nap@lem,ekkel mlikodo muhold

spiralizdJt wo.lfram'5z6J

~

ararrl·· --

beViezeU5

fog~skerlek ..

ci". -"' ...... -1 -k atteu: e.···

a Nap' eruB!rgidj6t elektromo» energidvd ahJkt~6 e/:e'mek

",

,argon glaz --

c' bur:6,bgn

tJv:egbura ---

~

a pnzma

hahisai

,

,

,

patk6~

"

rnagnes

az. atommaq korul kedM'go e/:ektronok

pr:o·tonnkat €s neutronokat tartalm,az6 gtoffl'mag

kutso sz.ig et e/,e s -=--0--

szell-rud ,f~mllapk6Va'" -"""""""

- k '" on .·reteg

,; /..

szenpor es

m,a:ngan .. dioxid =------' (d-ep,olarlz6t1or)

,,,

NOVUM

Szoveg: Corinne Stockley, Chris Oxlade es JaneW'erth~ei~m Fordftotta. dr. Borsanvl Janos

Mi a fizika?

A fizika olvan szaktudomanv, arnelv azanvagi vllag tulajdonsagaival es termeszetevel, az energia kulonbozc rnegjelenesi forrnaival, valarnint azokkal a jelensegekkel fogtalkozik, arnelyeka minket korulvevo vllagban az anyag es energia egvmasra hatasakor jatsz'6dna.I,{ 'Ie~ Ebbe" a konyvben a. fizika h'at, kU~,onbozo szfrmel jclolt fejczetre oszlik, Hogv mivel foglalkoznak az egves fejezetek, aztaz alabbiakban lathatiuk.

~ ~ ~

'es, ma,lgnes.secg

Miegmagy,ar<izza ermek

r ""t: ..,1' II

a «er egvrnassa szoros

kapcsolatban ,aH'6 jelensegnek forrnait, tulajdonsaga it es felhasznalasait.

Elektrornossaq

Meclhanika

es aJtaJano's flztke

A fizika legfcntosabb foga I rn a it ta rta ~ r11 azza, mint pl. az erdk,

•

az energia, az egves

anvagi tuiajdonsagok.

Atom-

es rnaqtlzika

Vizsgalja az atomnak. es az atomrnagnak

a szerkezeter energlaviszonyait, a radioaktiv~tast,a rnaghasadast es ,a fUzlr6t ..

A h,oenlergj,~l.t mutat]a 'be gvakorlati tapasztalatok

.1 .. , h # L

aiapjan, a nonek

es atadasanak hatasait. A, fejezet tartalrnazza

a gaztorvenveket is.

Alt,aJ,ano51 tudnlvalck

Ez a fejezet be~mut~tj:.a azokat az altalanos rnodszereket, arnelyekkel a klserleti eredmenyeket feldc)'g,ozhatjuk, pl. graflko nok, tab I azatok kesz itese ~

A hullarnok formajaban ~erje'd,(51 energia tula]donsagait es hatasait

,. ""I .'''; II

vizsga ja, Igy a nangot,

az elektrornagneses

, H,;; kat e .. ~,

r1 U 1l,3rllO.at les resztete-

sen a fenyt.

Tartalom

M,e'chanika

es altalanosfizika

S6

Atornok es rnolekulak Erok

Az energia

Mozgasok

[)Ij n ami ka

Forgato h atas Periodikus rnozgasok A gravltacio

Egvszen] gepek

,Mol ekul a ris tu laidonsagok A suruseg

4 6 8

10 12 14 16

" B 20

22 24

58 60 62 65 66 68 70 12 74 77 1,6 ao

26 A, honle~'seklet

2,8 A hiS t'erjecles€

30 A hoterjedes hatasal

3 21-ItC)~tagu ~ ,as

33 Gazok tulajdonsagai

(E 1 ektrosztat ika) Nyugvo elektromossag Potencial es kapacitas Elektrornos ararn

A ra nl karc)k

- -

!C:"-"'I . t'MI

II e _ ve.zeil 0 <:

Az el ektro I~ f Z is Galvanelemek, telepek Magnes'ek

,Magneses rnezok

E le ktro ma g 11 esseg

V,i I ~amos rnflszcrek Elektrornagneses ~ nd u kcio

I( t"'" 1 .....

.. a'oosugarzG1s

82 84 86 88 91 92 94

34 A hul lan1nl1Dzgas alapjai

36 Hullarnok visszaveredese,

torese ,es elha] lasa

3,s ~H U ,II a rn i 11 terferencia

40 A hanghul lamok

42 A hang ,erzeke'I,ese

44 Elektrornagneses hullarnok

46 A t1eny

47 Fenvvlssaavercdes

50 F,enytores

'"

54 Optikai eszkiJz,ok

Az atom szerkezete Atomenergia, nuklearis energia Radioaktivitas

A radioaktivitas erzekelese es rnerese A radioaktivitas felhasznalasa ,Magh:asadas cs magfuzio Atomreaktorok

'1- - •.. - - .• . .•

96 96 1,,00

102 104 l'OS,

10'9 110 1 ,. 1

112

-,113 114 115 -I 1 6

M z , ". -I .. .... " I'

. en n yrsege ( es .egyseg,e I(

Egyen letek, jelo1i esek) grafi konok

M"''' ] eresek

Porrtossag es r11en~si h~hak Eroterek e.seriok

Vektor- es skalarmennylsegek Nagvsagrendek 'es jelolesuk

" .

Ararnkori jelck

Tranzisztorok es kapuk

Nehany anyag tulaldensagainak osszefoglalo tablazata

Gyakran hasznalt allandok

Kern la i elernek tabhizata Szojegvzek

Beturendes targvrn utato

II

, ,

ATOMOK E5 MOLEKULAK

,Mar az okori gorogok is ugy gondoltak, hogy rni nden

anyag paranyi reszecskekbol epill fel, '€S, ezeket _

a reszccskcket atornoknak neveztek, Ez az elgondolas azota sokat fejl{5d(Stt, es egves elrneletek, mint arnilven a kinetlkus gazelmelet, oda vezettek, h,ogy sokkal reszletesebben tudjuk rnagvarazni az anyagok fizikai _ terrneszetetes viselkedeset. Az anvagok harorn kulonbozo halmazallapotban fordulhatnak ,ela. Ez azallapot fC~gg maganak

I, _ " /-""~II I ...... ' /111 _-" Nil'" 'h

az anyag.na_K a terrneszeteto ! a nomersekletetot, es '. o:gy

I k '" h t ~ Az' ~ I .... 11'11 t· k 1 .. ,"· ··tt'"

rnekkora nvornas nat ra,.·/ egves natrnazauapoto [KO'Zc).-1

atrneneteket a nyomasban es a. hornersekletben bekovetkezett valtozasok okozzak (ld, hal rnazallapot-valtozaso k, 30,. oldal)

Elem

Az elern olvan anyrag". amelv nern kepes kernia i reakcio .utjan meg egyszenlbb anvagokra bornlani. Ugvanannak az elernnek minden atornja az atornmagjaban" ugvanannvi protont* tartalrnaz (ld ~ rendszam, 8:2. old.) ..

Vegytllet

A vegvulet olvan anyag, arnelynek rnolekulai ketto vagy trjb,b elern atornjalt (vagy ionjait)

artalrnazzak kerniai kotesben egvrnassal, es arnelvek [gy egyszerubb anyagokra bonthatok, A ikeverek alkotereszeit nern kenliai kotes tartja o,sze, r8yaz nern teklntheto vegyuletnek.

Atom

'Az anvag olvan legkisebb resze, arnelv nn'eg rendelkezik az anyag eredeti tulajdo.rsegalval. Az a om bel' so· szerkezeterol a 82-8,3., elda Ion olvashatu n k. Az atomok rend kivU [ kicsi nyek, sugaruk kh .. "1 o-to m, torneguk '1 O-jlj kg korCl1 van.

lono,kat* kepezhetnck (elektrcrnos t6i,tesCf reszecskeketi azaltal i hogv elektronokat" veszftenek v: gy vesznel 'feJ (ld. ionizaci6,J' 88 .. old .. ).,

O~igen (0)

Magm?ziurn' ..(Mg)

sztn fey

M,o~ekula

Az anvag terrneszetben is ehjf()rduI6 legkisebb reszecskeje, A rnoleku lak bizonyos SZc;ltnLI arombel an nak, egyto] (pl. neon) sok ezerig (pl. feherj'ek)j az atomokat elektromos es rnagneses erfik* ta rt j ak ossze. Egy t iszta es egvnerrui anyagnak minden rnolekulaja azonos atornokat tartai 111Icl,Z, ugvanabban az elrendezesben.

7. fJ'em

Szen-t#oxidmo/~ku!.rI (CO 2)

I I

Az 1. es a 2. eiemekb6f alka.tfJit y;egyukit

Iegyezzuk 111.egl hogv sok al1yag _

nern moleku I akba.1 a II' J pl. az io nv,esyu I etek,

Az iOr{vegyule;trtk" fln/Qnokb61 Ato.mnicsas ,unyagokban otomo«

eJ kationokb6i dllnak' kapcsol6t:lnrik egym,oshnz

* AlIli,onok, IkBtioinok .. 'B,g, (~oni'zad6); E1leilttrom,agneses era,; 6; E~ektrrinGfk, 83; I;ona k, 8 s;· (lio,n'izaci6); AbJ'm n1al9i, protenok, ,62; IQ,nVle;gyluilete:~~ .1: 31 .

Ha QZ' ato'fflok p'inf)'PDnglabda n1'eretuek 1 enn €n ek,G k k.ar errel

" .

flranyq_san egy pmg~

pong/aDdu akkora tenne, mint a Fo"dgoly6.

2. Bem

Az 1. es a 2. f!lernek kev:erike .. Ntncs .ktiztuk k€nilai k.ote-s

Sz,U,a,rd ha,lm,azall~apot

Olvan ,41 ~apotj arnelvben az anvagoknak meghatarozott terfogatuk Ie's alakjuk van, es ellenallnak az ezeket rnegvaltoztatni kJv,an6 er,oknek,.

fO~yle~onY' hahnazallapot

Ebben az allapotban az anvagok cseppfolyosak, felvcszlk .az Q,keit tarta ~ rnazo edeny alakj at.

~ .-

Atrnenetet k;epeznek, a szilard " .( ,.,.. ,,'" "m 'I t l .. .. tt ISS a gdLLnemu a~ apo - ~(Q'Z()<.

L.<:..··. "C- ."2",,, rh· .. 'I" -",(1(' c-·-cc· .. ,t.

Ic,gnemu . a~,maz.GU "a,pOIIl,

Ebben az allapotP,an .~Z anvag kitagul, es kitoltl az at tart,ahnazel' edenvt, ·A.z anyagoknak ebbcn

~ allapotban viszonylag kicsi

a s~urCh;legOk.

A ,mofekuldk teiegne:k. dz 6,HagoSJJM eltriglalt heiyz€tiik /karu/,. fflf{Jiek.u.ldris rlt;iyz{etf energldvaf'l e:s re'ZfjesfkinetikuSr energJ-Qv;(J1 rende'" Keznek.

ESJ'Y m·ole'kuia aUagosenergidjd .5rJkkf!.~ J(eve'S~blj ann611 rnli?f 'a'nhaM a tODD; motekultU61'valO '~is2akD'i:t6s'Q'tUJl st:iikseges' lenne:

~g'V m',oiekula dtfago.s eneryi6/o eppen J~leg(mdo :~ffar h.qgy fi~ggetlenh~ valjon a Si(HMSZedbs mQ/€klJl6k~'6;11 cs~pdn a hozz6 '~r::gka~telebb ievtikkel mQ.rQd~O/cs{5nhQt6Ebcm.

A m (J/,ekuMk nagydrf :eJkiHorHlhi~4~ ,el9:ya k,or~ JrJHlag' fU9gei1~nW .mozagrHlk egyrnastdJ ~ ffl'Q,fI!kuJ,ulc koz(j,tt}, ~,,,6k*' nem tfpnek fel.

Egy moiekaiQ atiagQS ehergiQJ~ jovt;1J nogYQsh mirrJ am:.ennyi 5zlJkseg~5 1(E,m1€: IQ t,obb{ rrU)Jekula'~6J \laM el~.za:kad65ho~z.

Gaz

Oivan I e,gne.mu' anyag, rnelvnek h,(jlner~el(~eibe a krltlkus hom'en;:eldet felett Vall, rgy pusztzin a ny.onlas noveleseve I nerneseppfel Y'osfithat6 - a cseppfaJyo,:sftashaz ,&1 hon1ersekl'etet ~~:O~s.Z10Ir le ke J I, I(SIO kkenteni, ,gozt kif? II ki~ pez n i .'

IGoZ

Olyan leg"n,e:mu anyag, rnelvnek 11,omerse,l< e a 'kr:iti:ku:s hom'ersek,~,et alatt van (ld, giazo1k) es (gy a nvornas I1lolv~;les{~ve~ cseppfolvosfthatok, nines szukseg a honl'ersel<let cs~O,kkentes,elre ..

,A kinetikus e~me~et a knl:o'l1ibrGiZQ halmaz-

Jlliapotui a.nya8.(D~k vi·$e.I'I~~d;~,et a mdle 14k,

'nlo~git1_~~i' lehe ~os,~ev'8'I, n11a-gyara'Ua . Rov ~ den l' a.zt ,aHa P ftj a, rnJ" 11:Qg~ a szthlrd testek mo,lre:kruJa~ vannak 1'~~koz~e;l:el9b' eg'ym:a:sh~,z~ legl Vil!5lebb e\nel·gi.J.juk van, leS, I,egl~eve\ibe n'Q~{Jgn'al(. A 'rQ:Iy-adek,rll'Qlle:kUlI,~aJ~ eg'YmastQIII ta vo labb les n agyoblo EU\lerg ~ a val m o~o:g;n ak, a galrnol"eku[ ~ed~g 'legtav,blabJb ,es,leatobb en erg,ja va I (L Jobbra fu'nt).

B:ro-wn-,mlcyz'gaSI

Kls re$,Z~'csld~:k 'lIle'~etlen~t,eru rnozgasa fi'g,y.e!:i he:tome~ vfz:![j"en v,ag~ ~eve.. . .'

Ez arata:n13s,ztja a ~inetf!(u:s. e~lm,eletetl a vlz-

v,agy ,I Ie';' -,Mol:e,kuI6kkal v,ahJI

Q1tko,zE!$lekn@,k tu I aj d~a.n;f:t1~

D ift:uz i,Q

KI~~ glaz,~ S6lZ vag,y 'fo~yad,'k ossze l(eytN"eclese eg¥n1[,~ssad l!gy" blzenvos ~ldt1 alan, Ez d' j,le~enseR !'Ii blz,a,I:llyrt}q a ki netlkus el miehirt hle~ye.. ,getl rnlvela I",e~~,e~sl~eknek ~ll:o~clg;nlu'k ~edL, hO'Sly keveredjenek, es a ~:a~o·l<lathat6:[as ·gyoirs·ab"-

. .

ban k~v,ereQ]n~k.~ rnlnt ··,af.~):IY21dekt5Jk.

ill

A kQnn?le~b'gcfz ~"(J:&bm1 dJIfUhdot mint fl.J1ehezmb. Graham d;i'ff,(jz'ilQ~,tQ',rveny~e

.Azt feJezj ki~!,h'08')l aillaJ'ld6, honller5,ek~eten

18S n:y~ n'~ase n vala m 81 y ,gaz- d iffuzi6s,ebes5ege 'fard Jtottarr :a.ra·n¥e~, '5{1 ru~eg2nek negy:zetgyfJ"el.

M 111l,...'·I;C1L. kg,-·g.n.:l] odll., 7.·' ..... ' l-Iw.·· 'l,iIil:·· h 'I~~· -.~. Q .. H· - -r~A6 m· . n."d~i· ~. A'~~ ,JI Q,le_w1 GI!i;, ~zu,.ul ~rUI"1 .. ; WID_,I '. 1 iIIm, . ,e,,.""'w lei U""~I; a gW :..- --3~ .~ .. " n ... ;rg,_;~ res

I&;Ut&d eflergi:(lI(Mozgibl mara'il} '9'~

"','

EROK

I-Ia e,gy tcstreerti hat, befolvasolhatja a test alakjat es rnozgasallapotat, Egvetlen e'ro megvaltoztathatja a test sebesseget (vagvis ,gyorsftja* azt) es az alakjat, Ket egvenlo nagvsagu es ellentetes

"1'1' ra;' '11' 'y 'L"'~ e' ro~··J' me g' . V' a'" lto zt ":1/tI1 a' t j' a a te s t·· a II ~l I/J" a""·t va g'yc rn . e~' re . tet

" ' .•.• I •.. •...•. I ~ ,i .•. '" . '.' I, I '.',> d " J' '< .,.," I ,', ,I '[;IIJ" ' U.- .,..... l -:- - " ..

,A~z lera' vektorrnennviseg", nagysaga es iranva van, nagvsagat newtonokban rnerjuk, Fontosabb erofajtak a gravitacios,

a magneses, az elektromos es a rnagerdk. A 11 a'4-~1 017,. oldalon

. " "1 ~... '"" 'I''''' ~ t k I .1''' -h.;' b :,..' I 'I ~ """ •. I

osszenasoru ttast lathatun .•... az eIS,Q ", arornoo ezek t(OZU ..

A: Fold ,gravibidas er:eje k6vetke:z.teb~n h'td lerna Ie a ""tJ,fJPk

(J tctlaj'rQ., -

G ravitac i;6s, le:rO

,I(et tomeggel rendelkezd test kOl.ott vonzoerd hat, (ld. 18-·~ 9 Q~.d"J Ez az enS igen krC5~nYF kiveve, ha legalahb az e,gyfk test nag y to,oleg a .

Az eroket iranyftott .sza.kaszokkai 6brozoljuk. (A szakas» htJsszLisagC1 jelenH Q nogyrogot, Q ny.fl ar {riinyt)

Fr les. F2 egy,[JHes, hat,rjsa meg.egy'l'lzlk Fj? (o: eredoetti) hat65(jV~,r ..

FJ €s F2 ar o~;s.z.etevoi FrrM"~*,

,A gRWltlci6s ~ m.ety a firlk«~k ~~- ................... tom~' hO.2',Dtf" hfJtj,

RO'g,rlIJ'll kibi.,

I

A .,fifDiMd& ~,

, mely 'flY/if. fQke~~' Is Q fi1if id~~ ,hat:,

tejtavel

ptJrhuzam'os l~et.w6'

Newton (N)

Az era 501 egysege. 1 newton er'Q gvorsft 1 .kg torr.eget 1 m/s2 gyorsulassal.

Hektromagneses er()

Az elektrornoses magneses erolcegvuttes n1egje~enese; ezek szorosan osszetartozrtak" ·es nehez szetvalasztani 6ket.

Eroter

A ternek az a. resze, arnelvben az en5 hatasa eszlelheto, A legnagvobb tavolsag, arnelven be ltd' az e rio hat-as t fe j t ki, az erC)' natotavol saga. Az erotereket (rnaskeppen m1ezoket) nyll lal

el latott vonalakkal abrazol hatjuk, rnelyeket erovonalaknak. nevezunk, fgy szemleletesse tehetjuk az eroter er6sseget es jl~"anyat

(I'd. 58-72 old.).

Elektrornos vagy

eJ ekrosztati kus er,()

Ket, elektromos tOil tesse'~ bfr6 reszecske ikfJzott hato l~ra (ld az 56. oldalon is), Ez taszftoero, ha a hj ltesek azonosak, es vonzoero,

ha a to! tesek 'Ie II I entetese k.

Magnesrud koren Idal,aku~6 le'roter

Magneses. e'ro'

Ket mozg6 t(llt~s kOlzott hato er6. Fzek a rnozgo to[tes~k jelenthetnek elektromos aramot"

(I' a 60. oldalon is) vagv elektronhejakban" rnozgo elektronokat. .

Magnesif!S emk viIlCJITU)S vezetikben

,Ararnok :Arpm,c·t ~za!lft~: pri{huz:clrnQ..~ ve'2:et~kek ,Ar;al'tl'{~k

-OZGnos J- 'L J L ,~H~rtn ... ti.tes.,·

i fa n yb an ~ F-a royb tJr1

, - ,

V0f116st TQszft6st

.el(5idezo ...... -- ,e,6}dezti

magneSf!:S ,magn:F:ses

erSk erf5k.

*CyorsulHi, 1; Elemamcui 'ram, 60; E~ektnln.D~, eleldmnh6jak, 83; ,SI-eavsEaek.~,$I!6;Vett:ormen,nYiseaek.

L

Molekulak ko:zlott ha.t6 (inteFmoleku~arrjs) ,er6k IKet rnolekula kozott hatoelektrornagneses el'rok. Az erok nagysag,a es ~ranyaVtntozjk

a rnolekulak egvrnas 6i~ valo tavclsagava]

(ld. az aJa:bbli ,a:br,at)"

~ntefmo leklU~aris erok

Na!fl a ticlvolsdg

Nem hat em

A lv vo 156gb 61 aciddc5an etearomeson

~~m,!~g'es~,~,

a moJek,ulat<

M'lel16 ItaEz'fro lesZ'

Q ,/(etto kijz,o:tt

At szif6fd teste/dJen i~ye'n kozte.s ;t:cfY!o.lsag ~s;e,f,€nQ ffl'Olekultik

;"~ __ ---!l"';-"""""'~' e:gyensulyban van,n',ak,.

,

Ai freda rer6 nu,I/a

Nyujtas

I -I ~l .. " ,,~ ~_a egveruo nagvsagu

res 'ellentetes j:ranyu erok hatnak egy test vegein, rnegnovel heti k an n a k hosszat. Ezeknek az erdknek e,II'ena llnak

a rnolekulak kozott

h uz6 vonzoerok.

fljlLi

Osszenyornas

Egyen1hS nagysagu e'5 ellentetes i :r~ nyu erok csokkenthetik egy test

h ~.Ii' ~ rr., 'I ~ -I

osszu sagat, LLe!~, n e <:

az eroknek ellenallnak s: a rnolekulak ikozott hatO taszftoerok,

Az egyik ,mo/Jeku'la l1'egativ fllekfm.nr'.· .j. vanzzak Q mos; molek.ula pozJt(v afDmmagJIt*.

. M elei(r:ronok es ratommagok legftdst kjjJaanosen tas:zltjak

A. m{)/ekuldk ;,111::6:s (nyujtos) kO~ietkez,teben tdvo!abb kerr:.Hnek egymdsfol.

A 'hu:zoe:r6nek eflen6Jf GZ'

.......... ~ .......... in trurnsJeklJ/ciris

,. >Y'

vQn2,Oertl.

A mO/(ltHJicik k.ozeleb;h A'etUinek egyrn{§sJr.oz osszenyomlas k(Jfletkezr.€nen.

;U' i51SZl:nyamomaR ellen4U az

In ter:n,o!ek.u !dr[s - tfuzitOero.

Er'~ntkezeskor fe~fepa: niyomoero

~(et test moJekuhiJ kOZQtt, hatoinyom6eriOl arnikor a ket test erintkezik egyrnassal.

A konyv mofekui6'j

I

A, [ . Z G$ztal

mo/.eku16;

IntermoJekul6ris tCJ'5:zftd;eref

*EJ~ktron.oik, 83:~ Neutronok, Atommag., Protonok, 82.

Nuklearis er6 Vonzoero, arnelv

az atornrnagok" rcszecskci (p;r,otonok*;es neutronok") kozott I,ep fel, ,Megakadalyozza, hogy a protonok kozott hato taszitoerc szctvessc azatornmagot (~d. a 84. old, is).

Ax 0 tom'mqgJjClfl o r:es.l'ltC!lkekeJt a m'ogernk. ta,rtj6k iisss«.

Su rlodasi reJO'" sa rhJdas;

Olvan era, arnelv hatasaval akadalvozza

a rnozgast kelt egvmassalerintkezf ieluleten .. Ezt ~5 a Ieluletek moiekulai KOZ:Qtt hatOI

i menno leku I a,ri s vonzoerok 0 kozza k .

Ket npusa van': 1apaditsi es Icsusz:asi sur~,6da.sJ em.

Tapadasl (nyugal~mi) surl6dasi eLro

- -

I-I'a ket, egyrnassal erintk1ezQ feHj let egyiker,E'

e r,(5,,f gva 1(0 r I U 11 k, de a Fe I(j[ 1 ctek 11 m n csenek rnozgasban, tapadasl surf6das lep fel. Ennek akkor legnagvobb az erteke, amikor az egvik fel ulet a rnasikon eppen csiiszn] kezd.

'D" - ·L., - ,.~ ... - ~;(,.J~ ~ " .' .' ,,' . ,.' ~,.(.... ~ 'IA~ .>I'. ". ~J'

. "InamlK.US sunooasi v,agy CSUSZd:J1 sur ooasi ern

Akkor lep fel, am ikor egvik felulet allando sebesseggel csuszika rilB:Sj kon, Ez valarnivel k isebb, rn i nt a tapadasi su rl6d-asi er6

maxi malls erteke.

A nvuga,lmi sdrl6dasi'ero e:s, oz alkoimozDn efti hyugvo test e£et€n egyen:s:uly.bfJn vannak f?gymass(J'I.

Mozg6s1 surltfdasi e"r($ ..

- ., - - _- - - .

rri!l ellen mnrkt" CW' tes.t 01 to ndd sebes,sJegget mozog.

I -+

--.,_ ... !

II

N ~:9ym6SfiQr erin t*.ezQ reJWriteken

apro',egyen,etle,uegek VQrJt10k ,---~.

S(irl6dLUi egyiitth.at6 A ket felulet koztjtt hato s{ir'h1d,asl ero:nek

es a feluletre merolegies nyom6erllnek

! '#' .. d K ~tr"']' "t1,.ik-· i!:-

a nan va: usa. l'e reie c "e: e rsrneretes,

a nyuga,~mi surl6dasi legyutthata es a mozgasi .sud6dis:i egyUtthato ..

Arnikor az eroa testetel is moz"dftja,muD,ka6M'o _ tortenik, az energlapedig munkavegzn kepesseg. Aszerint, f10~¥ ~!r testen rni vegzunk-e munkat, vagy a test vegez-e munk,8.t,_ a test: energiat nver vagy veszft, Az energianak sokfele forrnaja letezik, es ezek egvmasba alakulhatnak (energia-atalakulasokl, della sernrnibdl nern tudnak keletkezni, es nem tudnak

megsernrnisulni (energiarnegrnaradas torvenye). _ .

Az energlanak es a munkanak 51 elgy:s~ge* a joule ())I

A.z l{Jut,on 'vegeztuk a m',unkdt.· _, energiaja ,n(jv~'kszik

'G {!)S5:zetev6Je

~

a mozqas

~,,~~~~~- Irany6l~.Qn F A mozgt3g

"t3ny6m ---.; me:r6leg'es osszet~

A vegzett munka .:=. F . d I

'ahal F = GZ era .

d~ az elm'ozduids na9ysaga

II'

Helvzetl energia Epot

A testnek, va~anle~yert)'t.erben* elfoglalt heivzetebdl adodoan, energia]a van azert, mert mu n kavegze5 ar:an kertl ~t ebbe a hel vzetbe .. A test rgy ertergiat raktaroz. A helvzeti (potencial is) energianak hl',ar0J11 forrnaja van: gravi-taci6s" ellle:kt~om~agne5e'5 ,es. nukleans

h II .' •. ( ,'" I 'f .', ~'" he . 'II

,~@Jyze'tl energia tatto ·_u:ggcu~\nl·Qgy 111I,Ylsn

en:) e i~ II eneben to,~te nt a ill, U 11 ka vegzes.) ...

Elektrcmagneses hell vzeti energi a

[He:~yzeti' energia, arne I' Y va larnel y testn ek o~ ya n erote rben e Ifog'~1 a II r he ~ y:tetlebo I adod j' k t a me i vet elektromos es, magneses ler(jk* hoznak h~~tre.

Mo,~ekulari's helyzeti energia

Egylk molekulanak a masikhoz viszonvltett he I y z·etejhO: I adod 6 II elektrornagneses helvzeti energi a., N oveksz 'i k, ·GlJ nl 'I ko r 111 u n k,avegzes tOIIr1en i k az interrnolekularis erlo* el len.

Faj'tai:

G:rav~ta.c:ii6Is helyzeti energia

Olvan helyzeti energla, amely valernelv testnek egy temeghez kepestelfeglalr heiyzete,bo~ ad6d ilk, amelv ton1eg gr,avitac:~6:s lerot~*· gyakorol a. testre, Ha ez a test tavolabbra kcrul a tbnl:egt61 (pl. la. Folden fe~feh~ cmelkedik), rnunkat kellett vegezn i a testen, es f:gy a gravJtac~·6s helvzeti energiaja rnegnovekedett.

Rugalm.as:sagi helvzeti energia

vagy res,zfte,!) i: energl a .

Pelda a molekularls helvzetl energlara, arnelv egy rugalmas test rnegnylijti:sakoT vagy ,o:sszenvornasakor halmozodik fel. Ebben az csctbcn is az lntermclekularls era elleneben tortenU<

Vbnzas ,0 Fe:;s;Jerskek koztJtt (td. rlz ih:fer;.· moie:kularis emf

~ 7, oid.).

MoJekuJ6ris heJyzeti I~~~ fnerglf:z halm()z6di.k fei ..

TQf"zItlr-s a resl:€csk,.eJ( kozelJ (id. inferfflo/ekul«ris rlrot

a /:. Old.),.

AlI.oJekuidris helyzetJ L..-~~~----~<en,ergla n'almQz(idik. tel;

!Gem i~ a ienergi a

Tuze::loanyagokbant taplalekokb,an, telepekben taroi~t energia, :Kem:~,a.ii reakci:6k :50ran szabadu~ felt pl. ho formajaban, amikor egy'tUz.eJoanyag e~egt vagyam.lkor az atornok es .molekul:a.k

I ~Im.agneses, hel.· I energilij,it

rnegvaltozi k ...

A no vin yek:a n(1p'fin y bf5} n }Jl~'(t en erg'i161t: tdp aoycJ9gaa fak fg.a k, es a kfmi(Ji en(l'rgia furrrr6jtiban ton;enti feliiC11m~aj.

k '" "'.

a mum avegzes.

Rugalma:!!i'ta,g'~ hellyzeti enlergi.a hajlmQI~od~ik fe~"alm~kor 18i9Y :rudat. me;9Ihaj.liftru:nIl ..

.8 't ... ·l ........ ·· ... · .' - .mNj\~ n su iO'W€n' meg.'I:'I~'

I

NukleaLris helvzeti energia

Az atommagokbarr' felhalrnozott he:lyzleti energla .. A .nuklearis helvzetl ,ener~g,i.an.ak eg.y h a nvada read ioaktfv born r as * 50 ra n fc lszabad 1,~1 i .

* Gravitadeis gyprslul's~ "1; 'Olssl:enyomfi.s~ 7; IE~eldlfiomlagneses ero:,eroter., Gravwtad6s lefo, 16; Molekuh!ik, kOlJoH hat6 ern,t,; ,Atommag" 82; Radoaktfv boml·.i~',r '87; SrI..egys8Qekl 96; NyUjt~i 7.

t

I

...

.>

"

, ' Halad6 mo,zgasi

Mecha.n~ka.i energla

Egy test rnozgasi es helvzeti (gravitacios es tugajn1ass~j) Hnergiajanak IO,,S5zeg '.

A,llngo' mechanikaiene'rgiaja dUand6.

(ha oz egyeh legyozend6 er6ktdt nem vessziit« ffgyeiem,b~).

Csok ""elyzeti energia van

A helyzeti €nerg.ia f6Jya.m (1 ros C1 n 6tafaku/ mOlgasi eneryidv6

A mozgasi ener9'I,a foJyarn a-rosa H Q,tQ~C!fkuI6 h~/yze'Nve

Csak m'ozgdsi en,ergia

vern

B,e,ls6,,-, vagv ho'e,n,erg'ia

E 'I I 'I"· ,II Jt ,. . gy te t rno e cu I arna K az os zes rnozgas:

es molekularis helyzeti energia]a. Ha .a te t h0r11'e'fseklete novekszik, a be 15,0' energia is novekszi k.

A belso A belst$,

energla -energia

cs6kken'. novekszik..

A belsli lenergia Q molekul6k

r--~"""'-- forgd:si ,

,_____ ~ __ ~- energiaJdb61

---'it- .halad6 mazgdsi I len:ergia}db6f

Ma9~CJ1, AIGo-any

hOJ'J1ersekleJ h om'en,eklet

Hoenergia (r:-o""'v,,'"ld,e' n: 'h-".K.,),

U·._:_._ '.":_ ,.-,' ," -I'." ". ,", ,_II! U1:

Az energiarrak ,ClZ a fajtaja, arnelv homers·ekletkulonbseg miatt ',aram,Hk a, egyiik helyr61 esv masikra (Id. 28-3.3. old.), Arnikor legy test hot nvel el, belliso ,ener,gi'aja novekszik

(ld. a fenti abrat),

'* EII,eiktllo'magnes,es; hunam,ok~ 44:; Generator; 78; Si,-e:gysegek" 96; Turbina, 11,5..,

Mf'CHANU(A ES A,lTAlANQ,S f'IZIKA

A hullarnmozgas energiaja

A hullamrnozgashan ]50 energia terjed tovabb. Pl. a vfzhullarn energlaja a vfzmolekulak helyzeti es mozgasi energl ajab6 I al ~.

Elektromos es magneses energla

Milnd a nvugvo, mind a rnozgo elektrornos i~olt,esek kar(H kia!laKut6 eroternek van energlaja . 1(5zQS neven elektrornagneses energl a n ak

n evezh et] (i k,

Sugarzas

Elektromagneses hullarnokban" vagv , lerni reszecskek aranl lasakor t rjedo energia

(ld. a 29 les a 86-87, .. old. Is).

Teliesftmenv

A munkavsgzesnek vagy az energlavaltozasnak a sebessege, SI egys'ege'* a watt (W),. arnely

1 joule/s-al egyenh3.

Ene:rgiaata~a:ku hisok az ,!B:I!"omuben

A 5zen tigynevezett fOly,ziJis :tiifli!/aan,Yag~ am,ely" no,vin,y,'e'k megkove$et;1ett rnarr.;lQ,ekaketlt", hO$sZU ;d6 oiat! keletlu:'Z'ett. Kem';ai en~'rgi6f ,tarol mQgdban~, am'eJynek fDn-asa a Nap volt.

Az er6m(J kaz_6njdban

(J ,sz.eneleg.. es vi zet fa ira l. Itt kemiai energiuaiakul cit Q g6z b.lels6 ene.rgiGJjavcJ.,

A g:{'Jz turbi:mjkQt~ ~org(Jt. BtJsoenergiaja a turtlino f,o,rgdsi en,e'rgidjdvd a/oku!.

A farg@sj' ,f!f1,f!'rgi6t ,gen€f-ato(-* cl1q1k(lja at v:lllamos. energi6vd.

MOZGAs

,A rnozgas: helyvaltoztatas, A, merev te tek (am lyek alakjukat nern valtoztatjak

) , ~ h halado c t' ...

meg rnozgasa lie, et a aoo es rorgo mozgas,

Halado mozgas eseten a test tomegkozeppontla rnozdul el, forgasnal a test a tornegkozcppont korul fordul eL A rnozgassal foglalkozo tudornany

neve: kinernatika. -

E.gyenes, vonatn rnozgas

A test egyenes pal:y.an rnozog, ez a legegvszertlbb tornl.aja halado mozgasnak OdE a beveze ,est). Merev te tie eu,y,enl'elte nlozgasat

a tomegkozeppontjuk mozgasa frja le.

Tornegkoze ppont

A estnek az ' pontja, arnelv (Igy visel ked i k, rnintha az egesz tomegc ebben a pontban lenne, A mer v testek torn gkozcppontja (ld. bevezetest) ugyanott van, ahol

e :s(Hypontjuk (az a pont arnelyben a Fo,ld vonzoere]e a testre hat),

A CD tDm1f!fjk:ozep .. · pontja IJ' mertonl' koz-epeber1 van

A l'om'egkozep'pont mindi9

a felfiiggesztesi pont area von.

A UJmegkozeppontnines mfndig

Q testen be'IUI.

Elmozdulas

Jr~ n nval i: jellernzett t~vo~s2igf amelv a test helvet adja meg egy rogzftett vonatkozasi pon thoz kepest. AZ elrnozdulas vektormennviseg".

T hiit a te 1 h lvet egy bizonyos ponthoz kepest bekovetkezett el mozdulasava] jellernezherluk.

T6volsdg 2DO m

~--A haz Q vo.natkoztrJtdsf pont

A tf.neraut6 ,Q hd:zt6' bzakra van.

A teh,fFQuto eJmoiduJifiQ' = 200 m iszak fele, ahol 200 m ICJ tWo/sag,

eszak ieizi ,az ,franyt.

A mOhoJd egyidejuleg vegra lorg6mozgdst (1) es haladd mozgast (2)'.

Sebesseg

A rnegtett tavolsagnak es az ehhez szukseges ,done,k a nanyadosa .. Ha ,~ test sebessege

a[ ando, egvenletes rnozgasrol van szri. Egy adotL iddintervallum alatt rnegtett utnak

es az idointervalHun1nak a hanyadosa

"'I· b e V·I ~" IN '1111 th

az at agsenesseg.Va amery ,ICI'OPI tanatban

pillanamyl sebesseggel n ozog a test.

Ez a tehel'fJut6 A .. tol a 1100 sm .. lie ,leva C~be ket om a/ra,tt' Jut el,

k6zbtH1 8-ben ffl'egd/i. ~

P111anatnyi B

se'bessege ____",.....,.__,

B~bef1 O.

c

A't1r"'(I .. se"'~~"'~'e ~. 7 or} km

. ,..., -~1!1;1I'- 20m

= 50 ,km/6"a'.

A sebessegnek irany,a is van (ahogy az eirnozdulasnak is), tehat a sehesseg is vektorrnen nyiseg ..

,6gy o,l:yan testnek az elrnozdulas~ido grafikonja,. ,amf!ily AnteJI .8~rg egyenes paryan m:ozo_Q, majd visszater A-ba~

(Lathat6 a sebesseg ktszamftasa.)

Elm.r)zdulas

A. selJesseg i~t Q' d's/dt

ilitJnyt.;angrmssel l!fJyenttf B

I

I '

* VektormennYise:g, 108.

V~~5zonyrtott (relatfv) sebesseg

Egy test rnozgo m,egfigy,eh5 altal erzekel t sebessege, Ez a testnek a rnegfigyeldhoz v,is,zonyftott sebessege,

I' wszDnytlQitf Iebessi'9;f 18 sebessi:gf

A,.,b61 uem/e1.~e' 3',0' ms-l bal fe-lf

70 m!-' 001 fele

A wszonyfto,tt sebess:ige ~b6:1 5~f!ml'i1v£ ,lJJ ms~'

,·a,bibl f~/i. ' .

GyorsuII a:s

A sebessegvaltozas nagysaga osztva az ehhez igelnybe vett ldovel. A gvorsulas is vektormenyn,yis:eg:*. Gyorsulas akkor lep fel, ha a sebesseg nagysaga valtozik (szokasosan azegyenes vonahi rnozgas a' kal nl'a v al) I vagy ha a 111 ozgas ira n ya v,a hoz ilk (p I. ;lGo rmozgas esete 11). A I assu I as

ado t iranvban annylt [elent, mint gyorsula '

az ellenkezd lranyban (negatlv gyorsulas).

Ha a sebesseg mcgvaltozasaegvenlo id5k5zQ,kben legyenro nagvsagu,

. .--f- I ' II'. -I', I d

a test egveruetes gyorsu assa '1a a .

A sebesseg v'ltozasa a:z ide ffig'gvenyeben;: ,3 ,gwankonon Ilathat6 a gya rsu:las 'is.

Sebes.seg

. I

dllo,u:i6 mererJeneg, .. egyenleta gyorsul6s

Al,~gyenl6 fd,(Sk'izok. oiati meg,t[}rt at f!9'yre noV'e.kszi:k.

Sebfi~ig

plJandd

I!'nli.aP'''''''''~~

~ultfs :II~"'"

Az egye.nfo id5kozok olat: megtetl- iH novekszik, allanC/o niarau, mfJjd c$'rJ,k:ken,

Forg6mozg,as

Egy test tdmlegkozeppont k6tu I ~ rnozgasa. Forgornozgas kozben a test minden egyes resze kOh5nbozQ nagysagu utat I csz meg,

fgy a szarnftasokna I nern lehet egesz testkent figvelernbe venni. Kepz,e[elb~h fe~ ke!l osztani sok kic < i reszre, 'es rn i ndegv i k n~szecske kormozgasar' ko [on kell tekinteni. fgy tudjuk vizsga] n i a test teijes rnozgasat,

A. forgdmo.' ,s.zam.tteJldhcz-Q' festet (iszecskekre Os.ztjIUk.

MECHANIf(A E5 ALTALAN05 FfllKA

N~egatfv elmezdulas

"o~it{v ekrrf>.zdu?c1s

A job€;, ki~ mozg,6 ,te:stfJ',ek pazitfv s'eb'rissige' van.

,A ij(;J1 ",He mo~g6 ~~JSl'n~e~ neg,ott\1' sebeuege: !.r(frl.,

I H . ..~ -" ~~Ml:, f.i4c:

Q .,t;l' S~~:.ifl.5SS!J va, ~:Q~¥I;

M!gcnfvl ftZ~,i 0' se'b:e-:sseg" csO*kleJ'J;i akkor a gyeifsuJ6s rJ'egaflv. ~zt ,/Cl£SU~6sr.1ak hfvjuk.

DINAM1'KA

,A, dinamlka a mozgo testes a rGl hato era kozotti kapcsolat vizsgalataval foglal kozi k. Ha egy testre e'g:yet~len e~"f)1 hat, az rnegvaltoztatj a a test sebessegenek l;agY'Slag,at e;Jvagy. az j'r,anyat (vagvis gyorsitia"). I-Ia k1etto vagv tobb era hat a testre, e.s .az lere,doj uk nul ~ a, a test nern gvorsu l, die megvahozhat az a lakja,

!<et egye'fl'/O nagysagu

e5 eflrankezff fr6nvu ern hat.

Az eredtfj.a~ ,nulkJJ ,Mincj !n!Or;sulin;~ Of Q ~Qtil rnegfeszW.

';-"', i- k -

Azer:rD~ n~r11 egyeru0,e. Ii

k6ter ,m8'g fr!SZBS, de DZ er;edo _er:6 hQlt65il kent btl t ftl'M gyor;.

sulf:1:5·· fep let, .

A tomeg

A testek tehetetlensegenek a rnerteke. Egy adott e'rteklU gvorsu lashoz .szuksegesero -Fugg a test -t'orl1ege:t51- nagvobb torneg nagyobb

.i"" I- t' . 'I' '" .-

e'FOIL ·esz szu ksegesse.

Lendulet

A [endtllet (vagy mozgasmennviscg) atest tomegenek es sebessegenek szorzata. NUnthogy a sebesseg vektor'*, a len.dLJI~e'it ~5 82'. l.asd a I endu letmegrnaradas tOI rven yet ~

lendaJet sa m v ah-ol m :::: tomeg' v := sebe,sseg' _

~/\

7.\

Tehetet~ens6g

A testeknek 1a2 a tulajdensaga, hogv -ellenallnak

a sehessegva ltoztatasnak (et'~enaltnak a gyor5n~6~ eronek). ,A tehetetlenseg n1 e rteke a ~onlleg,

I: mpu lzus

A, testre hat6 eronek ers ,,8Z erohatas idej,e~nlek a szorzata.fvewton masodlk tOfV@ny,ebol kovetkezik, hogy· az irnpu IZLls egven 15 a te-st

lendO~fetenek rnegv a ltozasav ad. Azo n os

I ] ·"1' t' "'I't "" k .. I' II !-- b I r.: ,', I~ ienou -e,lva"o-ztls kovetkeznet _-e~ na ~(!CSI era.

hat hOSSZLI ideig, vagv nagy e.ra hat rovid ldelg.

.,4, nagyobb hajonai sokkal na~Jyobb a tehetf!tJe.r7'segei!:' (0 ~Qm'eye)1t mint Q kis cs6naknakJ ezin s,okka! Mag,rohb erli ke/~

Ltg YQ.rJQ,t.kp rn 9 yto (s:rtQshCJ~z.

A.l·aLlt~ eiJ?!ienek. ,,,ljsszegyurotie'Ki Irina/a (I'

m~~m~yf!Jjf!z ~ko_zes' idefet - ,~g y ~~S ~.t)h ero f7at~

I'! A , I ,';v

,1" W~J. az ero

crlflndufetvdJ;[o;zas 'iSf?bessege (16m Newton II. 'tfliNeny€f), ez~rt:.~-

az impulzus ::::: lendi1I'etv6/tozas.

Newton rnozgastorvenyel

Az 1670"'1(85 evekve15e~n Newton harom torve"yt fogalmazott 'meg" t11edyek

a. rnozgas les az era kapcsolatat frjak le ..

A testr« .haM e.r,fik eg.yen!8e~, erBrJ5jt1k nullal fgr nines gyorsuhis,

Newton ,elso torvenye~ ILlla egy test nyugalomhan van, vagv egvenes vonalti egven letes rnozgassal rnozog, a ria hate e'r6k ered€5 je zerus.

AMes p{ilyt1' _ ~oJ----- .nyomd .. lerej'e'

NeYlto,n rnasodik torvenyrE

A + 't, 'k II nd ". II t· . It, 'k,1 ke ~ ,~ ", 1:.... .

"(e~/'te: '~en: U ~,e e csax 8,,''''er va'~l:O:lnat \l1eg

(csak akkor gyorsulhatnak), ha at raj uk hat6 erak .ereGi6je nern nulla. Ato,meget a llandonak teki ntve, az era aranvos a gvorsulassal,

A, gyorsulas [ranya azonos az ,era iranvava].

- ------- ,

O'tkoz:e.s

Otkttzeskor klet vagy tobb test viszonylag rovld tda alatt fejt ki erot egvrnasra.

Ez azonban ne:m az adtalancs megfogalrnazisa azutkozesnek, rnert a testeknek nern kel Ii

szu ksegszcrflen eri ntkeznl ukegvrnassal ,.

peldaal. erjntk.~es neikUili Gltlicozesr,e:

Mazg(Jssu.k

Cl m~g.rj'esn.Jda,: 'ebben az ir,cinybal1

MECHANfKA is ALTALANOS t(ZIKA

A raketa

~A raketabol nagy sebes-se,gu* gaz a ra rn ,I i k ki egv fuv6kan keresztul: a gaz 'a rnagaval vitt tuz'~~6anyag ellegetesekor keletkezlk .. A gaznak ugvan kicsi a tornege, de nagy sebessege rniatt nagy a lendulete is. A r"aketa alendulet .. · rnegrrra ra·da·$' tOrvenyenekert,e,r rneben ugvanekkora lendllletre tssz szert ellenkezfi iranvban, Ral~etakat al ka lrnaznak pelda.u~ az urhaj6khoz.

Lenduletrnegrnaradas tOlfvenYle

Am lkor ket vagy tobb test enSt fejt kl egvmasra,

( litk - . "'.. .'. k' . .... . . ~ . '. d·'·· ~ .. t ># I ~I . ~ A '. '.' 'ad

UI ... oznet J.j az ossziencuiet auaneo rnarae,

ha egye'b (kul5"o) era nern hat. IHa az LHkdzesi ido igen rovid, ,e::; a rendszert kozvetlenul CSEil( az utkl()zes eh5t1 6.5 utan vjzsgJ,Hj uk, az olyan erok:et, rni nt @ SLI dedas, ~ngye'l men k~v[j I hagyhatj uk,

u'

II'

-

OSS-21€S Je",diJlet =ffl f u

f)tk&zes !tltan

A, ,raki.:t:,{J' lendtJl8te ugyat1Qkkof(1" mint .(1 klaraml6 g62eJ aak lelle.ntetes

. TU'zeJ6an.YfJog

--

' ............... .................................... £9~sti'

Osszes'leru:lulet := (m, .lmz),v=m7 u .A rom'eg' rlovekszik - a 5e.b€'SSlfsr~ cs:okken~

fgy marad 61latrd6 D fendQ!eH:t

Pe]da Newtonl rnasodlk to'rvenyere

Egy meg.utdtt f'f'l1'isz!a:~(J.'anak r'nl!!gvCt/t.O.i1k a ~enlda/~.rle

iI~· I

WQn.yu-- ........... ~

Sugla.rh,ajtas,lJ repu II(5gep

Alapelve hason 16 a rak,eta.ehO'z: amotor wtt Jeveg6:t szfv be' e~jID', hogy e.,I,egjcen a tuzelcanvag, arnelv azltal" nagy sebesseggel" klararnllk. A. vil.,agurben nern hasznalhato ..

:.A.gep lenrJOIe:f,'e ug,yanaktof\q~,minit a Idumm/a gazi, <csok eJfentft,~:s 1ft/nyu

fMgetett i'il,zielo.O'tJ ray'

,Ii! ~ "1'1' ..

,o(?-SZl'IIou:e.s

0'$ kZ'~JiJ rite t t Ir!viigfi

Az. ut-a 85 (J IdbdQ eflntkezeSi wieje = "'fa 1 s

OtktJzie:s utrin Q sf?besseg -KG ms-1

N ".lid h dlk t··'· "". .

eVYl'on .. ··atma_ J. , orvenye

,Az erok rnlndig parosaval hatnak, ket egven 16

..... .t. III ,,- '.i' " ,J f· ''''''>#I~

n.a.gysagu es '(~·,entetes rranyu era mrrnajanan.

Ezeket akclo-, ill. reakcloe knek nevezzuk .. Ezert, ha egy A test 'erQl lejt ki egy B testre,

at B test azonos lia.gy:s,agu, de ellentetes

~ r:anyCI' erot 'fejtk~ A-Ira. Ezek .az erok. nern sernmisftik meg egym·ast,. rnivel

n1·I·ndegvik m·a.s·H~ restre hat.

[P:eldi.kNevvtor; harm,adilk b5rvenye.re A krik'f!.ttut6 ier,ot fejt- ki

() fobdarCl, ··es gYOfS.ftjtl tat:

!III: [;'_':;Iu~: 7~'O····; Sebesseg'.·' 10

. ..... - OJ.t .,..... . .. T ..

+ [ebbra torten,a ,mQlgasn&~ :a, s:el}~'scs.eg. pq.~iHv (I.~:sd IE'd,f),ilel-koriVle~nci6j 11)

A lobda seb.e:s~~ge 70, nu-1 (balra)

liz &1'81' a k(j\Y'etke·z{j~ 5zerinljF,26tfl'r~jut(;

~t ~ii!?tk:;r,esk9,r 1r2'fl'diHetv6l.toza-s. (Q/05~tO)-(O/Q$'(-H)')_._

ff!!U~,~'),i(J era ~'- . . ::- =: 1 50 N

r - - Ido 0'07

- -, -

Vtlgy

FO'RGATOEROK

Egvetlen era ,gyorsuilatst* okoz t;

n d. d Ii n a rnika (1 2". to I d . ) ,. Egyenes'vonalll rnozgas" eseten allando iranyua gyorsulas ls, FOt'rlg6mozg4s* eseten be kell vezetnunk a szoggyol,rsluias fogalmat" (gvorsabba vagy lassabba val ik a forgas) ~ Ezt a forgastengely

(a ~ a ta 111 a sztas i J)IO nt) 1(10' r [I l h a t6 forgatonyomatek okozza,

Forgaton yo m! ate k

A focgaJ6nyoillaitek '(roviden nyornatek) az era forgatokepessegenek a mcrteke .. Ezt rnegkapjuk, ha az ,erlot megszorozzuk a forgastengelvnekaz ,enS hatrisvonaldtnl s,za rnltott n1'eroieges. ta,vQtls,ag,ava~

(ld. len! az abr,a.U. A, nyornatek Sl-egysege" a newtonrneter (Nm).

II Azajt6kilinare l__fi hato em

F

F

€I .I

A ~enge/r tdvcJsdga QZ erohatds",

vonal6,tdl (m,~fl!leges ,0 hata:s von a Ira)

A villdskuiaro' hatO' ero.

la-,A, tllngeJy t6voli6gQ

. --

aZ,€rol

htff,Qs .. ,

vo,ru:Jlclrdl

Tenge/y

(0 Q;DY,Qir 11- .................. , ,kozeppontjq)

A forgatcnvomatek rncghatarozasahoz meg kell 2iUap[tanu nk a forgastengelv helvet; es aU<a~nlaznunk kell az ,e]oj'el-konvenci6t*t Itogy megkOU)nbozteSs[Lk az ora jarasavaJegye.zo iranyu es ellenkezo iranYLJ nvornatekokat,

,Az eredo nyornatek az az egvetlen nvomatek, arnely ugyanazt a hilt2J.sl v,aJtja kif mint amelyet az egvedl nvornatekok e;gyUttesen.

db Az' om Jomsdnak ,ifanydt ,poztlfviJCJi 've~e~ DiE eiml nyomcMk F pontr(J v.a,nQttoz~ tatva (Gbx: dtJ~tGo' x dO) =. ~I

A helik!opter htJitsd ,roto'rj'6f1a:k l(JpfifjrJi ,rryomat.aot gyako'm/ndlc ,a' heliit.ap1te'"f!,

s eu.eJ megClkadd.'yo~z6k-$ hog,¥, mag(J(J he.llkopter is (orogion.

