Huoranszki - Modern Metafizika

Huoranszki Ferenc
Huoranszki Ferenc
Modern metafizika:
Huoranszki Ferenc
Copyright 2001 Osiris kiado
Copyright 2001 Huoranszki Ferenc
Minden jog Ienntartva. Barmilyen masolas, sokszorositas, illetve adatIeldolgozo rendszerben valo tarolas a kiado elzetes irasbeli
hozzajarulasahoz van ktve.
Osiris knyvtar
TartaIom
1.Elszo .................................................................................................................................1
2. I. ATUDOMANYFILOZOFIATOLAMETAFIZIKAIG ............................................................. 5
2.1. 1. LogikaesnyelvIilozoIia ............................................................................................. 7
2.2.2.VeriIikacionizmus ..................................................................................................... 11
2.3. 3. TudomanyesmetaIizika ............................................................................................. 15
2.4. 4. MetaIizikaestrtenelem............................................................................................. 20
3. II. TERMESZETITRVENYEK ............................................................................................. 23
3.1.1.Peldak..................................................................................................................... 25
3.2. 2. Realizmus es antirealizmus a termeszeti trvenyekkel kapcsolatban .................................... 27
3.3. 3. Atermeszeti trvenyekantirealista ertelmezese ............................................................... 30
3.4. 4. Episztemikus es pragmatikus kriteriumok ...................................................................... 34
3.5. 5. Termeszeti trvenyekes normativelktelezettsegek ......................................................... 40
3.6. 6. Arealizmus es antirealizmus hataran: ARamseyLewis-Iele elmelet .................................. 42
3.7. 7. Realizmusesuniverzalek ............................................................................................ 45
3.8. 8. Atermeszeti trvenyekszksegszersege ...................................................................... 54
4.III.OKSAG.......................................................................................................................... 57
4.1. 1. Ahume-i oksagIogalom ............................................................................................. 58
4.2. 2. Oksagestrvenyek.................................................................................................... 62
4.3. 3. OksagesIeltetelek..................................................................................................... 66
4.4. 4. Tenyekvagyesemenyek? ........................................................................................... 70
4.5. 5. Kauzalitas es tenyellentetes kijelentesek ........................................................................ 74
4.6. 6. Valoszinsegesoksag ................................................................................................ 78
5. IV. SZKSEGSZERUSEGESLEHETOSEG............................................................................. 83
5.1. 1. Ahume-i es a kanti rkseg ........................................................................................ 84
5.2. 2. Ahagyomanymegkerdjelezese .................................................................................. 87
5.3. 3. Modalislogika .......................................................................................................... 88
5.4. 4. Lehetsegesvilagok .................................................................................................... 91
5.5. 5. Modalisszemantika ................................................................................................... 93
5.6. 6. Lehetseges vilagokes lehetseges individuumok ............................................................... 97
5.7.7.Tulajdonsagok .......................................................................................................... 100
5.8. 8. Termeszetes tulajdonsagokes oksag ............................................................................. 104
5.9. 9. Modalis realizmus es modalis aktualizmus ..................................................................... 106
5.10. 10. Azujrakombinalhatosagelve ................................................................................... 111
5.11. 11. Modalis realizmus es termeszeti trvenyek .................................................................. 113
6.V.IDO ................................................................................................................................ 117
6.1. 1. Idesvaltozas .......................................................................................................... 118
6.2. 2. Az idabszolut es relacios IelIogasa ............................................................................. 121
6.3. 3. Mult, jelen, jv........................................................................................................ 124
6.4. 4. Illuzorikusid .......................................................................................................... 129
6.5. 5. Valosagosid ........................................................................................................... 131
6.6.6.Idutazas ................................................................................................................. 135
6.7.7.Iddimenziok ........................................................................................................... 137
6.8. 8. Azidtopologiaja ..................................................................................................... 139
7.VI.AZONOSSAG................................................................................................................. 143
7.1. 1. Konkretpartikularek .................................................................................................. 143
7.2. 4. Amereologiai problema ............................................................................................. 149
7.3. 5. Numerikusazonossag................................................................................................. 151
7.4.6.Esszencializmus ........................................................................................................ 156
v
7.5. 7. Azazonossagszksegszersege ................................................................................... 160
7.6. 8. Temporalis es modalis azonossag ................................................................................. 162
7.7. 9. Azonossagaklnbzvilagokban .............................................................................. 163
7.8. 10. Azonossagazidben ................................................................................................ 167
7.9. 11. Meghatarozatlanazonossag ....................................................................................... 170
8. VII. TESTESLELEK ............................................................................................................ 173
8.1. 1. Aklasszikusdualizmus .............................................................................................. 174
8.2. 2. Szellemagepben ...................................................................................................... 176
8.3. 3. AIelIoghatosagi erv .................................................................................................. 178
8.4.4.Materializmus........................................................................................................... 181
8.5.5.Testlelek.................................................................................................................. 183
8.6. 6. Redukcionizmusestulajdonsag-dualizmus ..................................................................... 186
8.7. 7. Aklcsnhatasproblemaja.......................................................................................... 189
8.8.8.Idealistamonizmus..................................................................................................... 191
8.9. 9. szemelyesazonossag.................................................................................................. 194
9. VIII. SZABADAKARAT ....................................................................................................... 199
9.1. 1. Azakarat ................................................................................................................. 199
9.2.2.Fatalizmus ............................................................................................................... 203
9.3.3.Determinizmus ......................................................................................................... 207
9.4. 4. Szigorudeterminizmus ............................................................................................... 209
9.5. 5. Determinizmus es szabadakarat sszeegyeztethetetlensege ............................................... 211
9.6. 6. Szabadsagegyindeterminisztikus vilagban .................................................................... 215
Irodalom .................................................................................................................................221
Huoranszki Ferenc
vi
1. fejezet - EIsz
Nemcsak a knyveknek, de a szavaknak is megvan a maguk sorsa. A 'metaIizika kiIejezes kzismert modon
joval kesbb szletett meg, mint maga a metaIizika. Az i. e. 1. szazadban Arisztotelesz mveinek rendszerezje
Ielteheten rhodoszi Andronikosz nevezte el Metafi:ikanak azokat az iratokat, amelyek a Fi:ika, tehat a
termeszetrl szolo ertekezesek utan kvetkeztek. A metaIizika targykret evszazadokon keresztl azok a
problemak hataroltak krl, amelyeket Arisztotelesz ezekben az iratokban targyal. Ez termeszetesen nem jelenti
azt, hogy a metaIizika azonos lett volna Arisztotelesz mvenek ertelmezesevel. Meg a szandekuk szerint az
arisztoteleszi szveghez leginkabb ragaszkodo skolasztikusok is sajat ervekkel es uj problemakkal gazdagitottak
a metaIizika trtenetet. S termeszetesen senki sem vitatta, hogy a grg IilozoIiaban mar Arisztotelesz mvenek
megszletese eltt is Ioglalkoztak metaIizikai problemakkal. Ez annal is inkabb nyilvanvalo, mert Arisztotelesz
maga is joreszt mas IilozoIusok nezeteivel vitazva Iejtette ki sajat allaspontjat. Megis azt, hogy a IilozoIusok
milyen problemakat neveztek metaIizikai problemanak, reszben egy trteneti veletlen hatarozta meg.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a Metafi:ika neven ismertte valt ertekezesek teljesen veletlenszeren kerltek
volna egymas melle. A hagyomany szerint ket meghatarozast is talalunk arra vonatkozolag, mit tekintett
Arisztotelesz az 'Els FilozoIia (ahogyan maga nevezte) targyanak. Az egyik szerint az Els FilozoIia 'az
els okokkal Ioglalkozik. A masik szerint 'a letezvel mint letezvel. Ez a ket meghatarozas azonban
nmagaban bizonyara nem elegseges ahhoz, hogy megertsk, mi a metaIizika targya. Elszr is nem vilagos,
hogy a ket meghatarozas mikent viszonyul egymashoz. Vajon ugyanannak a problemakrnek ket klnbz
jellemzeserl, vagy ket egymast kiegeszit temakrrl van szo? Ha az utobbirol, akkor vajon mi kti ssze ket?
Masodszor akar klnvalasztva, akar egytt vizsgaljuk ket, pusztan a ket meghatarozas alapjan nehez lenne
azonositani egy metaIizikai problemat.
Persze lehetseges, hogy nincs ebben semmi klns. A biologia vagy a Iizika meghatarozasa sem lesz elegend
ahhoz, hogy azonositani tudjuk a biologia es Iizika altal targyalt problemakat; abban azonban segithetnek, hogy
valamely mar ismert problemarol eldntsk, hogy a biologia vagy a Iizika targykrebe tartozik-e. De vajon
krlhataroltunk-e valamit azzal, ha azt mondjuk 'els ok, vagy 'letez mint letez? Az 'els ok mintha egy
bizonyos dologra vagy szemelyre utalna. S valoban, az 'els ok kiIejezest nemely esetben Arisztotelesz maga
ugy ertelmezi, hogy az Istenre utal. Azt jelentene ez, hogy a metaIizika voltakepp teologia? Egyes ertelmezesek
szerint igen. A metaIizika, ha persze nem is azonos a teologiaval, talan megis a teologia reszenek tekinthet.
Arisztotelesz masik meghatarozasa azonban nem azt sugallja, hogy a metaIizika targya egy meghatarozott dolog
vagy szemely volna. Epp ellenkezleg. A 'letez mint letez mintha mindent magaban Ioglalna. E
meghatarozas szerint a metaIizika targya: minden, csak eppen egy sajatos szempontbol. Ez megint csak zavarba
ejt. Vajon nem csak res altalanossagokat lehet 'mindenrl mondani? Es vajon letezik-e olyan sajatos
szempont, amely alapjan a letezk altalaban vizsgalhatok? Azok, akik a metaIizikat ertelmetlennek vagy
Ieleslegesnek tartottak, gyakorta hivatkoztak arra, hogy a metaIizika puszta szocseples, mivel res
altalanossagokkal Ioglalkozik.
Hogy a metaIizika a szo egy bizonyos ertelmeben 'altalanossagokkal Ioglalkozik, az tagadhatatlan. De nem
minden altalanossag res. Egy pelda talan vilagossa teheti, mire is gondolok. Eleg altalanos megIigyeles, hogy a
vilag egy jelents reszet targyak alkotjak. Hasonlo altalanossag, hogy ezeknek a targyaknak tulajdonsagaik
vannak. Mint ahogy az is, hogy a targyak tbbsegevel idnkent trtenik valami. Targy, tulajdonsag, esemeny: a
legaltalanosabb kategoriak, amelyeket a vilag leirasa soran alkalmazunk. De vajon igaz-e, hogy ezek a
kategoriak mind letezt jellnek? Vagy hogy a tulajdonsagok es esemenyek ugyanabban az ertelemben jellnek
letezket, ahogyan a targyakra vonatkozo kiIejezesek? Tegyk Iel, hogy van egy piros biciklim. Vajon a piros
tulajdonsag letezik-e, es ha igen, ugyanabban az ertelemben letezik, mint a biciklim? A bicikli arra valo, hogy
hasznaljak: tehat biciklizzenek vele. De vajon a 'biciklizes epp ugy letezik-e, ahogyan a biciklim? Ha igen,
milyen kapcsolatban allnak egymassal? Mit jelent az, hogy egy targyat 'megillet egy tulajdonsag, vagy hogy
'trtenik vele valami?
1
A letez mint letez ertelmeben vett metaIizika az arisztoteleszi hagyomany egyik ertelmezese szerint:
kategoriatan, meghozza a legaltalanosabb kategoriak tana. A 'legaltalanosabb azonban homalyos kiIejezes. Az
evszazadok soran sokat valtozott az, hogy mit tekintnk a 'legaltalanosabbnak. A metaIizika, mint minden mas
IilozoIiai diszciplina, szorosan sszeIgg az emberi tudas egyeb terleteivel. Ezert ahogyan Iokozatosan
megvaltozott a termeszetrl alkotott IelIogasunk, valtoztak azok a temak is, amelyeket joggal nevezhetnk
'metaIizikaiaknak. Errl arulkodik az is, hogy knyvnkben sokkal tbb hivatkozas trtenik a metaIizikai
problemak kapcsan Arisztotelesz Fi:ikajara, mint Metafi:ikajara. Mi magyarazza ezt? Az, hogy a modern
korban ami a metaIizika problemaja szempontjabol a XVII. szazad utani korszakot jelenti Iokozatosan
megvaltozott a termeszettudomany modszereirl es Ieladatarol kialakitott IelIogasunk. Az uj IelIogas egyre tbb
olyan kerdest vont a tudomanyos vizsgalodas krebe, amelyeket korabban IilozoIiai jellegnek, vagy annak is
tekintettek. MasIell viszont es ezt talan kevesbe szokas hangsulyozni olyan kerdesek, amelyeket korabban
(legalabbis az arisztoteleszi hagyomany) a termeszetismeret reszenek tekintett, a IilozoIia vizsgalodasi krebe
kerltek.
A XVIII. szazadban mar a metaIizika temakrebe tartoztak nemcsak egyes teologiai, de bizonyos pszichologiai
es kozmologiai kerdesek is. Szinte minden, ami tulmutatott a matematikai Iizika altal vizsgalt jelensegeken,
IilozoIiai problemava valt. Az elmult ket evszazad soran persze a tudomanyrol kialakult IelIogasunk
megvaltozott, igy ma mar nem csak a matematikai Iizikat tekintjk tudomanynak. Megis ketsegtelen, hogy ami a
modern kor hajnalan a metaIizikahoz tartozott, az visszavonhatatlanul ranyomta a belyeget arra, mit tekintnk
ma metaIizikai problemanak; arra tehat, hogy mik azok a 'legaltalanosabb kategoriak, amelyeket a metaIizika
vizsgalni hivatott.
Azt azonban nem allithatjuk, hogy a XX. es a XXI. szazad Iordulojan a IilozoIusok teljesen egyetertenenek
abban, hogy melyek azok a problemak, amelyek a metaIizika targykrebe tartoznak. Az elmult evszazadban
ugyanis nemcsak a tudomany, de a IilozoIia is egyre specializaltabb lett. Szamos uj IilozoIiai diszciplina jelent
meg: a tudomanyIilozoIia, a nyelvIilozoIia, az elme- (vagy tudat-) IilozoIia, hogy csak nehanyat emlitsnk.
Ezek a diszciplinak reszben olyan kerdesekkel Ioglalkoznak, amelyek korabban a metaIizika temakrebe
tartoztak. Ezert az atIedesek ellenere van nemi elteres a tekintetben, hogy a kortars IilozoIusok kzl ki mit
tekint metaIizikai problemanak. Egyesek szerint vissza kell terni a mar Arisztotelesz altal is vizsgalt
kerdesekhez. Masok szerint az uj IilozoIiai diszciplinak megjelenese ugyan uj szint hoz a metaIizikai kerdesek
targyalasaba, de mindaz, amit a korai modern korban metaIizikai kerdesnek tekintettek, ma is az.
Miutan tehat jelents elteresek vannak azt illeten, hogy manapsag ki milyen problemat tekint metaIizikainak,
nem art rgtn az elszoban tisztazni, hogy mikent gondolkodik errl e knyv szerzje. A Ientiekbl ugyanis az
kvetkezik, hogy a targyalando temak kivalasztasa bizonyos mertekig mindig nkenyes. Minthogy nem letezik
kanon, ez alighanem elkerlhetetlen. Remelem azonban, hogy ha a temak kivalasztasa, illetve a hangsulyok
egyeniek is, azert jol kvethet az a rendszer, amely a valasztas alapjaul szolgalt.
Mindenekeltt arra kell Ielhivnom a Iigyelmet, amit a knyv nem targyal: nem Ioglalkozik a teologiaval
kapcsolatos metaIizikai kerdesekkel, peldaul az istenbizonyitekokkal. Fontosnak tartom hangsulyozni, hogy a
legkevesbe sem gondolom azt, hogy ezek a kerdesek ne tartoznanak a modern metaIizika targykrebe. De ugy
velem, hogy ezeket a kerdeseket csak ugy lehet vilagossa tenni es megIelelen targyalni, ha egyeb teologia
problemakhoz kapcsoljuk ket, amire a jelen ktetben nincs mod, s amugy is meghaladna a szerz
kompetenciajat.
