19, Registre des Delibérations du bureau de I Hétel-Diew. 20.4.1. dela Salle: Conduite des Ecoles chréieanes. 1828, 168. Bi. Vo. L’Enseignement et la diffusion der sciences au VIE 1964, 360. 122, Err6l az éreme6l vO, J. Jacquiotcikkét, in Le Cub fran- svi de a médaille. 1970, 1. 50-54. 2-e8 meisze. 123, Kropotkine: Autour dune ve. 1902, 9. A referencist M. 6. Canguilhemt6l kaptam. 24. M.I.D.B.: Instruction méthodique pour 'éoleparois- sale 1669, nto ech aoe ade feeb ehttan yn 3, FEIEZET A PANOPTIKUSSAG A117. sefzad végén a kovetkezd intézkedéseket kellett foganatositani, ha pests tort ki egy vérosban.! El6szor is szigord, térbeli halba fogtak mindent: @ ‘vdrost és vidék6t" természetesen lexértak, tlos volt el- hhagyni a vérost, elpusztftottak a kObor dllatokat, a vé- rost keriletekre osztotték fel, aholintendnst rubdztak felahatalommal. Minden uteit egy szindikus alé rendel- nek, aki fetigyeietet gyakorol; halalbuntetéssel lakol, hha elhagyja az utedt. Kijeldlnek egy napot és mindenki- rtek megparancsoljk, hogy 24rkézz6k be a hézalba: ha- lal sojtjaazt, aki kijon. A szindikus sajdtkeztleg 2irja bea hézak kapuit kivalr6l; magdhor veszia kulesokat &s ftadja a keriletintendénsénak; 6 rei valamennyit aka~ rantén végéig. Mindegyik csalddnak magat kell ellétnia lelemmel; dea bortés 2 kenyeret a hz és az utca kéz6tt {elszerelt kis facsatornékon juttatjak el az emberekhez, gy mindenki megkaphatja a maga adagjét, anélkil, hogy a szallitek és a lakosok kapesolatba kerilnénck cegyméssal; a ist, a halat és a zoldséget csigak segitsé- ‘gével, kosarakban eresztik le. Ha mindenképpen ki kell menni a hézbél, egyenként mennek ki, kikerdlve min- den talilkozAst. Csak a feligyel6k, a stindikusok és a2 Srségen 1év6 katonsk kézlekedheinek a megfertézdtt hazak, a holttestek koz6tt, meg a ,holl6k”, akiket nem sajnéinak odadobni a haléinak; ,alacsony sorban €16 267emberck, akik a betegeket szilitjsk, eltemetik a halot- takat, takarftanak €s sok hitvény és alantas munkit vé- ageznek”. A pestises véros a viligt6lelvégott, mozdulat- lan, merev tér. Mindenkit a helyéhez szdgeznck. Es aki celmozdul, fertézéssel vagy biintetéssel az életét Kocksz- tatja, Saintelen a feldgyelet. Mindendtt ber tekintet: hiyitjak”, a kapuknall a véroshézéndl és valamennyi ke- riletben’brgérda, hogy a nép azonnal engedelmesked- {i6k, sa magisztrétus hatalma abszolitlegyen, ,sazértis, hhogy Srkédjon, ne legyen rendetlenség, lopds, fosztoga. tas”. A kapuk lott felugyel6k posztolnak, a2 utcak vé- gében Orszem. Az intendéns minden nap bejérja a reé bizott keriletet, tudakozbdik, hogy a szindikusok elvé- geztéke feladataikat, nem panaszkodnak-e a lakok 1 juk: ,amikdésikre feldgyeinek”. Minden aldott napa ‘zindikus is bejérja azt az uteét, amelyért felel; megall ‘inden héz el6tt; az ablakhoz hév minden lak6t (ha az udvarban is laknak, kijeldlnek egy utcéra né26 ablakot, ahol rajtuk kivil mas nem mutatkozhat); nevén szolt tmindenkit, egyenként érdekl6dik valamennyidk élla- pota feldl~ ya lakéknak halalbiintetés tethe melt iga- zat kell mondaniuk”, ha valaki nem jelenik meg az ab- laknal, a szindikus kotelessége megkérdezni az okit: “Eziltal konayen f6lfedezheti, nem rejtegetnek-e ha- iottat vagy beteget.” Valamennyi ember a kalitksjaba zérva, valamennyi az ablakaban, nevétkidlivasmegmu- tatva magat, ha kérik — ime, 616k és holtak nagy sereg- szemije. Ez feligyelet slland6 nyilvintartést kivén: a szindi- kusok az intendénsoknak jelentenek, az intendénsok a vérosi tandesosoknak vagy a polgérmesternek. A ,meg- seorités” elején minden, a varosban tart6zkod6 embert cegyenként lajstromba vesznek: révezetik ,a nevét, az 268 icinininocina siti életkordt, a nemét, a tirsadalii rangra val6 tekintet nelkul": Cay peldsnyt kap beldle a kerilets intendns, egy masodikat a véroshiza,eny harmadikat pedig aszin: dikétus, hogy a napi névsorolvasést megtarthassa. Bar- tnt ézeljenck is a felalviesgélatok soran~halale, mep- betegedést,reklamécit,rendellenességet fljegyzk, s eljtiatjak az intendésokhoz, illetve magisterekhez, ‘Az 6 kezikben van az orvosi ells; kineveztek egy fe- leis orvost; enki mds, legyen bar orvos, nem orvosol- hat, aySayseerész nem késathet gyéayszert, gysntat6 nem létogathatbeteget az 6 hivatalos, rdsos engedélye nélkl, ,megakadélyozand6, hogy a magisetercktudtdn kivil bark ts rejtegessen vagy Kezeljen fert6z6 beto- get". A patologius nyilvantarésdlland6 és kOzponto- stot ell legyen. Valamennyi ember betegséghez ésha- so. lalhoz val6 viszonya a hatalom szervein, nyilv kon és hatdrozatokon sztrédik meg. ‘A karantén megkezdése utén ot-hat nappal hozzélat- i. nak, hogy egymés utén sorban megtsztiteak a héza Kiparanesoljak a lak6kat; minden helyiséghen folem lik vagy felfggesztk a ,bitorokat és az arucikkeket szagosit6valbefdjnak mindent, majd miutén gondosan betapasztotak ajt6, ablakor, s még a kulesiyukakat is bet@mtck visszal, megeysjtjak a seagositét. MikSzben a szagosit6ég, bezdrjék a hézat; mint amikor beleptek, ‘most is megmotozzék a szagosi6 embereket, .a haza- kéinak a jelenléteben, hogy lasik, nines naluk val mi, ami bemenetelikkor nem volt néluk”. Négy 6ra mila alaksk visseamehetnek a hézukba, Exazrt,avilégtlelvigott, minden pontjén ellends- zt tér, ahol az egyének egy helyhez vannak szBgezve, hol afegkisebls mozdulatot i ellen6rzik, minden ese” sméayt fljegyeznck, ahol folyamatos fess munks Koti Sse akdepontot a perifériaval, aholahatalom megosz~ 269tatlanul gyakorl6dik, flyamatos,hierarcikus alakzat- than, ahol minden egyént llandoan kijelolnek, megyizs- faluak€s besorolnak az bk, 2 betogck 6s a halttak Kroportjaiba ~ bball osse a fegyelmezd péezet ‘mor modell. A pestisre adotvélsza rend; funkcid, hogy elosclasson mindn arzavar: a betegseet, ely ‘tadaie,haa testek dssrekeverednek a ross, amely {elayalenti, a a félelem hall eltikatitisokat Mindenkink elrja, hol ahelye, melyika test, milyen a betepsége 6a hala, mia java, a mindendt jeken evs 5 indentado hatalom hatdlyéval, amely szabalyosan 5 megszakitatlaneltovaboszia fel onmagat, az epyén Négs6! meghatarozdstig, meghatcor mindent, am jel ict, ama sajatja, am tortenik vee. A pestis a keve~ redésellen a fegyclem a atalmat rvenyest ami nem tds, mint az elem#és. A pests Kb meptalljuk zn- top irodalni kit a feliggesmtetttrvenyeket, a SedayentelenilOsozckevered8 testcket, a7 egyény aki smegmutatja ital are, aki levediszabalyszeraz0n0s- Sigit a ele, amelyrd felsmerhet vot, egy merdben nis valdsdgot matatan fl. De a pestsnek megvolt a politika sbrandképe i, pontsan a irodal ke fo- Fakja: nem Kollektv tenep, hanem szgord floss; hem a torvények dthégésa, hanem a seabslyzat benyo- tnulsa a Tet legrejtetebo zagaiba, a tljes hierarchia Kovetitéevel,amelyahatalom hajederes makodesct batostja; nem a flvett vagy Tehullotlarcokkalyha- rem minden egyes ember ,igai” nevének, ,igta™ he- Iyénck, signi” testének, gn” betegségénck kijel0lé- evel A pestis mint a rendetlenségvalsagos,ex)sers- rind kepzcletbeli formsja orvosiés politika Sszfig- fesben van a fegyelemmel. A fegyetmen6 rendelkezé- see mogott a fertOnés", pestis, taaddsok, bineselek- rmények, csavargés,svokésck, felbukkand rajdelting, Tendetienséghen éla és meghal6 emberek kisrtenck 270 ee | : ; Ha igaz, hogy a lepra olyan kizér6 rtualékat valtott ki, amelyek bizonyos mértékig mintéul szolgaltak, a wagy Elziras dltalénos forméjaként, akkor 2 pestis vi szont fegyelmezd sémkat hozott létre. Azemiberek Ko- 26tti hatdrozott és binais felosetas helyett megkéveteli 2 tObbszbrés elvilasztisokat, az egyéniesit6 elosztaso- kat, a feldgyelet és az ellendiraés melységében val6 meg- svetverést, a hatalom fokozésat & s2étdgartatdsat ‘Alleprist kiveik, aszdmizetés-berirds gyakorlata veszi kori; hagyjak, hogy belevesszen, mint valami tomeg- bbe, amelynek egyedeit nem érdemes megkUlonboztetni egjmist6l; a pestiseseket apr6lékos, taktikus haloba fogidk, ahot az egyéni megkilonboztetések az onmagat megsokszoraz6, részeiben egyméshoz illeszked6, to- vib & tovibb felosztott hatalom kényszeritései. Az cegyik oldalon ott a nagy elzirds; a mésikon a j6 idomt- tis. A leprés 6 osztélyrésze; a pestis sa feldarabolisai ‘Azegyiket megjeloik, a masikat elenik és Ujrafeloset- 8k. A lepris szimizetése és a pestis helyher kOtése ‘nem ugyanabb6l 2 politikai dbrandképbél fakad. Az cegyik a tista kzdssép, a masik a fegyelmezetttirsada- Jom ima, Az emberek f8l6tti hatalom gyakorlésénak, ;iszonyaik ellendrzésénck, veszélyes keveredésik meg” gatolésinak kétféle médjat jelentik. A pestis sijtotta vros, amelyet 4t- meg dtsz6 a hierarchia, afeligyelet, a tckintet, az frés, a kiterjedt, &s az egyéni testekre meg- kloabéctetett médon hat, mozdulatlannd dermedt viros ~ a tokéletesen korményozott véros ut6pigja. A pestis (legalabbis a megel6zés dllapotaban) probatétel, amelynek sorén tOkéletesen meghatérozhat6 2 feaye!