E:r6pa:r

Ket"" . . arhu ". - /,. . I k ",,'

- " ,._., ! - " ..... L. ,", II' ': I"~ "1 -," ' "i" ',-' - ',- , '_ ----:--:', I~' " I:'_: : (,/' -, I ' I ", -'.

... p, rnuzarnos erp, ,meye,~ nagysaga azonos,

iranvuk e,l~en;tetesr,es nerr ugyanazon vonal rnenten hatnak. Forgatohatast fejtenek ki

anel k(j II ~ hogy a t-o,m1egkozeppontot*gyorsJtana k. /\z eropar eredd nyornateka a nvorna tekok 06SZI~g~, rnelvet wgy is megkapunk, ha az erolk hatasvonalanak ,egymast61 vaki merdleges tavols,agatmegszorozzul< az egyik era nagysagaval.

Az ,Q'uto kO,fmanykerekit

eropfir'IQrgr;I~/(J .

Ebhen Q2 esetben ae egyih er6t G' kez felti klJ a n~asjkat a kormdr'1'ykerek tenge'fye~

A ffl,eri'efl' lIgJ(e'7sdlyl ""., ___

h'elyzetbenl --

'lan

• (jyOr51JI~Bt 11; SzOggyorsu~6s" 17,; Tomegk6dppon1;, 'egyenes vDMald mD2Q;H:~ 1,0; IFeliu:leb'e mer6leges Flyom6era~

7 (SLirlCidasi egyutt1natD); FQl'gt~moz.gili's, ef,oje[-kanvendo-, 11; Sl-eg:~.s,e-gek,r 96. _

Fe~dole'S

Akkor kovetkezik be, ha ~ to,megkozepponton athalado fUggt5legle.s, nern megy at a test alepteru leten .. Ebben .az esetben a su lves 'a

ta lajaltal a kerekre kitejtett ·er6 alkotta en5pa.r tovah bfo rgat] a a tester, s az fel d 5 ~ .

Kismereh1 megbilleneii ~ Felborulas ,_

rJ'Z lernpdr viss"za!t€rrti' QZ lerap'or m'Q,Si

,ere.de!i .h!!lyz'e.tebe _tovd_b.bfofgotja C1Z Qutdt

A tatal altol

a k erek.n!' kjf~i te:tt ern'

,A ;MmegIc6zippo,ntDn* 6tmeno. egyene.l. atlfu~gy· uz a/tip ~e'(iJ'leten is

A tiJgg . S QZ

a{QP:~e'faiet€n k(vUi hniod

Az atacsonyan /,r!1]v{i tomegkijz:~p'P0nt II! is Q 5,zeles a lop. n.a9Ytu:~ sf:aDiltd tes.~ik

a v:ersenyautot

.. - - -- _.---- -- -- - --

E,gyensuly

Ha le'gy test nern gvorsu l, azt rnondjuk, hogv e,gyensulyban van. Ez az egye'l1sl(Hy lehet egyenes rnenti (azaz a tomegkozeppontnak= nines gyorsulasa) es/vagy forgasi legyensully (vagvis nina; gvorsulas a tomegko;zeppont ikorOI')., M~'ndket egvensu Iy lehet sztatikus tnincs kDzben rnozgas) les. dinamlkus (rnozgas ls van).

Egyenes manti (linearls) le.gye·nsu]ly

Ak kor ,a ~ I fen n I hid n ~ I1CS a to,m,egkolZ'eppontnaI<* gvorsulasa, vagvis a sebessegnek sern

a nagys.aga~, sern az iranva nern valtozik.

A ' 'I » I~ k d ~7'. • ~ I II

testre nato ero "'. ere oje uverucor f1UI~ a",

I

SdlJtG

A repfJ/6;ip Q fOlCion mcmkus' egyel1sdJ}ti 611a;potu

A t-alaj .t11ta$,Q r:e_ptJ~6fe Idm/lett n~ro (a jem.keremt.lQ FN

G=fn

Fo,~~asi' iegyensu Iy

Ebben az allapotban nines Sl':aggyorsulas~ ~ vagvisa test ,al:~and6 szogseb esslegg:e I * forog. Forgasi, egvensLdy csoten, az eredd nvornatek (ld, rryomatek) a 'tlengely korOI nulla.

(F 0 rgat6 nyc rn ab~ ko k egye 11 [6s;egen ck cl ve.)

I

-#' ~ ~

MECHAN(KA ES ALTALANOS Flllf(A

Stabil egyensu,ly

Az egvensulyl helvzetbel :k,ism,ertekben kimozdltott test vlsszater eredcti helvzetebe. Ez akkor kovetkezik be, ha a to~gkijzeppont* a kirnozdftaskor megemelkedik.

.A 5:uly b a tart6lnp ny(jmQer:el~ eroPGtl Q!kolt1'a'~ es a' j6tekot a lngg61t;gestu'!fDrdrrf~k.

Labilis legyensu~y

Az egyen·su I yj' hel yzetbol ki smertekben kirnozdftott test tovabb, rnozog, es eredeti helvzetebe bnnlagat61 nem ter visza. Akkor kovetkezik he, amikor a tomegkozepPol1t* a kirnozdftasker leljeb kerul.

A.tdme:g.kazipprJnt maqasan van

A itt5m,egKiizeppont alacsony.aDbra kerW I

KO:ZOlmbols egvensulv

A kimozdftott test ilvenker megmarac uj helyzeteben .. A tomegkozeppont ugvanabban a magassagban rnarad.

A sul,Y es a tattperoegy' v(jn(JI,~atJ hQtnd:fi; .. nem ion leue erfip6r, a ]d;Mk maradaz ul h(!lyz€t~'f!n.

PERIO'DIKUSMOZGAso

Periodikus .az a rnozgas, amelv szabalvos idckozokben pontosan ismetlodlk. Periodikus rnozgas peldaul a korm,oz:gas, az ingarnozgas es Q rnolekulak rezgese. R'eszecskek, vagy eroterek periodikus mozgasa idczi e'~o a hullarnrnozgast".

....

______ --,,'.~ " I ~----------~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

, D~~

lnga

Alaphelyzetb~n CJ k~te~ nulla

I_I '!!"!!""!II "!!"!!"!!'I!!'!"""!!' ....... iiiiiiiiIo _ --- iiiIiiiiiiII ,-+,' ~--............i~~~~~~~~----T~~~~-I--__" I

id6

c-'_'-- I

-;·JI ~L~ _1._ L_ ~ _I~'~' _ '~._'_'~.+ __ ~~~~~ ............ ........ ~~~~~ ................. ~ _ ___.......,

lYf ~t€lie'S ',dldus

neve ,,;C ;ri6dus

I

" ' . ," '. .I., I, ,"

Egy Icddurt 02' A .... Ai"C~Au'ton 'v.rl/o~

mozgas je'lent,

Periodus (v:agy clklus)

Egy cikius addlg tart amlg a n10zrg:6 test, egv edott pontbolkllndulva, ~jb6~ ebbe a pontba er. (pl. ,egy forgo testnek eg:yszed ko]t:i lfordu I,asa) a,

Rezges

Pcriodikus rnozgas kct s:z(Hso he',ly~ze-t k,c)z6tt, pl. egy ru:.g6 vegere helvezett test f®J-h:~ rnozgasa, A rezgd rendszerekben a ,mo2;g,asi* Ie'S helyzeti energia" folyamatosanatalakul egvmasba. A rendszer teljes 'en~ergi-~:ja (a mozgasi es. hel yzeti energia ;os,slege) aUand6 rn ar ad r h aa rezgesn e k n irl1 cs csi llapltasa,

Per'i!odu5id:(i (TJ

Egy teljes ciklus ideje: pl. a Fold tengely kon:.H] forgasanak perlodusa 24 ora.

:F re' kven cia (f)

Az egy n1..3s'odperc aJatti cHdusok $z,ama ..

A. Ire kve n c j' a Sl-egysege*a hertz (Hz:,) I' a. nl:,e'l: y egv masodperc alatt Eigy ciklust jelent.

Alaphelyzet (e,gyensu,lyi helyzet)

,Az a helyzet, arnelv korUI a test rezgeseket

ve gez , es ahova ,tt rezges vegen visszater, pl. az ~ nga esetcbcn a' fUggcHe~ges hclvzet. Szokaso:san azt a pontet jelentl, ahol 'a kiteres nulla,

Am_pl,~ ft.ud6

,,~ '. "'" .....•.•. L.' -I·, .' ... " ..... bb kl .~ft

A rezgo reszecSK,€' _egnagyo._I', _ .. Jte~':e?e

az al,a.phely'Zettlo:~ szarn ftva..

Cs i ~ I apodas

A rezgesek csi I lapodasa az energiavesztesegnek tudhato bet' pl.: az auto lokh,a_'rftdja rez-ge:sc:5~'llapft6~(:ent szerepel [I tkOZ1€S 1I \~a n .,

ida

I I

_L ~ . J .~ __

~, ,Er6s ~iIIQPCJdd'S' (pl. :fikeze;ft €1jt6~

tatr

ti' Mi,o'zg,jsi 'fi!:If1,er'gi,aJ, 9; He:l!yzeU lene:rgi,aJ,8; SII-egy:s;eg,ek"

'9'6; HuUammozg,as, 34,. ' '

S ,."i'- ab d n L'

ajat vagy SZJ_a~ rezges

A szabad rezges a magare hagvott rendszer rezgese, Periodusa e;s frekvenclaja, un, sajatfrekvenciaia az anvagi mjnaseg,teH~ merettol

. " "11..Ji' b f -I'"'" II "

t 0 gg:, (Ezt a cs I u apooas se m ne 0 vaso 1 atj a,

-I ' .; I i" A k;'; )

na az nern tu nagy nl1~~rb:~" u.

•

. ;

. .. . ,

'!II '!!

, ~

. ~

, ,

, ..

. ~

\ \

\

\

• , \

.. l- s,:' ~ .. --;='"

Az ,egyszer meg/chou hJrJ't;cJ s~jat' fretvendd~6vQl' leng.

l(enyszerr1ezges

Klinys,zerrezgjss, a kkor kovetkezi k be, arnikor perlodikusan i-Slllet[(3d6 ef{) hat a rcndszerre amelvermek a keJ1'Ysz,ermtO' . ron,ek a frekvenclajaval rezeg, teki ntet nel k[i I a sajat frekvenciara,

A hintdm a msg-megJoko sz-emify kinyszetftlI er:-5t feJl ki.

,AI len:g'e:!i' htvend6ja

- JU Lii: ,'~ ,,'U, '

,a' ',r.J~r:5,e", ,tl,~,eme

szeritlt a/aiul, QZ amplituda allandd ,~s kicsi.

Rezonancta

Ha a kenyszerfto .era frekvenciaja eppen rnegegvez i k a rendszer sajat frekvenclajaval, rezonancia kovetkez] k be'.

llvenkor legnagvcbb az arnplltudo.

I _

A lake5.ekk:of klfejtett: ,ero Q h,inta sajflt

....... 1. ...... _,.;-'1-'. _:1'. 1,'.l:ApmlwWlu,f"LUL,

megl~lel6 ute'moen htlf~

~~

AmpJltud6' ,"10 .. fiE!ZOn'QMcla 6JI tenn.

MECHANlkA ES ·ALTALA.NOS FJZ1KA

Kormlo1zg,4s Egvenletes kormozgas

A test korpalvan, allando sebesseggel rnozog. Minthogya sebesseg" j'ranya allandoan valtozik, a test allandoan gvorsulasban" van, arnelv a kor kozeppontja fele ~ ranvu I (centripetalls gvorsulas), fgy erdhatas [5 van

a kozeppont rr~inyaban" A kormozgast szogsebesscggel j e [II e rnez h et] uk .

,A sebesseg nag,ysaga ICJ korpalyan la/lando .. I

,Jf

t kID a/att·B' sz(jrgne[( ,me9fel~l{j ki5rivet tes« meg~

- - A-z J s-re juto., ._LSzoge/forduliisi' ;s,zr(jgsebe'Ss'~gne'h' neV:llzzuki/ €!; fod{rJnls-ban fej~.zziJk ki.

!zdgse.l:resseg = ·eJ t rqd s-1

Centrtpetalis gvorsulas

·A kerrnozgast vegz6 test gyorsuhisa~ (ld. fentl, arnely a kor kOleppo"ntj,c) fele i ranyul.

Centripetalis era

A ko'r kezeppontia re~e hate era, arnelv e](5id,ezi' a centripetal is, gyorsu last, es a testet

k··' "1' - rtj'.

orparyan ta ~". a,

I .............................. """""""' .................................... -A sle,brgss~g ""a9vs,a9tl It] korp6lyan (kerOh~i[j 5~ebe5~e!;)) tillandd,

A

'\.!:-- Sf?besse_g ir6nya A~ban L A. 6entripetdlis gyorsuld:s (es cenf.ripetd/ls efiO k6nya)

Hil Q' sz~g:sebess,eg van-ozUt, szog9yor-sulas lip ff!/

(v6It(Jzlk rO sehesseg n:ogysdg~).

II

Sb-' e "..!t: 'SC'"b

e: es:seg ,Iru:nya ." ,en

v2 r

ahol:

a :::: ,r;entripe,~alfs gyorsulds v :;;;:: ketiiJeN sebesseg

, = 10 kat sugQ'fQ'

Q=

Cen'tripetaiis em

- OZ' uMs altai hat" &;5 mmke: is kafP6/ylira k~ny5zerft

CentrifugaJ is era Ez un. tehetetlen-

'" ", if'" , - I et

5'eg,1 ero, arne YI- ,

csak a kormozgast vegz6 testtel egyOtt rnozgo megflgyelf eszlel. Nagvsaga egyenlo

a centri petal 'is erove,I, ·es ellentetes

.A ce'ntrifugdlls ewta bent

rij~f a Juj!Qt ·tehetlensege' miaff irzi.

'!! • ~ ~.

iranyu.

GRAVITAclO

.A Soturnus

Q Tethyss;e:j, In ely, egyike Q Saturnus 1,8 rtofdjancJk.

A gravitacion a tornegvonzasi era' hatasat ertjuk, (ld, 1 04,,~ old.), mely a vilagmindensegben mlnden test kozott fellep, Nagy tom!egCi testeknel

jol mcgfigvelhetc, pl. a bolvgoknal, amelvek erniatt maradnak palvajukon.

A·' .if' .". "'". k J _, I ...

_ gravttacios era okozza a teste'( sulvat,

Newton gravitaclos tOlrvenye

azl feiezi ki ~ hogv, barrnelv ket test kozt tornegvonzasi era h~p Fel, arnelv a testek tornegetcl es a kozttlk l:ev,Q tavol agto,l (d)!

f'i..lg . A gravitacios allando (f) erteke 6.7xlD-11 N rn-kg>, ennek igen kicsl nv volta okozza, hogy a. tornegvonzas csak akkor nern hanvagolhato e:lr. ha az egyik torneg nagvon nagy.

A g ravUiOd6s errr (J k,e,t test

k6zQtt k'szrimftl1trt6 a tornegek,b5! (M les In) _€5. a kortiik l,evQ tavofs'ogb61 ~cf).

A suly

Egy test es egy mas i k 1lI8,gy tornegu test (pl. a FO'ld) kozott fe11epo v.onz6ero rnlart, c( test rovl hat az ala arnasztasra vagv

t.. If'" t.... E' I- "'... .'. k

a re u,Kge,';' z' esre, Z'~ az eror nevezzu ..

su ~ Y-Eron e k .

A 5uly nern allando, fljgg,a bolvgotol valo tavolsagtol es it bolvgo tomegetol. Ezert,

h I a t _ tek tornege fuggetlen is attol,

hogy hol vannak, a sulyuk nern.

Gravltaclos gyorsulas (g)

A gravitacios ero a lit a I letrehozott gvorsulas,

, - . -

Erteke adott helven ugvanakkora barrnelv

torneg eseteben. Nagysag.a a Fold feHjleten kb, 918 rns-', es a Newton ... fel:e gravltacios torvenynek rnegfeleloen csokken a F61dt51 tavo:lodva,.

A '/g~' -t olykor gyorsLJlas-egysegkent is hasznaljak,

Egy 100 kg .. os 'tijrnleg sOlya V'mtozj"k 8J neliyzettol ftlggoen.

NewtongravitacioS'tch"venye' tis, a m'lYso.dik N,eMIOn~ .. taNeny

A m'e"J,eg merj OZ eppen r6hold- efo-t de a s&6lpn 0 ,'orne.get o!lias5uk te. A ,Fo,ld fel(Jleten egy 700 kg-OJ :trlmeg sulya kb. , 9,8iO N (8,tJ'dapest~n , ,) pDntoslon' 9',8' 7' N).

I A Hold felDletln (lcj!iebb~ mint a FO,ld), '10,0 kg .. es tdmeg sulya csak 160" N.

J a OOOkm-fje 1t'J FOld

~;k

feluletet61 11(JQ ,kg-{lS

- .,.._ lomeg ,sulya' '

150 N.

..

Igy a g1t1V;;fdci6 m;tItti

9~rJ.rsuJ6$ (g)

BoJyg6 ~t{jm,ege ,M)

A p1l6c6.k fie'S kanVf:lfor;lthrr6i ig'en .nagy _gyoliSu"lasn,CI'k' va,n'na'/(: kitive, pl., S ,g-ni!k',

• Gyorsullls'I' 11 ,i Cravibld&s: ertSt 6,; Newton masodik ti:i'M!nye, 12.

Vegsebesseg

A, maxi 111 a,l ls aI:1 a I11d6

,., '''''''g'' ',.- i~y-·,et· ., e'.· 'D"\J p~ zb ,an

se. ~ "I' me,11 ,-' '·01 o'U:L,--,·

vagy folyadekban es,o test

elerher. Ahogv a 's'ebesseg eses k6,Z ben nO', (tgy 110

a gaz vagy folvadek

III "'11'" (k··' In-"'II'.'" ')'

e _I. en 3, asa, ".,ozegeiUlen auasr,

Am ikor a kozegei lenal last ero' mar egyel1hS lesz a test su:lyav,al~, annak sebessege nern n'o tovabb,

f<!ozVetlenW'(3 kiugrQ5 utan se:b,f?sseg = 0 .. tYy k6zege,lteJ'uilias ~, 0

_ gyof~L:li6s =, :g

1

Szabadeses

,A, testeknek akadalvtalart mozgasa, amely kizal")ollag a gravlrac~6s erO hatasara kovctkezik be (nines semmi ell~ena~la.s vagv egveb e'fO,/ pl. a leveg-(J el ~enaJ las.a).

~,

Az, ,($rhtlj6 .;fvZGbado"l1' ~;IC-I d~" Q~BnO~ m'rttkjjn silrbiil f>J bfJl;ygD 'fe:lul!tl!,~,

~I# ,rJfhai6 nlm lcemlJls:zeJebb Q 1~i16"~ ezirf k!tmJi!ffl 'QB'

\1~ ·~f:«""",,· "~~~~'I< llyru;lU"tI-el~

MfCHANIKA is ALTAL.ANQS FtlJKA

S u"" f vtala ' 'n';$'.(1 or

- 1,,- II ," I~ - ~- .. :db

Az az lall a pot, am i kor a test nem n yo 111 j a. az 'alatamasztast, vagy ncrn huzza

a felfuggesztest. PEHd2iu]? aszabadon eso test i lven allapotban van.

Valod ~ su lytalansag

Gravitacicmerrtes terben leva test allapota.

l.atszolagos su lytalansag

A testnek az az a.I ,I apota, rnelvben latszolag nem hat gravi:tacI6s er,c). Akkor kovetkezi k he, amikor ket test egvrnastol fuggetlenul gvorsul ugyanazon az uton.

A ,kerlnga f1rnajo b~'1$~ieben az {Jrhaj6s 1J9yorUJ:ion az t.U~rr esik szabadfJ't1;,1; 'mfnt ,qmfl~(Jhl maga Ji::l (ffhajQ~ ",.kbrbeesik tf; {gy

":t~n ~ .. "J'I ';"";'1.

Q S:U~r .. afa.n:sag 0, "lprih,~llJ'arI IItlA.

Parkolopalya (geostaclonarius p,alya)

A tavr<{j'z~e5i mtlholdak a FcHddel rnegcgvezd iranyban es a Fold forgasanak megfelelo keringesi idovell rnozognak, fgy rnindlg

a Fa I d nek ugyanazon he~ ye felett tartozkod n ak, A mtlholdnak fgy' 24 6ras pe,ri6du.sa van.

A mtihold It] P pOlne rH,'lett gsod-adOl1dl'ius p6i)G'n k,e,ring.

,

EgyszerCi qepek

Az e,gyszerCl 'g~;peket valamilyenerd I,eg;yozesere hasznaljuk,

A, :leg,'Y"Dzen,d,Q ,erotte:herrn'ek nevezzuk, A teher egy adott pontban hat, rni pedig az eszkoz leg'y rnaslk pontjaban fejtunk ,k~ er'lSt., PL csiga koteJere' ki~ejtett kisebb ,ero'v1e:r ie' tudjuk

emelni a terhet,

Cs;lg'kb6!1611115 lrenckzer,~ pdlda az: legys.mrO !gipf!! ltdsd ICJ' 2 " . oldalt is)

Haszontalan te:her A ,g,~p mozgo reszel kozottisurl6d6s*' IlegyC5zeseh,ez szukseges lero, valarnint

a rnozgo reszek emclesehez szukseges erf5.

'Tok'elete~ glep

Elmeletben ]etez.o gep, arnelvnel a haszontalan teher n ulla. Azok a gep,ek, arnel veknelez elhanvagolhato a. hasznos terheleshez

(pl. a felerll'~I:endo' sulyhoz) kepest, tol(e~'etes gepe-k nek teki n thetdk .

,-, ,g_;~ -'. II' 1.':

ErO,3'tteteII (EA)

A terheles es, az al talunkklfejtett ler,a (F) hanvadosa . Ennek -e:gyneJI nagyobb erteke' azt jelenti, hogy a terhelest nala kisebb 'erovel gy6z,zuk le. Az. ennattetel to,kefete's g,ep' eseten a terheles 11 rJve I:esevel ~.s, ugyanannvi rnarad.Valdsagos gep eseten klsmertekben noveksz] k a terhelessel, mort a nern hasznos terheles egvre kev,esbe: lesz Je~le'nto:s a hasznos teher n1·ell ett.

,A, tiejb!,tt 1116, ·.MIler 6sa~munka

aavarefnel6 ~ben ' ..... ~ ~ ::' =.;, ': :;::: :;:;::; 1-'-'-'- _-- \"

~ _~= __ .. i ...

-""'.. ~

-.,...

IEroidfeltes ktuben a1: ,fl.itek'e.fie5 me.nexe r(-d;;l

Teher' ,(G)

. Anetel~ (A)

Az ,er6klfejtes kozbenl elrnozdulasnak es

a teher elmozdulasanak '0 hanvadosa. Nines m,e rte.ke,gys Eige: .. Ha erteke nagvobb rnlnt '1 t ez azt ierentL hogy az ercrk~fejtes 'losszabb ,Lf.ton to,rternt, mint a teher elmozdulasa.

Hatasfok

- - - - 0--- - "_

A terhen vegzett rnunkanak (era x tavolsag,

-I . ~ 00 . ld ~ A: I' if .. ,-_" . ] ",. ,', ... k

n, ,0 •. 0_"., t;S at lcrrejtettero rnunkajana

a hanvadosa. MaskeppenJ a hasznos rnunka osztva a befekte:rntt munkaval .. M'j nden valosagos ge,p hatasfoka. kevesebb rnintl OQO/QI a nem hasznos terhl'ele.snek koszonhetoen,

A tokeletes ge:pek 1 OO~/fJ hatasfokuak.

Hldraulikus sajto

Egy szeles ies egy keskeny herllge'rb(jll all, rnelyeket cs'o ,k·ot OS5ze· es folvadekka I van nak 111 egtoltve. Nagy enJk i fe jtesre a I ka ~ m as e5Z kbz.

F

olaj'

A tengtlly az era is a tenet -/1'ataJW<ona'lQ' kd'~Qtt van

- _. . ~')I

A mlep m~d;& :;:; z~rva IftIn - ~ n)li)lJ'iQs 6jbtSH =:J ki~¥eM'.tfte:s,eh:ez n.yi'~jak ..

Emeio'

Az erncl {) forgastengel lyel ei, i atott rnerev test, Az le1ro es a teher hath-at a tengelvhez ke:pest aZ0l105 oldalon, vagy ateng.elyt61 [obbra ,es balra Harom fajta emeltj van,

arnintaz alabbl _abn3.k rnutatjak.

h' eoo natasVan,alQ va,,,,

a lEu1ge{y i.5 a tehe: k6ztitt

Fogaskerek-attetel Fogaskerekek ,komb:il1aci6j.a abbol a celbol. hogv iatV'~gyek a. rnozgast es erot az egyik tengelyrcU a rnaslkra.

A tehe,. va,,' ,a teng@,y' el' Q'Z, 0(2;1'0 h",Qtas,v'Ol1olcr k9Z_&tt

H.r$ Q tru{ghajt(JU kerek~,n .RitszJ:'t armyi fog van" a rru'ifJf!<ajt6 k.e'f(~kt1ek kftSl"i!r .DlYan .9YClIrsan .kie'" f(Jrognia.

{!iY A :=~ a meg,hCl!jt:aift -·/{if!likfogainakszdm.a

- ossiva a megna/to

~eri§K rogainak

" .. - ! sZ{JJmevQ.

ek·a2onOJ:

Ie ...

Csig .. a.

- 101,

Olya n rerrdszer, amelv kerekbel (vq_gy kerekekbdl), kateJ,bol (szfjb6l va·gy lancbol) al l.

A, kifejtett ere. nagys:·agat es iranyat valtoztat] u k m e'g -szam un k ra

I· ~ .......

cenvezoerr,

D,CJrflffJ ,~~iiI $ze:r.elt IL$~:g16k

- a;:~1I6C:Si_gll

. "" I

~_. f .. .•. /1

. a20nO's",~;. ,~y .4:=: 1. '

A I1tgy ko:tilslJak,Q.'s:z ffl'I€;9'rovidiJJ . ,

e'meli:s ,k(j,zb:erl~ ~ ~dt:eJvegen' ..

kifeJ:tett elfin,S negyszrer Q,kk;ora ,F 'a'Z elma'~dW;as~ ,"'int lame,n'nylvel

,0 It~h:(l.f~m,elkedik-t~gYis.A .= 4.

/gy A: ~ Q' kifjfiils:lu.kaszrJk .S.lQ,ma .. ametyet.' feJemlflJik ,affl'Qzg6 rsig,6kat.

Cslg!Qsor teh'lfl,l

L,ejt;6

Stk felulet, amelv a vfzszintessel szoget zar be.

Kbnnyebb a testet f~~~e~e: mozgatni a lejton, I;'h i nt fcl erne I n ~ .

Lejt6

~ I A.;;..;;;~ .....

h

Csavar

Csavar forgat.as,aval lehetseges a teher emclese (pl. kocsiemelo). A rnenetek kozti tavolsagot rnenetemelkedesnek (ME) i'1evez:cOk.

ME

,fgygczeri ,kiJ,r:bre,(orgeJltas ,Q iorral ,(az em I lUg'aro ,k:fJr me,nten' hat)l a testet' ~9f m'lfe:nettel felj;r!,bb ernie/i.

Az anyagoknak szarnosolvan tulajdonsaguk 'van; amelveket

a rnolekulaik viselkedese alapjan tudunk megrnagvarazni, kulonoskeppen a rnolekulak egvrnasra gvakorolt erdhatasa alapjan (intermolekularls er6k*)~ E tulajdonsagok ](Q,zul ezen

a ket oldalon

a rugalrnassagot, a feluletl feszultseget es a be I so' srirlodast targvaljuk.

Hooke, to,rvenye

A ~ £. '" .' . ,. Ik'· ho .... . . - .• -:c '1- .. A, I ;(.;I!'i! r\L.11L [eJle'ZJ':~,~, . ogyaz a.,BIK,YIClm,zU, r

nagys'agia egvenesen aranyos az a,l,akv~Jtoztat6 e~avel., Az lenjnove'les.e kozben eler'hetjOk. ennek az aranyossagnak a hatarat esezutan Hooke torvenye mar nern ervenves

(I d .. az abrat a. 23. old.t

Rugal massag

Egyes anvagoknak az a Ikepe-sse.g€1 hogy alakvaltoztatc erohata,5 (nyujtas*i (j'!5.§.zenyom,as*) ~Tl,egs.zCi n tevel v issza nveri k eredeti alakjukat es rneretuket.

Ezeket rugalrnas anvagoknak nevezzuk: azok, arnelyek i ~Y'en tulajdonsaggal m.'?Q.~"'!!'trMl1i. nern rendel keznek, rugalrnatlanok.

...... '- .. ~~::::::

... ~ I""!'I

F L_L--~ A drat X P9nt~,(ln,=rog2fte1t

A relatfy' meggnyuJds ox (Jgy5~gn,y.f nOS-EZra jut6 flolszusag·· VQ/h~Jlz6s

Megnyul6s :~" AI a'l"Jo! At a relat/v m'egny,ulds

.. I 1= eredeti hossz _.

F Huz6fesziiltseg :A

ohol F ~ az aikalmazott hClzOer6

.A =0' keresztme,tsz:e't

A. pecsetvias:zrugalmatlan ,(pla5.ztikU!i), Q p«,set maradandd tetwomato: hagy a ViQ:5Z011.

H'(iz6;feszultseg az fgysegnyi l<ere5~tmet~2etr&'

" "h ~ ~ ,ii-.

jLllto .···uzoe,f(2):.

A ru:g.al,mH.s.sag az in1ennolekulWis er6k hatas:anak. kovetkezmenve: ha egy testet megnyujtunk vagy osszenyonlunkr a molekulai tavola'bb vagv kozelebb kerulnek egymashoz. Nyuljtis eseteben a vonzoerd, osszenvornas eseten

a taszr-t6erok hatasa alapjan, a rnoleku lak kozott a tavo~sag az enS rnegsztinte utan Lwjb6~ az credef nagysagu lesz. IEz akkor kovetkezik bel' arnlkor az ero meg Iem' adott eftek alatt rnarad (ez anvagcnkerrr kaJ,{jnbozo),. Minden rugalrnas

I~ +1' "' .. ~ . k

anyag rugatrnauanna va~ I,

ha az alakvaltoztato erq ezt az ert,eket tullepl

(I d. ruga I m assag hatara es fo~yasi hatar).

A HQ(Jice-tiirvt¥ny rJ/Gpjon ·.~r6 miires'ere fUig'(l'Smefleget h05.z:ndlira tu nf<.

'lCatihniltil-jk ri/a" h'ogy €}' ruga hp.$~:za rnega:Cfjo. 'CZ eto erli~k et ne'wt(Jnokban"~.

Me9'nvujtott vagy QS~2l?nyO}not't

t,'t.5 t-ekre vGnrJ,tkQ~61f1g;l

Q t!5zlJltseg'es;

. iQ ,refatlv megMyulds .hdnYQcd~sa CJ·dQt~

.-

.anyogro nezve

61J(Jnd6, (J neve' f:nu!ng-ffl'oQ,rJ/us {Q'z amnyoSSQ§ haf6rd.n b1eIQI).

A rugalmassag hatara

Az ar,anyoss;~i h,.tart (,Hoo,k~tOrYl§i,ny iervenyesse,get) eppen adepve/ a testnek

megszifnlk a ru;galmassilga, az a~,akv,aJto.ztato elrO rnegszdnte utan nem nyerl vlssza eredetl alakjat esmen~tBt., Maradand6 a:lakvaltoz,asl szenvedett, alakja e,s,m'erete csak rnegkozelfti az eredetlt, es ha fU jabb er() hat ra, azt az (j [abb alakot nyeri vissza (ilvenertelemben marad rugal' mas),

A- JeggtJmb onyaga rugdlmos = leengedes utan vi£szat1yeri erroeii ,alakjdt.

" fr<:ailfbra(.h5 (Hite~esftes)~ 1; 15; Q,S5zenyom,a5; mo!e:kul,ik k.B;zott h (ito er5k" 7'; N,e'wron ~ 6; :NyUIJtas,r ..

Foiy4si haUr'

Az a pont ~. kozvetlentl I aru,8aJmas:~ hamr,.1nak atlepese utan -fame~yel1 tul az alakvaltoztato ero rnar nagvobb var'tpzast idez eJ6 az al1yagball.,'Eg-y duktills" (konnven alakfthato) anyagban a bels6 szerkezet valtozik nl,eg"

a rnoleku I ak al kotta retegek kozott akotesek

>Eii" I I ~t L .. ~

megszunne <, res a retegex egyrnason

elcsrisznak. Ezt kepl'ekeny alakvaltozasnak nevezzuk (az anvag l ," _ ),eken:nye valik), N ,erO novelesevel cz a va ltozas fnlytatodik, e,S' az any.ag vegOlis olszakad, A, to'rf!,keny anvagok ezzel E~ I',entetben folyasi pontjukban fognak elszakadni (eltorni). A nyujtasi eriek a folyasi hatarnal 'te[]lepo feszul tseg. lasd az alabbi

ib ;t

anra ",.

I

A, voros sirn(J garbe' vOMal a sebesc_~Jlit mmmja. A nyil'ak . !CI m',()lek~fQR. sf'besseget.o ;t'Ubus9M be/til.

A .folyadekokban a 'sZlels6 l'iereg'ek 'a's~abb.(Jn .mr~zQgnak ,Q kozt{ik es a ·cslifaJ (vag'}' ed.@ny) /(6ziJtti sUfl,odas!L> tn''{o'tt Befetril hroJ~dva IQ s.r4rI6t;1,f1s fDko,zato~Qn 'Vt;'EZ'rt haUfs(il,.6J, (A retfg,ek egy;;e

gyor$lJbb,rm 1710iQg.rN~h) Vfzben 'sckkalgy,orsCJob:tuli niint

Q ket"focs ben.

*Duktiliis, lll.5; S..uF,I,adasi era', molekL.dak kozort: mata erok" 7; Fo~yadekfe~szinul r15.

I AH .~ o'fanyossag I

hat,ora (tcbd Hopke-tv.) R'H :;;; rugalm'Qs5'dg Inatar" -

IFH .~ fOlyd$'i h,otQr

,l.ug;almQJ Q/aInt61tozd$., ·A ,test visszanyeri ~fed'et.j' alak/at es miiret-et

,. .

tBelso surl6das (vlszkozltas) Fo,~yade'kok~ell:en'zoiel a hfg,an- vagy s:(1'run

f I, " , ·[1 'L~I 'N' ... ' . 1,'·1"

- 0 tyossag n 2U( GJ rnerte (Ie. \ agys a,ga a cu on _,

bbzol egvmason elcsuszo rnolekularis retegek ~\ozottjslurl'6das* n agY'5ag,at6~ fO:g.g:.

KenO'a - nagvon "mcd~u.s LaIJ,Cln fCJtyl:k

1;Ji~ .L.' • ..:: .. L.oC' • ,d . Ji~A: _ ••

,I.Z ,_ , .. rwa~'¥,I.l"wiYI'

G)rorsan f".fyi'

.MfCHANIKAES AtTAtANOS FO!ZIKA

Fe,IO.leti fes,z:Oltseg

A fo Iyade,kak fel ulete ha~rry'Bsz,er'u.en viselkedik az lnterrnolekularls" erok

h atasakeppen, rnelvek a 'fellj letet a leheto legkisebb terlIleture igvekeznek osszehuzni. K.et pe,ida a feiu~e'tli feszultse,g,re

A:~~". fe,WleU fe~zuf"s€~

feJDleti fe:szl)ltse9

-- I

.A csepp,alaleulast a feU.ilea fes.zuit5'eg 'okriz,z:a,

A feluleten leva rnelekulakra csak az alattuk l'ev6 rnolekulak hatnak. fgy a rajuk hato eredo era a fclvadek belseje fele rnutat.

A beiso rnolekulara minden oldalrol egyenh3 n·~gY5agu ,er,,) hat, nines mod a szorosabb terk~t5.1 te.sre.

A feluleten l:ev6 molekulak ennelfcgva alland6 feszUltseg,u ,Uhap,otban vannak, rugalrnas tulajdonsagokat kolcsonozve

a feluletnek. ~~

Adhe.l.,~,6 .A vtznel n2n:ezebb boyd:, rut ,CJvfzfel:(Jieten.

KilHjnb,fJzo n11 nos,egu envagok rnoiekulai kozott h ato vonzoero.

A htij'si6f.oavessigvagy kaplllaritas cu adheziQr1:G1K v~gy Q h!ohezl6rlak :0 kiJv.e;t~ezm,my.e,

_Fe:lfele flata kapiUafit6s (e:rnelkedes) ~~~ ........... , H.OtflDrU fblyadiktelszin ~

.... ~_...;4~~...,:....;;.~,__, A vir rel,fmelke.dlk

o hai5z6Ics,oben.

~ ............. ...-A V,{z- es QZ uVr!Bmolekuldk gozotti ciQh~?i6 MO'9¥,obb, mint CI vfz1'no/ei<uldll; kOlocitti

I ~

- --- --

----

Kohez'~6

U.gyanazon anvagmolekulal kOl'ott hate vonzrQ,e'rlo* j,

, ............................................ ~ DtJr(JbonJ fof,!,ode/de/sz(r{rIt ~~":""""~~;":;':"'''''''-A hig'rJ17Y l'efeli: .suny~d

o hfji5z6JcsO.~en.

A hf~Jdrrym,fJi!ekuIQk eg-ym,6~it vOf}z6 kohezi6s ;er,ej~ ntJJJ,YObh l71jnt :C1 higony- fiT- a,zqv'e_g~ malek-ulak k6zotti \1oJ!1'2'oeI"O'.

,"" ';" # ,.

5URUSEG E5

"

NYOMA5

Egy te-st surfj'§;,e,ge (p) molekulainak tornegetol es a test terfogatatol fUgg., (ld, a kepletet [obbra), 'PL ha egy anvagnak nagvobb a sCirusege, mint egy rnasiknak, akkor az anvagok azonos terfogatai kulonbozo

~.. ..., ~ ( 'r ,/,';' t"" bb

rornegue« .azerso tornege nagvono,

111~nt a masodike), Azonos tornegek eseten terrnesztesen a terfogatok

ku Ion bozoek.

Relatfv suruseg

Valamely an-vag suruse.genek a VIZ .surusegelhez hason I ftott ertel<e (a viz s(rr(r.seg~ 1000 kg/rn" )_ Azt jelenti, hogy C;lZ i I leta anyag hanvszor sunjbb, vagy kevesbe sutUI' mint a. vfz .. fgy rnertekegvsege nlncsen, PL, ha ,a relatfv surGseg -r "Sf akkor az anvag 1 r5-szer nagyobb s{irus'co(i" mint a viz. Erteket LI:gy kapjuk nleg" hogy egy adon terfogathoz tartozo . orneaet elosztjuk ugyanakkora ler'Qgatu V1Z tomegevel.

tnner. m = pxV

'V ozonos A es B tes,t((g vonati<ozoon,

igy- A iestnek n09yotib a t(J.mege. '

A s{i(us,eg 51 '9ysege' kg m - J •

Plk A,..

II cnorneter

I Piknomi.ter ---- .............. ~

Ki'foly6s kanna

Egy szab,al ytalan alaku, 5zita rd test ten;ogata.t a kifolvos kanna segftsegevel merhetiuk meg, hogy azutan sCiruseget is kiszarnn hassuk.

At .. - '" ,.. ~f 1'-'

.. , kiszoritott \hLZ ter ogata egyeruo a test

terfogataval, A test surQisE'g:E tomegenek (25 b~'!rfogatanak hanvadosa.

Olyan edenv, arnelv teljesen megtoltve pontosan rneghatarozott terfogatri folvadekot tartalmaz (allando h6111ersekletetl).

F )' d'" k k _,._. ... '" _. -" 'I. otyaueico .. · surusegene«

... "';' 'I "I"· ... 'k imeresere "aszna IJa ... ,

(rnegmeri k a palack es

a fOlyad,ek ton1eget, k,ivbnjak III iivegoogoban hajszdla6

ebboll a palack torneget, . ~o~'~~' e~deny nl~fI.~~Dltese'

II '·10. b e . I·· . '" k as a dugo brthelyezese

a <u 'on seget etosztja . LJ~t,611' Q fgJe5/~9'es foJyade.k

afolyadek :teriogatavaD. feJhuzddik a fJajszd/cslJ.he"

, es kiornllk~ blztos{tva

az 611and6 teri()gotot.

,~.;........;:,-- A vtz szintje a fest' be'h·e'iyezis,6 el6rr

A reo mlete:r

Folvadekok sur(Js€' 'enek l11et€. ,ere naszniUatos eszkoz, amelv a folyadekban vale bernerulesi rnelyseg alapjan mer. Ha a felvadeknak nagy' a sIiruseg'~, az areometer csak kevessel meru I a felszln aL3., rnert klcsi a sulvaval azonos sullyu kiszorttott folvadek terfogata,

'.i'

VIZ'

..... rOb "I" It: 1 •. ""/'. h'

road, . r€ft . SAQ Q, ,agy

,kozv,etlenDJ leolvQshassu'k

!fl' ,surl1sigrit v17gy ------.! ,a' rel'atfv satfJs'iget.

I I

A suly az eszK'Ozt "n~~..y_ fljgg6~eges .helyzetb:en tartja.

A nyornas

A nyomMt valarnely anvag egysegnyi feU.llete:rle rnerdlegesen hatn nyomoerovel f'ejezznk ki.

Baro,meter-

,A, levf!g,ts nyomas'n'ak mere's~ere

h ',' ' ... ~'cl€ 'k- .'" A '~... - " ~ .

laszna.~alOS esz ". oz., ~ '.', ,~egnyomas

a lev'egom'oiekulaik s(Hya aJta~

o kozott 11 Y0.l11as.

A ba ro nlle ternek tobb

. .

fa jra j a is me retes .

A h62!i hO~lndJ otfEl efterjedt baro,m€teff!n ~ 0 legnyomas(JfI klviii QZ i,dojiJrGs [ovid td.~u tJ'.If.Jrej,e/;!,e S2 'S leQlva sHatti

I No !.ifj¥anOkk:orf6l1eft.iletff! Hugybbb :em Jirf1i, a nycund..s i~ nngyabb',

A kepe'n lathatot tyukas ("Iu ede:ny' legtelsl:I 9\

nyil6sa f~i/ett.· klev;is vlzm'Q,lek,ulufeJt ,ki U

nyo.m'dist a - -,al {(iest Q nyom,Qs. .J' ~

Al' o'/so nyg(isokn6t egy':f1 ,rloayy.obb I,"'

III fe'/,'ettQk I'ev,fi v(ZJf'Jsz/bp su/~a, ]J

~,y Cl nyomd's is ,egyre ~L:

nagyohb. ~'!I!:::-===::i:::i;;~~===~ ~~=&

Hig~anyo-s bcnom~ter __ _",~ _ oi- ............ ~ Tr.:rrtcelli .. (jr (nines benne nyornd$)

lJign~m6s ';: 160' mm~es fJliganyo:szibp nyomasa

1

H(got?:y~: ~\:"-

Mano1mleter Ualaku CSO, arnely folvadekot tartalrnaz. A, felvadekosz I opok nyortl8S'ku lonbsege alapjar: mer.

Mlano:mfter Gaol

,LegrryofflrJ$--+o1

ilia ugyanal<k1o,ra '(lfr6 .nag,yob,b Ife~(jfetre' ,nlaf,

" L'" ikL,,~ ~ "".A~ .~ ..

Q .n'y<J'ffllt'JS I'rIJS€:V'u l,fSZ. r:e,fU,LlU, Oi' .renszDfVlas

szeies IIc1o,a/,Q h6;t.alpakho~ h050nl6 hatdst feiten',e/( kj~ megoszllk Q s,u/f" is kis'eb.b

CI nYC"'71.QK· a Mavan,

HIQugranakko,f(J 'f?'rO kfsebb letiiliire' hat~ a rl',y.omus'

tlQg.yobb tess. ~_~~~~"Ri.~

Az ~/es k:f& joi:Jban 'vag, ,~_, '., m',inf ato,!"p~,fa 'vdgoskor .'-------~ , ,kif~jtett er(j kJ~ebb feluJ,~M n frvenyesW.

A nyo.m6sSl-egysige* fJ pOSCfJ I (Po:).

A 'tflogemlQttjtlw atton Q fels.zinft: Ir& Irlszik., ff,;. 'ei b6:r .sl1r6&ege Icis·!'bb., mi(J,t, e ~&;I, dt a ',liSiZf!tftoift. viz' tiifo,am is Ie/sebb.

Mind & .. 'mfnd9 = Pl B V., V '~lllla:zonf,l,a.t m,ind Q tit' IZletben, a VIZ stlrliiJye ,pedtg' dllQn'da.,

""" ,1Il' ~ .2 VElI,' a 3',. :kii{lf;e~.uik .. e ,"~ ,

a:Zf ",. ·!fllnp.r/Vla:ff:j6r{J lijm!:_ ,e' :rz<lbjo ""-1,.

M 1., Uf:fbM egyel1"'6 g s . .r ,a ~f:ti~~t

.l~, esstliJ'elil' k4ieib:" IS J. n_IrJ n~).YJbb CltfRll.

Testek h:1ei.YZ9'le' fOlly,adBkokJ~)I,an

A, fol1ya!dekba mlerftett te.stekreie:lfEd e e:r,cS' hat, lm,e~yet felfhajt6eI15'n1e,k, nevezunk, AR:h,lm!ooes torve:nye en.e~mleben, ez az er6 egyei.nltl annak a fOlryadekmennylse·gne:k

a s(Uyavai; amelyeta test klszorft,

Lebeg a te.s:t" ha asulya egyenlllS' a 1ielhaJt6~ ertive·l" Lathat6 az also ,abrakon~ ho,gy

a test es a folyadek sOrus,e,g.e e;gyllttesen szabja meg, hog-y a test elrnerul, lebeg vagy tlsz i k a fol yadlekban .'

A ,reng~eralatti6mk piJddjun 'tQfl'ulmlanyozhatjuk.ArchlmmeJ'

tirv4 HQ vQ.ft,ozik rJ' .' .... , •. _ v(z; ,elegy ora"ya 1(1 bQ/~a$zt~

ranrO/ii'OiCfla:n vdltozik' (JZ Jur£tseg is.

A ten' -"'tJlattj'iim"" ki:t e.-fo'· hat .. rJ ! J!utya" is ,('1 fs'lhr1jt6tlrO.

'l'. No f~::: 10, m'€9ffla,rad GZ '~pp€:n ,adfJ,tt milyseg,ben

Fl··

I

A HOMER5EKL

Valarnelv test h,ome:rsekl,leteve,1 azt fejezzuk ki, hogv rnilven rneleg a test, Merese hOnl!e'rQ'v,el torten ik.amelvet (~gy hltelesltettek", hogv a skaJaj'all1 a k(Honb,oz,o hornersekletek leolvashatok legyenek. Nernzetkozlleg az abszolut hornersekleti skalat es a Celsius-skalat fogadtak el~

A ho;m,e'r,o

I-lcl,m;,ersek'l,et n1eres,ere haszna] atos eszkoz. Sokfele tfpusa van, de mIndes,y~kluk valarnilven r a, homersekl1etten fU8g6 till lajdonsag; va ltozasa alapian rlfler. A, folyaeekhome'rokben -pl. valamilven folvadek terfog~tval!'tozcisaf

n~'rj ulc - a rnegnovekedett ter~ogat

a ht,teh!sftesnek~ rnegf1eJehJ

, o Ifners,el< ~ ct-emcl ketJ,~st Jell ez.

S:1("kO$,o'~k6fQ~ t~E'efi~ol.kekG~ lSI m'ufat 4'3 Ce/;lit.#s fok ig f7\J'er.,

.," '- HtlJl.~d'aI,na,y:

. ,erz:e}enysegef resz' , elerhe~6v:e~ a hiycmy . ,hreJY~I~attaima /6/ latngtct

oJy',adekhome.ro

~ Ii o.zlons~&e:s nclmero a h'6n,~~ek~ene:r tC)J~,~rJl,ek I "tapufa:s,a alapfa1r1 mie,ri'., 'a, f~J~~th~k

regy vetln~ ~l' ~sf5~~n ,'n C-aisz~alc ben),.

G§,¥ l: i - u\legta'r '", lvba n VB q alloil'~!a€!~ ~

iii:talat)arn hig21ny VJl{giY ';t~ne2~e[t alkehoj),

Ezek 'f1Z any.agtlk fol :merh(~t(j n ~~" lhak

J nOfl,ersekle't~va~:ttIZ~5 baa. t\ l1i:8Hn~t

a. n a,B 'rnlbb,~ a 2, I kc Illcd'm az . -ta:s;so nyat, bJ hJ"1fBers~k I'ettiu~ e 1'fan yo I~b .. 1M ll~~I, ~U4k.

A, h~§J'9.FfYO'Szjb1J f<,fiS,i(:enyr. idr::· dtJ(jhzQ;t~On'5dgp 'e?fJ(1 ao' fotd:ro~~JogJe,~(P Ite,res,z·· rne.tsze" e ,mlo~J . ";j"J It7fhq.tg.

A'mikrw C1 hi!i:an:y; ie,h.(jl is ?J',NsDebr;x·aaf~ ~~m tuti J1Q9QiOf ~/~i~sfQ~¥ni~ OSJ;J'*, rOza! h!Qt' Imr~ (n1tlfttfiJ ~(jfl (0 fe,Qbta~)di:F(Jl.

IRognrett, h6merseldeti PQn.tokaJ~pj,i n hEte~l,es:ftJi k~ a hOlmerok C'lels~us~skina,ja,t.

IF;eh5io fix pont

F lx ht)mer:sek~ eta pontok

Bizonvos j6i elrziekelheto' va Ilto.zas;ok, mindig

J . " h' N ~ _,# I~II - • "", #d- ~I ~

rneghatarozott ornersek eten Jats;Z;O.Tl¢U( I,e

adott k6rU I rnenvek kOZIQ1tt

Ezek a honru~rsekl,e'bek a I kal rnasak Iehetnek arra, hogy hozzajuk kepest rnerjunk barmelv egyeb homersekJetet.,

"'yen pE,Id,atd a jegolv:adas,pontja

(az a honl,~r5e'kllet, arnelven a tiszta j,eg rnegolvad) es a vlz forraspontja "'(,a normal h~gJ<tjm'j" rrvornason forrasban h~vo vlznek ,es gozenek honl,ersek~ete). Ket fix pontot alkalmaznak a hon1ero h:lte~esrtes'ehez*i' egy alacsonyabbates egy rnagasahbst,

M:anOffl,eter*

- a g,oznyonias-t m''irf., irlgliiJ..ri nyomt'bQn

A hrgotrystdl vege:ne'k' ,-~~ JJ helYl,ete 1·00 °C~~:t je/.e.z.z,e't1.

. , (1... . ....,. I

H~p!i4'Gm:etf!r ,f\,etto5 ~

~ 11 . ~. #..,..A! ,,~ : i Hi.qan'~~.z$6k P ,n.·litben

r.'~. :.' v. ".Z.~ '. ~. "~ .•..... y, t I ;_.! _.u.~;-_-Ili r '::1'

Kfaram/o .. 9~Z ___j, EgyenJetesen ;f-orr6 vfi!

.A~Sro 'iix pont

,A, .hfgafJ,yszal v,fgene'k I

cr hielYZl!te. " 0(-0 ~ Ietezzen..

T:fsz("a;r 0iv.ad6 j'€get tanCJ'.Im·r$zQ t6kse,

F~lso fixpont ~c'l:

- . ,

A iopinterval1um '

,M.·.·,~l'v';m" umr- -"j' '., I" 'h-·I4.'r,··,-c ":"-i(k'·· •• ·•

, .uW'U.I ,_-mltnl,mUlmIU,merU1_

J(I[~ Ion leges 10 tyad6kh 0 me1f1oj<, arne I yel<;;' me,g6r~z i I, az egy b izon vos i do a I an - mert legmagasabb es legalacsonvabb horru~rsle,k._ I eterteket. Egy fe n1,-,eS€gy' [j v1sgpa] ,cat tartalmaznak. (ld. az abran), m;e'il''){e,k,et

f, r d ""IIIe"'" .... "~' rk '",' .,' ", k·' * . !I" kfe 1'70: b~

a Oly,a exmemszxuszoic totnak re IJe11o' vagv

I;ejjeb. A palcikak a magara Ihagyl'J.tt hOJlu~r6bent ~111~gnlarad nak a Id§t ~z.e15o helyzetbe-n, ame'yel~ket '~gy blzonvos iido aiatt ele,ftek, Ac fenJpalica~vl!fs~d)aJ It~s,ara ma.:gnest ha&2n,alnak~

--"- --

.,. - =-=- ,-- - -

,~

A ,paldi'a Q' .hig;(;lny altai elirt Jeg,fe/so ,~Ielyzetb€n

Szlnr!Z!ett alko/101

Az eMrt ;Iegldsebb homirs,eilet

......_ __ Apdldls IQ:Z la/~ohol ,tl;lt~1 elert .Ieg'QJsd ""lyzrtbel1

Ahszolut vagv termodinamlkai ho'merseklletskaJa

Olyan hon:lersekl,eH skala, .arnelvnek nulla pontja az e,lnllEHetireg lehetseges legalacsonyabb hom e rsek let (abszo hltze,ru:spont). A:z 'a bSiZ,O i: at b6nl!e:rsek let legy.se,:ge a Kehtin '.

