HISTORY OF SCIENCE AND TEC HN OLOGY
EDITORIAL
A PUPILS’ MAGAZINE
FOR EUROPEAN SCIENCE
AND TECHNOLOGY - WHY NOW?
Bert Sorsby
Director of the
European HST Project - University of Hull, UK
b.d.sorsby@hull.ac.uk
In this article I want to explore the pressures -
both evolutionary and revolutionary - which have
led to the production of this magazine and I shall
consider the following questions:
1. How did the magazine begin?
2. What have been the influences on it?
3. Is the time right for the publication of this
magazine?
1. One step leads to another.
The immediate influence
began with a quotation from a
publication of the European
Commission.
"Any action taken by mem-
ber states to introduce history
of science and technology into
schools and to strengthen the
links between research and
basic education should be encouraged"
CEC (1995) Teaching and Learning - Towards the
Learning Society p.11
In M ay 2001 a group of science and technology
teachers and lecturers from ten European countries
met at the University of Hull, UK, for a five day
residential course in history of science and techno-
logy. The course was produced by the History of
Science and Technology (HST) for European Tea-
cher Education Project with funding from the Eu-
ropean Commission as a direct result of this policy
statement from CEC.
Three of the teachers who attended this course -
Angelo Rapisarda, Agata M ucha and M artin Grin-
dhammer - developed their own ideas during the
course discussions and they decided to apply for
additional European Commission funding so that
they could produce a magazine for pupils and stu-
dents. This magazine would be designed using la-
test educational developments in information and
communication technology and one of its main
6
EUROPEAN PUPILS MAGAZI NE
TANUL ÓK MAGAZINJA AZ EURÓPAI
TERM ÉSZ ETT UDOMÁNYOK ÉS
TECHNOL ÓGIA ÉRDEKÉBEN MIÉRT MOST?
Ebben a cikkben vizsgálom mind a szerves
fejlődésből adódó, mind pedig a forradalmi okokat,
hatásokat, amelyek ennek a magazinnak a
létrehozásához vezettek, és a következő kérdésekre
keresem a választ:
1.Hogyan kezdődött a magazin létrehozása?
2.M ilyen hatások érték?
3.M egérett-e az idő ennek a magazinnak a
létrehozására?
1. Az első lépést követi a többi
A közvetlen indító lökést az
Európ ai Biz otts ág (European
Commission) egy publikációjából
származó idézet adta.
„A tagországokban történő minden
olyan tevékenységet bátorítani kell,
amely a tudomány és technológia
történetét szeretné bevezetni az
iskolákba, ill. meg akarja erősíteni
a kutatás és az oktatás közti
kapcsolatot”
CEC (1995) Tanítás és tanulás-a tanuló társadalom
felé.
p. 11
2001 májusában tíz európai országból származó
tanárok és oktatók egy csoportja részt vett egy
ötnapos a tudomány és technológia történetével
foglalkozó tanfolyamon. A helyszín: University of
Hull, UK volt. A tanfolyamot a Tudomány-és T
Technológia Történet (HST) tanártovábbképző
projekt szervezte, anyagi fedezetét pedig az
Európai Bizottság adta, közvetlen eredményeként a
fenti CEC nyilatkozatnak.
A tanárok közül hárman, Angelo Rapisarda, Agata
M ucha és M artin Grindhammer, a tanfolyam során
saját elképzeléseiket továbbfejlesztették, és
elhat ározt ák, hogy t ovábbi t ámogat ás ért
folyamodnak az Európai Bizottsághoz, annak
érdekében, hogy létrehozhassanak egy tanulói
magazint, az Európai Tanok M agazinját (EPM ). A
magazin az információ és kommunikáció
technológia legújabb oktatásbeli eredményeit
 HISTORY OF SCIENCE AND TEC HN OLOGY

EUROPEAN PUPILS MAGAZI NE

felhasználva működne, és egyik legfőbb célja az

lenne, hogy a tanulók megis merjék és
ünnepelhessék azokat a gazdag és az egész világra
kiható eredményeket, amelyeket az európai
országok a tudomány és a technológia fejlődése
során elértek. A magazin nagy része a diákok
önálló munkája lenne, ez a magazin egyik legfőbb
vonása lesz.
A magazin eme első kiadása az eredménye e
három tanár, valamint diákjaik és sok európai
orsz ágból sz ármazó kollégáik öt let ének,
körültekintő tervezésének.

