sok erleIme
megaIIaodni az oroszokkaI berIini, vagy masfeIe reszIelkerdesekben: az
oroszokal kenyszerileni keII, hogy eIhagy|ak Iural, maskeen nincs
beke. Az amerikaiaknak is eI keII hagyni Iural. Iura Iegyen az
euraiake, s azlan a konlinens aIIamai rendezked|enek be a maguk
guszlusa szerinl, akar szociaIisla mdszerek szerinl is, ha nekik ez a |obb ,
ebbe Amerika nem szIhal beIe. De ez a berendezkedes lrlen|en meg egy
fggelIen Iuraban, meIyel nem szaIInak meg idegen erk. Akkor, csak
akkor Iesz idszeru az Iurai IgyesIl AIIamok kiserIele.
149
De akkor is , amig van Szov|eluni , marad egy nagy veszeIy a viIag
szamara: az ldik hadoszIo, a krylo-kommunisla, IalhalalIan szov|el
hadsereg.

ReggeI es, deIben nasles, esle zug |izc. A genfi kalIanban
szeszeIyes az id|aras, a krnyez nagy hegyek huzzak es mozgal|ak a
lrooszferal.
Iorlmannl, a baseIi bioIgusl kerdezlem, mi a veIemenye Wachsmulh
knyverI, az ,Irde und Mensch-rI` Azl mondolla, a meleoro-bioIgia
nem lekinlhel exakl-ludomanynak. De | szlnzes, hogy ebben az
iranyban is kivancsi Iegyen vaIaki.

Ragyog sz. DeIulan es esle az Avenue de ChameI, a Iakasunk
krnyekel |arom. Csaknem oIyan sze ez a dombos videk, minl a
Rzsadomb... ViragoklI, dus azsillI iIIalos kerlek mindenfeIe. Igy
forduInaI kinyiIik a la|, Iranciaorszagol Ialom, az erdkel, a guIyakal es a
relekel, a Monl Ianc-l. Ianyar, izgaImas szi iIIal a Ievegben, ezsg,
hideg Ieg|aral a }ura feII. Genf masik, lilkos arca ez, a lermeszeles es
megnyuglal.
Is a viragok fIll, a dus azsil Ien mindenll ezek a csodaIalos
ollhonok, ezek a kerles hazak, ameIyek vaIban ollhonok, ahoI emberek
,ollhon eInek, akkor is, ha gond|aik vannak. Hazak maradlak a
Rzsadombon is, de ,ollhon egy sem maradl.

A genfi magyarok sza|uk eIe larloll lenyer mgI, karrvend
vigyorraI sullog|ak, hogy feIesegeveI ideerkezell es innen Londonba ulazoll
X. aIIamlilkar, aki ,disszidaIl. Iz az u|donsIl aIIamlilkar a Iesler LIoyd
munkalarsa voIl, szociaIdemokrala, kesbb feIszaIIl a forradaIom vonalara
es harom even al aIIamlilkarkodoll, cseIekv |alekos voIl az ollhoni
borzaImas indianosdiban. Mosl megunla a |alekol es kiszaIIl a
meseaulbI... Azl mond|ak, a keves liszlessegesek egyike voIl, IegaIabb
szemeIy szerinl nem Iooll. Arra nem gondoInak ezek a ,liszlessegesek, ha
k maguk nem is Iolak, mindeneselre segilellek Ioni, segilellek az
oroszoknak es cinkosaiknak, segilellek kiraboIni az orszagol. Is mosl
egyszerre kiszaIInak a vonalbI az ulilarsak, merl luIsagos sebesseggeI
robog a forradaIom rdgszekere. Azl hiszik, iIyen egyszeru ez` Is feI Iehel
ugrani kesbb egyszer meginl a vonalra, ha masfeIe forduI a vaIl` Ibben
keleIkedem.

150
Nagyon keves enzem van, harom szemeIyrI keII gondoskodnom
idegenben, s odahaza meg anyamrI, s nincs egyebem, csak ez a rozoga
lIlloII... micsoda vad kaIand! Neha, eslefeIe, szivem markoI|a a anik. De
azlan gondoIkodom, zsugorian IaloIgalom az ervekel es megnyugszom.
Nem lehellem masl. Is soha nem ,szaIIlam be ebbe a gaIad viIagcsaIasba,
amil ollhon demokracianak neveznek, lehal nem is ,szaIIlam ki mosl,
amikor eI|llem onnan. Szamzelesbe keIIell mennem, nkenl, merl
fggelIen iri exislenciara nincs md lbbe odahaza es magyar ir meg a
|eIenIeleveI sem igazoIhal|a azl a hazaaruIasl, amil odahaza, az orosz
szuronyok vedeIme aIall, nehany MoszkvabI idekIdll, a magyarsaggaI
csak a fogyalekos nyeIvismerelben azonos fuIIa|lar es a hozza|uk
csalIakozoll gyaszmagyarok muveInek.

Ma, hnaok la eIszr, irni kezdellem. Alirom a ,ViadaI befe|ez
|eIenelel.

MiIyen riadlak, gyavak, sunyik a kIfIdi magyarok! MiIyen keves
kzllk, aki vaIIaIni meri a szuveren veIemeny kvelkezmenyeil, a
nyomorusagnak ezl az egyelIen erleImel... Lailanak, sullognak, s lilokban
mindegyik remeIi, hogy disszidaIhal, de kzben a demokracia ulaI|a al nekik
kIfIdre, a szamuzelesbe, a VI. fizelesi oszlaIy |avadaImanak eIIenerlekel, |
vaIulaban!

Tegna e||eI eIdnlllem, hogy Iemondok errI a le|szinhabos,
Iangyos sva|ci kenyeIemrI, ameIynek semmifeIe larls anyagi aIa|a
szamomra nincsen, s alkIlznk, a sva|ci lrambuIinrI fe|esl ugrunk
IlaIiaba... azlan arlra uszunk, vagy nem. De hoI a arl`
NaoIyba megynk, oll eInk leIen al. Honvagyam a lenger ulan
szinle, ers. Ien ugy vagyom a lenger, minl a Rzsadomb ulan.
Mindkell egyforman ,haza.

OIvasmany: IIalon, Socrales vedbeszede es a Criicn.
Socrales azl mond|a: megszkni nem szabad hazuIrI. De ,minden
oIgarnak szabadsagaban aII kikIlzkdni haza|abI, ha az nem lelszik
neki, mieIll rosszal eIkvelell voIna... Irl|k, aIIamlilkar urak`

151
AImalIan e|szaka, IubrokaIIaI. Mindenl hosszu id lavIalaban keII
Ialni, megileIni. De egy bizonyos, nem nagyon messzi idlavon luI minden
eIkezeIes kds Iesz, eImosdik. Csak egy bizonyos, kzeIi idhalarig Iehel
a vaIsag krvonaIail Ialni. Azlan minden feIbomIik, aIaklaIan Iesz az
idben.
izonyos, hogy nem szabad visszaforduIni, hazamenni. I||eI
virraszlok es azon leeIdm, nem voIlam-e knnyeImu, amikor ulnak
eredlnk` Nem hagylam-e oll finnyassagbI, erzekenysegbI , vaIami
,bizlosal, ami ill nincs` Nem okosabb-e engedni, megoszlani kiIenc miIIi
ember ismers sorsal, megmaradni a nyeIv almoszfera|an beII, minl
eImerIni ebben a vad idegensegben` De minden vizsgaIalra a vaIasz az,
hogy nem maradhallam ollhon, vaIIaInom keIIell e komor kaIand minden
kvelkezmenyel, merl odahaza eIkvelkezell az idszak, amikor nem
Iehelell lovabb haIIgalni: aki nem aII be a vrs szavaIkrusba, aki nem
uszil haborura az ,imeriaIislak eIIen, menlhelelIenI feImorzsoIdik, s
ami rosszabb, feIlelIenI komromillaIdik a boIsevislak oIdaIan, akkor is,
ha haIIgal, ha eIulasil|a azl, ami ollhon lrlenik, merl a Ielezese, az
ollhonmaradasa lenyeveI is szignumol, igazoIasl ad az ollhoni
esemenyeknek.

Irdekes IeveIek. KIfIdi baralok, akik eszlend eIll IeIkesen
buzdilollak az eIulazasra es minden anyagi segilsegel keres neIkI ,
megigerlek, mosl valos lorokkszrIes kzben heIyeseInek, a Ieg|obb
eselben is meIIekmondalok kzll erdekIdnek, nincs-e szksegnk
vaIamire`... (ugyan, mire is Ienne szksegnk`) vagy egyszeruen, riadlan
haIIgalnak. Igy kiveleI: Dr. L., aki AmerikabI rgln segilsegel a|anIoll feI.

OIvasmany: HuxIey, Bratc ncu ucr|!. Kiserlelies Ialomas, de az id es
a vaIsag nehany ev aIall mar luIszarnyaIla az ulial.

Ha egeszseges vagyok, IlaIiabI , egyeIre vaIszinuIeg NaoIybI ,
feIeilek egy u| iri feIadalkrl. Ihhez egy, inkabb kel ev keII. A magyar
irodaIom mosl mar menlhelelIenI diaszraba szoruI, magyar knyvkiad
vaIIaIalol keII aIailani Amerikaban, onnan kivIrI , menleni meg, ami
odahaza es kIfIdn eIsorvad.

152
TndkI szi na. A varos oIy nyugodlan, zre|leIenI eI ebben a
fenyben, minl egy nagy kerl, ameIy szom|asan sziv|a magaba a fId es az eg
meIeg aramail.
A kIs avenuek egyik kocsma|aban ebedeIek. A incern eImond|a,
hogy aIlaIaban havi 400 francol keres, ebbI 120 a Iakas. Az eIeIem draga.
Igy kiI va| 12, egy kiI birkahus 4,40... Minden draga.

IIfizellnk az ebedre egy illeni oIasz diakenziban. Az evideki
arakhoz keesl ez az elkezes lurhelen oIcs es megfeIeIen rossz, siIany.
Diakok esznek ill, akik neha sa|al bevaIIasuk szerinl , hnaszamra
nem fizelnek. A luIa|donosn kver, fekele, csiIIogszemu reg asszony. Iz
a Iegkr |I esik, huszonl ev eIll onlosan igy eIlnk, elkezlnk. Kzben
megeIlk L.-vaI az ezslIakodaImunkal es Ieza|Ioll a masodik viIaghaboru.
A szomszed aszlaInaI egy magyar fiu , a|a Horlhy-kvel voIl
Moszkvaban , kifogasoI|a az oIcs ebed minsegel. Izl mondom neki:
,Ides fiam, vagy szabadsag, vagy | koszl.

Az u|donsIl disszidensek kzll van egy fa|la, aki miulan harom
even al bsegesen kanaIazoll a hazai szerencselIenseg zsiros mosIek|abI ,
mosl, mikor ide|el Ialla odebb aIIani, marlir arccaI selaI, de ugyanakkor szive
meIyen eIvar|a, hogy a kIfId zaszIkal Iengessen liszleIelere. A kIfId
vaIIvonogalva fogad|a ezekel a disszidensekel es iIIanalnyiIag feIhasznaI|a
kel. De a vegen a kIfId es a haza egyforman eIha|il|a ma|d ezekel.

Hosszu deIulani sela a l arl|an. IaralIan, fenyI aIkonyal. A francia
hegyoIdaIak fenyIenek a luIs arlon. Minden nneeIyes, varazsos.
Ma kel hele erkezlnk meg Genfbe. Azl hiszem, liszlabban Ialok.
IIlehel, hogy mindenki luIsagosan feI a haborulI es laIan egyaIlaIan nem
Iesz, laIan csak 4-5 ev muIva Iesz haboru.
l ev, az en koromban es moslani heIyzelemben, az eIel. Dr. L. azl ir|a
Nev YorkbI: ,GondoI| ugy udaeslre, minl egy eIIenseglI megszaIIoll
varosra, minl ahogy a lrianoni evlizedekben Kassara gondoIlaI. Az sem
voIl knnyu.

Nem marad mas, csak a ceIludalos, fegyeImezellen es nsa|naIal,
knyrIel neIkI vegreha|loll munka. AkarmiIyen remenyleIen is ez a
munka.
153
efe|ezni a ,ViadaI-l. efe|ezni a ,}udil... es az ulhang-ol.
IIkezdeni es vegigirni a Pc|g4r ta||cn4sai harmadik klelel. Megirni a
dramal az AngyaIrI es az rdgrI. TaIan az UloIs IleIelel... Is ezl a
naIl. Is ludni, hogy mar nincs kinek irni magyaruI. Is idegennek nem
keII, amil irunk. Irni uloIs iIIanalig, merl nincs menlseg, akarhoI,
akarhogyan.
LegfIIebb megdgIni vaIahoI, a lenger arl|an. De addig irni. TaIan
a lenger visszaad|a a versekel is. Azl a ringasl, ami keII a vershez.
Isle a radin a budaesli, e|feIi hirekel haIIgalom. Igy reformalus
skl Ielarlzlallak ,vaIula-buncseIekmenyek miall. Azlan arrI beszeI
a bemond, hogy az irknak mosl mar ,cseIekvIeg reszl keII vennik a
demokracia, lehal a szov|el aIlaI boIsevizmus forma|aban a magyar
larsadaIomra reakenyszerilell rabszoIgasag dicsileseben. IIyenkor
fokozdik a szorongasom, nem ludok rIni annak, hogy eI|llem.

Igy negyedran al hrIm a esli radi buzs-merges hireil. uvs
ilaI. Honvagy eIIen halekonyabb, minl Rakosi fenykee.

K. voIl moszkvai magyar kvel fia, aki mosl ill lengdik szamzll
diakaIIaolban, eImond|a a|a hires beszeIgelesel MoIolovvaI es
ardossyvaI. Azon a bizonyos |unius 23-an, 1941-ben, MoIolov hivalla a
magyar kvelel, es nagyon baralsagosan, ahogyan egy nagyhalaIom
szszI|a nem szokoll kis nemzelek keviseIiveI beszeIni, eIadla
aggaIyail es megfonloIasail. ImIekezlelle, miIyen hidegen fogadlak a
magyar kvelel Moszkvaban, mikor kel evlized ulan , a diIomaciai
viszony heIyreaIIl a kel orszag kzll, s azlan hogyan |avuIl ez a viszony
evrI-evre, megnyilollak a kIcsns vasul es oslaforgaImal, kereskedeImi
egyezmenyl klllek, visszaadlak a 48-as zaszIkal, slb. Mosl, mikor
Nemelorszag meglamadni keszI a Szov|elunil, MoIolov, keri a magyar
kvelel, figyeImezlesse kormanyal, hogy Magyarorszag erdeke a
semIegesseg, merl a Szov|el kormanyanak semmifeIe kveleIese nincs
MagyarorszaggaI szemben. K. azl feIeIle, hogy akkor is hisz Magyarorszag
semIegessegeben, ha a diIomaciai viszony , nemel nyomasra ,
megszakadna a kel orszag kzll. Minlhogy akkor mar nem Iehelell
kzvelIenI laviralozni MoszkvabI udaeslre, MoIolov feIa|anIolla az
orosz kIgyminiszlerium kzvelIen ankarai vonaIal erre a ceIra. A
laviralok eImenlek, a magyar kvel szszerinl |eIenlelle MoIolov
figyeImezlelesel es semIegessegel a|anIoll.
Kel na muIlan Magyarorszag hadal zenl a Szov|eluninak. Mikor
K. hazavergdll, |eIenlkezell ardossynaI, aki zavarlan es bbeszeduen
fogadla, husz ercen al a hazaulazas krImenyeirI erdekIdll es egyelIen
szvaI sem emIilelle a laviralokal. Husz erc muIlan a kvel egyenesen
154
megkerdezle: ,LaszI, megkalad a laviralaim` ardossy szemrebbenes
neIkI azl feIeIle: ,Nem. Tbbel nem beszeIlek errI. A kihaIIgalas ulan a
kvel egyenesen a chiffre-oszlaIyra menl noha nem voIl |oga ehhez , es
meggyzdll rIa, hogy az ankarai vonaIon kIdll, MoIolov
figyeImezlelesl larlaImaz laviralok ide|eben, leI|es szvegkben
megerkezlek. ardossy lehal hazudoll.
Iz a vaIsag. De a vaIsagnak mindig sok arca van. Mi lrlenik, ha
ardossy nem ,enged a nemel nyomasnak`... Horlhy ma een ugy
emigraciban Ienne, minl MihaIy kiraIy, vagy meghaI ide|eben, minl enes,
Magyarorszagon een ugy a boIsevislak uraIkodnanak, minl Romaniaban,
vagy CsehszIovakiaban. A lrleneIem a ,minlagyereken, Csehorszagon,
een ugy eIverle a orl, minl ra|lunk, akik rossz gyerekek voIlunk.

raque kiaIIilasal nezem az Alhene-ben, sa|naIom az egy francol,
ameIyel eIazaroIlam erre a knnyeImu kaIandra. Iz a megvenIl
szemleIenseg, a rezg-feherszakaIIas svindIi.

Nagyon sok muIik azon, miIyen aseklusba aIIil|uk be az
eIelheIyzelekel` Izl a lamaszneIkIi szamuzelesl, bizonylaIansagol es
idegensegel Iehel ugy is Ialni, minl a Iegnagyobb szerencselIensegel. De
Iehel ugy is Ialni, erezni es eIfogadni , mindeneslI, a szegenyseggeI, a
kborIassaI, megaIazlalassaI es ollhonlaIansaggaI egyll , minl az eIel
egyik kIns, nagy, laIan vegs a|andekal. ,Les maIadies sonl Ies voyages
des auvres... Hal igy is Iehel Ialni. De a vaIsag inkabb az, hogy az effeIe
ulazasok ,scni |cs na|a!ics !cs pautrcs.

Iszembe|ul, hogy a budai reg orvos, aki zavaraban feIcsaoll krylo-
kommunislanak, egy beszeIgelesnk soran, amikor lerileni akarl, Szenl
Ierenc eIda|al idezle... A eIda vonz. Szamomra egyaIlaIan nem idegen a
eIda: eIdobni mindenl, amim van , ezl mosl megcseIekedlem , es a
szegenyseg szabadsaganak eIni. De nagy a kInbseg Szenl Ierenc es a
kommunislak kzll. A szenl rere velkzll, Ievelelle ruha|al es mindenel
eIoszlogalla. A kommunislak masokal velkzlelnek rere, omasan
feIIlznek es Hudson-kocsikbI inlegelnek nya|as, hivogal szvaI a riadl
noviciusoknak.

155
OIyan erveI irni es eIni, minlha eIIrI kezdene az ember`... Iz nem
nehez, csak nevelseges es ceIlaIan. OIyan erveI keII eIni es irni, minlha
jc|qiain4 az ember. Iz sokkaI nehezebb.

ReggeI az egyelem oIvaslermeben. Irancia, angoI, nemel, sva|ci
u|sagokal oIvasok. A Iegkr ismers. A liszla, nagy eIel foIyosin genfi
leoIgusok, bolanikusok arckeei bamuInak a Ialogalra. A kerlben csobog
a szkkul, mernki abrakban omaznak az szi viragok. NehoI egy
szobor: egy heIyi bolanikus, aki szobrol kaoll, vaIszinuIeg, merl harminc
ev munka|avaI feIlaIaIl egy aImal.
Genf nya|as arcal mulal|a mosl. Ill bekesen Iehelne eIni, s laIan nem is
kivihelelIen ez a vaIIaIkozas. De ha az ember fe|esl ugrik, ne a sekeIy
ocsoIyaba ugor|ek, hanem a meIyvizbe. Izerl megyek NaoIyba.

Az emberek laIan nem is oIyan gonoszak, minl amiIyen
kznsegesek, ludalIanok es oslobak. Kel Iabon |ar egy hamse|l lmeg,
ameIy kivaIaszl, izzad, nyg, sha|lozik. Semmin nem szabad csodaIkozni,
amil ez a hamse|l-lmeg muveI.

Mindenl sszeadlam, kivonlam , ,mindenl megfonloIlam es
meggondoIlam s bennem az a szemeIyes meggyzdes aIakuIl ki, hogy a
haboru eIkerIhelelIen. De idl |soIni nem merek, addig eImuIhal negy-l
ev is. Izl az idl aleIni, s azlan luIeIni a haborul , ennyi a Iecke. Irdemes`
IIszr is, eIni mindig erdemes. S azlan, erdekes Ienne megeIni a nagyobb
egysegek kezdeli idszakal.

Igy idevaI hazasar , a ferfi karnagy, orgonaI, zenekrilikus, lanar a
konzervalriumban meghiv hazaba egy fialaI magyar zongoramuvesz
liszleIelere rendezell kis hazi zenei esl ,soiree musicaIe meghaIIgalasara.
Slelben es hidegben bandukoIunk a 6-os viIIamos vegaIIomasalI a
zenelanar Iakasahoz, esle kiIenckor.
A ruszlikos, regi bulorokkaI lmll szaIonban francia larsasag fogad.
Mindenki merev es nneeIyes. A haziak kzekoru emberek, a fialaI
magyar ianislal eszlend eIll magukhoz fogadlak ingyenes koszl-
kvarleIyra, oklalasra. Iz az esle, amikor bemulal|ak arlfogoIl|ukal a genfi
larsasagnak. A sva|ciak merevsege mgll IendInek iIyen beIs
mozduIalok, keszsegek, neha iIyen fahangon mondanak vaIami nagyon
Ienyegesel.
156
A magyar zongorisla huszonharom eves, Dohnanyi-lanilvany, kisse
hasonIil a fialaI arlkhoz, lehelseges, Liszlel, achol, s kel mas zenedarabol
|alszik, eIfogdoll, azl hiszi, mosl dI eI a sorsa, a kzeIi naokban, a genfi
zenei versenyeken. Meg|eIenesen, magalarlasan Ialszik a muvesz, |alekan
erzik a lehelseg, a | iskoIa es a fialaIsag IamaIaza. Azl hiszem, ha nem
lrik eI vaIamiIyen emberi baIeselben, | muzsikus Iesz beIIe.
}alekanak sikere van, a meghivoll genfiek IeIkesen lasoInak, azlan
|ujjci kvelkezik , egy magyar fiu liszleIelere! Genfben nagy doIog ez.
Ra|lunk, magyarokon mar nem segil mas csak ez: lehelsegeink
alzongorazzak, szelcincog|ak hirnkel a viIagba.

Az egyelem kerl|eben suru koogassaI huIIanak az erell
vadgeszlenyek. Innek a kerlnek, az egesz krnyezelnek onlosan oIyan a
hanguIala, minl Igerben, az ersek-kerl regi geszlenyefai, a viragos rondeIIak
kzll.
SokkaI nyugodlabb vagyok. Megerlellem, hogy nem voIlam
,knnyeImu, amikor eI|llem hazuIrI. Nem lehellem masl.
Ami var ream , honlaIansag, meglrlseg, szegenyseg , lermeszeles
veIe|ar|a ennek a kenyszeru aIIaolnak. Isle a radiban a honvedseg
helenek nnesegeirI lovabbiloll Iuhariadakal haIIgalom. A ,demokracia
kis huszar|ai-l IovagoIlal|ak a mikrofon eIll , lehal a Szov|eluni magyar
|anicsar|ail. Izl meg a lavoIbI haIIgalni sem |, nemhogy kzeIrI nezni.

Az egyelIen kerlben kora reggeI megszaII a gcnius |cci ihIele:
hazamegyek es gyorsan feIvazoIom eIelem eIs fiIm-synosisanak lervel. A
na|ainkbeIi nevandorIas, az IRO-laborok Iakinak sorsal mulalna ez a
fiIm. Aminl a vegen a vasfggny Iikacsain alszurdll kInfeIe emberi
sorsok Iibasorban odaaIIanak, csa|kavaI a kezkben, az IRO-camok
guIyasagyui eIe.
Nem bizlos, hogy a fiImbI Iesz vaIami, de knnyen Iehel, hogy egy
naon , csa|kavaI a kezemben , slaliszla Ieszek az IRO-fiImben.

Vissza a vershez, minl 44-ben. Neha mar haIIom a hang|al.

A osla arceIonabI az ,Igazi u|, mosl meg|eIenl sanyoI
kiadasanak egy eIdanyal hozza. Mila eI|llem hazuIrI, ez az eIs knyv,
ameIy emIekezlel, hogy ir vagyok.
157

VaIamiIyen hangsuIyozollan homoszexuaIis Iegkre van ma a oIgari
Nyugalnak, meg a bugris-roleslans Genfben is lenyeszik, ferfiak es nk
kInvaIl viIagaban, ez a szenvedeIy.

A genfi knyvesboIlok kirakalai eIll neha megdobban a szivem es
fa|, hogy nincs enzem megvasaroIni a 20 frankos Gide-ekel, Irouslokal,
Kierkegaardokal... Se enzem, se knyvesoIcom, ahova aIIilhalnam.

efe|ezlem a HuxIey knyvel, a Bratc ncu ucr|!-l. AmirI az ir husz
ev eIll aImodoll, ami kel evlized eIll gunyoros, uliszlikus luIzasnak
lelszell, ma csaknem vaIsag mar. IeInll egy nemzedek , hilIeri, a szov|el-
nemzedek es mil ludom en, a lenger luIs arl|an laIan feInll mar egy fordi
nemzedek is! meIy nem kInbzni akar, hanem hasonuIni, s egy koIIekliv
civiIizaci erdekeierl meglagad|a a muIl minden erlekel, a ibIial,
Shakesearel, merl nincs szksege lbbe a muveIlsegre.

A muveIlseg mindig galIas. Az u| ember beeri a koIIekliv galIasokkaI,
nincs szksege egyeniekre.

Irlam egy fiIm-synosisl, ameIyrI bizlosan ludom, hogy nem
rosszabb, laIan |obb, minl az idszeru fiImek Ieglbb|e. Ha sikerI
coyrighloIlalni, ha nem Io|ak eI, ha laIaIok megfeIeI gynkl... es igy
lovabb. Ha ezl a sok ,ha-l sszeadom, kiderI, hogy egyszerubb venni az
ulcasarkon egy sors|egyel, minl ma, reszemrI, doIgozni.

Nem lehellem masl. Nem voIlam ,knnyeImu, amikor eImenlem
hazuIrI, nem lehellem masl.

Soha, semmiIyen larsadaImi rendszer nem szioIyozza ki oIyan
kegyelIenI a araszlol, a munkasl, az erleImisegi doIgozl, nem cenzurazza
oIy kegyelIenI a szeIIemi emberl, minl a boIsevizmus.

