Beruflich Dokumente
Kultur Dokumente
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ
Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10. • +3630 904 6164,
www.cecid.net
admin@cecid.net
o l d a l |2
A kisebbségkutatás hírei
Megjelent a Regio 2018. évi 1. száma − A REGIO. Kisebbség Kultúra Politika
Társadalom negyedévenként megjelenő tudományos folyóirat, az összehasonlító régió-,
társadalom- és kultúrakutatás orgánuma, amelyet a nemzeti és a kisebbségi kérdés
tanulmányozásán keresztül jelenít meg. A lap fontos feladatának tekinti a kortárs,
nemzetközi (társadalom)elméleti viták, valamint a magyar nyelven még nem elérhető,
alapműnek számító írások tanulságainak közvetítését a hazai olvasók felé − Az 2018. évi 1.
szám innen tölthető le https://kisebbsegkutato.tk.mta.hu
Magyarország
Költségvetés - Több jut a határon túli területek gazdaságfejlesztési programjaira − Jövőre
50 milliárd forint szán a kormány a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására -
derült ki a szerdán benyújtott költségvetési javaslatból. Az idei költségvetésben ilyen célra
összesen mintegy 16 milliárd forint jut. A határon túli magyarság költségvetési támogatása több
soron és a feladatok alapján egyes tárcáknál elkülönítve jelenik meg a törvényjavaslatban
http://www.mti.hu
Költségvetés - NKA, MTA, MMA, filmalap − A jövő évi központi büdzsé szerdán benyújtott
tervezete szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 11,4 milliárd, a Magyar Nemzeti Filmalap
10 milliárd, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 9,4 milliárd, a Magyar Tudományos
Akadémia (MTA) több mint 56 milliárd forintból gazdálkodhat http://www.mti.hu
LMP: A könyvégetéssel azonos a CEU elüldözése − Az LMP-frakció tagja szerint a
kormány célja a CEU elüldözése Magyarországról, amit Szabó Szabolcs szerdai
sajtótájékoztatóján a könyvégetéssel azonos intézkedésként értékelt. A politikus bírálta, hogy a
kabinet még mindig nem foglalt állást arról, megfelel-e a törvényi feltételeknek az egyetem
működése, az egyesült államokbeli oktatásnak otthont adó kampusz, holott a kormány
küldöttsége már két hónapja felmérte a tengerentúli intézményt https://www.hirado.hu/
Bakondi: Egyre több ország ismeri fel a külső határ fontosságát − Egyre több ország ismeri
fel, hogy a schengeni külső határ előtt kell megállítani az illegális migránsok tömegét – mondta
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában
https://www.hirado.hu/
Jövő héten betiltja a Fidesz a hajléktalanságot − Sommásan és törvényt sértve írná át saját
alaptörvény-módosító javaslatait a Fidesz: a frissen előkerült indítványok meglehetősen
kirekesztő jellegűek. Például fellépnek a hajléktalanok ellen, de a szigorral nem párosul állami
gondolkodás, illetve minden állami szervnek a kereszténység értékeit kellene védenie
http://nepszava.hu/
Varga Mihály: A jövő évi büdzsé középpontjában a biztonságos növekedés áll − A
pénzügyminiszter átadta a házelnöknek a költségvetési törvény tervezetét − A jövő évi
2018. június 14.
1 A szemlében szereplő cikkek nagy része a címre kattintva megjelenik – az MTI-hírekhez tartozó linkek egyes esetekben csak a www.mti.hu
oldalon elvégzett egyszerű és ingyenes regisztráció után fognak működni
o l d a l |3
Románia
PSD: lenne jogalap Klaus Johannis felfüggesztésére − Klaus Johannis felfüggesztését
megelőző „szankciókat” emlegetett szerdán Florin Iordache, az igazságügyi törvények
módosításával megbízott parlamenti különbizottság elnöke. Lia Olguța Vasilescu munkaügyi
miniszter szerint jogalap is lenne a felfüggesztésre, de erről még nem döntött a kormánykoalíció
http://www.maszol.ro/
A Legfelsőbb Védelmi Tanács napirendjére került Verespatak ügye − A Legfelsőbb Védelmi
Tanács (CSAT) sürgős összehívását kérte Verespatak ügyében – jelentette be az Antena 3
televízióban George Ivaşcu művelődési miniszter http://www.maszol.ro/
Tomac váltaná Băsescut a Népi Mozgalom Párt élén − Jelölteti magát a Népi Mozgalom
Párt (PMP) elnöki tisztségére – jelentette be szerdán Eugen Tomac képviselő. Az
elnökválasztásra június 16-án, a párt rendkívüli kongresszusán kerül sor http://www.maszol.ro/
2018. június 14.
