Tartalomjegyzék

Mi az a neurofeedback? 7

1. rész: Az agy és az idegrendszer 15

Semmit sem kell tudnunk az agyról ahhoz, hogy élvezzük a neurofeedback
áldásos hatásait. De ha azok közé tartozol, akik szeretnének valamiféle
képet kapni az idegrendszer működéséről, hogy jobban el tudják képzelni,
hogyan hat ez a titokzatos és elbűvölő terápia, ebből a részből megtud-
hatod, hogyan teszi kézzelfoghatóvá az agy a jelent, hogyan hívja elő az
emlékeket és hogyan formálja jövőre vonatkozó álmainkat.

1. A nagyagy: isten hozott a vezérkarban! 18

2. Követek a mélyből: a tudatalatti 25
3. Az idegrendszer: behálózva 33
4. Hálózatok: az agyműködéshez igazi csapatjátékra 40
van szükség

2. rész: Neurofeedback – tréning az agynak 51

Ha szóba kerül a neurofeedback, általában három, alapvetően különbö-
ző megközelítési móddal találkozunk, amelyeket világosan el kell hatá-
rolni egymástól. A könyv második részében mindhármat megismerjük,
ahogyan a köztük lévő különbségeket is. De ne feledkezzünk meg arról,
hogy van egy igen fontos közös jellemzőjük: a páciensek számára mind-
egyik hatásos, ráadásul játékosan egyszerű.

1. Szuverén hullámlovaglás: az amplitúdótréning 57

2. Az őrszemek megerősítése: az SCP-tréning 62
3. Az agy újrarendezésének támogatása: az ILF-tréning 67
4. Kutatások 76

5
3. rész: Így segíthet a neurofeedback 81
Ebben a részben megismerhetjük, hogy milyen eséllyel alkalmazható a
neurofeedback-terápia tizenkét különféle egészségügyi zavar és tünet
esetén. Egyvalami minden panaszra érvényes: az agy alapvető izgalmi
állapota és annak önszabályozó képessége nincs egészséges egyensúly-
ban.

1. Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) 96

2. Autizmusspektrum-zavar (ASD), Asperger-szindróma 111
3. Depresszió – burnout – bipoláris zavarok 119
4. Szorongásos zavarok 131
5. Kényszerbetegségek 139
6. Étkezési zavarok 142
7. Poszttraumásstressz-szindróma (PTSD), lelki sérülések 146
8. Függőségek 155
9. Epilepszia 159
10. Migrén 167
11. Krónikus fájdalmak 172
12. Stresszterhelés 177
Több szabadidőt az agynak! 186

Függelék 188
Címszavak az egyes zavarokhoz, amelyeknél segítségül
hívhatjuk a neurofeedback-terápiát.

Betűrendes mutató 201

Jegyzetek 205

6
Mi az a neurofeedback?

Épp a legjobb úton voltam afelé, hogy gyógyszeripari labor-

igazgató legyek, amikor elkaptam a neurofeedback-vírust.
Neurobiológiai tanulmányaim vége felé jártam, szakdolgo-
zatom témája a migrén volt. Leginkább az érdekelt, hogyan
képes az agy az őt érő ingerek szabályozására és irányítására,
ezek milyen erősek lehetnek és meddig terjedhetnek. Az ideg-
rendszer legnagyobb kihívásai közé tartozik ugyanis az izgató
és gátló impulzusok – avagy „a gáz és a fék” – finomhangolá-
sa, hogy a lehető legjobban el tudja látni a feladatát. Ha nem
sikerül, az különféle tüneteket vonhat maga után – a migrén
csak egyetlen példa erre a sok közül.
Az agy felépítésével és a neurotranszmitterek szerepé-
vel kapcsolatos tudásom alapján kézenfekvő volt, hogy vegyi
anyagokban – az agy „ingerlékenységmenedzsmentjét” támo-
gató gyógyszerhatóanyagokban – keressem a megoldást. De
kutatásaim során mégis a neurofeedbacknél kötöttem ki –
ami olyan volt számomra, mint egy áramütés. Kiderült ugyan-
is, hogy bizonyos eszközök segítségével arra lehet trenírozni
az agyat, hogy jobban szabályozza magát, így megtanulható,
hogyan hozzuk egészséges egyensúlyba idegrendszerünk