- ‘mez6 hatalom gyakorlata. Hogy jogok és torvények tiszta elmélete szerint tudjék mikédtetni, a jogészok el- képzelték maguknak a természet llapotot; a kormény- 26k meg, hogy lissik, miképpen mikédik a tkéletes fegyelem, a pests dllapotirdl képzelegtek. A feayel- 2m‘mez6 sémak mélyén a pestis képe a zavart és a rendet- lenséget idézi fel, a lepra képe pedig, a kapcsolatok fel- seimoldsival, a kizards sémdinak az alapjat adja, Kilonbéz6 sémakr6l van s26, de ezek nem dsszetér- hhetetlenek. L4tni fogjuk, amint lassan kozelednek egy- mashoz; sa 19. szizad jellemzdje, hogy a kizérés terére, amelynek szimbolikus lak6ja a leprés (val6di népessé- ‘ét pedig a koldus, a csavarg6, az 6rilt, a {ékezhetetlen teszi ki), afegyelmez6 behSlozasnak megfelel6 hatalom ‘gyakorlatatterjeszti ki. A ,leprést” ,pestisesként” ke- zelni, a fegyelem finom széivélasetdsait az elzirés zava- ros terében alkalmazni, a hatalom elemz6 felosctési médszereivel megdolgozni a kizértakat egyénekre le- bontva, de az egyéniesitést alkalmazva a kizérds megje~ olésére — et tes taliban a fegyelmez6 hatalom a 19. sedzad eleje Ota: a psrichidtriai intézet, a bintetSinté- zet, a javitdintézet, a feligyelt nevelés intézménye; s réstben a kérhdzak. Az egyéni ellendraés valamennyi sverve dltaldban kétiéleképpen mikédott: a bindrisfel- ‘osztis 6s megjel6lés médszerével (6rilt—nem Srl, ve~ szélyes ~ veseélytelen, normals — nem normdlis), vala- mint a kényszerit6 kijelolés, a megktlOnbOztet6 felose- tis médszerével (ki kiesoda; hol Kell tart6zkodnia; mi- vel jellemezhets; hogyan ismerhet6 fel, egyénileg, ho- gyan gyakorolhatunk foldtte dlland6 feligyeletet, st). Egyrészt ,pestisessé” teszik a leprést; az egyéniesit6 fe- agyelem taktikajat kényszeritik a kizartakra; masrészt a fegyelmez6 ellendraések egyetemessége lehetSvé teszia nlepris” megjeldlését,s hogy ellene beinditsak a kizarés Gualista mechanizmusait. Az dllandé felosctas normé- ra és nem normélisra, amelynek minden egyén ki van téve, napjainkig érvényes, egészen més tirgyakra alkal- ‘mazva a bindris megjelolést 6s a leprés szdmiizetéstt; 6} technika jatt létre és intézmények egész egydttese, ame- lek sajat feladatuknak tekintik a nem normlisok fel- m mérését, ellendraését és megjavitésat, feayelmez6 rend= svercket makOdtet, amelyeket a pestistél valé félelem hivott életre. A hatalom egész mechanizmusa, amely, még napjainkban is, a nem normélis koré rendezédik, hogy megieldlje, egyszersmind megvaltoztassa, © két, 16g1id6kbAI eredé formabél tevédik ssze. Bentham Panopriconja ennck a kompoziciénak az épi- tészetialakzata. Az alapelvét ismerjuk: gyGri alakban vesz koral egy épilet egy tornyot; a tornyon nagy abla- kok vannak, amelyek a ayiiri bels6 oldaléra néznek; a2 Epilletet celiékra osztottdk, az épilet teljes s2élességé- ben; minden cellénak két ablaka van, az egyik befelé néz, a torony ablakaira, a masik kifelé tekint, 6s been- sedi a fényt. Elég, ha egyetlenegy Ort allitunk a k62~ ponti toronyba, s mindegyik celliba elhelyeziink vala- kit, egy Oraltet, egy beteget, egy elitéltet, czy munkst vagy egy tanulét. Az ellenfény j6voltab6l e toronyban 1év6 6rel6t viligosan kirajzolédnak a foglyok kérvona- Iai a gytird celldiban. Ahsny ketrec, annyi parényi szin- hz, ahol minden szinész egyedil van, tkéletesen indi- vidvalizéltan, és élland6an lathatéan. A panoptikus be- rendezts terbeliepységeket hoz létre, amelyek lehetvé teszik, hogy szlintelentil léssék és azonnal megkulon- boztessék ket. Vagyis megforditjak a tomlde elvér; ile letve htrom funkci6j4b61 ~ bezards, sbtétséy és elrejtés sak az elsOttartjsk meg és megsziintetik a mésik ket- {tA teljes megvildgités és a feligyel6 tekintete jobban befog, mint as6tétség, amely végilis védelmet nyijtott A lithatéssg esapda, ‘A fenti lelemény ~ negativ — kovetkezménye, hogy megszabadulnak az elzirés helyein talélhat6’ stiri, nyiizsg6, nyugtalanul hullémz6 témegt6l, amelyet Goya festett meg és Howard rt Ie. A panoptikumban min- 203enki asajat helyén van, jl elzdrva egy eellsban, ahola feliigyeld szemidl szembe litja: de az oldalfalak miatt az elzdrt nem tud kapesolatba lépni a tirsaival. Ot lita. dde 6 nem lit; informdcio tirgya, dea kapesolatnak soba rnem sz alanya. Szobdja Uigy van elhelyezve, a kOzponti toronnyal szemben, hogy tengely irdnyd lathatéssgot kényszeritenek ra; de az éplet gyri alakja, ajo elki- lonitett cellik oldalieényban Hthatatlanségot jelente nek. Sez rend garancidja. Ha az etzdrtak elitelt bind- 25k, nem kell Osszeeskivést tartan, kOz0s szOkési ki sérlett6l, a jovaben elkovetends Wj bineselekmények kitervelésétO1, kOlesonds rossz hatsst6l; ha betegek az. elzdrtak, nines veszélye a fert6zésnek; Srilteknél az cerdszakoskodasnak; gyermekeknél nines mésolis, lir- ima, fecsegés, figyelmetienség. Ha munkésok, nines ve- rekedés, lopas, szOvetkezés, a munkét késleltet5, a ‘munka mindségét ronté vagy baleseteket elGidéa6 mu- latsig. Megszuntetik a meget, astrlisokaségot, amely tobbszbrds esere szinhelye, egymasba mos6d6 egyének hhalmaza, Kollektiv hatisrendszer, shelyébe azelkt tett egyének gyilekezete lép. A panoptikum az 6rolda- 1x61 néave megszamkillat6 és ellendrizhet6 sokasig, a foglyok oldalardl pedig elkilonilt és megfigyelt egye- allet =P Fb fakad « panopsikum £6 hatsa:ahatalom auto- rmatikus mUkédését biztosf6 lithatésdg tudatos és fo- lyamatos dllapotat gerjesati a fogolyban. Elérik, hogy dllandéan hasson a felugyelet, még akkor is, ha tényke- désében megszakitott; hogy a tOkéletes hatalom arra irdnyuljon, hogy fldsleges legyen nyilvdnval6va tenn ayakorkisét; hogy ez az épitészeti apparatus olyan gép Tegyen, amelyben gyakorldjétol a flggetlen hatalom diktalta viszonyok teremt5dack meg és maradnak fenn; vagyis ahatalom diktalta situdciéban tartsdk arabokat, de ennek a szitudciGnak maguk a rabok legyenek a hor- 24 doz6i, Ezért egyszerte sok és kevés, hogy a rabot szin- telenul egy feldgyels figyeli: kevés, mert a Iényep az, hogy a rab ne tudja, hogy figyelik; sok, mert ténylegesen nines szikség a megfigyelésre. Bentham ezért allitotta fl uzt az elvet, hogy a hatalomnak lithaténak és ellen- Srizhetetlennek kell lennic. Léthaténak: arab sziintele- nila szeme el6tt litja a k6zponti torony magas sziluett- [p> jet. ahonnét kémlelik. EllenGrizhetetlennek: a fogoly- nak soha nem szabad tudnia, hogy épp abban a pillanat- ban nézik-e; de biztosnak kell lennie abban, hogy bar- mikor nézhet6. Hogy ne lehessen tudni, jelen van-e Felligyel6 vagy tévol, shogy a foglyok a cellajukbhsl még az drnyékat se tudjak kivenniazeellenfényben, Bentham a feldgyelet kzpontiterménck ablakaira lécreddnydket tervezett, belilre meg vilaszfalakat, amelyek derék- sugben osztjak fel a teret, s az egyik helyiségbol a méi- sikba nem ajték vezetnek, hanem zegzugos folyosOk: mert a legkisebb zaj, egy fut6 fenysugar, a7 ajtonyilas fénypisemaja is elarulnd az Or jelenletet.® A panopti- ‘kum olyan gép, amely szétvélasztja a litniclatva Jenni prt: a kUls6 gyGirdben teljesen léthat6 az ember, anél- kil, hogy 6 is tna; a Kezponti toronybl mindent Iat- nak de dk maguk soha nem léthatok [pe Pontos crendezes ex, mert automata hatalmat 5 megiosztja egyéniséget6l. A hatalom alapelve nem ‘egy személyben testesil meg, hanem atestnek, a feldle- tek, fények, tekintetek Ssszehangolt felosetésdban; exy ‘olyan elrendezésben, amelynek bels6 mechanizmusai teremtik meg azt_a viszonyt, amely fogva tartja az eqyént. A szertartés, a rituélé, a jel, amelyek révén az uralkods tobblethatalma megnyilvénult, itt foléslege- sek. Gépezet biztositja a scimmetriahidnyt, az egyen- sily-nélkliséget, a kulonbséget. Kovetkezésképp nema sokat szémft, ki gyakoroljaahatalmat. Barmelyik, akér véletlenil odavetddeitt személy is mikodtetni tudja a 25gépezetet: az igazgat6 tavolltében a csalddtaggai, a kor- nyezete, a barstai, a Istogatsi, még a eseléde is? Mint hogy kézimbds ais, mit6l elevenedik meg: egy tapin- tatlan ember kivinesisigitl, gyermeki huncutsigt, az ember természet mizeumat bejsmni akar6filoz6fus tudésvigystél vagy azok gonoszsdgét, akik érémiiket lelik a leskel6désben és a bintetésben. Minél tobb a névtelen és fut6 megfigyel6, annél nagyobb annak ave sélye, hogy meglepik,s enneck kévetkezményeképpen nnyugtalannd teszik'a rabot. A panoptikum eodalatos gépezet, amely alegkiilontéiébb vagyakat megvalésitva a hatalom egynemi hatdsrendszerétsyértja, Valosigos alavetettség sziletk, gépiesen, a fkty vi ‘szonybl. Tien formén nem szikséges az er6 eszkize hez.folyamodni, hogy az clitltet j6 magaviseletre, az Srltet nyugalomra, a munkést munkéra, a tanul6tszor- galomra, a beteget az el6irésok betartiséra szritsik. enthamet sodilatbaejtett, hogy a panoptikus intéz- ényekben milyen enyhe lehet a bandsméd: nines tSbb racs, line, ninesenek silyos lakatok; elég, ha étekint- het6 az elvélasztas, 61 vannak elhelyezve a nyilésok. A rési ,kOzbiztonsigi épiletek” nchézkességét, er6dit- ményszeri épitményét gy a »biztonsigos haz” egyszert 6s gazdaségos geometridjavaitja fel. Valamifélekeppen a tils6 oldalra kerilt a hatalom hatésrendszere, Kény- szcrit6 ereje~ az alkalmar4si feliletre. Akita Lathat6- sigmezejébe helyeznek, és aki, zt tudvan, magiévé te- sui a hatalom kényszeritésit,'s engedi, hogy sponta smikodjenek rajta: magéévé teszi a hatalom diktata vi sconyt, se viszonyban ket szerepetjétszik enyszerre;sa- jataldvetetsége alapelvévé valk, Etényb6l kindulva a ils hatalom kénayithet sat fizikaisilyén, atestetlen felé trekszik, s minél inkabb megkézeliti ert a hatér. helyzetet, annél dlland6bbak, maradand6bbak a hat sai, melyekkel egyszer mindenkorra rendelkezik, é 26 amelyeket szintelendl megijit: Ordkre s26l6 a gySze- lem, nines benne fizikai osszecsapés és el6re biztos até Bentham nem emliti, hogy tervében inspirdta-e va- jon az a menazséra, amelyet Le Vaux épitett fel Ver~ saills-ban: az els6olyan menazséria, amelynek kiln- oud elemeit nem egy parkban elosztva helyeztek cl, ahogy a hagyomény kivénta:* Kézépen egy ayoleszog Jett pavilon at, amelynek cls emeletén egyetien helyi ség volt csak: a kirdly walonja; minden oldalon sales ablakok nyiltak hét ketreere (a nyoleadik oldal volt a bejérat), a Ketrecekbe kildntéle éllatokat zértak. ‘Bentham idejében mar nem Iéezett ez a menazséria, De a Panopticon tervében a2 egyénicsitd, minésit6 € cosatlyoz6 mepfigyelés analdgtorekvés6t taluk, ater ‘analitikus elrendezésére val6 torekvest. A Panopticon kidlyi