Szerbia
Ülésezik a Magyar Nemzeti Tanács − 34. rendes ülését tartja a Magyar Nemzeti Tanács.
Összesen 70 napirendi pont szerepel az ülésen, amelyet a Pannon Televízió élőben közvetít. Az
2018. június 14.
első napirendi pontok alatt a képviselők egyhangúlag támogatták az adai Szarvas Gábor
Könyvtár 2017. évi jelentését. Az intézmény fejlesztésére sikeresen elnyert pályázati
támogatásokról Csonka Áron számolt be. A könyvtárigazgató elmondta, az intézmény tavaly
mintegy kettő és fél millió dinárt nyert pályázatok útján. Az ülésen szó esett a Vajdaság
Autonóm Tartomány területén lévő középiskolák első osztályába beiratkozó tanulók
létszámáról is. Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke kiemelte, hogy a
Magyar Nemzeti Tanács konstruktívan részt vett a tárgyalásokon az Oktatási Minisztériummal,
o l d a l |5
Horvátország
A nemzeti összetartozásról Splitben − A nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak
megemlékezést a spliti magyarok a hétvégén egy alkalmi összeállítással. Nemzetünk fontos,
sokszor sorsfordító eseményeiről a tengermelléki magyarok is rendszeresen megemlékeznek.
Legutóbb a nemzeti összetartozás napja alkalmából gyűltek össze a Split-dalmát megyei
HMDK-alapszervezet tagjai. A szomorú évfordulóra versekkel, videókkal és énekekkel
készültek. Vendégük volt Csoma László felvidéki lelkipásztor is, aki előadást tartott Trianonról
és a nemzeti összetartozás fontosságról http://www.kepesujsag.com/
2018. június 14.
Szlovénia
A könyv a szülőföldön való maradásban is segítség − Muraszombatban az elmúlt hét
hétfőjén, Lendván pedig kedden találkozhattak a muravidéki irodalomkedvelők a vajdasági és a
kárpátaljai irodalom képviselőivel az Irodalmi karaván elnevezésű rendezvénysorozat
keretében. A népes karaván – a Bíró Tímea, Benedek Miklós, Kocsis Árpád, Patócs László
o l d a l |7
Szlovákia
A pártok támogatottsága 2018 júniusában − A Smer-SD nyerte volna 21,7 százalékkal a
választásokat, ha azokat június elején tartották volna. A Focus ügynökség felmérése szerint a
második helyet az ellenzéki SaS szerezte volna meg 12,4 százalékkal, míg a harmadik az
ugyancsak ellenzéki OĽaNO-NOVA lett volna 10 százalékkal. A további helyeken nagy a
tolongás: az SNS lett volna a negyedik 9,8 százalékkal, az ötödik a Kotleba – ĽSNS 9,7
százalékkal. A Sme rodina – Boris Kollár mozgalom 8,1 százalékot szerzett volna
https://www.hirek.sk/
Kotlebáék tiltakozó akciója megszakította Kiska beszédét − Andrej Kiska államfő
parlamenti beszédét megzavarta az ĽSNS képviselőinek tiltakozó akciója. A képviselők
papírlapokat vittek az ülésterembe, melyből a „hazaáruló” feliratot rakták ki https://www.hirek.sk/
A Kulturális Alap működésére több pénz állhatna rendelkezésre − A koalíciós Most-Híd
szerint több pénzzel rendelkezhetne a Kulturális Alap a saját működésének céljaira, ezért az
Audiovizuális Alapról szóló törvény módosító indítványában azt javasolják, hogy egy
százalékkal növeljék azt. Egyúttal egy százalékkal csökkentenék a támogató tevékenységre
szánt pénzügyi eszközöket. Az előterjeszetett módosító indítvány az alap szakmai tanácsának
működésével kapcsolatos szabályokat módosítja http://felvidek.ma/
Kiska: A politikusoknak meg kell állítaniuk a társadalmi bomlást − Szlovákia nemrégiben
ünnepelte létrejöttének 25. évfordulóját, s jelenleg a politikusok feladata, hogy
megakadályozzák az államba vetett bizalom hiánya következtében kialakult társadalmi bomlást.