Enn'e~ alacsonyabb hOllle'fs1ekJeten a testek 'tel"fogata negativ lenrre, ez pedig lehetetlen (ld. a [obb oldal ~ ,abrat).

Celsius skala ( °C)

Ennek a sk~~ilana.k fokbeosztasa megegveztk az abszolut s"l<alaivfd I die a n til [a po ntj a a j1eg olvadaspontjanak, a " 00 fokos ,erte,k,(a a VIZ. torraspontJa,nak felel meg .. (ld. fix pontok).

,., Hiteil:es.f1ist l 1 .s;: Elektro.motors EairOt ($ 60; Ilitea,lis gh, '33; IFolyadekfe~szrrl, r rs, Elilenjllas~ 6,2,; Tennjs:ztor 60~

:A reu J6g.epszarn,fjiak akrtti Ltetffl',i5zt0I1)kkaf"

~ '.1.. i ",;.

men« a {e~eg()

h6mersek Jetet

..

EJ ~Ienal ilas,~hom,e'r(j

A h~nle:rSe,k~etet egv tekercs e I,ektrolmos elll@n~] J,asanak*

valtozasa ad ap] aJl :m'eJ i .,

Hasan 1,0 eszkOzoket (teMmisztoroKat)

h ~ L 11. .."~""" '" L

I. ieryeznek 0e'.1 a reJquwogepell\

,.. ~ . I ' -

szarnva I a ate

c Ilyadekkr'i s'a I'y-hoimero

Annak ,a~apJan me'f1 hpgy fa 'o~yadekl(F'isttHyor 5zfne v,alto1zH(\ ... ~h6nlersek'!~let v~:ltoZ'asaRott

,Ab,SZQ,lu;t CeiSlUJ-

hfim,l~e,kIBti lkd.la

skdla

Terfagait ~.h6fflefSe/det ,gf-alikan idea/Is gtJzo.k'* JfJeteben

(tel. 10 3,2,. old .. is).

T ,_

Absz:o~iJt, ziruspont

I

I

2131(-

, .. 2173°(:

OK

If-! r;J'r.:".' !I.I '~

2131<

7 CUJ'~C 373K

Fah nan heit skala (C) F')

Reg1ebb,en hasznalt skala, arnelv szerint a je:,g olvadaspontla 32 'CllF

es a viz forraspcntja 2 1:2 0 ,F r(~q.fiX ponlok).. Ritkan, tlfdor.11anyos ,munk~ikban talalkezhatunk vele.

"
'l' '1/ if
""
"" "
s» * m '" ,.
.. ffi ~ 7 ]

;?* :;:;:;:~ €

Hdmerseklet-kulonbseg eseten a htie'nergi,a (ld. 9~ old.) :ata,d,a51 a rnelegebb heJyro,J a hidegebhre, ,A ,h,oatad,as hlSvezet6s, hoaramlas, vagy hosugcirzasutjan mehet vegbe. Etbol megnovekszik a hidegebb test belsd energiaja", a hllo'm'erse,[klete ernelkedik mikozben a rnelegebb test energia]a csokken, ami a, hom,srseklete',n'ek csokkenesevel jar~ Ez a folyarnat

addig tart, arnig a h{)-:mers'ekJet mindenutt ugvanakkora .

nern lesz: ezt az allapotot terrnikus egvensulvnak nevezzuk,

,H15vezetes

A hoatadas modla S2 i ~;ard anvagokban (folvadekokban es g:azokba~1 is vegbemegv,

J -I' I -I' L. ~ 1 ... . ~ ""') J '" -#," kb

oe so c <a ieeves Je Je~le:ntos' ,.0: vezeto <,_en

gvorsaz energiaatadas, ami nag.'yreS~Lt

a szabad elektroncknak" es az atomok rezgese i nekkoszolnhe:to'

(ld .. ,a.labb: :szigmeI6,k, rOSS2. vezetokJ.

A tuben Y:€z'e;te~ eJ' terjed Q no (a femek j6 Y,~}I"

. .:1 ' [, .' ". ~ t'#J #

1"1 meeg"tes 'rJ~ nO'

at ,e1ektton'0k'~ kJne'lfiku5 enfi'rgi,riiu~ gyor~an T1102ognal< nlinden irany.ban.

Az ~'le,ktrrJn,(Jk' tJtko.zn'ek az atom,@kkat

"r-' J' h .... ,. leZ(l,tQ~ "Qt,

,fJdn'(Ji' 6t ,nekJk .. ,

AI mltJf!9 anyag

t ,. '

a fJm[CJ! reZlfEg'~

R6!k,!, ,de CitJ'K (1 szofnszic-Jos atom ~}ck i<:CCJ/ ,utk62nek';

S,zigete,I.'6.k Olvan anvagok, mint a fa es' a I,egtobb folyade,k

....,. I kben azenerai .. ' d'" f [

ES gaz, arne ye~<el' az energraatadas cO yamata

nagvon lass'u (rossz vezetok). Mivel, nincsenek szabad elektronjaik", a ho.kiQz,res csak az atomok rezgese esa szomszedos atomok Otkoz,ese, n§ven valosulhat nleg.

H,ovezeto kep~.5seg

Annak ame,rtelk,e,hog:y: leg:y.. A 'vitorld'z6~efiiJlfJ,t

anyag rnennvire j6 h6¥e'zetf5 ~ mefeg levEg~ .

(Id :;.< 1'1- '2" old ) A _, .. ': ". ~,u," ~ ·d,m:ml6sa eme'll fel ~ ',,:, m,=~, _-~~".' 0 I~_. '~:~'ro:se:bny~' '(Id. ,lap alja). - -- -

te II U letre eso en e rgl aatadas

sebessege az anvag hovezeto Ikepes5~·, to~

,eL$ a hfjm,ie'rseklet~gr·ad:rensto'li fugg·. Ez azt adja meg, hogy hpJ5v'an valftozlk a ta\1·O~~"lg.g;a'

a hon1erseklet az anvagban. MInel nagvobb a vezetokepe:sseg es .a grad ~·e ns,

'" -I ". b · h P ""-"d"

anna gy:orsa -u a I,' oatac as.

Fem,ede:ny~ j'd, h6vezetti

Ml1artyag

. UiII' fiOS5Z

J4 hoter ..

. d'''' ,.. , ..

le.·· .. esene«

ffanya

Tava/sQ,

A ~ . /:.':;,1.. ,t. h .. ...",. ,;l,LI of. nagYQUf.JI {iomerSi~~e:L"

grad-iens art j elenti;, hog y ,uf))'QI1CJkkora tGvo/s'figorJ nagyor:Jb' Q ho:merseklet~ val.tozQS,r fgy gyofsobb

·0 h6Vifze:~~s,.

H6aramhis,

A hoatad,as rnodja folvadekokban ,es g~zQkban. Ha mel:egftJIDk a: folyacleJkot vagy a gazt, ik~tagu:lj!

··k'k· . .i/'" "'I" - ~. ,.,' f II" 'elkedl k . II ·: .... 1 bb

csoxxen a SUI~us,ege/es ',eAa:m,fNKeJ'_;, a 11'h,,Aege'.j

surO,bb foJyao'e'k vagy gaz pedig lesu Illyed az

. .. ~

eJ6bb~ beJ~f'erf'., ~gy alakul kl a kQnvekcios

ho,~ramhis,,, A [obb oldal ~ ,abil~2t azt rnutatja,

I hogvan hozza letre a ho:aramhas a nappali parti 5Z:fd~('5:t. Ez a fclyarnat ejszaka megfordul,

A, ,m~/e9 ~~;tr:~.irJifJ :fllem~/f<ed;l.

HorAN

Ho~ugarzas

A hok~ozl,es mddja kozvetfto kozeg" nelkul.

A hovezetessel es a hO,4rrB.mllassal ellentetben, hosugarzaIisal vakuun on keresztul is tovahIbrtha:t6,. A sugarzas klfejezest magara

a kisugarzott hOienerg'iara is hasznaljak,

A hosu:galrz,a.s eleklrom4gneses h.uII,4mok* iorlmaj.a.ban va~lr6sulme,g, 'fo,leg az inrfr,BvorOs,*' tartornanyban, Ha ezek a hullarnok egy tesths ' .. .A, kezn ek e nerglajuk 'e·oy, 'r,·e~·ll:'z",·'e'.#t

_es ez ~r.;, .·z e", I .. ,1'_ '_'J ., - -'-."0' ._~ ,. I

~' . d .(:k···· ..... ."_'. .1' ..... -1 . test be 11' ... « ata':}Clt rnegnoveive ezze a tes i.,.:~

ene:rghij6t*1' ~gy homersekletet is

(ld. meg, Leslle-kocka, jobbra).

t.esl le-kocka

Vekony fahi, ureges kocka (]6 v;ezeto), amelvnek kLJlsO falai egyrnastol elter6 .anyagbol keszultek Annak bernutatasara hasznaljak, hogy az egves

c ,.",. k k , .. , .. , l .. i''' i.'," " b' . f. d·· ..... k el '.., ·

re ,ureter' ,.UC.Hl00,ZO fllerte" en LU.~ JdlK. enye nil"

i~ I. klsugarozni a hot. Ezt a kepessegtlket

at! ideal izalt abszolut fekete test itu lajdonsagaival hason Iftjak ossze, arnel y III r nden beeso sugarzast elnvel, es egvben a legjobb

I'" ,. ,

,10, - uga rzo,

BelOJ forr6 VIZ ,,~ ---

Fi-ny~~te'ke'te (2), m. fenye's.feru2r (3) feW/,rif.(cu dbrarr neo: 16thatr5)

""" ~'

Q lugar:zas

nlertehen ek Q:rsze-

h J''''ta~ '.

osonu: tsaro,

A feJiJJe:te:k. iQ' I,egjobbtdt (1) Q ,regro5JizQ't)~ig (4) vannak. sz6mozva.. Mesitt, tfiilK-e,te felU!~t .(7)

Fenyesre

..._... ....... oiSczo,lt

f'€:m1elWet (4)

Termo.sz

A tetJ-ol"-I re;li6s(tett~nQpen,e:rgIQ .. gyfJJ't6 poneJek elnyeJlk a Nap sugar:zdstit

Az iJvtlgfedel csapd6bo' ejfi '.

a sugdrz6st. I .

I

F:e:nyes belso felilMt

A ,CSOVei tartalyba vezetik: a fe.lro"t1tegrtett vize:

Termoosz I op

Sugarzas er,os ,'egrenek rnereserc hasznalt cszkoz. Ket vagy to,bb(,HtalabaI11 tobb mint 50)}

a vega kn e I so rba kapcso II t termoel ern b61: * a III. ,A sugarzas azegyik oldal fe'm erlntkez'6~re esik, A rneleg es a hldeg erintkezek homer~ekletkUllollbs~ge elektrornotoros erot.* hoz letre, ennek nagysaga mutatia, rnennvl energia nyelodlott-el.,

o veghazhatas

Zart tersegben (p I., uveghazban) megrekedt sugarzas altal okozott fel me I egedes, A bent I'eva targyak elnyel ik a Napbol JO'VQ 5ugarzast, e.g klsebb 'ener'g,i'aju sugarzas fo,rmajAban bocsatjak kif arnelv sokkal kevesbe tud

th I ~ 'H fl "" k d'" II,n' k'" _

,a, _ atolm az uvegen .. _ ,as,onil,O ,a"a,ia,'-'-l~epez

,3 ha,gk,orben leva szen-dioxld, A ,Ievlego . szen-d iuxid-szrntJenek"" npv~ked,ese 'a Fold

'r.... Ik'...... k 1(' .;_' 'f - ,~.,{ Lt ·k· .

l'egor1ene .,' I"assu m,e~eg:euese O'flZza ..

Terrnooszlep

G (J1y,(Jnomiter~

rIme/yet dgy kDllbrd/na"it~ hogy a h6mers,6kletet ieJf!~ a ri(Jjta dtfoJyd atTOrn a/apian.,

A Nap' hiJt· suga,roz ' ................ ~

A, szen .. dioxia~riteg ,aa~dllbQ lejti a F,iJJd ,d~~a'i visszabciadiOtl

,updJt. ~ "

A .s.ug,6rzr1s .......... ~ elnyetodik, felm~fe9rtve a csotJokozdsok.at.

Egyik fim,

pl., bi'zmut

AUtihd6 L..---~1:-::z::~""" h!6mmikle:ben

I~==----Jl

tatton hideg

aa;tJaio:ZQsok

11:' IIIs6 Inelgla~ 9; flektmm6gneses hull6.mot, 44; ElekimmofOlm edt 60;' .

Galvanometer, ,71; lnfmv61'iis sugdrz6~, 45i' Hitelesftls, '15; KoZesh 115; H&lefllt 27; V6kuu .. _,,,'. r- .....

29

A HoATAOAs HATAsAI

I

, -

Halmazallapot-valtozasnak nevezzok az egvik halruazallapobol (szilard, cseppfolvos vagy ,gaz halmazallapotbol: egy masikba vale atrnenetet (Hz~kaiallapotokr61 bO:vebb,en ld. 5. old.l.

Hal rnazal lapot-valtozas kozben a honlersek1-e-t nern valtozl k. Ehelyett az Q.sszes el nyelt vagy kiboc {hart energia a molekulak kozti kotesek

II -'" ! ..,.. f lb ..!' i' f d ,', ;" J-' k

retrenozasara va-gy e ... mntasara "or' iltoC J.I"

Ezt laten'S honek (.L) nevezzuk (ld. 1. Q~d ... grafikonjait). Az 1 kg anyag halmazallapotvaltozasanal elnv 11 vagv felszabadulo 'hanlennyis'eg, a fallagos latens he 0).

Forras

Folyadek gozze' valasa a forraspont ... nak nevezett h6lillersekl:ete-n (arnikor a folvadek forr), Forraskor gozt ta rta ] 111 az6 bill bo re kok kel etkez rI1 ek,

es a felszfnen at. lkulsQ terbe [utnak.

Lecsapodas

G ,... folvc '" 'It b m '" , t . t

_ QZ csepp 0 vos auapotna vaio a rnene .e.

011' da va, as

Szilard anyag csepproly6s.sa valasa

az olvadaspontnak nevezett homersekleten.

Parolgas

r- III d~~ ~- I k m~ '"" ""I I h

r orva e'i< ata akurasa gozze aza ta ,ogy

IU felszfnen leva rnolekulak ki lepnek

a folva ~'ekb6L M~nden ham,er.sek~·eten

-II ".r -" I' k . -"" . "t I" tk ~'" I~."· ''''''JI

eja tszod I, gvorsasagat a kovencezo tenvezox

Ludjak novel nil: a h501,erseklet novekedese,

~ ~ ... . f 1··1' ." .. I d'" '"

a parorgasi te. u et novexec ese vagy a nvornas

csokkenese. Az ls gylorsftj.a a parolgast.

ha a keletk zett go.zt I:i~g,ararrdassa[ azon nal elvezetjuk a folyadekfelszfntcl. .A. parolgashoz szuks "oes latens ho (ld. fent) a folvadekbcl tavozlk, anlrr'''~ az lehtll, es ezzel kornyezetet Is hati.

f,agyas-

F J' d···· .. kbol : 'I-IJ< d l j . ···· .. IIJ .. b .~.c# .... oiyar ,e.I<Q SZI iaro 1.anlazflll apotna torteno

allapotvahozas, . arnely at folyadek f:agyaspontj.an megy vegbe (nlegegyez'ik

a szilard anvag olvadaspontlaval).

Szublimacie

Szilard hal 111azaJ lapotu anyag atrnenete

k .. t ~ .. I ".. -"'11' b '"" III .. I h

kozve _ ienu goz auapot .' a anc ~li 'J ; ogy

az anvag kozben cseppfolvossa valna.

r ·"-'1-" ..... dio ids bl .. ·· . .(~

P . a JOO es a szen- -·,IOX.I, szubllmal ..

IH' • ...~IIII ot - "1 ... ,-·.- ,. eo!:.'" tl ill, m aza~ :apo _ ~va.ILOz.a,,",'· I~.

A h·on1t?r.seldet 6!1rand6 maiad (ld .. a gredikcmokat 3' 7. oid.)

Szilard

Mel&gi'tes D.I<ozta vci/fozrisok A 116 elnyelodik, es 0' i10m,erslekle.(· nQv~ lese heJy,el't latens h6kent

CI f. db!sek fe/boni;as6t eredmtnyezl.

1:1 (j M.s o~ozt Q ~/d ll'ozG-so·k

A J15kihoarltds mo~'ekuI6k I\Oz.ti kat€s.ek ~e,tre;i·o'z.6saVQf ilit egy:iJtt (~ nem a rends.zer harnerstikietet cstikkenti),

, I

+

G,oz

rOlWJd6J .. pont

C""I- .' hU' r-evett,r

r-r

I Homineldet 1

I

Gal'

-'---

O'~''Vadasho

Az a h6, arnelvet 1 kg olvadasponton Ileva anvag felvesz Oil. lead), rnikozben szitla-rd halmazallapotubol cseppfolvossa alakul (ilil. fordftva), ld. mreg 112 .. old.

J I

1-

F ... h«" orras __ u'

1 kg forr,asponton 'evo, fotyad.ek gozze·

"I" .:( h .. k "" h "'... U . _ . k I . t

va .asat _lOZ szu cseges 0", .. gyana •• <ora, 1111111

a ford rt~ottfo~yanl,at saran leadott h5.

_,

HorAN I

,Faj'h6 (c)i '(faJIa;g;os, h6:kap:acit4s)

Az a ho', amelvet 1 kg a.nYc,g lead vagv 'fe"vesz" mi kezben :h'On1ersek~e~e ~~ K-ne~ vaJtozIk. Erte,k,e ·a,4 anyagra iellernzd

( I - I of' J' ,;. k I I'" ... II

:IJ,~r a nomerse« ette es nvemassa

valtozi k), ld. 111:e.g 111 Did ..

m == z kg tam,egfi ,Satgo~et (tbjhtije l;Si~ J:I{kg 'ft.))

.,._",.,.", adc.tt iQ~i9 J11f!lejJtunk. rroffl,el'segtetce ,t·, = 3''OB «:..rtil ,t!2, -::- JO fi ~ re Btlelkedi Ie.

Q (MrV~ ,It tllS)

= J X" 1;(1, x, (3.0,07 - 3B.3) I

~¥ Q = 3(J4~~ J~

HeJ ugyonez! (/J bomenn,)liseget is ra' s~6ryci~i'z l1y;rJI'~,t, ,,_ -

hi1mer~ekJe_-te

t15 :r(~'rl'(!f eme{kedik.

iJg,YGnennyt rio e' kg 'varofmznel

, ............ _ .3 .. 8 I( hom,frsilf),et r"o;ve'kadejt nkaz.

I

I

HOTAGULAs

.Ax epftkezest .l71unkdkni61 figyeJem'be :kelt venfl'f

(1 szitord anyagok

- , ,ot(t uldsat. .

r

,v;"'", L ...b, ,~"',I\."" I\e~ UU'!'I'iiOfOAQ'

kbiti rugalmas ktit(SanY°!j

Kobos, hotagu~asi ,e:gyOtthat6 (1)

1 lol""l I _. ... '" k i ., " 'I d ". 'I' "'"" I' '"" . " -" ".;

" nornerse '" et-nove <e-'es hatasara etreJpvo

terfogatvaltozasnak as az a'nyag eredetl terfogatan-ak az ~ar:anya.. Minden gazra ugyanakkora (,allla'nd6 -ny,onla . on , ha feltesszuk, hc!gy

'·d ''''''I '. ,"" , 1... M·· m ", I·

If _ ea ~'; ,gazOlt,.· live II ,_ .gOZO( I·gen nagy

r'fle~~tekben taglu I nal<., a hat~u las] egyD,tth.at6 'nlrega'oasa r12H az, osszehason ,I ftba't6sag kedveert az eredetl t~rtog tnalc a 0' PC-on mlert eru§ks'lt szo .,~ 5 venru ! 'Z~I ard an\!a:g,okn ";" les

'II "'t.- 'l ., k 1" • 1 k

io ya,eK}Q,~, na ez nern 'zusegl S, mrve ezei

1'<Jelr~55e' vaJ' Q;;ZfIp;k1.

Bimetal lemez

SZ,t la rd anvagok kO: IOrnibtiz,Q h,otag~u :las,anialJapu 10 . 1_0' Kkt 1'0,1" b ". "Y' f'''' 'b""II',... ·'1 tit esz~(Jz .,Ie c 1(,;. I_Ion r ozo .ernbo _ .(,Ie-SZW· e nl'ez

eljes hos zuk rnenten osszeforraszranak, M,elle.grtes~k!or,. lll. ha eskor ~llindke,- fen1 taguJ"

i I' ~ '" osszehrlzod ~ k, de ku h5n hazo mertEHdJ,ell, t~Zlert a lemez behajllk. Uyel ',eSZKozt hasznal,nak pl. a termosztatokban

Nt,Jrra Mrfogatt6i Q' 2'13 K-en fR~e,'(- V'1, tir[ogotlg 273

h'", J' "'k'Jt ....

omersexte -o~zta5re!SZ van.

Teri{Jgat

v., I Ll-'" "kl' ~

-- f tomerse« 'et

(lei. 27.old.)

Az ~e-gyenes: a rdnyossog: ,miatt a g,(Jz tel1Ogota miintlen ·Cl5rt6.spn (am'; 1 K h(frnre,tseklet~ nDveke:d~n:ek ftJ'(!J me,g) :!1

V'I terfugat 1/273 rhzeV:fl nQ.

19" ~"~~11J ,

I

O~C 1,O:cC

zrs« .311K

.. 2',7]'OC (H{

_ ~ ,SZQ:b~_fYD~6~'fJ"!b~'QI,~/lft~:tJ'td' ,Q fimnJ:d ,..-t---L-.._. .eJ! la' '~Q lev6 ,erm tk~ez8 h~Jy~:t~I!' eZZc~,1 --szgbq ~Y9~h:~t6 ,0 klkapcs;ol6s1 ill. bekapC:SOl6S1 hamenekletJe.

- - ~~- - -

,ldeaI/5' g,6z' l'erlagatal1tC] k v6ltozo..so' a hDm~rse/det ruggvenyeben' (QUando nyon:"'ls), ~e'ljes(jJ 'Goy4ussoc',. to,rv:€nye

t{teifQgtltol(: tdmnye) -

(a' ;Mrlo,gat .azltJbszoltlt

I h6'n!fs,eklettel"* QrQI1'Y°.r)·

Lin/Baris, homgu I:;as:i egyOtthatID, (a An nak a mleroszall1a~ hogy e~ y " ;z ihird test

-I K. hc5n,'er$eklet~,nc'v~kedes hati·sara h()· ··,~anak hanyad lr'ez"~1 II1~uIH~ 11i1',g

(p I. d r "t- kna], s Inekne] 5tb.?

Felu I'e'tli (taru leti) hObigu.lasi egyUtthalo, (~)

~ a ,ll1enl1v~seg, am,e,~y azt rnut tja~. no&~ ~y sz i I a rd test fe I D I ete ''1'[( .ll!IO mersek h~t - n ,Ove I<:.ede·s hatasara I'· anvad r:eS2ev, .~ no tll\eg

tpl, lernezeknel stb.).

======------------

SZl'lard

anyago1kra es b,l~dfiakm:'

Kc,bos

hotagulas'i := __ , __

I ,egyuttl1',Q,t02'73 K

,

VaI6d.i' oorfog,ati h6t~gutasi ,egyutthat6 Annak a pontos n"~f(i :~ar h@gy' 'egy faJyade'k -'erfo'~,ata 1 K hfJrn,erSBbdet"'11sv,ekedes, 1~8tasa a h in y ad r:esef!\tel v~ ilt~"OZ ~ ~ rn e:'g.

Latszolagos lB'rio,gati liotagufas,i egyiltthat6 Azt mutat]a, hogy egy edenybeJ1 I ~l'rS fol~Y'ad'ek terfogal~~ 1 K hom,ersek[et noveked,~s hatasara i~szo,l~g hanyad re~zeveFI val'"f,rjzHc rtle.g.

V ~.., · ... 1 ....J....... I" "._J •

)tU6Ja3;lM az esenv IS tagw I ezart az en~{Jatl'

terfC?Jlga,kal i raciD valtoz6 'Dm,ersekl'eh:~n nern

'" ..

ervenves.

Ano'mali's, hl5taglulas

Az a jelenseg, arnikor egyes folyadekok .mere"gft~s hatasara nern ragulnakt hanern o'Ss,zehuz6cJn k bizonvos h5merseklettartomanvokban (,p,I:. a vfz Q es 4 0,,( kQz6tt).

Az 05s"ZeS giiz hasonlokeppen viselkedik, vise~kech~sUket neh,any g,aztorvennye:1

- k I! ... "Idl '. II"" bb) A·' .' id ""-1'·' ..... ' .. ' .. '-

rrhatjw, te C 'I. aiaon .-·.·,Z f~ ea ~s gaz egy

olvan, elrneletbet ~ete:z.5 ga.z, amely min~e'r:." hOlll'ers'ekl,eten es nyomas.()n pontosan tcljcsfti ,a .Boy:~,e~,M.a,f":iotte~torvenyt, die v.a~6laban

a masik ket torvenynek is ell,eget tesz. IMegfe'leiiQ' h,orne'rsekl,eteI1, es tnYcSiirnas,Q1n

a VClJt5CJ:i gaz(lk kozeU.to'l:eg ieJea~ls. g.azkent viselkednek tmtnrEd n,C).gyobb a h(}lnfH§rsekl!et.

- '1- 1 '. ..l",,'b . e ! -- .. ""., .' '" 1 '. bb

e's ~111 i n e - _(',I see - a n vorn as'lan na J 0 - .. ~.

,a koze.Htes)" ,e.zert a gazto:,r~J:er\¥'£.k a~tBtanos~an alka I, mazhatoak,

Boyle ... Mariotte~:torveny _

Adott tp:nlegO gaz terfogata allando hC5n1ersek[eten ford Itottan arailr"'JIYoS a nvornassa I". PEdd~au I:,. ha n.D a gciz nvornasa, aterfogat

L'-k' .' ' .. ··1'· ~I I .... L ··k"'-~ - .. 1'. bb

aranvosan CSOl' isn, (J. n110 exu ak lcoze Ie,'

kerulnek egym-ash:oz_., Bel2ilthatoj! hogy a ,gaz a~tal k~ifejte'tt nvomas no fa rnolekulak gyakrabban utko'znek az .edellY ifa,lahoz).

Gay-Lu$5a,C I ~ tOr-vt!:nye A~d6:tt tome,gu' gaz t~rfQ~~ta aI~~nld6 nYCllnastln egvenesen ar,a M',(O'S7L .atu;zohlt h,omers~'k~lettef * .

P'fdd~u~,~ h m1G a hl,t3lTh~r~e,k~et 'e'S a In ¥'Qtn a!5 a II! and 6 ~ a gaz

~'~ l..... '" . '.. . ""'"

te)lrtagalUiJ,aranyosal'1J n(g

CfeltevteJ h(~)gy a 'tartaly

tag,ulh.at), miMle~ at JUOhf~-ku LaR QI sabilCJarl

mrQ,zognak, es, fgy tav~,la,bb lwruJnel< eg , mast6~. A,.·~ altaJI ki'fejtett n:y""mas il ~~nd~ m,~rad

i(a n,o~ekuhi~k ugy.ano+~~ln gy,a.kran utkozne~~

CI f1Dlnak- tobl:J h.elyui,< van, e'S nagyobb itA

e 1"H2"'g haj u ik) ..

A. nyom'Q's '---1--= -- rrdveksz.ik,

A trl:1fffQgl~~t _. . r:sijk k::-e'ri'

AUand6htlmersetdetlut Inyo'm .. ~,u lis tErfog'atil, gAl

v ;;::;: t€rfO{J'Clt

T := ,abszioJi1t s.kalan

". t ,~;;.'" ~''''/~1 t

mer n'Omer5e~,ei.

I- __ ----~........Il

GaY'--Luss!ac:~ II" talrv;enye Adott ~om:e,Sa~1.Z nyonl,asa aUand6 teribgaton eg,yenesrer1 iran yb's . .a:z abszohit Ih{j:rnelrsek~,ettel =.

Pekj~au ~ ha nl'~ a

h 0' n'1'e r5.ek:l~t m:l;g

a telrf~).g:a.t a ~ la I1dcz m C-'I"'~,d I

a nYQJ'I1as ara nYGStlJ1 :nlS!

m~~ell gQrS'~d ~.

a !TIl ]ekbJ~a} :. IHe;-aSi3!~ le~ Igv p¥,akra'l;~~n _ U tk.6z n e k a -raJ n a 1,k. T aha,t, I .il: ~'iJJtr(l~2rltl a rurl akariuk tartani "a te-rto-s,a.tQt ehhez eEyf;~ nagvobb nfon1a.Et kell k)] Felten 0 nk e g.azra.,

'pV _ == R' vagy p V =: RT t

A ,terffJ9 filt vci/teJ(4ttal'J

A hamelfSeki!,t ~~+

oov:ek.::szll: '1---..--\ I)""~

~~-- F-==::::SJ_~A. n,Yr1mdl iJ/land6

A htime1~eJdet ,....._......__~I ~ nih~,ekszi~

:;n~==:=-=::::::< .................. A, h)(o"fil'ittJ~ nci;Vle;j~s2;~k

HUlLAMOK

A hullamok llgy 5zaJII Itanak e111,e rg'i at, hogv a ko'zeg*, amelvben terjednek, nern rnozdul el rnaradandoan, Ezeket 'hal ad 61 h u I ~'all1,okn al< nevezzu k, 111 e rt

a forrasbol az energia a kornyezd pontok fele halad (ld. meg allohullarnok, 43,. old.), ,A hullarnok ket fo tipusa a rnechanikal hullarnok, pl. a hanghullarnok es az elektrornagneses hullarnok (ld. 44. old.). A hullam rnozgasa minden csetben szabalyos

es iS~l1,etll,odo (vagyis periodikus

mozgas ~ I'd'. 16. old.l, ket 5z,elso pont kozti szabalvos rezges formajaban rnegv veghe. A mechanikai hullarnok eseteben a kozeg reszccskei rezegnek, az elektromagneses hullarnoknal pedig

I I - ",,' ". t' I'

az ere ctrornos es a magneses ter.

,Meehan/ta; hul/am (transzverzdlis hutlam) I·to/ad g 11~jr rn.enten. ~.

Transzverzalls hullarnok

O'~'yan huHamok, amelvekbena rezges iranya meroleges az energia (hu~ lan11) terjedesenek iranyara, pl. viz fel:szfnen terj.@do hullarnok (reszecskek rczgcse: es minden elektrornagneses hullarn". A transzverzal is hullamokban hullarnhegvek es hu Ilanlvo,lgy,ek kovetik egvrnast,

Pozitfvcsd csok

A' k01zegnek:* azok apontjai, ahol

a hullamhegven 'he~IUI legnagvobb a kiteres. PL a vfzhullarnok taraia meg Is figyelh~-eo,.

Negatfv csucsok

Azok a ponto.k/ aho,~ a hu~Jarnvo~gybn beJDJ rnaxirnalis a kiteres. ,A vfzen ezek haladasa is rnegf gyel h,eto,

EZilK ,fnlM!ZVerzdlis hutlamoh - Q rezge5 me',(5~~!;Je'5 1 a hul!6m. ho/adi.tsan.Qk

M.indegy:ik riszecsAf:' lUes, majd visszater

- - nyu_gGlrnf neJyz~teb.e~

IKJterBs, - iid5 .. grafiko'f1J '~gy n~!5Zecsk.e re.zg,eset mutartja be

RIr& (irany.a les t'1€Jgysag'Cl' oz.' ,aiap'helylethiez kepest)

A f!zgfi to'm'b'Q kotil ., rnt:nu~n htJ1.la.c(d hulidmo'krJ;t' kelt

Az' IfJmplitf1do IQ ,ma~imali$ kite.Ties"Mlnel, n(Jgyob~t ~ __ - annal t(ibb energidt

hi!)~oZ Q hulldm.

II

4: __ II

~gy rezgb id6tana.rn.a a ,perlfitlwirJ8 (Ig. mig 1 II old.)

K6teHda.rab 'resz,e.cs,k~inek kite res - tav,o~sag-grafikonJa Iket rog:zJtett ~rJ6p.ontban.

1ii'tii;,4d'.., N'I~1"1:.I

.A r€sz~ake_. h.elyzetete oz.' ....

elso pillar1atban

e".,st11yi ,iegm,lyeblJ

h~.zef ?JntJa 1

Hullarnfront

·Azokat a pontokat osszekote venal vagy feH-Het, arnelvek a rezges soran azonos fazis-

ban vannak, A hullamfrontok ,allalaban rnerdlegesek

a hu~ lanl haladasi iranyara. B,arnli~y:en alakjuk

le het, pl. .kor vCLgy egvenes,

.. - "'~~-.N _,. _,~~~~~:2P''tif~'9PI. ::- -~~~~'~._~~ '""'h.r::,:;:;~~~- ;-~~,~}:~~~ .. ~~~~~~~~~"::.I-:-~~-=~-'~:-:"""-.I~~-?\."" ~.f'.~~v.~~~~~.! ~~~:-:.~~,..;+,~"""""""'''''_~.~~ ..

-- -- - - - - -- - - - - - - - - - ------- - -

<i!. _

HVlLAMOI(

Longitudinalis hullarnok

Olvan hullarnok, amelyek a hullam teriedesi iranva rnenten rezegnek, pl. ~ hanghullamok, EZlelk mi nd mechanikai hullamok

(-1)1 b ~ ) · I ... " k Ji' •

(>.evezetes J vagyrs a cozeg reszees el

rezegnek bennuk ..

A longitu,dlndfis hullafflokbarJI Q reszecske,k a huU6rn halad6si irdn.ya men Mn rezeqne«.

A tiszec-S'kik heJyiete.,· amiiuJr "em ,flo/ad at huI16m,;

A leD E f G H I

I 1-1

A riszecs.kek htl'/yzetf ,~gy alyan id5pillanatban,

amikar.h,ulftjm'·halod d:t. --

·A, f'enti f@S2le·csklek helly.z:ete ,egy rfigzlitett iPlilllanatban fbb.enaZ' esetben Q grof1.kO'n nem it kepe~ .Q hu!l6mnak (Jd. else gr:(Jfi~9_n~ .3 4,_g_fp.).

IKItilis I~ C:legnagyo,bbpozif(V kltel'!€.sbe'n

~_I _ Amp,lft6d6 (Id. els6 gr¢jimn" 34.dJd.)

A, E 'S I:' alapheJptttben .. (ld. ,el$o gn:dikon, 34. ,G,ld.,)

G: legnagyobb neg~trv k,nf$ben _j

SCi rlu',sodese,k

A,. k 'I II I' ~ ... '. dlnali h ·11;(·· ... ._..

r\L ·1···· a ne y.e ( a .Iongltu_ ma IS _I_U am men ,en,

ahol a kozeg nvornasa es suruseg-e nagvobb, mint arnikor nern halad ott. at hullarn.

Ritkulasok

Azok a hel vek a longitudl nill is, hul him menten, ahol a kozeg nvornasa es Snru5~-ge kisebb, mint amikor nern halad ott ,at hullarn ..

A longitudinal is huillla,m ~yoma:s-- v~gy ,surlj's-eggrafikonJal s(irusade:eket ,Ib ritkuJEisokat mutat.

~--- .. ,SarQs&:J1s I"Z' E pont karol

~-~)-----I-------+----" 'I

i6voJ'srJg

• itlcaI4! 10:Z A Is I 1~---'pfJ(JtJok karol

:If: r~I·II·!l;Iln,o· d'&c 1- 6··· K-o" ,:7iIiil,n' 7?7

~ - ~~.' .' ~4, : ~ ' .. ~~~'!:!1!11 f ~ ~ ..

H u Ilam terjedesl~ sebessege

Az a tavolsag, arnelvet a hu llarn I mascdperc alatt tesz meg, Erteke 'Fugg a kozegtol*, arnelvben a hullarn teried,

Hu.flamsebess'eg ~ .. 11ulltim d;ltaJ megtett tavoJsag ido

fJ p.onton lithalut6' huJJam,ok szdma · hu.lldmhassz

,.

19y:

Frekvencla to

A n asodpercenkenti rezgcsck szarna at hullarn esv adott pontjaban (ld, meg 16., 01:01.).

f= " T

Csi II a podas *

A hullarn ampUtud6Janak (ld, 34,. old. elsa grafikonja) fokozatos csokkenese: annak kovetkezmenve, hogv az anyagban haladva energlat veszft, A forrastol tavolabbi pontokbz n rnerhetf rezges arnplltudoja klsebb lesz, mint a kozel i helvcken.

Fo1llist61 m,ert

I -- tavolsag

1 ~--~--~~~~

I~

Hullarnlnrenzltas

A hullarn altal hordozott energia rnerteke . Az egysegn y~ fe1 rO letre rnasodpercenkent eso energiat jelenti. A hallam frekvenciajat6Jl am plitud6 j atol es terjedes i 5,e,be-ss1ege.fOI fOgg.

VI55ZAVE RO OES"TORE5

,. ,.

E5 E LHAJ LAS

Ha a hullarn akadalvhoz vagv uJ kozeghez erkezn<, ez a hullarn visszaverod et, toreset vagy elhailasat okozza. Ezeka folvarnatok rnegvaltoztatjak ahu II am terjedesi iranvat es gyakran a. hullamtrontok" alakjatis. ,A f'l~nyhtUna:mok visszaverddeset es toreset

.. .

reszletesebben ld. 4·7-.S:3~ old.

Hullam d

H ul larnoktu laidonsagainak bernutatasdra

I, -""-I" d " l[d'" bb )

52.01 I ga, to e _'en y \ c .• JU'·"·. ra

A 'v(zaepp ,k,ij., Q'laku hullamfm'l1'takat /cleft (egyene'J huIJtJm,fmn:tot egYMes;, si'k fela~etti le.mez m01Zgtlttb6val ,hoznatunk leUe.,

. . A, n,u·lldllJ'f/!o.ntflh:

,dm)l1iHY1

A hullarn haladasl iranvanalcmegvaltozasa, ani i kor ,i<l§t kOZ0,g* hataranak {pl. eg'Y akadalvnak) utkoz~k. A visszavert hullam fnJntjan,a.k a lak] a a beesd hu I II ,amf'ro,nt

es a hatar (akadalv) ah;lkj,2it6~fUgg.,. FenyhujJamok viss,zave'rode'seroJ bov'ebhen lid. 47--4'9. old.

Bees!(S hullarn

K ",. k b * I-I .-.~' 'f ~ '" I . t . d' ~ hili',,,

__ et _'oZJeg' natara ',elle .lalla· 0 .1 u~,am.

Hullarnfrontjai a beeso hullamfrontok.

fgyenf3 akQddJ)maki utkij.i61' j{iJ.r otaku h'lulfamfr'O.fltok ugy.annyen CllaJaJ' visssever: huNdmfrontokat eredm&'rlYf2t1'f!k;

. . .1 /(@,f a/aka h~N6m"~

'-'~~~~

front(}k

'~~~~, (bees/J

hultdm')

FOfl"'clSJ p,/. 1I----~~~_+_O'~-+--I1....fi_ vtzc-sepp

A h'[Jilla,mkd,dba ataadfrCJkat helyezl1u, h,og, nfadosrtsli:k :[ll l1'uU,Qm t~e:tje(jes~€t

A uNDerOS' ·.mm 'elnyeli Q huUdmenergi .,_:' 'eHei me:ga:ia:daJyozz'rJ

h . '/~ ,~~. J~' .. --,J.'''' '"

,U 'u iamOK VIS5l·C\lVerOuese't·

_fJZ iede:ny Sz.e1ff;D1.

-I

A haj6ku'rt ~~~_..........o;;,- .... , c __ h(lnnn.ul~ ,~

r afnbki1tkelt

K:or a!a.ku, h'ulld.mfronto '""","""+-

(bee.so

~--+-- hulldm)

~~ ............. ~ .......... _~~......,...-+-- Egy@m~.s huN6mfronto " ...........~~~~-...,.L-+-. (VisiSztJvert

hullam)

fgyenes alu!d6Jyn till< utk'aztt; ltgyenes hulJdrr.lfrontok ~yerrfu visssorert huuamrrontokct ~redme,n!fe.znek.

"

-_:;-I

+- ~4t-~:"""'""'"~~~"t--....ot;._~I_'Vi5szapmont6 Uif<iJr

'\,.---+- FinyhuUairtok tiZ --- ................ eU,no" elso Itimpq/6bcll

~~~-----I-- EgYf!Mes: hulldmfronto . ~~~---- ........... --+ ..... (beeso. nullam)

~~~~~-.......~ Egyenes huU~mfrQh:tG ~_,.;:;..-~~_.... ..... _: fvis;~ZiCn{e.tt hutlam}

A hull aJn ha ladasi irarrvan ak es sebessegenek

m ,. 1- :'I' ,~ , • k ' . k 'k .,.. b·fiC I' .L

egva rozasa, armxor ,egyll c l-oZ':egu T 'egy

masrkba lepat, A rnegtort hullarn

h II" h' " N ," Lk" b "". "'''" II

ut aim iossza no vagy CSOIK,e'n a sebessegto

fuggoen, de a frekvencla valtozatlan rnarad. A fenvhu llarnok tore:ser,(5;1 bovebben ld.

"'0 53' ~ ~

'-I 1....-' -' ',. '

)', "".,01 C ,',

IPilda huillimok toresier,e' nuUamlkadban" amikor uj ko,zeg.hez ,elikemek

Az A /(.ozegb61* erkizi5 Hull6rnok lelassufnok G' -fl kdzeriben, pl. IrJ mlJyet;b vlzb{Jl

X a ij,eK,elyebl? vls: fl'1l€ nolod6. haU6m~k.

'~-, Beeso hul16mfnrJ'ntak

1t=;~::::::;~~:I-.,Az X(-szel je/ott) hu/J6mfront til kiiz,egben leva resze j:assu:bb, mint ,QZf!/s(;) 'kozegben

leva r€sz. '-

,......,;o;;;;;_~_....;:;~_HCi nem lenne Rfjz;egv:6i.tqs, ttt; lenne a II u liamfrGn' f.

- -- ~ == IvJegtort hu'ltamfront'CJ,k Rdvid:ebb hulla.mhossz

.Az .B-·,kdzegb6I>l1 er:kii:to ,Huilcim,sll felgy,fjlfSul;loK az A' k@ztgJ)en,

NqfJypbb hu.llamhossz

- X Az X hu#6mfront aj Jdjzegben leva ,~~~r€'Sz,f!' gyorsafjliJ; mlnta:z a r:eszJ Q'm'e'ty

meg as: eJs6 J(ozegben van. '

~~-Ha nem tenne kOiZf19Vd1tus; itt ienne G hul/6mfrbnt

~:"""""==zt---- Bees,a h'U:/Jamf"on'tok

Levey6

leveg6

-

--

A l1uU6,mok Ie Igyo rs uln ak .. , no ritk6bb' Idizf9be Jepnek,

f/sz:aKa

,meg tevrg '.

Hid'" -~ ~

"'f!gfeVeg~,,1 -- :~\

- - f"!:'\ .

~ 0"

A hanghuUlimo.k ,le:/assult:Jak; F'ej!gyorsulnak~ amikor

,amlkotra hidegebb kf;,zeg'IDe rneJ,f_gebQ /(o!i:. ,':e lepook

llpnek fa hideg lew!go slirObb); (a mei«tJ I,ev.r~!!l r.irkdbb).

I

'"

HU(fAM.OK

-T-"'. ;;11" .~, , )

oresmutato tn

,Az a szam, .amelv rnegrnutat]a, rnekkora a.

kn ,', ~ h m -'".. t···"~ -k;t;." I''''''' M

, ozeg- nn arntoro kepessege az e ozo

kozegehez Ike pest. U;gy kapjuk meg" hogv elosztjuk .a beesd hullarn terjedesi sebesseget az ulj kozegben halado, rnegtort hullam sebessegevel (also indexeket hasznalunk

~ Id. ,a kepletet) .. A.z abszolut tore,s,mutat6

a feny vakuumbel ~ terjedes i sebessegenek

es az adott anyagbeli fenyselb,essegnek

a hanvadosa, A, toresm utatorol es a fenyro;~ IbN, . b b 'J' Id 50' - 'Id

1 o~ve',e 1'_.", '. 10'" 0,

Ez CJ' ,2'. I~ijzllgne'k

1 t'··

as: t, _;(J~.egfe

vonatkaztatott

'f'.'''' , , -".

~C1resmutat~l,a.,

Elh,ajlas

lEI: ha] his akkor ,I ep fel I aim i kor a hull am

a hullamhosszaval osszernerhetd nagys~i.gu akadalvhoz vagy reshez erkezik llvenk ---

, ",I, ~,I }_c/ '_'." I~: _I~.~"' ' .• i .• HI' -n_:or

a: h u ~ I,a rn beh atol az akada Iy vagy a res m'ogotti arnvekterbe. Miru§1 kisebb az akadaly vagv res, annal nagyobb az elhajlas rnerteke .

.. ..
III I


.- .'
l ...::.. -I " t
I


.. ..,.
I I
~ I
f. ,f.
III 1


I r f=, "
I~
• Hulliimn,f}s;:sz.aJ :kdz.el·~zonos. nl€fetfJ 'G'kaddly - ',megfif;,yelhet6 Q'zeJhajI6s" de'- kfalakul drnyek' is:, vagyl$olyan teri1let~ ahal ninat:nek huJ(amok.

A hul/dmhGssz.hQZ ~.fs.zanyitv,a nagy az' akoa61y;=elh'Cljiti!S ,(lJig' 'e5ze";eh(d,C1~ nagy 'rirnyek a.Jakul hi.

tt r
-+
IIII j I
Ti I '~ tt II ) ) ) ) ):
1 I" I-~ ~ I )))) y \:
""" r... ~,
'r: M.~gM{jrzelit6/,eg, hullcfmhQSSZa ffl'ef,et(J t1ytlds - isz~€lltet6 e:J}1xJjtd5l

A h,~116,mhosszhoz* viJzanyfrv.o' *es'!ceny nyll&s - €!Fo'S EJhGjl,as

37

- --

-_-- - --- _--

I l

I r

.". .

H U L LAM-I NTE RF E RENCIA

IHa ket vagv tobb hullarn a ter adott pontjaban talalkozik, :a kiteresek nagvsaga megvaltozik (szuperpozfclo elve), Ezt a jelenseget Interferencianak nevezzuk, Ha interferenciatakarunk bemutatni pl. hullamkadban, olvan forrasokat kell hasznalnunk, amelyckkoherens hullamokat keltenek.

A koherens hullarnok azonos hullamhosszuak, azonos fazi'.slb'an vannak, vagy allando koztuk a faziskulonbseg (ld. fazis)., Ez biztosftja, 11'Ogy

az intcrterencla saran szabalvos, azonosfthato interferenclakep alakuljon ki (ld. az abrat a 3'9 .. oldalon) ... Nern koherens hullarnok talalkozasa idoben nern allando, valtozo kepeteredrnenvez.

Fazis

I,{'et hu II a [1'1 (azonos: fazisban van, ha ugvanakkora ,3 frekvenciajuk, es egvrnasnak megfeleld pontjaik minrten IdOfJo:nCiban azonos

." .' "I~ '-I b . . k t -I · d k ,,\1"

rezgesi auapotban varina ip . rrundketto

hullarnhegy). Ha nem ez a helvzet, akkor

ni ncsenek faz.sban ,. Akkorel lentetes faz'isuak, hapontosa 11 ford itott az I~I rnozdu lasuk

(az egyik hullarnhegv a rnasik hullarnvolggvel talalkozik). Ket hullarn t,fazi:skulonbsege"

az azelteres, szoggel kifejezve, arnel lvel

az egvik pont rezgcsallapota IT1egel6zi vagv k6veti a rnasikat .. Az ellentetes f~zis(J hullarnok faziskulonbsege 1, BOOt az azonos fazrsban [evoke 0°.

~f. lu~llam legy adott piiJanatban

2'. nulltlm.. fd:.zObal1 vonaz l~ .... vel

I

,

Hull6m'hegy alfaa I Hulldmhegy<sua

ebben a /J>CJntban ugyana'bbtJn a pontbon

~~~~~~~~~~~l ~~~~-~~-~~~~~

4. M'ullam., (J~ '".~veJ e.#entetes fdzlsban

3' h ~Id .

r , •• , •....... n····

• . ,J,J. m,. . Ina

frjZ.isbQfl az 1. ~,,€I

.Hulld:mv6/gy [_ ugyanabban (J' _rJntban

M6sho{ van - a hull6mh-, ,- cslafl

8s6 'forrosbdl 'ov6hullam

I

lUiis.kiiwnbsig az efsfJ keto hullamhegy' Icfj,~6ft

A masedile kef huJldmhegy k8zti fUzls;.., iilfijfJ~. i$, ,tJgv~nak'korQf ez~rt .dJlando.1

IMtisodik ftJrrosb6J ·~aJv6 hullom

Y f ... ·~ k tt"dI' .~

oung ... ·,e:,le.e.·os res

Keskenv, parhuzarnos resek el rendezese koberens f-eny letrehozasara '(ld. bevezetes), Azert szukseges, rnert azlnterferenclajelensegek vizsgal atara alkal mas kohetens feny eloall'ftlsa nern olyan egyszerfi, mint mas kohercns hullarnoke, ugyanis

f" I I!I" '1 I"" ~., "'J' 1·.I'b

a renv 1'U ramo c kibocsatasa alta anan

veletlenszeru. A resekenelhailott" fe"ny Interferenciaja vilagos es sotet sdvokat hoz I:etre a fenvt felfogo e-rnyon,

k '0 rf .. ~ k

ezes az inte rerencrasavox,

Yo.,.ng-Mle ~s res l(teliJJneet'

A kit res Imb'lrenl' hulldmok. ,hf.!:lletfej.

.mi~1 ,ug,an'D"i!' Q .'Ieqy~ ~

fondr wI , . mes at·ft:. ~=- __ r-------:I

.fbbtm Q' tstf,Qm~t.l' ... Q,In'

Ini:erterllndQ' --- ........ ~i,..--A

lep ftt irll~dQkIp IbRflBjaboo mutathQtO ki'

I (fa:, ]".,oJd.) .. =

.-)~( ·--Ad~tt i'refwenr:i_ fenyronrcls

.Jit_ ,~..,. :",C

~--_c,~ eJ'so. f~sen

elhfljlfiffr" Mny

I

fM' .emy6 egy r-eJz€

[ eJiJltJeZeflJ61~' -r. .. c-==::::::::=~ ,A. l!I.jt~ "",.. ~~ .... ~~

:A ·IS S:"~"k ~ =iIF=I-=---_"", .;;II'Ot81' ~U"Uft:

flZ e ~'I 'Wlnma~ ...... -,0 ~ VlJftD/ui

menten JeJenFfelc' meg ffl'IIt't''n je/(l,rin,ei

(~a~ a i:lpgt a 3"~ mr;g I{/d •. ,(I Repm:

aid .. " a l".o~tJ~)..

- - --'

Szuperpozfcte elve

~Ia egy adott pcntban i(!et vagy tobb hul :1·aI11 talalkozik, a k~teresek egymasra szuperponalodnak, vagyis az eredc kiten35 egven ~o azon kiteresek ,o,s5zeg,evei., arnelvet @.Z egves hullarnok egvenkent okoztak volna,

Er6·s·rtes

Ket, azonos fazisban (ld, fazis) lev"j hullam

_ - J'. ~ ~ A'· . I, I~ I ... -- I' "" - "", . r - .....

szuperpozicioja. '. nu~ amo c ero5~t~ <egyn1ast.

HVLLAMOK

Gyengftes

Ket, e·~ lentetes fazi'sban tal a~ kozo h u ~ I am szuperpozfcleja.A hu llamok gyengftik ag-yn1ast.

E-' .-"< h /.t "" ·so tuuam

A JZUPirpClZ1cjoe:ive (1~apldfJ' (id. 38. old.) A 1+ A2 = A·3l. .t? 01' 0suef(Jgges te:ts-z(Jleges, (110'5 pont kit;f!re:S:~(e'

is fenndlt pi. B~ 1- 82 =- 83,

Na mlndket t-aJd/kr),zo huH6m ofri.pIHud6ja AT vd'/t az ere.Q{ff

~mplitudQ' C!Z -te:rf!df!_ti ite,tsz·erese less. II"'_ ~~_----'----'!

Mdsodik hrfJlIam e1181tita ,.'~ tZ'f.lXJrJ'az elsoWI -~~

I

A'- r

,2

I

1

AI gyeng.ftes 15 IlJeget tesz Q szupe:rpoz{cid elv€n,e:k . Ezert A1 - A2 = A].

Jitz ere:dCi hullamnak ki!s,ebb DE: amp.lif,uddja.

H'C1 k,~t Q,lonlQS arnpiHudciju huU6.m ta'lalkozfkenentetes:

,r:"~ • b .. d .... '

tans ant ar erec o

,am'plit.ado nuliO' less, 0 huJ. .. lama' kiolt16kr::gymd~t.

A I

Csomepontok

Azok a pontok, ameivekben allandoan gyleng1ft~s (kio,~tas) 81111 fenn, tehat itt

a ~eg,kis'ebb a h u Iltin1izas. Ezekben a porrtokban hlU,~:I,amhegyek* talalkoznak hullam,vo.lgyekkerl*

. ,rr"{ ~f" .. d ~ . k-;f;' '''tk 1-"" t, k· htl:

vagy SunLJSO ··.ese···· n ,_u.asal~:al·.

Csomovonal nak nevezzu k .azt a vonalat,

arnelv csupa CSO~T16pontb61 ,a.H. ,A hullamok tfpusatol fUggo.en" a csornovonal pl. nyugvo vizet, halk hangot vagy 5otetse'.get jelenthet Ild. nleg a Young-fele

e .' b "'.:'" .0 I' J )

res. a ira J at a 3 0.. Or 0.,.

Ouzzadchelvek

I Azok a pontok, arnelvekben allandoan e'~osrtes all' fenn, tehat Itt at legnagvcbb at hul lam,zas. Ezekben a pontokban ket hu I~,li,mhegy* J hu 1'~,4.mvo,fgy*t sutusQ,des* vagy Ir~tkul'as* talalkozik ..

Duzzadovonal a teljes egeszebeo duzzadohelvekbc] .a~ lo vonal,

A, hullarnok tfpusat6~ fQggl5en

a duzzadovonal pl. erfj,s,en

~' I' -II .. "" '. ,I", -I

i1L1 .amzo vizet, eros 'iangot vagy

~enyt jelenthet, (ld, 111eg a Youngtale res abrajat a 38. old.);

I I I

"

I

I .11

~~~------------------~~_ r

~I

'I

I 11

* Amlp,litudo, 14; FebH5 csiJ:cs( ,a~s:6 CS'UOi,t 34; Saruslades~ ritkul:as 35.