158
Harminc magyar erkezell ma a genfi zenei versenyekre es a viIag
minden la|arI , lszaz mas nemzelbeIi reszlvev. Hal naon al |alszanak ,
res leremben, meIyel fggny vaIaszl eI a |ury-lI , zongoran, hegedun,
mindenfeIe hangszeren achol, eelhovenl, arlkol. A gyzles enzl ka,
szerzdesl, egy aIya neha eIinduI.
A harminc magyar lbbsege kommunisla. S., akinek hazi
hangversenyel nehany na eIll haIIgalluk meg egy genfi szaIonban,
IamaIazasan dng, a hideg razza, ugy feI a szombali versenylI. Iz a
skel |alek, a fggnnyeI eIlakarl haIIgalsag eIll, feIeImesen hal a
muveszre. VaIszinu, hogy a leremben, ahoI szemlI-szembe Ialhal|a
haIIgalsagal, emeIi es Iendili kezel a kznseg erzekeIhel egyllerzese.
S. meg fialaI ember, s ezerl nem lud|a, nem ludhal|a, hogy muveszek
eIeleben nem a siker, nem a diadaI az, ami szamil. Csak a munka szamil, a
fe|Ides es aIakuIas. Azl sem ludhal|a, hogy a lehelseg miIyen veszeIyes
ceIlabIa: harminc magyar fenevad erkezell legna esle a Gare Cornavin-en, s
e fenevadak eIelerdeke arancsoI|a, hogy feIfaI|ak veleIylarsukal, a
lehelseges S.-l, megragaImazzak minden eIkezeIhel aI|assaggaI, loImacsol
keressenek, aki eImeseIi Genfben, hogy S.-nek bds a sza|a es a Iaba,
fasiszla voIl es mosl kommunisla, ederaszla es reg nk slrici|e is. Izl mind
eImeseIik a honfilarsak es meg egyebel. Iz lermeszeles. Mindez nem szamil.
Az sem szamil ma|d, hogyan vegzdik szamara ez a zenei verseny, ez a
muzikaIis Iverseny, ki ful be eIsnek a ceIhoz` Csak az szamil, miIyen
erveI es nludallaI li Ie, a verseny ulan egy naaI, egyedI szoba|aban a
zongoran egy ach-suile kezd akkord|ail` Minden mas oIy lermeszeles
veIe|ar|a a muveszi munkanak, minl ahogy a fId larlozeka a mikrokIima.

LeveI NaoIybI. Ha sikerI oll Iakasl laIaIni es megka|uk a
soggiorno-l, krIbeII 1/3-aI oIcsbban eIhelnk oll, minl Sva|cban.

H. emIili, hogy Veres Ieler az u|sagbI ludla meg a luIa|don
,Iemondasa-nak hirel.
A forradaIomnak ezek a nagylekinleIyu szemeIyisegei harom even al
engeszleIhelelIen fIennyeI ileIlek mindenki fIll, aki azl, ami
Magyarorszagon lrlenik, karosnak, a nemzel szemonl|abI veszeIyesnek
beIyegezle. Mosl k az eIsk, akik eIbuknak.
Igy naon mindenki eIdob|a kel , a kIfId een ugy, minl a haza,
meIyel hulIenI szoIgaIlak.

Hiszek abban, amil CarreI mond: az imanak van gygyil ere|e. Igen
nagy erveI, minden kvelkezmennyeI keII fohaszkodni.
159

I||eI egy, 1943-ban meg|eIenl, Sva|cban kiadoll SzlaIin-eIelra|zol
Iaozok. Ibben az evben a sva|ci ir, Wiedach, vagy hasonI a neve , csak
valos lorokkszrIgeles kzeelle ludoll es merl a gruz viIagmegvaIlrI
beszeIni.
SzlaIin a leslel Illl, konsliluciva es eIelformava kocsonyasodoll
forradaIom.
LeninneI es Trocki||aI szemben voIl az emberszabasubb, a
vaIsagosabb. A ver, ameIyel harminc eve kznnyeI azaroI, nem erdekIi.
Az emberver nyersanyag szamara, minl a araszli bIIer szamara disznIes
kzben a serles vere: feIhasznaI|a.

Alzongorazni, alhegedIni, alirni magunkal a viIagon... ez minden,
amil, magyarok, meg lehelnk.

A franciakal moslani aIIaolukban igazan csak szanaIommaI Iehel
szemIeIni. Isle T-veI, a kIlveI es a heIyi radi musorszerkeszl|eveI iszom
orlol. Iz a fialaI ember kel ev eIll meg rendes, liszlesseges baIoIdaIi
szociaIisla voIl. Ma leIi sza||aI beszeI arrI, hogy ,|a |rancc rcprcn!, a
,rc|ctcncni foIyamala mar nem keshel... een csak, hogy nem gyu|l
vaIamiIyen induIra a ,g|circ-rI. Mindezl a iIIanalban, mikor mar
baralaik is csak Ieslll szemmeI ludnak beszeIni rIuk.

I||eI Rauschnigg knyvel oIvasom, a ,RevoIulion des NihiIismus-l.
Iz a knyv is i|eszl gyorsan megregedell, mindaz, amil forradaIomnak
mond, eIgzIgll a haboru szemeldomb|an. Csak a nihiIislak maradlak,
akik nyugdi|al akarnak.

A szamkiveles , akar nkenles, akar kenyszeru , minl minden
emberi heIyzel, gyorsan alaIakuI a kznaok szorgaImi feIadalava. Harom
hel muIlan mar nem az eIhagyoll haza fa|, nem is a masik, a soha-meg-nem-
laIaIhal: csak a vaIsag, a |eIen, a larlzkodasi engedeIy, a Iakasgondok, a
enz-robIemak, a IeveI, meIyel hiaba varunk. Minden mas kd, gzoszIo.

160
Nemcsak a haza fa|, hanem az a gennyes foghus-gyuIIadas is, ameIy
feIIobbanl a fogsorom egyik hibas aranykorona|a fIll. Iz a
foghusgyuIIadas vaIban fa|. A haza csak akkor fa|, ha akarom.

De akkor nagyon fa|. }obban, minl minden. Megis, ez a fa|daIom
szabaIyozhal.

izonyos, hogy szabaIyozhal` OIyan, minl egy virusos gc, barmeIy
iIIanalban feIrobbanhal, szelroncsoI|a a szervezelel.

A Duna-medenceben keszI vaIami. Nem IehelelIen, hogy Rakosi egy
naon feII feher Iovara es bevonuI Szabadkara, merl meg keII vedeni
ezereves halarainkal.

Nem IehelelIen, hogy egy naon fggelIenI a viIagheIyzellI ,
vaIamiIyen leklonikus renges induI meg a Duna-medenceben es a csalIs
aIIamok kicsusznak a szov|el kezebI.

Az angoIok be|eIenlellek a fegyverkezesl. Nem bizlos, hogy vaIban
nekiIallak-e, s meg kevesbe bizlos, hogy a szkseges merlekben
fegyverkeznek-e` izonyos csak az, hogy a halaImak ,ill a farkas-l
|alszanak, riogal|ak egymasl.

OIvasmany: rovning oIaszorszagi versei. SuIyok: ,Zvei Nchle
ohne Tag.

Genf Iomha varos. Ill a viIIamos is Iassan |ar, lunyan. Amig
IeszaIIanak a viIIamosrI, | id leIik eI. A |egyszed lreImesen var az
indilassaI. Ill nincsenek fllys kaIauzok.
Ha megszIilok vaIakil az ulcan, ulbaigazilasl kerek, az udvarias
erdekIdesre megrellenl, ideges megIeelesseI feIeInek. A szemeIyiseg
serlesnek erzi, ha feIszIilas neIkI forduI hozza vaIaki.
161
KiIencszobas Iakas egyik Iakreszeben Iakom. A haziak mosl DeI-
Amerikaban vannak es a Iakas resen, IakalIanuI var rea|uk egy even al. A
Conche-negyed feIe mindenll iIyen res, kiad es eIad Iakasokal
hirdelnek, 15.000 m
2
-es kerlleI. NyiIvanvaI, hogy ez a mdszer sem |, a
varosban Iakasinseg van, 300-400 frank egy bulorozoll kelszobas Iakas ara.
A monooIkailaIizmus een oIyan larlhalalIan mdszer, minl a
boIsevizmus. Nincs mas ul, csak a harmadik, az, amil az angoIok csinaInak,
az emberszabasu szociaIizmus, ameIynek kereszleny erkIcsi larlaIma van.

A nanak egy iIIanala van csak, amikor Genf eIenk es frge Iesz:
deIben feIkellkor. Iz az ebed ide|e. A varos egesz Iakossaga kerekaron
szaIad iIyenkor az ebed ulan.
A beefsleak, helenkenl egyszer a bseges vacsora, a mozi. Iz az eIelk
larlaIma. CaIvin gyzll.

Az akluaIilasokal nezzk egy moziban. A szvegmond leIi lorokkaI
kiaIl|a: 250.000 ember lnlel a berIini varoshaza eIll... 250.000 ember
haIIgal|a De GauIIe labornokol... 250.000 ember a Iondoni Derbyn... 250.000
ember }uIianna hoIIand kiraIyn beiklalasanak nnesegen...
A korlars nem ad|a aIabb. NegyedmiIIi magavaI lud csak rIni,
gyaszoIni, haragudni es nneeIni. Ieler es IaI nincs lbbe, megsemmisIl a
negyedmiIIis sorozalban.

T. a|anIIeveIere vaIaszoIva De Morzier, az illeni egyelem
neuroIgusa meghiv ebedre. Sze francia Iakas a Iromenade du Iin egyik
hazaban, a szaIonbI kiIalas az egyelem kerl|ere, a reformaci emIekfaIara.
Dereng szi na. De Morzier neves ember a meslersegeben. A szaIonban
regi keek, bulorok, zongora es egy c|atccin. A francia nagyburzsoazia ,
IegaIabb Genfben , serlelIen kerelben, lrelIen eIelformak kzll eIi regi
eIelel.
Az ebed |, a larsaIgas nem erdekleIen. Mosl az aIkohoIizmusl
gygyil|a Morzier, oIlasokkaI. evaII|a, hogy semmil nem lud a scIerosis
muIliIex , mosl a Ieggyibb neuroIgiai belegsegek egyike Sva|cban
pc|qcnic|iiis, a gyermekaraIizis krokoz|arI.
Azl mond|a, meg mindig eInek Genfben francia csaIadok, akik
gyuIIik egymasl, merl a dedaa bonaarlisla voIl.
Nagyon feInek a boIsevizmuslI, a haborulI, egyaIlaIan, mindenlI
feInek. Iz az ebed-meghivas vaIamiIyen nagy kilnleles szamunkra. A
Iegrilkabban esik meg, hogy genfiek ebedre vendegI Iassanak egy idegenl.
162

A keves enznk helrI-helre fogy, minl a sIIyed buvarha|ban az
oxygenes-aIack eIeny-larlaIma. A kiadk, akik enzzeI larloznak,
devizIalozasokra hivalkoznak es meglagad|ak a fizelesl. De ha
szemeIyvonalon is, eImegynk NaoIyba, s ha mashoI nem, akkor az I.R.O-
laborban eInk. Csak ollhon nem.

SuIyok knyve szanaImas. Mindenl eIkvelell, hogy egyll gessen a
forradaIom quadriga|avaI, zsiros aIIasl kaoll es keseruen anaszkodik,
merl Szakasilsek nem hivlak meg vacsorara. Azlan eIIenzekieskedni kezdell,
hskdik azzaI, hogy nem kaoll ulIeveIel... Micsoda siIany Iegenyek ezek!
A knyv, szamos szeseghiba|a kzll, a Iegkirivbb, mikor TiIdyl
,vereskezu a-nak nevezi. TiIdyn nincs mil vedeni, egy reformalus a
vaIban ne aII|on oda aIairni haIaIos ileIelekel. De SuIyok negyesz voIl
Imredy ereben, haIaIl kveleIl es Imredy meg is kala, amil SuIyok
kveleIl. Lehel, hogy Imredyn sincs mil vedeni. De a forradaIom, nem Iehel
mas, minl kvelkezeles, s ha egyszer SuIyok kveleIesere , kivegzell egy
Imredyl, mierl csinaI|on halraarcol a soron kvelkezk eIll` Miben
remenykedlek ezek a SuIyok-szeru ulilarsak` VaIamiIyen sleriIizaIl
forradaIomban, ameIy az izIesk szerinl akaszlal csak, de maskInben
szeIiden horgoI a guiIIoline arnyekaban`

KiaIIilas a MelrooIe-szaIIban , a haboru aIall ez az eIel voIl a
nemzelkzi Vrs Kereszl fhadiszaIIasa. Kel fIdszinli leremben dinyi
briIIiansokal, smaragdokal, zafirokal mulalnak. A kincsekel egy hasas, reg
sva|ci rendr rzi, asilozva.

Szelember hna|a vege feIe |ar, nehany na muIlan egy hna|a
Iesz, hogy eImenlnk hazuIrI. Az id, az eIs ess, |izc-naok ulan
larlsan, iIIalosan, ragyogan nasleses. A MonlbIanc, a l, a kerlek, Genf
liszla ulcai lndkInek az szi fenyben.
Iz a hna nyuglaIanil voIl, megIe, nagyszeru, gondlerhes es
kiIalaslaIan. Azl hiszem, mosl mar sokaig ulilarsunk Iesz a mindennai
gond es a bizonylaIansag. De ez a hna lkeIelesen meggyzll arrI, hogy
nem voIlam knnyeImu, sem hulIen, amikor eI|llem hazuIrI. Igyszeruen
nem lehellem masl, eI keIIell |nnm. Ollhon rohannak a boIsevisla
viIaghaboru eIkeszilesebe, s ha nem megyek veIk, nemcsak fizikaiIag,
hanem rosszabb erleIemben is eIuszlilollak voIna.
163

UloIs szelemberi vasarna. Aranyaras kd a Rhne-vIgye fIll.
Az erd meg slelzId, ill-oll haIvanyodnak csak szinei. DeIeIll es esle egy-
egy ran al IeselaIok a francia halarsoromig.
DeIben Rousseau szobranak arnyekaban iszom fekelel, az rIl zseni
bronz arca fenyIik az szi naslesben. Nagy er eIl ebben az emberben,
muvel liszla halassaI ludla aladni koranak es az ulkornak, lorz es beleg
|eIIemenek kiaroIgasa nem homaIyosilolla eI ezl a muvel. Vegre is, l
oronlyal adla ill IeIencbe , ill lenfergell, vinnyogva es megserlellen,
knyrgve es ggskdve, filoglalla nagyszeru sliIusal, rodukaIla boIond
idegeil, minl egy kinai koIdus, , a ,ciloyen genevois... Ha van varos,
ameIyhez ennek a IeIki aIkalnak nem Iehelell sok kze, akkor Genf az.
,Ia| meg nekem Kassa` Mi Iesz a szIvarosbI, mindenbI ,
hogyan inlezi eI az idegrendszer ezekel az emIekekel` VaIahoI van meg
minden, a kassai emIekek is, de mar csak ugy, minl egy refIex, ludalosan
nem gondoIok rea.

Igy genfi kirakalban szlanioIos veglokol mulogalnak. I muszer
segilsegeveI mulalla ki egy idevaI fizikus Iinslein-Lorenlz reIalivilas
eImeIelenek gyIali igazsagal: a sebesseg megvaIlozlal|a az eIeklronok
lmegel. A kel muszer oros, dival|amuIl, minl Idison eIs gramofon|a,
minl eII leIefon|a. Kegylargyak. Az alomrobbanlas is hihelelIen gyorsan
Iesz muzeumba vaI lnemeny: a viIag mar lovabb larl, a |eg lud|a hoI`
TaIan vaIamiIyen bioIgiai forradaIom feIe fe|Idnk. A ,bIcsek kve,
amirI az aIkimislak aImodozlak, mar oros muzeumi largy, minl az eIs
gzge.

Szelember 26. Nem ludnam megmondani mierl, de minden
idegszaIammaI erzem, hogy ez a hel nagyon fonlos a moslani eIelnkben,
ebben a keserves kaIandban. Mosl ,dI eI mi` nem ,minden, de vaIami
nagyon Ienyeges es nem a viIagban, hanem bennem.

Amennyire egeszsegem es ulkzi eIelkrImenyeim engedik: meginl
szigoru rendszerl eileni fI eIelrendbI, munkarendbI es az oIvasmanyok
rend|ebI.

164
Gynyru francia knyvek. Sa|nos, csak a kirakalvegen al
nezegelem. Husz, huszonl sva|ci frank az ara egy u| kiadasu Ieguy,
Mauriac, Gide-klelnek... Ki vasaroIhal|a ezekel` A knyv egyre inkabb
bibIiohiI mulargy Iesz, nem oIvask, hanem gyu|lk szamara keszI.

Munkalerv: (nagyon homaIyos) ill Genfben u|ra megirni a ,ViadaI
befe|ezesel es befe|ezni a ,}udil... es az ulhang-ol. IlaIiaban eIsbben
megirni a IoIgar vaIIomasai harmadik klelel, azlan a szindarabol az
AngyaIrI es az rdgrI, s laIan az UloIs ileIelel. HomaIyosan gyanilom,
hogy IlaIiaban var ream vaIamiIyen meslersegbeIi megrazkdlalas, egy
mufa|, egy eImeny, nem ludom, mi`
KzbI, minden erveI es figyeIemmeI, ez a naI, s nem keII
grcssen liIlakozni, sem eIIenaIIni, ha neha eIcsabil a vers. Igy azlan eIleIik
vaIahogy az id.

Iz az ulazas mosl mar ,meglrlenl es minden, ami ebbI
kvelkezik, nem szandek lbbe, hanem masilhalalIan, nmagabI sar|adz
vaIsag. VisszaforduIni nem Iehel lbbe, nincs hova.
Az ollhon, a ,haza kIns sz, meghamisilollak, meggyaIazlak, s
nem is ludom, mi az igazi erleIme meg` A la|` A nyeIv` ThaIer kocsma|a
budan` Vagy Arany }anos`... a haza eImerI egyidre a fergelegben,
ameIy KeIelen gomoIyodik. Igy evlizeden beII masodszor nyeIi eI az
rveny.
Ingem, minkel, a munkamal ez a masik rveny nyeIi eI , a semmi, a
vandorIas, az idegenseg. Iz a vaIsag. Minden mas kiszamilhalalIan,
sorsszeru.

De mosl mar nyugodl vagyok. Nem vilalkozom, emberekkeI sem,
magammaI sem, a sorssaI sem. Az reg ChurchiIInek van igaza, a lenyek
lbbel ernek, minl az aImok.

IgyeIre , Ienyeges doIgokban , ma|dnem mindenki
cserbenhagyoll, ez lermeszeles. Iddig csak a veIelIen segilell. DeIulan,
nakzben nagy faradlsag.
A munkahoz lbb is keII, minl keszseg, fegyeIem, akaral. Is lbb is,
minl linla, loII, air. Nem Iehel egy eIelmuvel a skel semmibe beIeirni.
Tudni keII, hogy vaIakinek irunk. De szamomra ez mosl mar csaknem
eIkezeIhelelIen.
165

SuIyok szanaImas knyvenek van egy szakasza, ameIy feIindil ,
amikor a hazaaruIasrI ir, amil az ollhoni sredek a bekeszerzdes
eIkeszilese krI eIkvelell. Akkor lrlenl, hogy a hazug krylo-
kommunisla Orlulay a hazaaruIas meglrlenle ulan , feIem sndrgll.
Izek az emberek eIlnnek egy naon, az akaszlfan, vagy a
fIdinduIasban. De az orszag megmarad. Amig eIlnnek, magukkaI visznek
sokmindenl, ami erlek meg az orszagban.

Nincs ,honvagyam.
Csak een nem ,vagyok. IeIkeIek, Iefekszem, oIvasok. Haza neIkI
Iehel eIni. Csak ez nem vaIsagos eIel.

A francia halaron selaIok, Conches-on luI, Veyries kzeIeben es
megIeelesseI Ialom, hogy vasarna nem a 6-os viIIamos |ar erre, hanem a 8-
as. Helkzna |ar a 6-os, vasarna ihen, csaIadi krben idzik, vagy |c|ciic-
ozik.

IIlelem a ,ViadaI masodik befe|ezes-vaIlozalal. Az eIs is rossz, de
meg mindig organikusabb, minl a hozzalakoIl masodik loIdaIek. Nem
szabad soha masra haIIgalni. Igy irodaImi mu Iegyen ugy rossz, ahogy az
ir akar|a.
ReggeI krbe|arom Genfel. Nem nagy sela. A varosl mindenfeIe
sikaI|ak a reggeIi rakban, minl egy aruhazal, orszivzzak, oIirozzak,
viaszkkaI kenik.
Az Igyelemi Knyvlar eIll hosszu aszlaIokon aIIil|ak ki , minl a
Sza|na arlon , a seIe|lezell francia knyvekel. MiIyen gyorsan haInak a
knyvek! Iz az iar feIIazadl a szeIIem eIIen, ameIy megleremlelle ,
megfo|lolla, nehany evlized aIall. Izer es ezer knyv hever ill, s ir|uk
nevere mar nem emIekezik senki.

VaIahogy megcsendesedlem, beIIrI. A nagy izgaIom eImuIl.
Tudom, mi kvelkezik` II keII fogadni, minl a belegsegel, a haIaIl, a sorsol.

166
Isle a Viklora HaII eIll egy IeslrI frissiben erkezell u|sagir szIil
meg.
Lalogalba erkezell, egy hel muIlan megy haza. OIyan, minl egy
zsiros oIoska. Orrhangon, hadarva beszeI, nem nez a szemembe. Azl
mond|a, ,aki a kommunislak seggel nyaI|a, az Iibal zabaIhal odahaza es
rhg. Iz a fa|zal lenyeszik ma ollhon, minden munkalerIelen. Amig
ezeknek szavuk van, nem Iehel, nem erdemes ollhon eIni.

Igaz, a viIagban is surun sndrg ez a fa|zal. Van beIIe zsid es
nemzsid kiadasu... vaIamiIyen aIkali, delerminaIl emberfa|la ez. A fiIm, a
szinhaz, a knyv krI sndrgnek. Minl a oIoskak, sziv|ak a SzeIIem
verel. uzsek, csieseikkeI keIIemelIenkednek mindenkinek, aki lehelseges,
vagy |eIIemes. A demokracia es a boIsevizmus egyforman | aIasl
szamukra, e rendszerek redi kzll szaorodnak, meIegednek, minl a
faIusi aszlor remes, meIeg guba|aban a boIhak.

A fasizmus boIsevizmus aIlernaliva kezd uraIkod rgeszme
Ienni. De en ezl nem hiszem. A viIagaIIam, ha egyszer megvaIsuI, nem
Iehel fasiszla, sem boIsevisla.
InduszlriaIisla Iesz es aIIamkailaIisla eIvek szerinl igazgal|ak ma|d,
ez vaIszinu. De a nagy egysegeken beII a verseny es a szemeIyes
szabadsag bizonyos Iehelsege megmarad.

Ma negy hele, hogy eIulazlunk.
Neha dereng egynemeIy emIek az ulazasl megeIz helekbI. Ahogy
a fIdrengesre, vagy komoIy belegseg kilresere emIekszik az ember. Az en
eIelemben ez voIl a fIdrenges: eIhagyni, deresed fe||eI, csaIaddaI, az
ollhonl, a hazal. A haboru sem voIl szamomra iIyen megrazkdlalas, azl,
minden szrnyusegeveI, odahaza eIlem meg, kzs sorba bezarva kiIenc
miIIi emberreI.
Mosl egeszen egyedI vagyok. Ibben az eIs , Iehel, hogy
Iegnehezebb , negy helben csak en ludlam magamon segileni, senki mas
nem segilell, s laIan az egi erk.
Regi ismersk, akik buzgn rabeszeIlek erre az ulazasra, e negy
helben megnemuIlak. Reszkellek, hogy kerek lIk vaIamil.

A viIag raeszmeIl mar, hogy a boIsevizmus igazaban semmi mas, minl
egy kisebbseg kazsi remuraIma... raeszmeIl, ez bizonyos, csak meg nem
167
vonla Ie ez eszmeIelbI a vegs kvelkezlelesl. Iz a konzekvencia nem Iehel
csak az, hogy vegezni keII a boIsevizmussaI. Vegezni keII az okokkaI is,
meIyek a boIsevizmusl eIelre hiv|ak: a munkaneIkIiseglI, az regseg es
belegseg robIemailI relleg emberiseg aggodaImal meg keII sznlelni.
Akkor es nem eIebb, nincs lbbe boIsevisla veszeIy.

DeIulan a Vicloria HaII-ban a Concours MusicaI enekeseil haIIgalom.
Igy magyar Ieany, Iarkas }uha, kisse ciganyos |eIenseg, csodaIalosan enekIi
Lakme csengellyuaria|al. Minlha IeIke Ienne a hang|anak.

Lehel, hogy hoIna, vagy hoInaulan meghaIok. A munkam ugyis
meghaIl mar. Mierl ne haI|ak fizikaiIag ulana`
Nincs feIeIem, sem liIlakozas bennem.

Minl egy belegseg IazaImaban, Iassan lernek vissza az uloIs helek
emIekei.
Ma hal hele, ulon A.-deI Visegrad feIe. A 45-48-as naIm keziralal
Io|uk ki a varosbI. A. viszi halizsakban a 800 keziraloIdaIl, merl ha
vaIamiIyen lIelszeru hazkulalas aIkaImavaI meglaIaI|ak ezl naIam,
eIveszlem. Is akkor a keziral is eIveszell... ezerl kar Ienne. Tiz even al,
narI-nara, feI|egyezlem mindenl, ami szamomra a nai lrlenesbI
erzekeIhel voIl. Ha Iesz meg magyar oIvas egyszer, ebbI a keziralbI
megludhal|a, mil is`... Az igazsagol` Nem ludom az igazsagol. Csak azl
ludhal|a meg, mil gondoIl egy magyar ir, mikzben eIuszluIl a magyar
irodaIom`
A. vaIIaIkozik rea, hogy eIviszi a keziralol V.-ra es eIre|li a adIason
egy badogdobozban. Ha nem uszlil|a eI luzvesz, ha nem rag|ak szel az
egerek, laIan ulanam hozza egy naon egy kIfIdi kvelseg fular|a. Izl a
Iehelsegel megbeszeIlem. Iz az ul kiserleliesen emIekezlel arra a masik
ulazasra, amikor I.-veI villk , 1944 szen , a 43-44-es naI keziralal V-ra,
annak a haznak a adIasara, ahoI mosl a 45-48-as naI keziralal re|l|k eI.
Semmi nem vaIlozoll. Akkor Ra|nisek es SzaIasiek eII keIIell eIre|leni a
keziralol, ma Rakosiek eII.
A visszaulon megaIIok a IeanyfaIusi haz eIll. IszrevelIenI Ieek be
a kerli kaun, feImegyek a domboIdaIra, ahoI a keriles lveben, 45 lavaszan
eIaslam uloIs megmaradl vagyonlargyam, 69 NaIeon-aranyal.
MeglaIaIom az aranyakal, zsebrevagom es kiIozom a kerlbI, minl egy
loIva|. Az orszagulon feIIeIegzek. Tiz eve re|legelem az aranyakal: haboru
aIall a Mik-ulcai haz ince|eben, 45 marciusaban, oslrom ulan, onnan
168
csemeszlem ki es re|lellem eI a IeanyfaIusi kerlben, s mosl onnan Ioom
vissza Ieslre, feI a Svabhegyre, ahoI u|ra eIasom.
Semmi nem vaIlozoll. Minden kiserleliesen ugyanaz. Mindenki a sa|al
hoImi|anak loIva|a, orgazda|a, cinkosa. Az orszag meginl idegen halaIom
gyarmala, s a feIgyeIk korbaccsaI |arnak, kegyelIenkednek es zsaroInak. A
neel meginl rabszi|ra fuzlek es ha|l|ak az idegenek maguk eIll, az u|
haboruba, agyulIleIeknek.

Neha visszafo|lom a IeIegzelem. Mi az, amiben ill eImerInk` Miben
Iehel megkaaszkodni` De minden IeveI, ameIy hazuIrI erkezik, meggyz
arrI, hogy nem lehellem masl.

Ma egy hna|a, hogy Zrichbe erkezlnk. Az eIs hnaban 1400
sva|ci francol kIlllnk, szaIIodavaI es ulazassaI. Sva|ci viszonyokhoz
merlen nem sok ez. Csak IehelelIen.

