I/3.

A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra

A kommunikáció vagy közlésfolyamat kölcsönös és szándékolt információ átadása valamilyen

jelrendszer segítségével. A résztvevők száma szerint lehet énkommunikáció, személyközi
kommunikáció és tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció, azaz a média, egy olyan közlésfolyamat, amely nagyszámú befogadó részére
ugyanazt az üzenetet egyidejűleg, valamilyen technikai eszköz segítségével adja át. Ilyen eszköz a
tévé, a rádió, az internet és a sajtó ( azaz, a médiumok). Itt egyirányú, közvetett kommunikációról
beszélhetünk.

A tömeg szónak azonban kettős értelme van. Egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a
formája tömegekhez juttat el üzeneteket. Másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek,
napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek.
Jellemzői:

-a személyesség hiánya jellemzi, mert az üzenet közvetítése eszközök segítségével történik (közvetett
kommunikáció).

- alapvető funkciója a tájékoztatás, amely mellett gyakran érvényesül a felhívó funkció is. Pl.: az
időjárás-jelentés: ha vihar közeleg (tájékoztatás), a katasztrófavédelem riasztást rendelhet el
(felhívás) a várható szél, jégeső miatt.

-a legveszélyesebb jellemzője a manipulálás. Ez azt jelenti, hogy az információnak csak töredékét

juttatják el a közönséghez. Ezt az információk közötti válogatás teszi lehetővé.

Összességében a cél mindig a figyelemfelhívás, a szórakoztatás, az ismeretterjesztés és a reklám.

A média típusai: a tévé, a rádió, az internet és a sajtó. Egyes médiumok vizuálisak, vagyis a képi
megoldásokra hagyatkoznak, mint például az újságok vagy a plakátok. A rádió auditív, azaz hangi
csatornát használ. Ezenkívül vannak összetett, úgynevezett audiovizuális csatornák, amelyekben
egyszerre érvényesül a hang és a kép. Ilyen például a televízió vagy az internet.

Hatása a gondolkodásra:
A XX. század végén megnőtt az emberek szabadideje, a média üzleti vállalkozássá vált. A profit
fontosabb lett, mint az értékközvetítés. A média jellemzője, hogy

- gondolkodásra, elmélyülésre nem ad időt. Mindig újabb és újabb érdeklődést kelt fel.

- leegyszerűsített világképet sugall, semmit sem mutat be alaposan, ennek ellenére mégis tetszést ér
el. A legegyszerűbb dolgokból, eseményekből is fő hír lesz, nem is beszélve a látványos reklámokról,
- a megtévesztő reklámszövegek elhitetik az emberekkel a kedvezőnek tűnő piaci ajánlatokat,
amelyek azonban leginkább csak az árusító számára kedvezőek. Túlfogyasztásra késztetik a
fogyasztókat, ezáltal tompítják a kritikai érzéküket. Másrészt azonban válogatásra késztetik a
közönséget, feltételezve a kritikai szempontokat.

-a média hozzájárul bizonyos tabuk lerombolásához. Ma már elfogadott, hogy olyan dolgokról
számolnak be, amelyekről korábban nem illett nyilvánosan beszélni.

- megváltoztat bizonyos szerepeket, esetlegesen helytelen viselkedésmintákat ad.

- ma a reklámok státuszszimbólumokat, életérzéseket árulnak.

Tudatosan kell válogatnunk, hogy ne passzív befogadókká váljunk! A távkapcsoló segítségével

eldönthetjük, hogy mit és mennyi ideig nézünk. Sőt, mint használó, alakíthatjuk a tartalmi kínálatot
is, hiszen a netre például mi is feltölthetünk anyagokat, kommentálhatunk. Fontos az is, hogy
értelmezzük a hozzánk eljutó információkat.

A nyelvre gyakorolt hatása

Lehet kedvező és kedvezőtlen is. A tömegkommunikáció nyelvhasználata a nyelvi standardra épül,

bár napjainkban inkább a nyelvi igénytelenség terjesztőjévé vált. Gyakori benne a társalgási stílus pl.:
a talkshow-k vendégei. Gyakori a közhelyek és a zsargon túlzott használata is, valamint a túlzások és
a helytelen hangsúlyozás (főleg a hírközlők átveszik az angolszász stílusú, szó végi hangsúlyozást, ami
idegen a magyar nyelvtől).

A média tehát lehet igénytelen szórakozás forrása, ugyanakkor fontos szerepet tölthet be a kulturális
értékek megteremtésében, megőrzésében és közvetítésében. Rajtunk áll, mit választunk.

Gyakran alakítja a szóhasználatunkat, divatszókat, kifejezéseket teremt („levesz az életről”).

Helytelen szóhasználat, helyesírás rögzül az emberekben: „Hagy mondjam el”, „borzasztóan örülök”,
„örömöt okoz”… A helyesírást, helyes nyelvhasználatot rombolja: „ minden nap friss áru”, „az orrodat
is tisztítsa”, „Tanu” (film cím).