2016

XIII. évfolyam 2. szám

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Structure Association

Fotó: KÖZGÉP Zrt.

A MAGÉSZ nívódíj III. helyezettje 2016. évben
„A békéscsabai Orosházi úti felüljáró átépítése” című pályázat.
Benyújtója a KÖZGÉP Zrt. – FŐMTERV Zrt.

A TARTALOMBÓL:

• Fenchurch street 20 magasház Sky Garden acél tetőszerkezet főtartóinak gyártása

• A békéscsabai ferde kábeles híd építése

www.magesz.hu

• Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjat kapott a DAK Acélszerkezeti Kft.

• Robotrendszer alkalmazása hegesztett tartóelem gyártásában

• Vasúti acélhíd tervezés elmúlt két évtizede

• Dagály Úszóaréna acélszerkezete

• Vasúti acélszerkezetek
A Böhler Welding Group
neve mostantól
voestalpine Böhler Welding
Welding know-how joins steel

Csatlakozzon a kiváló emberekből álló csapathoz.

A világszerte vezetŃ hegesztŃanyag szállító Böhler Welding Group új neve
voestalpine Böhler Welding – a voestalpine acélgyártó vállalat integrált
része. Három márkára koncentrálva a legteljeskörŝbb termékportfóliót
kínáljuk a leghozzáértŃbb mŝszaki támogatással a kötŃhegesztés,
a javító és karbantartó hegesztés, valamint a forrasztás területén.

Böhler Welding UTP Maintenance Fontargen Brazing

www.voestalpine.com/welding
 TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRŐL
ÉS A KÖZGYŰLÉSRŐL Szövetségi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
Association News . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
A MAGÉSZ elnöksége 2016. március 23-án a BME Hidak és Szerkezetek Tan- A 2016. évi nívódíjak
székén megtartotta az első negyedévi rendes elnökségi ülését. Az ülést Honti és diplomadíjak átadása . . . . . . . . . . . . 4
Ferenc elnök vezette. In Memoriam Dr. KOVÁCS MIHÁLY
A MAGÉSZ elnöke a MAGÉSZ közgyűlését 2016. április 13-ára hívta össze, (1944–2016) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
ahol elfogadtuk az elnökség beszámolóját, az elmúlt év pénzügyi beszá- A MAGÉSZ pályázati felhívása . . . . . . . . 8
molóját és mérlegét, valamint az idei év költségvetését, a tagdíj mértékét és
A RUTIN KFT. ACÉLSZERKEZETI NÍVÓDÍJ
a munkatervet. A közgyűlés egyéb kérdéseket is tárgyalt. Ismertettük „Az Év PÁLYÁZATA. A Fenchurch street 20
Acélszerkezete Nívódíj” és a „Diplomadíj” pályázat eredményét és átadtuk a magasház Sky Garden acél tetőszerkezet
díjakat. főtartóinak gyártása a Rutin Kft.-nél . . 9

Robotrendszer alkalmazása hegesztett

I.
TÁJÉKOZTATÓ
a 2016. márius 23-i
elnökségi ülésről
NAPIREND ELŐTT:
„Az Év Acélszerkezete Nívódíj” és
„Diplomadíj” pályázatok bemutatása
és az elnökség értékelése.
A nívódíjak prezentációját követően
az elnökség egyhangú szavazással
(Honti Ferenc és Papp Zoltán nem
vett részt a döntésben) úgy határo-
zott, hogy „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE
NÍVÓDÍJ” pályázatok az alábbi he-
lyezéseket kapják:
Első helyezett:
RUTIN KFT:
„A Fenchurch street 20 magasház
acél tetőszerkezet főtartóinak gyár-
tása a Rutin Kft.-nél”
Második helyezett:
KÖZGÉP Zrt. – FŐMTERV Zrt.:
„Kerepesi úti „Százlábú híd” átépí-
tése”
– BSC kategória I. hely:
Jakab Sára (BME):
„A Lánchíd új pályaszerkezetének
tervezése”
Oklevél elismerésben
részesült
– MSC kategória:
Vajó Bence BME;
Hazay Máté BME;
Gályász Gábor PTE.
– BSC kategória:
Opoldusz Máté BME;
Sinka Dániel BME.
NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSA
A MEGHÍVÓ SZERINT:
¨ A 2015. évi beszámoló és mér-
leg elfogadása és jóváhagyásra
a közgyűlés elé terjesztése
A MAGÉSZ 2015. évi beszámolóját,
valamint a 2015. évi mérleget a
pénzügyi gazdálkodással kiegészít-
ve az elnökség elfogadta, jóváha-
gyásra a közgyűlés elé terjeszti.
tartóelem gyártásában . . . . . . . . . . . . . . 18
Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
News . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
A BÉKÉSCSABAI OROSHÁZI ÚTI
FELÜLJÁRÓ ÁTÉPÍTÉSE.
Tervezés és kivitelezés . . . . . . . . . . . . . 24
RECONSTRUCTION OF OROSHÁZI
ROAD OVERPASS, BÉKÉSCSABA,
HUNGARY
Design and construction . . . . . . . . . . . . 24
Életünket védi a biztonságos acél
közúti visszatartó rendszer.
Rangos elismerés
a DAK Acélszerkezeti Kft.-nek . . . . . . . 34
A Vasúti acélhidak tervezésének
elmúlt két évtizede . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Dagály Úszóaréna . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Emblematikus vasúti csarnok-
szerkezetek Budapesten . . . . . . . . . . . . 54
Szakmai észrevétel . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Válasz a szakmai észrevételre . . . . . . . . 65
VII. CLOOS–ÓE Bánki Kar Szimpózium 67
Betonacélok alkalmazása
és hegesztésük néhány sajátossága . . . 72
Use of reinforcing steels and some
characteristics of their welding . . . . . . 72
ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME.
Az optimális passzív tűzvédelem
tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

Acélszerkezetek rugalmas tömítése

Harmadik helyezett:
KÖZGÉP Zrt. – FŐMTERV Zrt.:
„A békéscsabai Orosházi úti ferde
kábeles acélhíd építése”
„DIPLOMADÍJ” pályamunkák
értékelése
¨ A közgyűlés előkészítése, és ragasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
a munkaterv elfogadása
A Lincoln Electric is hozzájárult
Az előző elnökségi üléseken megvi- termékeivel az Euro 2016
tatott és kiegészített „MUNKATERV rendezvényeihez! . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
2016” végleges szövegét az elnök-
ség egyhangúlag jóváhagyta és azt a
közgyűlésnek elfogadásra javasolja.

Az elnökség egyhangúlag úgy döntött, ¨ A 2016. évi tagdíj mértékére

hogy a „Diplomadíj” pályázatok az
alábbi helyezéseket kapják:
– MSC kategória I. hely:
Kollár Dénes (BME):
„Hegesztési eljárás numerikus szi-
mulációja, hegesztési sajátfeszültsé-
gek meghatározása”
javaslat
Az elnökség egyhangúlag elfogadta
a tagdíjak mértékét, mely szerint
azokon 2016-ban nem változta-
tunk.
A közgyűlés részére a következő
előterjesztést teszi a 2016. évi tag-
Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Structure Association
díjak mértékére:

Acélszerkezetek 2016/2. szám 1

 Tagvállalatoknak az előző év net-
tó árbevételének fügvényében:
500 M Ft alatt a tagdíj 180 E Ft
500–1000 M Ft között 240 E Ft
1000–2000 M Ft között 420 E Ft
2000–4000 M Ft között 480 E Ft
4000 M Ft felett 600 E Ft
a tagdíj mértéke.
Egyéni tagoknak: 15 000 Ft/év
Nyugdíjasoknak: 0 Ft/év
Pártoló tagoknak: 180 000 Ft/év
Társult tagok: 50 000 Ft/év
– Az év közben be- illetve kilépők
időarányosan fizessék a tagdí-
jat.
– A 2016. második félévi tagdíj be-
fizetése 2016. augusztus 31-ig tör-
ténjen meg.
¨ A 2016. évi költségvetés
elfogadása és jóváhagyásra
a közgyűlés elé terjesztése
Az elnökség a MAGÉSZ 2016. évi
költségvetését 24 790 E Ft bevétel-
lel és 22 536 E Ft kiadással a köz-
gyűlés részére elfogadásra java-
solja.
¨ Tagfelvétel
– Az elnökség egyhangúlag elfogad-
ta az IQ Kecskemét Ipari Kutató
Kft. (6000 Kecskemét, Izsáki út.
8.) tagfelvételi kérelmét.
– Dr. Budaházy Viktor adjunktus
(BME, Hidak és Szerkezetek Tan-
szék) tagfelvételi kérelmét az el-
nökség elfogadta.
¨ Kizárás
Marczis Máté (5700 Gyula, Buda-
pest krt. 50.) mérnököt az elnök-
ség kizárja a MAGÉSZ egyéni tag-
jai sorából, mivel tagdíjtartozását
többszöri felszólításra sem ren-
dezte.
¨ Selejtezés
A tárgyi eszközök között 0 értéken
nyilvántartott és használhatatlan
Fujitsu-Siemens márkájú személyi
számítógép selejtezését az elnök-
ség jóváhagyja. A gép javíthatatlan.
¨ Hatósági felügyeleti eljárás
A Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság indította meg az eljárást,
mivel a MAGÉSZ Acélszerkezetek
című sajtótermék bejelentését az
alapító elmulasztotta a 2010. évi
CIV. törvény szerint.
A bejelentést utólag megtettük,
melyet a hatóság elfogadott és a
bírságtól eltekintett.
2 Acélszerkezetek 2016/2. szám
Aszman Ferenc, a MAGÉSZ alelnöke beszámolóját tartja
II.
TÁJÉKOZTATÓ
A 2016. április 13-i
közgyűlésről
¨ Napirend előtt került sor
az elnökség 2016. március 23-i
ülésén odaítélt
„Az Év Acélszerkezete Nívódíj”
és a „Diplomadíj” átadására.
A Nívódíjak és Diplomadíjak át-
adásáról szóló cikket lásd 4–6. ol-
dalakon.
¨ Az elnökség beszámolója
A „Beszámoló a MAGÉSZ 2015.
évi tevékenységéről” című beszá-
molót – amely megegyezett a 2015.
december 2-i értékeléssel – a 2016.
március 23-i elnökségi ülés megvi-
tatta és jóváhagyta. A közgyűlés egy-
hangú határozattal elfogadta az
elnökség 2015. évi beszámolóját.
¨ A 2015. évi pénzügyi beszámoló
és mérleg elfogadása
A MAGÉSZ 2015. évi gazdálkodását
az elnökség megvitatta és azt köz-
gyűlés elé terjesztésre megfelelő-
nek ítélte. Az egyszerűsített mér-
leget és a gazdálkodásról szóló
beszámolót minden jelenlévőnek
átadtuk. Ebben az összes bevéte-
lünket és az összes kiadásunkat
részleteztük. A mérleg „tervezet-
ben”, aláírás nélkül került átadásra,
mivel azt csak a közgyűlés elfoga-
dása után lehet véglegesíteni.
A közgyűlés egyhangú határozat-
tal elfogadta a Szövetség 2015. évi
gazdálkodásáról készített beszá-
molót és a 2015. évi egyszerűsített
mérleget 19 963 E Ft mérleg-főösz-
szeggel, valamint 5176 E Ft mérleg
szerinti eredménnyel.
¨ A 2016. évi munkaterv
jóváhagyása
Az elnökség a 2016. március 23-i ülé-
sén áttekintette a 2015. december
2-i elnökségi ülésen megfogalma-
zott, ajánlásokból elkészített 2016.
évi munkaterv-tervezetet. Kisebb ja-
vításokkal és időpont-módosítások-
kal a dokumentumot a közgyűlés
elé terjeszthetőnek ítélte. A mun-
katervet a tagok megkapták.
A közgyűlés egyhangú határozat-
tal elfogadta a MAGÉSZ 2016. évi
munkatervét.
¨ A 2016. évi tagdíj megállapítása
A tagdíj mértékén 2012-ben változ-
tattunk, és jelenleg is ez van ér-
vényben. 2016-ban tagdíjváltozást
az elnökség nem javasol.
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta
a tagdíj összegére tett javaslatot,
mely szerint 2016. évben tagdíj-
emelés nem lesz.
¨ A 2016. évi költségvetés
elfogadása
Az elnökség a MAGÉSZ 2016. évi költ-
ségvetését 24 790 E Ft bevétellel és
22 563 E Ft kiadással javasolja elfo-
gadni a közgyűlés részére. A költség-
vetés-tervezetet a tagok megkapták.
A közgyűlés egyhangú határozattal
elfogadta a MAGÉSZ 2016. évi költ-
ségvetését az elnökség által előterjesz-
tett bevételi és kiadási összeggel.
EGYEBEK
¨ Statisztika
Tagvállalataink adataiból a „Statisz-
tikai jelentés 2015” összesítését a
jelenlévők megkapták, és értékel-
ték a jelentés adatait. (Előző szá-
munkban az összesítést közöltük.)
 MUNKATERV 2016
2016. március 23. (szerda): 2016. június 21. (kedd):

ELNÖKSÉGI ÜLÉS ELNÖKSÉGI ÜLÉS

NAPIREND: NAPIREND:
1. „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ” pályázat bemuta- 1. Közgyűlési határozatok áttekintése, szükséges intézke-
tása és az elnökség értékelése dések megtétele
2. DIPLOMADÍJ pályamunkák értékelése 2. Egyebek
3. Közgyűlés előkészítése, munkaterv elfogadása 3. A DAK Acélszerkezeti Kft. tájékoztatója.
4. A 2015. évi beszámoló és mérleg elfogadása és jóváha-
gyásra a közgyűlés elé terjesztése 2016. szeptember 21. (szerda):
5. 2016. évi tagdíj mértékére javaslat
6. A 2016. évi költségvetés elfogadása és jóváhagyásra a ELNÖKSÉGI ÜLÉS
közgyűlés elé terjesztése NAPIREND:
7. Egyebek
1. Innovációs díj pályázatok bemutatása, értékelése
2. Ajánlások megfogalmazása a következő év munkatervé-
2016. április 13. (szerda): nek elkészítéséhez
3. A XIV. Acélszerkezeti Konferencia előkészítése
KÖZGYŰLÉS
4. Egyebek
NAPIREND ELŐTT:
2016. november:
1. „Az Év Acélszerkezete Nívódíj” átadása
2. „Diplomadíj” átadása 20. sz. FÉMSZERKEZETI KONFERENCIA
az MKE–MAGÉSZ rendezésében
NAPIREND SZERINT:
1. Az elnökség beszámolója 2016. december 7. (szerda):
2. A 2015. évi pénzügyi beszámoló és mérleg elfogadása
3. A 2016. évi munkaterv jóváhagyása ELNÖKSÉGI ÜLÉS
4. A 2016. évi tagdíj megállapítása
NAPIREND:
5. A 2016. évi költségvetés elfogadása
6. Egyebek 1. A 2017. évi munkaterv előkészítése
2. Egyebek

2016. június: 2016. december 7. (szerda)

XXXI. ACÉLSZERKEZETI ANKÉT – ÉVZÁRÓ RENDEZVÉNY
a BME–KTE–MAGÉSZ rendezésében – INNOVÁCIÓS DÍJ ÁTADÁSA

A közgyűlés résztvevői
Fotó: Nagy József

Acélszerkezetek 2016/2. szám 3

 A 2016. ÉVI NÍVÓDÍJAK ÉS DIPLOMADÍJAK ÁTADÁSA
A MAGÉSZ, Magyar Acélszerkezeti Szövetség 2016.
április 13-i évi rendes közgyűlésén adtuk át a nívódíj
és diplomadíj pályázati felhívásunkra beérkezett nyertes
pályaművek szerzőinek a magas szakmai színvonalat el-
ismerő díjakat.
Minden évben, e rendezvény keretében kerül átadásra a
kiemelkedő színvonalon megvalósult acélszerkezeti beru-
házások, ipari létesítmények, építmények alkotóinak (ter-
vezők, gyártók, kivitelezők) erkölcsi elismeréseként „Az Év
Acélszerkezete Nívódíj”.
Az acélszerkezeti szakma magyaror-
szági legrangosabb elismerését a Ma-
gyar Acélszerkezeti Szövetség 2000-ben
alapította és az évek során számos hazai
acélszerkezeti projekt, illetve annak meg-
valósítói nyerték el kimagasló műszaki
megoldásaikkal a Nívódíjat.
A díj Gombos István, Ferenczy Noé-
mi-díjas, ötvös-iparművész, szobrász-
művész által alkotott kisplasztika (1.
kép).
A második és harmadik kitüntetett
1. kép Oklevél elismerésben részesült.
2016-ban első helyezett
„A Fenchurch street 20 magasház Sky Garden acél
tetőszerkezet főtartóinak gyártása” című pályázat.
Benyújtója, a RUTIN Kft. képviselője vette át a Nívódíjat,
valamint a kísérő oklevelet (2. kép).
2. kép: Papp Zoltán ügyvezető igazgató (RUTIN Kft.)
átveszi a Nívódíjat
Nagyon magas színvonalon megtervezett egyedi acél-
szerkezetet gyártott le a Rutin Kft. és percnyi pontossággal
szállította a beépítés helyszínére. Ritka az olyan üvegacél
szerkezet, melynek teherhordó váza az épületen kívül he-
lyezkedik el. Ez az impozáns szerkezet 3D-s konstrukció-
jával méltó lezárása a tervezett épületkomplexumnak, ko-
moly szakmai kihívás elé állítva az acélszerkezet gyártóját.
(Cikkünket lásd a 9–17. oldalakon.)
2016-ban második helyezett
A „Kerepesi úti „százlábú híd” átépítése” című pályázat.
Benyújtói, a KÖZGÉP Zrt. – FŐMTERV Zrt. képviselői vet-
ték át az oklevelet.
4 Acélszerkezetek 2016/2. szám
3. kép: A második és harmadik helyezett képviselői vették át
az okleveleket
A hídszerkezetnek a főváros infrastruktúrájában betöltött
szerepe miatt az átépítés organizációs alapfeltétele volt,
hogy a munkálatok során mind a közúti, mind a vasúti
közlekedés folyamatosságát fent kellett tartani. A tervezők
javaslatával megegyezően az acélszerkezet gyártását és
szerelését végző kivitelező a tolásos technológia alkalmazá-
sa mellett döntött (4–7. képek). A megvalósítás sikerét
jelzi, hogy a szerződéses befejezési határidő előtt 62 nap-
pal elkészült a beruházás.
2016-ban harmadik helyezett:
„A békéscsabai Orosházi úti ferde kábeles acél-
híd építése” című pályázat. Benyújtói, a KÖZGÉP Zrt.
– FŐMTERV Zrt. képviselői vették át az oklevelet.
A híd terveit a SPECIÁLTERV Kft. (tanulmányterv, engedé-
lyezési terv, pilon kiviteli tervei, technológiai tervek) és a
FŐMTERV Zrt. (acélszerkezet, feljáróhidak, pillérek, hídfők
kiviteli terve, technológiai tervek) készítette. A kiviteli és
technológiai tervfázisban a generáltervezői feladatokat a
FŐMTERV Zrt. látta el.
Az acélszerkezeteket a KÖZGÉP Zrt. és a Bilfinger MCE
Nyíregyháza Kft. gyártotta.
Az acélszerkezetek helyszíni szerelését a KÖZGÉP Zrt. és
a Kevefém Kft. végezte.
A kábeleket a Pannon-Freyssinet Kft. szállította és sze-
relte. Az acélszerkezet korrózióvédelmét a Color Help Kft.
végezte.
(Cikkünket lásd a 24–31. oldalakon.)
A Nívódíjas és helyezett pályaművek nagy eséllyel in-
dulnak a Nemzetközi Acélszerkezeti Szövetség (ECCS)
által kiírt nemzetközi pályázaton is.
„Diplomadíj” pályamunkák
A Magyar Acélszerkezeti Szövetség „Az Év Acélszerkezete
Nívódíj” átadása mellett, évről évre nagy hangsúlyt fektet
az oktatásra és figyelemmel kíséri a hazai szakmai után-
pótlás alakulását is. Az acélipar hazai fejlődése egyre több
felsőfokú képesítéssel rendelkező, kreatív, magasan képzett
szakembert igényel. Az utánpótlás hosszú távú megoldásá-
nak egyik alapvető feltétele az acélszerkezeti szakma rang-
jának emelése.
4. kép: Vágányok közötti acélszerkezetű tolópályák

5. kép: Ívfőtartók szerelése 6. kép: A híd tolás közben

7. kép:
Pályalemez szigetelése

Acélszerkezetek 2016/2. szám 5

 Ezen gondolatok jegyében díjazza a MAGÉSZ azon mér-
nökhallgatóknak a szakdolgozatát, diplomatervét, akik a
szövetség tagvállalatainak profiljához kapcsolódó témá-
ban kiemelkedő színvonalú munkával pályáznak az „Acél-
szerkezeti Diplomadíj” elnyerésére.

– MSC kategória I. hely:

Kollár Dénes; BME Hidak és Szerkezetek Tanszék
„Hegesztési eljárás numerikus szimulációja, saját-
feszültségek meghatározása”

10. kép: Jakab Sára, a BSC kategória első helyezettje

A pályalemez szükséges cseréjét ortotrop pályalemezzel

8. kép: Kollár Dénes, az MSC kategória első helyezettje
hajtja végre, két változatot vizsgál, a meglévő kereszt-
tartók megmagasításával, illetve új hossztartók beépí-
tésével. Az előbbi anyagtakarékos, viszont az építési,
gyártási pontatlanságokat nehezen tolerálja. A diák
gyakorlati tapasztalatainak minimális volta lehet az
oka, hogy a kevesebb beépítendő anyagot favorizálja a
helyszíni élőmunka rovására.
Alapos, precíz számítás, minden szükséges részletre ki-
terjedően.
Az ortotrop lemezen előirányzott 6 mm-es sarokvarra-
tok túlzónak tűnnek.
A rajzok kidolgozottsága megfelelő, átgondolt.
Szokványos BSc diplomaterv, jó minőségben.”
Duma György, bíráló

OKLEVÉL ELISMERÉSBEN RÉSZESÜLT:

– MSC kategória:
Gályász Gábor (11. kép), PTE MIK Építőmérnöki Tanszék,
Vajó Bence, BME Hidak és Szerkezetek Tanszék,
Hazay Máté (11. kép), BME Hidak és Szerkezetek
Tanszék.
– BSC kategória:
Opoldusz Máté (12. kép),
BME Hidak és Szerkezetek Tanszék,
9. kép: A díjazott Kollár Dénes és konzulense Dr. Kövesdi Balázs Sinka Dániel,
egyetemi docens
BME Hidak és Szerkezetek Tanszék.
„A dolgozat messze túlmutat a hagyományos tananya-
gon. A vonatkozó szakirodalom ismerete alapos, a fel-
dolgozott anyag sokrétűsége imponáló.
A dolgozat hegesztési eljárások numerikus szimuláció-
ját tűzi ki célul, majd kísérletekkel verifikálja azokat.
A verifikált modell segítségével vizsgálja egy szerkezet
gyártási folyamatát, meghatározza a keletkező saját-
feszültségeket és elemzi ezek hatását a teherbírásra.
Sajnos az adott témában való csekély jártasságom nem
teszi lehetővé, hogy a dolgozatot igazi súlyán értékeljem,
azonban meggyőződésem, hogy a pályázó kiemelkedő tu-
dású diák, és a témában rendkívül otthonosan mozog.
Az anyag felépítése logikus, célratörő, sallangoktól men-
tes.
A diplomaterv rendkívül alapos, Phd szintű munka.”
Duma György, bíráló 11. kép: Gályász Gábor és Hazay Máté 12. kép: Opoldusz Máté

– BSC kategória I. hely: „Az Acélszerkezeti Diplomadíj” a kezdő szakemberek

Jakab Sára; BME Hidak és Szerkezetek Tanszék
„A Lánchíd új pályaszerkezetének tervezése”
„A diplomamunka a jelenleg tervezés alatt álló Lánchíd
felújításhoz kapcsolódik.
anyagi támogatása mellett, elsősorban magas szakmai ki-
tüntetés és egyben lehetőség a korai szakmai elismerés
megszerzésére.
A díjazottak diplomamunkáiból készült cikkeket kiadvá-
nyunkban megjelentetjük.

6 Acélszerkezetek 2016/2. szám

 In Memoriam
Dr. KOVÁCS MIHÁLY
(1944–2016)
Mély megrendüléssel ért bennünket a hír, hogy Dr. Kovács Mihály, az Óbudai
Egyetem c. egyetemi docense hosszan tartó, türelemmel viselt, súlyos beteg-
ség után, életének 72. évében elhunyt.
Kovács Mihály 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki
Egyetem Gépészmérnöki Kar gépgyártás-technológiai sza-
kán, majd egy évre rá okleveles gépészmérnök-tanár ok-
levelet szerzett. 1970-ben a németországi Zentralinstitut
für Schweißtechnik hegesztőmérnöki képzését fejezte
be, egy évre rá okleveles hegesztő szakmérnöki szak-
képesítést, majd 1980-ban a hegesztés szaktudomány
műszaki doktora fokozatot ugyancsak a BME-n vehette át.
A Deutscher Verband für Schweißtechnik képzését befe-
jezve 1996-ban európai és nemzetközi hegesztőmérnöki
szakképesítést szerzett.
Oktatói tevékenységét a Bánki Donát Gépipari Műszaki
Főiskolán 1967-ben tanársegédként kezdte, majd adjunk-
tus és docens oktatói fokozatban folytatta szerteágazó
munkáját a jogutód Budapest Műszaki Főiskolán. 1970-
ben német középfokú nyelvvizsgát tett. 2010-től az
Óbudai Egyetem vezető oktatója, a Bánki Donát Gépész
és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és
Gyártástechnológiai Intézet Anyag- és Alakítástechnoló-
giai Szakcsoportjában, mintegy másfél évig a Szakcsoport
vezetője. 2011-től c. egyetemi docens.
Kovács Mihály az Óbudai Egyetemen a hegesztés, a
kötéstechnológia tárgy előadója és tárgyfelelőse volt,
de más tárgyak, így az anyagtudomány, a hőkezelés, az
anyagvizsgálat oktatásában is közreműködött teljes és
részidős munkarendben, az alap- és a mesterképzésben.
Több éven át oktatott a Gödöllői Agrártudományi Egye-
tem szakmérnöki képzésében, valamint a Magyar Iparmű-
vészeti Főiskola ipari formatervező szakán.
Felnőttképzés keretében 1971-től a hegesztő műszaki
szakemberképzés, majd a hegesztőtechnológus szakkép-
zés hazai szakmai felelőse. Az elmúlt évtizedek alatt mint-
egy 1700 szakember képzésében vett részt. Kiemelkedő
szerepet vállalt a Bánki Karon 1998-ban akkreditált
hegesztő technológus, és a hegesztő specialista képzések-
ben, majd 2011-től a nemzetközi hegesztőmérnök okta-
tásban.
1993-tól szakértőként, illetve vizsgabiztosként bekapcso-
lódott az MHtE munkájába. Mint minősítő, képző-, képe-
sítő- és minősítőhely tanúsító személy rendszeres kap-
csolatot tartott az ipari üzemekkel. Fordításokat készített
az OMIKK, az MHtE, a MSZT megbízásából. 1993 óta
szervezte a hallgatók német nyelvű műszaki képzését.
Acélszerkezetek 2016/2. szám
Aktív közreműködésével alakította ki a Bánki Kar azt a
helyiséget, ahol 2009-ben a Cloos robotlabort elhelyez-
ték, melyben azóta is minden évben robotbemutatókra
kerül sor szimpóziumok keretében.
Tagja volt az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bi-
zottsága Hegesztési Albizottságának, a Magyar Meghatal-
mazott Nemzeti Testületnek, az MHT-nek, az MHtE Igaz-
gatótanácsának, a GTE-nek, valamint a Magyar Hegesztési
Egyesületnek.
38 szakkönyv írását, szerkesztését és lektorálását végez-
te, szakcikkei és előadásai száma 90. 17 kutatási záró-
jelentés elkészítésében működött közre.
Kovács Mihályt egész életében az órákra való gondos
felkészülés, az önzetlen tenni akarás és segítőkészség jel-
lemezte. Jó példa erre, hogy nehezen viselhető kórházi
kezelése során is egy Bánkis hallgató szobatársát korre-
petálta, hogy behozhassák a kezelése miatti kiesését ta-
nulmányaiból.
Jó viszonyt ápolt a hallgatókkal, szívesen vállalt az óra-
rendi kötelezettségeken túlmenő előadásokat. Konzultált
tudományos diákköri dolgozatokat, diplomafeladatokat.
Kiemelkedő közösségi ember volt. Kiváló szervezőké-
pessége, a feladatok minden részletre kiterjedő, precíz
kidolgozása mindenkiben tiszteletet keltett. Motorja volt
a Tanszék életének, rendezvényeket, kirándulásokat, kul-
turális programokat szervezett és bonyolított le minden-
ki megelégedésére.
Kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét számos
kitüntetés fémjelezte: a Kiváló Munkáért kitüntetés, a
Bánki Donát Emlékplakett, a GTE Egyesületi Érem, a Zor-
kóczy Béla Emlékérem, a Magyar Felsőoktatásért Emlék-
érem, a „Pro MHtE” tulajdonosa. Szakmai díjai közül
kiemelkedik a Pattantyús Ábrahám és a Bánki Donát
Nagydíj, több évtizedes oktatói tevékenységét a 2013-ban
átadott Pedagógus Szolgálati Emlékérem ismerte el.
Élete utolsó szakaszáig aktívan élt, mindig a tettrekész-
ség, a nyitottság, az igényesség, a céltudatosság, az órák-
ra való gondos felkészülés és a precizitás jellemezte tevé-
kenységét. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a hazai
és nemzetközi hegesztő társadalmat.
Emlékét szívünkben örökre megőrizzük! Nyugodjon
békében!
Dr. Gáti József
7
 A MAGÉSZ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

A Magyar Acélszerkezeti Szövetség meghirdeti az

„ACÉLSZERKEZETI
INNOVÁCIÓS DÍJ”
pályázatot
A MAGÉSZ Magyar Acélszerkezeti Szövetség a tagjai
részére, azok innovatív tevékenységük elismerésére
díjat alapított.
A díj neve:
„ACÉLSZERKEZETI INNOVÁCIÓS DÍJ”
A díj azon magánszemélyek, vagy társaságok erkölcsi
elismerése, akik az acélszerkezeti – vagy ahhoz közel-
álló – szakterületen, kiemelkedő műszaki, gazdasági
innovációs teljesítményt értek el, és tagjai a MAGÉSZ-
nek.
A díjat pályázattal lehet elnyerni.
Pályázhatnak a szakterülethez kapcsolódó oktatás,
tervezés, gyártás, építés, felületvédelem, tűzvédelem,
műszaki ellenőrző vizsgálatok résztvevői, külön-külön
és együttesen is.
Pályázni olyan pályaművel lehet, amely a műszaki-
gazdasági előnyök bemutatása mellett az innováció
eredetiségét és hasznosságát is kellőképpen tartal-
mazza.
A pályázat tartalmi és formai követ-
elményei:
Értékelés
A díj odaítéléséről az elnökség dönt – két fő felkért
szakértő véleményezését is figyelembe véve – a vetített
előadást követően. A döntésnél az újszerűség, az ered-
ményesség és az eredetiség meghatározó szempont.
Általános feltételek
– Évente egy díj ítélhető oda.
– Pályázni a pályázati felhívást megelőző 3 naptári év-
ben történt innovációs tevékenységgel lehet.
– A díj átadása a MAGÉSZ évzáró rendezvényén
történik.
– A díj plakett, bekeretezett kivitelben (Pintér Lajos,
kreatív tervező alkotása).
– A díjazottak publikációjukban, kiadványaikban, hir-
detésükben, neveik mellett feltüntethetik a díj el-
nyerését.
– A pályázati hirdetményt az „Acélszerkezetek” című
folyóiratunkban és honlapunkon (www.magesz.hu)
közzétesszük.
– A MAGÉSZ arra törekszik, hogy a díj átadása, illetve
a díjazottak teljesítménye minél nagyobb nyilvános-
ságot kapjon, ezáltal a díjazott szakmai elismerése
jelentősen nőjön.

– Összefoglaló a pályázó adataival, tömör témaleírás,

a díjra terjesztés indoklása (2 oldal).
Beadási határidő
– Részletes leírás az innováció tartalmáról, meg- 2016. szeptember 1.
valósításáról, eredményéről (max. 3 oldal).
– Referenciák, szakvélemény, minőségi tanúsítvá- A pályázatokat 1 példányban az következő címre kér-
nyok, vevővélemény, szaklapcikk stb. jük eljuttatni:
– Nyilatkozat: a pályázati adatokról, információkról, MAGÉSZ Magyar Acélszerkezeti Szövetség
és a szellemi tulajdonvédelmi jogok hitelességéről. 1161 Budapest, Béla u. 84.

A pályázatot a MAGÉSZ elnökségi ülésén max. 10 MAGÉSZ elnöksége

perces, vetített előadásban is be kell mutatni.

További információ: Dr. Csapó Ferenc, 30/9460-018, magesz@t-online.hu, www.magesz.hu

8 Acélszerkezetek 2016/2. szám

Berta Péter műszaki igazgató
Rutin Kft.
A RUTIN KFT. ACÉLSZERKEZETI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZATA
A Fenchurch street 20 magasház Sky Garden
acél tetőszerkezet főtartóinak gyártása a Rutin Kft.-nél
A NÍVÓDÍJRA VALÓ FELTERJESZTÉS
INDOKLÁSA
Úgy ítéljük meg, hogy ezzel a teljesítményünkkel min-
denképpen kielégítjük a nívódíjpályázat tartalmi követel-
ményeit. Egy nagyon magas színvonalúan elképzelt és meg-
tervezett, egyedi acélszerkezetet sikerült legyártanunk és
percnyi pontossággal a beépítés helyszínére szállítanunk.
Elég ritka az olyan üvegacél szerkezet, melynek a teher-
hordó váza az épületen kívül helyezkedik el. Ez az im-
pozáns szerkezet 3D-s konstrukciójával méltó „lezárása”
a tervezett épületkomplexumnak, komoly szakmai kihívás
elé állítva az acélszerkezet gyártóját.
Munkánk méltó elismeréseként a beruházó meghívta a
Rutin Kft. képviselőit az épület ünnepélyes átadására, ahol
megjelenésünkkel büszkén képviseltük – London szívében
– a magyar acélszerkezeti szakmát.
ELŐZMÉNYEK
London belvárosában, a Fenchurch street 20 szám alatt
álló, 1968-ban épült, 91 m magas, 25 emeletes toronyház
lebontása mellett döntöttek a városvezetők. Az így fel-
1. kép: Fenchurch street 20 Sky Garden
Acélszerkezetek 2016/2. szám
szabaduló területre a beruházó egy formabontó és igen
impozáns lakó- és irodaépületet álmodott meg. Az azóta
ezen a címen álló toronyházat Walkie-Talkie toronyként is
nevezik, utalva a formai hasonlóságra. Eredetileg a tervező
egy 200 m magas épületet álmodott meg, de a város-
vezetés a tervnek egy 160 m magas kivitelét fogadta el.
A megvalósult épület 34 emelettel büszkélkedhet, és 160
m-es magassággal London 5. legmagasabb épülete. Ma
már a magasház sziluettje szervesen része a londoni pano-
rámának. Az épület jellegzetes formáját annak köszönheti,
hogy a beruházó a magasabban fekvő emeletek alapterü-
letét szerette volna maximalizálni. A magasabb emeleten
fekvő lakások és irodák bérleti díjai nagyobbak. Az épület
rendelkezik egy különleges funkcióval. A legfelső szinten
kialakítottak egy mini parkot növényzettel és fákkal. Ez a
rendezvényszint 3 emeleten terül el, helyet biztosítva több
étteremnek és bárnak. Erről a helyről rendkívüli panoráma
tárul a látogatók elé. A kivitelező az „égi kert” fő acél-
szerkezetének legyártásával a dombóvári telephelyű Rutin
Kft.-t bízta meg. A kivitelezőt döntésében megerősítette,
hogy a frankfurti központú Európai Központi Bank új
épületének acélszerkezeti beszállítója volt a Rutin Kft. (1.,
2., 3., 4. kép)
2. kép: Sky Garden keretállások építés közben
3. kép: Sky Garden első keretállás szerelése
9
4. kép: Fenchurch street 20 Tower elhelyezkedése
GYÁRTMÁNYOK BEMUTATÁSA,
GYÁRTÁS-ELŐKÉSZÍTÉS
A Sky Garden szerkezete 34 darab keretállásból áll. Egy
keretállás 2 darab oszloplábból (Hockey FIN) és 2 darab
tetőgerendából (Roof FIN) épül fel, így összesen 136 da-
rab egyedi térbeli oszlopot és gerendát kellett leszállítani.
A főtartók a konstrukció értelmében X, Y, Z irányokban
ívesek, illetve dőlnek. A keresztmetszet felépítése nagy
kihívás volt a térbeli hegesztett szerkezetre jellemző prob-
lémák miatt. A szerkezeti kialakítás miatt nem található
egyforma oszlopláb és tetőgerenda.
A főtartók keresztmetszete a következő alkatrészekből
épült fel:
• alsó övlemez (T6),
• gerinclemez (T5),
• felső övlemez (T4),
• északi és déli borító lemez (T3/T2),
• merevítőcső (T1),
• merevítőbordák.
1. ábra: Komplett keretállás átnézeti terv
10 Acélszerkezetek 2016/2. szám
A tetőgerendák egyenkénti hossza 15,1 m és 23,7 m
között, súlyuk 4,2 t és 10 t között változott. Az oszloplábak
egyenkénti hossza 8,4 m és 20,7 m között, súlyuk 2,5 t és
5,5 t között változott. A tetőgerendák és oszloplábak csa-
varkapcsolattal csatlakoztak egymáshoz (1., 2., 3. ábra).
GYÁRTÁSI MUNKA
Az alkatrészekhez szükséges lemez alapanyagok darabo-
lását plazma- és lángvágógépekkel végeztük. Alsó övlemez,
gerinclemez és borítólemez vágása folyamán a plazmavágó-
gép jelölőfeje feljelölte a menetes csapok pozícióját. Mivel
81 500 darab csapról beszélünk összesen a projekt során,
ez a megoldás rendkívül megkönnyítette a csaphegesztők
munkáját. A főtartók csatlakozó lezáró lemezeibe rozsda-
mentes perselyek kerültek behegesztésre. A megfelelő sze-
relési illeszkedést a csatlakozó lemezek perselyeinek pár-
ban hegesztésével biztosítottuk.
Az összeállítás menetét nagyban meghatározta az alsó
övlemez pontos pozicionálása. Az övlemez beállítását
3D méréssel tudtuk garantálni. Ezen beállítás során a
2. ábra: Főtartó keresztmetszet
 lelni, amelyek közül sok kifejezetten ennek a terméknek
készült. Az eljárásvizsgálatoknak le kellett fedniük PA, PB,
PC, PD, PF és PH pozíciókat, 3–110 mm-es tartományban
az alapanyag-vastagságokat és S355J2G3, 1.4301, 1.4401
és 1.4571 anyagminőségeket. A hegesztési feladatokat ja-
varészt huzalelektródás, védőgázos ívhegesztéssel végez-
tük, de szükséges volt bevonni AWI és csaphegesztési tech-
nológiákat is. A kiemelkedően magas és sokoldalú szakmai
tudást igénylő munkafolyamatokhoz bizonyos esetekben
belső továbbképzésre is szükség volt, amelyeket már a
gyártás megkezdése előtt lefolytattunk.
Az oszloplábak és tetőgerendák borítólemezzel történő
fedése megegyezett. A főtartók készre hegesztése után, a
magas esztétikai követelmények miatt, a látszó hegesztési
varratokat síkba kellett köszörülni (5., 6., 7., 8., 9. kép és
2., 4., 8., 9. ábra).