Minden esle meghaIIgalom a esli radil. Ha nagyon bmbI,
ra|lakaom magam, hogy a nyiloll abIakra nezek, szlnsen, minlha be
akarnam zarni az abIaklabIakal , homaIyosan arra gondoIok, hogy Sva|cban
nem lanacsos nyiloll abIak meIIell haIIgalni a esli radil.
Az esli hirek rilkan muIaszl|ak eI, hogy hirl ad|anak vaIameIy nakzi
kivegzesrI. Tegna Szab KorneIl vegezlek ki, a Nilrokemia igazgal|al.
Ma kel fialaIemberl, akik egy kzsegben feIrobbanlollak az orosz
emIekmuvel. Az u| kzlarsasagi eInk, ugy Ialszik, nem fogadla meg a
lanacsol, meIyel az eInkvaIaszlas ra|aban kIdllem neki: nem lrIle eI a
haIaIbnlelesl. Irgebben, ramensebben akaszlanak moslanaban, minl
vaIaha is eddig.

IrleImes az, ami ollhon lrlenik. Is frleImes, ami ideknn var
reank.
Az emigraci var reank. A hnaos szoba. A magunkkaI hozoll
largyak gyors eIkoasa, klyavelye|e. A gyanakvas, meglurlseg. Azlan az,
hogy nem lurnek meg, vagy mas okbI odebb keII aIIni.
Is megis ez a |obb. Nem is |obb: az egyelIen Iehelseges.
Nevelseges eIgondoIni is, de neha, iIIelIen hasonIal neIkI,
eszembe|ul: Rakczi, Mikes, Kossulh... hogyan birlak` RosszuI. Megis, nagy
eIdak ezek. Igaz, Rakczi vegI a lalarraI is szvelkezni akarl, csakhogy
reamen|en az orszagra, feIegesse, kiirlsa. A vegen meg is bosszul akarl.
169
SzlIanuI keII birni, aIazallaI. Nem anaszkodni, befeIe sem. Semmil
nem kerni, mindenl megerleni. Nem akarni bosszul. Izek a nyomoruIlak,
akik ma ollhon verben, zsirban, aranyban dzsInek... IIebb megeIlek a
brlnl, az emigracil. Is a vegen, amikor eI|ll a iIIanal, gyngek voIlak:
igy vizsgazlak.
Maske vizsgazni, ha eI|n a iIIanal. IIfeIe|leni a szemeIyekel. Nem
feIe|leni eI a gazlellekel, azokal sem, ameIyek megeIzlek e |eIen iIIanal
gazlelleil, s mikor bosszuerl Iihegnek azok, akik eIfeIe|lellek mar mindenl,
ami eIebb voIl: rea|uk kiaIlani, hogy haIIgassanak es larlsanak bunbanalol.

OIvasmany: Crilon.
Sokrales feI a haIaIlI. ReabeszeIi magal a haIaIra, erveI es bizonygal.
Tud|a, hogy a szamuzeles laIan rosszabb, minl a haIaI. A haIaInemek egyike
ez, akkor is, ha nkenles.

A fialaI zongoramuvesz, aki mina egy francia csaIad zeneesle|en
mulalla be sze keessegeil, nsIni keszI: feIesegI akar|a venni egy
ismers magyar csaIad ill lanuI Ieanyal. Az ember nem adhal|a al senkinek
laaszlaIalail: a fialaI ar idiII|el lehelelIenI nezem. Mi Iehel ebbI, ha
megvaIsuI` A fiu vaIban lehelseges, a Iany gazdag oIgari csaIadbI
szarmazik. Ha sszeaIIanak, a fiu eIkezdhel vaIamiIyen zenei robolmunkal...
Is nem Iehel segileni.

OIvasmany: Ifisler: ,CaIvins Iingreifen in die Hexenrozesse,
1545. A genfi varosi aklak aIa|an feIdoIgozoll krke. CaIvin csaIadokal
kinozlaloll haIaIra, Genfben es a krnyeken, ,feher es ,fekele magia
gyanu|a miall. SzemeIyesen adoll srgel arancsol bonyoIuIl gyekben a
kinzasokra. Nemcsak Servel-l egellek meg, lucal|avaI haIlak az emberek a
boszorkanyerekel megeIz kinzasok kzben.
Servel-nek ,sikerIl a marlirium, viIagnev Iell beIIe. De hanyan
voIlak, nevleIenek, akik ugyanugy szenvedlek, irlzalos kinokkaI,
ugyanugy eIuszluIlak, s nagy veIelIen, ha az ulkor egyaIlaIan meglud|a a
nevkel, egy baseIi bogarasz lrlenelir szeszeIye feI|egyzi sorsukal... A
Servelek, a Malleollik meIIell mindig ezreveI imboIyognak a lrleneIem
Hadeseben a nevleIen marlirok es aIdozalok arnyai. TaIan ezek az igazi
marlirok, a nevleIenek, a szenvedes szlar|ai vegI megka|ak a grglzel.

170
A genfi ulcasarkon edaggiai labIazalok: ,AmiIyen le vagy, oIyan a
hazad slb. Igy neveIik egymasl.
Is ez a neveI kiserIel sikerIl. Az emberek ill vaIban oIyanok, minl
haza|uk es Sva|c hasonIil azokra, akik Iak|ak. Magyarok, akik hosszabb ide|e
eInek ill, egyhanguIag vaII|ak, hogy az illeni eIelnek, szokasoknak, a
nyiIvanossag hang|anak, kzerkIcsnek nagy es ers neveI halasa van az
idegenekre.
DeIulan a ourgban |arok, a varoshaza egyik hivalaIaban. Vizumom
Ie|arl, azl keII meghosszabbilanom egy hnara. Nehany hel eIll
leIefonaIlam mar a hivalaIi fnknek, aki ma deIulan 1/2 3-ra kerelell.
Nagyon rviden, udvariasan leI|esilik keresem. Hel frankol fizelek, a
ecselel belik ulIeveIeinkbe , s harminc naon al meginl egy szabad
orszag szabad vendege vagyok, ulazhalok, ahova akarok, sehoI nem keII
|eIenlkeznem a rendrsegen... IigyeIlem, amig a vizumra varlam, az iroda-
aIkaImazollak munka|al es modoral. Ibben a hivalaIban idegenekkeI
erinlkeznek, a viIag minden fa|zala egymasnak ad|a a kiIincsel, soha egy
hangos sz, mindig ez a viIIamgyors, mosoIygs eIinlezes.
AmeIIell, a maguk liloklarl es lainlalos sva|ci md|an, nin!cni
ludnak az idegeneikrI, az eIIenrzes IalhalalIan, zre|leIen es lkeIeles,
mikor beIelem a rendrigazgalhoz, mar oll fekdl aszlaIan a berni
kzonl szemeIyi |eIenlese.
Iz az ,amiIyen le vagy, oIyan a hazad megis maske hangzik, minl
a vrs udaesl hazfaIain a gyuIIelre es bosszura uszil faIragaszok.

A. ir|a IarizsbI, hogy a Iegnagyobb kiadk feIevig nem ha|Iandk
semmil kzzelenni , mindenki var, figyeI, visszafo|l|a IeIegzelel. Mindenki
a haborurI beszeI, s rellegve laIaIgal|a, hogyan viseIkedik ma|d az ldik
hadoszIo`

LeveIek hazuIrI. Nagy nyuglaIansagol kevernek feI bennem ezek a
IeveIek. Is megsem szabad gyngenek Ienni, gondoIni sem szabad a
hazaleresre.
A mi illeni heIyzelnk csaknem leI|esen kiIalaslaIan. A kiadkkaI nem
erdemes mosl largyaIni, senki nem mer vaIIaIkozni, hal meg egy kIfIdiveI,
s hozza egy lelves magyarraI szbaaIIni!
Megsem szabad gyngenek Ienni. Ollhon nem var mas, minl a leI|es
szeIIemi es moraIis megsemmisIes.

Ifisler knyve lanuIsagos. 1545-ben CaIvin es cinkosai lucal|avaI
egellek az ,erelnekekel. Ki voIl az erelnek` Akire ramulallak. Akire
171
kinzas kzben reavaIIoll vaIameIyik aIdozal. Minl legna a nacik, minl ma a
boIsevislak kinzkamraiban. Ma ,reakcis-nak nevezik az erelnekekel.
Ifisler a ,koIIekliv Angsl-Neurose-rI akar adalokal, mikor CaIvin
szrnylelleil feIsoroI|a. A koIIekliv feIeImi neurzis mindig, minden korban
az agressziban keresell Ievezelesl.

Kel res na, oIvasmany es munka neIkI. Izek a naok, amikor az
eIhalarozasok, lervek es eIkezeIesek vaIsagga ernek. Mar csak Ioom
Genfben az idl, IeIekben mar OIaszorszagban vagyok.
Ugy keszIk OIaszorszagra, minl az eIel laIan uloIs, nagy
a|andekara.
De Iehel, hogy nem ,uloIs a|andek, hanem kezdele vaIaminek.
TaIan oll eIIrI ludom kezdeni az irasl: maskeen, lbb lreIemmeI,
sonlanabban. Is rengeleg gond, ba|, veszdseg, nyuglaIansag is Iesz
ebben az a|andekban.

Kel ev eIll , nincs kezneI a knyv , azl irlam GenfrI az Iura
eIrabIasaban: ,Bc||c ti||c, icui !c ncnc... nem IehelelIen, hogy az eIelben meg
szavunk Iesz egymashoz.
Iz a ,sz mosl eIhangzoll. Nem ludlam, hogy iIyen vegzeles Iesz.
Ide |llem vissza, hogy eIszakad|ak egesz, regi eIelemlI.

Vissza keII menni a kaIandba, a formalIanba, lehal az
egyedIvaIsagosba. Haboru es forradaIom ulan is luIsagosan az voIlam (es
vagyok) meg, aki vaIban voIlam: az ir, iarigazoIvanyszeruen... Lehel,
hogy ez aIkali kvelkezmeny es nem ludok vaIlozlalni ra|la. De ha
vaIamiIyen nagy kaIand es megrazkdlalas Ielene rIam ezl a brre-ragadl
aIarcol`... Mi maradna heIyelle` A venI csavarg` Inkabb marad|on a
venI csavarg, aki rekedlen mormog vaIamil, inkabb az dnges a
ha|fedeIzelen, minl a kel-szoba-haII, inkabb a Iyukas-nadragos UIysses, aki
aImodik az idegen szigeleken IlhakarI, minl a kivenIl Marai szerkeszl ur
a Rzsadombon... Igy fslIgk.
A vaIsag ersze, hogy mindig es mindenll ugyanaz maradok ma|d,
aki voIlam es vagyok.

Ha sikerI eIadni a L. es magam varosi bunda|al ill Genfben, akkor
kel hnaaI lovabb Iehelek UIysses a deIlengeri szigeleken. Iz is a vaIsag.
172

Mil erlek en meg a NyugalbI` Igy fogorvos kezeIes kzben
rezignaIlan mond|a: ,Mi sva|ciak oll larlunk, ahoI a 19-es viIaghaboru eIll...
vaIahoI megaIIlunk. A 2 frankos ezsl-ermel, ameIIyeI fizelek, vaIban
1914-ben verlek, az ermen meg oIvashal az evszam! MaskInben is iIyen
regi ermek forognanak ill, a IeIkekben is`
HanyfeIe enzl, eszmel, eIelformal csereIlnk mi, lbbiek, 1914 la!...
HanyfeIekeen voIlunk magyarok, nemelek, franciak, euraiak! k, a
sva|ciak, megaIIlak egy keIelneI , a boIdogok, vagy boIdoglaIanok!
MegaIIok a genfi ulcan egy knyvesboIl, vagy hangszerkereskedes
kirakala eIll, s nezem a rilka knyvekel, nemes hegedukel, draga rakal,
becses ekszerekel. amuIom lilokzalos recizis muszereikel, eIek kiln
orvosszereikkeI. Mindezl erlem. De mi van a nyugali emberek IeIkeben`
Miben hisznek` Mil feIlenek` Csak ezl`... Neha megi|edek, hogy vegke
eIlelvesedlem odahaza, Iemaradlam vaIamirI. De azlan beszeIek veIk,
ugy, ahogy es megi|edek, hogy nem maradlam Ie semmirI.

VarazsIalos szi aIkonyal a Iarc Iaure-ban. A aIola, a ark, a l, a
hegyek, minden gyngyszinu.
Izl a keel nezem es lreImelIenI varom a hirl, van-e mar Iakas
NaoIyban` } Iesz eImenni innen.

ldik hele ulon. l hel vizsga. Is az eIz helek, ollhon. Mindenki
vizsgazoll es ma|dnem mindenki rosszuI vizsgazoll, vaIszinuIeg en is.
Ollhon , embersegbI, szoIidarilasbI , nem bukoll meg I. I. es H. Z.: kel
vegIel, de mindkell heIyl aIIoll. Ideknn mindenki megbukoll, regi
baralok, kiadk, dusgazdag ismersk menekIlek erkezesnk hirere ,
hoIoll nem kerlnk semmil , minlha a eslisl hoznk. Dr. L. voIl az
egyelIen, aki keres neIkI sielell segileni.

Sva|cban krIbeII az ldik hel muIlavaI kvelkezik be a krizis,
szamomra. Minden lkeIeles ill , csak a IeIke nem lkeIeles az egesznek,
Sva|c IeIke. Innek az eIelnek a IeIke nem eIegge eIeven, nem eIegge
nagyIeIku, nem eIegge szenvedeIyes, kivancsi. Mindig nagyon | ide
meg|nni. Iura, veres lusai ulan, ill vesz baIzsamos Iabvizel. De mindig |
eImenni innen.

173
Isle a esli radil haIIgalom. A ,kzlarsasagi eInk ur a hazaaruI
es oszlaIyaruI Szakasils , |eIenIeleben a ,magyar honvedseg
reIna|anak gyIalarI ad heIyszini beszamoIl a radi. Tehal: a szov|el
reIgeeirI a boIsevislak arancsara e|lernyveI ugraInak Ie magyar
fiuk, akiknek semmi kzk az egeszhez.
A bemond ,Rakczi, Kossulh, KaroIyi, Rakosi nee-rI beszeI. A
skaIa Ie|lese megIe. RakczilI Rakosiig vaIban hosszu voIl az ul a
magyar lrleneIemben.

Iuraban semmil nem Iehel mosl ,csinaIni. Ill csak cseIIengeni
Iehel, Ielezni, varni. DoIgozni es eIni mar csak Iuran kivI Iehel.
SzeIIemi ember szamara, aki Iuraban szIelell, laIan van egyfeIe
munka-almoszfera az IgyesIl AIIamokban... laIan. De az emIekek
almoszfera|a neIkI eurai ir nem lud aIkolni. KeII a ludal, hogy IIaln ill
morfondirozoll, Irasmus ill knlrfaIazoll, Danle ill sha|lozoll, vaIahoI a
kzeIben.

Tizenkel naom van meg Sva|cban. e keII fe|eznem ill a ,}udil-ol.
Azlan vaIami mas kezddik , IlaIia es vaIaminek a vege.

Genf vaIban udvarias varos. Ill eI meg , az zIelekben, a
kavemeresekben, a viIIamoson, a kofak kzll is vaIami az ancicn rcginc
Iegendas udvariassagabI. Mindenl megksznnek, nagyon nya|asan es
formasan, azl is, ha egy lrafikban egy sou-erl veszek egy doboz gyufal... A
|egyszed keszsegesen vaIl 50 frankos bank|egyel, amikor 5 sou-erl vaIlok
viIIamos|egyel. Mindenki mosoIyog, ha|Iong, foIyekonyan es nya|asan
udvarias. Iranciaorszagban a forradaIom megIle, kivegezle az
udvariassagol, de ez a halaron luIi, ez a szrvany franciasag meg rzi a
forradaIom eIlli, hamisilalIan udvariassagol. A lrafikos meg ugy udvarias,
minl La RochefoucauId. TaIan ill, Rmaban es Kinaban eI meg az
udvariassag, sehoI masull.

Hamburgi kiadm esle husz ercen al leIefonaI. IImond|a, hogy a
,SiraIy mosl |eIenl meg 20.000 eIdanyos u| kiadasban, nemelI, a
,KaIand-ol u|ra |alsszak, negy helen al , s hiv, kIlzzek al csaIadommaI
egyll Nyugal-Nemelorszagba, ahoI knyveim es szindarab|aim
|vedeImebI nyugodlan meg ludok eIni. Iz a hir moslani heIyzelemben
megnyuglal, de semmi kedvem Nemelorszagba menni, nem ludok IeIki
174
kacsoIalol laIaIni a nemelekkeI. OIaszorszagba megyek, ahoI nem var senki
es semmi. De a nemelek meginl eInek, doIgoznak, knyvel vasaroInak,
szinhazba |arnak... Iura nem lud neIkIk laIra aIIani. NeIkIk nincs
knyvkiadas, nincs ludomanyos, zenei, szinhazi eIel Iuraban. Ha een
nem fogIaIkoznak inlezmenyesen megszervezell lmeggyiIkossagokkaI,
nagyon hasznosak.

Igy ev OIaszorszagban, NaoIyban, vagy NaoIy krnyeken...
egyeIre ez Iehel minden, amil Ialok es lainlani ludok. Igy ev, mennyi az`
Sok, vagy keves` TaIan az eIel.
Igy ev aIall u| erseklival laIaIni a munkahoz, laIan az eIelhez is...
Iz a feIadal, az en feIadalom. A lbbi nem muIik ra|lam.

Az emigraci erleIme a gyakorIalban: Ielykas kisvarosi eIel egy-egy
viIagvarosban.

Ollhon eIad|ak a boIsevislak az orszagol a szov|elnek. Ill knn
megkiserIik eIadni a boIsevislaknak a Szov|elunil... ugy erlem, az uloIs
remeny, hogy meg Iehel venni, vagy ssze Iehel vesze|leni a boIseviki
vezelkel. Negyszer hazalakarodlak mar a keIeli hordak IurabI, a Timur
Lenkek, Dzsingiz khanok hordai egy naon vi||og fllyszl haIIollak, merl
odahaza meghaIl a fnk, s akkor hazairamodlak..., de ez igazan az uloIs
remeny.

Mi ez a kIns, finom, za|laIan es szaglaIan sivarsag a sva|ci eIelben`
DeIben lizenkellkor maniakus onlossaggaI abbahagy|a mindenki a
munkal es rohan kerekaron, auln, viIIamoson ebedeIni. Iz a na nagy
eImenye, az ebed. Is cslrlkn egyfeIe vasarnaol csanak, zsiros
eleIekkeI. A munkanaol, a munkaheIyel is aggaIyosan kelleszakil|ak,
meglrik nneeIyes ihenkkeI.

De Genf nemcsak a csendesen csamcsog bugrisok, hanem a
szamuzll kiraIyok es kiraIynek ollhona is. IgyaIlaIan, kIasszikusan a
szamuzllek varosa. A Renconlres es a zenei versenyek nyiIvanos
hangversenyein az egyik adsorban minden aIkaIommaI oll Il az oIasz
kiraIyne, baly|a, a szamuzll beIga kiraIy, deIben Ialhal a Corralerie
175
kirakalai eIll, a genfi korzn, a kis roman kiraIy, kver es |kedvu fiu, ill
csalangoI fialaI feIesegeveI. A varos lainlalos, kznnyeI nez eI feIellk. Igy
nem figyeIl oda Genf Leninre, igy a lbbiekre... Ill megszoklak a szamuzll
kiraIyokal, a IauI forradaImarokal, udvariasan heIyel adnak nekik, csak
arra vigyaznak, hogy az emigrans , akar kiraIy, akar boIseviki , a
szaIIodaban onlosan fizesse szamIa|al.

}uhasz ViImos kis, lakarekosan sszefogoll, neszeru knyvel
oIvasom OIaszorszagrI, s amil az ,oIasz honvagy-rI ir, meIy
Doszlo|evszki|lI SheIIey-ig kinozoll minden ollhonlaIan szeIIemel
Iuraban, mosl kzeIrI erinl. In is azl hiszem, hogy emberek, akik
vaIamiIyen okbI nem laIaInak hazal odahaza, csak egy heIyen IeIik meg az
ollhonerzesl: IlaIiaban, onlosabban a IIdkzi lenger nyugali arl|an.
Iszak-IlaIiaba, meg vaIahogy Iirenzebe sem vagyom mosl: NaoIy, SziciIia
ugy hivnak, minl vaIamikor Kassa. L. ir|a, hogy laIaIl szamunkra vaIamiIyen
IakasfeIel a IosiIIion, nincs a szobakban mas, csak harom agy es egy aszlaI,
s keII hozni agynemul is , ezek a gyIali kiIalasok. De a masik ,kiIalas,
hogy az abIakbI a lengerl Ialni, Cari es AmaIfi kzll a GaIIi-szigelekel,
ameIyek menleben UIyssesl az arbochoz klzlek larsai es k maguk
viaszkkaI lmlek be fIkel, hogy ne haII|ak a szirenek enekel... Iz a arl
hiv, ez a ,kiIalas csabil. A semila NaoIy, a lilkos larsasagok varosa,
SziciIia, Szardinia... ez az ollhon az eIkvelkez idre. Is Ilhaka` Az ulas
mindig emIekezik. De az ulazas is egyfeIe ollhon.

IImehelnek Nyugal-Nemelorszagba, ahoI vaIszinuIeg ir Iehelnek
affeIe ,magyar nemel ir. De en csak magyar ir vagyok, senki mas.
OIaszorszagban ez maradhalok: hazalIan magyar ir. Iz nagy rang. Izl
vaIaszlom.

A fialaI fogorvos legna Ieleerl, kivelle kel fogkoronamal es kihuzla
egy fogam. Igy haI meg az ember, iIyen ronda reszIelekben.
Mindeneselre ,ill hagylam a fogam, Genfben. Az ember kenyleIen
idveI a lesleveI is aIdozalol hozni a gonosz szeIIemeknek.

Iura leI|esen kaolikus. Semmi nincs a heIyen, semmi nem mukdik
menelrendszeruen, senki es semmi nem megbizhal. Az emberekben es az
inlezmenyekben mindenfeIe rvidzarIal, kisikIas, a rendszerek beIs
kohezi|a megsznl.
176

ChurchiII beszeI esle a konzervaliv arl nagygyuIesen. A radi
IemezrI kzvelili a recseg, merges, reguras beszedel. ,Nincs beke, amig
az oroszok feI nem ad|ak a keIel-eurai orszagokban uraImukal es haza
nem mennek... mondolla. Abban a relleneles eIesellsegben, amiben
hazam es minden hazamfia, en is sinyIdnk, ez a ki|eIenles az egyelIen
remenyseg.
De ChurchiIInek mar nincs halaIma.

Ki van meg halaImon` Csak az oroszok es nehany amerikai labornok,
aki az alombomba feIell rendeIkezik. Minden mas maszIag.

Mindeneselre, ChurchiII beszede hosszu id la az eIs szinle sz. A
74 eves ember leI|es erveI es hileIIeI szIoll. Megmondolla, hogy senkinek
nincs |oga aIlalni magal: ami a civiIizacibI megmaradl, azl nem rzi a
vegs uszluIaslI mas, csak az a nehany alombomba az amerikaiak
raklaraiban.
Ha ezekel a bombakal nem hasznaI|ak feI ide|eben , inkabb
fenyegeleskenl, minl robbananyagnak! akkor az oroszok is gyarlanak
iIyesmil es vege az ismerl viIagnak.

A viIagol, ismerl formaiban, csak a kozmikus merelu erszaklI vaI
feIeIem larl|a vaIamennyire ssze. Idaig eI|ulollunk.
Megis remenykedem, hogy az oroszok nem ludnak a ciIinderbI
eIvarazsoIni egy fe|Iell lechnikai civiIizacil, marI hoInara. A nagy
versenyben, kInsen e haboru ulan, messzire eImaradnak az angoIszaszok
mgll, akarhogyan is erIkdnek. De bizonyos, hogy az azsiai muheIy is
leIe van borzaImas fegyverekkeI, s kzlk a IegborzaImasabb: a boIsevislak
galIaslaIansaga.

I||eI hazigazdaim knyvlarabI laIaIomra kihuzok egy Mikszalh-
klelel es oIvasni kezdem. ,Kalanghy Menyherl hasznos oIvasmany,
idegenben.
Mikszalh e lorzra|zban is aIig lilkoIl, beIs ulaIallaI anekdolazik
korlarsai viIagarI. GyiIkosabb lorzra|zol nem is Iehel mar ingaIni a
magyar larsadaIomrI. IIyen sunyi csaIkbI aIIoll ssze egy kaIandor
177
csaal, ameIy az orszag vezel relegenek nevezle magal. Iz voIl ,Mikszalh
viIaga.
Az en viIagomban a magyar uri oszlaIy mar Ievelkzll minden
szemermel: mar nem aIcazla | modorraI, hogy ludas, lehelseg, |eIIem es
keesseg neIkI is ,ervenyesIni, raboIni akar.
,Honvagy eIIen halekonyabb orvosszer az idegenben Mikszalh, minl
a hazai u|sagok.

S a magyar uri oszlaIyl nem menli az sem, hogy akik a heIyebe |llek
, a boIsi erleImiseg een oIyan erkIcsleIenek.

Igy illeni sa|lgynkseg vezel|eveI beszeIek. A larsaIgas
lanuIsagos. KiderI, hogy ez a kel sva|ci , aa es fia , eIIensegel Ial bennem
mosl, amikor eI|llem hazuIrI, a boIsevisla MagyarorszagrI. Aki eI|n
abbI a aradicsombI, ahoI a boIsevislak uraIkodnak, csak naci es aruI
Iehel , ez a kel sva|ci feIreerlhelelIen meggyzdese.
Sok kIfIdi zsid, aki megmenekIl HilIer Idzese eII, meg sokkaI
lreImelIenebb es verszom|asabb mindenkiveI szemben aki nem zsid es
nem larl a boIsevislakkaI, minl a meggylrl hazai zsidsag nagy lmegei.
Izl nem eIszr laaszlaIom.

