Archivetemphnak 2019 Mat 1 Ea 2

Az előző alkalom fontosabb fogalmai,
gyakorlati alkalmazások
• Függvények
• Speciális függvények (sorozatok)
• Végtelen sorok
Matematika1 - Pór Andrásné 1

Függvény
A függvényjellemzők segítségével vizsgálhatjuk a függvények
növekedését, csökkenését, optimumokat
határozhatunk meg, valamint más fontos ismerethez juthatunk.
• Értelmezési tartomány
• Értékkészlet
Korlátosság:
Az f(x) függvény korlátos, ha minden függvényérték két valós szám között található:
K a  f ( x)  K f
az y=x2 nem korlátos, van ugyan alsó korlát (a nulla), de nincs felső korlát
az y=sinx korlátos, Ka=–1 és Kf=1

1
az y= függvénynek nincsenek korlátai:
x

Monotonitás:
Monoton növekvő a függvény,

ha bármely x2>x1 esetén f(x2)f(x1),
csökkenő: f(x2)f(x1)
A monotonitást is gyakran az értelmezési tartomány egy részén, egy adott intervallumon

vizsgáljuk.
f(x)=x2
a negatív x-ek tartományán csökkenő, a pozitívoknál növekvő
1
x
függvény nem monoton, mert az x értékek növelésével a függvényérték
egyszer nő, másszor csökken

Paritás: az x2 függvény???
az x2 függvény páros,
mert mindig igaz, hogy f(–x)=f(x)
páros függvények gráfja az y tengelyre szimmetrikus
Páratlan:
az f függvény páratlan, ha az értelmezési tartomány minden
x elemére az f(–x)=–f(x) feltétel teljesül
x3 függvény páratlan
4
3 A páratlan függvények gráfja az origóra szimmetrikus
2
1
-1 -1 1 2
-2
Pl. f(x)= x+1 nincs paritása

-3
-4
-5

Periodicitás:
rendszeres ismétlődéssel azonos függvényértékek fordulnak elő
pl. trigonometrikus függvények
A függvények alaposabb vizsgálatánál néhány további

jellemzőt is ismernünk kell.
Például: a függvény vonalának görbülete, vagy az aszimptoták
a függvényeknek a határérték és a folytonosság

A matematikában élesen megkülönböztetjük a
sorozat és a sor kifejezéseket.
Sorozat a számok egymásutánja.

A sor formálisan az elemek összegét jelenti

Végtelen sor :
ha a végtelen számsorozat tagjait a összeadás jelével kapcsoljuk
össze
Az (sn) a sor tagjaiból képzett részletösszeg sorozatot jelenti a következőképpen:
s1=a1, s2=a1+a2, s3=a1+a2+a3, s4=…, sn=a1+a2+a3+…+an.
Legyen a számsorozat: 1
ak = a1=1, a2=1/2, a3=1/3
k
1 1 1
Egy újabb sorozat képzése: s1=1 s2 = 1 + s3 = 1 + +
2 2 3
1 1 1 1 n
sn = + + + ... + =  1
k
1 2 3 n k =1

 ai
n
Értelmezhetjük a sor értékét: lim  ai = lim sn .
i=1 n →
i =1

Definíció: A sor értéke akkor létezik, ha a részletösszeg sorozat konvergens.
Ekkor az (sn) sorozat határértékét tekintjük a sor értékének.
Példa: számoljuk ki a következő végtelen mértani sor értékét:


M=a1+ a1q+a1 q2…+a1 qn-1+...= a q
i=1
1
i−1
.
Megoldás: A sorhoz készíthető részletösszeg sorozat:

qn − 1 sn= a1+ a1q+a1q2+…+a1qn-1.
lim sn = lim a1 .
q −1
Ha n → , akkor csak a qn határértékét kell tekintenünk.
A lim qn =0, ha IqI<1. Ha q=1, a sorozat csupa azonos értékből áll.
Egyébként: a (qn) divergens.

n
lim  a1qi−1 = a1 0 − 1 = a1 ha q  1.
n →
i=1 q − 1 1− q

A végtelen sok időintervallum összegezése véges intervallumot
A sor formálisan az elemek összegét jelenti
Konvergens???
a n Konvergenciájának szükséges feltétele: lim an=0
Ha a
Ha a részletösszegek sorozata konvergens és határértéke S (valós szám),
akkor azt mondjuk,
hogy a végtelen sor is konvergens és összege S.

mértani sor:
A végtelen mértani sor akkor és csak akkor konvergens,
ha , q 1 és ekkor S=
a1
1− q
Példa: i

2 2 2 2  1
+ + + ... + n + ... =  2    .
3 9 27 3 i=1 3
i
n
1 1 2/3
lim  2    = (mivel  1) = = 1.
n →
i =1  3 3 1−
1
3
Lap1!!