Ha azonban az Olvaso egy pillantast vet a tartalomjegyzekre, azt is latni Iogja, hogy az olyan, hagyomanyosan
'nagy metaIizikai kerdeseknek tekintett temakat, mint a korabban mar emlitett tulajdonsagok vagy esemenyek
kerdeskrei, sem targyalom kln Iejezetben. Nem azert van ez igy, mert ugy gondolom, hogy ezek nem 'igazi
vagy 'lenyeges metaIizikai problemak. Termeszetesen azok. Viszont azt, hogy miert erdekesek e kerdesek,
vagy hogy ki es miert kepviseli velk kapcsolatban ezt vagy azt az allaspontot, csak mas problemak
kontextusaban lehet igazan vilagossa tenni. Elsdleges celom ugyanis annak megmutatasa, hogy a metaIizika
problemak miert alapvetk a kortars IilozoIiai gondolkodas szamara. Ezert a metaIizikai kerdeseket igyekeztem
sszekapcsolni a IilozoIia mas terleteivel: a tudomanyIilozoIia, a nyelvIilozoIia, a IilozoIiai cselekveselmelet, a
2
logika IilozoIiaja vagy az elmeIilozoIia altal vizsgalt problemakkal.
Mindebbl persze nem kvetkezik, hogy a targyalt temak tulnyomo tbbsegerl ne allithatnank egyertelmen,
hogy metaIizikaiak. Talan csak egy olyan nagyobb temakr van, amelyet sokan nem tekintenenek a kortars
metaIizika nallo reszenek: a termeszeti trvenyekrl van szo, melyeknek kln Iejezetet szentelek. Igyekszem
azonban megmutatni, hogy talan egyetlen olyan modern metaIizikai problema sincs, amely ne allna
sszeIggesben a termeszeti trvenyek Iogalmaval. Ezert, bar hagyomanyosan e kerdest a tudomanyIilozoIia
vagy az ismeretelmelet vizsgalta, a termeszeti trvenyek targyalasat semmikepp sem nelklzheti egy olyan
knyv, amelynek temaja a modern metaIizika.
Van azonban egy masik, jellegzetesen XX. szazadi metaIizikai problema is, amely szinte valamennyi modern
metaIizikai kerdes targyalasat athatja, es amelyet csaknem mindenki alapvetnek tart: a (modern ertelemben
vett) realizmus, illetve antirealizmus problemaja. (Ne zavarja a kedves olvasot, ha meg nem erti ezeket a
kiIejezeseket. Ha ugy dnt, hogy elolvassa ezt a knyvet, bven lesz alkalma ra, hogy megismerkedjek velk.)
A realizmus antirealizmus vitat megsem targyalom kln Iejezetben. Ennek oka, hogy hasonlo modon a
tulajdonsagokkal vagy az esemenyekkel kapcsolatos metaIizikai problemakhoz, e vita jelentsege csak mas
metaIizikai kerdesek targyalasa soran valik erthetve.
Mar emlitettem, mit ertek azon, hogy 'modern metaIizika: a modern tudomanyossag megjelenese utani
metaIizikat. A knyv a modern metaIizikarol szol, de nem a modern metaIizika trtenete. Celja nem az, hogy
rekonstrualja a modern kor IilozoIusainak metaIizikai nezeteit; s nem is az, hogy bemutassa egyes problemak
modernkori trtenetet. A knyv kiIejezetten problema-centrikus: akkor es annyiban hivatkozom egyes
szerzkre, amikor es amennyiben a hivatkozas valamely problema vizsgalatat, a problemat krlvev ervek
logikai rekonstrukciojat elsegiti. A szerzk es nezeteik emlitese az ervek rekonstrukciojanak reszet kepezik. Ez
persze nem jelenti azt, hogy ha mar emlitem ket, ne igyekeznek legjobb tudasom szerint az adott kerdesben
elIoglalt allaspontjukat hen visszaadni.
A ktet het alapvet kerdeskr alapjan targyalja a metaIizikai problemakat. Ezek: a termeszeti trvenyek, az
oksag, a szksegszerseg es lehetseg, az id, az azonossag, a test es lelek, valamint a szabad akarat kerdeskre.
Mieltt azonban e temak targyalasaba kezdenek, az els Iejezetben azt a kerdest vizsgalom, vajon ertelmes
dolog-e egyaltalan a huszonegyedik szazad elejen metaIizikai kerdesekkel Ioglalkozni. Az elz evszazad els
Ieleben ugyanis sok IilozoIus kepviselte azt az allaspontot, hogy a metaIizikai kerdesek ertelmetlenek. Meg ha
erveiket nem is Iogadjuk el (ha elIogadnank, ugyan mi ertelme lenne a tbbi Iejezetnek?), ismeretk
elengedhetetlen a modern metaIizikai problemak melyebb megertesehez. Hiszen a metaIizika lehetsegerl
szolo kerdes reszben maga is metaIizikai.
A knyv tehat atIogo tanulmany a modern metaIizika alapkerdeseirl. Olvasasa nem Ieltetelez elzetes IilozoIiai
vagy IilozoIiatrteneti ismereteket, csak a IilozoIia iranti erdekldest. Amennyire lehetett, igyekeztem mellzni
a Ielesleges szakzsargont. Amikor ez nem volt lehetseges (es sok esetben nem volt az, hiszen a IilozoIia tbbek
kztt szakma is, aminek megvan a maga sajatos szaknyelve es kiIejezesi Iormaja), akkor arra trekedtem, hogy
rviden erthetve tegyem az egyes terminusok jelenteset. A IilozoIus olvasot arra kerem, viselje trelemmel
ezeket a szamara talan Ieleslegesnek tn magyarazatokat.
Az egyetlen Iejezet, amelyik valoszinleg csak azok szamara lesz erdekes, akik mar Ioglalkoztak valamennyit
IilozoIiaval, eppen az els; hiszen a metaIizika lehetsegere vonatkozo kerdes csak akkor erthet, ha mar
hallottunk valamit a metaIizikai problemakrol. Ezert aztan ez az a Iejezet, ahol nehany Iontos IilozoIiatrteneti
utalas talalhato. Az utalasok megertesehez nem kell sok, de nem art egy keves IilozoIiatrteneti hatterismeret. A
tbbi Iejezet megertesehez remenyeim szerint csak erdekldesre es odaIigyelesre van szkseg. Ezert, bar a
knyv sszeIoglalo tanulmany a modern metaIizika targykreben, es nem kiIejezetten tanknyv, remelhetleg
az oktatasban is hasznalhato lesz.
A modern metaIizikai problemak megerteset nagyban elsegitheti a modern logika Iormalis eszkztaranak
alkalmazasa. A logikai Iormalizmus ugyan sokszor el is rejtheti az igazi nehezsegeket, tagadhatatlan azonban,
hogy szamos modern metaIizikai problema kiIejtesekor sokat segithet nehany Iormula. Tekintettel kellett
viszont lennem arra, hogy barmennyire elemi is legyen az a logika, amire szkseg van, s barmennyivel
3
egyszerbb is lenne bizonyos esetekben szimbolumokat hasznalni, az olvasok egy jelents reszet, klnskepp
azokat, akik nem ismerik a Iormulak ertelmezesenek modjat, ezek hasznalata eleve elrettentene attol, hogy
kezkbe vegyek a knyvet. Ezert lemondtam roluk. A kiIejtest ez ugyan egyes esetekben nehezkesebbe tette, de
remelem, hogy a lenyeges mondanivalo emiatt sehol sem vesz el. A szamos pelda es analogia hasznalataval is az
volt a celom, hogy az olvaso szamara minel jobban hozzaIerhetve tegyem a knyvben targyalt igen absztrakt,
es sok esetben Ilttebb szvevenyes problemakat.
Ket technikai megjegyzest is kell tennem. Az egyik, hogy nem keszitettem kiegeszit olvasmanylistat az egyes
temakrkhz, mivel a Iejezetekhez Iztt jegyzetekben az olvaso utalast talal azokra az alapvet mvekre,
amelyeket erdemes Iorgatnia, ha bizonyos temak Ielkeltettek az erdekldeset, es ezert reszletesebben is meg
akar ismerkedni velk. A masik, hogy a Iszveget gyakran kiemelt peldak, ervek es deIiniciok szakitjak meg,
amelyeket igyekeztem szisztematikus jelrendszerrel ellatni. A peldakat a ', a deIiniciokat 'A jelzi. Az ervek
premisszai a szgletes zarojelbe || tett szamokat, a konkluzio pedig a ' jelet kveti. Ha egy korabbi peldat,
deIiniciot vagy premisszat modositottam, azt vagy a '*, vagy a ', '+, 'V, '+ szimbolumok valamelyike
jelzi.
Ahogyan minden egyeb IilozoIiai diszciplina, ugy a metaIizika eseteben is sajnos a legtbb kerdes mindig
tovabbi kerdesek lancolataval Igg ssze. Ezert nem knny eldnteni, hol kezdje az ember az irast, es hol
Iejezze be. De akarhol kezdje is, a keresztutalasok elkerlhetetlenek. Az olvaso szamos 'mint majd latni
Iogjuk., vagy 'ahogyan azt lattuk. jelleg Iordulattal talalkozik majd. Ezeknek az utalasoknak az a
szerepk, hogy vilagosabba tegyek az egyes temak kzti sszeIggeseket. Ennek ellenere azt gondolom, hogy
az egyes Iejezetek gondolatmenete, de legalabbis azok nagy resze, nmagaban is kvethet. Igy ha valakit netan
csak bizonyos temakrk erdekelnek, kivalaszthatja a szamara erdekes Iejezeteket. Az azonban ketsegtelen,
hogy minden Iejezet olvasasat megnehezitheti, ha nem olvastuk az elz Iejezeteket; valamint hogy nehany
korabban targyalt kerdes relevanciaja a knyvben elre haladva valik csak nyilvanvalova.
Vegezetl ksznetet kell mondanom mindazoknak, akik munkamban tanacsaikkal segitettek, elssorban
kollegaimnak az Etvs Lorand Tudomanyegyetem Altalanos FilozoIia Tanszeken es a Kzep-Europai Egyetem
FilozoIia Tanszeken. Kutatasaimat az OTKA (T 032771, valamint T 032435) tamogatta. Kln ksznet illeti
Farkas Katalint, Bodnar M. Istvant, Borbely Gabort es Orthmayr Imret. Valamennyien megtiszteltek azzal, hogy
e munka korabbi valtozatat vegigolvastak, es reszletesen kommentaltak. Nekik ksznheten a vegleges valtozat
bizonyosan kevesebb hibat es pontatlansagot tartalmaz, mint a korabbiak.
Budapest, 2000. oktober 24.
4
2. fejezet - I. A
TUDOMNYFILOZFITL A
METAFIZIKIG
A huszadik szazadi IilozoIia Iejldese, amennyiben azt a metaIizika lehetsegenek kerdese szemszgebl
vizsgaljuk, ket szakaszra oszthato. A szazad els Ielet (vagy inkabb els ket harmadat) az uj IilozoIiai
diszciplinak megjelenese jellemezte. A szazad utolso harmadaban viszont ujraIogalmazodtak a hagyomanyos
IilozoIiai problemak. Egy IilozoIiai problema ujraIogalmazasa termeszetesen uj erveket kvetel meg. Az uj
ervek Iorrasaul pedig reszben az uj diszciplinak szolgaltak. Ez a teny bizonyos Iokig paradox, hiszen az uj
diszciplinak kzl nehany egyik I Ieladatanak annak kimutatasat tekintette, hogy a hagyomanyos IilozoIiai
problemak jo resze ertelmetlenseg. Ezert az uj diszciplinak egyik I celkitzese az volt, hogy a hagyomanyos
IilozoIiai problemakat ujakkal helyettesitse.
Mint latni Iogjuk, bizonyos mertekig e celkitzes be is teljeslt. A kortars metaIizikai problemak sok esetben a
hagyomanyostol elter Iormaban merlnek Iel, s szamos olyan is akad, amelyik csak az uj IilozoIiai diszciplinak
kereteben, pontosabban az altaluk vizsgalt problemak Ienyeben nyeri el ertelmet. Oly sok alapvet valtozas
utan, vajon ertelmes-e meg metaIizikarol, mint nallo IilozoIiai diszciplinarol beszelnnk? Egyaltalan, mi tesz
egy IilozoIiai problemat metaIizikaiva? S vajon minek ksznhet, hogy a szazad elejen a metaIizikai
problemakkal valo Ioglalatoskodas haszna, st e problemak ertelmessege is megkerdjelezdtt? Hogy valaszt
tudjunk adni e kerdesekre, reszletesebben elemeznnk kell a IilozoIia es a szaktudomanyok, illetve egy
hagyomanyos IilozoIiai diszciplina, az episztemologia es a metaIizika kzti viszonyt. A termeszetes
tarsadalomtudomanyok XIX. szazadban vegbement Iejldese ugyanis azt a benyomast keltette, hogy a
hagyomanyosan metaIizikainak tekintett problemak egy resze megvalaszolhato a termeszettudomanyok
segitsegevel, mas reszk pedig, ismeretelmeleti ervekkel bizonyithato modon, megvalaszolhatatlan, st
ertelmetlen. A metaIizikai problemak helyet az empirikus tudomanyok es az ismeretkritika latszottak atvenni.
Tudomany es ismeretelemelet termeszetesen letezett mar a XIX. szazad eltt is. A tudomany szereperl,
valamint ismeretelmelet es tudomany viszonyarol azonban a XIXXX. szazad soran Iokozatosan egy, a
korabbitol radikalisan elter, uj IelIogas alakult ki. Descartes (akit joggal tekinthetnk a modern IilozoIia els
nagy alakjanak) a metaIizikat minden egyeb ismeret alapjanak tekintette. A klasszikus XVIIXVIII. szazadi
ertelmezes szerint pedig tudomany es metaIizika egymas kiegesziti voltak. S meg azok a IilozoIusok es
tudosok, akik kevesbe elkel helyet jelltek ki a metaIizikanak az ismeretek rendszereben, sem tekintettek a
tudomanyokat a metaIizika helyettesitjenek. Az ismeretelmelet Ieladata sem a metaIizikai meggyzdesek
kritikaja, hanem epp ellenkezleg, ezek alatamasztasa volt: eszerint csakis az a tudomanyos vagy metaIizikai
elmelet az elIogadhato, amely megIelel bizonyos ismeretelmeleti kriteriumoknak.
A huszadik szazad elejere a helyzet alapveten megvaltozott. Elmeleti es technologiai sikerenek ksznheten a
tudomany Iokozatosan kitntetett szerepre tett szert nemcsak az emberi tarsadalomban, de a IilozoIian bell is.
A tudomanyos ismeret valt az emberi megismeres mintajava. Ennek megIelelen nem az ismeretkritika a
tudomanyos elmeletek helyessegenek tesztje, hanem sokkal inkabb azon merjk az ismeretelmeletek
helyesseget, hogy mennyiben jarulnak hozza az elIogadott tudomanyos eredmenyek alatamasztasahoz.
Marmost, ha a metaIizikai kerdesek megvalaszolhatosagat vagy ertelmesseget az ismeretkritikatol tesszk
Iggve, az ismeretkritika mercejenek pedig azt tekintjk, hogy az mennyiben kepes magyarazni a modern
tudomanyok sikeret, akkor a metaIizikai kerdesek statusza nem lehet Iggetlen attol, mit gondolunk a modern
tudomanyokrol. Ha azokat a metaIizika helyettesitjenek, vagy legalabbis alternativajanak tekintjk, akkor a
metaIizikai kerdesek ertelmket vagy erdekessegket vesztik. Ha azonban kiderl, hogy a tudomanyos
vizsgalodas nem helyettesiti, st bizonyos esetekben nem is Iggetlen a metaIizikai kerdesektl, akkor a
metaIizikat nem kszblhetjk ki.
5
1 V. Leibniz: S:ksegs:er es esetleges iga:sagok, in Leibniz 1986, 174, 175; Kant bar nemileg mas megIontolasokbol, de ugyanezen a
velemenyen volt. V. Kant 1786, 468.
2 'Semmi ketseg tehat: a metaIizika mind ez idaig stetben botorkalt, s ami a legrosszabb, puszta Iogalmak kztt. De mi az oka, hogy ezen
a terleten meg nem sikerlt ratalalni a tudomany biztos utjara? Netan lehetetlen volna? De akkor miert ltette el a termeszet esznkbe a
trekvest, hogy egyik legIontosabb Ieladatakent Iaradhatatlanul keresse amaz utat? Mi tbb, mily keves okunk van megbizni esznkben, ha
az egyik legIbb dolog kapcsan nem csupan cserbenhagyja tudasvagyunkat, de hamis latszatokkal hitegeti, es a vegen becsapja! Kant 1781,
3334.