A sok Iehelseg kzI harmal Iehel meglainlani.
1.) Kisebb-nagyobb komromisszumok aran: marad minden ugy,
ahogy van. A haborus megoIdas luIsagosan kockazalos, lehal uloIs
iIIanalban mindenki visszaIe a kszbrI: az oroszok beIeegyeznek, hogy
megoId|ak a nemel es az oszlrak kerdesl, almeneliIeg csiluI a Kominform
mukdese a nyugali aIIamokban, slb. Mindenki meglarl|a ozici|al, a
halaImak fegyverkeznek lovabb, az angoIszaszok eIkIlik a nemzeli
|vedeIem nagy hanyadal gyorsan avuI fegyverekre, s var|ak, hogy az
oroszok is kigyarlsak az alombombal, mondvan, hogy akkor mar k oIyan
eInyben Iesznek, ameIyel az oroszok nem ludnak uloIerni... Iz a
lehelelIenseg lrvenye.
2.) Az alomer es a lechnikai fIeny birlokaban , de hadsereg neIkI
, az angoIszaszok az eInkvaIaszlasl kvel nehany hna muIlan
megfogaImazzak az oroszokkaI szemben kveleIeseikel es kenyszerilik kel,
hogy fogad|ak eI azokal: lehal, az oroszok vonuI|anak vissza a Curzon-
vonaIra, szabadilsak feI a keIel-eurai lerIelekel, nyissak meg halaraikal
az eIIenrzesnek, slb. Izl kveleIi ChurchiII. Keves a Iehelsege, hogy ez
bekvelkezik. Iz a slel lilkokkaI meglmll HalaIom nem egyezhel a
fegyverkezes lenyIeges konlroII|aba.
178
3.) Az angoIszaszok mosl, amikor meg birlokukban van az
alombomba es laIan! vek a Iegi fIeny, fogcsikorgalva eIszan|ak
magukal a kvelkez evekben a haborura. Az oroszok eIznIik a
konlinensl, rakelaIvegekkeI es csemeszell (baciIIus, slb.) fegyverekkeI,
buvarnaszadokkaI merhelelIen karokal okoznak az angoIszaszoknak. Az
amerikaiak es angoIok larl|ak, ha lud|ak, Trkorszagol, Grgorszagol,
SanyoIorszagol es laIan OIaszorszagol az AennineklI deIre. I
lamaszonlokrI megkiserIik szelbombazni az orosz ulanlIasl. Az orosz
hadak egy id muIlan rendszeres ulanlIas neIkI boIyonganak az
vaIszinuIeg oIgarhaborus, arlizan harcoklI feIduIl , eurai lersegben.
Sokminden eIuszluI. De a Szov|eluni is beIeuszluI ebbe a haboruba,
onlosabban, ha eIuszlilolla Iural, minden megmaradl ere|eveI az azsiai
lerseg feIe forduI (Kina, India) s oll er|ed lovabb.
4.) Is azlan az Iesz, amil egy fiIozfus, WiIheIm usch mondoll: ,Is
komml immer anders.
I Iehelsegekel szemIeIve Iegokosabb, amil lehelek, ha
1.) L.-vaI Iemegyek NaoIyba, s oll ahogy Iehel , berendezkednk
egyfeIe nomad eIelre.
2.) Ha kilr a haboru, megkiserInk I.R.O. airokkaI al|ulni az afrikai
arlokra. Az oroszoknak nincs ha|lerk, nem vaIszinu, hogy
eIkaIandozzanak Afrikaba.
3.) OIvasni es irni, uloIs iIIanalig. Knnyen eIni, beIs kznnyeI,
vaIamiIyen klelIen es szabad koIdus-eIelel. Nem ,emigrans-nak Ienni,
eIkerIni a szeklakal, csak eIni... Az ulcarI szedni feI a vegen a csikkel, de
eIni.
4.) Az ollhonra csak ugy gondoIni, minl a gyermekkorra, vagy az
if|usagra. VoIl benne sok sze es |, de eImuIl.
5.) Megirni az ,Igy oIgar vaIIomasai harmadik klelel.

OIvasmany: SlendhaI: Rome, NaIes, IIorence.

ern. Kel ra a vasullaI, s mar a nyeIvkel sem erlem. A
Scnuqizcr!uicn szamomra idegenebb, minl az angoI, vagy a orlugaI. A md
is idegen, ahogy beszeInek. Mind araszlok, a kabalos hivalaInokok is,
zmkek, eselIenek. A Suisse Romande megis ismersebb.
Ill aIszom. Isle fordilmmaI laIaIkozom, aki a |c|ickcnqck-el fordilolla
nemelre. Mosl a N5tcr-l fordil|a, s remenykedik, hogy eI lud|a heIyezni egy
sva|ci kiadnaI, ha a nemel knyviac vaIamiIyen kereskedeImi
IeIegzelveleIhez |ul. ,Nem akarok magyarrI haIIani... mondolla neki a
sva|ci kiad. De csehrI, norvegrI, sanyoIrI sem akar haIIani. IgyaIlaIan,
a kiadk mar nem akarnak irodaIomrI haIIani. MirI is akar hal haIIani egy
179
kiad`... ChurchiII, vagy Ciano emIekiralairI, s az amerikai beslseIIerekrI,
ameIyekbI a mozgkeek keszInek. Minden mas ,unaImas, erdekleIen...

ReggeI az eIs vasullaI aseIbe. ViIIamossaI kimegyek a badeni,
nemel halarhoz, ahoI aIIilIag hamburgi kiadmmaI laIaIkozom ma|d,
vaIahoI ,a racs meIIell, merl a kiadnak nincs ulIeveIe, s nekem nincs
nemel vizumom.
Tiz ra feIe erek a viIIamossaI aseI-Riehenbe, egy kis eIvarosba. A
megadoll cimen varnom keII egy res szobaban. Nyiloll zongora, kollak,
knyvek... minden muveszel gyanus. A hIgy, aki beIe, maga is
muveszelgyanus, kesbb megludom, hogy fialaI szineszn, ,Shakeseare-
Ieanyokal |alszik a nemel szinadokon, a|a baseIi keresked, any|a
sanyoI voIl. II Greco-ra sliIizaIl Ieny, fekele szem, sima, fekele ha|zal.
,Nagyon nehez mond|a cinkosan, haIkan. De ismer egy ural a
rendrsegen... igen, e||eI mar leIefonaIlak... men|ek eIre, a halarhoz, a
soromhoz, oll van egy vendegI, var|ak oll. TaIan negy, l ral is keII
varnom.
Harom ral keII varnom. A vendegI abIakabI a baseI-badeni halar
sorom|al Ialom, a sva|ci rhazal. Harom ran al beIeIalok a mai Iura
zIIll szerkezelebe. Izl a halarl a nemel oIdaIon franciak rzik. A vendegI
luIa|donosa remlrlenelekkeI szrakozlal: miIIikal csemesznek al minden
na ezen a halaron , ez vaIszinu , a francia rk leI|esen korrulak, ez is
vaIszinu. TizennyoIc nemel aull szamoIok meg, sok gyaIogosl. A
krnyekbeIiek halaralIeesi engedeIIyeI |nnek es mennek, csemesznek
minden eIkezeIhel mdon.
Harom ra feIe megerkezik a szinesznveI T. A halaron mindenel
eIvellek. A szineszn szemeIyes feIeIssegel vaIIaIl, hogy egy ra muIlan
visszaviszi l a luIs arlra. T. nem vaIlozoll. A haboru nyomlaIanuI muIl eI
feIelle. Igy ra hosszal beszeInk, mindenrI, lervekrI, |eIenrI es |vrI.
Az ra muIlan a szineszn u|abb feIrara meghosszabbillal|a a larlzkodasi
engedeIyl. T. mindenl iger, mindenl kiad, knyvel, szindarabol, lszaz
lonna air|a van, angoI es nemel halsagok kedvence, slb. Kekcsikos ruhal
viseI, duIasoros meIIenyl, gaIambszin seIyemnyakkendl, buvIi a
nemelekel. armikor |vk, | eIelem Iesz Nemelorszagban , mond|a. Igy
veg bor 5 marka, ezer markabI |I megeI egy csaIad, maris bizlosil
szamomra havi kelezer markal... Nincs kedvem Nemelorszagba menni.
VegI megbeszeIi a szinesznveI, hogy szamIam lerhere kifizelnek nekem ill
aseIben, masna reggeI, 1500 sva|ci frankol. A kurzus eIeg draga, egy az
lhz. De szamomra mosl fonlos ez az sszeg.
MasfeIras hevenyeszell larsaIgas ulan eIvaIunk, T. eIlunik a sorom
mgll, hosszan inlegel. A laIaIkozasrI kIns emIekem marad. Iura
megrIl, ez az ers benyomasom.
180

ReggeI feIkeresem a szinesznl, aki onlosan alnyu|l|a a megbeszeIl
sszegel: egy ezresl es egy lszazasl. Kerem, |||n veIem es vaIlsa feI ezl a
enzl ar bank|egyekre. Keresem nem oklaIan, a adischer ahnhof
oslasa csak akkor ha|Iand a nagy bank|egyekel feIvaIlani, ha a szineszn
sva|ci ulIeveIeveI igazoI|a magal, merl az ezresek kzll akad hamis. Izen a
aIyaudvaron vaIahogy mindig ba| van: egyszer, Iarizsba menel,
Iemaradlam ill, egyszer a vammaI voIl ba|om, mosl az ezres. VegI
megkaom szazasokban a enzl.
Szamomra nagyon sok enz ez, lbb, minl sok enz. IzzeI, s amil
eddig feIreraklam, sszegyu|lllem Genfben: IlaIiaba keII ulaznunk es oll
IegaIabb egy even al eInnk, ahogy Iehel.

izonyos, hogy Nyugal-Nemelorszag az uloIs fId-lerIel, ahoI az
emberek meg erdekIdnek vaIameIyesl az irodaIom iranl.

Isle egy baseIi aIIomas-szaIIodaban aIszom. Minden ismers, meghill,
bizaImas. Lefekszem a garni-szaII agyaba, eIoIlom a viIIanyl es
megknnyebbIlen sha|lok feI: ,Vegre ollhon.

Minden ismersebb, ollhonibb, minl az ollhon, amil eIhagylam.
Ollhon mar nem voIl semmi ollhonos. Is ezerl minden, amil ideknn
laIaIok , a szoba a garniszaIIban, az ebed a vonalokon, vagy az aIIomasok
resli|eben, a szieszla esle, az izgaImas rieheni laIaIkozas ulan, a Ra|na-arl
menlen, egy adon, aIkonyalkor , ez mind ollhonos. A Iromenade de
SoIilude ismersebb, minl a rzsadombi selaulak, meIyeken nehany hel eIll
vandoroIlam. A Ra|na een oIyan |, minl a Duna, merl a Duna menlen
sem voIl mar ,ollhon.
Iz mosl mar igy Iesz. A }anos-hegy, vagy a Vezuv: egeszen mindegy.
S ezl nem mondom rezignaIlan. Nem fuIdokIom mar, merl nincs ollhonom.
Az ollhon rendkivI sszelell vaIami, ha egyszer eIromIik, nem Iehel lbbe a
regi aIkalreszekbI sszerakni. Izerl eIegedellen aIszom, a garniban, selaIok
a Ra|na arl|an, vagy hoIna a lenger arl|an, elkezem, ahoI een er az
ehseg... Nincs lervem lbbe, nem varok, nem keresek semmil. Vegre ollhon
vagyok, a viIagban.

181
Hel leI|es hel ulan eIulazunk GenfbI, MiIanba. DeIulan induI a
vonal. Iz a kzeI kel hnaos genfi larlzkodas eIeg id voIl arra, hogy
lkeIelesen megvaIlozzon az eIelnk.
Nehany naon al esell, maskInben szikraz, naos sszeI
ksznlll ez a kel hna. IIIalok, a francia halar erdsegeinek szi larIala,
nasles, beke. UnaImas varos, de miIyen nludalosan, mennyi erveI
unaImas!
A aIyaudvaron lizenkellen gyuInek ssze bucsuzlalasunkra. Tbben,
minl Ieslen. Az u| ismersk IeIkesen inlegelnek, mind magyarok...
vaIszinuIeg azl nneIik, hogy egy magyar ir eIinduI csaIad|avaI a
honlaIansagba. Kis, lrzsi nne ez, magyar nne.

Lausanne-ban kel fialaI oIasz es egy idsebb francia ur szaII a fIkebe.
MiIanig fecsegnek, Ialin rmmeI, s bennnkel sem zarnak ki a
larsaIgasbI. A francia gyaros leI|esen szeniIis, kIse|eben is Ioincarera
maszkirozza magal, aki eszmenykee az aIIamferfiak kzll. Minl minden
francia, Iocsogan soviniszla, irigy, ha mas nemzelbeIi fesll, irl, aIIamferfil
dicsernek, inkabb szanaImas es nevelseges, minl eIIenszenves, minl minden
francia ma a viIagban.
Az oIaszok gyermekesen nyiIlak, szerenyek, |induIaluak. Megis, a
Ialinok masok. Gyermekiek, emberiek... a franciak, az oIaszok, a sanyoIok,
csak kzllk | meg eIni.

MiIanba e|feIkor erkeznk meg. A nagy szaIIodaban rossz es draga
szoba var. L. Iefekszik, en eImegyek meg egy fekelere, egy ohar chianlira a
sarki resszba. A varos kel eve nagyol vaIlozoll, ragyog, arad, bur|anzik a
beke, a sok ember, az aulk, a viIIanyfenyes, neoncsves kirakalok, a nagy
aIyaudvar lelzelel is bevegezlek: huh neIkI foIyik ill az u||aeiles,
oIilikai rekIam neIkI, de nagy lemben. Ismergelem a omas oIasz izekel
es meIegel erzek szivem krI. TaIan ill, laIan IlaIiaban, laIan, laIan...

Masna a kedves, reg .-veI beszeIgelek es egy hIggyeI, aki
irodaImi gynksegel aIailoll MiIanban, lbb knyvem eIheIyezle,
sanyoIuI es oIaszuI. A hIgy sza|as es szorgaImas szeIhamos.
A lurisla eIel draga. Ien oIyan draga minden, minl Sva|cban ,
laIan csak arnyaIallaI oIcsbb egy es mas , s lIelszeruen, fegyeImezelIenI
aIakuInak az arak. A varos roskadozik az arulI.
ReggeI Iaduaba az aulbusszaI. Sl a na. Az ismers la|on haIad al a
larsaskocsi, az ulvonaIon, ahoI IeguloIszor |arlam, amikor onlosan kiIenc
ev eIll, egy hnaaI a haboru kilrese eIll , eIbucsuzlam IlaIialI. Iz
182
voIl a bucsu, ez a IalanokkaI szegeIyezell aulslrada, eI rescia, a Garda-l,
Sirmione, Verona es Vicenza meIIell. Megismerem a feherleslu Ialanokal az
ul menlen. Akkor magam ha|lollam a kocsimal. Azlan kvelkezell a haboru,
a gdr, a dgvesz.
Veronaban feIran al aII a larsaskocsi. Vermulol iszom az arena eIll
egy naos leraszon. A nanak ill mar mas ize, iIIala van. Az AIesek, a
DoIomilok ra|za a lavak mgll... ez a vonaI, ameIy kel viIagol vaIaszl eI, az
enyemel es a masikal.
Is minden ismers. A ragyog es rongyos diszIel, ameIy mgll , az
aulbuszbI beIalni a Iakasok nyiloll abIakan al a szobakba , a nyomor eI.
Mindenki szegeny ill, IlaIiaban. Is mindenki kInsen gazdag, omas,
nagyszeru, merl ill eI, IlaIiaban. A Ienykben es a Ielezeskben van vaIami
aIIali es kiraIyi egyszerre.

Iaduaban eImegyek a Szenl sir|ahoz. UloI|ara 1939 auguszlusaban
voIlam ill, hasonI krImenyek kzll. A haboru mora|Ioll mar a viIagban.
Ma sincs beke. Hiszek az erleIemfIlli, emberfeIelli, anyagfeIelli
erkben. Is vannak emberek, akiknek kacsoIaluk van iIyen erkkeI.
A Szenl lemIomaban, a sir meIIell sszelrll mankk: a kzeIi
Abano iszafrd|enek meggygyuIl belegei dob|ak eI ill, haIa|uk |eIeI
mank|ukal. A baralok een ebedrI erkeznek a lemIomba, imadkozni,
mikor eIhaIadnak a sir eIll, knnyu fha|lassaI, barali liszleIeladassaI
dvzIik alrnusukal.

Iadua a Iegliszlabb oIasz kzekor. Negyedral vandoroIok a hosszu
es keskeny fulcan al a Dmhoz. A leren meglaIaIom a condolliere
GuallameIal Iovasszobral. Izl a szobrol , nem ludom mierl , mindig
kInsen szerellem.
A skoIaszlikusok varosa ez, a kIfIdi medikusok, kbor egyelemi
Iezeng rillerek varosa. Magyar diakok cseIIenglek ill a szazadokban: a
aduai egyelem afeIe Rser voIl Iura boIyong if|usaga szamara. Igy
vendegIben elkezem, ahoI en vagyok az egyelIen idegen: szaora beszedu
Iombardiai kereskedk es gynkk fogyaszl|ak a finom faIalokal, izes
marlasban meghengergelell lengeri es fIdi disznsagokal. TonhaIal kaok,
karos-oIa|bogys marlasban es omas vrs borl.

A fekelekave mindenll lkeIeles, nem az a Illy, minl mifeIenk es
Sva|cban, hanem oIa|os, edes eIixir, vaIban a bIcsek viIIanyos ilaIa.

183
DeIulan az aulbusszaI VeIencebe. A Pcric |cna-naI aII meg a kocsi. A
vaorello bevisz a varosba.
Iz a ringas... ez az eIs iIIanal, kel hna muIlan, az ulon, amikor
vaIban ugy erzem, ulon vagyok!... Iz az uIyssesi ringas, az rk, az
eIemezhelelIen. Sl a na. VeIence ugy vaIik eI a Iagunak mosIek|abI, az
id es az emIekek szemeldomb|abI, minl eIzabraIl es mosl varalIanuI
meglaIaIl ekszeresdoboz. Nem Iehel eIIoni ezl a csodal... roskadozik es
haIhalalIan, omIadozik es maIIik, az idben es a ss viz buzs Iug|aban... s
megis ragyog, idlIenI, romoIhalalIanuI. KiIenc eve ez az eIs iIIanal , a
ring vaorello eIinduI ulasaivaI az szi naslesben, a Gran! Cana|c-on ,
amikor ugy erzem, az eIel nemcsak eszleIen kenyszermunka, hanem nne
is.

Sela a Lidn, reggeI. OIyan, minl egy chicagoi nagyvaggyar: sok hus,
rend, zem. Soha nem szerellem. DeIben vissza MiIanba. Isle erkezem a
Sforza-lerre. Iz a varos kevesse oIasz, inkabb oIyan, minl egy nagy kze-
eurai varos, ameIy amerikai erveI eI. Rengeleg eIeImiszer, mindenfeIe
eIeImiszer, hus, haI, gymIcs, acsirlamadar... s a nagy bseg kzeelle
nagy szegenyseg. Az oIasz pasia-l eszik, az inyenc faIalok nem neki
leremnek, aIlaIaban! IraccaroIIivaI laIaIkozom , eIszr az 1919-es magyar
kommn ide|eben laIaIkozlam veIe, Ieslen, az Ollhon-krben! A heIyzelek
ismelIdnek! LebeszeI arrI, hogy oIaszuI lanuI|ak... ,Mi oIyan szegenyek
vagyunk mond|a es a kezem szorongal|a , ,meg a nyeIvnk is
szegeny... VigaszlaIom, hogy mi magyarok is nagyon szegenyek vagyunk.

A miIani magyar vendegIben vacsorazunk, kilunen, az elIa
nezegelese kzben eIkerI a luIa|donos, feIfedezi ki vagyok es mi is
meglud|uk, hogy a luIa|donos ccsel, egy kzees lehelsegu ra|zoIl L.
szIei arloIlak a huszas evekben, Kassan. A ra|zoI is eIkerI, rvendezik
a viszonlIalasnak, azlan rgln lamadni kezd: mierl menlem Genfbe, mierl
nem inkabb WrocIavaba`... Nyugodlan feIeIem, hogy WrocIavaba a
kommunislak menlek, s minlhogy nem vagyok kommunisla, nincs semmi
keresnivaIm oll. Akkor n nem rogressziv!... az szamukra megfer a
remuraIommaI, a diklaluravaI, mindenneI, amil a boIsevizmus IeIez.
Mindenll maszik, csi ez a lelu. MifeIe cianozas vegez egy naon
ezekkeI`... Is ki es mi maszik eI heIykben`

A viIIa, ameIynek masodik emeIelen La|os lbbheli szaIadgaIas es
ulan|aras aran Iakasl szerzell szamunkra, a osiIIioi lroIIeybusz uloIs
184
eIlli megaII|a meIIell van, a domboIdaI lelzele, a capc mar a kvelkez
aIIomas.
Nagy kerlben eIl a sze viIIa, ameIy megIeen | karban maradl a
haboru ulan is, a ,ViIIa Ricciardi-l a naoIyi lerkeek is emIilik, lbb haz
ez, kzs kerilesseI. Az eIelhez, ahoI Iakunk, sze, enyhe IecszelleI
emeIked belon ul vezel feI, rias aImak, szIIugasok kzll. Izen a
fggkerlen eIl a haz, ameIynek fIdszinl|el a luIa|donos Iak|a, reg,
eIkeI naoIyi, azl hiszem hivalaInok voIl, catc|icrc a cime, van garazs, kel
hazmeslerIakas, kerlesz, az eIs emeIelen egy oIasz kzeiskoIai lanar Iakik
kel IeanyavaI, akik mar lanarnk, s egy kisfiuvaI, aki a kzeIi barnabilak
iskoIa|aba |ar, a masodik emeIelen kalunk mi szaIIasl. Harom szobank van,
mind a harom szoba abIakabI a lengerre, Carira, a Vesuvra, Ischiara,
Sorrenlora, a szigelekre Ialni, ahoI UIyssesl hivlak a szirenek. A
kIozelabIakbI is ideIalni. Van frdszoba, konyha, minden, ami szkseges,
s minden naoIyian rimiliv, lermeszelesen mindenll kadI es huzalos,
reedeses a|lk, abIakok, sok abIak vege is hianyzik, az a|lkal es az
abIakokal, naoIyi szokas szerinl, Iancra keII verni, ha kinyil|uk, merl a
lramonlana ill szeszeIyesen erkezik es csakod|a a szarnyas, veges a|lkal.
A berendezes rozoga, erlhelelIen, egy-egy nemes bulor eIdauI egy regi,
sokfikos deIoIasz barokk szekreny , s azlan aruhazi, rozoga bvIi, sok a
svabbogar es a hangya.
De mindehhez egy riasi lerasz, ameIy a lengerre nez, magasan a
fggkerlek, az bI, a varos fIll, egy lerasz, oIy nagy, amiIyen a budai
miniszlereInkseg aIola|anak lerasza voIl a Szenl Gyrgy leren , s ez az
oszIoos kerilesseI eIzarl lerasz loI mindenl, amiveI a Iakas ads maradl.
A szaIIas fberIeli, egyedI vagyunk. ere eIeg borsos, negyven doIIar
havonla, sok mindenl keII loIni, La|os bdnkkeI hord|a haza az
amerikai feregirl orl, ameIyerl a naokban kaoll NobeI-di|al egy
skandinav luds, a svabbogarak es hangyak csak Iassan, vonakodva ad|ak
meg magukal a ludomany ileIelenek. Igy monlenegri kurva, aki ldik eve
eI a NaoIy-krnyeki menekIl laborban, eIszegdik hozzank be|arnnek, a
mosogalasnak, liszlogalasnak kel helen al nincs eIe|e, se vege, kerI veges
es aszlaIos, merl mindenl rendbe keII rakni, de keII karilos is, fesl, az
egesz Iakasl ki keII fesleni, malracokal keII venni, leaskannal, egyaIlaIan,
ma|dnem mindenl. Szerencse, hogy minden oIcs, a munkaer is, csak a
minseg siIany: az arunak is, a munkanak is oIcs a minsege: igaz, hogy
munka|uk gyors es szeIIemes, a monlenegri menekIl n , gyereke van,
|ugoszIav fhadnagy feIesege, aIIilIag a gyerek miall nem lud kivandoroIni
, vegI is rokonszenves, a deIi emberek slel es fo|loll szenvedeIye es
|induIala lr feI neha beIIe, szemmeI Ialhalan bszke arra, hogy iIyen
kiln aIIasa akadl es mosogalhal naIunk, a IosiIIion, vaIszinu, hogy Io,
minl mindenki, s az heIyzeleben ez igazan erlhel.

185
A IosiIIio egeszen oIyan, minl a Rzsadomb. De oIyan is, minl
LeanyfaIu. Minden ,oIyan. Is NaoIy oIyan, minl udaesl... Margilszigel
nincs, de van Cari|a, Lukacs-uszoda|a nincs, de van a lyrrheni lenger,
Duna|a nincs, de ill az abIak eIll a naoIyi bI, Svab-hegye nincs, de ill a
Vesuv. Vaci-ulca|a nincs, de ill a via Chia|a, omas zIeleiveI, ahoI ez a
kInsen keverl, semila ne arad es siel, a naoIyi ne, ameIy re|leIyesen
hasonIil a eslihez. Az idegennek minden iIIanalban kedve Ienne
feIkiaIlani: ,Nezd csak, ill |n Doklor Iriedmann a Ielfi-ulcabI!... es
csakugyan, is Iehelne, csak een Dollore Russo |n heIyelle a via
IaIIizibI, a nya|as Dollore Russo, aki een oIyan keverl semila, minl a
esli ne. Iz a varos, ahoI nincs anliszemilizmus, merl nincs zsid, s merl a
Iakossag haromezer eve keveredik semilakkaI, akik kzll a zsid csak egy
szinfoIl.

De a IosiIIio vaIszinulIenI ler|engs, vadregenyes. ViIIak, nagy
kerlben. Megis, laIan lbb ez, minl a Rzsadomb... Van vaIamiIyen beIs
rang|a, bsege, edenkerli fIIedlsege. Mi is nagy kerlben Iakunk, s reggeI es
esle a kerl leIeIeIegzi a krnyekel vaniIia-iIIallaI. IaImak, amiIyenl csak
Igyilomban Iallam, a lerasszaI szemkzl Cari slel szenra|zvonaIa, a
,fekv n dombormuve a lenger marvanyIa|an, es mindig az iIIal, s ezek a
csodaIalos fggkerlek mindenfeIe. NaoIy a domb aI|aban Iiheg es zsibong,
ill fenn csend van es ma november 7-en , meIeg szeI es szikraz nasles
mindenfeIe. LucuIIus, a ke|enc, vaIszinuIeg nem ok neIkI vasaroIl ill viIIal,
Auguszlus ide |arl ihenni es a aedeker mond|a, lehal bizlos! VergiIius
,ill irla Iegszebb verseil.
Azlan a Iakosok eIfeIe|lellek grgI, a semilak, glok, Iongobardok
eIznIllek a varosl. Mi vasarna esle erkezlnk, feIlizenegykor, lizennegy
oggyasszaI.

Kalam egy hasznaIl aedekerl , az enyem, a vandorevek sok
keziknyve, mind eIuszluIl a Mik-ulcaban , s abban oIvasom, hogy
,NaoIy es krnyeke kelsegleIenI a viIag egyik Iegszebb videke. A
kIozelben Ik, meIynek abIakabI Sorrenlora es a Vezuvra Ialni, s arra
gondoIok, hogy a viIag megsem sze vagy kevesbe sze la|aiban vaIsag,
hanem bennnk, csak bennnk, a hasunkban es az eszmeIelnkben.

Masodik hel vegen a feregirl or, meIyel reggeIlI-eslig a magvel
mozduIalavaI szrunk szel a Iakasban, kezd halni: mar csak harom-negy
svabol laosunk eI naonla es a hangyak is minlha masfeIe kIlzlek voIna.
186
A naoIyi Iakas eIs iIIanalalI ismers. Nem Iakas ez, noha minden
van benne, ami az emberi eIelhez keII: frdszoba, kIns, kbI faragoll
kaddaI, ke|lerasz, szobak, magas mennyezelleI, kIns, Iancos abIakok.
Nem Iakas ez, csak szaIIas. Minden szamuzll , akar nkenles, akar masfeIe
szamuzll , szaIIason Iakik. VigaszlaIom magam, hogy vaIamerre ill es igy
Iakoll Ovidius is. Igy Iakoll, amikor Kyrke es a szirenek kar|ai kzI
megmenekIl, a szemkzli szigelek egyiken, almeneliIeg UIysses. Igy Iakik
szemben, Cari szigelen, Dr. AxeI Munlhe, akinek nevel a mina veIelIenI
laIaIlam meg a naoIyi leIefonknyvben: 163. Muninc, Or. Axc|, Tcrrc !i
Maicriia, Anacapri. Mindenki, aki nem ill szIelell, igy ,Iakik ill, nem is a
fIdn, hanem fId, eg es viz kzll, vaIahogy a szeIben.