KJm:er-e.vvtett trnterferen,~allk:e'p (az ,6~~£:l'E'j (50m6vona! es d.bI:~:.iodQy'~na~ je~a~ese- rffJluV.,

~€t fou6!i (FT &;. F2) ,krihe'(i~I1's hu.#cimokat ho.~ hUre;. ez ff!Jif,tben f,d zi:sb an ,

,- _. . .

u~9·rnd~onal·(k;(}HQ$). Ha (;J kit h~Hdff'l arnpNtiidrSja azonQs .. (J c"Eo:m6VDl7a1on Q.Z OSSZfS pant klterese nulla.

Hullamhe9Y~""""'" vaW,stJrdsodis*

HuI16mv.olyy;,j. vag, riikufQr-~

,.

HANGHULLAMOK

'L.. h II'" k k' , -, .' k h u" k

A, nangnu ramot vagv akusznkus 1 __ uuamok

longltudinalls hullarnok, azaz a reszecskek

a terjedesi irannval parhuzamosan rezcgnek, nagy es kis nvornasu helveket (sCiras'odeseket es ritkulasokat)

h '-II.... 5' ~~ .. rd scof [1'/ ,,,i' ",. h r., '''''~-I -.... I b

rozva etre.oz: rare. csepprotvos es ,glaz i aimaza ~ apotu anyagcknan

egvarant kepesek terjedni, Szeles frekvenclatartomanyt fednek le,

Az' ernberi fol a 210 es 20 000 Hertz" kozotti frekvenciaju hangokat erzekeli, a rnindennapi szohasznalat ezt nevczi hangnak (hangerzekelesrdl bovebben ld. 42-43,. old.), A,z ennel nagyobb, ill. kisebh frekvenciaju hanghullamokat ultrahangnak HI. infrahangnak nevezzuk, AhanghuHanllok viselkedesenek

I, _". ... .,.'~ - k .ik f" 1"'111 .~

tanu _ manvozasavai azakuszti I,a ogtaucozuc.

U ltrahang

Olvan hullamokbol al,~6 hang, arnelvek frekvenclaja az ern beri Jul szarnara hal I hato tartornanv fbhJltt· van, vagvis rragvobb 20' non IHe'rtznel* (uhraszonikus hullarnck), Szarnos felhasznalasi teruletc van ..

Hangrobbanas

Durranasszeru [elenseg, melv akkor hallhato, ha a bangsebessegnel gyorsabban n1oz-gO (szuperszonikus) hangforras (pl,.r~p(ilog,ep) altal okozott 1'i)ke:shuU~.m eleri a m;egfi.gye,16t

Ultf1lflang1of hQsl'nlr/nak JJZ en,b,~ri' test egyes. vizsgdleztajfJ'al: c viss,zavelroaott huUdrnokbdl klJvetke:zt.fltnek a ~rzerV:f:~ dilapOlimQ (fd~ "vis.szhans, 41. oki.)

A (,Sr'O/l~ a zsi radi-k

es ClZ lzmck kWonbtJ:zo rn ~rt'ekbe_n

ve:rlk vissm (JZ .uttrahc'n,ghu1,1I6m,C),/c:Clt,. A visszhanyoi<at ~tektr~'mQs jelle al,CJkftj6k" ezek se9tt5egeveJ felet1ltik meg Q kijp,et pl

a (neg rfj'eg nem J:tule'teU ba'bdr6J.

toho ... ,Clffl "~~~l~Qk~~~:~~~

-c,ekietilies ritkulasokat* k:el,t,D. /,eVegof!>etl,

A hu!f6mrfrGJn{oK (e'v6fnak

tJ repUiogeprOJ, es ,~etlf1dni ke~fienek.

Az-X ~Dn tbtm iev~ m;,~gfi9l1eJ6~' . 0' 17ullifJmokal' hangltent ,.epz~e'keh (haUja a I,eve}l~ suv/LeseL

~5 a fflotQr.zagmst).

A szu~erszonikt)s rep,{JI: . ~p (A) me_gelfizi a hulldf11frG'f1fi t .. rnik6:~~~n I~tiak,ot hpz l€tr~~ rgy €zek ailedtk egymost

~JJ~P mgga (lJ~t't to0l/a' '(;I,it o.k:Q,zotr ~ . ,lokeshullarnot, Igy oe nero tucJ f(!!-varm. Ez. hcn:rrJ'nf6 ./elerise9.trnfnt a haj6o:fr 61:talkeitet'f huU,6tmq,k:; hg, CJ hajtS

Q vii_hLI#a'mbk, sebts!e;gene( jJyors(1,bban MokJd. A kialalult Id'/teshuflam',ban rovid

~~ore~ ~'Iagyb~ ,nagy ,~{f~11~~: hom!ersii< left e.~nr rJma;s; e/aku7 k~; arnett-

rraflg(o/?'b,Qn6:st v,¢it kl.

·Az X po.rrtban dnd megfigye.fo 'I~ i~fet1- s€9,elt hirtelen hangro.bb(lna's,~,ent ha)tjQ.

Szubszoni'kus sebesseg

Adott k,az~egben, ugyanolyan k,orullmenye-k kozott hangsebessegnel kisebb sebesseg,

'*Frekvench3j,~ 35; iHrert:z~ 1 €5: C:ffekvienc::'ila)~ HlJUamfr-ont, 34; IKQzegJ , 15;' longli~udinalljs hulilla.lmiokt 15;; FUtkul!asok" .silrusod&:ekl 3;-$.

Szuperszoni kus sebesseg Adott kozegben, ugyanolvan

koriJ' I~m,enl'yek koz'otthangsebess~gneJ nagyobb sebesseg,

" ~'"' -e-: I'

A s'ugdffl1ojtas,u ',repulf1gep Jzupe'r:szoniJws s-ebesseggeJhaJacl

.._-~ ............. ---~ ............... ........_---- ............................ ---_,...... ............. ~ ............. ----~ ........................................ ---_~~ ............... ~_I

lnfrahang Az: emberi fLH ·e·~~zek-enY~H~~.gi tartornanvanal kisebb frekv1enciaju, vagyls 20 Hertz" alattl hang- Ritkan aUcahlllaz.Z:,akl mert azemberi szervezetre ka res I:eh et,

Hangsebesseg

A hanghullarnok terj~e.eJ€s·~ sebessege .. Ero.5;ren fUgg a ,k5z,le,g* ,Qs5zetelel,etol

es hon1IelSell(le~tfeto~. 0 ·,~C hOlrut~r~,ekl,et(lt

szaraz Ievegoben a harrghullamok sebessege 331 rn/s: ez n'D, ha ,me,legsz;ik

r, .. , .. - .:", .', "'~', ker h I ""'''r

a revego, es csokken, ' a 1:LI_.,

_. _. _.

Vlsszhang

Egy felu lel"r,o'l visszavert, az eredef

h J",., "'1. .. ·1 h G" l-

ang utan erzeke t '. ang.« ya <ran

hasznaljak ~ altalaban az u~'trahang.Qt -

, m' hi" k "'I· '" / ",' ..

tal"gyai( pontes eivene mega Ilaplt,asara ugYt

nogy 'rneri,k, nlenny, ~fdl5 m'(Hva erkeiik vissza a vis' zhang. Ennek a technikanak sokfele alkalrnazasa van. Pelda erre az ultrahangos

" ·'Ii" r';( (ld 40 I'~J ) -';1'''' '....,J.':

atv~ lag, tas ' I .. '. ' r - •. 0 u .. ~ a .meyseglme. ~s' vag y

a han,gl,okatolr (szonar). Utobbi kleltot

"'. b h "'I" ik . I

a tengereszetben naszna Ja '. j a VISSZ 'iangot

a hajd alatti viz rnelysegenek meresere alkalrnazzak, a szonar pedig vfz alatti ta:rgyak fefderfteset sZQIIg.a~Ja .. Vi,ss,z~ha.ngloka'C'i6 alatt ,~It~ laban azt ertjuk, ahogy bizonvos allatok

.:~ . "t"'" I /ok ". t I k

v I ssznan g seg il' tsegeve zsar man Y I ceres n e<'j

e' akadalvolcat turd flak cl keru ln i sotetben ..

A hull6.m:ok v/~s.z:a'Ve'fodnek· a targyrol (visszhangok) ..

A hol .~ .. ·ei':,en'efil irzikel6 ,.' .-' M'sz:er felf:agia

~ __ _j '7- .--~Qri-~,.JS2Jnl~gok{lt, ~lettromos

irn-:zusol<:kd lalak{;~Q' 6t~ arne, lie a hajon €9Y ~epemr,ern ,meyjeJen'~f1ite :k/r.QjzfJ&~dk· D targyat

(p't egy elsiJlliy:edt gdlydt).

HULL4lvl0K

'Ut6zenges

Az ·:I~' ik h t k ". I

a jetenseg, ,am I <or a " ango- . ·.·,ev,es:se,1

hosszabb ~dejg halljuk, mint amennyi ida alatt klbocsatotta a hangtorras, Olvankor tapasztalhato, arnikor a visszhang olyan rovid ,id{5 alatt te'r vissza a. forrashoz, hogv nern lehet megkulonboztetni az eredeti hangtol. Ha tobb feluletrol ls visszaverodik a hullarn,

a hang meg, tovabb hallatszik,

Az )t;'-pon'tbell megfigyel6 hg"qo Q .""'.anga;t.

. )x

A .~ i "I 1!';"'/ • -_i"""

..._ ,:eUI'f!tfiQ' 'v!~s.ztl'o/er(}~(J

vis!.z:h'ang. eszie /,ele tt'iot t egy Ids ideig' csend tess:

Az X~p'0ntbeN m,egfi9,yeJo 10' vI1'Szh'rn9tJ~a hc:.mg folytatds.a.kent erzik.eii (u:t6ze'nges).

ViSSZIQ¥C!rt hu.il6m (v;sszhang)

01" 'pc, Ip' I· . r e"'" k t· .' 0· ...•..... e .-. rresrus

A hang firekvenci,ajan,ak* megvaltozasa, arnely akkor hailhato, ha a n1I1egfigye,l,ot vagv a. hangforras rnozog a nl'~is;ikhoz kepest. Ha kozeledrrek egvmashoz, nagyobb frekvenciaj(l, vagyis magasabb hang h( ~Jhat6",

Ia tavolodnaf< eg.ym,astdll, klsebb frekvenciaju,

melyebb hangot hallunk, .

DOPP,ler4ffektus, ,x

1

,,4 y,anal ,sfPo.~. mik:o;zbefi' elhalad az .X''''pontbeli mf!gfig)'ieJ6 m'(JJiett.

A h,ulldmfrrJ.ntok*' ha:ngsebas~gel

terjedn',ek. --~,

A'· huI/6mfrontrr:;k kiizeiebb vGfuu;;kegJnmd.s:nozl mert Q Vlonat ,eiorehalad, mIY(i5zbe,,, kibocsatja (jket.Az X p'OfJtbari- ez rn:agQsabt f~ek'l((2:ncidiu nangkf'f1t erze'k,el'het'Q. He fE/ha'a.d'

. a 'van at, Q tiivo/rid.6 sipharrgj'(J rrH?fyebbnek h.QI/,Qt.s~k ..

HANGERZEKELES

A hangokat az ernberi fU [ kellemesnek vagy kellemctlennck erzekeli.

Ha a hanghullarn (ld. 40-41 ~ old.)

I k ~ b ,. -, .,., r /,-.I'd '.' k

aiaxja szana vosan isrnctlodik,

""'I lab k ~I k '" Jl'1~··'k· h

altalaban ceucrncsncs Jte~J ux a. rang-

I ben a nern i ... I "'''''d //

ot: ezze szernnen a nern isrnet 10:',0',

zabalytalan hangokat kellernetlen zajkent erzekeljuk, M'inden hangnak jellernzoje a hangerosseg es

a hangrnagassag, Sok, foleg zenei hangot allohullarnok hoznak letre,

Hangerdsseg

A h~ ng alral I fulben keltett erzet erossegenek a merteke, A fCI',erzekenysegeu)1 fUgg, ezert szubjekifv, de kozvetlen kapcsolatbaa van

. hang hullamintenzltasaval. l.eggvakrabban decibel ben (dB,) rnerjuk, de hasznalatos egys€g a fon is. (Ez utobbi pontosabb, ugyanis flgvelembe veszi, hogy a fU I Item minden frekvenclara" gyfon11an .. rzekenv.)

Hangrnagassag

A hanghullam fulunk altal erzckelt frekvenclaja" .Illagas hangok frekvenciaja rra Yr a mel~y hanaoke kicsi.

A ,maddrdal m.aflCJ$1 hangfrek.vend6ja* nagy.

A tehemut6 z,Qgdsa m,ely,.

k· " _ .... I.;; ... R .·...J~il"l, • ICSt a "nVt;nlJU,~ , .

\

tne; hang hul16mafakja

idtf

·L b ","'

e .. · •.. eges

A hangerQs.s~eg szabalyos valtakozasa: ket. egvrnastol kicslt eltero frekvenchiju* hang reg'Yi'dt~ju hangzasakor lep fel, Ez a jelenseg a ket hullarn interferernc,i,ajanak*

I . . I '" A ~ Ib "" f . I~. . ,. ,( ,i I .'" I. <ovetkezmenve. .. lie e,ges . :reK.VencldJa a :<;el

hang Irekvenciakulonbsegevel egyezik meg (Id az alabbl abrat). M,ine~ kozelebb van egvrnashoz a kei frekvencla, anna1 lassubb

. I h ,"

a eneges,

. Nyom·6s vag)' surl1seg'

2~ hanghuJldm, frekvend~iQ~ 74Hz'

E,«j6 hangh.ullam

- I

1 mas,odperc

.-

1 ,""

I

__ L_.

_,

I r 1

.,.._.

i"

AII16hu II J am

I(et aZOflOS sebessegtl es f'rekvenciaju* huHan1b6' itH f arnelyek egym·ass.a~ szembe rnozognak ke' rogzftett pont kozott (~eggyakrabban egy kifeszftett hur vagy huzal vegel kozott). A hu I lamok folyarna os

ta I ,a r kozasa i nterferene i at* Ie redrn en vez .

Ahol iazrs,ban* van a Iket huUanl, ott az eredo amp,litt1'd6~ ,nagy, ahol pedig nlncsenek fazisban*, ott nulla vagy kicsi. Blzonyos pontokban (csomopontok) m r no ig nu I ~a.

Egy huron kialakulo allohu llam amplitudoja es frekvenc i aJa meghatarozza az alral a keltett hanghuHanl ezen jeUenlzjoit~, fgy a h(l,r hossza es feszessege szabalyozza a keltett hang

m aga.ssaga t.

Monochord

'" .

Altdhul1amo,k bemLJtu,t,(jsara szolg:6t. A kEfeszrtett nusat rezeg ..

nangot kelt m'eJyet a hangdobo.z feJer5srt.

A.Jldhulldm I

D,uuad6hely, ---- ...... ' maximdlis rezges

;;.~-

~a.-===

~+O-_ Rdgzlra'tt' taffl'Qszteic

Qom6po.nt ,._", ......... -_,ij nina rezgis

M. I

ozgathat6 tamflSZ,Q huzal hossza

.5 i9r a h'Q.ngmagosBag dillthatd veie.

-

,Nehezekek -0 huzal

- .'- .

fes:zessey:et es igy tr hangfnagassdgot szab6JYOzz6k.

"

AlI6hulUam kefetkezese

A e~' B QzonoJ ,omp,littid6jtJ ~.

bu /Jam,,)/( ket ~p~nett pont kozott

eUentetes itany:bD' ,mo~"ogn(Jk.

A.l ered6 htliJdm

Q It = 0 friopontbun. Az ,amp'litud6 megketszerez5c/dl t.

Az ered5 hrJI16m

, , 'Q t = 7 itJ6pon tf!;t.in.

11-' ..... · ~- _..._..nAL.:!'+~,B' Az wnpUtu"dd nulla.

t ;; ,2 ldopontbCln Oil Q,~plftud6 uyyana,kkom, ,mint' :t ~ ,0 .. b,an,.

de a kitir~'S f~~nya ,~Uef1tetes, v':!9yis a hu,116mh'egyek* helyen

m,Qst hulfamvolgyet;l; vannak, es fordfttva.

~

,L D.~QldOpo"tok' ,-11

AI' ered6 twl}dn1 folyamatostlrJi 9YQrJon mOrZog 0' kift s:zeiso hely:zet k.6zott, de ,ll megfiyyelt hull6m d/Jana.k Idtszlk .

. !,~pntud6, 34; Hullamhegy" 34; IHuUamvtUgy~ 34; Fm'iekvencJa~ 35,; Fe51~ 38,; ~1n-tHrierenc~al, 3,8; Ejl~ef1m'tes fazis (Fazj:s)~ 38.

HUlLAMOK

Zenei hanqok

Mflnden zene valamilven zenel hangsorra epUII" Ez rnegha ar'Qzolt rnagassagu hangok sorat jelenti, arnelvben a hangok, 'a merly

ha ngoktol a magasakig, bizonyos hangkozz (frekven cia k U illo n bseggel) koveti k egyrn a st.

A, zenei hangok bizonyos sorrendje kellern s 'erzest ke\t. t-a, hogy k, nlit tekint keHe:nles hangza nak, a zenel kU'lt('rat6~ is fOgg.

A nyugati zen,e; hangsar Q' dlatonikus hangskbld'n al'ap5zil<J 8 han_gooJ aJf (0 z()n9'o,ra fener bUtentJlCii)", az also C-tol

'0 fel~6 C,~ig' terled.

A dfcllonikus hanqsc« Jega~sd hanyja

"

A dla.~on{kus hang $or iegh~/sD hongja

,2'62 Nz

,523 .Hz

II ......_---~Fr .. enda .. -----I

I

Also C -- .......... -Hang' ..... · """"""""""""""'--Fe/so (

-A fe~~te ba.t~l1~-y{1k .. fre'kv:enci6ja 'j. .(1 ,r:Jiatonikus skala hangjui kozdtt tek5Z!k. VeliJ,k fgyUU ,0 ,kromatik'uS" sku/at aJkotjak.

HangszJn

Ugyana~ a hang: k(j~OnbO.z6 hangszereken jatszva, bar ugyanannak ismerheto felt rnegis a hangszerre jellcrnzo rnodon rnaskepp szolal meg, Ennek at az aka hogy arnlg

-a legerosebb rezges minden hangszer

'e ·et~~en ugyanolyan (frekvenciaJa

.az alaptrekvencia), ugvanakkor n1c15 frekvenciakon is l'etrej6nnek rezgesek

(I elhangok), Az adott hangszerre jel lernzo rezgesek egvuttes hatasa adia a sajatos hangszint.

A hang (J,lapfiezgese eg'ya'dott hang5zere:n (al'ap.frrekv.enr::ia). Ha afelha~gok frek~r!nci-cljQ' or alapfrekvenciQ' E'9leSZ 5Z;Q,n1.(j tobb5zorijse:f, c~kkor ereket. felharm'ol1ikusoknak nevez zuk..

7, fieJhang (2. harmon'ikus, kitszeres frekvencio. Az aldpfr~kvencia

02 7. hGlrm(f)njku~.)

2" fe/hang (4." hormonikus:J eaber; az eseiber: nines 3. harmQIM/kus.}

o ,0 f\j"rf' on ''\

J\TO . VV4J

I 'Mindi:;dram,.fe~9,es ~o~b~n~d6ja; ez adjJJ 0 hang5zer leilem'Zo hal1'gszrnet

MiH l1angsze.ren j.ms:zva, ugycmrez rJ hang lyy mizh~et ki.

ElEKTROMAcNESES HULLAMOK

A.z elektromagneses hullarnok transzverzalls hullarnok", az elektrornos es rnagneses" mezd rezgeseinek terjedeset jelentik, Szeles frekvenclat rtomanvuk" van" legtobb kozege,n* at terjedni kepesek ,_ beleertvl

vakuurnot is - es clnyelodesuk

hlomersekllet -ernel ked est eredmenvez ,Gammasuga,rak '

!..-.... ........... ~--- R'olnfgensIJgaruk: ---II

(ld. az infravoros sugarzast), '.' .' " .

Keletkezhetn ek p· ... Idaul szabad AZ"ffiekJrnmagnlese's s.zihkep ~az €lektrornagn:lt:s;es hUlldrnok

~ - kt "'0 '. .' 1, " , ..... '. _. - e, ~,~ I.' .' 'I'" " "". ~ ,-- ~ ,~ , '-' k' .,'. ;0 teljes tldrtomdnya') 16thot.6 a fenti kripen Riszrartfjn,d nyqkb6!

eiex ~,,'n'o,~< gvorsu rasa cor es I assu ~ a_5,3_:0'1 iin~ 'or.nelyttket frekvencia'vaJ t!5 huJi6mtiosS$ul* jeilemzl1nk;

(radiohullarnok, rontgensugarak), va,gy ~gr~5 re5Z!~rtoincinyokhDz ug.yanazok a sugarzasi '

_ " _ _ '1_ I ~ .... 1 . ,; II 1 .......;. I' tufaJdonsogok rartozn,ak.

egyes ~OleKU~a,( ene~g1aa~~apotan~( ~_: ~~~~~~~~~~~~~~

;/" I t '1 A I ., 1 . . b·· ""'"

m cgva ,I ozasa KO r. " L(U lion ~ 'O.ZO'

hullamfaitak hullarnhosszusagara es

f k· ";II"'j' ,II'"

re kvenciajara von atkozoan

(e lektromagn eses szfn k,ep)

'1-' d 11 3' 'II d I " r. ;; ... , "J b '

, ~ ,a ,',. 0, alOin ~evo a rat,

Gamrna-sugarak (y-sugarak) R.adioaktfv* anvagok (ld, a .8'6. old. is)

,Gl I tal ki bocsatott elekrromagneses hu I ~a mok, Ugvanabba a hultamhossztartomanyba

tartcznak, es hasonlo t.ul'ajdortsagokkaJ rendel keznek, mi nt a rontgensugarak. de e,lt,ero medon keletkeznek, es

a frekvenciatartornanv vege'iI1 a legnagvcbb " n ergiaju sugarzast [elentlk.

Rontg:ensU'ga:rak

Olyan elektromagneses hullarnok, amelvek lonlzaljak" a gazokat, amelveken athaladnak, foszf6re zkalast ldeln k e[o, es kenlial el'va,ltoz,a5t okoznak a fenyerzekenv lernezel en, Ro'n~gen-c:soben: '* keletkeznek, szarnos alkalrnazasuk van ..

RijfJtgentelvetef k€szufhet gz: embert test beJ:sejerfil. A rontgensugofok athotolrwk a s:z6veteken, de 'Q' na,yobb ~iJrf1siga r;sontrokon e.kweI6dnf!k, rgy g csonta/( }6:tnor6vQ vaJhatrwk

II •

,II

I~ '", -IiI: ,L ... _, I

, - ,UUII'IU;mnwSil).. ,

I .... -, ' _' ~

Az eie.k.tromecs m',f;~z6 r8'zges7 5fkja rtueri.5le.ge:; a ma9nejes n'l;e~.{j reiC9,esi sfhj:dfa ',es a hu,lldmteried,es lrany6.ro,.

A ,magneses mezQ re.z..gesi ,s{~ia tnero/.eg,e5 IQZ elektromos

•. .M .; • ~1_.il'1 .5..

meso rezgt!$1 5Jrqara ,t'5

Q' hlll'1rtimterjed€s iriinyara.

U ltral be ~I ya sugarzas (U'V -sugarzas)

E ,..,.' fai I~ I k "I I' I" · <r')

Z a sugarzasrajta xe etkezi <I -ia P' '. roruza t

gclzQn elektromos ararn halad ·,at ket elektrod" kazett .. ANap is bocsat kl UI'V-sugarzastt

de ennek csak kis hanyada ed a F,old felszfnet, Ez a kis hanyad letfontcssagu, kulcsszerepet j:a't5zik a novenvek fotosztntezlsenel,

de nagyobb rnennvisegbenartal mas.

A U'V" .. '" f'·,-I ... ' k .", I ~ t h .'...-

z " ". - 5IugarZC1.5 ' _ u:or'esz 'ea ast ,IO,Z. tetre - (gy

m,Okqdnek a fenycsQlvek* ~, kemia~ reakclokar

"d ~ ,- ,..'" 1- b "'''' b' - 'II'" _,

rcez e 0" p . a oor oarnu iasat,

Foszfo resz kciJ as

Bizonyos artyagokon (pl. tenyporokon) rovid hullarnhosszu" elektrornagneses sugarzas (pl. y~ vagy rontgen-sugarzas) hatasara

,e[o:idezhet.a jelenseg, A je'nypar ezt elnyel r r es Lathat6 fenyt bocsat kl (vagvis nagvobb hullarnhosszu sugarzast). A foszforeszkalas esz~eH,eta akkor is" arnikor a 'Y~ vagv r.ointge,nbcsugarzas mar n1\e.gszunt. IHa' ez .a je~enseg rovid felvillanasok formaiaban jatszodik le,

• '"II '" ,~;Ii (r .1 .• -'"II "'" .. "'"

SZC I ntJ ,aIC loa, n 'eve'. 0., a. szc I ntl ale ~'OS

szamlaJ6t a 90". old.),

..

HULLAMOl<

~~_lnfnlvdtOs sug6rZ;Qs

Mi"JaahuJltJma/t .- ........ -

Mikrnhul16mQ ,sUtd' ---~~

A, m'ikrohu:/ifmok az' rete'ft~armlm'Q'Zd' eaenyen fith.o/adnal<, de a 1uro :Mmbeo€}enr nero. R:ezgesbe hozztik 'Q' vfzr a zsfr Vt1gy Q '(_u/(or nroieR',utdU .. m,egnov;elv2' tuo« 'b,els6 energiajat*

-lly modon melegftv.e' az ete.lt.

Fir uoresz ka,1 as,

Ez a jelenseg egyes anyagokban ultralbolya

:' ... ·Il .. -; c , I'··. etk .. ik b

sugarzas· f\atasara "ave!! I e.z\, ..... ~ e.

Az Uv-sugarzast elnvelik, es ~,athat6 fenyt bocsatanak ki (nagyobb hullarnhosszut, mlnt arnilvet elnyeltek) .. A [elenseg azonnal rnegszunik, haaz UV'~bes,ugarzas veget er.

M""k h -1'-1 ~ k

rxromn amok

Nagvon rovid hullamhosszu radiohullarnok, egyik alkalrnazasi tertlletuk 'a radarberendezesekben valamelv targy helyzetenek n11e.gicl III a 1C)'rtasa a h u I ~ am 0 I'( v Ii ssza verod ese ne k alapjan (ld .. a szonart is 41 ~ old.: vlsszhang), M,as~k alkalrnazasa ·a mlkrohullarnd S,'Utoben az etelek gyors melegftese,

L.~that6 'fe'ny

A.l, elektrornagneses sugarzasnak az a resze. melvet a szernunk erzekel. l.athato ienyt bocsatanak kl a Nap, a klsuldcsovek+ es 'az rn6[ampak*, rnelvekben valarnilven, 'i zzas is. hevltett test bocsat kl fenyt., A fenvhullarnok kre;pcesek kemiai val tozast e~oidezni

I -

(pl. f,e.ny.erzekeny anvagon), es a tartomanyon bel.lU a ki.Hornbbrz,o hullamhosszok" I<O,16n~

l 6zr() szfnek forrnajaban jelennek meg,

(I'd. 54" old.),

~:.nfr'av.o'ros; sugarzas (lR-sugarzas)

A rnindennapi eletben .az elektromagneses hullarnoknak ezzcl a fajt~hivaJ igen gvakran talalkozunk .. Ez a h6sugarzasf melye

a viszonvlag rnelegebb testek boesatanak kit es ezaltal h6m:.ers-eklet-nov,ekjed,est okoznak. KOfOI1],egies" lnfravorosrc erzekeny fllrnek haszna I ata, v a ~ II hofe'nykepekN, keszfthetok, rnelveken az exponalas lnkabb hovel

to rten ~ k, m i nt fenn y·e I.

I I J

Radl i,oh U ,III alma k

K,er,etkezesukkol" a rad~',6antenn,akban elektromos

. . .-"1 - , . _. - . - .. . ..

,mezQ szabad elektronokat keszret rezgesekre.

A ,.. 1- f I' . '" .' -':4 .-g. b"

, rezgese c rekvencrajat a I11HZ,o szabja meg,

ezert a hullarnok kiatakulasa is ennek

f I I"~ b ;' -I "'. I' .. ,' ;!!....... '11

rnegrele Or SZ'a':01 yossagga_ torteni c, nern

,... J ',. " ....

ve et e nszeru en "

Hel!lYI!ln haszn'lljak a ra,di6hLJUimlokat nagy Q1Yolsa!gra ¥ClIO. kozvetfresn1!:

A :rov.lrJ h,uI16m,hossz(i * rad:idhull6mok kepe.sek tieHatgJni DZ to noszfirtjbla~ (gr ,h'tJ!zn6:lhor6k' Igln nag)!' tt1\i'DJ'sagrG ~

vaia ktJztimtesrn . ,a mana/dal< segftsiBg-ByeL --.........,jl

A hossz'(j rddi6hul16rr1()lk ViS5ZQV'er:{5 dnek: az ionoszfirdn Igy a RHd felu'ietin' a iJlem tr11 mvoli

h -I .. 1., L'" "·M· . e_ y;en; ~OZD,~r.J

u:Z!tfnet tii~etltis.~e' IQlkalh1asQ'i'. ,--...;........._....._ ..................... ·····.,r

Firlite.jrfiJ keszGfr h6'fenykip'.

I

J' I

t ,

A wj kik ted} tete! lonas:zflm'

hldegelJbe.k"l' (ioniz61t g6z·

tJ sarge tet.Qletek tartoman'ya

me.lege:bbe.k. a ,fOld' kijrUl~

'. .- - ---'. mill l'..I.o...- ·_ .... Ift . .:11............ k"" ,.... . ".. L

iitKiJilUk:s:Q;; ,80; geaUUm~os mCitu, Sai' ge"'U'uno~:t ad; -.te1I!!r.¥en,Q!B" :),_j,;

Sebe 'Elf1€!fg.ia,; 9; IDnitih:fojf SB; HulllamihoiS,Z" 34.

"

A FENY

A feny egv rneghatarozott frekvencia-> - ill. hullarnhossz-" tartornanvt feloleloelektrornagneses hullarn"

- -;<

(ld. 44 -45 old.), Altalaban fenvsugarak

forrnajaban abrazoljuk, A fenysugar nyrf'a~1 ellarott egvenes vonal, arnelv a fenvhullamok altal megtett utat jelenti, egvszersmind az iranvt is, rnelvben az energia tovabbterjed.

)\rny,ek

Fe~ U letet [elent, rnelvet a fenysugarak

az utjukban Jev.o akad~il'}f nll~ru n_ern tudna,k elerni. A pontszeru fenyforrasb6~ kiindulo sugarakat az akadalv nlegal~ I ftja, es ezaltal teljes a_rnyekot ideL: elo.

Kismere'tu fe f'l yforrcis

A1<ad6!y

Fe/fogo teJj€S amyik

ernv5

_I _'

Fenysugarak

.Az erny6n .mJ3lgje.Jel?'o kip

'V11dgos te,iJJi~t

Ha a fenyforras nagvobb rneretf

(nern tekintheto pontszenlnek), fel4rny1ek kepza,dH< a relies arnyek koru L

50~ pontb61 aIM, mJgyme~eU; ~enyfarras

Cs,ok tu A pcmtb6! Az A ""~5 B kljzfj~'tl

,erkeza sugaraR ponto~b6( erkelii

erik ef itt ar '-_ ~u9aruk (vJldgo3.Qbh

ernySt. r1~ 6rnyekterlUet)

,1\

ErrryiJ Arnypk Felarny(}k Vn6g()sterl.) Jet

,

Fienysuga fa/(

Nap- eSI hoi,dfo:g,yatk1ozas, A -feny tel jes vagy reszleges learnyekolasa rnlatt bekovetkezd jelenseg.Az az oka, hogy

a fenyforras es a 111:iegf~gyelo kozott

atvonulo test ,a:rnye,kot vet.

A napfogvatkozas a Fo~dro~ akkor Uithat6, arnikor a Hold a Nap

es a FOll,d kozott halad at holdfogvatkozas pedig akkor kovetkczik be, arnikor a Fol,d van

a Nap es a Hnld kozott. A Hold, ,CJm,int fOKozatXJSCJT1 I€;zdrja rdOltJl1'k lJ' Nap fenyenek ,utjat gyuras ,nfJpf()gyatkozcl.sko,r~

HI. • .0:1" m~IU

Nap

HULL-AMOK

FE NYV 15 5ZA V E R 6 0 E 5

Visszaverfdesen (reflexion) egy hullam iranvvaltozasat ertiuk, arnikor az legy hatarfcluletrol "vis5zap'attan" (ld. 36,. old.). A fenvvlsszavercdest tukrokkel tanulrnanvozhatjuk

(ld. alabb es a 48-49,. old. is).

A tukrck (es lencsek") kepalkotasat bernutato abrakat u.gy keszjtik, rnintha

f· '" k maaa "" ~ t ...."" 1-'

a enysugara c rnagaroi a testro

. dl I"" k kl I .11'., ,;I!. b

mcuinanak kr: va ojaoan

a fenysugarakat valamely fenvforras, pi ~ a Nap bocsat]a ki, a tes t rio I csak

ViS' sz a" v'e ro""'d . - e' - k'

I .' .... -.·· ..... '.· .. 1_.. . nl-- ,u

A f'~' Ii L?d #' t .'" " ·

'envvrsszaverot es nrvenyei

1 ) A - ~ hi. .. ~. - ~~ . .<,

"-'" vtsszavert sugar, a neeso sugar

e a heesesl m:ler,oi'ege.s, ugyanabban a sfkban vannak,

2) A b ,I' '. .". f ) ~ """ . • ·!!J(,d >!

. v neesesi szog ,\«.' egveruo a vtsszaverooes

szogeve~ (~).

Iees.' uag fq)' .. ,A ,w56',sug6r II a. ~lsl mlltflfge5' !<iDzottl' ,sz6g'.

A bees* p1JntJQ~ Az a ,pDnt, ,Q'ho" 6' be'eo' Jugdr t-oIQJJr.Dzlk el' hati.ilfeJi.Jlettel, ieS ~fsuavett (vQBY'megtoft) sugarrd ,a/skui.

_"..... ............. ~~-~1lI

Ies~i med"a ,A be.esis pontj6IJan a klUtetre hQllott mer61eges ,(a ,felule,t narmJJ1isaJ

Vlmmrmtrdisi szfJg 1(P)I,. A ~fIVllf sugar rs ,0' ke&61 met61~es lta~iJlti sz:og. ~-_""..,_,jJ

VlszaMUt ,sus,;r - =_ ~ _

'Vi §Isz,avetodes slk fe!~:u I etr6~

Egy feluletre parhuzarnosan beesd sugarak parhuzarnosan verodnek vissza, Ez akkor kovetkezik be, ha a felulet nagyon sima: ilyen a sik tukrok tckeletesen sirnara csiszolt felu lete ..

S~lym vismweriid&; PamumQ1,osan beesr6 5ugflmk '- __ -_ -_ --....

IAkm~t~~~~~~- __ ~~~~_~ 1-

Lencsek, 52; Megro,ft sugar, 50; Latsz6lag-os kep, 419.;

(Kepal'otis)' HuUi.mhossz, 3-4 .

D.iffuz visszaveredes

Parhuzarnosan bee,so sugaraknak erdes feUlletrol' torte'n·Q visszavercdesekor a visszavert sugarak ik(j~onbo.z6 il anvokban haladnak, L1 feny

'" " d · k E . . ''''d ·...·l -'", m 't .. 'b'l,

szoroc ~. >....z a vissza vero, . es ega\ta,_an,osa·.o

tfpusa, a fel uleti szabalytalan alakzatok olvan

kicsinyek, hogy osszernerhetck a f·eny .

hullamhosszaval :. (lasd 113. old.l

PamUZQmb$fJn bSeS6 sugafPk ~-~

,Szab6lytfJlall felu,fet., pl. papfr.------~-~.....,... ....

A ",-,lsi meftJfsgu ~18.nyor mi'nd'en :lugd;fflai m;as'. ......- ~~""'_"---~----11~'

SrktGkor

Slk fe:lo leta tukor (a gorbult feJuletu tuk.roket lid. a 48-~9. old.) A,z altala alkotott kep ugvanakkora, mint a targv, ugvanakkora tavolsagban vall a ntukor rr}ogott'"" mint a targy

t .. k .',., I' '~tt ." I d- I t..t. II "'. !I~d k

a ILI' .. ot etott, es az 0 l, arax l'e'lcse'reIO.- ne:

(a bal es a [obb oldal fe~c5ere~6d~ik).

.Wintha a 'V:isszavert sugamk ;nnen Induln,ana,k, ki -

16tlz.6ltJgos· ~r*) .kep keletk,ezik.

Paral ,I ax is

Valarnel y targy hel vzetenek latsz'd[agos rnegvaltozasa, ha a targyat ket kOI,onbozQ pontbol szernleljtik. PI .. egy targy elrnozdul nr

1 '" t . 'k h l' " . '. b l' .. k k 1- · d

a SZI, . a e .oszor a :a_ szemun I.e t rnajt

a jobb szernunkkel nezzuk, Elsa nezopont a bal szern masodik a jobh szern (ld. meg a parallaxish ibanal, ~I 02,. old.),

---- -----

F'enyv'i:ssz,a.verodes (foil ytatas)

A fenvsugarak a gorbLHt f~(j .. Hetekro:r- ugyan.ugYtmlnt a .silk fe'f.'cHetekr6('-a 'visszaver,ode,s, t-orv,e'nyel szerirrt verod'nek vissza (ld, 47'. old), ,A, gorbOIt f,ehJ leta tukrok kozlll a ,go'rmbt.O:krokke'l foglalkozunk. 1<et tlpusuk van: a hornorti (konkav) es a dornbord (konvex)Y tukrok.

Az abrakon a ~·elke'plezencHJ·taJgy szerepel ·fel1yforrask~nt (ld, fenyvi:s:s,zaverfJdest 47. Q, .. ) es bizonyos nevezetes pontok (ld. alabb), valarnint a. raituk athalado f,enysugarak viselkedesenek ismereteben megszerkesztbetluk at vlsszavert sugarak utJat.

'Opltika.i klJzeppon t (:c.,~

Mt(Jgoo,ai 'tl' tukorn,ef( CJ ko'Z,iprpontja.,

,

G'€ometriai ,~(jzippont (C) ,

,Anna.' a gombnek Q k(jZi~PPOI1'tj('Jf' I

omft!!y g,[jtnbbea tukrot ltd I

~~k~~i~~-~:~~~~~~;_~~~~f.·.f_·~ ~C .. ·_·~·_·~~-~F_~=---~~.~~-~~~--~~~~

rojta 6tha~tadd v.ag}" ([vI I ~,' ,.__...........O;~-- r ~-~----,.IlI 0 !tJ -geomeulat kiizl!ptJ'o,ntol1' 6thala'dd

rr6frv6ban bee:s~lreny$.~4g6:r I eg,en'(3S"

6nmag'(lbaflve.rodik ',.dsizez. I

" f6kusztlwJ,lsdg (f),. A, f6ikU:siZpc,nf ,es as

, op,tikQi kii:zeppc1'Jtvn ,6,Cct_haJadd: egyene5.

"

"

'\.

"

4iIr,

,'-

.., ..

''III -.

1IIIiE __ Iii!I

A vis.stZ,l1.Ye rt. sug,(J ralk m eg:sz:erkestte.sish rei: hasznalt ney~etes .pontok::

(id. as: .5 2'. o~d. isj

F6k,usz vajJy gyI1p6ponf (F)

Nevezetesponf",amely tJZ opfi'ul t~nge&1lfl.. IQ,Z loptika. is a goometliaJ' .k6zlppont'kiJ'ZottJ frl/e'Zo twols6gban

van., Mindf!fJ .suga" a,mel'y ,az Dp'filf.ai te, , :81

p,arhuzamos, .€s' Qh',hoz koz_el htl/ada tuttir

. re/~ visszQv:er6des ,Lltal1'VQ:gy la' f6kU52ptJrJtban

mets;z.i l~gytn6st, (ho,mom . - v~9Y

t1gy sz,D.r6dnai 3zM (alv~rgd.lnak), mintho' ,t;- roll,szpontlJJ61 l'ndulrrcJntrJk ti' (dom.~

:t-llkmtl .

,N'~lesM

i"~~W ~!f

I

,GiirbiJlet( s,ugar (r)

Az ,opUk..oi es a ge~'m~trfoi kfiz~'P'pOfH kazatti t-Qvob6g.

Nyllds

Al Ll t:~rtJIetj a"re'~yena: f€ny citf1a/rJ'dv(J eJ'en' a tDkrot

Homoni, v,agy gyujito'tu.kor

Olyan tukor, melvnek a visszaverc felulete IibefeleN (a kepzelt gomb belseje fele) nez. Ha az optlkaltengellvel parh UZtUll0S sugarak erkez nekegy f ('yell tDk5rre.l azok v isszaver6cl'es utan a fokuszponto n ha lad nak at A tH kor at [tal a ~ kotott kep nagvsaga, hel ye es 'UIJUSa .at1t6 I

fOgg~ hogv a targy a tllk6rtol rnilven rnessze van i'

HomorrUl tukO:F

-

Ho,moru

takor

OptkJui' ,fell;pllyel' pa,tuJza.mcu S'u;gara,k

I

Avlss.mvert s;ugarak: ~ .

. 1 egymds {'f'le kiJzeleanek;

'kon'W?lI"ndlnail ,~

l~ ~l::l';l III

- ~

''_--~~,f .

I:

A gmm~ .iOzippfflntban -'(CJ

atmena s4ga~Qk . ,-

anmagulban v;er-6dnek' vfSSZiGJ:.

Demborn VB,gy' Sz6,~6t[jkor

Olvan tlH(,Of{ arnelvneka visszaverf feU] lete f{k~f:eh~!I n,ez (a. kepzelt gJomb kLdso~ 'tell u leten van). Ha tlZ optlkal tengellye] p,;lrhl.lzamo.s. fenysug.(.]Jr~k €rk,ezne.k egy ilyen tOkorr,et azok ugy ver1cl'dnek vissza, rninthaa t!okor h'logotti (a Ilf gonl ben he I fj I i i~) f6kuszpontb61 in d u Ii nan ak ki, ,A.z alkotott lkep rnindlg egvenes a!I.lcj·su, kicsin yl~ett es ll!,als:z'olago:s (Id, a kepet),

c

A "ameUitJllrozip'" pon',t:bD (0 tD'rt6

.A Wuzavert ,sugflfflll . ,$ugarok tJnma9uk~ ..

u;ettaro6k. , __ ~.....tI ban v~'r6dnekvi!Sla ..

, ---to,'!1 il

A kep

A tuko,!"' a :targyr6~ keper alkot. A,!10gy a targyat azert latjuk, mert fenvsugarak erkeznek rola, (ld. a ~enyvis,szaver,odest47. old.), L!gy

a kepet ls ott latjuk, ahoi a: visszavert (eredetlleg a targvro 1 erkezo) sugarak

metszik egyrnasl, es ujbo~ szettartova val nak tval6s kept vagv ahol a r,tOk,Q"r mo,gott~fl megh osszabb Ito tt fe n ysuga ra k rnetsz j k eIDtmast (,l.atsz6],agos kep).

Targy ,(tekints'(Jic fil1yfomJsnQ.k~ 16sd ,(I b'we.z:iOOest)

eben (JZ es,etban a kipi is ugro'n,p'tt van, fQl1dftott IdllQs4 ,a rdrgyVt1'1 egyez6 ,M'agysagu is va/Os'. (A Vls5z(J~ert ~~g(Jf1ak valobtJ.n m;et~k egym:6it ,maj'd szl.ttartdvd v6J"£1k.)

,II d'~ -~ ....... ".#' "'1,,0. , 't.~n~lk~:-""

", , omuunJ tUft'Or ~~_cgLIIH

Tavolsagforv1eny

Ez a minda gornbtukrokre, mind a lencsekre= vnnatkozo rcrvenyosszetuggest ad 111~g

a ta :I~g,yta vo I, sag} a ~eptivo,lsag es a tu k6~"

(vagy lencse) f6kuszta'Vols,ag:a kozott,

M]vel a ke'p a tukor vag,Y lencse mlndket

. eldalan keletkezhet, az ,el'~jrf.llb,en* ke~lett

me ~1'a.podnJ·a kep helvzetenek megadasahcz.

Ail' el6Tellh~zrnUat sa'barryai:.

7.) Minden UI'Voisagot a tfJkdrwll(efl :sz:amftani'. 2.) A. t6rgyt6volsdg e5 'va/os kep tdyol.s.'agapozJtfv.

]:.) A ~6tsz6J~gos kip t6vo1saga neyatfv" .

4 'J' ,t.. ~ - '.J' .. ··k ,.. d' 'b -e . f" -'I' •• t;"J~ t ~ I ~

,., A n'G'ffl,OnJ tu.,..,o", .(!5 r: (J,m,~(Jm entse« {iO,fIIUSzavn saga

pozitfv.r a dQ'mb·GrCI tiJkri!Jke es CJ hom',or:u ,lencJlki nego·tfv.

N "'t;

I, agyl' as

·A tukor vagy lencse alta~ alketott kep nagys,a.ga,n.ak €'5 a t.argy nagysagana.k a hanvadosa.

A fenysu,garak megfo'rdfth,at6.saga.nak elve Arnilven utat kovet egy Jenysugar

v~sszaveft5d~.j , . ~ v,agy elhajJasllk Jniatt;, egy ve le

szernben erkezo masik ,s.luga·'r ugvanezen az uton halad. csak el'llenkezoiranyban ...

PI. ,ttZ opti kai tenge Ilyel p arhu za mos 5 u garak t m~u~,a:n visszaverodtek a hOnl01"U tO~<lrj.rra,lf

a fok.uszpontJban talal-koznak"

H' a a fokuszpontha hel yez:u n k egy fenyforr.ast"l ,a, visszavert sugarak a tengel lvel parhuzamosan haladnak.

Gn bl It'"

om I e I eres

,A,z optikai teng;e.iUy.e.1 p.arhl.lZamosa.n (de artt6~, kOI:on,bo2Q tavolsagban) halado sugarak

a gOllllbtU,k.orro[ visszaverfidve nemmind

a fokuszpontban rnetszik egvrnast, hanem

a tengelv rnenten kokJnbozQ pontokban,

'egy burkof6Je'lu~eten belul, IEz a hatas annal' erosebben jelentkez'k, moine' nagyobo

a nyrlas:sza'B (I'encsek eseteben is) .

OM,'_~'£o· '·gl ten ,', . ,'III ... f'uno ,',' , 'fIIl.'1

L

,~ I

I I

BarmeJy hullarn torese olyan iranvvaltoztatas,

I b "'''. k "'I' ~

arne yet seoessegene megvaltozasa OKOZ,

arnikor egvi k kozegbol* egy rnasi kba !el:J1

([I d ~ a ], 7. 0 1d '0) ~ ,A m iko r fe t1 YS IU g,a r (46., 0 I d ,.) I e p u j kozegbe, rnegtorik a fenytor,es torvenvel szerint, A tores iranva attol fugg, hlolgy a fenvsugar optikailag s(irCibbv1a,g'Y kevesbe sCiru kozegbe

II; ... L • . • .• II k . . ". b ...

Jep-e at, vagvrscsokxen-e vagv no-e a senessege

Oasd' lent).

A fhJytotm .mitJtt ,€it/uk megfortn,ek o szfv6sztila-, QZ ,ita/ban

.EIsa kOZieg

8e!tE!so sugar .D. t(jris:, (V(19Y 'Vissz,('Jverodes) eI6u-------- __ ~~~ ........... ~~.;'

Be5€lT pont. Itt taltilko~lk a b·ees,:{; st.J;gdr a l{et

nj'ffsj' 52'09 (~). A me.gf,a,{f su:gal e5J ,a be,e$.esi b--~~=~-=~~=r-' 'kpzeg' hCli:ar-avtJ.I f5 megiforik (vagy ViSSZQViB.rCidikt1")

mf:!rol!ges kdzotti !20g ...... -----~~~~~~---+-~-rI W6ioaTk

k9Z'S B,efls,es'i mefi6Ieg~. A beeSJis pOn'tjabal1

----........p..~ C1 k6z€ghD:tarra 6urtotl meroJege;].

Hoo md~mdik k8ze.g (optfkailag) ~.er,-abb" ·a s;e'be55,fg' c~ok:kerr, JJ 5"u.g6r!1 ·.ffl',erafeg·es jefe: torlt rio kr!visbe sGru, akkor ~:;. a

1 i A meg)tort :sugla!r', ,a bees6 suga,r es a beesesi meroieges ugyanabban a sikban van.

Ez az aJ lando .a t6'n~smuta.t6 (n, ld. a 31.. old.), ugy is_ kiszamfthato, hpgy a feny elsa' kozegbeli sebesseget osztjuk a masodik kozegbel ,I sebessegevel, Ez tjopti: kai slh"ClsegetJ'1 is [elenti, a kozeg annal "sutubb

"-k"~ If •· .. 1 '. bOb -I "'1 k b

optrkauag: I nil I: ne jocoan _ecSO{· •. ·len ·•· .• enne

a feny sebessege,

.2., Snellius-Descartes torveny, A beesesi szog

r- . ,rlk··.. . -.~... ..~.. . ..~. k

sz' nuszanax es a to're,t;,1 szog szrnuszana

hanyadosa adott kozeg eseten ,aU.and6.

.tmrrnefy.ir;6nyban Q rrujsodik kljz.egn,ek'" ,(JZ elsorr! lfonatkoz.tatott faiesmut1ltaja n'2' I

- ,

Az' dorQ rJ f1nyrug6r meglDnrlfthaM&1Jg'nak mit mutatja be (49. o.)~

amint a renysugarlevegob61

vfzlJf:, majd ~illen,kezoleg x

11:olad.