Kovergencia kritérium
Hányados kritérium:
ak +1
=q konvergens, ha q  1
lim
k → a  k divergens, ha q  1
a
k

konvergens, ha q  1
Gyökkritérium: lim ak = q
k
 k divergens, ha q  1
a
k → 

Pl.: Konvergens-e?

n2

n =1 3n
(n + 1) 2
2
un +1 3n +1  n + 1 1
= =  
un n2  n  3
3n
2
 n + 1 1 1
lim    = 1 A sor konvergens
n →  n  3 3

Pl.: Konvergens-e?
 k
1 1
  2 + k 
k =1
n
n u =n  +  = +
1 1 1 1
n  
2 n 2 n
1 1 1
lim  +  = = p  1  A sor konvergens
n →  2 n  2

Állapítsa meg a sorok összegét (ha létezik)!
n −1 
5


1
a)  3 
n =1  2 
b) n
n =1 3

5  3

7

n
c) d) 2 n −1
n =1 n =1 3  2
Megoldás:
Lap2!!

FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE
Bármely x0 számhoz (a számegyenesen egy ponthoz) meg tudunk adni

hozzá konvergáló, valós számokból álló sorozatot.
Például:
f(x)=2x+1 függvénynél az x0=3 ponthoz konvergáló sorozat:

1
xn = 3 + .
n
A függvényértékek sorozatának is lehet határértéke
3. lap!
Matematika1 - Pór Andrásné

3 15
.
Számsorozatok - Függvény
2
2n − 3 1.5
an = 1
n +1 0.5
0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
-0.5
Lim an=2
-1
2x − 3
2x − 3 lim
x +1
y=
x +1
-∞ ∞ érték

x ??????
(
lim 4 − x
0
) (
lim 4 − x
−8
)
x ??????
(
lim 4 − x
−
)
Függvény határértéke véges helyen
DEFINÍCIÓ
Jelölések:
lim f ( x) = A lim f ( x) = A
x → x0 x0
(szemléltetés)
x2 − 2x − 3
f ( x) = x + 1 g ( x) =
x −3
( x + 1)( x − 3)
7
g ( x) =
x−3
6
3
7
2
6
1
0 5
-3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6
-1 4
-2
3
lim( x + 1) = 4 -3 -2 -1
0
-1
0 1 2 3 4 5 6
x →3 -2
lim g ( x) = 4
x →3
(szemléltetés)
f ( x) = x + 1  (x + 1)(x − 3)
 ha x  3
7
x2 − 2x − 3 h( x ) =  x − 3
g ( x) = 6 ha x = 3
6
x −3
( x + 1)( x − 3)
4
g ( x) =
3
0
x−3 7
-3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6
6
-1
-2
7 5
6 4
lim( x + 1) = 4
5 3
2
4
x →3
1
3
0
2
-3 -2 -1 -1 0 1 2 3 4 5 6
1
-2
0
-3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6
lim h( x) = 4
-1
-2
lim g ( x) = 4 x →3
x →3
Jobb- és baloldali határérték fogalma
Jelölések (jobb oldali): lim+ f ( x) = A lim f(x) = A

x→ x0 x →x0 + 0

Az f függvénynek akkor és csak akkor létezik a
határértéke az x0 pontban,
ha ott létezik a bal oldali határértéke is,

a jobb oldali határértéke is, és ezek egymással
egyenlők.