Azt a dilemmat, amivel a modern metaIizikanak szembe kell neznie, a huszadik szazad IilozoIusait megelzve,
Kant ismerte Iel a legvilagosabban. Mint az kzismert, Kant IilozoIiaja ket hagyomany talalkozasanak Ienyeben
ertelmezhet.
Az egyik a brit empirizmus, amely mint latni Iogjuk, sok tekintetben a modern metaIizika-ellenes
ismeretelmeleti megkzelites elkepe. (Meg akkor is, ha ketsegtelenl igaz, hogy a modern metaIizikai
problemak egy reszet eppen a brit empirista IilozoIusok Iogalmaztak meg elszr.) A klasszikus empirizmus
ugyanis, mint az az elnevezesbl is kiderl, a tapasztalat valamely Iormajat tekintette a termeszettudomanyos
ismeretek kiindulopontjanak. Marmost a metaIizikai (st altalaban a IilozoIiai) allaspontok a tapasztalat
segitsegevel nem igazolhatok es nem is caIolhatok meg. A metaIizika tehat ebben az ertelemben nem lehet
tudomany. S ha igaz, hogy a tudomanyok alapja pusztan a tapasztalat, nyilvanvalo modon a metaIizikai
vizsgalodas a tudomanyok alapjaul sem szolgalhat.
A masik a descartes-i es leibnizi racionalista tradicio, amely a metaIizika es a termeszettudomany kztt sokkal
szorosabb kapcsolatot Ieltetelez. A racionalista allaspont szerint a metaIizika a vilag letenek ertelmet kutatja,
marpedig az egyes termeszeti jelensegek kzti kapcsolat nem erthet meg anelkl, hogy az egesz ertelmet ne
latnank. Newton hires kijelentese, mely szerint csak a dolgok mikentfet szeretne megismerni, anelkl, hogy
meg kivanna mondani, miert trtennek, Leibniz szamara eppen azert elIogadhatatlan, mivel magyarazhatatlanna
teszi a termeszeti jelensegeket. 1 A racionalista hagyomany szerint ugyanis (Arisztoteleszt kvetve) a jelensegek
tudomanyos magyarazata apodiktikus, tehat szksegszer ismereteket kvetel meg, amelyek pedig (kesbb
targyalando okoknal Iogva) metaIizikai megalapozas nelkl elerhetetlenek.
Kant szamara mindket megkzelites elIogadhatatlan volt. Tagadhatatlan: a termeszettudomanyos ismeretek
valamilyen ertelemben a tapasztalattol kell, hogy Iggjenek, ezert a metaIizikat a szo ismeretelmeleti ertelmeben
nem tekinthetjk a tudomany alapjanak. Minthogy a tudomany szksegszer es altalanos iteleteket Iogalmaz
meg, a tudomany altal megIogalmazott iteletek alapjaul megsem szolgalhat pus:tan az egyes megIigyel
esetleges tapasztalata. Mi tbb, nemcsak a termeszettudomanyos ismeretek apodiktikus jelleget kell
megmagyaraznunk. A modern tudomany, allitja Kant, olyan termeszetIelIogason alapszik, amely szksegkeppen
tulmutat mindazon, ami tapasztalhato. A tapasztalaton tulmutato, metaIizikai kerdesek azonban az emberi esz
szamara megvalaszolhatatlanok. Kant tehat mindenki masnal vilagosabban Iogalmazta meg a modern ember
metaIizikahoz valo viszonyat: se vele, se nelkle nem megy.2
A IilozoIusok viszonyat a metaIizikahoz azonban hosszu ideig nem annyira Kant metaIizikarol alkotott
velemenye hatarozta meg, sokkal inkabb az a trekvese, hogy a IilozoIiai tevekenyseget, a IilozoIalas celjat
sszhangba hozza a modern tudomanyok Iejldesevel. A XX. szazadi tudomanyIilozoIia (meg ha a mozgalom
alapitoi kzl sokan talan ezt nem is ismertek el), a kanti, pontosabban a neokantianus IilozoIia rkse,
amennyiben a IilozoIia kzponti Ieladatanak a tudomanyos tevekenyseg ismeretelmeleti megalapozasat
tekintette. A metaIizika sorsa bizonyos ertelemben tehat a tudomanyoketol Iggtt: ha a tudomanyIilozoIia
szerint a tudomanyos ismeretek termeszete azt bizonyitja, hogy a metaIizikai vizsgalodasok ertelmetlenek, akkor
nyilvanvalo modon a metaIizikanak csak multja (vagyis trtenete) van. Ez esetben azonban nem beszelhetnk
metaIizikarol, mint nallo IilozoIiai diszciplinarol.
1. Logika s nyeIvfiIozfia
6
3 V. Altrichter Ferenc Beve:eteset, in Altrichter 1972, valamint Passmore 1970, 367371.
2.1. 1. Logika s nyeIvfiIozfia
A huszadik szazadi tudomanyIilozoIianak termeszetesen csak az egyik Iorrasa a kantianizmus. Egy masik a
korabban mar emlitett brit empirizmus, amely elssorban a XIX. szazadi osztrak IilozoIia kzvetitesevel jutott el
a tudomanyIilozoIiai mozgalom alapitoihoz.3 A harmadik, es talan legIontosabb Iorras a modern logika, s azzal
parhuzamosan, a modern nyelvIilozoIia megszletese.
A logika es a IilozoIia kzti szoros kapcsolat nem a modern tudomanyIilozoIiak talalmanya. Arisztotelesz vagy
Kant IilozoIiajaban is Iontos szerepet jatszottak a logika tudomanyabol szarmazo megIontolasok. Eleg, ha arra a
jol ismert tenyre utalunk, milyen szorosan sszeIgg Arisztotelesz vagy Kant kategoriakrol kialakitott IelIogasa
az altaluk hasznalt logikaval. Ez klnsen Kant eseteben Ieltn, aki a tudomany (ami szamara egyet jelentett a
newtoni mechanikaval) metaIizikai alapjait azoknak az ertelmi kategoriaknak az alkalmazhatosagaban velte
IelIedezni, amelyeket a logikabol klcsnztt. Arisztotelesz es a skolasztikusok azonban a logikat elssorban
metaIizikai nezeteik kiIejtese vagy megalapozasa soran hasznaltak. Ezzel szemben a modern tudomanyIilozoIia
a logikat a metaIizika-kritika szolgalataba kivanta allitani. A logika egyik Ieladata ezert a metaIizikai problemak
ertelmetlensegenek kimutatasa lett volna.
Mieltt raternek annak rvid targyalasara, hogyan probalta a korai tudomanyIilozoIia a logikat a
metaIizika-kritika celjaira Ielhasznalni, talan erdemes nehany szot szolni arrol, miert van a logikanak kitntetett
szerepe a IilozoIiaban. Mint Ientebb lathattuk, az egyik erv a tudomanyos es a metaIizikai megIontolasok
sszeIggese mellett azon a Ieltevesen alapul, hogy a tudomany celja apodiktikus, szksegszer igazsagok
IelIedezese. A korai modern IilozoIia egyseges allaspontja szerint azonban csak az aritmetika, a geometria es a
logika kepes arra, hogy apodiktikus ismereteket nyujtson. A tbbi tudomany altal nyujtott ismeretek ezert csak
annyiban tekinthetk tudasnak, amennyiben az aritmetikan vagy a geometrian alapulnak. E meggyzdes
hattereben Galilei, Descartes es Newton matematikai Iizikajanak sikere allt. Ahhoz azonban, hogy az ismeretek
szksegszer voltat IilozoIiailag is meg tudjuk alapozni, meg kell tudnunk magyarazni, mikent alkalmazhato az
aritmetika es a geometria a termeszeti jelensegekre.
Durvan harom allaspontot erdemes e kerdesben megklnbztetni. A racionalista (Descartes es Leibniz altal
kepviselt) allaspont szerint a termeszet elvei matematikai es metaIizikai principiumokbol vezethetk le. Az
empirizmus szerint (amelyet legkarakterisztikusabban Hume kepviselt) nem tudjuk megmagyarazni, hogy a
matematika es a geometria hogyan alkalmazhato a termeszeti jelensegekre, ezert a termeszetrl alkotott
elkepzeleseink sohasem lehetnek apodiktikusak. Vegl Kant nezete szerint, amit talan konstruktivistanak
nevezhetnenk, a termeszet trvenyeit ugyan a tapasztalat segitsegevel ismerjk meg, azok megsem a
tapasztalatbol erednek, amennyiben az (altalaban vett) emberi ertelem a tenyleges tapasztalat Iolyamatatol
Iggetlen elvei hatarozzak meg ket.
A korai modern metaIizikak tehat, reszben az uj Iizika hatasara, az aritmetika es a geometria Iizikai jelensegekre
trten alkalmazasat tekintettek metaIizikailag kitntetett problemanak, s ezert a logika IilozoIiaban jatszott
szerepe elhomalyosult. Ez nem jelentette azt, amint az klnskepp Leibniz es Kant eseteben jol erzekelhet,
hogy a logika ne mkdtt volna kzre bizonyos IilozoIiai tezisek megIogalmazasaban. Azt viszont jelentette,
hogy az antik es kzepkori (skolasztikus) hagyomannyal szemben, amelyekre jellemz volt, hogy sok esetben
kiIejezetten logikai jelleg megIontolasok vezettek IilozoIiai es altalaban metaIizikai problemakhoz, a korai
modern metaIizikakban a logika filo:ofiai problema-konstitualo s:erepe hatterbe szorult. Erdekes modon tehat
eppen a matematikai termeszettudomanyok elterbe kerlese okozta a logika IilozoIiaban jatszott szerepenek
leertekeldeset.
Logika es metaIizika viszonya tekinteteben azonban alapvet Iordulatot jelentett a XIX. szazad vegen es a XX.
szazad elejen megjelen uj logika. Bar megalkotoinak, Gottlob Fregenek es Bertrand Russellnek eredeti
szandeka a matematika logikai megalapozasa volt, rvidesen kiderlt, hogy az uj logika szamos mas IilozoIiai
problema megIogalmazasara, illetve hagyomanyos IilozoIiai problemak ujraIogalmazasara is lehetseget kinal.
Azok a IilozoIusok azonban, akik az uj logikat elszr kivantak a matematika IilozoIiajan tulmutato kerdesekre
7
alkalmazni, annyiban meg mindig a korai modern IilozoIiak rksei voltak, hogy kitntetett Ieladatuknak a
termeszettudomanyok IilozoIiai megalapozasat tekintettek.
Vallalkozasuk soran mind az empirizmus hume-i, mind a racionalizmus kanti Iormajabol sokat meritettek. E ket
IilozoIiai hagyomanyt azonban Iurcsa modon probaltak meg tvzni. A kantianizmusbol elIogadtak, st ha lehet
meg komolyabban vettek a matematikai termeszettudomanyok kitntetett szerepet az emberi ismeretek kztt;
nem osztottak tehat Hume tudomanyokra is kiterjed szkepticizmusat. MasIell viszont elvetettek a kanti, illetve
racionalista apriorizmust, vagyis elIogadtak a radikalis empiristak azon nezetet, mely szerint minden
tudomanyos ismeret kizarolag a tapasztalatbol szarmazhat. A ket allaspontot a modern logika, valamint egy
sajatos nyelvIilozoIiai nezet, a veriIikacionizmus segitsegevel kisereltek meg sszhangba hozni. Mint latni
Iogjuk, a veriIikacionizmusnak kzponti szerepe lesz a korai huszadik szazad tudomanyIilozoIiai indittatasu
metaIizika-kritikajaban.
Az uj logika egyik Iontos kvetkezmenye a logika Ieladatanak, illetve alkalmazasi lehetsegeinek ujragondolasa
volt. Hagyomanyosan a logika targyanak a helyes gondolkodas es erveles szabalyainak meghatarozasat
tekintettek. Mint emlitettem, a modern logika megalapitojanak, Fregenek eredeti szandeka egy, a logikara
alapozott matematikaIilozoIia kidolgozasa volt. Alapeszmejel az az (eredetileg Leibniztl szarmazo) gondolat
szolgalt, hogy a matematikai igazsagok levezethetk a logikai ellentmondas trvenyebl. Ennek kvetkezteben
azonban a logika Ieladata is megvaltozott: a 'gondolkodas szabalyainak meghatarozasa helyett a nyelv
matematikai-Iormalis elemzese lett a kzponti cel. Az uj logika nem elemezhette a kvetkeztetes helyesnek
tartott szabalyait anelkl, hogy ne Ioglalkozott volna a jelentes, a reIerencia es az igazsag kiIejezetten a nyelvi
kiIejezest erint problemaival. Frege logikaja tehat egyben a modern nyelvIilozoIia egyes problemainak
legIontosabb Iorrasa is.
A huszadik szazad egyik legerdekesebb IilozoIiai iranyzata, a logikai empirizmus marmost a Iregeirusselli
logikat, a nyelvIilozoIiat es a tudomanyok megalapozasanak problemajat kiserelte meg sajatos modon tvzni.
Fontos azonban megjegyezni, mivel a tudomany es metaIizika viszonyat erint kerdes szempontjabol dnt
jelentseg lesz, hogy a 'megalapozas nem ugyanazt jelenti a logikai empiristak es a korai racionalista
metaIizikak szamara. Mint lattuk, a korai modern racionalista IilozoIiak szerint a tudomanyos igazsagoknak
vegs soron metaIizikai igazsagokon kell nyugodniuk. A logikai empirizmus szerint viszont a 'megalapozas
kizarolag azoknak az ismeretelmeleti kriteriumoknak a megadasaban all, amelyek segitsegevel megmutathato,
hogy egyeb meggyzdeseinkkel sszevetve miert kitntetettek a tudomanyos ismeretek.
Ahhoz, hogy megertsk, mikent szolgalhatott a logika a XX. szazadi nyelvIilozoIiai vizsgalodasok
kiindulopontjakent, mindenekeltt erdemes a logikai vizsgalodasok ket szintjet megklnbztetnnk; annal is
inkabb, mert ezzel a megklnbztetessel meg a kesbbiek soran is dolgunk lesz.
A modern logikaban klnbseget tesznk logikai s:intaxis es logikai s:emantika kztt. A logikai szintaxis
analog bar nem teljesen azonos azzal, amit altalaban 'grammatikai (vagy nyelvtani) szabalynak szokas
nevezni. A grammatikai szabalyok egy nyelvi kiIejezes 'jolIormaltsagaval Ioglalkoznak, Iggetlenl attol,
hogy mi e kijelentes tartalma. A grammatika peldaul megmondja neknk, hogy milyen ragokat kapcsolhatunk a
Inevekhez es milyeneket az igekhez, hogy a Inevek es igek milyen sorrendben kvethetik egymast, es igy
tovabb.
A grammatika elsajatitasa a nyelv helyes hasznalatanak Iontos resze, de nmagaban nem biztositja sem azt,
hogy mondataink igazak, sem azt, hogy ertelmesek lesznek. Az a kijelentes peldaul, hogy
EleIant voltam, jambor es szelid
grammatikailag helyes es ertelmes is, de nem igaz. Az a kijelentes pedig, hogy
Simon egy regi hegedn zongorazott
grammatikailag meg mindig helyes, de ertelmetlen. A grammatikai helyesseget (jolIormaltsagot) tehat altalaban
a sikeres nyelvi kommunikacio szkseges, de kzel sem elegseges Ieltetelenek tekintjk. (Ez sem teljesen igaz,
8
hiszen sokszor megertnk nem teljesen helyesen Iormalt kiIejezeseket, peldaul amikor egy gyermek, vagy egy
idegen anyanyelv beszel hozzank. Bizonyos mennyiseg vagy tipusu hiba azonban nyilvanvaloan lehetetlenne
teszi a sikeres kommunikaciot.)
Mint emlitettem, a logika Ieladata hagyomanyosan a helyes kvetkeztetesek elemzese volt. Helyes az a
kvetkeztetes, amelyben a kvetkezmeny tagadasa sszeegyeztethetetlen a premisszak igazsagaval. Ugy tnik
tehat, a 'logikailag helyes Iogalma elvalaszthatatlan az igazsag Iogalmatol. Fontos azonban latnunk, hogy a
modern logika, vagy legalabbis annak egy resze ertelme:heto a: iga:sag fogalma nelkl is.