Megwrf I' .sug6t ,.--~ 'Tavolabb halad '(J merolegl5Uil

;"

A kijzegltket jelzl5lnd'exeket bett1vei is (r:hatjuk.: t'llv) a .v;-zn~'k a lev:egofe V:o(:l"atkoztatott

rJ'Jt V 'Il tevf!95nek (;J' viae VS'fUlrkoztatcitt ,t,o'fesmututoja.

'( tevegfi

vtz

,MegtfJrt A .Buga, ....... - ~~ ,f(oalebtb, haJad a ,me.r6/~e~he.2

,v

.~ Ab201~ut toresmutator 37 (toresmutat.6); K6zeg, 115; Vis&mvert sugar,. vissl.ave:r6dest 47; Szinusz, 1. ~ 5.

A vfz-leveg.o hatdrfelUJeten megtOrt sugarci'k.

AgyunkbQ'll az a kep"a/akul hI" mintha egyene5en

a plros :sza9g-0t_ott VOfl0la.k menten jo'nnimak a s:ugaTak,

A toresfflutatot* 0' volo.d i is a laJsloiagos me/<ysegbi1J fS tis zdmfthatjuk

Hatarszog (f~:H)

A b ;:" ~ .,. I h -11;," t··· .I •

Z a eeesesi szog, arne yez tartozo toresi

szog 90Q• Ebben az esetben a rnegtort sugar a, hatarfeluleten halad, es nern lep be az (rL optlkailag ritkahb kozegbe.

,1!"Jl.; A.4.LtrNolmm"l.C"ftU

'. ~rr"..m.'l""d.:~ iJt' .... Vl-~uPIt:flUU~

Oveg

A, beeSbi'!liig A~b~ ,,- _t_ ...

mint

It] tmd1!ziJg

Leveg6

Viz

melys.ig

mllyseg'

-.1----

--Tdrgy

T6~dJ ItlinduM I~-sugarak

IiiIi Liiiiihliill ill!!!

,Uveg

,te'lleg6,

A hatarszogb61 is kisz6,nrtn'oto .Ql taresmuta,t6 r

IDiiszperzi,o" 54; (Szin) :K,O~I!\l~f 115; Toresmutat6, 37; Lathar,6 tenyszinkape, 54

Zdporesa utan [J levegoben Jevo apr6 . v{zcsf!pp . .ek p(izmClken't viselkednek, (J najtuk meg'to'rt napren,y'felb_omlik 0' t6t:1j1a.:t6 sz'fnkep (diszperz16) 5z_(nt~ ire':szlV;cirvdny If eletke.zik.

Telles visszaverddes

Arnikcr a feny optikai tag' sQrHbb ko,z,eg,b611 •

ritkabba rnegy at, atores mellett kism~i1eku visszsverfides is bekovetkezi k,

H~ a beesesi s.zog nagyobb, mint a hatarszog'f

I"' ,. ~.!'d' I" fel · . kabl

teljes ViISSZaVeJ,o. _' es ep "elf' vaSYls a. ntt a • J

k·· 'b .. m I'" . . .. f ....

ozegoe egyaw ta . an nern Jut at env,

Az optik'Q,j szdla,k a Fenyt teqes 'visszave,,5dis a,lapjan v'f!zeUk. Az if yen ~z6Iakb6~ :6{16 kljteg,e'/(nek 5zamos gy,~korlot'f ai/(,fJ'/mazd5~ van, pl. 1C1 tcivk,iilJ:esbe:n ~s a gy6gyaszatban. (Pf.(JZ endaszk6pban mellyeJ az orvos Q t.est belsD reszelt vlzsgdlja.)

Prizma

At'lat5zo, szilard test" ket egvmassa! szoge bezaro sfk fenytor-o feIOlette:t,. Alkalrnazasal: a f,eny felbontasa, a, fenyut hosszanak rnegval toztatasa 'es teljes visszaverddes

e ~ lOa J J Itasa .

A prizlna a Nnysugarakat m~ri:. _ A fugal' utja,. "---...,....~~~JIIiII ba nem ha,lad at a p,rizmdn.

" rkJii:.A.L.- "'.-.-

. E'llimfeli s;zoge:

,A prlzma.ba- be~jpo <H--_"_ t& a ,prizmdb6.f kilip6 'enysug,arak' ,alt.al bezort:' ,s:zog.

A beesisi .saog nagyobb, mint .. __ --+--- ......... ~" j;;i~--_11 .(;J hatdrszog.

F'i""-'···, y tore 5-' (to ••.... lyte t.·.'a~ 5····1·)·

en>. -,.' J. -.. .. . .. _ ~,_, __ )_ _ '.'

NagyftoJaJnt gyOjt5le,naet haszn6hJnk

A, fenysugarak 8arbL~~t ferL~~etekenis (pl. lencsekben) a fenytores

..... l szerint tornek (I -I 5 O· . r d.) J', -I t'" """ lk t I" ~I k t"'''I-

torvenyeJ szerrnt tome f11eg \ (J .1,,, 0_ 'i, oe e i eroen a 51' c re utetek 0 t

itt kep' is keletkezik, A lencseknek ket 'fa tlpusa van: homoru (~onkav) es dombord (konvex) lencsek, melvek attol fUggo.e-nl' hogv mekkora

•• ' A . 6"· . k I'~'" I·' . 'I 1 sc ·k'·· . h - . I e . ,;#' '"

~ ~or~smutatJu ca «iru IlottLI( -evu'ozes_, tez kepest, szoro- vagy

gyujtol:encs-ek lehetnek.A kovetke_zo abrakn,~~ ,a targvakat isrnet fenyfol"raskeJ1t kezeljuk (Jd.4-? old.), es a szerkeszteshez nehany - mar isrnert vi.seHced,esu ~ nevezetes sugarat hasznalunk fel. A, talf'gy e's a kep he 1 yz etet ',1 tavol s,agl:orven nvel ~ a II: a p ftj LJ k 111 eg .'

D€Jmboru iencse

I _ - - _, ~ '.... R5blJ:7ftIlnt

~~--.~~, ~ ~~

, ..... .... .... I .r ..... ' .... ...._ ,Az opt/tal tengelyen ax a pont,

r ~ '" I " '", .... tn',elyen oz ,fJptikal ireng:ellYf'l

~ '\. pdrh'.u.zam:osiClH beesa stigarak

I - " \ to,re'S' utan' lathClladna.k

I , (9)4JJtOlen)cshrdl)J' vogy

I Optiiai tengely ~ lJo.v ... · sz6r6dnak min[hQ'

fgyil' tleiVe~ete5' sug'a, , :;)1 ,

, , lnneti fnduJtcJ'k VQlnc; ,~f

........:.I _......~ ....... ~ ......... ......,. _ _... .................... ----~-......r.---- ........... -I ~. (s2,drd/~ncsenel). Mrl(let

~C I (J f-eny',Cl /enaebe kel

\ , . . '" '.i> '

rJ,fdo/n)i Jepher bel!

fdkuszpontb6l is. kettd ler:-e:ziki··· Fr ono,l (J ,ugamk taldlkozna,k I Q mdsik' aIda/on 1',. channan la:t9z:61ag s:zettartanai.

Ai' iU bemutatotr dbrdk viko'ny .ff!noekrlE: VQnatkol",ok; VQ'9yis vas tQ'gsoguk ~okk:(Jl kjs,ebb~ mint af6kusztdvolsogu.k,

Ugy frJ9juk esett tekJntel'l'i~ hogy Q renysuga,rdk (50k egyszer tornt_k fneg

a lendin Vt(J~6 Icl,tha:iaddsKor. (A r ,optik,ai iiiz.ipPo'nfon' almena ftJSJ10J.€91C1'sen)

\

" \

\

O"tl~ai fengeiy E.gyeneslIJ arnel, d:tmegy (JZ opt/kal kiJzippontorJ es a g6lbiJleti' ,kdzlppontofl'.

' .....

' ....

....

...... , ,",

\.

\,

\,

\ \

~ :r..,_,.~~_.. trr+ !lf6J<US'lt&VOtsft~ ..•

;. I:::J

_.....,ii""""""'~~~--___.. ........... -....._...,j ........ ----+- ........ +--~ ....... ~_----.l ........... .......r....---~ ......... ~ Az op't(hai

kozieppont

€~ CJ tCikuszpant koztl t:rJv9lstrg.

,OptJlcal te- J/efy

G'arbU1etJ' ,tdzipptJf'Jt " A-nna,/< Q go'mbru?R a koze:ppon. tiQ~

amellyi Q lencse- t

feli1lete~ ki I~he.tne \

1:9,es.ztt1l'nl. Mlnthogy '\

a ,lenaine~ ket: fe/filetl! '\

van, gOr.biJleb"

.....

,kijzefloontjrl' Is kett6 ,", ./

rr-' , ,;

van" a beesI6 !ugarak . .... .,

oldat6n Ie:, a fflC1siKI)11 C..... - - - -- - ....

C'

N)lfior

Az ,a teriJl€t, '(Jfflt!lyen la' tiny' 6thaJadv(J'

I(] len',cset e/'erl.

Az optikal tengtl,l/yeJ A m.egtdrt nJ±]rJfQck

parnUZafflO5: sU§lQrak Qsszeta.rtanak

A megtor,t $uYGruk Q' f6kuszpo,ntban

. t,aI6Jkoi!na* '

IG-y,Ojt61 encse

Olvan lencse, a 111:e·ly az optl kai tel~lge:\ \,ye\, parhuzamos sugarakat a lencse nrloldalan I,eva f6kuszpontban gy:Qjti ossze.

Att6.~ fluggolent hogy milven kozeg* veS2~ kor(lll a lencseket, mind a dombcni, mind

h _... 1 II I t ·.,Ai'"'t ...... ~

a . omoru _ e n (s,e w e-,.e ~ gYUJ .O:II!encse.

Dornboru uveglencse ~'ev,~gioben gy~Jjto lencsekent viselkedik (ld. abra).,

_1-

-

_1-

Az op'fiiai kOzippontoM'

I~ __ ~ a'trn~.enCi $_ugar(ik' l1'em

vdlto:Zt(jtjak fflft9 I~rdnyukat

Uvegb5J k&ziik do.m,bo.ro .I8ncse nd:lo' s{irObb koz;egben $.z:,(jr61er1oe.k·int viselkedn«.

Dloptrla ,(D)

A ierrcsek gyujtfS- vagy .sz,onOk!epess.egeneJk n1erteke. A dloptria a rneterben k~fe}ezett fo,kusztavolsag reciproka, ,Minel' kisebb

a fo,kusztavolslBig, annal nagvobb a lencse '~nytor5ke·pesse-ge (d 1 optr i asza rn a)

. 1

D·_, -

.;"""", _. -'

.f

ahal D Q'dirJptria (fenyti5rO' .kepes.sf!9) I f -= f6kusztavolsdg

Domboni (konvex) lencse

Olvan lencse, arnelynek legalabb az egvlk oldala domboru, es a kozepen vastagabb, mint a szelein (un, konvex rneniszkusz),

Az Qvegba~ k,eszUlt domboni lencse I~ev:egoben gytJlto~encse,,kent viselked j Ik. A,le:ncse altal alkotott kep merete, helyzete

es tfpusa: ,(valodi* vagv hitsz6~,agos*) . attol fflggj' hogy mil y.en tavo I van a lcncse a ta.rgyt6J.

A, domberd [encse 'f~jd~

Ham'ri1:rUan 'QOmDQ.m

Sic

~o domoolQ

DombariJ hence

F'

,

Meg,tiJrt suga:ral< ----I

LT6rgy

Ebben OJ! ese.tben 0: kip a tcirgy ·rnogotl. keietkezlk{ ,eg.yf'f1€'S 6f16su~t1Qgy{tou' fis Jdtsz6Iogo5'*.

A, t6vtsch/€ld,:eM' lln,~ek 'vannakl, hogy'o targya"at nagyobba.knak ./QJS'uk.

Homorti Ilencse Olyan lenese, arnelynek lega]'a:bb az egyUk oldala hornoru, E"s a kozepen vekonvabb, mint a. szelei n (konJkav men iszkusz) ..

,Az uvegbof kes_zHrt hbmoru lencse levegoben 's,z6r6IenC'sekienlt vlselkedlk, A. lancse ldtaJ

lei II kotott kep - -lr:LI gget] e 11 D ~ ·a targ.y. h e ~ YZ.ete'to [ - rnlndig ugvanolvan tfPUS(I"

Bom'oru Ilenese

HOfflOrU lencse kep'(J/~kO'tl~.~-a

Tdrgy

~.

I

A kipmlndig e!Jyen~

·ti!l6su{ Idcsi,nyrt~tt

is ,lQts:zolago&·~

Sz6r61en cse

,or~.an lencse, arnelv az optikal tengel lvel parh'Uzames su_s;arakat ugy t,esz~il szeita.r-t6v~i rnlrnha azok ugyanazon 92: oldalon ~Iev.o· fij,~u:szpontb6J indultak volna Iki~" aroelven

·a· fenysugarak beestek Mlnd a hornonl, mlnd a dOlmbotul I~e'",cse'k lehetnek _sz6I,61:e,ncsekt att61' fOggioen, hQgy tore'Sm,utatejlu:k rnekkora

tJf f()QlrnyezQ koze_ . ez" kepest. Az {J'v,egbGSI 1"(eszOlllt hornoni lencse levegcben ;s:toroi:encsekent viselkedlk,

OpitikQ.itenge~/¥el parHuzQJnos !ugarnk II

--

"" .... _

-

---..__

Ax ti'Vtgb6J kis2U'St: ~ ,'erlh:.~ n6/0' sQrtib:b kiJ,zegbt1J1:· ...

g, lenae~ent viselkedik.

A. megtint su!JQrt~'k ugy Jo't5za n (;J'J{-t m f ntljC1 a lertC:Slf

m ogi§tti if:ckuszb6J indu'ln6nak ki.

. r:t:azeg, 11 115; Vilas- k~Pl 4~~ (kepalkotjs); Tor,esmU!tat6~. 37; .LJt2cHagos k~PJ 49 (ke:paikotas).

~I

-

o PTI KAI E5Z «ozo K

Mik.roszkop

Olyan eszkoz, arnellyel nagvon klcsi targvak nagyfthat6k fel. .A. mikroszkop tohh lencset* tartalrnaz, tehat osszetett ,nagyft6, el lentetben

til I .. b ' .... 1 .. lim ... ,"'.;<....

az egyle en iencse 0- auo egyszeru na,gylt~ov,a.,.

A. targ.yten'lcs·(l ,altal alkotott na;gy~tott, ron1ftott 611'65U, va/adi' kep .. . A szemlen:cs1e" ez: 't6~gyk.en't -~~~-II-I kez-rd/.

\,

\\

,\

\\ \\ \\

A kisme-rpii1 t6rgy ~

ar dtJdtszr) !e?mezen. _c. 'l'"A_1f 'l

.-- ................... ....-+-I-~- ,IUI.!fT.lienae \.

\

Feny~epez()81ep

Olyan e zkoz, arnelv a tal~gYII'61 nlko ott forditott all~.asu es valodl kepet filrnre rogztti.

Urr. penraprtzmQ, arnely

CJ renyt a szembe l(anyitja.

Tak,or, arnely Q fenyt

Q tdrgyrdl ·a prizmdn k.ereszJU! 0' sse m he Ir-gln:rftja. &pondJllsicof felcs,ap6dik.

Blende. Egymast atlapo/6 fefflf!zkek rendszerej mel/vel a blenden.yi'Jds !iZcl'btilyozha.td, es vete egyDtt a mrnre' jutd t€ nyrrren nyfsfg.

I'

S~emlencse tokular)) a ssem dltal ·erzekelt leepet tJJkotja (Ias.d oi a/abbfokat), EgyJzerfi nagyft6 ~saf~

j~ WI J ~ ,.. .. " "" i

le(Jba~ Q' encseb{jr at.

peldok;en.e szolgdl.6 sugomk

a fenyk~pe~end6 tdrgy ,o/s6: es felso pontjdrOJ.

~------~- ~naerend2~

lu ;:..s''1 No '" ,,,... .-:: 'c. '.., t m,e,!,,' III ,'D'ndl~Oc,ta'ld'S~w ,",epe ','

-eiooliftja. Mfl'zgQthatO, hog¥, a tdvoisei9 v6lto.ztatasavol

a .k·ip eliesfthet:5 le.gyen

A szemtenese altol -------:H---~~~~~--i!! Q·lk.oto·ct nagYfttJt't ... az eredetihez k€pest forcJftatt til/dsu es Idtsz6Ja,gos*' k!§p.

Nagyfen.y ..

~ .~ AI'

'fi!fOSsegu

~~;fefJyro"6s

Az 5.2~ atdoton Irirattakhoz hasanJdon a Ieneserendszett.

Cl! fenyUjres dbrazol6SClkor itt ts ·egyetlen Jenc5,evei helye.ttesit/uk.

r A szfnkepelemzo (spel<.tro';'eter) elvi felepfiese

~E=:"'" PrlZma A ldthat6 urn.kip l(szem,b6J n~zve)

Arnikor a lathato feny (ld. a 45. old.) valarnennvi sz! n u (h u II.~ m h IQSSZ U sag,(r) osszetevo j eegyszerrc a szemtlnkb j ut, Ieher fenvt latunk.

A. feher f'"ny - fenytore.s*· utjan - kulonbozd hul larnhosszu osszetevdkre bon hato,

ez a [elen eg a diszperzi6 .. Ez hekovetkezhet szandekunktol fuggetienu I (Id. kromatlkus

b ".. "6' ) -II I , ..... ] I '" I .. i k I III '" r

a. e,rra.CL ; e.5 e:oall_~tlatJlIJ va amery ce t

kovetve, pi ,. szfnkepelernzd k.eszLUekke,J "

-

Akmmatikus lellGe (Jd. kromatJkus abemid6)

Alent

,ci' "t ...

rt!s,.en .,r;i'- IU.c.

oz opt/kat ele.mekl:ie

A priZ(1~iO 0 kUh5t1hfjzlj hulldmhosszu .frinyt

j "1 ,. b·''''' # ..... Lb t .. .

.~H.J on ,QZ.Q m·erte~ .. en ... on meg,

ezert- bcnthat6 fe'l Q' fe'her (any.

lathat6 szfnkep

A feher fenyt alkoto szfriek sorozata. Minden 5Zrl1SaV egy kicsi hullamhossztartomarryt"

. · 'I ld IIJI!"h ,. f'" , Id

IS Je ent - II. tat ate: 'eny, 45. 10 .' •

Feher fen}' tep be Q p.rizffllabcf1'

A prizmab61 a szinekre bontot: teny lef; kilO.

IDi'avetft6

Opti ka ~ eszkoz, arnely d iapozitiv nagyftott :keper iHUtj,a e15.

Dia.vetrm

tenuik~ melyek d sugofakal Q dlrAllm.re grOll/k OJ3ze.

Nag)!ftbtt .. f{JrtJft:,(~tt ti{l6su kep (A diafffmet .(f!z,~li ford(rotl hE!IYZietben kell b~helye:mi.J

I--'~'_-- _ ....... ~'- ---

~ r I

I -.' I .

~ -~--~.-_ ---·-1

Rfn'ytt'J11Ds' D,iapDlzitfv Vet1t81e;m:$-e~ m1ely

a ~Ql6di leeper lalkatie, 85 (JZ erflYt?re Vr2tfti.

'fe- -

I

Vetrtoerny.d'

T~vcs6

Ostikal eszkoz, arnelv tavoli, ezert klcslnek ~ci'[szI6 targ yak ~,atasszogenek. na.gyfta.Sa ra Oatsz6Jagos ko,z,eJebb hozasara) szolgal,

T'v€So

fa'!!y (pl. csllfag), rnlntha ~;gf:e"enb~n ~e.rine~

A I:6rgyrol ~rkezo

~ pmfJuZQ'mo'snok tekin~ett'- 3!J~(j rilk _.....;;;;,;;;;;;:--......__

I ~--.

A. :slemllilncs2 - ~

6ItD~' aikoOOltt kip

,az f!!(-ed€,rfhez kiJpejt' f.ord{totl aU6Ill.il tatszdJag,fJ5*

,.

HUtiAMOK

L2 ~J. - !I!!t

- atoszog

A··'· . I· . toe . f' 1 ,.. ... " I "'':'

Z a S.Z'QIg, me vet a ·.-argy "e, so es aiso

.szleh~rcH a szernbe erkezo sugarak egvrnassal bezarnak, Minel nagyobb a ratOlszog, anna] llagyobbnaklatJ u k a tangyat.

A n"rgyfto~eszkozt)1< (pl. a mikroszkopok) allta~ 'alkotott kep l'atQIszlo'8'e nagvobb, rnintha

a ·ta'" I~ay·at·~ S-z' '8 b a- ,JI sz e' rn -' rnei n Azn· .. e'" '11-'k

'. i o t : '. I, ~. ···.·.;.;.11 ~ .. "'.' __ . _I j , _ t: . II' ' .•

A 5z1o'gnagyftasl (lasdalabb) az a rnennviseg, amellvel a nagyftoeszklozoket jellernezzu k.

Krornatlkus aberraci,6

L .... -kt. ! ... tt k'" I I~ ••. ·'1 ... h

encsexxet neze .. epek xoru nena

-I· ;- d K"" k II- .( I '''·t'h-t·'' ·r' k ,,",

errnoso O'L:l_ szmckct '. a 'a, 0 szrnkep,

ld. baloldalon) tatunk,. Ezt diszperzio okozza (Id, szfnek), 5 elkerulesere

igt(~nye.se'bb k!e'szOlekekbe un. akromatlkus lencset .~p ttenek. Ez kettOs lencse, azegvik alta~

~ H-" .. "dj; t .., 'I

Oi(OZO'u SZII1SZ0ra.dS a 1111aSI c

korrigalja,

A/(r-om'tJfikU$ le:r7c;~:ek; 10' mikro.s.zk6pokbtJ1n 1'e:c$6kkenUk a kromatikul olJ'erfiaGi6t

EJ s5dl,e,ges vagy a I apszf nek

A vlorosjl a kek ,es a zold olvan szfnek, nl'e~yeket nern lehet mas szfnek keverekekent

I ft' ~ III ~-, A· '" b k k

e oa ntaru.Azonos aranynan i.eVerve) ezex

'~eher szfnt adnak, e,.s rnegfelelo aranvu keverekukkel barrnelv spektrumszfn et·o~\Hthat6 be~o~Ok .. Ezeket tiszta alapszfnekl1,ek tekintiuk de mlegjegyzendo~), hogy a m(l"v,es,zetben a vor6s~a I'<.el< es a sarga az a I. ap sz In.

KiegiultlI s:zinek: ru G Mit uin; ame.lyek.. kellerl€ke f€'hi{e~ iaQ (pJ" vord~s, lfis end'Qn)

1:,. = o5zeteU Jz[nek

t alapszr r.u~'k lmrnbll1.6ci6iJ

S ; k· . l' 'Z,I n xeveres

[1--1;;1 fehe~~ fe·ny (~tj'aha stifles 5z:urot hellyezJll.nk, az csak I@ sajat szfnenek megfelelf fenyt engedi at, a tobbit

'"

e ~ n ye h§_sse ~ k j szu ri. Jgy J utu 1,(1 k a szubtraktfv

(,szf.n kivonasos) ~szfnkeven~sf1e'z .. IHa Iket knlonbtizpszfnt {eher felluletr'e vetftunk, legy harmadlk ~-._~

szfnt I.atunk, arnely az eh5z,fj k'eth5' kevereke.

Ez az additfv SZI n keveres ..

Ez Q Ids iz&o (<t3kt!tn vil6gitr mett ,b,tjrdj'o csok a .rek szlnC1 .M:nyt .e.t1flru;li at (02 6.ssze:s tabblt eJnyeJi).

.i' GombtOkralk~ 48] Lencgek, Optjka~ te·riIgely, $2~ Prlzma, :S 1;' Va.lcis kept 49 (kepalko~~s'); FenytOresi SQ; la~6Iag:05 ~kePr 49 (kepal!~otis); Hull~,amlho~.:z, 34.

Az elektromossag jelenseget elektrornos toltessel rendelkezo t'e'sz'ec'S,ke,k (e·,lektro,n11o,k'*' v',agy lonok=) jelenlete vagy mozgasa okozza. A toltesek kozott er6* hat.

Egy' test negativ toltesu, ha elektronfelesleggel nendel~kez.ik.,p'o.z:i.trv

to ltestl, ha elektronhianva van. Az elektrornos aram a toltesek rendezett rnozgasa az anvagon keresztul, jelenti Az elektrornos aram (ld. 6,O~ old .. L A sztatikus elektrornossag viszont a nvugvo toltesek kozott fe~h§po erokkel foglalkozik,

A,z ,e.l)ran;t-·es ,m,os, . muanyq.ge!:etronokat vett fei~, l1f!gaUv let to,

A ru 17 a an Y,Ci9 ug yem aryan rrn~rtekben eUenMrtes, ~.

(poziUv)

tdltesu liw{t

A rui1iCl'CJnY'u9, ,,-...~ u9yanoiyan m'eftekban eilentetes (negatfv) t6/tesu lett.

Az ()Vfg e/~ktrofJok·at ~--" crd'Qit f~ paz/ail foltesi1I'e:tt

Az elektrosztatlka ,a~apt,orvenye

Az azonos toltesek taszftlak, az el lentetesek vonzzak egvmast, A, t6ltesse,I' rendelkezd restek vcnzza k a sern leges testeket melyekben nyenkor elektrornos megosztas koveitkezik be.

Elektroszkop

Ki's elektrornos toltesrnennviseg klrnu atasara .szolg_aJ6 eszkoz. l.egisrnertehb iajtaja az ,alranyf61~ias elektrcszkop. l--ia a rL1d es a foil ia fe ]tol tf5d i.I<1: taszftjak egvmast, es tavolodnal egym.ast6L Minellla;gyobb, a talleSt annal tavolabbra kerul ;~ folia .. I-I,a az elektroszkop kondenzatorr' is tar-tal rnaz, az rnegnovel ~

. ~,~ ~

az erzekenvseget,

~::Z~~d::~~++ ' ,~ .••. e. y. a.! ... ~.a. __ .t.~·k~.· .. ·.'J .. t ... ~e.' ..•. S ... :?

~ -, Ttuz(tas: ~~, ~) ~

~ JI-

.Arnnyfr6liacs etektroszk6p --------~__,.,.l.---SdrgrJ.rez tanyer

P·olitfv l CJttfl,U ~~ Hid

Vezeto

EI:ektron,·osan vezetd at az anvag, arnelvben szabedon rnozgo toltesek (pl. elektroook) vannak (ld. a vezetoke'pessegetis, 63", old.), fgy elektrcrnos ararnot i:(,e:p'les szallftani,

(ld. a bevezetestj, j6 vezetfik a f1f!111e.k, p], a rez, ell alumfniurn, az arany, rnert nagyszarnu szabadon mozgo clcktront tartalmaznak,

-+---,Rezr6,d

-I---~~·AbJ(Jk

-+---~'A .. y{;6Ha ~~-'FokJei;t ,Mmh6~

Szigeteld

Olyan anvag, amelv nern tartalrnaz szabad elektrent, vagy csak nagyon kevesct

(rossz vezetlS). NemeJ)/. Q'J'getel6 a n)lag dorzsolesre elcktroreessa vaJ[kt rnert a felszfnen Jev,o atomiaikrol elektronok kerulhetnek

at a nlasH{ testre, de a t!o~tes a felszfnen marad,

" vlzIgabd:a [ .of' +- + +' -£]

elektro,szk-oppcd 1_ -_, _

III'

A fdny~rhoz ~.nzott

e/~ktrQnok

I

.n "l-" . ,f- "'It" "" "'d

'rOZI,~.1V sones« rue

* Kondendtof',;, 59; Elelrtromos ero, 6; Elektronok, .s.3; f,onok,88 'lon~za:ti6).

Ele,JdI;o,mos meaosztas

Egy vez.etD ugy is lehet elektrornos allapotu - gy nlas;,j k, ieltoftott test hatasara, hogy nern

eru,tl ezik vele, AI. ellentetes toltesek

az elektrornos rnezd hatasara ellentetesen rnozogva, a test ket '1<.0 fonbozQ reszen halrnozodnak fel. Ha az egv i k fajta toll~est elvezetluk, a test tartosan feltoltott marad,

Vill',am

Elektromos Ikisules" a fellhoketa~kot6

·eA -'.' kek ('.1 ·'f-···· .... "k")' .. , ..... -1" he . ·I·i!!

rcs,zecse 'p •. , v zcs,eppe I. egym 1a5 , oz: v~a: "

d .,. n'( "'d'A. Abii"#1 k ~ t' k - · k A- - ~11.iC 'h'" 'l+A..

_ o'rzso 0 eSe .~loe'le:,_e,ZL~ i , Vli.dm dr.LV

legy'femru:d, melvnek hegyes ve:g@n~I' feJh~p(S csacshatas kovetkezteben a tdlltes,eket

a harH6 drotja, az epu letet kikerulve,

a foldbc vezeti. A vlllam hasonlo

a g,azkfsi.U,O csdben lejatsz6d6 jelenseghez,

A ,.u:d visszQtQJtja IQZ' e.lektlfcrnokat.

A vllilamharft6 milktidese

,"diVOl1lDtt A PfJzitlv ttJ:/tese'k

eiektronoi felhalmaz6dnak.

I

I

A fofdb5f :szotmoz(5i elektronok

semlegesitrk Q' pozitf:v rmtesek:et.

Szigetel66Nvdny

Pr6ba.lemez

Sztgetelo nyellel ellatott kis femllernez; mellyel a tolltes,ek egyik testrdl a rnasl kra

. ~ tl'i1k \lIn - 0,.

F ~.q . tl t·'· ~1+JIt ,,.,, -'.,0 ~'

euneu tertessuruseg

Egy test eluleten az egysegnyi teruletre ese'

Qlt,esrnenllyiseg., ,Erteke nagyobb, ha a feliullet g,orbOlt, a to~tesek a hegyes, 'ICSUCSOS feluleten h 11110z6dnak fel (,L csucshatas).

Csak a gomb alaku testen egvenletes

;I ." r t If' ",.. i'i' ,

,a YO essu ruseg,

A, fe1M ,(JZ wektronokat ,a mid lell tflsdiiO,

a hdtft8 crdadn 'fflucadnalt 'Q poMtv to/tise •.

V -. a n diD, G' ·'r·a··a·f··· ge"'- n-- erato r

,._" .. ,l~ _'_ 1':_"''''_'-_'-- 1,,_. [._.,_._

Vegtelennett, rnozgn gumiszalag csucshatas utjan t61 t.e.seket .gyCfjt 'OSSZ>B, rnelvek roil a egy gornb alaku vezeto felu letere kerulnek,

+

A s.z,alag be.M:p ce u.r,eges belseJti gombbe.

A". ' ... '...... 1_1: •.. ~D~' r.fQfU'lI'tU

vezet6n eg,'1en'loUen' az elocS.z~ ,s,.~,

,2. A ,tbUesek ujbdi

--

egy ·CSUtsOl1 at

o 9'omble ke.ri)lnek

1. A ,feltoMtt (sua

Witeseket visz at ==-

J ---t+-_-r' .. 1 .. '.1 .. "

a seotaqra. V

Csu'cshatas,

Csucsos, hegyes feltoltott veze a korHI eszle,lhetO' hatas, I: la pI. ez a vezetd pozitfv,

a 1IIIeveg,(}ben leva' pozitfv ionokat taszftja, a semleges lieveg5m,olt'eku~Bkat polarizalva magahoz vonzza, rnajd erintkezes utart, rnlvel

k " .,i' n -I " ... '" " ""I' . k J ..... '.

azo 15 paz rtl v to tes u ve va ta c. ,e tasz I tja,

l,fnl k I :I~"' _;; ~ ktr . ... "'I

161'e etkezi c az un. lel,e, trcmos sze .

Efektrof6r

5 .. ' -I "';b.t:>!1 ..,. • ~,;i';JI' .. ··JII I I~J"

.zl,gee' c) 10 .es szigetelo nveite e tatott

fem·I'apb61 ,a,ll'-rn, eszkoz, PI.. a negatfvan feltoltott szigetelo megosztast hoz letre a nyeles vezetoben. J11ellyrcH a negatfv tolteseket elvezetve, a fen1 lap pozitlv ttliltes(i marad.

POTENCIAL E5 KAPACITAs

Minden toltes rnaga korul elektromos rnezot hoz letre, vagvis olvan erdteret, am lvelektrornoserot gyakorol a benne leva egveb toltott reszecskekre .. Az elekti ornos rnezc erossege egy adott pontban az odahelvezett egvsegnyi pozitiv toltesre g:y korolt erovel jellernezhetd, iranya megegvezik

a pozitfv toltesre hat6 era iranyava] Old. meg 104-1 07 old.) Az elektromos rnezoben leva to'l'te' eknek helyzctukbcl adodoan potenclalls energialuk" van. M,agaa, potencial adott pontban a rnczot jellernzi.

Potencial'

Az egvsegnvi l61tes potenclalls energiaja" az elektrornos rnezf adott pentjaban>- Azt a rnunkat is jelenti (dirnenziotol elteki ntve), melyet vegezni kel I alrhoz, hogy az egvsegnyi paz i ttv toltest

a vegtelenbol 'z dolt porrtig mozgassuk,

.A toites pot ncialis energia]a a rnezd adott ponthoz tartczo potencialjatol es a to[t'es, nagysagato] fOgg. A pozitfv toltesek a kisebb paten, .i aJ u hely fe 1 e rnozdulnak ell.

A potencial onrnagaban nern rnerheto, csak a ket pont kozotti potenclalkulonbseg,

A nagyobb potend61u, mint B, koz,ottuk patendfllklll6n'itslg van.

..

A paz/ttv ti5ltes; a kiseb,b potencidltl B pont· :fe:l€ ig,yekszik,

A neg,atrv 'tdftes

a nQgy;obb potencI61u A pont fete igyi!kszik.

~ Caul'omb, 60; IElektro;mos· ,enS, erot.er" 6; He.lyzeti enerr'gia, .8.

f.r6vo.nalak ._ '"

t9yetJen pon~slera to,[tes tete

Ket eJI:entites to/t'es ele"tro,mos tere

01 Q2!

F ..... _· --

r

I abo! F az e/ektr:om~s," VO!]'Z.ovagy taszlfoero

Q1 t Q2 a taJtesek na9ysaga ,I r a ,toUesek kdzU tovols'dg

r

Q- Q'

.1 .2

El.ektramas fl'rfJ

Po - en cia 1 ku Ion bseg

Ket pont kozotti potencialkulonbseg egyenld azzal az energiavaltozassal (d imenziotnl elteklntve), arnely szukseges ahhoz,

hogy az egyse.gnyi pozitfv tol't,es amezd

egvik pcntjabol a rnasikha keruljon,

A pot ncialkulonbseget a gyakodati eletben feszultsegnek nevezztlk, rnertekegvsege

. .. volt (V)" Az energlavaltozas nagysaga

1 joule, ha 1 coulomb" to~tes rnozdu I e,1

1 volt potenciatku lonbsegG ket pont k6lbtt Egy pontban a potencialt rend zeri nt

a old h6z viszonvitva szoktak rnegad n ~ I rnelvnek potencialjat Ovnak valasztottak,

,. joul~' mu,n'/(a szuliseges, hogy Q pazitlv tyysegtoJtis Db .... ,A b' .

,~-o . ~M a Ju:sson •

.3 joule energia szabadul fel, urniltor a pozit;" egysegtoltes A~b61 8-be "eml"

Ho a pore:nc~d/ ... ' kiiJiinbdg 8 ,5 C ko'ztitt 2 ~ latkor A es C kozott 5 V.

Ekvlpotencialis az a felUlett rnelynek minden pont] an a potenclal azonos nagysa.gu.

---

A ket f<i1!ohbbzff n09y.5Ggu feinhe~g,e,mek e,ltero a kapodtasa

Arnikor e,gy veze:tOvel toltest ,koz,IUnk, rnegvaltozik a potencialja.

, J 6zbl t tbl'tesl1ek es a kia laku lt

potencialnak a ;h,anyaclosat kapacltasnak nevezzu I· ...

'l_;la egy testnek nagyobb

a kapacltasa, akkor nagyobb toltes zu kseges ugvanakkora potencialnak az e[elr,esehez.

Ugyonakkora potencial (U) eleresin-ez ti:Jbh to1t.esr€? (Q)

vt;Jn 5zuk'Sege

a nagyobb heng,ernek,'- fgy annaic nagyooh C1 kopadtasfJ.

Farad

A kapacitas nlertekegyseg,e. 1 farad (1 F) a kapacitasa annak a testnek, arnelynek potenclalja 1 V'-ta~ valtozik 1 coulomb" 'Gites hatasara,

lKondenza.tor

Elektrornos toltes tarolasara alkalrnas eszkoz, 'Ket fen:demezbo:r all, rnelveket dielekmkurnnak r I evezett szlgeteldanyag valaszt el egynla, to I. A korrdenzator kaparttasa fOgg az alkalmazott dielektri kurn anyagl 111il165egeto~ is, fgy annak megvalasztasava) az adott nagvsagu kondenzator kapacitasa a klvan ertekreallfthato be.

Kondermitor

. .

A le'mezelc.kozii

,~6vo'/:s69 ,....

~ l. :". ~

no a ,...,apa:cb .. ,(JS;"

h',(1 er (]I t6v.olsdg ,a,fJk'llt;en.

Femlemezek - o kapacitr,h nQgyo.bbJ ha en lemezek ' nagyobbak.

DJelektilkllm - Q' ~apocit6s ""___----'I';"""fUgg CJZ anyogatd',

Perm ittivitas

A dielektrlkumot jellemzi, es azt jelenti, hogy hanyszor nagvobb a kondenzator kapacitasa az II leta .SZlrgeteloanyagot alkalrnazva,

mintha a lernezek kozott vakuurn Ierine.

R "g--~ be" dielektrornos allandonak h(vta:k. (Ha vakuum helyett ~evegoho'Z hason I f juk, rnaldnem ugyanazt az 'erteket kapjuk .. )

"'t Vezeto, ,5 6; Coulomb, ~O~

~"""""""'~~-F __ -...JII I

~_ I

E I ektrol itkondenztator

Dielektrlkuma kocsonyas vagy pasztaszerf anvag, kicsi rnerete ellenere nagy

a kapacitasa, A dielektrikurn sajatsaga miatt tapfeszu Itse.gre kapcsol askor vigvazn i kel ~

a helves po [aritasra,

F ;'1, d " - orgoxonc enzator

Keit egyrnasba forgathato lernezsorbol all. A, dielektrlkum altakiban levegd,

Az Iforaata .... , let • k .. I errorgatas saran va I OZJ -.' az egymassd

szernben ,a~ 16 fel uletek nagysaga,

es fgy valtezik a kapaclas ls.

Jlye~· fo.r9atk~nki amfkof Q ttJdidban 6J'1om'ast keresunk.

Forg6tondenza:mr'

A lemere«

~~5!il'-' forgatasavaJ

~-....._.......__.,.~::;..-" vd!tpzi:~ a seemoen

alia felule:tek na:gysQga.

ley'deni palack

Uvegpalack, rnely bizonvos rnagassagig kfvul is, bellH IS fern foliavaI van borftva. Az elsdk kozott alkalrnazott kondenzdtorfajta volt,

Papirkondenzator

Klet hOSSZll' fem'f6lia kozott dlelektrikurnkent vekony, viaszos paplr van" A polleszter kondenzatorok nason 16 fe~epft€su.ek.

-

--

-- -

ELEKTROM05 ARAM

Az elektomosararn toltesek aram ~asat jelenti.

Femes vezetokben aZ,ardJ11~t61 tolteseknegatfv t6!tes,(j elektronok (ld. ~l3,. old.), esararnlasuknak potencialkulonbseg az oka. T,ehatel:ektrtOtll1lOS ararn akkor folvik, ha a vezeto [~u~t pontja kozott potencialkulonbseg. azaz feszOI'ts'eg van,

Az ararn ararnkorben, vagvis olvan zart hurokban folvik, arnely feszu ltsegforrasbol es ararnot vezeto egyeb egysegekboI ,aIL-'

A- (Ic,.~·., .' '. .Ll d'

. ~el,ep, ·tl vez~ '0

es. az iz.Z9 9:lkoJjdk az' anamgan.. .

IE~I,ektr,omotoros e.r6 (IE)

Az. a feszu:lts'eg~ rnelvet va lamllyen

feszu I rsegforras, galvanelem, telep vagv generator ~~ I It e·la. A, feszultsegforrasnak ket p6hJ.$a (krvezetese) van, ha ezeket valamilven fogy aszto n kcresztul o5szek.otj uk, a POI r usok kozott az lUll •. kaoocsfeszultseget rnerjuk,

ez a terheles rniatt kisebb, rn i nt

a '~e'r he led e n UIII rn e rt e le ktro 111 otoros ,e r:o .

Amper (A)

Az elektrorr.os 8.ran1.ot ararnercsseggel

je ,II ernezzu k I mel vnek SI-m'ertekegysege * 1 amper (Id. '96 ... old.) 1 A er,ossegC~ ·ara.m fol y ik k!et 'vegtel en hosszri es egvrnastol

1 m ta vo I s.agba n I ev,(5; ve'Ze~oben t ha koztOt k metere 1'1 ken t.1 · 1! Q-7 N EftQ ~ ep fel.

Az aramercsseget a fentl elv alapjan ket, ~ira rn j a, 11a teke res k.Oz,Ott h ate erOt n1en~seve:~

- ~ . -

hatarozhatjuk rneg, es (gy hltelesftik" a gya korlatban hasznalt ar~am:~i1e:~-ol'(~t.

lh ~ U2' = elektr-omotolUs :8ro

.=-J

.N.uI'apotendd/·- ............... 1

'1 m

- I

7 A IQn:Jm

I

_l

1

....

__ , __ J , __ "!!" _J _ "I'll! !II!!!' !!II!! ~ iii! __ iii' 'IiiiII iii iiiiIIi ,iii. iilr- ... -----L..----;I"".I-----..!L...-..........--.....lI ..!!!I' '!!!I! !II'I' _. _. _ t.o. _ Iii iIj

.... 7 m Jr

Coulomb

.Az elelctrornos to.ltes Sl-egysege".

Azt a tol'teosl11ren ny~s:eg~t jelenti, arnelv a vezeto keresztrnetszeten 1 masodperc alatt athaJad~ ha az .al'-ar:nero5~i'~8 1 A,.

2 .. potendal nulla

..........__ A nulls;zin:th',ez MSZOf;lyttot,t' fersz.illtEeg apfJtencidl'

;i;Ampell'rnero, 77; T~~eiPJ e,B; Hlte(e~ites;, 11.5; GalV:ane~em, 69; E~,e:ktll"om(),s meiEr 58/ Gener,ator~ 78;. P'Dtenciijl.rfesl[1itsleg~ 5*; ,S1-egyseg,e.lIc.r ~96. . f ~

Egyenararn

Olyan ara:m, arnelv tartesan egy i ranyban folvik, fredetlleg azt gondoiltak;' hogy

." •• m tA k.i' II . I' 1 b

a poztttv tol ese a ra rn anax a n agyo J '.

potenciahl helyn5~ a kisebb potenclahi fele. A valosagban negattv elektronok mozognak ellentetes Iranvban I de az inanYle~',o,le I

a neg] maradt,

Azt mon,cijukJ h09V (JZ aram' a nagyobb potmd6luhelyr61 (p!Jz .. pO/Ul) a kisebb

potfll1'dd.lu h,ely fele _' rA'ramirdn'y

(rJ'.egar(v p6lus) :fo(yilc,.

+

Ax elekt~onok

a kis,ebb potetJddlu hetyr6:f a 1UJ9yobb poteru::ialQ; hi'ly feli dram/an.ak,

Valta!koz6 ararn

Olvan ararn, arnelvnek i ranya szabal yos ~q{jkozQkb,en valtozik, Ezt valtakozo elektrumotoros eriC' okozza, Ha az ararneros-s~gel az Jd'o ftiggvenveben abrazoljuk, hullarnszerf format kapunk. Hatasat, rnunkavegzes szempontjabcl, olyan egvenarammal helvatteslthetjuk. arnelv

a rnaxirnalis e'rtek, ~2-ed resze, .

(Effektfv ertJek, blsd a kepen.)

AZ ,e'lei<UonoK v.6ltDkQzvQ 6ran11anak QZ egyik tis 0' m6sik ir6nvpan

_jL

Ii

A v6ftak,o'z6

l£lektmmotofO-S era jele

,Arame'ros:segHdo grafijkon

fffekUvenek, (J £Suaertfk"'~ l·-ed resee.

Eue! j<1l1E1meZ'l( o. I'ciltotiwzo drumot.

l.eg9¥O,krabbon ~------ !in,~"'ImQ.

A, gBllemtomk 61tal(ib'Qrl s;nuSGs fes.ziJ:ltseget

61f1tanak e/o.

fgy periddus

'I ~I

* tzz61a-mpaJ) 64; C;,enerat.or~ lS; IPotenci:ail, f5zLHtseg,~, 58; Transzfiormiitor, 79'; Turbrna,I' 115.

--

Vlllernos h·aJolzat

A villamos energiat a haztartasok les az ipar szarnara e·romuve,kb,en nagy' te~jesrtmenya ,gener,6torro,kkaI allrtjak eh~l..

Ezek Ma.gy,ar,orsz,agon 50 Hz frekvenciaj,u v41takoz6 4ramot terrnelnek .. A valtakoz6

alram - az egyen4r,amt61 eIM', I -_ Iko'nnyen

e , I k~lh' ,;' ('lld '7': ld ),. . .~', A.

ata a,L: ato ..•. CO) _ 9 I, .0111 • I tran$.£.lortnator

se~gftsl~gevel rao,velheto, vagy csokkenthetd .. P"eld':aul nagy feszOltseget es kls ,arame-r'osse;get alkalmazhatnak a vlllamos energia sz,allftas,ahoz, fgy jelentdsen csokken

a szal[ftas kozben az energiaveszteseg ..

G6zt:udindkior fO'l1,atott gen~ ailaja'ie e16' QZ 5'0 Hz-es v61m~6' dram'of, ,t:J'Z ,e'l'ektmmotaro.s era

10-3,(J ltV

-

-- - ----

Az ,(l,fektromoto'fi-OS le:mt _ az eromtiben J"4Q'0 ,kV .. ra :rB1tJrun!~'J rm~~'ll' *=---.....("---

l______1..!.---,~.;tJ=-~

Az alrJllrJmd& ,ClZ eiek:tIDm'otolO'5 l(e,r.-Ot 101-310 kV",RJ t5o,kk~fl.

AZ {i2eme.knelt

'Itg/dban MllAt' ,tfgQszto-rm6t~r"k \"Qf,J_;; me'R mugoJQbb ,.:uil~lgre 'von ·'zfJksel!'ilt mmt

:I' 'I

ub6.ltaftd$uk"s,.,

A' kixe.btJl

dllamrUon II

tfJvdbbi'

lf1tQIJ'ufrJrmdt6s _.....- ,2.3:(J V~fQ~

A, latdhaza'khOl

kft ve.z~ fu • oltfllomon6J·1

Az egves haztartasok .energiae] [al£asahoz

I ~.ega~abb ket vezetek szUks;:eg,es, melyekben az ataJ lcmastol halad a valtak,oz6 alram a hazakig. Egyes esetekben az egy,ik vezeteket foldelik, ilvenkor csak amasik vezetd rendelkezik

a valtakozo potenclal 18,1. Sokszor egy k,q J'on , fo[deJt vezeteket is alkalmazrtak a nagyobb biztorisagossag celiJa bol ~

V116gft6si Ci(arnK'ori:?k r;~QtJokoz.6

- -_,......_.........._._ IOijzatoi ,....._.......J.....i.~-_.;&.++_,

Lo-I-I_'-______"

Egy.eb Idram' ..

k·· ".f.

oro«

r:;:r:t.. .".I"lf: ~fe '''Ie

ru'[}I£,t_,(JSI JJt!! .... _

kfoiva,t;t, na ttll nagy

rrJr:am halad dr. - .

I rdllsvezeta I

I.

' ........... _ FOldeils (zdrlat lesetenel've:zeti ,QZ liramot)

NuJl-,vezetit (ez a/aHo'mas.on· foJd~m,)

Biztosfrekok

ARAMKOROK

Az aramkorben foly6 elektromos ararn et lossege az elektromotoros erotol * es az aram kart al koto elernek ararnrnal szernbeni viselkedesetol f(j,gg., Ez utobbit

", -II "'~IJ ~ II "·1

avezeto uenauasana« nevezzuk.

Ohm torvenve

A'" I-I ' 'd" L ,," ,.J' ... k I, "~I' ,....;0 ,,!C,' I'· ~ "

a rli" 0 Ilion1e rse ., .. ,' . etu vezeto 11 attot yo. a ra 111

eross,ege egyenesen aranyos a vezetd vegpont] a i kozott rnerhetri feszil ltseggel *.

A f "lllt ~" ~ sc ~ ~,... d

eszuitseg es z ararnerosseg nanva osa

a vezeto ellenallasa. A torvenv csak allando

Ih "" ~ ~'I m ,-.'{""~ &

ornerse cleten ervenves: n a a vezetr)

rrrelegszik, rnegvaltozlk az el lena>! lasa

(ld, izz6,lanlpa, 64. old.), Vannak anyagok, rnelvekre az Ohm-torvenv nern 'erv~nyesf pl. a felvezet5kre*.

,I

Ellenal las (R)

A, testeknek az a tulajdonsaga, hogv akadalyozzak a rajtuk athalado ararnot. Az ellenallas szarnszerfl erteke ai test (vezeto) anvagi

lil i n o g,egeto I, m e reteltSI es a I ak j at6 ~ fu gg.

M... ';<' k . ... L - (1""\) A" I ~ ertekegysege az onrn ,ilul, ,,'Z ararruo

elcktronok energiat kozo~nek az atomokkal, felhasznalva a feszultsegforras nelgiajan~k egy reszet, 5 eza Ita I' rnelegszik a vezetd.

, ..

ene rglG egy res ze

az elJena'ltdson hove dlaKul. ,k erre hoszniJ f6d,o"tt re/jesftffleny fgy

.. "'h .,.

szam'ltato:

Teljes(tmeny = I U =/2 R oho! I = '6ramerosseg

U =QZ eliendU6sra jut6 .feszultseg R= ellenall6s

'~

........ -----------~~~-___,...II

II

• II

II III II

'II

.1 III II'

Atom I

I

:11 i

E11enQ116s' .R

faJ/agru ellendll65 p (Lasd a/abby

._.,

Az ellendJIQS' forditotta-n aranyo_s a kfre~ztm,etlz.e-ttel, egyenesen .GllJnyos

C1 hoss-zu,:aggrJI.

F aJ lagos ellenallas (p)

Annak kifejezese, hogv az anyagi fl'llillose'g hogvan befolvasolja az ellenallast,

A J6 vezetdknek" klcsl, a szlgeteldknek" igen nagy a failagos cllenallasuk. Az ell'ena~las

.' k * """'I ... '" "" II

recrpro ca a vezetokepesseg, arne y- az

,el5zoek ertelmeben > szinten homeJsekietfllgg6 (ld .. 112 .. old.)

Ellenallas, mint aramkori~ elern

-" '-

Ararnkorok letrehozelsanaJ igen gvakran van

5ZU kseg rnegh ata rozott ertekG lel~ Ilenall'"sokr,a, rnelvek nehanv tized ohmtol aka'!" tohb III i 11i6 ohrnlg terjedhetnek. Gvakorl tfpusuk

a szenellenallas. amelv ismert faj lagos ellenallasu, osszepresel t szenporbol keszu].

.. , Sz{nJc6d fflutotju

az ellena/Ids Istteke:t'

I

vagy

~

P;e/daul

,-,

TelepfeszDltsig" 9'V

"

J

R' U 9, Q'-: O·09··A' 9- - A'

=- =, - . = .. 'f " ','c. = '·m~

I 7000

; - ~

aram €rossege

* Teiep, 68; Vezet0r 56; Eleirtrom,otoros ,ef\6" 60; S2igetelo~. 56; FesniJrtsegJ 58; Telj'e.sftmenYI 9; Rec'iprokJ' 11,5,; F,elvezerok; 65,.

F "I J!'JI"k'.:('"

aJ agos VHzeto~t::pesseg

Annak kifejezese, hogy e.gy anyag t11 ilven rnertekben engedi at rnagan az ,elramat. Od. vezetok es szigetelok, 56~ old.),

A fajlagos enenaUas reciproka,

Behio lellenaUas (r)

Maganak a feszultsegforrasnak (gal\iane;Jemek.*, telepek") is van ellena~tasal rnely a telepen

b 11"1" JI'. ... k" .. II . ".. k

'e u ~ aranl es '. emlla~ nata-sana '"

(pl. po,lari:,zac~6nak~) a kovetkezmenve,

E . t- ... k" b "" ~ rtek

mra t az a rarn " or ien azaram le- e ce

valarnlvel kisebb, mint arnit az ararnkor ellenailasa alapjan szamolnank.