Mindez az jelenti egyebek mellett, hogy vissza kell hozni a közéletbe a kényes témákról folytatott
tisztességes társadalmi vitát – jelentette ki Andrej Kiska az ország állapotáról szóló
helyzetjelentésében a parlamenti képviselők előtt http://felvidek.ma/
2018. június 14.
Fico szerint a német kancellár igazat adott Szlovákiának − Angela Merkel német kancellár
véleményének megváltozása a kötelező migránskvótákkal kapcsolatosan a Smer-SD elnöke,
Robert Fico szerint a szlovák álláspont igazának megerősítését jelenti, és ez egyben a szlovák
diplomácia nagy sikere, Szlovákia uniós elnöksége idején ugyanis az ország javasolt egy
alternatív megoldási lehetőséget, a rugalmas szolidaritást http://felvidek.ma/
o l d a l |8
Ukrajna
A megyevezető az útlezárásokról − A Nagyszőlősi járásban járványszerűvé vált az
útlezárásokkal való tiltakozás, fogalmazta meg véleményét Hennagyij Moszkal. A
megyevezető szerint a demonstrálók olyasmit vetnek a járási és a megyei állami közigazgatás
szemére, amiben az nem kompetens. A lakosok azt követelik, hogy az említett szervek azonnal
lássanak hozzá a Tiszaújlaktól Felsőveresmartig (Velika Kopanya) vezető közút renoválásához.
Csakhogy ez az útszakasz nem a megye fennhatósága alá tartozik, annak karbantartásáért az
infrastrukturális tárca felel. Ennél fogva, szögezte le a megyevezető, törvénytelen cselekedet
volna, ha a megyei vezetés bármilyen lépést tenne ez ügyben http://kiszo.net/
Kelet-Ukrajna: nincs konszenzus az ENSZ-békefenntartókról − Nem született egyetértés a
Donyec-medencei konfliktus rendezésében közreműködő „normandiai négyek” – Németország,
Franciaország, Oroszország és Ukrajna – külügyminisztereinek berlini találkozóján – jelentette
ki szerda este az egyik ukrán csatorna élő adásában Olena Zerkal, európai integrációért felelős
ukrán külügyminiszter-helyettes http://karpathir.com/
Szavcsenko levelet írt Putyinnak − Terrortámadás kitervelésének gyanúja miatt őrizetben
lévő ukrán képviselőnő, Nagyija Szavcsenko nyílt levelet intézett Vlagyimir Putyinhoz,
melyben felszólítja az orosz elnököt arra, hogy engedje szabadon az ukrán politikai foglyokat
http://karpathir.com/
Ukrajna még a héten hozzájuthat egymilliárd euróhoz, legalábbis papíron − Ruszlan
Bortnik elemző nagy esélyt ad annak, hogy az Európai Parlament e heti plenáris ülésén
megszavazza az Ukrajnának nyújtandó 1 milliárd eurós makrogazdasági hitelt http://karpathir.com/
A nemzet ellenségei lettünk? − Az Egyesült Államok segítsége nélkül nehéz lesz feloldani az
Ukrajna–NATO Bizottság találkozóinak Magyarország általi blokkolását – jelentette ki Olena
Zerkal, a ukrán külügyminiszter európai integrációért felelős helyettese a 5 Kanal
tévécsatorna szerda esti műsorában. Zerkal emellett egy újabb barátságtalan állítást is meg
fogalmazott a kárpátaljai magyarokkal szemben, amennyiben kijelentette, hogy közösségünk
döntései Budapesttől függnek http://www.karpataljalap.net
A megyei tanács kiállt az Egán Ede Alapítvány mellett (Frissítve) − Június 7-én, csütörtökön
megtartották a VII. összehívású Kárpátaljai Megyei Tanács tizenegyedik ülésszakát. A testület
ismét megerősített rendőri védelem mellett ülésezett, mivel az épület előtt a Szvoboda
(Szabadság) párt képviselői tüntettek. A képviselők hagyományosan egyperces néma
főhajtással adóztak az ország keleti részében elesettek emlékének, majd Mihajlo Rivisz, a
tanács elnöke kellemes küldetésének tett eleget: Ukrajna himnusza után felköszöntötte az elmúlt
időszakban születésnapjukat ünneplő képviselőket, és röviden tájékoztatta a testületet a plenáris
ülések közötti történésekről http://www.karpataljalap.net
2018. június 14.
