9.

Redoxi reakciók, oxidációfok

 A rendszer egyensúlyra törekszik. Akkor van nyugalomban, ha a rá ható erők eredője nulla
 Kémiai változás az anyag minősége is változik
 A kémiai változás során az atomok fajtája nem változik, de azok egymáshoz való
kötődése, kapcsolódási módja igen
 Sztöchiometria: az egymással reagáló molekulák arányát (anyagmennyiségének arányát)
adja meg
 A vegyérték klasszikus meghatározása kötőerőt definiált(+, ill. - -ra való áttéréskor
ellentmondásba kerültek) , ezt váltja fel az oxidációfok, melynek definíciójának alapja az
elektron.
 Az oxidációfok megadja, hogy a kérdéses atom egy adott vegyületben elemi állapotához
képest hány elektront adott le (+ előjel, oxidáció) vagy hány elektront vett fel (- előjel,
redukció)
 Az oxidációfok fiktív, de egyszerűen kiszámítható adat
 Értéke gyakran megegyezik a sztöchiometriai vegyértékkel
 Előjele attól függ, hogy az elektront fölvette, vagy leadta
 Az oxidációfok kiszámításában nagy segítséget jelent az elemek elektronegativitása
 Az elektronegativitás az a szám, amely megadja, hogy egy atom a másikhoz képest
milyen mértékben képes az elektronokat maga köré sűríteni.
 Vegyületben az elemek oxidációfokának kiszámításához minden vegyületet
atomionokból felépítettnek tekintünk. Az atomion töltése megegyezik az oxidáció
fokával.
 A semleges molekulákban az atomionok töltésének algebrai összege nulla, az ionoknál
az ion töltésével egyenlő
 Mindehhez a következő tények szükségesek:
 Elemi állapotban az atomok oxidációfoka nulla (nincs heteroatom)
 Az elektront mindig a kisebb elektronegativitású elem adja le
 A semleges molekulákban az atomionok töltésének algebrai összege nulla, az
ionoknál az ion töltésével egyenlő
 Ismerni kell néhány atom oxidációfokát, amelyeké állandó:
 F: -1
 O: -2 ( a peroxokötésben -1)
 Alkáli fémek: +1
 Alkáli földfémek: +2
 Al:+3
 Előfordulhat, hogy egy elem egy vegyületben különböző oxidációfokkal is
szerepelhet, ez azonban csak a szerkezeti képletből állapítható meg.
 Az oxidációfok ismerete szükséges a redoxegyenletek együtthatóinak kiszámításához,
a vegyületek elnevezéséhez.
 Redoxi-reakciók:
 Olyan reakciók, melyekben oxidációs szám-változás történik az egyes elemeknél
 Az oxidáció szükségszerűen redukciót von maga után és fordítva, mivel a töltés nem
torlódik föl
Ha változik az oxidációfok, amennyit növekedett az egyik vegyületben, annyit
csökken a másikban
SnCl 2  2 FeCl3  SnCl 4  2 FeCl 2
 Pl.: A klór változatlan ox. számú
Sn : 2  4; Fe : 3  2(*2)