2. Egy hosszú út kanyarokkal

purposes would be to allow students to explore and A magazin első száma nagyon sok és nehéz
celebrate the rich contributions which European munka eredményeként jött létre, és a változatos
countries have made to world wide developments kihívások érdekes fejleményeket hoztak. A
in science and technology. A key feature of the hatások, amelyek a munka során érték sok évre
magazine would be that most of the articles in it visszanyúlnak, a világ sok országában folyó munka
would be generated by the students themselves. eredményezte őket, és nem lineáris módon
This first issue of the magazine is the result of történtek. Sok fordulat, kanyar volt az út során,
the vision and careful planning by these three tea- ezekre szükség volt, mert útközben sok akadály
chers and their pupils, students and colleagues in merült fel. Ez azt is jelenti, hogy az inntellektuális
many European countries. folyamat, melynek eredménye ez a magazin, nem
volt unalmas.
2. It is a long road that has no turning M ajdnem 50 éven át Nyugat- Európa , Észak-
The production of the first issue of the magazine Amerika és Ausztrália országaiban érezhető volt a
has involved much hard work, and the various természettudományokkal szembeni hangulat az
challenges have led to lots of interesting develo- iskolákban, főiskolákon. A tanulók túlságosan
pments. These pressures on these developments go nehéznek találták a természettudományos
back many years, have involved work in many tantárgyakat és a matematikát. Az első szputnyik
countries throughout the world and have not taken fellövése sokkolta a nyugati tudományos életet,
place in a linear fashion. There have been many és1960-tól kezdve az Egyesült Államokban és
twists and turns along the way, and these changes Angliában nagyon sok kezdeményezés történt,
of direction have been necessary as various obsta- hogy bátorítsák a diákokat, és több diák vegyen fel
cles have appeared in the path. This means that the természettudományos tárgyakat középiskolai
intellectual journey towards the present magazine tanulmányaiba.
has not been boring.
For almost fifty years Western European coun-
tries, North America and Australasia have been a-
ware of a swing against science subjects in schools
and colleges. Pupils saw science, technology and
mathematics as 'too hard'. The launch of the first
Sputnik sent shock waves through the whole of
western science from the 1960s onwards, and in
particular there were many initiatives in U SA and
England to encourage more students to follow
science courses during their high school years.
These initiatives had only limited success, even
with the most academically gifted students, and a-
bout twenty years ago it became apparent that there
was a growing need to educate the whole popula-
7
 HISTORY OF SCIENCE
EUROPEAN PUPILS MAGAZI NE
tion in science and technology.
The type of education was a
problem however, and debate
revolved around the question,
'Should science education be
only about science concepts or
should it also include education
about the social, cultural and
historical aspects of science and
technology too?' Political pres-
sure was brought to bear on the
national curricula for science in
a number of countries so that
science for all pupils - not just
those who were intending to be-
come professional scientists
and technologists - should be-
come a reality. In Britain the Royal Society has
supported many initiatives concerning the public
understanding of science and in the USA the Ame-
rican Association for the Advancement of Science
has been active too with Project 2064 and Science
for All Americans.
The current view in most countries is that all
students need to have an understanding not only of
science concepts and procedures but also of the hi-
storical, cultural and social effects of science and
technology. Without these broader insights into
science and technology the next generation of citi-
zens will not be sufficiently educated to exercise
their democratic rights to vote. Nor will they be
8
AND TEC HN OLOGY
Ezeknek a kezdeményezéseknek
azonban kevés eredménye volt
még a tehetséges diákok körében
is, és körülbelül 20 évvel ezelőtt
világoss á vált, hogy egyre
nagyobb szükség van az egész
társadalom természettudományos
és technológiai képzésére. Az
oktatás formája kérdéses volt, és
kialakult egy vita is : ’A
természettudományok oktatása
csak a tudomány eredményeire
korlátozódjék, vagy tartalmazza
a társ adalmi, kult urális és
történelmi hátteret is?’ Politikai
nyomás nehezedett a nemzeti
tantervekre egy sor országban
annak érdekében, hogy a természettudományok