3. ábra: Keresztmetszetek felülnézete

lemez pozicionálása garantálta, hogy a ráépített továb-

bi alkatrészek az előírt íveket és szögeket követik. Az
alsó övlemez pozicionálása után a gerinclemez és felső
övlemez került felhelyezésre fűzővarratok segítségével.
Az alapként szolgáló I tartó készre hegesztése ezután
pozícióban történő hegesztéssel valósult meg. A hegesztési
hőbevitel miatt kalkulálni kellett a tartók zsugorodásával.
Az alkatrészek vágása során ráhagyással dolgoztunk.
A I tartók készre hegesztése után újabb térbeli mérésre
volt szükség, hogy a szabványosnál szigorúbb tűréseket a
kész gyártmányoknál tartani tudjuk. A sikeres geometriai
méretek elérése esetén lehetett tovább öltöztetni a főtartó-
kat a további alkatrészekkel. Következő lépésként a felső 5. kép: Tetőgerenda borítólemezének felhelyezése
övre merőlegesen kerültek beépítésre a merevítőbordák
és csatlakozó véglemezek először fűzővarratokkal, majd
a merevítőcső pozicionálása után következett a komplett
felszerkezet pozícióban történő készre hegesztése.
A keretállások összekötésére szolgáló csomólemezek
pozicionálása és készre hegesztése volt a következő lépés,
amit a borítólemezek felhelyezése követett. Az északi oldali
borítólemez belső oldalán sarokvarrattal került összeépí-
tésre a felső övvel és merevítőbordákkal. A déli oldali
borítólemez teljes átolvadású tompavarrattal kapcsolódott
a felső merevítőcsőhöz. A felső övhöz történő kapcsolathoz
a lemezvágás során hornyokat kellett vágni a borítólemez-
hez, hogy a horonyvarratokat kivitelezni lehessen. A ma-
gas esztétikai követelmények miatt a horonyvarratokat a
borítólemez síkjába kellett köszörülni, miután teljes körű
mágneses repedésvizsgálatot végeztünk. Fontos tervezői
szempont volt, hogy a kész gyártmányon minél kevesebb 6. kép: Készre hegeszetett tetőgerenda az összeállító készülékben
varrat maradjon látható.
Az oszloplábak és a tetőgerenda gyártási menete meg-
egyezett a merevítőbordák és merevítő elhelyezéséig. Az
oszloplábak esetén a következő lépés a keresztmerevítők
bekötőlemezeinek pozicionálása volt. Ehhez szintén 3D
térbeli mérésre volt szükség. Ezen bekötőlemezek beállítá-
sa és ellenőrzése koordináta adatok alapján, műszeres be-
méréssel történt.
Általánosságban elmondható, hogy a méretpontosságon
túl a legnagyobb kihívást a hegesztési folyamatok jelentet-
ték. Egy projekten belül számos anyagminőség, alapanyag-
vastagság és hegesztési pozíció fordult elő. A kivitelezést
ezen felül megnehezítette a megrendelő sokszor szabvá-
nyon túlmutató vizsgálati követelménye is. Ennek a kihívás-
nak összesen 27 darab eljárásvizsgálattal tudtunk megfe- 7. kép: Oszlopláb borítólemezek nékül

Acélszerkezetek 2016/2. szám 11

8. kép: Készre hegesztett oszlopláb az összeállító készülékben 9. kép: Készre hegesztett főtartó merevítőkkel

4. ábra:
Csomóponti lemezek
pozicionálása koordináta-
méréssel

5. ábra: Oszlopláb 3D terv

7. ábra: Tetőgerenda 3D összeállítási terv

6. ábra: Tetőgerenda 3D terv

12 Acélszerkezetek 2016/2. szám

PRÓBASZERELÉS
A tervezett gyártási és szerelési módszerek igazolására
dombóváron próbaszerelésre került sor. A 7. és 8. sori
keretállások kerültek felállításra. A próbaszerelésnek, a
térbeli geometria veszélyei miatt, a szerelési technológia
ellenőrzése volt a célja. A próbaszerelés a gyártmányok
méretpontosságát igazolta, emellett a helyszíni szerelést
végző szakemberek is tapasztalatszerzés céljából jelen vol-
10. kép: Tetőgerendák illeszkedésének
ellenőrzése
11. kép: Tetőgerendák össze- Ã
építhetőségének ellenőrzése
12. kép: Komplett keretállás próbaszerelése
Acélszerkezetek 2016/2. szám
tak az összeállításnál. Az összeállított keretállásokon továb-
bi ellenőrző munkákat végeztünk. Az üvegtáblák súlyát
imitáló terheléssel a keret lehajlását vizsgáltuk, a teszt az
előzetesen kalkulált értékeket hozta. Az egyedi üvegtáb-
lákat helyettesítő farostlemezekkel ellenőriztük, hogy az
üvegtáblák a tervezett módon illeszkednek, illetve feksze-
nek fel az alsó övekre.
Ez a vizsgálat is eredményesen zárult (10., 11., 12., 13.,
14., 15. kép és 8., 9. ábra).
13 kép: Keretállások közötti merevítő-
keretek illeszkedésének
ellenőrzése
13
14. kép: 7. és 8. keretállások próbaszerelésének ellenőrzése

15. kép: Üvegtábla fogadók ellenőrzése 8. ábra: Csatlakozó lemezek párosítása

9. ábra: Próbaszerelés keresztmetszete

14 Acélszerkezetek 2016/2. szám

FELÜLETKEZELÉS
A főtartók felületkezelése a tartók fémsöréttel történő
szemcseszórásával kezdődött. A szórást követően 6 órán
belül került sor az alapozófestésre. Mivel a megrendelőnek
magas esztétikai elvárásai voltak, alapozás után az esetleges
lemezhibákat a látszó felületeken ki kellett javítani. Ezt
követően következett a közbenső és fedőréteg felhordása.
Minden nem hegesztett hézagot rugalmas kitöltőanyaggal
kellett lezárni a csapadék bejutásának megakadályozása
érdekében.
KIEGÉSZÍTŐ RÖGZÍTŐPROFILOK
FELHELYEZÉSE
A festékre jellemző száradási idő betartásának figyelem-
bevételével a felületkezelés után történt az üvegtáblák
rögzítésére szolgáló rögzítőprofilok felszerelése illetve a
tömítettséget garantáló gumimembránok felragasztása.
A tömítő gumimembránok rögzítése nagy percizitást igé-
nyelt, mivel a tetőszerkezet vízzárását garantálni kellett
igen hosszú időre.
16. kép: 20,7 m-es oszlopláb szállítása
17. kép: Tetőgerendák szállítása
Acélszerkezetek 2016/2. szám
SZÁLLÍTÁS
A szállításnak Just in Time rendszerben kellett teljesül-
nie, mivel London központjában a lerakodáskor a for-
galmat el kellett terelni az építési helyszín területéről.
Ezekre a forgalmi szünetekre viszonylag kevés időt kap-
tunk, jellemzően 1 órát.
A szállítást a túlméretes gyártmányhosszok is nehezítet-
ték, mivel ezeknek az útvonalengedélyeit jóval a szállítást
megelőzően be kellett kérni.
A főtartók bonyolult geometriai adottságai megnehezítet-
ték azok rögzítését az út alatt. Az üzemegységek közötti
manipulálásra és a szállítási pozíció rögzíthetőségéért min-
den főtartóhoz egyedi tartólábakat kellett terveznünk és
gyártanunk.
Tehát a szállítási határidők napi szinten, a projekt elején
már rögzítve voltak, ezért a tervezett ütemtervek tartása
fontos volt (16., 17., 18. kép).
18. kép: 23,7 m-es tetőgerendák szállítása
15
ÖSSZEGZÉS
Az első tervek kézhezvételétől az utolsó egység kiszállítá-
sáig 17 hónap telt el. Ez idő alatt a Rutin Kft. minden mun-
kafolyamatot első osztályú minőségben kivitelezett. Ezt a
teljesítést a megrendelő részéről a teljes gyártási időtartam
alatt gyártási ellenőrök felügyelték. A beruházó is meg-
határozott időszakonként gyártásközi ellenőröket küldött
felügyelni minden gyártási folyamatot. A megrendelő és a
20. kép: Panoráma déli irányba
16 Acélszerkezetek 2016/2. szám
beruházó megelégedésére, az előre egyeztetett kiszállítási
időpontokat tartani tudtuk, és a munkák kiváló minőség-
ben végeztük el. A Rutin Kft. teljes csapatát büszkeséggel
tölti el, hogy London belvárosa új ékkövének acélszerkeze-
ti beszállítója lehetett. Ez az eredmény nem jöhetett volna
létre a munkában részt vevők szaktudása és elkötelezett-
sége nélkül. Ez a teljesítmény méltán viszi tovább a Rutin
Kft. jó hírnevét több mint 25 éves szaktudásáról az egyedi
acélszerkezet gyártásában (19., 20., 21., 22. kép).
19. kép:
A déli homlokzat belülről
 21. kép:
A beszerelt tetőgerendák
belülről nézve

22. kép: Az elkészült tetőszerkezet belülről nézve

Képek forrása:
Az 5–18. képeket a cikk szerzője készítette,
a többi kép forrása az internet.

Acélszerkezetek 2016/2. szám 17

Markó Péter EWE/IWE hegesztő szakmérnök
Boros Gábor szerkesztő
KÉSZ Építő és Szerelő ZRt.
ROBOTRENDSZER ALKALMAZÁSA
HEGESZTETT TARTÓELEM GYÁRTÁSÁBAN
Az elmúlt időszakban a különböző iparágakban rohamo-
san terjedtek a robotalkalmazások a gyártási folyamatoknál.
Természetesen az ipari alkalmazásoknál a járműgyártás és a
végtermékekhez szükséges komponensek gyártása, sorozat-
jellegüknél fogva, viszi a prímet.
Csak nagyságrendi információként jegyzem meg, hogy
a később ismertetésre kerülő robotrendszerbe beépített
robotok gyártója az ABB, eddig több mint 150 000 ipari
robot-applikációt adott már el.
Először is vizsgáljuk meg, hogy a nehéz, középnehéz
acélszerkezet-gyártásban melyek azok az akadályozó ténye-
zők, amelyek az ívhegesztő robotok terjedésére hatással
voltak, dacára annak, hogy a piacon ezek az ívhegesztő
robotok már a robotizáció kezdetétől jelentős számban
jelen vannak. Alkalmazásuk a kisebb méretű sorozatter-
mékek, komponensek gyártásánál, robotcellák üzembe he-
lyezésével egyre inkább teret nyertek. (A cikk nem terjed
ki a járműgyártásban nagy számban előforduló ellenállás-
hegesztő robotok alkalmazására.)
Az acélszerkezetek gyártóinál a rohamos ipari fejlődés kö-
vetelményeinek megjelenésével szintén felmerült az auto-
matikus gyártás igénye, melyet azonban a gerendaszerű
alapanyagok esetében a hengerelt tartók igen tág tűrés-
mezeje, míg az összeállításnál, a rajzméretek tartókra tör-
ténő átvitelének megoldatlansága hátráltatott.
A lemez-alkatrész gyártásban az NC-vezérlésű gépek (me-
lyek a robotizáció előszobájának tekinthetők), a 2D-s vá-
gásnál az 1970-es évek elején jelentek meg, és természete-
sen a vezérlések folyamatos fejlesztése mellett lényegében
valamilyen daraboló, leválasztó technológiát alkalmazva
máig is fennmaradtak. Ezek a gépek az alkalmazott ener-
CNC vágógép kétgerendás kivitelben kívül két plazma + egy lángfejjel,
belül két fúróaggregáttal
18 Acélszerkezetek 2016/2. szám
giaátadó sugártechnológia szerint lehetnek láng-; víz-; plaz-
ma- vagy lézersugár vágástechnológiával működők. A le-
mezalkatrészek hegesztési él-előkészítése megkövetelte a
3D-s vágásra képes gépeknél újabb tengelyek vezérlését,
és bár még síkban maradtunk, az ilyen vágóaggregáttal el-
látott gépeket már robotoknak tekinthetjük. Különösen így
van ez, ha a vágógépre fúró-maró aggregáto(ka)t szerelünk.
Így pl. a csavarkapcsolatokhoz szükséges hevederlemezek,
akár hosszlyukkal történő kifúrása (marása) után, készre
gyárthatóak.
Hasonló a helyzet a csővágó gépeknél. Itt a hegesztési
varrat-előkészítés miatt a 3D-s vágás alapvető követelmény.
Legtöbbször a gyakrabban előforduló nagyobb falvastag-
ságok miatt plazma + lángvágó fejekkel is fel vannak sze-
relve.
Ezek a gépek többnyire közvetlenül 3D-s „TEKLA Modell”-
ből generált alkatrész-geometriából dolgoznak.
Lényegesen nehezebb azonban a helyzet a tartószerkezetek
gyártásához szükséges gerendák megmunkálásánál és a
szerkezetek összeállításánál:
• Addig, amíg csak szálanyaggal dolgozunk, a hagyomá-
nyos technológiák, azaz a hosszdarabolás, akár szögbe
állítható szalagfűrésszel, a furatolás pedig három oldalról
egyszerre dolgozó fúróművekkel megoldható.
• Sokkal bonyolultabb a feladat azonban, ha pl. a fiók-
gerendát kell a főtartóba becsúsztatni, és ezért a gerenda
övét vissza kell vágni, nem feledkezve meg az EN-1090
EXC3 és 4 kiviteli osztály megkövetelte gerincbe vágandó
R 5-ös furatról sem. Ezt a munkát csak robotcellában,
plazma- és/vagy lángvágással lehet kivitelezni.
CNC-vezérlésű 3D-s csővágógép plazma + láng fejekkel
 Erre a két technológiára azért van szükség, mert:
° egyrészt ferde vágás esetén gyakran előfordul, hogy a
plazmafej lényegesen nagyobb átmérője miatt, bedöntés-
nél a fej beleütközne a vágandó anyagba;
° másrészt az övek vágásánál a hegesztési élszög miatt
gyakran előfordul az anyagvastagságnál nagyobb vágási
élhossz, ami minőségi felületi követelmény esetén egy-
értelműen csak lángvágással teljesíthető.
Ilyen robotcellát – ami a 3D-s plazma miatt zárt doboz
– és a géppel gyártható gerendavég-kialakításokat mutatják
be a fenti képek.
Az előzőeken túlmenően az egyedi acélszerkezetek
gyártói robottechnológia alkalmazása szempontjából azért
is vannak nehéz helyzetben, mert a technológia hatékony
használatánál ideális sorozatnagyságok, a termék jellegéből
adódóan, elérhetetlenek.
Itt nem értelmezhető az a fogalom, hogy sorozatgyártás,
mert minden szerkezet egyedi. Nincs két teljesen egyforma
tartó. Bár mindent és mindenhol hegeszteni kell, általában
azonban nem ugyanolyan az alkatrész, nem ugyanoda, és
ami a legfontosabb, nem egyforma varrattal kell ezeket
kivitelezni.
Acélszerkezetek 2016/2. szám
Ez okozza ma is a robotgyártók legnagyobb problémáját.
Míg a vezérlések fejlődése a hegesztőrobotok szempont-
jából akár sokkal bonyolultabb szerkezetek, különleges
anyagminőségekből, extra technológiákkal való elkészítését
is lehetővé teszi, addig a hengerelt tartók gyártásából eredő
illesztési hézagok kezelése valamint adott esetben tízton-
nás, tíz métert meghaladó hosszúságú tartók megfogása,
ideális hegesztési pozícióban tartása, annak figyelembevé-
telével, hogy a hegesztőfejek ütközésmentesen hozzáfér-
jenek a szerkezethez, nos, ez még ma is a legnagyobb
kihívás a robotgyártók részére.
Ennek a feladatnak az elvégzésére fejlesztette ki az oszt-
rák Zeman Bauelemente cég a tartó összeállító-hegesztő
robotcsaládját. (Jellemző, hogy ez a gyár az egyik nagy oszt-
rák acélszerkezet-gyártó leányvállalata, és kifejezetten azért
alapították, hogy az anyacég tartó-szerkezet gyártási igénye-
it, gépeivel, a lehető legmagasabb színvonalon elégítse ki.
Az egyre szűkebb színvonalas lakatos-hegesztő szak-
munkás-ellátottság valamint a növekvő minőségi elvárások
arra ösztönözték az IQ Kecskemét Ipari Kutató Kft.-t hogy
a világon tizenegyedikként, a lenti képen látható robot-
rendszert telepítse a Kecskeméten található KÉSZ Ipari
Parkba. A továbbiakban ezt a gépet mutatjuk be.
19
1. Tervezés és gyártás kapcsolata
Nem újdonság, hogy ahhoz, hogy egy gyártás produktív
legyen, a gyártástervezésnek a tervezéssel szorosan együtt
kell működnie. Hatványozottan igaz ez a robottal történő
gyártás esetében. Rengeteg mérés, ellenőrzés, visszacsato-
lás szükséges ahhoz, hogy kialakuljon egy jó folyamat, és
a termelés minden szereplője tisztában legyen azzal, hogy
pontosan mire tudja a legjobban használni a robotot, és
mik annak korlátai.
• Rendszeresen mérni kell a bekerülő alapanyagok szórá-
sát, hogy inkább a negatív, vagy a pozitív tűrésben ér-
keznek-e be? (Tapasztalat szerint túlnyomó tömegben +
tűrésűek a hengerelt tartók.)
• Melyik alkatrészt nem tudta, és miért nem tudta behe-
lyezni és meghegeszteni a robot?
2. Gyártmány összeállítása roboton
Az első művelet, a gyártmány gerendájának a forgató
bölcsőkbe helyezésével, műhelyi darukkal kezdődik.
Érdekességként megjegyzendő, hogy amennyiben ennek
a főelemnek a hossza meghaladja a gép gyárthatósági para-
métereinél meghatározott maximális hosszt, (jelen esetben
a 16 m-t), de a maximálisan alkalmazható tömeget (10 t)
nem lépi át, akkor a robot elfogadja az alapanyagot, de
csak a maximális hosszig helyezi fel az alkatrészeket. Ha
a lézeres biztonsági kaput akár csak egy légy is keresztezi,
a robot azonnal vészstoppal leáll. Nem indul automati-
kusan újra, csak a gépkezelő adhatja ki neki az újraindu-
lási parancsot. Újraindítás után a gyártási folyamat újra
kezdődik.

Ezen információk birtokában a tervezésnek törekednie

kell arra, hogy a szerkezeteit úgy bontsa meg, hogy an-
nak legnagyobb százaléka valamilyen szinten a robotgyár-
tás számára alkalmas legyen. Vannak helyzetek, amikor
a teljes gyárthatóság azért sem megvalósítható, mert ah-
hoz egy tervezési szabályt, vagy szabványt kellene áthágni.
Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy legalább az összeállítá-
si folyamat elvégezhető-e a gépen? Kijelenthető, hogy már
az is hatalmas eredmény, ha olyan gyártmányok kerülnek
ki a robot „keze alól”, amelyek bár nincsenek 100%-ban
készre hegesztve, de az összeállítási folyamat java elvég-
zésre került. Hiszen a gépi öszszeállítás sokkal pontosabb,
mint ha emberi kéz végezné ugyanezt, ráadásul elmarad az
előrajzolási folyamat is!
Ezeket a feladatokat esetünkben a Tervezés – Gyártás-
tervezés – Gyártás szoftveres kapcsolata segíti elő.
Természetesen a Tervezés a kimeneti geometriai adatokat
3D-s Tekla modellben szolgáltatja, azzal a különbséggel,
hogy a terveken szerepelnie kell a hegesztési varratok mé-
reteinek is!
A Gyártástervezés minden egyes gyártmányról xml és
Megfogó/forgató bölcsők. Hátul a második hegesztőrobot, jobbra
nc fájlokból álló csomagokat állít elő, amikből a robot- az adagolóasztal és az összeállító robot, balra az első hegesztőrobot
mozgásokat generáló 3D-s Pro-Fit nevű programmal ál-
lítják elő a gyártási programot. Ezt a programrendszert
a Zeman kifejezetten a robotjának vezérléséhez fejlesz-
tette ki, és lényegében a robotok minden mozdulatának
programozására szolgál. Itt kell megemlíteni, hogy a ro-
botok minden művelet elvégzése előtt lézerméréssel el-
lenőrzik az elvégzendő művelet helyét, és az eltéréseket
az előre beállított tűrésmezőn belül közepelik, vagy túl-
zott eltérés esetén az operátor részére gyártásindítási
tiltási jelet adnak, melyet beavatkozással kell elhárítani.
(Ilyen eset lehet pl. ha a gerenda gerincmagassága kisebb
mint a betervezett csomólemez mérete. Ebben az esetben
kisebb méretű csomólemezt kell betenni és csak utána
folytatódhat a gyártás.) A Pro-Fit automatikusan generálja a
fűzővarratok helyét is, amit ha szükséges, operátori beavat-
kozással módosítani lehet. Ugyancsak ebben a fázisban kell Gumi borítású
programozni a talplemezek előmelegítési vagy előgörbítési adagolóasztal
igényét is.
A gerendaszerkezet gyártási programjának elkészülte A felhegesztendő alkatrészeket a főelem befogása után
után kötelező tesztfuttatás történik, és gyártásindítás csak a gépkezelő egy adagolóasztalra helyezi véletlenszerű, tet-
akkor lehetséges, ha minden egyes programsor zölden szőleges(!) helyzetben és sorrendben. Az alkatrészek azo-
világít. Piros jelzés esetén a javítás megtörténéséig nem nosítása alakfelismerő lézer szkenneléssel történik. A szken-
indítható a program. nert tartalmazó házat elektromágnessel veszi fel a főrobot
Természetesen a Pro-Fit a gyártási adatokat tárolja és és ezt a házat húzza el az adagoló asztal felett. A robot úgy
naplózza, a projekt nevétől és az alkatrész azonosító szá- ismeri fel az alkatrészeket, hogy beolvassa a tervezőprog-
mától kezdve a darabszámon át a gyártási időig és az ram egy kimeneti adatát. Ez a kimeneti adat tartalmazza az
operátor nevéig, mindent. elkészítendő gyártmány minden egyes alkatrészét, varratait,

20 Acélszerkezetek 2016/2. szám

elhelyezési pozícióit. Az adatok beolvasásakor a gyártmány
3D-s képe megjelenik a gép monitorján. Piros színnel a
gép automatikusan megjelöli azokat az alkatrészeket, ame-
lyeket nem tudja felhelyezni. Ugyancsak jelöli a hiányzó
varratokat is, amelyeket a gépkezelő a gyártmánytervről fel
tud venni. A szkennelt alkatrészek kontúrját a gép vezérlő-
szoftvere összepárosítja a tervezőprogramból nyert adatok-
kal. Ha minden azonos, kezdődhet a gyártás.
A főrobot visszaviszi a szkennert a parkoló helyére és
felvesz egy az alkatrészekhez illeszkedő elektromágnest,
ezzel fogja pozícióhelyesen a tervből vett méretre állítani
az alkatrészt. Amennyiben az alkatrész fejjel lefelé került az
adagolóasztalr, úgy a főrobot elviszi a pálya végén elhelye-
zett fordítóvályúhoz, átbillenti, és most már pozícióhelye-
sen viszi vissza a helyére.
Ha a gépkezelő elindította a gyártást, a gép először felvesz
a főelemen egy nullpontot. Innen fogja méri az összes al-
katrész pozícióját. A gyártás során ennek a bázispontnak a
helyét a Pro-Fit többször ellenőrzi és pl. a hődeformációk
kompenzálását is ehhez a ponthoz igazítja.
káját. A készre hegesztés befejeztével az összes robotkar
visszamegy alaphelyzetébe, és az összeállítás befejeződött.
Természetesen a hegesztőpisztolyok el vannak látva auto-
matikus pisztolytisztító és huzalvégvágó rendszerrel is.
A huzalellátás hordós kiszerelésű. A hegesztés jelenleg
Ø 1,2 mm-es tömör huzallal, kevert gázzal történik, de vizs-
gáljuk a fémportöltésű huzal bevezetésének lehetőségét.
A biztonsági kapuk feloldása után a hosszpálya fölé
gyaloghíd borul, megkönnyítve a darukezelő bejutását a
bölcsőkhöz, így a késztermék a forgató bölcsőkből köny-
nyen kiemelhető. Alább az összeállító- és egy hegesztőro-
bot látható.

Nullpontfelvétel

Ezután az összeállítási folyamat kezdődik. A főrobot mág-

nessel fogja meg az alkatrészeket és helyezi a megfelelő
pozícióba, míg az egyik hegesztő robotkar végzi a fűző-
hegesztést. A főrobot az alkatrész méretétől és alakjától
függően választja ki a megfelelő alakú és erősségű mág-
nest. Az alkatrész tömegét a robot a szkennelés eredmé-
nyeként számítja. Az alkatrész pozícióba helyezését köve-
tően az elsődleges hegesztő robotkar a szabványban elő-
írt minimum 3 cm hosszú varratokkal rögzíti azt. A gép
figyelmeztető jelzést küld a gépkezelőnek, ha egy alkat-
rész behelyezéskor szorulna, illetve akkor is, ha a túl
nagy hézag miatt nem tudja elkészíteni a varratot. Ha az
összes alkatrész a megfelelő pozícióban rögzítve lett, kez-
dődhet a készre hegesztés. Amennyiben a talplemezek
anyagminősége és vastagsága (s=>30 mm) megköveteli,
összeállítás után a főrobot előmelegítő pisztolyt vesz fel
és a beprogramozott helyen és időtartamban előmelegíti
a varratok helyét. Ugyanez az égőfej alkalmas a vékonyabb
talplemezek ellenkező oldalról történő előgörbítésére, így
ezek gerendához történő hegesztése után nincs szükség a
síkba egyengetésre. A készre hegesztés indulása előtt a kör-
nyezet ívfényvédelme érdekében az adagolóasztal hosszá-
ban sugárzásárnyékoló függöny emelkedik fel. 3. Összeállító robotok gyártási korlátai
A készre hegesztést a két hegesztő robotkar egymástól
függetlenül, egyszerre tudja végezni. A két robot hegesz- Nemcsak a robotok esetében, hanem az egyszerű meg-
téseinek sorrendjét (nem a varratra vonatkozó hegesztési munkálógépek esetében is számolni kell bizonyos gyár-
sorrendet!) az operátor gépkezelő határozza meg. Ugyanis tási korlátokkal. Egy egyszerű fúró- vagy fűrészgépnél
a két robotkar csak korlátozottan figyel egymásra. A karok például az alapanyag nem megmunkálható részét képezi
mozgásait beépített biztonsági rendszer figyeli, így összeüt- az az intervallum, ahol a gép az alapanyagot meg-, il-
közni nem tudnak, viszont akadályozhatják egymás mun- letve befogja. Nincs ez másképp a robotok esetében sem.

Acélszerkezetek 2016/2. szám 21

A különbség az, hogy míg egy fűrészgép csak vertikális
és/vagy horizontális mozgást végez úgy, hogy közben az
alapanyag egy görgősoron mozog, addig egy összeállító
robot saját erejéből kell, hogy fixen tartsa a munkadarabot,
és ezen kívül még rotációs mozgást is végez. Hogy a be-
fogás a lehető legpontosabb legyen, legalább két ponton
meg kell támasztani az alapanyagot. Mivel az alapanyag
tömege meghaladhatja a 10 tonnát, hossza a 10 métert
is, ezért ezek az alátámasztások/befogások elég masszí-
vak kell, hogy legyenek. Emiatt egy jelentős rész kiesik a
megmunkálható intervallumból. Az alátámasztások fizikai
kiterjedése miatt ráadásul bizonyos hossz alatt (ez nagy
általánosságban 3 méter körül van) nem is lehet alapanya-
got befogni és ezáltal megmunkálni sem. Egy összeállító
robot esetében a munkadarab két, forgómozgást is végezni
képes bölcsőben van. Már ezek a bölcsők önmagukban is
jelentős gépnek minősülnek. Emellett még ott vannak a
robotkarok mozgásának biztonsági zónái is. Összességében
megállapítható, hogy egy összeállító robot esetében a nem
megmunkálható intervallum 2 × 1500 mm. Természetesen
megfelelő hosszúságú szálanyag esetén a bölcsők alátá-
masztási pontjait mindig olyan helyekre lehet tervezni,
hogy a fenti holttér ne okozzon gyártási gondot.
A forgathatóság miatt újabb korlát még, hogy csak rúd-
szerű gyártmányokat lehet kezelni, rácsos tartókat például
nem. Alapesetben a nullpontfelvétel miatt kiesnek az al-
kalmazható profilok közül a csövek is, mivel csőpaláston
biztos kezdőpontot felvenni nem lehet. Ezt a kritériumot,
ha nagyobb darabszámú szárnylemezzel ellátott csőtartót
kell gyártani, pl. úgy lehet áthidalni, hogy az egyik csővéget
esztergált lemezdugóval zárjuk le, és ennek vastagságát
bekalkulálva adjuk meg a nullpontot.
A robottechnológia precíz, pontos. Az acél-alapanyag-
gyártás viszont még közel sincs ilyen szintű precizitáson.
Ezért lehetséges, hogy egy hengerlési tűrésbe még bőven
belefér ±2–3 mm (HEB 1000-nél ±5 mm!) differencia,
de robothegesztéshez ez már túl sok, ha egyik élre ül-
tetjük az alkatrészt. A korábbiakban már említettük, hogy
a beérkezett alapanyagok statisztikai vizsgálata döntően
pluszos. Programozási trükkel megoldható, hogy a kisebb
csomólemezt a robot úgy illessze be a tartóba, hogy a
hézagokat elosztja a két öv között, hiszen a fűzővarratok
elkészítéséig az elektromágnes helyzetben tartja a lemezt.
HÍR
HÍ RE
EKK
¨ MAGEOSZ KÖZGYŰLÉS
Társszövetségünk, a Magyar Gépipari és Energetikai
Országos Szövetség (MAGEOSZ) 2016. május 25-én tar-
totta éves rendes közgyűlését.
Az ülést Deák László, a MAGEOSZ elnöke vezette.
Napirenden szerepelt a szövetség 2015. évi mérlege a
tevékenységről szóló beszámolóval, valamint a 2016. évi
munkaterv és a 2016. évi költségvetés. A szövetség 2015-
ben 13 341 E Ft árbevételt ért el és 471 E Ft eredmény-
nyel zárta az évet.
A munkatervben megfogalmazott célokat teljesítették.
Különösen sikeres volt a 2015. december 3-án a Buda-
pesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ren-
dezett „Merre tovább gépipar?” című konferencia. Részt
vett a szövetség a Hungexpo/Ipar Napjai, valamint a kül-
földi MIDEST kiállításokon is.
22 Acélszerkezetek 2016/2. szám
4. Gyártórobot integrálása a termelési folyamatba
Bármilyen meglepő is, de az integráció már a Tervezésnél
kezdődik. Sosem lehet teljes mértékben kihasználni egy
acélszerkezet-összeállító robotot, ha csupa olyan szerke-
zetet tervezünk, ami nem gyártható rajta. A robot kihasz-
náltságának egyik legfőbb előremozdítója pont emiatt ma-
ga a Tervezés. Meg kell találni azokat a szerkezeti kiala-
kításokat, szerkezetbontásokat, amik a legmegfelelőbbek a
robot számára. Természetesen vannak olyan szerkezetek,
ahol ez egyáltalán nem, vagy csak kismértékben lehetsé-
ges. Ez nagyban függ a megrendelői igénytől. Az már a
Vállalkozás feladata, hogy meggyőzze a megrendelőt, hogy
engedje megváltoztatni úgy a kívánt szerkezetet, hogy az a
roboton a lehető legnagyobb mértékben gyártható lehes-
sen. Mint látható, itt elkerülhetetlen az, hogy már a vál-
lalkozó is ismerje a robot legalapvetőbb paramétereit, és
folyamatosan egyeztessen a Tervezéssel.
5. Beruházási indok és termelékenység
Már a beruházás indítási fázisában felmerült, hogy vajon
a magyarországi bérköltségek ismeretében szabad-e ilyen
robotrendszerekben gondolkodni?
Nos, tudomásul kell venni, hogy míg magasan kvali-
fikált hegesztő, ha nehezen és (magyar viszonyok között)
rendkívül drágán, de biztosítható, addig rajzot (különösen
számítógépes rajzot) olvasni tudó lakatos szakmunkás, fi-
gyelembe véve a hosszú gyártási tapasztalat megszerzésé-
nek idejét is, elérhetetlen. Ennek a két tényezőnek a költ-
ségvonzata, figyelembe véve a robotos gyártás minőségének
üzleti előnyeit, indokolttá tette a beruházás indítását.
A próbagyártás során a Zeman összeállító-hegesztő ro-
bot 4 óra/tonna teljesítményt produkált, míg ugyanaz a
tartó hagyományos gyártási körülmények között 16~18
óra/tonna gyártódott le.
Természetesen a gyártási kultúra ilyen ugrásszerű vál-
tozása megköveteli a munkaerő szakmai színvonalának nö-
velését is. Ezt a követelményt az IQ Kft.-nél a fiatal, nyelvet
is értő, főiskolát/egyetemet végzett gépkezelők teljesítik is.
Képek forrása:
Az 1., 2., 6., 7. és 9. képek Markó Péter fotói,
3. és 4. képek: www.ficepgroup.com
5. és 8. képek: www.zebau.com
Fő napirendként szerepelt a MAGEOSZ tisztújítása.
A jelenlegi elnökség lemondott és a jelölőbizottság által
javasolt 14 tagú elnökséget a közgyűlés egyhangúlag
megválasztotta, azzal a kitétellel, hogy azok a tagvállalatok
kerültek megválasztásra, akik delegálni fogják az elnök-
ségi tagokat.
Az elnököt és a két alelnököt a következő elnökségi ülé-
sen választják az elnökségi tagok közül.
A lemondott elnök megköszönte a tag-
ság eddigi munkáját és pozitív hozzá-
állását, amivel segítették a szövetség
tevékenységét, és további sikereket kí-
vánt az új vezetésnek.
Ã
A MAGEOSZ 2016. június 8-án megválasztott
új elnöke Dr. Korom Norbert Lajos,
az MVM ERBE Zrt. és az MVM OVIT Zrt.
vezérigazgatója
 Megtervezzük és kivitelezzük
a csarnokjellegű épületét.
A vevő igényeinek megfelelő-
en és az épület funkciójához
legjobban igazodó szerkezetet
alkalmazzuk acélból vagy vas-
betonból a hozzá tartozó tető-,
oldalfalburkoló anyagokkal,
nyílászárókkal és burkolatok-
kal, út- és közműkapcsolatok-
kal. Kivitelezés saját eszköz-
zel és létszámmal, teljes körű
garanciával.
Elérhetőségeink:
FÉMSZERKEZET
Építô és Szerelô Kft.
Nyíregyháza, Lomb u. 16.
Telefon: (42) 465 156
„Eissmann” autóalkatrész gyár,
Nyíregyháza
Fax: (42) 596 728
E-mail: info@femszerkezet.hu

