Sie sind auf Seite 1von 11

MAGYAR GEOFIZIKA

61. évf. (2020) 4. szám, 203–213


TUDOMÁNYTÖRTÉNET

Egy kutatási jelentés margójára


Bodoky T. J.
E-mail: bodokytamasjanos@gmail.com

Bevezetés A következő kérdés, hogy hogyan állapítjuk meg egy


vető ilyen jellegű képességét, illetve képességének hiá-
Magyarország kormánya úgy határozott, hogy a kifutóban nyát? Erre is a fent említett szabályzások adnak iránymu-
lévő Paksi Atomerőmű pótlására újabb atomerőművet tatást. A hazai szabályozás lényege az, hogy ha bizonyos
építtet a meglévő közvetlen szomszédságában (tőle É-ra) időn belül történt a kutatásba bevont területen a felszínre,
Paks-II néven. Az építkezésekkel kapcsolatos teendőket, illetve annak közvetlen közelébe kifutó elmozdulás, akkor
így a kiválasztott helyszín földrengésbiztonságának vizs- a vetőnek ez a képessége megvan.4) A telephelyre magára
gálatát is, a Paksi Atomerőművet is üzemeltető Magyar Vil- ugyanez a szabályzás szigorúbb kritériumot ad meg, neve-
lamossági Művekre (MVM) bízta. Ennek a vizsgálatnak a zetesen, ha a felszínre kifutó vető lehetőségét nem lehet
telephely körül mintegy 50 km sugarú körre kellett kiter- megbízhatóan cáfolni, akkor a telephelyet alkalmatlannak
jednie. Az MVM a vizsgálatokat elvégeztette, és a szak- kell nyilvánítani.5)
értői vizsgálatok eredményeiből összeállított egy úgyneve- Ennél konkrétabb az orosz szabályozás [19], amely egy-
zett Telephely Biztonsági Jelentést (TBJ), amelynek alapján millió évben (ez a negyedkort jelenti) és 0,5 m-ben hatá-
kérte az illetékes hatóságokat a telephelyre vonatkozó en- rozza meg az időintervallum és a megengedett maximális
gedély kiadására. Az MVM által összefoglalt vizsgálati elmozdulás mértékét.6)
eredmények alapján a hatóságok a telephely engedélyét A fentiek értelmében tehát a földrengésbiztonsági kuta-
2017. március 30-i dátummal kiadták [1]. tásoknak azt kellett bizonyítaniuk, hogy a DH zóna el-
Az MVM a teljes vizsgálati és engedélyezési anyagot mozdulásai a negyedkori rétegeket nem érik el, azokba
nyilvánossá tette [2–12]. A hazai geofizikus közösség szá- nem hatolnak be, illetve, ha mégis, akkor a hatásuk ott el-
mára ezekből az anyagokból elsősorban a földtani és a geo- hanyagolhatóan csekély (az orosz szabályzás szerint az el-
fizikai zárójelentések lehetnek érdekesek [3, 10]. mozdulások fél méter alatt maradnak). A zárójelentések
Közvetlenül a rendszerváltást követően, a Paksi Atom- szerint a geológiai, geofizikai, paleoszeizmológiai kutatá-
erőmű földrengésbiztonságának vizsgálata során ismertté sok során ugyan találtak a negyedkori rétegeket is érintő
vált, hogy az ország egyik legnagyobb, valószínűleg a teljes elmozdulásokat, de sehol sem volt bizonyítható, hogy
földkérget átszelő törésvonala, a Kapos-vonal szerkezeti ezek elérik a veszélyesnek tekintett mértéket. Erre a meg-
kapcsolatban van a Paksi Atomerőmű telephelye alatt hú- állapításra épül az MVM Telephely Biztonsági Jelentése,
zódó, vele egyenrangú, neotektonikus Dunaszentgyörgy- és  erre hivatkozik az Országos Atomenergia Hivatal által
Harta (DH) vetőzónával [10]. Azt, hogy a DH vetőzóna kiadott telephelyengedély is.
aktív szerkezet, már 1997-ben, az első paksi földrengés- Tekintettel az egész kutatás rendkívül nagy volumenére
biztonsági kutatások során megállapították [14]. A vető- a következőkben csak egy szűk, de igen fontos területre
zóna alapvetően balos oldalelmozdulás, amelyhez helyen- szeretnék összpontosítani, vagyis az engedélyezett telep-
ként transztenziós és transzpressziós elemek kapcsolód- helyen belüli felszíni geofizikai kutatásokat szeretném át-
nak.1) Az MVM Telephely Biztonsági Jelentése ismét meg- tekinteni a megfogalmazott alapkérdés, azaz a neotektoni-
állapítja, hogy a DH vetőzónát aktív szerkezetnek kell te- kai mozgások szemszögéből. Vajon az ott elvégzett kutatá-
kinteni [13].2) sok alapján el lehet-e megbízhatóan vetni a felszínre kifutó
A kérdés tehát ebben az esetben az, hogy milyen felté- elmozdulások lehetőségét?
telek mellette lehet egy aktív vetőzónára nukleáris létesít-
ményt telepíteni. Erre a Nemzetközi Atomenergia Ügy-
A telephelyen belüli felszíni geofizikai
nökség (IAEA – International Atomic Energy Agency) és
kutatások
az egyes országok saját szabályzásai, Magyarországon a
118/2011. (VII. 11.) Kormányrendelet azt a választ adják, A telephelyen belüli kutatásra a hazai szabályzás a követ-
hogy akkor, ha az egyébként aktív vetőnek nincsen meg az kezőt írja elő: „A telephelyen a felszínre kifutó elvetődés
a képessége – a nemzetközi szóhasználat szerint nem lehetőségét elemezni, értékelni kell. A vizsgálatnak elegen-
„capable” –, hogy a felszínen olyan mértékű elmozdulást dően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a felszínre kifutó
hozzon létre, amelyet megfelelően méretezett mérnöki elvetődés lehetőségének kérdését érdemben el lehessen
eszközökkel már nem lehet ellensúlyozni.3) dönteni” ([15], 7.3.1.0800. pont).