Tekintsnk peldaul valamely egyszer logikai trvenyt, mint peldaul az ugynevezett konjunkcios szabalyt,
amely szerint egy olyan sszetett kiIejezes, amelyet tbb egyszer kiIejezesbl az 'es szo (vagy annak
valamely szinonimaja) segitsegevel kapunk, csak akkor lehet igaz, ha valamennyi, az sszetett kiIejezest alkoto
egyszer kiIejezes igaz. Peldaul a kvetkez sszetett kiIejezes
A kett a legkisebb primszam es Batthyany Lajos volt Magyarorszag els miniszterelnke
igaz lesz, mivel a benne szerepl ket egyszer kiIejezes (vagy logikai nyelven szolva: tagmondat) igaz. Elszr
is azt kell megjegyeznnk, hogy az sszetett kiIejezes igazsaga teljesen Iggetlen attol, hogy mi az egyszer
kiIejezesek tartalma. Masodszor, a konjunkcios szabaly szerint, ha tudjuk, hogy egy sszetett konjuktiv
kiIejezes igaz, akkor abbol kvetkeztethetnk a benne szerepl barmely kiIejezes igazsagara.
A konjunkcios szabalyt az igazsag Iogalmara trten hivatkozassal hataroztuk meg. A szabaly azonban
megIogalmazhato anelkl is, hogy utalnank a kiIejezesek igazsagara. Mondhatjuk egyszeren ezt is: ha egy
konjunktiv kiIejezest allitunk, allithatjuk az egyes egyszer kiIejezeseket is. Ha marmost az egyes kiIejezeseket,
ahogyan az a logikaban szokasos, szimbolumokkal helyettesitjk, akkor Ilallithatunk olyan szabalyokat,
amelyek meghatarozzak, milyen szimbolumokat milyen mas szimbolumok kvethetnek, ahogyan peldaul a
sakkjatekban meghatarozzuk, hogy milyen allasban milyen babuval milyen lepeseket lehet tenni. A logika, vagy
annak bizonyos resze tehat ertelmezhet ugy, mint szabalyok egy olyan rendszere, amely azt hatarozza meg,
hogy mikent manipulalhatunk bi:onvos (nvelvi) s:imbolumokat.
Termeszetesen ez nem jelenti azt, hogy az igazsag Iogalmara egyaltalan ne lenne szkseg a logikaban.
Megprobalkoztak ugyan vele, hogy a logikat pusztan szintaktikai szabalyok rendszerekent ertelmezzek, de ez az
elkepzeles nem terjeszthet ki a logika minden terletere. Raadasul nem is lenne erdemes erre trekedni.
Nyilvanvalo ugyanis, hogy tetszleges, nkenyesen meghatarozott szabalyrendszer allithato Iel, amelyek kztt
csak akkor vagyunk kepesek valasztani, ha valamikeppen ertelmezzk is az altaluk meghatarozott Iormalis
szabalyokat. Ezt pedig csak akkor tehetjk meg, ha a szimbolumokra ugy tekintnk, mint amelyek
igazsagertekkel rendelkez kiIejezeseket reprezentalnak. Ennek ellenere annak a Ieltevesnek, hogy a logika
elvileg megalkothato egy olyan szabalyrendszer segitsegevel, amely tisztan szintaktikai, tehat az ertelmezes (a
logika nyelven szolva: szemantikai interpretacio) nelkl is mkdik, komoly IilozoIiai jelentsege van. Mint
latni Iogjuk ugyanis, az a kerdes, hogy szkseg van-e metaIizikara a IilozoIiaban, sszeIgg azzal a
problemaval, hogy bizonyos tipusu logikakhoz szkseg van-e szemantikara, es ha igen, hogyan alkothato meg.
Mindezek utan a logika es modern tudomanyIilozoIia kapcsolata a kvetkezkeppen vilagithato meg. A
IilozoIia Ieladata nem a tudomanyos ismeretek metaIizikai megalapozasa, hanem a tudomanyok nyelvenek
logikai rekonstrukcioja. A 'logikai rekonstrukcio idealis esetben tisztan szintaktikai. Azokat a Iormalis
szabalyokat kell rgzitenie, amelyek betartasa elengedhetetlen ahhoz, hogy egy tudomanyos elmeletet
ellentmondas-mentesnek tartsunk. Termeszetesen az ellentmondasmentesseg (konzisztencia) csak szkseges, de
nem elegseges Ieltetele egy tudomanyos elmelet elIogadhatosaganak. Az elIogadhatosag tovabbi Ielteteleit majd
a veriIikacionalizmus kapcsan targyaljuk. A metaIizika problemaja szempontjabol szamunkra most az az
erdekes, hogy a tudomanyos elmeletek IilozoIiai megalapozasanak problemaja a metaIizika terleterl a logika
kerdeskrebe kerlt at.
Mint Ientebb lattuk, a logikai problemak szintaktikai es szemantikai kerdesekre oszthatok. A logikai szemantika
a kvetkeztetesek helyessegenek megallapitasakor hasznalja az igazsag valamely technikailag (is) ertelmezhet
9
Iogalmat. A logikai empiristak ezert a jelentes elmeletet egyben az igazsag elmeletenek is tekintettek, meghozza
az igazsag valamely Iormalis elmelete ertelmeben. Am a jelentes problemaja nemcsak a logika kereten bell
vethet Iel, hanem altalanos nyelvIilozoIiai problemakent is. Letezik olyan huszadik szazadi metaIizika-kritika
is, amely kapcsolodik a logikai empirizmus tudomanyIilozoIiai alapu kritikajahoz, de nem azonos azzal: a
metaIizika nyelvIilozoIiai biralata.
A metaIizika nyelvIilozoIiai biralata kapcsan elszr is meg kell emlitennk, hogy a nyelvIilozoIia egy sajatos,
jellegzetesen huszadik szazadi Iormajarol van szo. A nyelvvel kapcsolatos IilozoIiai problemak nagyjabol
egyidsek magaval a IilozoIiaval, hiszen az a kerdes, hogy mikeppen kepesek a nyelvi szimbolumok jelentest
hordozni, mar szamos okori es kzepkori gondolkodot is Ioglalkoztatott. A huszadik szazad elejen azonban a
nyelvIilozoIia klnleges statusra tett szert. A IilozoIusok egy jelents csoportja ugyanis nem egyszeren a
nyelvvel kapcsolatos IilozoIiai problemakat kivanta megoldani, hanem ugy gondolta, hogy a IilozoIiai
problemak tulajdonkeppen ertelmezhetk nyelvi, tehat tagabb ertelemben vett szemantikai problemakent.
Rviden: a IilozoIiai (kztk a metaIizikai) kerdesek egy jo reszet megoldhatonak veltek oly modon, hogy
valaszt probaltak adni a 'mit jelent? tipusu kerdesekre.
A valaszok egyik Iele arra a szomoru kvetkeztetesre vezetett, hogy: semmit. A cel ebben az esetben az volt,
hogy kimutassak bizonyos metaIizikai kerdesek ertelmetlenseget. Egy metaIizikai, vagy altalaban IilozoIiai
kerdesrl ketIelekeppen lehetseges kimutatni, hogy ertelmetlen. Egyreszt meg lehet mutatni, hogy a kiIejezest
tartalmazo szavak nem jelentenek semmit. Peldaul
A lelki szubsztancianak nincsenek reszei
allitas ertelmetlen, mivel (az erv szerint) a benne szerepl 'lelki szubsztancia kiIejezes nem jelent semmit.
(Erdemes megjegyezni, hogy ez az eljaras korantsem uj: mar Hobbes is sokat elceldtt azokon a skolasztikus
kiIejezeseken, amelyeknek szerinte nincs jelentesk.) Ez a modszer azonban ritkan vihet sikerre. Hiszen
vegyk peldaul a kvetkez metaIizikai allitast:
Az idnek nem volt kezdete.
Nagyon kevesen Iogadnank el, hogy ez az allitas azert ertelmetlen (ha az), mert a 'id vagy a 'kezdet
kiIejezes ertelmetlenek. (Bar megjegyzend, hogy voltak IilozoIusok, akik ugy gondoltak, bizonyithato, hogy
szamos kznyelvben hasznalt kiIejezes ertelmetlen.) Viszonylag knnyebb megmutatni azonban, hogy a
kiIejezes azert ertelmetlen, mert a szavakat a 'normalistol elter kontextusban, helytelen modon hasznaljuk.
Peldaul mondhatjuk, hogy a 'kezdete volt predikatumot csak olyan esemenyekre alkalmazhatjuk, amelyeknek
idtartama ora segitsegevel merhet. Miutan az id maga nem egy esemeny, nincs idtartama, ezert ertelmetlen
Ielvetni vele kapcsolatban azt a kerdest, hogy volt-e kezdete. Ezert hiaba mondjuk, hogy a szavak, amelyeket a
kiIejezes tartalmaz, nmagukban ertelmesek, a mondat egesze ertelmetlen lesz, valahogy ugy, ahogyan az
'intelligens es az 'szekrenysarok szavak is ertelmesek, de ertelmetlen lesz, ha azt allitom
E szekrenysarok roppant intelligens.
Termeszetesen nem minden IilozoIus gondolta azt valamennyi IilozoIiai problemarol, hogy a 'mit jelent?
kerdesere a helyes valasz csakis az lehet: 'semmit. Lehetseges, hogy annak alapos vizsgalata, hogyan
hasznalunk bizonyos kiIejezeseket a IilozoIiai kontextuson kivl, nem a IilozoIiai hasznalat ertelmetlenseget
bizonyitja, hanem arra szolgal, hogy vilagosabba tegyk a terminus IilozoIian belli jelenteset. Annak vizsgalata
peldaul, mikent hasznaljuk a IilozoIian kivli kontextusban az 'igaz szot, kzelebb vihet az igazsag
Iogalmanak IilozoIiai megertesehez.
A modern logikanak es nyelvIilozoIianak igen sokat ksznhet a kortars metaIizika. Egyreszt azert, mert
ketsegtelen, hogy vannak metaIizikai problemak, amelyek ha talan nem is ertelmetlenek, de lehetseges, hogy
eredeti megIogalmazasuk Ielrevezet. Masreszt azert, mert a modern logika es nyelvIilozoIia szamos olyan
kiIinomult es erdekes ervelesi technikat dolgozott ki, amely minden IilozoIiai kerdes, igy a metaIizikai kerdesek
vizsgalatakor is segitsegnkre lehet. Bizonyos ertelemben akkor mondjuk, hogy egy metaIizika vagy egy
10
4 V. Altrichter 1972, 2435; Forrai 1984, 4453.
5 Leibniz: A: alapveto iga:sagok, in Leibniz 1986, 162; Kant 1981, 58.
metaIizikai kerdes targyalasa 'modern, ha ezeket a technikakat is alkalmazza. Ugyanakkor, ha a logikai es
nyelvIilozoIiai vizsgalodasok celja az volt (mint ahogy egyes esetekben nyilvanvaloan az volt), hogy
meggyzzn a metaIizikai kerdesek ertelmetlensegerl, akkor celjat, ugy gondolom, nem erte el.
Annak megertesehez, hogy e celt miert nem erhette el, erdemes kicsit reszletesebben szemgyre venni azt a
tezist, ami a metaIizikai vitak allitolagos ertelmetlensege bizonyitasanak alapjaul szolgalt. A logika segitsegevel
megmutathatjuk, hogy egy elmelet inkonzisztens (ellentmondast tartalmaz). A logikai vagy a nyelvIilozoIiai
vizsgalodasok megmutathatjak, hogy bizonyos mondatok nem jolIormaltak es ezert ertelmetlenek. Ez azonban
meg mindig nem elegseges ahhoz, hogy az allitolag ertelmetlen metaIizikai allitasokat 'ki tudjuk szrni, azaz el
tudjuk valasztani az ertelmes es tartalmas tudomanyos allitasoktol. Tekintsk peldaul a kvetkez ket allitast:
Az elektron tltese negativ.
A lelek halhatatlan.
Vajon mi teszi az els allitast 'ertelmesse, a masodikat 'tartalmatlanna? Ennek megertesehez kzelebbrl
szemgyre kell vennnk a logikai empirizmus kzponti teziset, a veriIikacionizmust.
2.2. 2. Verifikacionizmus
Mint Ientebb jeleztem, a logikai pozitivizmus ket hagyomany Iolytatojanak is tekinthet. (Mas kerdes, hogy
megalapitoi semmilyen hagyomany Iolytatoinak nem tekintettek magukat. Bar az nertelmezest, ha lehet, illik
tiszteletben tartani, IilozoIiatrteneti tavlatokbol nem kell mindig elIogadni.) A tudomany ismeretelmeletileg
kitntetett szerepet a kantianus IilozoIiabol rkltek. Konkret ismeretelmeleti nezeteik azonban az empirista
hagyomany ujraIogalmazasanak tekinthetk. Erdemes megjegyezni, hogy szamos olyan nehezseg, amely a
metaIizikai problemak ujraIogalmazasahoz vezetett, eppen abbol Iakadt, hogy a kiserlet a ket hagyomany
sszeegyeztetesere sikertelennek bizonyult.
A veriIikacionizmus doktrinaja tulajdonkeppen az empirista ismeretelmelet modern valtozatakent is ertelmezet.
A veriIikacionizmusnak szamos valtozatat Iogalmaztak meg. Jelen pillanatban azonban csak a tezis
legaltalanosabb jellegzetessegeit Iontos kiemelnnk.4 A veriIikacionista doktrina alapveten ket reszre oszthato.
Az els egy tezis vagy elv megIogalmazasa. A tezis azt mondja ki, hogy egy kijelentes csak akkor ertelmes, ha
kepesek vagyunk megmondani, mi teszi igazza vagy hamissa. A doktrina masodik resze azzal Ioglalkozik,
hogyan speciIikalhatok azok az eljarasok, amelyek segitsegevel eldnthet, hogy a kijelentes igaz-e vagy sem.
Termeszetesen a doktrina ket resze nem Iggetlen egymastol. Hogy tarthato-e a tezis, az reszben attol Igg,
sikerl-e a megIelel eljarast azonositanunk.
A klasszikus elmelet az igazsagIelteteleket ket tipusba sorolta. Mint Ientebb lathattuk, a logika annak
eldnteseben lehet segitsegnkre, hogy a kijelentesek valamely rendszere ellentmondasmentes-e vagy sem. Azt
is tudjuk, hogy a szintaxis szabalyainak nem megIelel mondatok ertelmetlenek. De az igazan erdekes kerdes
csak ezek utan merl Iel. Mi teszi igazza azokat a mondatokat, amelyek szintaktikailag helyesek es
ellentmondas-mentes rendszert alkotnak? Az eredeti veriIikacionista elkepzeles szerint vannak olyan mondatok,
amelyeket a bennk szerepl szavak jelentese tesz igazza. Ezeket a kijelenteseket tekintettek 'analitikus
igazsagoknak.
Az 'analitikus igazsag (pontosabban: itelet) kiIejezes Kanttol szarmazik. Kant (Leibniz nyoman) azokat az
allitasokat tekintette analitikusaknak, amelyek alanya tartalmazza az allitmanyt.5 Ha peldaul azt a kijelentest
teszem:
Leibniz nagymamaja n volt
avagy
2. Verifikacionizmus
11
Minden ditital Iolyekony
a kijelenteseimet az teszi igazza, hogy a nagymama Iogalmanak 'reszet kepezi az, hogy az illet nnem, mint
ahogyan az 'ditital Iogalmanak is resze az, hogy Iolyekony. E deIinicionak persze van egy hianyossaga.
Elszr is meg kellene tudnunk mondani, mit jelent az, hogy 'Iogalom. (Megjegyzend, hogy ezt meg tudjuk
mondani, legalabbis a vizsgalt problema szempontjabol elegsegesen pontos krlirast tudunk adni rola. Ezzel a
kerdessel most nem Ioglalkozunk.) Masodszor, nehez pontosan meghatarozni, mit jelent az, hogy egy Iogalom
'tartalmazza a masikat, illetve hogy egy Iogalom 'reszet kepezi a masiknak. Nyilvanvalo, hogy itt csakis
metaIorakrol lehet szo. A Iogalom nem terbeli entitas, igy a szo elsdleges ertelmeben nem tartalmazhat semmit,
es nem lehet semminek a resze. (A 'tartalmazas Iogalmat a modern logikaban is hasznaljak, az analicitassal
rokon, am pontosabban meghatarozhato ertelemben. A modalitas kapcsan erre a kerdesre meg rviden
visszaternk.)