Acélszerkezetek 2016/2. szám 23

Rácz Balázs tervezőmérnök
FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt.
Scheck Rómeó tervezőmérnök
SpeciálTerv Építőmérnöki Kft.
Horváth Zoltán acélszerkezeti főmérnök
KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.
A BÉKÉSCSABAI OROSHÁZI ÚTI FELÜLJÁRÓ ÁTÉPÍTÉSE
Tervezés és kivitelezés
RECONSTRUCTION OF OROSHÁZI ROAD OVERPASS,
BÉKÉSCSABA, HUNGARY
Design and construction
A békéscsabai vasútállomás átépítési munkálatainak
keretében átépült, az Orosházi utat az állomási vá-
gányok fölött átvezető felüljáró a korábban ott talál-
ható 11 nyílású öszvérhíd helyett, 2015 decembere
óta egy korszerű, funkcionális és esztétikai szem-
pontból is a régi hídnál sokkal előnyösebb acélhídon
halad a közúti forgalom. Cikkünkben Magyarország
második megépült, közúti, ferde kábeles hídjának
tervezési és kivitelezési munkálatait foglaljuk össze.
1. A PROJEKT ÉS A HÍD
ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE
A békéscsabai állomás és a kapcsolódó vasúti vonalsza-
kasz átépítésének célja a vonalszakasz engedélyezett sebes-
ségének 160 km/h-ra, megengedett tengelyterhelésének
225 kN-ra növelése volt, emellett a projekt része volt a
műemléki védettségű állomásépület felújítása és új peron-
aluljáró építése, valamint az állomás környezetében több
közúti fejlesztés is.
Az utóbbiak közé tartozott a Békéscsaba belvárosát a Ja-
mina városrésszel összekötő, az állomásépülettől ~200 m-
re délre haladó Orosházi út vasúti vágányok fölötti híd-
jának átépítése is. Az 1964-ben épült, 2 × 1 sávos öszvérhíd
(1. kép) áteresztőképessége már nem felelt meg a közúti
forgalom igényeinek, az alatta haladó vonatok számára
pedig nem volt biztosított a szabványos űrszelvénymagasság.
Emiatt vált szükségessé a felüljáró átépítése. Az új szerkezet
az esztétikai elvárásokat is kielégítő, ferde kábeles kialakí-
tással Békéscsaba városképének is jelentős elemévé vált.
A tanulmánytervi változatok közül a kétnyílású, ferde ká-
beles acélhíd (2. kép) került az engedélyezési és a kiviteli
tervbe. A híd két, szekrény keresztmetszetű főtartójának
támaszközei: 59,2 + 59,2 m, tengelytávolságuk 16,15 m,
legnagyobb szerkezeti magasságuk 1550 mm; a trapéz
hosszbordákkal és 3700 mm-enként elhelyezett kereszt-
tartókkal merevített ortotrop pályalemez a főtartók között
helyezkedik el. A főtartókat a kereszttartók bekötéseinél
és a saruhelyeknél a belsejükben elhelyezett diafragmák
merevítik. A kétoldali járdakonzolok hossza a járdaszéles-
ségnek megfelelően változó, kiosztásuk megegyezik a ke-
reszttartókéval, a járdalemez hosszmerevítései trapéz és
laposacél keresztmetszetű bordák. A vágánykép helyszín-
rajzi elrendezése következtében a pilonlábakat összekötő
24 Acélszerkezetek 2016/2. szám
As part of the reconstruction works of Békéscsaba
railway station, the overpass carrying the Orosházi
Road over the railway tracks has been reconstructed,
the previous 11-span composite bridge has been re-
placed by a modern, functionally and aesthetically
superior steel bridge since December 2015. This ar-
ticle summarizes the design and construction works,
that made Hungary’s second cable-stayed road bridge
come into being.
egyenes és a híd végén elhelyezkedő dilatációk tengelyei
nem merőlegesek a hídtengelyre, azzal ~72°-os szöget
zárnak be, a kereszttartók tengelyei párhuzamosak a di-
latációk tengelyeivel. Az acélszerkezet minden kapcsolata
hegesztett.
A hídfelszerkezetet 16 darab Freyssinet-rendszerű, hárfa
elrendezésű (a kábelek párhuzamosak egymással) nagy
szilárdságú (Fp 150/1860 osztályú feszítőpászmákből álló)
kábel függeszti fel a híd közepénél elhelyezkedő pilon-
ra, hajlásszögük a vízszintessel ~34,8°-os szöget zár be.
A szélső, leghosszabb kábelek 31 pászmából készültek, a
többi kábel pedig 37 pászmából áll. A kábelek a felszer-
kezethez a főtartókból kinyújtott konzolokhoz rögzített
lehorgonyzó csöveken, a pilonhoz pedig a pilonszárakba
bebetonozott lehorgonyzó acélszerkezeteken keresztül kap-
csolódnak. Rongálás elleni védelmüket a járda szintje fölött
3 m magasságig felvezetett vandálvédelmi csövek bizto-
sítják. Az alsó lehorgonyzásoknál szükség esetén lehetőség
van IED-rendszerű rezgéscsillapítók utólagos beépítésére.
A híd érdekessége, hogy a saruknak húzás és nyomás
felvételére is képesnek kell lenniük, mivel a viszonylag kis
fesztávú és könnyű acélszerkezet és a burkolat önsúlya
nem elégséges ahhoz, hogy a kábelfeszítő erőkből és a par-
ciális járműterhekből adódó emelőerőket kiegyensúlyozza,
így a felfelé ható reakcióerőket a saruknak kell viselniük.
Az acélhíd és a feljáróhidak saruit a német Maurer cég
szállította.
A H alakú, vasbeton szerkezetű pilon két 41,6 m magas-
ságba nyúló, felfelé keskenyedő, téglalap keresztmetszetű
pilonszára a járdalemez áttörésein halad át. A pilonszárakat
a felszerkezet alatt egy vízszintes, 19,39 m hosszúságú át-
kötőgerenda köti össze, erre támaszkodnak a híd közbenső
sarui. A pilonba kerülő lehorgonyzások között a pilon-
szárak oldalfelületein a felület egyhangúságát megtörő
kirekesztések láthatóak.

Az acélhídhoz mindkét oldalon egy többtámaszú, monolit
vasbeton lemezhíd csatlakozik, hosszuk 120,3 m (centrum
felől), ill. 142,1 m (Jamina felől). A járdakonzolok a hidak
szélei irányában elvékonyodnak, kivéve a hídfőknél és a
közös pilléreknél, ahol a pályalemez a híd teljes széles-
ségében állandó vastagságú. A hidak a hídfőkkel sarokme-
reven össze vannak vasalva, míg a pillérekre sarukon ülnek
fel. A feljáróhidakhoz csatlakozó töltéseket vasbeton szög-
és súlytámfalak támasztják meg.
A vasbeton hidak hídfői monolit vasbeton szerkezetek,
szélességük a felszerkezetek szélességéhez alkalmazkodik,
vastagságuk a kocsipálya alatt 1,20 m, azon kívül 80 cm.
A hídfők és az alattuk elhelyezkedő cölöpösszefogó ge-
rendák egybe vannak vasalva. A támasztengelyenként 2
hídpillér befoglaló mérete 2,60 m × 1,30 m, a keresztmet-
szet végei lekerekítettek. A közös pillérek kialakítása eltér
a közbenső pillérekétől, itt közelítőleg rombusz kereszt-
metszetű pillérek helyezkednek el, ezek felső, patkó alakú
Acélszerkezetek 2016/2. szám
1. kép:
Az Orosházi úti felüljáró
2010 szeptemberében
2. kép:
Az Orosházi úti felüljáró
2015 szeptemberében
saruzsámolyaira támaszkodnak fel egyik irányból a vasbe-
ton hidak, másik oldalról az acélhíd sarui.
A hídfők és pillérek cölöpösszefogó gerendáinak befog-
laló méretei: 3,00 m × 1,60 m × 21,00 m, az alépítményi
szerkezetek alapozása támaszonként 2 × 12 darab, 20,00 m
hosszú, 60 cm átmérőjű CFA cölöp. A pilon alapozása
2 × 4 × 8 darab 19 m hosszúságú, 60 cm átmérőjű CFA cö-
löpből és az őket összekötő, 2,10 m × 6,60 m × 34,05 m
méretű cölöpösszefogó gerendából áll.
2. TERVEZÉS
A híd terveit a SpeciálTerv Építőmérnöki Kft. (tanulmány-
terv, engedélyezési terv, pilon kiviteli tervei, technológiai
tervek) és a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. (acélszerkezet,
feljáróhidak, pillérek, hídfők kiviteli terve, technológiai
tervek) készítette. A kiviteli és a technológiai tervfázisban a
generáltervezői feladatokat a FŐMTERV Zrt. látta el.
25
 2.1. Tanulmányterv, engedélyezési terv
A híd 2007-ben elkészült tanulmányterve a vágányok
áthidalására négy változatot mutatott be, ebből három kü-
lönböző kialakítású acél ívhidakat tartalmazott, a 2-es számú
változatban szerepelt az egypilonos, ferde kábeles acélhíd,
amelyet a Megbízó végül továbbtervezésre kiválasztott.
A tervezett kialakítások, a geometriai kötöttségek mellett,
szem előtt tartották a MÁV Zrt. vágányok közé kerülő tá-
maszok számának minimalizálására vonatkozó igényét, épí-
téstechnológiai koncepciójuk pedig lehetővé tette a vasúti
forgalom nagyobb mértékű zavarása nélküli kivitelezést.
A 2008-ban elkészült engedélyezési terv a Megbízó által
preferált tanulmánytervi változat továbbtervezésével szü-
letett, attól csak a pilon és a kábelkép geometriájában
tért el.
2.2. Kiviteli és tenderterv
A kiviteli és tendertervek a két tervezőcég, a FŐMTERV
és a SpeciálTerv közötti munkamegosztás eredményeként
készültek el 2010 októberében, és a korszerű tervezési
módszereknek köszönhetően a későbbiekben közvetlenül
alkalmasak voltak a technológiai tervfázis során történő
1. ábra: Az acélhíd oldalnézete
2. ábra: Az acélhíd keresztmetszete
26 Acélszerkezetek 2016/2. szám
továbbfejlesztésre, még részletesebb, az építési technoló-
giától függő kidolgozásra is. A kiviteli tervek az engedélye-
zési tervi kialakítást kismértékben módosították (1.; 2. áb-
ra); eltűntek a főtartók melletti járdaáttörések, a vasbeton
feljáróhidak megtámasztási rendszere módosult, a kábelek
pászmaszámai csökkentek.
Az acél felszerkezet tervei a Tekla Structures 3D-modellező
szoftverrel készültek (3.; 4.; 5. ábra). A korszerű szoftver
tette lehetségessé a bonyolult geometriájú csomópontok
(pl. a kábellehorgonyzások környezete) részletes megterve-
zését. Az általános tervek és a vasbeton szerkezetek ter-
veinek elkészítéséhez a tervezők AutoCad-et, ill. AutoCAD-
alapú szoftverkiterjesztéseket használtak.
A statikai számítások tartalmazták az egyes szerkezeti
egységek és elemeik szilárdsági, globális és lokális stabili-
tási, alakváltozási, repedéstágassági, fáradási és dinamikai
vizsgálatait, a földrengésvizsgálatot és az építési állapotok
vizsgálatát. Az építési állapotok számítása az egyes fázisokat
végigkövetni képes SOFiSTiK végeselemes szoftver, a stati-
kai számítás többi része az AxisVM szoftver alkalmazásával
készült. A híd globális végeselem-modelljei a teljes szerkezet
térbeli viselkedését szimulálták, így követhető volt az acél-
és vasbeton szerkezetek és a talaj egymásra hatása, vala-
3.; 4.; 5. ábra: Az acélhíd szerkezeti részleteinek 3D-modelljei
mint a feszítőkábelek viselkedése is. A kritikus csomó-
pontok vizsgálatához részletes lokális végeselem-modellek
is készültek. A híd ferde kábeles kialakításából adódóan
speciális munkarészként a kábelek rezgésvizsgálatát is el
kellett végezni, a szabványos számítások alapján csillapító
elemek és a hosszú kábelek táncolásának veszélye miatt
mellékkábelek beépítését kellett előirányozni.
A kiviteli tervben feltételezett építéstechnológia a pilon
és a pillérek megépítését, az acél felszerkezetnek a régi híd
támaszain történő szerelését, majd a kábelek megfeszítését
és ezzel párhuzamosan a feleslegessé váló támaszok elbon-
tását tartalmazta.
2.3. Technológiai tervezés
A békéscsabai vasútállomás átépítésére kiírt kivitelezői
projektet a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft., a Strabag Vas-
útépítő Kft. és a KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó
Zrt. által alkotott CSABA-2013 Konzorcium nyerte, amely
az Orosházi úti híd technológiai terveinek elkészítésével
a kiviteli terveket is készítő két céget bízta meg. Ez a
tervfázis 2013 végén indult el, és gyakorlatilag a kivitelezés
befejeztéig, 2015 végéig tartott.
A Kivitelező a tendertervi építéstechnológia helyett más
építési módszert választott: a meglévő híd teljes elbontása
után megépül a pilon alsó szakasza az átkötőgerendával
együtt, majd az egyik közös pillér mögött kialakított sze-
relőtéren összeállított felszerkezetet segédjármok segítsé-
gével hosszirányban betolják, ezután teljes magasságban
megépülhetnek a pilonszárak, végül a kábelfeszítés és a
jármok elbontása után jön létre a végleges statikai váz.
A módosított technológia következtében a tervezőknek
számos feladattal kellett megbirkózniuk: el kellett készí-
teniük a megvalósításhoz szükséges fázisterveket, a bon-
tási, munkatér-határolási, szerelési, betolási, állványozási,
kábelfeszítési terveket, a szerelőtér és a segédszerkezetek
terveit, valamint az építési technológia következtében szük-
ségessé váló statikai ellenőrző számításokat.
A kivitelezést végigkövető tervezés sokrétűsége miatt csak
néhány érdekes részfeladatot emelünk ki az alábbiakban:
• A meglévő felüljáró bontása során biztosítani kellett az
acélcsövekből összeállított alátámasztások állékonyságát
a szomszédos felszerkezetszakaszok bontása utáni ál-
lapotban is, a bontás közbeni, felszerkezetről történő
daruzás feltételeit meg kellett határozni.
• A felszerkezet hosszirányú tolása azokkal a tolózsámo-
lyokkal történt, amelyeket a Hárosi Duna-híd második
felszerkezetének építésekor is használt a Kivitelező. A to-
lási folyamat és a segédszerkezetek megtervezése során
alkalmazkodni kellett a tolózsámolyok már kialakult ve-
zérléséhez, a rendszer teljesítőképességéhez, lehetővé
kellett tenni a két főtartó alatti reakcióerők kiegyenlí-
Acélszerkezetek 2016/2. szám
tését és a függőleges és vízszintes erők felvételét. A fő-
tartók tolás közbeni igénybevételeinek csökkentése és
a jármokra történő fellépés megkönnyítése érdekében
rövid betolócsőröket kellett a főtartók elejére tervezni, a
főtartógerincek beroppanási ellenállását pedig belső me-
revítőbordákkal kellett növelni a kritikus szakaszokon.
• A felszerkezet betolása és végleges szintre történő leenge-
dése után meg kellett találni a pilonszárak átkötőgerenda
fölötti szakaszának építését lehetővé tevő legkedvezőbb
módszert. A híd alatti vasúti vágányok építési ütemterve
nem tette lehetővé a centrum felőli nyílásban található J1
és J2 jármok benthagyását, így a pilonépítés kiszolgálása
csak Jamina felől történhetett. Az ebben a nyílásban talál-
ható J3 járom által adott megtámasztás nélkülözhetetlen
volt ahhoz, hogy a felszerkezet megfelelő biztonsággal
tudja viselni az építési terheket. Mivel a lentről történő
daruzást eleve kizárta a vasúti forgalom fenntartásának
igénye, a pilonszárak felső szakaszának építéséhez
a Kivitelező egy 39,8 m horogmagasságú toronydarut
telepített a felszerkezetre, ezzel végezte a zsalutáblák, a
betonozókonténer és a pilonba kerülő kábellehorgonyzó
szerelvények feldaruzását. A Tervező előzetesen részletes
vizsgálatokat végzett a toronydaru, az azt felépítő 90 t-s
autódaru és a kiszolgáló tehergépkocsik működési felté-
teleinek meghatározása érdekében. A kivitelezés tapasz-
talatai igazolták a számítások helyességét.
• A kábelfeszítés tervezése során a kábeleket gyártó és
szerelő Freyssinet cég magyar és francia munkatársaival
is egyeztetve kellett véglegesíteni a kiviteli tervi meg-
oldásokat. A Freyssinet korábbi tapasztalatai alapján el
lehetett hagyni a mellékkábeleket. A csillapítók beépí-
tésének szükségességét a kábeleket szállító és beépítő
cég, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá-
nyi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke is vizsgálta.
A számítások igazolták, hogy a rövid kábelek miatt nincs
szükség csillapítók beépítésére, az alsó lehorgonyzá-
sok kialakítása azonban lehetővé teszi későbbi, szükség
szerinti beépítésüket. Az alsó lehorgonyzó csöveket a
Kivitelező a gyártóüzemben nem hegesztette véglegesen
a főtartók bordázott konzoljaihoz, a helyszíni bemérések
függvényében kellett azok pontos irányát megadni, mi-
vel a kábelek irányeltéréseire rendkívül szigorú tűrések
vonatkoznak. A felső lehorgonyzások irányát ékes le-
mezekkel lehetett korrigálni. Mivel a pilonszárakra híd-
keresztirányú kábelerő-komponens is hat, a pilonszárak
geometriáját úgy kellett meghatározni, hogy azok a vég-
állapotban álljanak függőlegesbe.
• A kábelfeszítéssel párhuzamosan kellett elhelyezni a
híd végleges saruit is. A kábelfeszítés megkezdése előtt
a felszerkezet a saruhelyeknél elhelyezett ideiglenes
máglyákra támaszkodott, ezeket kellett kicserélni a vég-
leges sarukra. Annak érdekében, hogy a saruk és a
máglyák terhelése egyetlen állapotban se lépje túl azok
27
 teherbírását, a kábelerők értéke pedig megegyezzen a
tervezett értékükkel, a Tervező részletes sorrendet írt elő
a kábelek feszítésére, a máglyák eltávolítására, a sajtózá-
sokra, az ellensúlyok elhelyezésére, az átkötőgerendára
külön beépített lefeszítőszerkezet használatára és a pálya-
burkolat felhordására.
3. KIVITELEZÉS
A ferde kábeles híd acélszerkezetének
kivitelezésében részt vevő cégek
A híd pályatábláit, a járdakonzolokat, a főtartóelemeket
és a pilonszárakban elhelyezett kábellehorgonyzó acélszer-
kezetet a KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. és
a Bilfinger MCE Nyíregyháza Kft. gyártotta. Mindkét cég
telephelyén elkészítették a szerkezetek gyári korrózióvédel-
mét, majd közúti szállítással juttatták a helyszínre az el-
készült elemeket. A szerelési segédszerkezeteket a Közgép
Zrt. és a Provix híd Kft. készítette. A hídszerkezet beto-
lásához a Közgép Zrt. betolópadjait használták, a tolás hid-
raulikus vezérlését a Barabás Mérnökiroda Kft. készítette.
Az acélszerkezetek helyszíni szerelését a Közgép Zrt. és
a Kevefém Kft. végezte. A hídszerkezet felkötéséhez szük-
séges ferde kábelek biztosítása és beépítése a Pannon-
Freyssinet Kft. feladata volt. Az acélszerkezet helyszíni kor-
rózióvédelmét a Color Help Kft. készítette.
3.1. Helyszíni szerelés
A felüljáróhíd acél felszerkezetének szerelését az új tech-
nológiai tervnek megfelelően a város centrum felőli olda-
lán, a régi felüljáró felhajtótöltésén kialakított szerelőtéren
végezték (3. kép). Az új híd szélessége jóval meghaladta
a felhajtórámpa szélességét, ezért annak két oldalán acél
csőcölöpökre szerelték a szerelőtéri betolópályákat. A sze-
relőtéren megépített szerkezeteket szakaszos tolással jut-
tatták az ideiglenes jármokra, és pilonra.
3. kép: Szerelőtér a városközpont felőli oldalon
28 Acélszerkezetek 2016/2. szám
A híd szereléstechnológiáját, a szerelőteret, a szerelőtéren
felállított padokat valamint a hídszerkezet tolási fázisait a
Speciálterv Kft. tervezte. 2014. júliusban elkészült a sze-
relőterület, megkezdődhetett a pályaszerkezetek, főtartók
és járdakonzolok szerelése. A hídelemek minden helyszí-
ni kapcsolata hegesztéssel készült. A közúton szállítható
méretű elemeket autódaru segítségével emelték a szerelő-
téren elhelyezett összeállító bakokra (4. kép). A szerelő-
bakokon összeállított és meghegesztett hídszakasz magas-
ságát úgy állították be, hogy a főtartók alsó öve a szerelő-
téri betoló pályákon elhelyezett zsámolyok fölé került.
Tolási fázisok
I. ütemben az első három szakasz elemeit hegesztet-
ték össze a szerelőtéren. Az így megszerelt, 37 méter
hosszú, teljes keresztmetszetű elemet, a 4 darab szerelőtéri
tolópályán 22 métert előretolták a hídfő irányába. A tolás
során a hídelem eleje elérte a hídfő mögött megépített két
darab segédjárom tetején lévő tolópályákat. A hídszakasz
mögött felszabaduló szerelőtérre újabb elemeket daruztak,
és megkezdték az összehegesztésüket. Ezzel párhuzamo-
san a már előretolt hídelem főtartóinak konzolos végére
közel 5 méter hosszú betolócsőrt szereltek. A betolócsőr
segítségével a tolás későbbi fázisaiban a jármokra és pilon-
ra léptetéskor csökkenthető volt a hídszerkezet konzolos
lehajlása (5. kép).
Mivel a gyárban az elemekre csak a gyári korrózióvé-
delem (alapozó és két réteg közbenső bevonat) került,
ezért a helyszínen már összeszerelt hídelem helyszíni var-
ratzónáinak korrózióvédelme után a fedő bevonatot is
el kellett készíteni. Erre a célra a centrum oldali hídfő
vágányok felőli oldalán festőállványzat épült. Az állványzat
burkolata meggátolta a homokszórásból származó por és
festékanyagok kiporzását a környezetbe. A tolással párhu-
zamosan elkészülő korrózióvédelem a teljes híd szerelé-
sének átfutási idejét csökkentette, valamint kiváltotta a
vágányzónákban végzendő munkavégzést.
4. kép: A szerelőtéren a teljes keresztmetszet elkészül

II. ütemben a már közel 60 méter hosszú hídelem 20

méteres előretolását végezték el, ezzel újabb két ideiglenes
tolójárom kapcsolódott be a megtámasztás rendszerébe.
Ebben a tolási fázisban a híd vége elérte a vágányzónát.
A szerelőtéren újra felszabaduló területen elhelyezték a
következő két szakasz (6-os, 7-es) elemeit, megkezdődött
azok összeszerelése és hegesztése.

III. tolási ütemben 28,6 métert mozgatták előre a híd-

szerkezetet, amelynek hossza már meghaladta a 80 métert.
A tolási munkát vágányzári időszakban, éjszakai munka-
végzés mellett kellett elvégezni. Ebben a fázisban a híd-
szerkezet eleje elérte a párhuzamosan épülő középső tá-
masz (pilon) előtt megépített, J2-es további két ideiglenes
tolójármot.
A szerelőtéren ismét felszabadult két szakasz összeállí-
tásához szükséges terület, így megkezdődhetett a 8-as, 9-es
szakaszok szerelése. 5. kép: Betolócsőr a tolópályán
A híd középső támasza, a pilon eközben a szerkezeti
gerenda magasságáig elkészült. Megkezdték két további
tolópálya szerelését a szerkezeti gerenda saruhelyeire.
A pilon vasbeton oszlopainak építését szüneteltetni kellett
a híd acélszerkezetének teljes betolásáig, mivel tolás köz-
ben a járdakonzolok elakadtak volna a pilonszárak között.

IV. tolási ütemben a 9 szakaszból álló hídszerkezetet

15,8 métert tolták előre, ezzel a pilon szerkezeti gerendára
felszerelt tolópályák is bekapcsolódtak a tolási folyamatba.
A szerelőtéren felszabaduló területre beszállították a 10-es
és 11-es utolsó szakasz elemeit. 2014. októberben elkészült
a teljes hídszerkezet, azonban még a helyére kellett tolni.
Mivel a teljes hosszában elkészült hídszerkezet eleje már
a pilon szerkezeti gerendán elhelyezett tolótámaszokra tá-
maszkodott, ezért a pilon melletti J2 tolójárom feleslegessé
vált (6. kép). A jármot elbontották és a következő nyílás
közepén újra felépítették.

V. ütemben a hídszerkezetet közel 30 métert tolták

előre, így a híd eleje elérte a második nyílás közepén 6. kép: Tolószerkezet és híd a részben megépült pilonon

Acélszerkezetek 2016/2. szám 29


megépített J3-as tolójármokat. A hídelem festőállványzat
feletti részének korrózióvédelme után azonnal folytatód-
hatott a következő betolási fázis.
VI. utolsó tolási ütemben 27,8 métert mozgatták előre
a szerkezetet, ezzel alaprajzi értelemben helyére került a
híd (7. kép).
Betolás után megkezdődhetett a betolópályák bontása
és a szerkezet leengedése Eközben elkezdték a szerelőtér
bontását és a centrum felőli vasbeton híd építését.
A Jamina városrész felőli nyílás közepén lévő J3-as járom
még nem került elbontásra. A pilonszárak építéséhez szük-
séges anyagot szállító járművek a Jamina oldalon megépült
8. kép: Toronydaru segítségével épülnek a pilonszárak
30 Acélszerkezetek 2016/2. szám
7. kép:
A hídszerkezet az utolsó tolási fázisban
vasbeton hídról csak úgy tudtak befelé közlekedni az
elkészült acélhídon, hogy azt meg kellett támasztani a J3-as
jármon. A pilonszárak építéséhez toronydarut állítottak fel
a középső támasznál (8. kép). A vasbeton pilonok építését
az A-Híd Zrt. végezte, szakaszos betonozással. A pilonokba,
a kábelbekötések helyén hegesztett acélszerkezet került
bebetonozásra (9. kép). A pilonok építésével párhuzamo-
san, a híd járdakonzoljain megkezdődött a ferde kábeleket
alkotó védőcsövek és pászmák előkészítése, leszabása.
2015. május elejére a pilonok elkészültek, megkezdődött
a pászmák befűzése és megfeszítése (10.; 11. kép). A pon-
tos hídalak, kötélerők és sarureakciók összhangjának meg-
teremtése pontos mérnöki munkát igényelt.
Május végére lényegében elkészült a ferde kábeles híd.
9. kép: Kábelbekötés a pilonban 10. kép: Megkezdődött
a pászmák befűzése

Több párhuzamosan végezhető munkafolyamat kezdődött

el. Elkészült a pályalemez szigetelése, a pályalemezre
aszfaltburkolat került, helyükre kerültek a dilatációk, az
ideiglenes forgalomba helyezéshez szükséges feltételek is
megvalósultak. A hídpályán a közúti forgalom számára 2x1
forgalmi sávot alakítottak ki, valamint beton terelőelemek-
kel elválasztott részen, kordonok között a kerékpáros és
gyalogosforgalom számára is megteremtették a biztonságos
közlekedés feltételeit. 2015. június 5-én, a békéscsabai la-
kosok nagy örömére az új, Orosházi úti felüljárón megin-
dulhatott az ideiglenes forgalom.
Folytatódott a híd „felöltöztetése”. Elkészült a járdák
sóvédelme, felkerültek a korlátok, befejeződött a korrózió-
védelem, elkészült a híd környezetének rendezése, meg-
épültek a feljárólépcsők és korlátok.

2015. december 17-én hivatalos megnyitó ünnepség ke-

retében adták át a forgalomnak a felüljárót.

4. ÖSSZEFOGLALÁS 11. kép: Készülnek a ferde kábelek

Az Orosházi úti híd tervezése és megépítése minden sze-
replő számára komoly és összetett kihívást jelentett. A pro-
jekt résztvevői közötti együttműködésnek köszönhetően
azonban a közös munka sikerrel zárult, és ennek eredmé-
nye a megvalósult látványos hídszerkezet (12. kép).
A cikkben levő fotókat az alább cégek készítették:
1., 5., 7., 12. kép: KÖZGÉP Zrt.; 2. kép: CSABA-2013
KONZORCIUM; 3–4., 6. kép: MÁV Zrt.; 8–9. kép: SpeciálTerv
Kft.; 10–11. kép: Pannon-Freyssinet Kft.

12. kép:
Elkészült a hídszerkezet

Acélszerkezetek 2016/2. szám 31

 1239 Budapest
XXIII., Haraszti út 44.
Levélcím:
1734 Budapest Pf. 31.
Telefon:
+36 1 286 0322
fax:
+36 1 286 0324
e-mail:
info@kozgep.hu
www.kozgep.hu

. egyedi acélszerkezetek
gyártása és szerelése
. hídépítés és felújítás,
mûtárgyépítés
. autópálya- és útépítés,
útrehabilitáció
. vasútépítés
. közmûépítés
. környezetvédelmi
beruházások,
hulladékgazdálkodás
. kármentesítési projektek
. magasépítési és
energetikai beruházások

MARADANDÓT
ALKOTUNK.
32 Acélszerkezetek 2016/2. szám
Acélszerkezetek 2016/2. szám 33
Szirmai György A cikk korábban megjelent
a DUNAFERR Magazinban.

ÉLETÜNKET VÉDI A BIZTONSÁGOS

ACÉL KÖZÚTI VISSZATARTÓ RENDSZER
RANGOS ELISMERÉS A DAK ACÉLSZERKEZETI KFT.-NEK

Az innováció méltatása a díjátadás előtt

Tizenegy vállalkozás kapott díjat innovációs tevékeny-

ségéért az Országházban március 31-én. A díjazot-
tak között dunaújvárosi cég is szerepelt.