7
Neurofeedback

ingerlékenységét, izgalmi állapotát – aminek köszönhetően

például a migrén kialakulását vagy akár az epilepsziás roha-
mokat is meg lehet akadályozni. Elgondolkodtam azon, hogy
ha ez lehetséges, vajon az agy mást is meg tud-e tanulni, ha
megfelelő feedbacket kap. Ezt a szálat mindenképp ki akar-
tam bogozni. Izgatottan kutatni kezdtem, és teszem ezt máig
– a téma ugyanis annyira megfertőzött, hogy lelkesedésem és
a terápia iránti csodálatom töretlen, sőt egyre nagyobb.
Azóta nagyjából húsz év telt el, és a világ nagyot változott.
Megjelent a világháló, amiről szinte senki nem gondolta, hogy
ilyen mértékben fogja befolyásolni az életünket.
Régebben a genomra (a szervezet teljes örökítő információ-
jára) mint a testi funkciók változatlan sablonjára tekintettek,
miközben ma már tudjuk, hogy a gének egyáltalán nem ilyen
egyszerűek: ki és be lehet kapcsolni őket attól függően, hogy
az organizmusnak milyen környezeti feltételek között kell
helytállnia. Az agy fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban sem
tudunk még mindent. Ma is él például a hit, hogy a felnőt-
tek agyában nem képződnek új idegsejtek, ezért egy bizonyos
kor után lehetetlen az agy felépítését döntően megváltoztatni.
Biztos te is ismered a mondást: „Amit Jancsi nem tanult meg,
azt János nem tudja.” Mi sem állhat távolabb az igazságtól!
Ma már tudjuk, hogy az agy még idős korban is formál-
ható. Ennek titka az úgynevezett neuroplaszticitásban rejlik,
amelyre ékes példa a szélütéses betegek esete. Minél intenzí-
vebben gyakorolnak, annál valószínűbb, hogy a károsodott
agyi területek feladatát át tudja venni egy másik terület. Igen
hatásosak az amerikai Paul Bach-Y-Rita neuropszichológus, a

8
 Mi az a neurofeedback?

neuroplaszticitás egyik úttörőjének kutatásai. Sikerült elér-

nie, hogy az agy az egyes érzékelési benyomásokat új úton-
módon tapasztalja meg. Többek között olyan készüléket
készített, amelyek a kamera által rögzített képeket elektro-
mos impulzusokká alakították, majd továbbították egy fém-
lemezre, amelyet a vak emberek a nyelvükkel tudtak észlel-
ni. Minél intenzívebben gyakoroltak, annál jobban „láttak”.
Agyuk ugyanis megtanulta, hogy az érzékelt jelekből hogyan
alkosson képet.
Azt is tudjuk, hogy izmaink megerősödnek, ha sokat hasz-
náljuk őket. Ugyanez vonatkozik az agyra is, hiszen alkalmaz-
kodik a vele szemben támasztott követelményekhez. De lusta
jószág is tud lenni, és igyekszik a rábízott feladatokat a lehető
legkisebb ráfordítással elvégezni. Ez azt jelenti, hogy szereti a
rutint, és jellemzően a jól bevált utat választja még akkor is,
ha meglehetősen göröngyös. Ha olyan dolgot kell csinálnia,
amit azelőtt soha, a tartalékaihoz kell nyúlnia. Ezt a leghatá-
sosabban kíváncsisággal, izgalommal és szórakozással érhet-
jük el – azaz olyan állapotokkal, amelyekben az ember ki tud
kapcsolódni, mégis a világ felé fordítja érdeklődését. Ha lenne
az agyban egy fordulatszámmérő, az megmutatná, hogy adott
pillanatban optimális szinten van-e az ember izgalmi szintje
– azaz úgymond túl- vagy alulpörög-e.
A pácienseimnek fel szoktam rajzolni egy görbét, amelynek
csúcsán egy plató látható. Ez az az állapot, ahol teljesítőképes-
ségének maximumát tudja nyújtani, mivel azon az izgalmi
szinten van, ahol a legtöbb reakciós és megoldási lehetőség
áll a rendelkezésére, és arra is képes, hogy teljesen új straté-