A logikai empiristak ezert az analitikus igazsagoknak a kantinal pontosabb meghatarozasat kivantak adni. A
javasolt megoldas szerint azok a mondatok Iejeznek ki analitikus igazsagokat, amelyeket pusztan a bennk
szerepl szavak felentese tesz igazza. Minden mondat eseteben igaz persze, hogy res:ben a szavak jelentese
teszi igazza ket. Az a mondat, hogy
A kutya testet pikkelyek Iedik.
termeszetesen hamis, de knnyen igazza tehet: mindssze azt kell Ielteteleznnk, hogy a 'kutya szo
(pontosabban: hang- vagy betsor) a halakra, vagy a 'pikkely a szrzetre utal. A Ientebb emlitett 'analitikusan
igaz mondatok es a 'szintetikus (azaz nem analitikus) igazsagokat megIogalmazo mondatok kztt a
kvetkez a klnbseg. A korabban emlitett mondatok tagadasa, ha mar rg:itettk a bennk s:ereplo s:avak
felenteset, mindenkepp hamis. (Nem allithatom, hogy Leibniz nagymamaja IerIi volt, ha ismerem a
'nagymama es a 'IerIi szavak jelenteset.) Ez azonban nem all az utobbi mondatra. Ebben az esetben a szavak
jelentesenek rgzitesen tul, valami masra is szkseg van ahhoz, hogy az allitas igazsaga Iell dnteni tudjunk.
Ezt a szkseges tbbletinIormaciot pedig a (legalabb is reszben) erzekeink nyujtotta tapasztalatbol meritjk. Az
az eljaras tehat, amelynek segitsegevel a nem analitikus (tehat szintetikus) iteletek igazsagarol dnthetnk, a
tapasztalattal (vagy 'tapasztalati adatokkal) trten egybevetes.
A veriIikacionizmus szerint tehat egy kijelentes akkor ertelmes, ha igazsagerteke eldnthet vagy 1. pusztan a
benne szerepl szavak elzetesen rgzitett jelentese, vagy 2. a jelentes altal meghatarozott tartalom tapasztalati
adatokkal trten sszevetese alapjan. Ellenkez esetben a kijelentes ertelmetlen.
A veriIikacionista allasponton belli vitak marmost akrl Iorogtak, hogy mit is jelent valojaban 'rgziteni egy
kiIejezes jelenteset, valamint hogy mit jelent a 'tapasztalattal trten sszevetes. Ami az elbbit illeti, a
legelIogadottabb allaspont szerint az analitikus igazsagok konvencion nyugszanak. A 'konvencio jelenthet
explicit megallapodast, mint amikor elzetesen meghatarozzuk vagy kiktjk, hogy mikent hasznalunk egy szot
vagy kiIejezest. Amikor az egre neznk, azt mondjuk, hogy sok rajta a csillag. De nem minden Ienyl egi pont
csillag. Nehany kzlk bolygo. DeIinicio szerint azokat az egitesteket nevezzk bolygoknak, amelyek egy
csillag krl keringenek. Azon tehat el lehet vitatkozni, hogy egy Ienyl pont az eji egen csillag-e vagy sem, de
azt nem allithatjuk, hogy
Nini, az a bolygo nem egy csillag krl kering.
Persze nyilvanvalo, hogy nem adhato meg minden szo jelentese explicit deIinicioval, meghozza legalabb ket
okbol. Elszr is vannak kiIejezesek, amelyek termeszetknel Iogva alkalmatlanok arra, hogy jelentesket igy
adjuk meg. Ilyenek peldaul a szinek vagy az izek. Aligha lehetseges egy szotarbol vagy egy tanknyvbl
megtanulni a 'piros vagy a 'savanyu szavak jelenteset. Ezekben az esetekben az explicit deIinicio helyett
'osztenziv deIiniciorol szokas beszelni. (Mivel az izekre vagy a szagokra aligha mutathatunk ra, helyesebb
lenne a 'demonstrativ kiIejezest hasznalni. A 'demonstrativ olyan kiIejezesekre utal, amelyeket az 'ez a .
mutatonevmas klnbz alakjai segitsegevel alkotunk.) Peldaul akkor, amikor ramutatok egy paradicsomra, es
azt mondom:
12
6 Leibniz: A: alapveto iga:sagok, in Leibniz 1986, 162; Kant 1981, 58.
Ennek a szine piros
pontosabban, bar magyartalanabbul
A 'piros: ennek a szine.
Vagy azt mondom, mikzben valakit raveszek arra, hogy egy citromba harapjon
A 'savanyu: ennek az ize.
Szamos megoldatlan problema marad meg az osztenziv vagy demonstrativ deIinicioval kapcsolatban, amelyeket
ehelytt nem szkseges targyalnunk.6
Van azonban egy masik oka is annak, miert nem mondhatjuk, hogy minden konvencio explicit megallapodas
eredmenye. Egy deIinicio mindket oldalan jelentessel biro szavak allnak. Altalaban a deIinicio bal oldalan
szerepl kiIejezesrl szokas azt allitani, hogy a jobb oldalon szerepl szavak hatarozzak meg a jelenteset.
(Persze ez maga is csak egy konvencio, akar lehetne Iorditva is.) Ahhoz azonban, hogy a bal oldalon szerepl
szo (vagy szavak) ertelmet a jobb oldalon lev szavakkal deIinialni tudjuk, termeszetesen mar ismernnk kell a
jobb oldalon szerepl szavak jelenteset. Bar ezek jelenteset is megadhatjuk explicit deIinicio segitsegevel, a
meghatarozasok soranak valahol veget kell ernie. Kell hogy legyenek tehat olyan szavaink, amelyek jelenteset
nem explicit konvencio, tehat nem deIinicio segitsegevel azonositjuk.
Az egyik legnehezebb, ha nem a legnehezebb nyelvIilozoIiai kerdes, hogy mikent lehet ertelmezni azt az
implicit konvenciot, amely szavaink tbbsegenek jelenteset adja. Miutan targyunk nem a nyelvIilozoIia, a
lehetseges allaspontok ismertetesere most nem szkseges kiternnk. Azt azonban Iontos megemlitennk, hogy
letezik olyan nezet, amely szerint a szavak jelenteset az implicit konvenciokbol nem hatarozzak meg
egyertelmen. Ha e nezetet elIogadjuk, abbol ket, a metaIizika szempontjabol igen Iontos, de egymastol
radikalisan elter kvetkeztetest vonhatunk le. EgyIell ervelhetnk a kvetkezkeppen:
|1| Csak akkor tekinthetjk a szavak jelenteset rgzitettnek, ha letezik olyan implicit konvencio, amely rgziti
jelentesket
|2| Nem letezik ilyen implicit konvencio, mivel az 'implicit konvencio Iogalma ertelmezhetetlen
tehat
A szavak jelentese nem rgzitett.
Ez az erv az alapja a jelenteselmeleten alapulo relativi:musnak. Miutan az implicit konvencio elIltetele annak,
hogy kepesek legynk rgziteni a szavak jelenteset, am az erv szerint az implicit konvencio Iogalma
ertelmezhetetlen, ezert a szavak jelentese nem rgzitett, tehat bizonyos Iokig nkenves. Klnbz
nyelvhasznalok klnbzkeppen erthetik ugyanazt a szot, s nincs olyan kriterium, amelynek a segitsegevel
eldnthetnenk, hogy a kett kzl melyik helyes. Csupan annyit mondhatunk hogy egyiknk emigy, masikunk
meg amugy hasznal egy kiIejezest.
A relativista IelIogasnak azonban nehezen elIogadhato kvetkezmenyei vannak. Mint lattuk, minden kijelentest
reszben a benne szerepl szavak tesznek igazza. Ha azonban a szavak jelentese nyelvhasznalonkent valtozhat,
ertelmetlenne valik az 'igaz kijelentes Iogalma. Lehetetlen lenne ugyanis eldnteni, hogy ket nyelvhasznalo,
akik kzl az egyik szerint egy kijelentes igaz, a masik szerint viszont hamis, vajon a tenyekrl vitatkozik, vagy
csak Ielreerti egymast. Csupan azt mondhatjuk, hogy az egyik iga:nak tart egy olyan kijelentest, amit a masik
hamisnak tart. Ertelmetlen lenne azonban Ieltenni azt a kerdest, iga:-e a kijelentes. E IelIogast azert nevezzk
relativistanak, mert nem ismeri el, hogy egy kijelentes igaz lehet simpliciter. A relativista szerint egy kijelentest
csak a kvetkezkeppen ertekelhetnk. (Az 'ertekeles kiIejezes itt az igazsagertek meghatarozasara utal.)
Ez es ez a kijelentes X-s:erint-iga:.
13
A relativizmus egyes kepviseli elter modon hatarozzak meg, mi az az X, ami szerint valami igaz. A lehetseges
legradikalisabb nezet szerint minden egyes nyelvhasznalo klnbzkeppen ertekelheti egy kijelentes igazsagat.
Ezt a nezetet azonban nagyon kevesen Iogadnak el, hiszen knny belatni, hogy lehetetlenne tenne minden, az
inIormacioatadas ertelmeben vett kommunikaciot. Nepszerbbek azok a IelIogasok, amelyek szerint az X
valamely kulturalisan vagy trtenelmileg elklnithet csoportot vagy korszakot hatarol krl. Megint masok
szerint azonos kulturan bell is meg tudunk klnbztetni egymastol elter implicit konvenciokat. Ezeket
szokas neha 'Iogalmi semaknak nevezni.
Sok IilozoIus azonban nem Iogadja el a Ienti, relativizmushoz vezet ervet. Szerintk a jelentessel es implicit
konvenciokkal kapcsolatban a kvetkezkeppen helyes ervelni:
|1| A szavak jelentese rgzitett
|2| Az implicit konvencio segitsegevel a szavak jelentese nem rgzithet
tehat
A szavak jelenteset nem az implicit konvencio hatarozza meg.
Ez az erv elkerli ugyan a relativizmust, de csak akkor allja meg a helyet, ha kepes az implicit konvencio helyett
valami mast talalni, amivel a szavak jelenteset rgzithetjk. A megIelel helyettesit Ieltarasara szamos kiserlet
van, am egyelre ugy tnik, a vegs megoldas (ha egyaltalan van ilyen), meg varat magara. (Egy igen szeles
krben elIogadott nezet szerint peldaul a jelentest nem a konvencio, hanem az oksag Iogalma segitsegevel
kellene elemeznnk.)
Mindezek a nyelvIilozoIiai vitak azonban bennnket csak annyiban erintenek, amennyiben relevansak a
metaIizika-kritika szempontjabol. Ami marmost a relativista allaspontot illeti, a relativizmus altalaban
sszekapcsolodik a metaIizika kritikajaval. A metaIizikarol altalaban azt Ieltetelezzk ugyanis, hogy az altala
Ieltett kerdesekre letezik simpliciter igaz valasz. Ezert ha minden igazsag relativ, a metaIizikai kerdesIelteves
ertelmetlen. Csakhogy ez a tudomany altal Ielvetett kerdesekre is igaz. A tudomany is olyan kerdesekkel
Ioglalkozik, amelyekrl Ieltesszk, hogy a vizsgalt problemakra letezik simpliciter igaz valasz. Ezert a
relativista allaspont egyIorman erinti a tudomanyt es a metaIizikat. A kett egytt all, vagy egytt bukik.
A metaIizika modern biralata azonban azon az elIeltevesen alapult, hogy a tudomany ertelmes vallalkozas,
amely igaz allitasokat Iogalmazhat meg, s:emben a metaIizikaval, ami nem egyszeren hamis, de ertelmetlen is.
E IelIogas szerint tehat a tudomanyos elmeletek igazak vagy hamisak simpliciter, a metaIizikai allitasok pedig
nem 'relative igazak, hanem tartalmatlanok. A Ienti megIontolasok alapjan talan azert mondhatjuk, hogy a
metaIizikai allitasok ertelmetlenek, mert nincs olyan implicit konvencio, amely meghatarozna a metaIizikai
allitasokban szerepl kiIejezesek ertelmet. Peldaul egy Ientebbi peldankat idezve mondhatnank, hogy a
'szubsztancia kiIejezes nem jelent semmit.
Ennek a megkzelitesnek mar lattuk a korlatait, hiszen peldaul 'Az idnek nem volt kezdete kijelentesben
szerepl szavakrol aligha tagadhatja barki, hogy van jelentesk. Azonban egy tovabbi nehezsegre is Iel kell
hivnunk a Iigyelmet ezzel az ervvel kapcsolatban. Teny, hogy a buszon vagy a villamoson, avagy meghitt
csaladi krben ritkan hallunk valakit a szubsztanciakrol csevereszni. Lehetseges, hogy a legtbb ember, ha a
'szubsztancia kiIejezest hallja, ertelmetlennek talalja majd. De ebbl nem kvetkezik, hogy valoban az. A
buszon, a villamoson es meghitt csaladi krben ritkan ertekeznk a kvarkokrol, a peptidekrl vagy az allelokrol.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ertelmetlenek lennenek. A Iizika, a kemia vagy a biologia explicit deIiniciot
tud adni e szavak jelenteserl. Miert ne tudna a IilozoIia hasznalhato deIiniciot adni a szubsztanciarol?
Termeszetesen tud, vagy legalabbis megprobalkozhat vele. Am a metaIizikai kijelentesek, a logikai empiristak
szerint akkor is ertelmetlenek, ha valamilyen modon sikerl rgziteni a bennk szerepl szavak jelenteset. A
veriIikacios elmelet szerint ugyanis egy kijelentes nemcsak akkor ertelmetlen, ha rosszul Iormalt, vagy ha nem
rgzitett a benne szerepl szavak jelentese, hanem akkor is, ha a mondatrol a tapas:talattal trteno ss:evetes
alapfan nem dntheto el, hogy igaz-e vagy hamis. Ez a veriIikacionizmus empirista hagyomanybol taplalkozo
14
kzponti tezise. Es ez metaIizika-kritikajanak alapja is. Az az allitas, hogy
A Ieny masodpercenkent 2 997 924 kilometert tesz meg
ertelmes, mert letezik olyan tapasztalati eljaras, amelynek segitsegevel el tudjuk dnteni, hogy igaz-e. Ellenben
az a kijelentes, hogy
A Ieny minden dolog vegs elve
ertelmetlen meg akkor is, ha szintaktikailag jol kepzett es a benne szerepl szavak jelenteset ismerjk. Nem
letezik ugyanis olyan tapasztalati eljaras, amely segitsegevel el tudnank dnteni, hogy a kijelentes igaz-e vagy
hamis.
A veriIikacionizmus a metaIizika legersebb kritikaja. A veriIikacionizmust megelz kritikak ugyanis (peldaul
az antik eredet szkepticizmus) nemcsak a IilozoIiai vagy metaIizikai, hanem szinte valamennyi egyeb
(mindennapi, erklcsi, tudomanyos) iteletnk igazsagat is megkerdjeleztek. Ennek kvetkezteben a
szkepticizmus kritikaja nem speciIikusan a metaIizikat erintette. Ha valaki elIogadta a kritikat, a metaIizikai
meggyzdeseivel egytt lemondhatott a tbbiekrl is. Ha nem, a metaIizikai allitasokat eppugy igaznak
tarthatta, mint a tbbi meggyzdeset. A huszadik szazad elejenek IilozoIiaja azonban kitntetetten igaznak
velte a tudomanyos ismereteket, viszont ertelmetlennek a metaIizikai elkepzeleseket. (A 'kitntetett igazsagon
itt a kvetkezt ertjk: ha ket kijelentes elzetes merleges alapjan egyIorman igaznak tnik, de kiderl, hogy
kvetkezmenyeik ellentmondanak egymasnak, akkor azt a kijelentest, amelynek igazsagahoz meg ezek utan is
ragaszkodunk, kitntetettnek tekintjk. Igy peldaul ha egy tudomanyos itelet ellentmond mindennapi
meggyzdeseinknek, akkor ha a tudomanyos iteleteket tekintem kitntetettnek, akkor mindennapi,
'tudomanyeltti meggyzdeseimen kell valtoztatni.) Ez a megkzelites sokkal meggyzbb, mint az, amelyik
nem tesz klnbseget metaIizikai es egyeb velekedeseink kzt.
Raadasul nagyon ers intuiciok szolnak amellett, hogy a veriIikacionizmus elmelete helyes. Ketsegtelen: a
tudomanyos elmeleteket reszben az klnbzteti meg peldaul a vallasi meggyzdesektl, hogy a tudomanyos
elmeletek elIogadasakor mindig ertelme van annak a kerdesnek, 'miert hiszed el?, s azt is elvarjuk, hogy a
valasz valamilyen modon kapcsolodjek a tapasztalathoz (peldaul merhet, vagy legalabbis megIigyelhet
adatokra hivatkozzek). Ketsegtelen az is, hogy sok esetben (bar korantsem mindig) valoban ertelmetlennek
talaljuk azokat az allitasokat, amelyek nem kapcsolodnak valami megIigyelhethz, tapasztalhatohoz. A
veriIikacionizmus ezert Iontos kriteriuma lehet annak, hogy mirl van ertelme beszelni, milyen problemakkal
erdemes Ioglalkozni.