ISSN 0025-0120 (print), ISSN 2677-1497 (online) © 2020 Magyar Geofizikusok Egyesülete
Bodoky T. J.

Az alapkérdés tehát a felszínre kifutó elmozdulás lehe- Az alapkérdést megválaszolandó tervezték meg és vé-
tősége. Ennek a szemszögéből nézve a telephely földtani gezték el a telephelyen belüli felszíni geofizikai kutatáso-
felépítése elég egyszerű, egy vastagabb, tömörebb, pannó- kat. A kutatások első fázisában elektromágneses (EM) és
niai összletre települ diszkordánsan a lazább, szemcsésebb, georadar- (GPR-) mérésekre került sor [3, 10]. Ezek fel-
negyedkori üledéksor. Geofizikai szempontból ez egy két- adata a felszíni és közvetlenül a felszín alatti talajrétegek-
réteges modell, amit némileg bonyolultabbá tesz a felszí- ben található, főként emberi tevékenységhez köthető tár-
nén található emberi tevékenység által megbolygatott, fel- gyak, inhomogenitások kimutatása, különös tekintettel a
töltött vékony réteg. Fúrásos és karotázsinformációk alap- területen lévő épületalapozásokra, közművekre vagy azok
ján a lazább szemcsés negyedkori rétegek alsó határa a maradványaira. Az EM mérések behatolási mélysége kö-
felszíntől számítva mintegy 25–30 m mélyen található. A rülbelül 1 m, a nagyon ritka vonalhálózat mentén inkább
karotázsmérések természetesgamma-görbéje elég egyér- csak ellenőrzési céllal végzett radarméréseké körülbelül
telműen kijelöli ezt a határt. A felszíni bolygatott rész vas- 2  m volt. Ezek a mérések valóban csak az emberi tevé-
tagsága a terület legnagyobb részén 0 m és 4 m között vál- kenység által megbolygatott legfelső vékony réteg meg-
tozik, de a változások lassúak, általában nem lépik túl az ismerésére voltak alkalmasak, viszont ezeknek az ismerete
1-2 m/100 m értéket. Ezt az értéket a feltöltések előtt ké- a további kutatások szemszögéből igen fontos. A mérések
szült szintvonalas térképek és a jelenlegi térszint össze- eredményeképpen elkészült térképet Tóth et al. (2016)
hasonlításával határozták meg. nyomán az 1. ábránk mutatja be. Az ábrán látható, hogy a

1. ábra. Az EM mérések eredménytérképe (Tóth et al. (2016) nyomán)