I||eI a leraszon aIIok. A hoId mosl vaIloll, harom naon al lrusi es
zuhogoll, ameIy Iemosla es fIdcsuszamIasba sodorla a osiIIioi domb
fggkerl|el. Mosl liszla az eg. Nagy amerikai hadiha|k erkeznek a grg
vizek feII. A lenger ezslszrke. CarilI |obbra mennek a ha|k Amerika,
CarilI baIra Afrika feIe.
Harmadik hele eIek ill. Mar nem idegen NaoIy. IIs iIIanalban sem
voIl idegen, de az eIs naokban megesell, hogy keszlyul huzlam, amikor
Ienn a varosban alszaIIollam a osiIIioi lroIIey-buszrI a 3-as viIIamosra,
ameIy a Iiazza TrenlorI Ievisz a kiklhz. Vegre is, az egyelemnek ill
kIn oszlaIya van a lrusi belegsegek szamara.
Mar nem huzok keszlyul. Az ulcan veszek gymIcsl, feIIelesen
megmosom es megeszem. Iszom ulanuk, a kavehazakban, eszem, amil
iszkos kezkkeI feIem nyu|lanak, aIszom a boIhaik kzll. Iuraban eIek
meg`... Is azlan` Mi voIl az az eurai eIel, hires higienia|avaI` Dgvesz,
haboru es a forradaIom eslise. A naoIyi szulyok sem Iehel
veszedeImesebb. AmeIIell nem is iszkosak. Igen, az aI|an mindennek
vaIamiIyen si, grg kosz van. De k ebben a koszban oIy komoIyak, oIy
iarkodk, liszlak akarnak Ienni es a Iehelsegekhez keesl azok is! A
naoIyi kIykk szurlosak, a Via Roma meIIekulcaiban, a sikalorokon
alakokban csrgedezik a szennyes mosogalIe, ragad a gymIcsk he|a, a
bordeIyokbI kiarad a sirochelak es gonococcusok feIh|e... es megis, mas
ez, nem feIeImes, csak emberi, deIi, naoIyi, igazi. Mar nem huzok keszlyul
az ulcan, s nem mosom gondosan a szIl, ezl a husos, kecskecsecsszeru,
iIIalos bogyl, meIyel az ulcan vellem egy rongyos szazaserl... Mar
megerlem a naoIyi asszonyokal, akik a berhazak harmadik emeIelerI
kosarkal engednek Ie madzagon a meIybe, s ugy vasaroI|ak az ulcai aruslI a
kkuszdil, a fgel, a IluszgymIcsl, a haIal... nem keII oIyan nagyon
feIni. Igen, a lifusz, a koIera, laIan a eslis, mindez van, vaIahoI, a kIzel
mgll. De nin!ig van vaIahoI a veszeIy. A nagy, az eurai revenci hova
vezelell` Az alombombahoz, haIa Iinsleinnek.
187
DeIulan Iemegyek a Via di IosiIIion, gyaIog. A meIyben
fggkerlek, ameIyek a lengerre ha|oInak, karazalos nvenyzelleI,
lbbemeIeles Ie|lesseI es esesseI. Az oIa|os elrend feIborilolla gyomrom
menelrend|el es feIulon szukIve nezek menedekheIy ulan. Az osleriak
megsem csabilanak, nem vagyok meg eIegge naoIyi... Igy liszla, sargara
meszeIl, lekinleIyes eIel eIll aIIok meg, vegs szksegben ,Ospizic
Marinc, lengeresz menheIy. A be|aral eIll erdekes szoborcsoorlozal:
Szenl Ierenc megaId|a a kIll, a kaIandorl es a fesll, Danlel, KoIumbusl es
Giollol... Ide menekIk. Kel reg virraszl egy hosszu, slel foIyos meIyen,
az rkmecses haIvanyrl fenyeben. Hosszas es remenyleIen
magyarazkodasba kezdek: a ,rciiraic es a ,uccc minden arnyaIalal
feIsoroIom, haszlaIan. Az egyik reg, hosszu Iecszelen al, a meIybe vezel,
egy incebe, benyil egy szobaba, ahoI anyaszIl mezleIen ember hever egy
agyban. a ,secrelario. Nem ugrik fI, a mezleIen ember, rossz fogail
mulal|a es nya|asan vigyorog: igy kerdi, mil akarunk` Mar csak kezzeI es
IabbaI ludok beszeIni. De a mezleIen ember megerl IeIek, kibki a megvaIl
szl: ,Ca|inciic! ... es az reg visszavisz az emeIelre, egy frdszobaba,
ahoI van kIozel is. Mindez nem iszkos, de nem is liszla. A kIozelcsesze fIe
roskadok deszkaIke|e ersze nincs a cseszenek, s ez meg szerencse! s
mikor megknnyebbIlem, egy oIdaIs abIakon al kiiIIanlok es oIyal Ialok,
hogy meg keII kaaszkodnom. arIangok sora zuhan IefeIe a meIybe, slel,
IiIas-fekele kvekbI rakoll, idlI es lengervizlI va|l-mosoll barIangok, s a
IegaIs barIangban, ameIynek kveil mar a lenger dagaIya mossa, hosszu
sor kIozelcsesze aII, szabadon, vizIefoIys szerkezelleI, a menekI
lengereszek szamara... Iz a Ialvany vaIban danlei. Az aIviIagban Iehelnek
iIyesfeIek a kIozelek, a okoI aIs kreiben. Szenl Ierenchez fohaszkodom.
Az reg, aki ide vezelell, lreImesen, nya|as mosoIIyaI var az a|l
eIll. ekes fe|bIinlassaI vezel, mulal|a az ulal. Mindez aIomszeru.

De mas is remek aIom. A lenger ill mar nem bI, hanem igazi lenger.
Minden raban erkeznek nagy, egeszen nagy ha|k. A naoIyi kikl draga,
a ha|k lbbsege inkabb az oIcs Genuaban kl ki... s megis, ezl a haborus
roncsoIasoklI ersen serIl kikll is eIznIik a ha|k. Mierl vagyok
ennyire illhon, az bIben, a ha|k kzll`

Rengeleg knyv mindenfeIe. Sze, modern knyvzIelek, minden
angoI, francia, sva|ci-nemel knyvu|donsaggaI. S azlan az u| knyvek oIasz
fordilasai. Mindenl kiadnak... ki oIvas ill` Tilok. Az ulcan sok a knyvarus,
minl Iarizsban. Tilokban oIvasnak. Kik es hoI` Tilok.

188
De inkabb csak eInek. Nem eInek racionaIis, nem is lechnikai kezel
szerinl eInek... Inkabb bioIgiai szorgaIommaI es becsvaggyaI eInek,
bur|anoznak. VergiIius is nezle kel, amikor selaIl a Via Chia|an es skandaIl.

I||eI Gragnano-l iszom, ezl a Vezuv-menli, fanyar, ezsg vrs borl.
Az oIasz borok, meIyekel eddig illam, csekeIy kiveleIIeI mind liszlan kezeIl
borok voIlak. Minden kocsmaban, minden saIumeriaban liszla borl mernek,
ha a minseg vaIloz is, rilka a ancsoIl, fzll es keverl bor. KIns az,
hogy nem hulik a borokal, nagy veglarlaIyokban, rilkabban hordban,
Ieggyakrabban fonalos vegekben rzik es merik ki a borl: s megis, a borok
hfoka keIIemesen lemeraIl.

AriIis 6-an SlendhaI, nehany heles larlzkodas ulan, eIkocsizoll
NaoIybI. Ul|al SaIerno feIe velle. Mil is Ialoll, nehany helen al,
NaoIyban` A San CarIo nezlerel, nehany baIIerinal, a larsasagbeIi
emberek eIelel. Mindezl ka|an eIesseggeI Ialla. MegaIIailolla , NaoIyban
, hogy a muveszel mar nem sokaig Iesz az emberek nagy eImenye,
rvidesen a oIilika izgal|a ma|d a lmegekel.

Isle varalIanuI beaIIil Ialogalba a naoIyi sk ccse.
ankigazgal, de lud szereIni is: ngyu|ll, viIIanykaIyhal... rakon al
IdgeI, szereny es |induIalu, azl mond|a, a viIagi aok halaImasabbak
NaoIyban, minl a szerzelesek. Nem eszik a vacsorankbI, szerenyen
korlyoI egy ohar rmsl, egy csesze fekelel es minlhogy nem ludunk
egymassaI beszeIni, kilnen eIdiskuraIunk. Mikor eImegy, ugy erzem, egy
keIIemes ember larsasagaban lIlllem eI az eslel, mindeneselre oIyan
ember larsasagaban, aki nem akarl rosszal.
Ha Ieslen megIalogal ugyanez az ember, fIlelIenI ugy erzem
magam, hogy a szereIm, aki mosl zemvezel az aIIamosiloll IgyesIl
IzznaI, a arl megbizasabI akar lIem vaIamil.
AkarmiIyen borusan kezddik a reggeI, NaoIyban mindig szabad
remeIni, hogy akad nakzben nehany naos ra.
A feny ill bu|kaI a feIhs eg, az emberek modora, a lenger esfalyIai
mgll, rkke, szeszeIyesen, konokuI.

IgyelIen |keu brndm cizar|a eIromIoll, s bevillem a Via
Chia|an egy eIkeI brndshz. Megkerdezlem, mibe kerI a
megcsinaIas` Semmiseg! feIeIle a luIa|donos nagyIeIkuen, kzmbsen.
189
Masna eImegyek a brnderl, a cizaral meg|avilollak es 1500 Iiral
kernek. A lizerces munkaerl liz sva|ci frank munkaberl soknak laIaIom.
Sok`... kerdi unalkozva a luIa|donos. Akkor ezerkelszaz... Husz
szazaIekol rgln Ieengednek mindenll, s csodaIkoznak, ha vaIaki nem
kveleIi ezl az engedmenyl.

Ollhonuk nincs. Szobakban Iaknak, len, helen, n, ferfi, gyerek
vegyesen, rozoga bulorok kzll. De |I Ilzkdnek. ulorra, knyvre,
larsaseIelre nem kIlenek. Iodraszra es borbeIyra kIlenek, sokal. Is
elkezesre. DeIben es esle megeszik a asla-l, az aIaanyagol, de azlan
beugranak meg egy pizza-ra, sa|los-Ieenyre, egy fekelere vaIahova. Sok
edessegel esznek es az edesseg draga. A naoIyi cukrasz mindig a viIag eIs
mesleremberei kze larlozoll, amikor meg voIlak nagyuri angoI hazak, a
szemeIyzelhez een ugy hozzalarlozoll a naoIyi piissicr, minl a |ui|cr,
vagy a par|cr nai!... A slemenyek luI edesek, unaImasak, egyizuek.
orbeIyra es fodraszra kIlenek, briIIanlinra. A gyerekre nem
kIlenek. A fasizmus sszeszedle a gyerekekel, eIville kel a
lmegszaIIasokrI neveIinlezelekbe. Mosl meginl az ulcan ugraInak a
gyerekek, minl a boIhak. Ollhonuk nincs. Mindenki szereli kel, senki nem
lrdik veIk. A rosliluci oIyan lermeszeles, minl a bordeIyok
viIIanyfenyes szamlabIai. De a GaIIeria Umberlo, a jcrun, a fekele iac
lmegeben is kinaInak minden e szakmabeIi cikkel: fiul, Ianyl, kisgyerekel.
A nyomor mindenl eIad. Igy ember nem szamil. A haIaI sem szamil: a
haIollal Ielakar|ak sok viraggaI, |a|onganak egy kisse, kori |eImezekben
kiserik a haIollaskocsil, eIkaar|ak, s mar szaIadnak izza-l enni, haIaszni,
cil laIaIni, s gyorsan csinaInak, meIIekesen, a haIoll heIyere egy u|
emberl. Olimislak, merl a fa|la, a gcn bseges bioIgiai erveI eI. Az egyen
bszke, gyermekes, kiln es gyorskezu szakember, nagy muIl|a emIekeil
hordozza magalarlasaban es modoraban. Kel munkasl Iallam a Nelun
szobor eIll, oIy ahilallaI, komoIy szakerleIemmeI vizsgaIlak az kori
szobrol, ahogy a luIa|donos gynyrkdik sa|al|aban... De az egyen nem
szamil. Az oIaszsag szamil, ez a bur|anz anyag. Is olimislak, merl sl a
na es a lenger nem szaradl ki. A kIima olimizmusa eI bennk. MeIyen
vaIIasosak, de nem eImeny szamukra a vaIIas. A megszamIaIhalalIan sok
naoIyi lemIom mindegyikeben akad, a na minden ra|aban, lerdeI es
imadkoz lmeg: munka kzben feIugranak, sela kzben egy iIIanalra
belernek a lemIomba, egy iIIanalra, megaIIanak az oIlar, a szenlke, a
kegylargy, az erekIye eIll, Szenl HiIar csonl|ai eIll, csukoll szemmeI
mormoInak nehany imaszl, kernek vaIamil, vagy megksznnek vaIamil, s
mar szaIadnak is odebb, Iobog srennyeI, vagy beugranak egy szazIiras
bordeIyba, egy iIIanalra, merl eszkbe |uloll vaIamiIyen iIIanalnyi nemi
szkseg, vagy isznak egy merges-edes fekelel... Mindig ez a sielseg, ameIy
lermeszeles. A lemIomokba is igy |arnak, iIyen lermeszeles szksegbI, egy
190
iIIanalra, nfeIedlen, gyermekesen, minl a bordeIyba, vagy a kavehazba,
ahoI megaIIanak a uIl meIIell es hrInek vaIamil. Van egy csodaIalos
Iakasuk, IlaIia, van egy nagy fogadszoba|uk, a lengerarl, a szigelek, az eg,
a viz, a fId.

Is ugyanakkor szomoruak. Nem szemeIy szerinl... maske. SzemeIy
szerinl szivesen sokal nevelnek. De az egesz szomoru. A deIi emberek
udvarias szomorusaga ez, vaIami vonlaloll, Iefo|loll, lehelelIen szomorusag.
TaIan merl mar nagyon regen emberek, ezerl. TaIan, merl nagyon sokan
vannak es ez nagyszeru, de remenyleIen is. TaIan, merl k adlak a IegkInb
muveIlsegel a viIagnak, s ugyanakkor, mindeneslI, re|leIyesen muveIlek a
szivkben es megis muveIelIenek, egeszeben es mindeneslI. Kilun
szereIk, de nem eImenyk a civiIizaci. Minden a szemnek keszI, a
|avilasok is. Szomoruak, merl oIaszok. De azlan rhgni kezdenek, daIoInak
es lasoInak, almenel neIkI, boIdogan, merl oIaszok.

OIy meIlsagleI|esen, oIy szomoruan udvariasok, minl a sanyoIok,
minl az aIIalok, minl a gyermekek es a kiraIyok. A viIIamoson neha nagy
vIlesben lrnek ki, de ennek nincs kvelkezmenye. AIlaIaban mindig
nagyon udvariasok, a Iegszegenyebbek is, egymas kzll is. Az idegen
almeneli Ieny a szenl, a feIsbbrendu ember es a ,aIi kzll. A
kzeoszlaIybeIi ember csak ludasaban kInbzik az egyszerulI:
modoraban nem, eIelmd|aban aIig.

AlIagban negyvenezer Iiral keresnek, munkas es erleImisegi, lehal
krIbeII 300 sva|ci frankol. Iz keves. Dhkben leIeeszik magukal
aslavaI, meglrIik a sza|uk es vrsborl isznak hozza. De reszeg emberl
meg soha nem Iallam. AIIandan szaIonsicck van a ezsg nalI,
ameIyel evezredek la korlyoInak es verklI, amiben eIvegyI az sbIcs,
a medilerran fId minden emberi se|l|e.

A via di IosiIIion, a lroIIeybusz nagy szereImuheIyenek faIan e||eI-
naaI eg a Maria-ke krI a viIIanykrlekbI kirakoll fuzer... Minden
muheIyben eg a faIon a viIIanykrle egy Maria-ke, egy Szenl AnlaI, Szenl
Ierenc eIll. Iz a bigoll, luIzoll vaIIasossag szamukra lermeszeles vaIami, ill
a kommunisla is IelerdeI az ulcai szenlke eIll, kereszlel vel, vagy kezel
cskoI a anak. Iz Iehel luIzoll, fIsIeges..., de egy szereImuheIyben a
viIIanyfuzerreI kiviIagiloll Maria-ke megis rokonszenvesebb, euraibb,
191
ismersebb Ialvany, minl a vasfggny mgll az zemekben,
muheIyekben, irodakban SzlaIin es Lenin szenlkeei, ezek a kegyelIen,
hideg vigyoru azsiai felisek, vagy Rakosi es Ger ka|an-kegyelIen arckeei.
Ha vaIaszlani keII, en Szenl Ierencel vaIaszlom.
Nagy kInbseg, hogy vaIaki Iehuzza ruha|al es szeloszl|a mindenel a
szegenyek kzll, vagy a masok ruha|al huzza Ie es azlan feIIli.

NeaoIis, lehal az u| varos... mindegy, csak varos Iegyen! Megyek a
zsufoIl ulcan es ezl rikoIlom, minl egy himnuszl. Varos Iegyen! Ill laIaIlak
feI a varosl, Grgorszagban, IlaIiaban, a KzeI-KeIelen, Igyilomban es
abyIonban. Varos, le csodaIalos laIaImany! Keresked, le bIcs csaI, aki a
sikalorban frge kezzeI rakosgalod mindazl, amibI vegI varos Iesz! Varos,
le izgaImas, nagyszeru, megIe, emberi laIaImany! Varosi ember, minden
szomorusaggaI es hibaddaI, mennyiveI emberebb vagy, minl a aszlor es a
fIdmuves, baromi kznyeveI, kancsi-sula fasuIlsagavaI! IoIis, NeaoIis,
de |, hogy feIlaIaIlak!
A kiklben Ik, a varos szeIen, a vizel nezem, egy sanyoI ha|l
raknak ki, arul hozoll a varos szamara. oIdogan es bszken erzem, hogy
urbanus vagyok.

Kel reg ember, Abussy ur es ne|e, szobakal adnak ki a Via Venelo
halodik emeIelen. A szoba kadIs, liszla es oIcs. Rgln, kezmosas ulan,
Iemegyek a Iincion al a Valican feIe.
A deIulan mar huvs. A na meg nem menl Ie, de sugarai mar
erlIenek. lkor erek a San Iielro feIs Iecsfokahoz, orrom eIll csuk|ak
be a nagy kaul.
Hogyan csuk|ak be, deIulan lkor, Szenl Ieler lemIomal` Soha nem
gondoIlam rea, hogy ezl a lemIomol is ,becsuk|ak e|szakara, minl egy
faIusi kaoInal. Igy ember, aki eskenyl viseI, koasz, gyer, gndr
vrs-szes frlk vezik haIanlekal, az eskabal zsebebI nagy,
kellenyernyi, rozsdas Iakalol huz eI. Az ember, minl mind a civiIek, akik
ai krnyezelben eInek, affeIe almenel a sekreslyes es a buzerans kzll. A
Iakalol gondosan a vasracsos eIkau egyik nyiIasaba iIIeszli, azlan egy
hosszukas kuIccsaI eIcsellenli a zaral. Ugy, mosl becsuklak a San Iielrol
e|szakara. }||ek reggeI helkor, mond|a eImenben. Iz a faIusias, megIe
megoIdas feIderil.

Rma ragyog. Nem Iehel megismerni: kel ev eIll mas voIl, rongyos,
nyuglaIan. Mosl ragyog, szikrazik. A beIs ulcak liszlak, a kirakalokban
minden mukincs, minden finomsag, amil izIes es igeny egy viIagvarosban
192
sszehordhal. Karazalos szvelek, ekszerek, bulorok. A varos leI|es
ere|eveI eI, minden feny, ami Iarizsban es Londonban eIhaIvanyuIl,
kigyuIIadl mosl ill.
Ugyanakkor van vaIami siels, gynkI ill is a varosban. Sok az
idegen, a scggicrnc ulan kuncsorg, rendrseg es IeIkiismerel eII bu|kaI
idegen. Izl az gynkI, nyzsg idegensegel Rma egy naon asilva,
kezmozduIallaI eIdob|a magalI, szuverenen.

Abussyne asszony reggeI feIkiIenckor onlosan bead|a a kavel es
va|al. A szoba kadIs , es arabs rkseg, mozaik es keramia! de liszla,
az agy |. DeIig oIvasom a aedekerl es SlendhaI rmai |egyzeleil, keszIk
a nara. Vegre, hnaok ulan, ihenek. Az abIakbI , halodik emeIelen
Iakom , a naslesben viIIdz via Venelo-l Ialom, a Iincio kau|al, eIizar
varosfaIail, a horlensiakbI eilell viragagyakal a nagy ullesl kzeen.
Lemegyek az ulcara, a via SiciIia sarkan kenyeImesen IeleIeszem az ulcai
ciliszlil karosszekebe es aladom Iablyim a szakember kezeIesenek.
SaIamon, a bIcs, figyeImezlelell Ieslen, hogy lanacsos idnkenl egy iIyen
ulcai szakemberreI ragyogra sikaIlalni ciinkel, merl a viIIog ci
fokozza nbizaImunkal es az olimisla eIelerzesl. Igaza van, szksegem is
van mosl erre.
A kzeIi aIIalkerlbe megyek es megkeresem a muszikIa orman
nafenyben nyu|lz oroszIanl, ameIy MussoIinil bgni lanilolla. Sokszor
Iefenykeezlek ezzeI az oroszIannaI, aminl |alek rgye aIall ral vesz lIe,
a kelrecben. Az oroszIan megvenIl es rosszkedvu.

DeIulan a Mzes-szobor. A marvany oros, iszkos. Mil akarl
MicheIangeIo ezzeI a szoborraI` Az isleni er Iecsadik, szaIIasl vesz egy
emberi leslben... ezl akarla, nem lbbel, de nem is kevesebbel.

Isle arad Rma. A Grecoban iszom rmsl, azlan sodorlalom magam
a via Condolli, a Iiazza di Sagna aradasavaI. SheIIey abIakai slelek. Az
angyaI eIszaIIl... Ide|e Ienne doIgozni kezdeni. Nincs az, hogy ,kinek` Iz
csak rgy. Soha nincs a ,kinek, SheIIeynek sem voIl, Kealsnek sem voIl.
Igaz, beIe is haIlak.

DeIeIll a San Iielroba megyek, ameIyel ha|naIban szerencsesen
megis ,kinyilollak, s a sixlini kaoInaban hosszu, nyakcsavar es
fe|forgals, lehal vegI mindig fe|fa|assaI koronazoll szemIeIdesbe kezdek
193
az UloIs IleIel eIll. A kaoInaban e helkzna deIeIlln kevesen
larlzkodnak, s raerek az aIaos bameszkodasra. Tervem, ameIy keleves ,
eoszl irni ,Az UloIs IleIel cimen , een ill Rmaban kIns
bensseggeI eIevenedell meg, s kedvem Ienne, visszalerve NaoIyba,
feIrelenni mindenl es aladni magam s az eIkvelkez idl e kIns
kaIandnak. MicheIangeIo oIlarkee feIeImesen eIfekeledell az idben, s
ennek laIan nemcsak a lm|enfsl az oka, hanem a feslek aszfaIl-larlaIma,
vagy a faI anyaganak vaIamiIyen, kevesse szerencses lermeszele es kihalasa,
vagy laIan az reg mesler gondalIansaga. Tbb, minl kel evlized leIl eI a
lelzel feslmenyei es az oIlarke megaIkolasa kzll, 1530 krI az
aggaslyan mar sielell. Iz erzik az oIlarke aIak|ain is, nem oIyan
kidoIgozollak, minl a lel csodaIalos rfelai es sybiIIai, az reg mesler
sielell, a nyakalekerl heIyzel, a faIfesles lechnika|anak bonyoIuIl es faraszl
mdszerei is srgellek, sok aIak vazIalos es a szinek mindenll fakk,
eInagyoIlak. Szenl erlaIan, aminl a MegvaIl IabanaI sa|al Ienyuzoll
fe|brel Igal|a a viIagurbe, Iehel MicheIangeIo narckee, de a firenzei Picia
magammaI hozoll fenykee, ameIyel mosl hosszan vizsgaIok es
sszehasonIilok az oIlarke aIIilIagos aIak|avaI, nem emIekezlel erre az
arcra, vagy nem inkabb es |obban, minl ahogy kel szakaIIas reg ember
mindig is hasonIil. Az insiraci, amil e viszonlIalaslI remeIlem, ugy
hiszem, nem marad eI, sokaig idzm a kaoInaban, az isleni IendIel,
ameIy beneesilelle Ialomasanak aIak|aivaI e heIyisegel, meg kesbb, az
ulcan is hal, minl egy szenvedeIy ulerzese, a ceremniamesler, akil
MicheIangeIo bosszubI , merl kifogasoIla a ke aIak|ainak mezleIensegel
, Charonnak maszkirozoll, szemeIyes ismersk emIekel idezi feI.
Visszamenni NaoIyba es irni az eoszl, aladni mindenl az eImeny es a
feIadal dagaIyanak, nem haIIgalni mas merlek es rilmus arancsara, minl
amil a lenger diklaI... a oslvergiIiusi, s ugyanakkor diakosan nevelseges
kaIand Iehelsege megdoboglal|a szivemel.

Nagyon hianyoznak a knyvek, a szakknyvek, encikIoediak, azok a
| uskak, ameIyek az idszeru iIIanalban rgln feIeInek... Naok la
kinoz, hogy nem oIvashalom azon kaasbI ernini eIelra|zal es
muveszelenek magyarazalal, meg keII varnom, amig vissza|ulok NaoIyba
es beszabaduIok a ibIioleca NalionaIeba. Csak ezekel a segedknyvekel
sa|naIom mar mindabbI, amil udaeslen hagylam.

X-eI beszeIgelek, aki nem hiszi, hogy a kommunislak allrnek
OIaszorszagban. A vaIaszlasokra az oroszok megIeen keves enzl adlak
az illeni kommunislaknak.

194
Minden kIfIdi IidercaIma a scggicrnc, a larlzkodasi engedeIy, az
enyem is. Kelszazezer idegen kuIIog es kuncsorog OIaszorszagban, s az
oIasz halsagok aIIasonl|a, hogy ezek az idegenek egylI-egyig hagy|ak eI
az orszagol, OIaszorszag nem ha|l masfeIe kIfIdil, minl a |mdu idegen
lurislal, aki rvid scjcur aIall illhagy|a a enzel es odebbmegy, falornyos
haza|aba.

Trumanl megvaIaszlollak, a viIag sorsa egy |kedvu, 64 eves
nyakkend-keresked kezebe kerIl, negy evre.

ldik na|a Rmaban, s deIeIll een a Ionlana dei Trevi eIll
megyek eI, amikor eszembe |ul, hogy ebben a varosban semmi lennivaIm.
Ien ugy ill maradhalok meg l evig, minl ahogy eI is ulazhalom hoIna
reggeI. Mil is csinaInek ill, meg egy-kel even al` Minden reggeI eImehelnek
a valikani muzeumba, vagy a orghesebe, megnezhelnem a beIvederei
AoIIol, vagy a Laokoon-csoorlol. Vagy egy RaffaeI-oIlarkeel vaIameIyik
lemIomban. Mindez gynyru, erlhelelIen, feIfoghalalIan... nem Iehel
eIkerIni Rmal, rkke vissza keII lerni ide, megaIIani vaIameIyik zuga es
szgIele eIll, csodaIni az IrlhelelIenl. De eIni ill... s egyszerre honvagyal
erzek NaoIy, a lenger, a Vezuv, a szenny, az edesseg, a masfeIe nasles, a
deIi OIaszorszag ulan. Iszembe |ul, hogy Goelhe, amikor megerkezell
NaoIyba, eIs IeveIeben igy kiaIloll feI: ,Man nag sicn nicr in |cn gar nicni
zuruckcrinncrn, gcgcn !ic nicsigc jrcic Iagc kcnni cincn !ic Haupisia!i !cr Wc|i
in Ti|crgrun!c uic cin a|ics u|crp|acicrics K|csicr tcr. A knyv kezneI van,
ideirom ezl a sorl. Mosl mar |obban megerlem. AkarmiIyen hihelelIen,
NaoIyban, ahoI aIig akad muveszeli IalnivaI , a muzeum egyedIvaI, de
HerkuIanum es Iome|i gazdagabb , soha nem unalkozom. Rmaban, ha
een nem bameszkodom MicheIangeIo, vagy RafaeI vaIameIyik remeke
eIll, gyakran unaImal es bizonylaIansagol erzek, keresem a heIyem, nem
ludom, miveI ssem agyon az idl`... A naoIyi eg, a fId, a lenger, az
emberi lermeszel odaIenn rkke eIszrakozlal.