2 x + 1, ha x  1
f ( x) =  2
x , ha x  1.
Számoljuk ki az x0=1 helyen a határértéket
1
A baloldali határértékhez: x nb = 1 − .
n
 1 2
f ( x nb ) = 21 −  + 1 = 3 − → 3 = A b .
 n n
1
A jobboldali határértékhez: x nj = 1 + .
n
2
 1
f ( x nj ) = 1 +  → 1 = A j .
 n
Ab Aj, ezért a függvényünknek az x0=1 helyen nincs határértéke

Függvény határértéke a végtelenben
(szemléltetés)
5
4
lim f ( x ) = 3
3
7
2
6
1  5
0
-2 -1 4
-1 0 1 2 3 4 5 6 7 8
3
-2
2
-3
1
-4
0
-3 -2 -1 0 1 2 3
-1
7
-2
6
-3
5 -4
lim f ( x ) = 
4 -5
-6
3
 -7
lim f ( x ) = 
2
lim f ( x ) = −
1
−
0
-3 -2 -1 0 1 2 3

Más elemi függvények határértéke! lim f ( x ) = 

−
Függvények határértéke a végtelenben
• Pédák: f(x)=1/x
5
4
3
2
1
0
-2 -1 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8
-2
-3
-4

Tágabb értelemben vett határérték
• Definíció:
0
-4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6
Póluspont :Az f függvénynek x0 a szakadási pontja és
, lim f ( x) = 
x0
akkor az x0 pontban a függvénynek azt mondjuk, hogy

póluspontja van.

Határértékre vonatkozó műveleti tételek
• Legyen f és g két függvény.

Ha f-nek és g-nek is létezik a határértéke x0 pontban, akkor a két függvény
összegének, szorzatának és hányadosának is létezik határértéke x0 pontban.
• Összetett függvény határértékére vonatkozó tétel.
Legyen f és g két függvény, és legyen g-nek határértéke x0 helyen B.
3. lap!!!

Gyakorlati tanácsok függvény határérték
megállapításhoz, néhány konkrét esetben
• I. Végtelenben
- +  ben a határérték vizsgálata megegyezik a sorozatoknál
tanultakkal.
- −  ben is hasonlóan vizsgálhatjuk, csak az előjelre kell
figyelemmel lennünk.
• II. Véges helyen
Behelyettesítéssel meghatározzuk a függvény értékét az „a” helyen,
vagyis az f(a)-t, amennyiben lehet.
A behelyettesítéskor kétféle problémás esettel találkozhatunk:
„0/0” alak: Ilyenkor számlálót és nevezőt is szorzattá alakítjuk,
majd (x-a)-val egyszerűsítünk.
„c/0” alak: Ebben az esetben jobbról balról közelítéssel vizsgáljuk a
függvény határértékét az adott pontban.

Gyakorló feladatok
x3 + 2x 2 + x
lim 2
x → −1 x + 4 x + 3
x( x + 1)
2
x( x + 1) −1*0
lim = lim = =0
x →−1 ( x + 1)( x + 3) x→−1 ( x + 3) 2
x 2 − 4x − 5
lim
x →5 25x − x 3
( x − 5)( x + 1) ( x + 1) 6 −3
lim = lim = =
x →5 − x ( x − 5)( x + 5) x →5 − x ( x + 5) −5 *10 25

Feladatok
Végtelenben
2
3−
3x − 2 x =3
lim f ( x ) = A lim
+ 2 x + 1
= lim
+ 1 2
+ 2+
x
2
lim f ( x ) = A 3x − 2
3−
x 3
− lim = lim =
− 2 x + 1 − 1 2
2+
x
lim f ( x ) = + lim x 2 = +
+
+
1+ x nincs határérték, mert Df=[-1;  [

lim
− x −1

Feladatok
Véges helyen
Behelyettesítéssel meghatározzuk a függvény értékét az „a” helyen,
vagyis az f(a)-t, amennyiben lehet.
lim f (x ) = A
a
x2 +1
lim =?
0 2x + 3
x2 +1 1
lim 2 x + 3 =
0 3
a határérték megegyezik a 0 helyen a függvényértékkel

Feladatok
Véges helyen :
1
lim = ?
0 x
Nincs határértéke !!!!
az értelmezési tartományból választott bármely xn > 0, xn 0 sorozatra

f(xn) +  ,
míg ugyanezen sorozat negatívjaira f(−xn) −  .