Az ünnepség résztvevőit először Kövér László, az Or-

szággyűlés elnöke köszöntötte. Ezt követően Závodszky
Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke mondta el
ünnepi köszöntőjét. A bírálóbizottság munkájáról Pálinkás
József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI)
Hivatal elnöke adott tájékoztatást.
Az eseményen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
(SZTNH) 2015. évi innovációs díjában a DAK Acélszerkeze-
ti Kft. részesült a biztonságos acél közúti visszatartó rend-
szer megalkotásáért. Az elismerést Tarány Gábor ügyvezető
igazgató vette át Pálinkás Józseftől, az NKFI Hivatal el- A díjátadás pillanata
nökétől és dr. Bendzsel Miklóstól, az SZTNH elnökétől.
A fejlesztés célja egy versenyképes, könnyű, de egyben
biztonságos acél közúti visszatartó rendszer megalkotása rejlik. Egy olyan újszerű megoldást sikerült kifejleszteni,
volt. Az új rendszer nagy előnye, hogy kompatibilis az amelynek szabadalmi oltalmát a Szellemi Tulajdon Nemzeti
országban mindenfelé alkalmazott rendszerekkel. Szempont Hivatala tavaly szeptemberben elismerte, bejegyezte, de
volt még az egyszerűség, a kevés elem, a könnyű szerelés már az Európai Szabadalmi Hivatalnál is folyik a bejegyzési
és karbantartás, amelyek együttesen olcsó üzemeltetést eljárás.
tesznek lehetővé. A fejlesztés eredményeként létrejött, ötféle korláttípus-
A rendszer működésének újszerűsége az ütközés-vissza- ból álló, új rendszercsalád kompatibilis a DAK Kft. által a
tartó sinus-elem és az oszlop kapcsolatának kialakításában múltban gyártott és számos helyen beépített eddigi útkor-

34 Acélszerkezetek 2016/2. szám

A fejlesztés aktív résztvevői: Bánóczki Tamás, a Horganyzó üzletág igazgatója,
Merl Róbert, a Közúti szerkezetek üzletág igazgatója és Hegedűs József minőségügyi vezető
a díjátadó ünnepségen
láttípusokkal. A kevesebb elemből álló rendszer karban-
tartása egyszerűbb, minimális az alkatrészigény a fenntar-
táshoz, ezáltal a sérült szakaszok cseréje egyszerűbb.
Az alacsonyabb súly miatt a rendszer telepítése olcsóbb.
Az új termékcsaládból a vállalat több mint 4,2 milliárd fo-
rint árbevételt ért el csak 2015-ben, amely a termékkörben
30 százalékos növekedés a termék fejlesztését megelőző
évekhez képest, és mintegy 450 millió forint eredmény-
növelést is jelentett.
– Végtelen büszkeséggel tölt el ez a díj – fogalmazott
Tarány Gábor az átadási ünnepségre visszatekintve. – Tavaly
a Magyar Acélipari Szövetség is hasonló innovációs díj-
ban részesítette tevékenységünket. A kollégáimmal együtt
készített pályázat egy olyan korlátrendszer kifejlesztését írja
le, ami biztonságosabban „kezeli” a járműütközéseket. Az
alkalmazással, amit bevezettünk, egy darab sinus-elem (sza-
lag) még az autóbuszt is vissza tudja vezetni az útra. Nem
szakad el, nincsen sérülés. Korlát már eddig is létezett,
ám ennyire könnyed, ennyire kevés anyagból, mégis, biz-
tonságot kölcsönző típus még nem. Az újítás lényege az a
megoldás, ami biztosítja az oszlop és a sinus-elem kapcso-
latának megfelelő időpillanatban történő bontását. Így az
oszlop nem húzza le magával a kötélerőt biztosító sinus-
elemet, és a jármű kerekei nem lépik azt át.
Mindenféle segédeszköz nélkül biztosítottuk ezt, nincse-
nek közbeeső eszközök, elemek. Csak az oszlop kialakítá-
sa, annak keresztmetszete, a csavarodásra kényszerítése
adja a végeredményt. Apróságnak tűnik, de az oszlopok
gyakorlatilag kipattannak a korlát fogásából.
A képeket Feith Sándor készítette.
Acélszerkezetek 2016/2. szám
Tarány Gábor a díjjal
Röviden a társaságról
A DAK Acélszerkezeti Kft., korábbi nevén Dunaferr
Acélszerkezeti Kft. 1990-ben alakult a Dunai Vas-
mű tagvállalataként, mára azonban 100 százalék-
ban magyar tulajdonban lévő vállalat.
Fő profiljuk a tűzi horganyzott acélszerkezeti ele-
mek gyártása egyedi és típusmegrendelések alap-
ján. Termelésük jelentős részét teszik ki – több
évtizedes együttműködések keretében – az osztrák
exportra gyártott magas polcraktárak elemei, il-
letve a német exportra gyártott zsalu- és állvány-
elemek.
A cég legdinamikusabban fejlődő, és egyúttal leg-
ismertebb termékcsoportja a közutakhoz gyártott
acél műtárgyak. Magyarországot járva úton-útfélen
találkozhatunk az általuk gyártott és szerelt acél
vezetőkorlátokkal, táblatartó portálszerkezetekkel,
vadvédő hálókkal. E termékeket közel 40 éves gyár-
tási tapasztalat birtokában folyamatosan fejlesz-
tik, korszerűsítik, így ezek a termékek a legújabb
európai normáknak is megfelelnek. Útkorlát-rend-
szereik az EN 1317 szabvány szerint tanúsítottak,
CE-jelöléssel rendelkeznek, és Európában a legkor-
szerűbbek közé tartoznak.
A DAK Acélszerkezeti Kft. jelenleg két telephelyen,
több mint 15 ezer négyzetméter fedett területen foly-
tatja gyártótevékenységét. A két üzem (Sándorházai
gyártó-, és a Dunaferr területén fekvő horganyzó-
üzem) az irodaépülettel együtt mintegy 240 főnyi
alkalmazottat foglalkoztat.
35
Gyurity Mátyás műszaki igazgató-helyettes
MSc Kft.
A VASÚTI ACÉLHIDAK TERVEZÉSÉNEK ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDE
Az MSc Kft. szerkezettervező csapata idén ünnepli
fennállásának 20. évfordulóját. A tervezőiroda 1996.
évi megalakulása óta létezik a cégben egy – még az
UVATERV-i hagyományokból fakadó – acélszerkezeti
szakmai műhely, amely célul tűzte ki a híd- és acél-
szerkezet-tervezés legjobb hagyományainak ápolását
a kor technikai vívmányainak a mindennapi tervezé-
si gyakorlatba való átültetésével, korszerű és újszerű
válaszok megfogalmazását korunk hídtervezési kihí-
vásaira. Minthogy a jó mérnöki szerkezetek fő ismérve
a funkcionalitás, a gazdaságosság, a biztonság és az
esztétikus megjelenés, ezeknek az erényeknek az erő-
sítése a mi célunk is.
Szakmai műhelyünk felöleli a mélyépítési acélszerkezetek
tervezésének teljes palettáját, így új építésű vasúti, közúti
és gyalogoshidak tervezését, valamint meglévő hídszerkeze-
tek felújításának-átépítésének tervezését egyaránt [7].
E jeles ünnepi alkalomból készült visszatekintésünk a
széles paletta csupán egy szeletét, az új vasúti acélszer-
kezetek tervezését tekinti át. E kitüntetett terület azért is
figyelemre méltó [5], mert a korszerű számítástechnikai
lehetőségek alkalmazása révén sikerült meghonosítani egy
újszerű tervezési, szerkezetkonstruálási szemléletet. Ennek
eredményeképpen megszületett az új generációs, hegesz-
tett vasúti acélhíd fogalma, amely mindenképpen tágabb
értelmezésre érdemes:
• Az erőjátékot egyre valósághűbben leíró végeselemes
számítástechnikai lehetőségek kihasználása olyan acél-
szerkezeti kialakítás megfogalmazását tette/teszi lehetővé,
amely kedvezőbb erőjátékot és az acélanyag racionáli-
sabb, gazdaságosabb elosztását eredményezi. Így szület-
tek meg a MÁV első „alsó öv nélküli”, ortotrop pálya-
lemezes, alsópályás, rácsos főtartós acélhídjai. Ennek a
hídtípusnak is van természetesen alsó öve, de azt nem
kizárólag a szokásos helyen, a főtartók síkjában kell
keresni, az újszerű szemléletben ezt a funkciót a pálya-
szerkezet teljes egésze – mint a térbeli szerkezet egyik
rész-szerkezete – látja el.
• A fejlesztés során a hazai gyakorlat számára korábban is-
meretlen vasúti felépítménytípus, a sok tekintetben ked-
vező tulajdonságokkal (dinamikai hatás, rezgés, zaj stb.)
bíró – folyamatos rugalmas ágyazású „EDILON-rendszerű”
– vasúti felépítmény nagyvasúti hídszerkezeten való be-
vezetésére is sor került. A választott vasúti felépítmény
rendszere – bármilyen is az – szükségszerűen kihat a híd
és szerkezeti elemeinek kialakítására, formálja azokat.
• Az „új generáció” utal a nagyobb szilárdságú, egyre ked-
vezőbb hengerlési, mechanikai és hegesztési tulajdonsá-
gokkal rendelkező acélanyagok alkalmazására is. A ha-
zai vasúti hídépítés viszonylag konzervatív álláspontot
képviselt ebben a kérdéskörben egészen napjainkig. Ma
már azonban elmondható, hogy jelentős előrelépések
történtek e téren.
36 Acélszerkezetek 2016/2. szám
• A csavarozott (NF-csavaros) kapcsolatok már a teljes mér-
tékben hegesztett – és egyre nagyobb méretű – gyártási
szerelési egységek helyszíni kapcsolatainak kialakításánál
is „kikopóban” vannak, nem ritkák már a teljes egészében
hegesztett kivitelben megépült vasúti acélhidak.
• Utal ez a fogalom olyan innovatív, előremutató részlet-
megoldások alkalmazására is, mint például a bordás ki-
egyenlítőlemez beépítése a hídfőknél, a szerkezeti magas-
ság ésszerű minimalizálása, fix saru nélküli felszerkezet
kialakítása, vagy akár a gerinclemezes főtartó magassá-
gának hídvégeken való lecsökkentése a felső övek lehaj-
tásával, funkcionális (félreálló hely távolság) és esztétikai
előnyöket biztosítva a szerkezetnek.
Tekintsük át tehát időrendi sorrendben azokat az elmúlt
20 év során megvalósult, új vasúti acélhidakat melyek ter-
veit az MSc Kft. munkatársai készíthették el.
Az első megvalósult munkánk a MÁV Székesfehérvár–
Celldömölk vasútvonal 62/63 hm szelvényében átépített
Gaja-csatorna-híd felszerkezetcseréjének tervezése volt. Az
új, 18,80 m támaszközű, süllyesztett pályás, ágyazatátveze-
téses hídfelszerkezet még hagyományos kialakítású, he-
gesztett gerinclemezes tartó. Az új hidat 1999-ben helyez-
ték forgalomba.
1. kép: Gaja-csatorna-híd
A Gaja-csatorna-híd szomszédságában, a Székesfehérvár–
Komárom vasútvonal 24/25 hm szelvényében, ugyaneb-
ben az évben forgalomba helyezték szintén a meglévő
hídfők megtartásával átépített Gaja-patak-hidat [1]. Az
új felszerkezet a Tokajból 1948-ban idekerült, eredetileg
1899-ben épített 100 éves acélhidat váltotta ki. A 35,46 m
támaszközű, zúzottkő ágyazatos, rácsos főtartós, párhu-
zamos övű szimmetrikus rácsozású, acél felszerkezet az
első – azóta már-már ikonikussá vált – igazi új generációs
acélhidunk. Az ortotrop pályalemezes híd főtartójának alsó
csomópontjai – a klasszikus értelemben vett főtartó alsó öv
elhagyása miatt – jellegzetesen egyedi kialakításúak. Ezek
biztosítják a főtartó és a pályaszerkezet közötti folyamatos
erőátadást és egyben kellő keretmerevséget kölcsönöznek
a szerkezetnek. A rácsrúdbekötések és a gyártási elemek
NF-csavaros, helyszíni illesztett kapcsolatait leszámítva a
híd hegesztett kivitelben készült.

2. kép: Gaja-patak-híd
Még mindig 1999-et írtunk, amikor Baján, a 154. sz.
vonalon átépítették az egykori Budapesti úti (ma Dózsa
György úti) vasúti felüljáró hídját. Az új felszerkezet egy
ortotrop pályalemezes, teljes egészében hegesztett, gerinc-
lemezes acélszerkezet, amely a MÁV első folyamatos rugal-
mas ágyazású (EDILON-rendszer) nagyvasúti felépítmény-
nyel rendelkező hídja lett, ráadásul közel 400 m sugarú
elsőként ívben vezetett pályával. Érdekessége, hogy az
ív miatt a két főtartó gerinclemez magassága egymástól
eltérő.
3. kép: A bajai felüljáró
Az ezredforduló évében két nagy támaszközű, ortotrop
pályalemezes, rácsos acélhíd tervünk valósult meg. Az
egyik a Rétszilas–Bátaszék vasútvonal 520/21 hm szelvé-
nyében átépült, 52,00 m támaszközű, felső szélrács nélküli
szekszárdi Sió-híd. A másik a Budapest–Pusztaszabolcs–
Dombóvár vasútvonal 82,80 m támaszközű, már felső
szélráccsal is ellátott simontornyai Sió-hídja. A szekszárdi
Sió-híd új acélszerkezete a csaknem 120 éves, sok viszon-
tagságot megélt szerkezet utódja lett, a simontornyai Sió-
híd új felszerkezete pedig, az Újpesti vasúti Duna-híd utol-
só (ma már csak fotókon látható) emlékét váltotta fel.
A 106 éve épített dunai átkelő egyik medernyílásának
felszerkezete 1954-ben származott el ugyanis – némi átala-
4. kép: A szekszárdi Sió-híd
Acélszerkezetek 2016/2. szám
kítással – Simontornyára, ahol még csaknem 50 évig szol-
gálta a vasúti közlekedést. A simontornyai Sió-híd hazánk
legnagyobb támaszközű egynyílású acélhídjainak egyike.
Mindkét új híd folyamatos rugalmas ágyazású vasúti felépít-
ménnyel (EDILON-rendszer) készült. A fenntartási-üzemel-
tetési igényeknek megfelelően, mindkét hídra vizsgálóko-
csit is telepítettek. Érdekesség még, hogy a szekszárdi Sió-
híd hosszirányú betolással épült meg, amihez még utoljára
felhasználták a meglévő híd felszerkezetét.
5. kép: A simontornyai Sió-híd
Az új évezred első évében útfejlesztési projekt révén
került sor egy teljes egészében új vasúti felüljáró létesíté-
sére is, 2001-ben ugyanis elkészült a 61. sz. főút Kaposvárt
elkerülő szakasza. A főút és a MÁV 36. számú, Kaposvár
–Fonyód vasútvonalának külön szintű keresztezésében egy-
nyílású, rácsos főtartós vasúti felüljáró épült 33,00 m tá-
maszközzel, szintén a már bevált, rugalmas ágyazású vasúti
felépítménnyel. A híd nyílásmérete lehetővé teszi egy távla-
tilag 2x2 sávra kibővített gyorsforgalmi út átvezetését is.
6. kép: A 61-es főút vasúti felüljárója
A 130. számú Tiszatenyő–Szentes vasútvonal már több
mint 100 éve, a 333/34 hm szelvényközben, Kunszent-
mártonnál keresztezi a Hármas-Körös folyót. A híd teljes
hossza 236 m.
A kunszentmártoni Hármas-Körös-híd 1990-ben már
átépített 6+2 darab ártéri hídnyílásának felépítményéhez
igazodóan, 2002-ben a 3 koros mederszerkezet helyett
két új, nyílt pályás meder felszerkezet készült el közpon-
tosító léces vasúti felépítménnyel [2]. A 11 nyílású átkelő
így 10 nyílásúvá alakult. A fő mederszerkezet egy 74,70 m
támaszközű, rácsos főtartós, felső szélráccsal ellátott, al-
sópályás acélhíd. Érdekessége, hogy az alsó szélrács és
a hossztartó szélrács összevonva a pályaszerkezet súly-
vonalában helyezkedik el, így hatékonyabban részt vesz a
hosszirányú teherviselésben és csökkenti a kereszttartók
37
vízszintes hajlítását. A fő mederhídhoz csatlakozó másik
mederszerkezet egy 25,70 m támaszközű, süllyesztett
pályás gerinclemezes felszerkezet. Mindkét híd hegesztett
szerkezetű, NF-csavaros helyszíni kapcsolatokkal készült.
A munkálatok során egy új mederpillért építettek, egyet
pedig teljesen átépítettek.
7. kép: A kunszentmártoni Hármas-Körös-híd
2003-ban újabb három vasúti híd tervünk valósult meg.
A Zalaegerszeg–Zalalövő vasútvonal Zala folyóval való ke-
resztezésében egy teljesen új, háromnyílású, ortotrop pá-
lyalemezes, rácsos főtartós híd épült, íves alaprajzi kiala-
kítással [3]. Ez a zalaegerszegi delta vágány hídja. A híd
érdekessége még, hogy a főtartó a közbenső támaszoknál
felső kiékeléssel és felső szélráccsal készült. A gyártási
elemek gerinclemezeinek helyszíni illesztését leszámítva
teljes egészében hegesztett szerkezetről van szó. A 600 m
sugarú ívben futó vasúti pálya felépítménye itt is EDILON-
rendszerű.
8. kép: A zalaegerszegi deltavágány hídja
38 Acélszerkezetek 2016/2. szám
Az Ukk–Rédics vasútvonal háromnyílású Zala-hídja a
392/93 hm szelvényközben keresztezi a folyót. A középső,
rácsos felszerkezet rácsrúdjait egy, az űrszelvényen túl-
nyúló rakomány súlyosan megrongálta, ezért le kellett
cserélni. A csatlakozó hidakon lévő vasúti felépítményhez
igazodóan, egy új nyílt pályás, központosító léces, 30,80 m
támaszközű, gerinclemezes felszerkezet készült. A hídkiala-
kítás érdekessége a gerinclemezes tartó felső övének íves
lehajtása a hídvégeken az üzemi járda szintjéig, az előírt
félreállóhely-távolság biztosítása érdekében. A kialakítás
esztétikailag is jó benyomást kelt.
9. kép: Zala-híd
2003-ban épült harmadik hidunk Hódmezővásárhelyre
vezet minket. Egy új bevásárlóközpont megfelelő forgalmi
kapcsolatainak kialakítása (Kaszap utcai átvezetés) céljából
a Békéscsaba–Szeged vasútvonal 1555/56 szelvényében
megépült a távlatilag kétvágányúra tervezett pálya jelen-
legi vágányának gerinclemezes vasúti felüljárója. A teljes
egészében hegesztett híd támaszköze 16,80 m. A vasúti
felépítmény folyamatos rugalmas ágyazású. Az új alépít-
mények már a kétvágányú távlati állapotnak megfelelően
készültek el.
10. kép: A hódmezővásárhelyi felüljáró
Három év szünet után, 2006-ban újabb két ortotrop
pályalemezes, rácsos főtartós híd épült meg folyamatos
rugalmas ágyazású vasúti felépítménnyel. A 71. sz. főút
Balatonakarattyát elkerülő szakasza (ma 710. sz. főút) és a
11. kép: A 710-es főút vasúti felüljárója
13. kép: Északi vasúti Duna-híd
Acélszerkezetek 2016/2. szám
Szabadbattyán–Tapolca vasútvonal külön szintű keresztezé-
sében épült új híd támaszköze 38,25 m. A híd nyílása al-
kalmas egy távlati, 2x2 sávos gyorsforgalmi út átvezetésére
is. A híd „galambkék” színe tavasztól őszig jól harmonizál a
hidat körülölelő repceföldek markáns sárga színével.
Az Ágfalva–Nagykanizsa vasútvonal 1173/74 hm szelvé-
nyében épült 52,00 m támaszközű vasvári Rába-ártéri híd a
régi ártéri vasbeton teknőhidakat váltotta ki szintén 2006-
ban. A gyártási elemek gerinclemezeinek helyszíni illesztését
leszámítva teljes egészében hegesztett kivitelben készült.
Érdekesség, hogy régi ártéri hidakat robbantás útján bon-
tották el, az új hidat pedig 2 darab autódaruval emelték a
helyére. 2011-től a híd a GYSEV hídállagába tartozik.
12. kép: A vasvári Rába-ártéri híd
A 2. sz. esztergomi vasútvonal rekonstrukciójának első
fázisában 2007–2009 között lezajlott az Északi Vasúti Duna-
híd mederszerkezetének cseréje és a folyami átkelő többi
műtárgyának teljes felújítása [4]. Az új, korszerű meder-
szerkezet a fél évszázadon át félállandó jelleggel üzemelő
„K” rácsozású felszerkezeteket váltotta fel. A meglévő felújí-
tott alépítményeken 3 hónapos vágányzárban megépült
az új, 675,00 m összhosszúságú, ortotrop pályalemezes,
39
felső szélráccsal ellátott, folytatólagos rácsos főtartós fel-
szerkezet, szintén rekordhosszúságú, folyamatos rugalmas
ágyazású vasúti felépítménnyel. Az ország leghosszabb
vasúti acélhídját 2008-ban helyezték forgalomba. A hídon
több innovatív, úttörő megoldás született, mint például
az önbeálló gömbsüveg saruk, a vízszintes erők felvéte-
lét szolgáló, hidraulikus féktámaszok, vagy a Bárczy-féle
szűrőbetétes víznyelők alkalmazása. A könnyed, megbízha-
tóságot sugárzó, új vasúti Duna-híd méltán lett a MÁV és
cégünk büszkesége is.
Nyomvonalkorrekció miatt 2009-ben építették a Boba–
Ukk vasútvonal 128/29 szelvényében az új, 22,00 m tá-
maszközű, süllyesztett pályás, gerinclemezes rigácsi Marcal-
hidat. Ennél a hídnál is a már bevált, folyamatos rugalmas
ágyazású vasúti felépítményt alkalmaztuk. A híd érdekes-
sége, hogy deklarált fix saru nélkül épült meg, 4 darab
egyforma műgumi sarura támaszkodik.
14. kép: A rigácsi Marcal-híd
Az M0 kőrgyűrű bővítése kapcsán a Budapest–Mura-
keresztúr, illetve a Kelenföld–Tárnok vasútvonal, nehezen
belátható, balesetveszélyes Növény utcai vasúti keresz-
tezésében külön szintű keresztezési műtárgy épült közúti
aluljáróval. A két vágány átvezetéséhez két különálló acél
ikerszerkezet készült. 2011-ben adták át a forgalomnak a
30. sz. vasútvonal 31,20 m támaszközű felszerkezetét (bal
vágány hídja), majd 2013-ban a 30a. sz. vonal ugyancsak
31,20 m támaszközű szerkezetét (jobb vágány hídja). Mind-
két híd résfalas, doboz szerkezetű hídfőkre támaszkodó,
ortotrop pályalemezes, döntött gerincű, süllyesztett pályás,
gerinclemezes szerkezet, ágyazatátvezetéssel. A gerincle-
mezes tartó felső öveit – az ukk–rédicsi Zala-hídhoz ha-
sonló – íves lehajtással terveztük a hídvégeken. Mindkét
felszerkezet – precedenst teremtő első alkalommal – nagy
szilárdságú S355-ös acélanyagból készült, teljes mértékben
hegesztett kivitelben.
15. kép: Növény utcai híd
A MÁV 100., 120. és 130. számú vv. közös szakaszának
Szolnok–Szajol állomásköze az ország egyik legforgalma-
sabb vonalszakasza. A Tiszai átkelési szakaszának bal part-
ján, a Tisza-híd közvetlen közelében egy az árlevonulást
elősegítő új kétvágányú ártéri híd építése vált szükséges-
sé [6]. A közös hídfőkre támaszkodó iker szekrénytartós,
40 Acélszerkezetek 2016/2. szám
felsőpályás acélhidak támaszköze 40,00 m. Ez hazánk
legnagyobb támaszközű szekrénytartós vasúti acélhídja.
Az ugyancsak S355-ös acélanyagból készült híd, teljes egé-
szében hegesztett szerkezet. A zúzottkő ágyazatos híd bal
pálya felszerkezetét 2014-ben, a jobb pályáét 2015-ben
helyezték forgalomba.
16. kép: Szolnoki Tisza-ártéri híd
Bár már hónapokkal korábban elkészült, de csak 2015-
ben adták át a forgalomnak a MÁV 2.-es számú, eszter-
gomi vonalán, a budapesti Jégtörő utcai hidat. A híd a
Budapest III. kerületi időközben átnevezett Jégtörő ut-
ca (ma már Ángel Sanz Briz út) távlati áttörésének Pók
utcai „T” kereszteződését hidalja majd át. Az 52,00 m
támaszközű, ortotrop pályalemezes, felső szélrács nélküli
rácsos főtartós, folyamatos rugalmas alátámasztású vasúti
felépítménnyel rendelkező híd, a gyártási elemek gerincle-
mezeinek helyszíni illesztését leszámítva, teljes egészében
hegesztett kivitelben készült. A hídfők kissé szokatlan,
pengefalas kialakítását a „sors fintora” formálta.
17. kép: Jégtörő utcai híd
Cikkünk a jubiláló MSc Kft. tervezési tevékenységének
csupán egy szegmensét mutatja be. Két évtized leforgása
alatt 17 darab híd 20 darab új acél felszerkezete valósul-
hatott meg terveink alapján. Ez a MÁV acélhíd állomány
darabszámát tekintve mintegy 3,5%-ot tesz ki, vágányfolyó-
méter vonatkozásban közel 10%-ot. A terveink alapján meg-
épült hidak együttes tömege cca. 7400 tonna.
Áttekintésünk a bevezetőben megfogalmazott részterü-
letnek megfelelően, nem tartalmazza a különféle kisebb/
nagyobb felújítási, átalakítási munkákat, segédszerkezetek
tervezését és nem szól a meg nem valósult hídtervekről
sem, holott ezek sem kívántak kevesebb energiabefekte-
tést, mint a cikkben bemutatott hidak.
Munkánkkal magunk is hozzájárulhattunk a hazai vasúti
hídállomány megfiatalodásához, remélve hogy gazdaságo-
san üzemeltethető, biztonságos és esztétikai tekintetben is
helyüket megálló műtárgyak születtek.
A Vasúti Hidak Alapítvány munkánkat öt ízben Tervezői
nívódíjjal ismerte el és két alkalommal nyertük el a Magyar
Acélszerkezeti Szövetség „Év acélszerkezete” díját.
 Tervezők és hidak
Forgalomba Tervezett Szerkezeti Acélszerkezet
Sor- Támaszköz Acélanyag
helyezés A híd megnevezése Tervező sebesség magasság tömege
szám (m) minősége
éve (km/h) (mm) (t)
Székesfehérvár–Celldömölk vv.
1 1999 62/63 hm szelvény, Gaja-csatorna-híd
Duma György 80 18,80 1250 45 37

Székesfehérvár-Komárom vv. Solymossy Imre,

2 1999 24/25 hm szelvény, Gaja-patak-híd Gyurity Mátyás
160 35,46 1515 130 37

Baja–Bátaszék vv. 773/74 hm szelvény,

3 1999 Baja, Budapesti úti (Dózsa György úti) Bácskai Endréné 70 14,00 850 35 37
vasúti felüljáró
Bodnár Péter,
Rétszilas–Bátaszék vv.
4 2000 520/21 hm szelvény, Szekszárdi Sió-híd
Gál András, 100 52,00 803 171 37
Gyurity Mátyás
Budapest–Pusztaszabolcs–Dombóvár Duma György,
5 2000 vv. 979/80 hm szelvény, Simontornyai Sió-híd Bodnár Péter
120 82,80 1000 368 37

Kaposvár–-Fonyód vv. 55/56 hm szelvény, Gyurity Mátyás,

6 2001 61. sz. főút feletti vasúti felüljáró Szabó Zsolt
80 33,00 803 103 S 235

Tiszatenyő–Szentes vv. 333/34 hm szelvény,

Solymossy Imre,
7 2002 Kunszentmártoni Hármas-Körös-híd,
Vatai Zsolt
100 74,70 1280 385 S 235
mederszerkezet
Tiszatenyő–Szentes vv. 333/34 hm szelvény,
Solymossy Imre,
8 2002 Kunszentmártoni Hármas-Körös-híd,
Vatai Zsolt
100 25,70 1770 65 S 235
ártéri szerkezet
Zalaegerszeg–Zalalövő vv. 17/18 hm szelvény, Gál András,
9 2003 Zalaegerszegi delta vágány hídja Bodnár Péter
100 39,00+52,00+39,00 1012 490 S 235

10 2003 Ukk–Rédics vv. 392/93 hm szelvény, Zala-híd Mohay Kálmán 80 30,80 1290 105 S 235
Békéscsaba–Szeged vv. 1555/56 hm szelvény,
11 2003 Hódmezővásárhely Kaszap utcai vasúti Gál András 100 16,80 850 39 S 235
felüljáró
Szabadbattyán–Tapolca vv. 319/20 hm Gyurity Mátyás,
12 2006 szelvény, 71. sz. elkerülő út (710. sz. út) Scmidt György, 100 38,25 803 128 S 235
feletti vasúti felüljáró Szabó Zsolt
Ágfalva–Nagykanizsa vv. 1173/74 hm szelvény, Szabó Zsolt, Gál
13 2006 Vasvári Rába-ártéri híd András
160 52,00 803 180 S 235

Budapest–Esztergom vv. 20/27 hm szelvény, Solymossy Imre,

14 2008 Északi Vasúti Duna-híd Bodnár Péter
100 7 x 93,00+22,40 1243 4400 S 235

Boba–Ukk vv. 128/29 hm szelvény, Solymossy Imre,

15 2009 Rigácsi Marcal-híd Szigeti Zoltán
120 22,00 863 65 S 235

Budapest–Murakesresztúr vv. 125/26 hm Bodnár Péter,

16 2011 szelvény, Budapest, Növény utcai vasúti Gyurity Mátyás, 120 31,20 1660 110 S 355
felüljáró, bal vágány hídja Hódi Szabolcs
Kelenföld–Tárnok vv. 125/26 hm szelvény,
Bodnár Péter,
17 2013 Budapest, Növény utcai vasúti felüljáró,
Gyurity Mátyás
120 31,20 1660 110 S 355
jobb vágány hídja
Szolnok–Szajol vv. 1075/76 hm szelvény, Gyurity Mátyás,
18 2014 Új Tisza-ártéri híd, bal vágány hídja Szabó Zsolt
160 40,00 3630 163 S 355

Szolnok–Szajol vv. 1075/76 hm szelvény, Gyurity Mátyás,

19 2015 Új Tisza-ártéri híd, jobb vágány hídja Szabó Zsolt
160 40,00 3630 163 S 355

Gyurity Mátyás,
Budapest–Esztergom vv. 33/34 hm szelvény,
20 2015 Jégtörő utcai vasúti felüljáró
Szabó Zsolt, 80 52,00 803 181 S 235
Póta András

Képek forrása:
1. kép: Fonyó Sándor; 2. kép: Szánthó Géza; 3. kép: Antal Tibor;
4., 8 kép: GA MSc; 5. kép: BP MSc; 6. kép: GyM MSc; 7., 13. kép:
SI MSc; 9. kép: MK MSc; 10. kép: Tomasev Marin; 11., 15, 16. 17.
kép: GyM MSc; 12. kép: SzZs MSc; 14. kép: SzZ MSc
Irodalomjegyzék:
[1] Gyurity Mátyás, Gál András, Sélley Tivadar, SÍNEK VILÁGA,
2000., 1. különszám, Vasúti acélhidak tervezése, gyártása és
szerelése, a Székesfehérvár – Komárom v.v. Gaja-patak híd-
jának átépítése, 57-64. o.
[2] Solymossy Imre, SÍNEK VILÁGA, 2003., 1. különszám, A kun-
szentmártoni Hármas-Körös-híd tervezése, 70-73. o.
[3] Gál András, SÍNEK VILÁGA, 2003., 1. különszám, A zalaeger-
szegi deltavágány Zala-hídja, 57-63. o.
[4] Solymossy Imre, SÍNEK VILÁGA, 2009., különszám, Az Északi
vasúti Duna-híd tervezése, 9-13. o.
[5] Legeza István, SÍNEK VILÁGA, 2012/3-4. szám, Képek a magyar
vasúti hidakról, 11-18. o.
[6] Gyurity Mátyás, MAGÉSZ ACÉLSZERKETETEK, 2015/4, pp. 32-
36. A szekrénytartós rekorder, 32-36. o.
[7] MSc Kft. tervtára

Acélszerkezetek 2016/2. szám 41

42 Acélszerkezetek 2016/2. szám
Acélszerkezetek 2016/2. szám 43
Szántó László
EXON 2000 Kft.
Lódri Csaba statikus vezető tervező
Kocsis András Balázs statikus tervezési irodavezető
KÉSZ Építő Zrt.

DAGÁLY ÚSZÓARÉNA

ELŐSZÓ Főhomlokzati építmény, az Előcsarnok épületrész és az

Az épület fővállalkozásba adását követő generáltervezői
feladatának ellátását megelőzően részt vettünk az épület
koncepciótervezésében. Egy olyan épület megtervezése volt
a feladat, amely két ütemű megvalósítással, egy alapépület-
tel biztosítani tudja a verseny- és tömeghasználatot (~6000
fő nézőlétszám), valamint egy bővítéssel lehetőséget ad egy
vizes világbajnokság megrendezésére (~15 000 fő nézői lét-
szám).
Az átvett előtervek újragondolásával alakult ki a verseny-
teret magában foglaló Főépület négy monolit vasbeton me-
revítőmagra egy-egy ponton letámaszkodó acélszerkezetű
fedésével kialakított épülettömeg, melyhez a dunai olda-
lon egy Főhomlokzati építmény, míg a Népfürdő utcai
oldalon egy Előcsarnok épületrész csatlakozik. A Főépület
koncepciótervezés során történő változását jól mutatja az
1. ábra.
9.30
9.35
2.90
2.55
Alapépületet kiegészítő Ideiglenes lelátó vegyes szerkezeti
rendszerű épületeinek megtervezése, megépítése.
A továbbiakban a Főépület acélszerkezetű fedésének szo-
ros tervezői–fővállalkozói–szakkivitelezői együttműködéssel
történő megvalósítása kerül bemutatásra szakkivitelezői
szemszögből.
A DAGÁLY ÚSZÓARÉNA
ACÉL TETŐSZERKEZETE
A Dagály fürdő területén egy olyan új fedett uszoda
épül, mely világversenyek megrendezésére is alkalmas.
Ezen versenyek alkalmával 15 000 nézőt kell fogadni,
ezért az épület kialakítása olyan, hogy alapkiépítésben
6000 néző részére képes helyet biztosítani, de világverse-
nyek alkalmával a hosszanti oldali homlokzati falak elbont-
hatóak, és további 2 x 4500 nézőt fogadó, ideiglenes le-
látók építhetők a főépület két oldalára. A falvázak bont-
hatósága miatt a tető csak a négy sarkán támaszkodik le

a vasbeton lépcsőházi magokra, a támaszpontok távol-

8.20 1.75
8.3010.80
4.45

sága 96,0 m x 72,0 m. A tetőszerkezet fő külső méretei

7.20
7.15
4.40
8.10 4.30

108,0 m x 84,0m.
8.08

A tetőszerkezet kivitelezésére az ajánlatadási felkérést 2015

65.60
65.70
84.30

tavaszán kapta a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. a generálkivitelező

61.30
82.90
83.70
61.30
81.20
82.80
60.60
83.90
83.80

Market Építő Zrt.-től. A határidők nagyon szűkösek voltak,

46.50
71.50
71.26

az acélszerkezet szerelését 2015 októberében kellett meg-

kezdeni és 2016 februárjában át kellett adni a nagy tetőt.
8.40
A generálkivitelezővel való megállapodás 2015 májusában
történt. A szükséges anyagok – különösen a nagy átmérőjű
10.80
9.35
9.30
8.20
8.30
4.40 8.10
8.08
1.75 7.15
7.20

csövek – beszerzésének hosszabb átfutása miatt és a bo-

2.55
2.90
4.45

4.30

9.40
7.20 89.50
92.30 9.40
7.20
11.20
11.00
11.20 91.90
91.90 11.20
11.00
11.20
nyolult szereléstechnológia okán a tervezés során szorosan
6.30 13.60
6.20 12.50 11.20
10.95 100.7591.90
101.40 108.30
106.70 12.50
13.60
11.20 6.30
10.95 6.20
114.30
113.90
114.30
138.35
141.00 114.30
113.80

együtt kellett működnünk az épület felelős tervezőivel.

1. ábra: A Főépület alaprajzi geometriájának változása a tervezés Közösen határoztuk meg a szerkezet kialakítását, a szel-
folyamán vényméreteket és a csomópontok kialakítását.