minden diák, ne cak a természettudósnak,
technológusnak készülő tanulók számára realitássá
váljanak. Nagy Britanniában a Royal Society sok a
tudományok társadalmi megértését elősegítő
kez deményez ést t ámogat ott az Egy es ült
Államokban pedig az American Association for the
Advancement of Science (természettudományok
elterjesztésére létrehozott társaság) próbált
eredményt elérni a Project 2064 és Science for all
Americans (tudomány minden amerikainak)
programokkal.
A jelenleg elterjedt nézet majdnem minden
országban az, hogy minden diák kell hogy
rendelkezzen nem csak a tudományos fogalmak és
eljárásmódok mély ismeretével, de a tudomány és
technológia történelmi, kulturális és tásadalmi
hatásának ismeretével is. Ezen széles ebb
értelemben vett ismeretek nélkül a jovő generáció
nem lesz elég művelt ahhoz, hogy demokratikus
jogait gyakorolja. Továbbá nem lesz eléggé
tudatában saját kulturális identitása történelmi
fejlődésének egy jelentős részével. Fontos
eredménye volt az HST projektnek az a tanulmány,
amely a tudomány és technológia nemzeti
tantervekben való megjelenés ét vizs gálta
Angliában, Irországban, Walesben, Romániában,
P ortugáliában és Norvégiában. H asonló
kezdeményezések vannak egy sor más európai
o r s z á gb a n is p l . N é m et or s z á gb a n ,
Spanyolországban és Görögországban, amelyek
arra töreksz enek, hogy közelebb hozzák
diákjaikhoz a természettudományos tantárgyakat és
a technológiát.
 HISTORY OF SCIENCE
EUROPEAN PUPILS MAGAZI NE
sufficiently aware of the historical developments of
a significant part of their own cultural identity. An
important outcome of the HST Project was a study
of where history of science and technology appears
in the curriculum of schools and colleges in En-
gland, Ireland, Wales, Romania, Portugal and Nor-
way. Other initiatives are present in many more
European countries including Germany, Spain and
Greece, which similarly aim to teach science and
technology to students to reveal the subject as ha-
ving a more human face.
3. Many hands make light work
What can the European Pupils' M agazine Pro-
ject learn from other projects? An important part of
any international project is to draw upon the
expertise and experience not only of all the project
members but also to consider what already exists
as well as what has been done in similar areas.
There are at least two similar initiatives which alre-
ady exist but they are distinctively different from
the EPM Project . An England -based project Sci-
Journal is to be found at http://www.ScI-Journal.
org/index.php and this encourages pupils to present
details of scientific investigations which they have
carried out. While there are occasional contribu-
tions from other European countries Sci-Journal
does not have the broad international dimensions
of the European Pupils' M agazine. Another initiati-
ve is based in France and can be found at http://
www.eun.org/lmalp/en/ This international project
seeks to compile an encyclopaedia of European di-
scoveries. It is largely the work of teachers who
work with children aged 8 to 14 years, and so does
not cover the same age range as the European Pu-
pils' M agazine.
The existence of these and other similar project
demonstrates that the Pupil M agazine Project has
appeared at exactly the right time. There is a great
need for the project and I wish it every success.
AND TEC HN OLOGY
3. Több szem többet lát
M it tanulhat az Európai Tanulók M agazinja a
többi projektből? M inden nemzetközi projekt
fontos része, hogy leszűrje nemcsak a projekt
résztvevőinek tapasztalatait, de feltérképezze azt is,
hogy milyen hasonló tervek jöttek létre. Legalább
két hasonló kezdeményezés létrejött már, de
mindkettő lényegesen különbözik az EPM
projekttől. Az egyik egy angliai bázisú Sci -Journal
című projekt. M egtalálható: http://www.ScI-
Journal.org/index.php címen. Ez a tanulókat arra
ösztönzi, hogy saját tudományos kísérleteik
részleteit jelentessék meg. Bár esetenként más
országokból származó írások is jelennek meg, Sci-
Journal nem rendelkezik olya széles nemzetközi
háttérrel, mint az Európai Tanulók M agazinja
( E P M ) . E gy más ik kez d emé ny ez és
Franciaországból származik, és a következő
honlapon érhető el: http://www.eun.org/lmalp/en/ .
Ez a nemzetközi projekt egy enciklopédiája kíván
lenni az európai felfedezéseknek. Főleg olyan
tanárok munkája, akik 8-14 éven gyerekekkel
foglalkoznak, úgyhogy nem ugyanannak a
korosztálynak szól, mint az EPM .
Ezekenk a hasonló munkáknak a jelenléte
bizonyítja, hogy az Európai Tanulók M agazinja
éppen jókor jelent meg a színen. Nagy szükség van
a projektre, és én sok sikert kívánok neki.