A be/so ellel1'dlJa~ is ri:sze

oz aramkof' eJleiui'llasdnak. I""""'---,_,_,.---- A teiepen be,liili" ,eifenti!t6s je'lale.se

_~l !iii!!o ,!iiII' _ MilD: iJjIiIj. I

I .,

I

Ohm torven,ye

'0' be/s6 el'lenullu.s feIU.inteteseve/

V:altoztathat6 ellenallas

01 . ·k·· . I .. k .111 - "'1',1'" ." "k-

I van eszkoz, me. yne . e, _elna ~,aseJte ce

rnecnanikusan valtoztatha_t6. Egyik f'ajtaja rneghatarozott ellena Ilasu feltekercselt

- ""k I' " ..... ' k ."'''' . 1- '"

vezetek, me yen csuszoerintkezo mozgat rate,

egy masik a 5zene'lleniUas!' szinten rnozg6 kontaktussal, A valtoztathato el lcnallast fe.sziUtsegoszf6ke,nt is kapcso~ hatj uk, ezt potenctometernek nevezzuk.

~ -

~'_I~I~Iii!!!!!!! .. ·~I

A valtoztathat6 El'II,Ienaliasok tfpusaL

POfMdrJmete, Mo.zg'atvfJ a c5us-zoerintkezGt, jJQ,ltozik' a belcapciolt ve.ze:tekhossz .. (gy

«J2 ellen6l/Qs is. -_.........~

A gam'b forgQtosQval

(1 c5u5zoerintk..ezo· a szenaik k'{v;Qnt h:osszus6gu reszet iktatja a 2 aram '{()rbe.

FeszUJtsegoszt6

Mil'" ,,-, bill. f' , .. II A. ~ t. "1'" I

egievo nagyono I eszunsegct reszreszu tsege ere

bonthatunk vele.

F·" -I ..... ." .,.+. '" " I,.. • •• •

eszU'ILliegOlS.!i!:.!i.O CIIram""On raJza

:. I

"1 ,I 1 u 1 feszUkseg I U 2 fesztiJtseg

Ebben a potttban a poten;datr az R 7 €S R2 eJlenaUdsak ar6nya 5~Qbj(1 m,eg.

-=--'=--- U·,

- I

'.JIIf ~ ~

ELEKTROM05SAG E5 M.AGNESSfG

Wheatstone ... hid

lsrneretlcn nagvsagu ellenallas rneresere sZQ~galo ararnkor (ld, az abra·U,. Arnikor

a gallvanometer=+= nern [elez aramDt, az egves leHena I Iasok ugy oszlanak meg, h.og~y az lsrneretlen eUrenaUas a n1asik harornhol kiszamlthato, }(et ismert ellenallasken!

(R3 es R4) esv 1: 111, hosszu nagvobb ellenallasu huzal szerepe]. A csuszoerintkezo az U B- pontban az 1 rn-es nuzalt ket isrnert

I ... J''' I' ., h ....;"1

l05szusagu szakaszra OS.2~JC:l" nosszusaga: (

",' II ... ~I'" k ,. '" I II""

.aranya az e I enai asu aranyava egverno.

·\R~/R4)'·

Wheatstone.-hfrd

Rl ismen ,eUenal/6s

A cstiszka

, ~ ~ , I mQZgrJ~Q'sava'

e~erhetJL)~, hogya g[Jlvanomlter ne je/lf'zze:n aram'qt

fsmerette:n ellena/Jas"-'- 1---.

Ekkgr UA:= UfJ,I '7 = J2 Ie-S I:; :; I~ ezer: R1IRz = ,R3/R'4

ebb61 Rl

f~" .. ~l.. ,,~ j'i.ISzanJ.lLf/OtO

Kirchhoff torvenyei'

E~ ..... ,rl '" I t"" I! ' "'

rso turveny: na a vezeto eragaznc,

I, .. lit t" I ~ '1 .~"" JI' k az, e agazaso cna n a. yo ararno ( erossegene-

•. . .",iI" ~.... ,; 11"''''- r f;;"" b )

o5szege e.gylel1llo az eiagazas etott I~a roagoan)

folvo ararn eros' egevel, Masod,ik t6rveny,: egy ararnkoron bel(jl az egyes eilenallasokra j'ute. feszultsegok osszege legyerl~o

azaramkort nlGkadtetol elektromotoros eroveL

~ . - - - -

Kirch.hoff I. tOtViny

ElektrO'motofoS lifO; U

I ,

I

- - -~ --_--

lzzolarnpa Olvan fen-yfotras, arnelvegv spiralizalt volfram-

...~ (,", L' "'1 )

5Zawat III.ZZ·O,$Z,a, at,

tartalmaz, aha ,I ablllJl a rgon- n Itroge n gjze~egg,ye.J to~'tQtt uvegbu raban.

A J-f' I' ,..... II'

, vo ,-ra.mspl.J,raJ aram

hata5ara fel izz i k, es fenyt.

b ", kl --It ... k .;I' "", ,0 k ocsat kt, Azert ,:·es,z~tl[;

voUramb6i~, rnert ennek a fe11lnek rnagas az olvadaspontia, e·g, '€lgazto:~tes mi att a l:;l'a ro lgasa

v r SS,Z'8lS.zo rfth ato.

Arernkorok (Iolytatas)

Soros kapcsolas

Az ararnkorl elernek olvan e] rendezese, hagy sorban rnindegvi kUk611 ugvanaz az aram fo~Yfek kereszul I.

Ilzz6:I'ampa ----- 5pirtU aj,akQ iZzMZdl

VakUUffl \tagy' ,gdztoltb'

lmpedanci a

Vtlto.z1o ar,alm'tU kiorben* a '~es,zultseg* ·es az aranlenj:s:s,eg ha nvadosa. Ennek erteke. at eUe,naU4s,on* kfvol' .az un, reaktanciat6~ is fugg (Jd i alabb), Valtakoz6 ararnn korben

a feszu ltseg es az a ramerosseg nem biztos, hogy azonos fa:zisban van.

lnduktancia (induktiv el lenallas) Azaltal, h'~og'y egy tekercsen 'aJ larrdean val roze nagys,a,gu ararn halad keresztu I i ez e,gY'L~jabb el len,al last [elent

\101. elektrornagneses ~ndukciIQ~ 75:. old.), lJyen 'ujabb ,eJJenalJ:ast ke'pvise~

a kondenzator 'is (kapacltfv ellenallas).

y

EFlnt!;e£~;s~k

'(JZ>. ~ftJ m bevtze.'t.okh-&Jz

le"','2

RI

:Ered6kap acltas

1 1 1

I~ ~ lIilllll,I,IIIII .. __ + .-- _ .. _-

Re R;'1 R2.

D'')! nJ~"

p .arlnJ~aJmosaln kapcsol't Ik()ndetlli:to~ok

'-I -

~e,alktancm',a

A,z lrnpedanclanak u n, aktlv re'5ze.

I<et ararnkori elernnek '0 valtakozo aramma:l* .szernben lellenallasdt e;rtjuk alatta: a te-kercset (induktancia) 'es

it kon d enzato r,et (kapacitancia") '.

konden.lato,r Teketa

I

II! Valtak.oz6,iir,~m,61; lKapacwtas, kondeindtor,59; E~,ektromOil]J'ros ero~ 60; IFmizulrJtSieiQJ ·..5;8;.' Reier 75;: IEII lena 11I1 as, 62.

.A felvezetok olyan anvagok, arnelvek fajlagos ellenallasa" ,av'ez1etoke, es

a szi:'getelo,'ke kozott van, es az a hom:erse:k'letemle'k'edese,\je~l, 11'1~:., a h,·oz.z.~j!uk adott szenrtvezokhatasara csokken: lasd adalekolas, al abb) '. A felve'zet6ket rnaaz elektronika teruleten szeles korben alkalrnazzak. (ld. 111. old.)

~' "

FELVEZETOK

Adalekolas (d,opor,as)

~gen lds mennvisegf idegen anvag (adahz~'k.) bevitele a h~!lv·ezletobe.

Azadalsk rni n05eg:ett51 fugg'CS'en p-tlpusu vagv n-tipus(l' fervezet6 eloa:Uftasa lehetseges, Ezek kombil1a.ci6~va~ kes~Jt~k a dh5dakat

es a tranzlsztorokat,

D" #d'

:IOIC·_I·a

Egy p-tfpus(i es egy n~tfpus{j Fe I vezelto egvrnashoz i llesztesevei nvert eszkoz.

A,z ellllen,&lIas* az egylk j ranyban nagyon kicsl tnyit6 ~ranyl~ a rnasik iranvban nagyon nagy' (za,r6i-:r,any) ..

.-~~ ...... , -

,~t(pU!t1 -----~~ f@iw3ze.tO

Nylt6 iranylu' kapcloJ65 Az ,llllnallds fdes!

Z6r6 ifiQ'nyd kap(jold5~ Az'-,eUe.n'{~~I{Q$· n'crgyon 'nagy

Sr-,........, ................ '-

+.

Egyutas egY'el,n i rtinyrta.s

A diioda egvik alkalrnazasa, hogy a valta.~ozD

_ ~

aramot csak egvik Iranyban engedl at. l.gy

esak rn i nden fel period usban foly i kat a rarn a di6dan.

Vdlrokozo ,OllJm~ .forrasa

Ketuta:s leg;yeni'r,anyftas

V'altakoz.6 ararn a ta ~ a k {ttisa egyen,a.r.almllm,a.*',., ltt minden felpler6dusban fclvik ararn ..

ketl)'tas @Qlyenkanyftas

V6,{tako.l'o, aramit' ('Otni&o

- ----t

Az e!ll:~nallaJan t1;tf~'1y6 arom ~~_~

,

'~ i

- --- -,

, , I

_" --,"~::'_j_

I I

"_ _ _ _ _ _;!" .2 _ _ J' ,~

ELEKTR'f),\AO·.5'J'AC fS M:A,GNES-SFG

F'e·nykibocsatol dloda (LED')

Olvan, 'nagy ,e~,~ena~!,asu* dioda, arnelvben 'nyit6 i ranyu feszCHtseg hatasara feny

ke II etkez i k ..

'T ranzl sztor

Harem fellv8zeton§'tegbol a.I~6 eszkoz

(npn vagy pnp), a haronl rete,g::emitte!r', bazis, kollektor (~d" a,labb a rajzon). A k;OII,ektO;I"

es az emitter kozottl e'11~enaUas,* igen szeles hatarrok kozt valtozlk kis bazisaram-veltozas hatasara is .. Ezert kls bazisarammal

szaba ~ yozn ~ I ch et a j ov a ~ n agvobb

kol lektor-ernitter ,aramot.

_ .

. ~ Valta!kozD aram, 0,1; Egyefhira:m, 61; EUenal"il,as, fajlag'os eUEmailas', llc2l•

- - --

ELEKTROLIZIS

A ]' k I'" '. • • ~ L

__ z e ektronzrs annvrt jelent, l1,o-gy

ionokat" tartalrnazo folvadekhan az

[ k ' d 1 I . 'lit tr. ..' • -j

e ektrodokra l(apCSO,1 .cszurtscg

hatasara clektrornos aram folyik,

Az elektrolit ion]ai terben szetvalnak, a rnegfelelo elektrodhoz vandorolnak, ahol seml gesltodnek. Az ionok elektronhiannyal vagy elektrontobblettel" rendel kezo reszecskek,

t I / - t ·'It t'" ,,0 II II - ""

enat to - ,eSU~(Va.l '-' ez,eK m'ozgas,a

• I • '" .i". f-II dekb

[elenn az ararnvezetcst a rorva ekoan ..

Az elektrollzist az iparban szeles korben alkalmazzak,

Elektrodok

Altai aban fenlb51 vagy szenbol ke.szLi lit ket Iem z vagy rud, melveken keresztu I az aram

f J d ""kb - I" A ik - ... id (. . ..

a .0 yal e~-;a ep .. , -. z egYL az ,ana pozulv

elektrod), a rnaslk a katod (negatfv elektrod), rnelveket egvenfeszultsegu fOI ras megfelelo sarkaihoz kotunk ..

--- - --

+-

Anod' ~--(pozit(v)

,......_--Kowd

-,( n 8gatfv)'

Elektrol it

Olvan ve ,yt.Het, amelynek oldata vagy

II ,-"k -0 I k "'.

oivanexa vezeti az e e rtrornossagot,

Az elektrolltok egy resze eleve ionokbol" eplH fe] (pl. sok), maslk re:szuk oldodaskor esik szet lonol ra. Az ararnvezetes rnerteket az ionok kon entracio]a szabja ~l1l~g.

f',ektrnJizQ,16,·_ ~I "ella

-- =----8ektralit

Elektroljz:U6 cella

Edeny vagy tartaly, rnelyhen az elektrolfzls vegbernegv, Az elektrolltot es az elektrodokat tartalrnazza,

-- O/l/rid€k-elekfrolit

Az elektrolfzis i,one[~melete'

M· -" I~ k' \... k ,. b

egmagvarazza az. ere .... tJDI.IZIS oznen

II • '" 'd" f I I . t E .. k "·t ·'1 . "b-

lejatszo 0 '0' yarnatoka rnne ertei rnenen

a pozitfv ionok (kationok) a. kat6d fel,e,

a nega fv ionok (anionok) az anod fe I-e rnozognak az elektromos vonzoern h atilsata. A.z elcktrodokon az ionok e~_o:s.z:fir' semll'egesft6'dnek e,l ektron leadassa I vagv felvetel lel, utana pl. kival hatnak az elektrodckon. Tobbfele azono elo}elu ion eseten eI6sz.b,r csak az egyikUk

l .,. ""-"'d-"k

sem eges lto" J ' .• ,

Nem,.}eJef<trafit

A mQI~k'J!6k nem --bamlanak f;el

.,....-- otd.oa onya9 molekl.lJ,ai

--- O~d.6s.zer ,m,olekul,ak

Rez~szultat,..olldat e:l,ektnl'l rzi's~e

Az anlonok oz ,an6dhoz + - A. katlonoi a hlt6dhoz

Vi.-dn. d .. '"O .. fi D./n .. a .. ~ ,kOzuliik I .......-, vd_ndamlnak.

(J viz b·o.m/dsab61 1. II

S:46rrnOlO - Sze,f1'&elrktr6dDt

hldfOJ(id .. iDnoi sem/f!ge'S(~6dnek~

Gye~ge' elektfiolit·

A mofekul.6k ,kis h6nyada --, bOfnJik fel

.~- Poz!t(v ionok

. Akutio'nok ki;jz{J/ Q rb~iDnok; semJeges/t6dne'k.

'---Negatrv ronak

40H-~ 4e-+ 2'H:iO' "'" O2

Az oxigen bubo~~,kokeJt ............ t--""""Il!!kepez oz anoaon. A viz bamlds6b6f

A szU:lfdt-ionDk szafmaz6' hidrogrn-

......................... ......,.....--_ ...... L... --+.- lamok n',em' -

""---_~~~~~~' se,ml~gesIt6dt1ek.

Cu2-1- 2e"---) Cu -+-~- - A femrez leivalli

- a ktlt6don,.,

-- .Eros ele·kfrQlit

MindeFl motekuta felbom#k

Faraday torve,nye~

Faradaynak az clcktroilzlsre vonatkozri ,e,lso torvenye azt rnondja kit hogy az elektrclizissel kivalt a nyat~ men nvisege (tornege) egvenesen

.. ' . . f- I d ." kb ." . h . II ~ ..

aranyos a o~ya' ·'.e.,: 'Ian a naiano

to ltesm en n y i segge 1,. An§ 11 yossag 'i tenyez(5

az ell:lektrokem~:,aJ egyenertek, vagyis

az 1 A, hatasara 1 s alatt kivalt anvcgrnennviseg. 'Faraday masodlk torvenye szerint ai kiv,al't anyagmennyiseg fordftottan aranvos az ionjanak to r tesszarnaval

Rez~s,zulfjt, [) Id at elektrollzlse r:f!\!e~ektr6do,kka I (riz va l'tamet~'r)

A, r€zdl~omok kit eiekfr;dtr1adnaic Qt' ar an6dnQ/c, es r~z:~onbl'nt olda:f.ba ,m,en'.rJ,eK.

Al ,Q;(Qi'ndt rntiszer~ meri~

~ h(Jak:Gr CiE' dramedfss,etL akd,. QZ elektrolizis ldrB;aRama ,n.agyobb~

leJ kwdlt .riz ,mennyisgege' "is nagyob,b (ItJilrJ FDmday

~---. eJs6'·tOmfn~). '

leu ---72e( + ,Cu+t

A [;~'Ziono'k tC1 kat6d - ............... ----.......-+o--~

rell' ,rtfozogflQf<, es ~tt jevdinak.

Minden rAZ/onnal< ki,f ·elektmn.t' ,kefl

III IdviJltisho2. Afumfn,ium ,€:s,eteoel1 :(AJ3+) ,mdsfi€~'szef a.n.i1'yi

..is 't. If ,,,.,,r'" ""., ~ I'. '" -

~t~-JQ:liauG~Q~tt:'s' \'ClTam x

idQ; Icellena ,ugyarl',an,yl ,Qn'rag k~dla's'rmoz - lasd Famdaym,asod/t 'faw:h1ylt. -

A,z elektrolizls la lkal rnazasai 'Galvan iz:a,~,as

Femtargy~k bevonasa egy' rnasik fern ve,kony retege,veJ eiektrol fzis tlt.ian,.

A bevonand6 fem ke1pezi' a kat6dot,

,s bevonatot alkete :fe'ml lonjai ~~!io.~~~

vannak az elektrclltban.

Aiffvel ax ace1 kOJ'mnyen rozsd6sodlk*~ (JZ ur.:ii «,onzf?rvdobrJ2bkat viitony 6flfetegge'J vonjtJf{ be, hCJgy,n1egeI6zlek a kotro216:t (QZ on k.eve:sbe r:eakci6kipe£ fern) 0,

IElelktrol iti'kus ti::sztMs (ratT~n,alliis) A kerniallag tiszta femek eJoaJ I Ctas,cInar< le-gYJk rnodszere, A szennyezett fern alkotja

at anedot, .anleIY'I"c)i a 'felll~onok leoldodnak,

at kated f'eh~ vandorolrrak, es ott tlszta ,'em ~fornlaj,aban ~~~.va~.nak.A, szennvezes a tartaJy aljan.syu'J lk osszc,

ELEKTlUJMD5SAG ts M.AGNE55.EC

Voltametervagy ICOU lornbmeter

Olvan elektrol i'z:tU6 eel hi, amelv segrtse;g,evel oS5zefD,ggest allapfthatu nk meg az lel1ektrodakon kivalt anvagmermviseg

es az athalado ararn er:Ql5.seg1e kozott,

llven pl. a n3Z voltameter (Id, balralent), amelv rez-szu I fat-ol da .. tot e-s rezel e ktrodo kat tarta 1 r11 az.

Hoffrnann-fele voltameter

Az elektrol lzis soran keletkezett gazok felfogas,a,r.a e5~erfogattJ~< me'n§s'er:e' hasznalatos eszkoz. Pi... savtartalmti VIZ

. '. ~ .. - . . - - ". - . '- -

elektroHziseko:r hidrogen es oxige'n szabadul 'ret 2:1 aninyb,an. (Ez az aniny a v.{z kenl~,aJ olssz·etlete~ere Is Je~ lernzd, a m it a H 210 keplet jelez.:

r-~-~ Keves ken£(J~a~'

. " - -,

tar; .n fm.·· .. ; ?;.,{ u: '1'

, ~., ",,!. Cli":"'" ""'f~.

A, savra a vi: elfiktmlrz is,en.e/( fi1~:g{ndftd~hez

'VGm s:zOksig., (A vIz' nem' ipnos felfspit'€sil

vl~9'f~jJ,et) .

- - -= rlidrogen Kat6don;

2H+ T' 2er ,~ Hl

fgy oxtgetl-. I'

matekufa ke:l,etke2P.$ehez tfihdt·4 eiektron hicitJdsa' Szuk~eg,e$-

Egy nidro9rinmoJekula .kefetlu~zes-ehe:z: k,et ,flektrq.n felVetrde s:lUkseyeii.

F'emkoh,aszat

Egyes erce.k 0 lvadekana k el ektrol rl:rSeVe~

.., . f: .,,: tar t r '. . tl t '" 11·.... I' t "'-'

az ere ~'enlar a rna JS2,'an II(Jnys'f11e_o.

A nagy re:akci'okepesse'8,fl ··feme.'ket tnatdumlr alummium) al lfthatjak eld ilyen rnodon.

Aiwnfn1umirc. (AlumfHfum-o,ki,d)~ .............. - etek uc;rJ[z ise

fJe~/(;f:roli;t

.....

S"tenkatod"-~+-

_,

-
'+ +, + +
+1 _.
+
+ ,+
.+ ""I
I '
+ ,+ ...
..,.. + T Lecsapolt aiumrnlum

L

-

~IJ

-

....

Az ;rJ1lumfnium-

lonnk (J k;atddn6f sernleges(t6d:rulk. ,_-.... __ .

Volta olasz tudes mutatta ki eloszor, hogy ha ket, kulonbozf minose,gu' fern elektrolitba" l11er(JI, potenc i,a] k,Qlonlbseg*r ep fe I koztil k, es f gy Ce, kemiai energia" egvenararnot terrnel, Ennek a feszultscgforrasnak a neve galvanelem. A keletkezett potencialkulonbseg -a galvanelem elektrornotoros ereje", nagvsaga az al kal mazott

~~IP'"

'femektol fugg,. Telepnek kel vagv tobb

osszekapcsolt galvanelernet (cellat) neveztlnk,

GALVANELEMEK

Volta-oszlop

Az elsdkcnr hasznalt telep

ez ustl emeze k b6 II ~ c in kle rneze kbeH

e ,az ezeket elvalaszto, 50S vfzbe martott textil- vagy kartondarabckbol al lt, Lenv 'geben ugyanaz, rnl ntha egyszerd Voilta-e,leme:ket kapcsolnank ossze,

Volta ... oszlop k6~e~ebbroll

Vo~ta-ffire telep, me~ly Volta.-Q,m,o'p nev,en isrnert

56's vIz-ben azt-Qlott t=r-----;----:::::;::~- kartan v'!9Y te:xtilio

'I

IL.-_~:""":_----===~""""'_- Cinkfemez r-------=~---EzustJemez

. '

__ r

-

.

Volta ... elern

I< _Ot kulonbozf femJeme.z (altalaban rez es 'rink) rnertil so vagy s: v oldataha (pl. hfg

k " -I) A f u.( -I( I'· iii' ...... k ensavnai. .. euepo poranzacro rmatt csa ...

rovid ideig alkalrnas elektormotoros era keftes.ere.

I5gyeszeru Voilta .. elem mCikodese

rClCJlvanQm€te.TW. (Q_~',.,.a~. J 1'm .. -~ _,e(i.~) ...

Reztemez I tHe.kfr(JrUJ.r[lmja~

"

A savb6! 5zlirrnQ.zd

h'idroQenionok

.-.".p' -.

e/,ek,tronfeJvetel'eJ

H} mc.fekufcika[ k,ep.ezfI'ek., "- ----:

A dnk ln2+ j:onok to rm'6jlii:?ll n oldatba ITIegy; '-h--~ az elekt~6don ele-k.tranok le5zn.ek releslegben ..

A iemes pozurv ta.ltesu less. - ........... ..."....-1

A b!nsov (H2S04) fok6zatoson

aUalakuJ rink- A Iemez

szu!fqtta (ZnS 04J·~-\~~=L__;==t- negatrv tese.

Amaig,am, 115; IE.gy'enaram,. 6~1; ElektroHt, 66; Ga,lvanom,eter, 71'; Pot.endallkul,o:nbse9 .. 58.

1"

I~ .~',

A kO{'7QbeU raiz, Galvani hlre» bekacornbWs,eri(!tet

#b" '" a.,rQzG'j0,

Az ,egyko.ri kfserietek' megmutattdkt: hogy

to bekaconJbok foJyadektt#tQlrna eJek'troHtkent1f vi5,eJk,(:!rJik~

".,. . J -.F - .,

es ar:C1motet~J,t

.. -~ ~

k'et iemtest kiJzott

Po I a.rlizaci6

A t le . I r...£ tore , . .;(t .. k~' "" .e lep etestrorno eros ereje cso ... kento

jelen ego A Volta-elem eseteben

1311. a hidrogenbuborekok kepz5dese

a rezlernezen. A hidrogen elszigeteli az elektrodot, les az ercdetivcl ellJenb~tes polarltastl fes;zU:~tseget hoz ~etre'. A, h,aitas, depolarizatorral csokkentheto. pl. olyan anvaggal, arnelv a hidrogent vfzze oxidalja.

,PolaJ'ld,Cl6 es hef¥i eJrem ke-~fise'

''-I~~·~C_'

hf,droginfejl5dlst okozna,k.

VoltCbelem -_

. '-Palarl~Qd6. Az elem mtiicodls,e' ,k,o:zben hidrogenbuborek,ok keletk,f!znek.

Helvl elern keletkezese

Az elcktrodlcmezben Ileva szennvezodesek (pit nyornokba 11 e,Jofordul6 .egveb tenl) rnagava] az elektrodanyaggal es .a je,I,en~evo elektrolittal (pici .galvanelernet), azaz helyi elemet

ilkotnak. Fz okozza, hogv a Volta-elerr ben a cinklernezen is eszle~1 heto hidrogenfejlodes, lsrneretes, bogy ha cinklernezt savba rnartunk - I eleprnukodestcl f'jgget~enO:I- h idrogen fej,h3dik. .. Csokk nth to ez a hatas, ha it cinklernezt arnalgamrnal" (higanvotvozettel) vonjak be".

Ttiltkap.acitas

A ga~vanelemek egylk je~1emz"()lje; az! ·feJe.zi kit hogy az elern rnennvi ideig rnekkora aramor kepes leadn l, Arnperorakban (Ah) fejezzUk k1., P'. egy 1 0 Ah .... s telep 1: O· onln keresztu I 1 lA aranr)ot szo l'g,aJtat.,

Lecl an'c.ne,..elrem

R:egTota j sme rt ga i' va n e Le'l11 tf pus. E lektrodj a i szen-, ill. cinkru;d~ elektrolhja ammonlum-klorid(szatm'~ 13 ks6_, J O~6at. Depoi,ari,z.ato,r,kent rnangandloxldot (barnakdport) hasznalnak,

ez folyarnatosan koti le a kepzO~Q hidrogent. Elektrornotoros ereje 1 t5V'~

:Szlhpor e£ m017g.arJclioiXfd (depolarizu(or) ~- ~-- -~-b-'"

Am'm6nium .. /dndd- ~~--~ oJdat

N"ormaJ elern

i'

Allando es pontosan ismert erteka

elektromotoros ,erot* SZOIII ga'~ tato g~ 1 v an e~ ern. ElsOsorban laboratoriu m ~ rrn~rie·sek.hez

h aS2 na'~ j a1:I<.

Pri'mler elem

Minden olvan gaJvanelen11 ide sorolharo, nrelyekben a :vegy:i anvagok m,iUkodies kc.)"zben c lhaszn aJ' ad na k, n€ heze n cse re·1 h I~tokr De hat az e ~ em le'~ etta rta rna er,os-e n ko r I ato,IDtl.

Lugos: akku

E~jeJ<tlro,l itja ~(at \ urn-hidroxid-cldat; elektrodjal altalahan nikkel- es kadmlurno,tvo~zetb(:n keszU~nek. H(jnapok~g, is lehet

··tOltetlen al lapothan hagvni ..

Szekunder elem v,agy akkumulator Olvan elern, arnelv kimerules utan rnasik f eszl:\ \tsegforrasr6-\ ulj na.t6bh;·eto. l.eggvakoribb tfpusai az 'clo,makku:muhit,or (s:avas)€s a n,~ikke~,,,,kad,m,~um (~UgQ5)

akku,nlu~,ator. -

I.

I·S~-"'" , ..... ~ ....-

-z.araze1em

A Leclanche .. elern korszenlsftert valtozata. a ldat he:~ vett a m ill 6 n iu rn-k I 0 rl d ta rta [ m L~ pasztat tartatm,azl fgy kon'1yen hordozha~.o. E~ekttonllcltQr()5 ereje 1 fS VI elettartma

.. ~ ~ I'"

nenanv nonap.

.KfJJs,e; :szlgeteies

Am,monium .. klorid p(J$zta'

Szen,p:ote!: mal1y'o,n' .. "JiQ.dd (depolmizltor)'

II

1,5 V-a_) te}ep

'(pl .. zsebld'mp6h'oz) e9~etjen slutQzefem

9- V-Qscelep (pr. ra'Qi6hoz)

6 sorbakapao'lt s:zlfi.razelen1',b81 all

Savas: d~omakkumulatQ!r oeUii kb6~ .IUD telep,

Olornakkurnu :I,ator

Szekunder ·feszu.lfs~gJorraSf e,lekt'llolltkent*

h fg,l)tott kensavat tarta] rnaz, rnelvbe 6~On11lemezek meruirrek. Na.gya:ranlerosseg Ieadasara 'alkalmas, rnert kicsi ,8. belso ell~en,anasla*. FOi{ent jarrntlvekben hasznaljak indftashoz es viilagrtashoz.,


I -
I r- 1
I ~,
, I I ,
I
I
I
·'1' ~ ~
I A iemezek nagy feWleJ,{Jrlkt nogy a leadott dttJm is na.9¥ 1

!efle.:ss.en ~ .

Toltes ytcm oz egyik iemer anraga :6.1om~dlOxldJ kisiJMs, (hasllnd ~Qt) h61.b,e'n '0tom-

~illJ lfotto a.lakul,

A masi! iemer tdlMs utlin 5zfnci/Qm, m(JklJdes kozben $zlnrin ,6'~onl:JiZutf6ttQ alaku)i.

. ~

EiektrornotorQs ,€!·ro kbl 2'V

Fermmagneses anvagok

Az erosen rnagneses (es konnyen

... h'''''''' J

rnagnesez 'eta) anvago c.

Uylen a vas, a n ikkel es a kobalt, valamint ezek 6tvclczetei" Feloszthatok aUand6, (perrnanens) leS, nem d:Uand6 rnagnesekre, A sztnterelt (porkohaszati' uton el6a~ ,I rtott) ferrornagneses fernek otvozetel az osszetcteltcl I Ugg{)en

leh - - 'k" .(11 . de j( .' .(I'II! -' 'd' "" Ie etne '. let I:,a,n 0 cS nelm d. I an 0

magnesek egvara nt.

MAGNE5EK

Mt~nden gemkapocs' dtmenetil~9

magneses I'm.,

M"" ""I _. k agneses PIOI USO',

A, rnagnesnek az a ket pontja, ahol

a rnagneses ertihatasok a legeroteljesebben tapasztalh tok, M~n[Jen rnagnesnek ket polusa van" eszaki es deli' (a Fold rnagneses J'6~ LIIsa i nak rnegfele I (jen)., A rnagnesseg alapvetd torvlenYle, hogy az el lentetes polusok vonzzak, az egvnemflek taszftjak egvmast,

A dell p6Jus (J fOld dill

mdJt'lelG pOlus,,'" fel/e mutat.

AlI'and'6 rnagnes (kemenymd:gnes,) , Olvan fenomagneses anyag, arnelv magnesseget a n1agnesezl5 hatas rnegszfinese utan is megtartja: ilven pl. az ace]. Az ilyen anvagot

... k

permanens magnesnek

is hfvjuk,

,4 ,,",' ;4 .. ,_ ,1.,.=:"" pd-I;" ;I"1J;. ~QIU ' ~'- ,tJ'S

'~'d .L. __ £1' . .oC

a nll!_ 1~lufti ml,(gneses

p6lasa* fele· mutat

~ .

AUand6,m,agnes,e.k,e't hr:Jszm1lnak pl.

a: iranyt{jben.

A magnes5~g ,allaptorvenye

Nern a~~.and6 rnagnes (I,B1gymagnes) Olvan ferrornagneses anvag,

amel Y' csaknern teljesen elveszftl magnesseget a rnagnesezd hatas mer szuntevel, de kismllertekU' rnagnesezettseg megmarad bennOk. Ilven pl. az UI1. lagyvas.

Fllentetes palusDI! kozoH vQriz6e~o hot

M.agneses tengley

~~:pzeletb I:i egyenes, arnelyre vonatkoztatva a rnagneses mezo* szimmetrikus.

L,d;lymagneses anyagot haszrralnak ei'e.tromagnes* vasm1agj6na.k.

Mdgn:esf2S ~-te.nglfly

Szuszceptlbil iUs.

A.z anyagoknak sza mrna I kifejezhetf5 tulajdonsaga,

./" h- t"'''' ~ ... t·L k A'" .(

a ITlagnes·ez el os.eg m:er e' e. .'. lierrOmd:gneses

anvagok szuszceptibilitasa nagy .

...

" EI''''kt ~,-'" n -. 74- 'E- Ild.·.....II~ °3- Moot neses me ~;!J<". ·7"" r~ 'oo'mag res, ,.. ; '.eKln • .,Inolllo,r 0; :,.:19 . eses 11- ZO~ .i!.;

Magneses erO., 6; Magnes:es: eszak es de], 73.

Amagnes,s,eJg domen ... el~mele!te

Az e~fmle~let szerint afer'romagneses dnyagok paranyi magneses dip~usokb61 ciJ I na k,

arnel vek m,agi1lesezodes.ko,r tartomanvokba (,..J, ." Lb") l' ..... ..Jl l" . d' ~UomeneK.·e' renuezocnex, es mrnc

ugyanabb,a az iranyba al~nak be l'

Nem m6gnes,r!zett 611~p()tbJJn ·0 domenek rendeseiien :dJ/0 piOtoa'!: '\liQhnak, es k:afcson.6se'n

5e.m!€g;e:>ftik egymd.Sc ll._~ .

ha-U1~f1r. ---~-~.....-..-~~.r-...........II

Mdgnf!£esze.n iiUapotbon a dom,enek (le(1cJezodt:ek., ~Amlkd.r ~~IJe'5 (I' ft;'ndez~ttseg~

,(] rnagneste:f(t6dottr

. i!" ~

CJ rnagrress.e:ge' nem'

f-o,k:ozhatd"

A, fentebb ismertetett dom,en-r,endez5tl:es akkor k'Dv:etkezj k be, ha a test 111,agneS€5

.f(1 ~I..·" I A· I "';1- , d k _,,' It'

nl1'ezuoe i<,eru. ' .. '. Je' ,eI15egel~ n); U ,_a,

magne'ss,egnek: n evezzuk,

Lernagnesezes

Egybest 1111agnessegen,e,k a megszuntetese.

-E . t ". b I ... d '" 'I " •• ,~ I

zt .0· J rnocon e:nletJIU~t( e ..

1) valtoz,Q' rnagneses rnezfibe" helvezzuk, pl. vaJmkoz;6 arrammal" atjart tekercs belsejebe: 2 l rnechan ikal ~ ag, LHogeteseJ<kel rendezetlenne tesszuk at dorneneket:

3) ezt a rendezetlenseget 700°C foh~ vale 111elegJt.essle~ is '~Jlterhetj Uk"

Induka.~t ma,gnes"eg

<

A rm5gnf!se.lnet6. - ............ ~

tan.' -nincsm'tign,esa meeri., it

M~ ~ ,,;0'1 -I'

, a]gne,sieze:s egy po U5$,a._.

Magnlese'ze'si€d'jiiras, mel y szerint a testet egy permanens m,agne5, egyiik polusaval tolJ,b:szor vegm'gs-]nil ftj'u k, ,,-\, [elen levQ

mta~n·e·· ~,~::U"l' ml·,£lzc~' filflt:i'li.g. n' ·e·'s· seze •• t ;. d u 'I/a" ~

,EJI .,~~~ - - ~ u .~' ~ u, -: 1_ '_ .;:) 0' ~ In. . J~.J

a testben.

II n d uk' It mag iii es,seg' legy pd,lusSil

A ,_. . jok ·o.tas-zttd-

~ • .I~~

V,Oln,ZQ erOx

mlaH :etrorqulnak.

M .f' ,A. 1- ,.0' - .... 1 . . I'

agnesezes K.et potussat

A rnagnesezesnek az a modja, amikor kat ellentetes pelust rnozgatnak

a nl;3 gn esezend 5 testen a kel:Jen ~ at'llato, rnodon. Ehhez terrneszetesen Ket perrnanens n1ag,nesre van szukseg.

Egynf!rnfJ p61usokkal m6gru?sezve ...

. 0 rtkJ ket reg.en' egynema - de .......... (J ffragne.sezoveJ

eUentete's·~ pdlusrpk ,alaku.lnak kf.

'At6gyvo'soan' indtikcili .

fJP.ll)s('A~ vQnzzak Q olp61ustlKOt.1

1 __

Ma,gneses er{)v,onal,ak

Arnagneses n1EZQ ir,anyat es erosseglet

szern l e,ll:et6 va n a I ak (I'd. f ux u ssa r(lse'g~ alabb). A nliezo ~rany·al1,ak adott porrtban az ,es,zaki p6Iu,sr,a* hato era j'r·anyat tekintiuk,

A magneses er"~vonalakat a n1agnes korllyezet "_be szort vasreszelekkel jelenithetjuk meg, vagv I~gy i'ranytflvel, rnelv az egves porrtokban a mez6 iranvaba all be.

M'inthogy,(J " fo'r09' teng'elyt, ka'r(Jl, Q ,betseje.ben' feva, o~V(Jdelc: 6'1lapotu

,e'" t" . .

,em 'om'~g IS m'(JZ09~

,m6gr:rau m£l6t te,lf:ve. Az er6'11Ong/ak ,(J k~pen a m6gneses mez6 irany.at mu.tQ,fjdk. Az erovo,nulak a ,sarkok

kpzel'tben zoro,dnak, a ,terer55s~g' itt o l'egnagyo1;>b,

MAGNESE5 MEZOK

A rnagneses rnezf a rnagnes korul jelenlevc ter, amelvben a magneses hatas eszlelhetd. (ld. 70. old.), A rnagneses mezot

terer'osse:g,gel jellernezzu k, rnelvnek nagysagat

; .'"... "-,Ii' lr k leltetik

es iranvat az erovona a· .. szerrue tetrk.

Semleges pont

Az a pont, ahol a rnagneses b3reros-s,eg nulla, I(,et vagy tobb rnagneses rnezf kolcsonhatasa kovetkezteben ale kul hat ki. Ha legy-' rnagnesrudat egy delkor slkjaba n fuggesztunk feJ

~ h d""· -,..~ . ~ ~ k f'>'IA . t

lJgYtlogy a nen poiusa' esza ..• ,e't; 111U tasson,

i '~ kA . I~ •• ~~. I' k m .<'! d

aL<~\('()r et serrueges POl1t I S ~l(~a ,ai u ~ a. ru

magneses teng'ei,ye* 111 en ten '.

Mi'Qlnesa lmaz,c rudm4gnes k'oNI

...... ,.....

ir6nytii~ "0 Az.· ... 'f.dn ... yru

'~ '\. ___j be6i'16sa

~~:"l'!":' as el{)io

pontokban.

-~ Mligneses:

-er6von'alak

a/,okul6S:Q ,~dler1.et€S polusok e9ym6s melle h,e"ye zesekor.

Nines semlf!ges pont

~ M'6gne'ses

. ertfvonal"ak a/aku16SQ

. _~ N'

eg.'>(nem'~

po,/usok· egym6s melle helyezesekof.

Van semleges pont.

. Nagy mal1neses ,fluxlJs.st1rfIsig - er:5s ........................ ~~i! mag'neses. mez.o.

Semleges po'nrok (feJr,,€tl!!,

... "'kk:I' /"j,' "1'* j • "'tt k

pnttyn ··€U If!'_Q.'Vei ;O.z.Odll)O I(!: ~

I'" . J -.~. "d -1"'1'" etre, iOgy Q tnaqnesruc ueJ

po/usa esza'k fete' muta.t

,A m!4.gnse.s, ,er8vol1llak beljes, sZ:.\erkuebe.,

A ,n1yJlllkmufatjdk Q' fer frQrlydt

((is m6gneses fluxlJ!sarf1sig - i'],\ ·,P-n'i.'1Il- .... - ,magneses .

Di amagnesseg

A diarnagneses anvagok azaltall rnutatnak rnagneses tulajdonsagot, hogy csokkentlk . armak a rnagneses ternek az ero5segett amelybe helyezzuk t5ket. A, legtobb al11yag diarnagneses, pl. a vfz, a fenlek kozul a bizrnut,

P a ramagnesseg

A, paramagneses anyagok, rnagneses mezobe helyezva; a fen ornagnesekhez hason loan rnagnesesek lesznek, csak sokkal lcisebb mertekben azoknal (pl. az alurnfnium), M,agukba g.Ul"f ik at erovoha,lakat, tengelyuk parhuzamosan ,alii be azokkal, A viselkedes

a dipdlusok" Idsm(~rteka rendezodesevel

rn a gya raz h at6 .

M"agneses terer6sseg

IA magneses ml!ez:oerosseget}E~lem;z~", Szernleletesen kifejezve: ,egysegnyi teruleten

. . ,

hanv ·erovonal hallad keresztul. isv maske·nt

ftuxli5surusegnek is nevezlk .. A fluxus-

"'" "'" ... 61 k··· kc ··'1 'I . b b

suruseg a p uso'~ coru a cgnagyor ••.

. * Dirp6Ius,~ 71 it D'Omlenl~,eilml[eh~t; iElle!ktronok, 83; IIndlLlka1t mlagnlesseg, 71; Ma'gne.s'e5 era, 6; Ma~gneses tenge~YI pOll us, 70"

- - -

- - - - --- - - - - ----- ------- ---------

,A Fold m'gf1es~ maze)'.

A. ,FOld ' . cdS'

,mezeje o.fya'n, minha ew

~I'

kipzeiEltbell

m6gnes ienne

Q k'tJtZlep.ebenj Qffle/ryne'i dell p6tUJQ*

DekUnach5

A deklinacio vagy1 rnagneses el hajlas szoge egy adott pontban a fo~,{h'a)z~ ,es-z.a\<\ sarkpont -f,eil!e mutate egyenes ~s_ a m~gneses eszaki polus

fel e m utato eg venes alta ~ bezartszog, Miveil a rnagneses es.z.a.ki p6~U5 helvzete fokezatosan valtozik, fgy

a dekl j',na,ci6 sern allando,

lzogon vonalak

A terkepen azokat ,a pontokat kotik asszeJ ahol a deklUnac~,6 erteke azonos.

A f;tMdmagnesseg valtozasa rnlatt €zeke't

. d ,t'_; ~''). ,..! ~ III • I·

I, on kent at I~€-_ ~ rajzo n L

Inkli'n,aci'ol

A foldfebIz~n adott pontjaban a F,o,ld rnagneses te:rerossegel1lek a v Izsz intesse I: alkotott 5zoge. Mer'ese lnklinorneterrel torten~kr amelv ~gY' vfzszintes ~el1geryezesa iranytu (ld. alabb a k,epe~t) .

A vandormadarakoit Q Fold

. Magnles.es meridian

A F'o~d n1agneses tereben ~f,ellfUggesztett magnes tengEdy'et~ rnagaban fogl'al6

to gglo' leges sfk.

,mcrgne5.~S rnez.eje

. ''Jh'

,:S 5eg f~' ;~t r a.l

r rar1 y ta rtcisf;'o n.

'Vfzszintes {rany d Fold fre'lsz{n,€n

L

A ;f(jldrajz{ vogy

vrll6(ii ,es.coki irany-

7~-' Deklin6ct6

(l6sd job.bra' tent)

. ~ . FelfCigy,(2$ztetl-

m6gtl.esnl.d

InkllnQm~tef' ~ mrig.tu2;n!~;S merirJid:non einelye-ze.tt md9ne~tC4 am_ely fagg-01egle~ s,mDan . f3lrordul •

Perrneabi :1 ftas

Annak ~1,ert'ekef hogy egy anvag rnennvire kepes a rnagneses n,'ez,6t ercsfteni (vagv 'epp:en gy,engftenil. A I,a.gyvas perrneab.litasa sokkal nagvobb, mint a ,Ievegoe, ezert a lagvvas

sz! n te konce 11tl~'·aJ j a rn agaba n ,2lZ erfivonala kat

Ac 16gyv.a.s: plSrmeabilittJs!(J' F1CJ'f}yoc'b, tnint (J le,vegtie.~

A VOl (}ssief;)yujV ..... ~~- fJZ erovontJldbrJt..

I·,..,.; k II· . . . .. - .~ . .. ~ .. . Ik 1,£0,' In vonarai

Azonos i'nkHnaci6ju pontokat

•• ~I ·'I,M II k

osszekoro vonarax,

'£ .","11' .. II ,... - I\.rnyel\,o,~ as

,Erz€,keny m uszerek. pI. oszcil loszkopok

II ··'-1·" ~,# IL····I ... "· ... · - ... -I 't'" ",. jO~

e- _~u,'On Iitiese a ~u so magneses tel" rra asatot,

Erre at celra hlgynlagn"eses anvagokat hasznalnak,

ELEKTROMAGN E55EG

,A vezeteken atfolvo ararn a vezetek korul magneses mezot kelt (ld. 72-73 old.), melvnck erosscgc az aramerossegtol, szerkezete pedig a vezetd alakjatol fugg. Az ararn magneses tere ug'y'anu',gy' szernlelzethetd, mint egy allan'd6' magnese". Ez az elektromagnessegnek nevezett jelenseg lehetove

teszi, hogv az elektrornos ararnot testek rnozgatasara hasznajuk fel.

Maxwel I-fe~e csavarszabalv

Az ararn a1 al ,atjalt egvenes vezeto rnagneses terenek Iranya rnegegvezik egy csavar

nl, neteinek iranvaval, ha a csavar az tiranl

.... ""J '1-

rranva oan n1ozog '"' ore.

MaxweiU aavsrszabiHya

Jobbke'z-szab,aly

Ha az aranljartL) egyenes vezetot

jobb kezu r . kkel Ligy fognan k meg, hogy

az aram iranva a huvelvkuj] fele rnutasson, a rnagneses tel'erosseg iranva rnegegvezne a beha j I, Itott ujj ai 11 k ,ir,a nyava I.

,JoblJkfz-«mbaly A nuveJykuii tu dram ----I fran,'1dbaf1' mutatE

Jobb kiz

Az ujjak Q m',agnt!sei$ ,ter~ .......... -t::"'~." Jrdnycit m'ufatjak.

\lezt!tlk ---------11

Tekercs

Hizonyos szan1'(j menetbol aH6 vezetohuza~, melvet egy' rneghatarozott alaku test kore tckercselnek,

l.ehet lapostekercs es un . szolenoid .,'

Lapostekercs

01 van tekercs arnelynek hossza kicsi az atmerojehez kepest.

A konyv lap;dra rnerliJeg(!s Vif!zeio- (zdJd pont) magneses termek szereezete, hu f1Z' Dram fentrf5f lefele foJy'ik.

Szolenoid

Az altn,erojeh~ez kepest hOSSZU'I1I, egvenes tekerc . M,agneses rnezeje hasonlo

a rudmagnesehez, az eszaki es a deli polus' helvet a tekercsben foly6 ararn lranya szabja meg.

Szolenold A t~kfrc.s bet:s.ejet m,agnak

nevez.zf.)'k. Ez l,egmO'go's tekercs.

Az o'l7amu,taro

/6r6sa vo! ~

azono~ "'__+:i1~~~~:;::~

.". ,

fronyu

..

az ar:a:m-

deli polus o!akul ki.

Az 6romu totO

J ~ "'" I

arasovo

ellen riles.

Az, 6raj.arassaJ megegY1?zo jrii'ny' az S atokan {S kOl1nyen mutatha16, (Sou,th-Del).

,Az ora jdrdsQvaJ

11 ... . '"

,r! 'entetes Irany

os N GlakCm mute! hato konnyen

... . ./'

(North-Eszak) ,

Mag

A tekercs belsejeben I:evo anvag, amelytcl nagvrnertekben f(jgg a tekercs rnagneses terenek erdssege. Legerosebb magnescs n1:eZQ I~agy ferrornagneses" anvagbol keszult rnagga] erhe,o cl (pl. lagvvassal), elektrornagnesekben ~eggy krabban ezeket hasznaljak.

E lektrornagnes

Lagyv;asm.a,gos szolennid. Ha ararnot vezetunk bele, magneskent vi elkedik, ha az aramot

ki] apcsoljuk, a rnagneses tel' is megszunik,

A gyakorlatban haszna]t elektromagrtesek ket polusa kozel van egymashoz, rgy a letreiott

, . ,~ II! ~,

rnagneses rnezo l.gen eros.

Ket tekercsbtJJ kialakft'ott' ~t~ku-o"ujg,,;eSv kiJzD,s; vQsmag'§Jo/.

~-rr---Az egym6ssar eUente'tes p6lusok~ kf~fQkuI6!iQ oi/jQb6/ a 'huzakJ,kat

e,Uentetese n t~k~ rcseit k.

, .. . 1'1 "- . "" "'.

fl,EKT,ROMOSSAG es MA"GNESSEG

Elektromaqnesek qyakortati alke lmezase i

Az elektrornagnesek valamennvi alkalrnazasa azt a tenvt hasznal [a fel r hogy aramkorbe kapcselaskor vonzzak a magnesezheto ferneket, igy az elektrornos energiat* mechanikal energiav4* kepesek ,ata]akftiJ;ni., Azalahbiakban ket peldat latha unk erre.

,e's arra lis, hogy a mechanikai energia tovabbalaku I, hangenergiava.

Vi I ~.a.nycs:englo (vagy berlrego)

Olva n eszkoz, rnellvel akar egyenaram'*' felhasznalasava] is csengd vagy berregd hangot kelthetunk, Bekap solaskor

az elektromagnes rnagahoz rant egy fernkart, melvnek vegen egy gornb egvszer rata

a csengore De ezze! rnegszakad az aramkor, a kart az elektrornagnes elengedi, ES fgy egy rug,o vissza tudja htlzrti, hogy uj ra zarodjon az ararnkor stb.

M" .. . ).".,'" , 'ageneses 'e'me '0

~p,ari' Ozernekben nehez terhek ernelesere hasznalt, nagy tefJe-sftrnenyfi ,e,le'~omagnes .. Az aram

b ekapcso I"'s~a~ k- 'o-r a- rn 'a""g'ne· s

. . -, - ". I. .. ' _' ... i~JL -.:: ,1_ lei . 1'._' •. I ._ . _ I _. _ _'_:_. ~ ._ .' - _ -.1

magahoz vonzz:a ,a, fe'mdarabo . (acelt), es rnaslk helyre e-m"el:.-..sil~

at .. Ateher lerakasakor az aramot kikapcsoljak.

M6gneses erne/fit h'a$zrlalnak .femh uJ'lcdek szaUrtQsakor.

Rel,~ y,~gy magneses jelfog6

",. ._

Elektrornagnes egy kapcsolot" rmlkodtet.

.E16nye;, hogy az elektromagnesen ,atfoly6 klcsi s III~ t ~ /JO" t (~CSI ararnrna .ene nagy ararnerossege

ki-bekapcsol ni anelkul, hogy koztuk elektrornos kapcsolat lenne.

Az' "e:lektra,mogn€5 bekopc~oJag'ak.Qr

Q kar lit elfordul, es zarja a masik 6ramkort

A mtfgnt£lS ~nZ'ZiQ Q kart.,

I

Fil ~hallgat[6 Ez az eszkoz elektrornos jeleket alakit at hanghullamokka, A.z a,Hand6 rnagnes" egy fell1n1embnant vonz, de a vonzas erossege aszerint valtozi k, ahogv az ,eJekirom,agnes teke rcse in ,atfo II yo a fa m erdssege 'Ve:il toz i k. Mive1 az ,ararnvahoz,as a beJovo jeleket kovetl, a rnembran rezgese a jeleknek rnegfelelo hangokat kelti,

FlUhalUgato, A hangnak rnegfeJeJ6en v91tm26 dram' bemenete R.'i:Jdm6gne.s'

- ··1-

Megnyo~va a..'~e,?96g,0!'lbo~ .. (k~p),zC!fQdll( QZ anJmi;'Q,r;

'" t,e/(ercsek mogn e~e.s,ek' les:znek.

M ·',··1 'V'l vc -. a·t

" lage ~ . ,n.J

A vonat aljahoz elektromagneseket rogzttettek; es a sfnekhez is elektrornagneseket epltettek, A koztuk fel !tepa taszftoerf miatt, a vonat kics ivel a stnek f, lett szaguld (rnintha lebegne),

A" I' '" d J.. I 1·1 .,. ' .. b .,. r ~'

, S,U no asnak a kncuszono ese

nagyon nagy sebesseget

tesz lehetcve.

lapin '" 'm,(I'g I evil' von at A n 11109levlr S;2'O '(JZ (jingo}' magne'tir le"Vi,tatioi1-u61 5 z6.rrnazik (miigl1',€'Sl!S lebeg,es).

