Apokrif iratok

Pontosság ellenõrzött
[szerkesztés]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás: navigáció, keresés
Az apokrifek a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzõjük u
nolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek enne
llenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között. Némelyikük azonban egyes korábbi bibli
ozatokban benne volt, illetve egyes mai kisebb egyházak Bibliájában szerepel (például a ko
pt és az etióp keresztényekében).
Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: elrejtett .
A rabbik szefarim hiconimnak, azaz különálló könyveknek nevezik azokat a szamaritánus vagy
retnek iratokat, amik nem voltak benne a kánonban, azaz az ortodox zsidó gyûjteményben.
Elõször azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket eltitkoltak a nagyközönség elõt
beavatottak olvashatták. A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem
vett iratokat nevezik apokrifeknek. Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett n
yilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belõlük az utókornak.
Alexandria püspöke, Athanasius 39-es ünnepi körlevelében, 367-ben állapítja meg elõször egé
gyéje területére a kanonikus írásokat abban a 27 darabban, amibõl a mostani Újszövetség áll
Ennek ellenére igen sok apokrif irat fennmaradt az ókori vallási sokszínûség érdekes bizony
.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]
1 A kifejezés protestáns és katolikus használata
2 Az Ószövetséghez kapcsolódó iratok
o 2.1 Legendás jellegûek
o 2.2 Apokaliptikus jellegûek
o 2.3 Tanító jellegûek
o 2.4 Költõi jellegûek
3 Az Újszövetséghez kapcsolódó iratok
o 3.1 Evangéliumok
o 3.2 Az apostolok cselekedetei
o 3.3 Apostoli levelek
o 3.4 Apokalipszisek
o 3.5 Gnosztikus iratok
o 3.6 Szibillai jóslatok
4 Irodalom
5 Ajánlott irodalom
6 Külsõ hivatkozásokA kifejezés protestáns és katolikus használata [szerkesztés]
A protestánsok és a katolikusok között különbség van a kifejezés használatában. A protestán
an apokrifeknek azokat a könyveket nevezik, amelyek bizonyos népek, illetve korszako
k Bibliájában ugyan helyet kaptak, de amelyeket a mai protestáns kánon nem fogad el szen
t iratoknak, és ezért a protestáns Bibliában nem szerepelnek. A katolikus Bibliában találha
. deuterokanonikus könyvek például a protestáns Bibliából hiányoznak, és ezeket a protestán
apokrif könyvek közé sorolják. Ugyanakkor azon iratokat, amelyeket minden korszak és minde
n egyház egyöntetûen hamisítványoknak tartott, a protestánsok gyakran nem apokrifeknek, han
m pszeudoepigráf könyveknek nevezik. (Pszeudepigrapha = hamisítványok .) A katolikus szóha
at nem tesz ilyen megkülönböztetést, hanem valamennyi hamisnak tartott és a katolikus kánon
kizárt iratot az apokrif kifejezéssel jelöli.
Szócikkünkben azokat az egységesen apokrifnek (pszeudoepigráfnak) tartott könyveket mutatj
uk be, amelyek mind a protestáns, mind a katolikus és ortodox Bibliából hiányoznak.
A csak a protestánsok által apokrifeknek tartott iratokról: Deuterokanonikus könyvek.
Az Ószövetséghez kapcsolódó iratok [szerkesztés]
Az Kr. e. 3. század és Kr. u. 3. század között keletkeztek, bibliai szerzõk mûvének tünteti
agukat. Sok közülük álmokat, látomásokat tartalmaz Ezékiel, Dániel és Zakariás stílusában.
messiási királyság dicsõségének érzékletes leírása, úgyszintén élénk fantáziával írnak a te
legismertebbek:
Legendás jellegûek [szerkesztés]
Jubileumok könyve
 Ariszteasz-levél
Ádám és Éva könyve
Jeremiás apokrifon
Ézsaiás felemeltetése
Apokaliptikus jellegûek [szerkesztés]
Hénokh könyve
Más címei: Énokh titkainak könyve, Henoch apokalipszise. A Kr. e. 6. század körül keletkeze
A Kr. u. 4. században az apokrif könyvek közé került, mivel túl misztikusnak találták. A k
emberiség õsi tudásával kapcsolatos látomásokat közöl. Henoch elõre látja az Emberfia eljö
tolsó ítéletet is, ahogy majd János leírja Apokalipszisében.
Szedrákh apokalipszise
A tizenkét pátriárka testamentuma
Mózes mennybemenetele
Báruk szír apokalipszise
Báruk görög apokalipszise
Ezra apokalipszise
Illés apokalipszise
Tanító jellegûek [szerkesztés]
Ezékiel apokrif könyve
Jeremiás levele
Jób testamentuma
Költõi jellegûek [szerkesztés]
Salamon zsoltárai
151. zsoltár
Az Újszövetséghez kapcsolódó iratok [szerkesztés]
Egy Papiasz nevû író, a 2. században említi elsõnek valamelyik evangéliumot. Könyve az Úr
oztatásainak magyarázata elveszett. Papiasz egy vént idéz, Euszebiosz szerint (Euszebiosz
: Egyháztörténet III. 39) azt mondta, hogy Márk nem Jézus, hanem Péter tanítványa. Márk írj
azt, amire Péter emlékezett Jézus mondásaiból, cselekedeteibõl. Állítólag héber? vagy arámi
fordították azt görögre. A keresztény apokrif gyûjtemény körülbelül 100 mûvet tart számon,
nyagát az újszövetségi kánoni írások, személyek és események ihlették. Ez az irodalom szoro
l az Újszövetség írásaival.