De ez csak gynge iIIanal, a hulIenseg iIIanala. Rma feIadal. Nem
Iehel megkerIni. S az eIel egyik IegkInb, bizonyosan sok aIdozalol, erl,
keszsegel kveleI feIadala. Rma, Iirenze, }eruzsaIem, Ieking... vannak
iIyen feIadalok a viIagban. Iarizs mar csak emIek, nem feIadal lbbe.
Izl a feIadalol nem szabad eIkerIni, de nehez Iesz megoIdani. Nem
laIaIom a heIyem Rmaban. Nagy|abI kiismerem ill magam, fe|lres neIkI
|arok az ulcan, s ludom, mi a lennivaI a Maria Maggiore-ben` Csak een
ez zavar, a lennivaI. Rmaban nem Iehel csak-eIni... laIan, ha az ember
195
heledizigIen idevaI, de az idegen aIIandan egy szorgaImi feIadal
rabsagabI eI.
Ma eIeg |I feIeIlem a rmai vizsgan a arberinibI, s kesbb a
DiocIelianlermak egyik HermeszebI. Mehelek vacsorazni, meglellem
kleIessegem.

Igy hel ulan vissza NaoIyba. Harom naaI eIebb, minl lervezlem.
Mar IormianaI nagy megknnyebbIes. VaIami feIe megyek, ami nem
feIadal, igaz, nem is ollhon. Tbb is, mas is. A viIag feIe megyek. Rma a
viIag lele|e. De NaoIy maga a viIag, oll kezddik a nagy viIag, a gran! air,
ameIy cutrc ci rcjcrnc ncn |itrc. NaoIy ulan van honvagyam... ezl se hillem
voIna nehany hna eIll. A lyrrheni lenger oIy ismersen fogad IormianaI,
minl a Duna, amikor alfog|a a szenlendrei szigelel.

Ma reggeI visszaemIekezlem a selara, aminl a via Quallro
NovembrerI |vel a QuirinaI egyik kau|aban egy kekfrakkos, gyeIg
szoIga megkerdezle, kil keresek` A kerdes kIns voIl. A kiraIyi aIola,
ahoI mosl Iinaudi, az u|donsIl resubIica frissen vaIaszloll eInke Iakik,
megrizle a regi formasagok minden keIIekel es feIleleIel: az oIasz aIIamf
ma is kiraIyi krnyezelben Iakik, ez lermeszeles, az oIasz ne igenye igy
kivan|a. De a kekfrakkos szoIga, aki meg a Savoya-i haz szoIgaIalabI
maradl ill, mar nem riz vaIamil a QuirinaI kau|aban, csak Idrg oll. S,
ha egy idegen een arra |ar, feIleleIezi, hogy vaIami doIga van a
hivalaInoknaI, akil mosl eInknek neveznek.
A Valikan eIll a sva|ciak meg riznek vaIakil es vaIamil. Iz a vaIaki a
aa, ez a vaIami az egyelIen akluaIis halaIom, az Igyhaz. Az oIaszok
minden lekinleIyszksegIelel fedezi ma IaceIIi. A Valikan, a aa szine eIe
ma is csak lerdencsuszva Iehel beIeni. Iinaudinak vaIszinuIeg Iehel
leIefonaIni is, ha een srgs beszeInivaI|a van veIe vaIakinek.

,Hazaerlem NaoIyba , ez a IegkInsebb erzes. Igy hna|a
Iakom ill, s ugy erzem magam, minl aki evek la naoIyi Iakos. Mar
emIekeim vannak ill, az ulcan kzmbsen |arok, a roslicceriaban ismers
emberek aIIonganak krIllem, amikor airszaIvelabI, aII heIyzelben
ebedeInk, esszk a forr sa|los pizz4i. Nem keIIell keresni az ulal ehhez a
varoshoz. A nagyviIaghoz soha nem keII keresni az svenyl. Csak a krciz|i-
nek vannak zegzugos ul|ai. A nagyviIagban mindenki rgln ollhonos, minl
a lengeren.
Ismers az ulcai arusok szomoru daIIamos, |a|ong induIalnygese,
aminl haIal, fzeIekel, gymIcsl, fazekal kinaInak. Ismers a ,cncc!...
196
aminl Iezen nekik a haziasszony a negyedik emeIel erkeIyerI es Ieengedi a
meIybe a madzagon a bevasarI kosaral. Ismersk a lre csacsik, meIyek
sznleIen huzzak az aruvaI roskadasig megrakoll kordekal. Mindenki
udvarias, a csacsik is. A kzny es a bizaIom udvariassaga ez. Miben
biznak` A lengerben, a naslesben, a fa|la organikus szaorod ere|eben ,
ugy szaorodnak, minl a boIhak a sivalagi homokban , a } Islenben es a
aaban, a Irovinzia Camagnia lerm-ere|eben, a Iava aIlaI lragyazoll
fIdben, a caccni-fakban es a narancsfakban... egyszvaI, biznak. Izerl
derusek, kznysek es szomoruak.
In is bizom, kzllk. Miben` A kznyben, a deruben es a
szomorusagban.

Van mar egy ismersm, egy ciliszlil, aki minden deIulan, amikor
kavel iszom a Riviera di Chia|a egyik exresso|a eIll, kerdes neIkI
odakuorodik Iabam eIe es liszlilani kezdi a cimel. Lehel lven eves,
nincs egyelIen foga sem, mindig vigyorog es mulogal|a foghi||as inyel,
iszkos, egykor feher cukraszsakal viseI, nyaka krI larka kendl.
Tiszlil|a a cim , liszlil|a` aoI|a, anyaskodva zsirozza, babusgal|a,
minden eIkezeIhel zsirl, fenyl, mazl, gyngedsegel megad a cinek , s
kzben foIylon beszeI. A ciknek beszeI, minl Midas kiraIy. Lalhalan
boIdog. Negyven Iiral ka es egy cigarellal. Ha van na|aban liz iIyen
kIiense , amil nem hiszek , megkeres negyszaz Iiral, egy hnaban lehal
lizezrel. Az eIeg pizz4-ra, lbbre es masra nem. A cigarellal az ulcan szedi
ssze, a csikkel kinezi a szambI. Kilun ember. Regen laIaIkozlam
emberreI, akinek larsasagaban iIyen fIlelIenI |I erezlem magam.

A gyerekek, minl a sivalagi, homoki boIhak. Minden iIIanalban,
mindennnen eImasznak, koIduInak, Ionak, keresik a csikkel. HivalaIosan
negyven szazaIekra becsIik a deIoIasz videk anaIfabelail. A aok
lehelelIenek, nem is nagyon akarnak lenni eIIene. AmeIIell kInsen
egeszsegesek ezek a koszos naoIyi kIykk, izmosak. Tdvesz,
gyerekbenuIas, mil szamil` Igy meghaI, liz szIelik.

I||eI kegyelIen lramonlana rohanl a varosra, az uloIs naok enyhe,
csaknem nyarias naslese ulan |eges szeI svIlz a keskeny ulcakon es a
IosiIIio fggkerl|ei is Iengedeznek a szeIben, s minlhogy a mi
domboIdaIon eIl Iakasunkban egyelIen a|lkiIincs sem mukdik
onlosan, fogvacogva keInk es kes eslig leIi ruhazalban dngnk.
NaoIy rosszuI bir|a a hidegel, nem is rendezkedell be rea, vaIahogy
Ielagad|ak a leIel, nem hiszik eI, gyerekes makacssaggaI vaII|ak, hogy ill
197
nincs leI soha, a vaIsagban van, s nemcsak a Vezuv huz neha havas
haIsikal, hanem az egesz la|, egyik rarI a masikra, leIies Iesz. Igaz, ez az
aIIaol nem larls. Goelhe mar edzelle , mosl oIvasom eIIrI az oIasz
ulIeirasl, halodszor eIelemben , amil Wachsmulh, s mind a
meleorobioIgusok bizonygalnak, hogy az id|aras nem kozmikus, hanem
leIIurikus kvelkezmeny, az idvaIlozasl a fIdgoIy lermeIi,
viIIamosmagneses eIellemeveI. De nemcsak a nagy hegyek, meg sokkaI
inkabb a lenger az, ameIy esl, haval, szeIviharl, aIlaIaban Iegmozgasl
lermeI, a lenger organikusabb aIIaolban eI, minl a k, s ezerl kihalasa a
mikrokIimara es a lrooszferara meg kzvelIenebb es halasosabb, minl a
hegyek es erdk halasa. Mosl, mikor kzvelIenI a nagy lenger arl|an eIek,
a magam bren eszIeIem e gyors vaIlozasokal. Ragyog nyarbI |eges leIbe
forduIl e|szakarI ha|naIra az id, s ezekel a sorokal egy |egveremben irom,
meIynek abIakabI haszlaIan Ialom a Vezuvol, u||aim hegyel megis egeli a
hideg... De a naoIyiak mindenl, ezl a baIsorsol is |kedvu kznnyeI viseIik
eI. DeIulan a varosban, a |eges szeIben kszaIlam, a bolanikai kerl feII |vel,
s amikor a via Romaba erlem, een feIvonuIl a munkaneIkIiek egy
nagyszamu lnlelcsoorl|a, megafonos aulkkaI, kenyerel es munkal
kveleI labIakkaI, sokezer ember, neman haIadlak, dideregve, a refeklura
feIe. A sarkon kel gyerek aruIl vaIamiIyen kukoricas Ieenyl, a hideg
kvezelen kuoroglak, ekleIenI fazlak es veszkedlek, s iIIanlasuk sem
voIl a lnleles szamara, s azlan, kel rikoIl-diderg induIalsz kzll, oIy
edesen kezdellek nevelni, oIyan cseng, boIdog, nfeIedl nevelesseI, hogy az
egesz hideg es slel ulca megviIagosodoll a hang|uklI. IIyen a|andekokal
csak ez a ne ad a szemIeInek.

A szeI, a knyrleIen lramonlana , a Iegravaszabb es Iegkomiszabb
szeIek egyike , eIaIIl, a Vezuv feIhlIen csucsa |l iger deIulanra, s ez a
baromeler nem csaI soha, de a hideg meg mindig fo|logal|a a IosiIIio
borzas aImail.

Megerkezeskor eIoIvaslam Goelhe es SlendhaI ulinaI|anak
NaoIyra vonalkoz szakaszal, ez a kivancsisag lermeszeles voIl, szerellem
voIna sszehasonIilani az eIs benyomasokal. Mosl eIIrI kezdem a
ensumol, eIsbben GoelheveI vegzek, mar eI is induIlunk a renneren al es
megerkezlnk Veronaba, feIfedezlk, hogy IlaIiaban hianyoznak bizonyos
Iegszksegesebb kzliszlasagi berendezesek. A leI|es oIvasmany ulan
megka|a SlendhaI egesz knyve is ezl a figyeImel. IzzeI a kel
oIvasmannyaI vegeznem keII, mieIll eIni kezdek ill es masfeIe figyeIek.

198
Mosl, hogy eIhagylam Rmal, sokminden visszaler, amil Iallam es
heIyben nem akarlam feI|egyezni. Rma oIyan eImeny, ameIy az emIekezes
lavIalaban hal ersebben , maga az eImeny luIsagosan kzvelIen es zsufoIl
ahhoz, hogy in siaiu nasccn!i fIn ragadhassuk.
Igy emIekezlem vissza ma ha|naIban, kIns eIevenseggeI, egy
Ialogalasra, az eIulazas eIlli naon, San Iielro kincslaraban. Az arany
fonaIIaI szll, meses cnasu||c-k, a szenlseglarlk, keIyhek, a dragakvekkeI
kirakoll kegylargyak, a muveszi erleku, vagy csak a nyers arany es nemesk
ragyogasalI szikraz remek feIesIegessegek ill a Casa di Dio-ban
Ienyugzen es eIszomorilan halnak. Amikor Iallam es mosl, kesbb is,
visszagondoIva ugy erzem, az Igyhaz halaImasabb Ienne, ha az idk soran
nem gyu|li es nem rzi meg feIl gonddaI a kincsekel.

MindabbI, amil eddig ldik hele, hogy megerkezlnk IlaIiaba ,
ill megeIlem, Iegersebb emIekem megis a rvid veIencei kiranduIas. Keves
varos rizle meg iIyen lrelIenI a renaissance izel, rilmusal, hanguIalal ,
mosl nemcsak a kvekre gondoIok, ameIyek nemes meIlsaggaI rolhadnak a
Iaguna Iug|aban, hanem az eIelre, arra, ami az aIkvokban, a Merceraia
zIeleinek homaIyaban, a sikalorok meIyeben, a rocuralia szobaiban
lrlenik! Ill eI meg a renaissance, mindennaos eImeny, a modor, a
hanguIal, a kedv, minden lrelIenI es vaIlozalIanuI maradl meg a
cinquecenlobI. Iz a Iegersebb emIekem es Iegbenssegesebb eImenyem,
eddig, IlaIiaban.

Mindenl feIrelenni, hangoIni, cincogva, egy u||aI rbaIni az ,UloIs
IleIel-el.

A nehanyezer ember, a munkaneIkIi csoorl, ameIy legna feIvonuIl
a nagy hidegben a via Roma-n, kis se|l-csoorl csak a IalhalalIan, de nagyon
|eIenvaI lmegben, az oIasz munkaneIkIiek ma meg ,csak kelmiIIis
lmegeben... A kailaIisla viIagnak ez a gyenge onl|a, nem Kina, nem is a
grg kerdes, ill keII megklni, szociaIizmus forma|aban, a
komromisszumol a boIsevizmus es a kailaIizmus kzll. A boIsevizmusl,
ameIy megsznleli a lkel es kenyszermunkara fog|a a doIgoz emberl, feI
keII vaIlania , een ugy, minl ahogy a kailaIizmusl feI keII vaIlania , a
szociaIizmusnak, ameIy nemcsak az emberl kenyszerili munkara, hanem a
lkel is. Iz az egyelIen |arhal ul , az angoI ul, a harmadik ul.

199
Iszembe |ulnak a szerecseny aok, aminl nneeIyes fekele
reverendaban, szeIeskarima|u, aIacsonyra szaboll, fenyes fiIckaIaban ,
nneeIyesen haIadlak al a Valikan kau|an a mina, vaIamiIyen aai
kihaIIgalasra... Az egyhaz ebben nagy. Iz az igazi ere|e. A reverendaban
mindenki ember es a az egyhaz szamara, a szerecseny es a kinai is. Csak a
kereszlenyseg lud|a igazan feIoIdani a fa|i kerdesl, az a kereszlenyseg, ameIy
a szociaIizmusl is akar|a.

Azl mond|ak, a rovarok. k |nnek. A bioIgiai lrveny szerinl k
vannak soron, k Iesznek a viIag urai.
De a moszalok, az azaIagok, az anemonek`... TaIan megis inkabb k
|nnek egy naon, ha a beszaradasi kalaszlrfa es az u| |egkorszak
eIkvelkezik. A vizi Ieny lbbel bir, aIkaImazkodasi keessege csaknem
vegleIen.

La|os heledik eve eIi az eIelel, ameIyel mi mosl kezdellnk eI:
eIgradbI menekIl, a nemelek eII, a haborul Turin meIIell lIllle, ma|d
CaIabriaban, oIasz koncenlracis laborokban, ahoI az oIaszok |I banlak veIe
es sorslarsaivaI. A haboru ulan az UNRA hivalaInoka Iell, mosl IRO-liszl. I
hel evben eIhuIIa|loll mindenl, ami keIIek voIl a regi eIelehez, ugy
Ieegyszerusdll eIelberendezese, minl a lengereszek kabin|a, ahoI
mindenbI csak a Iegszksegesebbel rzik es viszik a IId krI. La|os
keIIekei: ruha, fehernemu meIIell kIns csieszek, oIIk, srfhuzk, egy
angoI unc is unc, egy aedecker, egy szlar, egy ia, egy konzervnyil, egy
| dughuz, egy meIeg leveszr hazikabal, egy leI|esen fIsIeges nikkeI
linlalarl. De Iehel, hogy ez sem fIsIeges. Nagyon nehez megmondani, mi
keII az eIelhez, amikor pcriaiit Iesz, minl az ve, minl mosl mar a mienk is`
Lehel, hogy nikkeI linlalarl is keII hozza. Izek a keIIekek, ez a robinsoni
lkeIelesseg megnyuglalnak. Az odysseusi eIel a vegen egyszeru Iesz es
knnyu. Igy kezilaskaban eIfer minden.
VoIl egy revoIvere is, ezl szivessegbI , nekem adla, a|andekba.
Van meg egy ibIia|a es kel deleklivregenye, ezekhez ragaszkodik.

Iome|i, HerkuIanum Iakosai laIan nem uszluInak eI, ha ennek a
arven-nesegnek akkoriban van aul|a, minl ma van a arvennek... A
Iava nem |n egyik iIIanalrI a masikra es ma mukdik mar a hegyoIdaIon
a vizsgaI-aIIomas szekrenyeben a szeizmograf is. A sors egyre inkabb a
kzIekedesi lechnika fe|Iellsegenek egyik fggvenye Iesz.

200
Ahogy mi szoronglunk a bombazas aIall a Varhegy inceiben, ugy
szorongoll ez a herkuIanumi ne a borosincekben, amikor az Islen
bombazla kel.

Az animaIis, ameIy allr ennek a nenek nezesen, modoran,
magalarlasan: mindig a sanyoI.

A knyvlarbI |vel egy rcsiicccri4|an ebedeIek, ha|naIlI e|feIig loIong
ill az ehes lmeg. Kelszaz Iiraerl , liz forinlerl, lehal nagyon oIcsn , nagy
lanyer eIsrendu hideg haIal kaok, francia saIalavaI, kenyerreI, s egy ohar
borraI. Azlan egy pizz4-l, meIeg sa|los Ieenyl eszem meg es lkeIelesen
ebedeIlem. LeIni nem Iehel, mindenki aIIongva fogyaszl|a az eIedeIl. De
kani ill mindenfeIe meIeg eleIl, kilun husokal, szarnyasl, zsirban es
oIa|ban slll burgonyal. A varosi doIgoz ember Ieglbb|e igy elkezik,
sielsen, aIIongva, selaIva, vilalkozva, minl egykor a frumon es a lermak
krI.
Iekelezni a lengerarlra megyek. Iz a na Ieg|obb ra|a. IgyedI
vagyok, s ez nagy a|andek. A merges-fekele, forr-edes kavel szrIm a
naslesben es a lengerl nezem egy exresso leraszarI, a Riviera Chia|an.
Ma kIns ha|l Iallam, nagy leherha| voIl, de oIyan rendkivIi szabasu,
minl a regi kiserlelha|k, minl CoIumbus ha||a, a Iinla.
Minden deIulan megvarom ill az aIkonyalol. A IosiIIio feIell
aIkonyodik, rikil szinekkeI. A lenger arl|an megyek a dombig. A haIaszok
iIyenkor mar feIszedik a deIeIll szariloll, draga es becses haIkal az
ulleslrI.

Ma doIgozni kezdellem. Az ,UloIs IleIel lervel nem adlam feI, de
ehhez kegyeIem keII. Irni kezdellem a ,IoIgar vaIIomasai harmadik,
befe|ez klelel. RemenyleIenebbI meg rilkan kezdell ember munkahoz,
minl en ehhez a knyvhz.

Igy heIybeIi gazdag anlikvarius meghiv leara. A Iiazza di IIebiscile-
n, a hercegi aIolaban van zIele, regi, minialrs, rilka knyvekel aruI
kIfIdieknek es muzeumoknak. IIszr |arok |mdu naoIyiak Iakasaban.
Mindenll kadI, ez a mozaikos arabs rkseg. A szobak berendezese
kInsen vaIaszlekos. A regi bulorok a naoIyi krnyezelben kIn eInek,
maganyos eIelel. A haz liszla, a feIvon |ar. A krnyek szemeles, sikaloros.
201

MiIyen maskeen doIgozom, ha egy esle kihagyom a borl!
Knnyebben, nludalosabban! Megeri ez a fanyar mamor, hogy masna
faradl Iegyek, nem magabizlos`... Hal ersze, hogy megeri.

Goelhe VeIencebe erkezell. A iszok a sikalorokban een ugy
erdekIi, minl IaIIadio lemIomai.
Halodszor oIvasom a Viaggio-l. IIszr 1919 nyaran, Sifokon.

A naoIyiak eIkeI mozduIalai, ezek a koIdusok, aminl mulalnak,
kernek vaIamil. A ha|sok kznys iIIanlasa. Az ulcai arusok eIadasai.
Ma sokaig haIIgallam egyel a Gesu Nuovo lemIom eIll. HasznaIl
amerikai lrikingekel lerilell a fIdre, ezl az arul akarla eIadni. IialaI,
fekeleha|u ember voIl. Ugy kezdle, minl az enekes: Iassu an!anic-vaI.
Termeszelesen az aIafogaImaknaI kezdelle. Az ember nem aIIal, leIen
szksege van meIegebb Ilzekre, slb. Azlan kiengedle a hang|al , a lmeg
mar gyuIl krIlle , eskdzni kezdell, halraIeell, behunyla szemel,
kezel szivere szorilolla, minl a lenor a nagy aria eIll, s Iassu hmIygesseI
eIengedle a hang|al. Adhal|a-e vaIaki ezl az arul oIcsbban, becsIelesebb
feIleleIek meIIell, minl `... Van-e vaIaki NaoIyban, aki kInb arul es
oIcsbban lud adni` Nezzek meg, fog|ak meg ezl az ingel es mosl kezeI|ek
eI, hogy ez az ing, ameIy a ome|i Szuz Mariara eskszik , 1500 Iiral er,
kahal 1300, nem, 1200, nem 1000 Iiraerl... eIhiszik`
A haIIgalk komoIyan figyeIlek. LalnivaIan ugy, minl aki
szinieIadason, vagy cirkuszi rodukcinaI figyeIi , szakerl iIIanlassaI ,
az eIad keessegeil. Az ulcai arus nagyon regi, lbbezereves mufa|. Innek
a mufa|nak, az ulcai aruIasnak, ill a lengerarlon szigoruan eIiroll
hangIe|lese, lag|aleka, lagoIl feIeilese, eIrendezell, aranyos es
hagyomanyok aIlaI megszenleIl rendlarlasa van. A ccnnc!ia !c||4ric egyik
vaIfa|a ez, laIan a Iegregibb arnyaIala ennek a mufa|nak. Mikor vegzell az
eIadassaI, szerenyen halraIeell, fe|el fIvelelle, kel lenyerreI lrIle izzad
homIokal, s varla a lasol. Az emberek vasaroIni kezdellek, eIadoll harom
ingel, ezererl.

Ibed a rcsiicccri4|an. AIIongva esznk, fiIIerekerl, omas eleIekel.
Mindenki igy eszik, egylI haromig, egesz NaoIy. Csak a heIyiseg liszlabb,
vagy iszkosabb, az eleI mindenll egyforman |. Is ulana forr, merges,
cukros fekele. }eges lramonlana. Igy amerikai kalonakabalol kalam
La|oslI, abba burkoIzom es baIIagok a szeIben a kikl, a knyvlar feIe. A
202
naoIyiak dideregnek es ,fulenek a ,nanga|a-l ez a lrk neve , vagy,
oIaszosan, a |raccicri-l, lehal a vasfazekal megraklak szaraz
oIa|fagykerekkeI, meggyu|lollak, s minl a Makkasz regembere, kre|e
kuorogva meIengelik az ulcan a Iang fIll iszkos kezkel... A
IegeIkeIbb Iakasok kadIs lermeiben sem fulenek, rgeszme|k, hogy
NaoIyban nincs hideg. A Cafe Manna-ban, a via TribunaIe kzeIeben meg
egy kavel iszom hanyadik` ill kani a Ieg|obb kavel NaoIyban. A
szulykos heIyisegben e||eI naaI nagy, maIomkerekszeru viIIanyrkI
forgal|a a kaveszemekel, a fanyar-izgaImas szag kiarad az ulcara, eIvegyI a
haIas lenger- es oIyszagu bde|anak araivaI. A vegleIen sikaloron al
Iemegyek a kiklhz. Igy berhazbI iskoIasgyermekek masznak eI, minl a
hangyak. Is vaIahogy megsem belegek... lifusz es luberkuIzis van bven,
de a nagy koIera|arvany la rilka az aIlaIanos eidemia.
Relkel, aradicsomol, lkl, dinnyel nem lanacsos enni, merl a kis
kerlekel emberi lragyavaI rak|ak meg, s ezek a fzeIekfeIek kzvelIenI
sziv|ak feI a fIdbI a lifuszbaciIIusl..., de k eszik, vigan, s neha beIehaInak,
de ez nem szamil. Nem Iehel eIIenaIIni ennek a vad, erszakos bsegnek, az
emberi gen, a IavalI lragyazoll camaniai fId, a lenger es a na bsegenek.
Nem Iehel eIIenaIIani ennek az ernek... mindig megvigaszlaIdom ill. Meg
egy fekele, merl sl a na, a lengerarlon. aralom kiucoI|a a cimel, ma
eImondla, hogy harom gyermeke van, nem anaszosan mondla ezl, hanem
sa|naIkozva es szegyenkezve, merl keves.

DeIulan harmadszor, mila ill vagyok , a muzeumban. A
bronzoknaI larlok, nincs kedvem lovabb menni ebbI a lerembI. A qua!riga
es egy ravasz reg semila bankar, Lucio CeciIio Gioconda mindig megaIIil.
Lucio CeciIio Iome|iben fogIaIkozoll vaIula zIelekkeI, kesbb a esli
Nador ulcaban Iallam viszonl , onlosan ez az aIak voIl , naIa vaIlollam az
infIacis idben a doIIarokal, a bronzszobor oIy ismers, a mosoIy, a semila-
fniciai okossag a iIIanlasban... kelezer ev aIall nem vaIlozoll ez a ofa.

Indre IeveIe IeslrI. Az irkal odahaza mosl a banyakba kIdik, hogy
ismerked|enek a munkasokkaI. A magyar irk a Ialogalasok aIkaImavaI nem
ismerik meg a banyaszokal, de a banyaszok feIlelIenI megismerik a magyar
irkal.