A veriIikacionizmusnak azonban nem sikerlt meggyzen bizonyitania, hogy a metaIizikai problemak
ertelmetlenek. Ha ugyanis alaposabban megvizsgaljuk, hogy a veriIikacionista kriterium mit tekint egy
kijelentes vagy problema ertelmessege kriteriumanak, azt Iogjuk talalni, hogy a vizzel egytt a gyereket is
kintttk. Vagy oly modon ertelmezzk az elvet, hogy a metaIizikai kijelentesek Iennakadnak a kriteriumon,
akkor azonban a tudomanyos elmeletek egy joreszet (meghozza eppen a legkedvesebbeket) is ertelmetlennek
kell tartanunk, vagy pedig addig 'gyengitjk az elvet, amig a tudomany szepen atmegy a szrn; ekkor viszont
egyre nehezebb lesz megerteni, mi a baj a metaIizikaval.
2.3. 3. Tudomny s metafizika
Hogyan ertelmezhet tehat az a tezis, amely szerint csak azok a kijelentesek ertelmesek, amelyekrl a
tapasztalattal trten sszevetes alapjan eldnthet, hogy igazak-e vagy sem? Mit jelent itt a 'tapasztalattal
trten sszevetes es mit jelent az eldnthetseg?
A IilozoIia, azon bell a metaIizika, de mindenekeltt a tudomany olyan ismeretek szerzesere es atadasara
trekszik, amelyek elvben minden ember szamara hozzaIerhetk. A legtbben nem ertjk a bonyolult Iizikai,
biologiai vagy kzgazdasagtani elmeleteket, es egy tudomanyos Iolyoiratban kzlt publikaciok joIorman mar
csak egy szk szakterlet mveli szamara erthetk. De ez csak azert van igy, mert a tudomanyos ismeretek
3. Tudomny s metafizika
15
bvlese soran a tudomanyok a specializacio olyan Iokara jutottak, hogy az egyes problemak es elmeletek
megertesehez hosszu evek gyakorlata szkseges. Semmi sincs azonban ezekben az elmeletekben, ami elvileg
lehetetlenne tenne, hogy barki megertse ket, es (hogyha ehhez kell tehetsege van) masoknak el tudja
magyarazni. A veriIikacionizmus szerint a tudomanyok ezen inters:ubfektivitasat eppen a tapasztalattal valo
sszevethetsegk biztositja. Ha nem hiszed, hogy a Ieny 2 997 924 kilometert tesz meg masodpercenkent,
mondhatom, hogy merd meg, s magad is latni Iogod. Ha viszont tagadod, hogy a Ieny minden dolog vegs elve,
nincs mire hivatkozzam, hogy bebizonyitsam neked.
A tapasztalatra trten hivatkozassal azonban van egy sulyos problema. Nevezetesen, hogy magabol a
tapas:talat fogalmabol nem kvetke:ik a: inters:ubfektivitas. Epp ellenkezleg! A tapas:talat nem-IilozoIiai,
hetk:napi fogalmat eppen a s:ubfektivitas fellem:i. Egy szakacsknyvbl is megtudhatom, letezik savanyitott
gymber, de hogy milyen is az, csak az tudja, aki mar evett belle, tehat megtapasztalta. Ezer japan
szakacsknyv sem potolhat egyetlen Ialat gymbert. Es amit az tud, aki mar evett belle, soha nem lesz kepes
megosztani azokkal, akik csak hallottak rola. Altalanosabban Iogalmazva, amikor tapasztalatrol beszelnk,
akkor tbbek kztt arra a sajatos erzetminsegre (IilozoIiai szakkiIejezessel: 'qualere) is gondolunk, amely a
legkevesbe sem interszubjektiv, st minden dolgok kzt valoszinleg a legszubjektivebb.
Az erzetminsegek mellett egy masik problemat is meg kell emlitennk. Vannak, akik azt allitjak, hogy
misztikus tapaszatalatokkal rendelkeznek. A gymber ize ugyan nem interszubjektiv, mivel ertelmetlen Iltenni
azt a kerdest, hogy en ugyanazt az izt erzem-e, mint valaki mas, s ha nem, mitl es mennyire erzek maskepp,
vagy ha igen, en miert szeretem a gymbert, a masik meg miert nem. De arra legalabbis elvileg mindenkinek
lehetsege van, hogy megizlelje. Misztikus tapasztalatban azonban nem mindenki reszesl, s egyes nezetek
szerint nem is reszeslhet mindenki. Eppen ezert persze tagadhatjuk, hogy az eIIele tapasztalat letezik. De
bizonyitani aligha tudjuk. Pontosan azert nem, mert a tapasztalat mindennapi Iogalmaban van valami
eredenden szubjektiv. Ezert nem hitelteleniti a masik tapasztalati beszamolojat az, ha kijelentem, en nem erzek,
es soha nem ereztem ilyesmit.
Az kvetkezne ebbl, hogy a tapasztalat alapjan nem dnthetjk el, objektive igaz-e egy kijelentes vagy sem?
Ez termeszetesen nem kvetkezik. Arrol van szo csupan, hogy amikor a veriIikacionizmus kerdeset targyaljuk,
akkor a tapasztalat Iogalmat egy viszonylag szk ertelemben hasznaljuk, amely nem teljesen Iedi a tapasztalat
mindennapi nyelvben hasznalt ertelmet. A tapasztalat e sajatos Iogalmat a legknnyebben akkor erthetjk meg,
ha arra gondolunk, mit jelent a 'tapasztalat a tudomanyos gyakorlatban: merest, illetve megIigyelest. A meres
es a megIigyeles Iogalma valoban sszekapcsolodik az interszubjektivitas Iogalmaval. Ugyanazt a jelenseget
barki, aki a relevans szempontbol hasonlo helyzetben van, megIigyelheti; a meresek tbbsege pedig elvileg
mindenki szamara megismetelhet. Ezzel persze meg nem tisztaztuk a tapasztalat Iogalmaval kapcsolatos
ismeretelmeleti problemakat. (Fontos lenne peldaul tisztazni, mit Ioglal magaban 'a relevans szempontbol
ugyanabban a helyzetben lenni kiIejezes. Csak a megIigyel krnyezetere utal, vagy bels allapotara is? Ha az
utobbira nem, egy hallucinogen hatasa alatt allo vagy egy rosszul lato ember megIigyelesei egyarant relevansak?
Ha viszont igen, vajon nem jutottunk-e vissza a tapasztalat szubjektiv Iogalmahoz?) Tovabbi megIontolasaink
szamara azonban elegend lesz, ha a tapasztalat Iogalmat ugy ertelmezzk, hogy az olyan Iolyamatokra, illetve
eljarasokra utal, amelyek mindenki szamara hozzaIerhetek, publikusak. Olyanokra tehat, mint a tudomanyos
tevekenyseg soran alkalmazott meres, illetve megIigyeles.
De ha sikerlt is megvilagitanunk azt, hogy a tapasztalat mely Iogalmat hasznaljuk olyankor, amikor egy
kijelentes veriIikaciojarol beszelnk, meg mindig nem tudjuk, mit jelent az, hogy egy kijelentes csak akkor
ertelmes, ha igazsaga a tapasztalattal trten sszevetes alapjan eldnthet. Vannak persze esetek, amikor
Napnal vilagosabb, mirl van szo. Vegyk peldaul a kvetkez kijelentest:
A FldIelszin legmagasabb pontja a Mont Everest csucsa.
Ez a kijelentes termeszetesen igaz, s nem kvetel klnsebb szellemi erIeszitest annak kitalalasa, hogyan
igazolhato. Mindssze vegig kell jarnunk es le kell mernnk a Fld magasabb hegyeit. (Ebbl is latszik,
mennyire klnbzik a IilozoIiai es a Iizikai erIeszites.) Ha ugy talaljuk, hogy nincs a Mont Everestnel
magasabb csucs, allitasunk igaz, ha pedig ugy, hogy van, allitasunk hamis lesz.
16
Csakhogy a tudomanyban hasznalt kijelentesek egy jo resze nem veriIikalhato ilyen egyszer eljarassal. Vegyk
peldaul a kvetkez, kzepiskolai Iizikabol jol ismert kijelentest.
Minden IelIggesztes vagy alatamasztas nelkli test, sulyatol Iggetlenl, azonos gyorsulassal mozog a
IldIelszin iranyaba.
Galilei hires, szabadesesre vonatkozo teziset, amelynek bizonyitasa soran Galilei megkerdjelezte az
arisztoteleszi Iizikat, ma is igaznak Iogadjuk el. S meg ha nem is Iogadnank el, akkor sem kerdjeleznenk meg
tudomanyos jelleget. De vajon veriIikalhato-e az altalunk Ientebb deIinialt ertelemben, vagyis dnteni tudunk-e
igazsaga Iell a megIigyeles es meres segitsegevel? Maga Galilei termeszetesen ugy gondolta, hogy igen. Eppen
ezert szokas a modern, kiserleti termeszettudomany kezdetet az nevehez ktni. S valoban: az, hogy e
kijelentest igaznak tartjuk, nem Iggetlen attol, hogy mit tapasztalunk, tehat hogy mit Iigyelhetnk meg.
Csakhogy megIigyeleseink nem igazolhatjak Galilei trvenyet olyan modon, ahogyan igazoljak a Mont Everest
magassagat kiIejez mondat igazsagat. Galilei trvenye ugyanis nem ket vagy harom, vagy negy targy mozgasat
irja le, hanem barmelv targyet (testet), amely az adott krlmenyek kze kerl. Jalamennvi testre vonatkozik,
amely a multban es jvben szabadon esett vagy esni Iog. Marpedig nyilvanvalo, hogy valamennvi szabadon
es targy elvileg megIigyelhetetlen, meghozza nemcsak egy szemely, de az egesz emberiseg szamara is. A
targyak mar akkor is javaban potyogtak a Fldre, amikor (ha hihetnk az evolucioelmeletnek) az emberi Iaj meg
meg sem jelent a Fldn.
A tudomanyos allitasok egy jo resze (talan mondhatjuk: tbbsege) nem igazolhato pus:tan a megIigyeles vagy
meres segitsegevel. Ahhoz, hogy ezeket az allitasokat veriIikaljuk, tul kell lepni a tenyleges tapasztalat hatarain.
Igaz ugyan, hogy amikor meghatarozott testek mozgasarol van szo (peldaul, hogy a ceruzam meg a radirom a
Ildre esett), akkor a tapasztalat Iogja igazolni, hogy azonos mertekben gyorsulnak. De a tudomanyos trvenyek
olyan kijelentesek, amelyek ervenyesegi kre tbbnyire tulterjed mindazon, ami kzvetlenl megIigyelhet.
A veriIikacionizmusnak azonban egy ennel sulyosabb problemaval is szembe kell neznie. Galilei tezise a
kinematika egyik trvenye. A kinematika a targyak meghatarozott krlmenyek kzti mozgasanak trvenyeit
irja le. De a modern Iizikanak csak egeszen kicsiny terletet alkotja a kinematika. Fizikai vilagkepnket hosszu
ideig (st bizonyos tekintetben mind a mai napig) a Newton altal Ielallitott dinamikai trvenyek hataroztak meg.
Idezzk Iel Newton egyik hires trvenyet.
A gravitacios vonzer egyenesen aranyos ket test tmegenek szorzataval es Iorditottan aranyos a kztk lev
tavolsag negyzetevel.
E trveny veriIikacioja soran mar nemcsak azzal a nehezseggel kell szembeneznnk, hogy mikent terjeszthet ki
nehany test kzt megIigyelt sszeIgges valamennyi testre. A nagyobb problemat az okozza, hogy az
sszeIgges mar ket test mozgasa eseteben sem Iigyelhet meg. Ugyan ki latott mar eleteben gravitacios
vonzert? (A szexepil ertelmeben vett vonzervel ellentetben a gravitacios vonzer kzvetlenl nem
tapasztalhato.) S termeszetesen a gravitacios erre vonatkozo sszeIgges csak egyike azoknak a tudomanyos
kijelenteseknek, amelyeket pusztan a megIigyeles segitsegevel soha nem igazolhatunk, mivel olyan terminusok
hasznalatat kvetelik meg, amelyek kzvetlenl nem megIigyelhet entitasokra vagy tulajdonsagokra utalnak.
A veriIikacios elv Iinomitasra szorul tehat, hacsak nem akarjuk tagadni, hogy a tudomanyos kijelentesek
ertelmesek. Marpedig, mint emleksznk, a veriIikacios elv megIogalmazasanak egyik celja eppen az volt, hogy
a tudomanyos elmeletek kitntetett szerepet igazolja (szemben peldaul a metaIizikai kijelentesekkel). A
'Iinomitas valojaban az elv gyengiteset kell jelentse. A modositott tezis szerint, bar szigoru ertelemben a
tudomanyos kijelentesek igazsaga a tapasztalat segitsegevel nem dnthet el, de legalabbis megerositheto. Ez
durvan ket dolgot jelent.
Egyreszt azt, hogy leteznie kell valamilyen logikai kapcsolatnak azok kztt az allitasok kztt, amelyek
tartalma tulterjed a tenyleges tapasztalat hatarain, es azok kzt, amelyek igazsaga eldnthet a megIigyeles
segitsegevel. E logikai kapcsolatot a konfirmacioelmelet segitsegevel teremthetjk meg. (A konIirmacio
problemajara a termeszeti trvenyek kapcsan meg visszaternk.)
17
7 Carnap 1956, Feher 1983, 2935, valamint Bence 1990, 120128.
8 Erdemes peldakent Dummett megIogalmazasat idezni az igazsag azon Iogalmarol, amely elengedhetetlen egy allitas jelentesenek
megertesehez: 'Ha egy allitas igaz, elvileg lehetseges kell legyen, hogy tudjuk, hogy igaz. Dummett 1976, 99.
9 klasszikus tanumanya nyoman; Realism, in Dummett 1978, 145165.
Masreszt es a metaIizika es a tudomanyos kijelentesek viszonyat illeten ez az erdekesebb kerdes meg kell
tudnunk magyarazni, hogyan veriIikalhatok azok a kijelentesek, amelyek tartalmaznak nem tapasztalati (tehat
kzvetlenl nem megIigyelhet tulajdonsagokra utalo) terminusokat. Ezt szokas az elmeleti (vagy teoretikus)
terminusok problemajanak nevezni, mivel a kzvetlenl meg nem Iigyelhet tulajdonsagokra (amilyen peldaul a
gravitacios vonzer) utalo terminusokat elmeleti terminusoknak nevezzk. Marmost a logikai empiristak eredeti
elkepzelese az volt, hogy olyan Iorditasi szabalyokat kell bevezetnnk, amelyek segitsegevel az elmeleti
terminusokat tartalmazo mondatok 'leIordithatok (azaz atIogalmazhatok) olyan mondatokka, amelyek igazsaga
mar eldnthet vagy megersithet a megIigyeles segitsegevel (ezeket megIigyelesi mondatoknak is szokas volt
nevezni).7
A Ienti ket megIontolas miatt tehat a veriIikacios elvet tovabb kell gyengitennk. Azt allithatjuk csupan, hogy
azok a kijelentesek ertelmesek, amelyek igazsagaba vetett hitnk a tenvleges tapas:talatra trteno valamilven
hivatko:assal megerositheto. Azonban meg ez a megIogalmazas is tul ers. A kvetkez mondatot peldaul
mindenki ertelmesnek tartana:
Julius Caesar halalanak napjan Roma varosaban tizentezer pok sztte a halot.
Hacsak nem lehetseges idutazas (amirl majd kesbb szolunk), ennek a kijelentesnek az igazsagat sosem
lesznk kepesek a tapasztalat segitsegevel eldnteni. S megha lehetseges lenne is, akkor sem valoszin, hogy
egy nap alatt az sszes romai pokot meg lehetne talalni. Marpedig a kijelentes, kar is lenne tagadni, ertelmes. Ha
tehat meg akarjuk menteni a veriIikacios elvet, meg tovabb kell gyengitennk. A kijelentes veriIikalhatosaga
nem azt Iogja immar jelenteni, hogy lete:ik olyan megIigyeles, amely segitsegevel ala tudjuk tamasztani
kijelentesnk igazsagat, hanem hogy a kijelentes a tapas:talatra trteno valamilven hivatko:assal igazolhato
lenne. Ezzel a lepessel azonban a veriIikalhatosag vegleg elveszti eredeti robusztus ismeretelmeleti jelentseget.