9
Neurofeedback

giákat próbáljon ki. Így valószínűbb, hogy az agy olyan utat

talál, amelyet követve el tudja érni a kitűzött célokat. Cél alatt
hétköznapi dolgokat is értünk, például azt, hogy barátságosan
közelítünk embertársaink felé, képesek vagyunk koncentrál-
ni a feladatainkra, örömmel végezzük azokat, vagy egyszerű-
en csak az, hogy kiülünk a napra, fagyizunk, és ezt végtelenül
élvezzük.
Az agyat érintő funkciózavarok többségében az okozza
a problémát, hogy az ember nem vagy csak nagyon ritkán
képes elérni az optimális aktivációs szintet. Itt jön be a kép-
be a neurofeedback. A tréning segítségével az agy megtanulja,
hogyan jusson el az optimális csúcspozícióba, ahelyett hogy túl-
vagy alulpörögne. Ez az előfeltétele annak, hogy az idegrend-
szer másként viselkedjen, fejlődjön, sőt időnként „utóérjen”. Ez
többnyire nem a terápiás órákon megy végbe, sokkal inkább
az egyszerű hétköznapokban. Ha gyakran és hosszan fenntart-
juk az optimális izgalmi állapotot, fejlesztjük az észlelést és az
érzékelést is. Új viselkedésmódokat próbálhatunk ki, aminek
köszönhetően új tapasztalatokra tehetünk szert. Például egy
ADHD-s gyerek, aki az önkontroll hiánya miatt addig minden-
kivel veszekedett, akár már az első alkalommal megtanulhat-
ja, hogyan illeszkedjen be, hogyan játsszon együtt a többiek-
kel, és végre boldogan megtapasztalja, hogy milyen az, amikor
elfogadják. Az ilyen kellemes tapasztalatok megerősítik az új
stratégiákat – ráadásul teljesen maguktól. Az agy annak alap-
ján rendezi a sorait, amit átélt.
Fellelkesít a tudat, hogy mindezt egyetlen kezeléssel el
lehet érni, ráadásul lazán és játékosan, ugyanis a páciensek-

10
 Mi az a neurofeedback?

nek nem kell mást tenniük, csak filmet nézni vagy játszani
a számítógépen. Kifejezetten örülök annak, hogy ennyire
egyszerű, mivel sokaknak – és bizony a hozzátartozóknak is –
iszonyatos küzdelmeket és kínokat kellett átélniük.
Köszönettel tartozom témavezetőmnek, a Hohenheimi
Egyetem professzorának, Wolfgang Hankénak, hiszen nagy-
ban hozzájárult ahhoz, hogy ezzel a nagyszerű módszerrel
dolgozhassak. Ő volt az, aki már akkor nyitott volt frissen fel-
lobbanó lelkesedésemre, amikor a neurofeedback még vala-
mi nagyon gyanús, titokzatos dolognak számított, és hagyta,
hogy utamat ebben az irányban folytassam. Nagyon nagy
köszönettel tartozom Sue és Siegfried Othmernek is, akik az
Egyesült Államokban megalkották az ILF-neurofeedbacket,
amellyel magam is dolgozom. Ez a neurofeedback legújabb
változata, amellyel – véleményem szerint – a legtöbb esetben
a legjobb eredményt lehet elérni.
Sokan szkeptikusan reagálnak, amikor azt látják, hogy
mennyi mindenben segíthet a neurofeedback – például
olvasnak egy olyan listát, mint ami ennek a könyvnek a füg-
gelékében is van –, mert azt szűrik le belőle, hogy ez a mód-
szer mindenre jó. Pedig könnyen meg lehet magyarázni,
hogy miért van pozitív hatással oly sok problémára: ezek-
ben a zavarokban van egy közös pont, ami nem más, mint
az, hogy az idegrendszer izgalmi állapota nincs megfelelően
szabályozva. Van, hogy ez a probléma alapvető forrása – pél-
dául többnyire a migrén esetében –, de olyan is, hogy ez csak a
zavar kiváltó okainak egyike. A neurofeedback hatásos lehet
például krónikus hátfájás esetén is, ha azt a túlzott feszültség