A Főépület alaprajzi módosulásai során több geometriai Tervezők

és szerkezeti kialakítású acélszerkezetű fedés lehetőségét
vizsgáltuk, melyek közül voltak felül és alul sík kialakítá- Generál statikus tervező: EXON 2000 Kft.
sú, hossz- és keresztirányú főtartós, külső és belső főtar- Szántó László
tós, hierarchikus és térrács jellegű, valamint sík és íves Pataki Bottyán
vonalvezetésű szerkezetek. A jelenlegi szerkezeti kialakítás Patyi Gábor
kiválasztására a rendezés időpontjának 4 évvel történő
előrehozását követően került sor. Itt elsősorban az időben Acélszerkezetek kiviteli terve: Vázterv Kft.
történő megépíthetőség és szerelhetőség jelentette a fő Szalai László
szempontot. Inokai Zsolt
Jelen cikk az épület Főépületének acélszerkezetű fedé- Hercegfalvi Emil
sével foglalkozik, de meg kell említsem az épület tervezé-
sének összetett feladatát. A Főépület fedését egy jelentős Acélszerkezetek gyártmánytervezése,
tervezői és kivitelezői munkát jelentő monolit vasbeton szereléstechnológiai tervek: KÉSZ Építő Zrt.
szerkezetű alépítmény fogadja, melyet előregyártott vas- Lódri Csaba
beton szerkezetű lelátók egészítenek ki. Emellett további Kocsis András Balázs
feladatot jelentett az Alapépület Főépületéhez kapcsolódó Juhász Márton István

44 Acélszerkezetek 2016/2. szám


A szerkezet felépítése hierarchikus. A körbemenő négy
övű rácsos főtartók 6,0 m szélesek és 13,0 m magasak.
A főtartók között 12,0 m-enként lévő 72,0 m fesztávolságú
fióktartók 6,50 m magasak. A fióktartók között 6,0 m-en-
ként 1,20–1,44 m-es változó magasságú rácsos szelemenek
futnak, melyek közvetlenül támasztják alá a magasbordás
perforált trapézlemez burkolatot.
A fő tartószerkezetek elemei cső keresztmetszetűek. A fő-
tartó övszelvényei 762 mm átmérővel és 20–50 mm falvas-
tagsággal készültek.
3. kép: Hosszú főtartó 3D modellje
Acélszerkezetek 2016/2. szám
1. kép:
A szerkezet 3D modellje
2. kép:
A tetőszerkezet emelés után
A homlokzati falvázoszlopok csak a homlokzat síkjára
merőlegesen támaszkodnak a tetőszerkezethez. A függőleges
terhüket az alattuk lévő vasbeton szerkezeteknek adják át,
és a homlokzat síkjában önálló merevítőrendszerrel épül-
nek. Az ideiglenes lelátók acél lefedése ráterhel a főtető
külső oldalára.
A Duna felőli „Dunai Ikon” látvány acélszerkezet és a
Népfürdő utca felőli bemelegítő medence acél lefedése a
nagy tetőtől független dilatációs egységek.
JELLEMZŐ CSOMÓPONTOK
KIALAKÍTÁSA
A szerkezet méretei miatt a szelemeneken kívül, min-
den szerkezeti elem rudakra bontva, külön gyártmányként
készült és csavarozott kapcsolatokkal épült össze. A nyo-
mott elemek toldását karimás kapcsolatokkal terveztük, a
húzott elemeket hevederes, kétszer nyírt csavaros kapcso-
lattal illesztettük (4. és 5. kép).
45

4. kép: Alsó öv hevederes illesztése 3D modell
5. kép: Alsó öv hevederes illesztése
6. kép: Rácsrúd bekötések
46
A rácsrudak csatlakozása az övszelvényekhez a felhasított
övszelvényen átdugott csomólemezen keresztül történik
(6. kép). A nyomott rudak a csomólemezre hegesztett cső-
csonk és karimás kapcsolaton keresztül rögzülnek. A hú-
zott rácsrudak a csomólemezre hegesztett kereszthevede-
ren keresztül, kétszer nyírt csavarozott hevederes kapcso-
lattal illeszkednek. A főtartó rácsrúdjainak hevederes kap-
csolatainál a hevederlemezek a csőszelvény keresztmetsze-
tén belül maradnak, így lehetőséget biztosítva arra, hogy a
későbbiekben ezek a kapcsolatok elburkolásra kerüljenek
és így az áthatásos csőkapcsolatok benyomását keltsék.
Sajátságos csomópont a szerkezet támaszcsomópontja. (7.
és 8. kép) A mértékadó függőleges reakcióerő 30 000 kN,
és földrengés esetén 7000 kN vízszintes erő is ébredhet.
A vasbeton szerkezetre acél saruzsámolyokon és acél gömb-
sarukon keresztül támaszkodik a szerkezet. A vasbeton le-
mez felső síkjára acéllemez került bebetonozásra, mely a
7. kép: Támasz csomópont 3D modell
Acélszerkezetek 2016/2. szám
8. kép: Támasz csomópont acél saruzsámollyal és a saruval
vízszintes erőket a ráhegesztett nyírócsapokon keresztül
adja át a lemeznek. Az acél saruzsámolyokat ezekre a le-
mezekre hegesztettük fel a helyszínen, a zsámolyokhoz a
sarukat, és a sarukhoz a felszerkezetet szintén helyszíni
hegesztéssel rögzítettük.
A szerkezetet a saruk karbantartásához, cseréjéhez meg
lehet emelni ezekben a csomópontokban. Az emelési pon-
tok a két külső függőleges borda vonalában vannak.
SZERELÉSTECHNOLÓGIA
A szerkezet szerelésére két megoldás rajzolódott ki.
Az első elképzelésünk az volt, hogy a főtartókat két da-
rabban előszereljük a terepszinten, majd a két tartórészt fel-
emelve, a végleges magasságban darutartás mellett építjük
össze azokat. A főtartók megépítése után a fióktartókat
szintén két darabban előszerelve kétoldalról, a főtartók
felett emeltük volna a helyükre. Ez a megoldás a szokásos-
nál nagyobb teherbírású darukat igényelt volna (750 t),
Emelés elotti állapot a hosszú fotartó felol
1:250
9. kép: Emelés előtti állapot
Acélszerkezetek 2016/2. szám
melyeknek az épület hosszoldala mentén végig mozognia
is kell. A fióktartók két darabban történő beemeléséhez is
nagy teherbírású daruk lettek volna szükségesek, mivel át
kell emelni a főtartó felett és a daru tengelyétől 40 m-re
benyújtani. A szelemenek és merevítőelemek beemelése
a toronydaruk segítségével is megoldható lett volna, itt
a 35,4 m-es magasságban történő szerelés, ami lényeges
nehezítő körülményt jelentett.
Az épület kialakítása lehetővé tette, hogy a főtartóknak a
vasbeton magok közötti részét előszereljük a 10,80 m-en
lévő körbemenő monolit vasbeton födémen (9. kép). Ez a
lehetőség adta azt az ötletet, hogy az egész tetőt szereljük
elő ezen a szinten, és egyben emeljük fel a végleges magas-
ságába (a főtartók alsó övének tengelye 28,90 m). Ehhez a
techológiához külön segédszerkezeteket kellett építenünk
a vasbeton magok tetejére: ezek az emelőpilonok, amik
a hidraulikus emelősajtókat támasztották alá. A főtartók
végére emelőcsőrt kellett építeni, ahová a sajtókból lelógó
emelőkábeleket rögzítettük. Az emelőberendezéseket egy
+41.900
+35.400
+28.900
+27.750
+25.441
+18.941
+12.441
47
10. kép: A tetőszerkezet és a segédszerkezetek készen állnak az emelésre

11. kép, ideiglenes állványok a medencetérben

48 Acélszerkezetek 2016/2. szám

svájci székhelyű cég, a VSL Switzerland Ltd. hozta, és magát
az emelést, ezen berendezések beszerelését, működtetését
ők végezték.
Ezen szereléstechnológia előnye, hogy nem kellett nagy
elemeket külön előszerelni és mozgatni. A legnagyobb
elem a főtartók felső övének közbenső, 24,0 m-es, 25 ton-
nás darabja. Ezt az elemet a terepszinttől 25,5 m magasra
és a daru tengelyétől 18 m-re kellett beemelni. A fiók-
tartók szereléséhez ideiglenes állványokat használtunk a
medencetérben felállítva (11. kép). Ezekre az állványokra
a fióktartókat öt darabban előszerelve emeltük be, és az
állványokon szereltük össze őket. A kosaras emelőkkel rá
tudtunk menni a 10,80 m-es vasbeton födémre, így meg
tudtuk szerelni a szerkezet legmagasabb pontját is, ami a
födémtől 15,0 m-es magasságban volt.
A 4 darab sarokelemet és az emelőpilonokat ebben az
esetben is a magok tetején, a végleges magasságban kellett
szerelni.
EMELŐBERENDEZÉSEK
Az emeléshez szükséges segédszerkezetek és a tető-
szerkezet ellenőrzése emelési állapotban a kivitelező fel-
adata volt. A képeken fehér színű a tetőszerkezet és barna
alapmázoltak az ideiglenes emelési segédszerkezetek.
A segédszerkezetek tervezésekor a tető önsúlyát eset-
leges tehernek tekintve, 1,5 biztonsági tényezővel vettük
figyelembe, és további 1,08 dinamikus tényezővel is szá-
moltunk. Emelés közben a tetőszerkezeten további instal-
lációként csak kezelőjárdák voltak, további terheket nem
engedtünk felvinni az emelendő tetőre. Ennek két alap-
vető oka volt. Az egyik, hogy a tető emelés közbeni alak-
változásait korlátozni kellett, hogy a magok tetején lévő
sarokelemekkel össze tudjuk építeni az emelés után. A má-
sik kritikus pont az emelőpilonok reakcióerőinek bevezet-
hetősége volt a magok 75 cm vastag, monolit vasbeton
zárófödémébe. Maga a tetőszerkezet erőtanilag nem volt
kihasználva az emelés közben.
A tetőszerkezetet a sarokelemek nélkül emeltük, a sa-
rokelemek a végleges magasságban épültek, itt várták a
tető többi részét. Így a rövid és a hosszú oldali főtartók
nem voltak egymáshoz kapcsolva. A hosszú főtartót elfor-
dulással szemben a rövid főtartó merevíti végleges állapot-
ban. Mivel emelés közben ez a kapcsolat nem létezett, a
fióktartók befordították a hosszú főtartót, a felső öv mint-
egy 20 mm-t mozdult befelé. Emelés után a sarokelemeket
hidraulikus sajtók segítségével billentettük meg, hogy az
alakváltozott tetőszerkezethez hozzá tudjuk kapcsolni.
Ezen tetőszerkezet ellenőrzése emelési állapotban jóval
egyszerűbb volt, mint egy szabadon szerelt vagy betolt híd
vizsgálata építési állapotban. A statikai váz alapvetően nem
változott, továbbra is kéttámaszú tartó, az emelési pont is
hasonló helyen volt, mint a végleges támasz, attól 5,0 m-rel
beljebb. A statikai váz különbségét az adta, hogy a főtartók
nem voltak összekapcsolva, így a két főtartó nem támasz-
totta meg egymást.
Az emelőcsőrök alatt kitámasztó gerendákat építettünk,
amik 50 mm mozgást engedtek meg a tetőnek minden
irányba. A kritikus pont az, amikor a tető a végleges ma-
gasságában van, a függesztőkábel ekkor a legrövidebb,
az 50 mm elmozduláshoz tartozó vizszintes erő ekkor a
legnagyobb. A Duna-parton 44 m-es magasságban jelentős
mértékű szélteher fellépésével kellett számolni. Az emelő-
pilonra és az alátámasztó vasbeton födémre ez az állapot
volt a mértékadó.
Acélszerkezetek 2016/2. szám
AZ EMELÉS FOLYAMATA
Az emelési segédszerkezetek és az emelőberendezések
beszerelése után kezdődött az emelési folyamat. A tető-
szerkezet a födémen lévő szerelőbakokon állt, az emelő-
berendezésekben folyamatosan, apró lépésekben (20%;
40%; 60%; 70%; 80%; 90%; 95%, 100%) emeltük az olaj-
nyomást, így folyamatosan adtuk át a terhet a szerelő-
bakokról az emelési segédszerkezetekre. A számított teljes
emelési erő 60%-nál emelkedett el a főtartó a szélső sze-
relőbakokról, és 95%-nál a középső támaszok is elemel-
kedtek. A teherátadás ezzel megtörtént, további 30 cm-t
emeltünk a szerkezeten és megálltunk. Ezek után a teher-
tartási próba következett, 12 órára így hagytuk a szerkezetet
a további emelés előtt.
Az emelési segédszerkezeteken geodéziai mérésekkel
ellenőriztük, hogy a kialakult alakváltozások hogyan viszo-
nyulnak a számított értékekhez. Az emelőpilonok tetején
lévő gerendák végeit mértük három időpontban, a teher-
felvétel előtt kvázi feszültségmentes állapotban, teherfelvé-
tel után, és 12 óra eltelte után, a tehertartási próba vé-
gén.
Az első és a második mérés eredményei mutatják a
szerkezet alakváltozását, ezt összehasonlítottuk a számított
eredményekkel és megállapítottuk, hogy érdemi eltérés
nincs, a szerkezet úgy viselkedik, ahogy vártuk. A máso-
dik és a harmadik mérés eredményei a tehertartási próba
alatt bekövetkezett lassú alakváltozásokat mutatták volna;
az emelőpilon a vasbeton lépcsőházi mag födémére ter-
helt, a vasbeton szerkezet időben elnyúló alakváltozásait
ellenőriztük ezzel. Az eredmények azt mutatták, hogy a
tehertartás alatt további alakváltozás nem alakult ki, így
folytathattuk az emelést.
Az emelőberendezések dugattyúinak hossza 55 cm. Egy
teljes kitolás, visszaengedés, újraindítás 7–8 perc alatt vé-
gigmegy. Ha minden jól megy 4,4 m/óra sebességgel lehet
emelni a szerkezetet. Az emelőberendezések működtetési
előírásai 7,0 m emelés utána egy meghatározott ellen-
őrzési, karbantartási folyamatot határoznak meg, ami a
16 emelőberendezésnél 1–1,5 órát vett igénybe (12. kép).
Összességében a 17,0 m emelést két karbantartással, 8 óra
alatt sikerült végrehajtanunk.
GYÁRTÁS
A Dagály főtetőhöz 10 kilométer csövet, egyéb szelvé-
nyekkel együtt 15 kilométer szelvényt daraboltunk le. Cső-
áthatás-vágásokhoz, alakos vágásokhoz, hosszméret-beállí-
tásokhoz, háromdimenziós vágásokhoz speciális csővágó
gépet használtunk. A hagyományos kézi daraboláshoz ké-
pest a csődaraboló gép termelékenysége tízszeres. Ez a
feladatot csak ezen célgép segítségével lehetett megvaló-
sítani. Az összeállítás 2015 októberében kezdődött és 2016
februárjáig tartott, az emelés 2016. február 19-én volt.
A létesítmény összes acélszerkezetének gyártása, a lelátók
elbontása után beépítendő falvázoszlopokkal bezárólag
2017. év elejéig tart.
A nagy átmérőjű csövek toldásához elengedhetetlen volt
a csőforgató használata, ezért a gyártás kezdete előtt ilyen
eszközöket is beüzemeltünk. A csőforgató berendezés segít-
ségével (fedőporos hegesztéssel) hat-nyolcszoros sebesség-
gel dolgoztunk a hagyományos módszerhez képest.
A támaszelemek 80 mm vastag lemezből készültek,
40 mm-es sarokvarrattal (15. kép). Egy sarokelem összeállí-
tásához több mint 2 kilométer hegesztési varrat volt szüksé-
49
12. kép: Emelés közben, az első karbantartás idején

13. kép: A tető a végleges magasságban 15. kép: Támaszelem

ges, 1,1 t huzalt használtunk hozzá. A varratméretek, és így
a nagy hőbevitel miatt, a támaszelemek csillapítása mellett
döntöttünk. Az egyenként 10 t-s elemek feszültségmentesí-
tését nem a hagyományos módszerrel, hanem az amerikai
hadseregben kipróbált és bevezetett eljárással, Meta-Lax
vibrációs feszültségmentesítő készülékkel végeztük.
A Dagály összes acélszerkezetének felületvédelmére 63 t
festéket fogunk felhasználni.
A főtető elemeit 200 kamionnal szállítottuk az építke-
zésre, mely kamionok nagy része túlméretes volt. Az összes
szerkezet kiszállítása több mint 300 kamiont fog igénybe
venni.

A főtartók esetében az első szerelési egységeket a gyár

területén próbaszereltük (16. kép). A próbaszerelés felada-
ta volt a nagyméretű varratok készítése közben előfurduló
torzulások, rövidülések hatásának felmérése és a tapaszta-
latok visszavezetése a további gyártási folyamatba.
A szerkezetek felületvédelme háromrétegű festés, össze-
sen 240 mikron vastagságban. A festőüzemünkben havi
700–750 t acélszerkezet felületvédelmét készítettük el.
ÖSSZEGZÉS
Szigorú peremfeltételek és rövid határidő mellett sikerült
megvalósítani egy a magasépítés területén nem szokványos
méretű acélszerkezetet. A szerelés során egy Magyaror-
szágon különlegesnek számító technológiát alkalmaztunk
(heavy lifting), ahol a szerkezetet megépítve, egyben emel-
tük a végleges helyére.

50 Acélszerkezetek 2016/2. szám

14. kép: Hosszú főtartó alsó övének egy darabja összeállítva az üzemben

16. kép: Próbaszerelés

Képek forrása: Az előszóban szereplő 1. ábra: EXON 2000 Kft.; a többi kép és ábra: KÉSZ Holding Zrt.

Acélszerkezetek 2016/2. szám 51

 PROFESSZIONÁLIS SZÓRÁSTECHNIKA

Ha a
tartósság a cél.

Wagner magasnyomású pumpák

és szórópisztolyok
Kimagasló teljesítmény
a vastag bevonatokhoz
Masszív, megbízható kialakítás
Könnyű tisztítás és karbantartás
Szakszervíz

M.L.S. Magyarország Kft. | 2310 Szigetszentmiklós, Sellő u. 8.

52 Acélszerkezetek 2016/2. szám
www.wagnerszorastechnika.hu | facebook.com/wagnerszorastechnika | tel: (06 20) 555 0709
A FERROKOV VAS- ÉS FÉMIPARI KFT. 1991-ben alakult közepes méretű ipari vállalkozás. A fejlesztéseknek köszönhetően cégünk
gyártástechnológiája megújult, fejlődött. Vállalatunk ISO 9001:2000-es minőségbiztosítási és ISO 14001:2004-es környezet irányítási
tanúsítással rendelkezik.

PROFILJAINK:
- acélszerkezet gyártás (alumínium és - kötőelem gyártás (5.6-8 8.8-10.9
rozsdamentes szerkezetek is) anyagminőségig; M8-M36 méretig.
- tűzihorganyzás mártásos és centrifugális Egyenes és hajlított rúdcsavarok M8-as mérettől.
technológiákkal (EN ISO 1461/2000) - lézervágás (CNC)
Horganyzó kádaink: - esztergálás (CNC)
4000 x 1200 x 2300 mm-es acélkád - élhajlítás (CNC)
2600 x 900 x 1200 mm-es kerámiakád - festés, porfestés
- hegesztés (EN 1090-1:2009/AC:2010, - szemcseszórás
DIN 18800-7 D osztály és DIN EN 3834-2) - nagy pontosságú CNC marás, megmunkálás
- galvanizálás

FERROKOV Vas- és Fémipari Kft., H-7562 Segesd, Pálmaház utca 1.

Tel: +36 82 598-900 vagy +36 82 598-919 Talián Attila – Ügyvezető Igazgató (+36 20/936-7367)
Fax.: +36 82 598-910 Talián Bálint – Kereskedelmi és Kooperációs Igazgató (+36 20/931-6617)
e-mail: info@ferrokov.hu
Web: www.ferrokov.hu
Acélszerkezetek 2016/2. szám
Gelicz József – Termelési Igazgató (+36 20/949-2463) 53
Dr. Jankelovics János

EMBLEMATIKUS VASÚTI CSARNOKSZERKEZETEK

BUDAPESTEN
170 évvel ezelőtt, 1846. július 15-én tása és a Magyar Királyi Államvasutak tották a személy- és teherszállítást, a
indult el a menetrendszerű vonat- megalakulása. A hálózatot főváros-cent- vontatást és a pályát. A KSH adatai
közlekedés Magyarországon. A je- rikusság jellemezte, valamennyi fon- szerint a Magyarországon működte-
les évforduló alkalmat ad arra, tosabb fővonal Budapestre futott be. tett vasútvonalak hossza 2013 végén
hogy felvillantsuk a magyar vasút A korszakot Baross Gábor miniszter 7082 km volt, ebből: két- vagy több
kiépítésének néhány mozzanatát neve fémjelzi, tevékenységének volt vágányú forgalom 1190 km-en zaj-
és bemutassuk a lap olvasóinak köszönhető a hazai közlekedési infra- lott, míg a villamosított vonalhossz
a főváros négy, vasúthoz kapcso- struktúra jelentős fejlődése, a Helyi Ér- 2909 km-t tett ki.
lódó, nagyszerű vasszerkezeti em- dekű Vasúthálózat (HÉV) kiépítése és
lékét. A létesítmények közül kettő a vasúti járműgyártás meghonosítása.
– a Nyugati és a Keleti pályaud- Az I. világháború kitörésekor a ma-
NYUGATI PÁLYAUDVAR
var – ma is az utazókat szolgálja. gyar vasút 21 ezer km hosszú pályán A mai Nyugati pályaudvar közelében
Az Északi Fűtőház – Magyar Vasút- közlekedett. A két világháború közöt- – az első magyarországi vasútvonal
történeti Park – Budapest kedvelt ti időszakban villamosították a Buda- létesítéséhez kapcsolódóan – épült
turisztikai látványossága, míg az pest–Hegyeshalom közötti pályát és vi- meg, elődje a Pesti indóház. Az épület
átépítés alatt álló, korábbi MÁV lághírnevet szerzett a hazai mozdony- tervezője Paul Sprenger bécsi építész,
Északi Járműjavító – Eiffel-csar- gyártás, de ekkor jelent meg a közúti kivitelezője a pesti Zitterbarth Má-
nok – új funkciót kap. A csarnok közlekedés, mint a vasút konkuren- tyás építész. A Pesti indóház forgalma
2017-től a Magyar Állami Opera- ciája. 1851-ig, a Pest–Bécs vasútvonal meg-
ház műhely- és raktárháza, illetve Az ötvenes évek vasúti fejlesztéseit a nyitásáig a vártnál alacsonyabb volt.
próbacentruma lesz. nehézipar szállítási igényei határozták Pest–Buda második vasútállomása a
A cikk fotóit – az Internetről le- meg. A hatvanas évektől a vontatás mai Déli pályaudvar helyén nyílt meg
töltött négy kép (1., 18., 19. és 29.) korszerűsítése került előtérbe, ennek 1861-ben, Buda állomás néven.
kivételeivel – a szerző készítette jegyében dolgozták ki a vasút dízele- A magyarországi vasúthálózat roha-
2015 telén és 2016 tavaszán. sítési, majd a villamosítási programját. mos bővülésével, a három város egye-
A vasút helyét és szerepét többször sítéséből 1873-ban kialakult Budapest
is átértékelték, kis forgalmú vonalakat gyors fejlődésével és a pesti nagykörút
szüntettek meg. kiépítésének tervével az indóház for-
RÖVID VASÚTTÖRTÉNELEM galmi helyzete alapvetően megválto-
Alig több mint 10 évvel a világ első A rendszerváltozást követően gyöke- zott, szükségessé vált egy új, reprezen-
vasútvonalának – az angliai Stockton– resen átszervezték a MÁV-ot, elválasz- tatív, nagy fejpályaudvar építése.
Darlington – megnyitását követően,
1836-ban a rendi országgyűlés megal-
kotta a magyarországi vasútépítésről
szóló törvényt. A hazai vasút építésé-
nek koncepcióját Széchenyi István
dolgozta ki. A Pest–Bécs vasútvonal
részeként, elsőként a Pest–Vác közötti
33 km-es szakasz épült meg. A ter-
vezést megelőzően élénk vita folyt ar-
ról, hogy a majdani összeköttetést a
Duna bal, vagy jobb partján vezessék.
Az országgyűlés végül a pesti oldali
építés mellett döntött. A munkák két
évet vettek igénybe. Az 1846. évi ün-
nepélyes megnyitót követően alig egy
évvel később átadták a Pest–Szolnok
közötti 99 km-es pályát.
A szabadságharc leverése után a fel-
gyorsult a vasútépítés, a kiegyezésig
tartó nem egész 20 év alatt több mint
2200 km pálya épült. Az építők magán-
vállalkozások voltak. Az Osztrák–Ma-
gyar Monarchia időszakát a magyar
vasút „aranykorának” tartják, erre az
időszakra esik a nehéz helyzetbe ke- 1. kép: A Nyugati pályaudvar látképe egy 1880-as évek végén készült – Internetről letöltött
rült magán vasúttársaságok államosí- – felvételen

54 Acélszerkezetek 2016/2. szám


2. kép: A Nyugati képe ma, ugyanabból a pozícióból
Az épület tervezésére August de Ser-
rest, az Osztrák Államvasút Társaság
építészeti igazgatója kapott megbízást.
A központi csarnok vasszerkezetére
kiírt pályázat nyertese az Eiffel Iroda
volt. Abban a vonatkozásban, hogy
Gustave Eiffel személyesen részt vett-e
a munkában, a szakemberek körében
eltérőek a vélemények. A pályaudvar
indulási oldalán elhelyezett – rossz ál-
lapotban lévő – márvány emléktábla
nem tesz említést Eiffel nevéről. A ter-
vezők irányába elvárásként fogalmaz-
ták meg, hogy a pályaudvar illeszked-
jen a megépülő pesti Nagykörút vo-
nalába, és megjelenésével harmonizál-
jon a főútvonal elegáns bérházaival.
3. kép: A Nyugati pályaudvar homlokzata
Acélszerkezetek 2016/2. szám
A tervezők a francia kastélyok stílusje-
gyeit viselő, városképet meghatározó
épületet álmodtak, amelyet az 1876-
ban épített Margit hídról is látni lehet.
Az építkezés érdekessége volt, hogy
az, a vasúti forgalom zavartalan bizto-
sításával zajlott, oly módon, hogy az
új csarnokot az indóház „köré” építet-
ték, majd lebontották azt.
A Nyugatit 139 éve, 1877. október
28-án nyitották meg. Feljegyzések sze-
rint, az első vonat két nappal később,
október 30-án indult Bécsbe, utasai
között volt a császári és királyi pár,
Ferenc József és Sisi. Az épület vonat-
indító és -fogadó acélcsarnokának mé-
retei imponálóak: hossza 146 méter,
szélessége 42 méter, legnagyobb ma-
gassága 25 méter. A Nyugati átadása-
kor műszaki csodának számított.
Az épület elrendezésében követték a
kor „divatját”, elválasztva egymástól az
érkező és az induló utasokat. A csar-
nok déli (indulási) oldalánál helyez-
ték el az elegáns pénztárcsarnokot, a
postaépületet és az éttermet, az északi
szárnyon kapott helyet a pályaudvar
ékszerdoboza, a „királyi váró” és a
poggyászkiadó.
Az pályaudvar forgalma gyorsan nőtt,
és az 1880-as évek közepére a csar-
nok 10 vágánya már nem volt elég
a működéshez. A bővítést a csarnok
oldalai mellé fektetett vágányokkal ol-
dották meg. Az állomással összefüggés-
ben utalni kell arra, hogy az 1887-ben
indult budapesti villamosközlekedés
első vonalának egyik végállomása a
Nyugatinál volt. (A másik végállomást
1 km-re, a Király utcánál alakították
ki.) A kocsik 1000 mm nyomtávú vágá-
nyon, alsóvezetékes rendszerben köz-
lekedtek.
Az 1900-as évek elején a Podmanicz-
ky út és a pályaudvar közötti területről
több üzemeltetéshez kapcsolódó funk-
ciót „kijjebb” telepítettek, majd sor
került az áruszállítás megszüntetésére
is. Az 1930-as években felmerült a
Nyugati bezárásának gondolata, az
akkori elképzelések szerint szerepét
a Rákosrendezői pályaudvar helyén
épülő nagy forgalmú vasútállomás vet-
te volna át.
A háború komoly károkat okozott
a létesítményben. A helyreállítást kö-
55
4. kép: A Nyugati látványa a Ferdinánd hídról
5. kép: A Nyugati csarnoképülete
vetően napjainkig több rekonstrukció
és átalakítás is történt, amik jellemzően
a környék fejlesztéséhez kapcsolódtak.
Az 1970-es évek végén elvégzett mun-
kálatok a 3-as metróval voltak össze-
függésben, amely 1981-ben érte el a
pályaudvart. Ezzel egyidejűleg épült
meg a közúti felüljáró és a gyalogos-
aluljáró, továbbá lebontottak több el-
hanyagolt állapotban lévő épületet.
A kilencvenes évek végén a WestEnd
City Center és a Hotel Hilton felépí-
56
tésével ugyancsak sor került néhány
átalakításra, a Váci út felőli vágányok
lefedésével tetőkertet alakítottak ki és
raktárakat szüntettek meg. Ugyancsak
erre az időszakra esett a nagykörúti
homlokzat felújítása is.
Az elmúlt években az elővárosi vas-
út szerepe nőtt, és ezzel párhuzamo-
san felértékelődött a jó közlekedési
kapcsolatokkal rendelkező belvárosi
pályaudvar. Átszervezték a fővárosba
érkező és onnan induló vasúti forgal-
Acélszerkezetek 2016/2. szám
6. kép: A csarnok tetőszerkezete
mat. Ennek egyik eredményeként a
vonatok többsége megáll Ferihegyen,
közvetlen kapcsolatot biztosítva, az –
azóta bezárt – repülőtéri I. Terminállal.
Mára megszűntek a Nyugati külföldi
kapcsolatai és csökkent a belföldi tá-
volsági vonatok száma is.
A cikk írásának időszakában jelentek
meg hírek a Nyugati pályaudvar épü-
letének és vasúti infrastruktúrájának
felújításáról, valamint a vágányhálózat
lefedéséről. A terv részét képezi az
1874-ben épített Ferdinánd híd lebon-
tása és forgalmának alagútba vezetése.
Az így kialakuló területen egy 25 hek-
táros, kulturális és pihenő célokat szol-
gáló park kap majd helyet, összekötve
a Nagykörutat a Városligettel.
7. kép: A csarnok be- és kijárata
8. kép: A királyi váró kívülről
KELETI PÁLYAUDVAR
A Keleti ma a főváros legforgalmas-
abb pályaudvara, elődje az 1867-ben
átadott Józsefvárosi állomás volt. Az
eredetileg Központi pályaudvar nevet
viselő Keletit, a Nyugati átadását kö-
vetően négy évvel, 1881-ben kezdték
építeni. Az állomás tervezésénél alap-
elvként fogalmazták meg, hogy az ek-
lektikus épület homlokzata hatalmas
városkaput szimbolizálva, merőlegesen
álljon Budapest nyugat–keleti – a Rá-
kóczi út – tengelyére. A fogadóépület
főtervezője Rochlitz Gyula, a MÁV ma-
gasépítési osztályának vezetője volt,
nevéhez fűződik a vasúttársaság And-
rássy úti igazgatóságának építése is.
A Keleti pályaudvar csarnokát Fekete-
házy János (1842–1927) tervezte.
9. kép: A királyi váró díszes belső tere
A nemzetközileg elismert szakember
szinte valamennyi 1912. előtt épített vas-
úti híd tervezésében aktívan részt vett.
Ezen túlmenően, munkái közé tarto-
zik Budapest több nevezetes épületé-
nek tetőszerkezete is, többek között
az Operaház és a Corvinus Közgaz-
daságtudományi Egyetem. (Ugyancsak
Feketeházy János nevéhez fűződik
a későbbiekben bemutatásra kerülő
Eiffel-csarnok tervezése is.) Az épít-
kezésben a kor ismert nagyvállalkozá-
sai vettek részt. A cölöpalapozást Gre-
gersen Guilbrand (Magyarországon
élő és dolgozó norvég származású híd-
építő) cége végezte, a vasszerkezetet a
MÁVAG, a villanyvilágítást a Ganz gyár
készítette. A lakatosmunkák Jungfer
Gyula műhelyében, az öntöttvas ele-
mek Oetl Antal gyárában készültek.
Acélszerkezetek 2016/2. szám
Az 1884. augusztus 16-án megnyi-
tott Keleti pályaudvar átadásakor az
európai vasútépítészet élvonalába tar-
tozott, villanyvilágítása és biztosító-
berendezése ritkaságszámba ment.
A csarnokba öt vágányt vezettek be.
A központi csarnok szélessége 42 mé-
ter (a Nyugatival azonos), magassága
41 méter (17 méterrel haladja meg
a Nyugatit) és hossza 108 méter (38
méterrel rövidebb a Nyugatinál).
A Keleti épülettömbjét számos szobor
díszíti. A főhomlokzat kapuzatán
James Watt, a gőzgép feltalálójának és
George Stephensonnak, a Rocket gőz-
mozdony építőjének a szobrát, az
óra alatti oszlopokon további négy,
míg az épület tetején egy allegori-
kus szoborcsoportot helyeztek el.
57
10. kép: A Keleti pályaudvar, a forgalmas Rákóczi út tengelyében

11. kép: A Keleti homlokzata

58 Acélszerkezetek 2016/2. szám

12. kép: A főbejárat díszes órája 14. kép: A csarnok tetőszerkezete

13. kép: A csarnok belső tere

Az utasforgalomban – a Nyugatihoz
hasonlóan – szétválasztották az indu-
ló és az érkező utasokat. Az induló
utasok az állomás Thököly út felőli
oldalán léphettek be az indulási csar-
nokba, a Lotz Terembe. A 670 m2 alap-
területű és 18 méter belmagasságú te-
rem 9 nagyméretű freskójából 8, Lotz
Károly, míg a Vasút allegóriája című
mű Than Mór munkája. A csarnok nap-
jainkban gyönyörűen felújítva, eredeti
pompájában látható. Az érkező uta-
sok a Kerepesi út felé hagyhatták el
az állomást. Az érkezési oldal kevésbé
reprezentatív. Az állomásépület belső
forgalmi rendje ma már nem ennyire
strukturált, különösen azóta, mióta az
M2 metró (1970.) elérte a Keletit és eh-
hez kapcsolódóan megépült a Baross
téri aluljáró. A –1 szinten elhelyezett
pénztárakat lépcsővel kötötték össze
15. kép: A díszes Lotz Terem az állomás központi csarnokával.

Acélszerkezetek 2016/2. szám 59

16. kép: A Keleti pályaudvar vasúti kijárata
17. kép: A lefedett külső peronok
A Keletit fennállása során több ízben
is átépítették, bővítették, a forgalom
növekedésével szükségessé vált külső
vágányok építése is, ezek peronjait
később lefedték. A pályaudvar felső
vezetékeit már 1931-ben kiépítették.
60
A középső főhomlokzat és a csarnok
felújítása két ütemben, 2002–2004 kö-
zött zajlott. A teljes felújítási projekt
2008-ra fejeződött be. Az M4 metró
építésével egyidejűleg a Baross tér ké-
pe ismét megváltozott. 2014-től átépí-
Acélszerkezetek 2016/2. szám
tett gyalogos-aluljáró fogadja az utaso-
kat. A forgalmas pályaudvar napjaink-
ban Budapest nemzetközi vasúti kap-
csolatainak központja, továbbá innen
indul, illetve ide érkezik a legtöbb
belföldi InterCity és távolsági járat is.
ÉSZAKI FŰTŐHÁZ –
MAGYAR VASÚTTÖRTÉNETI
PARK
Az 1900-as évek elejére a Nyugati
pályaudvar fűtőháza már csak komoly
nehézségek árán biztosította a növek-
vő forgalom igényeit, egyre sürgetőb-
bé vált új kapacitás létesítése. A fej-
lesztés helyéül egy, a Rákosrendezői
pályaudvartól nem messze – a váci
vasútvonal és a Tatai út között – fek-
vő 70 ezer m2-es területet jelölték ki.
A fejlesztés 1908-ban, a finanszírozási
hitelt engedélyező XXXI. törvénycikk
elfogadásával indult. A fűtőház tervét
vasúti szempontból – Papp János igaz-
gató útmutatásai alapján – a MÁV Igaz-
gatóság Gépészeti Főosztályának Von-
tatási Osztálya készítette, míg a belső 18. kép: Az Északi Fűtőház egy 1910-es évek elején készült – Internetről letöltött – felvételen
kialakítás és a berendezés Fenster
Alajos fűtőházfőnök utasításai alapján
készült el. Az épületek kivitelezési
munkálatait a Neuschloss Ödön és
Marcell budapesti építő-vállalkozók
cége végezte. A Neuschloss testvérek
számtalan nagy vasúti létesítmény kivi-
telezésén dolgoztak. A két évig tartó
munka eredményeként – 103 éve –,
1913-ben adták át rendeltetésének
az Északi Fűtőházat. A beruházás so-
rán egy 22 állású, félkör (fékgyűrű)
és egy 34 állású, háromnegyed kör
(háromnegyed gyűrű) alakú, a kor
technikai színvonalának élvonalát ké-
pező, „fordítókorongos fűtőházat” és
hozzájuk tartozó kiszolgáló létesítmé-
nyeket építettek fel. A fűtőházakat a
korabeli sajtó az alábbiak szerint írta
le: „a két fűtőház kő- és téglafalazat-
tal, vastetős szerkezettel nagy vaskere-
tes ablakokkal, kettős szárnyú, felső
részeiken üvegezéssel ellátott, mereví-
19. kép: A 34 állásos fűtőház mai látványa a Google earthről letöltött képen
tett fakapukkal és 22,6 méter hosszú
vizsgálócsatornákkal készült”. Az épü-
leteket sátortetővel fedték le. A telep
a második világháború előtt élte virág-
korát, ebben az időszakban főnöke, a
neves gőzmozdonyszerkesztő és vasút-
fényképész, Fialovits Béla volt.
A kisebbik – 22 állásos – fűtőház a
II. világháborúban súlyos sérüléseket
szenvedett, felújítása nem lett volna
gazdaságos, ezért lebontották. A mint-
egy 4000 m2 alapterületű, 34 állásos
fűtőházat – annak megfelelően, hogy
működésében mely funkciók domi-
náltak – több ízben átalakították, kor-
szerűsítették.
A gőzvontatás szerepének csökkené-
sével a javító/karbantartó tevékenység
került előtérbe. Komoly változásokat
hozott a dízel, majd a villamos vonta-
tás elterjedése. A telepen 1998-ig folyt
javító/karbantartó tevékenység. 20. kép: A Fűtőház képe a szombathelyi állomásról áttelepített gyalogos-felüljáróról

Acélszerkezetek 2016/2. szám 61

21. kép: A Fűtőház belső íve 23. kép: A csarnok külső íve

Az Északi Fűtőház területén, 2000.

nyarán nyílt meg a Magyar Vasút-
történeti Park, amely felújítja, őrzi és
bemutatja a magyar vasút emlékeit:
személy-, étkező-, háló-, és tehervago-
nokat, mozdonyokat, munkagépeket.
A Park alapvető funkciója mellett egye-
di rendezvényeknek is otthont ad, itt
rendezik meg – többek között – a
régi autók találkozóját, az Oldtimer
Show-t.

A Vasúttörténeti Park egyedülálló

acélszerkezeti emléke a szombathelyi
állomásról „áthozott” – hányatott sorsú
– gyalogos-felüljáró, amely a legré-
gebbiek közé tartozik az országban.