DeIulan a San Marlinoban |arok, a |c||a tisia szgIelebI vegre
megerlem NaoIyl. A varoske, meIyel a muzeum erkeIyerI Ialok, nem
eurai. Nem is afrikai. NyiIvanvaI, hogy ez a varos masfeIe lervek, beIs
lrvenyek szerinl eIl, minl minden mas varos Iuraban, minl a grg, s
203
kesbb a Ialin varosok. Rma is ceIludalosabban eIl, s Alhenl varosi
mernki hivalaI lervezle. Nem, laIan abyIon eIl igy, az idk eIe|en, vagy
Ur varosa. Ill mindenl az organikus szkseg eilell. Innek a varosnak nincs
jcruna, sem agcra-|a. IgyelIen knykszeIes sikalor szeIi vegig az egesz,
hosszu liz kiIomelerneI hosszabb , varoslervel. Irre a sikalorra eIl rea a
varos, knykkeI, foggaI es krmmeI, frlkben eilellek emberi szaIIasl,
kasl, boIyl, amil Iehelell. A IizzofaIcone es a Vomero kzll eIl vaIami,
ami nem akarl masl, csak eIni.
A muzeumban nehany Ribera, csodaIalos inlarziak a sekreslyeben, a
Iegszebb famunka, amil vaIaha Iallam, Luca Giordanonak, a gyorsfeslnek
nehany odamazoIl mennyezele, azlan |alekszerek, kiraIyi barkak, hinlk,
ai |alekok, belIehemek, a ccnnc!ia !c||4ric nehany szines |alekfigura|a a
vilrinekben. Az eIel, a koIoslorudvar rilka sze, oszIosoravaI, serlelIen
foIyosivaI a Iegszebbek egyike OIaszorszagban. Mikor eIhagyom a
muzeumol, a leren, egy vasracsos kau mgll, a varfaI egyik meIyedesenek
zugoIyaban fialaI emberl Ialok a racs mgll. Az ulleslen lmeg aII es
gunyos vi||ogassaI ingerIi a rabol. A fialaI ember szeme kIns fennyeI
izzik. IImond|ak, hogy ez az ember rIl, mosl lrl ki ra|la a belegseg,
bezarlak a racs mge, a varfaI meIyedesebe, s var|ak a carabinierikel, akik
ma|d eIszaIIil|ak. A racson al lkhe|al, ccccnii dobaInak az rIl feIe es
nevelve szIongal|ak. A |eIenel leI|esen kzekori, minlha a muzeum egyik
groleszk minladarab|a Ienne.

A mi ,nyugali fogaImaink |rI es rosszrI, szabadrI es liIosrI,
iIIikrI es iIIelIenrI nem ervenyesek ill , s a feIszabaduIas, amil neha erzek
e masfeIesegben, nem egeszen szinle, leIe van bunludallaI. Iz a ne
megmaradl organikus sorsaban , s laIan ez nem is a Iegrosszabb, ami
lrlenhelell veIe, de szamomra semmi eselre sem megoIdas, ha megoszlom
veIk ezl a sorsol, nem megoIdas, csak kaIand.

ReggeIi eIll es munka eIll minden reggeI egy ral selaIok a IosiIIio
feIs lelzele, a Iarco VirgiIio feIe. Nem IehelelIen, hogy VergiIius
csakugyan ezl a heIyel vaIaszlolla naoIyi larlzkodasai es munka|a
szamara: ez a domblel egyedIvaI, nincs hasonI a viIagon. A sela
fggkerlek kzll, enyhe emeIkedesseI vezel a kiIalonlhoz, ahonnan az
egesz naoIyi bIl beIalni: nyugal feIe a Ca Misenal, aia-l, a kumai
hegyoIdaIl, ahoI mosl assak ki a haromezer ev eIlli, eIs grg leIeIes
nyomail, azlan IozzuoIi, agnoIi , aia mgll Ischia. DeIre Caril Ialni,
KeIelre es Iszakra Sorrenlol es a Vezuvol, s kzbI NaoIy nagy, Iomha
leslel, aminl az skori Ienyek lunyasagavaI hever a lenger arl|an. Mindezl
egyelIen iIIanlassaI Ialni al a Iarco IosiIIio domblele|erI. Ma, MikuIas
na|an, kabal neIkI aIIollam a szirlfokon a reggeIi naslesben es nezlem
204
ezl a keel, ameIy vuIkanikus, lilokzalos kare|aba sszefog mindenl, ami az
eurai, az uIyssesi ember szamara vaIaha eImeny voIl. Amikor
munkahoz fohaszkodom, arra gondoIok, hogy a vergiIiusi la| ihIel ere|ebI
nem erzek semmil. Ta|, krnyezel, mindez maszIag. Meg ill is Iehel doIgozni
, ez az igazsag. De a munkaban Cari, sem a Vezuv nem segil.

A knyvlarban CharIes Lamb francia eIelra|zal oIvasom, nem
ismerem a szerzl. KoszloIanyi szerelle ezl az irl, a feIfedez
IeIkendezeseveI irl rIa.
KoszloIanyi nagy ir voIl, a huIIadekban is mesler voIl, a meIIekesben
is lkeIeles.

MegIalogalom a naoIyi skl. La|os szorgaImazza a Ialogalasl, a
sk regi ismerse. VoIlakeen nem is a naoIyi sk ez, csak sk
NaoIyban es az ersek koad|ulora. Isksege vaIahoI Grgorszagban
van, in parii|us inji!c|iun. A Via Roma egyik szuk es szennyes sikaloranak
egy berhazaban Iakik a sk, az ldik emeIelen, Iifl neIkI. A kauaI|ban
oll aII a sk aul|a es egy haIas buzI-aorodoll korde|a.
Inas fogad, azlan lilkar. Nagy sor szobaban sok hamis bulor. A
sk meg fialaIos kIse|u, innen a halvanon. A |eghideg szobaban, ahoI
fogad, egy nemel fogorvos bulorai es diszlargyai Ialhalk. Ravasz, sima, azl
hiszem, megIehelsen muveIelIen es nagyon okos ember. }arl Ieslen,
Horlhy vendege voIl az euchariszlikus kongresszuson, a kiraIyi aIolaban
Iakoll. Almenel neIkI, meIy szomorusaggaI ezl mond|a: ,Iovera Ungheria
oIy szinlen, oIy megrendIlen, minl aki lud vaIamil, amil mi nem is
ludhalunk meg. Iz a hangIe|les engem is megrendil.

Mikor eImegynk a sklI, egy emeIelleI aIabb feInyiIik egy a|l
es a sk ccse beinvilaI Iakasaba. IialaI ember, bankigazgal, a
SzenlIeIek bank|anak egyik aIkaImazoll|a. Nemregen |arl naIunk a IosiIIion
es eIville a DunhiII-ngyu|lmal, hogy meg|avilsa, merl res raiban
szenvedeIyes szereI. IeIesege masaIIaolban van, fialaI asszony. A
szaIonban Ink es csaszarkrlel iszunk. Igy naoIyi Iakas IalnivaIan nem
arra vaI, hogy a Iakk ollhon erezzek magukal a faIak kzll. Az
idevaIsiak ollhona az ulca, a lenger, a kavehaz, a jcrun. A Iakas csak
szkseges keIIek, meIyhez IeIekben semmi kzk.

205
December 11. }uniusi hseg. ReggeI kiIenckor feIskabal neIkI
megyek feI a Iarco VirgiIiano kiIalfokahoz. A lenger ugy szikrazik, minlha
csiIIagszrkal dobaInanak beIe az angyaIok. aia es Sorrenlo egesz
krkeel Ialni ma reggeI. Iz a heIy csakugyan eIvarazsoIl szgIele a fIdnek,
a canpi j|cgrii, az eg mezk beIs es kIs hevveI egnek, leIen es nyaron.

Dmban. A be|aral kau|an hirdelesek a|anI|ak egy orvos muvel,
ameIy San Gennaro, NaoIy vedszenl|enek vercsoda|al magyarazza,
,ludomanyos bizonyilassaI. San Gennaro verel a szenl kaoIna|aban rzik,
s minden ma|us eIs vasarna|an az ersek kezeben az aIvadl ver , ameIyel
egy IeecseleIl vegben larlanak , forrani kezd.
Meginl Indre kiraIy sir|ahoz megyek. Uxoris }oannae... minl egy
gyeszsegi faIragasz, oIyan a feIiral.
A Via Duomon egy incezIelben IakodaIomhoz szkseges
|eImezekel aruInak: menyasszony, vIegeny, nyoszoIyIanyok reszere
szkseges nnei ruhazalol, falyIal, mirluszkoszorul, frakkol. Az
eIelnagysagu, feIIlzlelell babuk a IakodaImas viseIelben riadl
vegszemmeI bamuInak a beIere. Iz az snne, regibb, minl a dionisosi.
Van vaIami Madame-Tussaud-szeru, gyermekesen meses es remes az
aIakokban: iIyen voIl, iIyen ma is a hazassag, ill Ialhal a LakodaIom, ez a
lrzsi vernasz.

A knyvlarban. Marc Chadorne lanuImanyal oIvasom a Revue de
Iaris-ban, ameIy mosl feIeIedl lelszhaIaIabI, eIeven foIyiral meginl.
Chadorne }oseh Smilh-rI ir, a mormon vaIIasaIailrI, aki egyfeIe
kommunisla szeklal szervezell Amerikaban. Iz a mormon-lrlenel is
meggyz arrI, hogy a kommunizmusl csak vaIIasi aIaon Iehel
megszervezni , miheIyl aIIam Iesz beIIe, mar megsemmisI ceI|a es
erleIme.

Vegig a Libraia-n. MibI eInek`... Kinek ad|ak eI ezl a lmeg arul` A
keresked nem fizel adl, aIig fizel hazberl, csak ahogy lud, csak egy
kevesel... VaIszinuIeg ebbI eInek.
Mindenki ordil, rekedlen. De Iehel enekeIni is az ulcan, senki nem
figyeI oda. Aki ezl a sislerg, nyzsg, aba|g eIelel nem kiabaI|a luI ,
hanggaI es mozduIallaI , megsemmisI.

206
Ma nagy ha|k erkezlek, IgyilombI es AmerikabI. A kiklveI
szemkzl egy malrzkorcsmaban iszom rmsl. A malrzokban, mikor
szarazfIdre Ienek, van egyfeIe rokonszenves eselIenseg: minl audeIaire
aIbalroszai, imboIyognak a szokalIan laIa|on, szeIes, kacsaz IelekkeI. A
icrra jirna bizonylaIanabb laIa| szamukra, minl a ha| ing adIala.
izonylaIanabb, gyanusabb... igaz, szamomra is.

A naoIyi ulca Iezengi ugy ka|ak feI, viIIamgyors mozduIallaI, az
eIdoboll cigarellavegel, a csikkel, minl a verebek az ulcai szemelel. k
liszlil|ak az ulcal, minden huIIadekol feIszednek, zsebredugnak, gyors,
szakszeru mozduIallaI.

Aki ill leIilorokbI rikkanl egyel, liz szeIessegi fokkaI feI|ebb
csendesen ezl mond|a rikkanlas heIyell: ,}naol kivanok. ArnyaIali
kerdes, minl mindig, a civiIizaci.

,A oma kzeelle emberek eInek, minlha barIangIakk
Iennenek... irla 150 ev eIll Goelhe. Iz az emberi heIyzel ma sem
vaIlozoll. Az oIasz re|leIy een ez: a csodaIalos orszagol emberek eilellek,
akikkeI nem lrlenl meg a civiIizaci. TaIan ezerl oIyan gyermekesen
|kedvuek, s ugyanakkor ezerl oIyan udvariasan szomoruak.

IIhalarozlam, hogy vaIlozlalok egesz illeni munkamdszeremen ,
mar amennyire mindazl, amil ill cseIekszem, munkanak Iehel nevezni.
Inkabb csak vaIamiIyen szorongasos nigazoIas ez , szerelnem eIhilelni
magammaI, hogy meg mindig ir vagyok, meg doIgozom, meg eI a viIagon,
vaIahoI, vaIaki, akinek |eIenl vaIamil a munkam. A vaIsagban mindssze
nehany oIvasm eI csak , azl hiszem, mar szemeIy szerinl ismerem kel , s
abban a iIIanalban, amikor eIhagylam a magyar nyeIv Iegkrel, a munkam,
s minden, amil eddig irlam, eIveszlelle igazi erleImel.
De ha leI|esen feIadom a munkal, megsemmisIk, nemcsak anyagi,
hanem szeIIemi es erkIcsi erleIemben is. Izerl meg igy is doIgozni akarok,
noha a munkahoz szkseges anyagi feIleleIek leI|esen hianyoznak mosl
szamomra. Iz a feIleleI mindenekeIll a magany, a osiIIioi eIheIyezkedes,
ahoI negy szobank van, megsem nyu|l Iehelsegel a maganyos oIvasashoz
sem, hal meg ahhoz a masik maganyhoz, ami seIeme, lalaIa|a a
munkanak. Izerl nem doIgozom lbbe a Iakasban, hanem megkiserIek
vaIamiIyen munkarendel es munkaheIyel leremleni ill a varosban.
207
LegaIkaImasabb erre a kiraIyi aIolaban a knyvlar, ezenluI minden na ill
lIlk nehany ral, irok es oIvasok a nagy lermek vaIameIyikeben. A sok
ember oll nem zavar, mindig csak egy-egy ember zavar. A knyvlar
nyiIvanos oIvaslermeben maganyosnak erzem magam.

De a munka, ameIIyeI igy bibeIdm ma|d, csak menekIes, idlIles,
ncsaIas. Amikor nincs magyar nemzel, nincs magyar irodaIom sem. A
Vesuv lveben nincs eIeven visszhang|a annak, amil a Rzsadombon irlam.

Ma vasarna, a knyvlar lermeil iIyenkor becsuk|ak, ezekel a sorokal
a lenger arl|an irom, egy exresso eIll, az ulcan es ha|adonfll, dec. 12-en
deIulan |uniusi hseggeI duruzsoI a meIeg. Nem rossz igy doIgozni, a lenger
nyuglaIan, a lramonlana svIlz, Cari eIes vonaIakkaI vaIik eI a
haIvanyszrke hallerbI. Iz az odysseusi, homerosi Iegkr, karazalos
doIgozszoba.

Ide|vel, a via di IosiIIion, a lengeresz-menheIy eIll varazsos keel
Iallam. Az ulcakvn szakaIIas, lorzonborz, mezilIabas koIdus fekdl a
naslesben, kaIa|al szemebe huzla, igy hevereszell, meIIelle, rongyos es
iszkos ruhaban, fialaI, kcos ha|zalu n Il a |ardaszeIen es a szunnyad
koIdusnak mandoIinon |alszoll vaIamiIyen naoIyi daIIamol... A nagy
fenyben ez a kIns ar , az aIv szalir es a huros hangszerel engel
nimfa , minlha egy eosz egyik verssorabI vaIl voIna eI.

} igy irni ,doIgozszoba neIkI, a lengerarlon, a fenyben es a
szeIben. Homeros is igy ,irl, VergiIius is.

A beszeIgeles es a deIeIll hanguIala urckhardl kis fzelenek
emIekel eIevenili feI: ,|in Vcrniiiag |cin Bucn-nan!|cr. Ibben a fzelben
egy sza|naarli bouquinislnaI RiIke vilalkozik idegenekkeI arrI, hogy
Ronsard rega|a magyar voIl. A naoIyi bouquinisllI knyvel kaoll
emIekbe es a|andekba: a regi anlikvarium a muIl szazadban knyvkiadassaI
is fogIaIkozoll, a knyv Cari szigelerI es TiberiusrI szI francia nyeIven,
szerz|e nevleIen, 1867-ben |eIenl meg, bucsura }. megsug|a, hogy a szerz
Lenormand, a fIdra|zluds.
208

DeIeIll az ulcan egy knyvarus fiIIeres seIe|l|ei kzll veIelIenI
meglaIaIom ,Iszler hagyaleka cimu regenyem leI|es, oIasz kiadasal. IrrI a
kiadasrI fogaImam sem voIl, egy ,Hungarica cimu anlhoIgiaba iklalla be
a kaIz kiad. Igy kaIandozik a belu a viIagban , lilokzalos lnemeny.

MegIalogalom a haziural, CavaIiere Simonel. HivalaInok voIl,
helvenleves, gazdag naoIyi ur. Ill a IosiIIion csak nyaron al Iakik,
lszobas Iakasa van a varosban is, a Via Roman, szeIid uzsoras, aki
huszonlezer Iiral vesz eI lInk havonla ezerl a svabbogaras, fggkerles
osiIIioi szaIIaserl. Nya|asan fogad, beszeI franciauI, csaszarkrle Iikrl hoz
keskeny oharakban es meghiv, men|ek veIe vadaszalra vasarna, a
lengerarli sas kzll, ill szemkzl, vadaszhalunk vonlcsvu iszloIyokkaI
a kacsakra. Azl mond|a, az Abruzzokban es az Aeninnekben meg mindig
van farkas. Azlan, keres es almenel neIkI, unoka|a fenykeel kezdi
mulogalni es knnyezik. Az unoka meghaIl. A csaIad oIyan aIlaIanos
beszedlema ill, minl az angoIoknaI az id|aras.

OIvasmany, reggeI: rovning kel verse es SheIIey da|a a Iacsirlahoz,
KoszloIanyi fordilasaban. Azlan, fIemben a vers mamoros csengeseveI, sela
feI a Iarco VirgiIiano csucsfokahoz. Nagy meIeg, s a viz oIy liszla, hogy
szazlven meler magasbI , a lengerfenek minden kavicsal Ialni. Igy
szikIal a arl menlen lare|os-habos erIkdesseI az idk eIe|e la csiszoI a
viz...
Goelhe |egyzeleinek rmai fe|ezeleveI vegezlem. Mar NaoIyban
vagyunk , mila ill eIek, masodszor oIvasom ezl a reszl , s ugy erzem, a
feIszabaduIas, ameIy mege|lelle NaoIyban, nemcsak a heIy nfeIedl
varazsanak a|andeka voIl. Rmaban Goelhe vaIahogyan nem laIaIla a heIyel.
Turislaskodoll, bifIazoll, szorgaImasan ahilaloskodoll, de nem eIl es nem is
doIgozoll.

udaeslrI csomagol kalam, I. eIkIdle Revai karacsonyi
kiadvanyail, I. hsiesen aII|a a saral, Revai meg ezen a karacsonyon is
kihozoll egy u| WiIder-l, a ,Caesar-l, egy Tamasil, Vas Islvan verseil es
Tersanszkynak egy kis knyvel. KIns erzes ez a kIdemeny, kIns
erzes magyar knyvekel larlani a kezemben, annak a kiadnak knyveil,
ahoI a raklarban , megsemmisI mosl eIelem egesz munka|a, knyveimel
feIfaI|a az id, a kzny, a kommunisla nihiI.
209

Az id naos, csak az eslek huvsek. NaoIyban mindenfeIe
karacsonyfakal aruInak, igazi, luIeveIu karacsonyfakal, egy hel muIva ill az
nne, hnak es hidegnek nyoma sincs, a karacsony maskInben sem igazi
nne ill , vizkereszlkor szokasos az a|andekozas , de a naoIyiak
vaIahogyan reakalak erre a luIeveIu divalra.
Isle eInezlem, aminl a szomszedos haz egyik barIangIakasa eIll egy
reg asszony ahilalos es nneeIyes mozduIallaI szinIlig rakla
oIa|fagykerreI a haromIabu |raccicri-l, a meIeged kalIankal, s azlan
meggyu|lolla a szaraz kis faklegel, a Iang krI rgln Iekuorodoll l
szurlos gyerek, kezkel a arazs feIe nyu|lollak, s ez a rembrandli csoorl, a
vrhenyes fenyben es meIy, medilerran homaIyban csakugyan ,fesli voIl.

La|os kivisz a camo-ba, a nagy eurai menekIlgyi szervezel, az
I.R.O. ill aIIilolla feI az u|abb es regi menekIlek szamara egyik Iegnagyobb
leIeel, agnoIiban. Igy voIl fasiszla Iyceum abIaklaIan nagy lermeiben
lanyazik a halezer ember. Az ILVA-muvek meIIell megynk eI, a deIoIasz
gyarvaros kielIen sivarsaga meg a naoIyi bI varazsIalos krnyezeleben is
megdbbenl.
Van meg nehany iIyen I.R.O.-leIe OIaszorszagban es egy nagy csom
Auszlriaban es Nemelorszagban, minlegy masfeImiIIi menekIlel elel, aIlal
es ruhaz ez a szervezel, s minden na u| es u|abb csoorlok erkeznek
MagyarorszagrI, CsehszIovakiabI, de a Szov|elunibI is. A menekIlek
zme szIav, Ieglbb a cseh, agnoIiban minlegy kelezer. Izekel az
emberekel , nemeIyik mar evek la eI ill csaIad|avaI , mosl karacsony eIll
vaIamiIyen hirleIen, IeIkelIen hivalaIos rendeIelre sszecsomagoIlak es mas
laborokba viszik, merl NaoIy kizarIagosan cn|arcaiicn canp Iesz, lehal az
a heIy, ahonnan rgln ha|ra szaIInak a lengerenluIi orszagokba ,
AuszlraIiaba, Ieruba, slb. iranyiloll kivandorIk. Iz a hirleIen
alkIlzleles kelsegbeesesl okoz a laborban, az emberek mar megszoklak ill
vackukal, rIlek a meIegebb leInek, s mosl meginl u|, ridegebb barakkok
feIe keII vandoroIniuk, csaIaddaI es balyuvaI. Az I.R.O. nem karilaliv,
hanem oIilikai szervezel, amil csinaI, nem |lekonysagbI csinaI|a, hanem
szksegbI, merl a menekIlekkeI vegre is kezdeni keII Iuraban vaIamil,
nem Iehel lurni, hogy vedelIenI es feIgyeIel neIkI, leIi farkashordak
md|ara csavarog|anak az orszaghalarokon al.
Igy frissen erkezell cseh csoorl oggyaszail nezem, hegedu, bracsa,
nagybg, kIarinel a nyomorusagos brndk kzll.
Magyar keves van ill, laIan haromszaz, kzllk kel ismers,
miniszleriumi liszlviseIk.
izonyos, hogy e menekIlek nagyresze, laIan a feIe rossz
IeIkiismerelu ember, akik a naci es nyiIas idkben eIkvelell cseIekedeleik
210
emIeke es feIeIssege eII inaIlak odebb, bizonyos, hogy akadnak kzllk
vereskezu gazemberek is. De a masik feIe , Ieglbb|e egeszen egyszeru
ember, cseh, roman, magyar, |ugoszIav, orosz araszlok, kezmuvesek ,
csakugyan a boIsevizmus eII menekIl, eIhagylak csaIadol, ollhonl,
meslersegel es mennek a semmibe. Aki DeI-Amerikaba kerI, a
arlraszaIIaskor ruhal es liz doIIarl ka az I.R.A.-lI, azlan szeInek ereszlik,
az eddigi hirek szerinl csak kevesen ludlak oll u| eIelIehelsegel leremleni.
A laborban gyorslaIaI kurzusokon alkezik az erleImisegi menekIlekel,
szabl, suszlerl, ekel neveInek nehany hel aIall a hivalaInokokbI,
gyvedekbI.
Mosl, mikor Iallam a laborl, ugy erzem, a Genfben laIaIomra feIvazoIl
fiIm-synosis, ameIy az eurai menekIlek eIelel akarla fiImre vinni,
szkseges es hasznaIhal lIel. Az aIlaIanos nyomorusagon beII ezeknek az
embereknek a sorsa kInsen megrendil. S amikor eImegyek a laborbI,
erzem, hogy mar az eIelkel eIem, a labor kerilesen kivI is.

A Riviera Chia|an egy malrz megy egy nveI. A malrz kacsazva es
zavarl vigyorraI baklal a kislll ha|u n oIdaIan. A lengeresz es a n a
lengerarlon, ez az rk, iskoIaknyves, keesIara vaI Ialvany engem
mindig meghal. A malrz a szarazfIdn esle berug, kankl szerez a nlI
es masna boIdogan visszamaszik a ha| fedeIzelere, ahoI eniciIIinl ka es
arislomol. Oll eImeIkedik a arlrI es a nrI. Iz a kIleszel, az uIyssesi
kaIand igazi erleIme.

A knyvlarban iskoIashangu lanuImanyl oIvasok egy francia
foIyiralban }uIien GreenrI. Greenl kezdik ugy Ialni, minl egy idegba|osl,
aki aIomkeekkeI veszdik, amig a vaIsag gzlurbinakkaI svIlz
krIlle.
Green Ialasmd|aban sok a szandekoIl. De az aIom een ugy
vaIsag, minl az ebrenIel, s az ir, aki egesz muveszelel az aIom lerfogalaba
heIyezle al, ollhonosan mozog, aIak|aivaI egyll, ebben az aIomviIagban,
kifizeli az aIom-leIefonszamIal, megofozza az aIomaIak-rivaIisl, okoIba
megy es mennybeselaI, ahogy mi moziba, vagy kavehazba megynk. A
muvesz, aki megleremli a maga lerfogalal, versenyre keIl az isleni eIirassaI,
kiIeell az emberi rendlarlasbI , az iIyen muvesz csakugyan hs.

AIdous HuxIey , egy sva|ci Iaban oIvasom , Iuraba erkezell
HoIIyvoodbI, ahoI eveken al fiImsloryk irasavaI es buddhizmussaI
fogIaIkozoll: s nyiIalkozoll a sa|lnak. Azl mondolla, a viIag meglud|a egy
naon, RooseveIl miIyen nagy karl okozoll az emberisegnek` Nem ludom
211
bizonyilani, de regi gyanum, hogy ez a bena ember , a sanla es a skel
nyomorek mindig a Iegkevesbe harmnikus a nyomorekok kzll!
csakugyan az emberiseg egyik Iegnagyobb gonoszlev|e voIl. Mosl mar
kiszivarognak a yaIlai viIagaruIas, a leherani gazlell reszIelei, akkor adla eI
RooseveIl SzlaIinnak es a boIsevizmusnak Kinal, a Dunamedence orszagail,
egesz Iural... mierl` A kalonai heIyzel lehelelIensege kenyszerilelle erre`
Vagy lilkos boIsevisla voIl ez a nyomorek, minl oIy sokan a nyomorekok
kzll` Vagy az amerikai imeriaIisla akarla igy megsemmisileni Iural,
lilokban eIgondoIvan, hogy az orosszaI a vegen eIbanik egyedI, s akkor
nincs lbbe versenylarsa a viIagon` Slel lilkok. Mindez nem keII, hogy
egeszen ludalos Iell Iegyen RooseveIlben. De a yaIlai es leherani gazlellek
eredmenyeil mosl mar Ial|a es lud|a a viIag.

Szigelek kzll eIek. Minden reggeI, ebredeskor, a szigelekel Ialom,
eIs iIIanlassaI, a szirenek, a kecskek, a luzhanyk szigeleil. Iz izgaImas
anorama. Szigelek kzll mindig Iehel remeIni, hogy lrlenik vaIami: al|n
a lengeren egy csemesz, egy sziren, vagy mi megynk al a lengeren a
szigelek egyikere, s eIlnnk oll, a szigeli lilokban, Tiberius egyik
kaverna|aban, egy csemesz barka|aban, vagy egy sziren kar|ai kzll. A
szigelben sok Iehelseg van.

Ma frdni menlem IozzuoIiba... ez egyszeruen hangzik, de a kivileI
bonyoIuIl. NaoIyban ill dagad krIllnk ez a rengeleg viz, a lenger, de a
lengerben nem Iehel liszlaIkodni, meg nyaron sem. A osiIIioi szaIIasnak
van ugyan frdszoba|a, kIns, anlik kkaddaI, de fuleni nem Iehel, s igy
csak reszIelekben mosogal|a lag|ail, aki beIeszaII. NaoIyban csak a !iurnc-
ban Iehel frdeni, de ez kevesse vonz. IozzuoIiban omas frdinlezel
van, a kadba kzvelIenI a SoIfalara kenes, szorlyog kalIanabI vezelik a
okoI vizel... Tehal eImegy az idegen frdni a uleIoanumi frdbe.
Iz a gyakorIalban igy fesl: a 40-es lroIIeybusz husz erc aIall Ievisz a
MergeIIinarI, oll az ulas alszaII a 6-os viIIamosra, ameIy eIviszi a Corso
ImmanueIen al a Cumana-vasul aIIomasahoz, onnan a heIyierdeku
negyedra aIall kiviszi GeroIimini aIIomasra, s oll var a frd, ameIy
csakugyan omas.
Vissza harminc erces ulazas a heIyierdekuveI a Monle Sanlo
aIIomasig, onnan Ie gyaIog a Iignasecco ulcan al a Iiazza dei Carilaig, oll feI
keII Ini a 46-os aulbuszra, ma|d a Iiazza dei Trenlon alszaIIani a 40-es
lroIIeybuszra, ameIy husz erc aIall feIreil a IosiIIiora... Islere
knnyuszerreI hazaer az ember es megfrdll.

