You are on page 1of 46

Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

Sárvár–Faképi-dűlő Karoling kori kerámiaanyaga

Pap Ildikó Katalin


Savaria Megyei Hatókörű vároSi MúzeuM
H–9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., Hungary
pap.ildiko.katalin@gmail.com

Összefoglalás
Történelmi forrásokból tudjuk, hogy a 9. században a Karoling birodalom Szent Márton szülőhelyét, Savariát és kör-
nyékét Rába grófság néven a Dunántúl egészénél szorosabban vonta uralma alá. Ebből az időszakból az utóbbi néhány
évben a korábban már ismert temetők mellett egyre több település is feltárásra került (Skriba 2010: 230–231; Pap
2012: 114). Ezek közül a megyében negyedikként kerül közzétételre Sárvár–Faképi-dűlő leletanyaga.
A késő népvándorlás korában is használt római úthálózat egyik stratégiai pontján, a Rába folyó és a Gyögyös patak ta-
lálkozásánál működő átkelőhely mellett létrehozott és a régióban egyedülálló módon a Karoling kortól a 12. század ele-
jéig folyamatosan lakott (Pap 2013) település alapítási idejét az előkerült leletanyag alapján a 8. század vége és a 9. szá-
zad eleje közötti időszakra tehetjük.
k u l cs sz avak : Sárvár, Rába átkelő, Karoling kor, településkerámia, faedény

Zusammenfassung
Das karolingische Keramikmaterial von der Sárvár–Faképi-Flur. Aus historischen Quellen ist bekannt, dass Sava-
ria, der Geburtsort des Heiligen Martin, und die Umgebung der Stadt im 9. Jahrhundert unter dem Namen Grafschaft Raab
unter die unmittelbare Herrschaft des Karolingischen Reiches kam – viel stärker als das übrige Gebiet Transdanubiens. Aus
dieser Periode sind mehrere Friedhöfe bekannt und in den letzten Jahren hat man weitere Siedlungen ausgegraben (Skriba
2010: 230–231; Pap 2012: 114). Von diesen wird hier als viertes im Komitat das Fundmaterial der Sárvár–Faképi-Flur publiziert.
Die Siedlung befand sich an einem strategischen Punkt des noch zur späteren Landnahmezeit genutzten römischen Straßennetzes,
beim Übergang des Flusses Raba und des Baches Gyöngyös. Hier wurde die Siedlung gegründet und sie war in einzigartiger Weise
von der Karolingerzeit bis ins 12. Jahrhundert durchgehend bewohnt (Pap 2013). Ihre Gründungszeit kann aufgrund des gebor-
genen Fundmaterials in den Zeitraum zwischen dem Ende des 8. und den Anfang des 9. Jahrhunderts datiert werden.
sc h l ag wort v erz eich n is: Sárvár, Übergang des Flusses Raab, Karolingerzeit, Siedlungskeramik, Holzgefäß

Bevezetés lehetővé vált (Pap 2014: s.a.). A korábban már meg-


jelent Árpád-kori leletanyag (Pap 2013) feldolgozása
Sárvár–Faképi-dűlőben1 Vas megye eddig egyetlen, után most a 66, Karoling korra tehető objektumból
a Karoling kortól az Árpád-korig folyamatosan la- kibontott jelentős mennyiségű, elsősorban kerámia-
kott településének feltárása történt meg.2 Az itt elő- töredékekből álló régészeti anyagot teszem közzé.
került gazdag leletanyag meghatározott szempont-
rendszer szerint végzett részletes elemzése során si-
került elkülöníteni olyan jellegzetességeket, ame- A lelőhely környéke a késői népvándorlás korban
lyek alapján a kerámiaanyag korhatározását a késő
népvándorlás koron és a kora Árpád-koron belül A környék intenzív késő népvándorlás kori la-
szűkíteni lehet. Az időbeli átfedés miatt bizonyos, kottsága3 a Borostyánkő útból keletre leágazó és
10. századi datálást lehetővé tevő jellemzők leírása is a Rábát Sárvár határában keresztező, valószínű-

1 A dolgozat elkészítését az OTKA 104533. számú pályázata támogatta. A cikk lektorálását dr. Takács Miklósnak (MTA BTK RI) köszönöm!
2 Itt szeretnék köszönetet mondani Farkas Csillának és Kiss Péternek a feltárt 9–12. századi objektumok és anyaguk publikálásának lehetőségéért.
3 A lelőhelyről és környékéről részletesebben már beszámoltam a település Árpád-kori kerámiaanyagának feldolgozása (Pap 2013) és a kö-
zeli Sárvár–Sitkei-erdő Karoling kori település bemutatása kapcsán (Pap 2015 s.a.).


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

leg az 1. században kiépített (Tóth 2006: 64) tá- ható a koraközépkorra és tizenkettő a kora Ár-
volsági útnak köszönhető (Pap 2013: 1. kép). Az pád-korra (Pap 2013: 2. kép). A mai tudásunk sze-
útvonal még a Rábától nyugatra kettészakad, egy rint a 9–10. és a 10–12. századra datálható telepü-
északi ágra, amely Mursellán át Arrabonát érintve lésobjektumok nem vágják egymást, a korábbiak a
Brigetioba és innen Aquincum felé tart és egy dé- megkutatott terület északi, a későbbiek inkább a
lire, amely a Bakonyon keresztül vezet ugyanoda. déli részén helyezkednek el. Ez alátámaszthatja azt
Az északi ág a Rába és a Gyöngyös találkozásánál a feltételezést, hogy a települést folyamatosan lak-
létesített és hosszú évszázadokon át működő át- ták a 9. és a 12. század között. A Karoling kori tele-
kelőhelye4 mellett, a Végh-malomnál került sor a pülésrészlet mind a jelenségek számában, mind az
megye máig egyetlen5 Karoling-kori temetőjé- előkerült kerámiaanyag nagyságában felülmúlja az
nek6 feltárására (Szőke 1992). A temető közelé- Árpád-korit, azonban ennek oka részben a feltárt
ben, a Faképi-dűlőn nagy kiterjedésű, a Rába túl- terület északi részének nagyobb mivoltában és más
partján pedig egy kisebb (Buocz 1993b; Károlyi tényezőkben10 kereshető. Az itt feltárt település-
1975), eltérő életmódot folytató népesség által la- részlet Vas megye jelenleg ismert legnagyobb Ka-
kott korszakbeli települést ismerünk (Pap 2015 roling kori lelőhelye, amelynek leletanyaga – a sze-
s.a.). Kisebb mennyiségű kerámia a Faképi-dűlő- rencsés módon egyre szaporodó korszakbeli feltá-
től délkeletre elhelyezkedő Sárvár–Óvár római rások tükrében – fontos adatokat szolgáltat a kor-
kori eredetű földtábor helyén (Buocz 1993a) is szak kerámiaanyagának jobb megismeréséhez.
utal késő népvándorlás kori jelenlétre. A lelőhelyen feltárt 9–12. századi jelenségek
A távolsági út ezen északi, Arrabona felé vezető részletes elemzése egy későbbi tanulmány tárgya
ága a népvándorlás kor végén az írott források ta- lesz, most – elsősorban terjedelmi okokból – a
núsága szerint is használatban volt; Nagy Károly a Karoling kori századi kerámiaanyagot11 és annak
791-es avar hadjáratból visszatérve7 dinasztiájának tanulságait ismertetem.
védőszentje, Szent Márton szülőhelye, Savaria felé
tartva (Tóth 1998: 67; Szőke 2006: 505) seregével
Sárvárnál8 kelt át a Rábán (Gabler 2000: 46). A feltárt objektumok leletanyaga

A lelőhelyről összesen 2833 korszakbeli tárgyat


A lelőhely jelentősége vettem nyilvántartásba. Ezek közül 2748 kerámi-
atárgy, míg a fennmaradó nyolcvanhét főképp
A három évig tartó9 feltárás helyszíne a Rába-völgy vas-, bronz-, csont-, kő- és agyagtárgy, illetve az
és a Gyöngyös-sík határán, a Rába folyó teraszos egyik kútból két fatál is származik.12 A kerámia-
síkján (Farkas 2006: 310), egy feltöltődött morotva tárgyak közül kettő sütőtál (0,07%), hatvanhá-
partján található. Az itt megismert 801 objektum rom sütőharang (2,30%) és 2683 fazék (97,63%)
közül azok leletanyaga alapján hatvanhat datál- töredéke.

4 Az átkelőhely hosszú fennállása alatt annak helye és a hozzá vezető út nyomvonala is többször megváltozott, lekövetve az időjárási vi-
szonyok miatt változó vízfolyás időszakos áthelyeződését (Gabler 1993: 49; Gabler 2000: 35; Tóth 1993: 84).
5 A korszak kutatásának nagy vesztesége a Répcelak–Várdombon elbányászott 9–11. századi temető. Ezen kívül a megyében Velem–
Szentviden és a szombathelyi Szent Márton templom mellett vannak adataink korszakbeli temetkezésekről.
6 A környékről elpusztult késő avar kori temetőről is van adatunk; a közeli Rábapaty–Tetődombon a 20. század közepén bányásztak el
egy temetőt, amelynek leletei közül két edényt őriz a Savaria Múzeum (Ilon et. al. 2000: 22; Adam 2002: 139).
7 A hadjárat útvonalának lehetséges variációiról lásd Szőke 2006: 520–521.
8 Cs. Sós Ágnes hasonló véleményét hivatkozza Szőke 2006: 504.
9 A Farkas Csilla (2002–2003), valamint Farkas Csilla és Kiss Péter (2004) által itt vezetett kutatás során rézkori, késő bronzkori, római és
Karoling kori, valamint kora Árpád-kori településrészletet és egy-egy rézkori és Karoling kori temetkezést is feltártak (Farkas 2005: 73–74).
10 A lelőhely déli részét érintő 2004. évi feltárás során csak az objektumok egy részét volt mód teljesen kibontani.
11 A kerámiaanyag ismertetését a lelőhely egészére végeztem el, a nagy mennyiségű leletanyagot tartalmazó hatalmas gödörkomplexumok,
a települést körítő árok és a kisebb gödrök belső kronológiájának finomítására a fontosabb összefüggések meghatározása után lesz mód.
12 A kerámiaanyagot Edőcs Judit és Ferencz Eszter, a fatárgyakat Kiss E. Csaba, a fémeket Kiss E. Csaba és Kusztor Gergely restaurálta. A tárgy-
rajzokat Kapiller Ferenc és Kenesei Ágnes készítette. A táblák szerkesztése Kapiller Ferenc és Isztin Gyula munkája. Közreműködésüket
ezúton is köszönöm!


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

Sütőtálak A sütőharanggal, sütőfedővel együtt (Vida


2011: 713) és önállóan vagy két tálat egymásra bo-
A helyben készült, gyenge kivitelű, elsősorban rítva is használatos (Vida 2011: 737) tárgytípus
lapos kenyér vagy lepény sütésére13 illetve termé- legutóbbi részletes áttekintését végző Straub
nyek aszalására, magpörkölésre szolgáló tárgytí- Péter kiemeli, hogy az utóbbi évtizedek ásatásai
pus Vas megyében meglehetősen ritka.14 Környé- során az eddig a Kárpátok peremén élő szlávok
künkön Vát–Telekesről mindössze egy hasonló hagyatékában gyakorinak tartott, dél-európai
agyagtál (Skriba 2010: 10. kép: 2 a–c) származik, eredetű (Vida 2011: 735) edénytípus a Kárpát-me-
a megye többi korszakbeli településeiről pedig a dencén belül, az avar szállásterületen is mind
most ismertetésre kerülő darabokon kívül nem gyakrabban kerül elő (Straub 2011: 394–395;
ismerek többet.15 A tárgytípus elkülönítése a Vida 2011: 738). A magszárítók és lepénysütők al-
gyenge égetés és kivitel miatt a hasonló anyagú kalmazásának felső időbeli határát Straub Péter
sütőharangokétól különösen az apróbb darabok a 9. század első felére teszi (Straub 2011: 397),
esetén nehéz, a lelőhelyen is csak a peremek kü- míg Vida Tivadar arra utal, hogy a tárgytípust
lönválasztására volt lehetőség.16 A két sütőtálnak még a kora Árpád-korban is használták (Vida
meghatározott töredék a tárgytípusnál általáno- 2011: 739).
san megfigyeltekhez hasonlóan erősen, csillámos
homokkal, apró kaviccsal és egyik esetben zúzott Sütőharangok
kerámiával, másik esetben pelyvával soványí-
tott.17 Mindkét edény kézzel készült, belső maggal A megyében eddig szintén csak Vát–Telekes-dű-
égett,18 szürkéssárga ill. vörösesbarna színű. A pe- lőről és a most bemutatott lelőhelyről ismert
remek állóak, a K.2011.7.411-es töredék (3. ábra, 1) tárgytípusból a nyilvánvaló nehézségek ellenére22
elvékonyodó, lekerekített, míg a K.2011.7.2241-es a lelőhelyen hatvanhárom töredéket tudtam el-
(16. ábra, 3) felül kormos pereme behúzott, a különíteni,23 melyek közül húsz perem- (31,7%) és
végén lekerekített.19 A két töredék egymástól je- negyvenhárom oldaltöredék (68,3%). Mindössze
lentős távolságra, a 93. gödörkomplexumból és a két fültöredék került elő (13. ábra, 1b és 2), me-
300. veremből került elő. Mindkét objektumból lyekről eltérő metszetük ellenére feltételezhető,
származnak sütőharang-töredékek is, melyek hogy a 178-as gödörből származó sütőharanghoz
közül az előbbi gödörből származó darabok pere- tartozhattak. A fültöredékek alacsony aránya kü-
mátmérői között jelentős,20 az utóbbi verem le- lönösen figyelemre méltó tekintetbe véve azt,
letei esetében azonban kicsi a két tárgytípus vo- hogy egyedi formájuk miatt más tárgytípussal ne-
natkozó adatai között a különbség.21 hezen keverhetőek össze.

13 A tárgytípus jelenléte életmódbeli különbséget is jelenthet; míg a köles és az árpa kásakészítésre alkalmas, a vetési búzából kenyeret is lehet
sütni (Kisbán 1997: 230). A sütés előtt a sütőfelületet (sütőedényt, sütőtálat) és a sütőharangot vagy sütőfedőt is előmelegítették, majd a
felületre helyezett tésztát vagy húst befedő edényt forró hamuval is betakarták. A fedés megtartotta az étel nedvességét és meggátolta a
kiszáradását (Vida 2011: 712).
14 A tárgytípus a Zala megye déli részén elhelyezkedő Nagyrécse határában viszont gyakorinak bizonyult (Straub 2011: 394).
15 Jelentős mennyiségben lelhetőek fel azonban a korszak vasi településein római tegulák töredékei. Ez a népvándorlás korban valószínűleg
gyakran ép formájában rendelkezésre álló tárgytípus mérete és formája miatt különösen alkalmas a sütőtálak funkciójának ellátására.
Részletesen lásd Straub 2011: 395.
16 Figyelemre méltó, hogy Vát–Telekesen és Sárvár–Faképi-dűlőn mind sütőtál, mind sütőharang található.
17 A sütőtálakat rosszul iszapolt agyagból, homokkal, kő-, illetve cseréptöredékkel valamint szerves zúzalékokkal erősen soványították (Vida 2011: 737).
18 Ez az égetéskor a gyors felfűtésről és rövid hőntartásról árulkodik (Mersdorf & Tóth 2006: 219).
19 A tárgytípus legközelebbi párhuzama a Vát–Telekesi darab (Skriba 2010: 217, 10. kép a–c).
20 23 cm a sütőtál, 34 cm a sütőharang peremátmérője. Ez utóbbi egyenetlen kidolgozása és kis mérete miatt azonban nehéz az ívét pontosan mérni.
21 A tál peremátmérője 33 cm, míg a két sütőharangé 25 és 30 cm. A sütőtál a Vida Tivadar által leírt 15–30 cm átmérőt tekintve nagymére-
tűnek számít (Vida 2011: 737).
22 A tárgytípusból csak a perem- és fültöredékeket lehet biztonsággal sütőharang részének meghatározni (Vaday & Takács 2011: 530).
23 A töredékek előkerülési helye és száma: 66. objektum 1 db, 93. objektum 1 db, 94. objektum 2 db, 95. objektum 1 db, 104. objektum 1 db,
122-125. objektum 2 db, 123. objektum 11 db, 124. objektum 3 db, 126. objektum 19 db, 178. objektum 2 db, 190. objektum 2 db, 300. ob-
jektum 8 db, 302. objektum 3 db, 429. objektum 2 db, 488. objektum 4 db, 490. objektum 1 db.