Az ICJlriai'dn 1J"',.o9Ij'__'~

e lf1e Iyezett

m6gne'Sek mozgatja:k e16r,-e' o vonoioL

.. Egyenaram" 61; Elektromos energiat9;: F,flf,romj,gnesl 70; Meehanlkalenerqla 9;

AUand6 m,agnesi to;' P6~ust 701;' Kapcsolo, 64,. .

. ---

Elektromagnesek (tolytatas)

Mozgatcha assai, talalkozunk, ha rnagneses terbe ararnjarta vezetot helyezunk.

,A vezetore ern hat, arnely rnozgast eredrnenvezhet, Ezt ,'-J hatast hasznaljak fol a villanvrnotorokban, ahol mechanlkal energiava * a I atl u II az elektrornos cnergla=.

U . '. k e . I '" i' '" "

. yane,a, ez a jerenseg az aran1mer'e5

alapja (ld, 7'7,; old.), ugyan is a rnozgato en) az ararn n:agys.agat6I fOg;g.

F I ern in g balkezszabalva, VCJ_8Y motor szabalv

,Az aram] arta vezetore rnagnes .s terben hato, en:) ~ranyat a balkezszaballva]

ha arozhat] uk .I11eg (ld, az abraO.

Ma91'!eSes tirer-asseg

~_i_r6nyo r

.~

,A-ram i:ran'fro

a vez8,tfiben'

Elektrornos motor

A fentebb isrnertetett rnozgatohatas alapjan nlak6d~k" az elektrornos energhit* mechanlka ,energi,ava* alakftja, A lif;gegyszerlObb motor

,; '.. I I '" ~ .~ I. t k '

eg:y negysz aga axu .. ararnjarta tapos tekercs" 1

I .. llandc . J - -. ... 'I' 'I" d

a rnei y a~i an a magneses terben szaoac on

foroghat (ld, az abrat). A tekercsben

a megha]: 6 elektromotoros erovel szemben egy ell en~el ektrornotoros" e r6 I."e p fe ~ 1 (generato:rr~ent,* vlselkedlka takcrcs rnozgasa magnes.e terben feszultseget hoz letre),

IEgyszeru e~ektromos· motor

Kommuf,ator. Kit vagy tobb res-zbol dUo 9y{tra: mS!lyenkeres.zt:W C1Z atom beli!p Q tek,eraD'e*. Az Q (,endelt-etese"t h"s9Y ,t} tekercs .. n10gne5es te'rene/( es tu dllan-do thagneses .tttne.k k,UcsoI1/1at6~a vaftozaliar; iranyll f~rg6st I~,,)zzofl' I€~re.

Az tuom (leg9ya.krohbon szenbol kesziilt) k.efeken ~eresztUJ lep

la' forgo kom'mUf.iftQfDkba~

--_ Afmatdra _, 'forge /Ql»s te~en:srlt.

.,..

Kommutato,.F-' ___",,""'"

T

A tekercsnek ,es as 611a.nd6---........[I .. m6gnesnek a tere.

A tekelt:s ,r~gy;k oldola'" CJ ~,efeh~ hato e'fo~ a mdsik oldalan (J f:eHeM hQt6---f=:;r:.._~It-... era forga till a tekercsei.

N,agy tel~es.rtm,enyCi elektromos rrn)to'r k.epe

E~ektrom-agnes~

";/""- I" "I'I d"

01, hJ,r!' e. 0' az auun: 0

rnQgnes.es teret (allo resz).

I'

.,-l ..... ~Ji'W'I ,IV'I",'I'WIII, w

~forg6 resz)

jo:bbra: Toshlbc: (nikr-,o-mo'lOf' "CO,8 mm sz:eles)

Forg6 rnagneses teru motor

A perrnanens magnest a forgoresz korul tobb elek rornagness J helvettesrtlk, fgy erQsebb

a. rnagneses ter, es -nagyobb telje's,ftnlenYlu

a motor.

H -Lr'~ angszcro

A rnozgatohatas alapjan alakftia ,a:t az elektromos jeleket hanghullarnokka". lenyegeben esv tekercs", arnely olyan

'" . ." b h _"~,, ,~.

magneses ter en van, ,ogy a tererosseg

iranva rnlnden pontban 'a tekercs sugaralnak fel eljen rneg (radialis rnagneses mezo').

A tekercshez erosltelttp.,apfrm,erllbran

a bevezetett arameross'egnek ,es frekvenclanak Irl1,egfel,el'(Sen rezieg~ rezegteti a levegot, fgy han got ke ~t-

H "" .e . angszoro

.A, ~6ito!Z6

_ _ _ _ .rf!. "

nagysagu

QrQmbemene,te

A' tek,e.ro·fe'I-.Je rna.zagl· rezge:soe hozva Q mtu1'lbrant

'* IEUen .. elektrornotoros ero .. 6,'0; Tekeres, 74;EleKtra:m,ol5 enerqia ,9; Ele:ktromalgne~11

lapos tekercs, 74; Gen,enitD'r, 78,; Mechanfkai eneu'1gl'ja,. 9; H';)nghuUaok, 40. .

- - -------~~

ELEKTR'Q .. M'OSSAG £5 MAGNES5EG

ELEKTROM05 MEROMOSZEREK

, .

Aramerosseget elvben :ug--y

merhetunk, hogy azarammal ,atjart vezeto kozeleben legy magnest ftlggesztunk fel, es ennek erf,ord'u,~a.s.at vizsgaljuk. Ilven elven mtlkodnek azok a m:er,omuszerek, arnelyeken ez az clfordulas egy skalan [elzi

az aramerdsseg -.:et.

,. ,

Ezek a rneroeszkozokalkalmassa tehetdk feszultseg" meresere is ..

Galvanometer

Az alram rnagneses hatasan alapulo, egyen,ar:aJmQt lnenJ eszkoz, l.egegvszertfbb forlmlaj,tit kapjuk, ha a merendcararnot sza] l'ft6 vezeto kozelebe ,ir,anyt(1t helvezunk. Cvakorlaf megvalcsftasa: al lando magneses t.el ben az aramjarta tekercs elfordu l, az eHordldas merteke sk~Han leoivashato

(ld. LiZ abran).

o

IFol'g6tekercses -gah/~nOlmeter

;> A mutatis: rugo

-Aram,'6rttt b.~ - rruZZQ Vrss,ZQ.

tek':2,r(S,t' ---....,.

A ,galvanometer jete

A mufat6 IflJeflsulya

II

Mut:atd

AJlando patkO'm,69ne~

I Su_g'g,as szerk_ezet(i ~-----......_--.....--+~ fM'dg.neses t,er

A h~~erCSf€ ,hate ~~~-:elfofga't6.efi5 ·aran~os oe 6rrm,~r(f:5.seggeJ (id, 76. oid.).

la~vaB'as m(is,zer

A mcrendo aram ket vaslernezben kelt rnagnesseget (az egylk rogzrten, a rnasik elfordu I hat), a. lernezek kozti taszftohatas ]11Ier~ekt~b511 fDgg at ~,kalan rnutatott ertek,

Amlpermero

Aran1er6sseg meresere szolgalo eszkoz,

a forgotekerrses galvanometer egyik valtozata. Bizonyos ararnerosseg eseten, a nlutat6 a skat, vegponti Eiig kiter (ve,gkiteres). En n_e I nagvcbb ar.am meresehez '~gy viszonylag kis :' rteka ellenallast, un, sonto,t ken parhuzarnosan kotnl at rmlszerhez (Id. az abrat). Az ararn nagyobb hanyada a sorrton m'egy keresztul, fgy a rlllCis1err

, k" ~ "'.. I" , b bb '

veg,lterese osszs s.sege oen nagyo .. ararn

athaladasat jelzi.

A,z ampermer6 QZ A es- .B pen tok kiJzdtt fQlyd artJ:mo[ mirf.

A.. 0 .11 Az ampe,rmerO ,ie.!e

Amme16gilz& J

--

Sont - erleke,! ugy v6Josztio~1 ogy,a maximali.s (i'rtJmb,o!~ -'U muszefen ,atl?aJ,cJd6 r.esz a ,mutatiS v;~gkite~set Ok022,Q.

Feszu Itsegmer,(S (V,Q Itmerl6)

Ket pont koztlttj feszLHtsieg nlen2sen?! haszn~Hhatjuk. l.envegeben egy- nagy elfen,all'cisu galvanorneter,. Bizonvos nagysagu 'f.e_SZL:~litseg-

I .II ... .. I·· .. " drne

o cozta ararn Itt rs veg «teres ereurnenvez.

Ha ennel nagyobb ~,szu ltseget kell rnern if

a rntlszerrel egy nagv I" rtektlellenallast, eI6teteHe-n,aJII'ast kell sorhakotni (ld. az abran),

A vll'ltmir5t ket a/yan. ponUa,l (A es. B) ~=i1- kell tkss?tf!k6tni, m,efyek kl;jz,i5tt

I. (J le~z;(jltl,egetiii mernlfJkQriu.k~

VO.ttm,ero

jele'

A

B

Nagy e1llln6tldJll ,galvammit-ef ~-lorg6.tekeJ"C'Gel

Mu'ltimeter

Olyan n,uszer, amellyel ,a,r,am'ero.ss,eget

,..' fe ' .. r+ .... ;if . .. • ". h t ,.. I "rt (. kf '" .

es . ··SZU tseget 15 mer .e un c, eze ~ a I' v ant

rnereshataroknak rnegfelelfien) tobb sontOt es el otete,ll'ena,1 last tarta II rnaz beep ttve.

'I

,. ,

ELEKTROMAGNE5E5 INDUKCIO

M~chael Faraday ismerte fel, hogv arnint ,E:gy magnescs mezobe helyezett, ararniarta vezetct" a rnezf mozgatni kepes, u"gy e'g'y vezetonek magneses terben valo rnozgatasa a vezeto ket pontja kozott feszultseget (elektrornotoros e'rot) kelt, Ezt a jelenseget elektrornagneses lndukclonak nevezzuk, es akkor is bekovetkezik, ha a vezeto nvugalomban van, de a Ina,gnlese,s, ,me,Z'IO

v'a ~ tOlz i k kijrrlJ lotte.

Faradav indukcios torv,enye

A viezetoben* indukalt fesz:DI,tseg nagvsaga

~ ~ - J"7'/ -:

egyenesen aranyos a magneses tererosseg

rnegvaltozasanak rnertekeve] adott

ida alatt.

l.enz to,tvleny,e

Az i ndukalt feszultseg okozta ,aranl rni ndig olvan ~ranyu!, hogy akadalyozza

az indukciot okozo valtozast.

Pl. az e:~le:ktrom.os rnotorokban= keletkezo feszultseg a rnotorhajto feszU~tseg ellen dclgezik.

Faraday ~, "~'I I:'.b"'~.d~:,~~ 5z€rint Q magn'(2ses terben :forgo ko.rongb an fe5luffs¢g' i:ruJuk6f6dik (dinam.6~'f!I'v ).

Flern ing-fe,le jobbkez-szabaly

A,· · d' k""1 '" a, '" J' J'

Z ~. n -_ uxa: t ararn I ranvat a rnagneses

terero's,seg iranva es az elrnozdulas iranva egyuttesen szahja meg.

oIj-- E'mozdul'as ,i~anya

I,

Ar1l,m iial1ya

Generator vagv dinarnn

M,echan i kal energi ~b6 ~ * e I ektrorn QS

. ,. - 11 "III"· .. '(,;, .' k··· A" I'· <t"'bb

energiat e ,oaL ito esz,.Oz" ~ .' _egegyszerU·1

generatorban l!3gy tekercsben= valtakozo

li:eszOltseg lndukalodlk, amint az rnagnescs t:ed:},en forog. Az egvenaramu gelnera.tD'rban~' kommutatorra" van szUl{seg az elektrornos rnotorokhcz hasonloan, hogy az ararn rnindlg azonos iranvban folyJIEHc

A k~rikpdrdlnoln:6ban teK'ercs ill' (orog ktt rnognes ka.ztitt

, dinaffld'fJ ,irerek

. ftJrga!6bdl5!z;6rmaz6 m'ecnanlkai :e'nergidbd;/ ,r!lt/ltja

, ,e:fS q lampa.

mtik,o·d6ihu szukseges Qt'iQmof.

Potk6magnes

po'''/J',ri' - "jl;' '., 1A;J€fll

LOpO:5 , ....................... ~..........tekerrs·

F~5ZUltS€9' a kimef}~tek kozi5' , Q te,k,ercs he.lyzerenek ~------t fU9avenyeb,~,n.,

A, dram (J' f:ek'erab61

i& ~. "I'". Nk' .q

a ~'otgGgy.u ru . _on

,es 'f1zl1zokkal

~ • J~ ~7 tc~.~.

ermtlte~lG «etesen

~l ~,. k' '

.cF ,ep1. ,Afekem· he,'lyze:te'

Ko~csonIOs, lndukclo

Egy tekercsben" akkor is indukaJ6dha-t feszultseg, ha egy masik tekercsben valtozik az aramerosseg. Az :a.ran.1IvaJtQzas rniatt ugyanis :idob~n valtozik a rnagneses terenSs.s~eg, ',es ha ebben a. valtoz.Q rnagneses terben elhelvezunk 'egy tekercset, abban feszlHtseg Indukalodlk, Ezt a jel enseget Faraday indukcios ,8y'urujlBvel

szcmlcltcttek elcis,z,Of,. _ _ -

IFamd~y"fele gyllrtl

A ,kapcsoJei' z6rasakor VQgy Lagyvris gyurlJ - fgy lJ jj'~ek(Jn-, nyit6sIakor vdfttlzi/(: a prim,er k'or .eh~'r tekeres job-bah:' benne, v,~n

amma, -tflhdt magneses mezeje (1 primer :~~fn;s magfl.€ses

is~ es am:mot .indukdl _,_..--_ tembe'n.

,Q .s2;ekund~'r ,kl5rbe.n.,

d~~.

n~mfB'

. IdromktJr·

I Szl!bJnder ~m'. ~m-: ~~.::~~-.:'''' ~ -

U. I ,I ~ftit1l·

Oni ndukc]6

Egy tekercsben foh,6 ara 111 megvaltozasa rnegvaltoztatja sajat magneses mezejet, ten,a! rttagaban a tekercsben" ujabb feszultseget indukaL Az ar.anl kikapcso~asa.ko·r az \nduka~-l feszu ~ tseg nagyob b r s leh et az ered eti

feszu ltsegn e l.

A transzformator ket tekercsbdl a l ~ t- m ell: ve ker

I ".lA. *- b '" -I k'" -,. I'

e,IY lagy rerrcmagneses anyagojeEzu:t

k!OZIOS vasrnagra tckercsel tek. -

A.z a rendeltetese, hogv ·az egy~ k tekercsre kapcsolt v;altak:oz6f.eszD ltseget etto~ el'tero

n ag,ysagu fesz (] I~ t~ieggeaJ a kftsa; Im·ec,ty a rnas.U< tekercs -veg.fJOntjafn j;e~entk€·zlk tid. ·61., old.,

,. -I ~.? if' ) j-" m -. f . ~t

energiae tatas), I o~ tervezett transztoi rnator

esete'r, alig jlarveszteseggle~a- feszf lts,eg. fel(vagy le-) transzforrnalasa.

t6gyy(tsrnag~ .6JtaldbOJlI Imn~6~/t hogy (sokkentse ar oNenyamfflO:kdt;..

k=~~=~""""""''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''Clmetyek -h6 formdj6ban' ve'szies,eget ·oKcrz:nak, ..

Primer 'tuera .-

I' bemeno"fes.lutf5£g

Szekunder tekercs

Az a transzforrnatortekercs, amelvben

f- if'~ f '·1:1'" 1.1 I~ "J-" w'l

a. transz 0 rm a II t eszu I. tseg I nco' u IKa 0,([.1_< .•

N '" lv t f "-t L I ttl #',,1' . t··· bh

erne .y transzrorrnatornax -(,e, 0 vagv ·10".

szekunder tekercse is van.

Pri mer tekercs

,A. transzformatornak az a tekercse, arnelyre a transzforrna L3 ndo va ltakozc fosz u Hseget kapcsoljak,

EL£KTROMOSsAG £5 MAGNtSSEG

0-

rv""· ,_: -

..•... ··,'1 .. _ .

__ enY91ram

Klterjedt femtestben a karu~o[)te lev,Q rnagneses rnezf valtozasa m iatt r nd tJ kalodotta ram,

,A jelerrseg tenneszetesen akkor IS fel lep,

ha~ a fexntest nern fesze az ar21\11~(Ornek,

p I' .,. a transzfcrmatorok v asmag] ,aban,~ a he I' nern kJv·a 111' hDveszt,es1e,g.et okoz. Ez,ert celszerf

... , bb j k ~ b """1 .. "'11 m" ,.

a vasrnagot to .•.•. vo __ env rerueznoi osszeatntam

(ld. transzforrnatorok, alabb).

.Szekunder tf!k,(~r-cr M,enetszam: N 2

- :. -. ffl.liJ rt$e.g: U 2

"

'·rlmer tet6fCS Mr?n,~ts~dffl:' N 1 Feszt.lf::ti~g;! u 1 .~----<i

I

Feltranszfo rmal as

Erre a OEH ra hasznalt transzforrnatnrban

a szekunder tekercs rnenetszarnaa nagvobb, ltehaJ kisebb feszultseget a I akft 2rt nagyobb fe-szuh'segge. Az atte~el~ ,sgyn,€H n agyobb.

F'I!,lltrarlszform.jbis

-

1o....-.~~--",,_,,··SRklJ,flder tehra·

Letranszformalas

Ha a szekunder tekercs rnenetszarna a kisebb, (az ·attetell egynEH kisebb), a transzformator nagyobb feszUltseget ElII akat ;at kisebb

f,esz tUtsegge·. .

Letmru-zfiorrnlH.as

'. I

.'

~.

~-Jl--~""""~I" i""'-'" r--I ~

. w; _I ~-~

Pfimsr· tef:sraSzebinder tmm: II

A katodsugar elektronoknak (negatfv toJtesO reszecskeknek, ld. ,8,3~ old.) kis nvornasu gazban va·gy vakuumban torteno ararnlasa, Ugy keletkezik, hogy egv fernkatodbol" elektronok lepnek ki, es egy anodt-hoz repulnek.

A k .. tod ~ s; .• '., .' -a' I·· •. a t·· ·5· 10-' k '1...11.,. .~. I kalrn azzak a ron tgensugarak" ke~tesetDI

a O.5ug,ar ~Cc , .. ·.1. 1e~yen.:al(_ I.,,~Z .. ,- ,-~- I~,_). '- 1-'- .. _' '-~~--.~-

a televfziolg. E~oan ftas.u k sajatosalaku ljve.gcsob(~n (Lin ~ katodsugarcsoben) tbrten;,I<, ebben gyakorlat;Jlag l..eg(jre'S "ter V£U1, Jl0.gy' azelektronok szabadon mozoghassanak. A cso'nek azt a reszet, ahol a ~ugar.zas keletkezik, elektronagyunak nevezzuk.

Elektronagyu

ltt lepnek ki folvamatosan az eiektronok, Tartal rnazza a fel izzftott katodot", arnel y elektronekat bocsat ki (termlkus emlsszlc), -e.s az anedot, arnelv vonzza az elektronokat,

Kls1eszlJ/tseg' a kat.6d mtesihu

I~"""""""'-I

Kat6dsfJg6', laf(J'm,t~; eleicfrorJok)

-,'I~-~-

NogyfeszultJeg (robb rae, volt)!

F· (J'I; ele.ktro.nok gyorsitasa,hoz

LEfek,rroI169Yii_J

M- ,.(.I~ ,. ~k . I ~d ~ ~ ~ ~ jIi "'~b

. altai kereszt kate sugarcs,o~'en

A ,cs6be kereszt .alaku lernezt helveztek, arnelv akadcHyt fe,ient az ,aran1~lo· elektronok 5zamata'f' es fgy ~t,arnyekottt vet a Gsa vegen levD' fluoreszkalo le'rnyore. Ez azt bizonyftja, hogv az elektronok egyenes vonalban terjednek,

o

~-~-I-----"I. A cose

emsftet1;

Az' elekt/1onnv.aldb- baku eUetW.

Ftu!J'9oleges iron~u e

mayneses mez,() ~~~~....___ I A.i ,~ekJrormytJM.b·

(mintha 'CJ 'kilnyvlap m"Qgf:ie5es 'me:z;~b:en

s.1kla aleS - ~thQICldv(J -fMjf'delmesff£-

es f6hifJik cJ f/'emlng-fele'

hf!fyeztunk bgfkez .. :£z,Ql]jalynal,.

volna m6gl'n?S~ t"eh6tmofj.fj is elektfam'~s atam.

Kil5U~OCS'O

IG;azza] t6~tott (:501 arnelvben ionok"

es elektronok" nagy sebesseggel 1l10:Z0g.n a k

a vonzoero kovetkezteben az e~ektr6dok* fie lie', ,Mozgas kozben ork,oih,ek a gazatornokkal, azok-ol elektront szakfthatnak le, fgy egvre tobb ion es elektror keletkezi]s, A. je'llens.eg fenykibo(:satassa I parosu I. A feny szfne a gc\z fajta~at6~ fligg" P~I ... a neon eseteben

11 a ra n csvo ros (rek I :aj'1 csovekbe 11 a 'I ka lm azzak) ~ vagy a higanygoz esctcben zoldeskek.

A kisulesen alapulo {,enyforrasok kb.o~tszor kevesebb elektrornos energiat hasznal nak fa I: ugyarrannvi fenv kibQcsa.tasahoz!, mint az izzolarnpakA fenycs,oben kis nyomas,u higanyg:oz klsulese jEi.tsz6d ik le, melv

I lb ~I . .,"". e . ,. I ' . ..If. ki A' . ",,'", b I' ~_.

u tratbo ya sugarzast' oocsat i ill •...... cso :·"ei:.so

.. !" I ,..,,,. . '" I '. fl" L" .. "'I" I_,_

taJ a'n _ eva 5 fn~Cf: ~ a ,IS -. u o~resz: r<..2l _ () lievJo~n at

(feFlypor) alakftja at az ultraibolva s:L~garza,st Ilathato fennye* (Id. fluoreszcencta, 45., old.)

'1......-_. A p r:fZit iv

E,tektran les. otOI'M l~tkfjze-5ie - ion 0 kat

PQliMlIQf'=I;, (J ,k,at6d

eJek,tron leS' f-eny kefetkeziK.

Az elektrat"okat CJ.l CU10C/ lIonZZQ.

- .

vonzzct

R- ' .. iter ( i'~'

omgencso

Ro,ntg:ens:ugarak el f)(i ll ftasara s,z.o[~gaIQ special is

k .. J ' ;r.. A I,~ . -" d . ~ 1 ~

.atonsugarcso, ' .... katoc sugarai< egy veltrarn-

~: em ez hez III tkozn e' k, es hi rte I en I efie kezoc! nek .. A lefekezodeskor felszabadulo errergia hatasara bccsat k~ a lemez rorrtgensugarakat.

-

............ ~-"€i .. -t~iQgyfe-sz,ultseg, -00', . __ ~ Kls fesziilts,eg a ka:f6d

:f6te~ehez

D,~~,ft fh!"(J~ l~rtlJ~,c ... =t:iere:gl"""""oo@l~ .

'* An6d~, ka:t6di 6(J; Flemin,g;..te1e .bailkeiz"s,zab61Y'l .76;' f~uon:!:szjkalii,s) 45; II'onokl 8,~,; Ultraibo'IY;i1JJ sugai'rzasr 44; Lathat6 'fenly,~ 45; IRontgensugalrza~r 44.

A kat6ds.ugar ... oszcil loszkoppal 2lZ ararn, ill. a feszUlb1eg'* id~6bel] valtozasait

tan ul man yozhat] uk, Az elektronagvnbcl k~indur6 elektronnvalab fluereszkalo" el~nyore erkezlk, e.s azon egy fen'ypontot let ""t"

etesrt.

M' · [ -I'~ .. -I I' ...... I Ive, az elektronsugarelektrornos rnezove

e~U~lFfthet,{) eredeti ir21.nyat(),I, a vizsgalando [elet e~te,tft6 lernezparra V~\H~, a 11 Vii I ~b

a fnggole:gesi' merrten, a Tel erossegenek

rn eg:f;e'~ el, oe n 1etr k i. ,A 5 uga r VI zsz i n res

el rnozdulasa az eltelt idovel aranyos.

Elterlt:€l "end'$z:(!Tt~ ~e:t lemezparb,6f 6U, 'eifi!k _szobGilypzzdk C1 fe.nypr;mt

h J' '" . ,;;, A X' .1"" ',~'

.. ej}Jzl?let (J'Z f!!'tnYQfl.,'Z<"Jlemezpar vt:zszm,d!~r!" m9zgQtjO a p'ont~r..

ox eheit id6nek me,gfetelo~" (J6sd al6bb)1 C12Y:...fermE'zp'ar

(;1 vi .. I jelne.k r.riegtelefSen

'.I"'UI:rt,,·r,t;1r1'8'!tI ircinybarll• -

A;L' o:szc~lllnszk6p f,e'l~ep~t€-se izz6 kat6dii"( lrJ€!'1Y. ki:boadt1,Q ClZ e.lek triono,ka t

Vezerlo nics: ,1\ rdkClpt50h fesziJltseg ~aJto.~at6- sova"ls:za'baIYiJzhat6 as ,e~ektr:a,nok ,szamg fl' Jugdrban .. ~=~

, ,es igy az .~my6M kellettfen,Y Ifr05s,ege i5.·~--~*'

AnOdok"gyo,(sftID~k 'IlZ ,elektronokat" 15· sZQb:rJlyozzak Q nyaidb V£,1\S:;t.DlgSQg6t. -"---......_...~~--

Ax (fJ!lzdlloszk6p be61Jftds[A!

fiektrornjgyu

Id6aiap Az' 6ttrthatd be rajtaj

m •• ~--i--_h:Qgy " fenypt1nt rnHy€J1§j'fOrsUn" Iusson

tit v{zszlntt?'sen Q kep~,

~,... f' ~. ~'

er:nyOrl,E'5 erlen vtsszo

Q kitndu.l6p'o.ntba.

...._________,t::::""'"ii-'Er6sftes,. A J'-etov6 iet dlt,Q!//?eite.tt

ffJgg(jlflfJ~ If!'I'rnozd.u.16s merteket 5zabdlY9zhatjukr v,qgyi~i ~Ggy

(1 skd/an 1 b~osztdJ hdny. v-oU:nak fete/jen riu~y',

Fenyed)'55:e!k 'eO!; lle1s.igl.lfJb6lyz6k (~6sd fentehb)

x €sY bedjlftQk. ....._+ .. ~ ~_: (T\ Az flrnyon \f:JJ

I megjeJ,e'fll) eg,t5Jt

k€p vfzsz.. r-F-"I

€s -fugg.

1~/,fnol.d:rtds OT-a.

I IF/uoreszkdI6* emyq; az elektroflSJJg,rJr

b~'tkeZ!ese;rzf!khelyen: vildglt E.l' "1 M'mjjel mozog' a kept3rnyiJn

Q lem'E!;ze-k altai et5.'de~J~tt efredtlisn~'k me9fef~tQen.

A- t: ~ -'¥ .I~ .,~, k /..J ~ ..

, ~epe:,rny:o !ll:U"SO o!~Q~an

sk6Iabf!os.zitis won

Q ~eszun$egerte·kek leo!vfJsl)sar?J.

Az e'ieitromo'$ jel_ek~t l'Jarom !<at6dsugdrr{l _:- ~~~--__,..

a~QkitjGk~ minaegylkDk te;gy~e9Y Qlap5z(~~ r11€gJeten rt ese re (var-osl kekj zOld) szplyal.

A indgneses r:e~kerc$f1'ke" dtfolyd

~jt _J-."..;, ,. -

1i~;H_ D.2.Q .a'(:,;.rm'

ha,ttis~ra a sugar sdronkent vegigp6szt6zto a

·f.l ~ ""'",

/{e.pernyo;f..

A l<~p~rny,fJn' flUare5~kQIQ I an yag.gal'-* ~!.~'vtJnt

kicsJny. pan Cok -- .......... ~

S-Oko56go van.

Televlzio

A televiz i os kep katodsu,g3flC'SO seg~tsegev~~ keletkezik, a katodsugar a bejovQ jernek rlTe'g"fe I e hS ero:sse:gge ~ I:Jasztazz.a veg Lg

az ernvct, A k,ep:en'iya knlonb.p.zQ pontjain fgy kLilbnbozo fe'nyerossegu pontok jelennek l11eg/ame,~yek egy~~Uesen a kozvetftett kep hltvan yat [elen rtf 1< meg. szern (j n kben.

Az iJlt_n n:fJ9Y eSi 11'10171 felbOtnO.ft.'i" t:'elevfzi6k

-t .. • 11(' " , •• 1,. L • "

xepern ~.i;)ten . ,a)~,u p,xe"

van mint' Q kaZOrU€g85 keszulen:ekenj

(fa~Q jobbroJ., f9y

f$, kip t?I'f,!'Se:bb.

.'.81 (Jasd' a jobb' a/dali .6brat)

~ Aruld,. kat6d" fH5;Flluor,eszika:lasj 45; Fklloresz:kilti ,anY,3:910k, 44; F~iGIt.s~g~, ;5 S; AlI,apsZlne'kl' 5.5. .

Te~'eVfzr6 mi1ebZJeti IrElj2i KatOdsu:garcso'

A ,klppontoi va,ro's~

.L ~t. "'ld ~. L

se«, z.o, 5zrn aen.

vUdgltanak .. arnik,o;r elektrofnH.Jgarerl oket; ossztYat'askent :szrne'~· kep jedenik m_f9~

» "

ss

ATOMSZERK.EZET

. .

"

:: -»

Az ernb riseg hatalrnas isrneretanvagra tett szert az atomok '~~.

zerkezr /onatl ozoan, arniota a gorog filoz6fusok elsokent all Itottak, hogv minden anyag tovabb rnar nern ". oszthato "epftoerenllekJ} -bIOI~1 atornokbol al L Ma mar

tudjuk, ho'gy· az atomok nem oszthatatlanok, hanern bonvolult b Iso szerkezetuk v n; sok kulonfele elerni reszecskebdl allnak, se paranvi reszecskek kozt Ores

trek vann k.

Rutherford-Bohr-fele atommodell

Az az elkepzeles, hogy az atomok szerkezete

naprend zcrehez ha nl'6 (Ernest Rutherford "s Niels Bohr '1911). Tudjuk, hogy ez annviban nem hel ye s, hogy az elektronoknak n i 11 CS

~ bolvgokehoz hasonlo rneghatarozott palyajuk (ld. elcktronhejak).

Rutherfo~d-Borhr-fl1oden

Ores ref

I

f

Ne9at v taltesu

II bo/yg61c', V,Q9Y{Ji el:ektronok, meJyeket eJektrnmos vonz6em;t tart a pcily6j[Jkon.

Tomegszarn (A,)

Az atornmagban ~ey6 protonok

e neutronok szarnanak osszege. Az atom relatfvatomtom1e,gehez legkozelebb levo· egesz szarn, amely lerrveges az izotopok

f I "I I""''' .If "I'

ega mana meg llata rezasana .

Rend sza rn ,(Z)

Az atommagban ~evQ. protonok szarna (ugvanannvi, mint a 111;ag korU~'j elektronok szamal. Egy adott clem I11IJnden egves atomjanak r ndszarna azonos

(ld. izot6poknal is).

Neutronszam (N)

A b I -- JF- ""

z atom mag , an tevo neutronok szarna,

melvet rnegkaphatu nk, ha a tornegszam b6~ kivonju] a rendszarn ,_

(ld. a a7~ old. ,abraj&t).

*. E1ektromos ere, 6.

. ~:. :-:.

'"

'.

, .

. • fi

. . .

~;If" ~ ..• -...... .. I

.

' ..

~

,

.. Atom

__ ;' elektronp6lya-

=«; ._. _ .. , ••• modeJlje

Atom mag Az aLom kozponti resze, rnelv egvmashoz szorosa n i lleszkedo nu kleonokbol (protonokb61 es neutronokbol) all.

~-- Neutron (tomege QZ elekUon tomegenek 1<0. 1840-szerese)

Proton (tomege DZ elektron t6megenek kb. 7836-5zorosa)

Atom,ffl',ag (tomege csaknem - akkora, - min t az egt!S2 atom~ .. de terfogata igen kia/, suqata h oz atom sU9,aranak. kb. 1/1 00 0 O-ede.)

Protonok Az atommagban lcvo pozitfv toltesrl reszecskek. A protonok szama (rendszarn) szabja meg, hogy m ilyen elemrol van szo. es rnegegvezik az elektronok szamaval, Az atom rgy elektrornosan sern leges,

Neutronok

Az atornrnagban lev{) elektrornos n sernleges n;~ zecskek, Ugyanannak az elernnek az atornjaban a neutronok szarna valtozo lehet Od. izotopok).

A ,t(j.me'g~zdmQt es a rendszamot Izokaso5- C14 etem Vegyjelevef egyiftt feltfh1tettj1i:

23--~

11

A to'megszam (A)' megmultatj:a" J~'Ogy {J£ atom. magb?1n

12· .nuk'lsol1 ~cm.·

A re'ndszam (Z) m'egm'tltatiQ"

h k k··, .. ,/ 091 eze .. ozu

,6 proton'.

A tamegsz~m (A) me!1m[JtrCJ~Jaj ho,gy I(;1Z atommag ban

23'· nukte.on VOrl.

A f€ndszQ,m (Z) rnegm~tatlq/r hogy ez~ek koz,Q,I 1 ~ p'I"rOJon.

Neutrono,k s~dma (N A-,?J~ fgy N=72 ..

:;x

"

, h . ,

"

...--- AZ elso i1ej kit eJektroMjdnak pdlydja

<3<

E lektronok

Negattv t5~tesCi, igen kis tomegf reszecskek, A mag, korul, elektronheiakon rnozognak

( I d protonok).

A, 1:2C lzot6p egyszerilsrtett m;cdenie ~

Elektronhejak

A mag koru!l ternek azok a reszei, ahol

az elektronok rnozognak. Egy atornon belu I legfeljebb het elektronhe] lehet, elnevezesuk belulrol kife~e K, L/ M, N" 0, P es 'Q hej. M\ndegyfkOk bizonvos maxirnalis 5zanlu elektro nt tartal rnazhat (az e,lso negyen belOlrol ki indulva 2, 8, 18, 32el'ektron 5zanlara van nrer6h,e~y"),.

Mine~ tavolabb van egy he] a rnagtol, annal nagyobb elektronja i nak az energiaja

{minden hejhoz egy adott energiaszint tartozik), A ko:rso hej_ az az utolso he], arnelven az atom meg elektront tartalrnaz. Ha az teHtett elektronokkal. az atom nagvon stabil

(ld, 85,. old.)

Az elektronoknak a hejakban elioglalt helyet nern lcbet pontosan meghatarozni, a hejak lenvegeber olyan tern~szeket jelentenek, arnelyekben valarnelv iddpi llanatban nagy va loszfnuseggel tartozkodik clektron

(_":" . . r t:. re.:.«, f· I h· ::t.'k

(va oszJ,nuseg~ e ,u. / -

Id. a 82. old. abrajan).

AI kOlso (l) hijan negy e,le'Ktron von, ...

A He ixot6p 6sszetettebb m,odeUje

A kilJsohrij hdrom kWijnboza prj/yart]' oszlik.

I

Egy eleldrol1 po/yaja {l'lald' t,erilleten ~1--heW! lehetsege5.

Egy elektron p6lyd;a a 56r9 C1

teriiieten beftit ............... ~ .......... ---~~

'ehet:sege.s '~

Ket elektron pdlyaja .........J •

(J r6zsQszinu te'rUieten belDI ,lehetseges.

Atomma9

IIZObSpok

Wgyanannak, az elemnek azonos rendszarnu, de ku ~Qnbozi) neutronszamu ~ es rg,')! kOI,onbo:Z'C) tomlegsz,ahlUI-atoili1ja~', M~l1den elernnek leteznek izotopjal, Ide egyes elemekecsak mestersegesen ero,al lftva, ezek

. , ·~k l k amlonol~zotQPI".·'U$ e_!erne,.,

Od.radi:ofzot6p, 86~ old.)

'R,elativ atomtorneg

(Az a1Jom;sl(Uy elnevezes is hasznalaros.)

Az clem egyetlen atornjanak bJ,m'lege egy megh atarozott atomtornegegysegben Ik~f~jezve. Ez az egyseg a 12-es tomegszarnu szen::ato'm to'megenek 1/12.~ed resze

(12(: izot6p). A relatfv atorntorneg alltalla!ban nern egesz szarn, pl. az alumfnlurne 26·,9·81. Figry,eJ'em,be kell venn i ugvanis,

ha az elernnek az lzotopjai is elo,fordUl~nak, a termeszetben. PI.. a klor eseteben a 35C~ eJafordu lasa harornszor olvan gvakorl, m i I1It a 37iCI-el' ezeet, at 1<,16r relatfv atorrnornege 35/453; arnely .. az izotopek atcrntorrtegelnek az eUjfordu I asok ara .' nyaban szarnftott atLaga.

Az i.zsit6pokat fJZ e/,em' ne·,\!ll!" V,q.9Y ~egyjf!'e me.l/,ett ,a t{j,m~gsz6muk/fal jf!.ioljuk meg.

6 pro'tiOn'

~ft.'.""" .' "..._, ... ;._. I

'till !ut;::Uu~i~

I .... '

-

I

I 16' eJektron

l' ,4~e5 ,:szen'izotJ6p vagy l4C.

I, t) elektron

7 ,2 -es szenlzatdp V,Qgy vc

ATOMENERGIA

E5 NUKLEARI5 ENERGI.A

" . ,

M~n,den test, akar nagy kiterjedesfl, akar igen kicsiny neszecske,i)'izo;nyos potencialis energiat" Nraktarozt! rnagaban. EzenfeluLnlinden testbcn megvan .aza torekves, hlogy a legalacsonyabb, legstabilabb energiaallapotba, un. alapallapotba jUSSOI:n,. Ez sok esetben alkotoelernek felvetelevel vagv leadasaval jar, die mindtgenergiafelszabadulast eredrnenvcz. Nagv a felszabadulo energia, ha a folyarnatban szereplf reszecskek atomok, de l11eg sokkal

- .. b b I· t "... . ~"I M·· -" I . h b .." _ b b

' . ..- .. - ',' .,- I _ . .,' I'· I ',r, 1-,' .~_ ',_ _ ,.-'- ",: .a e. .-' ',"", " -'I '" t ,.:~ _·I"-','!'-· -., - - -"I t",,:; :-'. '-: _', ~,I'--' " -;1''- ~ L-:: .-- , '1-' .----::-

nagvooo, na atommago c. unei nagvo . egv atom an vagv atorrrrnagban "a

reszecskek kotesi energia]a, annal nagvobb a stabilitas, vagvis annal kevesbe

j h ."" barrni "'1:- ...

vd_r ..• · ato _-'"arrnl valtozas.

I(va,ntumell mel at

Kotesi len ergta

Az az energla, arnely ahhoz szOlkseges, hogv ,e~y adott atornot vagy atommagot alkotdclernelre bcntsunk (ld. 82-:83 old.), Az a to 111: vagv atornrnag potencial i:s,e!nerg.~aJa* kisebb, mint k:Cdon "2JjZ egyes alxotoreszek osszes, potencialis energiaia. Ennek az az oka, hogv arnikor a reszccskck egvesulnek, alacsonv energiaal lapetba kerul nek n asd a bevezetest es. a nuklearis re'r-oral frottakatt £gy Uyeni<:or

e ne rg i a szaoad u I fe, I. A k6tesi (s.z,etbontas h oz

·"1 "')' '·1 ~ II

szukseges energia az egvesureseor

felszabadulo energiaval e~gy~nID nagysagu-

Mi n,el nagvobb a kate'S i energia, a n n~rl ki sebb

~ II!! ~ II iii '" JI' i'

az atom vagy atornrnag potenctaus energraja.

vagyis annal stabilabb, A kotes"i energ!a

rn in den c I! ern ato 111 j a i ra, i ~I. ato m rn ~gj ai ra vonatkozoan 111215 es rl1',a_s ert,e:I<.

Azt a rnegallapftast foglalja rnagaban, hogv az energia paranvi, 'egyrnast6] kDlo:naU6 adagok, kvanturnok alakjaban terjed nern ped lg folytonosan, Ezaz elrnelet eredetileg csak

a Iestek ,ij ltal kisugarzott energiara vonatkozott (elektrornagneses hullamok''), derna mar az energia minden fajtajar:a klterjedt,

,Az elektrornagrteses hul larnokhoz tartozo kvantumok a fotonok. Az elrnelet egvik l11egadlalpftc15ct, hogy a foton energ~,aja egvenesen aranvos ".CJ kibocsatort elektromagneses ~rugarza$ frekvencia.;,aval*' (ld. 4445 old.)

- - - -

~' ..

,f:= hf

ahaJ E·"", enerqia, J

h a Planckeo.fland6 6~ 631 0-34 }5 f 0' frek\tenoo, H,z

EI:ektronvolt (eVJ. Ai: atQmffzij(t1ppn 1'1Q1),Znl.Jlcrto$ ~n(!r9l(Jegyse9t lE!9renlfJ ,@Z,ll# qz fjn~r~idvol,aln~{Y'f!!l' 1 eiektrGn 1 V fru;z"fi:ltsefilgel 9.yor:sfnm ssetes.

N uklearis er-o

jelentds nagysagu von.z~eer61 arnelvosszctarrja az atornrnagba F1 a nukleonokat", ~s hegy5:.zi a protonok" k5zotti elektrumos taszft6ero:t*. Nagys-aga f(jgg az atornrnag nlereb~tEfI (lasd a szemben ~evo abrat), mintuogv kozvetlenul csak a szomszedos nukleonok k!oZ'6tt hat. Mlnel nagyobb a nuklearis vonz6ero~ annal nagyobb a magon belLi I a l<otesl ~'nerg:i,a.

Mega,ele'ktrofi\?lOit (MeV). A nuktearis eherglu ;e9ysege~ '! mmr.6 J!V-ruf e9~nlr5.,

T omre:gh iiany

Az atommag ton"}eg,e kisebb, mh'~ ki.HQI1- -kula n az al kot6re'Sz'e i n'e k ~o~,s.~ttJli'l~;ge '

Ez a k,u~onbse,g: a tomreg:hia~ny~ ,artl~e.ly fllegfe,1 e' I' az a ~kot6,rles2e k leg~yesUille5eko r f~lszahadu~t Ite:nergiaJlak (,Id. ko12esri energia ferttebb I ll 1. a K,e p ~"et~t jobJ;>Ja) .

anot

f ;:;; m',c2 E az enerqia, 1 m' a Ujm·,e9, kg

c=: 3 1 08 m/s, Q leny sebesseqe

* Ele,ktromo:s ,ero, 6; Elektrom.ignes'es hulll!arnoik, 44; firetv,e'llci:a, 35"; NllJldeorlok" 82;

FE!52ult:seg} 5"8; l?oteu'~i'aIH~ energial 8.; Protcnok, 81. .

A TOAlJ- is MA.GFJZIKA

.!:'~/~*n "'t d r -"t''"' • t;,."j [;"e~ trt» a;Q as 11' ]em .a.z In.~t(JlJJ,~

Q to'," f!9Y mOl!k instQ'SfI,alIMnma.f rem kcidba !€p, rgy- miru;lketto

S;~Q'bmt@sa nti.

,e.redmen y minilig ,energio'klM szabddullj" ~. feszrolrik steibl/it&t; megn:5 _, (JZ egy ,nukeonnJ lelO

fUJtrlsj energi'a nagyClttJ.~;. mint ,enne1, ellltt.e 'voit,Az ,erulrgia h6 (a ,esz,:cskisk moz!fPJi' Ilnergi6iQ"~

form r·a,,, £~diadul ~el.

4- 0' es r 2D k.ozotO t01megszam "" e];,et.en Jeg5 tabl,fobbqkazetofl1" m_ggokr az efjY nu kteonro f!~6 kot,esl energra a legnagyobb

(r6s~ Q megjeg." ye:zest

QZ abr:a alatt).

He 0 to'megsZQ,ffl' K15ebb .. mint 40, vagy nQ9yobb~ rn;rl t 1'2'0, az atommagok kevesbe sta~flak, az egy rwkteonra eSQ kotesi energiD kevesf!bb.

*

*

I

*

'II

Az atromm€1gok h,e·v(tis ,ho,tas'ra nagjY' fflo:ZCgosi ene'rgidn:.tj,· ten etne/< sz-ert, ,es (t9ymalSG'i att'o_zve egyes m~ hetnek tId. ffl€lgiuzio, 93. old.).

'I:
:11
J
:2
I ,I: li!l?i1/eS nukleon'* \fanl [flt nagy '0 mog \1"15Z0 fl ytagas, f.ehU!!l!tf'.

.Keves l1ukifJ.{)I1 KazoH tep"feri minden aida ira! n u.kle,aris a'$s~etCJ rtd ,fJ:r6;~

[gy e:nne'kertike k1se:bp.

I

I Tttmeg,sz6m'

'- -

~~ <f;O iS~ M' 'tOOl m ·uo UIJ -J1il ~ m ~ -

M·' "

€fJj'egy.ze.s: ,Al f1gy ,riui.Jf!onra

szamrtott kij;t~si ener9.'t~(1 (teJje$ kalesi energia o~ztVQ Q n.ukleol1@k .sz6mciw:rl) jo~,bQn leJ't~'mzi ~ mag' stabi#tas6t. .Egyik atom,mag katesJ ehergi.6jq· nqgyabb lehet fnlnt,egY fnasike~ de (}z egy t1ukleonrCJf?so rITek ugyr.mokkor &i£€bb.

(la~d jobbf'a),

vag.v

Hcegy nagy atommQgbu {J~tkijzik' ,egy ;es".zecske~ a mag siete!ieset oi<O.ZMl1ItjC1 ~(Jd. magnasadas" "92. 0/,0.) ..

A tOlffl,eg.szd.ffll flaJ}yobb, miJ"Jlt' 1 i o.

Az dtomrn:af) €nergJa6lldpotiiba n ~e.k(jve'tkez:d i!J6ita~,65 rnegvdlt:o.ztotja C1.Z eiem kem'ia'i tuiofclonsagait; CJ mag um.la,fn#6s.avpl egY' CI/ eiern kele.{kezik.

Bizonyos nagysag,u ~nefgiakijztis hatasata az atomlJ61 djm ,energia !zQ,baduJ fill ,fbtonok ffJ'rrn6jdban lid .. kMlnit1Jm' ..

elmlletJ. ,Az ffy m6don ,9'tI/~szt;ett tJ"t~'rfj'Qk:barl ClZ elektfl)i1fJ,k

t'l v.is5za.esnek ~ egy ,ma9t6J t'awo.!Qbbi palytJr61 e,gy kij.2!t!'Jebbire, ,es

a kibo:csQ'to,tt .fugdrzd:s frekvend6Jlt* _ . . az eml~tett ket ,pd.lya' kclltf ,f,n'erg/a.~(jJfjl1'bs,f{l s,zalJja m:ig. P:I. n5ntgM:rug6rzJD'" ,keletk,~~kl ha. a I} Vi3s:z,g'e~e:s fI' Q lr!gbe'Is:6 pcJ~rtih' tanlnik1 UV,,;sugdrzaJit,. no' ,(J2' en.er9'~cJkiJNJnb'~ig V'a/Qm'ivel kJse!:t;rb

(ld. el'eMtro,mdgn,eB.es s,zfniip, 44'. oJ'd~) .• A,tomm,lJgok gerJes.ztese1cor y..sugdaas'

mindtg ,fsIJep. -

* El:eJdromos:le~o; :6; EI!elktronok:f8r3; fretvel'1ci"a:, 35"; M!()izgisi ',enEirg~a 9'; Tomegszaml; 82; NukleonoK1 .82; K.iJI,'So ~'u~j 83' Pretonok, 612; UV-sllJgiE"Za.s" rontgen.sugalrzas" 44; Gamma~sugar,l;is~ 44 t '89., . -' .' . ~ r;

RADI OAKTIVIT As

A radloaktivitas neharrv instabil atommag tulajdonsriga Ild. 82. es ,8'4·~ old .J, rnelvbcl ad6d6an az atomrnagokspontan mas elern atornrnagjaiva alakulnak, eskozhen sugiarzas* forrnajaban energiat hocsatanak ki. Ezt a folvarnatot radioaknv bomlasnak nevezzuk.

A radioaktlv elornek sugarzasanak harem fajtaja van: alfa-reszecskek

'ki bocsatasa (tt-5U,B,arzas),beta-, reszecskek kibocsatatasa (P-,s,u,8:cl,rzas) es garnrna-sugarzas. ,A slugarzas eszlleIe.s!er6'~ es felhasznalasarol bovebben a ,8,8-'91 ~ oldalakon olvashatunk,

R,adi'oi'zot6p vagy radioaktfv izotop Mjnd1e,rl radioaktfv anyag ide tartezik.

A terrneszetben sck ilven letezik, jelerrtekenv reszukrrek igen h05,5ZCI az un .. felezesi ldeje

(pI. az uran~238). A szen " 4-es izotop]a ped ig folyarnatosan terrnelodik a kozmlkus sugarzas (ld, hatters.ug,arzas, BB .. old.: hatasan31. Vannak olyan radiclzotopok, rnelvek rnaghasadasruil" keletkeznek, vagvamelyeket kutatcirrtezetekben all Itanak el,o atomrnagoknak gvors reszecskekeel (protonokkal * es neutronokkal *) vallo bombazasaval '. A, reszecskek fetgyorsrtasa

gy 0 rsf'rl6 beren dezese kben, pl. cl k lotronhan lehetseges (ld. CI:Z alabbi ,abrat).

Nagy/mereta mtignes Im'ljgneses mueje 5p;rd~p61yd;7 tenja o r:azelc$k~,k42t.

• • t

A fie$ ket: ol.dalira kapcsolt v6Jtahoz6 dram elektmm,os' mezej'e'· !lYf),rsfrja

Q r-esjecsl(ek€t~

I

R,isz:ealceton-as -- ~. ~~_....~::::;-1t1

,A riszecsk,i.k pdly6ja

+ AI reszecrkik

aeeltalY'Y k1i":trJrtanaie.

Gamma- (ry) sugarzas

Lath atatl an , nagy freJ<venciaj'u elektromagneses 5ugarz,a.sl U d. a ·4Jj~., old. is). ~ge]l nagy

az athatolokepessege, altalaban kfseroje az alfa- 'es beta-sugarzasnak,

E1ekbomos mez.o~ 58; Bektronok" 83; Magnese.s: rnezo~ 7'"1.; NeUitrOnQ.kr82~ M'i,ghasadcls, 92; PrmoTu:-Jk, 'B 2:;SuQ,2iaast '9.

Gor1og betukkel kU~onborte~\km~g a harornfe~B liadioaktlV' sugirza'St

Alfa- la) reszeic:skek

Radioaktfv elernek atornmagjabol kibocsatott pozitfv to~U~s(J reszecskek (ld, C(-bom~'as,). Viseorrvlag na·gy tonleglC1el< (ket pmtonb,61~* 'Ies ket neutronbol" til lrtak), e'5 kisebb

b .fi. "'" k .. , L...' I" L ",' . ":<.' • ~ k" .

se eS:Seg:~t'e., I at,'~atQ\o"ep:eSS;tgu~<\CS~.,

Beta- (~I) naSzecsKek.

Radioaktlv elernek atomrnagjabol nagy

b ~ ~ II' ·:1..... ./J{ /'-. I < " -I v ~·t("'""J

se essegge: icuepo reszecs ce c. m'\,e UI:e e

~"' ... ' ,,' k -" e,."" '.' ,.L .. I~i"'n -1.0' k'* 6(" pozltronok"

dPusuvan.,e~e~uun', L~ _ ... ·.·.·,li~!1 I· .. ;.