22. kép: Az 1–6. mozdonyállások bejárata

24. kép: A hatalmas belső tér az Oldtimer Show idején

62 Acélszerkezetek 2016/2. szám

25. kép: Tetőszerkezet
27. kép: A szombathelyi gyalogos-felüljáró
28. kép: Gyalogos-felüljáró, 2.
A híd elődjét 1890-ben építették fá-
ból, a jelenlegi szerkezet néhány ele-
me 1900-ból származik. A MÁV, 1928-
ban új űrszelvény előírásokat vezetett
be, ennek a követelménynek megfe-
lelően a hidat 1935-ben átépítették.
26. kép: Tetőgerendák
A II. világháborúban súlyos károkat
szenvedett szerkezetet 1949-ben építet-
ték újjá. 2000-ben, a szombathelyi ál-
lomás villamosításakor felújították, és
a Parkba szállították.
Acélszerkezetek 2016/2. szám
ÉSZAKI JÁRMŰJAVÍTÓ
– EIFFEL-CSARNOK
A vasúti közlekedés kiépülése már
kezdetektől szükségessé tette karban-
tartó-, javító-, ellátóbázisok kiépítését.
A mai Kőbányai úton – az 1867-ben
megnyitott Józsefvárosi pályaudvar kö-
zelében már az 1860-as évek végétől
működtek gépgyárak, kocsigyárak, ja-
vítóműhelyek. Ezek közül a két legje-
lentősebb üzem a Magyar–Belga Gép-
és Hajtóépítő társaság, valamint a Ma-
gyar–Svájci Vasúti Kocsigyár volt. A cé-
gek 1870-ben csődhelyzetbe kerültek,
majd a Magyar Királyi Államvasutak
vezetése felvásárolta azokat, és ezzel
létrejött a MÁV Gép- és Kocsigyár.
1875-től Budapesti Főműhely néven
gőzmozdonyokat gyártottak és vasúti
kocsikat javítottak. 1885-ben épült fel
a jelenleg is meglévő, 24 000 m2-es,
220 m hosszú és 110 m széles, öthajós
– két szélső oldalhajó, két magas főhajó
és egy középső, a főhajókat kiszolgáló
középhajó – gőzmozdonyjavító csar-
nok. A tervezés során különös gon-
dot fordítottak a világításra: üvegezett
felülvilágítókat, a homlokzatokon nagy-
méretű ablakokat helyeztek el. A ha-
talmas objektum tetőszerkezetének ter-
vezője Feketeházy János volt, aki ko-
rábban az Eiffel Irodának is dolgozott.
(Nevéhez fűződik a szegedi Tisza-híd
tervezése is, amelyet Gustave Eiffel
megbízása alapján készített el.) Ehhez
az impozáns létesítményhez Eiffelnek
és cégének nem volt köze, mégis a köz-
nyelv Eiffel-csarnoknak nevezi. Az üzem
1890-ben kapta az Északi Főműhely
nevet, utalva arra, hogy főleg az északi
területek járműveinek javítását végzik.
A két világháború között folytató-
dott az Északi Főműhely fejlesztése.
1930-tól a villamos mozdonyo- és mo-
torkocsik javítása is a műhely felada-
ta lett. Az üzem létszáma ebben az
időben már meghaladta a 2500 főt.
63
A II. világháború során súlyos károkat
szenvedett a létesítmény, az épületek
nagy része megsemmisült vagy meg-
sérült. A háború után megkezdődött
az újjáépítés. 1960-as évek végére az
üzem létszáma már megközelítette a
3400 főt. A 90-es évektől folyamato-
san csökkent a vasút javítási igénye,
amely már nem kötötte le a kiépített
kapacitásokat. A járműjavítók nehéz
helyzetbe kerültek. 2009. év végével
az Északi Járműjavítóban végleg meg-
szűnt a vasútijármű-javítás. A dolgozók
és a gépek egy részét Szolnokra tele-
pítették.
2011-ben az Északi Járműjavító meg-
határozó épületeit műemlékké nyilvá-
nították. A kihasználatlan – állagában
romló – csarnokban számos kiállítást
szerveztek, azonban az épület végle-
ges funkcióját nehezen találták meg.
Szóba került a csarnok levéltárként
való hasznosítása is. 29. kép: Az Eiffel-csarnok látványa a Google earthről

30. kép: Az Eiffel-csarnok a Kőbányai út felől 31. kép: Az Északi Járműjavító bejárata

Az Eiffel-csarnok jövője szempont- centrumává építik át. Az objektum ZÁRÓKÉP

jából a végleges döntést, a Kormány
1555/2015. (VIII. 7.) határozata hozta
meg, amely arról rendelkezett, hogy
a több mint 130 éves Eiffel-csarno-
kot, a Magyar Állami Operaház és az
Erkel Színház műhelyházává és próba-
jelenleg építési terület, amelynek sem
külső, sem belső fotózására – munka-
és balesetvédelmi előírásokra hivat-
kozva – a tulajdonosi jogok gyakor-
lója, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
Zrt. illetékese nem adott engedélyt.
Vasúton utazva néha meglepő pano-
ráma tárul a fotós elé. Az alábbi „virá-
gos” képet a szolnoki vasútállomáson
rögzítette a szerző.

32. kép: A virágba borult szolnoki vasútállomás

64 Acélszerkezetek 2016/2. szám

 SZAKMAI ÉSZREVÉTEL
A MAGÉSZ Acélszerkezetek XIII. évfolyam 1. számában megjelent „Álljunk meg egy szóra” tűzihorganyzással kapcso-
latos információ a horganyzás szakterületén egyedi, egyoldalú szakmaiatlan megállapítás.
A különbséget kell tudni és ismerni a „Tűzihorganyzással kialakított bevonatok vas- és acéltermékeken. Követelmények
és vizsgálati módszerek.” (MSZ EN ISO 1461:2oo9) és a „Folytatólagos tűzi-mártó eljárással bevont acél laposter-
mékek. Műszaki szállítási feltételek.” (EN 10346:2009) technológiák között.
A cikkben leírt 50. oldal 1. bekezdés: „Nem minden „horganyzott” felület felel meg kültéri hatásoknak” egyéni véle-
mény, korrózióvédelmi szempontból szakmai pongyolaság.
A Sendzimir technológiával (1936-óta ismert) bevont termékek bevonat tömege 7–42 mikron (EN 10346: 2009. 11.
táblázat).
A szalaghorganyzók is a megrendelők szerződésben kikötött rétegvastagsági igényeinek megfelelően gyártják a
bevonat vastagságát. Csak a magyarországi gyártómű évi több mint 100 000 tonna horganyzott lemezterméket
értékesít. Felhasználási területek: jármű- és gépipar, csomagolástechnika, építőipar (másodlagos és harmadlagos
teherviselő elemek: falvázgerendák, oszlopok, szelemenek, héjazatok, csatorna elemek) stb. Ezek nagy része kültéri
hatásoknak van kitéve és megfelelnek a korrózióvédelem kritériumainak.
Az, hogy a megrendelők a terméket milyen célra értékesítik és a továbbfelhasználók, gyártók annak korrózióvé-
delmi garanciáját mire és hogyan használják fel, az nem gyártástechnológiai, felhasználhatósági hiba, hanem
kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi előnyszerzési lehetőség. Jelenleg a beruházók nagy többségét az anyagi érdekek
motiválják.
ÖSSZEGEZVE: A tűzi-mártó horganyzási technológiákat, azok korrózióvédelmi különbségeit, felhasználhatósági
lehetőségeit ismerni kell. A megfelelő szakmai tudás birtokában a beruházók pillanatnyi anyagi érdekeit kellene
szakmai szempontokkal alátámasztani, befolyásolni.
Dunaújváros, 2016. április 11.
Kopasz László
Magyar Mérnöki Kamara
korrózióvédelmi szakértő
G-L-11/07-0698

Tisztelt Olvasók és Szakértő Úr!

A kritikai észrevétel stílusának elemzésétől eltekintve, az alábbi észrevételeket teszem a Szakértő úr véleményéhez:
Ahogy szokták mondani, „a tények makacs dolgok”. Esetünkben ismételten megerősítjük, hogy „nem minden „hor-
ganyzott” felület felel meg a kültéri hatásoknak. Gondoljunk csak az 5–15 μm vastag horganyrétegekre, melyből a
korrózió első néhány hete alatt már 3–4 μm nagyon gyorsan lepusztul, csak ezt követően csökken a korrózió sebes-
sége. Példaként említhetők a – költségcsökkentés miatt vezérelve – szándékosan néhány mikrométer vastagságúra
kialakított horganyrétegek, a cikkben tárgyalt C3 és C4 korróziós kategóriákban. Különösen veszélyes ez, ha netán
az érintett csöveket méterenkénti árban árusítják a kereskedők. Ebbe a megállapításunkba bőven belefér a szakértő
által idézett 7–42 mikrométeres vastagsági tartomány alsó része. A szakértő által kritizált, bevezető mondatnak az
értelmét taglalja majdnem a teljes cikk, melynek külön magyarázatára Olvasóink biztosan nem szorulnak rá.
Mint azt cikkünk 52. oldalának második bekezdésében írtuk, „nem azt állítjuk, a vékony bevonattal ellátott pro-
filok, csövek nem megfelelő termékek, hanem arra mutatunk rá, hogy ezek – további védőrétegek nélkül – kültéri
igénybevételre a legtöbb esetben nem alkalmasak”. Az érintett korróziós kategóriák ki lettek emelve a cikk 1. táb-
lázatában.
Azt pedig, hogy az eddig kültérre felállított, esetleg túl vékony (3–20 mikrométer) horganybevonattal ellátott acél-
szerkezetek megfelelnek-e majd a hosszú távú (>20 év) feletti korróziós igénybevételeknek, nem szakértők fogják
eldönteni, hanem az idő.

Tisztelettel:

Antal Árpád
korróziós szakmérnök
Magyar Tűzihorganyzók Szervezete

Acélszerkezetek 2016/2. szám 65

 Új, kompakt láng-
és plazmavágó.
Német minőség,
versenyképes ár.
Gépek és Rendszerek
Szolgáltató Kft.
Messer Cutting Systems
Magyországi Képviselete
www.geper.hu
Tel.: +3676489527
Fax.: +3676481886
6000 Kecskemét,
Irinyi u. 29.

g p
CNC láng-, plazma- és lézervágó rendszerek • Forgalmazás – Vevőszolgálat – Szerviz

*(1,(Š
$M|YŌJi]SDODFNMD
$*(1,(ŠSDODFNHJ\IRUUDGDOPLDQ~MWHUPpND/LQGH&VRSRUWLSDUL~MtWiVD
(OHJiQVpVKRUGR]KDWyNLDODNtWiVVDOYDODPLQWDV]iPRVLQWHOOLJHQVWDUWD
ORPPDO

$SDODFNIŌEEMHOOHP]ŌL
‡ 5HQGNtYON|QQ\HQKRUGR]KDWyJXUtWKDWy
‡ 1DJ\WHOMHVtWPpQ\ŦYpGHWWKHO\UHFVDWODNR]WDWKDWyQ\RPiVFV|N
NHQWŌYHOYDQHOOiWYD
‡ ,QWHOOLJHQV²Ji]WtSXVJi]NHYHUpN|VV]HWpWHOpVPHQQ\LVpJ²NLMHO]ŌW
WDUWDOPD]
‡ 1DJ\REEiWPpUŌQHNN|V]|QKHWŌHQVWDELODEEDKDJ\RPiQ\RV
SDODFNRNQiO
‡ (V]WpWLNXVN|UQ\H]HWEDUiW

$*(1,(ŠiWDODNtWMDDJi]IHOKDV]QiOiVPyGMiWDYHYŌLLJpQ\HNQHNPHJIH
OHOŌJi]SDODFNRWEL]WRVtW
7HOMHVN|UŦLQIRUPiFLyNpUWDSDODFNRNWRYiEELMHOOHP]ŌLDONDOPD]KDWy
Q\RPiVV]DEiO\R]yLpVNLHJpV]tWŌLVWENHUHVVHPXQNDWiUVDLQNDW

/LQGH*i]0DJ\DURUV]iJ=UW
ZZZOLQGHJDVKX
66 Acélszerkezetek 2016/2. szám
Gáti József elnök
MAHEG
Makk Piroska ügyvezető
Crown International Kft.
VII. CLOOS–ÓE BÁNKI KAR SZIMPÓZIUM
Immár hagyomány, hogy a tavasz beköszöntével megren-
dezésre kerül az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és
Biztonságtechnikai Mérnöki Karán a CLOOS Szimpózium.
Április 14-én hetedik alkalommal lebonyolított szakmai
találkozó résztvevőit Makk Piroska tulajdonos ügyvezető
köszöntötte, majd áttekintést adott a Crown International
Kft. szervezte szimpózium programjáról.
A CLOOS-ÓE Bánki Kar Szimpózium megnyitása
A szeminárium levezető elnöki fel-
adatait Kuti János, az egyetem Hallga-
tói Szolgáltató Iroda igazgatója látta el.
A résztvevőknek eredményes tanácsko-
zást kívánva mutatta be az első elő-
adót, Ivo Galic urat, a Carl Cloos
Schweisstechnic Automatizálási Üzlet-
fejlesztési Osztály munkatársát. Az ér-
Ivo Galic deklődéssel kísért előadás a CLOOS
TIG hegesztés kézi és robotvezérelt
gyakorlati megoldásait mutatta be szemléletes példákkal.
A beszámolót Lakos Szabina, a Crown International Kft. ro-
botprojekt vezető tolmácsolásában követhették a résztvevők.
Acélszerkezetek 2016/2. szám
Ivo Galic az előadásában hangsúlyozta, hogy a korszerű
hegesztési eljárások egyre jobb minőségű varratképzést
tesznek lehetővé, mely az igényes termékek készítésénél
elengedhetetlen és jelentős versenyelőnyt jelent a koráb-
bi eljárásokkal szemben. Képekkel, videókkal, gyakorlati
tapasztalatokkal mutatta be, hogy e területen is egyre na-
gyobb teret nyer az automatizálás és a robottechnika, mely
a termelés növekedésén túl lehetővé teszi az eddig nehe-
zen hegeszthető alkatrészek gazdaságos gyártását is.
Dr. Kovács Tünde – Dr. Pinke Pé-
ter, az Óbudai Egyetem Bánki Donát
Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki
Kar egyetemi docensei „A Seferian-
féle összefüggés alkalmazhatósá-
gának elemzése az előmelegítési
hőmérséklet meghatározására he-
gesztésnél” című előadásuk beveze-
Dr. Kovács Tünde tőjében a hegesztési melegrepedés
okait szemléltették, majd az elkerülési
lehetőségeket mutatták be a Seferian összefüggés alkalma-
zásával, az összetétel, a falvastagság, a hőbevitel, valamint
a hidrogén hatásának ismertetésével. Kitértek a módszer
alkalmazhatóságára, más módszerekkel való összehasonlí-
tására.
Gécs Gyula, az ASS Berendezési
Rendszerek Ipari Bt. munkatársa a
„CLOOS robot a bútorgyártásban” cí-
mű előadásában az ASS Vállaltcsoport
rövid bemutatását követően a cégnél al-
kalmazott hegesztőeljárások előnyeit és
kedvezőtlen tulajdonságait elemezte.
Kitért a bútorok előállítása során alkal-
Gécs Gyula mazott Cloos hegesztőrobot beszerzési
és alkalmazási tapasztalataira.
Ã
A szimpózium hallgatósága
67
 A kávészünetben a frissítők elfogyasztása mellett lehetőség
nyílt a konferenciaterem előtti aulában a kiállított Cloos
termékek megtekintésére, a szimpózium alkalmából a
résztvevők számára akciós kupon formájában meghirdetett
kedvező ajánlatok megtekintésére, baráti beszélgetésekre.

Bakos Levente, a Magyar Hegeszté-

si Egyesület elnökségének tagja a
„Volfrám elektródák alkalmazása
és a felhasználás során felmerülő
kockázatok” címmel tartott előadást.
Képekkel illusztrált prezentációja is-
mertette a volfrám elektródák kopási
mechanizmusát, a TIG-eljárás alkalma-
Bakos Levente zása során felmerülő egészségügyi koc-
kázatokat, nemzetközi kitekintést adott Gyakorlati bemutató a Cloos robotlaborban
a volfrám elektródák alkalmazási kockázatának felmérésébe.
Bemutatta a megújuló Hegesztési Biztonsági Szabályzat al- A szeminárium résztvevői Dr. Kovács Mihályra, az
kalmazásához kapcsolódó H 19 kóddal ellátott, a hegesztés Óbudai Egyetem c. egyetemi docensére emlékeztek, aki
biztonságát nem veszélyeztető, „Védekezés radioaktív por hosszan tartó, türelemmel viselt, súlyos betegség után éle-
ellen” megnevezésű, a helyes gyakorlatot ismertető doku- tének 72. évében elhunyt. Bagyinszki Gyula által levetített
mentumot (megtekinthető a www.gtehmv.hu oldalon). visszaemlékezés alatt Gáti József méltatta a tanár, pályatárs
és barát életét és munkásságát!
Pausits Imre, a Verarbeiten Pausits „Kovács Mihály közreműködésével hoztuk létre a Bánki
Kft. ügyvezető igazgatója a „CLOOS Karon a CLOOS-ÓE Robotlabort, melyben azóta is aktív
robot – alkalmazási tapasztalatok tevékenység zajlik. Halálával pótolhatatlan veszteség érte
acélszerkezet gyártásban” című, vi- a hazai és nemzetközi hegesztő társadalmat” – emelte ki
deókkal illusztrált előadásában részle- Gáti József.
tezte a Cloos robotok széles körű
alkalmazhatóságát. Bemutatta a robot-
rendszerek termelékenységét, megbíz-
Pausits Imre hatóságát, rugalmasságát, és betekin-
tést engedett a cég mindennapi ter-
melési életébe.

Becker Balázs, a Spitzer Siló Pécs

Járműgyártó Kft.-től a „CLOOS áram-
források felhasználása alumínium
tartálygyártásban” címmel tartott ösz-
szefoglaló előadásában a különböző
típusú tartálykocsik áttekintését köve-
tően videófilmek és fényképfelvételek
bemutatásával foglalta össze a gyártási
Becker Balázs tapasztalatokat, és a Cloos TIG áram-
források alkalmazását. Dr. Bagyinszki Gyula és Dr. Gáti József

Ã
A Crown International Kft.
– CLOOS képviselet csapata

68 Acélszerkezetek 2016/2. szám

 A délelőtti program zárásaként a levezető elnök meg-
köszönte az előadók gondos felkészülését, színvonalas
előadását. Az ebédszünetben lehetőség nyílt a kiállított
gépek és katalógusok megtekintésére, szakmai eszmecse-
rékre, baráti beszélgetésekre. A Crown International Kft.
meghívására elfogyasztott ebédet gyakorlati program kö-
vette, melynek keretében kézi Cloos hegesztő áramforrás-
sal AWI hegesztési bemutatókra került sor az ÓE-Cloos
Robotlaborban. Az ebédet követően a Dumaszínház jól is-
mert csíkdánfalvi humoristája, Zsók Levente műsora színe-
sítette a szakmai programot.
Az ebédszünetet követően Majoros
Zsolt, a KL-SYSTEM Környezet- és Lég-
technikai Kft. munkatársa „KEMPER
– tiszta megoldások és ISO 50001”
címmel tartott előadásában tájékoz-
tatta a résztvevőket a hegesztés során
képződő füstről, mint egészségügyi
veszélyforrás keletkezéséről, összete-
Majoros Zsolt vőiről, valamint az egészségre káros
hatásairól. Összefoglalta a védekezés
lehetőségét, és bemutatta a KEMPER központi rendszerei-
nek kapcsolódását az ISO 50001 szabványhoz.
Acélszerkezetek 2016/2. szám
A szeminárium záró előadását Huszt-
ra Attila, a HENKEL Loctite Jupiter-
Reál Kft. munkatársa „Új bevonat a
fröccsenő fémek ellen” című előadá-
sa zárta.
Husztra Attila
A szimpóziumi részvételt a Magyar Hegesztéstechnikai
és Anyagvizsgálati Egyesülés a nemzetközi és európai he-
gesztő diplomák tanúsításában 1 kreditponttal beszámítja.
A színvonalas előadásokat felvonultató, jó hangulatú szemi-
nárium a partnerek által felajánlott ajándékok kisorsolásá-
val zárult.
Az együttműködő partnerek – így a Linde Gáz Zrt.,
a Soyer Magyarország Kft., a KL-SYSTEM Környezet- és
Légtechnikai Kft., a Spitzer Siló Pécs Járműgyártó Kft., az
Óbudai Egyetem, a MAGÉSZ, Jupiter-Reál Kft., a HENKEL
Loctite, a Messer Hungarogáz Kft. – ajándékai mellett a
főnyeremény egy Omicron hegesztőgép volt.
69
70 Acélszerkezetek 2016/2. szám
 1161 Budapest, Béla u. 84.
Akik a szakmához
kötődnek, azok
együttműködnek
velünk!

Az acélszerkezeteket tervezők – gyártók

– építők és azt oktatók szakmai szövetsé-
ge fogja össze azokat a cégeket és magán-
személyeket, akik a szakmához tartoznak.
Már alapításunkkor rögzítettük, hogy együtt-
működünk azokkal a cégekkel, akik tevé-
kenysége szorosan kötődik az acélszerke-
zetekhez, nevezetesen a robotokat gyártó,
hegesztéshez kapcsolódó tevékenységeket
végző, korrózió elleni védelmet valamint
tűzvédelmi és munkavédelmi feladatokat
ellátó társaságokkal.

Tagjainknak különféle kedvezményeket biz-

tosítunk:
• Acélszerkezetek című folyóiratunkat térí-
tésmentesen juttatjuk el számukra;
• konferenciánkon kedvezményben része-
sülnek;
• kiadványainkban megjelentetett hirdeté-
seiknél jelentős árengedményt adunk;
• minden rendezvényünkre – ahol lehetőség
van a két. ill. többoldalú megbeszélésre
a résztvevőkkel – meghívjuk tagjainkat.

Várjuk érdeklődésüket, jelentkezésüket!

Dr. Csapó Ferenc

Tel.: 06 30 946-0018
E-mail: magesz@t-online.hu

www.magesz.hu

Acélszerkezetek 2016/2. szám 71

Érsek László hegesztőmérnök / EWE
Ruform Hungary Betonacél Kft.
BETONACÉLOK ALKALMAZÁSA
ÉS HEGESZTÉSÜK NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA
USE OF REINFORCING STEELS
AND SOME CHARACTERISTICS OF THEIR WELDING
A betonacélok az építőipar egyik legfontosabb anya-
gai. Jelen írás áttekintést ad a tulajdonságaikról és
fajtáikról, hegesztéssel történő megmunkálásukról, és
hogy miként alkalmazhatók a gyakorlatban, néhány
példával illusztrálva. A betonacélokat használják
a nyomás felvételére betonszerkezetekben a beton
szilárdságának a fokozására. Felületük a betonnal
való jobb kötés érdekében mintázattal van ellátva.
A betonacéloknak hasonló vegyi összetétele van, mint
a lágyacéloknak, de lényegesen nagyobb a szilárdsá-
guk. A jó hegeszthetőség mellett másik fontos jellem-
ző a kiemelkedő duktilitás.
A cikk leírja a hegesztésre vonatkozó lényeges isme-
reteket az EN ISO 17660-1 nemzetközi szabvány
alapján. Végezetül tájékoztatást ad a cég jelenlegi
legnagyobb vállalkozásáról: a Graz és Klagenfurt kö-
zötti vasúti alagút építéséről.
BEVEZETÉS
Már több mint egy évtizede, hogy magyar nyelven megjelent
egy írás a témában a Hegesztéstechnika c. folyóiratban [1].
A magyar nyelvű (nyomtatott) szakirodalom meglehetősen
szegény (azok is zömmel a múlt század 60-as éveiben
jelentek meg). Talán az egyetlen kivételt egy két évtized-
del később megjelent kiadvány [2] jelenti. Így aktuális
lehet egy áttekintés ezen viszonylag hosszú időszak alatt
bekövetkezett változásokról, eljutva a jelenlegi helyzetig.
A változások az egész előírásrendszert (jogosultságok, anya-
gok, kivitelezés stb.) érintik.
A változásokat az egyre nagyobb volumenű építési objek-
tumok (alagutak, hidak, gátak, épületek) indukálták (1. és
2. kép). A fejlesztések „motorjai” – mint a gazdaság egyéb
területein is – az anyagtakarékosság, a termelékenység
növelése, a határidők lerövidítése, az egyre magasabb biz-
tonsági követelmények.
A téma aktualitását az adja, hogy napjainkban is folyik
Ausztria leghosszabb és a világ 7. vasúti alagútjának épí-
tése, amelynek kivitelezése során hatalmas mennyiségű
betonacélt építenek be. Cégünk – egy nagynevű európai
betonacélgyártó alvállalkozójaként – a beszállítók egyike
ezen munkák során. A cikk végén erről is szeretnék egy
rövid tájékoztatást adni.
A betonacélok hegesztésének „Bibliája” az EN ISO
17660 nemzetközi szabványsorozat. A gyakorlat igényeinek
megfelelően két része van: az első rész a teherhordó he-
gesztett kötésekkel, a második a nem teherhordó hegesztett
kötésekkel foglalkozik. (Az építőipari praxis szempontjából
72 Acélszerkezetek 2016/2. szám
Reinforcing steels are one of the most important
materials in the building industry. This paper gives
a survey of the attribute and kind, their working
with welding and how we use them in the practice
with some examples. Reinforcing steels are used as
tension devices in concrete structures to strenghten
and hold the concrete in tension. Their surface is
patterned to form a better bond with the concrete.
Reinforcing steels have similar chemical composition
in interest of the good weldability but substantially
higher strength than the mild steels. Beside the good
weldability another important characteristic is the
excellent ductility.
The article describes the essential knowledge for
welding in accordance with the international stan-
dard EN ISO 17660-1. Finally, it gives an account of
the company’s present venture of importance: build-
ing the railway tunnel between Graz and Klagenfurt
in Austria.
nagyobb jelentősége természetesen az első résznek van.)
A szabványokat – a rendszerváltozás utáni időszak gya-
korlatának megfelelően – EU-kötelezettségei alapján a
megjelenést követően szinte azonnal hatályba lépteti a
Magyar Szabványügyi Testület, csak – az ún. nemzeti előszó
kivételével – angol nyelven. A követelmények ismertetése a
továbbiakban a fenti szabvány pontjai alapján történik.
Elöljáróban azonban célszerűnek tűnik néhány defi-
níció tisztázása, ill. egy rövid történeti áttekintés.
Beton: egy mesterséges építőanyag, amely cement, kü-
lönböző adalékanyagok és víz hozzáadásával létrejött ke-
verék megszilárdulása révén (a víz eltávolítása után) jön
létre.
A beton nagy nyomószilárdsággal rendelkezik; a húzó-,
ill. csúsztatófeszültségek felvételére való képessége viszont
csekély. A betonból készült szerkezetekben fellépő ilyen
feszültségek felvételére acélbetéteket – korábbi elnevezés-
sel vasalásokat – alkalmaznak.
Az elnevezés a kezdeti időkben jogos is volt. A magyar
nyelv még őrzi ezt a hagyományt, hiszen vasbetonról, ill.
vasbeton szerkezetekről beszélünk. Az európai nyelvek több-
sége azonban a szakmai szempontból is korrekt – az acélra
utaló – elnevezéseket alkalmazza; pl. angolul reinforcing
steel, németül Betonstahl; franciául acier d’armatures.
Feszített beton: nagy szilárdságú acélbetétekkel készített
vasbeton, amelynek acélbetéteit megfeszítik, hogy a beton
húzófeszültségeit csökkentsék, ill. kiküszöböljék. A feszí-
 Ezt követően a legkülönbözőbb területeken történő al-
kalmazások következtek a klasszikusnak tekinthető hidak,
magasépületek mellett szakrális épületekben is.
Az első betonhíd Németországban 1880-ban épült Düssel-
dorfban egy iparművészeti kiállításra.
Az első „igazi” vasbeton hídnak Németországban a Georgs-
brücke tekinthető (Meiningen, 1899).

Hazai viszonylatban legjelentősebb és legismertebb pél-

daként a veszprémi Szent István völgyhíd (a köznyelvben:
Viadukt) említhető (3. kép). Ez Magyarország első – és az
egyik legnagyobb és legszebb – völgyhídja, ami azóta a
város egyik jelképének számít. Háromnyílásos felsőpályás
vasbeton ívhíd, 1937-ben adták át. (Főbb paraméterei:
teljes hossza 185, legnagyobb magassága 37 méter. A nagy
ív támaszköze 46, a kis íveké pedig 26,6–26,6 méter.

1. kép: Vízerőmű betonozási munkái

2. kép: Hídépítési alkalmazás 3. kép: A veszprémi völgyhíd

téssel ui. feszültségek keletkeznek. A feszített betonban
így lehetővé válik a nagy szilárdságú acélbetét, továbbá
a nagy szilárdságú beton előnyeinek a kihasználása és re-
pedésmentes szerkezet előállítása. Közönséges vasbeton
szerkezettel ezeket az előnyöket kihasználni nem lehet és
a repedések is elfogadhatatlan méretűek lennének.
Betonacél: hagyományos betonszerkezetekben acélbe-
tétként használt, általában húzó igénybevétel felvételére
szolgáló, melegen hengerelt vagy hidegen húzott és paten-
tírozott (patentozott) acélhuzal.
Nemzetközi szempontból is kiemelkedő a Szántód-
Kőröshegyi völgyhíd (4. kép). A 2007-ben átadott viadukt
az M7-es autópálya részét képezi és jelenleghazánk leg-
hosszabb hídja (1872 m). Néhány további jellemző adat:
nyílások száma 17, legnagyobb támaszköz 120 m; a pálya
szélessége 23,8 m, ami 88 m magasságban fut a völgy leg-
mélyebb pontja felett.

Feszítő acél(huzal): feszített vasbeton szerkezetekbe

beépítet,t 3–7 mm átmérőjű, nagy szilárdságú acélbetét.
Míg a betonacélok jól hegeszthetők, a feszítőhuzaloknál
erről szó sem lehet.

Ezek után néhány nevezetes évszám, személy és ob-

jektum a „hőskorból”:

1845-ben a francia Josef Monier készített először beton-

ból és vasból kerti virágtartókat és padokat (ezt nevezték
Monier-vasnak). Több szabadalmi oltalmat is kapott ilyen
anyagból készült csövek, lapok, kisebb hidak előállítására.
1878-ban az amerikai Thaddeus Hyatt jelentett be szaba-
dalmat „Cementbeton, ami szalag- és rúdvassal lapokká,
tartókká vagy ívekké dolgozható fel”. Ez alapján őt tekint-
hetjük a vasbeton-építészet világméretű elterjesztőjének. 4. kép: A Szántód-Kőröshegyi völgyhíd

Acélszerkezetek 2016/2. szám 73

 Hazánkban 1910-ben egy kis erdélyi faluban épült fel az ban nem jellemzőek; amennyiben mégis szükségesek (pl.
első vasbeton szerkezetű templom, a kor uralkodó stílus- toldások), átlapolt vagy hevederes kötésekkel helyettesítik.
irányzatának megfelelően szecessziós stílusban. A tervező
Medgyaszay István, aki számos lakó-, ill. középületbe is Átlapolt kötéseket egyoldali szakaszos homlok-sarokvar-
bele „merte” tervezni az új szerkezeti anyagot. ratokkal (aszimmetrikus erőfolyam) a szabvány 2. ábrája
Kiemelkedő alkotása ennek az építési módnak pl. a szerint kell hegeszteni (6. kép).
Városmajori római katolikus templom. Valójában nem is
egy templomról, hanem egy épületegyüttesről – templom,
harangtorony, közösségi ház – van szó. Az 1922 és 1933
között épült épületkomplexum tervezője a kor neves épí-
tésze Árkay Aladár.

Cikkemben azonban nem az ilyen alkalmazásokról sze-

retnék írni, hanem elsősorban a betonacélokról, ill. azok
hegesztéséről.

6. kép: Átlapolt kötés – rajzi jelölés

1 – Hegesztőeljárások
A következő – az EN ISO 4063 szerinti – eljárások használ-
hatók a szabvány 1. táblázata alapján:
111 – bevont elektródás kézi ívhegesztés
114 – fogyóelektródás ívhegesztés gázvédelem nélkül
135 – fogyóelektródás aktív védőgázas ívhegesztés tömör
huzallal
136 – fogyóelektródás aktív védőgázas ívhegesztés por-
beles huzallal
Hevederes kötéseket egyoldali homlok-sarokvarratok-
kal teherhordó kötéseknél a szabvány 3. ábrája szerint kell
hegeszteni (7. kép). A két heveder által összefogott kereszt-
metszeteknek egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie,
mint a két összekötendő rúd keresztmetszete; feltételezve,
hogy a hevedereknek és a rudaknak azonos mechanikai
tulajdonságai vannak.

21 – ellenállás-ponthegesztés
23 – dudorhegesztés
24 – leolvasztó tompahegesztés
25 – zömítő tompahegesztés

42 – dörzshegesztés
47 – sajtoló gázhegesztés

Más hegesztőeljárások alkalmazása megegyezés alapján

7. kép: Hevederes kötés – rajzi jelölés
lehetséges. Ide tartozik a korábban alkalmazott AT-(alu-
minotermikus) hegesztés is.
A keresztkötés a leggyakrabban előforduló kötésfajta.
A keresztkötéseket teherhordó kötéseknél a 111, 114, 135
2 – Kötésfajták és 136 kódszámú hegesztőeljárások alkalmazása esetén a
A betonacélok hegesztése során előforduló kötésfajták: szabvány 4. ábrája szerint kell hegeszteni (8. kép). A ke-
– tompakötés, resztkötést – amennyiben ez lehetséges –, két oldalról
– átlapolt kötés, legalább két azonos értékű hegesztési varrattal – a 4. a)
– hevederes kötés, ábra szerint – kell meghegeszteni. Ha csak egy oldalról
– keresztkötés, történik a hegesztés, a hegesztett kötés nyírószilárdsága
– kötés más acélemekkel (pl. lemezekkel, idomacélokkal). megerősítésének a 4. b) ábra szerint kell történnie.

A jellemző kötéstípusok a szabvány 1–9. ábráin láthatók.

A tompaillesztéseknél alkalmazható élelőkészítésekre

példákat teherhordó kötéseknél a 111, 114, 135 és 136
kódszámú hegesztőeljárások alkalmazása esetén a szab-
vány 1. ábrasora ad (5. kép). A tompakötések a gyakorlat-

8. kép: Keresztkötés – rajzi jelölés

A repedések elkerülése érdekében a hegesztési varratban

a következő feltételeknek kell teljesülnie:
– legkisebb sarokvarrat-vastagság a ≥ 0,3 dmin,
5. kép: Tompakötések – rajzi jelölés – a hegesztési varrat legkisebb hossza l ≥ 0,5 dmin.