204 Magyar Geofizika 61/4


Egy kutatási jelentés margójára

jelenleg is működő erőműhöz közelebb eső D-i területrész alatt a rendelkezésre álló adatok alapján teljes bizonyos-
igen „szennyezett”. Az É-i, ÉK-i részek azonban ezektől a sággal kijelenthetjük, hogy a vetőzóna a teljes megőrzött
felszíni vagy közvetlen felszínközeli zavaró objektumoktól pannon rétegsort harántolja. Nincs azonban semmi olyan
vagy legalábbis az EM mérésekkel kimutatható részüktől adat, mely biztos választ tud adni a negyedidőszaki üle-
többnyire mentesek. dékek tektonikai érintettsége kérdésében. Sajnos nem
A mérések következő fázisában geoelektromos multi- kivétel e tekintetben az S-hullám sekélyreflexiós szeizmi-
elektródás szelvényezést végeztek Wenner–Schlumberger- kus mérése sem. Ennek a fennmaradó bizonytalanságnak
elrendezésben, 4 m-es elektródatávolsággal, 8,1 km hossz- fő oka a szelvények gyenge jel/zaj aránya, a felszíni zavaró
ban [3, 10]. A jelentésekből nem derült ki számomra, hogy hatások torzítása, valamint magának a területet jellemző
pontosan, mi is volt ezeknek a méréseknek a célja. Az alap- negyedidőszaki folyóvízi összletnek a bonyolult, lateráli-
feladat megoldására, vagyis a neotektonikus elmozdulások san gyorsan változó belső szerkezete.”
észlelésére ezek a mérések ugyanis alkalmatlanok. A ne- Összefoglalva, a telephelyen belüli felszíni geofizikai
gyedkori rétegeken belül egy elmozdulás mindkét oldalán mérésekről megállapíthatjuk, hogy az alapfeladat szem-
ugyanazok az anyagok (ugyanazok a fajlagosellenállás- szögéből eredménytelenek voltak. A geoelektromos szel-
értékek) találhatók, vagyis egy ellenállás-szelvényezés szá- vényezés és a szeizmikus refrakciós mérés esetében ez
mára ezek az elmozdulások láthatatlanok. Elképzelhető már eredetileg is nyilvánvaló volt, mert ha még teljesül-
lett volna, hogy a negyedkori rétegek talpánál egy hirtelen nek is a paraméterugrásra vonatkozó remények, a pan-
ellenállás-változás lép fel, és akkor egy viszonylag nagy ver- non rétegek felszínének töréséből még nem következik
tikális elmozdulást ki lehet mutatni, de ezt az ellenállás- az üledékhézaggal rátelepülő negyedkori rétegek érin-
változást a szelvények egyikén sem lehet látni (Ács et al. tettsége. Maradnak a szeizmikus reflexiós mérések, ezek
2016, 09. melléklet), vagy nem érték el a mérések ezt a – mint azt a nagyobb mélység tartományt átfogó szelvé-
szintet, vagy – ami inkább valószínű – nincsen ilyen ugrás nyekből jól ismerjük – nemcsak egy vető létének, de le-
a negyedkori rétegek talpán. Még egy további tényezőt is futásának kimutatására is alkalmasak. Ám ahogy azt a
említhetünk, nevezetesen, ha van olyan mérés, amelyet az fenti idézet állítja, a különböző zavaró tényezők miatt a
eltemetett fémcsövek és betonvasak igazán zavarnak, ak- reflexiós szelvényeket nem lehetett biztonságosan értel-
kor ez éppen a geoelektromos ellenállás-szelvényezés. mezni.
Ezután egy szeizmikus refrakciós mérésre került sor Itt megjegyezném, hogy sajnos egy bizonytalan vagy na-
ugyanezen a vonalhálózaton. A kiinduló feltételezés fel- gyon bizonytalan értelmezésre tett kísérletet sem tartal-
tehetőleg itt is az volt, hogy a negyedkori rétegek talpán maznak a jelentések.
elegendően nagy, ugrásszerű paraméterváltozás jelentke-
zik, azaz növekedés a szeizmikus longitudinális hullámok Kísérlet a telephelyen belüli szeizmikus
terjedési sebességében. Ennek teljesülése esetén ugyanazt S-hullám-reflexiós szelvények értelmezésére
lehetett volna remélni, mint az ellenállás-szelvényezés-
nél. Azonban ez a feltételezés sem teljesült, és így a mérés- A telephelyen belül lemért szeizmikus S-hullám-reflexiós
sel a Duna vízállásváltozásait is korrekcióba véve sikerült a szelvények teljes sorozatát közlik Ács et al. (2016) a Föld-
telephely alatti talajvíztükröt kimutatni. Ez mindenesetre tani Zárójelentés mellékleteiben [12]. A 4. és 5. mellék-
érdekes eredmény még akkor is, ha semmi köze sincs az letben a TWT (Two Way Time) időszelvények, míg a 6.
alapfeladathoz. és  7. mellékletben a migrált mélységszelvények sorozata
Végül történt még egy harmadik mérés is a már említett található helyszínrajzukkal együtt. A szelvényekről csak
méréseknél használt vonalháló mentén, egy szeizmikus annyit kell megemlíteni, hogy erősen túlmagasítottak. A
transzverzális hullámokkal végzett reflexiós mérés. A mé- szelvények helyszínrajza a terület légi fényképére vetítve
résnél hullámforrásként egy transzverzális hullámok kel- a 2. ábrán látható.
tésére alkalmas vibrátort alkalmaztak 20-tól 80 Hz-ig futó, A szelvényeket végignézve arra a meggyőződésre jutot-
10 s hosszú vibrojelekkel, a szeizmométer és a forrásponti tam, hogy indokolatlan a teljes mérési anyag kategorikus
távolság 2 m, a felvételek csatornaszáma 96, és ennek meg- elutasítása. Jól ismert tény, hogy a közvetlen felszín alatti
felelően a fedésszám a mélység függvényében 48-szorosig 50 m-es régió szeizmikus reflexiós kutatása sokkal nehe-
terjedt.7) zebb feladat, mint egy néhány ezer m-ig terjedő (általá-
Ács et al. (2016) kimerítő leírást adnak a reflexiós méré- ban olajipari) kutatás. Nagyon nehéz a szeizmikus hullá-
sek eszközeiről, a mérési metodikáról, a mérések feldol- mok hullámhosszát annyira összehúzni, hogy ilyen kis
gozásáról és a mérések minőségét befolyásoló okokkal mélységekről is elfogadható felbontást nyújtsanak. Ennél
kapcsolatos tapasztalatokról, majd a jelentés ezt a követ- a kutatásnál pedig – véleményem szerint – éppen ez sike-
kező mondattal zárja: „Az eredményül kapott migrált rült egy innovatív, új technika alkalmazásával. Ez indított
mélységszelvények – értelmezés nélkül – a jelentéshez csa- arra az elhatározásra, hogy közelebbről is megvizsgáljam
tolt mellékletként kerülnek közlésre (4. és 6. melléklet).” ezt a mérési anyagot.
Tóth et al. (2016) bővebben tárgyalják ugyan a reflexiós A szelvények igen jó felbontású PDF formátumú kép-
S-hullám-méréseket, ám az alapfeladatot tekintve ők is ként jelennek meg a mellékletekben, teljes képernyő-
következő következtetésre jutnak: „A telephely területe méretre történő nagyításuk nem okoz problémát, és így

Magyar Geofizika 61/4 205


Bodoky T. J.