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

Érdekes a tárgytípus lelőhelyen belüli elhe- db, 26–30 cm-es 2 db, 31–35 cm-es 7 db és 36–41
lyezkedése is; a sütőharangok több mint fele a fel- cm-es 2 db. Három esetben a tárgy mérete és ál-
tárt terület északnyugati részén található két gö- lapota nem tette lehetővé az adatfelvételt. A tárgy-
dörkomplexumból származik.24 További tizen- típus Vida Tivadar által leírt adatait figyelembe
nyolc töredék a lelőhely középső, a Karoling kori véve27 azt látjuk, hogy inkább a nagyobb méretű
településrész déli részén elhelyezkedő objektu- edények vannak túlsúlyban, míg két kifejezetten
mok közt szóródik.25 kisméretű darab is előfordul.
A sütőharangok a sütőtálakhoz hasonlóan Bár a korszakban ritkán előfordulnak díszített
helyben készült háziipari termékek (Vaday & Ta- darabok (Vida 2011: 723), a Faképiek között kife-
kács 2011: 530; Vida 2011: 710), melyeket első- jezetten díszítettnek mondható példányt nem ta-
sorban kenyér és lepény, ritkábban tészta és hús láltam. A 66. objektum Farkas Csilla által közzé-
sütésére használhattak (Vida 2011: 702). tett (Farkas 2005: 5. ábra 6.) sütőharangja azon-
A sütőharangokra itt is az erős soványítás volt ban talán seprűs bekarcolással (Vida 2011: 726)
jellemző (Vida 2011: 708). A legtöbbet csillámos díszített.
homokkal (61 db, 96,8%), egy-egy darabot alig, il- A sütőharangok – ahogy a hasonló funkcióval bíró
letve erősen csillámos homokkal soványították. tálak is – a későavar szállásterület egészén28 megta-
A szabad szemmel kivehető anyagok közül magas lálhatóak (Takács & Vaday 2004: 37; Vida 2011: 727).
volt az apró kavics aránya (55 db, 87,3%). Zúzott Használati idejük a késői avar kor időszaka (Szőke
kerámia harminchat esetben (57,1%), mészszem- 1980: 184), de újabb kutatási eredmények szerint a
cse huszonöt esetben (39,7%), míg pelyva ill. szer- tárgytípus már a 7. századtól kimutatható (Vida
ves anyag viszonylag alacsony számban (13 db, 2011: 726). Vas megyében a sütőharangok alkalma-
20,6%) volt megfigyelhető. zása az Árpád-kor végéig (Skriba s.a.), más területe-
A tárgytípus minden megfigyelt darabja kézzel ken egészen a későközépkorig adatolható.29
készült és legtöbbször gyengén, belső maggal
égtek ki. Az anyag töredékessége miatt egyetlen Fazekak
sütőharang formáját sem sikerült rekonstruálni, a
peremek alapján annyi mondható el, hogy a meg- Vas megye egész korszakbeli leletanyagára a fazék
figyelhető darabok erősen kiszélesedő harang dominanciája jellemző.30 A megyéből mindeddig
formájúak lehettek (Vida 2011: 707, 1. kép). nem ismerünk kézzel készített cserépbográcsot,
A sütőharang peremek közül mindössze kettő polírozott felületű palackot31 (Müller 2004: 13),
volt négyzetesre vágott (0,10%) (13. ábra, 1a), ti- tányért (Straub 2005: 8, 5. kép), és a behúzott pe-
zenhat lekerekített, egy elvékonyodó és lekerekí- remű tál sem gyakori.32 A most vizsgált lelőhely
tett (0,85%) és egy erősen sérült (0,05%). A pere- anyagában is a fazéktöredékek vannak jelen a leg-
mátmérők26 közül 15 cm-es 2 db, 20–25 cm-es 4 nagyobb számban (2683 db, 97,63%).

24 35 sütőharang-töredék a 121–125. és a 126, 131, 175–177. gödörkomplexumokból és közvetlen környékükről került elő.
25 Florin Curta nyomán a sütőtálak és sütőtepsik kapcsán Starub Péter azt emelte ki, hogy ezek a tárgyak a település közösség által használt ré-
szein sűrűsödnek (Curta 2001: 300; 303). A nagyrécsei településen ez a lelettípus a feltárt terület DNy-i részén volt gyakori (Straub 2011: 395).
26 15–2, 22–1, 24–1, 25–2, 27–1, 30–1, 31–1, 33–1, 34–1, 35–4, 36–1, 41–1, nem mérhető 3 esetben.
27 A sütőharangok és sütőfedők átmérője 20–60 cm, magasságuk pedig 10–40 cm (Vida 2011: 709).
28 A nemrégiben megismert két Vas megyei Karoling kori lelőhely és a zanati Árpád-kori település eddig még egy, a témában készült elterje-
dési térképen sem szerepelt.
29 Zanat–Trátai-dűlő lelőhelyen a sütőharangok jelenléte a 12/13. század fordulójáig, a 13. század elejéig követhető volt (Skriba s.a.). Köszö-
nöm Skriba Péternek, hogy sajtó alatt lévő tanulmányát hivatkozhattam!
30 Kemenespálfa–Zsombékoson a fazekak aránya 100% (Pap 2012b: 124), Sárvár–Sitkei-erdőben és ERTI telepen ugyanez az adat 99,5% (Pap
2015 s.a.). Hasonló adatot kapunk (97,0%), ha Vát–Telekes (Skriba 2010: 231–232)132 korszakbeli kerámiájából leszámoljuk a 3 sütőharang-
és egy sütőtál-töredéket.
31 Az első és eddig egyetlen korszakbeli cseréppalack Pósfa–Almás-alján, Mladoniczki Réka ásatásán került elő. Az edény felületét nem fé-
nyezték fel, teste több sorban hullámvonalköteggel és fésűs beszurkálásokkal díszített.
32 Vas megyéből Sárvár–Sitkei-erdőből (Pap 2015 s.a.), Velem–Szentvid Miske Kálmán által gyűjtött anyagából, illetve Pósfa–Almás alja lelő-
helyről ismert ez a tárgytípus.


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

A fazekak közül három (0,1%) volt egész illetve megfigyelhető alacsony aránya lokális sajátos-
kiegészíthető. A peremtöredékek száma 244 (9,1%), ságnak tűnik,38 melynek okát további vizsgálat
az oldalaké 2231 (83,2%), az aljaké 205 (7,6%). magyarázhatja meg.
A mészszemcse 27,3%-os arányának kronológiai
jelentősége is lehet. Az anyag jelenléte a megye
Alapanyag, soványítás, égetés, technika korszakbeli települései közül csak a korábbra da-
tált Vát–Telekesen magasabb, itt közel 50% (Skriba
A fazekak túlnyomó többségét minden valószínű- 2010: 231). Az eddig megismert adatok alapján úgy
ség szerint helyben bányászott agyagból formáz- tűnik, hogy a mészszemcse aránya a 9. század má-
ták, és az edényeket a neutrális égetéssel vörösre, sodik felére (Herold 2006: 73–74) a vasi telepe-
barnára vagy szürkésfeketére égettek ki. Más kor- ken is lecsökken (Pap 2014 s.a., 20. lábjegyzet).
szakbeli lelőhelyekhez hasonlóan, az Árpád-kori- Hasonlóan érdekes a grafit kifejezetten ala-
nál kisebb mértékben (Pap 2013: 246–247) itt is csony jelenléte. Itt mindenképp ki kell emelnem,
megfigyelhetőek fehéres (6 db, 0,22%) és narancs- hogy nem a magas grafittartalmú, minden való-
sárga (19. ábra 9. és 22. ábra 2) színű (5 db, 0,18%) színűség szerint importból származó (Tomka
fazekak. Míg az előbbi darabok jelenlétének oka 2011: 275–276) kerámiaanyagra, hanem alacsony
jó eséllyel az agyag néhol eltérő összetételében ke- grafittartalmú, feltehetően helyben készült dara-
resendő, a narancssárga töredékek egy jobb mi- bokra kell gondolnunk. A grafitos soványítás Fa-
nőségű, bár ebben az időszakban még inkább el- képi-dűlőn megfigyelt alacsony aránya különö-
szórtan kimutatható33 csoportot alkotnak. sen a Rába túlpartján elterülő Sitkei-erdei lelőhe-
A fazekak anyagában szabad szemmel34 is meg- lyek 12,2%-os adatát tekintve alacsony, bár az
figyelhető anyagok között35 minden esetben jelen innen előkerült leletanyag egy része terepbejá-
volt a főképp csillámos homok36 és nagy arány- rásból származik, így ezt az eredményt fenntar-
ban (2631 db, 98,1%) mutatható ki apró kavics. A tással kell figyelembe vennünk. Az általam vizs-
többi korszakbeli lelőhelyhez képest alacsony a gált Vas megyei lelőhelyek anyagában a grafitos
zúzott kerámia (1144 db, 42,6%) és kiemelkedően edények alacsony, a Karoling kori telepeken ösz-
magas a mészszemcse (733 db, 27,3%) aránya. Ki- szességében 1,5%-os, az Árpád-kori kerámiaanyag-
fejezetten ritka a grafitos soványítás (2 db, 0,07%), ban pedig 0,7%-os arányban vannak jelen.39
és egy-egy esetben volt megfigyelhető kagylóhéj A fazekak égetésének egyenetlenségére követ-
és csillámpala (0,04%) az edények anyagában. keztethetünk abból, hogy 1303 töredék (48,6%)
Az edények anyagának viszonylag erős sová- két színűre, 364 (13,6%) pedig belső maggal há-
nyítását a vasi agyag kövérsége magyarázza.37 A rom színűre égett (17. ábra 5).40 Redukált égetésű
zúzott kerámia egyelőre csak ezen a lelőhelyen darabok igen alacsony arányban41 fordultak elő

33 Kemenespálfán 0,60%, Sárvár–Sitkei-erdőben 0,83% a narancssárga darabok aránya. Az anyagtípusról részletesen lásd Takács 1993c 218;
Pap 2013: 246.
34 Az OTKA 104533. számú pályázatának köszönhetően folyamatban van a lelőhely anyagából kiválasztott reprezentatív minta archeomet-
riai vizsgálata.
35 Összehasonlításképp a többi hasonló módszerrel földolgozott településen a homok aránya szintén 100%. A közeli Sárvár–Sitkei-erdőben
és ERTI telepen (Pap 2015 s.a.) az apró kavics aránya 85,0%, a zúzott kerámiáé 85,4%, a mészszemcséé 3,6% és a grafité 12,2%. Kemenes-
pálfa–Zsombékoson a fazekak 95,4%-ának anyagában volt apró kavics, 80,4%-ukban zúzott kerámia, 12,8%-ában mészszemcse és mind-
össze 1,3%-ában grafit (Pap 2012b: 125).
36 Aránya 94,3% (2518 db). Alig csillámos homok 145 fazék (5,4%), erősen csillámos homok pedig 8 (0,3%) anyagában fordult elő.
37 A gyengébb minőségű, kövér vagy zsíros, fémoxiddal kevésbé szennyezett agyag könnyen formázható, azonban száradásnál könnyen reped,
ezért erősebben soványítják (Csupor & Csuporné 1998: 13).
38 Inkább az agyag eltérő minőségére utal, hogy a zúzott kerámia aránya a lelőhely Árpád-kori kerámiaanyagában is igen alacsony, 24,85%
(Pap 2013: 248), amely a megye más Árpád-kori lelőhelyein megfigyelteknek is csak a felét teszi ki. Celldömölkön 52,4% (Pap s.a), Répce-
lak–Galagonyáson 44,9% volt a soványító anyag aránya.
39 Részletesebben Pap 2014 s.a.
40 Az égetés minősége terén lelőhelyenként jelentős az eltérés; Kemenespálfán a fazekak többsége közepesen átégett, mindössze az anyag 3,77%-a volt
három színű (Pap 2012b: 132) , míg a Sitkei-erdőben az edények 18,5%-a égett két színűre, és 21,3%-uk belső maggal három színűre (Pap 2015 s.a.).
41 Kemenespálfán arányuk elenyésző, 0,2%, míg a Sitkei-erdőben egyáltalán nem volt redukált darab.


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

(0,22%, 6 db), és nyilvánvalóan égetési hibás az Az egész, zömök kisfazék 7,3 cm átmérőjű pe-
egyetlen hólyagos töredék (0,04%). reme ívelten kihajló, szögletesre vágott. Az edény
A fazekak többsége kézikorongon készült, háromágú hullámvonalköteggel díszített válla
azonban – hasonlóan a közeli Sitkei-erdei42 lelő- enyhén kónikus.
helyhez – kis mennyiségben (33 db, 1,23%) itt is A fazékperemek indítása nyolc esetben ívelten
akadnak kézzel készült darabok.43 Általánosan el- (20. ábra 4), egyszer vízszintesen kihajló, formája
fogadott álláspont, hogy a késő népvándorlás ko- kétszer elvékonyodó (11. ábra 4), kétszer – ebből
rában a kézzel készített kerámia aránya az idő elő- egyik alkalommal háromszög alakban (2. ábra 3)
rehaladásával csökken. A kézikorong kizáróla- – megvastagodó. Egy töredék volt fedőhornyos
gossá válásának ideje területenként eltérő lehet, (11. ábra 7). A peremek vége hat esetben lekerekí-
nyugat-dunántúli lelőhelyek adatai alapján (Pap tett (7. ábra 7 és 14. ábra 9), három alkalommal
2012: 138) azonban a régióban a 9. századra te- szögletesre vágott (2. ábra 3). A peremátmérők 8,
hető,44 és – bár bizonyos tárgytípusokat később is 14, 15,5, 16, 16, 20, 22, 27 és 34 cm-esek.
kézzel készítettek – a 10. századra valószínűleg le- A fazékperemek közül ötön látható díszítés.
zajlott ez a folyamat. Hármat 3-3- ill. hatágú eszközzel felvitt hullám-
vonalköteggel és vonalköteggel (11. ábra 4. és 7),
egyet bekarcolt vonal alatt hullámvonallal és a pe-
Kézzel készített fazekak rembelsőn helyenként egyenetlenül felvitt, sűrű
fogú, háromágú fésűvel karcolt hullámvonalkö-
A fazékanyag egészének részletes elemzése előtt teggel láttak el (21. ábra 4). Egy peremet ujjbe-
eltéréseket keresve külön is vizsgálom a kézzel ké- nyomással tagoltak, ennek külsején vízszintes és
szített darabokat. A lelőhelyről származó három függőleges bekarcolásból álló minta töredéke lát-
egész edény egyike kézzel készült kisfazék (Far- ható (19. ábra 4).
kas 2005: 7. ábra 1.). A fennmaradó harminckettő Az oldalak közül tizenhárom volt díszített.47 A leg-
töredék közül kilenc perem, húsz oldal- és három többet (8 eset) befésült vonalköteggel (3, 3, 6, 7,
aljtöredék. Az oldaltöredékek a fazékanyag egé- 7-ágú) ill. vonalkötegekkel (4-4-ágú, nyolcágú és
szénél megfigyeltekhez képest alacsony arányá- töredékes, töredékes) látták el. Három oldal be-
nak oka lehet, hogy a sütőharangok és a kézzel karcolt vonallal (1 eset) illetve vonalakkal (2 eset)
készített fazekak jó része ugyanazokból45 az ob- volt díszítve. Egy fazék oldalán töredékes, leg-
jektumokból származik.46 alább háromágú eszközzel karcolt vonalköteg,
A fazekak anyagában a homok (100%), apró míg egy másikon ötágú hullámvonalkötegek kö-
kavics (31 db, 93,9%) és a zúzott kerámia (17 db, zött ugyanolyan eszközzel felvitt vonalköteg volt.
51,5%) aránya nem tér el jelentősen a többi fa- Az aljtöredékeken (10. ábra 5) nem volt díszítés.
zéknál megfigyeltektől, a mészszemcse aránya Fenékátmérőjük 12 és 15 cm ill. nem mérhető.
azonban – részben az alacsonyabb esetszám Egy fazékperem a használat következtében belül,
miatt – magasabb a kerámiaanyag egészét jel- míg egy aljtöredék kívül volt kormos.
lemzőnél (14 db, 42,4%). Grafitos töredék a kéz- A kézzel és a kézikorongon készült edények kö-
zel készültek között nem volt, ahogy fehér és na- zött jelentős eltérés nem mutatható ki. Mérhető
rancssárga színű sem. A kézzel készült fazekak különbség a mészszemcsés soványítás nagyobb
közül hét töredék két színűre, tizenkettő három arányában állapítható meg, amely erősíti a me-
színűre égett. szes soványítás arányának csökkenő tendenciá-