74 Acélszerkezetek 2016/2. szám

 A keresztkötés szükséges nyírási tényezőjét a rajzokon
meg kell adni és a szabvány 14. szakasza szerinti vizsgála-
tokkal kell igazolni. (A nyírási tényező értékei – osztályba
sorolása – az F függelékben láthatók.) A kisebb értékek
(SF30, SF40) egyoldali varrattal is elérhetők, a magasabb
értékek (SF70, SF80) azonban csak kétoldali varratokkal.
A betonacélok és más acélalkatrészek közötti kö-
tések elsősorban idomacélok és lemezek között szoktak
előfordulni. Az előbbiekre példákat a szabvány 6. ábrája
mutat (9. kép). A lemezek és a betonacélok közötti ún.
homloklemezes kötésekre példák a szabvány 9. ábrasorán
láthatók (10. kép).
9. kép: Kötés más elemekkel – rajzi jelölés
10. kép:
Homloklap-kötések
– rajzi jelölés
A betonacél helyzete a homloklemezhez képest három-
féle lehet: áttolt, besüllyesztett, ill. ráültetett. Mindegyik
esetben ügyelni kell a merőlegességre a két elem között.
Ráültetett kivitelnél a betonacél végét simára kell munkálni
és hézag nélkül illeszteni a homloklemezre. Ebben az eset-
ben a legnagyobb a teraszos repedés veszélye, amit meg-
felelő anyagválasztással (vastagságirányban szavatolt kont-
rakciójú acélok alkalmazása) vagy a lemezek ultrahangos
vizsgálatával (az EN 10164 szabvány szerint) lehet elke-
rülni.
A 11–13. képek példákat mutatnak hegesztett próbada-
rabok alapján néhány jellemző kötéstípusra.
Acélszerkezetek 2016/2. szám
11. kép: Átlapolt kötés 12. kép: Hevederes kötés
a valóságban a valóságban
13. kép:
Homloklap-kötések hegesztő
minősítő próbákon
3 – Anyagok
Az anyagok között – az egyéb területek hegesztési felada-
taihoz hasonlóan – alapanyagokat és hozaganyagokat kü-
lönböztetünk meg.
Alapanyagok
Elsősorban betonacélokat alkalmaznak, de esetenként
egyéb acélfajták beépítésére is sor kerülhet.
Hegeszthető betonacélokat és korrózióálló betonacélokat
a mérvadó szabványok vagy műszaki specifikációk alapján
szabad alkalmazni. Karbantartás vagy az építési munkák
kiterjesztése esetén az adott betonacélok hegeszthetőségét
igazolni kell.
Egyéb acélfajták (pl. hegeszthető szerkezeti acélok vagy
korrózióálló acélok) betonacélokhoz való hegesztése meg-
engedett. Az acélfajta szállítási állapotát átvételi minőségi
bizonyítványban kell megadni.
A hegeszthető betonacélokra vonatkozó európai szab-
vány elvileg a 2005-ben kidolgozott EN 10080.
2006 áprilisában jelent meg a közlemény hatályba lé-
péséről az EU hivatalos lapjában. Azt követően a gyakorlati
alkalmazás során azonban számos probléma merült fel,
így már 2006 októberében törölték is. Így több ország
– pl. Németország, Ausztria – visszatért a nemzeti szab-
ványokhoz. Németország jelenleg a DIN 488 szabványso-
rozatot, Ausztria az ÖNORM B 4707-ot alkalmazza. Nagy-
Britanniában a BS 4449 a vonatkozó – az EN 10080 után
revideált – szabvány. Hazánkban mind a mai napig nem
történt meg a szabvány visszavonása. (Igaz alternatív szab-
ványokkal, ill. szabvánnyal sem rendelkezünk, mint az em-
lített két ország.)
Előnye az új szabályozásnak, hogy kevesebb szilárdsági
kategóriával operál: minden termékformánál egységesen
500 MPa. (A korábbi 420 MPa-os minőséget törölték.)
Ausztriában 550 MPa a járatos minőség. Viszont jelen-
tőségének megfelelően kezeli a duktilitás problémáját.
A duktilitás szó szerinti fordításban alakíthatóságot, nyújt-
hatóságot jelent. A képlékeny alakváltozás képességének,
ill. lehetőségének nagy jelentősége van ilyen viszonylag
nagy szilárdságú acéloknál. Számszerűen az ún. folyáshatár-
viszonnyal (Rm / Re) és a teljes nyúlás értékével a sza-
kítóvizsgálat során fellépő max. erőnél (Agt ) fejezhető ki.
75
Az új szabályozás két duktilitási kategóriát – A és B – kü-
lönböztet meg. Az elsőhöz 5, a másodikhoz 8%-os érték
tartozik. (A teljes nyúlásokra vonatkozóan 2,5 ill. 5%). Ez
alapján jelenleg gyakorlatilag két szabványos betonacél-
minőség létezik: a B500A és a B500B. (A hozzájuk tartozó
anyagszámok: 1.0438, ill. 1.0439). Amennyiben földrengés-
veszéllyel kell számolni, a még magasabb követelményeket
kielégítő, C duktilitási kategóriájú (15% feletti) betonacé-
lokat kell beépíteni.
A hegeszthetőséget ezentúl nem kell külön vizsgálatok-
kal igazolni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy elegendő
egy max. értéket előírni a C-tartalomra, ill. a CEV-re (kar-
bonegyenérték) vonatkozóan.
A hegeszthető betonacélok a következő késztermék-for-
mákban jelenhetnek meg:
– szál, tekercs,
– hegesztett háló,
– rácsos tartó.
Gyártási módok:
– melegen hengerelt, utólagos kezelés nélkül,
– melegen hengerelt, a hengerlési hőből hőkezelve,
– melegen hengerelt és hidegen alakított,
– hidegen alakított (húzással vagy hideghengerléssel).
A jelölési rendszer alapvetően nem változott. Az acél-
fajták – mint korábban is – a felületi kialakításban térnek
el egymástól. A B500A acél 3 barázdasorral van jelölve,
a B500B 2, ill. 4 barázdasorral (14. kép). A jelölési rend-
szer a minőség megadása mellett tájékoztatást ad a gyártó
országról, ill. a gyártóműről is (15. kép).
14. kép:
Bordázat-
típusok
15. kép:
Betonacélok
jelölése
(ország-, ill.
gyártómű-
kód)
76 Acélszerkezetek 2016/2. szám
Minőségi bizonyítványok
A szabvány szerint betonacélokhoz átvételi minőségi bi-
zonyítvány nem szükséges, amennyiben a betonacél gyártó-
ja a piac számára a mérvadó termékforma szerint tanúsítva
van. (Erről több ország illetékes építésügyi hatósága is
listákat ad ki.) A gyakorlatban nem ez a helyzet; a beton-
acél-feldolgozók minőségbiztosítási részlegeinek komoly
munkát jelent a nagy mennyiségű minőségi bizonyítvány-
nyal kapcsolatos adminisztráció.
A karbonegyenértéket, a gyártási módot és a szállítási
állapotot a hegesztés előtt meg kell határozni. Ezt a kö-
vetelményt nem kell alkalmazni, ha a mérvadó termékszab-
vány szerinti legmagasabb megengedett CEV-érték egy he-
gesztési eljárásvizsgálattal tanúsítva van. Ez nem érvényes,
ha bizonyítható, hogy a szállított acélnak azonos vagy
alacsonyabb CEV-értéke van, mint amit a WPQR-ben tanúsí-
tottak.
Betonacélokra és szerkezeti acélokra a CEV-értéket
az IIW (International Institut of Welding = Nemzetközi
Hegesztési Intézet) közismert képlete
alapján kell számolni és meg kell felelnie a mérvadó ter-
mékszabvány követelményeinek: adagelemzés alapján a
megengedett max. érték 0,50%, termékelemzés alapján
0,52%. Emellett néhány – a CEV számítása során figye-
lembe nem vett – elem (S, P, N) mennyisége is korlátozva
van.
Hegesztőanyagok
Az alkalmazott hegesztési hozaganyagoknak a mértékadó
szabványok szerint minősítetteknek kell lenniük. Teherhor-
dó hegesztett kötésekhez a hegesztőanyagok miniális folyás-
határának legalább a betonacél folyáshatárának 70%-át el
kell érnie. Teherhordó tompavarratos hegesztett kötéseknél
a hegesztőanyagok min. folyáshatárának egyenlőnek vagy
nagyobbnak kell lennie, mint a hegesztendő betonacél
folyáshatárának (hasonlóan, mint a jogilag szabályozott
területeken).
4 – Minőségi követelmények
E címszó alatt a gyártó- (hegesztő-) üzemmel szembeni
követelmények kerülnek megfogalmazásra. Azoknak a gyár-
tóknak, akik a gyártás vagy a szerelés során hegesztési mun-
kákat végeznek betonacélok teherhordó hegesztett kötése-
in, teljesíteniük kell az ISO 3834-3 és az EN ISO 17660-1
szabvány szerinti minőségi követelményeket a C függelék
alapján.
A gyártóüzemre vonatkozó előírásrendszer vonatkozásá-
ban is jól kidolgozott előírásrendszer létezik, pl. Német-
országban a DVS 1705 Richtlinie.
5 – Hegesztő személyzet
Hegesztési felelős
Hegesztett betonacél-kötések gyártójának rendelkeznie kell
egy az EN ISO 14731 szerinti – a betonacélok hegesz-
tése területén – speciális ismeretekkel rendelkező hegesz-
tést felügyelő személlyel (lásd a szabvány A függelékét).
16. kép: Betonacélok hegesztésére jogosító hegesztőmérnöki
oklevél – német verzió
A tévedések elkerülése végett: ehhez nem elegendő egy
európai vagy nemzetközi hegesztőmérnöki diploma (pl.
IWE vagy EWE), hanem egy többnapos, vizsgával záródó,
speciális (kiegészítő) tanfolyamot kell elvégezni az erre fel-
jogosított (akkreditált) intézményeknél: Németországban
az SLV-k (Schweißtechnische Lehr- und Versuchsanstalt =
Hegesztéstechnikai Oktató és Vizsgáló Intézet), Ausztriában
az SZA (Schweißtechnische Zentralanstalt = Hegesztés-
technikai Központi Intézet). Egy, az SLV Mannheim által
kiállított bizonyítvány német, ill. angol nyelvű változatát
mutatja a 16. ill. 17. kép.
A képzés irányelveit európai szintű dokumentum – az
EWF 544-01 – fogalmazza meg. Az illető országok ez alap-
ján dolgozzák ki – a nemzeti sajátosságok figyelembe-
vételével – a saját előírásaikat (pl, Németországban a DVS
1175 Richtlinie).
A hegesztést felügyelő személy a felelős a hegesztett be-
tonacél-kötések minőségéért a gyártás és a szerelés során.
A hegesztési felelősnek kell biztosítania, hogy csak az EN
ISO 15609 mérvadó részei szerint tanúsított hegesztési
utasítások szerint történjen a hegesztés. A hegesztési utasí-
tásnak ellenőrzés céljából a munkahelyen kell lennie (lásd
a szabvány 10. szakaszát).
A hegesztést felügyelő személynek rendellenességek ese-
tén intézkedéseket kell tennie a leállításra.
A hegesztést felügyelő személy elvégezheti az irányítá-
sa alá tartozó hegesztők vizsgáztatását a betonacélok he-
gesztési munkái során (lásd C függelék). Kiállíthatja és
meghosszabbíthatja a betonacél-hegesztésre vonatkozó he-
Acélszerkezetek 2016/2. szám
17. kép: Betonacélok hegesztésére jogosító hegesztőmérnöki
oklevél – angol (nemzetközi) verzió
gesztő minősítési tanúsítványokat. (A hegesztést felügyelő
személynek a hegesztők vizsgáztatatására vonatkozó jogo-
sultságát a bizonyítvány hátlapján tünteti fel a tanúsító
szervezet.) Egy ilyen üzemalkalmassági tanúsítás látható a
18. képen.
Hegesztők
Minden a gyártás, ill. a szerelés során alkalmazott he-
gesztőeljárásra elegendő számú minősített hegesztőnek – a
betonacélok hegesztésére különleges képzettséggel – kell a
kivitelezőnél rendelkezésre állnia.
A teherhordó hegesztett betonacél-kötések kivitelezésé-
re a hegesztőknek alapként egy az EN ISO 9606-1 szab-
vány szerinti sarokvarratos hegesztőminősítéssel kell ren-
delkezniük. Egy kiegészítő képzést kell kapniuk a min-
denkori hegesztett kötésről és azt kielégítően kell meghe-
geszteniük.
A hegesztőminősítések tartalmát tekintve van némi hason-
lóság, de inkább több az eltérés a fémhegesztők 9606 szab-
ványsorozat szerinti minősítéséhez képest. Betonacéloknál
is minden hegesztőeljárásra külön minősítés szükséges.
A jellemző kötésfajtáknak megfelelő minősítések lehetsége-
sek. Lényeges eltérés, hogy egy minősítő bizonyítványban
az összes lehetséges kötésfajta összefoglalható. (Feltehetően
emiatt is – „helyhiány következtében” – nincsenek a kö-
tések ténylegesen ábrázolva, hanem csak az EN ISO 17660-
1 szerinti ábrahivatkozások szerepelnek. A tompa- és a
keresztkötés csak „önmagára” érvényes; az átlapolt, a he-
vederes és a más elemekkel készített kötésekből elegendő
77
18. kép: Üzemalkalmassági tanúsítás – német nyelvű
csak valamelyik letétele, mivel azok magukban foglalják
a másik kettőt. A hegesztési helyzetnek és a próbadarab
méreteinek itt is jelentősége van. A minősítő vizsgát a kivi-
telezés során várható legnehezebb pozícióban kell letenni.
Lehetőség van csak egy adott méretre (pl. d10/10, d16/16
mm) vagy egy dmin és dmax közötti nagyobb mérettarto-
mányban érvényes minősítés megszerzésére is.
A szabvány 3. táblázata megadja az egyes kötésfajtákhoz
tartozó próbadarabok számát, a kötéstípusok érvényességi
tartományát és az azokkal kapcsolatban elvégzendő vizs-
gálatokat. A vizsgálatok jellemzően szakítóvizsgálatok, ame-
lyek keresztkötéseknél kiegészülnek nyíróvizsgálattal is.
Gépkezelők és gépbeállítók
A teljesen gépesített vagy az automatizált hegesztő-
berendezések kezelőinek és az ellenállás-hegesztőgépek
beállítóinak egy az EN ISO 14732 szerinti – betonacélon
letett – érvényes kezelői minősítő bizonyítvánnyal kell ren-
delkezniük.
A minősítések 2 évre szólnak és a feltételek fennállása
esetén újabb 2 évre meghosszabbíthatók. Ennek érdekében
a jellemzően alkalmazott kötésekre, a legnehezebb he-
gesztési helyzetekben negyedévente munkapróbákat kell
készíteni és azokat független laboratóriumi vizsgálatokkal
kell alátámasztani. Így összesen 8 jegyzőkönyvnek kell ren-
delkezésre állnia a két éves időintervallum alatt. Ameny-
nyiben ez a követelmény nem teljesül, új vizsgát kell
letenni.
78 Acélszerkezetek 2016/2. szám
A szabvány 9.3 pontjának második bekezdése alapján
„Az ISO 9606-1 és hasonló szabványok szerinti hathó-
naponkénti igazolás és az ismétlő vizsgálat nem szüksé-
ges, amennyiben a hegesztő csak betonacélokat hegeszt
és a betonacélok hegesztésére szolgáló hosszabbítás ren-
delkezésre áll.” Ez némi könnyítést jelent, de véleményem
szerint „felpuhítja” a követelményrendszert.
6 – Hegesztési utasítás (WPS)
A hegesztési utasításokat – a járatos eljárásokat feltételezve
–, az EN ISO 15609 szabványsorozat megfeIelő része
szerint kell elkészíteni. Minden esetben a WPS-t ki kell
egészíteni pótlólagos, a betonacélokra jellemző mértékadó
paraméterekkel. A szabvány függeléke tartalmaz egy WPS-
formanyomtatványra mintát.
7 – Hegesztési eljárásvizsgálat
A termelésben történő hegesztési munkák megkezdése
előtt minden hegesztőeljárást egy hegesztési eljárásvizs-
gálattal kell minősíteni.
A próbákat a B függelék szerint lehet kiválasztani. A mé-
reteket az 5. táblázat alapján kell kiválasztani.
Az ellenőrzést és a vizsgálatot a 4. táblázat szerint kell
végezni.
Az átvételi feltételeknek az ellenőrzéshez és vizsgálathoz
ki kell elégíteniük az ellenőrzésekre, ill. vizsgálatokra vo-
natkozó követelményeket.
Érvényességi tartomány
Egy valamely anyagminőségen elvégzett hegesztési eljárás-
vizsgálat nem minősít más acélfajtákat.
A hegesztési eljárásvizsgálatban alkalmazott anyag minő-
síti az azonos vagy alacsonyabb C-egyenértékű anyagokat,
a magasabbakat azonban nem.
Egy hegesztési eljárásvizsgálat teherhordó hegesztett kö-
tésekre minősíti a nem teherhordó kötéseket, fordítva vi-
szont nem.
Egy hegesztési eljárásvizsgálat arra a betonacél-gyártási
eljárásra korlátozódik, ami a hegesztési eljárásvizsgálat so-
rán alkalmazva lett.
Az érvényességi tartomány a betonacél átmérőjére és az
anyagvastagságra a szabvány 5. táblázatában van megadva.
8 – Munkapróbák
A betonacélok hegesztése területén különös jelentősége
van a munkapróbáknak.
Munkapróbát kell végezni annak biztosítására, hogy a he-
lyi gyártási feltételek között az üzemben vagy a szerelésen
egy hegesztési varrat minősége hasonlóan állítható elő,
mint a hegesztési technológiavizsgálat során. A próbada-
rabok számát a szabvány 7. táblázata tartalmazza. E táblázat
követelményeit minden hegesztőre és WPS-re vonatkozóan
teljes körűen teljesíteni kell. A munkapróbákat minden
alkalmazott hegesztőnek a termelés legnehezebb pozíció-
jában kell meghegesztenie.
A 19. kép laboratóriumi vizsgálatra előkészített – a szüksé-
ges azonosító adatokkal ellátott – munkapróbákat mutat.
19. kép: Vizsgálatra előkészített munkapróbák
9 – A gyártás felügyelete
Minden hegesztést egy szemrevételezéses vizsgálatnak kell
alávetni. Betonacélok ívhegesztéssel előállított hegesztett
kötéseinek felületi eltéréseire – amennyiben alkalmazható
–, az EN ISO 5817 szerinti C értékelési csoport érvényes.
Más hegesztőeljárás esetén a mérvadó eljárásszabvány átvé-
teli feltételei érvényesek.
A hegesztőket és a hegesztett kötéseket az időjárás ha-
tásaitól – mint pl. szél, eső és hó – megfelelően védeni
kell.
Továbbá a szennyeződéseket – zsírt, olajat, rozsdát, revét
és festékbevonatokat – el kell távolítani, ha azok a hegesz-
tési varrat minőségét befolyásolják.
Acélszerkezetek 2016/2. szám
Amennyiben a hegesztési körülmények a hegeszthetősé-
get befolyásolják, pl. nagy lehűlési sebességek, 0 °C alat-
ti hőmérsékletek esetén, megfelelő intézkedéseket kell
megadni a hegesztési utasításban. A 135 és 136 kódszámú
hegesztőeljárások alkalmazásakor a hegesztés területét a
széltől és más légmozgástól védeni kell. 40 mm feletti
átmérőkre az előmelegítési hőmérsékletet az EN 1011-2
szabvány alapján kell meghatározni.
A hegesztés csak minősített hegesztési utasítás alapján
történhet, amelynek a munkahelyen kell lennie.
Betonacél-hegesztési munkákat csak olyan hegesztők
vagy kezelők végezhetnek, akik rendelkeznek a hegesztett
kötés fajtájának megfelelő érvényes minősítési tanúsítással
(lásd a szabvány 9.2 pontját).
A szabvány 13.2 pontja foglalkozik a hegesztés kivitelezé-
sének szabályaival hajlított betonacélokon.
A hajlítást általában a hegesztés előtt kell végrehajtani.
Amennyiben a hőbevitel hegesztésnél befolyásolja a haj-
lított betonacél mechanikai tulajdonságait, a hegesztési
varrat távolságának a hajlítás kezdetéig tompaillesztéseknél
legalább 2 d-t kell kitennie, a szabvány 10. ábrája szerint.
Átlapolt és hevederes kötésekre a távolság nem lehet ki-
sebb, mint 1 d.
Keresztkötéseknél a hegesztési varratok a hajlításban le-
hetnek (két lehetőség: a hajlítás külső vagy belső olda-
lán).
10 – A próbadarabok ellenőrzése
és vizsgálata
A próbadarabokat a mérvadó hegesztési utasítás alapján
kell meghegeszteni.
Minden próbadarabot a vizsgálat előtt szemrevételezés-
nek kell alávetni. Betonacélok ívhegesztő eljárással készült
hegesztett kötéseinél csak olyan próbákat szabad további
mechanikai vizsgálatoknak alávetni, amelyek a felületi el-
térésekre vonatkozóan kielégítik az EN ISO 5817 szab-
vány szerinti C értékelési csoport követelményeit. Egyéb
hegesztőeljárásokra a mérvadó eljárási szabvány átvételi
feltételei érvényesek.
Minden roncsolásos vizsgálatot az ISO 15630-1 (sza-
kítóvizsgálat) és az ISO 15630-2 (nyíró- és hajlítóvizs-
gálat) kell végrehajtani, hacsak nincs más meghatározva.
A jellemző vizsgálatok:
– szakítóvizsgálat
– nyíróvizsgálat
– hajlítóvizsgálat
Néhány megjegyzés a vizsgálatok kivitelezéséhez,
ill. értékeléséhez
A szakítóvizsgálatot megmunkálatlan próbadarabokon
kell végrehajtani, és amennyiben lehetséges, a hegesztési
varrat megközelítőleg a próbadarab közepén helyezkedjen
el.
Nyíróvizsgálat esetén a vizsgálóeljárásnak az ISO 15630-
2-nek kell megfelelnie. Betonacélok hegesztett keresztkö-
téseinél kiemelt szerepe van a nyíróvizsgálatnak. Tehervise-
lő kötéseknél a kötés minőségét egy ún. nyírási tényezővel
(angolul: shear factor; németül: Scherfaktor, rövidítve: SF)
79
írják elő, melynek szokásos értékei SF30 és SF80 között
vannak. A magasabb értékeket csak kétoldali hegesztéssel
lehet elérni. A nyíróvizsgálat fontossága miatt cégünk is
rendelkezik egy erre alkalmas berendezéssel (20. kép).
bevételt jelentenek a gépek vezérlő elektronikája számára.
Az egyik neves hegesztőgépgyártó gépeit alkalmazzuk
egységesen mind a gyártás, mind a szerelés során bel-
és külföldön egyaránt. Ennek számos előnye van a nagy
volumenű gépbeszerzések során, majd a későbbiekben a
gépek szervizelését, alkatrész-utánpótlását tekintve is.
„Nagyfogyasztók” révén a gyártóműben központi gázel-
látás lett kiépítve, az építkezéseken pedig palackkötegek
(ún. bündelek) szolgáltatják a szükséges gázokat.
A most folyó projekthez ún. létrák, síkhálók, majd ezek-
ből térhálók hegesztése, ill. összeállítása történik a Koralm-
bahn – a Graz-Klagenfurt vasútvonal – alagútjaihoz egy a
szakmában nagynevű német cég – a Ruhl GmbH – alvál-
lalkozójaként. A vasútvonal a balti–adriai „tengely” részét
képezi. (A 21. kép a nyomvonal egy részét mutatja.) Az alag-
útpár hossza 32,9 km; a köztük levő távolság 40 m; az ún.
Querschlagok-nál (biztonsági összekötő folyosók) 50 m.
Az építkezés már évek óta – több ütemben (KAT1-KAT3)
– folyik; a várható befejezés 2022.

20. kép:
Nyíróvizsgálatra
szolgáló
berendezés

Hajlítóvizsgálatnál a próbadarab hosszának a C füg-

geléknek kell megfelelnie. A hegesztési varratnak vagy a
keresztező szálnak nagyjából a próbadarab közepén kell
lennie. A vizsgálatokat olyan gépeken kell végrehajtani, ame-
lyek egy folyamatos hajlítást tesznek lehetővé. A próbada- 21. kép: A Graz–Klagenfurt vasúti alagút nyomvonalának egy része
rabokat legalább 60°-ig kell hajlítani, és a hajlítótüske
méretét a mindenkori szálátmérőnek megfelelően kell a Az összeállítás és a készrehegesztés is készülékekben
szabvány 8. táblázata alapján kiválasztani. A hajlítópróbát (sablonokban) történik (22. kép). A végcél: vasalások tüb-
szemrevételezésnek kell alávetni. Azok a hibák, amelyek bingek gyártásához (23. kép). A tübbing definíció szerint
a szál felületén nagyítás nélkül láthatók, nem engedhetők kör keresztmetszetű, alagutak vagy aknák építéséhez hasz-
meg. A hegesztett keresztkötés részleges szétválásai a szál nált, viszonylag vékony falú, szegmens alakú falazóelem.
felületén előfordulhatnak, amennyiben a szálanyag duktilis Korábban öntöttvasból, ma többnyire vasbetonból készül-
marad. nek. Beépítésre váró, „kiöntött” tübbing-elemek láthatók a
A vizsgálati eredményeket vizsgálati jelentésben (jegyző- 24. képen.
könyvben) kell megadni. Nem megfelelő értékek esetén
az érintett vizsgálatot kétszeres mennyiséggel meg kell Fenti munkák a tényleges gyártási feladatok mellett ko-
ismételni. moly logisztikai tevékenységet is igényelnek, amihez a
cég minden vezetőjének, munkatársának maximális együtt-
működése szükséges.
11 – Gyártási napló
A gyártónak a gyártásfelügyelet jelentéseit egy gyártási
naplóban kell feljegyeznie. Ez tartalmazza a WPQR-eket,
az összes munkapróba eredményeit (folyó és előrehozott
munkapróbák) és minden fontos gyártási adatot. A gyár-
tónak minden hegesztőeljárásra külön naplót kell vezetnie
és a munkanaplónak a helyszínen kell lennie. A szabvány
E melléklete mutat erre egy példát.

A hegesztési munkák kivitelezése

Cégünk kizárólag a 135 kódjelű eljárást alkalmazza mind a
gyártás, mind a szerelés során.
Ötvözetlen acélminőségekről lévén szó, G3Si1 beso-
rolású hegesztőhuzalokat és M21 jelű keverék-védőgázt
használunk (82% Ar és 18% CO2 összetétellel). A pontszerű
vagy rövid varratszakaszok miatt a kisebb teljesítményű
léghűtéses gépek is megfelelnek. A kvázi-pontszerű varra-
tok – a sűrű ki-bekapcsolások következtében – nagy igény- 22. kép: Összeállító sablon – üres állapotban

80 Acélszerkezetek 2016/2. szám


23. kép: Betonacél-térháló egy tübbing-elemhez
24. kép: Betonnal kiöntött tübbing-elemek
Ezeket a feladatokat a hegesztők egy viszonylag kis lét-
számú irányító részleggel látják el. Ennek részeként – a cég
felelős hegesztőmérnökeként a hazai és az ausztriai munkák
vonatkozásában – irányítom, koordinálom a hegesztéssel
kapcsolatos tevékenységeket, amelyek legnagyobb részét
– a minőségbiztosítással együttműködve – a hegesztők
vizsgáztatásával, munkapróbáztatásával kapcsolatos admi-
nisztráció jelenti.
Ezt követőn egy áttekintést szeretnék adni a jelen-
legi fejlesztésekről, ill. a várható trendekről.
A fejlesztés alapvetően két fő irányba halad: az egyik a
szilárdság fokozása, a másik a korrózióállóság javítása.
Nagy szilárdságú betonacélok
A „szokásos” 500 MPa folyáshatárú acélok mellett léteznek
lényegesen nagyobb folyáshatárúak is. Az egyik német
gyártó kínálatában SAS 670/800 típusjelzéssel szereplő acél
szakítószilárdsága, Rm > 800; folyáshatára, Re > 670 MPa.
Ez 34%-kal magasabb, mint a normál betonacélé. A folyás-
határ-viszonya, Rm / Re > 1,1. Rugalmassági modulusa (E)
azonos az általában használatos B500 minőségével.
Több alkalmazásáról is beszámolt a szakirodalom [3]:
az első az új Operaház tornya volt Frankfurtban; majd azt
követték a Tanzende Türme Hamburgban és a Taunusturm
(szintén Frankfurtban).
Acélszerkezetek 2016/2. szám
A közelmúltban elkészült új operaház a régi opera köz-
vetlen szomszédságában található. Egy 46 emeletes, 169 m
magas toronyházban kapott helyet (25. kép); gyarapítva ez-
zel a városképet meghatározó felhőkarcolók számát.
700 MPa kategóriájú betonacélok svájci alkalmazásairól
számol be a [4].
25. kép:
Az új Operaház
tornya –
Frankfurt
am Main
Szálerősítéses betonok
Új távlatokat ígérnek a betonszerkezetek területén a szál-
erősítéses anyagok. Jelenleg elsősorban Észak-Amerikában
alkalmazzák őket, pl. autópályák/utak mellett a hagyomá-
nyos szalagkorlátok, betonelemek helyett. Az ok: nem lép-
nek fel a tradicionális betonfajtáknál szinte elkerülhetetlen
korróziós jelenségek, lényegesen könnyebbek. A szálak
nagyszámú üvegszálból állnak, műgyanta mátrixba ágyazva.
Mechanikai tulajdonságaik jelentősen meghaladják azokét:
szakítószilárdságuk (szálirányban) 1000 MPa felett van, ru-
galmassági együtthatójuk, E= 60 000 MPa.
Korrózióálló betonacélok
A normál betonacélok korrózióállósága teljesen hasonló az
ötvözetlen szerkezeti acélokéhoz, mivel vegyi összetételük
is hasonló. Vasbeton szerkezetekben való alkalmazásuk so-
rán mégsem lépnek fel korróziós jelenségek az acél és a
beton között, amíg a betonréteg meg nem sérül. A beton
ui. a beágyazott acélelemeknek kettős védelmet nyújt: elő-
ször is az erősen alkalikus kémhatású porózus elektrolit
passziválja az acél felületét, másodszor a gázok és folya-
dékok számára szinte teljesen áthatolhatatlan betonréteg
megakadályozza a korróziót okozó anyagok behatolását.
81
 A vasbeton korrózióállóságának fokozására többféle le- tette indokolttá a kritikus helyeken korrózióálló vasalások
hetőség is kínálkozik: az egyik a beton kezelése inhibi- beépítését. (Az alkalmazott acélminőség a mai 1.4301-nek
torokkal; a többi módszer a betonacéllal kapcsolatos: így felel meg.) Összesen 220 tonna ilyen acélt építettek be,
tűzihorganyzás vagy epoxigyanta bevonat alkalmazása 28 és 30 mm átmérőkkel. A mai napig nem volt szükség
normál betonacélokon. lényeges karbantartási munkákra, pedig a hidat rendszeres
A legmegbízhatóbb módszernek azonban a hagyomá- felülvizsgálatoknak vetik alá.
nyos acélminőségek helyett vasbeton szerkezetekben a kor-
rózióálló acélok alkalmazása mutatkozik. Nagy előnyük, Az utóbbi évek egyik legjelentősebb alkalmazása a
hogy az esetek többségében előforduló alkalikus vagy kar- II. Hasszán királyról elnevezett mecset építésénél Ca-
bonátosodott betonokban passzívak maradnak kellő mér- sablanca-ban (Marokkó) történt (26. és 27. kép). Itt első-
tékű ötvözés esetén. (Egyébként lyukkorrózió léphet fel, sorban a tengerparti klíma tette indokolttá az alkalmazást;
elsősorban a hegesztési varrat környezetében. Elsősorban a költségek feltehetően nem játszottak domináns szerepet.
a Cr és a Mo mennyisége a lényeges.) Korrózióálló acélok 1993-ban történt felszentelése óta a világ legnagyobb me-
alkalmazása esetén vékonyabb betonréteg is elegendő, mi- csetjei közé tartozik. A minaret 210 m-es magasságával
által könnyebb, légiesebb konstrukciók alakíthatók ki. a legmagasabbnak számít és egyben a legmagasabb egy-
Alkalmazásuk jelenleg még nem nagy volumenű (kb. házi építmény. (Az ismertetés alapjául a Merkblatt 866
3–4%). Elterjedésüket elsősorban a lényegesen magasabb Nichtrostender Betonstahl tájékoztató szolgált.)
ár hátráltatja, de amennyiben életciklus-költségekben gon-
dolkozunk, lényegesen kedvezőbb a kép.
A korrózióálló acéloknál szokásos szövetszerkezeten ala-
puló felosztás szerint a martenzites acélokat egyáltalán
nem alkalmazzák; leginkább az ausztenites, ill. ausztenit-
ferrites (duplex) típusokat építik be. A jövő mindenképpen
a duplex korrózióálló acéloké: bár korrózióállóságuk nem
éri el az ausztenitesekét, szilárdságuk viszont lényegesen
meghaladja azt.
A leginkább alkalmazott acélfajták: 1.4571, 1.4429,
1.4529, ill. 1.4362 és 1.4462. Az ausztenites típusok az
500 MPa, a duplexek a 700 MPa szilárdsági kategóriába
tartoznak.
Beépítésükhöz Németországban a DIBt (Deutsches Ins-
titut für Bautechnik) jóvágyása szükséges.
Az elsők közé tartozó és talán a legismertebb nagyobb
volumenű alkalmazás az 1940-es években, Mexikóban tör-
tént. A 2 km hosszú híd a Yucatan-félszigeten található. 26. kép: Betonozási munkák a II. Hasszán királyról elnevezett
A forró és ugyanakkor rendkívül nedves tengeri klíma mecset építésénél – Casablanca (Marokkó)

27. kép:
Az elkészült
építmény

82 Acélszerkezetek 2016/2. szám

ÖSSZEGZÉS, KITEKINTÉS
A betonacélok alkalmazása egyre nagyobb volumenű.
A bevezetőben említett nagy építőipari projektek mellett
hasonló tendencia figyelhető meg a lakás-, ill. irodacélú
építményeknél is.
Ma még domináns az ötvözetlen acélok alkalmazása,
de számos esetben építenek be ötvözetlen acél anyagú
védőbevonattal ellátott vagy korrózióálló anyagú vasaláso-
kat is. Az előbbieknél a bevonat általában horgany, utób-
biaknál számos ismert korrózióálló acéltípus szóba jöhet.
További fejlesztési irányokat jelentenek a járatos 500/550
MPa szilárdsági kategóriához képest a növelt folyáshatá-
rú acélok, a még nagyobb duktilitású betonacélok (első-
sorban a földrengés-veszélyes területeken), valamint a szál-
erősítéses beton.
Irodalom
[1] PREISZ Róbert: A betonacél hegesztés és alkalmazási terüle-
tei a Német Szövetségi Köztársaságban – Hegesztéstechnika
2002/4 5-10. old.
[2] BODÓ László: Betonacél a vasbeton szerkezetben – ÉTK
– Bp., 1985
[3] BACHMANN, H.: Stützen mit hochfestem Betonstahl im
Hochhausbau – Der Prüfingenieur 44 – Mai 2014 S. 12-27
[4] Einsatz von höherfestem Betonstahl – Tec21 8/2011 S. 14
Szabványok, előírások
MSZ EN 17660-1:2007
Hegesztés. Betonacélok hegesztése
1. rész: Teherhordó hegesztett kötések (E)
MSZ EN 17660-2:2007
Hegesztés. Betonacélok hegesztése
2. rész: Nem teherhordó hegesztett kötések (E)
MSZ EN ISO 4063:2011
Hegesztés és rokon eljárásai. Hegesztési eljárások megne-
vezése és azonosító jelölésük (E)
MSZ EN 3834-2:2006
Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelmé-
nyei.
2. rész: Teljes körű minőségirányítási követelmények
MSZ EN 1011-2:2001/A1:2004
Hegesztés. Ajánlások fémek hegesztéséhez. Ferrites acélok
ívhegesztése (E)
MSZ EN ISO 14341:2011
Hegesztőanyagok. Hegesztőhuzalok és hegesztési ömledé-
kek ötvözetlen és finomszemcsés acélok fogyóelektródás, védő-
gázas ívhegesztéséhez. Osztályba sorolás
MSZ EN ISO 14175:2008
Hegesztőanyagok. Gázok és gázkeverékek ömlesztőhegesz-
téshez és rokon eljárásokhoz
MSZ EN ISO 14731:2007
Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség
MSZ EN ISO 14732:2014
Hegesztési személyzet. Hegesztőgép-kezelők és -beállítók
minősítése fémek gépesített és automatizált hegesztésére
MSZ EN ISO 15609-1:2005
Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minő-
sítése. Hegesztéstechnológiai utasítás.
1. rész: Ívhegesztés
Acélszerkezetek 2016/2. szám
MSZ EN ISO 5817:2014
Hegesztés. Acél, nikkel, titán és ötvözeteik ömlesztő-hegesztés-
sel készített kötései (a sugaras hegesztések kivételével).
Az eltérések minőségi szintjei
MSZ EN ISO 9606-1:2014
Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés.
1. rész: Acélok
MSZ EN 10080:2005
Betonacél. Hegeszthető betonacél. Általános követelmé-
nyek
MSZ EN 10164:2005
Felületükre merőleges irányban javított alakítási tulajdonságú
acéltermékek.
Műszaki szállítási feltételek (E)
(E) – jóváhagyó közleményes, angol nyelvű szabványok
DIN 488:2009
Betonstahl – Teil 1 bis 6
ÖNORM B 4707:2010
Bewehrungsstahl – Anforderungen. Klassifizierung und Kon-
formitätsnachweis
BS 4449:2005
Steel for the reinforcement of concrete weldable reinforcing
steel, bar, coil and decoiled product
EN ISO 15630-1
Betonacél és feszítőacél. Vizsgálati módszerek.
1. rész: Betonacél rúd és huzal
EN ISO 15630-2
Betonacél és feszítőacél. Vizsgálati módszerek.
2. rész: Hegesztett síkháló
EWF 544-01 Guideline
Special courses for training and qualification in welding rein-
forcing bars (Reduced version)
DVS 1175 Richtlinie (März 2004) DVS-EWF-Lehrgang –
Schweißaufsicht
Zusatzausbildung für das Schweißen von Betonstahl
DVS 1708 Richtlinie (September 2009)
Voraussetzungen und Verfahren für die Erteilung der Her-
stellerqualifikation zum Schweißen von Betonstahl nach
DIN EN ISO 17660-1:2006-12 oder DIN EN ISO 17660-
2:2006-12
Merkblatt 866 Nichtrostender Betonstahl – Informationsstelle
Edelstahl Rostfrei – Düsseldorf, 2011
ISB (Institut für Stahlbetonbewehrung ~ Vasbetonvasalási In-
tézet) kiadványai
MOERSCH, J.: Die neue deutsche Betonstahlnorm DIN 488
– ISB Mitteilungen 01/08 – S. 11-16
GERRITZEN, D. – VOß, T.: Bauvorhaben Opernturm – Das
neu Bewehrungssystem mit Betonstahl SAS 670/880 – ISB
Mitteilungen 01/09 – S. 13-15
MÖLL, R.: Schweißen von Betonstahl – Die neue DIN EN ISO
17660-1 und 2 – ISB Mitteilungen 01/12 – S. 13-23
Képek forrása
1 – Wikipedia Commons / Argiriou; 2 – Creativ Commons /
Wonaw; 3 – Mesüge – Wikipdia.org; 4 – Wikipedia Commons /
Kabócza; 5-10: DIN EN 17660-1; 11-13: SLV Mannheim – saját
felvétel; 14,15 – wikipedia.org/wiki/Bewehrungsstahl; 16-18:
SLV Mannheim; 19-20; 22-24: saját felvételek; 21 – Wikipedia
Commons; 25 – Wikipedia Commons; 26 – Merkblatt 866; 27
– Wikipedia Commons / Schorle
83
 Jelenlét a világ minden pontján ACÉL
TERMÉK, LOGISZTIKA, SZOLGÁLTATÁS
Oslo Helsinki
Stockholm
Copenhagen Malmö Moscow
Vancouver
Katowice
Düsseldorf Kiev
Montreal Budapest
Chicago Toronto Paris Milan Beijing
Almaty
Madrid Istanbul

Algier Shanghai
Houston
Cairo Doha Taipei
Al Khobar

• melegen hengerelt lapostermékek

Dubai Guangzhou
Abu Dhabi Muscat Hong Kong
co City
Mumbai Makati City
Sanaa Samut Prakan
Ho Chi Minh

Singapore
Guayaquil

Lima
Budapest Nyíregyháza

• hidegen hengerelt lapostermékek

Sao Paulo Balmazújváros
Ajka Tápiószele
Santiago

• hosszútermékek és rúdanyagok

• acélcsövek

www.salzgitter.hu
H-1027 Budapest, Horvát u. 14-24.
Telefon: +361 393-5234
Fax: +361 393-5236
info@salzgitter.hu

84 Acélszerkezetek
Acélszerkezetek 2016/2.
2014/4.szám
szám 1
 RÉTEGVASTAGSÁG OPTIMALIZÁLÁS
EURO CODE számítással
Acélszerkezet tűzvédelem festékkel, habarccsal
– Polylack A oldószerbázisú festék
– Polylack W vizesbázisú festékünk
ETA 015/0801 engedéllyel
– Polyplast G tűzgátló habarcs

DUNAMENTI TŰZVÉDELEM ZRT.