2. ábra. Az SRef jelű sekély szeizmikus S-hullám-mérések helyszínrajza (Tóth et al. (2016) adatainak felhasználásával)

számítástechnikai eszközökkel elmenthetők a képernyő- vények feldolgozásánál megadott „implicit FD időtarto-


ről. Ennek eredményképpen képként rendelkezésre áll- mánybeli migrációt” [10].
nak,8) ami azt jelenti, hogy a szokásos szeizmikusadat- S-hulllám-terjedési sebességadatokat nem ad meg egyik
feldolgozás eszközeivel – amelyek egy otthoni gépen jelentés sem, de ezeket a TWT időszelvények és a migrált
amúgy sem állnak rendelkezésre – nem férünk hozzájuk, mélységszelvények összehasonlításával meg lehetett be-
de az ismert képfeldolgozó programokat használhatjuk. csülni. Nekem ez a felső negyedkori összletben közelítő-
Első lépésként felhasználva az EM mérések nyújtotta leg 280 m/s-nak, az alatta lévő pannóniai rétegekben köze-
információkat megvizsgáltam, hogy milyen mértékben lítőleg 400 m/s-nak adódott, így ezeket az értékeket hasz-
tehetők felelőssé az emberi tevékenységhez köthető ob- nálom a következőkben.
jektumok a szelvényekben megjelenő jelenségekért, és Mi történik, ha egy szeizmikus vonalra merőlegesen,
milyen mértékben tételezhetjük fel, hogy ezeknek a je- közvetlenül a felszín alatt egy reflektáló felület (pl. egy be-
lenségeknek valós földtani okai vannak. tonalapozás) helyezkedik el?
Ha mind a szenzor, mind a forrás az akadály ugyanazon
Milyen módon kell megjelennie a zavaró oldalán van, akkor a közös mélységpontos csatornagyűj-
felszíni objektumok képének a szelvényeken? teményekben minden csatornán azonos időben érkezik be
A vizsgálathoz a TWT (kétszeres futásidejű) időszelvé- az akadályról reflektált jel, vagyis egy dőlésmentes, egye-
nyeket választottam, mert nem ismerem a mélységszel- nes beérkezést kapunk, amelyet az összegzés hasonlóan

206 Magyar Geofizika 61/4


Egy kutatási jelentés margójára

3. ábra. A felszínen, vonal mentén terjedő S-hullámok sebességképe

csillapít mint a többszörös reflexiókat. Ha feltesszük, hogy szelvények vizsgálatát a szelvényhálózat É-i oldalán kez-
az összegcsatorna elején az összegzésben részt vevő csa- deni.
tornák kis száma vagy egyéb ok miatt a zavar nem tűnik el, A szelvényeken a legfelső összefüggő, legalábbis szaka-
akkor a szelvények itt használt léptékében a 3. ábrán be- szonként követhető szintek általában 40 és 80 ms között
mutatott sárga vonalaknak megfelelő irányban (ez a két- kezdődnek, ami 6–12 m-es mélységnek felel meg. Ez a
szeres terjedési idő – forrásponti távolság koordináta-rend- mélység már bőven a bolygatott réteg alja alá esik, így je-
szerben 140 m/s meredekséget jelent) zavarja meg a többi lenségei az eredeti talajhoz köthetők.
jelet, ugyanis ez egy vízszintesen, a vonal mentén terjedő „Jelenség” alatt azt értem, amikor egy követhető szeiz-
transzverzális hullám képe. mikus szint mentén hirtelen megváltozik a fázis, a fázis-
Könnyű belátni, hogy ha a közvetlen felszíni vonalas ugrásokat rendszerint a szint teljes kimaradása kíséri két-
akadály nem derékszöget zár be a vonallal, vagy teljesen három csatornán keresztül. Az ilyen fázisugrásokat okoz-
kívül, a vonaltól oldalra esik, az összegzés akkor is a már hatja a reflektáló szintek elmozdulása, azaz egy vető vagy
előbb említett módon csillapítja ezeket az álszinteket, a  felszíni zavarok interferenciája. A két jelenséget a fent
amelyeknek a meredeksége (vagy az interferáló zavaraik leírt módon a kétszeres terjedési idő – forrásponti távolság
látszólagos sebessége9)) nem lehet alacsonyabb az összeg- koordináta-rendszerben mutatott látszólagos sebességük
szelvényeken, mint 140 m/s. Pontszerű akadályok esetén alapján próbáltam elkülöníteni. A 4. ábra egy tipikus fel-
olyan hiperbola alakú beérkezéseket kapunk, amelyeknek színi zajjelenséget (A) és felszíni zajként nem értelmez-
az aszimptotái megfelelnek a 140 m/s látszólagos sebes- hető jelenségeket (B) mutat be. A B jelenségek közül balra
ségnek. Ezekre a hiperbolákra is igaz, hogy az összegzés az első valószínűleg egy csak a pannon-kvarter határig futó
csillapítani fogja ezeket. elmozdulás, a következő két példa viszont a mért adatok
Végül, ha az akadály a szenzor és a forrás közé esik, ak- tetejéig, tehát a kvarteren is végigfutó jelenség.
kor legfeljebb némi energiacsökkenést okoz a legfelső szin- Még egy kérdést kellett körüljárni, nevezetesen a méré-
teknél. sek felbontóképességét. Mekkora az az elmozdulás, ame-
A fentiekből az következik, hogy a 140 m/s látszólagos lyet az SRef szelvények még jelezni képesek? A mérések
sebességgel vagy annál gyorsabban terjedő zavarokat (in- felbontóképességét, a hullámhossz negyedével vagy felé-
terferenciákat, fázisugrásokat) valóban a közvetlen felszíni vel szokás definiálni. Ezt egy frekvenciaanalízis és a hul-
akadályok számlájára írhatjuk, ezzel szemben a nagyobb lámterjedési sebességek ismeretében könnyen eldönthet-
dőlésű, ebben a léptékben közel függőleges jelenségek így nénk, ám ezek a lehetőségek a bemutatott „képernyő-
nem magyarázhatók, ezért nem zárható ki, hogy valós szeizmikának” nem állnak rendelkezésére, ezért ezt a szel-
földtani okokra vezethetők vissza. Az okok meghatáro- vényképekből kellett leolvasni. Az 5. ábra egy migrált szel-
zásánál segítségül szolgálhat még, az EM térkép és a légi vény felső (negyedkori) részéből (A) és két mélyebb (pan-
felvétel vizsgálata is. non) részéből (B és C) vett mintát mutat be. A mintákból
leolvasható, hogy a fiatalabb rétegekben a hullámhossz
A szelvények vizsgálata 3 m körül, az idősebb részben pedig 5 m körül van, ennek
Figyelembe véve az EM mérések fontos információit a megfelelően a felső összletben a mérések felbontása 0,75–
terület zavartságára vonatkozóan (1. ábra) érdemes a 1,5 m, míg az alsóban 1,25–2,5 m. Így ha egy fázisugrás az