11
Neurofeedback

okozza vagy erősíti fel. De ha a panasz hátterében valamilyen

strukturális károsodás áll – például csigolyatörés –, akkor az
agyat célzó tréning rendszerint sikertelen. Fontos tudni, hogy
a neurofeedback általában csak az átfogó kezelés egyik pillé-
re, amit coachinggal, pszichoterápiával, családi tanácsadással,
masszázzsal vagy mozgásterápiával is ki kell egészíteni.
Tulajdonképpen nem is annyira a neurofeedback iránt lel-
kesedem, hanem az agy iránt – ez iránt a végtelenül elbűvölő
szerv iránt, amely képes arra, hogy egy időben akár egymás-
nak ellentmondó parancsokat is végrehajtson, és lehetővé
teszi, hogy ne passzivitásban robogjunk keresztül életünkön,
hanem úgy, hogy közben valami újat is alkotunk. Othmerék
aggyal kapcsolatos látásmódja az én gondolkodásmódomra
is rányomta a bélyegét. Véleményük szerint az agy nem egy
hibás vagy javításra szoruló szerv, ezért nem muszáj gyógy-
szerekkel stimulálni vagy blokkolni. Meggyőződésük, hogy a
legtöbb funkciózavar csupán azt jelzi, hogy az idegrendszer
bizonyos részei kissé gyakorlatlanok, ám célzott tréninggel a
hiányzó képességeket el tudják sajátítani. Pontosan ugyanezt
gondolom én is, és ebben pácienseim rendre megerősítenek.
Hatalmas örömmel tölt el, amikor azt látom, hogy valaki saját
erejéből szabadul meg a betegségétől és korlátaitól, és végre
teljes életet élhet. Remélem, hogy ez a könyv sokaknak felkelti
az érdeklődését, és olyan tanácsokkal látja el őket, amelyekkel
elérhetik ezeket a célokat.
Dr. Meike Wiedemann

12
1. rész

Az agy és az idegrendszer
Semmit sem kell tudnunk az agyról ahhoz, hogy élvezzük a
neurofeedback áldásos hatásait. De ha azok közé tartozol, akik
szeretnének valamiféle képet kapni az idegrendszer működéséről,
hogy jobban el tudják képzelni, hogyan hat ez a titokzatos és elbű-
völő terápia, ebből a részből megtudhatod, hogyan teszi kézzelfog-
hatóvá az agy a jelent, hogyan hívja elő az emlékeket és hogyan
formálja jövőre vonatkozó álmainkat.

Az agy nem éppen csinos jószág. Ellentétben a szívvel, amely-

nek a valóságtól elrugaszkodott ábrázolásait előszeretettel
ragasztjuk ki az autónkra vagy küldözgetjük üzenetben, az
agy csak egy sápatag, szürkés-fehér felület, tele kanyargós rán-
cokkal és barázdákkal. Egy felnőtt férfi agya átlagban közel
1,4 kilogramm és nagy részét zsír alkotja. A természet nem
bízza a véletlenre a védelmét; nem csupán egy stabil, félgömb
alakú csont mögé rejti, hanem az úgynevezett vér-agy gáttal is
védi, amely arra szolgál, hogy megakadályozza a káros anya-
goknak a központi idegrendszerbe való bejutását – a két fül
közötti részen elhelyezkedő agysejtjeink ugyanis nagyon érté-
kesek.
15
Neurofeedback