H-2131 Göd, Nemeskéri Kiss Miklós u. 39. • Telefon / Phone: 06-27 345-217 • Fax: 06-27 345-074
Mobil/Mobile: 06-30 919-0542 • e-mail: godcenter@dunamenti.hu
Budapesti Kereskedelmi Iroda: H-1149 Budapest, Pósa Lajos u. 20. • Telefon / Phone: 06-1 221-5574
Fax: 06-1 221-8092 • Mobil / Mobile: 06-30 919-0541 • e-mail: budapestoffice@dunamenti.hu

92 W WAcélszerkezetek
W.DUNAM 2016/1.
E N szám
TI.HU
2016-05-13_Retegvastagsag-optimalizalas_hirdetes.indd 1 2016. 05. 13. 14:00:47

Acélszerkezetek 2016/2. szám 85

Szakál Regina tartószerkezeti tervező, tűzvédelmi szakmérnök
Dunamenti Tűzvédelem Zrt.
ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME
Az optimális passzív tűzvédelem tervezése
BEVEZETÉS
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat követelményeit kielégítő
műszaki megoldásokat tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki
Irányelv folyamatos tematikus fejlődésével egyre nagyobb
igény van arra, hogy az acélszerkezetek passzív tűzvédelme
kézzelfogható és kellőképpen pontos módon megoldható
legyen, amihez elengedhetetlen a szerkezeti elemek egyedi
kritikus hőmérsékletének ismerete. Egyrészt így lehetséges
szakszerű (nem alul- vagy túlbecsült mértékű) védelemmel
ellátni az épületeket, másrészt gazdaságossági kérdés is,
hogy minden elem csupán a szükséges védelmet kapja.
Felmerül azonban az a kérdés, milyen kritikus hőmérséklet
adható meg olyan esetben, amikor nem készül egyedi
tartószerkezeti vizsgálat, ugyanis jelenleg az a tapasztalat,
hogy a tartószerkezeti tervezők nincsenek felkészítve en-
nek az elvégzésére, illetve a szoftverek között is csak kis
számban érhető el a tűzbeli mechanikai vizsgálati modul.
A következő bemutatás csupán gondolatébresztés annak
érdekében, hogy a felszínre kerülhessen, milyen hatással
van a kritikus hőmérséklet a tűzvédelmi tervezésre és a
védelem kialakítására, illetve hogy milyen tényezők módo-
sítják ennek a hőmérsékletnek az értékét.
ACÉL MECHANIKAI REAGÁLÁSA
MAGAS HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA
Az acél jó hővezető képessége miatt tűzhatás következ-
tében gyorsan átmelegszik, és a normál hőmérsékleten
igen kedvező mechanikai jellemzői számottevően csök-
kennek. Az acélanyag 200 °C felett lágyulni kezd, majd
szilárdsági jellemzői 400–600 °C közötti tartományban es-
nek a legmeredekebben, és mire eléri a 700 °C-ot, a folyás-
határa már csupán a normál hőmérsékleti érték 20%-a.
A tűzeseti anyagjellemzők az Eurocode 3 szabvány [2] [3]
által megadott hőmérsékletfüggő redukciós tényezőkkel
számítandóak (1. ábra).
1. ábra: Mechanikai tulajdonságok csökkentő tényezője
Eurocode alapján; [2]
Egy adott szerkezeti elem tűzállósága a kritikus hő-
mérsékletével jellemezhető, amelynél az acélelem elveszíti
teherbírását a csökkentett mechanikai hatásokkal szem-
86 Acélszerkezetek 2016/2. szám
ben. A felmelegedés mértékét jelentősen befolyásolja a
szerkezeti elem geometriája, azaz szelvénytényezője, amely
az adott szerkezeti elem hőhatásának kitett kerületének
és területének hányadosa (Am /V az angolszász vagy U/A
jelölés a német terminológiában). A kritikus hőmérséklet
és a szelvénytényező függvényében határozható meg adott
tűzállósági határértékre a szükséges hőszigetelő réteg vas-
tagsága. Minél magasabb értékű a profiltényező, annál kar-
csúbb a szerkezeti elem, annál könnyebben felmelegszik,
és ebből következően annál nagyobb az alkalmazandó ré-
tegvastagság, amely ezzel szemben megvédi. Illetve megál-
lapítható, hogy minél magasabb a megengedett kritikus
hőmérséklet, annál vékonyabb tűzvédő rétegre van szük-
ség. Tehát kiemelten fontos a pontos kritikus hőmérséklet
ismerete annak érdekében, hogy optimális védelem készül-
jön az adott szerkezetre. A jelenleg érvényben lévő vizs-
gálati szabványok, az MSZ EN 13381-4 és -8 lehetőséget is
adnak erre, ugyanis 9 kritikus hőmérsékletet definiálnak
350–750 °C-ig, ellentétben a régi MSZ 14800-1 szabvánnyal.
Ez utóbbi egyetlen kritikus hőmérsékletet, az 500 °C-ot
használta minden nyitott szelvényre, amelynek minden
lemezvastagsága elérte az 5 mm-t, és ehhez kapcsolódóan
határozta meg az adott tűzállósági követelmény kielégí-
téséhez szükséges tűzvédelmi bevonat vastagságát. Ehhez
képest jelenleg egyértelműen bonyolultabb a rétegvastag-
ság meghatározása, azonban segíti a szakszerű, verseny-
képes megoldásokat.
KRITIKUS HŐMÉRSÉKLET
A kritikus hőmérséklet számításához elengedhetetlen a
tartó terhelésének és statikai vázának, egyszóval a keletkező
igénybevételek ismerete. Az Eurocode 1 szabvány [1] [3]
azt feltételezi, hogy kis valószínűséggel éri az épületet
egyidejűleg tűzhatás és rendkívül magas egyéb hatások,
ugyanis egy tűz az épület feltételezett élettartamához ha-
sonlítva elenyésző rövidségű (50 éves élettartam össze-
vetve 30–60 perccel például), így áll elő a rendkívüli tűz-
hatás alacsonyabb teherszintje (2. ábra). Az állandó terhek
tűzeset során is jelen vannak, az esetleges terhek pedig a
2. ábra: A teherbírás leépülése és a tűzbeli hatás
vizsgált szerkezet rendeltetésétől (tető, közbenső födém
funkciója) függően csökkentettek. Az állandó terheket biz-
tonsági tényezőjük nélkül kell figyelembe venni, de teljes
alapértéküknek megfelelően. Az esetleges terhek esetén
pedig, szintén biztonsági tényező nélkül, azonban alapér-
téküket a rendkívüli helyzetben valószínűsített jelenlétük
és több hatás együttállásának valószínűsége szerint csök-
kentve vesszük számításba.
Például tűz esetén egy irodaépület közbenső födéméről
feltételezzük, hogy a szinten tartózkodók már kimenekül-
tek, a berendezések, gépek maradnak csupán a födém
terheként, így a hasznos terhek felét kell számításba venni
a teherkombináció összeállításakor. Egy másik jellegzetes
példa az ipari csarnok tetőgerendája, ahol nem kell figye-
lembe venni egyidejűleg a szél- és hóterhet, ezek közül
csak az egyik hatása érvényesül, és az is csökkentett, 20%-
os értékével. Azonban nem csupán e csökkentés mértékétől
függ, hogy mennyire épülhet le az acél teherbírása. Ki-
emelten fontos az is, hogy a teljes terhelés milyen arány-
ban oszlik meg az állandó, azaz a nem csökkenthető és a
csökkenthető változó terhek között. Vegyük az előbbi két
szemléletes terhelési példát: az acélgerendákkal megtámasz-
tott vasbeton födémet, amelyen irodai funkció működik,
illetve egy könnyűszerkezetes fedéssel ellátott ipari csar-
nok tetőgerendáját. Az előbbi esetben az állandó terhek
még nagyobbak is lehetnek, mint a változó hatás mértéke.
Ilyenkor az 50%-os csökkentéssel nagyjából a harmadával
lesz alacsonyabb a terhelés, mint normál hőmérsékleten,
így a csökkentő tényezők alapján látszik (1. ábra), hogy
nagyjából 500 °C körül lesz a kritikus hőmérsékletük. Míg
az utóbbi esetben a mértékadó hóteher 2–3-szor nagyobb,
mint egy trapézlemezes vagy szendvicspaneles tetőfedés
által kialakuló, önsúly jellegű teher. Ráadásul a súlyozásnál
nagyobb részben számító hóterhet nagyobb mértékben is
csökkenthetjük, így nagyjából az eredeti teher harmada
működik a szerkezeten rendkívüli tűzhatás alatt. Ez már
magasabb kritikus hőmérsékletet eredményez, körülbelül
600 °C igazolható ebben az esetben.
ÖSSZEFOGLALÁS, ÉRTÉKELÉS
A számítási eljárások részletezésétől eltekinthetünk, az ál-
taluk kapott eredmények tendenciái és összefüggései az
érdekesek. A fenti két egymástól eltérő, azonban gyakran
előforduló esetet vizsgáltuk különböző befogási viszonyok-
kal és geometriával (1. táblázat). A gyakorlati és e számítá-
sok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a régi szabvány
500 °C-os közelítése a kritikus hőmérsékletre a bizton-
ság javára, de egészen jól lefedi, hogy milyen mértékig
engedhető a szerkezet felmelegedése. Ennél alacsonyabb
hőmérsékletet csak a kimagaslóan karcsú elemeknél kap-
1. táblázat: Kritikus hőmérsékletek funkció, karcsúság és statikai váz függvényében
Irodai közbenső födém
Melegen hengerelt profilok
vasbeton födém + hasznos teher;
(1. és 2. keresztmetszeti
Gerenda típusa
Karcsúság λ
osztályúak)
<50
Kétcsuklós gerenda
(kifordulási tönkremenetel)
>50
<50
Konzolgerenda (kifordulási
tönkremenetel)
>50
Acélszerkezetek 2016/2. szám
tunk, amelyek normál hőmérsékleten sem gazdaságosak,
nagyon ritkán használatosak ebben a formában. A vizsgált
gerendatípusok jellemző tönkremenetele a stabilitásveszés
kifordulásra, azonban további vizsgálatokat igényelnek a
nyomott oszlopok, amelyek kihajlási tönkremenetele jel-
lemző, illetve olyan szerkezeti elemek, amelyeknél ezek
interakciója is felléphet. Tehát az, hogy milyen magas hő-
mérsékleten megy tönkre az adott szerkezeti elem, nagyban
függ a befogási viszonyoktól, a működő igénybevételektől
és az elem karcsúságától is. Emellett fontos ismét kiemelni,
hogy az állandó terhek és a változó hatások egymáshoz
viszonyított aránya is rendkívül fontos, mint az látszik az
épület funkciója szerinti jelentős hőmérsékleti különbsé-
gekben.
A táblázat (1. táblázat) ugyan csak a végeredményeket
tartalmazza, azonban fontos megfigyelése volt a készíté-
séhez szükséges számításoknak, hogy a tartó normál hő-
mérsékleti tervezése milyen mértékben befolyásolja a
tűzbeli kihasználtsági tartalékokat. Normál hőmérsékleti
körülmények közötti tervezéskor 80 és 99% közötti kihasz-
náltságok jellemzőek, azonban tűzhatás során ez a közel
20%-os mozgástér akár 40 °C-os különbséget is okozhat a
kritikus hőmérséklet értékében. Közelítően 5%-os kihasz-
náltságnövekedés azt eredményezi, hogy a szerkezeti elem
10 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten megy tönkre.
Összegezhető tehát, hogy a kritikus hőmérséklet számos
tényezőtől, számos módon függ. A fenti bemutatás ugyan
nem teljes körű, nem vizsgál minden egyes terhelési esetet,
szelvénytípust és funkciót, azonban jól mutatja, hogy meny-
nyire érzékeny ezekre a tényezőkre az eredmény. Tehát ne-
hezen határozható meg egy olyan hőmérséklet, amely min-
den esetben használható és egyben gazdaságos megoldást
eredményez, ez igaz akár esetekre bontva is, hiszen számos
igénybevételi esetet több funkció és geometria mellett
kellene definiálni, ami viszont az eredmények felhaszná-
lását, értelmezését nehezítené. Nyilvánvaló, hogy szükség
van egy kiindulási alapot biztosító közelítésre, de ettől
függetlenül minden szerkezet esetében kiemelten fontos
az optimális védelem érdekében a kritikus hőmérséklet
egyedi számítása.
Felhasznált irodalom:
[1] MSZ EN 1991-1-2:2005: Eurocode 1: A tartószerkezetet érő ha-
tások. 1-2.rész: Általános hatások. A tűznek kitett szerkezetet
érő hatások
[2] MSZ EN 1993-1-2:2005: Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése.
1-2.rész: Általános szabályok. Tervezés tűzterhelésre
[3] dr. Balázs L.GY., dr. Horváth L., Kulcsár B., dr. Lublóy É.,
Maros J., Mészöly T., Sas V., dr. Takács L., dr. Vígh L.G.:
Szerkezetek tervezése tűzteherre az MSZ EN szerint; Magyar
Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat; 2010
Ipari csarnok tető
könnyű burkolat + hóteher; ψ=0,20
ψ=0,50
Θcr [°C] Karcsúság λ Θcr [°C]
500 <50 600
450 >50 600
500 <50 550
450 >50 550
87
Farkas Gábor üzletágvezető
Sika Hungária Kft., Ipari Ragasztástechnika
ACÉLSZERKEZETEK RUGALMAS TÖMÍTÉSE ÉS RAGASZTÁSA
Az ipari termékekkel szembeni erősödő műszaki el-
várások és követelmények illetve a különböző gyárt-
mányok általános igényességének növekedése meg-
követeli a korrózióvédelem szintjének növelését, a
szerkezetek precíz tömítettségét, esztétikus megjelené-
sét, illetve számtalan esetben az ún. láthatatlan kötési
és tömítési módok alkalmazását.
A gazdaságos anyagkihasználás és a kis szériák is sok-
szor indokolják különböző alapanyagok felhasználá-
sát, melyek nem minden esetben teszik lehetővé a
szokásos kötésmódok alkalmazását.
Az alkalmazhatóság határain belül egyre inkább alkal-
maznak rugalmas ragasztást is a látható kötés mel-
lett a kötés hatékonyságának növelésére, az alapanya-
gokra eső fajlagos terhelés csökkentésére.
A rugalmas tömítés és ragasztástechnika mára az ipari
gyártástechnológia elmaradhatatlan része lett.
Az ipari gyakorlatban is megfigyelhető a felhasználók el-
várása az igényesebb végtermék tekintetében. Konstrukciós
szinten, megjelenésben és esztétikában, mind az ún. élet-
tartamköltségben megfigyelhető egy folyamatos és határo-
zott szintemelkedés.
Ahogy a műtárgyépítésben, a jármű- és gépiparban sem
fogadható el a meghatározott élettartam előtti korrózió, sok
esetben az elemek látható módon történő rögzítése sem.
Természetesen a rugalmas tömítés és különleges ragasztás-
technológiák alkalmazása felhasználási, piaci terület függ-
vényében lehet különböző és különböző jelentőségű, mint
pl. más és más a műtárgy- és a csarnoképítésben és más a
gépiparban és az autóiparban.
Ugyancsak tendencia a tömegcsökkentés, amit már sok-
szor többféle fémes és nemfémes anyagok együttes hasz-
nálatával érnek el. Egyes esetekben a szokásosan fém alap-
anyagú konstrukciók részegységeinek más anyagokkal, pl.
kompozittal történő helyettesítése is megfigyelhető. Ezzel
párhuzamosan törekszenek az anyagok jobb szerkezeti ki-
használtságára is, mely jelentős költségcsökkentési hatással
jár.
1. kép: Nyílások lezárása ragasztott megoldással
88 Acélszerkezetek 2016/2. szám
Ezen alapokon nyugszik a tömítés- és ragasztástechnika
jelentős fejlődése.
A rugalmas tömítés- és ragasztástechnikák alkalmazása
mind az új acélszerkezetek építésének, mind pedig acél-
szerkezeti felújítások gyakorlatában is elterjedt már fura-
tok, rések, csatlakozások, szakaszos varrat kialakítások, ösz-
szefekvő felületek tömítésének esetében.
2. kép:
Hídszerkezet
felújítása,
tömítés
a korrózió elleni
védelem alatt
A teljesség igénye nélkül néhány alkalmazási példa a
Tiszaugi-híd; Mária Valéria híd; Erzsébet híd; Szent László
híd; Pentele híd; Megyeri híd; Szabadság híd; Északi vas-
úti összekötő híd; Gyomaendrődi vasúti híd; Bajai híd;
Szebényi völgyhíd; Margit híd felújítása.
A tömítések – ez esetben elsősorban varrat- vagy konst-
rukciós tömítések – a termék élettartamát növelik, az ún.
élettartamköltséget csökkentik. A korrózió, első olvasatban
esztétikai, de a valóságban gazdasági károkozó hatását
okos tervezéssel elkerülhetjük. A korróziós indikátorok
együttes kizárása többféle módon valósítható meg, de fon-
tos figyelembe venni az egyes bevonatrendszerek és tö-
mítőanyagok hosszú távú együttes viselkedését és rendszer
szintű összeférhetőségét.
Gyakori a szakaszos varratok közötti tömítés, az össze-
fekvő felületek tömítése. Ez esetben a korrózió elleni védő-
bevonat-rendszer alapozó- és fedőrétegelemei közé történő
felhordás adja a legjobb végeredményt.
A tömítőanyagok és ragasztóanyagok definíciószerű szét-
választása számos esetben nem egyszerű. A legjobban hasz-
nálható az a meghatározás, amely deformáció / szakadási
nyúlás / szakítószilárdság alapján sorolja be az anyagokat.
A nagyobb deformációt elviselő anyagokat tömítőanyagnak
nevezzük, a ragasztóanyagok magasabb szilárdság mellett
kisebb nyúlásúak. Az egészen magas szilárdságú ragasztók
merevek, beépítésük egészen más meggondolások alapján
kell, hogy történjen, mint a rugalmasra térhálósodó tár-
saiké. Sőt a rugalmas anyagokon belül is meg kell külön- • kiegyenlíti az összeépített különböző szerkezeti anyagok
böztetni a plasztikus és az elasztikus típusokat. hőtágulását (rugalmas ragasztás),
Plasztikus tömítőanyag pl. egy butil tömítőanyag, mely • nincs potenciál-korrózió a különféle típusú anyagok kö-
terhelés után nem nyeri vissza eredeti méretét. Elasztikus zött,
tömítőanyag szokásosan bizonyos határokon belül vissza- • a kapcsolat ütközés- és ütésállóbb,
nyeri eredeti beépítési méretét, mely alapján a beépítés • nagyobb a statikai merevség, csavarodás elleni képesség
tervezhető. a szerkezetben (konstrukciófüggő),
• nagyobb a dinamikai igénybevétel lehetősége,
Deformáció Butyl tömítőanyag • jelentős tömegmegtakarítás lehetséges,
Szilikon tömítőanyagok (pld Sikasil WS 605 S)
[%] Peremzáró tömítőanyagok • jelentős akusztikai csillapítási tulajdonságok,
800 PUR tömítőanyagok ( Pld Sikaflex 221)
• gyártási sebességhez illeszthető kötési vagy szilárdulási
sebesség,
Strukturális szilikonok 1K /2K ( Sikasil SG20)
• kevesebb az utómunka,
Burkolatragasztó PU ( SikaTack Panel)
Járműipari szélvédőragasztók
• nincs zajszennyezés.
400 (SikaTack Drive)

100
SikaForce, SikaPower,
SikaFast® A RAGASZTÁS MEGJELENÉSE SZERKEZETEK,
50 szerkezeti ragasztóanyagok
KONSTRUKCIÓK ESETÉBEN TÖBB FÁZISÚ IS LEHET.
Epoxi SikaDur A ragasztás mint kötési módszer a meglévő
konstrukciókban, egyfajta fejlesztési irányként
1 5 10 15 20 25 30 [MPa] A meglévő konstrukciók átgondolása, elemzése után egyes
rugalmas merev
Szilárdság elemeket ragasztással rögzítenek. A ragasztással nő az élet-
1. diagram: A ragasztóanyagok besorolása szilárdság és deformáció tartam, csökkenhetnek a vibrációk, zajok, tömítettebb, a
alapján külső hatások ellen ellenállóbb szerkezet alakulhat ki.
Az új konstrukciók nem nélkülözhetik a ragasztott kötés-
Természetesen a ragasztóanyagok számos esetben nem sel felhelyezett burkolatokat. A rugalmas ragasztás multi-
tudják helyettesíteni a hagyományos kötésmódokat, mint funkcionális tulajdonságai jobban kihasználhatóak abban
a hegesztés, szegecselés, vagy más alakzáró kötések. Sőt az esetben, ha a konstrukció ennek megfelelően van ki-
ezen kötésmódok fejlődése is folyamatos. alakítva. Többféle alapanyagból készült konstrukciók ter-
Számos esetben mechanikus és ragasztásos kötés együt- vezhetők.
tes alkalmazása is látható, pl. ponthegesztett /ragasztott kö-
tések is lehetségesek ilyen alkalmazásra kifejlesztett ragasz-
tók használatával.

3. kép: Egy személygépkocsi vázának ponthegeszett és ragasztott

elemei

Tehát a ragasztástechnika azért nyert teret, mert meg-

felelően alkalmazva több fontos, jól kihasználható tulaj-
donságot hordoz magában:
• a kötés „láthatatlan”,
• a ragasztás nem „látszik át”, pl. merevítők, betételemek,
takaróelemek ragasztása,
• a ragasztás és tömítés egy lépésben lehetséges,
• kitölti a réseket, így nem érzékeny a mérettoleranciára,
• nincs hő okozta deformáció, mint pl. a hegesztésnél,
• sima felületek alakulnak ki, új esztétikai lehetőségek
adódnak,
• különféle szerkezeti anyagok összeköthetőek, 4. kép:
• az egyenletes feszültségeloszlás vékonyabb szerkezeti Korlátbetétek
anyag használatát teszi lehetővé, próbaragasztása

Acélszerkezetek 2016/2. szám 89

A ragasztás mint kulcstechnológia
A ragasztás akkor válik egy gyártó kulcstechnológiájává,
amikor a szerkezeti ragasztások is megjelennek. Ez az irány
az ún. modulelemes gyártás, mikor a lehető legnagyobb
előszereltségi fokú elemek, melyek akár az adott funk-
ciónak megfelelő alapanyagokból készültek és azok lehet-
séges kötésmódjával, ragasztással vannak összeépítve.
A megfelelő modulok anyagkihasználtsága nagyfokú,
nincs túltervezés, tehát az egész konstrukció költségha-
tékonyabb lehet. A modulelemek gyártása és előszerelése
alvállalkozókkal is végeztethető, akár előre felületkezelt,
vagy korrózióvédett elemek is elképzelhetőek. Ebben a
fázisban a ragasztás már ez első két esetben kihasznált, el-
sősorban műszaki előnyeit további műszaki, de logisztikai,
minőségbiztosítási előnyökkel is bővíthetjük.
5. kép: Irodaház homlokzata, ragasztott speciális bevonattal ellátott
burkolatok
A ragasztás minősége – ellentétben a különféle látható kö-
tésekkel – utólag nem ellenőrizhető. A ragasztott konstruk-
ciók esetén előre kell megtennünk a minőségbiztosítási
lépéseket.
6. kép: Alumínium motorvonat homlokmodul ragasztva, a szerkezetek külön történő kiszerelése
és fényezése után. Az elemek között megjelenő látható fuga az adott igénybevételnek megfelelő
tömítőanyaggal, esztétikusan kitöltve
90 Acélszerkezetek 2016/2. szám
A ragasztóanyag tapadása, a felület-előkészítés technoló-
giája az alkalmazott alapfelületektől függ. Az alapfelületek
megjelenési formája lehet nyers, felületkezelt, bevonattal
ellátott, korrózió elleni védőbevonattal festett. Ebben a pil-
lanatban már nemcsak az alapfelület és a ragasztó közötti
tapadásról beszélünk, hanem az alapfelület és a festék,
a festék és a ragasztóanyag közöttiről. Egy pillanatnyi ál-
lapot szerint elkészített mintalemezeket laboratóriumban
megvizsgálva a tapadás milyensége leírható, az élettartam
becsülhető, a ragasztás megfelelősége garantálható.
Sokszor előfordul azonban, hogy a mintalemez felépíté-
séhez képest valamelyik elem megváltozik, és ez a ragasz-
tás minőségét befolyásolja, vagy befolyásolhatja. Ebben a
pillanatban jelentős szerepe van a technológiai változások
követésének, a minőségbiztosításnak. Már egy egyszerű
varrattömítés sem teljesen mindegy, hogy milyen anyagból,
milyen módszerrel, és a felülettechnológia melyik lépésé-
ben kerül beépítésre.
Látható tehát, hogy a ragasztás egy komplex rendszert al-
kot, ezen technológiák használatakor a végtermék igényes-
sége növekszik, de ez megköveteli a gyártói oldalon is az
alkalmazkodást az új technológiákhoz.
A Sika cég Magyarországon is műszaki tanácsadással segí-
ti a ragasztó/tömítőanyagok felhasználását, melynek része a
ragasztott elemek konstrukciójában való közreműködés, a
technológiák kidolgozása, mintaragasztások végzése, a dol-
gozók betanítása, esetleges felhordóberendezések beszer-
zésében való közreműködés, illetve a gyártás ellenőrzése.
A műszaki, megbízhatósági, élettartalmi és költséghaté-
konysági kérdések fontosságát mindig szem előtt tartva áll-
nak a Sika cég szakemberei a konstruktőrök, felhasználók,
kivitelezők, érdeklődők rendelkezésére, hogy tanácsaikkal,
gyakorlati tapasztalataik átadásával segítsék az anyagok
szakszerű beépítését, alkalmazását. A Sika termékek fel-
használóit a helyes technológia elsajátítására oktatásban
részesítjük, így kívánjuk elérni a közös célt, hogy a Sika
ragasztástechnikával megvalósuló termékkel hosszú évekig
elégedett legyen annak felhasználója, tulajdonosa.
 p p j gy

SIKA - Innovatív tömítési és ragasztási megoldások

az építőipar és járműgyártás területén

Acélszerkezetek 2016/2. szám 91

 A Lincoln Electric is
hozzájárult termékeivel
az Euro 2016 rendezvényeihez!
Talán első látásra nem egyértelmű, hogyan is
járult hozzá a Lincoln Electric az Euro 2016
rendezvényeihez. Azonban a bordói, új, Stade
Matmut-Atlantique stadiont, melyhez 12 ezer ton-
na acélt használtak fel, Lincoln Electric hegesztő-
anyagokkal és -gépekkel hegesztették.
Az öt mérkőzésnek – köztük egy igen fontos
negyeddöntőnek – helyszínt adó, vadonatúj sta-
dion egy építészeti remekmű. Az alig egy éve
átadott építmény 42 ezer néző befogadására
alkalmas. A Castel & Fromaget franciaországi
acélszerkezet-építő vállalat szállította a 12 ezer
tonna acélt, melyet kizárólag Lincoln hegesztő-
anyagokkal és -gépekkel hegesztettek össze.
A stadion hangsúlyos, több mint ezer fehér oszlo-
pa Landes megye fenyőerdőire és a görög temp-
lomokra emlékeztet.
Az egykori mocsár helyén épült stadion szerkezeté-
nek megerősítése céljából 945 oszlopot 22 méter mély-
re kellett süllyeszteni. A tervezőket ez kényszerítette
arra, hogy a betonnál könnyebb acélszerkezet mel-
lett döntsenek.
92 Acélszerkezetek 2016/2. szám
Az épület több száz oszlopának hegesztéshez, mér-
sékelt füstölésű, Outershield MC715-H fémportöltetű
huzalt használtak fel, 1,2 mm és 1,6 mm (a 30 mm-
nél vastagabb lemezekhez) átmérőben.
A kiválasztott hegesztőgépek inverter alapú, energia-
takarékos Speedtec® 500S áramforrások és LF45
tolók voltak.
A Speedtec® 500S egy többfunkciós, legmodernebb
technológiájú, nagy hatásfokú, alacsony energia-
fogyasztású hegesztő áramforrás, mely 500 A névleges
teljesítményre képes 60%-os bekapcsolási idő mellett.
Emellett használták még a korábbi CV510 áramfor-
rást LF-35 tolóval, mely hagyományos összeállítás
szintén nagy igénybevételre készült.
A keresztgerendákhoz – az eltérő mechanikai köve-
telmények miatt – 10 tonna Ultramag tömör huzalt
használtak.
Az I gerendák gyártásához 15 tonna Supramig
1,6 mm-es tömör huzalt + 10 tonna FX780 fedőport
használtak fel, a 250 kg. kiszerelésű hordókat a
rövidebb csereidő és nagyobb hatékonyság miatt vá-
lasztották. A hegesztés ikerhuzalos technológiával,
DC1000 áramforrással és /NA3 automata tolóval tör-
tént.
 ® ÚJDONSÁG
Speedtec 215C
Univerzális gép többféle feladatra
MMA

Speedtec® 215C
• bevont
Többféle eljárásra: MlG (Szinergikus / Kézi), Portöltetű huzalos,
elektródás és AWI hegesztésre
• Kiváló hegesztési tulajdonságok bármely üzemmódban
• akár 15 kg-oskialakított
Praktikusan burkolat tároló rekeszekkel,
tekercsekhez is, műhelyekbe, üzemcsarnokokba
• Felhasználóbarát ikonos LCD kijelző
• PFC (Power Factor Corrector) segíti a nagyobb teljesítményt,
akár 30%-al kevesebb energiafogyasztás mellett*
• Akár 100 m-es hosszabbítóról is megbízhatóan
működik
* A hagyományos egyenirányítós gépekhez képest

Acélszerkezetek 2016/2. szám 93

www.lincolnelectric.eu
 www.mce-hg.com
MCE Nyíregyháza
hidak gyártója

Közúti hidakat építünk. Németországban épül az Eldetal autópálya-híd.

Összeszerelés közben látható a híd néhány eleme.
A nagy elemekben kiszállított egységek elérik a 33 m-es hosszat és a 80 tonnás tömeget.

MEGR E N DELÔL AP H
H II R
R D
D E
E T
T É
É S
S
1 oldal (A/4) színes: Nagy József
Elôfizetésben megrendelem a MAGÉSZ Acélszerkezetek MAGÉSZ tagoknak 100 000 Ft+áfa Telefon:
külsô cégeknek 140 000 Ft+áfa 06 20 468-4680
címû folyóiratot . . . . . . . . . . . példányban. Telefon/fax:
1/2 oldal (A/5) színes: 06 25 581-623
Elôfizetési díj: 1 évre 10 000 Ft+áfa és postaköltség.
MAGÉSZ tagoknak 50 000 Ft+áfa E-mail:
külsô cégeknek 70 000 Ft+áfa jnagy62@freemail.hu
Megrendelô: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Azon partnereink részére,
akik minden számban hirdetnek (4 db/év),
................................................ 10% kedvezményt adunk.

Számlázási cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

................................................

Postacím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja – Journal of the Hungarian Steel Structure Association
Telefon/fax/e-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
w w w. m a g e s z . h u
Kelt: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiadja a Magyar Acélszerkezeti Szövetség, 1161 Budapest, Béla u. 84.
Mobil: +36 30 946-0018, E-mail: magesz@t-online.hu, Fax: (1) 405-2187
Felelôs kiadó: Honti Ferenc
P.H. Felelôs szerkesztô: Dr. Csapó Ferenc
A szerkesztô munkatársa: Nagy József
..................... Kérjük szerzőinket, hirdetőinket, hogy a fényképeket, ábrákat ne Word-be
aláírás ágyazva küldjék. Ajánlott formátum fotóknál: eredeti jpg, tif; ábráknál: eps, pdf.
A képek jó minőségét csak így lehet biztosítani.
A megrendelôlapot ISSN: 1785-4822
MAGÉSZ 1161 Budapest, Béla utca 84. A tördelést és a nyomdai munkákat a TEXT Nyomdaipari Kft. készítette.
94
Tel./fax: 1/405-2187 E-mail: magesz@t-online.hu Acélszerkezetek 2016/2. szám 2400 Dunaújváros, Papírgyári út 49., 2401 Pf. 262
Telefon: (25) 283-019, Fax: (25) 283-129, E-mail: studio@textnyomda.hu
címre kérjük.
 Minősített hegesztők,
forrasztók
Személytanúsítás az
ÉMI-TÜV SÜD-nél

Milyen szolgáltatást kínál az ÉMI-TÜV SÜD? További szolgáltatásaink hegesztő üzemek számára:
Hegesztők, hegesztőgép-kezelők és -beállítók, keményforrasz- t
IFHFT[UÏT
GPSSBT[UÈTUFDIOPMØHJÈL
WJ[THÈMBUB
FMMFOæS[ÏTF
ÏT

tók, keményforrasztó gépkezelők, műanyaghegesztők, beton- KØWÈIBHZÈTB
acél hegesztők minősítése, vizsgáztatása, tanúsítása, jóváha- t
&/
*40

T[FSJOUJ
UBOÞTÓUÈT
gyása, a minősítések megújítása, meghosszabbítása, illetve t

*

*,*.
SFOEFMFU
T[FSJOUJ
UBOÞTÓUÈT
igazolása az alábbi szabványok szerint: t

*

/(.

SFOEFMFU
T[FSJOUJ
UBOÞTÓUÈT
ÚJ!
t
&/
*40
 t
1&%1&%

T[FSJOU
OZPNÈTUBSUØ
CFSFOEF[ÏTFL
ÏT

t
&/
*40
 SFOET[FSFL
NFHGFMFMæTÏH
UBOÞTÓUÈTB
ÚJ!
t
&/
*40
 t
51&%"%33*%
T[FSJOUJ
UBOÞTÓUÈT
t
&/
*40
 t
$13&/

T[FSJOUJ
UBOÞTÓUÈT
BDÏM
ÏT
BMVNÓOJVN
UBSUØ


t
&/
*40
 T[FSLF[FU
HZÈSUØL
SÏT[ÏSF
t
&/
*40
 t
.*3
*40


,*3
*40


ÏT
&."4
UBOÞTÓUÈT
t
&/
*40
 t
&OFSHJBHB[EÈMLPEÈTJ
*SÈOZÓUÈTJ
3FOET[FS
&*3
*40



t
&/
 UBOÞTÓUÈT
t
.4;
&/
*40
 t
.&#*30)4"4
ÏT
4$$
UBOÞTÓUÈT
Kiegészítő direktívák, jogszabályok: t
*OGPSNÈDJØCJ[UPOTÈHJ
*SÈOZÓUÈTJ
3FOET[FS
*#*3
*40



t
"%

)1 UBOÞTÓUÈT
t

&,
1&%

JMM

(.
SFOEFMFU
IBUÈMZPT

KÞMJVT
JH

t
&6
o
1&%
IBUÈMZPT

KÞMJVT
UæM

ÚJ!
t
FHZÏC
T[BCWÈOZPL
FMæÓSÈTPL
T[FSJOU
QM
"4.&
$0%"1
Hegesztőbázisok, képző helyek tanúsítása.

ÉMI-TÜV SÜD Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.

Telefon: (+36) 26 501-120 E-mail: info@emi-tuv.hu www.emi-tuv.hu