menarsria; az dllatot az ember helyettestt, 22 cayénckre feloszts pedig a speciikus esoportostést, a Kirdlyt meg a titkoshatalom gépezete. A Panopticon is smegKOzelitbleg dgy dolgok, mint valami természetba- vr. Lehet&ve tes a kulonbségek felaltasdt: a bete agcknél meg lehet fgyelai mindegyikak tOneteit,anel- kl, hogy az Sgyak kozelsége, az dralmas kigSedlgésck, 8 fert6nés kOvetkezményeiSsszekevernék aKliikaile- leteket; a gyerekeknél osztélyozhat6 a teljsttmény (anétkil, hogy egymésrol masolnénak vagy egymdst Uuténozndk), kijlothetdk a képességek, felbecsithetSk a jllemek,szigordan lehet 6ketosztalyozni, anormélis fejlodéshez visonyitva, megkilonboztetve ylustasdgot 6 Onfejséget” a ,gy6gyithatatlan butasdgtol"s a mun- ksokndl osztayorn! lehet mindegyikak képességeit, sszehasonlitani azt az id6t, amely alat el6alitjak ‘munkst, sha naponta fizetik Oket, Kseémitanjsrand6 sigukat” Eza Panopticon ker-oldala, LaboratGriumi oldalér6l 2nézve olyan gépként haszndlhat6 fel, amely tapasztala- tokat szerez, médositja a viselkedést, dresszirazza vagy ‘ijraidomitja az epyént. Kisérleteznck benne uz orves: sgokkal 65 ellendrzik hatisukat. Kilénbéz6 bontetés- rnemeket probilnak ki a foplyokon, bineselekményik 6 jellembk szerint, s a legeredményesebbeket kivé- lasztjak. Kilonféle technikéra tanitjék meg a munkiso- kat, smegallapitjak, melyik a legjobb. Pedag6ziai isme- retekkel kisérleteznek — kilindsen azért, hogy djra imegvizspéljak a zért nevelés hires problémsjat tat ayermekeken; megnézik, mi tOrténik, ha tizenhatodik ‘vagy tizennyolcadik életévikben fitk és linyok tirsas- za viszik Oket; ellen6rzik, hogy igaza van-c Helvetius- nak, amikor a2tAlltja, mindenki mindenre megtanit 16; kOvetni Iehetne ,nninden megfigyclhet6 eszme ge- ncal6gigjat”; kilénbdz6 gyermekeket kilbnb620 gondo- latrendszerek szerint Iehetne folnevelni, egyesckkel el- hitetni, hogy ketszer kett6 nem négy, s hogy a Hold va- 6jaban sajt, majd hisz-huszondt éves korukban egyvé cereszteni Sket; olyan vitékra kerilne sor, amelyek elér- nek azokkal a prédikaciGkkal és elbadisokkal, ame~ Iyekre annyi pénzt adnak ki; itt volna végre a j6 alka- Jom, hogy folfederéseket tegyenek a metatizika terile- tén. A Panopticon kitintetett hely, mert lehet5vé tes, hogy kisérleteket végezzenck az embereken, és hogy teljes bizonyossaggal clemezzék azokat az éalakulfso- kat, amelyeket el lehet érni ndluk. A panoptikum akér sajét mechanizmusainak ellendr26 késziléket is ltre- hozhatja. Kézponti tornyaban az igazgat6 valamennyi alérendeltalkalmazottjét kémlelhet: 4pol6kat, orvoso- kkat, mivezetbket, tanit6kat, Oroket; folyamatosan megitélhetné Oket, médosithatnak viselkedésikin, dl- tala jobbnak stélt médszereket kényszerithetne réjuk; s ‘t miagat is Konnyen ellendrizhetnék. A Panopticon kO- zepén vératlanul felbukkan6 feldgyel6 egyetlen szem- 218 om ssn pillantéssal megitélhetné, hogyan mOkodik az intéz~ ‘mény; semmit nem lehetne eldre eltejteni. Egyébként azigangat6, akibe van zieva ebbe xz 6pitészeti egytites- be, vajon nines maga is szorosan hozzAkotve? A inkom- peiens orvos, aki engedte, hogy a fert6zés elharapéd- 26k, a pipogya birtOniguzgat6 vagy mihelyfOndk lesz a jérviny vagy a felkelésels6 éldozata. ,Sorsom, mondja ‘2 panoptikum f6ndke, minden kotelékkel, amit esak ki tudtam taldlni az 6 sorsukhoz kot6dik."* A Panopticon rmintegy a hatalom laboratGriumaként mékédik. Ered- ményesen és mélyen hatol az emberi viselkedés mélyé- +e; a hatalom minden elrenyomuldsa utén megndvek- szik 6 dllandésul a tudés, é8 mepismerendd targyakat fedee fel minden olyan terdleten, ahol ez a hatalom gya- korlédik, A pestis sijtotta viros és a panoptikusintézmény kOzOtt nagy a kilonbség. Ez a kulonbség a mésfél évszizad alatt lezajlot fegyelmez6 terv dtalakulésait jelai. Az ‘egyik esetben kivételes helyzet adédik: kUlbnleges r0ssz lien Iép fol a hatalom:; mindenuttjelenlevdv¢ és ltha- ‘604 testi magat; ij fogaskerCkrendszereket hoz létre; elrekeszt, mozdulatlannd tesz, haldba fog; egy idére -megteremti az ellenvirost, ami egyszersmind a tokéle- tes trsadalom: idedlis mokodést sab ki, amely végUlis, akércsak a legyOzend6 rossz, az élet-halil egyszerti dua lizmusihoz vezet: ami mozog, a halélt hordozza, és ‘megalik azt, ami mozog. A Panopticont ezzel szemben ‘a mikédés dtaldnosithat6 modelljeként Kell értelmez~ rink; egy méd, amellyel hatalmi viszonyok hatérozha- tok meg emberck mindennapi életében. Bentham ki Tonleges, Snmagaban 2értintézményként mutatja be a Panopticont, ez nem vités. Gyakran megtették a tOkéle- 279{es elzirés t6pidjénak. A romos, emberekt6l ayiasg6, kinzésokkal tetézett bortinokkei szemben, amelyeket Piranese metszetein islathatunk, a Panopticona kegyet- len és tuds ketrec megielenitése. Hogy napjainkig oly sok tervbe vett vagy megvalésitot viltozatot inspiedt, & bizonyiték r4, hogy kzel ket évszzadon st milyen nagy hhatdst tett a Képzeletre. De a Panopricont nem szabad Alombeli épiletként értelmezni: a2 idedlis formdjéra visszavezetett hatalom mechanizmusénak diagramjas minden akadalyt6l, ellendlistél, sirl6dést6l, elvonat- koztatott makodését mint tisztén épitészeti és optikai rendszert mutatja be: voltaképpen a politikal technol6- gia alakzata, amelyet el lehet és els kell vilasztani min- den specifikus felhasmdlést6h Sokféleképpen alkalmazhat6: a foglyok megjavité- sara szolgél, de a betegek gySgyitisira, a tanulok okta- tisdra, az draltek Oraésére, a munkésok feligyeletére, a koldusok és a semmirekelldk megdolgoztaté A testek térben val6 meggybkereztetésének epyik Sa, a7 egyének egymishoz viszonyitott felosztasié, a hiirarchikus szervezésé, a hatalom kGzpontjainak és esa- torndinak elrendezéséé, eszkozeinek és a Kozbelépés médozatainak meghatérozsié, melyet a korhézakban, miihelyekben, iskolakban, bdrtondkben lehet mikéd- fetni. A panoptikus sémst mindig felhasznaihatjuk, ha azegyének olyan sokasgival van dolgunk, akikre vala- fen feladatot vagy viselkedést akarunk rakényszeri- teni. Alk{E=|zhat6 — srikséges médositésok mellett — sminden 1Mftézményben, ahol nem tilségosan nagy ki- terjedésG tér keretei K6zOtt Kell feligyelet alat tartan egy bizonyos semi embert”? — EIT iatban ete tt Nog ORES 4 hatalom gyakorlisa. Ez tobbféieképpen lehetséges: rmivel esdkkentheti az0k szdmét, akik pyakoroljk, mi- 280 | ! | kozben megsokszorozza azokét, akiken gyakorlédik. Mive! minden percben megengedi a kézbeavatkozést, s az dlland6 erkolesi nyomozis mée 1 hiba, a tévedés, a bin elkivetése el6tt hat, Mivel ilyen korulmények kozbtt abb6l fakad az ereje, hogy soha nem lép fel, spontan és csendben gyakorlédik, egymashoz kapesol6dé hatésok ‘mechanizmusét hozza létre. Mert az épitészeten & 2 ‘geometridn kivil egyéb fizikai eszkéat nem alkalmazya kozvetlentil hat az egyénekre; ,szellem fo16tti hatalmat ad a wellemnek™. A panoptikus séma az intenzitést nd- velia hatalom barmelyik appardtusaban: gazdassigossé- got biztostt (anyagban, személyzetben, iddben); meg- el626 jellege, megszakitatlan mikodése és automatikus mechanizmusa révén biztositja az eredményességet. Mod arra, hogy az ,claddig példatlan mennyiségi” ha. ilom révén megszerezzik a Korményzis Uj, 16 eszko- zét. . .;kivaldsiga aban a nagy erdben rejlik, amelyet képes dtadnii minden intézménynek, shol afkalmaz~ ibe, A politika rendjénck ,.Kolumbusz tojésa”. Ténylege- sen képes ré, hogy barmilyen funkcioban integrdlodjek (nevelés, terdpia, termelés, biintetés); hogy szorosan hhozzdkapesolddva felfokozza ext a funkeiot; vegyes me- cchanizmust hozzon létre, amelyben a hatalom (6s a tu- das) viszonyai pontosan, minden réseletukben illesz- kednek az ellendrizendé eljérésokhoz; kozvetlen aré- rnyosségotsllftson fela ,tdbblethatalom” és @ ,tobblet- termelés” koz0tt. Roviden, igy jar el, hogy a hatalom gyakorldsa nem kivilrdl, szigort kényszeritesként vagy siilykéntileszkedik az invesztélt funkciohoz, hanem or ‘magaban, kOrmonfont jelenlétével éri el, hogy megnd- jon e funkcidk eredményessége, mikdzben tulajdon fo- ‘Bisait 6 is szaporitja. A panoptikus elrendezés nem egy- szeriien csukl6, a hatalom gépezete és egy funkeié ko- att eserét biztosité szerkezet, hanem a hatalom viszo- 281ainak mikodtetési médja egy funksiGn bela, epy- srersmind e fonkci6 makodtetési médja a hatalom vi zonal altal. A panoptikusségképes ,megreformélniaz erkolesot, megérizni 2 egéseseget, ij erdt Snteni az iparba, clierjeszteni a mGvellséget,onnyfteniakoater- Token, szikasrlérdan megalapozn a gardaségot,Ossze- bogozds helyet kioldani a szepényeket sts torvények gordivsei esoméjét, s mindeat egy egyszerdépitészti eszmével™" Mindezt ttézi, hogy ex a gép dy van elképzelve, hogy 2értsiga nem zarja kia kals6, dllands jelenetet Ja¢tuk, hogy a kézpontitoronyban barki gyakorothatjaa feligyelet funkci6it, s ezenkozben kitaalhatja a fel ‘Ugyelet gyakorlésénak médjat. Val6jaban minden poe noptikus intézmény, legyen bér, miata fegyhéz, gondo- san elzirva, KonnydszerrelalévethetS a veletlenszert & ‘Szakadatlan cllen6reésnek: s nem esupsn a kijelblt el lendrOk, hanem a KO2dnség részér is; a vérsadalom ‘armelyik tapjdnak joga lesz eljonni és naj szemével latni, hogyan mdkadnek az iskolsk, a KOrhézak, a2 izemek, a bortonok. Kovetkezésképp nem kell fn hogy a hatalom megndvekedése, amely a panoptikus aépezetnck készonhet6, zsarnoksagas fajuljon: 2 fe syclmezs eljérést demokratikusan ellendrzik majd, hi Seen szntclenl hozedfrhets lesz a vil nagy (t6- széki bizottséga sziméra”™. A panoptikum, amely cl mésen gy van elrendezve, hogy ogy feligyel6 egyetien szempillantassl llendrizze a kulonbdz6 egyéncket,le- het6ve texzi mindenkinek, hogy a legjelentéktelencbb