42 A kézzel készült töredékek (5 db) aránya itt 1,37%. Kemenespálfán minden fazék korongon készült.
43 A korábbra datált Vát–Telekesen 30,5% a kézzel készült fazekak aránya (Skriba 2010: 231).
44 A folyamat már a század elején megkezdődött: a 9. század első évtizedeinél korábbra datált alsópáhoki házban csak korongolt edények vol-
tak (Müller 2009: 463–464; 473).
45 Mindkét tárgytípusból volt a 66., 123., 125, 126., 190., 300., 488., 490. objektumok leletei között. A 300. veremben sütőtál is volt.
46 A kézzel készített fazekak előkerülési helye és száma: 66. objektum 2 db, 123. objektum 1 db, 125. objektum 1 db, 126. objektum 5 db, 131
objektum 1 db, 190. objektum 2 db, 300 objektum 3 db, 488. objektum 1 db, 490. objektum 4 db, 576. objektum 3 db.
47 1256, 1645, 2246–2256.


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

ját. Technikai oka lehet, hogy a kézzel készült fa- nal van (3 töredék), illetve az egyik, már bemuta-
zekak közt arányaiban több volt a nagyobb mé- tott kézzel készített fazekat a peremen ujjbenyo-
retű darab. mással tagolták, teste pedig – nyilván egy na-
A díszítési módok alkalmazásában sincs lénye- gyobb minta részleteként – függőleges és vízszin-
ges különbség, a kézzel készített fazék (2618) pe- tes bekarcolásokkal díszített.
remének benyomkodással való díszítése azonban A díszítéskombinációkat is figyelembe véve50
inkább a késő népvándorlás kor korábbi időszaka az összes díszített fazéktöredék esetében a leg-
felé mutat. magasabb a hullámvonalköteg (41 db, 36,6%) és
vonalköteg (36 db, 32,1%) aránya (77 db, 68,7%).
Gyakoriságban ezt követik a vonalas díszítések (15
Díszítés db, 13,4%), a hullámvonalak (13 db, 11,6%), és az
egyéb díszítési módok (7 db, 6,3%).
A díszítési módok vizsgálatánál az összes fazekat A hullámvonalkötegeket és vonalkötegeket a
figyelembe vettem, beleértve az előbb leírt kézzel leggyakrabban 3–5-ágú eszközzel vitték föl az
készített darabokat is. edényekre.51 A hullámvonalkötegeknél a leggya-
Mindhárom teljes illetve kiegészíthető fazekat koribb a háromágú (17 eset), a négyágú (10 eset) és
díszítették. A peremek 32,8%-a (80 db), az olda- az ötágú (7 eset). Három alkalommal nyolc, két
lak 31,2%-a (696 db) és az aljtöredékek 2,9%-a (6 esetben hat, és egy-egy alkalommal két-, illetve
db) volt díszített. Összességében a fazéktöredé- hétágú eszközt használtak.
kek 29,4%-át látták el valamiféle díszítéssel. A vonalkötegeknél hasonló a helyzet, három-
Ugyanez az arány 56,0% Kemenespálfán (Pap ágú eszközt használtak tizenkettő, négyágút tíz,
2012b: 129) és 43,1% a Sitkei-erdőben (Pap 2014 és ötágút nyolc alkalommal. Két-két esetben két-
s.a.). A díszített fazekak a többi korszakbeli lelő- illetve hat-, egy alkalommal hétágú, illetve egy
helyhez képest alacsony arányának oka a fazék- esetben töredékes volt a minta.
töredékek magas száma is lehet. A bekarcolt vonalak esetében tizenkét alka-
Az egész edények közül egyet a vállán három- lommal egy, kettő esetben több vonal volt a fa-
ágú vonalköteggel (Farkas 2005: 7. ábra 1), egyet zéktöredéken, és egy esetben alkalmaztak csiga-
az edény felső felén két sorban négyágú eszköz- vonalat (6. ábra 6).
zel felvitt hullámvonalköteggel és vonalköteggel, A hullámvonalak közül négy esetben több dí-
majd ez alatt fonatszerűen (ellentétes amplitú- szítés-sor is volt az edényen, további kilenc alka-
dóval) egymásra fésült hullámvonalkötegekkel lommal egyszeres hullámvonalat figyeltem meg.
(15. ábra 1), egyet pedig egész testén ritkásan be- A hét egyéb díszítési mód megmintázására négy
simított vonalakkal vagy csigavonallal (18. ábra 1) esetben fésűszerű eszközt, két esetben pecsétlőt
díszítettek. használtak. A már többször említett kézzel ké-
A peremek 35,0%-át (28 db) két vagy három48 szült fazék (19. ábra 4) peremét ujjbenyomással
motívum kombinációjával látták el. A díszítés- tagolták. A fésűs beböködést és a pecsételést nem
módok közül a hullámvonalköteg49 és vonalköteg feltétlen lehet elkülöníteni a K. 2011.7.2258-as tö-
dominál, a két dísz vagy ezek egyike a huszonnyolc redék (16. ábra 4) esetében, ahol ötágú eszközzel
fazékból huszonnégyen megtalálható. A fennma- halszálkamintát vittek fel az edény vállára. A K.
radó négy edényen bekarcolt vonal és hullámvo- 2011.7.412-es edénynél (3. ábra 3a) viszont egyér-

48 Négy töredéken volt háromféle minta; háromágú eszközzel felvitt hullámvonalköteg-vonalköteg az edénytesten, a perembelsőn és a pe-
remkülsőn kétágú eszközzel készült szaggatott vonal (1874), ötágú eszközzel felvitt halszálkamintás beböködés és uo. hullámvonalköteg-
vonalköteg (2258), bekarcolt vonal és hullámvonal kombináció az edénytesten, a perembelsőn pedig háromágú hullámvonalköteg (2983)
és bekarcolt vonal alatt ötágú eszközzel bekarcolt hullámvonalköteg és vonalköteg (1875).
49 A díszítési mód kivitelének sokszínűségére a dolgozatban nem tudok kitérni.
50 A díszítések arányának kiszámolása során minden esetben az összes díszítésmódot figyelembe veszem, így a díszített edénytöredékek
tényleges számánál a díszítések száma a kettes és hármas díszítéskombinációk számától függő mértékben (ez esetben 60-nal) több.
51 Kemenespálfa fazekaihoz hasonlóan (Pap 2012b: 131) a két díszt itt is leggyakrabban ugyanolyan fogszámú – vélhetően azonos – eszköz-
zel vitték fel.


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

telmű, hogy pecsételővel történt a minta felvitele. szítést kapott a K. 2001.7.1874-es fazék (13. ábra 3)
A K. 2011.7.451-es fazéknál (4. ábra 1) ötágú fésű- peremének külső és belső oldala, amelyeket két-
vel halszálkamintát szurkáltak a fazék vállába, ágú, fésűszerű eszközzel felvitt szaggatott vonal-
míg a K. 2011.7.671-es töredéknél (6. ábra 3) a ha- lal díszítettek.
sonló minta kialakításához hatágú fésűt használ- Az oldalak közül 184-et két díszítési mód kom-
tak. A K. 2011.7.3018-as fazék (23. ábra 3) vállát binációjával láttak el. A leggyakoribb motívum itt
négyágú eszközzel váltakozó irányú ferde beszur- is a hullámvonalköteg és vonalköteg, amely ilyen
kálás-sorokkal díszítették. Különleges fésűs dí- összeállításban 161 alkalommal fordul elő, és a dí-

Fazék Perem Oldal Alj ∑ ∑ Megoszlás


A díszítés helye
db db db db db db %
Díszítési mód
Hullámvonalköteg 2 ágú 1 22 23
Hullámvonalköteg 3 ágú 1 17 138 1 157
Hullámvonalköteg 4 ágú 1 10 112 123
Hullámvonalköteg 5 ágú 7 80 1 88
Hullámvonalköteg 6 ágú 2 21 23
Hullámvonalköteg 7 ágú 1 2 3
Hullámvonalköteg 8 ágú 3 3
Hullámvonalköteg 9 ágú 5 5
Hullámvonalköteg 12 ágú 1 1
Töredékes 13 13
Hullámvonalköteg 439 43,8
Vonalköteg 2 ágú 2 16 18
Vonalköteg 3 ágú 12 112 124
Vonalköteg 4 ágú 1 10 106 2 119
Vonalköteg 5 ágú 8 68 76
Vonalköteg 6 ágú 2 23 25
Vonalköteg 7 ágú 1 8 9
Vonalköteg 8 ágú 5 5
Vonalköteg 9 ágú 2 2
Vonalköteg, töredékes 1 26 27
Vonalköteg 405 40,4
Hullámvonal(ak) 13 40 53 53 5,3
Bekarcolt vonal(ak) 14 62 2 78
Csigavonal 1 1 1 3
Vonalas díszítések 81 8,1
Bevagdosás, –böködés sor 7 7
Fésűs beszurkálás 3 4 7

Bepecsételt halszálkaminta 2 2 4

Bepecsételés sor 1 1 2
Rácsminta 1 1
Sraffozás 1 1
V alakú bekarcolások 1 1
Ujjbenyomkodás 1 1
Egyéb 24 2,4
Összesen 4 112 880 6
Mindösszesen 1002 1002 100

1. táblázat. A fazekak díszítési módja


Tab 1. Verzierungsarten der Töpfe


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

szítések egyike más díszítési móddal együtt52 to- Kifejezetten ritkán alkalmaztak a gyakori dí-
vábbi tizenkét esetben. Hullámvonal és vonal szítési módoktól eltérő mintákat, ezek aránya
együtt tíz alkalommal figyelhető meg, és egy apró 2,4% (24 eset). Az egyéb, vagy ritka motívumok
töredéken négyágú ferde beszurkálás alatt hul- közül leggyakoribb a beböködés-sor,54 valamint a
lámvonal helyezkedik el. fésűs beszurkálás55 (7-7 eset). Gyakoriságban eze-
A lelőhely összes fazekának adatait – beleértve ket követi a néhol halszálkamintában56 felvitt be-
az oldaltöredékek díszítéskombinációit is – az 1. pecsételés (6 eset), illetve egy-egy alkalommal for-
táblázat tartalmazza. dult elő rácsminta,57 sraffozás, V alakú bekarco-
A lelőhely összes fazekát tekintve változatlanul lások (14. ábra 12) és ujjbenyomkodás.
a hullámvonalköteg (439 eset, 43,8%) és vonalkö- Különleges a díszítés helye hét esetben; ezeket
teg (405 eset, 40,4%) alkalmazása a leggyakoribb, a fazekakat a peremen díszítették. Ötöt a perem-
együttes arányuk 84,2%. Gyakoriságban ezt köve- belsőn, ezek közül hármat háromágú hullámvo-
tik a vonalas díszítések, arányuk 8,1% (81 eset) és nalköteggel (17. ábra 2), kettőt hullámvonallal (9.
a hullámvonalak (53 eset, 5,3%). ábra 3. és 11. ábra 5), egyet pedig a perembelsőn
A hullámvonalkötegek és vonalkötegek felvite- és a peremkülsőn egyaránt kétágú szaggatott vo-
léhez leggyakrabban 3–5-ágú eszközt alkalmaztak. nallal díszítettek (13. ábra 3).58 A már említett
Leggyakoribb a háromágú, ezt követi a négyágú 2618-as kézzel készített töredéket a peremen ujj-
majd az ötágú eszköz használata. A legkisebb „fé- benyomkodással tagolták. A most felsorolt és a
sűfog szám” a kettő, de előfordult kilenc, illetve ti- Sitkei-erdőben dokumentált59 esetek a perem-
zenkét ágú eszköz53 alkalmazása is (14. ábra 7). A belső és a peremszél díszítéséről Kemenespálfa–
hullámvonalköteg és vonalköteg dominanciája az Zsombékos kapcsán közölt Vas megyei adatokat
egész korszakra jellemző. Kemenespálfán a két dí- (Pap 2012b: 135) bővítik.
szítés együttes aránya a fazékanyag egészére nézve A díszítés kivitele és iránya több esetben eltér
közel 85% (Pap 2012b: 131), Sárvár–Sitkei-erdőben a megszokottól: bár a díszítések általában az
86,5% (Pap 2015 s.a.), míg a korábbra datált Vát-Te- edény tengelyére merőlegesen futnak, mégis szo-
lekesen 88,0% (Skriba 2010: 233). katlan a vízszintes bevágásokkal díszített két fa-
A bekarcolt vonal és hullámvonal aránya a többi zékoldal (10. ábra 9) mintázata. Függőlegesen fel-
korszakbeli lelőhelyhez képest alacsonyabb, a ha- vitt díszítést hat alkalommal találtam, ezek közül
sonló korú Kemenespálfán a vonalas díszek aránya négy alkalommal vonalköteggel (21. ábra 2, ill.
9,4%, a hullámvonalé 5,4% (Pap 2012b: 131). A közeli Farkas 2005: 6. ábra 7–8), egyszer bekarcolt vo-
Sitkei-erdőben a hullámvonal volt többségben nallal (19. ábra 4), egyszer pedig a már említett
(6,5%), míg a bekarcolt vonalak aránya 5,4% volt (Pap rácsmintával (14. ábra 11) látták el az edényt. X
2015 s.a.). Vát–Telekesen a vonalas díszítések 11,5%- alakban befésült vonalköteggel egy fazékperemet
a mellett a hullámvonal csak nagyon alacsony, 0,3%- (18. ábra 3) és három oldalt (10. ábra 2; 12. ábra 6;
os arányban volt jelen (Skriba 2010: 233). 18. ábra 7) díszítettek.