Magyar Geofizika 61/4 207


Bodoky T. J.

4. ábra. A felszínen terjedő hullámok képe (A), illetve a zajnak nem minősíthető jelenségek képe a szelvényeken

alsó összletben eltűnik, akkor csak egy 1 m körüli elmoz- kinteni, mint jelzést arra, hogy a DH vetőzóna aktivitása
dulásról beszélhetünk, ha nem tűnik el, akkor az elmoz- valószínűleg „capable”.
dulás mértéke meghaladja a 2 m-t. Mindez azt jelenti, hogy
az 1 m-nél kisebb elmozdulások – tehát a jogi szabályzás Az É-i vonalak vizsgálata
értelmében érdektelenül kis elmozdulások – ezekkel a
mérésekkel nem mutathatók ki, tehát a szelvényeken meg- Ács et al. (2016) zárójelentésének 101. oldalán bemutatott
jelenő és a fent tárgyalt sebességkritériumoknak eleget 30. ábrája a helyszínrajzzal, illetve különböző paraméter-
tévő jelenségeket, ha a felszínt megközelítik, úgy kell te- térképekkel összerajzolva mutatja be a SRef–9-es szel-

5. ábra. A hullámhosszak meghatározása a migrált szelvények szakaszaiból

208 Magyar Geofizika 61/4


Egy kutatási jelentés margójára

6. ábra. az SRef–9 TWT időszelvény nyers és értelmezett változata

vényt. Erre az ábrára egyetlen pillantást vetve is látszik, jobban követhetően a pannon összlet felső szintjei jelent-
hogy itt nem valami zajokba és zavarokba fulladt szelvény- keznek – gondolom – részben azért, mert a konszolidál-
ről van szó, másrészt a helyszínrajz üres, a paraméter tér- tabb rétegsort alkotó pannon rétegek jobban reflektálnak,
képek pedig nyugodt területet mutatnak. Így ezzel a szel- részben pedig azért, mert az összegzés ebben a mélység-
vénnyel kezdtem az SRef szelvények értelmezésére tett ben már eléri a teljes fedésszámot. A negyedkori rétegek-
kísérletemet. nél az összegzett csatornák száma felfelé gyorsan csökken,
Ha a kutatás alapkérdéséből indulunk ki, akkor az értel- így a reflexiós szinteknél sem várható el ugyanaz a minő-
mezés során elsősorban elmozdulásokat jelző jelenségeket ség, mint a pannon rétegeknél, de ennek ellenére és az ese-
keresünk. Mint már említettük, az elmozdulást egy refle- tenkénti energiahiányos szakaszok (képernyő módban
xiós szelvényen a szeizmikus reflexiós szintek vagy felüle- nincs lehetőség erősítésre) ellenére is jól megkülönböztet-
tek mentén megjelenő fázisugrás jelzi. Ám tudatában kell hetők a nyugodt és a zavart részek.
lennünk, hogy egy reflexiós szelvényen egy vető elmozdu- Hogy ez a szelvény, illetve értelmezése mennyire fogad-
lásvektorának csak a vertikális komponense jelenik meg, ható el hitelesnek, azt elsősorban a szomszédos szelvé-
ez pedig oldaleltolódás esetén minden valószínűség szerint nyekkel történő összehasonlításból láthatjuk. Ezért a be-
a legkisebb komponens. Tehát egy, a szelvényben meg- mutatott szelvény mellé másoltam a tőle É-ra eső SRef–2
jelenő egész kis fázisugráshoz is tartozhat jelentős méretű és a tőle D-re eső SRef–10 szelvényeket olyan módon,
elmozdulás. (Igaz ez persze az árkolásban kimutatott töré- hogy az É–D-i irányú SRef–12-es és SRef–7-es szelvénnyel
sekre is, mert mindkét módszer csak vertikális metszetet való kereszteződéseik pontosan egymás alá kerüljenek
eredményez [6]). (7.  ábra). Látható, hogy a szelvények jellege nagyon ha-