De mégis hogyan hívják elő ezek a sejtek a gondolatokat,

az érzéseket és az emlékeket? Erről a következő fejezetekben
olvashatunk – de be kell vallanunk, hogy ezzel kapcsolatban
még mindig sok a kérdés, számos titok vár felfedezésre. Egy
dolog azonban biztos: aki az agyat a számítógéppel hasonlít-
ja össze, tévúton jár, mert még a legnagyobb teljesítményű
gépek sem képesek arra, hogy valami újat teremtsenek. Ha
mindenképpen össze akarjuk hasonlítani valamivel, akkor
az legyen – nem épp elegáns módon – a kelt tészta. A jó tész-
ta elkészítéséhez melegre és megfelelő tápanyagra van szük-
ség, az összeállításához pedig szorgosan gyúró kezekre; ám ez
után a tészta javarészt magától kel meg.
Az agynak is ilyen kölcsönhatásokra, a külső és belső erők
összjátékára van szüksége ahhoz, hogy egészen idős koráig
úgy formálódjon, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjon a
körülményekhez. Ha kevés inger éri, akkor az idegi kapcso-
latok ugyanazokat az egyre szélesedő utakat járják be. Ha
azonban az agyat inspiráló módon, sokféleképpen foglalkoz-
tatjuk, az idegi kapcsolatok mindig újabb utakat nyitnak meg.
Itt nemcsak arról van szó, amit a világ kívülről, objektíven
kínál az agy számára, hanem arról is, amit az agy ezekből a
helyzetekből észlel, és ahogyan észleli: a pohár félig üres vagy
félig tele? Jobb-e az, ha az ember az ismerthez ragaszkodik,
ahelyett hogy az ismeretlenbe vezető új utak felé fordulna?
A hozzáállás megváltoztatható. Néha csak elhatározásra van
szükség, gyakran azonban kemény gyakorlásra, akár coach
vagy terapeuta támogatására.

16
 Az agy és az idegrendszer

Érdemes egyre jobban kitágítani a komfortzónánkat, mert

nagyon sok olyan kapcsolódási pont van, amelyre az élénk,
kreatív és rugalmas agynak szüksége van. Ennek akkor van
igazán nagy jelentősége, amikor az agy valamelyik terüle-
te megsérül, és egy másiknak kell átvennie a szerepét. Egy
baleset után újra megtanulni járni rettenetesen fáradságos,
mégis sokaknak sikerül. Ez az egyik leglenyűgözőbb példa a
neuroplaszticitásra, azaz az idegrendszer alakíthatóságára.
Egy másik példa: amióta a mobilos szöveges üzenetküldés
meghódította a világot, az agynak az a része, amely az ujjak
mozgatásáért felel, jelentős mértékben megnövekedett, főleg
a tinik körében, mivel az ujjaknak gyorsabban és sokkal ügye-
sebben kell működniük, mint a korábbi generációknál.
Ugyanez vonatkozik arra is, hogy mire használjuk a fü-
leink között lévő „kelt tésztát”. Ha nem vagy megelégedve az
eredménnyel, máris megvan a feladat: változtasd meg a fel-
tételeket, próbálj ki olyan dolgokat, amelyek jót tesznek – és
„gyúrd át” az agyadat már holnap!

17
1. A nagyagy:
isten hozott a vezérkarban!

Az agyat körbejáró anatómiai túra rendszerint egészen fent

kezdődik, méghozzá a sokszorosan barázdált és két részből
álló nagyagyban (az agykéregben). Ez az, ami a legjobban meg-
különbözteti az embert a többi élőlénytől. Ez teszi lehetővé
fajunk számára, hogy terveket kovácsoljunk, megosszuk őket
másokkal, történeteket találjunk ki és új dolgokat alkossunk.

A gondolkodás központja a homlok mögött található

Ahogyan azt a Hullámok és frekvenciák című ábra (52. o.) mu-

tatja, az agykéreg mindkét felét négy-négy, mély barázda által
határolt terület veszi körül, amelyeknek megvan a konk-
rét feladatuk. A koponya hátsó oldalán található például a
nyakszirti lebeny, amely túlnyomórészt a látásért felel, míg
az oldalt, a fül körül lévő temporális lebeny a hallásért és a
beszédértésért (az utóbbi csak a bal oldalon). Az érzelmek
szabályozása és azok testre gyakorolt hatása is fel van osztva.
A fejtető mögött lévő falcsonti lebeny az érzékeléssel, a térbe-
li tájékozódással és az akaratlagos mozgással foglalkozik. Az

18
 A nagyagy: isten hozott a vezérkarban!

Az egyes agyi területek elhelyezkedése

frontális lebeny falcsonti lebeny

nyakszirti lebeny

kisagy

temporális lebeny

frontális lebeny falcsonti lebeny

nyakszirti lebeny

kisagy

kérgestest limbikus
rendszer

agytörzs

A két agyféltekét a kérgestest (Corpus callosum) köti össze, alatta található

a limbikus rendszer legnagyobb része (könyvünk csak megemlíti).