Nemzetközi lapszemle
Az unió menedékpolitikájának három éve Orbán adta meg az irányt − Szelestey Lajos
nemzetközi sajtószemléje − Guardian − Európát az fenyegeti, hogy visszatérnek a 19. század
hatalmi vetélkedései, miután EU-ellenes és szélsőjobbos politikusok korlátlan szuverenitást
akarnak, noha az a végén egyszer már háborúhoz vezetett. Oroszország, akárcsak annak idején,
területi gyarapodásban gondolkodik, 20. századi propaganda módszerekkel és a
legkorszerűbb hibrid hadviseléssel. Törökország független szereplő igyekszik
lenni, szembefordul a Nato-partnerekkel és nem tesz eleget az uniós csatlakozás
feltételeinek. Ugyanakkor az egykori geopolitika feléledése nem csak
meggyengítené a kis államokat, hanem újra alapvető instabilitáshoz vezetne az
országok közti erőviszonyokban, attól függően, hogy éppen milyen szövetségek
köttetnek. Pontosan az ilyen bizonytalan állapotok felszámolására jött létre az
EU. A kicsiny partnerek szemszögéből napjainkban teljes őrületnek tűnik, hogy
önjelölt nacionalisták irányításával ott akarják hagyni a számukra szavatolt
helyeket az európai intézményekben, amikor ily módon gyaloggá válnak
nagyobb hatalmak játszmáiban. De a bezárkózás esztelenség a jelentősebb
tagok részéről is, hiszen ha Nagy-Britannia, Franciaország és Németország nem
egyesíti erejét, akkor a 2. ligába szorul a nemzetközi porondon. Az EU létalapja nem az, hogy
megszülessen az európai nemzet, hanem az, hogy a reálpolitika kemény tanulságai még ma is
érvényesek − The Times − Az osztrák kancellár az illegális migráció megakadályozására
bevonta terveibe a keményvonalas német és olasz belügyminisztert. A koalíció szemben áll
Merkel nyitott kapuk politikájával, egyben igyekszik meggyengíteni a német kormányfő
befolyását az unión belül. Utóbbi odahaza egyébként is hadakozik Seehoferrel, aki a bajor
keresztényszociálisokkal a háta mögött jogot akar formálni arra, hogy már a határról
visszautasíthassák mindazokat, akik nem jogosultak menedékre. Az elképzelést Merkel
2018. június 14.
megvétózta, de a saját pártján belül is egyre kevesebben értenek egyet vele. A vita már odáig
fajult, hogy a belügyi tárca vezetője nem volt hajlandó részt venni a menekültek
beilleszkedéséről rendezett tanácskozáson, viszont Kurz számára talált időt. A tárgyalás után a
vendég arról beszélt, hogy létre kell hozni az arra hajlandó államok szövetségét az illegális
bevándorlás ellen. A leendő trió harmadik tagja, Salvini azt közölte, hogy találkozni kíván
német kollégájával. Mivel az olasz hatóságok pár napja nem engedtek kikötni egy migráns
o l d a l | 12
szállító hajót, igencsak kiéleződött az ellentét Róma és Párizs között. Arról is szó van, hogy
Conte kormányfő nem utazik holnap Macronhoz, ha a francia fél nem kér bocsánatot.