feligyel6t is ellenbrizze. A nézésre sz0lgAl6 gép, az cegyének megjelenésére szolgélé sbtétkamraszeriség 1éts26 épiet lesz, aholazegéstrsadalom ellen6rizhet athatalom gyakorlsét. ‘A panoptikus sémét, valamennyi jellemz6 vondsét megOrizve és megtartva széndékoznak elterjeszteni a 282 se ea swear ab niacin arsadalom egészében; az a kildetése, hogy stalinost- tolt funkciové legyen. A pestises viros a kivételes fe ayelmezés modelljét nyajtotta: tokéletes, de abszolit ferdszakos; a halilt hoz5 betegséngel szemben a hatalom ‘a halal szdmtelen fenyegetését szegezte szembe; az élet Tegegyszeriibh kifejezédésére fokozta le; a halél hatal- aval szemben a pallosjog aprolékos gyakorlatat all tottik fel. A Panopticonnak ezzel szemben a felerdsités, a szerepe; a hatalmat nem magaért a hatalomért vezet be, nem Oneélian akarja gazdasigosabba és eredmé- ryesebbe tennis nem is'a fenyegetett térsadalom azon- nali udvossége céljabsl: a tarsadalmi erok megsziliedi- ‘asdrél van s26 —a termelés nOvelésérél, a gazdasagi let fejlesztésérdl, az oktatdés novekedésérdl, a gazdasigi let fejleserésérOl, az oktatds kiterjesztésér6l, a kOzer~ kéles szintjének névelésérl: névekedésrdl é bévites- tl. Hogyan lehetne megerdsfteni a hatalmat oly médon, hogy ne zavarja az el6rehaladst, k6vetelményeivel & nchézkességevel ne telepedjek ré, de épp ellenkez6leg, Konnyitsen rajta? A hatalom melyik intenzitésnovelo. je lehetne egyszersmind a termelés megsokszoroz6ja? ‘A hatalom, er6it nOvelvén, miképpen novelhetné a tis- ‘sadalom er6it, anélkil, hogy elkobozna vagy lefékemné ‘ket? A panoptikum megoldasa erre a probléméra 22, hogy a hatalom termel6 novekedését csak akkor lehet Diztositani, ha egyrészt lehetSség van arra, hogy leha- tolva_a térsadalom alapjsig, egészen a legaprobb részle- tekig folyamatosan mikodjék, mésrészt pedig akkor, ha ‘a paranesol6 hatalom pyakorldséhoz kot6d6, hirtelen, terbszakos, nem folyamatos formakon kivil fankcionsl A kirdly teste, anyagi és misztikus kUlOnds jelenlétével, azzal az erdvel amelyet vagy 6 maga fej ki, vagy masok Kézvetitésével, végletesen szemben dll a panoptikusss- {got meghatsroz6 hatalom «j fizikajaval; a panoptikus- 283sg terete a7 als6 régid, a szabalytalan testek, részle- teikkel, wbbrétd mozgésukkal, mésnemd erdikkel,tér- bli viszonyaikkal: oly mechanizmusok, amelyck a fel- osztésokat, a7 eltéréseket elemzik, széridkat, kombing- ‘iGkat elemeznek, s melyek a lithatova tevés, a lajst- romba vétel, a megkilnbértetés és az dsszehasonlités ceszkdzeit haszndljak: visconyokon alapulé, tObbsziro- sen érvényesii6 hatalom fiziksja, amelynek maximélis, intenzitésa egysltalin nem a kirély személyében rejlik, hhanem azokban a testekben, amelyeknek individualizd- lsat épp ezek a viszonyok teszik lehet6ve. Az elmélet szintjén Bentham a térsadalmi test 6 e test egeseét t- szbv6 hatalmi viszonyok elemzésének egy mésik mod- szerét hatérozza meg: testck és erdk aldvetésének elja- rst a gyakorlat szempontjabol, amely a fejedelem sze- ‘mélyével takarékoskodva a hatalom hasenosségat érté- keel fel. A panoptikusség eey tj ,politikai anatémia”él- talinos alapelve, amelynek targya és célja nem a fen- sbbbség viszonya, hanem a fegyelem kapesolatai A hites, Stlits26 és bejérhat6 ketrecben, é a magas, hhatalmas és tud6s toronyban Bentham talsn a tOkéletes fegyelmezd intézményt akarta megtervezni; de azt is meg akarta mutatni, hogyan lehet a fepyelmeési eljaird- sokat jkiengedni elzairtsdgukbol” és a tirsadalom egé- szgben kiterjedten, tWbbrétiien, tobbféleképpen mi- Kédtetni. A Klasszikus kor meghatérozott 6 tObbé-ke- vésbé zirt helyein ~ kaszrnykban, kollégiumokban, nnagy miihelyekben — kidolgozott fegyelmezési médsze- rek, amelyek teljes k6ri alkalmazasit esak a pestses ‘varos korlitozott €5 Stmeneti szintjén képzeltek el, Bentham dbréndjaiban mindenitt jelenlevo é mindig, her gépezethalozatként bukkannak fel, melyek hisny= talanul, megszakités nélkil szdvik 4t 2 térsadalmat. A panoptikus elrendezés adja meg ennck éltalénos kép- 284 letét. Egy clemi és konnyen struhézhaté gépezet szint- jen programozza a fegyelmezd mechanizmusoktl ét meg dtsz6tt és fttatott tarsadalom alapmikadését, Felrajzolédott a fegyclem két képe. Azegyik véglet a fegyelemblokéd, a tarsadalom peremén kival felAllitott zértintézmény, negativ funkcidk feléterelve:élljt mond a binnek, megsziinteti az Grintkezést, felfiggeszti az id6t. A mésik véglet a panoptikussig, a fegyelemgépe- zet: funkcionilis elrendezés, amelynck a hatalom gya korlatat kell kib6vitenie, gyorsabbs, knnyebbé, haté- konyabba tennie, ravasz kényszeritések terve egy eljo- vend6 tarsadalom sedméra, A kivételes fegyelem sé- majénak tervétdl az dltaldnossé valt felugyeletig tarté mozgis egy t6rténelmi étalakuléson alapul: a 17. € a8. szizad folyamén a fegyeimez6 berendezések foko~ zatosan elterjedtek, mepszaporodtak a tarsadalom egé- szében, s kialakult az, amit, elnagyoltan, fegyelmez6 tirsadalomnak hivhatnénk, A fegyelem ltalénoss4 valt a Klasszikus kor folya- man, s benne a hatalom benthami fizikgja jelenti az al- land6t. Bizonyiték ré a fegyelmezs imtézmények meg- nbvekedett szima, ez az egyre nagyobb feliletet befeds hal6zat, s f6k€pp az, hogy mindinksbb a térsadalmon belil kap helyet: a sziget, a kitdntetett hely, az akalmi intézkedés vagy egyedi modell helyét dltalénos formula veszi it; Oraniai Vilmos vagy Gusetév Adolf protesténs 6 jtatos hadseregének jellegzetes szabélyzata étala- kult Europa valamennyi hadseregénck szabilyzatavas; 2 jezsuitak mintakollégiumai, Betancour vagy Demia is- oldi, Sturm iskoléi utén az iskolai fegyelem dltalnos formitrajzoljak ki; a tengerészeti és katonai krhiizak- ban végrehajtott rendesinslés sémiul szolgél a 18. sz- zad valamennyi k6rhézi djraszervexésekor. 285Dea fegyeimezs intézmények elterjedése csak egy a tobbréti, melyebb folyamat legjobban kithats aspekiu- sa, 07 kétségtelen, 1. A fegyelmez6 eljdrdsok funkcionélis megforditiva Kezdetben azt kivintik t6luk, hogy kozombositsék a veszélyt, kossék helyhez a haszontalan vagy haborg6 népességet, sulintessék meg a sokasig, csbdileteib6l adéd6 Kellemetlenségeket; ezutin azt varjak t6lUk, hogy mivel képesek pozitiv szerep eljatszaséra, nOvel- jek meg az egyének lehetséges hasznossigat. A katonai fegyclem mar nem a fosetogatis, a szdkés vagy acsapa- tok engedetlenségénck megakadalyozasat célzs eey= szert eszkéz; alapvets gyakorlat, hogy a hadsereg ezen- {Gl ne mint véletlentil dsszeverddott tOmeg Kétezzen, ha- nem mint az erdk felértékelését Gamagabol merit egy~ sg; a fegyclem fokozza minden egyes egyén Uigyessé- gét, a kulontéle Ugyességeket Osszhangba hozza, fel- ayorsitja a mozdulatokat, megsokszorozza a tizelés erejét, kiszélesiti a témadési frontokat, anélkil, hogy csokkentené stit6 erejét, megndveli az ellenalast st. ‘A mihelyek fegyelme, mikézben tovibbra isa szabily” zatok betartasinak, a fensOdbség tiscteletben tartésa- nak, a lopasok vagy a pazaclés meggstolésénak amédja, arra tOrekszik, hogy nvelje a rtermettséget, a gyorsa- sgot, a teljesitményt, tehat @ profitot; még mindig er- kolesleg neveli a magatartist, de egyre inkabb a véps6 él szolgélataba dlltja a viselkedést, egy gépezetbe il- lesati a testeket, egy gazdasigi rendszerbe az erdket. A'I7. seézadban a vidéki iskolak, illetve a keresztény ‘elem iskolak kifejl6dését negativ indokokkal timasz- totték ald; a szegények, nem rendelkezvén a gyerme- keik felneveléschez szikséges eszkOzOkkel, ,tudatlan- séghan hagyjak dket katelességeiket illetden; megélhe- téstik gondjai miatt s mivel Ok maguk is neveletlenek, nem tudnak j6 nevelést kézvetiteni, hiszen nekik ma: 286 a iguknak sem volt részik benne”; sez harom {6 bajt von imaga utén: nem vesznck tudomast IstensOl, semmitte- ok lesenck ~ sez részegességet, tistitalansdgot, tolvaj- list, zsivanyéletet von maga utin; és a kozrendet meg. sérteni mindig kész esirketogok banddinak létrej6tet, ‘aki -masra sem joK, mint hogy felélék az Hotel-Diew Kérhia késeletei™™. Marpedig.a forradalom kezdetén az clemi iskolai oktatds szimdra elit cél, Obbek ko- att, a atest megerdsitése, kejlesztése™, a ayermek fel- készitése .valamilyen gépies munka elvégzésére a jOv6- hen”, a ahelyesszemmérték, biztos kéz, )6 szokisok ki- alakitasa™, A fegyelmezd médszerek egvre inkabb a hhasanos egyéneket gyart6 cljirdsokként mikddnek. Ebbal adédik, hogy kiszabadulnak a tirsadalom pere> én lev6, marginals helyzetikb6l, a kizérds, a vezek- és, az elzdrés vagy a visszavonulis formsirél levalnak. S ebbél adédik az is, hogy a vallisos szabslyszerdségek- bez és 2 kolostorokhioz fiz6dé kotelékeiket lassan clol- dozzik. $ azatOrekvésuk is, hogy a tarsadalom legfon- tosabb, legkozpontibb, legtermékenyebb szektoraiban ydkerezzenek meg; hogy valamelyik 6, ényeges funk- ‘idjahor ~ a manufaktdra-termeléshez, a tudisdtadsé- hoz, a képességek és az digyesséy elterjesztéschez, a hadi apparstushoz kapcsoldjanak. Végul ebbél ered 18, szdzad folyamén kifejl6ddtt, kett6s trekvésOk: a fegyelmez6 intézmények széménak megnovelése és a mar Iétez6 apparstusok fegyelemmel val atitatasa. 