A Ienti pelda ugyanis azt bizonyitja, hogy a kijelentesek ertelmessege nem a tenvleges megfigvelestol, hanem a
lehetseges tapas:talat alapfan trteno igazolhatosagtol Igg.8
Komoly IilozoIiai vitak targyat kepezi, hogy erdemes-e kitartanunk a veriIikacios elv valamely vegskig
gyngitett Iormaja mellett, avagy az ertelmesseg es igazsag Iogalmait helyesebb lenne elvalasztani az
igazolhatosag problemajatol. A veriIikacios elv egy, a vegskig gyengitett Iormaja ugyanis csak azt allitja, hogy
az igazsag es a jelentes Iogalmai nem valaszthatok el az igazolhatosag Iogalmatol.
Azokat, akik szerint a veriIikacionizmus barmely Iormaja hamis, realistaknak szokas nevezni.9 (Vigyazat, a
realizmus meg vagy harom masik allaspontot is jelent majd. Attol Iggen, hogy milyen metaIizikai vagy
IilozoIiai nezetet targyalunk, a 'realista jelz mas es mas szekertaborra utal.) A realistak szerint elIogadhatatlan
az a nezet, amely az igazsag Iogalmat az igazolhatosagehoz kti, peldaul azert, mert relativizmushoz vezet. Mint
emleksznk, a relativista sohasem allithatja, hogy egy kijelentes igaz simpliciter, csak azt, hogy X-szerint-igaz.
Az 'X ebben az esetben az igazolas modjara utal. A realista szerint azonban ez teves megkzelites. Nem az
igazsag Iogalmat kell Iggve tennnk az igazolas Iogalmatol, hanem epp ellenkezleg, azokat az igazolasi
eljarasokat kell elIogadnunk, amelyek igaz meggyzdesekhez vezetnek. Az antirealista vagy veriIikacionista
nezet szerint viszont az igazolhatosag Iogalmatol elvalasztott igazsag Iogalma szkepticizmusba torkollik. Vegl
is az igaz kijelentesekre azert van szksegnk, hogy segitsegkkel megertsk es magyarazni tudjuk a vilagot. Es
mit er az olyan igazsag, amelyrl eleve tudjuk, hogy sohasem ismerhetjk meg?
Jelen problemank szempontjabol azonban nem szkseges elmerlnnk a realizmust es a veriIikacionizmust
krlvev nyelvIilozoIiai es ismeretelmeleti vitakban. Azt javasolnam inkabb, hogy Iogadjuk el a kvetkez
modszertani elvet, amelyet talan minimalis verifikacioni:musnak nevezhetnenk. Az elv a kvetkezt mondja ki.
Egy kijelentes ertelmessege Ieltetelezi, hogy lete:ik olyan, emberi leny szamara hozzaIerhet igazolasi eljaras,
amellyel a kijelentes igazsaga megersithet, de nem Ieltetelezi, hogy barki ismeri vagy ismerni Iogja az adott
allitas igazsaganak eldntesere szolgalo helyes eljarast.
18
10 Azt allitom azonban, hogy a termeszetre vonatkozo ismeretekben annyi a tudomanyos tartalom, amennyi a matematika. Ezert peldaul 'a
kemia nem tbb, mint szisztematikus mesterseg (Kunst) vagy kiserleti tan, amely azonban sohasem lehet tulajdonkeppeni tudomany. Kant
1786, 471.
A veriIikacionizmus, mint emleksznk, eredeti megIogalmazasaban a kijelentesek ertelmessegenek
kriteriumakent szolgalt. Az ertelmesseget az igazsag, az igazsagot pedig az igazolhatosag Iogalmaval kapcsolta
ssze. Ebben a nagyon tag ertelemben a veriIikacionizmus alighanem tarthato elkepzeles. Ha viszont nem az,
annal knnyebb ervelnnk a metaIizikai kijelentesek ertelmessege mellett. Ha az ertelmesseg csak attol Igg,
hogy egy allitas igaz vagy hamis lehet, de az igazsag Iogalma Iggetlen az igazolhatosagtol, miert eppen az
allitolag igazolhatatlan metaIizikai kijelentesek lennenek ertelmetlenek?
Csakhogy az ily modon rendkivl tagan ertelmezett veriIikacionizmus nem kell, hogy tagadja a metaIizikai
allitasok ertelmesseget. Bizonyara van a tradicionalis metaIizikanak nehany olyan kerdese, amely eleve kizarja,
hogy letezzek eljaras, amelynek segitsegevel emberi leny el tudna dnteni a valasz igazsagat. De semmi sem
bizonyitja, hogy minden metaIizikai allitas ilyen lenne.
Mint lattuk, a veriIikacios elv a tapasztalat Iogalma segitsegevel probalta megklnbztetni a tudomanyos
allitasokat az 'ertelmetlen metaIizikai kijelentesektl. Van azonban legalabb egy olyan tudomany, amely bar
nem tapasztalati tudomany, megis senki altal meg nem kerdjelezett biztos alapokon all. Ez a tudomany a
matematika. Mi a matematikai igazsag alapja? Ha nem a tapasztalat, akkor a logikai empirista elkepzeles szerint
csakis a konvencio lehet. Ez megmagyarazza, miert tartjuk a matematika igazsagait bizonyosnak. Ugyanazert,
amiert bizonyosnak tartjuk, hogy Leibniz nagymamaja n volt. A mondatban szerepl szavak jelentesenek
ismerete kizarja, hogy a mondat tagadasa igaz lehessen. Hasonlo modon a '2, ', '4 es az ' jelentese
kizarja, hogy a '224 hamis legyen.
A matematikai igazsagok termeszetet illeten azonban ez a valasz aligha lehet kielegit. Elszr is nem vilagos,
mit ertnk a szamok 'jelentesen. Masodszor, aki azt allitja, hogy Leibniz nagymamaja nem volt n, arrol
Ieltetelezhetjk, hogy a mondatban szerepl valamelyik szo jelenteset nem ismeri, vagy nem ismeri helyesen.
Aki azonban nem tudja megmondani, mennyi 325 689 osztva 7684-gyel, arrol azert nem allitanank, hogy nem
ismeri a szamok vagy az osztasi mvelet jelenteset. Harmadszor, ha a matematikai igazsagok puszta
konvenciok, megmagyarazhatatlan, mikent alkalmazhatjuk ket olyan sikerrel a termeszeti jelensegek
magyarazataban. Marpedig a logikai empiristak (Kantot kvetve) eppen a matematikai termeszettudomanyt
tekintettek a tudomanyok mintajanak. (Kant maga csak a matematikai Iizikat tekintette igazi
termeszettudomanynak. Ezert nemcsak a biologiat, de a kemiat is kizarta a 'tulajdonkeppeni
termeszettudomany krebl. 10)
A matematika IilozoIiaja, amely a Ienti kerdesekre keresi a valaszt, ma mar kln IilozoIiai diszciplina. A
metaIizika lehetseget illet Iejtegeteseink szempontjabol csak az a Iontos, hogy lassuk, van az ismereteknek
olyan terlete, amely termeszetesen ertelmes kijelentesekbl all, amelyet nyugodt szivvel tudomanyosnak
nevezhetnk, de amellyel kapcsolatban szinte mindenki elismeri, hogy alapja nem a tapasztalat. A matematikai
igazagok termeszeterl Iolyo vita azt mutatja, hogy lehet ertelmes, ismeretgazdagito kijelenteseket tenni akkor
is, ha meg tavolrol sem vilagos vagy egyertelm, mi teszi az adott allitasokat igazza.
Termeszetesen a metaIizika nem matematika, a metaIizikai problemak nem oldhatok meg a matematikai
bizonyitasok segitsegevel. De a matematika lete es termeszete erv amellett, hogy a metaIizikat veriIikacionista
alapon ne tekintsk ertelmetlennek. Meg ha nem is ismerjk a matematikai igazsag termeszetet, arrol, ami
matematikailag bizonyitott, tudjuk, hogy igaz. Hasonlo modon, ha nem is ismerjk a metaIizikai igazsag
termeszetet, annyit megengedhetnk, hogy a metaIizikai allitasok mellett lehet ertelmesen ervelni.
Mint emlitettem, a logikai empirizmus ket IilozoIiai hagyomanybol merit. Az egyik a brit empirizmus, amely a
tapasztalatnak kitntetett szerepet tulajdonit az ismeretszerzes terleten. A masik a kantianizmus, amelynek
ismeretelmeleti kiindulopontja a matematikai termeszettudomanyok episztemologiailag kitntetett szerepe.
Vizsgalodasaink azt mutatjak, hogy a veriIikacionalista elv segitsegevel nem sikerlt a ket tradiciot
harmonikusan tvzni. Ha a tudomany kitntetettseget el akarjuk ismerni, a veriIikacios elv olyan
megIogalmazasat kell adnunk, amely eltavolodik az eredeti, szigoruan empirista elktelezettsegtl. A
19
11 Kuhn tanairol es hatasarol kivalo sszeIoglalast ad Weinberg 1998.
veriIikacionista elv azon megIogalmazasa azonban, amelyet talan valoban az ertelmesseg (vagy akar a
tudomanyossag) kriteriumanak tarthatunk, nem zarja ki, hogy bizonyos metaIizikai allitasok is ertelmesek
legyenek.
2.4. 4. Metafizika s trtneIem
A logikai empiristak szerint tehat (es ebben a szazad els Ielenek sok mas IilozoIiai iranyzata egyetertett velk),
a tudomanynak nincs szksege metaIizikai megalapozasra, hiszen a tudomany Ieladata tbbek kztt eppen az,
hogy a korabban metaIizikainak tekintett problemakat kikszblje, vagy sajat eszkzeivel valaszolja meg. A
tudomany biztos ismeretelmeleti alapokon all, szemben a metaIizikaval, ami, ha ertelmes egyaltalan, csak
igazolhatatlan dogmak rendszere. Mi sem bizonyitja ezt jobban, mint az, hogy (ahogyan arrol mar Kant is
panaszkodott) a tudomany halad, a tudomanyos ismeretek egyre bvlnek, mikzben a metaIizika, ugy tnik,
veg nelkli es hasztalan vitak terepe: az nmaga szamara megIogalmazott problemak megoldasa Iele egy
jottanyival sem jutott kzelebb. Lehetseges, hogy ertelmesek a metaIizikai kijelentesek, de a metaIizikai vitak
ertelmetlenek. Ezert a metaIizikanak, mint IilozoIiai diszciplinanak nincs jvje, csak multja van.
Knny lenne erre a kritikara azt valaszolni, hogy a huszadik szazad masodik Ielenek tudomanyIilozoIiaja
megmutatta, hogy a tudomanyban sincs haladas. A tudomany trtenete nem haladas az ismeretbvles
ertelmeben, ahogyan azt a Ielvilagosodas, a XIX. szazad szcientizmusa, vagy a XX. szazad elejenek logikai
empirizmusa Ieltetelezte. A tudomany trtenete nem mas, mint az egymast valto, de egymassal
sszemerhetetlen, st sszehasonlithatatlan tudomanyos paradigmak egymasutanja. Ez a nagy hatasu, a logikai
empirizmus tudomanyIelIogasanak kritikajan alapulo tudomanykep sokaig meltan volt nepszer, s jelentsege
meg ma sem elhanyagolhato. Megsem gondolom, hogy segitsegevel ervelni tudnank a metaIizikai vitak
ertelmessege mellett.
Elszr is a tudomanyrol alkotott eme IelIogast manapsag kevesebben osztjak, mint nehany evtizeddel ezeltt.
Ennek a tudomanyIilozoIiai elkepzelesnek a hattereben ugyanis olyan jelenteselmeleti es tudomanytrteneti
Ieltevesek alltak, amelyeket ma mar egyre kevesebb IilozoIus oszt. A gyakorlo tudosok kreben pedig sohasem
valtott ki osztatlan sikert. Bar a kerdes nyitott, ugy velem, a modern tudomanyos tevekenyseg regulativ elve a
haladas, az a meggyzdes, hogy a tudomany bviti a vilagrol alkotott ismereteinket, kzelebb visz bennnket
az igazsag megismeresehez.11
Masodszor, megha igaz is lenne, hogy a tudomanyban sincs haladas, csupan a paradigmak (az elmeletalkotas
kereteit meghatarozo Iogalmak, problemak es iratlan szabalyok) valtjak egymast, akkor sem tagadhato, hogy az
adott paradigman bell ertelmes dolog sikeresebb es sikertelenebb megoldasokat megklnbztetni. Tehat ha
nincs is mod arra, hogy a paradigmak kztt rangsort allitsunk Iel, vagy valamilyen modon valasszunk kztk,
az egyes paradigmakon bell kepesek vagyunk a megoldasokat ertekelni. (Klnben milyen alapon osztanak a
Nobel-dijat?) A metaIizikai elkepzelesek azonban aligha ertekelhetk ily modon. (Tbbek kztt valoszinleg
ezert nincs Nobel-dij metaIizikabol.)
Mindebbl azonban nem kvetkezik, hogy a metaIizikai vitak haszontalanok. Pontosan mit is mond a
haszontalansag vadja? Egyreszt jelentheti azt, hogy a metaIizikai vitak kimenetelenek nincs a gyakorlatban
hasznosithato kvetkezmenye. Ez azonban nem komoly ellenvetes. Elszr is jo lenne tisztazni, mit jelent a
gyakorlati kvetkezmeny. Ha 'gyakorlatin pusztan a technologiailag alkalmazhatot ertjk, akkor az allitas
valoszinleg igaz, de erdektelen. Nemcsak a metaIizika, de a tudomanyos tevekenyseg egy jelents resze sem
alkalmazhato technikailag. Ha azonban a 'gyakorlati Iogalmaba beleertjk a moralitast, a vallast, vagy a
politikat, akkor egyszeren nem igaz, hogy metaIizikai meggyzdeseinknek ne lennenek gyakorlati
kvetkezmenyei. Az ertekek termeszeterl, az akarat szabadsagarol, a determinizmusrol vagy a szemely
Iogalmarol kialakitott metaIizikai elkepzelesek igenis Iontos szerepet jatszhatnak a moralis iteletek, st bizonyos
esetekben a politikai intezmenyek megalapozasaban.
Masreszt a hasznossag Iogalma ebben az ervben egy tevekenyseg eszkzertekere utal. De nem lehet minden
4. Metafizika s trtneIem
20
12 Kant 1781, 352.
ertek eszkzertek. Bizonyos dolgokat vagy tevekenysegeket nmagukert ertekelnk. Arisztotelesz
Metafi:ikajanak hires els sora szerint minden ember termeszetes modon trekszik a tudasra. A tudas tehat ncel
is lehet. Ha nem is mindenki, de azert jo nehany ember szamara. Egy uj csillag vagy egy uj allatIaj IlIedezese
talan soha nem Iog semmiIele 'hasznot hajtani. Megis ertelmetlen lenne azt allitani, hogy 'haszontalan volt.
Csakhogy, mondhatna valaki, a metaIizikaban nincsenek IlIedezesek. A metaIizika nem tapasztalati tudomany
st, a (mar vizsgalt okokbol kiIolyolag) valoszinleg Ielrevezet is lenne tudomanynak nevezni. A metaIizikai
nezetek megismerese legIljebb annyiban gazdagitja ismereteinket, mint egy vers vagy egy regeny elolvasasa.
Leszamitva, hogy csak keveseknek okoz esztetikai elvezetet. A metaIizika regeny trtenet nelkl, poezis Iorma
nelkl.
Bizonyosan vannak olyan metaIizikainak szant mvek, amelyekre ez igaz. De nem igaz a metaIizika egeszere.
Ha igaz lenne, ertelmetlen lenne elter metaIizikai allaspontokrol beszelni, hasonlokeppen ahhoz, ahogy
ertelmetlen azt allitani, hogy Dosztojevszkij es Flaubert regenyei vitatkoznak egymassal. Persze lehet, hogy a
regenyeik mgtt meghuzodo ertekrend klnbzik, de a regenyek nem vitatkoznak egymassal ugy, ahogyan a
metaIizikai ertekezesek teszik, es nem alternativai egymasnak ugy, ahogyan a metaIizikai allaspontok. Lehet
ugyan ertekezest irni a modern regenyrl, de az ertekezes maga nem lesz modern regeny. A metaIizikai
problemakrol szolo m viszont maga is metaIizika, ahogyan egy kvantummechanikarol szolo knyv maga is
Iizika. Ebbl a szempontbol, ha nem is tudomany, a metaIizika mindenkeppen a tudomanyra hasonlit.