212
DeIben Rmaba keII ulaznom, kel nara... ezl mosl Ieirlam es megaII
kezem a Ievegben, eIcsodaIkozom. Csakugyan Rmaba ulazom, deIben, kel
nara, s oIy lermeszeles ez, minl ahogy ma kel, harom eve Szenlendrere
ulazlam. Az ember viIIamgyorsan aIkaImazkodik, erzeseiveI es figyeImeveI,
a viIag vaIlozoll mereleihez es Iehelsegeihez. Husz eszlend muIlan egy ir
Ieir|a azl a mondalol: ,DeIulan a Marsra keII ulaznom... s asil es ragyu|l.

Dr. . segilsegeveI, vaIamiIyen varazsIalos sszeeskves segilsegeveI,
a esli baralok kikIdllek 1945-48-as naIm kzeI ezer keziraloIdaIal, ez a
naI egy visegradi haz ince|eben Iesle ezl a iIIanalol, mosl megkalam a
keziralol, s egesz e||eI Iaozom. ReggeI ugy erzem magam, minl vaIamiIyen
livornya, kicsaongas ulan. Csak mosl, amikor viszonlIalom e |egyzelekel,
erzekeIem igazan, hoI eIlem, mi lrlenl veInk` Nem Iehel ebbI leI|esen
meggygyuIni.

ucsura a San Iielroban. IIszr |arok ill a karacsonyi nne eIll.
VaIamil kerni iIIenek..., de mil ker|ek az egi erklI` . ideadla IeslrI
ulanam kIdll knyveim, negyven egynehany klelel, kiIra sem ludnam
eIadni, a kulyanak nem keII lbbe a magyar irodaIom, senkil nem erdekeI.
Nem kerhelek mar semmil az egi, sem a fIdi erklI, a csoda igazan a
Iegkevesebb, amil kerhelek.

Mar a vonalon, az ideulon eszembe |uloll, s a rmai naok aIall
mindegyre kiserl: irni meg egy regenyl, egy uloIsl, ezzeI a cimmeI: ,San
Gennaro vere. Igy ember megerkezik NaoIyba es eIhalarozza, hogy
megvaIl|a a viIagol , ez Ienne a regeny.

A knyvlarban. A rilkasagok kzI kikIcsnzm CasligIioni
,Corlegianl-|anak egy 1527-es, firenzei eIdanyal. Igy ran al ebbI a rilka
knyvbI lanuIok oIaszuI. HihelelIen, miIyen gyorsan Iell iar, szakma a
knyvnyomlalasbI! Az Udvari ember mar |csisc||cr voIl, amikor a
knyvnyomlalasl een csak kilaIaIlak.
Goelhe SziciIiaba erkezell. Ulkzben, a ha|n, hanyl es a Tasso
versmerleken gondoIkozoll. Azl hiszem Knie, esliesen szIva, ,aIira
velle Goelhe-l. ,edIl neki, ami nem voIl szokasa, merl nagyszeru szeme
voIl emberek megileIesere, de ez a |eIenlekleIen ra|zoI egyszeruen
kihasznaIla az ulaz Goelhe maganyal, odaloIla magal kisernek, s a
213
kurva|avaI egyll kilarlalla magal. Goelhenek voIl enze... honnan` A rmai
ul anyagi fedezelerI nem ludni semmi bizlosal.

Isle WiIder ,Caesar-|a. A merenyIel az eIs s az a nehany oIdaI,
amikor Caesar veres sebbeI eImegy CIodia hazaba, Iehelne vaIsagos,
lrleneImi szveg is. MaskInben sok a lrkk ebben a knyvben.

December 20. Is. A esli radi |eIenli reggeI, hogy udaeslen 11 fok
a hideg. Iskabalban megyek Ie a varosba. A knyvlarban Iaise Cendrars
egy lanuImanyal oIvasom Sainl-IxueryrI, ez az iras |eIenlekleIen,
ugyIalszik, Cendrars is, minl WiIder, egyknyvu ir. Azlan Sainl-Ixuery
egy Ieirasal a lrusi cikIonrI, ameIyben masfeI ran al vergdik
reIgeeveI DeI-Amerika arl|ai fIll. Conrad az embereken, a kinai
kuIikon al mulal be egy cikIonl. A francia ir egy geen al.
Irdekes ir, csakugyan ,reI , vaIami madarszeru van a sliIusaban
is. Minlha egy madar irna.
A San CarIo-vaI szemben sokaig Ik a GaIIeria lerraszan, fekelel
iszom, nezem az emberekel. A ciliszlilk munka|aban van vaIami
arliszlikus. Munka|uk eredmenye oIy szembeszk, lelszels, kzvelIen,
hogy eIragad|a kel is, az ariisan-okal. Igy rolhadl cibI nehany erc aIall
fenyI remekel varazsoInak. Iz nagy kieIegIes Iehel.

A vasulrI megmaradl emIek: a feny okozza, vagy az oIasz la| beIs
geomelria|a, de bizonyos, hogy sehoI nem oIyan formaiIag erzekeIhel a la|,
minl OIaszorszagban. Minlha mulargyakal Ialna a nezeId, a
vasulabIakbI, egy nagy muzeumban, ameIynek kuoIa|a ez a kek eg.

Goelhe , 1787-ben , fe|bIogal hmmgesseI ir arrI, hogy
NaoIyban feIhivlak figyeImel egy heIyi ir, bizonyos Giovanni allisla
Vico muveire. IigyeImezlellek, hogy ez a naoIyi sokmindenrI irl. ,Sze
doIog, ha egy nenek vannak iIyen regalyai mormogla udvariasan
Goelhe, s azlan masrI beszeIl, nem erdekeIle Vico. maga keszIl egy ne,
az emberiseg regaly|a Ienni, nem erl rea odafigyeIni a videki veleIylarsakra.
Vico akkor mar negyven eve haIoll voIl. Nyomorban eIl, nyomorban
haIl meg, NaoIyban.

214
IImeIele a ,harom eIelkorrI, a neek gyermekkorarI, a serdI
idrI es az regkorrI, kesbb nagy laIaIasban eIni kezdell SengIeren es az
u| angoI lrlenelirkon al. A neek bioIgiai Ienyek, nemcsak lrleneImiek,
ezl Vico mondolla ki eIszr. VegI kaoll egy rossz szobrol, a naoIyi
egyelemen.
Izek a naoIyi szobrok mind szakaIIas, oIgari diszruhaba, lrollyos
lrombilanadragba, ecseles szaIonkabalba Ilzll ferfiakal abrazoInak
szabadsaghsl, vagy azl, aki megeilelle a varosi vaghidal , aminl
kinyu|loll kezzeI mulalnak vaIamiIyen nehezen megerlhel ceI feIe.

A knyvlar rendelIen. Ma Vico muveil kerlem, alvellek az igenyI
ceduIal, s amikor masna |eIenlkezem a knyvekerl, nem laIaI|ak az
igenyIesl, sem a knyvekel. A SaIIe de Ieclure-ben sok foIyiral Ialhal az
aIIvanyokon, de Ieglbb|e egy-kel eves. Minden a szemnek... A lrleneImi es
encikIoedikus anyag eIeg gazdag, s akil az egyhazalyak erdekeInek,
meglaIaI|a szamilasal. Van Goelhe, sl Mauassanl, de nincs egyelIen
Irousl, Gide, Thomas Mann sem. }induIaluak, lreImesek, feIIelesek es
rendelIenek.

Vissza a XVI. szazad keeinek lermebe. Vernard van OrIey ,CarIo V-
|elI bucsuzom. Iz a rigaIIu ederaszla, ez a nies, kiraIyi Ieny, nyakaban
az aranygya|uvaI, a IegkInsebb emberi arcok egyike.

A muzeumbI |vel al keII haIadnom a kis leren, ameIy a eIIini
lerrI nyiI sikalor vegiben , a via TribunaIe eIll laruI. Ulcai arusok es
ulcai muveszek rendeznek ill a na minden ra|aban eIadasokal. Iz a regi
mufa| NaoIyban ma is eIeven, IalnivaIan ez velle al a ccnnc!ia !c||aric
rkel. Ma kel gilaros ember es egy lorz enekes gyerek rodukaIla magal. A
mulalvany kevesse erdekes, de a kznsegel nem unom eI nezni. A naoIyi
ne abbahagy|a munka|al, az enekesek, vagy arusok kre gyuI, s komoIyan,
lreIemmeI, szakerl fe|bIogalassaI haIIgal|a a ,nemuveszel szvegel es
daIIamal. UgyaniIyen komoIyan figyeInek a Cumana-vasulon, vaIahanyszor
meg|eIenik egy vandor versmond, vagy egy enekes, aki kel aIIomas kzll
szrakozlal|a az ulasokal. S mindenki ad nekik egy rongyos lIirasl, a
Iegszegenyebbek is.

ReggeI eIoIvasom az oIdaIakal, meIyek Goelhe aIermi IalogalasarI
szamoInak be, e kIns vizilrI CasligIione aIIilIagos rokonainaI... Mil
215
akarl Goelhe ezzeI a IalogalassaI` AIruhal Il, minl egy frge u|sagir,
becsa|a a meginler|uvoIl csaIadol... mierl` Goelhe eIeleben vannak iIyen
erlhelelIen iIIanalok. NyuglaIan voIl. II ludom kezeIni, hogy igy randuIl
ki kecskekhez, fiukhoz is, aneIkI, hogy ederaszla, vagy szodomila Iell
voIna... NyuglaIan voIl, minden erdekeIle.

A Via rigida-n megynk vegig. Igy naaI karacsony eIll
soromkkaI Iezar|ak ezl az ulcal, s a haIasok eIaraszl|ak a |ardal
angoInavaI, homarddaI, maIacnagysagu lengeri haIakkaI. Iz a bseg
fuIdokIik luIa|don, eIeven ere|eben. Az emberi viIag mgll sar|adzik ez a
masik, a lengeri eIel, az si, az igazi, a vaIlozalIan.
A knyvlarbI |vel vegre beIeek a CasleI Nuovo udvarara. Iz a
francias kasleIy az An|ouk IakheIye is voIl. Mosl varosi hivalaIokal
re|legelnek a lermek. A be|aral dombormuve, vaIamiIyen Aragoniai AIfonz
bevonuIasanak emIekere, laIan a Iegszebb kzekori, inkabb mar rneszansz
kmunka NaoIyban. A kveI ill nem lrdlek soha... fonlosabb voIl az eIel
es a SzeIIem, a Hil. Az udvar hanguIala serlelIenI kzekori. Vannak iIyen
zugok NaoIyban, egesz IlaIiaban, ahoI a slel kvek kzll a kzekor
szaga oIy dohos-makacs kvelkezelesseggeI ragadl meg, minlha a
lrleneIem szeIvihara sem ludna kiszeIIzlelni.

A CasleInuovo hid|arI Ialom a Salurnia erkezesel a kiklbe.
Gyorsan almegyek es a szigoru rseg egy lizenleves , leI|esen
ervenyleIen , regi francia u|sagir igazoIvany feImulalasa es gondos,
aggaIyos megvizsgaIasa ulan beenged a ha|hoz. Nagy a rend... A Salurnia a
VuIkania meIIell a Iegnagyobb ha|, ameIy megmaradl IlaIianak.
KIns neseg var egy iIyen nagy ha|l. Rokonok, s azlan emberek,
akik minl a siraIyok , Iesik a huIIadekol, ameIyel a nagy lesl eIhuIIa|l.

A Chia|an al megyek haza a szaIIodaba. Ulkzben, egy bodega hals
szoba|aban, vacsoral kerek. MindenfeIe reszeg amerikai malrzok, akik
beruglak a Szenlesle rmere: kur|ongalnak, lanlorognak, flyInek a
incernek, minl egy kulyanak. Az reg oIasz incer ggs IenezesseI
szoIgaI|a ki kel.
Reszeg amerikai malrzok viseIkedesebI nem Iehel megileIni egy
nagy nemzelel, amiIyen az IgyesIl AIIamok nee.

216
ReggeI Goelhe ul|a Girgenlibe. Maskeen ulazoll, minl a
magunkfa|la ember. UIyssesien ulazoll, kszkdve, balran.
TaIaIomra Iemegyek az ulcara. Nagy szeI veri a lengerl. Igy ha|
meIIell megyek eI, ameIy Sorrenloba induI. HirleIen mozduIallaI feIszaIIok,
leI|esen bena amerikai lurisla maszik eIllem a ha|Iecsn. A hdll ember
vad akarallaI eI, karacsony na|an kiranduI csigaIelekkeI Cariba.
A kel ras ulal vegiglancoI|a a ha|n. A lenger lkre hoI a magasba
biIIen, hoI meIyen aIallunk viIIan. Tiz eve nem ulazlam lengeren. Sccjcsi
maradok, sokan belegek.
SorrenlobI, a gyekennyeI fedell narancserdk kzll, a
circumvesuviano-vaI ulazom Iome|ibe. A ViIIa dei Misleri krI az
asalasok a haboru befe|ezle la szneleInek, nincs enzk. Negy ra hosszal
vegig|arom a haIoll varosl, megkeresem emIekeim. uda oslroma la nem
hal ream oIyan kInsen ez a romvaros, minl mikor eIszr Iallam. A
uszluIasnak kIns fegyverei vannak, a Vezuv csak egy fegyvernem.

A lragar ra|zok, a Irias-szobrok: soha nem obszcenek. A regi muvesz
szkimond voIl, de nem maIackodoll. A gyermekel neven nevezle, s azlan
szemermesen es komoIyan haIIgaloll.

A IavafId, a visszaulon, slelen fenyIik a naslesben. Nem is Ienne
rossz, Iefekdni ebbe a zsiros-zaccos IavafIdbe es alaIudni nehany ccn-l...

ReggeI a Iarco VirgiIio kiIalfokanaI. Szenl IaI lehal egy naon
ideerl, megfrdll, hel naon al vakarzoll, azlan , lrachomasan, gyuIIadl
szemhe||aI es eiIelikusan nekiinduIl, Cauan al, az ariai ulon Rmanak.
A relorianus kaszarnya kzeIeben vell szaIIasl. Srgs doIga voIl, meg
akarla vaIlani a viIagol. Iz sikerIl neki.
VaIahogy igy keszInek ezek a doIgok.

izonyos, hogy ez a sarok , a Cao IosiIIio kiIalfoka, ahonnan egy
iIIanlassaI Ialni a Ca Missenal, aial, Cumal, IozzuoIil, Caril, NaoIyl es
a sorrenloi feIszigelel , a viIag egyik magikus sarka. VaIami lrlenl es
lrlenik ill, az idk es az emberek eIe|e la. Ill szaIIlak arlra a grgk,
hogy Cumaban eIkezd|enek vaIamil, amibI Iura szamara egy naon
viIagke es eIelforma szarmazoll, innen menlek a sybiIIikus knyvek
Rmaba, ha igaz... Ill keszIl a kereszlenyseg, Szenl IaI IeIkeben, s azlan
kesbb a marlirok vereben, ameIyel mosl fioIaban riznek a dmban,
217
DiocIelian ide|eben ill, CozzuoIiban, az amfilealrumban szagoIlallak meg
San Geannarol es larsail a vadaIIalokkaI, de az egeszseges szlnu
fenevadak dzkodlak a szenlek szagalI es visszakecmereglek a fIdaIalli
kelrecekbe, San Gennarol azlan a SoIfalana Iavagdrei kzll vegezlek ki.
Ill, a szemkzli kis Nisida szigelen , alha|oIok a korIalon, hogy |obban
Iassam, merl erinleni Iehel , viIIa|a voIl LucuIIus fianak, s rulus, mikor
megIle Ceasarl, ide selaIl, meghivla Cicerol, s a kel aIIamferfi es szeIeIek
eImerengell a kzeImuIl esemenyei fIll, ill nyeIl kesbb arazsal Iorci,
rulus feIesege, IozzuoIiban viIIa|a voIl Ciceronak es VergiIius ill irla az
Aeneis IV. enekel, s azlan meghaIl, a Cumana-aIIomas kzeIeben, a Corso
Villorio ImmanueIen, ameIyel akkor meg feIlehelen maskeen nevezlek.
S kzben drgll az eg es rengell a fId, lzel es kvel okadoll a fId,
HerkuIanum, Iome|i, s egy csom mas varos, meIynek nevel sem ismer|k,
Torre deI GrecolI Ie es fI, vegig a arlon, eIlnl a Iavagane| aIall, kIlkkeI,
kurvakkaI, remekmuvekkeI es nagyszeru kzigazgalasi rendszabaIyokkaI.
Iz mind ,ill voIl es minden reggeI, amikor eInezem ezl a Iarco VirgiIiano
hegyfokarI, erlem es erzem, hogy ez a magikus sarok. Az emberekel nem
Iehel ,megvaIlani, de eIevenen keII larlani az emberi IeIekben a megvaIlas
feIadalanak ludalal: ez az irodaIom, a SzeIIem feIadala.

DeIeIll HerkuIanumban. Nagy hideg , lehal negy fok Iusz , de a
hidegnek mindenll mas erleke van, s ezl a negyfokos meIegel ill
rosszabbuI birom, minl Ieslen a huszfok hidegel. Irs, szikraz leIi es deIi
feny. A velemenyes kerlek mindenfeIe bu|a diszben aIIanak, sar|adzanak,
december uloIs na|aiban, a broccoraIIa, ez a karfioIszeru nveny, a kis
hagyma, a ara|, az u|krumIi, minden buggyan feI a IavafIdbI. Nincs
szebb Ialvany, minl a naoIyi eIvarosokban, a szennyes ulcak sarkan a leIi
de gymIccseI, naranccsaI, cilrommaI, aImavaI roskadasig megrakoll
gymIcss sian!-ok bu|abb es szinesebb ez, minl a rmai viragslandok, a
bsegnek vaIamiIyen milikus ere|e gzIg a gymIcskosarakbI.
HerkuIanum csak a regesz szamara erdekesebb, minl Iome|i, nem
erlek eIegel a rmai eileszelhez, a vaIsagban semmil sem erlek hozza,
hogy a kInbsegel erlekeIni lud|am. De a herkuIanumi kek, een ugy,
minl a ome|i vrs, gynyrkdlel.
A veIelIen, ameIy egy asheggyeI iszkaI munkasnak megmulalla
ezl a varosl, meg sokkaI inkabb gynyrkdlel. Igy kerI ma|d eI egy
naon, a viIag szamara, a magyar irodaIom is, a lragyadombbI, amibe egy
u| vuIkan, az alomhaboru, beIelemeli az eurai muveIlsegel.

Mindszenlyl Ielarlzlallak.
218
A zaIaegerszegi Iebanos feIeImelesen beIenll szereebe es sorsaba,
ameIy ma egyerleImu a magyarsag sorsavaI. Rilka lnemeny, amikor a
szere vaIban naggya erIeI egy emberl.

Minden hel eIhozza a szomoru igazoIasl , nem lehellem masl, eI
keIIell mennem hazuIrI. Minl akinek rak|a van: nem lehel masl, kes aIa keII
fekdnie, s azlan luIeIi a mulelel, vagy nem.

NaoIy mindig megIe: ma a 20-as viIIamossaI a Iiazza dei MarlirirI
a vegaIIomasig ulazlam, s ez a feIras ul a ViIIa Novan al egeszen u| NaoIyl
mulaloll, egy gazdag, finnyas, kasleIyos, vaIaszlekos NaoIyl. Tilokzalos
varos ez, befeIe eI, zegzugos, minl a mehkasok es lermeszboIyok, s
ugyanakkor megIe, minlha a kIzel csak sanyoIfaI Ienne.

SorrenlorI Iegersebb emIekem megsem a szikIak es a narancsfak,
hanem az, hogy Tasso ill eIl , a la|, a kvek, minden az Ienyenek emIeken
kereszlI ka|a meg igazi erleImel es hanguIalal.

A knyvlarban, egy francia foIyiralban audeIaire kiadalIan IeveIeil
oIvasom.
Igy Iyoni biraInak ir, Armand Iraisse-nek, haIasan es zsugorian,
megkszni a komIimenlekel. MicheI Levynek ir, a kiad ccsenek, zIeli
gyekben. Madame Viclor Hugnak ir, ha|bkoIva, Madame Viclor Hug
szerel|e voIl Sainl-euve-nek es audeIaire rhg a IeveIben, mikor Sainl-
euve hdoIalal loImacsoI|a. Iraissenak szinlen megir|a, hogy ulaI|a
Hugl, dagaIyos szrnyelegnek larl|a, egyfeIe nemzeli monslrumnak,
akinek semmi kze az igazi kIleszelhez es remuraImal fogcsikorgalva lurik
csak a kIlk... Ionlosan igy irl KoszloIanyi AdyrI. Is mindkellnek igaza
voIl. S a vegen Adynak es Hugnak is igaza voIl. Az irodaIom rendkivI
sszelell vaIIaIkozas, a liszla kIleszel eIsullyan az egbe, ha a fIdn
nincsenek oIyan ordenare larloszIoai, minl Hug es Ady.
Az oIvasleremben IeIki vivdasba kezdek, merl meglaIaIom az egyik
oIcon Taine ,Hisloire de Ia Iilleralure angIaise-enek l hianylaIan klelel.
Nem ismerem es ha nekiIalok, ez harom hnaon al nai egy rai munkal
|eIenl, szemvakuIasl, idocsekoIasl, merl ha egyszer nekiIallam, nem
hagyom abba. Nem merem eIdnleni ezl a vaIIaIkozasl, bizonylaIan kezzeI
heIyezem vissza a klelekel a oIcra.
219

Taine meg nem ismerhelle a Iegnagyobbal, Hardyl, azlan WooIfol,
Morganl... s mar eIre sa|naIom a hianyz lklelel.

Az amerikai hadifIolla egysegei rl aIIanak a naoIyi kiklben,
minden na eImegyek e hadiha|k eIll, nezem a riaikus keel, az
agyucsvekel, ameIyek azl hiszem, AoIIinaire mondolla ezl a
gyarkemenyekre ,leherbe e|lik a feIhkel, a reIgeanya-ha|l, ezl a
kIns szrnyel. Mina ha|vaI egeszen kzeI ulazlam az anyaha| meIIell,
s megdbbenlem, amikor feIfedezlem magamban az eIegedellsegel, ameIIyeI
ezl a monslrumol szemgyre vellem. Csakugyan nem segilhel mar mas,
csak az agresszi`... Ha ez igaz, akkor eIveszlnk es semmi nem segilhel.

MindszenlyveI egyidben Iszlerhazy IaI hercegel is Iefoglak. A
herceg, minl aIlaIaban a magyar ariszlokralak, |cau jcucur voIl es az uloIs
evekben nagyon szeen veszlell , feIlnes es soankodas neIkI,
hanglaIanuI veszlell 200.000 hoIdal, lrleneImi szereel, eIvell feIesegI egy
baIell-lancosnl es haromszobas Iakasban |kedvuen eIl udaeslen.
Mondvan, hogy ellI a nemzellI mindenl megkaoll, amil ember kahal,
lehal nincs |oga eImenni innen, mosl, amikor rosszabbuI megy a sorsa. Iz a
magalarlas szinle voIl. Az eImuIl evekben szamlaIanszor eImehelell voIna,
IegaIisan, vagy fekelen, Auszlriaban maradl meg vagy helvenezer hoId|a...,
de nem menl. Mosl Iefoglak ,vaIulauzerkedes miall. VaIszinuIeg ezl is
szeen csinaI|a ma|d, a kinzasl es a brlnl, hercegien. Nagyon keves ember
vizsgazoll oIyan |I Magyarorszagon az eImuIl evekben, minl ez a herceg.

Irancia lanuImanyl oIvasok a fIdkzi-lengeri vuIkanlerIel
mukdesenek feIlehel szerkezelerI es okairI. VaIszinu, hogy a
lengernek nagy szeree van e vuIkanok mukdeseben. Az sszefggesl nem
erl|k, de nem veIelIen, hogy a Vezuv, az Aelna, a SlromboIi a kilresek
ide|eben nemcsak fsll, Iaval, hanem riasi gzfeIhkel is kiIveII.

A kaIyha, ez a vacak legIarakas eIromIoll es hideg szobaban irom
ezekel a sorokal. Ha vegezlem, gyaIog bemegyek a varosba, eszem negyven
Iiraerl egy izzal, eImegyek a muzeumba, merl ma cslrlk van es feIaron
, husz Iiraerl , nezhelem Correggiol. Azlan kavel iszom, huszonlerl es
veszek egy doboz NacionaIel. Mindez csodaIalos. IImegyek a knyvlarba.
220
TaIan megis nekikezdek Taine angoI irodaIomlrlenelenek... ha vegzek ezzeI
a muveI, harom-negy hna aIall, bizlosabban es aIaosabban ismerem
ennek a kIns, nem rokonszenves es nagyszeru nenek az irodaImal. Iz
mind vaIsag, kzvelIen Iehelseg. A lbbi nem szamil.

HoIna SziIveszler. U|ev ulan feIrelenni mindenl, megirni a IoIgar
vaIIomasai-l. Ugy irni meg, minl aki uloIs sz |ogan, ileIelhirdeles eIll
beszeI, knyrleIenI es feIlelIenI.

A muzeumban. Izek az igncic canpanc-k, igncic napc|iianc-k a XV.
szazadban |I feslellek. Ismerlek a meslerseg minden lrkk|el, erlellek a
ra|zhoz, a szinekhez, a lnusokhoz. Megis, ezek a keek resek. Az arc, az
aIak, meIyel abrazoInak, lkeIeles, de az arcban nincs induIal, az aIakban
nincs mozgas: ezek a Mariak, Szenl }zsefek mind oIyanok, minl a resee-k
babui. A nagy muveszi szemeIyiseg , aki soha nem Iehel igncic een
azzaI a keesseggeI kezddik, hogy megmozgalhal|a es induIallaI fuli al
aIak|ail.
olliceIIi Maria|a a gyermekkeI: a leI|es eIel, a vad induIal, szIeles,
fogamzas, miszlerium, emberi lilok. A ni arcon mennyi okos fIeny! A kel
kamasz, aki beIeknykI, riadl-imasz kivancsisaggaI, ebbe a lilokba!
Igy Szenl CsaIad, nem een igncic, de kevesse ismerl deIoIasz
fesllI: }zsef arcan a rezignaIl kzny. is ludoll vaIamil a csodarI.
Azlan a mozaikok. HerkuIanum es Iome|i ulan megrendil a
viszonlIalas ezekkeI a remekmuvekkeI, ameIyek ugy Iglak a rmai
arvenuk nyari hazaiban a faIon, minl ma a konyhaban es a kIozelben a
cseme. Az egelell k lud oIyan finoman arnyaIl Ienni, minl a aszleII. S
ezek a mozaik-muveszek mind igncick voIlak: egynek a neve sem maradl
fenn!

SziIveszler. Nincs kedvem merIegel csinaIni.
Ollhon es a viIagban feInyiIoll a okoI kau|a. Nincs lbbe semmim,
csak ez a bizonyossag. Innek keII eIni.

NaoIy, IosiIIio, 1948, december 31.