Ugyanakkor Salvini számíthat olyan államokra, mint Ausztria és Magyarország, amelyek
szintén távol akarják tartani a menedékkérőket. Annál is inkább, mert nagyon is egyetért velük
abban, hogy le kell zárni a külső határokat − Die Zeit − A lap azon
tanakodik, vajon élvezi-e még a többség támogatását a német-francia
terv az uniós menedékpolitika megreformálására, mert a jelek arra
utalnak, hogy a dolgok inkább abban az irányban haladnak, vagyis afelé, amit Orbán Viktor
jelölt ki, amikor három éve, a válság tetőpontján szélsebesen lezáratta a határokat. Ugyanakkor
nem sajnálta az erőfeszítéseket, hogy elriassza az országban lévő migránsokat. Számára a
menekültügy kizárólag a határok védelmével egyenlő. Legutóbb a belügyminiszterek
tanácskozásán derült ki, hogy a Berlin és Párizs által szorgalmazott kvóták nem jelentenek
alapot a kompromisszumhoz, és ez ügyben nem lehet sokat várni a hó végén esedékes csúcstól
sem. Az EU hatalmas léptekkel közelít a magyar kormányfő radikális pozíciójához. Leginkább
Ausztria és Olaszország révén, bár azért a csoporton belül bőven akadnak ellentétek.
Olaszország pl. több menedékkérőt akar átadni a többieknek, a V4-ek ellenben egyet sem
kívánnak befogadni. De ettől még Salvini az ideológiában egy követ fúj Orbánnal, kettejük
politikája alighanem kifejezetten Németország ellen irányul. Mindenesetre a menekültügyből az
látszik: Európa a zárt erőd irányába halad. Kérdés azonban, hogy a falakon belül ki szabja meg
a viszonyokat? Az feltűnő, hogy a franciák és a németek nélkül továbbra sem lehetségesek
érdemi fejlemények, de már sok minden ellenükre zajlik − Deutschlandfunk − Az európai
populisták szívesen vádolják meg az EU-t azzal, hogy az meg akarja kerülni a nemzeti
szuverenitást. De amit Orbán Viktor mond, az messze túlmegy a brüsszeli túlszabályozást
nehezményező bírálatokon. Niedermüller Péter, akit Magyarországon a kormányoldalon
sokan hazaárulónak minősítenek, Strasbourgban úgy nyilatkozott, hogy amit a kormányfő
három éve csinál, az nagyon is tudatos stratégia. Célja, hogy megakadályozza a közös
menedékpolitika korszerűsítését. Emellett a hatalomnak igen sajátos elképzelése van a
demokráciáról. Tehát hogy mindenkinek fel kell sorakoznia mögötte, viszont aki más
véleményen van, az vagy áruló, vagy ellenség, vagy nem is tudni, micsoda. De Orbán
mostanában már azt is mondogatja, hogy az unió módszeresen destabilizálni igyekszik országát.
