Korán rövid összefoglaló

 Az iszlám vallás szent könyve

Korán keletkezése és története, formája
 Ortodox tanítás szerint: nem lett teremtve, mindig ott volt Isten mellett -
mindenki sorsa meg van írva (jól őrzött tábla - lauh mahfúz)
 Isten - Gábriel arkangyallal küldte le az egész Koránt a Profétának Ramadán hó
27.-én - lailat al qadar- az elrendelés napja
 arkangyal részletekben adta át a kinyilatkoztatást
 Iszlám szerint - minden profetának adott egy csodát az Isten - embereket ezzel
meggyőzni az igazságról
o Mohamed csodája: Korán
 ez Isten szava - kalimat Allah, nem vett el ebből Mohamed és nem is tett hozzá
 Másik tanítás: Mohamed írástudatlan volt - nem ismerte a többi vallás tanításait
 Korán: 114 különböző hosszúságú fejezet - szúra
 Mindegyik fejezet sorokból áll- ája (csoda)
 Betűket megszámolták - 323671 betűt talált benne - fontos a számmisztikában
való felhasználásnál - betűkkel a sémi nyelvekben számértéke van
 612-622: Korán szavait Mekkában hirdeti Mohamed
 622-632: hidzsra - Medinába való áttelepülés
Mekkai és medinai szúrák
 Mekkai és medinai szúrák erősen elkülönülnek tartalmukban & formájukban
a, Mekka: fenyegetés és ígéretek - hívek szerzése - Paradicsom gyönyöreit, túlvilagi
boldogságot nyitja meg az iszlámra áttért embereknek
 pogányoknak reszketniük kell: Utolsó Ítélet Napja (jaum ad-dín)- mindenkinek
számot kell adnia cselekedeteiről Isten előtt - Pokolra kerül aki bűnös
 Rövid fejezetek, formailag kötöttek , 2-3 soronkent változó prozarimek
b, Medina: Mohamed ilyenkor már egész Arábia vezetője
 muszlimok kötelességei - imádkozás, böjt, vallási adó fizetése, válás, házasság,
örökösödés szabályai
Bibliai részek a Koránban
 Mindakét részben Bibliából ismert történetekkel találkozhatunk - próféták
történetei —> ezek nem szó szerintiek - kutató: Mohamed kereskedő útjai során
hallhatta ezeket a zsidó, illetve keresztény emberektől
 Isten: azért nyilatkoztatta ki a Bibliát - előkészítse Mohamed prófétai
küldetését
 102 prófétája van a Koránnak (Jézus is köztük - nem a kereszten halt meg -
Isten felvitte magával a mennyekbe)
 Bibliai történetek - szétszórtan —> nem az elmesélés hanem az emlékeztetés
 Egyetlen egybefüggő története - Szúrát Júszuf - József története: különbségei:
 Bibliában mint a zsidók történelmének egy fejezete - áru fontossága
 Korán: célja a példázat, Mohamed küldetésének alátámasztása
Korán végső formájának összeállítása, felépítése
 Mohamed hirdetéseit a Próféta életében is lejegyezték - Korán, mint könyv
(kitáb)
  17 íródeák - kőre, papiruszokra, bőrdarabokra írtak
 Omar kalifa parancsára összegyűjtik és összeállítják a Koránt
 636: Zijad is elvégezte —> sorrend nem keletkezés alapján hanem csökkenő
hosszúsági sorrend - Nyitó szúra után Fátiha
 2. Szúra - Tehén szúrája 286 sorból
 Számos variánsa volt forgalomban ezeknek a szövegdaraboknak - veszélyes
 652: Oszmán kalifa Zijadot megkérte - egységesítse a Korán szövegét - egy-egy
másolat minden kalifátusba
 Ez az al muszhaf al uszmáni - Oszmán- féle Korán példány
 Muszhaf- összegyűjtés
A Korán olvasatainak kialakulása
 az arab írás tökéletlen
 Nincs:
 Mássalhangzókat megkülönböztető pont
 Hosszú magánhangzók helyesírása
 Jelölve a rövid magánhangzó
 Oszmán féle Korán- csak az írás vonala szempontjából tudta egységesíteni a
Koráni szöveget
 Pontok és magánhangzók eltérései miatt- rengeteg változat - ezek a Korán
olvasatai - qiraat
 Hét elfogadott olvasati rendszer
Korán magyarázása, megértése
 Egy hagyomány szerint a Koránt Isten Mohamednek hét betű szerint
nyilatkoztatta ki - ez hét arábiai nyelvjárás - mindenki megértse
 Szövege nehezen érthető - többféleképpen magyarázható
 Külön tudományág - a Korán magyarázata tafszír
 Első magyarázók - hagyomány (hadisz) formájában
 Szöveg nehezen érthető szavait : jól ismert pogány kori versek alapján
magyarázták
 Egyes szekták, vallási irányzatok: létrehozták a saját magyarázatait - ortodox
(szunnita) és síita, valamint misztikus (szufi) értelmezések