Feladatok
Véges helyen
( tágabb értelemben vett
határértéke☺
lim f (x ) = +
a
1
lim 2 = +
0 x

Feladatok
Véges helyen
lim
1 1 1
x +1 lim =
1
1 x +1 2
A gyökfüggvény esetében az értelmezési tartomány bármely belső

pontjában a függvény határértéke megegyezik a függvényértékkel.

Két problémás eset: „0/0”
„c/0”
Példa: ”0/0”
x2 − 4
lim x−2 =?
2
lim
x2 − 4
= lim
(x − 2)  (x + 2) = lim(x + 2) = 4
2 x−2 2 (x − 2) 2
Az x=4 pontban keressük a határértéket, mely nem eleme

az értelmezési tartománynak,
azaz olyan pontban akarjuk meghatározni a határértéket,
amikor a számláló és a nevező is nulla.
A megoldás szorzattá alakítás és egyszerűsítés

x 2 - 5x + 6 (x - 2)(x - 3) x - 3 1
lim = lim = lim = −
x→2 x 2 + 3x - 10 x→2 (x - 2)(x + 5) x→2 x + 5 7
A számláló és a nevező is másodfokú polinom,
behelyettesítés után: 0/0
a szorzattá alakítás
A gyöktényezős alak: a x2 + b x + c = a ( x − x1 )( x − x2 ) ,
ahol x1 és x2 az
a x2 + b x + c = 0
másodfokú egyenlet gyökei.

Példa: ”0/0”
x 2 − 3x − 4
lim x 2 − 7 x + 12
=?
4 behelyettesítés után: 0/0
Az x=4 pontban keressük a határértéket, mely nem eleme az értelmezési

tartománynak,
azaz olyan pontban akarjuk meghatározni a határértéket,
amikor a számláló és a nevező is nulla.
A megoldás szorzattá alakítás és egyszerűsítés
lim ( x − 4)( x + 1)
=5
4
( x − 4)( x − 3)
x=4 helyen (itt megszűntethető a szakadás,
a nevezőt „nullává tevő” tényező ugyanolyan alakban szerepel a számlálóban is),
az x=3 helyen a szakadás nem megszűntethető
Példa: ”c/0”
6 x 4 + 3x 2 + 5 x 0
lim =
x →0 4x + 7 x
3 2
0
6 x 4 + 3x 2 + 5 x x(6 x 3 + 3x + 5) (6 x 3 + 3x + 5)
lim = lim = lim
x →0 4x + 7 x
3 2
x →0 x( 4 x + 7 x)
2
x →0 ( 4 x 2 + 7 x)
(6 x 3 + 3x + 5) 5
lim =
x →0 ( 4 x + 7 x)
2
0
ha balról tartunk 0-hoz akkor −  -hez,
ha jobbról tartunk 0-hoz, akkor  -hez tart.

-Δ +Δ
0 5-Δ 5 5+Δ
Példa: ”c/0”
16 − x 4 behelyettesítés után: c/0

lim 2
1 x − 3x + 2
(2 − x)2 + x)(4 + x ) 15 2
lim = = 
1 0 ( x − 1)( x − 2) 0

3x 4 + 2x 2 x 2 (3x 2 + 2) 3x 2 + 2
lim 5 3 2
= lim 2 3
= lim 3
= 1
x→0 x + 3x + 2x x→0 x (x + 3x + 2) x→0 x + 3x + 2
Látható, hogy a függvény a 0 helyen nincs értelmezve,

továbbá a behelyettesítés után 0/0 alak lesz.
x2 kiemelésével, majd egyszerűsítéssel

x
x 3
- 1  x  x x 3 -1  x 
lim   = ? lim 2x 3 - x  lim  x - 1  =
3  x - 1 x → x →  
x→ 2x - x
a második tényező átalakítása:
x x
 x   x - 1 + 1  1 x
  =   = 1 + 
 x - 1  x - 1   x - 1
 1 x 1  −1  1   1  x -1 x
1 +  1 +  1 +  = 1 + 
 x - 1  x - 1  x - 1  x - 1 x - 1
e 1
31
x (1 + 3 )
x 1 e
e  lim = e =
1 2 2
x →
x (2 − 2 )
3