Magyar diplomaták persze nyugtatgatnak mindenkit, hogy a miniszterelnöknek nem
Brüsszellel, hanem Junckerrel van baja. Niedermüller ezzel szemben úgy látja, hogy a
kormányfő az egész szervezetet veszélyezteti annak jelenlegi formájában. Mert ha összeállnak a
V4-ek, valamint az osztrákok, az olaszok és a horvátok, akkor az rendkívül kemény helyzetet
teremt http://b1.blog.hu
Összefoglaló
Orbán a radikális jobboldal vezére Európában − Orbán Viktor a radikális jobboldal
legerősebb hangja Európában – mondja a téma egyik legjelentősebb kutatója. A holland Cas
Mudde az utóbbi hónapokban intenzíven foglalkozik Magyarországgal és a Fidesszel, most a
CEU-n tartott előadást a radikálisok európai erősödéséről. Arról beszélt, hogy az irányzat
korábban marginális képviselői hogyan váltak meghatározóvá a politikában, és miként mosódik
el a határ köztük és a hagyományos konzervatívok között. A Fidesz szerinte 2015 óta
egyértelműen radikális jobboldali erőnek tekinthető. Párhuzamosan azzal, hogy itthon
végrehajtotta a maga illiberális fordulatát, Orbán Viktor Európában a radikális jobboldal
vezető figurája lett, árnyékba szorítva az olyan nyugat-európai jobboldali ikonokat is, mint a
francia Marine Le Pen vagy a holland Geert Wilders – írta az áprilisi magyar választás utáni
cikkében Mudde. A holland kutató a populizmus és a radikális jobboldal neves szakértője,
legutóbbi könyve az amerikai szélsőjobb előretöréséről szólt, de az európai áramlatokat is
intenzíven vizsgálja https://index.hu/
elkötelezettség nem jár bezárkózással, nem tartotta eleve rossznak, aki másként gondolkozik” –
írja Sólyom László a Heti Válasz legfrissebb, mostantól csak digitálisan megjelenő
lapszámában. „A Heti Válasz rendszeresen közölt interjúkat olyan vállalkozókról, akik saját
erejükből vitték sokra, nem pedig állami vagy önkormányzati megrendelésekkel. Meg lehetett
ismerni gondolkodásmódjukat, kultúrájukat. Nem tudjuk, kire szavaznak. De azt igen, hogy bár
a »polgári Magyarország« politikai termék lett, igenis létezik, s megvan ma is. Nagyon széles
réteg maradna elhagyatott, amelynek értékrendje nem változott, de elvesztette képviseletét” –
fogalmaz a volt államfő arról, hogy mi történne, ha lapunk végleg megszűnne … http://valasz.hu/
Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól − Közös megoldás kell
migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke.
Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik
Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető
– számában olvasható. „Mi már 2,2 százalékot költünk védelemre, és szeretnénk, ha a többi
európai ország is ezt tenné, mert így a mi hozzájárulásunk is kevesebbet ér. Nem lehet, hogy a
közös védelem árát aránytalanul viseljük” – üzeni Észtország elnöke a saját szövetségeseinek,
köztük Magyarországnak. A NATO mellett végletekig elkötetezett Kersti Kaljulaid szerint
hiába szomszédosak vele, nincs félnivalójuk Oroszországtól, a térségben szervezett – például a
héten végződő, 18 ezer katonát megmozgató – hadgyakorlatokkal hatásos az elrettentés
taktikája. A 2016-ban megválasztott államfő volt az első, aki az EU-s vezetők közül felkereste a
keletukrán frontot. Kérdésünkre elárulta, miért, és milyen veszélyekkel jár az a Moszkva felé
engedékeny politika, aminek már látszanak jelei … http://valasz.hu/
Az anyanyelvhasználat kicsinyítő képzője − „Előrelépéseket tartogat a kisebbségi
anyanyelvhasználat terén az új közigazgatási törvénykönyv, amelynek tervezetét a héten fogadta
el a szenátus, és a döntéshozó kamaraként eljáró képviselőház asztalára került. A több évtizedes
jog- és érdekérvényesítési folyamat, szélmalomharc ismeretében ugyanakkor le kell szögezni, a
mostani – még csak várható, remélt – megvalósítás jelentősége relatív: attól függ, hogy milyen
elvárásokhoz, ígéretekhez viszonyítjuk. Természetesen vitathatatlan, hogy a jelenlegi helyzethez
képest sikerként könyvelhető majd el, ha az új közigazgatási kódex – az RMDSZ
tájékoztatásának megfelelően – az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a
hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében
is elősegíti az anyanyelvhasználat térnyerését. Jól kivehető, hogy a bukaresti magyar
érdekképviselet ismét rátalált a gázpedálra: a kormány és az államfő egymásnak feszülése, az
egyre inkább kiéleződő belpolitikai válság árnyékában, illetve a PSD–ALDE-koalíció által
megsínylett parlamenti „átigazolások”, no meg az ellenzék által tervezett bizalmatlansági
indítvány tudatában újra megerősödött alkupozícióban állhatott elő kéréseivel …” Páva
Adorján https://kronika.ro/
Verespatak visszavonva − „Románia kormánya a Kulturális és Nemzeti Identitás
Minisztériumán keresztül továbbította kérését Adrian Cioroianuhoz, Románia UNESCO
nagykövetének Verespatak világörökségi jelölésének megállítására vonatkozóan. A kormány
alig három héttel az UNESCO döntőbizottság - vélhetően pozitív - döntése előtt hívta vissza
2018. június 14.