Számuk igen magas: a 9. században Photiosznak 280-ról volt tudomása. Néhány közülük:
Evangéliumok [szerkesztés]
A Megváltó dialógusa
Az apostolok emlékezése
Az igazság evangéliuma
Bertalan evangéliuma
Egyiptomiak evangéliuma
Evangélium Mária szerint
Fülöp evangéliuma
Gamáliel evangéliuma
Jakab protoevangéliuma
József, az ács
Júdás evangéliuma
Mária evangéliuma
Máté protoevangéliuma
Nikodémosz evangéliuma
Örmény gyermekség evangélium
Péter evangéliuma
Tamás evangéliuma
Tamás gyermekkor-evangéliuma
Zsidókeresztények evangéliumai
o Nazareusok evangéliuma
o Ebioniták evangéliuma
o Héberek evangéliuma
Az apostolok cselekedetei [szerkesztés]
András apostol cselekedetei
János apostol cselekedetei
Mária eltûnése
 Pál apostol cselekedetei
Tamás apostol cselekedetei
Tamás-akták
Apostoli levelek [szerkesztés]
Az apostolok levele
Barnabás levele
Jakab apokrif levele
Pszeudo-Pál levelei
Pseudo-Titus levele
Seneca és Pál levelezése
Apokalipszisek [szerkesztés]
Bertalan-apokalipszis
Jakab apokalipszisei
Pál apokalipszise
Péter apokalipszise
Tamás apokalipszise
János apokrif apokalipszisei
Gnosztikus iratok [szerkesztés]
A gnoszticizmus a 2. századtól érvényesülõ misztikus filozófiai irányzat, amely átvette a k
ség fogalmait, de a maga idegen szellemi tartalmával töltötte meg. A görög gnózis ( ismeret
zármazik, ami spekulatív, filozofikus jellegére utal.
Éva evangéliuma
János apokrifonja
Jeú két könyve
Jézus Krisztus bölcsessége
Mária leszármazása
Péter prédikációi
Pisztisz Szophia
Fülöp evangéliuma
Szibillai jóslatok [szerkesztés]
A Szibillai jóslatok az ókor végén széles körben ismert próféciák gyûjteménye, melyek Isten
ek tartott látnokasszonyoktól eredtek. Keletkezésük ideje a 2 3. századra tehetõ. Formájuka
intve mindig a Homérosz által használt hexametert alkalmazzák. Tartalmuk a királyságokra, n
kre, városokra, uralkodókra vonatkozó homályos jóslatok szövevénye.
A Szibillák személyét rejtély övezi. Euripidész, Arisztophanész és Platón mindig csak a Jó
míg késõbbi szerzõk például Marcus Terentius Varro , tízet neveznek meg: a perzsa, líbia
i-i, cimmeri, szamariai, hellespontoszi, phrygiai, tiburi és erüthreiai, valamint a
cumeai Szibillákat. (A két utolsó azonos.) E két utóbbi örvendett a legnagyobb tiszteletnek
Rómában. A pogány korban a Szibilláktól származó jóslatokat és elõrejelzéseket gondosan gyû
Jupiter fõtemplomában és csak súlyos válságok idején kértek tanácsot belõlük.
A Kr. e. 2. századtól az Alexandriában élõ hellenista zsidók kihasználva e pogány jóslatok
vatját és a kor vallási nézeteire gyakorolt hatásukat, a szibilliai jóslatokhoz hasonló ver
et írtak zsidó hittanaik és tanításaik pogányok közötti terjesztésére. Ez a szokás a keresz
s folytatódott, és a 2 3. században a jóslatok egészen új csoportja alakult ki. Emiatt a Sz
llai jóslatokat három csoportba oszthatjuk: eredetükre nézve lehetnek pogányok, zsidók vagy
keresztények, bár néha nem könnyû eldönteni hovatartozásukat. E jóslatokat gyakran idézték
gyházatyák és keresztény írók, mint Justinus, Teophilius, Lactanius és Augustinus, de a pog
visszaszorításával a középkor végére elvesztették jelentõségüket.
Irodalom [szerkesztés]
Archibald Robertson: A kereszténység eredete, Bp., Gondolat, 1972
Jakab õsevangélium, In. Szepessy Tibor: Apokrif iratok. Csodás evangéliumok, Bp., T
Kiadó, 1998
Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma I., Jel Kiadó, 1997
Benyik György: Az újszövetségi szentírás, Szeged, JATE Press, 1995
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
Az apostolok csodálatos cselekedetei, Bp., Telosz, 1996
Csodás evangéliumok, Bp., Telosz, 1996
Apokalipszisek, Bp., Telosz, 1997
Apokrif levelek, Bp., Telosz, 1999
Külsõ hivatkozások [szerkesztés]
 Apocrypha a Catholic Encyclopedia cikke (angol nyelvû)
Ókorportál összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: http://hu.wikipedia.org/wiki/Apokrif_iratok
Kategóriák: Ókeresztény irodalom | Biblia | Apokrif irodalom
Mit gondolsz errõl az oldalról?
Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejl
Megbízhatóság: Teljesség: Tárgyilagosság: Stílus:
Személyes eszközök
Új funkciók
Bejelentkezés / fiók létrehozása
Névterek
Szócikk
Megbeszélés
Változók