19
Az agy és az idegrendszer

úgynevezett felsőbb agyi funkciók, mint a tudatos és az elvont

gondolkodás, a homlok mögött található frontális lebenyben
bontakoznak ki – pontosan ott, ahová ösztönösen teszi az
ember a kezét, amikor gondolkodóba esik.
A sikeres élet szempontjából döntő fontosságú az agy
prefrontális kéregnek nevezett része. Ez van a legszorosabb
kapcsolatban az önismerettel és öntudattal, ugyanis ez a terü-
let észleli az érzéseket, és itt merül fel például az a kérdés,
hogy „És mégis mit kezdjek én mindezzel?” Itt kapnak egyedi
jelentést a történések. Ezenkívül a prefrontális kéreg irányít-
ja a koncentrációt és az akaraterőt. Gondoskodik arról, hogy
az ember ne legyen teljesen kiszolgáltatva a különféle hatá-
soknak és ösztönöknek, hanem képes legyen bizonyos célok
érdekében féken tartani őket. Aki például fogyni szeretne,
annak igen fejlett prefrontális kéregre van szüksége, amely
megálljt tud parancsolni, és nem hagyja, hogy egy unalmas
konferencián azzal üsse el az időt, hogy a kirakott kekszből
nassolgat. Az agy- és viselkedéskutatók arra is rájöttek, hogy
a fegyelmezett döntések rengeteg energiát emésztenek fel.
A kekszevést például úgy lehet kiküszöbölni, ha nem terhel-
jük felesleges dolgokkal amúgy is elfoglalt homloklebenyün-
ket, és a nassolnivalót látótávolságon kívülre tesszük.
A prefrontális kéregnek van a leghosszabb időre szüksé-
ge ahhoz, hogy megfelelően kifejlődjön. Nagyjából a 18. és a
24. hónap körül lesz „online”, és csak a pubertásra fejlődik ki
teljesen. Ez alatt az igen hosszú fejlődési idő alatt különösen
érzékeny a zavarokra. Számos pszichés probléma oka – pon-

20
 A nagyagy: isten hozott a vezérkarban!

gyola megfogalmazással – az erőtlen prefrontális kéregben

keresendő. Szerencsére sok esetben még felnőttkorban is
lehet erősíteni. Erről a könyv további részében lesz még szó,
mivel a neurofeedback ebben az esetben is hatékony lehet.
Hogy mivel jár az, ha valaki e nélkül az úgynevezett impul-
zusszabályozó központ nélkül kénytelen boldogulni, azt
Phineas Gage esete mutatja. A XIX. században járunk. A vas-
úti pályamunkásként dolgozó férfi 1848-ban szörnyű balese-
tet szenvedett. Egy robbanás következtében vasrúd fúródott az
agyába az arcán keresztül, és szétroncsolta a prefrontális kér-
get. Bár csodával határos módon túlélte a balesetet, soha nem
lett régi önmaga. Korábban céltudatos, szorgalmas ember
hírében állt – a szerencsétlenséget követően féktelen, nőket
hajkurászó szélhámos és nagyivó lett, aki egyetlen tervét sem
tudta megvalósítani. De a tudomány Gage sorsán keresztül
felbecsülhetetlenül értékes felfedezéseket tett azzal kapcsolat-
ban, hogy mik alakítják az ember személyiségét testi szinten.