400 ms alatt levágtam a szelvény alját, mert a mérések sonló. Persze meg kell jegyezni, hogy szoros korrelációt a
behatolási mélysége ennél biztosan nem több. Az 6. ábrán szelvények egymástól mért távolsága miatt – amely jóval
a szelvény eredeti, Ács et al. (2016) által közölt alakja alá nagyobb, mint a kutatási mélység – nem várhatunk.
egy vetőkre (sárga vonalak) és felszíni zavarokra (zöld vo- Hasonló módon egymás mellé illeszthetők a SRef–1
nalak) értelmezett változatot tettem. A szelvényen két za- szelvénytől D-re futó K–Ny-i, illetve Ny–K-i irányú szel-
vart, összetördelt zóna figyelhető meg a 20 és a 100 szel- vények egészen az SRef–11-es szelvénnyel bezárólag.
vényméter (a továbbiakban csak m), illetve 200 és 340 m Megpróbáltam értékelni ezeket egymástól függetlenül,
között. Az elmozdulásra utaló jelenségek egy része csak a és utána feltenni a helyszínrajzra a töréses zavart zónák-
pannon tetejéig terjed, ám másik részük követhető tovább nak ítélt részeket piros színnel, a feldomborodó köztes
felfelé a negyedkori rétegekben is. Estenként az elmoz- részt narancssárgával. Ezt mutatja be a 8. ábra. Első pilla-
dulásra utaló jelenségek egészen a mérési adatok tetejéig natra elég meglepő eredményt kaptam, ugyanis a két (sze-
terjednek, ami gyakorlatilag azonos értékűnek vehető a rintem) tektonikailag zavart zóna körülbelül 30°-os szöget
felszínre való kifutásukkal (6. ábra). A különböző magas- zár be egymással, közbezárva az ilyen módon szintén V
ságokig futó vetők a vetőzónák ismétlődő felújulásaival alakot mutató feldomborodó, esetenként gyűrt zónát.
magyarázhatók.10) Majd az egész szerkezet mintha a 11-es vonal környékén,
A szelvény Ny-i vége és a két tört zóna közti rész nyu- ahol a V csúcsa van, megszűnne. (A karotázsadatokból
godtabb szinteket mutat, az utóbbiban enyhe domborulat látható, hogy innen a pannon teteje D felé gyorsan mé-
látható. A szelvényben legnagyobb amplitúdóval és a leg- lyülni kezd, mert a természetesgamma-mérések görbéi

Magyar Geofizika 61/4 209


210
7. ábra. Az SRef–2, –9, –10 szelvények eltoláshelyes egymás mellé illesztése

Magyar Geofizika 61/4


Bodoky T. J.
Egy kutatási jelentés margójára

8. ábra. Az É-i vonalak értelmezése a helyszínrajzon

vékony zöld vonallal rá vannak rajzolva a mélységszelvé-


nyekre.)
Egy ennyire sekély behatolású mérés nem mutat többet,
mint amit egy 3D-s szeizmikus adattömb legfelső idő-
metszete, vagyis gyakorlatilag csak egy síkban látjuk a te-
lephely alatti földtani szerkezetet, és ráadásul azt is csak
egy viszonylag ritka hálózat mentén. (Ezért az eddig a mé-
rést zavaró tényezők okozta bizonytalansághoz hozzá-
adódik még a ritka adatrendszerből adódó bizonytalanság
is.) Ám mégis érdemes megpróbálni magyarázatot találni
a kapott eredményre.
A szakirodalomból jól ismert a DH típusú oldal-
eltolódásos vetőzónák „lélektana” [16–18]. Tudjuk, hogy
az ilyen zónákhoz velük szöget bezáró oldalirányú törések
kapcsolódhatnak, és hogy ez ebben az esetben is tényleg
így van, azt maga az MVM-TBJ is említi [13]. Úgy gondo-
9. ábra. Egy „virágszerkezet” vázlatos rajza
lom, hogy a kapott eredmény egy ilyen oldalirányú törés

Magyar Geofizika 61/4 211


Bodoky T. J.