2. A fegyelme2d mechanizmusok kirajzésa. ‘Az egyik oldalon a fegyelmez6 intézmények megsza- porodnak, de mechanizmusaik hajlamosak az ,intéz- ményjelleg megsviintetésére”, arra, hogy kilépjenck a 24rt ex6ditményekbd1, ahol mikodnck, és ,szabadon” iramoljanak; a massaiv és tomény fegyelmezs médsze- rek az ellendraés rugalmas eljérésaira bomlanak fel, amelyek dtadhatok és alkalmazhatok. Bels6 €s specii- 287kus funkeidjukhoz olykor 24rt apparitusok szolgéltat- {ik a kuls6 ellendrzés szerepét, meliékellendrzések ud. varit fejlesztve ki kardlbuak, A keresztény iskolinak fay nomesak egyszeriien engedelmes gyermekcket kell Képezniak; a szal6k ellendrzését is lehet6vé kell ten- nik, tudakoz6dniuk kell Getmédjukr6t, anyagierdforré- saikrol, buzg6ségukrdl, erkéleseikrdl, Aziskola arrat6- rekszik, hogy parinyi térsadalmi obszervatériummé valjk, hogy a felndttekre is kiterjessze a hatisit és l- lands ellendrzése al vonja dket: Demia szerint egy ayermek rossz magaviselete vagy hidnyzsa Wrvényes ‘rdgy arra, hogy elmenjenek a szomszédokhoz, kifag- gassak Oket, fOleg, ha ok van azt hinni, hogy a esaldd ‘nem mond igazat; maj a szil6khdz is elmennek, hogy meguizsgaljak, tudjék-e a katekizmust &saz imadségokat, alkalmasak-e Fé, hogy gyermekeik rossz hajlamait Ki gyomliljak, s azt is megnézik, hény gy van, 6s hogyan alszanak éjszaka; a litogatés esetleg alamizsnaadassal végz6dik, szentkép-ajéndékozsssal vagy potdgyak ado- manyozésaval.'* A kéthdzat is hovatovabb a lakosssig orvosi feliigyeleténck témascpontjaként tekintik. AZ Hotel-Dieu Kérhiz, 1772-ben trtént leégése utén tOb- ben kérik, hogy az ormétlan, rendszertelen, nagy épile- teket kisebb méretd kérhsézak sora valsa fe; funkeidjuk ‘a negyed betegeinek befogadésén kivil az informacisk begydjtése volna, a ragalyos,jérvanyos tinetek feligye- lete, betergondozdk megnyitasa, tandcsadis, és a haté- sig téjékoztatdsa a kerilet egéseségtigy sllapotérdl. ‘A fegyelmez6 eljérdsok elterjedéset tapasztaljuk te- hat, de nem zértintézetekb61, hanem a tirsadalomban seétsz6rt ellendr26 kSzpontokb6t kiindulva. Vallisos csoportok, j6tékonysigi exvletek jétszottsk soksig a nép afegyelemre szoritésinak” a szerepét. Az ellentel méci6t6l egészen a jéliusi monarchia filantr6piajsig, megszaporodtak az effajta kezdeményezések; c&lkitt- 288 % i 2ésukvallsos volt (térités és erkblesnemesftés), gazda- Sai (Seply, munkia buzdités) vagy politika (azelége- deilenkedés vagy a hsborgés ellen kuzdottek). Elég, ha példakeppen a périasi plebanis jotékonysépi tirsasé- fainak szabslyzatatidézzik. A hozzdjuk tartoz6 terle- {et keriletekreés jrésokra oszjék fel, amelyeketatér- sas tagjaiclostanak egymés K6z01t. A kerbleteket é jirdsokat rendsceresen létogaték. ,Azon Kell munkal- kodniuk, hogy megakadslyorzsk a rosszhirt helyek, cegyesiletek, Kértyabarlangok mik6déset, 22 tzérke” Gest, a nyilvénos Botrinyokat, az stenkaromlss, a2 is- tentclenséget és egyéb rendetienséget, melyekroi tudo iést szoreatek.” Teendéik kozé tartozik a suegények meglitogatisa; seabslyzat rogaiti az informacioszereés Pontjait:van-e allandé lakasuk a szegényeknek, isme- Fik-e az imédségokat, résestlnek-e a secntségekbdl, vvan-e szakmajuk, milyen az erkolestk (6s a2tis, hogy rem a sat hibdjukbol szegényekee”; végtl, Ugyesen studakoz6dni kell, hogy viselkednek otthon, nem vi- SeAlykodnak-e esalddjukon bell vagy aszomszédokkal, gondjuk van‘ ed, hogy istenfélelemben nevejek fel gyermekciket..” kul6abo26 nema nagyobb gyerme- ik nem alszanak-e eayitt vagy a szl6kKel K6z0s dgy- ban, s hogy csalidjukban a nagylényoknak nem kell-e simogatisokat tGrniak, nines-e kiesapongés. Ha kétely merlin fl, hogy a sail6k hazasok, bizonyitvanyt kell émia hazassigkotesto."" 3.A fegyelmezd mechanizusok dlamostdsa “Angligban hosszi ideig vallésos inditatésé magén- ‘ssoportok biztostotik a tdrsadalmifepyelmezés funk- i6jat." Franciaorszdgban, jllehet a szerep egyik fle a védnok- vagy segélyez6 tirsasigok Kezében maradt, & miésik ~ keiségtelemtlfontosabb felet ~ esakhamar it~ vette a rendbrség appardtusa. ‘A centralizalt rendrség megszervezése még a kortée- 280sak szemében is soksig a kirdlyi abszolutizmus legkoz- vetienebb kifejezddése volt; az uralkod6 ,sajat biréxi- ‘akart, amellyel kézvetlenil kézdlhette paranesait, fedsait, szindékait, és rijuk bizhatta parancss és elfogatsparancsainak végrehajtasat™". Val6ban, egy bizonyos szaimu, mar meglév6 funkciot ~a bindz6k fel- kutatésit, a virosi feligyeletet, gazdaségi és politika cl- lendrzést’~ atvéve, a rendériGnokség és a Périzsban folérendelt tartoményi korményz6sdg hivatalos, exy- séges &¢ szigori gépezetbe helyezte st valamennyit. A Keriletnek aldrendelt valamennyi fegyveres és ki- Kepzd korzet a tartoményféndk ald tartozik. . ..O in ditja be mindazon kerekeket, amelyek rendet é 6s2- hhangot teremtenek. Korményzasénak hatésait az ég- testek mozgésahor hasolithatjuk leginkébb.”® Habér a rend6rséget mint intézményt dllamszerv for- méjaban szervezték meg, é bar kizvetlent kapcsol dott a lepfelsébb politikai hatalom k6zpontjahoz az Sltala gyakorolt hatalom tipusa, a beinditott mechani ‘musok és azok az elemek, amelyeket alkalmaznak, spe- ciikusak. Olyan szerv e, amely a tirsadalom egészével ‘azonos kiterjedést, s nemesak szélsOségciben érintke- zik vele, hanem aprOlékos részleteiben is, amelyeket magéra vallal. A rend6ri hatalomnak ki Kell terjednie smindenre”: s egyaltalén nem az llam vagy a kilység, leljes egészére, az cayeduralkod6 lathaté és lathatatlan testére, hanem az események, eselekedetck, viselkedé- sek, vélemények porszemeire — ymindenre, ami torté- nik"; a rend6rség tirgya ,minden egyes pillanat tOrté- nése", azok az ,apré-cseprO események”, amelyekrdl IL Katalin beszéit Utastdsaban.” A rendérség a hatér~ taian ellensreést testesiti meg, amely a tirsadalom egé- sze legelemibb magiénak, legilandbb jelenségének es2- ményi megragadasdra torekszik: A birdk é a rend6r- tisztek hivatala a legfontosabbax ceyike; ‘érgyuk, 290 amelyre hatalmuk kiterjed, valamiképpen hatértalan, repfelelden zetes vizsgilddassal vehetO sz” a poitikai hatalom végtelen pardnya. S hogy gyakorolhaté legyen, e hatalomnak a felgye- tet olan eszk6zével kel clitnia Onmagat, amely dllan- 4s, kimerit6, mindenit jelenlev6, és Lithat6va képes {enai mindent,feltéve, ha Onmaga léthatatlanné ‘Are néikili tekintetté kell lennie, amely a tdrsadalom, epésoét az 6r2ékelés teréve valtoztatja At; ezer &s exer, tmindenitt firkés6 sem, mozgékony és allandéan her figyelem, nagy kiterjedési, hierarchizalt halézat, amely a polgérmester szerint Patizsban 48 rendbiztost, 20 feligyelot, ezenkivil rendszeresen fizetett ,megt ayeldket, naponként fizetett,oles6 rendOrkopot”, va famint feladatuk ardnyaban dijazott besigot jelent, s végil aprostitusltakat,S errea folytonos megfigyelésre egy sereg jelentés és nyilvintartés halmozédik; a 18. szizad folyamdn hatalmas rend6rségi szBvet igyekszik beteriteni a tarsadalom egészét, bonyolult, adatokra ti mavzkodé szervezet j6voltab6i.™ Es a biréséigi vagy korigazgatisi iratok médszereit6 eltérden itt a viselk« ‘dést, a magatartést, a lehetSségeket, a gyantit rogzitik ~ ‘llandén szimba veszik az egyén magatartésat Megjegyzend6, hogy ez a tendOrségi ellenbreés, jl lehetteljes egészében ya kirdly kezében” van, nem csu pan egyirényéan makédik. Valojaban kett6s rendszer: az igazségszolgéltatés appardtusit megkerilve kell meg- felelnie a kiraly kézvetlen akaraténak; de alkalmasnak kKelllenniearrais, hogy megfeleljen az alulrt jOv0 kéré~ seknek; a hirhedt elfogatéparancsokat, amelyck sokiig 1 kirdlyi Onkény jelképei voltak, s melyek politikailag dlisekvalifkslték a fogva tartés gondolatat, ridsi tobb- séglikben a csalidok, a gazdk, a helyi eldkeldségek, a kerilet lak6i, plébinosok kérték; funkcidjuk nem. ‘cgyéb, mint hogy elzardssal toroljsk mega bantetOrend 291 cokser al6l kibiv6, rendetlenségbst, Hzongésbsl, enge dletlenségbdl,rosse magaviseletbél kbvetker6 bindzést, fmelynek Ledoux épieszetileg t0keletes viroséban kart véget vein, s melyet oa feligyelt hiényabdlfa- add velsegnek" hivott. A 18. sedzadi ends, amely bz igaasdpsolgéliats sepédsverepet jatszotia a bOnd- 26k uldozéscben, saz Oseeeskuvesek, azellenzékimoz- falmak vagy zendulések politika’ ellenbreésénck esz- Koze volt fegyelmez6 funkeioval egéscilt ki, Sokrétt funkeid, hseen az uralkodo abszoldt hatalmshoz kap- Coola @ tirsadalom elszrtan talathat6 kalOnb6z6 Ki Sebb szervekets a fegyelmezes kilnbdc6 zértintézetei (iiihely, hadsereg, iskola) KozOtt KOzvett6 haléeatot fesztve i, sott epve fel, aholezeknek nines médjukel- jini, meplegyelmezni a nem fegyelmezct tereket;De- feat a Koebulko teret, Osscekapesolja Oket,fegyveres cexejével Koztesfepyelmet és az epyes fegyeimezd elise tasban tlnyl6fepyelmet bitost. ,Az uralkods bales, endorségeel szoktatja rendre é engedelmességre a eet ‘Ris. seézairendérsépiapparstus megszervezbdése szontestafegyelem ltalanossavélédt, amely ezel - Tami dimenziot ot: Erthet, hogy nohe a legiligosab- ‘ban kapesolodott mindabhoz, ami kriyi atalomban Kivul eset a szabalyozot igazségszolpatats gyakorla- tan, mieet tudott a rendérség a Dir6sgi reformnak oly eves vatoztatis dan ellendlini zis érthet6, hogy vel Semen micrt ervenyesil az eldjopalt,egyre nagyobb sillaly napjainkg; ketégtelenlazért, met az ipazsdg- Seolgilttae vilgh karhatalma;sazért is, ment méretee- nl 6s mechanizmusainalfogra a birésdgintézmeny nel jobban égyazodik be a fegyelmez6 tipusétasada- Toba, Nem fed ronan aalgt, Be than, hogy a fegyelmezésfunkciSit az sllamapparitu egyscet vindenkorraelkobozta és bekebelezt 22 A sfegyelem” nem azonosithaté egy intézménnyel, de egy apparétussal sem; a hatalom esyik tipusa, gy korlésénak egyik médozata, amely esckdzbk, technika, cljdrésok, alkalmazési szintek, célpontok egyittesét Yonja maga utén; a hatalom fizik§ja" vagy ,anatomia- ja”, egy technologia. Felvaliathatjak akar a ,szakost- {ott intézmények is (fegyhézak, vagy a 19. sedzad javi- \6intézetei), akér azok az. intézmények (nevel6intéze- tek, kérhézak), amelyek (6 eszkézként haszndljak egy meghatarozott cl érdekében, akér a mér korabban meglév6 szervek, amelyek hatalmuk bels6 mechaniz~ rmusainak megerdsitésére vagy djraszerverésére szol- 816 eszkit taldljak meg benne (egyseer be kellene mar mutatni, hogy a csalidon belli Kapesolatok mennyire «fegyelmezddtek” a klassrikus kor 6ta, mindenekelott a Szal0-gyermek sejthen, Kils6, skola, katonai, majd or- vosi,pszichitriai, pszicholdpiai sémdkat véve fel, ame- Iyek a fegyelmezés szempontjabol a esalidokat a nor- mélis és a nem normélis kitntetettfelbukkandsi he- Iyévé valtoztatték); akarolyan apparstusok révén, ame- Iyek bels6 makodési clvakké tették a fegyelmet (amaps- leoni kor éta fegyelemmel itattak at az adminisetrécids appardtust);véghlakar dllami apparitusok révén, ame- Iyeknek nem kizérolagos, de {6 funkcija, hogy a tirsa- dalom inten uraodovd tegye a feayeinet (end sé Mindent dsscevetve egy olyan, fegyelemmeldtitatott térsadalom kialakulésérél van s26 ebben a mozgésban, amely a zér,térsadalmi ,karantén”-seerd fegyelmezts” 161 a ,panoptizmus” végiclensépig dltalénosithat me- chanizmusdig vezet, Nem mintha a hatalom fegyelmezo médozata lépett volna az dsszestobbi helyébe, de mivel besedremlett kGzéjak, nem egyszer disckvalifikilva ket, kdzvetitdként is fellépett kOz0ttdk,Osszekapcsolt, 6 elsbsorban azttetteIehet6vé, hogy a hatalom, haté- 293xan, a legkisebh és a legtavolubbi eseményekip is jusson Ez a médozat a hatalom viszonyainak rendki pardnyi felosztisait biztostja. ‘Bentham atin néhany évvel Julius fogalmazta meg ¢ Lérsadalom sziletési bizonyitvanyst.™ A. panoptikus alapelvr6l sedlva azt mondta, hogy j6val tbb holm épi- tészeti leleménynél: fordulépont ,.az emberi szellem torténetében”. Latszdlag esak egyetlen technikai prob- lima megoldasa, de egy térsadalomtipus sjlk fel mo- gotte. Az dkoricivilizdcis a litvényra épftett. A templo- ok, szinhézak és cirkuszok épftészete egyetlen igényre vlaszolt: ,Emberek sokasiga széméra lehet6vé tenni kisszdimi Uirgy megtekintését.” A litvannyal hangsilyt kapott a nyilvénos élet, az Unnepek tobzédasa, az érzéki kozelség. Ezekben a rituélékban, amelyekben ver pa- takzott, a térsadalom ij erdre kapott és egyetlen nagy testté lett egy pillanatra. A modem kor megforditja a problémat: ,Kevés embernek, akir csak egyetlen egy- hnek nyijtani a nagy sokaség pillanatnyi lstvinyat.” ‘Amikor mae nem a kozonségbol és nem a nyilvanos élet- ‘bol tevédnek dssze a térsadalom {6 elemei, hanem az cegyik oldalon a maginszemélyekbsl, 2 mésik oldalon pedig az dlambdl, a kapesolatok esak a litviny ponto- san megforditott forméjéval szabélyozhatok: A mo- ern korban, amikor az éllam befolyisa n6ttén n6 és naprol napra mélyebben dthatja a tirsadalmi életvala- ‘mennyi részletét & kapesolatait, felvetOdatt a biztosité- kok kibGvitésének é¢ tokéletesitésénck a gondolata, eeyide)ileg nagyszémé ember feldgyeletére szint épi- letek felépitésével és elostisival igyekezvén elémni e nagy célt.” Julius olvasatdban befejezett tOrténeimi folyamat smindaz, amit Bentham kivitelezési tervként it le. Tér- sadalmunk nem a létvany, hanem a feligyelettirsadal- ‘ma; a képek mogott a test hatalommal val invesztslisa, 294 folyik, vtols6 porciksjaig: a esere nagy absetrakcioja _mopbit pedi tovabb idomitjak, aprotekosan és Konkre- tan,ahasenoserdket;az érintkezssesatornst a tudés fel halmozdsét €s Kozpontosiasatseptik el a jelek mor. sistee hatérozza meg, ho vei meg a hatalom a abst; térsadalmi rendink nem esonkitja meg, nem fojta cl az ‘ayn sep teljességet, nem rontja ek: az erdk sa testek taktiksjvalfolyik az egyének gondos gyitésa, Sokal kevésbé vagyunk gorop0k, miot hinn6k- Nem gricso- kon allunk, snemisaszinpadon, de panoptikus pépben vagyunk, a hatalom er6idlditatva, smi magunk sm kédtetjak zt a gépet,hiszen mivagyunk azepyk fopas- kereke. Talin itt gyokeredzik a napsleoni személyiseg fontossiga a torténelmi mitolégisban: 6 ll az uralkod hatalom monarchikus és rituals gyakorlésénak és a ha- térialan fegyelem slland6 és hierarchikus gyakorlésé- nak azilleszkedsi pontjén. O az, aki egyetien pillantas. sal felel mindent, de akinek egyetlen réseet sem ke- Tali el a figyelméi, soba: sMegitehnetik, hogy nines egyetlenegy olyan része a esésedrsdgnak, amely ne volna felagyelet alatt; egyetlen egy bineselekmény, vét- Ség, szabalysértés sem maradhat K6vetelmény nik; a mmindent bevlégit6,zsenislis seem flblearoppantxép eget, sa legparényibb réslet sem menekihet el €13- les" Kibontakozdsaidején a fegyelmezd térsadalom @ «siszir seomélyevel még a litvany r6gi aspektust hor- dozza. Egyeduralkodokent a répi tron bitorl6ja, egy- Sversmind az lam szervez6je,egyetlenutols6, szim- bolkusalakzatban dsszpontostotta at alassfolyama- tot, amelynck jOvolab6! az uralkod6 hatalom hivalko- sa, ahatalom szikséyszerien latvanyos megnyilvins- Isai egymds utin kihunytak a fligyelet mindennapos ayakorlatdban, egy olyan panoptikusséghan, abol az egymést keresztez6tekintetek bersége hovatovab fo- loslegess tesziaesészar sastcsakigy, mint a napot. 295A fegyelmer6 térsadalom kialakulésa néhény olyan seé- les sodrést torténelmi folyamatra ual, amelyek gazds- ‘igi, josi és poltikai, s nem utols6sorban tudomsinyos természetick, és ezt a kialakuléstelésegitik. 1. Mindent egybevetve elmondhat6, hogy a feayel- ‘mez6 eljarésok val6jéban médszerck az embersokaség rendjénck biztositéséra. Igaz, hogy ebben nines semmi klonds, vagy jellegzetes: a hatalom valamennyi rend- sere scembekeril ugyanezzel a problémaval. De a fe- ayelmezéseknek az. a sajatossiguk, hogy a sokaséggal seemben megkisérlik meghatérozni a hatalom egy ta ajat, melynek rom kritériuma van: a lehetd lego! ‘sObbé tenni a hatalom gyakorlisét (gazdaségilag kevés Kiadéssal; politikailag disekréci6jéval, alaesony fokit tirgyiasitisaval, iszonylagos lithatatlanségaval, sa te rasetott esekély ellendlléssal);tigy kell eiarni, hogy © trsadalmi hatalom befolyésa maximalisintenztést le ayen és kudare nélkil,csorbitatianul a lehet® legmesz- ‘eebb nytiljck kis végi a hatalom ,gazdasdgos” noveke- \dés6t ze kell Kapesolni azoknak az apparétusoknak a teljesitményével, amelyeken bell gyakorlédik (aka pedagégiai, akét Katona, ipari vagy orvosi apparétu- sokrdl legyen 826); rbviden, a rendseer valamennyi cle- imének engedelmességét és hasznossigat egyszerte kel névelni. A fegyelments e hirom eéikitizése ol ismert tirténelmi Kordlmények talilkozAsénak KészBahet6. Egyik oldalon ott van a 18. szizad nagy demogrifiai ul lama: a7 ide-oda hiny6d6 népesség megndvekedése (a fegyelmezés elsSdleges célja a helyhez KOtés; nomidel- lenes folyamat); az ellen6rizend6 vagy manipuléland6 ‘soportok mennyiségi viszonylaté vitozisa (a 17. zad elejét6 a franciaforradalom elbestéjéig megsoksz0- roz6dott az. iskoliba jérdk szma, mint ahogy feltehe- ‘Gen a kérhézakban époltaké is; a hadsereg békeidben 218. szdzad végén tbb mint ketszazezer embertseim- 296 lilt). A korilményck talitkozssénak mésik oldala a mind elterjedtebb és bonyolultabb, és bizonyéra mind kKoltségesebiotermel6apparstusfelduzzadisa, amelynck jovedelmezdségét is ndvelni kell. Ekét folyamatra véla- scol a fegyelmezd eljarasok fejl6dése,illetve feltehe- {Gen arra a szikségszeriségre, hogy dsszefiggésciket ‘egyméshor igazitsik. Sem a feudalis hatalom fennma- radt formdi, sem a kOzigazgatési monarchia struktirdi, sem az ellendraés helyi mechanizmusai, sem bizonyta- Tan Osszefondddsaik nem biztosithattak ezt a szerepet gitjuk volt hidnyos és rendszertelen halozatuk, gyakran Konfliktusos makédésik, de kivélt a benne gyakorolt hhatalom koltséges” jellege. Tabb értelemben véve is, koltséges: mert kézvetlenil keriilt sokba a kincstérnak; Imert a megyésdrolhat6 hivatalok,illetve az adoberiohi- vatal rendszere kozvetetten, de igen silyosan neheze- dett a lakosségra; mert az ellendllés, amelyet kivaltott, megkivénta alland megerdsitését; mert lényegében sarcolt (a kidlyi, foldesani, egyhzi ad6rendszerrel, ro- bottal vagy katonatoborzdssal, a csavargok bezsrdsdval vagy szm@zetésével sarcolta az embereket é§ az id6t).. A fegyelmezés fejl6dése jelzi a hatalom elemi techniké jnak feltinését, amely egészen més guzdasigosségr1 rulkodik: a hatalom mechanizmusa nem ylevonds- kent” jelentkezik, hanem beépill az apparatusok gyi- molesz5 hatékonysagaba, e hatékonysiig névelésébe, 4s annak felhasznalésaba, amit el6allit. A hatalmat iré- nyft6 ,sarcer6szak” régi elvénck helyébe a fegyelmezd cljérésok a ,nyijasség-termelés-nyereség” elvét dilit- jk, Arra val6k mint technikk, hogy lehetve tegysk a2 ‘emberck sokasigénak és a termeléapparstusok sokas4- ‘ednak egyméshor igazitését (s ezen nemesak a sz6 s20- Tos értelmében vett ,termelést” kell érteni, hanem a tu- ds 6s az alkalmasssg termelését az iskolaban, az epész- 297ség termelését a korhézban, a pusatt6er6 termelését a hhadseregben) ‘Az egymishor igazités feladaténdl a fegyelmezésnck meg Keil oldani nehdny problémét, amelyekkel szem- teen a hatalom régirendszere nem volt eléggé flfegy- verkezve. CabkKentheti a Wmegielenségekkel.jar6 shétranyokat"s reduklhatja azt, ami miata sokaség, evesbe Kezethet, mint egy eaysée; redukalhatja at, ami valamennyiclemének és sszegezBdésének ellenall, redukalhatja mindazt, ami a nagy sm eldnyeinek meg semmisitésétfenyegeti benne;exért kot helyhezafegye- lem, megbénitja vagy seabalyazza a mozpét,floldjaa aavart, az sszesiris6dést a bizonytalan esatornékban, exért scimitjaki az elosetés mértékét. Urrékelllenniea sSzervezettsokaség letrejbtével keletkez6 erOk6n, sem legesitenie kel a belle suet ellenhatalom kovetker- ményeit~ zavargést,zendilést,spontén szervez5dése- ket, epvesiléseket ~, melyek a seervezett sokaségon uraikocni akaré hatalomaak ellendlinak, semlegesite- nie Kell indent, ami horizontals