feladatok
x − 4 −1 x-5= ( x − 4) − 1
2 2
lim
x →5 x−5
x − 4 −1 1 1
lim = lim =
x →5
( x − 4) 2 − 12 x →5
x − 4 +1 2
x 4 − 2x3 + x 2
lim
x → − x3 − x x3 ( x − 2 + 1/ x) ( x − 2 + 1/ x)
lim = lim
x →− x (1 − 1/ x )
3 2 x →− (1 − 1/ x 2 )
a nevező határértéke 1
a számláló - 
Feladatok
2 3x + 2x4 2
x 2 (3x2 + 2) 3x 2 + 2
lim x 5 + 3x3 + 2x 2 = lim x 2 (x3 + 3x + 2) = lim x 3 + 3x + 2 = 1
x →0 x →0 x →0
5 5
4 2 x 2 (6x 2 + 3x + ) 6x 2 + 3x +
6x + 3x + 5x x = x =0
3 lim 4x 3 + 7x 2
x →0
= lim
x →0 x 2 (4x + 7) lim
x →0 4x + 7
x 2 - 5x + 6 (x - 2)(x - 3) x -3 1
4 lim x 2 + 3x - 10 = lim (x - 2)(x + 5) = lim x + 5 = − 7
x →2 x →2 x →2

Feladatok: 6
2 3
2− + 3
2 x3 − 2 x + 3 x 2
x 2 2
a) lim = lim = =−
x → − 7 x 3 − 2 x → 2 −7 7
−7− 3
x
x+2
 x +3
b) lim  =
x → x − 1
 
= c) lim 2
x 2 − 5x + 6
= lim
(x − 2) (x − 3) = lim x − 2 = nincs, csak külön jobboldali és
x → −3 x −9 x → −3 ( x + 3)  ( x − 3) x → −3 x + 3
x2 − 5x + 6 x2 − 5x + 6
baloldali határérték : lim = −; lim =
x → −3+ 0 x −9
2 x → −3− 0 x −9
2

feladatok
x 2 + 3x
lim
x →3 x−3
x( x + 3) x+3
lim = lim
x →3 3 x →3 3
x(1 − ) 1−
x x
balról a határérték= -  , jobbról pedig + 
nincs a függvénynek határértéke a 3 pontban
 3x − 4 
2x
lim 
2
 4/3  
x
x → 3 x + 7 1− 
   e 2*( −4 / 3)
lim   x
  = = e −22 / 3
x → 
 1 + 7 / 3  
2*7 / 3
e
 x  


blokk2

Függvény folytonossága
Def.: Legyen f az x0 pontban és egy környezetében értelmezett!

Az f függvény az x0 pontban akkor folytonos,
ha ott létezik határértéke,
és az egyenlő az x0-beli helyettesítési értékkel, azaz
. lim f ( x) = f ( x )
0
x → x0
Ha az x0 pontban értelmezett f függvénynek a bal oldali határértéke létezik

és az egyenlő a helyettesítési értékkel, akkor balról folytonosnak,
ha jobb oldali határértéke létezik és az egyenlő a helyettesítési értékkel,

akkor jobbról folytonosnak nevezzük ott.
Az f függvényt folytonos függvénynek nevezzük, ha értelmezési
tartományának minden pontjában folytonos.

Függvények folytonossága
Állapítsa meg, folytonos-e a következő függvény az a=1 helyen.
f(x)=2x+1
1. A függvény értelmezve van az a=1 helyen,

2. Létezik a határértéke: 2x+1 =3
3. A határértéke egyenlő a helyettesítési értékkel f(1)=3
Azaz a függvény , folytonos a=1 helyen

f(x)=
2x 2 − x − 1
x −1
A függvény nincs értelmezve az a=1 helyen, ezért nem folytonos.
A függvény értelmezve van az adott pontban,

Létezik a határértéke az adott pontban,
A határértéke egyenlő a helyettesítési értékkel adott pontban.

2 x + 1, ha x  R − {1}

f ( x) =  1, ha x = 1


A függvény értelmezve van az a=1 helyen,
lim 2x+1 =3 nem egyenlő a helyettesítési értékkel :f(1)=1

1

Adott a következő függvény.
 x 2 + x − 12
 2 ha x  R \ − 4;0
 x + 4 x
f ( x) =  Az x=-4 abszcisszájú pontban folytonos az f(x)?
 2 ha x = −4 Az x=0 abszcisszájú pontban folytonos az f(x)?