Verespatak jelölését, ezáltal tönkretéve egy generáció és egy civil mozgalom több éves álmát,
törekvését. Románia hivatalosan is beletörölte lábát kulturális örökségébe és jövőjébe …” T.
Szabó Csaba http://szabadsag.ro
o l d a l | 16
Cikkek
Költségvetés - Több jut a határon túli területek gazdaságfejlesztési programjaira
Budapest, 2018. június 13., szerda (MTI) - Jövőre 50 milliárd forint szán a kormány a határon túli
gazdaságfejlesztési programok támogatására - derült ki a szerdán benyújtott költségvetési javaslatból.
Budapest, 2018. június 13., szerda (MTI) - A jövő évi központi büdzsé szerdán benyújtott tervezete szerint a
Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 11,4 milliárd, a Magyar Nemzeti Filmalap 10 milliárd, a Magyar Művészeti
Akadémia (MMA) 9,4 milliárd, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több mint 56 milliárd forintból
gazdálkodhat.
A Nemzeti Kulturális Alap - zömében a játékadó NKA-t megillető részéből származó - tervezett bevétele 11,4
milliárd forint, ebből 9,1 milliárd forint fordítható az alapból nyújtott támogatásokra. A Bethlen Gábor Alap az
ideinél csaknem két milliárd forinttal több támogatásból, mintegy 28 milliárd forintból gazdálkodhat, ebből a
Magyarság Háza program támogatására jövőre is 216 millió forint juthat.
Jelentősen növekszik a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) költségvetése, amely az idei 6,7 milliárd helyett
2019-ben 9,4 milliárd forintból gazdálkodhat. Titkárságára 6,6 milliárd (ebből személyi juttatásokra 4,9 milliárd),
kutatóintézetekre 277 millió, a Magyar Építészeti Múzeumra 941,7 millió, pályázatokra 200 millió, a Pesti Vigadó
programjaira 13 millió, a Nemzeti Szalon programjaira 100 millió, a Makovecz Emlékközpontra 105,7 millió
forintot költhetnek a törvényjavaslat szerint.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésének központi támogatására 56,1 milliárd forintot irányoz
elő a törvényjavaslat, a tervezett saját bevétele 44 milliárd forintot tesz ki. Az MTA kutatóközpontjainak
működésére 32 milliárd, fejlesztésekre, beruházásokra mintegy 1,7 milliárd forintot szánnak. Az MTA
Agrártudományi Kutatóközpont fejlesztésére 1,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetési tervezet, amelynek a
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatalra vonatkozó fejeztében további 3 milliárd forint
szerepel a kutatóközpont fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások támogatása címen. Tudományos könyv- és
folyóirat-kiadás támogatására 153 millió forint juthat.
Ezen felül az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetben az MTA kutatóhálózatának támogatására
2018. június 14.
20,1 milliárd forint szerepel. Ugyanitt az akadémiai kiválósági programok támogatására 3,5 milliárd, kutatói
pályázatokra 1,8 milliárd, kutatási kiválóság támogatásra 12,6 milliárd forintot irányoznak elő. A kutatási és
fejlesztési feladatok között Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatására 694 millió,
infrastruktúra-fejlesztésre, felújításokra 1,8 milliárd forintot költhetnek.