kapesolatokatalithat fel. Ez az oka annak, hogy a fegyelmeztselrekesa6 és vertikiliseljérdsokat hasendl; uayanannak a sfknak a lonbo25 clemei kozéalehetlegelszigetel6bb elk nitéscke lj fel, 4r,hierarchikus hél6zatot hatéroz reg, cgysz6val a sokaség bels és ellentétes erejével svembelifa a folytat6lagos 6s egyénekre bonts pira- miseljrést. A sokaség valamennyi elemének egyedi hasznossigit is ndvelnic Kell, oly médon, hogy a leg- sgyorsabbak és a legolesdbbak legyenck, azaz.e noveke- és esakoz6il magdt asokaségothaszndlja fel: ext fax sarki a testbol a maximalis id6t és erGket, ez az oka ar olyan médszeregyatteseknek, mint amilyen aziddbe- osztés, a kollektiv idomités, a gyakorlatok, az étfog6, cegyszetsmind aprolékos feligyelet. A fegyelmezésnek zen fll meg kell ndvelni aSokaségok tlajdon hasz- 298 rninak a hatésat, sl kell érnie, hogy minden eyes alko- iGelemét hasznosabbé tegye anndl, mintha egyszerien csak Ssszegerné a2 elemeit: asokasig felhasenathats ha- isainak novelése érdekében a fegyelmez5 eljarasok a felbontisnak, a testek, mozdulatok és ritmusok kolesb- ‘nos egyméshor illeszésének, a képességek differencis- lisdinak, az eszk620khoz vagy a feladatokhoz viszonyi- tottelrendezésnek a taktikait hatérozzdk meg. A fegye- Jem, nem utolsé sorban, mikodésbe hozza a hatalom vi szonyait, de nem felilr6l, hanem a sokasdg sajét szive~ eben, a lehetS legdisekrétebben, s 2 sokassg egyéb funkeidihoz. a lehet6 legjobban, ugyanakkor a leeke- ‘vésbe kéltségesen illeszkedve: e2t bizositjak 2 hatalom névlelen, az urat sokasdggal azonos kiterjedésti eszk0- ei, mint példaul a hierarchikus felugyelet, a megszakt- tatlan nyilvantartis, 22 dllando mindsites és osztélyo. zis. Ossregezve: azi a hatalmat, amely gyakorlsin ke~ resdtil nyilvinul meg viligosan, egy olyan hatalommal vltjak fel, amely alattomosan targyiasftja azokat, akik- kel szemben alkalmazzsk; az uralkod6 hatalom pazar jeleinek kibontésa helyett ltrehozzsk a hatalom alive- tettjcir6l sz6l6 tudoményt. Vagyis a fegyelmezés olyan, apré technikai lelemények egyattese, amelyek révén a sokasdgok hasenos nagysigdt novelhetjik, s ezenko2- ben esokkenthetj0k ama hatalom kellemetien oldalait, amely feladata a sokasigok szabdlyozisa, pontosan ‘azért, hogy hasznossé legyenek. Egy sokasig, akér mii helynyi, akir nemzetnyi, hadseregnyi vagy iskolényi, akkor ri el a fegyelem kiszobet, amikor kapesolatuk Kedverdve valik. “Ha igaz, hogy a nyugat gazdaségifellendalése azokkal az cljgrasokkal kezd6d8tt, amelyek lehetOvé tették a t0- kefelhalmozédast, akkor kimondhatjuk talin, hogy az cemberek felhamozsdasét irényité médscerek’politikai fellendilést eredményeztek a hatalom hagyomsnyos, r- 299Lull, katséges, erSszakos forméihoz képest amelye- et, miutén hamarosan elavultak, xz aldvetetsée fino 6 kiszditotttechnol6gisja valtota fel. A ket eli, zemberck felhalmoz6disa és a tokefcthalmozidis va. Iojaban nem valaszthat6sz4t; az emberekfelhalmozis8- nak problémajat Ieheteten lett volna megoldani cay clyan termelési_apparétus _megnévekedése_nélkil, amely fenntartani, egyszersmind hasendlniisképes; fr- ditva, az emberek halimoz6d6 sokasigst hasenassétev6 technika megayorsitja a tke felhalmozédasénak moz- sésit. Kevésbe dliainos szinten a termelbapparatus fechnolégiai mutéci6i, a munkamegosztis & a legyel- mez5.cljrésok kidolgozisa_ igen. szores viszonyok cegytittesét tartotta fenn. Mindegyikik lehetSvé és svukségessé fete a msikat; mindegyikik a mésik mie {jul seolglt. A fegyelmez6 piramis ltrehozta a hata- tom apr6 celljat, amelyen bell megsabtak és haté- onnyatették azeikilonitést, afeladatokosszchangols- sit és ellendr2ését; 6 az id6, a mozdulatok, az er, a testek clemz6 behélézésa olyan operat send terem- tett, hogy a esoportok Kénnyen dthelyezhetdk és ter selés mds mechanizmusainak aldvethetGk legyencks & eatonai médszerek tOmeges kivetiése a ipa terme- léste a monkamegosztis kalakitésnak példgja let @ hatalom sémsibol kiindulva. De ennekfejében aterme- esi folyamat technikai elematsét, .g6pies”felbontésit visszavetitették a munkaerdre, amelynek fladataater- smelésifolyamat biztositisa:Iéirejonnck afegyelmez5- 6pek, amelyben dsszeslinak és eziltal megnovekednek az exyeni erdk, $a termelési folyamat techaikaielem- zésenck é felbontisénak dsszekapesolisa e kivettés hatéséra val6sul meg. Mondhatni, hogy a fegyelem clyan egységesit6 technikai eljérés, amely tala test cereje a legkisebb Koltséggel csokcen mint ,poltka er6, éS maximélisra nd mint hasenos er6. A Kapitalista 300 | i guzdasiig megndvekedése hivta életre a fegyelmez6 ha- talom specifikus médozatait, amelynek altalénos for- smuldi, az erdk és testck alivetésénck eljrésai, egys26- val a ,politikai anatémia” beindithat6 a politikat rend- scerek, a legkildn{6lébb apparétusok é intézmények atal. 2. A hatalom panoptikus médozata ~ elemi, techni- kai, szerényen fizikai sintjén ~ nem kézvetlendl fgg a ‘arsadalom nagy, jogi-politikai struktdrdit6l, s nem is ezek nyilvanya; azonban nem teljesen fggetien t6ldk. ‘Aza folyamat, amelynek sorén a polgérség a 18. sedzad folyamén politikailag uralkods osztly let, nyilvanval6, kodifikalt, formdlisan epyenl6ségre tOrekv6 jogi kere” tek kialakuldsa mogott hiz6dott meg torténelmileg, s xy parlamentéristipusd, jellegzetes rendszer megszer- vezésével valt Iehetségessé. De a fegyelmez6 berende- 2ések fejlbdése és dltalinossé vilisa e folyamatok mi- sik, s6tét arculatat is megmutatja. Egy Iényegében cegyenloségre tOrekv6 jogrendszert garantal6, dltaldnos torvénykezési format a fegyelmezést alkot6, apro, min- dennapi és fizikai mechanizmusok tartottak alulrél, Ié- nyegiikben egyenlotlenségellenes és nem szimmetrikus mikrobatalmi rendszerek. § ha a képviseleti rendszer formilisan lehet6vé i tesci, hogy kOzvetve vagy kozvet- endl, valtéssal vagy anélkcil, mindenki akarata érvénye- siljon, az uralkoddi hatalom alapvet6 szerveinek alaki- ‘ésdban, a7 erdk és a testek alavetettségének a garancis- jt a fegyelmezés adja meg, A valédi test fegyelmezés képezi a formélis é torvénykezési szabadsagok als6 szintjét. A szerzb6dés a jog és a politikai hatalom idedlis alapjakéat is elképzelhet6 volt; a panoptizmus a kény- szerités technikai, iltalénosan elterjedt eljérésat jelen- tette, Folyamatosan, mélyen hatott a tarsadalom t6r- vénykezési struktiréiban, hogy a hatalom tényleges me- chanizmusait mikddtesse azoknak a formélis keretek- 301nek az ellenébe, amelyeket megszervezett. A stabad- ‘ségiogokat felfedez8 .jelviligosodés” a fegyelmezést is feltalatea : A fegyelmezés latsz6lag nem tobb, mint infrajog. Upy tetsvik, az egyedi létezések rendkivil alacsony szintjéig, juttatta ela jog dltal meghatérozott,dltaldnosformakat; vagy pedig az egyén szdméra, 22 ditalinos elvirdsokba, ~vald beillesckedés megtanuldsénak médjaként tinik fe Mintha ugyanaz a tipust jog folytatédna sltaluk, csak aranyai valtoznak meg, s ezaltal aprOlékosabb & min- dden bizonayal elnéz6bb is lenne. Am a fegyelmezésben inkabb egyfajta ellenjogot kell tnunk. Pontos feladata ‘az, hogy legySzhetetlen aszimmetridkat vezessen be, és kiedrja a kolesOndsséget. Kezdetben azért, mest a'fe- ayelem az egyének koz6tt ,magin”-Koteléket teremt, amely kényszerit6 kapesolat, s merdben kulnbozik 2 scerabdésszerd kBtelezetiségiol; szerz6dés alatréséval is clfogadhat6 a fegyelem; megszabésénak médja, a moz~ ésba lenditett mechanizmusok, a megfordithatatlan aldcendeliségi viszony, a ,hatalomtobblet”, amelyet ‘mindig egyazon oldalon rogritenek, a KUlOnb626 ,part- nerek” egyenldtlen helyzete a k620s szabilyozdshoz vi szonyitva szembehelyezi a fegyelmez6 koteléket a szer- zodésszerd kOtelezettség svabdlyozta kotelékéve, s le hetSséget ad, hogy rendszeresen megszegjék, amennyi ben fegyelmezé mechanizmust tartalmaz. Koztudo- ‘mésé példéul, hény és hany val6di eljards gyengiti a ‘munkaszer2bdés jogészifikeijat: a mihelyck fegyelme igencsak fontos. Ezenkivil, akkor,amikor a torvényke- zési rendszerek az egyetemes normak alapjén mindsttik 2 jogalanyokat, a fegyelmezés jellemez, osztdlyoz, kO- zelebbré| megjeldl; valamilyen viszonylatban closztja, norma k6ré rendezi, hierarchisba dllitja az egyéneket,s hha szikséges, diszkvalifikal és érvénytelenit. Minden- képpen fggéséget teremt a térben és az ddben, aholel- 302 Seas es pin ct eet icing Newb al aes maths Petree re ae ee nye ine oat Se Te Peter eerie See rere est fa ez gen tela ee ea pt meen one ty 303‘ital djramindsitése a baind26 haszonnal jir6 idomitisa st 823 pont, ahol a jog viss2ijea fordul, dnmagsin ki vil helyeaSdik és az ellenjo lesz a tirvénykexsi form Lényleges és intézményes tartalma. Ekkor nem a min- ‘den egyes jogalanyban meglévs egyetemes trvénytu- {at tesa ltaldnossé a buntetGhatalmat, hanem a panop- tikus ejérdsok végtclendl szoros szvevénye. 