Ikrek, mégsem egyformák

Sok esetben betegségek segítették a tudósokat abban, hogy

megismerjék az agy két részből álló kéregállományának fel-
adatait. Gyakran kísérleteznek epilepsziás betegeken, akik-
nek szétválasztották az agyukat az agyféltekék találkozásánál.
Így a rohamok nem terjedtek ki az egész agyra, csak az egyik
féltekére. A vágás megakadályozta a milliónyi idegkötegből
álló kérgestesten keresztül történő élénk információcserét.

21
Az agy és az idegrendszer

A folyamatos kommunikációhoz normális esetben mind-

két agyféltekére szükség van, ám abból, hogy mi megy végbe
„a felsőbb emeleteken”, az egészséges ember alapjáraton
semmit nem vesz észre; pedig a két félteke teljesen másként
működik. A bal agyfélteke szavakban gondolkodik (ahogyan
azt már korábban említettük, ez felelős a beszédkészségért),
a dolgokat elvontan és analitikusan szemléli, a részletekkel
foglalkozik, és tisztában van a múlttal és a jövővel is. A jobb
agyfélteke az itt és mostban él, tele van érzésekkel, fantá-
ziadús ötleteket gyárt, inkább bizonytalan, a benyomásokat
átfogóan dolgozza fel. Erőssége a minták gyors felismerése.
Ha egyszerűen akarjuk kifejezni magunkat, akkor azt mond-
hatjuk, hogy míg a jobb agyfélteke az egész erdőt látja, addig
a bal az egyes fákat figyeli meg. A két agyfélteke közötti csa-
patmunka teszi lehetővé az agy számára, hogy soha ne kelljen
kompromisszumot kötnie. A két, egymásnak teljesen ellent-
mondó észlelési módot és képességet párhuzamosan tudja a
felszínre hozni, és tökéletesen össze tudja kombinálni a teljes,
de viszonylag nyers képet adó, az érzelmektől erősen befolyá-
solt jobb és az inkább józan, hajszálpontos és a kisebb szele-
teket megfigyelő és a részletekre odafigyelő bal agyféltekéből
származó információkkal.

Néhány embernél, főleg a balkezeseknél, az agy némileg más-

képp szerveződhet.

Még egy egészséges agyban sincs teljes egyenjogúság a két

agyfélteke között. Általában a bal a dominánsabb. Mi történ-

22
 A nagyagy: isten hozott a vezérkarban!

ne, ha hirtelen a jobb agyfélteke látásmódja kerülne előtérbe?

Igazán szemléletesen mutatja be ezt Ezt Jill Bolte Taylor neu-
rológus My Stoke of Insight című könyvében (Mennybe döngöl-
ve – Egy agykutató boldogító agyvérzése, Agykontroll Kft., 2010).
Tapasztalatairól a www.ted.com-on tekinthető meg egy videó
azonos címmel (magyar felirattal is), amelyet már több mint
22 millióan láttak.
A neurológus egyik reggel arra ébredt, hogy elpattant egy
ér a bal agyféltekéjében, ami miatt kezdett lebénulni. Egy-
re kevésbé tudta meghatározni, hogy hol kezdődik és hol ér
véget a saját teste. Csak a mindenen áthatoló és a mindent
mindennel összekötő energiát érezte. Fantasztikus élmény
volt ez számára – a nézőknek azt kívánta, hogy próbáljanak
meg tudatosan „jobb agyféltekéssé” válni, és a jobb agyfélteke
szemszögéből szemlélni a világot.

Robotpilótára állított agy

A kéregállomány alatt több, attól egyértelműen elhatárolt

terület található, például a tarkónál elhelyezkedő kisagy
(cerebellum). Ezek a területek többek között azokat az auto-
matikus mozgásokat szabályozzák, amelyek alig igényelnek
tudatos odafigyelést. Aki tud vezetni, annak ez ismerős: az
első órákon szinte mindenki úgy van vele, hogy lehetetlen
egyszerre a forgalomra, a kormányra, a pedálokra, a sebesség-
váltóra és az irányjelzőre is odafigyelni. Aki ritkán vezet, azt
újra és újra kiveri a víz, amikor volán mögé ül, de a legtöbb