Korán tudományos elemzése
 több más tudományág létrehozása
 Jogtudomány - Korán számít a jog legfontosabb forrásának
 Fontos: egy parancs vagy tiltás Mohamed prófétára vonatkozott vagy minden
muszlimra —> Meg kellett ismerni a kinyilatkoztatott szövegdarabok történeti
sorrendjét és okát - kinyilatkoztatás okai
 Másik ok: két, egymásnak ellent mondó parancs- szunniták szerint a későbbi
törli a korábbit - ezt az elvet a síiták elutasítják
 Van amikor a versek sem egységesek - ezt is különböző módon értelmezik
Korán a mindennapi életben
 sokat használják
 5-6 éves korban kívülről kezdik tanulni & napi 5x imádkozás - Korán
részleteket kell mondani a hívőknek
  Bele szőtték a Korán verseit prozairodalomba, versekbe a Korán megjelölése
nélkül
Korán írása és nyomtatása
 eleinte a nehézkes de ünnepélyesebb kúfi írással, majd neszhire áttértek - ez a
mai nyomtatás írása
 Szöveget díszítésre használták - az egész iszlám világban
 Sokáig ellenezték a kinyomtatasat - féltek, hogy egyetlen nyomda hiba sok ezer
példányban elterjedhet
 Egyes szerszámok ellenzése: szedők disznósertékből készített eszköze
 1923-26: kairói kiadás - legelfogadottabb azóta is
 Fordítás használatát is ellenezték - de amikor engedélyezték akkor is csak úgy,
hogy ott legyen mellette az eredeti
 Magyarul eddig két részletes, négy teljes válogatás készült
XI. Szúrat Húd (123 ája)
4 1-4 I/A Bevezetés: a kitáb jelentése, a benne lévő parancsok
20 5-24 I/B Hitvita
4 5-8 Isten mindentudása és a teremtés műve, az abból levezethető erő, amely ráébreszti az
embereket Isten hatalmára
3 9-11 Az emberek állhatatlan magatartása (az isteni irgalom, a szorult helyzetből való
megmenekülés nyomán)
3 12-14 Biztatás, ajánlott magatartás
2 15-16 Evilág – Túlvilág
1 17 A kinyilatkoztatás újabb megerősítése: Mózes könyvének bizonyítéka (hitvita)
5 18-22 A hitetlenek bűnlistája, tehetetlenségük és Isten bosszúja
2 23-24 A Paradicsom (majdani) lakói, a két csoport példázata
84 25-108 Próféták történetei
11 25-35 a. Noé beszéd a néphez, azok válasza
4 36-39 előkészület a bárkára
9 40-48 özönvíz, a fiúk pusztulása, megmenekülés, ígéret
1 49 kommentár
8 50-57 b. Húd beszéd és válasz
3 58-60 megmenekülés, büntetés
5 61-65 c. Szálih beszéd, válasz, a nép vétke
3 66-68 megmenekülés, büntetés
5 69-73 d. Ibráhím a küldött beszéde és a fiúk ígérete
3 74-76 Ibráhím közbelépése Lút népe érdekében
5 77-81 e. Lút követség Lúthoz, a nép vétke
2 82-83 megmenekülés, büntetés
10 84-93 f. Su’ajb beszéd és válasz
2 94-95 megmenekülés és büntetés
4 96-99 g. Múszá
5 100-104 kommentár a büntetés történethez, összegzés
4 105-108 igazságtétel, kettős kép
15 109-123 III. Lezárás: biztatás, a kinyilatkoztatás megerősítése, Isten szolgálatára való
biztatás
11 109-119 Biztatás. Mózes írásai (könyvei), felhívás Isten szolgálatára, igazságos vég
1 120 A büntetés történet megerősítése
2 121-122 Hasonló magatartásra való ösztönzés
1 123 Isten tiszteletére való ösztönzés
XII. Szúrat Júszuf
3 1-3 I. Bevezetés: a kitáb jelentése, a qur’án megerősítése, a történet bejelentése
99 4-102 II. A Júszuf történet
3 4-6 Júszuf beszámolója álmáról, apja, Ja’qúb igazolja kiválasztottságát
12 7-18 A testvérek aljas terve
4 19-22 Júszuf eladása Egyiptomba
12 23-34 Húszuf és a ház úrnőjének a története
8 35-42 Fogság, álomfejtés két fogolytársnak
15 43-57 Álomfejtés a királynak, kinevezés kincstárnoknak
5 58-62 A testvérek első megérkezése Egyiptomba
7 63-69 Visszatérés és a testvérek második megérkezése
18 70-87 Az egyik testvér visszatartása, az apa reakciója
14 88-101 A testvérek harmadik megérkezése, a ruha átadása Ja’qúbnak, aki megismeri a
valóságot. A szülők megérkezése Júszufhoz
1 102 A történet megerősítése
9 103-111 III. Biztatás, vita, a kinyilatkoztatás megerősítése
5 103-107 Biztatás, vita a hitetlenekkel
3 108-110 Felhívás intésre, hivatkozás hasonló korábbi emberi küldetésekre, népeik
megmenekülése és büntetése
1 111 A történet mint intés, a korábbi kinyilatkoztatások megerősítése