52 Besimított vonallal négy, fésűs beszurkálással három, hullámvonallal kettő, bepecsételés-sorral, az egész testet kitöltő sraffozással és be-
vágás-sorral egy-egy alkalommal.
53 Hasonlóan néhány más magasabb fogszámú fésűvel karcolt díszhez (766, 1851, 2260) a minta hullámzását figyelembe véve egészen való-
színűtlen kevesebb ágú fésűvel több alkalommal eltalálni ugyanazt az ívet.
54 Kemenespálfán mindössze két beböködött díszű fazék volt, arányuk 0,7% (Pap 2012b: 131). Sárvár–ERTI telepen irdalás, körömbenyomás
és vörös festés elszórtan fordultak elő (1-1 db, 0,5-0,5%).
55 A fésűs beszurkálás egész Vas megyében ritka. Velem–Szentviden legalább egy (Fekete 2007: 29. ábra 6), Sárvár–Végh-malom temetőjé-
ben két (Szőke 1992: 139; Abb. 5–6) ilyen edény található. Vát–Telekesen három edényen fordult elő a minta, 2 esetben hullámvonalkö-
teggel, egyszer vonalköteggel kombinálva (Skriba 2010: 233). Az újabb anyagban Körmenden (Farkas & Pap 2011) és a feldolgozás alatt lévő
pósfai palackon figyelhető meg ilyen díszítés.
56 A két halszálkamintás töredékekhez igen hasonló darabot közöl Hajnal 2005: 12. kép. 1.
57 K.2011.7.2034. A töredék legközelebbi párhuzama a lelőhelyről szórványként előkerült K.2011.7.3984. töredék (Pap 2013: 248), amelyhez
hasonlót Törökszentmiklós–Szenttamáspuszta (Petkes 2011: 13. kép) soros temetőjében találtak.
58 A peremszél korlátozott vastagsága nem teszi lehetővé az eszköz fogainak meghatározását, ebben az esetben azonban a perembelső dí-
szítése miatt valószínűsíthető a valóban kétágú eszköz használata.
59 Innen egy, a perembelsőn hullámvonallal díszített fazék ismert (R. 74.16.75).


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

Girlandszerűen két fazékoldalra vittek fel egy- lálunk sütőharangokat, dellés aljat, bepecsételt
szeres hullámvonalat ill. hatágú hullámvonalkö- halszálkamintával, beböködéssel és több bekar-
teget (12. ábra 2), míg árkádszerű60 hullámvona- colt vonalakkal díszített fazekat.
lakkal61 egy fazékperemet díszítettek (1. ábra 2). A harmadik edény (18. ábra 1) a gödörkomp-
Vas megyei településeken a girland és az árkád rit- lexumtól csaknem 100 méterre délre, egy kisebb
kán, de a mind Karoling, mind Árpád-kori edé- gödörből került elő. Kísérőleletei sütőharang pe-
nyeken megfigyelhető, hasonlóan a farkasfog- remek és oldalak, hullámvonalkötegekkel és vo-
mintában karcolt hullámvonalhoz illetve hul- nalkötegekkel, valamint X alakban befésült vo-
lámvonalköteghez. A most vizsgált anyagban nalkötegekkel díszített fazekak töredékei voltak.
négy fazékoldalt díszítettek ilyen módon felvitt
három- (3. ábra 3 a–b és 5. ábra 10.), illetve hétágú
(7. ábra 5) hullámvonalköteggel. Fazékperemek

A fazékperemek formáját a nagyszámú variáció


Bekarcolt vonalak, csigavonal miatt több jellegzetességre – a perem indítása,
formája, kialakítása és tagoltsága – lebontva
A korszakot leginkább jellemző fésűs díszítések külön elemeztem.
(Brather 2000: 114) mellett a Nyugat-Dunántúl A peremek indítása leggyakrabban ívelten (234
9–10. századi kerámiaanyagában a bekarcolt eset, 94,7%), ritkábban vízszintesen (12 eset, 4,9%)
vonal és a kézikorong körbeforgatása segítségével kihajló, és csak egy álló peremet találtam (0,4%).
felvitt csigavonal megjelenésével is számolnunk A peremforma leggyakrabban nem változik (160
kell (Szőke 1996: 127; Müller 2009: 467–468; db, 64,8%), és az esetek közel ötödében (44 db,
Straub 2011: 396; Pap 2013: 248). Gyenesdiáson 17,8%) elvékonyodó. Ezt követik a háromszög alak-
Müller Róbert írt le szabálytalanul fölvitt bekar- ban megvastagodó (227, 451, 2258, 2475, 2476,) (26
colt vonalakkal díszített edényeket (Müller db, 10,5%) és formájukat megtartva megvastagodó
1994: 64). Hasonló díszítésű fazekak voltak Esz- (16 db, 6,5%) peremek, és mindössze egy esetben
tergályhorváti–Alsóbárándpuszta temetőjében fordult elő az Vas megyei anyagot tekintve az
(Müller 1994: 68) és Zalaszabar–Borjúállás-szi- Árpád-kor felé mutató (Pap 2014 s.a.) kör alakban
get egyik, a 10. század első felére keltezhető tele- megvastagodó (2505) perem (0,4%).
pülésobjektumában (Müller 1994: 74–75). A peremek végződése az esetek többségében
A lelőhelyen fellelhető legalább három62 csiga- lekerekített (143 db, 57,9%), a szögletesre vágott
vonalas töredék szűkebb és tágabb leletkörnyeze- edények aránya 42,1% (104 db).
tében megtalálható tárgytípusok szintén a csiga- A peremek ötödét (50 db, 20,2%) tagolták; leg-
vonal 9–10. századi jelenlétét erősítik. A csigavo- többször fedőhoronnyal (22 db, 8,9%), ezt követi
nalas töredékek közül kettő (5. ábra 11. és 6. ábra a besimítással tagolt (16 db, 6,5%) és a ki-, fel- vagy
6) a feltárás északi részén található 91–96. gödör- lehúzott (2506) perem (12 db, 4,9%).
komplexum részét képező 95. és 96. objektu-
mokból származik. Tágabb környezetükben sü-
tőtál, sütőharangok, orsókarika, valamint fésűs Edényforma, méretek
díszekkel és hullámvonallal ellátott fazekakon
kívül bepecsételt, bevagdosás-sorral és halszálka- Amennyire a töredékekből megállapítható, a fa-
mintás bepecsételéssel díszített darabok vannak. zekak túlnyomó többsége vállban széles. Mind-
A 95. és 96. objektumok leletei között szintén ta- össze egy gömbös testű (19. ábra 9) és egy enyhén

60 Elgondolkodtató, hogy a díszítésmód, vagy ahhoz nagyon hasonló motívum az ikervári temető két sírjában, íjmarkolat csontokon is meg-
található (Kiss 2000a: 78; 25. tábla 57/4; 47. tábla 114/10–11.)
61 Celldömölk–Alsó-dűlő kora Árpád-kori település több fazekán hasonló girlandszerű (Pap s.a.11. kép 9) és árkádszerű díszítés figyelhető meg
(Pap s.a. 9. kép. 2, 8).
62 A két díszítési mód elkülönítésének nehézsége miatt az apróbb töredék díszítését bekarcolt vonalként írtam le.


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

kónikus vállú (22. ábra 1) edény töri meg az egy- szakban is alkalmazták, pusztán az edény ko-
hangúságot. rongról való levágásából kronológiai következte-
A fazékperemek mérhető adatai63 közül – az téseket nem vonhatunk le. A fazekak közül 14 db
egész edényeket is beleszámítva – a leggyakoribb a korongról lelógott (9. ábra 1), vagy készítésekor
a 15–17 cm (70 eset), ezt követik a 12–14 (43 eset) a jobb tapadás érdekében az alj egy részét a ko-
és 18–20 (41 eset) cm-es adatok, tehát a lelőhely rong külső oldalához simították, majd ennek
fazekai több mint felének (154, 62,4%) peremát- nyomait nem dolgozták el. Hasonló történhetett
mérője 12–20 cm közötti. 21–23 cm-es pereme- a 6 alul kissé kihúzott illetve rosszul eldolgozott
ket mértem 17, 24–26 cm-eseket 10 esetben. To- (3. ábra 6; 8. ábra 6; 9. ábra 6; 10. ábra 5; 13. ábra
vábbi 10 fazék pereme 27–30 cm közötti, és 4) töredékkel. Két aljtöredéken jól láthatóan
mindössze 3 a 33–40 cm-es peremátmérőjű, megmaradt a nyoma az edény tálból való indulá-
nagyméretű fazekak száma. sának (4. ábra 2).
Hasonlóan ritkák a kisfazekak; 6–8 cm-es pe- Fenékbélyeges fazék a település Karoling kori
remátmérőt 5 esetben mértem, míg a 9–11 cm kö- objektumaiban nem volt. Dellét 13 alkalommal
zötti peremátmérőjű edények száma 22. figyeltem meg az edények alján. Ezek közül egy
A lelőhelyen tehát a nagy- és kisfazekak for- kiemelkedő (20. ábra 3), a többi bemélyedő volt
dulnak elő legritkábban, míg az edények túl- (7. ábra 9; 8. ábra 1; 10. ábra 3; 14. ábra 4; 17. ábra
nyomó többsége a kis közepes, közepes és nagy 9–10; 22. ábra 4; 23. ábra 1). A kiemelkedő delle
közepes fazekak közé tehető. átmérője 1,0 cm, a bemélyedőéké pedig elég szé-
A fazékaljak egész edényekkel megnövelt les skálán szóródik: 1,2 cm 1, 1,7 cm 2, 1,8 cm 2,
száma 208, ezek adatait64 nézve úgy tűnik, hogy 2,0 cm 2, 2,1 cm 2, 2,2 cm 1 és nem mérhető 2
a 12–20 cm-es peremátmérőkhöz 8–16 cm-es fe- esetben.
nékátmérőket párosíthatunk. A fazékaljak eseté- Több fazék felső részén, leggyakrabban a váll-
ben ugyanis a leggyakoribb mért érték a 11–13 cm rész belső oldalán jól látható ujjnyomok utalnak
(58 eset), ezt követi a 14-16 (47 eset) és a 8–10 cm a forma és a felület utólagos igazítására, illetve
(45 eset). A nagy edények itt hasonló mértékben egyengetésre, míg a külső oldalon és a nyakrészen
figyelhetőek meg: 17–19 cm-t 5, 20 és 22 cm-t simítófa vagy bőr nyomai láthatóak.
egy-egy alkalommal mértem. A kisfazekakhoz
köthető 5–7 cm-es aljtöredékeiből 7 db volt a vizs-
gált anyagban. Használati nyomok

A 300. objektum humuszrétegéből származó sü-


Fazékaljak, fenékbélyegek, tőtál a perem fölső részén kormos. A sütőharan-
technikai megfigyelések gokon – más, hasonló korú telepeken megfigyel-
tekkel ellentétben (Sz. Wilhelm 2010: 214) –
A 208 fazékalj részletesebb vizsgálata alapján a nem látszott a használat nyoma. A fazekak közül
fazekak közül 11 alá az edény korongról való 43 töredéken figyeltem meg koromnyomot. A pe-
könnyebb levétele érdekében homokot (8 eset), remek közül hét a belső oldalán, egy kívül volt
kavicsot (2 eset) illetve szerves anyagot (1 eset) kormos. A fazékoldalakon (22 db) kivétel nélkül
szórtak. Egy töredéket jól láthatóan levágtak a belül volt fekete elszíneződés vagy lerakódás. Az
korongról (17. ábra 8), amely rávilágít arra, hogy aljak közül egy kívül-belül, míg további 12 csak
mivel ezt a technikát elszórtan már ebben az idő- belül volt kormos.

63 A peremátmérő nem mérhető 26 esetben. A többi adat: 6 cm 1 eset, 7 cm 2 eset, 8 cm 2 eset, 9 cm 3 eset, 10 cm 13 eset, 11 cm 6 eset, 12 cm
18 eset, 13 cm 4 eset, 14 cm 21 eset, 15 cm 29 eset, 16 cm 24 eset, 17 cm 17 eset, 18 cm 14 eset, 19 cm 7 eset, 20 cm 20 eset, 21 cm 8 eset, 22
cm 3 eset, 23 cm 6 eset, 24 cm 3 eset, 25 cm 6 eset, 26 cm 1 eset, 27 cm 6 eset, 28 cm 1 eset, 30 cm 3 eset, 33 cm 1 eset, 34 cm 1 eset, 40 cm
1 eset.
64 A fazékaljak átmérője az anyag töredékessége miatt nem volt mérhető 44 alkalommal. A többi adat: 5,4 cm 1, 6 cm 1, 7 cm 5, 8 cm 6, 9 cm
18, 10 cm 21, 11 cm 23, 12 cm 23, 13 cm 12, 14 cm 15, 15 cm 28, 16 cm 4, 17 cm 2, 18 cm 2, 19 cm 1, 20 cm 1 és 22 cm 1 esetben.


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

Faedények, fémtárgyak, objektumban talált, egy szegecselt összefogó és


agyag-, kő- és csonteszközök, egyéb leletek három ráfűzött szemből álló, láncpáncélzathoz
tartozó töredék (25. ábra 2). Két vaskés származik
A három évig tartó feltárás gazdag eszközanyagot a 488. objektumból (25. ábra 6–7). Mindhárom
hozott felszínre. A tárgyak közül kiemelkedik a vascsat (24. ábra 1 és 10; 25. ábra 1) nyesésből, hu-
296. kút két töredékes faedénye és egy vagy két muszból illetve bizonytalan objektumból került
favödör, amelyekre vas alkatrészeik előkerülése elő, hasonlóan egy vas lap töredékéhez (24. ábra 3).
utal. Mindezek mellett további tizenkilenc vas- Érdekes még egy vas horog (24. ábra 6), valamint
és négy bronztárgy, hét orsókarika és orsógomb, vasszegek (25. ábra 3), ép68 (24. ábra 2) és töredé-
tizennégy csonteszköz, hat őrlőkő, kettő fenőkő kes vas eszközök (24. ábra 9; 25. ábra 4–5).
és tizenhét kova is származik a lelőhelyről, vala- Az orsógombok (7. ábra 10; 14. ábra 5–6) kézzel
mint egy üvegtöredéket, fémsalakokat65 és három készültek, míg a 4 orsókorongot a korszakban gya-
tapasztásdarabot is nyilvántartásba vettem. kori módon a lelőhelyen is rendelkezésre álló és
A korszakban és különösen településen ritka könnyen megmunkálható római kori alapanya-
leletnek számító faedények (15. ábra 2–3) közül gokból; hármat római korsó oldalából (4. ábra 3),
kettő a település egyik kútjából származik. A na- egyet római téglából csiszoltak. Egy fazékperemet
gyobb méretű, 35 cm-es peremátmérőjű, talp- (17. ábra 1) másodlagosan átfúrtak. Hasonlóra Vát–
gyűrűs, finoman kidolgozott peremű fatálat va- Telekesen is volt példa (Skriba 2010: 11. kép 1).
lószínűleg asztali használatra szánták, míg a ki-
sebb, 12 cm-es szájú, vállban széles, gömbölyű aljú
edény – egy kisebb tálka vagy csésze – inkább ivó- Belső kronológia, datálás
edény lehetett (Garam 2009: 81). Mindkét fa-
edény egyszerű, díszítetlen, a mindennapi élet- A település 12. század elején bekövetkezett felha-
ben használatos praktikus darabnak tűnik. gyásához és a népesség a környék más pontjaira
A mind településen, mind temetőkben gyak- való költözéséhez más okok mellett az Árpád-kor
rabban előforduló, tároló funkciót ellátó vödör első évszázadában bekövetkezett hatalmi átren-
vagy vödrök vas alkatrészei a 66. kőkemencés deződés és a főbb közlekedési útvonalak, így a
épületben, annak délkeleti sarkában és észak- Rába-átkelőhely áthelyeződése vezethetett (Pap
nyugati részén kerültek elő (Farkas 2005: 75). A 2013: 243).
23–23,5 cm-es vödörfül és a három abronccsal A falu alapításának idejét a rendelkezésre álló
megerősített, lefelé bővülő vödör (24. ábra 4–5. és információk alapján jóval nehezebb meghatá-
Farkas 2005: 93. 9–10. ábra) fémpántjainak mé- rozni. A 127. objektum környékéről nyesésből elő-
retei66 a két lelet egymáshoz tartozásához, míg az került, a későavar korban elterjedt benyomott ol-
épületen belüli elhelyezkedésük ez ellen szólnak. dalú csat (25. ábra 1) keltező értékét jelentősen
Akár egy, akár két edényről van szó, figyelemre csökkenti, hogy csak feltételesen köthető objek-
méltó a vödör szokatlanul nagy mérete.67 tumhoz. A borotvakéssel (Farkas 2005: 77) együtt
A 120. objektumból három jellegtelen fazéktö- a 190. házba temetett halott jelenléte, és a jelleg-
redék és egy kova kíséretében került elő egy bronz telen kerámiaanyaggal együtt előkerült visszahaj-
hajkarika letört, visszahajtott vége (24. ábra 7). tott végű hajkarika a település 9–10. századi fenn-
A nagyrészt töredékes fém tárgyak meghatároz- állását erősíti. A láncinghez tartozó szemek, vas-
ható funkciójú darabjai közül kiemelkedő a 178. kések, faedények, eszközök és vassalakok előke-

