12.

tétel
Karinthy Frigyes: Így írtok ti (Irodalmi karikatúrák)

Karinthy Frigyes
A Nyugat első nemzedékéhez tartozott. Elbeszélő, lírikus, de irodalmi karikatúrái által lett
ismert.
Prózai művei a korai novellák közé tartozik:
- Találkozás egy fiatalemberrel (1913),
- Tanár úr kérem,
- Barabbás című novella a Krisztus vagy Barabbás kötetben (1918), háborúellenes,
- Nem mondhatom el senkinek (1930)
- Utazás a koponyám körül (1937), halála előtti regény,
Karinthy ki akart törni a humoros író szerepköréből. A filozofikus írót azonban kevésbé veszi
észre benne a közönség.
Így írtok ti
Irodalmi karikatúragyűjtemény (1912, 1920, 1933)
A közvélemény paródia megnevezését Karinthy elutasította.
Paródia: eltorzított dal, mellééneklés.
Irodalmi karikatúráiban nem egy konkrét művel, hanem a szerző modorával, stílusával
foglalkozik. Azt emeli ki, ami az írói stílusban egyéni, különleges, stílusimitációk. Az eltúlzás, a
humor, az irónia forrása.
Első ciklus a kortársak karikatúrái, sokan ez által ismerték meg az új magyar irodalmat, a
Nyugatosokat.
Ady Endre: Moslék-ország
Ady hazaszeretetét figurázza ki, ahogy Ady a nemzetet ostorozza. Jellegzetes kép és
szóhasználatát eltúlozva utánozza (moslék-ország, redves-ugar, Hortobágy, hajó-motívum:
1906-os Új versek kötet záró verse, az Új vizeken járok, fekete zongora).
Álom motívuma, álom királyfi: Hortobágy poétájában az álom bakó.
A költői én felnagyításának, önmitizálásának kifigurázása (Góg és magóg fia vagyok én). Ady
retorikai alapzajait utánozza.
Ady Endre: Törpe-fejűek
Az ismétlés kigúnyolása. Harc a nagyúrral című vers kifigurázása.
Babits Bihály
Kigúnyolja a formakultuszát, stílusának megalkotottságát.
Alliterációk, illetve a figura etimologica (sejteti, hogy a hangzás elsődleges, melynek
érdekében a jelentésről is képes lemondani).
Karinthy szavakat teremt, nem egyszer halandzsázik: Babits Bihály, korzók korza.