D-i végének a felszín közelében megjelenő képét idézi. vezték meg és építették fel a fukusimai erőmű védelmét, amely
A  9.  ábra egy „virágszerkezet” vázlatos képét mutatja be valóban nagyszerűen működött (egyetlen eset kivételével).
4)
(sajnos éppen az ellenkező – jelen esetben É-i – irányból), „7.3.1.0900. A törésvonalat a felszínre kifutó elvetődés szem-
ennek a szerkezetnek a közelfelszíni vízszintes metszete pontjából veszélyesnek kell tekinteni, ha a geológiai, geofizikai,
ráillik az eredményekre. A szerkezet iránya is megfelel a geodéziai és szeizmológiai adatok az alábbiak közül egy vagy
több ismérvnek megfelelnek:
Földtani Zárójelentésben ([10] 418. és 426. ábra) szereplő
a) az adatok ismétlődő jelleggel mozgásra, szignifikáns defor-
mellékvetők irányának.
mációkra vagy diszlokációkra vagy mind a háromra utalnak,
olyan időintervallumban, amely alapján nem kizárható, hogy
Tanulságok a következő mozgás a felszínre vagy a felszín közelébe kifut;
b) szerkezeti kapcsolat létezik egy ismert felszínre kifutó elve-
– A Földtani Zárójelentésnek nem volt véleménye a fent tődés szempontjából veszélyes törésvonallal, amelynek moz-
tárgyalt mérésekkel kapcsolatban, így tulajdonképpen gása kiválthatja a telephely környezetében lévő törésvonal
egyszerűen csak köszönettel tartozunk nekik, hogy mozgását;
mégis betették a mérési anyagot a Zárójelentésbe. c) a szeizmogén szerkezetről feltehető, hogy a maximális lehet-
– A cikk elején már idézett Tóth et al. (2016) „Felszíni geo- séges földrengés elegendően nagy és olyan fészekmélységű,
fizikai kutatások értékelő jelentés”-ében megfogalma- hogy feltételezhető – a telephely geodinamikai sajátosságai
alapján – a felszínre kifutó elvetődés.” [15]
zottakkal egyet lehet érteni annak ismeretében, hogy 5)
„7.3.1.1100. Ha a telephelyen a felszínre kifutó elvetődés lehe-
egy ilyen nehéz kutatási feladatban általában soha sincs
tőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem le-
100%-osan biztos válasz. Ám úgy gondolom, hogy az
het elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt,
SRef sekélyreflexiós hálózat sokkal több figyelmet ér- a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.” [15]
demelt volna, mert bár teljesen biztos választ valóban 6)
„Active fault – tectonic fault along which relative displacement
nem ad a negyedidőszaki üledékek tektonikai érintett- of the earth crust’s adjacent blocks by 0.5 m and more took
ségére vonatkozóan, de elég határozottan valószínűsíti place during the last 1 bln. [million] years (quaternary period).”
azt!11) [19]
– Az eredmények biztonságát jelentősen lehetett volna ja- 7)
A 2 m-es szeizmométer-távolság egy járulékos előnye, hogy a
vítani a reflexiós hálózat sűrítésével. Gondolom, hogy ez feldolgozott szelvények csatornaszáma egyben a vonal menti
a kutatási feladat nemzetgazdasági súlyához és a teljes távolság m-ben mért értékét is jelenti.
8)
kutatás összköltségéhez képest igen jelentéktelen ráfor- Jelen esetben én a PNG formátumot választottam.
9)
dítást kívánt volna.12) Itt nem a szeizmikában szokásos értelemben használom a „lát-
szólagos sebesség” fogalmát, amiért is elnézést kérek, de a szel-
vények koordináta-rendszerében a jelenségek „meredeksége”
Köszönetnyilvánítás sebesség dimenziójú mennyiség.
10)
A kutatás tapasztalatai szerint a neotektonikus vető(zóná)k
Köszönet illeti a Magyar Villamos Műveket a Paks-II prog-
uralkodóan korábban keletkezett vető(zóná)k felújulásával
ram kutatási és engedélyezési anyagainak nyilvánossá téte-
jöttek létre ([10] 3.1.1.5.1 fejezet, illetve 14., 15., 18. és 21. mel-
léért. lékletek)
11)
Az idézett Kormányrendelet 7.3.1.1100. pontja szerint a fel-
A cikk szerzője
színre kifutó vetők létét nem kell megcáfolni, elég, ha nem tud-
Bodoky Tamás János juk meglétüket megbízhatóan kizárni. Egy eredménytelen ku-
tatás pedig sajnos nem zár ki semmit, következésképpen a Kor-
Jegyzetek mányrendelet 7.3.1.0800. pontjában előírt alapkérdés válasz
1)
„A felszíni és a mélyfúrási geofizika, valamint a fúrások földtani nélkül maradt.
12)
eredményei alapján megbízhatóan definiálni lehetett az 50 De ez megtehető lett volna az első vonalak után láthatóan feles-
km-es körzetben található vetős szerkezeteket, különös pon- legesnek bizonyuló ellenállás-szelvényezés, illetve refrakciós
tossággal a tervezett telephely alatt húzódó, és a Kapos-vonal- mérések rovására a kutatási költségek növelése nélkül is!
ból kiágazó Dunaszentgyörgy-Harta (DH) vetőt. A szerkezeti Egyébként a vonalak sűrítése vagy legalább annak ajánlása az
jegyek (másodlagos törések) analízise alapján megállapítható, MVM számára az építkezés jelenlegi helyzetében még ma sem
hogy a neotektonikus stílus alapvetően balos oldalelmozdulás, késett el.
amelyhez helyenként transztenziós és transzpressziós elemek
kapcsolódnak.” (MVM Paks-II Zrt., TBJ, 2016, 186. old.) [13]
2)
„A neotektonikus aktivitás mintegy 7-8 millió éve megkezdő-
Hivatkozások
dött, és az utóbbi 5 millió év (pliocén-kvarter) során kulminá- [1] Országos Atomenergia Hivatal (2017): Tárgy: Az MVM
lódott. A nagy felbontású sekély-geofizikai vizsgálatok, a speci- Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. kérelmére telephelyen-
ális fúrások (Pa 21 A-G4) és az árkolások alapján egyértelmű,
gedély. Ügyszám OAH-2016-01001/2016 – Határozatszám
hogy a DH vetőt aktív szerkezetnek kell tekinteni.” (MVM
P2-HA0008 – Iktatószám OAH-2016-01001-0072/2017.
Paks-II Zrt., TBJ, 2016, 186. old.) [13]
3)
Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy valószínűleg mindnyájan [2] Bodoky Tamás (2017): Nem földrengésmentes a paksi
elismerjük a japán mérnökök és munkások kiválóságát. Ezen az atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás el-
alapon japán tudással, japán alapossággal és japán pénzzel ter- titkolt eredményeit. https://atlatszo.hu/2017/ 07/10/nem-