65 A 8 kiadott leltári szám ennél jóval több salakdarabot takar, melyek közt legalább három kovácssalak van. Vassalak került elő a 96., 121., 122.,
123., 126. és 127. objektumból – tehát a feltárt terület ÉNy-i sarkában hosszan elnyúló, egymásba ásott gödrök környékén folyt a települé-
sen szép számmal előkerült vastárgyak előállítása vagy javítása. Vát-Telekes dűlőről is ismertek vasfeldolgozásra utaló leletek (Skriba 2010:
230), bár itt kohósításra utaló tárgyi anyag is előkerült. Figyelemre méltó még a 102. objektumból származó ezüstolvadék is (27. ábra 1).
66 Az abroncsok méretei 29x26,8, 26x23,8 és 23,5x21cm (Farkas 2005: 75).
67 Garam Éva a vaspántos vödrök szájátmérőjét 10–12 cm-esnek, míg magasságukat 14–15 cm-nek írja (Garam 2009: 85).
68 A 3. objektum – a település egy részét határoló és vízelvezető árok – tetejéről, szórványként került elő ez a tárgy, amely egy 19. századi csi-
holóvas is lehet (MNL 1982). Köszönöm Kiss Gábornak (Savaria Múzeum, Szombathely), hogy erre felhívta a figyelmemet!


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

rülése inkább a falu lakóinak életmódjához szol- szült fazekak viszonylag egyenletesen oszlanak
gáltatnak adatokat. meg a feltárt terület egészén.70
A feltárt tárgyi emlékek nagy része a felület A Faképi-dűlőben feltárt település Vas megyé-
ÉNy-i részén található gödörkomplexumokból és ben negyedikként kerül részletes feldolgozásra
a jelenségek egy részét határoló árokból (3. ob- Vát–Telekes (Skriba 2010), Kemenespálfa–Zsom-
jektum) került ki. A leletben gazdagabb69 objek- békos (Pap 2012b) és Sárvár–Sitkei-erdő (Pap 2015
tumok közül mindössze kettő – a 300. és 488-as s.a.) után, melyek adatai alapján kísérletet teszek
található a déli felület középső részén. A falu in- arra, hogy a település alapítási idejét a kerámia-
tenzívebben lakott része tehát a felület ÉNy-i ré- anyag jellemzői alapján szűkítsem le. A 2. táblá-
szén feltárt római út (104. objektum) közelében zatban a meghatározó edénytípusok, technikák,
lehetett, azonban a korszak jellegzetes edénytí- jellegzetességek és díszítési módok előfordulását
pusai, a sütőharangok, sütőtálak és a kézzel ké- tekintettem át.

Objektum Sütőharang, Kézzel készült Perembelső


Delle Csigavonal
száma sütőtál fazék díszítése
66. X X
93. XX X
93–96. X
94. X
95. X
96. X X
104. X
122–125. X
122. X
123. X X X
124. X X
125. X X
126. X X X X
131. X
178. X X X
190. X X
300. XX X X X
302. X
429. X X
488. X X X X
490. X X
576. X X

2. táblázat. A kronológiai szempontból jelentőséggel bíró jellemzők előfordulása az egyes objektumokban


Tab 2. Das Vorkommen chronologisch wichtiger Merkmale in den einzelnen Objekten

69 100 tárgynál több lelet származik a következő objektumokból: 3. objektum – 153 db, 91–96. objektumkomplexum 351 db, 123 és 124. ob-
jektum – 284 db, 125 objektum 106 db, 126. objektum – 345 db, 178.objektum – 223 db, 190. objektum – 137 db, 300. objektum – 183 db,
488. objektum – 100 db.
70 A középső felületen található az 576, a délin a 300, 302, 429, 488 és 490. objektum.


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

Mindezek alapján kitűnik, hogy a korszakban ható ilyen díszítés, ugyanakkor itt sikerült a me-
jellemző és a datálásban segítséget jelentő tárgy- gyében elsőként dokumentálni Karoling kori ob-
típusok és jellegzetességek leggyakrabban együtt jektumban az önmagában alkalmazott csigavo-
fordulnak elő, mely alapján a Karoling koron nalas díszítés megjelenését.
belül nem tudjuk pontosítani az egyes objektu- A kerámiaanyag vizsgált jellegzetességeit is fi-
mok használati idejét. Figyelemre méltó azonban, gyelembe véve ki kell mondanom, hogy jelenleg
hogy a csigavonalas díszítés sütőharanggal együtt sem a kerámiatárgyak, sem a feltárt egyéb lelet-
ugyan dokumentálható, azonban kézzel készült anyag alapján nem tudom megnyugtatóan leszű-
edénnyel még a különösen leletgazdag 93–96-os kíteni a település alapítási idejét. Annyit viszony-
objektumokban sem találkozunk. lagos biztonsággal tudunk, hogy a falu élete a 9.
A 9–10. és kora Árpád-kori települések kerá- század első felében már elkezdődött, de – a hosz-
miaanyagának összehasonlítása során – bár a jel- szú életű fémtárgyak, a kerámiaanyag mészszem-
legzetességek gyakoriságában településenként csés soványításának viszonylag magas aránya és
akár jelentős különbségek lehetnek – több olyan a kézzel készült edények jelenléte miatt – nem
általános jellemzőt sikerült elkülöníteni, amelyek zárhatjuk ki a 8. század végi indulást sem. Annyi
együttes előfordulása a korszakon belül a datálás bizonyos, hogy a Rába ezen stratégiai jelentőségű
pontosítását elősegítheti. Ezek közül jelen eset- átkelőhelyének ellenőrzése mind az avarok, mind
ben a mészszemcsés soványítás alkalmazásának a Karoling grófság érdekében állt.
mértéke, a kézzel készült edények aránya és a
fésűs díszítések az Árpád-kor elején mind széle-
sebb teret nyerő csigavonalhoz viszonyított gya- Irodalom
korisága (Pap 2014 s.a.) nyújthat segítséget.
A mészszemcsés soványítás aránya a 8. század vé- ADAM (2002): Szentpéteri, J. (szerk.): Kiss, G.
gére, 9. század elejére keltezett Vát–Telekesen 50% (szerző): Archäologische Denkmäler der Awaren-
(Skriba 2010: 231). A 9–10. századra datált Keme- zeit in Mitteleuropa II: Varia Archaeologica
nespálfán 12,8%, míg a Sárvár–Sitkei-erdei anyag- Hungarica XIII/I–II. Budapest. Akaprint Nyom-
ban mindössze 3,6%. A Sárvár–Faképi-dűlőből szár- daipari Kft., 700 p.
mazó fazekak 27,3%-ának anyagában volt mész- Brather S. (2000): Früh- und hochmittelalterli-
szemcse, míg ugyanezen település kora Árpád-kori che Keramik bei den Westslawen. – In: Wiec-
kerámiájában ez az anyag csak szennyeződésként, zorek A. & Hinz H.-M. (Hrsg.): Europas mitte
0,7%-os arányban volt jelen (Pap 2013: 248). um 1000. Beiträge zur Geschichte, Kunst und Ar-
A Sárvár–Faképi-dűlőn 1,23%-os arányban chäologie. Konrad Theiß Verlag Gmbh, Stutt-
jelen lévő kézzel készült edények a technikán gart, Band 1, pp. 114–120.
kívül lényegesen nem térnek el a leletanyag ko- P. Buocz T. (1993a): Sárvár-Óvár. – In: Mayer L.
rongolással készült részétől. A lényegesen kisebb & Tóth K. (szerk.): Régészeti kutatások Vas me-
mennyiségű, 362 fazéktöredékből álló Sárvár–Sit- gyében 1952–1989. Vasiterv Nyomda, Szombat-
kei-erdei kerámiaanyag esetében hasonló, 1,4% a hely, p. 48.
kézzel készült edények aránya. Vát–Telekesen a P. Buocz T. (1993b): Sárvár-Sitkei erdő. – In:
fazekak 30,5% a korongolatlan (Skriba 2010: 231), Mayer L. & Tóth K. (szerk.): Régészeti kutatá-
míg Kemenespálfán valamennyi edény kéziko- sok Vas megyében 1952–1989. Vasiterv Nyomda,
rongon készült (Pap 2012b: 126). Szombathely, p. 48.
A Karoling kori lelőhelyeken kiemelkedő a hul- Curta F. (2001): The Making of the Slavs. History
lámvonalköteggel és vonalköteggel díszített faze- and Archaeology of the Lower Danube Region, C.
kak aránya. Kemenespálfán 84,9%, Sárvár–Sitkei- 500-700. Cambirdge University Press, Camb-
erdőben 86,5%, Vát–Telekesen szintén 86% körüli ridge, 496 p.
volt a fésűs motívumok gyakorisága (Skriba 2010: Daim F. (1994): Zur nachgedrehten Keramik aus
233). Sárvár–Faképi-dűlőn a fazekak 84,2%-án lát- dem awarischen Gräberfeld von Mödling – An


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

der Goldenen Stiege. – In: Stana, Č. (Hrsg.): Ilon G. (1996): Újabb régészeti adatok a közép-
Slawische Keramik in Mitteleuropa vom 8. bis kori Pápa történetéhez (Anyagközlés). – Acta
zum 11. Jahrhundert. Brno, pp. 29–52. Musei Papensis – Pápai Múzeumi Értesítő 6:
Farkas Cs. (2005): Adatok Sárvár környékének 297–317.
kora középkorához (A Sárvár–Faképi-dűlő Ilon G. (2000): Az Árpád-kor településeinek ré-
nevű lelőhely néhány IX. századi objektuma gészeti kutatása Vas megyében. – Partes Popu-
kapcsán). (Beiträge zur frühmittelalterlichen lorum Minores Alienigenae 2000(6): 85–113.
umgebung von Sárvár.) – Savaria a Vas Megyei Ilon G., Hamvas I. & Marosszéki B. (2000): Ada-
Múzeumok Értesítője 29: 73–93. tok Vas megye avar kori és IX. századi telepü-
Farkas Cs. (2006): A környezethez való igazodás léstörténetéhez. Előmunkálatok Vas megye ré-
a rézkortól a kora középkorig, egy régészeti le- gészeti topográfiájához II. – Vasi Honismereti és
lőhely (Sárvár–Faképi dűlő) tükrében. – In: Fü- Helytörténeti Közlemények 2000(3): 14–38.
leky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-me- Jankovich B.D. (1991): Ásatások az Árpád-kori
dencében. Település a tájban. Tokajban 2006. jú- Fenék falu területén 1976–1978. (Ausgrabun-
nius 28–30. között tartott tudományos konferen- gen auf dem Gebiet des árpádenzeitlichen
cia kiadványa. Gödöllő, pp. 310–315. Dorfes Fenék 1976–1978.) – Zalai Múzeum 3:
Farkas Cs. & Pap I. K. (2011): A körmendi főtér re- 185–210.
konstrukciójához kapcsolódó megelőző régé- Károlyi M. (1975): Árpád-kori falvak Sárvár kör-
szeti feltárás eredményei. – In: Móricz P. nyékén. – Vasi Szemle 29(2): 228–235.
(szerk.): Körmend főtere. Testis Temporis – az idő Kerman B. (2008) Srednjeveška lončenina z naj-
tanúja. 25., Körmend város önkormányzata, dišča Gornje njive 2 pri Lendavi – Mittelalter-
Körmend, pp. 3–6. liche Keramik aus dem Gornje njive 2 Fundort
Gabler D. (1993): Sárvár–Végh malom. – In: bei Lendva. – In: Guštin M. (Hrsg.): Srednji Vek
Mayer L. & Tóth K. (szerk.): Régészeti kutatá- – Mittelalter. Arheološke raziskave med Jadrans-
sok Vas megyében 1952–1989. Vasiterv Nyomda, kim morjem in Panonsko nižino. Archäologische
Szombathely, p. 49. Forschungen zwischen der Adria und der Panno-
Gabler D. (2000): Sárvár a rómaiak és a népván- nischen Tiefebene. Ljubjana, pp. 79–88.
dorlás idején. – In: Söptei I. (szerk.): Sárvár tör- Kisbán E. (1997): Ételek és italok. Az élelmiszer-
ténete. Sárvár város önkormányzate, Sárvár, pp. feldolgozás lehetőségei a honfoglaló magyarok
33–52. kultúrájában. –In.: Kovács L. & Paládi–Ko-
Garam É. (2009): Avar kori faedények. – In: So- vács A. (Szerk.): Honfoglalás és néprajz. Balassi
mogyvári Á. & V. Székely Gy. (szerk): „In terra Kiadó, Budapest, pp. 225–233.
quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Kiss A. (1983): Baranya megye X–XI. századi sír-
Tóth Elvira 80. születésnapjára. Archaeologia Cu- leletei. – Magyarország honfoglalás és kora
manica 2: 79–100. (Kecskemét) Árpád-kori temetőinek leletanyaga 1: 306 p. (Bu-
Gömöri J (2002): Castrum Sopron. Sopron vára a dapest)
középkorban. Die Burg von Sopron (Ödenburg) Kiss G. (2000): Vas megye 10–12. századi sír- és
in der Árpádenzeit. – Hillebrand Nyomda, Sop- kincsleletei. (Angaben zur Geschichte des Ko-
ron, 278 p. mitats Vas im 10–12. Jahrhundert.) – Magyar-
Gross U. (2007): Frühmittelalterliche Keramik ország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírle-
aus der Wüstung Muffenheim, Gemarkungen letei 2: 321 p. (Szombathely)
Ottersdorf und Plittersdorf, Stadt Rastatt. – Kiss G. & Tóth E: (1987): A vasvári „római sánc”
Fundberichte aus Baden-Württemberg 29: 683– és a „Katonák útja” időrendje és értelmezése.
719. (Adatok a korai magyar gyepűrendszer topog-
Hajnal Zs. (2005): Késő antik jellegű kerámia a ráfiájához I.) (Die Chronologie und Interpreti-
kölkedi telepről. – Communicationes Archae- erung des „Römischen walles” und der „He-
ologiae Hungariae 2005: 437–480. erstrasse” zu Vasvár. (Beiträge zur Topographie