3. Ha egyenkent szemigyre vesszik Oket, ezek az el- {6r4sok hossad tOrténelmi maltra tekinthetnek vissza De djdonsiguk a 18. szizadban az, hogy mikézben ‘sszedllnak és dltaldnossé valnak, egy olyan szintet ér- nek el, ahonnan kezdve a tudas képz5dése és hatalom felértékelése szabalyosan. ciklikusan erOsiti egymist. A fegyelmezés ekkorIépi ita technoldgiai” kuszObot ‘A korhieban, majd az iskoldban, késGbb a mGhelyben kkezdetben nem egyszerien a fegyelmezés ;teremtett rendet”; a fegyelemnek kdszOnhetden ezek olyan appa- rétusokia véltoztak, amelyekben a térgyiasités vala- mennyi mechanizmusa az alivetés eszkzeként érvé- nyesilhet, sa hatalom megndvekedése teret ad a lehet- ‘ges ismeretek felhalmozésénak; ebbdl a kapesolatb6l kiindulva, amely technolégiai rendszerek sajétia, ala- kulhatott ki a fegyelmez6 kozeghen a klinikai orvostu- domény, a pszichidtria, a gyermekpszichologia, a pszi- chopatoiégia, a munka racionalizéldsa. Kettds folyamat zajlk le tehat: a hatalom visconyainak kifinomodéséval {fj utak nyflnak meg az ismeretelméletben, sa hatalom, hhatdsai megsokszoroz6dnak a ij ismeretek kialakulf- sinak és felhalmoaddéstinak koseonhetGen, ‘A fegyelmez6 médszerek kiterjes2tése széles sodrés ‘orténelmi folyamatba dgyazédik: mas ~ mezBgazdasé- Bi, ipari, Kozgazdassgi ~ technoldgiak kitejlOdésébe, amely folyamat k6rilbelal ugyanekkor zajlot le. De el kell ismerniink, hogy a banyaipar, a megszilet6 kémia, az dllami szdmvitel modszerei, a hagyolvasttOk vagy & 304 g6zgépek mellett a panoptikussig nem tet szert hirnév- re. Alig latnak benne egyebet holmi bizatt ut6pidnsl, a gonoszsig lmandl ~ mintha Bentham rendéréllam Fouricr-ja lett volna, akinek falansztere panoptikum formaja, De mégis ott talilhaté benne egy igencsak rea- lis technol6gia elvont forméja, az egyének technologié ja. S hogy nem dvezte dicshimnusz, annak is megvan a ‘maga oka; a legnyilvnval6bb ok az, hogy a vele kapeso- latban megjetent tanulményok ritkn nyerték el atud. many stitusét, az akadémiai mindsitéseket nem szémit va; de legvaldszinibb oka kétségtelenil mégis az, hogy ahatalom, amelyet beindit, s melynek felértékelédését Iehetdvé teszi, Kozvetlen és fizikai hatalom, s az em- bberek egymason gyakoroljék. Bajos bevallanie2t a kiin- duldsi pontot, a dicstelen vég ismeretéhen. De igazséj talan volna taldlminyokkal, a p6zgéppel vagy Ami mikroszképjaval vetni dssze a fegyelmezd eljardsokat, Nem émnek fel velik, bizonyos tekintetben sokkal tb- bet émek. Ha torténelmi megfeleléseket akarunk ta- lalni vagy legatabbis dsszehasonlitasi pontot, az ,inkvi= zitori” technika tan kellene keresnank. A 18. szazad feltalalta a fegyelmezés €s a virspilat el- jardsait, Ugy, ahogy a kozépkor feltalilta a nyomozést. De egészen ms utakon indult el. A nyomozds eljérdsa, ez az dsrégi adStgyi és kézigazgatisi gyakorlat {Oleg 22 cegyhiz tj észervez6désével és fejedelmi sllamok meg- nbvekedésével alakult kia 12. 6s a 13. szzadban. Mint tudjuk, ekkor ayomult be az egyhazi birésagok jopya- korlataba és vilégitorvénykezésiszervekbe. A nyomo- 2s mint egy megéllapitott vagy bizonyitott igazsdg ha- {sé kutatdsa czdltal szembekerilt a régieljarasokkal azeskiivel, a probatételtel, a pérbaj formsjaban torténd istenitélettel, Isten ftéletével vagy a magénemberck kozoti egyezséggel. A nyomozss uralkodgi hatalom, amely egy bizonyos szimi, meghatdrozott médszerrel 305magénak kovetel az ignzsig megillapitésénak a jogst. ' jolichet a nyomozis (exészen napjainkig) ett az: 161 fogva egy testet alkot a nyugati igazsdpszolgaltatés sal, ne feledkezziink el sem politikat eredetér6t, az al- am és a monarchikus uralkod6i hatalom megsziletésé- vel vals kapesolatérdl, sem arrél, hogy késdbb a tudis Kialakulisiba is bedramlott &5 ott szerepet kapott. ‘A nyomozis val6jaban az empirikus tudomsnyok meg alkotisdnak minden bizonnyal kezdetleges, de alapvetS ‘eleme volt; annak a kisérleti tudésnak a jogi-pol mintaja, amelyr6l j6l tudjuk, hogy a kOzépkor végén igen gyorsan kibontakozott. Talin igaz, hogy Goroz- lorszagban a matematika a mérés technikéjabol sedletett, mmieg, a természettudomsnyok viszont, a kOzépkor vé- gn, minden bizonnyal észhen a nyomozss gyakorlats- bal szillettek. A nagy empirikus ismeret, amely alot dobott a vila, dotgaira és egy olyan végtelen értekezés rendjébe irta at ket, amely a ,tényeket” megillapitja, leirja és megalapozza (5 mindezt akkor, amikor a nyu gati vilég ugyanennek a vikignak gazdasdgi és politik megh6ditésdba kezd), ennek az empirikus tapasztalat- nak bizonyéra megvan a maga mikédési modellje az inkvizicidban — uj keleta szelfdségink emlékezetink mélyére sillyesztette ezt az driisi taldlményt. Pedig, -jogasti, korigazgatisi és banvadi, vallé- nyomozds jelentett a természettudomé- nyokban, ugyanaz volta fegyelmerés elemzése az em- berrel foglalkozs tudomanyok sziméra. Azok a tudo- ményok, amelyekt6l ,humanitésunk” tObb mint egy év- seézada illandé elragadtatésba esik, a fegyelmezés aka- ‘dékoskods és gonose aprolékossipabsl és visgalédasai- Ol merftették technikai mintdjukat. A pszichol6gié- nak, a pszichidteianak, a pedagéginak, a kriminol6gis- nak és annyi mas, kulonds ismeretnek taln ugyanaztje- Tentik, mint amit a nyomozés szrnyé tudoménya jelen- 306 el ie i tet az alatok. a ndvényok vagy a fold ayugalmas tudo snanyéinak. Mas hatalom, mas tudis. A'klasszikus kor ‘uszubén Bacon, torvény embere éallamtérfimegki- sérelte, hogy az empirikus udoményokban a nyomozis smodsecranat alkalmazza. Melyik fofeligyel6 alkotja mega visgalat médszertandt az emberte fglalkoz6 tu- ‘doményok sedmara? De valdsznleg ez nemislehetsé- ges. Mert habirigaz. hogy a nyomozdslevalt az inkwizt {ori eljdstél, amelyben tOrénelmileg mesavokerese- ett, a vizsga maga a2 6 kialakit6 fesyelmezd nevelés clvasathatatlaneleme. Még mindiga fegyelmezés bel SGréce, sis marad. Természetesen ltszdlag gondo- lati megisatuison ment keresztl, olyan_tudoms ayokha beolvadva, mint amilyen a pseichistria, a pszi tholipa. S valdban,tesztek, beszélgetésck, kiallgats- sok, szakvelemények formajaban seemlstomast kiga- ia a fegyelmezés mechanizmusait; a iskolai pszichi- diva fladata, hogy enyhitse az skola zigorst. seppigy fz orvosi vagy pazichidtriai beszélgetésre bizzik, hogy a tmunkafegyelem hatésait javitsa. De ne hagyjuk mesté- ‘eszteni magunkat 2 a technika az egyent az esyik ne- velb-fegyeimens szervtsl a masikhoz ira és oncental vagy formalizalt formaban djra mesterem tdi a minden fegyelmezéstjllemad hatalom-tdssé- rma.” A természettudomanyoknak helyet teremt6 nagy nyomords leva politkai-jogi modell, ezzel szem- ben a viesga még mindig a fegyelmez6' technoloaia fogiva 'A kévépkorban a nyomozisi elias a vidon alapuls ség trvenykezésre kenyszeritette ré maga de felulrSl jv6 folyamatként; « fegyelmez6. gyakorlat azonban Mull srasctota cl, alattomosan, 2 Dintet6 birésko- Gast, amely lenyepéttekintve ekkor még inkvicicis ‘A modern bintetérendszerre. jellemz6. valamennyi nagy, szarmazékos fel6dés ~ a bin626 személyének a7problematikussé tétele a biineselekmény mogott, olyan bintetés keresése, amely a javuls tj, terépia, norma- liadlis, a2 stélet tObb forum kézotti megosztésa, ame- lyekeol feltételezik, hogy felmérik, értékelik, diagnosz- Uiziljdk, megayégyitjak, Stalakitjék az egyéneket —, ‘mindez arr6l drulkodik, hogy a fegyelmez6 visgélat be- nyomult a birdségi inkvizici6 ayakorlataba. ‘A bintetSbiréskodss alkalmazési pontja, ,hasznos” ‘zgya ezutdn mar nem akirily teste ellen tmad6 binds teste lesz, s nem is egy idedlis szerz6dés jogi alanya, ha- rnem a fegyelmezésnek kitett egyén. Az ancien régime blintetSbiriskodisinak szélsOsége a kirdlygyilkos teste nek misalikbe apritésa vot: a legerOsebb hatalom nyil vvanult meg a legnagyobb bint elkévets testén, amely- nek teljes elpusztitasa teljes valdsdgaban villantja fel a biintettet. A bantetSrendszer idedlis pontja ma avégte- len fegyeiem volna: olyan kihallgatas, amely soha nem Gene véget, olyan nyomozés, amely hatértalanul nydlna ela tizetes é mind elemz6bb megfigyelésben, olyan ‘télet, mely egyszersmind egy soha le nem zért dossziét nyitna meg, kisedmitott nysjassdiggal mondand kia bin- tetést, amely egy diaz vizsgalat kivancsisdgaval pérosul- 1a; olyan eljards volna az idedlis, amely azelérhetetlen rnormétsl sedmitotteltévelyedés dllandé méresjéal szol- galna, egyszersmind aszimptotikus mozgés volna, amely a norma végtelenben val6 elérésére kényszeritenc, ‘A kinvallatés logikusan ér véget azinkvizici6 vezényelte ‘ljérésban. A ,megfigyelés” alé vevés természetesen hosszabbitja meg a fegyelmez6 médszerekkel és vizs- gélati eljérdsokkal eldrasztott igazsdgszolgsliatist. Mi csodalkozni val6 van azon, hogy a modern bintet6rend- szer eszk6ze a cellikra osrtott bortOn lett, ritmusos id6- beosztésdval, kotele25 munkavégrésével, feligyeleti és feljegyzs szerveivel, a normalités uraival, akik atvestik <é meg is sokszorozzak a birs funkciGit? Miértisesodal- 308 jesse y koznénk, hogy a bort6n a gyérakra hasonlft,aziskolsk- sa, kaszirnyakra, korhazakra, s hogy ezek egyt6l egyig, a bért6nee hasoniftanak? JEGYZETEK 1. Archives miliaires de Vincennes. A1 516 9150. Ezasea- batyzatlenyegcben mepfle ey sereg mds, ufyanebbOla kor bl vagy valumivel Korabbr6lszarmaz6 seabiyatna 2.4, Bentham: Panopiicon, Works. IV.,60-64. V0. 17. tablet, 3.4 Postscript to the Panopticonban (1791) Bentham 3 feldgyel6 torony Koré sort, fekete festet galérikatilleszt, ‘mindegyk galria ket emeleiny cella mesfigyelésttesilehe= tie ', V6, 17 tblézat, Bentham a Panopticon cls vatozaté ban akusztikal feldgyeiett is tervezett a celikbsl a kSzpont toronyba vezet6 csovek segisegével. A Post-seriphben letett ‘ert, meplehet,azért, mert nem tudta aszimmetrikusan meg: ‘oldasi, 8 foplyok upyanolyan jl hallotsk volna xe Ort, azéra foplyokat Julius megprdbslt kialaktani egy aszimamet- rikusiehallgat rendszert (Lecons sur les prisons. Francia for- ‘ite: 1831, 18.) 5. J. Bentham: Panopricon, Works. 1V. 45. 6. G. Loisel: Histoire des ménageres. 1912, ., 104-107. Vo. 14, tblaeat. 7. Ibid, 60-64. J. Bentham: Panopticon versus New Souh Wales. Works. 1V., 177 9, [bid 40. Bentham a borton példdjst sak azért helyezte el6trbe, mert ennek tObb funkeit kel eltnia (leldgyelet, Aaviomatikus ellendraés, intemndlis, elsigetelés, kényszer- rmonka, oktaés) 10. tid. 65. 11 Bid 39, 12. Egy fldalat folyosin a kozpontitoronyba érkez5, és Panopticon kérkOr0s Ktvanyét megtekints Idtogatok allands adacatelképzelve Bentham szeme el6t alighanem Barker 309