 1 ha x = 0
x 2 + x − 12 x+3 −7
lim 2 = lim = = 1,75
x → −4 x + 4x x → −4 x −4
x 2 + x − 12 x 2 + x − 12
lim 2 = lim 2 = −
x →0 x + 4x x →0 + x + 4x
x 2 + x − 12
lim 2 =
x →0 − x + 4x
x2 - 1
f(x) =  x - 1 , ha x  R \ 1

 x - 1 , ha x = 1
Vizsgáljuk meg, hogy a függvény folytonos-e az x = 1 pontban !
A bal oldali határérték

(x - 1)(x + 1)
lim = lim (x + 1) = 2
x → 1bal x - 1 x → 1bal
.
A jobb oldali határérték
(x - 1)(x + 1)
lim = lim (x + 1) = 2
x → 1 jobb x - 1 x → 1 jobb
Értelmezve van x=1 pontban.
Látható, hogy a függvény bal és jobb oldali határértéke megegyezik,
tehát van határértéke az x = 1 pontban,
viszont a helyettesítési értéke 0 ,
tehát nem folytonos az adott pontban.
Adott a következő függvény.
 x 2 + x − 12
 2 ha x  R \ − 4;0
 x + 4 x
f ( x) =  Az x=-4 abszcisszájú pontban folytonos az f(x)?
 2 ha x = −4 Az x=0 abszcisszájú pontban folytonos az f(x)?

 1 ha x = 0
x 2 + x − 12 x+3 −7 Folytonos!!
lim = lim = = 1,75
x → −4 x 2 + 4 x x → −4 x −4
Értelmezve van
van véges határértéke
és ez a helyetesítési érték is

Adott a következő függvény. x 2 + x − 12
f ( x) = 2
x + 4x
Az x=0 abszcisszájú pontban folytonos az f(x)?
x 2 + x − 12
lim 2 = Értelmezve van
x →0 x + 4x
?
x 2 + x − 12 ?
lim 2 = −
x →0 + x + 4x
x 2 + x − 12
lim 2 =
x →0 − x + 4x

Zárt intervallumon folytonos függvények
• Def.: f függvény folytonos valamely zárt

intervallumon, ha az intervallum minden belső
pontjában folytonos, a végpontokban pedig jobbról,
ill. balról folytonos.
• Tétel: Zárt intervallumon folytonos függvény
felveszi a szélsőértékeit.
• Bolzano tétel: Zárt intervallumon intervallumon

folytonos függvény felveszi a közbülső értékeket.

Folytonos függvényekre vonatkozó műveleti
tételek
• Ha f és g is folytonos x0 pontban, akkor a két függvény összege,
szorzata és hányadosa is folytonos x0 pontban. (hányadosnál g ( x0 )  0
esetben)
• Ha a g függvény folytonos x0 pontban, és f függvény folytonos a g ( x0 )

pontban, akkor az f  g összetett függvény is folytonos az x0
pontban.
• Tétel: A valós számok halmazán értelmezett f(x)=c és f(x)=x

függvények mindenütt folytonosak.
• Tétel: A polinom függvények, a racionális törtfüggvények, az

exponenciális függvények és logaritmus függvények folytonosak az
értelmezési tartományuk minden pontjában.

Szakadási hely fogalma:
Ha f függvény az x0 pontban nem folytonos, de az x0 -nak van olyan
környezete, melynek minden más pontjában folytonos, akkor x0 pontot
az f függvény szakadási helyének nevezzük.
(Eltérések a szakirodalomban) Szakadási helyek osztályozása.

Tétel. (Weierstrass) Legyen f folytonos függvény az [a, b] intervallumon.
Akkor f ezen az intervallumon felveszi a maximumát és a minimumát.

Vizsgáljuk meg a következő függvény folytonosságát!
Adjuk meg úgy a paraméterek értékét, hogy az adott pontokban
a függvény folytonos legyen.