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

des frühungarischen Verhaugürtelsystems 1.) – Mersdorf Zs. & Tóth M. (2006): IX. századi za-
Communicationes Archaeologiae Hungariae lavári kerámiák égetésének rekonstrukciója. –
1987: 101–137. In: Újlaki Pongrácz Zs. (szerk.): Hadak Útján.
Kiss G. & Tóth E. (1998): A civitas a Karoling kor- Népességek és iparok a népvándorlás korában.
ban. – In: Kiss G., Tóth E. & Zágorhidi Czi- Nagykovácsi, pp. 201–221.
gány B: Savaria–Szombathely története – a város Mithay S. (1988a): Beszámoló a pápai várkastély-
alapításától 1526–ig. Szignatúra Nyomda, nál végzett régészeti ásatásokról. – Acta Musei
Szombathely, pp. 83–97. Papensis – Pápai Múzeumi Értesítő 1988(1): 37–
Kvassay J. (1982): Kerámia a X−XI. századi sírok- 51.
ban. – Bölcsészdoktori értekezés (kézirat). Mithay S. (1988b): Az ugodi vár feltárásának
ELTE-BTK, Budapest, 248 pp. + 40 tábla, 4 tér- eredményei. – Acta Musei Papensis – Pápai Mú-
képmelléklet. zeumi Értesítő 1988(1): 53–97.
Kvassay J. (2003): Árpád-kori leletek Nagykani- Müller R. (1994): Keramikformen des 9. –10.
zsa–Billa lelőhelyen. (Egy különleges tárgytí- Jahrhunderts in der Gegend Keszthely–Zala-
pus: az agyaggolyók Zala megyei lelőhelyei.) vár. – In: Staňa C. (Hrsg.): Slawische Keramik
(Funde aus der Arpadenzeit auf dem Fundort in Mitteleuropa von 8. bis zum 11. Jahrhundert.
Nagykanizsa-Billa (Ein besonderer Gegens- Brno, pp. 63–82.
tandstyp: Tonkugeln – Fundorte im Komitat Müller R. (2004): Régészeti összefoglaló az Esz-
Zala.)) – Zalai Múzeum 12: 143–153. tergályhorváti–Alsóbárándpusztán feltárt Ka-
Kvassay J. (2005): Árpád-kori településnyomok roling-kori temetőről. – In: Tóth G. (szerk.):
Letenye vidékén. (Az M7 és M70 autópályák Karoling kori emlékek. Régészet és antropológia.
nyomvonalán 2003-ban végzett régészeti ku- Savaria University Press, Szombathely, pp.
tatások eredményei.) (Árpádian Age settle- 9–32.
ment-remains in the surroundings of Letenye. Müller R. (2009): Késő népvándorlás kori gö-
(Results of the archaeological survey of 2003 dörházba temetett halott Alsópáhokról. (Late
among the motorways M7 and M70.)) – Zalai Migration period burial in a semi-subterra-
Múzeum 14: 245–261. nean house at Alsópáhok.) – In: Kvassay J.
Kvassay J. (2008): Ceramic finds from a 11–12th (szerk.): K. .SZ. Évkönyv – F.S.CH.H. Yearbook
century feature at Letenye–Korongi tábla (Zala 2009: 461–484.
county, Hungary). – In: Guštin M. (Hrsg.): Pap I.K. (2004): Középkori gazdasági épület
Srednji Vek – Mittelalter. Arheološke raziskave Szombathely északi határában. – Savaria a Vas
med Jadranskim morjem in Panonsko nižino – Megyei Múzeumok Értesítője 28: 265–308.
Archäologische Forschungen zwinschen der Adria Pap I.K. (2012a): Államalapítás kori temető Rába-
und der Pannonischen Tiefebene. Ljubjana, pp. sömjén temploma mellett – Régészeti adatok
103–106. Vas megye templom körüli temetőinek kiala-
Langó P. & Mende B. (2006): Honfoglalás kori kulásához. – Savaria a Vas Megyei Múzeumok
sírok Enesén. (Graves from the age of the Ma- Értesítője 35: 211–250.
gyar conquest in Enese.) (Gräber aus der Zeit Pap I.K. (2012b): Koraközépkori településrészlet
der Landnahme in Enese.) – Arrabona, a győri Kemenespálfa–Zsombékoson (Vas megye).
Xántus János Múzeum Évkönyve 44(1): 231–250. (Early Medieval part of settlement at Keme-
Lázár S. (1998): Kora Árpád-kori település Esz- nespálfa–Zsomébkos (County Vas)). – In: Liska
tergom–Szentgyörgymezőn. (Frühárpádenze- A. & Szatmári I. (szerk.): Sötét idők rejtélyei.
itliche Siedlungsgrabung in Esztergom–Szent- 6–11. századi régészeti emlékek a Kárpát-meden-
györgymező.) – Opuscula Hungarica 1: 88 p. cében és környékén. A 2011-ben Békéscsabán meg-
(Budapest) rendezett konferencián elhangzott előadások. Ko-
MNL (1982): Magyar Néprajzi Lexikon 5: Sz–Zs. – lorprint Kft., Békéscsaba. Tempora Obscura 3:
Akadémiai Kiadó, Budapest. 119–186.


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

Pap I.K. (2013): Sárvár–Faképi-dűlő kora Árpád- Skriba P. (2009): Kora Árpád-kori meneteles be-
kori kerámiaanyaga. Adatok a fogaskerékminta járatú ház Zanaton (Szombathely–Zanat–Trá-
Vas megyei megjelenéséhez. (Keramikmaterial tai-dűlő, Vas megye). (Early Árpádian Age
des Sárvár–Faképi-hanges aus der Árpádenzeit house gradient entry passage at Zanat (Szom-
– Angaben zur Erscheinung des Zahnradmus- bathely–Zanat–Trátai-dűlő, Vas County.) – In:
ters im Komitat Vas.) – Savaria a Vas megyei Kvassy J. (szerk.): K.Ö.SZ. Évkönyv – F.S.CH.H.
Múzeumok Értesítője 36: 243–277. Yearbook 2009: 485–512.
Pap I.K. (2014 s.a.): Továbbélő és új elemek Vas Skriba P. (2010): 9. századi település a Hosszú-víz
megye kora Árpád-kori kerámiaanyagában. – völgyében (Vát-Telekes dűlő, Vas megye). (Eine
In.: Tomka G. & Simonyi E. (szerk).: „A cserép Siedlung des 9. Jahrhunderts im Tal des Hosz-
igazat mond, ha helyette nem mi akarunk be- szú-víz (Vát-Telekes dűlő, Kom. Vas)). Archae-
szélni” – Regionalitás a középkori és kora újkori ologiai Értesítő 135: 209–244.
kerámiában. Magyar Nemzeti Múzeum, Buda- Skriba P. (s.a.): Formai jegyek és technológiai sa-
pest, Opuscula Hungarica. játosságok változásai két Vas megyei Árpád-
Pap I.K. (2015 s.a.): Karoling kori településnyomok kori település kerámiájában: Zanat és Vát. –
Sárvár határában – Sárvár ERTI telep és Sitkei In.: Tomka G. & Simonyi E. (szerk).: „A cserép
erdő lelőhelyek. – A Veszprém Megyei Múzeu- igazat mond, ha helyette nem mi akarunk be-
mok Közleményei 2015. szélni” – Regionalitás a középkori és kora újkori
Pap I.K. (s.a.): Die Keramik der frühárpádenzeitli- kerámiában. Magyar Nemzeti Múzeum, Buda-
chen Siedlung Celldömölk–Alsó-dűlő. – In: pest, Opuscula Hungarica.
Daim F. (Hrsg.): Vergleichende Analyse der Sied- Straub P. (2011): Újabb késő népvándorlás kori
lungskeramik vom Karpatenbecken des 8.-11. település Nagyrécse határában (Bakónaki-
Jahrhundert. Römisch-Germanisches Zentral- patak). (Neue Siedlung der späten Völkerwan-
museum Mainz. derungszeit in der Gemarkung Nagyrécse (Ba-
Parádi N. (1955): A balatonfenyvesi agyagpalack. kónaki-patak)). – A Móra Ferenc Múzeum Év-
– Folia Archaeologica 7: 141–147, 242. és XXXV– könyve – Studia Archaeologica 12: 393–418.
XXXVII. Tábla. Sz. Wilhelm G. (2010): Késő avar kori település-
Parádi N. (1959): Technikai vizsgálatok népván- részlet és temetkezés Kiskundorozsma határ-
dorláskori és Árpád-kori edényeken. – Régészeti ában. – In: Pusztaszertől Algyőig. Régészeti lelő-
Füzetek 1(12): 62 p. helyek és leletek egy gázvezeték nyomvonalának
Parádi N. (1963): Magyarországi pénzleletes kö- Csongrád megyei szakaszán. A Móra Ferenc Mú-
zépkori cserépedények (XI–XVII. század). –Ar- zeum Évkönyve – Monumenta Archaeologica 2:
chaeologiai Értesítő 90: 205–251. 211–229.
Petkes Zs. (2011): Törökszentmiklós–Szentta- Szilágyi M. (2013): Városok, utak, kereskedelem.
máspuszta 10–11. századi temetője. (Gräberfeld Az úthálózat szerepe Vas megye városi fejlődé-
aus dem 10. –11. Jahrhundert von Törökszent- sében a 13–14. században. – Savaria a Vas Me-
miklós–Szenttamáspuszta.) Archaeologiai Érte- gyei Múzeumok Értesítője 36: 223–241.
sítő 136: 181–213. Szőke B.M. (1980): Zur awarenzeitlichen Sied-
Sabján T. & Takács M. (2002): A Ménfőcsanak– lungsgeschichte des Körös-Gebietes in Südos-
Szeles-dűlői 147. objektum. Leírás, rekonst- tungarn. – Acta Archaeologica Academiae Sci-
rukció, értelmezés. (Das Objekt 147. von Mén- entiarum Hungaricae 32: 181–205.
főcsanak–Szeles Flur – Beschreibung, Re- Szőke B.M. (1992): Das Karolingerzeitliche Grä-
konstruierung und Interpretation.) – In: berfeld von Sárvár–Végh malom. – Communi-
Kisné Cseh J. (szerk.): Központok és falvak a cationes Archaeologiae Hungariae 1992: 125–159.
honfoglalás és kora Árpád-kori Magyarorszá- Szőke B.M. (1996): Karoling-kor. – In: Költő L. &
gon. Tatabányai Múzeum Tudományos Füzetek Vándor L. (szerk.): Évezredek üzenete a láp vi-
6: 95–119. lágából. Régészeti kutatások a Kis-Balaton terü-


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

letén 1979-1992. GEM Studio Kft., Zalaegerszeg, the Formal Characters of the Árpádian Age
pp. 123–134. Wheel-thrown clay Cauldrons.) – In.: Petkes
Szőke B.M. (2003): A Karoling kor (811–896). – In.: Zs. (szerk.): Hadak útján XX. – A Népvándorláskor
Visy Zs. (szerk.): Magyar régészet az ezredfordu- Fiatal Kutatói XX. Összejövetelének konferencia-
lón. Szekszárdi Nyomda, Budapest, pp. 312–317. kötete, Budapest-Szigethalom 2010. október 28-30.
Szőke B.M. (2006): Nagy Károly hadjárata az ava- Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvé-
rok ellen 791-ben. (Charlemagne’s campaign delmi Központ, Budapest, pp. 229–269.
against the Avars in 791.) (Feldzug Karls des Takács M. (2012b): A Kárpát-medence 10–11. szá-
große gegen die Awaren im Jahre 791.) – Arra- zadi telepfeltárásainak térképészeti vonatko-
bona, a győri Xántus János Múzeum Évkönyve zásairól – másodszor. – In: Liska A. & Szat-
44(1): 497–522. mári I. (szerk.): Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi
Szőke B.M. (2014): A Karoling kor a Kárpát-me- régészeti emlékek a Kárpát-medencében és kör-
dencében. A Magyar Nemzeti Múzeum állandó nyékén. A 2011-ben Békéscsabán megrendezett
kiállítása. – Dürer Nyomda, Budapest, 134 p. konferencián elhangzott előadások. Tempora
Takács M. (1993a): A kisalföldi, Árpád-kori cse- Obscura 3: 405–500. Kolorprint Kft., Békés-
répbográcsok pontosabb időrendje. (Egy kísér- csaba.
let a leletanyag rendezésére.) – A Herman Ottó Takács M. & Paszternák I. (2000) A győr-ho-
Múzeum Évkönyve 30/31(2): 447–486. mokgödröki 10-11. századi temetőrészletek és a
Takács M. (1993b): Árpád-kori településrészlet középkori település. (Fragments of Cemeteries
Kajárpéc–Pokolfadombon. – Communicationes from the 10-11th centuries and Medieval Sett-
Archaeologiae Hungariae 1993: 201–228. lement at Győr-Homokgördök.) – In: Peter-
Takács M. (1996a): Formschatz und Chronologie csák T. & Váradi A. (szerk.): A Népvándorláskor
der Tongefässe des 10–14. Jahrhunderts der Kutatóinak Kilencedik Konferenciája. Eger, 1998.
Kleinen Tiefebene. – Acta Archaeologica Aca- szeptember 18-20. Heves Megyei Régészeti Közle-
demiae Scientiarum Hungaricae 48: 135–195. mények 2: 253–310.
Takács M. (1996b): Veszprém megye 10–11. szá- Tóth E. (1988): Savaria az ókorban. – In: Kiss G.,
zadi kerámiája. (Die Keramik des 10–11. Jahr- Tóth E. & Zágorhidi Czigány B.: Savaria–
hunderts im Komitat Veszprém.) – Acta Musei Szombathely története – a város alapításától 1526–
Papensis – Pápai Múzeumi Értesítő 6: 329–351. ig. Szignatúra Nyomda, Szombathely, pp. 8–69.
Takács M. (1998): Adatok Veszprém megye 10– Tóth E (2006): Itineraria Pannonica. Római utak
11. századi edényművességéhez. – In: V. dr. a Dunántúlon. – Magyar Nemzeti Múzeum,
Fodor Z. (szerk.): Veszprém és környéke a hon- Budapest, 208 p.
foglalás korában. Veszprémi Múzeumi Konferen- Török Gy. (1962): Die Bewohner von Halimba
ciák 8: 53–67. im 10. und 11. Jahrhundert. – Archaeologia
Takács M. (2000): Polírozott kerámia a kora kö- Hungarica 39: 169 p.
zépkori Kisalföldön. – Arrabona, a győri Xántus Tomka P. (1969): A Sopron–présháztelepi IX. szá-
János Múzeum Évkönyve 38: 7–50. zadi temető. – Arrabona, a győri Xántus János
Takács M. (2002): A Lébény–Kaszás-domb 373. Múzeum Évkönyve 11: 59–91.
objektum kerámiája. (Die Keramik des Sied- Tomka P. (1976): Erfoschung der gespanns-
lungsobjektes Nr. 373. von Lébény–Kaszás- chaftsburgen in Komitat Győr–Sopron. – Acta
domb.) – In: Guštin M. (Hrsg.): Zgodnji Slo- Archeologica Hungarica 28: 391–410.
vani. Die frühen Slawen. Ljubjana, pp. 170–178. Tomka P. (1987): Régészeti adatok a győri, mo-
Takács M. (2010): Das Formenspektrum der soni és soproni koraközépkori sáncvárak tör-
Tonkessel im Karpatenbecken. Archäologisches ténetéhez. – Soproni Szemle 1987(2): 147–155.
Korrespondenzblatt 40: 139–154. Tomka P. (1988): Avar kori település Győr, Boká-
Takács M. (2012a): A korongolt, kora Árpád-kori nyi Dezső utcában. – Arrabona, a győri Xántus
cserépbográcsok formai sajátosságairól. (About János Múzeum Évkönyve 24–25: 32–62.