23
Az agy és az idegrendszer

embernek annyira természetessé válik, akár az alvás. Ha meg

akarod tapasztalni, mi mindent köszönhetünk a kisagynak,
bérelj egy autót Angliában, és közlekedj a bal oldalon!
Az evolúciótörténet szempontjából az agy legrégebbi része
a kisagy előtt található, és nem más, mint a hátsó koponya-
űrben lévő, a gerincvelőhöz csatlakozó agytörzs. Ez adja meg
úgymond az agy izgalmi szintjének az alaphangját, éberségét,
és gondoskodik azokról az alapvető testi funkciókról, ame-
lyek elengedhetetlenül fontosak a túléléshez – úgymint a lég-
zés, a szívverés és a vérnyomás. A légzésnek különösen fontos
szerepe van, mivel azon tudatosan is képesek vagyunk változ-
tatni. Bizonyíthatóan nyugtató hatása van például, ha mély
levegőt veszünk, amit aztán lassan fújunk ki.

24
2. Követek a mélyből: a tudatalatti

Az agy kellős közepén található egy evolúciós szempontból

szintén régi struktúra: a limbikus rendszer, amelynek több
kamrája van, és sok részből áll. Ezek mindegyike speciális és
egyéni feladatokat lát el egymással szorosan együttműködve.
Ez a terület többnyire a tudatalatti említésekor kerül szóba.
A limbikus rendszer a vegetatív idegrendszer központja, ami
alapvető testi funkciókat szabályoz, méghozzá olyanokat,
amelyekhez nincs szükség a tudat beavatkozásra – úgymint a
testhőmérséklet, az alvásigény, az emésztés, az étvágy és a telt-
ségérzet szabályozása. Innen erednek az ösztönök, a félelmek
és a vágyak is. Itt gyökerezik az összes érzés, még a legösszetet-
tebbek is. Mivel a neurofeedbackkel pontosan ezeket a nem
tudatos agyi funkciókat befolyásoljuk, megéri utánajárni és
megvizsgálni, hogy pontos képet kapjunk róluk.

A vegetatív idegrendszer „kétkörösen vezérelt”. Egyrészt van

egy gázpedál, ami nem más, mint a szimpatikus idegrendszer,
és egy fék, amit paraszimpatikus idegrendszernek nevezünk.
A stresszes emberek limbikus rendszerének nincs könnyű dol-
ga, mivel a szimpatikus idegrendszer rendszerint túlságosan
izgatott állapotban van.

25
Az agy és az idegrendszer

Az érzések testet öltött gondolatok

A legtöbb ember különbséget tud tenni a gondolatok és az

érzések között. A gondolatok afféle „agyas dolgok”, amelye-
ket néha belső hangok súgnak – de vannak, akiknél inkább
képekben jelennek meg. Nem igazán jellemző, hogy más for-
mában bukkannának fel. Az érzések ezzel szemben másfaj-
ta minőséget képviselnek: minél erősebbek, annál nagyobb
hatással vannak a testre. A gyomor összeszűkül, a hang meg-
remeg, a térd reszket. Amint a dolgok mélyére hatolunk, és
tüzetesen megvizsgáljuk, hogyan alakul ki mindez, világossá
válik, hogy a gondolatok és az érzések milyen szoros kapcso-
latban állnak egymással, és milyen nagymértékben, élénken,
állandó jelleggel és kölcsönösen hatnak egymásra.

Racionális döntések márpedig nincsenek

Az ember néha úgy érzi, hogy az érzései csak hátráltat-
ják. Íme egy példa. Képzeld el, hogy új állást kínálnak
neked, ami jobban fizet, mint a jelenlegi, egy másik osz-
tályra kerülhetsz, ami új, izgalmas feladatokkal kecseg-
tet. Igen ám, de olyan emberekkel kellene együtt dolgoz-
nod, akikhez nem igazán fűlik a fogad. Hogyan döntenél
ebben a helyzetben? Írsz egy listát, amin felsorakozta-
tod az érveket és ellenérveket, de mégsem tudod eldön-
teni, mitévő légy. Van kedved a változáshoz, de a gon-
dolat valahogy mégis ijesztő kicsit. Milyen könnyű lenne

26