A Magyar Nemzeti Filmalap működésére 2019-ben is 10 milliárd forintot szán a kormány, a nemzeti
filmvagyon kezelésével és védelmével kapcsolatos támogatás 806 millió forint lesz. A Közgyűjteményi
Digitalizálási Stratégia megvalósítására 1,5 millió forintot irányoz elő a jövő évi költségvetési törvényjavaslat.
o l d a l | 17
A települési önkormányzatok által fenntartott vagy támogatott előadóművészeti szervezetek támogatására 12,78
milliárd forintot szánnak, ebből színházművészeti szervezetekre 9,68 milliárd forint, táncművészeti szervezetekre
180 millió forint, zeneművészeti szervezetek támogatására 2,9 milliárd forint költhető el. vissza
Több mint ezerkétszáz kárpátaljai magyar vállalkozó írt alá gazdaságfejlesztési pályázati
szerződéseket Beregszászon
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott aláírási ünnepségen Magyar Levente
hangsúlyozta: "a mostani pályázatok aláírásával meghaladtuk a 10 milliárd forintos összeget, amellyel a magyar
kormány az elmúlt két évben segítette a kárpátaljai magyar vállalkozásokat." Örvendetes, hogy a nehézségek
ellenére mintegy ötezer magyar vállalkozó élt a lehetőséggel, és pályázott a magyar kormány által felkínált, a
szülőföldön maradást segítő támogatásokra - tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: tapasztalatai szerint sikerült elérni a kitűzött célt, és látható, hogy továbbra is megvan a
lelkesedés és elszántság a kárpátaljai magyar vállalkozók részéről. Bejelentette, hogy idén még lesz egy pályázati
kiírás az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program keretében, remélhetőleg ezerkétszáz nyertes
pályázóval, miáltal elérik majd a 12-13 milliárd forintos támogatási összeghatárt és a hatezres támogatotti
létszámot. "A kárpátaljai magyarságnak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás folytatódni fog mindaddig, amíg
Magyarországnak nemzeti kormánya van, s ameddig a kárpátaljai magyarok életszínvonala el nem ér egy
méltányos szintet. Ebből fakadóan még nagyon sok teendőnk van, a munka dandárja még előttünk áll" -
fogalmazott. Utalva arra, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a közelmúltban szeparatizmus
gyanújával vizsgálatot indított az Egán Ede-alapítvány ellen, hangsúlyozta, az alapítvány működése teljes
egészészében megfelel az ukrán törvényeknek, fel sem merülhet vele szemben semmilyen törvénysértés gyanúja.
Hozzáfűzte, reméli, hamarosan tisztázódnak a félreértések, eloszlik minden gyanú, és az alapítvány zavartalanul
folytathatja a működését. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az
ukrán parlament képviselője köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Külgazdasági és
Külügyminisztériumnak a Kárpátaljának nyújtott gazdaságfejlesztési támogatásért, valamint a pályázóknak
részvételért, mert szerinte jelenleg Kárpátalján vállalkozni nem könnyű, de rendkívül fontos a helyi magyar
közösség jövőjének szempontjából. A kárpátaljai magyar politikus az Egán Ede-alapítvány elnökeként
visszautasította a szervezet ellen az ukrán nemzetbiztonsági hatóság által megfogalmazott gyanúsításokat. "A
kárpátaljai magyar vállalkozók támogatása nemcsak a magyar közösség, hanem egész Kárpátalja és Ukrajnai
érdekeit is szolgálja, hiszen a támogatások eredményeképpen több ezer vállalkozás és több ezer munkahely jött
létre, jelentős mértékben növelve a megye és az ország adóbevételeit" - szögezte le Brenzovics László. vissza
1
a Figyelőben előforduló - Nsz = Népszabadság
rövidítések: - MN = Magyar Nemzet
- MH = Magyar Hírlap
2018. június 14.
- Nszv = Népszava
- KMS = Külhoni Magyar Sajtószolgálat
- MaNcs = Magyar Narancs
- ÉS = Élet és Irodalom
- VH = Vasárnapi Hírek
- Vg = Világgazdaság
- Ng = Napi Gazdaság
- MR = Magyar Rádió
- KMS= Külhoni Magyar Sajtószolgálat
- NYEST= Nyelv és Tudomány
o l d a l | 18