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

Tomka P. (1996): Győri ispáni vár. – In. Fodor I. Tomka P. (2011): 10. századi település a győri Va-
(szerk.): „Őseinket felhozád…” A honfoglaló ma- gongyár területén. – In: Kolozsi B. & Szilágyi
gyarság. Állami Nyomda, Budapest, p. 424. K.A. (szerk.): Sötét idők falvai. A 2006-ban Deb-
Tomka P. (1998): A sopronkőhidai 9. századi te- recenben megrendezett konferencia 1. kötete. Al-
lepülés. – Arrabona, a győri Xántus János Mú- földi Nyomda, Debrecen, pp. 267–306.
zeum Évkönyve 36(1–2): 45–84. Valter I. (2005): A Ják nemzetség Árpád-kori la-
Tomka P. (2000a): Régészeti kommentár a Lé- kóhelye Jákon. (Der arpadenzeitliche Wohnort
bény–Kaszás 10–11. századi temető 44. sírjának des Geschlechtes Ják in Ják.) – Communicatio-
trepanált koponyaleletéhez. – Arrabona, a győri nes Archaeologiae Hungariae 2005: 537–564.
Xántus János Múzeum Évkönyve 38: 63–96. Vaday A. & Takács M. (2011): Megjegyzések a
Tomka P. (2000b): Gräberfeld aus dem 9. Jh. in lassú korongon formált, gömbölyű aljú cserép-
Páli–Dombok. – Communicationes Archaeolo- bográcsok időrendjéhez. (A Kompolt–Kistéri
giae Hungariae 2000: 177–210. tanya 405., 406 és 439. objektum leletanyaga).
Tomka P. (2002): Christ oder Heide? Das Grab 317 – In: Kolozsi B. & Szilágyi K.A. (szerk.): Sötét
von Táp–Borba. (Keresztény volt vagy pogány? A idők falvai. A 2006–ban Debrecenben megrende-
táp–borbai 317. sír.) – Zalai Múzeum 11: 211–228. zett konferencia 2. kötete. Alföldi Nyomda, Deb-
Tomka P. (2007): A honfoglalás korától a török recen, pp. 519–604.
időkig. Amit Győr középkori történetéről meg- Vajk B. (2010): Adalékok Ikervár korai történeté-
ismertünk. (Von der Landnahme bis zur Tür- hez. – Vasi Szemle 64(6): 698–710.
kenzeit. Wissenswertes über die mittelalterliche Vida T. (2011): Sütőharangok és sütőfedők – Ré-
Geschihte im Blick der Grabungen.) – In: Bíró gészeit adatok Dél- és Közép-Európa étkezési
Sz., Molnár A. & Nagy A. (szerk.): A Vagongyár kultúrájához. – In: Kolozsi B. & Szilágyi K.A.
alatt – A Vagongyár előtt. (Kiállításvezető. Unter (szerk.): Sötét idők falvai. A 2006–ban Debre-
der Waggonfabrik – Vor der Waggonfabrik. Auss- cenben megrendezett konferencia 2. kötete. Al-
tellungsführer.) Palatia Nyomda, Győr, pp. 63–92. földi Nyomda, Debrecen, pp. 701–817.


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

1. ábra. 1–2. 3. árok. 3–7. 14. objektum. 8. 14–15. objektum. 1. K. 2011.7.39. Fazékoldal. 2. K. 2011.147. Fazékperem. 3. K. 2011.7.162. Fa-
zékoldal. 4. K. 2011.7.175. Fazékoldal. 5. K. 2011.7.220. Fazékperem. 6. K. 2011.7.222. Fazékperem. 7. K. 2011.7.227. Fazékperem. 8. K.
2011.7.237. Fazékperem (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 1. 1–2. 3. Graben. 3–7. 14. Objekt. 8. 14–15. Objekt. 1. K. 2011.7.39. Topf, Wandscherbe. 2. K. 2011.147. Topf, Randscherbe. 3. K. 2011.7.162.
Topf, Wandscherbe. 4. K. 2011.7.175. Topf, Wandscherbe. 5. K. 2011.7.220. Topf, Randscherbe. 6. K. 2011.7.222. Topf, Randscherbe. 7. K.
2011.7.227. Topf, Randscherbe. 8. K. 2011.7.237. Topf, Randscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

2. ábra. 1–2. 14–15. objektum. 3. 66. objektum. 4–8. 91. objektum. 9. 91–93. objektum. 10. 92. objektum. 11. 93. objektum. 1. K.
2011.7.238. Fazékperem. 2. K. 2011.257. Fazékalj. 3. K. 2011.7.283. Fazékperem. 4. K. 2011.7.327. Fazékperem. 5. K. 2011.7.328. Fazék-
perem. 6. K. 2011.7.340. Fazékoldal. 7. K. 2011.7.368. Fazékoldal. 8. K. 2011.7.369. Fazékalj. 9. K. 2011.7.376. Fazékperem. 10. K.
2011.7.385. Fazékperem. 11. K. 2011.7.395. Fazékperem (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 2. 1–2. 14–15. Objekt. 3. 66. Objekt. 4–8. 91. Objekt. 9. 91–93. Objekt. 10. 92. Objekt. 11. 93. Objekt. 1. K. 2011.7.238. Topf, Randscherbe.
2. K. 2011.257. Topf, Bodenscherbe. 3. K. 2011.7.283. Topf, Randscherbe. 4. K. 2011.7.327. Topf, Randscherbe. 5. K. 2011.7.328. Topf, Rands-
cherbe. 6. K. 2011.7.340. Topf, Wandscherbe. 7. K. 2011.7.368. Topf, Wandscherbe. 8. K. 2011.7.369. Topf, Bodenscherbe. 9. K. 2011.7.376.
Topf, Randscherbe. 10. K. 2011.7.385. Topf, Randscherbe. 11. K. 2011.7.395. Topf, Randscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

3. ábra. 1–6. 93. objektum. 1. K. 2011.7.411. Sütőtál pereme. 2. K. 2011.413. Fazékperem. 3a–b. K. 2011.7.412. Fazékperem- és oldal. 4.
K. 2011.7.418. Sütőharang perem. 5. K. 2011.7.419. Fazékperem. 6. K. 2011.7.437. Fazékalj (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 3. 1–6. 93. Objekt. 1. K. 2011.7.411. Backteller, Randscherbe. 2. K. 2011.413. Topf, Randscherbe. 3a–b. K. 2011.7.412. Topf, Rand- und
Wandscherbe. 4. K. 2011.7.418. Backglocke, Randscherbe. 5. K. 2011.7.419. Topf, Randscherbe. 6. K. 2011.7.437. Topf, Bodenscherbe (Foto und
Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

4. ábra. 1–2. 96. objektum. 3–5. 94. objektum. 1. K. 2011.7.451. Fazékperem. 2. K. 2011.502. Fazékalj. 3. K. 2011.7.514. Orsókorong. 4.
K. 2011.7.503. Sütőharang perem. 5. K. 2011.7.496. Fazékoldal (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 4. 1–2. 96. Objekt. 3–5. 94. Objekt. 1. K. 2011.7.451. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.502. Topf, Bodenscherbe. 3. K. 2011.7.514. Scheiben-
förmiger Spinnwirtel. 4. K. 2011.7.503. Backglocke, Randscherbe. 5. K. 2011.7.496. Topf, Wandscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

5. ábra. 1–3. 93–96. objektum. 4–13. 95. objektum. 1. K. 2011.7.515. Fazékperem. 2. K. 2011.516. Fazékperem. 3. K. 2011.7.556. Fazékol-
dal. 4. K. 2011.7.546. Fazékperem. 5. K. 2011.7.547. Fazékperem. 6. K. 2011.7.549. Fazékperem. 7. K. 2011.7.591. Fazékalj. 8. K. 2011.7.603.
Fazékalj. 9. K. 2011.7.550. Fazékperem. 10. K. 2011.7.608. Fazékoldal. 11. K. 2011.7.617. Fazéknyak. 12. K. 2001.7.618. Fazékoldal. 13. K.
2011.7.638. Fazékperem (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 5. 1–3. 93–96. Objekt. 4–13. 95. Objekt. 1. K. 2011.7.515. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.516. Topf, Randscherbe. 3. K. 2011.7.556. Topf,
Wandscherbe. 4. K. 2011.7.546. Topf, Randscherbe. 5. K. 2011.7.547. Topf, Randscherbe. 6. K. 2011.7.549. Topf, Randscherbe. 7. K. 2011.7.591.
Topf, Bodenscherbe. 8. K. 2011.7.603. Topf, Bodenscherbe. 9. K. 2011.7.550. Topf, Randscherbe. 10. K. 2011.7.608. Topf, Wandscherbe. 11. K.
2011.7.617. Topfhals. 12. K. 2001.7.618. Topf, Wandscherbe. 13. K. 2011.7.638. Topf, Randscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

6. ábra. 1–2. 95. objektum. 3–6. 96. objektum. 1. K. 2011.7.640. Fazékperem. 2. K. 2011.641. Fazékperem. 3. K. 2011.7.671. Fazékperem.
4. K. 2011.7.654. Sütőharang perem. 5. K. 2011.7.672. Fazékperem. 6. K. 2011.7.657. Fazékperem (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 6. 1–2. 95. Objekt. 3–6. 96. Objekt. 1. K. 2011.7.640. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.641. Topf, Randscherbe. 3. K. 2011.7.671. Topf, Rands-
cherbe. 4. K. 2011.7.654. Backglocke, Randscherbe. 5. K. 2011.7.672. Topf, Randscherbe. 6. K. 2011.7.657. Topf, Randscherbe (Foto und Ze-
ichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

7. ábra. 1. 102. objektum. 2. 104. objektum. 3. 121. objektum. 4–7. 122. objektum. 8–12. 123. objektum. 1. K. 2011.7.678. Fazékperem.
2. K. 2011.690. Fazékoldal. 3. K. 2011.7.719. Fazékoldal. 4. K. 2011.7.760. Fazékperem. 5. K. 2011.7.766. Fazékoldal. 6. K. 2011.7.810. Fa-
zékalj. 7. K. 2011.7.816. Fazékperem. 8. K. 2011.7.835. Sütőharang perem. 9. K. 2011.7.804. Fazékalj. 10. K. 2011.7.914. Orsógomb. 11.
K. 2011.7.851. Fazékperem. 12. K. 2001.7.852. Fazékoldal (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 7. 1. 102. Objekt. 2. 104. Objekt. 3. 121. Objekt. 4–7. 122. Objekt. 8–12. 123. Objekt. 1. K. 2011.7.678. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.690. Topf,
Wandscherbe. 3. K. 2011.7.719. Topf, Wandscherbe. 4. K. 2011.7.760. Topf, Randscherbe. 5. K. 2011.7.766. Topf, Wandscherbe. 6. K. 2011.7.810.
Topf, Bodenscherbe. 7. K. 2011.7.816. Topf, Randscherbe. 8. K. 2011.7.835. Backglocke, Randscherbe. 9. K. 2011.7.804. Topf, Bodenscherbe. 10.
K. 2011.7.914. Spinnwirtel. 11. K. 2011.7.851. Topf, Randscherbe. 12. K. 2001.7.852. Topf, Wandscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

8. ábra. 1. 123. objektum. 2–3. 123/124. objektum. 4–6. 124. objektum. 1. K. 2011.7.900. Fazékalj. 2. K. 2011.920. Fazékperem. 3. K. 2011.7.927.
Fazékoldal. 4. K. 2011.7.957. Fazékperem. 5. K. 2011.7.1000. Fazékperem. 6. K. 2011.7.996. Fazékalj (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 8. 1. 123. Objekt. 2–3. 123/124. Objekt. 4–6. 124. Objekt. 1. K. 2011.7.900. Topf, Bodenscherbe. 2. K. 2011.920. Topf, Randscherbe. 3. K.
2011.7.927. Topf, Wandscherbe. 4. K. 2011.7.957. Topf, Randscherbe. 5. K. 2011.7.1000. Topf, Randscherbe. 6. K. 2011.7.996. Topf, Bodens-
cherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

9. ábra. 1–8. 124. objektum. 9. 125. objektum. 1. K. 2011.7.992. Fazékalj. 2. K. 2011.955. Fazékperem. 3. K. 2011.7.954. Fazékperem. 4.
K. 2011.7.997. Fazékperem. 5. K. 2011.7.1009. Fazékoldal. 6. K. 2011.7.1088. Fazékalj. 7. K. 2011.7.1019. Fazékoldal. 8. K. 2011.7.1084.
Fazékalj. 9. K. 2011.7.1097. Fazékperem (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 9. 1–8. 124. Objekt. 9. 125. Objekt. 1. K. 2011.7.992. Topf, Bodenscherbe. 2. K. 2011.955. Topf, Randscherbe. 3. K. 2011.7.954. Topf, Rands-
cherbe. 4. K. 2011.7.997. Topf, Randscherbe. 5. K. 2011.7.1009. Topf, Wandscherbe. 6. K. 2011.7.1088. Topf, Bodenscherbe. 7. K. 2011.7.1019.
Topf, Wandscherbe. 8. K. 2011.7.1084. Topf, Bodenscherbe. 9. K. 2011.7.1097. Topf, Randscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

10. ábra. 1–5. 125. objektum. 6–13. 126. objektum környéke. 1. K. 2011.7.1098. Fazékperem. 2. K. 2011.1107. Fazékperem. 3. K.
2011.7.1200. Fazékalj. 4. K. 2011.7.1198. Fazékalj. 5. K. 2011.7.1202. Fazékalj. 6. K. 2011.7.1204. Fazékperem. 7. K. 2011.7.1203. Fazék-
perem. 8. K. 2011.7.1205. Fazékperem. 9. K. 2011.7.1212. Fazékoldal. 10. K. 2011.7.1213. Fazékoldal. 11. K. 2011.7.1215. Fazékoldal. 12. K.
2001.7.1218. Fazékoldal. 13. K. 2011.7.1226. Fazékoldal (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 10. 1–5. 125. Objekt. 6–13. 126. Umgebung des Objektes. 1. K. 2011.7.1098. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.1107. Topf, Randscherbe. 3. K.
2011.7.1200. Topf, Bodenscherbe. 4. K. 2011.7.1198. Topf, Bodenscherbe. 5. K. 2011.7.1202. Topf, Bodenscherbe. 6. K. 2011.7.1204. Topf, Rands-
cherbe. 7. K. 2011.7.1203. Topf, Randscherbe. 8. K. 2011.7.1205. Topf, Randscherbe. 9. K. 2011.7.1212. Topf, Wandscherbe. 10. K. 2011.7.1213.
Topf, Wandscherbe. 11. K. 2011.7.1215. Topf, Wandscherbe. 12. K. 2001.7.1218. Topf, Wandscherbe. 13. K. 2011.7.1226. Topf, Wandscherbe
(Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

11. ábra. 1–2. 126. objektum környéke. 3–8. 126. objektum. 1. K. 2011.7.1229. Fazékoldal. 2. K. 2011.1263. Fazékoldal. 3. K. 2011.7.1371.
Fazékperem. 4. K. 2011.7.1369. Fazékperem. 5. K. 2011.7.1370. Fazékperem. 6. K. 2011.7.1373. Fazékperem. 7. K. 2011.7.1374. Fazékpe-
rem. 8. K. 2011.7.1502. Sütőharang perem (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 11. 1–2. 126. Umgebung des Objektes. 3–8. 126. Objekt. 1. K. 2011.7.1229. Topf, Wandscherbe. 2. K. 2011.1263. Topf, Wandscherbe. 3. K.
2011.7.1371. Topf, Randscherbe. 4. K. 2011.7.1369. Topf, Randscherbe. 5. K. 2011.7.1370. Topf, Randscherbe. 6. K. 2011.7.1373. Topf, Rands-
cherbe. 7. K. 2011.7.1374. Topf, Randscherbe. 8. K. 2011.7.1502. Backglocke, Randscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