212 Magyar Geofizika 61/4


Egy kutatási jelentés margójára

foldrengesmentes-a-pak si-atomeromu-telephelye - [13] MVM Paks-II. Zrt. (2016): Telephely biztonsági jelentés II.
megszereztuk-a-foldtani-kutatas-eltitkolt-eredmenyeit/ kötet 5. fejezet geológia, geofizika, szeizmológia, geo-
[3] Tóth Tamás et al. (2016): Felszíni geofizikai kutatások érté- technika és hidrogeológia 2016. https://adoc.pub/queue/
kelő jelentése. https://drive.google.com/file/d/0B1Objab telephely-biztonsagi-jelentesdc834933e536d424dba024b0f
IdVkmQXpJWWFadVFEQ28/view 1ed013c61093.html
[4] Mónus Péter et al, 2016: Szeizmotektonikai modell – paleo [14] Tóth Tamás, Horváth Ferenc (1977): Neotectonic investiga-
/ speleo-szeizmológiai vizsgálatok a paksi atomerőmű te- tions by high resolution sesmic profiling. In: Seismic Safety
lephely tágabb környezetében. https://drive.google.com/ of the Paks Nuclear Power Plant, eds Sándor Marosi and
file/d/0B1ObjabIdVkmSUt4aDky LTIwbWM/view Attila Meskó, Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN-963-05-
[5] Földtani fúrások laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvei. 7452-7
https://drive.google.com/drive/folders/0B1ObjabIdVkm [15] 118/2011. (VII. 11.) Korm.rendelet: a nukleáris létesítmények
MHJzWFp0S3EydXc nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő
[6] Magyari Árpád (2016): Késő-pleisztocén üledékföldtani, hatósági tevékenységről. Magyar Közlöny, 2011/78. https://
neotektonikai és paleoszeizmológiai megfigyelések Paks tá- net.jogtar.hu/jogszabaly?docid =a1100118.kor
gabb környezetében. https://drive.google.com/file/d/0B1 [16] Philip Kearey, Frederic J. Vine (1990): Global Tectonics.
ObjabIdVkmeXNyc3lnb1Y0a1k/view Blackwell Scientific Publications, Oxford, ISBN 0-632-
[7] Halász Amadé et al. (2016): Kutatóárkok dokumentáló és 02425-9
értelmező jelentése. https://drive.google.com/file/d/0B1 [17] Philip A. Allen, John R. Allen (1990): Basin Analysis –
ObjabIdVkmdjJIaE9Cd2xkQjQ/view Principles & Applications. Blackwell Scientific Publications,
[8] Pa-21-I Kutatóárok-szelvény. https://drive.google.com/ Oxford, ISBN 0-632-02423-2
file/d/0B1ObjabIdVkmdjJIaE9Cd2xkQjQ/view [18] Cathy J. Bushby, Raymond V. Ingersoll (1995): Tectonics of
[9] Pa-21-II Kutatóárok-szelvény. https://drive.google.com/ Sedimentary Basins. In: Tectonics of Sedimentary Basins,
file/d/0B1ObjabIdVkmSmlSMi13RzRpTDg/view ed. by Cathy J. Bushby, Raymond V. Ingersoll, Blackwell
[10] Ács Tamás et al. (2016): Földtani kutatási program záró- Science, Oxford, ISBN 0-86542-245-1
jelentése. https://drive.google.com/file/d/0B1ObjabIdV [19] Gosatomnadzor of Russia (Federal Nuclear and Radiation
kmU2ZmeVJOckdsZzQ/view Safety Authority of Russia) (2002): NP‐032‐01, Federal
[11] A Földtani Kutatási Program zárójelentésének függelékei. Codes and Standards in the Area of Atomic Energy Appli-
https://drive.google.com/drive/folders/0B1ObjabIdVkmY cations, Nuclear Power Plant Siting, Main Criteria and Safe-
md1OEVXdFYwNHc ty Requirements. Bulletin of Russian Gosatomnadzor,
[12] A Földtani Kutatási Program zárójelentésének mellékletei. No. 1(20).
https://drive.google.com/drive/folders/0B1ObjabIdVkm
R2lmR1hjbHJoM3M

Magyar Geofizika 61/4 213