~ne~yek, az e~ektl~:oflnzdaz:on.os, tomeg:Q:'ekr, de pozlnv t6Jtesuek

(ld. p~,bomlas, 37. old.l,

.. I

--

,lnt;e'rJlzmJID '7'.3 ffl'ft1I .. es 6~CJm/emez,Qn vagy

12D1m .. s lev~g61iit~g(ln dthalaavQ ,felefie,cs,ok.ken'.,

Radloaknv bornlas

Racli'oak.trv anyag atommagjanak spontan .'ata~akulasaJ mely alfa- vagy beta ... sugarzas~ ered rnenvez, a ltalaban garnma-sugarzassal kfserve, A s.ugawz.a.s - vagyis ,a nlag bornlasa - energiafelszabadulassal jar (ld .. B4. old.),

s egy masiik elem atemrnagja (~s atomja) JDn letreHa ez is radioaktfv, a bomlasi fOI!yan1at fo I. ytat6d i kill i nd a dd i s. m fg~gy .. stab r III (n:n~ sugarzo) atorn nern kclctkezi k ... l~gy bornlasl SOl' alakul kit IBogy bomlasl SOI"on belu I

,3 ke I etkezett ,es tovabb bornlo e I ernek

'egy radioaktlv csaladot alkotnak,

Fe:le·z:esi ida' (T1/2)

Az az jd6tarla:m, arne I y .alart iegv rad ioaktlv anyagnak a fele (vagvis atomjainak fele) elbornlik. Csak a teljes radioaktfv anvagra

vo na t kozea n tu dun k rn ega I rap ftas t ten nl t egves atomok bornl ,as,a 1"161 e l.ore se m 111 it se nl. mendhatunk, ezek veletlenszertien tortennek. A felezesi l~do s,ug'arz6 anyagonkent mas es ml,a:s na gy611 ~'6v ~ d es nagvo n h055Z Ul egva ra nt ~ e het, pi" a' stronc ~ u m~90 eseteben 2 a: ev ~

az II n.1J n--2)':8 eseteb.en 4~ 5 n1 ~ U lar d ev.

Alfa-!bomlas (a--bom·l·as) Alfa-reszecske kibocsatasa a sugarzo atornrnaghol .

~ I ve nkor a rendszarn *' kettovell, a mmegsziim'* Inlegg¥e lcsekken, tehat uj elem atomrnagja keletkezett.

Az ~rlueakB!t amrn,·s ey}! heli1Jm'otommcr99'p!.

B,eta.-·oolm tas (.~-bo'm J las) B.'eta ... ,Irleszecske*· kl b ocsa tasa a s uga rz 6: a tornrnagbol. A beta-reszecske lehetelektron (e'-)j ha a magban egy neutron" protonna" alakul., Ezt a folvarnatot egv antineutrincnak nevezett reszecske keletkezese is kfseri.

A beta-reszecske Iehet pozitron (e+) is, ha protonalakul at neutrorma, ilyenkor neutri nonak nevezett reszecske

is keletkez i I". Beta-bornlasn a Ii tehat

a rendsz4:m e,ggye,~ no' vagy csokken, a 'tome'Hszam -a.I.~ando rnarad,

Blta .. mz:eakit IS .neu.trln6t' boc!ilt lei (J mag P-bomldsi'Of;'

oPt toritlm,.232 bomlljsi sora.

Stabll 16tom,-,20 8 kel etk.ezi.s:~¥~lfej'E26dik be.

It rodiou.i<ttv born/as merteket b.ec;qu,ereJ'ben me,fk (Bq~ eltsd: ,t,ektj(el). 7 8q latbmr11GfJrefbcwnh:Jsdt/61entl 1 s rJ/utt.. M&$lk___. 1€9yseg€ Q Ict)rie (Ci~ l!!j'ts.d: k,Qrf)~ me.!,Y J:t T 1 oj o Bq-I~'1 egy:renfG.

II

92

I \l

J'l .... .,.:.I. I.... 2' ']11[;1!

"",",L;illtJffl.. ,iii!; ~r

a.tomffUJ'gja

AI,fa .. f,€szecske III Z·S.2Th·· c 128~.... 4, H-

·9.0 I .. II~ S8, f\.Gl: + 2:·e

1;/ 11- 1'. £: " ,

p 2T2Bi 1'1.-

. _) I"

136

728

134'

74.0

kJt· _.,. .. :"".# ..

~~'E ~i .. ron~ Fam

A RAD I OAKTIVIT As

ERZEKElE5E [5 M[RESE

S· . J" . k · · . I" ·t· -I d '. .. . ktf .. . . .. [

. -', . I' . - " I - :', _:' _"'. I '1,' ':", _ ' :_' . I Iii!. , : "," i _ ',- I . _- I , "', . . " I •• ~ .

.Izamos esz oz ,e, eZI c a ra loa rv anvagok

(radioizotopok=) altal kibocsatott sugarzas erzekelesere es rneresere. Nehany ezek kozul

fA!.I1 "" I b "" .' kb h .Ii' I

o (lent a ··· .• oratonumo ..... ,an iaszna atos

(a rnestersegesen el,(),aU ftott izotopok vizsgalatahoz). masokat szelesebb korben alkalrnaznak (pl. biztonsagi cEHb,61), valarnint

h"tt'''' - .(.,' ... ?k' I ~ J. 'L- tobb '·1'

a,l,ersu'garz,as erze·'e.esere.. eg',O' ' ..... I vein

eszkoz a sugarzas ionlzalo hatasa alapjan erzeke] (Id. Celger-fele szarnlalo, impulzuselektroszkop, kod- es buborekkarnra, 9!O~ old.),

Hattersugarzas

~A;. Folden (k[ mennyisegben) [elen I evo, terrneszetes

es n e rn terrneszetes to rra'sb61 egvarant szarrnazo sugarzas, lelentos terrneszetes forrasa a 14-es szenizotop, arnelvet rnl nd a novenvek, rni nd

az allatok kepe ek felvenni, Ez az anyag :c3 llandoan

terrnelddik a stabil nitrogen- 1 4-b61

a vita _r.lil~bO,1 a levegobe erkezOr kozrnikus sugarzas

hatasara. Nem termeszeres ugarzasforrasok az ipari uzemek,

.. # tb

a gyogyaszat oan

hasznal t egyes anvagok es

a had r oe hJ kfserlctek.

Geiger-'felf sztimlt.f16

h""U"" "'. '"

.Q, 'QLf.ersuy,arZQ5

ed5ssegenek m,ereser€

Ionlzaclo

lonok (elekrromosan toltott reszecskek) keletkezese. Ekkor az eredetl leg sernleges atomok elektronokat" adnak le vagy vesznek

el, az elsa esetben pozinv ·to,lte a katlo nt*,

a rnasodikban negatfv t'o,ltesCi' aniont" k,ep.ezve ..

lonizac;io

Az a'tom eldttont ad Ie'.

Az atalm! eletdron,t vesz ,fel.

'-_"'"",,--- ................. -, ,~tltim kele'tkezik

(to'vb benne ,a pretonrlli" mint az etektn:in).

AnIOn Aeletk,f!Zik

(t6bb benne I(J.Z elekt~-onj mint lei proton).

A "",,'. II k ." If' . -" b .... t .;1' I '" I'

sugarzast a I oto a a- €'s·e ta-reszecsxe c

ionizaljak annak a kozegnek az atornjait, amelven athaladnak, altalaban kationokat kepezve beldluk, Nagy energiajuk kovetkeztebcn ugvanis elektronokat ,,:loKnek kV1 az atornokbol .. A, garnrna-sugaraknak is

"'} . '. "'"I' ,"' h t,l' I'

'van rornza 0 ,aaSU'I("

Suga'rzas hatas,ara beko,vetkezo' ioninl,cl6 _,. I, I

A reszecs« e I'I'~P otion rI

az trtomfr61.

I __......

~- r

A kllo/(6:tt e'lektm'n,ok mar .szabadol1' 'Ezoghatnak.

''__'

I

Alfa~reszeake

,K'atkm IrepzSdotf

*" Alfa .. res~,c$kek, bet_a .. ,-reszecske.k, 8,6~ E1ekttonok.~ 83-; Gamma,-suga,rzas .. 86;

Protonek, 82~ Radioizot6pJ 86. .

ATOM'" .is M~GHZ!KA

5,ug,arza,st ,e,r-zekelo mtiszerek Dozimeter iKisfneretU' 'eszkoz. rnelyet rnagukon hordanak azok, akik radioaktiv anvaggal dolgoznak. Fctofilrnet tartalrnaz, rnelven a sugarzas. .~ a f,el1ryhe'z hason loan - v'alitozlast idez e,l,o,. A_ fllrnet szabalvos id6koz'onkel1t :el:t5hfvjak, es, a. 'fekiete,des rnerteke je lz i azt a S"ugard6zist, rnelvnek az eszkozt viseld szernely kl volt teve.

.14. mUfl'K,QS masrkot es ve'Ciofuhcit vistij

(J rfJdlQQ'f<tfv p.,~r 'l!lleni

.. ..J. L.. .. ... ~ ..... J:.. "j

v~oe,l{~.s celjtlu'rp,l.

'Gleiger~',szamlal,6

A ik,e~,zUU~k egv szamlalobol (ld. a "8,8., old.), :egy Geiger-Muller ... csobo[~ es gyakran egy han gsz6 r6 bol aJ I. A c.sO' gazza 1 va n toltve, a fala kat6dkent* szerepel,

·..(·d'* /,,,. t· m '"' I~ f' . - <5 f'"" ... ~

az ano a csotengetveoen 'out ernszai.

A, k{~szLi:l,ekugy jelzi a sug.tirzas, jelen letet, bogy az elektrodok kozott az lonlzaclo

h atasara be kovletkezo,a rami to'kes.e ket erzek,e,1 f. A gaz altalaban kls nY0l11aS,Ili argon, rnelv nyomokban brornot tartal maz, A szan1~:aI6 elektronikus litOM szarnolja

az ·aran1J5kes,eket, az tJ'11. ratan1~ero pedig az 1 rnasod percckre J LitO:

~nlpiu lzusokat .szarnolja.

IGI~lg e'r .. :szam~aiI6 1) A sug6rzds egy v:eko.ny (1f;iakoo d·t ,tep

...,,1'..

11Jl' aOa~.

4) (Ji(J'bb (Jtorf1o:kkal ijtkozv,e lavinas:zerueM' no az iO!nok~'~5 eJektrfon,o.k

,2) Minden .r~:sZ'eak,~ ionizt1/

t·"bb .. · ..... ' .... iI-' •. ····t II '. ga:uJ&,ortl'Q .

5) A.l ~/ektronQk

~d':k ", L .. J~

ca ana soa U[-l'iiflznlBt'>.

6) A sugan;Qtl minden :risZec!!)kt5i~ ,Q lCl'vinohatos miott. t(l'fdr55f~w;: '6ra.mfn1pulzust bos /eYe:

I

~a_ _0. p ~ ry C?

,_O"_.n, _+ 0 n.c... ••• d (~.I C

p :+ .'" 0.

It

ciA" t,+i'v"

"OUNJ'.(JfI;,.Lj _

forms

81Indl'.,

.1 A llzi1mt6J6ho2

t ~sj"'('J!JY a m~amMJh(jz.

1 )" A sUf#'irforrd.s iM'lzdlja Q ,k,Qm,cSvan i€'vQ revegot

W'u~f~,fele irnpulzus-elektroszkop Ar,aflyfo.~' hiv,aleJ i: atott elektroszkdp", Egy feveg;ovel telt kamra falai

I"," . "I' k .. ' "dll -* . "d$ f .... ~I'"

xepezue a __ ,ata'.ot-1 az ant,-' :a ro: la

kozeleben van. Az ion izac'~6 kovetkezteben az elektroszkopnak toltese lesz, afolia elrnozdul

a pa Icato~ f rnerr rni ndketto' n~gat{v. A,f6J ,i at han ~ n cs su ga rz as ,e'p pen

"" . ,"d·' h '.' s·· '" .......

nern er az .anec . oz. .··.lugarzas,

h r,."" * . b II .,.-",' "'·!t .#f' arasara azonoan erore es na ra

rnozog, es minden egves ioniza.,ciron;al az anod 110Z er,

A ka'RHll1 fa/at k'epezi'K' a ,kat6dot

.a,/dolt ,r---~~~-t--ethelyez:e,tt Qn6iJ

,.,. Alilad, k~tQd, 66; Efektronok, .83; Ara:nyf6nas le:l~e:ktrosZ!kopr. SiS;

Ra!dio'airtfv bomh§,sl 87; EnenaU~:s:~ 62. . ..

K,odkamra

OIYe n (~ zl QZI (j melyben ,~Z alfa- es beta-reszecskek" nvomvortala lathat6. A karnraban alkoholnak vagy vfznek tu I tel rtett gaze va n (a. tL~ ltel Ites rnodjait ld. alabb).

Wilson-feh! kodkamra

A g6Zl nirte/en hirfogrltnovElesu;!I haUk te (dUgtltfyu felront-as6val).

Flnyk,;pez6gep fultel{t

iivefl

-- - -!:I'

Tultelltettseg eseten a g,p,z ugyan hidegebb, mint a lecsapodasi hotT',ersek,J,et" de csak

a kkor tud kicsapod nil ha valarn i I ven 1< i cs i reszecskek (pl. porion) vannak a gf)z,ter'eb"en.

'D '.u:.!":. • ,.. k .• d IL._

'h :IIJ"tZro,S! _OJ ,'~mra

A 9(fzt szarazj'eggel ,(sziI6rd szen-dioxfd) h{Jtik le . .A Jel?liitdtt got. felfeff! diffunda/~.

1) A forr6sb6l (5) erf4,r!z/i ,5~i9Qrz6s ~Dnlzolfa;l;' CI gt5:zt

2J:A keJetkezeu lonokon _(minthtJ pQ.(s;zemek

fennenek) ill g,6z kksa,p6dik .

3)' A kicsap6dusb61 s_zorrrrazo ~blyad,ekcseppecskek nyoma (T) olda/roJ tdrteno megviJ6gftdsban Idthat6v.t!J v6'Uk.

A kodkamdibcm s,'zabalytQl'an ~cJ'5k¢jzakberr heir tlkezo nYQ,mvDf1,o'lak ,m.ut'Qtjc'k, Q radioaktiv. born'las ve/,e'tlensze.n1je9,e't (ld. jobbra).

A nehel C1,r .. re.s,ze'Csk:ek r1yamvonala ri5vid", egy~nes~ '5z,etes. , __

,.,

goz

ett
~

0: s
I.' • .
. .,
T- • .iII· ... I~
.. ~
.. .
If' I
ttas ~
mva I ~ \It
I
- .~ ~
- I A, tU/felftef:t g6z felUle,te

~

- = ~

-

::o·.·.' .. ·~

-; I

q ~

~erJ'yff)

,Duyattyu

Fenyforra5

A konnyu ~~'resz;ecskek nyomvonala hossz.tj~ zegzugo5i vekony.

A y"'sugorak*' N,em hagynak I1:vomot de CJl dlta/uk sZfilbaGJd6 t~tt efektroflok nyo;na a ~,..ri5zecs,hekhez haso.n/oem kdveth:ea; rid. baka).

Bu borekkarnra

A kodkarnrahoz hasonlo eszkoz, benne is

. reszecskek nvornvonala lathato.Tulhevftett

. 1- I . t, ""'" ... I' k Ii t'''''

- a forraspont]a .elettt no,merse'w€ u -

folyadekot tartalrnaz ,(altalaban cseppfolyos hidrogent vagy heliumot), ez az nban cl nagy nvomas rniatt rn rn tud forrni. A nvornast hlrtelcn lecsokkcntlk, s a karnraba beerkezd sugarzas ionizalja a -fo.l'yadek atomjait.

A felszabadulo energia forrast indit cl,

e a ke pzo'dott buborekok nyoma lathato,

A buborikkamrdban -~ kepz6'ddtt flyomvonolak 16th-a t6v6 te5zik CI ris.zenke.k ,LHjat.

A bubore.knyomok CJlert gorbWte'kjl mert rrragnesf!..s terrel

Q jobb ozona'S/tas telj6b6.f .eJteriUk oket

Szcintillacids sz,amlalol

Garnrna-sugarak" k]rnu:,atasara szolgal, szclntlllacios kristaJyb6,1 es fotoelektronsokszorozobol ~HL .A krista lv olyan anyagbol keszu I (ld. fen.ypor*), arnelva sugarzast f'eny~ ivillan.isokka] (sztntillaclokkal j ~z~

(pi!. natri urn-jed id),

S:,zirntiUiid6s sz~mla'~6

........... , .............. --, Fotoelektro'fl-so,ksz.or:ozo. csq ~ .......... ,...-

5:Zcintilld,aicos~~~~ _......,

kristdly

1) Asugdrzas hati1s6ra

€I kUstdly fe.nyl

bocsat kl.

KoJlektorle.mez

2) H!szl1ltsegfarras negotfv pdiusirhO,l kapaoit fenjAerz,eken y onyag.

F'elviUa n O:.s kor elektront bocsat It; (fo~:o'kQt6d).

3) Az eJektron-, sakszo(CJzQ cst5b~n elektromo: meio 9yopsrtja

tu: iefek,tronoKatr rm~/yek (J iem/,dP(H~nal( .iitkozve aZQkb:6f egYl~e tdbb ,e#ektront szabadrtarl,ok kl.

Alfa-reszecslk:ek., beta - resze-cs kEi k, s,t;);, O·iffl:ilzi 6 ~ 6; IEI,ektlfon olk.~8 3.; Garn m a .. suga rzas, 8; 6; ~o'rlizad6r: 88; j=;e'nYPOlrl 44; IRadioaktID'v bornlas, 87:"

4) MkJde."l egyes y';'res;zecske,

(kvQntum) tgy egy feier6s:ftetl

ci rom i rnpu J zust okoz, amefy

Ct t~vdbbi(J'kb.al1' pl. impu/:zu5-

"' .... 1... l

s.z:am,a,.av.a,'

m,,'tathat6 ld (fd. Geigers.z:6mI6l6) .

A RADIOAKTIVITAs

.,.".

ALKALMAZA5A

A. radioaktfv anyagok altal kibocsatott sugarzas szeles korben alkalrnazhato, kulorroskeppcn I~ g.y6gya~,zat,: a.z ipar es a regeszeti kutatasok terti leten,

Radiof6gia

A radioaktlvitassal es a rontgensugarzassal= fogala I k026 tudornanv. Legfon tosabb teru lete a sugarz,asok gy6g.yasz.ati a] kal rnazasa.

Sugarterapla

'Gy6gyftas radioizotepok ~ltal kibocsatott sugarzassal, Mii nden lel·o sejt erzekeny

,a sugarzasokra, ,fgy a rosszindulato (rakes) sejtek elpusztfthatok a sugarzas gondosan szabalvzott adagolasaval.

E t b k'" .,,' """1

z. a . e,te:getlvthro

. ~, .. '" '",,1:., "'"

- egy' A;f!SZU eliuO' -

. it6nyft:cftt suyQf.l,cb eri. A rak €J9yes fr)jt6ft

a sugarl,Q anYtJ.9.nok a szf!ntezet.b.e' va/c'

- - - - - -

b~jut.tQ:tdsa' seg lts,eg'evei '(e:~e I f k\o

Radioaktfv nvornjelzes

Olvan rnodszer, arnellvel egy anvag iitja

k .. h "'''' "', ~ r k .. b '" _,;Ii" k I h t""~ ovet rete, es rnozgasa , OZ', en erzexe I lie 0

a koncerrtraciojanak alakulasa. Az i II:eta anvaghoz radloaktfv lzotopot adnak,

es a klbocsatott .sugarast kovetik n YOll10n.

- .. ~ I' ~, . ,~I A"kA t

A sugarzo anvag te 1at ttt nvomjerzo cern

"1 '" d I ~ "

szerepe ~ '. ~ ye n m 0'1, ~.Io,n e n ts_eges

rosszindulatu sejtek jelen l'etel1ek

a kirnutatasa is. Erre a eel ra rovi'd felezesl

. - , -

idejO" izotopot hasznal 11 ik. rnclvcknek born r asterrne ke ~ ·,arta r rnatl a no k,

E~e,lmi'S2,eJerk besugarzasa Egyes elelrnlszerek

(gyu rnolcsol I h usfe,lek) garnma-sugarzassa I kezelhetok, rnelynek

1 ",i' mh'" "d·-k ... , "m

l.atasara !ell 'UZO'I .' a gYUr1101ICS

I" "1' d'" '" _;. I e: . J .

es zorc seg erese, a .1:US Jan

pedig elpusztulnak

a bakterlumok.

f gy az e·1 e ~ rn iszer tovabb megorzi friss al~apotat ..

A ,s.ugQrzdssal ,k,ezelr eper kit her

to' • Ii' ~A

11 an IS .nS5 maroa.

ATOM- ts MAGFJZIKA

Az iparban Q' 'V"e:sz€1eys fodiaaktfv ,(Jnyagokkal vegzen.d6 mut1'kdkhoz gyakran tobotokat hIOSZt1a'lnak.

Gamma radlografia

A fenyk,epezes elven alapulo, un. radiogramm keszftese: a r1enyt itt l~sugarzas, helyettesfti

(rd. rontgentsugarzas 44. old.),

SZaf1l05, terule en alkalrnazzak

(pl. iparban minose'gvi2tsgalatok '.

Femcsoh€11 f!/6ft;lrduI6 ~--" hegeszbisi' hibdk 't'lzsgalata

I'zoropot ttJrtalmazo: berenaezes

..... ~ ............ ~H-- (radiograf) iIO~~

Radiokarbonos korrneghatarozas

Az egykor ela anyagok elhalasa ota eltelt ida egyik rneghatarozasa. Minden le~o anyagba b,eepti'l (l" levegobo,l csekely mlenn"Yise,gC~ szen- 14-es i'zot6pt rnelv a szervezet pusztulasa utan is folvtatja

a sugarzast, ,ISI11rerVe, hogy a sze 11'- 1 4 feJ ezesi ide je"* 5700 {:~V, a vizsgalt rnaradvanv kora

k j' szarn (t h ato.

R'adiakarbon-m,6c(s~erref mutaru'k· kiJ hOBY C{ bOf0s;ty6nkobe zikcidqtt ravel' 500.0 elles.

ATOMMAG HASADAs E5 FUZIO

Az atomrnag (ld, 18'2 IOII,d.) igen nagy" ,ne,nnyise,g,u' energia! tarol (ld, 84~B,5. old.). Mind az atommag hasadasakor, mind a kls atommagok egyesulesekor (fuzi6) megtortcnhet ennek az energianak

f I b d I~' . ~ dk ".,. k Ii,' k

a e szaoa u asa. M,Hl", .. ettot rnagreakctonak

nevezzuk, ezekben maguk

az atornmagok is atalaku I nak.

Maghasadas

Az a Iolvarnat, arnelyben egv nehez, nern stabil atornmag kettd vagy tobb, nagyj'ab611 azonos meretf atornrnagra I~S .2~3 neutronra" hasad szet, nagy rnennyisegf energia felszabadulasa kozben (ld. 84. old.).

A, ket konnyebb mage hasadasi termeknek neve zz uk, ezek kozli I so k rad ioaktfv" ,

A hasadast rnestersegesen lehet eJoidezni (indukalt hasadas) atornreaktorban", llyenkor hoternlel.e'S a eel. A termeszetes (spontan) hasadas ritkan ordu 1 elo.

A:l. urin-23S tndu'kaJt na.sadasa

-- !n~tabH ;,2.36 U

h~~~"""

mag ke,letktt'zJ.k.

Neutron]lr ., k~' ',L. 215U' ,u,t OZh\ ...:

(I1ogg,a/.

A JJ6U ~ze;('hasQd.~~--,.;.,.,.

fi"Qt1om' hasadrJ-si neutron irs --~~_';"";;"~1iIIIII ke'Jt1!tke.zIK. -....,_...--~~~-=--::~ .......... ...........I

E'n.E:rg:j a

sz« b(J1~JA fe).,

A fentl mugreakdO egyen1ete' (td. ~ijmiegszdm es rendsz6mj B2. oldo:I):

Spontan maghasadas

l("J' n'l' 4.J ~ "u .'J ,.

"U so oeavarxozas n,er,<U. termesztes

korulrnenvek kozotr vegbel11eno maghasadas. Ez: rnegtortenhe egy nehez elem atomrnagjaval

I e 238' .. . ."r' 1*) d I" ". ,;11"~ . .!!'

(pl. uran- .so-a: rzotoppar .., I ea vatoszlnusege

nagyon klcsi

(osszehasunlftva pl. az alfa-bornlas"

'1';'- .. "'" '" All)

va OSZII1 usegevew .

* ,A1fa~bomla.sj! 87; Atom rea kt,or, 9'4: lzotdp, 83;

Neutron, B2;, IRadioaktrvltas; 816. .

.. - -_

Ammbomba robbantls,akor ke!.t?tkez~ gpm.b_cr atoka f;1!f_~ho.,

lndukalt maghasadas

Olyan atornrnag hasadasa, rnelye mestersegese n te te kin 5 tab i II a'i p Ii ,', egy reszecsken e k (gvakran neutronnak) at beleutkoztetesevel.

A reszecsket a mag befog]a, es instabi Ua valva sze .hasad. rgy viselkedi k pl. az uran-235 es

a pl.uto.nium-239·, ezeket hasadoanvagoknak nevezzuk. Ha egy anvagban elegendo hasadornag van (ld. terrnikus reaktor, 95. old.), ~z indukalt hasadassa] szabadda val6 neutronok ujabb magokat kepesek hasftan i, vagyis lancreakcio indul. Az atom:reaktorban* a lancreakcio szabalyozottan (fekezetten) megy vegbe, az atornbornbaban viszont szahalvozatlanu I, fgy rovid ido alatt rendklvu I nagy energia szabadul fel ..

I'::: 1[., ""t 'k" """ ' II...i13 ncrea lilt 1.10 ~ :,Ivaliito

illduka]t rnaqhasadas

N,eutron>ir ielezl eft! Q hasaddst.

A felszabadul6 neutronek

~. ,t:.J~ L" ....iI'"

Llluu'u' .f rCUCJuQ-

sOlk,at' okoznak.

Hasad6 atolm'm'ag'ak·~--~~....iI

Krltikus tomeg

A hasaddanvagnakazon legklsebb torne~e, amelv a lancre,a,kc,~,6 fenntartasahoz 'SzUk'seges (ld, indukalt hasadas), En:nel~ kisebb,

un. szubkritikus tom'egnel a (e'IO let-terfogat arany tu~ nagy', es az 'e~so hasadaskor fe~szlabadu\6 neutron'ok* ko,zB~1 SOK szokik k.~ a Ile·gterbe. A nuklearis .. fdto'anyagot

szubkrrti kus tornegben "ta roljak,

Atombornba

QI[yan bombs. ar.nelyben ket szubkrlt~,kus t0l11eg:Cf hasadoanvagot egymasba 1'6nek

(,1 ,ket ta';meg~glYo!ttesen mar eh~:rr a kriti kus torneget). l\ belndulo lancreakcio 6ri.asi energia-felszabadu I',assal J.ar- (ld. lndukalt hasadas).

A toi«. ES fWAGFfZJKA.

Magf(izi6,

·lKet kisrneretti atornmag egyesulese egy nehezebb, stabilmagga,~, rnlkozben na~v merlnYlis,egu energia szabadul fe~~ (Id. "84. olo .J., A rn aghas adast6I e,lterloen, itt nem

II . ~I . kcz k . d "' . t.'I·r~ '* .. ' k I'

xeieu ezne ..... ral,OaK.lV' terrnekek,

f\ magfu,zi 6h(»z tab b mil: ~ i.6 C.e.1 s ~ U 5- fokos homersekJet rs;;[.uh~se:ges~ hogy a rn_a,goknak elegendoen nagv rnozgasl energtBjuk* legven, amlkoregvrnrishoz Otkoznek.

A rllagJijz~6s" reakciokat ezert tern-lanuk~e~i,.is reakcioknak nevezzu k. A tenmesze,fben

.21 Naphan es a hozza hasonlo cslllagokban ,1T1~;gy vegbe llyen folvamat, de folynak

kf ser [ e"te-~<: fu:zi,o.s reaktorban * I Iii d u ka It" szabalvozott rl1agf{[z~6 eroall ftasara is.

P"'Jd' ~ ''''' .,_"

J e:., a a ,melQ ,I UlUlra

(D~ T redk"fD'- 'd. Juzios reiaktDrj! 9,4', oid.)

DeuteriUffla to,fnn7ag (hfdrog·€n-. lzatop]

A)! Qtomm.agok ige,n m,:r5lQS',,_ ~~~

h{i,mersekfe'fen egyej;u.lne.k.

Irioumatti.rrJ (nllg (hidrogen .. _.......... 1z.or6p)

.En',e:rgifJ ,szQ'baduJ f~l (~d. ,8.4.cfjld.9.

A fuzid e.~edmenyek.en;t heliummag. ·kele:tkez.ik.

Egy tl'12,u'tron k,i/,~p. ,-........_____,...._....,..----"":---............;

A fen:t:i' magreakdoflg,eniete' (tJamegszam, (lendszam Id_. 81'. lold)

A tetftig,athaz kepesf kicsi a felutet.

Hi;dr()~genbomba

Olyan born bat rnelyben szabalyozatlan magfuziQ j,ats.zQld.fk. le trlcium es deuterium keverekeben (rnindkettd h [drog;e·n-i:zot6p?l~). A szukseges rnagas hon1en~a~kletet e;gy' atombomba felrobbantasaval erik €d.

(Tehat egvszersmind hasadasoses ~uzi,6s. bemba.) .1\ fe~iszabadu'~6 'energl9l kb. 30·"szor nagvobb. mint legy ugvanolvan iITI,ere_tu

ato rn bo mba ese te n ,',

A Napban hfdroger1,n1iGlgQ'k ftJti15ja megy: vegbe.

FI.GYfLfM;

Soha Me nfzzOnk ~fj~'ffen{jl ,Q Napba;' VQ~uJa~t 'dhhet fila.,

N.apk.it.ar-es _: ~(g6zadva :ffJzi6s

te v,e.I<:~ n)is ege:t.

jeiez)' .

ENERGIATERMELE5NUKLEARI5

"

REAKCIOKKAL

Az atomreaktor olvan berendezes, amelyben nuklearis reakcio utjan nagy illlenny:[segCi h,o terrnelddik, Ketf,eJe tfpusii reaktor letez ik. az egvikben

h dl' ' ..... ' ,# • J' b . - -. - gf'"oI". '.' 6' -~' i')<" , ... ~ iI'" ~ ~ """d .' k . ~ "'.t (' " ,,,,, b b .

'~:.:I: ···.·:I· __ ,_,I,,-,l_·,:,, __ ._r-,?- _.' -'I;-:I-I;)I-~-,_ e -'-, --: I'" ~,_:,'--" ,,")I--I--.--~ .:.-/ I--_~' I~·"-',i\'--',··.i;·";" '~I,-··,,)I "'1,-' _,_.' ,_._: "i":< I'i~_·-I_.'.,:· 1"-'1"" :'1:"1

mag asa las ,a rnasikban mazruztoktsorctcbnn teJl.o_J .. a no tez utobb:

kifejlesztesere me:g folynak a kutatasok). Minden [elenlegi atom'e'r'()'m'u egy kozponti reaktor kon§' epCllt, es ,_. 'egys'8'g,nyi ton1l.eg:Cl tuzeldanvagra vonatkoztatva sokkal tobb (villarnos) energiat termel/mlnt barmelv mas tlpusu er,o:rlla~

'h d I' ~",'~ ... d"1K· . . 1-1:.,

Mag,as,a .' ,as,sa, :mu.~ol.'U reaxtor

~\et ttpusat al ka~ rnazzak az erom uveJ.:b;,en: ...... ter m '"1'1 -k .. ·· .. us (h~) rea L, ... O'- .-7' ei·,S· "'C'!! g'Y-iO'IP'l$'r'.Qa· .1.4:0." rt ,

la. t!.~ _' '_ ' ' _ '_ ,- .,.~I .. _ ~. ~ ", .. KIJ ," _,.I, IL ~ -' u. ~_ :--::-'I~ , ~. l lIJ ~ .. ':_ K,l/, "

(ld, kov, eld.), rnindkettoben uran a fHtoanyag", A_z urarrt hosszu hengerckben helye:zik le~

a reaktor kozponti reszeben (magjaban).

A form fJu~ovfz:'" etve l,eti '.1'1 hot

A reoktor fflragj(J', A fJtOGn'}lDgba.n a rnQ'grfokd6k hottermelnek, arne})!' rfdme1egftl a h(1tffvizet ........... ""'" ~---____;:;"_'----'L

Szabdlyoz6rudaK -~~I-H nyu,'n,(Ji; be Q' Mggbo. Any,oguk a.Jtat6.ba,n1

bor vagy ~adn1,fu.m,

. ezek QZ ~etfJ'ek. naw valoszrnuseggeJ

n~€c'rJI('1< ,(11 ,rre£lM)nokm·~ it5 igy sl.ob6lyozz.dk {J. feakd6t A rU'dak ,heJyzeMn fugrinegt!5 franyb:~n v6/t€)zta'tnl

tenet, ·e 5zer:{nt nyejnek

lei tab" vag:y k€ve.s.ebb neutrom, e.s tartiak dlJ,cmd65zint.en

';0' tgn'li~fl'kci6til".

A hid. h'lIdWZ MsszfI1t(Jlyik.

:A lancreakc16 sebesse;g'et (e,s fgy a terrnelt energi a mien 11lyisegetis) szabalyoz6rudakkaI aJlftjak be: A reaktor rnU'kodiesi e lvet

II "'bb' '''b ... b

az arai .,1 a _ ra rnutatja .... e:

~ G6:zfejlesa;Jf. A ,ferro hGt.6viz, gl:fz:z;e

alukFtja D' '5zeparrH,~ kt5rboi .

beato'rnaltatuU vizet:

I~ A gfiz ,elvegf1o a hot

A hideg '~~dz,et 5z6Uft6 's:z:eparQlt :vezetek.. czmie'ly

n , "'0 "I

,a' flozt. u;.n

vizz£ otakftja

A~ (Jt[)mer6m(jve~k) (J.nn(j~

e#eneft!1, h,O'9y,h'ptekGn}(an hasznos[tj6k a fiit50ny.agot, a blz;tonsagi' ber~nd£Z'e£e'k ts u na.d{oC1:kUil hunt:Jdik k.ezf!l~sJ:!'

mi;Q'tl' megJs kd1t-sig.e§~k.

A, -ve~zelye~ rodroaktfv,if:

hu/ladt!kfJJ OrJm'erWt f(itaan yago tJ e:J kelt 6s n I" A fUz.i6s reak,t:omh n&,rW'l

. 'te.r-n-I. ::"'-',e~~ .I~,e- "ulladek("t~ ~_I' ~.~~eL''L:i\ .. y _ n u ., ... - . _.

['

F uzi'6s reaktor

Az atornreaktor rnasik tfpusa: ebben a h'CSt

'J

atommagfuzi6* terrnel n,e ... Kutatas alatt a~ It

a kife] lesztese rneg nines keszen,.

V II~L< "'··"Z:I deutcrlurnc -,.

aioszrnu eg a leutenumes a tncium

fqzi6j,aval rrnlkodrte (lid. D""T reakcio,

913. old.). M{~g SZanlQS problema V1a'F rnegoldasra, de a {Clto,unyag e'gyseg:ny:f tonl:egere: vonatkoztarva kb, negvszer akkera energiamennviseg szabadu Ina ~e~1

mint at hasadassal ~l1(jI.(oao reaktorban. Ehhez jarul, hogy a hidl'lo,ge'n beJs"eg,~sen all rendelkezesre, mllg az uran sokkal ritkabb,

b.. '" ~ '''1 "". t~··II- '"

anvaszata \t€sze', yes :es 1iIt;,(j)i tseges,

~. LanicreaiklC:~',j:), 92';' iHlft5vfz~, 1 1.s;~mf6tPl ~83; N,eutron~ 82; Ma.ghasadll, 912;; M,agftUi6J. 93.;' Rad~DIktW'it'S." ,B6,;1i~rbirll~ 11 S.,

A k~ -k ,.... '.

•• C' .' 1 _ .. ' .. ' ... ' ~., :.:_.~, ~>. ..' (' '. > " .. , .... ~ ~ .,-

" . I' I,. " . 1 • ,~. '. '" ~." . I., '. • . . .,.' .

~ _Z atornreektorok ttpusal

T errnl kus reaktor

Ebben a reaktotbana flffo'anyag:ot tartalrnazo hengereket l,assft6 anyag veszi ko("oll.

Ez olvan anyaSt rnelvnek atornjai kls t,om,eguekl' 111~nt pl. a grafit vagy a VIZ, Feladata a kezdeti maghasadasoknal kel et.ke~'(5 gyors neutronok" lassftasa. Ezek a gvors neutronok visszapattannak a konnryu 'atommagokrol,

:,es lelassulnak kb. 2200 nvs sebessegre,

. A, termikus n'1!aiktor tfpusai

INa!gy nyomas aratt, ,cl1116 vfuel hlitott rea ~or

I ~S:za~b:Ad:L'fy.:z6(,.· ~N;;,fjg:;." ,y~ ..... ' ";y:;g;m;A'IQ;;sQj: j;:;:::;!=.-~ ••.. A turbln6hiJz

anJdak ;tu(ttJ,ly

A tUf:h'ln6r6l

"_ _ _ .P

A:1I0'M'- ESMAG,HZ/(A

A, neutronnak ennvire Ielassulva nagvebb az eselve, hogy tovabbl hasadasokat idezzen eh)'1 ,e'sfolytat6djtek a ~,~ncireakci,6?

A gyDI"S neutronokat klan nyen befogjak

a nagvszarnba 11 jelen lev6 ur.an-238~as izotop magjai t rn fg a lassu neutronok okczzak

az ur.anF"235~·os izotopban a maghasadast,

A -f(Jboanyag a dusftas ellenere kisebb szazalekban tartalmazza a 235~os izotopot, m ~ n t at .23,6.~ast .

~~~-r~'GSB~~ ,FOtDrinye.g~ henysrek

~~~:::::::;;=~~h--iA.· '" turbind:tdl'

,~-~ --··~·Kt1.{oS5, ta!t;on.~ paj~

~:,...._;..-_;..-....I ~I-~"""""'_~el:so acelp{Jq':lS'

I -

A htitoa.nyag nagy nyorrJ'(i.nl ~zen'=d((Jx;d

-

flit-t£anYQ9~ A, ,nuy)lnyomds alatt leva ht1t6vlz

"M'en g,~r«k Ia.s:sft:oan y09~en't' is' ,lie-repel.

Gvorsreaktor V Y 1e'nye:sztoreakta,r

Olvan reaktorok, arnelvekben a maghasadast gvors neutronok" idezik eJ]{)' (sebesseguk kb, 2· 1 to? rn/s). A, ru'toanyagot nern csak uran-23S-b=~11 .dLJsftjEtk, nanern plut6n~t!ml~239~cel is. M,indket anvag

1_" ~ -I' .I·t~ I xonnven nasao, amucor gyors neutrenna

O~kolzIk, .eLlentethen az uran-;23B-cal, arnelv befogja a nautront, es unin-~239 ~Z'ot6pp:~ alakul, Ez radioaktfv elern, es bo,mJasa:nak* vegtermeke 13ilr,pu" A, folyanlat a iut5.·anyag kanJ:Ii palastban jtltsz6dik le, Itt tehar ujabb

f,xl /f. ~ ~ ~ ~ -I I~ . I " -! ~... ...,~ I ) d~' "I'

ut~oan yag<e. et cez 1.11[1;. cs taro' o •. I c.

Ezert nevezi]; a .gyorsr:eaJ(tort lJtenyeszto,I11 reaktornak, A, gyorsn~aktorQk rnagasabb homer.s·el~deten illUkadnek, mint B. termikusak. rHaitaslokuk is nagyobb azokene.~:"

a fO"to,anyagot nagvobb .aranvban hasznosftjak, r11S.g nl'ielott az szennvezedne.

A gtlzfejle1sz,tQnoz is

a ' ., '. , 'v8Z,fJt6 (Ji:J:vek

L It

FCitotlln }IlG:~Jh:e·ng,enl'k

Nqtrlumhf1tes

MENNYISEGEK E5 MERTEKEGYSEGEIK

A flzlkai rnermyisegek olvan fogalrnak, rnelyeket a fizika tudornanya ha,sznaJ, es. arnelvek valamilven IT161dQ,n rnerhetock (mint pl. ~,a tomeg*, .az elro*,

,~' .II:!! *) "" " ". ~ · k~' .. k - I' .",' 11" ; k"

az ararnerosseg-r, ezert rrunuegyrkuknes vanmertekegvsege,

A, merte]« gvsegeket nerrrzerkozi e,gy,ezn1e'1Y alapjan valasztottak, tehat egy nemzetkozi rnertekegvsegrendszerbe tartoznak (rovidftve SI a francia Systeme international alapjan), A fizikai mcnnvisegek lehetnek alapmennylsegek vagv szarmaztatott mennyisegek.

Alaprnennvlsegek St elapeqyseqek

A nlennyiseg knek az a csoportja, metvb(HK~logram,m (kg)

kiindulva minden ,sgyeb fizikal rnennviseg A bJm'eg Sl ,egysege. Egyenl6 egy nemzetkozileg

m~ghat"r·ozhat6 (lid. szarmaztatotr elfogadott, un, etalon fenlh nger to'n'e:geve~r

m,ennyiseg!e:k). M~nden alapmennvisegnek rnelvet Padzs kozeleben, Sevres-ben tartanak,

megvan az 51, ,alapegyse',8e, amelvek

felhasznalasaval barrnely mas 51 egyseg Masodperc (5.)

meghataroz hato. Az id,(5 SI egvsege .. Eg,yen 1 (5 ·at cezi u nl-l 33-as

izotop altai kibocsatott sugarxas perlodusidejenek 9,1'92 6,]1 '770~szeleseveL

: ....... 1 -A ..... lap ..... m-· le-=:n-nY-is~e"""g_'_""'''''_'''-''iI''''11 -S'I-a-la-pe-g~·ys""",e-gl-Y--R"""'5'V""'.id-~lrt-·,es-. - .......

J,el
-
m
t
,t
T
f kilog rom m 1 I\g

Tor-n.eg ida

Ii o,sSZUSGg

H orner's,€'K J fit Anyagmmnyisig

Fe)' yedisseg EJeKtrotn!O.s

m6.sodperr:: meU3r keJvi'n

I

mal

kandeta

.s m f('

I 1!1Q1 cd

Az alapm nnviseg sok esetben tul nagy vagy tul kicsi ahhoz, hrogy kozvetlenu I es

ke nve I rnesen h aszn a ~ j II k va I am i 1 yen rnennvlseg kifeiezesere, pl. a meter tdll "nagy

"I "..,_ I kif .... '"

e.gy papirsze et vastagsaganak xuejezesere,

Ezert tortreszt vagy t6bbszo,tOst ,ldfejezQ e~{)ta,go't (preflxumot) helvezunk az alapegvseg el'e II"-sd az alabbi tablazatot).

PI. a mil limeter (rnmlezredrcsze a mile ternek "

n ~L m c d de h k M G

,--

Tortfesz v,agy tobbsz'oros I PrefixLJm

[el

nanornlkrornlllicen D'deeidekahektnkllom1egaglga-

96

'* Abszoh.1t h6merseik,leti s;k'la .. 21; Felke.tetestl, 29; h'lm,erosseg~ 6,0,; &6, 6; Tamle.g·, 1.2; P'eri'6dus,~·'~.

,Meter (rn)

A hosszusag Slegvsege. Egyenlo azzal a tavolsaggal, rnelvet a feny vakuurnban

a rnasodperc 299 7"9,2 4S8~ad resze alatt megtesz.

Amper (All

Az elektromos al~amer6sseg 51: egvsege

(ld. a 60~ old. is). Egyenio azzal az aranl'eross:egge1, arnelv, ha ket parhuzarrros. vegtelen hosszunak tel i nthetf egyenes vezetd rnindegyikeben folvik, akkor -ezek minden egve s meterere a vakuurnban 2·' (}-7 - ,era hat.

~e~'vin (K)I

A honllerse'k~et S~ egvsegc. Egyen 10 .a vfz harmasporr j,ahoz tartoz6 homers,e-kil,etnek 2731'" 6-,od reszevelt abszohrr home.rsekleti skalan rnerve .. A h arrnaspon t azt az a I lapotot [elerrti. ahol at VIZ rnindharom

h aJ m aza III a potba n ~ etezhe t,

Mol (mol)

I\z anyagrnennyiseg ..51 egvsege (ez nerrt azonos a torneg fogalmaval, azarwagban .Ieva reszecskek szarnat jelenti). lE,gye'nlO.azzal az anyagrnennyfseggefl amely 6,.02· l' 023 reszecsket (atornot vagy moleku I at) tartalrnaz. Ez az Avogadro-szarn.

K- andela (cd)

,:. i. _ ,_-'II. .. '.

A, fenyeros5,eg s.~ egys~e,ge ... ~ kandela annak

a f,en.yforrasnak a fenyerossege .adott iranyban, anl,eJ'y 5.40·" 012 Hz h"ekvenciaJu monokromatlkus fenyt bocsat kit es sugareros ege ebben az iranyhan 1/683 watt/szteradian."

--- ~~~~~-~ -----

"*(A szteraditu» a tersz,og mertek,egy!,e.ge. A te.Jj,ex gombnek

meg,fe/eNl ter5'z"Og = 4n: 5zterodl(ui.) ~

Szarmaztatott mien nyis.e,gek

Olyan fizikai mennvisegek, arnelyeket vagy az: alaprrrennvisegekkel, v,a:,gy eg:y:eb szarrnaztatott rnennvisegekkel fejezunk ki. A szarrnaztatott menrrvlsegeknek az .51 legys:eg-ei:i a n1:egha1aro'zasul~fa

.szol'g,t] Iro kepletalapjan szarrnaztatharluk le, Ezekaz egy~~gek sok esetben kUI:en nevet is k-aptak.

Sz:arm,a:ztato.tt. menny[seg

$zarm,aztato,tt 511 egly.seg

v

Afak:tdl fugg (Jd.. 1"(H. dId,)

At9kt~1 f&.~J:g:, (Jet 10 t, old.)

em " fdo

Q = dram· lrio

I U '" munka/tOlteE

Era

w

Ii

,kgm5-2

newton

N

Energja

f

louie

Nm

j

'v

joule

J

N ..

.'.yolnas

p'

/S" 7

I

I wolt

m ,.2

...

I'

!

T

f

Nfyt;l; I pascal Pa
:5
II
I
5" 1 hertz Hz' ,
II 1.

lmpulsus

Ns

!

II

As

coulomb

.1

V'oJt

u

97

- - ---

R'

EGYENLETEK, JElOLE5EK, GRAFIKONOK

A fiz~kaban hasznalatos egyenletek flzlkai men n y i !iege,k knzottiosszefu gg.est ad n ak meg. Az egyes rnennylsegeket kifrhatjuk szavakkal, de a szava kat a~ta.~ aban betrljelek

L I "'"I L" . I·' b ·M' .I~ I

ne_ yetteslu x. enyegesl 1IO,gy.a .. _ etujele <:

jelen teset meg kcl I adni,

A grafikon vizual is abr~zola6:a kl@l men rry ise'g ka.zti elS·S·iZefUg;gl~s,nekl rn egm utatja egyi k me n,n y[~egrlf.tk, a ~TIa5~ktQI vale ·fU',gge~et.

A grafikonra az §gy'es pontok klserletl ad'alok alapj~n va,gy Im~s lism'~rt osszefugg_e:s alapjan k.er"'LU hetnek, Az leg-ye5 teng,el'yeke'h szere p,~{) menn yi segel(iet vaJtozQ,'knak

- . ... . . '.'. ~I_.

nevellti~·.

C;'rudlens Ax Y .. tr€ng~"en 6br6zo1t mennyis,eg v:dltozc1sanak e.s (JZ X-'trlngel"n tlbr:tJ::zoif: mennyis-sg vtiJ,to:zoS,anak Q hQnyQd()s~ VQgf~

4x A, Ag.firJdJens egy!,t?g€ - _

.ffl1e:zik (jZ yl): men'l1yl"sig egysegewl~

Az lri"f6 egytJuotf.

IfJJifJntban

FOgg6 v6ltoz~

A kiseriet slJtr-anvalt,Qz6

. .

men.ny,i:Je9~ vagyis a mitis,; ,eredmln,. Az .r te;ng~lye.n 6bmzolju;;

'-i- A .9'oriJe.1ItJnytangense ado:tt

pontbonaz ittl1uzott"erinto Imnyt'Qngense'Ye" egyezik ,me,g, .. IEz egy:szersl'lJ'ind (I gmdiens! III ,gorbe QJapj~uJ s,zalgdM mg9verrynet.,

I -

·1

'r~tenglf!lymettl€lf Az: 1[1 po'ntor ahol CJgmfikon az

y .. rengelyt mets;zi.

""'''mg''. -. - ..... ely' - .. '

.A,-'.-· ''':''-,'

'.

.X .... fEfJgely.mmzef Az ,(I pont l17hol

a grafiion ilZ X-:tenge'fyt me'fszt

fUggellenvdltozd

A kiJer1etez6 d:ltal' ~Q;IQsztott

- . ..

menn , vagyiS,,(J v6Etozas

oka.A.z X .. tengeJyen dbrdzo,/Ju'/{,.

J ~ ,.,'~ I' ... k retorese c

Beta}~fte:kt melyekkel ·az egyes

flzikai rnennvjsegeke' jefoljD.k,., Egv flzikai mennyiseg erteket meroszammal les at ml,ertekegvseggel fejezhetluk kit a betfijel mindket fogalrnat tartalrnazza, P'I.

rn ___; 2,1 kg vagv c '= 4.O'O'J kg-11(--1

uAz ellenal lason ~tfol'Y'6 aram enn,s5,ege I", feles I eges lie nne 1 an, pert mo n cia 11 i,

a, bettljel az egvseget is rnagaban forg~allja.,

M;egjegyezz~UI<1' hogy a jel, osztva az egysegge~l puszta s:zanlort eredrnenvez. PL m ,~ 2,.11 kg, de 1m/kg. = 2;1:.,

Ez. a rnegjegvzesa tablazatokraes a grafikon tengelyein az osztasreszek bej~loles,ere' vonatkozik,

I(J,

0 .. 9 1.0 1 .11 1.2

Eren e tengelyenminden --II!- ...... I 5kd,1abeo:r;ti,as newtoribon

ki.fe.je~e'tt e:n5t f~lent ( ,FIN

lien a ten~ge~ye'r1'mi ntie 11 ::s k dJ,aJ'€Q-S.z:ttJ£ m tl1- bien kitejezett hOESZUSGgot jeJent ..

4) jl mi~~:$i e~~'riinY.~n.:~k tTl'eJl6J!el{J; ,,'or1~~ko.:t. .. . ce:rWESVfi2 t x lff:lJrll jeleJIf1k

bif"

;5) A' pi];", ta~k:CJ,r k;i;:s$·.u,k Q1B:l,(J' 1 'E1j}!,CI ~ :~z.abQJ s 9~'~t! ~~§J:y

egyeh€S 'Kon . am'Ely

A' pynlDkhffJ!Z t~gifJb_ibrJn ili~s~~;~dtk .. &t Q'J'€rt tehe~(ji r1J€9:J .men az iigltes'I71'iennYiJrSgek rehds.tZler;1n:t va!arnlIYl~Ji

$,z€I/;;,lilty ~~fffirJt '1t1rK

€jJ'$A:t. J.4 k&.#rti~ti /, !Qi miatt a ~§'rirbfJ netm

i Ue5i,l~~l~mfr.lla'~n' p.~'ri tm::.

. , mr·

A2egye~ IPCJJ1t'~k gdra:,$~ ~" ~-z;o:b,€j1yfj:s. gfjrb,~ /(o1'i)1' a. m r3f;esi 'pl(J'ntafl'anrdgok €n~,d.m.€n;Y'~ .. Ela' m~ies; ,~iickr~lb(1M $s Q m'f"ffl.. _ .1j&f~'n1!J;~L1hJgen mi~!J}ev®' },jbainak tu'd'J.],at@ btl~

e:i: bi2onyW" mirlikfg' - '1

minet~lh kJ1f&ielm,f11 efQ~01,~U'l. 1 I

--~~~~------~~~-

r

Ha 89,C!irme,htk e.9¥ ,J2:fl'k<uza, rf9yenesne'k' ~~rJ(lfj t;~e1ttS

"':; .. "., , " 'i'

~yililQ:plth.atiuk,. hog,' ,mi,y~n talfr2!'tl1dnryna',n' af~ l~eF1fJ' Q k'e;t~ mBnrl.~iK€g ,ko;zi)l',t ,a,~ egyen~s

;, ~ .

'o,anYQ'S.:SiQ'g.

S:el. ...... i ... ~._, m- . ,.,f -

-··~~I , ....

,HtJ a 5Z<6'1"05 rndr a/yan ffl'erltii6; hGgy (J ,po'n;~okJ:1.oz· n,Effl ,mt!"5zth~ti g,()r-iJe~ ,Q:zl~ jeJent& h·'···.f"~z ~ot's:at@i ~,e~ , )/1{!JID~,ztn ~fft§J

i 'J':~ ~. ~ "" - .j;.cll ",., , ",i:..

11'J,f}.€1 tJ(}fl:.e;fh .. ,L.L' 'rF!rUJ[r~'z;zulli.,

meg eJX5z~r ep:.:ehit. a

mlre~ ~~rrcl3C1:~~f~"!li~~ ~'SrhQ I

I..I:..~ ,'h>,"" '£jil!" ~'",.il'r'I>."'.t; I rr :J~ l'(J!ft"_'4~'e1J~~t b, ,·~~~6!)11'~~

rne'g' to kt{sl.rietet.

- I

+---fl!(