Vizsgáljuk meg a következő függvények folytonosságát! Adjuk meg úgy a
paraméterek értékét, hogy az adott pontokban a függvények folytonosak legyenek
a=

 x 2 − 5x + 4
 3 , ha x  R − 0; 1; − 1
 x − x
f ( x) = a, ha x = 0
b, ha x = 1

c, ha x = −1
x 2 − 5x + 4 (x − 1)(x − 4) x−4
= =
 .
x3 − x x(x − 1)(x + 1) x(x + 1)
x=0 helyen
x=1 helyen
x=-1 helyen
b=-1,5


Archivetemphnak 2019 Mat 1 Ea 2

Hochgeladen von

Dokumentinformationen

Originaltitel

Copyright

Verfügbare Formate

Dieses Dokument teilen

Dokument teilen oder einbetten

Freigabeoptionen

Stufen Sie dieses Dokument als nützlich ein?

Sind diese Inhalte unangemessen?

Copyright:

Verfügbare Formate

Archivetemphnak 2019 Mat 1 Ea 2

Hochgeladen von

Copyright:

Verfügbare Formate

Az előző alkalom fontosabb fogalmai,

Matematika1 - Pór Andrásné 1

az y=sinx korlátos, Ka=–1 és Kf=1

Matematika1 - Pór Andrásné 2

Monoton növekvő a függvény,

A monotonitást is gyakran az értelmezési tartomány egy részén, egy adott intervallumon

Matematika1 - Pór Andrásné 3

páros függvények gráfja az y tengelyre szimmetrikus

Pl. f(x)= x+1 nincs paritása

Matematika1 - Pór Andrásné 4

pl. trigonometrikus függvények

A függvények alaposabb vizsgálatánál néhány további

Például: a függvény vonalának görbülete, vagy az aszimptoták

a függvényeknek a határérték és a folytonosság

Matematika1 - Pór Andrásné 5

Sorozat a számok egymásutánja.

Matematika1 - Pór Andrásné 6

Az (sn) a sor tagjaiból képzett részletösszeg sorozatot jelenti a következőképpen:

s1=a1, s2=a1+a2, s3=a1+a2+a3, s4=…, sn=a1+a2+a3+…+an.

Matematika1 - Pór Andrásné 7

Ekkor az (sn) sorozat határértékét tekintjük a sor értékének.

Példa: számoljuk ki a következő végtelen mértani sor értékét:

Megoldás: A sorhoz készíthető részletösszeg sorozat:

A lim qn =0, ha IqI<1. Ha q=1, a sorozat csupa azonos értékből áll.

Egyébként: a (qn) divergens.

Matematika1 - Pór Andrásné 8

A sor formálisan az elemek összegét jelenti

a n Konvergenciájának szükséges feltétele: lim an=0

Matematika1 - Pór Andrásné 9

Matematika1 - Pór Andrásné 10

Matematika1 - Pór Andrásné 11

Matematika1 - Pór Andrásné 12

Matematika1 - Pór Andrásné 13

Matematika1 - Pór Andrásné 14

Bármely x0 számhoz (a számegyenesen egy ponthoz) meg tudunk adni

f(x)=2x+1 függvénynél az x0=3 ponthoz konvergáló sorozat:

A függvényértékek sorozatának is lehet határértéke

Matematika1 - Pór Andrásné

Matematika1 - Pór Andrásné 16

Jelölések (jobb oldali): lim+ f ( x) = A lim f(x) = A

Matematika1 - Pór Andrásné 23

ha ott létezik a bal oldali határértéke is,

Matematika1 - Pór Andrásné 24

Ab Aj, ezért a függvényünknek az x0=1 helyen nincs határértéke

Matematika1 - Pór Andrásné 25

Más elemi függvények határértéke! lim f ( x ) = 

Matematika1 - Pór Andrásné 28

akkor az x0 pontban a függvénynek azt mondjuk, hogy

Matematika1 - Pór Andrásné 30

• Legyen f és g két függvény.

• Összetett függvény határértékére vonatkozó tétel.

Legyen f és g két függvény, és legyen g-nek határértéke x0 helyen B.

Matematika1 - Pór Andrásné 31

Matematika1 - Pór Andrásné 32

Matematika1 - Pór Andrásné 33

1+ x nincs határérték, mert Df=[-1;  [

Matematika1 - Pór Andrásné 34

a határérték megegyezik a 0 helyen a függvényértékkel

Matematika1 - Pór Andrásné 35

Nincs határértéke !!!!

az értelmezési tartományból választott bármely xn > 0, xn 0 sorozatra

Matematika1 - Pór Andrásné 36

Matematika1 - Pór Andrásné 37