12. ábra. 1–2. 127. objektum. 3–5. 176. objektum. 6–7. 177. objektum. 8–9. 178. objektum. 1. K. 2011.7.1581. Fazékperem. 2. K. 2011.1605.
Fazékoldal. 3. K. 2011.7.1724. Fazékperem. 4. K. 2011.7.1732. Fazéknyak. 5. K. 2011.7.1761. Fazékperem. 6. K. 2011.7.1783. Fazéknyak.
7. K. 2011.7.1782. Fazéknyak. 8. K. 2011.7.1823. Fazékperem. 9. K. 2011.7.1822. Fazékperem (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 12. 1–2. 127. Objekt. 3–5. 176. Objekt. 6–7. 177. Objekt. 8–9. 178. Objekt. 1. K. 2011.7.1581. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.1605. Topf, Wands-
cherbe. 3. K. 2011.7.1724. Topf, Randscherbe. 4. K. 2011.7.1732. Topfhals. 5. K. 2011.7.1761. Topf, Randscherbe. 6. K. 2011.7.1783. Topfhals. 7. K.
2011.7.1782. Topfhals. 8. K. 2011.7.1823. Topf, Randscherbe. 9. K. 2011.7.1822. Topf, Randscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

13. ábra. 1–7. 178. objektum. 1a–b. K. 2011.7.1868. Sütőharang perem és fül. 2. K. 2011.1869. Sütőharang fül. 3. K. 2011.7.1874. Fazék-
perem. 4. K. 2011.7.1873. Fazékalj. 5. K. 2011.7.1875. Fazékperem. 6. K. 2011.7.1917. Fazékoldal. 7. K. 2011.7.1909. Fazékperem (Fotó és
rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 13. 1–7. 178. Objekt. 1a–b. K. 2011.7.1868. Backglocke, Randscherbe und Henkel. 2. K. 2011.1869. Backglocke, Henkel. 3. K. 2011.7.1874.
Topf, Randscherbe. 4. K. 2011.7.1873. Topf, Bodenscherbe. 5. K. 2011.7.1875. Topf, Randscherbe. 6. K. 2011.7.1917. Topf, Wandscherbe. 7. K.
2011.7.1909. Topf, Randscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

14. ábra. 1–8. 178. objektum. 9–13. 190. objektum. 14–15. 210. objektum. 16. 233. objektum. 1. K. 2011.7.1956. Fazékperem. 2. K.
2011.1970. Fazékoldal. 3. K. 2011.7.1908. Fazékalj. 4. K. 2011.7.1948. Fazékalj. 5. K. 2011.7.2016. Orsógomb. 6. K. 2011.7.2017. Orsógomb.
7. K. 2011.7.1957. Fazékoldal. 8. K. 2011.7.1952. Fazékalj. 9. K. 2011.7.2027. Fazékperem. 10. K. 2011.7.2028. Fazékperem. 11. K.
2011.7.2034. Fazékoldal. 12. K. 2001.7.2037. Fazékoldal. 13. K. 2011.7.2039. Fazékoldal. 14. K. 2011.7.2185. Fazékalj. 15. K. 2011.7.2186.
Fazékperem. 16. K. 2011.7.2208. Fazékoldal (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 14. 1–8. 178. Objekt. 9–13. 190. Objekt. 14–15. 210. Objekt. 16. 233. Objekt. 1. K. 2011.7.1956. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.1970. Topf, Wands-
cherbe. 3. K. 2011.7.1908. Topf, Bodenscherbe. 4. K. 2011.7.1948. Topf, Bodenscherbe. 5. K. 2011.7.2016. Spinnwirtel. 6. K. 2011.7.2017. Spinnwirtel.
7. K. 2011.7.1957. Topf, Wandscherbe. 8. K. 2011.7.1952. Topf, Bodenscherbe. 9. K. 2011.7.2027. Topf, Randscherbe. 10. K. 2011.7.2028. Topf, Rands-
cherbe. 11. K. 2011.7.2034. Topf, Wandscherbe. 12. K. 2001.7.2037. Topf, Wandscherbe. 13. K. 2011.7.2039. Topf, Wandscherbe. 14. K. 2011.7.2185. Topf,
Bodenscherbe. 15. K. 2011.7.2186. Topf, Randscherbe. 16. K. 2011.7.2208. Topf, Wandscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

15. ábra. 1–3. 296. objektum. 1. K. 2011.7.2232. Fazék. 2. K. 2011.2237. Fatál. 3. K. 2011.7.2238. Faedény (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 15. 1–3. 296. Objekt. 1. K. 2011.7.2232. Topf. 2. K. 2011.2237. Holzschale. 3. K. 2011.7.2238. Holzgefäß (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

16. ábra. 1–2. 296. objektum. 3–7. 300. objektum, humusz. 1. K. 2011.7.2226. Fazékperem. 2. K. 2011.2235. Fazékalj. 3. K. 2011.7.2241.
Sütőtál pereme. 4. K. 2011.7.2258. Fazékperem. 5. K. 2011.7.2242. Sütőharang perem. 6. K. 2011.7.2260. Fazékperem. 7. K. 2011.7.2259.
Fazékperem (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 16. 1–2. 296. Objekt. 3–7. 300. Objekt, Humus. 1. K. 2011.7.2226. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.2235. Topf, Bodenscherbe. 3. K.
2011.7.2241. Backteller, Randscherbe. 4. K. 2011.7.2258. Topf, Randscherbe. 5. K. 2011.7.2242. Backglocke, Randscherbe. 6. K. 2011.7.2260. Topf,
Randscherbe. 7. K. 2011.7.2259. Topf, Randscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

17. ábra. 1–10. 300. objektum. 1. K. 2011.7.2261. Fazékperem. 2. K. 2011.2264. Fazékperem. 3. K. 2011.7.2265. Fazékperem. 4. K.
2011.7.2263. Fazékperem. 5. K. 2011.7.2268. Fazékperem. 6. K. 2011.7.2388. Sütőharang perem. 7. K. 2011.7.2269. Fazékperem. 8. K.
2011.7.2387. Fazékalj. 9. K. 2011.7.2385. Fazékalj. 10. K. 2011.7.2386. Fazékalj (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 17. 1–10. 300. Objekt. 1. K. 2011.7.2261. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.2264. Topf, Randscherbe. 3. K. 2011.7.2265. Topf, Randscherbe.
4. K. 2011.7.2263. Topf, Randscherbe. 5. K. 2011.7.2268. Topf, Randscherbe. 6. K. 2011.7.2388. Backglocke, Randscherbe. 7. K. 2011.7.2269.
Topf, Randscherbe. 8. K. 2011.7.2387. Topf, Bodenscherbe. 9. K. 2011.7.2385. Topf, Bodenscherbe. 10. K. 2011.7.2386. Topf, Bodenscherbe
(Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

18. ábra. 1. 300. objektum humusz. 2–8. 429. objektum. 1. K. 2011.2475. Fazék. 2. K. 2011.7.2391. Fazékperem. 3. K. 2011.7.2476. Fa-
zékperem. 4. K. 2011.7.2478. Fazékalj. 5. K. 2011.7.2479. Fazékoldal. 6. K. 2011.7.2477. Fazékperem. 7. K. 2011.7.2480. Fazékoldal. 8.
K. 2011.7.2484. Fazékoldal (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 18. 1. 300. Objekt, Humus. 2–8. 429. Objekt. 1. K. 2011.2475. Topf. 2. K. 2011.7.2391. Topf, Randscherbe. 3. K. 2011.7.2476. Topf, Rands-
cherbe. 4. K. 2011.7.2478. Topf, Bodenscherbe. 5. K. 2011.7.2479. Topf, Wandscherbe. 6. K. 2011.7.2477. Topf, Randscherbe. 7. K. 2011.7.2480.
Topf, Wandscherbe. 8. K. 2011.7.2484. Topf, Wandscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

19. ábra. 1–9. 488. objektum. 1. K. 2011.7.2586. Sütőharang perem. 2. K. 2011.2587. Fazékperem. 3. K. 2011.7.2588. Fazékperem. 4. K.
2011.7.2618. Fazékperem. 5. K. 2011.7.2621. Fazékperem. 6. K. 2011.7.2623. Fazékperem. 7. K. 2011.7.2622. Fazékperem. 8. K. 2011.7.2625.
Fazékperem. 9. K. 2011.7.2628. Fazékoldal (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 19. 1–9. 488. Objekt. 1. K. 2011.7.2586. Backglocke, Wandscherbe. 2. K. 2011.2587. Topf, Randscherbe. 3. K. 2011.7.2588. Topf, Rands-
cherbe. 4. K. 2011.7.2618. Topf, Randscherbe. 5. K. 2011.7.2621. Topf, Randscherbe. 6. K. 2011.7.2623. Topf, Randscherbe. 7. K. 2011.7.2622.
Topf, Randscherbe. 8. K. 2011.7.2625. Topf, Randscherbe. 9. K. 2011.7.2628. Topf, Wandscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

20. ábra. 1–3. 488. objektum. 4–7. 490. objektum. 8. 576. objektum. 1. K. 2011.7.2674. Fazékalj. 2. K. 2011.2675. Fazékalj. 3. K.
2011.7.2676. Fazékalj. 4. K. 2011.7.2686. Fazékperem. 5. K. 2011.7.2731. Fazékalj. 6. K. 2011.7.2694. Fazékoldal. 7. K. 2011.7.2691. Fa-
zékperem. 8. K. 2011.7.2960. Fazékperem (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 20. 1–3. 488. Objekt. 4–7. 490. Objekt. 8. 576. Objekt. 1. K. 2011.7.2674. Topf, Bodenscherbe. 2. K. 2011.2675. Topf, Bodenscherbe. 3. K.
2011.7.2676. Topf, Bodenscherbe. 4. K. 2011.7.2686. Topf, Randscherbe. 5. K. 2011.7.2731. Topf, Bodenscherbe. 6. K. 2011.7.2694. Topf, Wands-
cherbe. 7. K. 2011.7.2691. Topf, Randscherbe. 8. K. 2011.7.2960. Topf, Randscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

21. ábra. 1–4. 576. objektum. 1. K. 2011.7.2959. Fazékperem. 2. K. 2011.2986. Fazékoldal. 3. K. 2011.7.2999. Fazékalj 4. K. 2011.7.2983.
Fazékperem. (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 21. 1–4. 576. Objekt. 1. K. 2011.7.2959. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.2986. Topf, Wandscherbe. 3. K. 2011.7.2999. Topf, Bodenscherbe
4. K. 2011.7.2983. Topf, Randscherbe. (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

22. ábra. 1–2. 601. objektum. 3–4. 608. objektum. 1. K. 2011.7.3008. Fazékperem. 2. K. 2011.3007. Fazékoldal. 3. K. 2011.7.3014. Fa-
zéknyak. 4. K. 2011.7.3012. Fazékalj (Fotó és rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 22. 1–2. 601. Objekt. 3–4. 608. Objekt. 1. K. 2011.7.3008. Topf, Randscherbe. 2. K. 2011.3007. Topf, Wandscherbe. 3. K. 2011.7.3014.
Topfhals. 4. K. 2011.7.3012. Topf, Bodenscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

23. ábra. 1–3. 617. objektum. 1. K. 2011.7.3019. Fazékalj. 2. K. 2011.3017. Fazékoldal. 3. K. 2011.7.3018. Fazékperem- és oldal (Fotó és
rajz: Kapiller Ferenc)
Abb. 23. 1–3. 617. Objekt. 1. K. 2011.7.3019. Topf, Bodenscherbe. 2. K. 2011.3017. Topf, Wandscherbe. 3. K. 2011.7.3018. Topf, Rand- und
Wandscherbe (Foto und Zeichnung: Ferenc Kapiller)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

24. ábra. 1. és 3. 14–15. objektum. 2. 3. objektum. 4–5. 66. objektum. 6. 102. objektum. 7. 120. objektum. 8. 119. objektum. 9. 121. ob-
jektum. 10. 126. objektum környéke, humusz.
1. K. 2011.7.254. Vascsat. 2. Vaseszköz. 3. Lapos vastárgy. 4. K. 2011.7.301. Vas vödörveret. 5. K. 2011.7.302. Vas vödörveret. 6. K.
2011.7.712. Vas horog. 7. K. 2011.7.717. Visszahajtott végű bronzkarika töredéke. 8. Bronztöredék rovátkáiban ezüstnyomokkal. 9. K.
2011.7.752. Vas tárgy. 10. K. 2011.7.1545. Vas csat (Rajz: Kenesei Ágnes)
Abb. 24. 1. und 3. 14–15. Objekt. 2. 3. Objekt. 4–5. 66. Objekt. 6. 102. Objekt. 7. 120. Objekt. 8. 119. Objekt. 9. 121. Objekt. 10. 126. Umge-
bung des Objektes, Humus.
1. K. 2011.7.254. Eisenschnalle. 2. Eisengerät. 3. Flacher Eisengegenstand. 4. K. 2011.7.301. Eiserner Eimerbeschlag. 5. K. 2011.7.302. Eiserner
Eimerbeschlag. 6. K. 2011.7.712. Eisenhaken. 7. K. 2011.7.717. Fragment eines Bronzeringes mit zurückgebogenem Ende. 8. Bronzefragment
mit Silberspuren in den Rillen. 9. K. 2011.7.752. Eisengegenstand. 10. K. 2011.7.1545. Eisenschnalle (Zeichnung: Ágnes Kenesei)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

25. ábra. 1. 127. objektum környéke, nyesés. 2. 178. objektum. 3. 249. objektum környéke. 4. 190. objektum környéke. 5. 302. objek-
tum. 6–7. 488. objektum.
1. K. 2011.7.1579. Benyomott oldalú vascsat. 2. Bronz láncpáncél szemei. 3. Vas szeg töredéke. 4. K. 2011.7.2156. Vas tárgy. 5. K.
2011.7.2472. Hurkos végű vastárgyak. 6. K. 2011.7.2682. Vas kés. 7. K. 2011.7.2683. Vas kés (Rajz: Kenesei Ágnes)
Abb. 25. 1. 127. Umgebung des Objektes, Schnitt. 2. 178. Objekt. 3. 249. Umgebung des Objektes. 4. 190. Umgebung des Objektes. 5. 302. Ob-
jekt. 6–7. 488. Objekt.
1. K. 2011.7.1579. Eisenschnalle mit eingedellter Seitenfläche. 2. Glieder eines Kettenpanzers aus Bronze. 3. Fragment eines Eisennagels. 4.
K. 2011.7.2156. Eisengegenstand. 5. K. 2011.7.2472. Eisengegenstände mit schleifenförmigen Enden. 6. K. 2011.7.2682. Eisenmesser. 7. K.
2011.7.2683. Eisenmesser (Zeichnung: Ágnes Kenesei)


Savaria 37 • a Va s M e g ye i Mú ze u Mok é rte s í tőj e • 2015 • 113–158

26. ábra. 1–4. 66. objektum, kőpakolásból. Eszközként használt állatcsontok (Fotó és rajz: Kenesei Ágnes)
Abb. 26. 1–4. 66. Objekt, aus Steinpackung. Als Werkzeug genutzte Tierknochen (Foto und Zeichnung: Ágnes Kenesei)


PaP ildikó katali n: s árVár–Fak éPi-d ű lő k a rol i ng kor i k e r á M i a a n yag a

27. ábra. 1. 102. objektum. 2. 124. objektum. 3–5. 124. objektum. 1. K. 2011.7.711. Ezüstolvadék. 2. K. 2011.7.1093. Átfúrt csonteszköz.
3. K. 2011.7.1093. Csonteszköz. 4. K. 2011.7.1094. Eszközként használt vadkanagyar. 5. K. 2011.7.1095. Eszközként használt vadkana-
gyar (Fotó és rajz: Kenesei Ágnes)
Abb. 27. 1. 102. Objekt. 2. 124. Objekt. 3–5. 124. Objekt. 1. K. 2011.7.711. Silberschmelze. 2. K. 2011.7.1093. Durchbohrtes Knochengerät. 3. K.
2011.7.1093. Knochengerät. 4. K. 2011.7.1094. Eberhauer als Gerät. 5. K. 2011.7.1095. Eberhauer als Gerät. (Foto und Zeichnung: Ágnes Kenesei)

