TÖRTÉNELEM 2011

NÉPESSÉG, TELEPÜLÉS, ÉLETMÓD

AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Mutassa be a demográfiai és társadalmi változásokat az ipari forradalom következtében.

 Demográfiai és társadalomszerkezet
 Életkörülmények/ lakáshelyzet, higiénia, táplálkozás
 Munkakörülmények/ munkaidő, női és gyermekmunka

Angliából indul ki, majd Nyugat-Európában jelenik meg. A 18. század elejétől a 19. század első
harmadáig tart.
1769: önkényesen kijelölt dátum- James Watt feltalálja a gőzgépet.

Az ipari forradalom előfeltételei, a mezőgazdaság változása:

 Megjelenik a vetésforgó (nincs ugar). Megszűnik a nyomáskényszer (szakítanak a

középkori mezőgazdasággal, mindenkinek fix birtokot kell kijelölni, a kisbirtokosok
elveszítik földjeiket, akik így bekényszerülnek a városba), magával hozza az istállózó
állattartást. Így egyre kevesebb mezőgazdaságból élő ember tartja el az egyre több
városit.
 Elindul a bekerítések rendszere. A gyapjú hozza a legnagyobb hozamot, a
juhtenyésztés fellendül. A közös földeket bekerítik és kisajátítják a gazdag főurak,
polgárok további juhtenyésztés céljából. Kevés lesz a föld, így megpróbálják elvenni
vagy megszerezni a földeket.
 Ezen okok következtében sok ember költözi faluból városba (bérmunkások, gyárak
dolgozói).
 1694- Bank of England megalakulása, hitelekhez jutnak a vállalkozások.
 Rengeteg nyertanyag áramlik Angliába a gyarmatokról.
 Olcsó a tengeri szállítás, mert Anglia rendelkezik ekkor a legnagyobb kereskedelmi
flottával.

Találmányok:

 John Kay: repülő vetélő (szövést elősegítő gép)

 Hargreaves: Fonó Jenny (lábbal hajtott fonógép)
 James Watt (1769): gőzgép (mechanikus gépek meghajtására is alkalmas)
 Fulton (1807): gőzhajó
 Stephenson (1825): gőzmozdony (első vasútvonal: Stockton-Darlington)

1900-ig megnövekednek a szénbányák, vasércbányák számai, nagy mennyiségben születnek

szén- és vasércbányák.

5 - AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI -1

TÖRTÉNELEM 2011

A 19. században a gőzgép általánossá válik az iparban, viszont magával hozza a géprombolók
mozgalmát, vezetőjük Ned Ludd. Megjelenik egy új munkaszervezési forma, a gyár. Itt
minden munkás egy munkafolyamatot lát el, viszonylag kevés szakképzett munkaerőre van
szükség. Tömegtermelés, azonos minőség és az olcsóság jellemzi (sokkal olcsóbb, mint a
manufaktúra).

Az ipari forradalomnak alapvetően kettős hatása van, egyszerre javítja és rombolja is az

életkörülményeket. Javítja, mert több a mezőgazdasági termék, és jó néhány koraújkori
fertőző betegség leküzdése (nem születési arány nő, hanem a halálozási arányszám csökken).
Viszont a mezőgazdasági népesség nagy része a városokba kényszerül, akikből bérmunkások
lesznek (zárt, ellenőrzött közösségből kikerül, minden korlát eltűnik, negatív csapongás,
alkoholizmus, bűnözés, prostitúció).

A 19. század közepére a bérmunkások száma jobban nő, mint a munkahelyek száma, így
csökkennek a munkabérek, romlanak a munkakörülmények és a gyermekmunka is óriási
méreteket ölt. Egészen addig marad így, amíg a nagypolitika és a munkások szerveződése
meg nem oldja ezt a problémát, ami közel száz év után következik csak be.

2- AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - 5