Az sem igaz, hogy a metaIizika ne Iejldne. Termeszetesen nem ugy Iejldik, hogy az ujabb 'IlIedezesek
hatterbe szoritjak a regebbi 'elmeleteket. A legtbb metaIizikai elkepzelesnek, amely valaha Ilmerlt a
metaIizika trtenete soran, es valamennyire is ertelmesnek bizonyult, akad modern vedelmezje. De akadnak
kiIejezetten uj metaIizikai problemak is (hogy egy peldat is emlitsnk: ilyen a Iizikai indeterminizmushoz
ktd, a valoszinseg ertelmezeset erint problema). Regi kerdesek kapcsan uj allaspontok Iogalmazodnak
meg (erre szamos peldat Iogunk latni a kauzalitassal kapcsolatban). S vegl, a regi kerdesekre valaszolva, es
akar a regi allaspontok mellett, uj ervek Iogalmazodnak meg.
A kortars metaIizika ketsegtelenl nem kivanja megalapozni a tudomanyokat. De a tudas rendszereben az
ilyesIajta alap-Ilepitmeny viszonynak (s ez maga is egy metaIizikai jelentseg belatas) nincs sok ertelme. A
tudomanyos IlIedezesek hozzajarulnak a metaIizikai belatasok elmelylesehez, a metaIizikai nezetek pedig
segitenek abban, hogy a tudomany eredmenyeit az emberi tudas egeszebe integraljuk. A metaIizika kerdeseit
meg lehet kerlni, de nem lehet semmibe venni. A metaIizikanak, talan a targy termeszetenel Iogva,
ketsegtelenl jellegzetessege, hogy az egymasnak ellentmondo allaspontok ritkan jutnak vegs nyugvopontra.
De ez nem kell, hogy elvegye a kedvnket a metaIizikai problemakkal kapcsolatos vizsgalodastol, s nem kell,
hogy a metaIizikaval kapcsolatban szkeptikus kvetkeztetesek levonasara kesztessen bennnket.
A metaIizika modszere tehat az ervek harca, a vedeni kivant allasponttal ellenkez allaspont tarthatatlansaganak
vagy legalabbis gyengesegeinek kimutatasa. Ebbl azonban nem kvetkezik a metaIizikaval kapcsolatos
szkepticizmus. Ennek legszebb es maig ervenyes megIogalmazasat Kant adta a tiszta esz antinomiairol szolo
Iejezet bevezet paragraIusaiban. Mieltt tehat nekiIognank a jelentsebb metaIizikai vitak elemzesehez,
erdemes Kantot ideznnk:
Modszernk abban all tehat, hogy szemgyre vesszk, vagy inkabb magunk Iolytatjuk le az ellentetes allitasok
kztti vitat.
Ezt a modszert szkeptikus modszernek nevezhetjk. Egeszen mas, mint a s:keptici:mus, a mesterkelt, tudoskodo
tudatlansag elve, mely minden tudas alapjait alaassa, s azon van, hogy amennyire lehetseges, minden szilard
bizonyossagtol megIossza ismereteinket. A szkeptikus modszer celja ugyanis a bizonyossag, amit ugy probal
elerni, hogy a mindket oldalon becsletesen es okosan megvivott vitaban Ilkutatja a Ielreertest okozo pontot, s
igy, akar a blcs trvenyhozo, tanul a nehezsegekbl, melyekbe a birak tkznek a peres gyek soran, es
megtudja, mi volt hianyosan es pontatlanul meghatarozva trvenyeiben.12
4. Metafizika s trtneIem
21
22
13 Arisztotelesz ok-Iogalmarol ld. D. Ross 1996, 98103. Az okok klassziIikaciojat es legvilagosabb ertelmezeset a Fi:ika 194b-ben
talalhatjuk.
3. fejezet - II. TERMSZETI
TRVNYEK
A termeszettel kapcsolatos alapvet metaIizikai kerdes arra vonatkozik, hogy mikepp ertelmezhet es honnan
ered a termeszetben megIigyelhet rend. A klasszikus metaIizikai elkepzelesek szerint, s ezt meg Leibniznek az
uj termeszettudomanyos eredmenyeket integralni igyekv metaIizikaja sem tagadja, a termeszetben Iellelhet
rend a vilagban tapasztalhato esemenyek celszer elrendezeseben mutatkozik meg, tehat a vilag teleologikus
szerkezeteben. A teleologikus elrendezes legjobb peldai a biologiai organizmusok. Ezek eseteben ugyanis
szembetn, hogy mikent szolgaljak az egyes szervek az elleny Iennmaradasat, es mikent rendezdnek
egyseges egessze. De sajatos rendet Iigyelhetnk meg peldaul a csillagaszati jelensegekben, a nappalok es
ejszakak, vagy a dagaly es az apaly valtozasaiban is.
Mindamellett elIordulnak olyan esemenyek vagy jelensegek, amelyek nem illeszkednek ebbe a rendbe.
Idnkent megmozdul a Fld, nappal is stet lesz, ketIej csirkek vagy tlabu kutyak szletnek, st egyeb (meg
megdbbentbb) csodak is trtennek. A celszer elrendezes (epp ugy, mint az, hogy idnkent a dolgok Iolyasa
elter a rendezettl, vagyis attol, amit elvarnank), azt latszott bizonyitani, hogy a termeszetben tapasztalhato rend
valamilyen transzcendens szandekbol ered. Ebbl kvetkezen a termeszet mkdeset csak akkor erthetjk meg,
ha kepesek vagyunk azonositani a vilagot iranyito szandekot. Ahhoz hogy megerthessk a dolgokat, meg kell
allapitanunk, milyen szerepet tltenek be az univerzum celszer egeszeben. Eszerint tehat a termeszeti
jelensegek magyarazata rendet, a rend pedig celszerseget es ertelmet Ieltetelez.
A termeszeti rend e teleologiai (celszersegen alapulo) magyarazatat kerdjeleztek meg a modern
termeszettudomanyok, elssorban a modern mechanika. Talan ugy is Iogalmazhatnank, hogy a modern Iizika
szerint a vilagban tapasztalhato rendet a celszerseg helyett a kauzalis kapcsolatok magyarazzak. Ezert
nevezhette Hume a kauzalitast a 'vilagegyetem cementjenek. Ez a Iogalmazas azonban, bar nem teljesen
jogosulatlan, kisse Ielrevezet.
Elszr is erdemes megemliteni, hogy a termeszeti jelensegek magyarazataban nem csak a modern IelIogas
tulajdonit kitntetett szerepet az oksagnak. Arisztotelesz is ugy gondolta, hogy egy jelenseg magyarazata a
jelenseg (dolog vagy esemeny) okainak azonositasat Ieltetelezi. Igaz persze, hogy az oksag arisztoteleszi
Iogalma nem azonos az oksag modern ertelmezesevel. (Az oksag modern ertelmezesevel kapcsolatos kerdeseket
a kvetkez Iejezetben targyaljuk.) Arisztotelesz ugyanis mindazokat a tenyezket, amelyek velemenye szerint
relevansak valamely jelenseg megertese soran, a jelenseg okanak tekintette. Ennek alapjan az okok negy tipusat
klnbztette meg: az anyagi, a Iormai, a hato- es a cel-okot. Egy jelenseg magyarazatakor mind a negy okot
azonositanunk kell. Az anyagi es Iormai ok mibenletevel itt most nem kell Ioglalkoznunk, mivel ezek
ertelmezese megkvetelne, hogy reszletesebben Ioglalkozzunk az arisztoteleszi metaIizika egyeb Iogalmaival,
ami viszont meghaladna knyvnk kereteit. A cel-ok Iogalmat azonban viszonylag knny megerteni a tbbitl
Iggetlenl is. Rviden: Arisztotelesz ugy velte, hogy a jelensegek magyarazatahoz Iunkciojuk, celjuk
azonositasa elengedhetetlen. Az arisztoteleszi es az t kvet metaIizikai hagyomanyban ezert a kauzalis
magyarazat es az ok Iogalma nem zarta ki, hanem Ieltetelezte a celszerseg Iogalmat.13
Masodszor, amikor Hume az oksagot a vilagegyetem cementjenek nevezte, a kauzalitasrol alkotott sajat
elkepzelese lebegett a szeme eltt. Mint latni Iogjuk, ennek az elkepzelesnek egyik kzponti eleme, hogy az
oksagi kapcsolat s:abalvs:erseget Ieltetelez. A 'vilagegyetem cementje metaIora e Ieltetelezes alapjan erthet
csak meg. Az ugyanis, hogy minden tenynek vagy esemenynek van oka (ha egyaltalan igaz, de az erv kedveert
tetelezzk Iel, hogy az), nmagaban nem biztositja a jelensegekben tapasztalhato rendet. Kepzeljnk el peldaul
ket zenekart. Az egyik rendszeresen probal egy zenekari mvet az eladas eltt. A masik zenekar tagjai az
23
14 Leibniz 1986, 175.
15 Leibniz 1986, 299300.
16 Kant: A: eg altalanos termes:ettrtenete es elmelete. in Kant 1974, 40.
eladas alkalmaval latjak egymast elszr, raadasul klnbz mvek kottai vannak elttk. Aki az elbbi
zenekar msorat hallgatja, rendet es harmoniat Iog tapasztalni. Aki az utobbiet, az kaoszt es hangzavart. De
termeszetesen nem igaz, hogy az utobbinak, pontosabban az utobbit alkoto esemenyeknek (peldaul az egyes
zeneszek jatekanak) ne lenne oka.
Az ok Iogalma tehat csak akkor szolgalhat a termeszetben megnyilvanulo rend metaIizikai alapjaul, ha azt a
regularitas valamilyen Iormajahoz ktjk. Azt is latni Iogjuk, hogy a modern IelIogas szerint ezt a kapcsolatot a
kauzalitas es a termeszeti trvenyek kzti sszeIgges hivatott biztositani. Az oksag ezert csak annyiban alapja a
termeszeti rendnek, amennyiben a kauzalis hatasoknak valamilyen modon a termeszeti trvenyek szolgalnak
alapul. Mindez sszhangban all azzal a tudomanyos gyakorlatot is meghatarozo IelIogassal, amely szerint a
modern tudomanyok (legalabbis egyik alapvet) celja, hogy IelIedezzek a termeszetben uralkodo
trvenyszersegeket. Az uj megIigyelesek es meresi eredmenyek, illetve ezek rendszerezese csak eszkz a
vegs cel eleresehez, ami a termeszet trvenyeinek azonositasa.
Hozza kell azonban tegyk, hogy az az elkepzeles, mely szerint a tudomany celja a termeszetben megIigyelhet
rend termeszeti trvenyek segitsegevel trten magyarazata, nmagaban nem zarja ki a teleologiai
megkzelitest. Bar az egyes jelensegeket a trvenyek magyarazzak, a trvenyek maguk tovabbi magyarazatra
szorulnak. Vajon miert pont a newtoni mechanika trvenyei szerint mozognak a testek? Ez a kerdes szamos
XVIII. szazadi gondolkodot Ioglalkoztatott. Newton maga ugy gondolta, hogy erre a kerdesre nem szkseges
valaszt adnunk ahhoz, hogy az altala IelIedezett trvenyeket ervenyesnek tartsuk. Mint azt mar emlitettk,
Leibniz es kesbb Kant mas velemenyen volt. Leibniz szerint a Iizika trvenyei nem lehetnek esetlegesek, meg
ha nem is szksegszerek abban az ertelemben, ahogyan peldaul a logika trvenyei azok. A Iizika trvenyei
ugyan Isten valasztasatol Iggnek, es ennyiben klnbznek a logika trvenyeitl, amelyeket meg Isten dntese
sem ervenytelenithet.14 Azonban bar Istennek szabadsagaban allt a Iizika trvenyei Iell dnteni, valasztasa
nem volt nkenyes (s ezert a termeszeti trvenyek nem esetlegesek, veletlenszerek).
Legmagasabb blcsessegenel Iogva Isten a mo:gas legalkalmasabb trvenveit valasztotta, amelyek legjobban
illenek az elvont vagy metaIizikai okokhoz. (Az ok Iogalma itt a raciot, esszer alapot jelenti. H. F.) Es
meglep, hogy ha csak a hatookokat es az anyagot vizsgaljuk, akkor nem tudjuk megmagyarazni a mozgasnak
ezeket a napjainkban IelIedezett trvenyeit, melyeknek egy reszet en magam Iedeztem Iel. Azt talaltam ugyanis,
hogy a celokokho: kell Iolyamodnunk, es hogy ezek a trvenyek nem a s:ksegs:erseg elvetol Iggnek, mint a
logika, az aritmetika es a geometria igazsagai, hanem az alkalmassag elvetol, vagyis a blcsesseg valasztasatol.
Es ez Isten letenek egyik legjelentekenyebb es leghatekonyabb bizonyiteka azok szamara, akik a dolgok melyere
tudnak hatolni.15
Ezt az ervet, amely a termeszeti trvenyeket Isten letenek bizonyitasaval probalja sszeIggesbe hozni,
Iizikoteologiai ervnek szokas nevezni. Legszebb megIogalmazasat a Leibniz elveit ujraIogalmazo (tehat a
IilozoIiai zsargon altal 'prekritikusnak nevezett) Kant adta A: eg altalanos termes:ettrtenete es elmelete cim
irasaban.
Az nmagat legaltalanosabb trvenyeivel meghatarozo materia termeszetes viselkedese, vagy, ha ugy tetszik,
vak mechanikaja altal rendezett kvetkezmenyeket hoz letre, amelyek egy legIbb blcsesseg tervenek
latszanak. Ha nmagaban tekintjk, a leveg, a viz es h hozza letre a szeleket es a Ielhket, a tajakat
megnedvesit Iolyokat es mindama kvetkezmenyeket, amelyek nelkl a termeszet szomoru, sivar es
termeketlen maradna. E kvetkezmenyeket azonban nem pusztan veletlenkent vagy vak esetkent produkalja,
amely ugyanilyen knnyen rosszul is alakulhatna, hanem mint latjuk termeszetes trvenyek szoritjak ket
arra, hogy csak igy es ne maskepp mkdjenek.16
Nem erzi-e az ember ezek utan indittatva magat, hogy megkerdezze: miert eppen olyanoknak kellett lennik a
materia trvenyeinek, hogy rendet es sszhangot eredmenyezzenek?, lehetseges-e, hogy a dolgok, noha
24
17 Kant op. cit. 43.
18 Hasonlo modon ervel a termeszeti trvenyek magyarazhatatlansaga mellett peldaul Carroll 1994.
termeszetk minden esetben Iggetlen egymastol, eppen ugy hatarozzak meg egymast, hogy mindebbl jol
rendezett egesz keletkezzek?, s ha igy volt, vajon nincs-e caIolhatatlan bizonyitek eredetk kzssegerl, s nem
egy mindenhato legIbb ertelemnek kell-e lennie ennek a kzssegnek, amelyben a dolgok termeszete az
egyeztetett celok szerint megterveztetett?17
Miutan knyvnknek nem celja, hogy a teologiaval hataros metaIizikai kerdeseket targyalja, a Iizikoteologiai
ervet nem Iogjuk reszletesebben elemezni. Ket dolgot azonban erdemes megjegyezni magaval a problemaval
kapcsolatban. A kortars tudomany altal altalanosan elIogadott nezet szerint a termeszeti trvenyek magyarazzak
a termeszeti jelensegeket. A termeszeti trvenyek lete szavatolja a termeszetben tapasztalhato rendet. Az a
kerdes azonban, hogy mi magyarazza a trvenyeket, tovabbra is valaszra var. Bizonyos ertelemben az erre a
kerdesre adando valasz vezet el bennnket a termeszeti trvenyek mibenletet Iirtato modern metaIizikai
problemahoz. A Iizikoteologiai erv masik erdekessege, hogy kapcsolatot keres az egyes trvenyek es a
trvenyek rendszere kztt. Ennek a kapcsolatnak a vizsgalata szamos erdekes metaIizikai problema
Ielvetesehez vezet majd.
3.1. 1. PIdk
Mieltt a termeszeti trvenyekkel kapcsolatos IilozoIiai kerdesek vizsgalataba kezdenenk, nem art tisztazni,
altalaban mit is ertnk termeszeti trvenyen. A 'mit is ertnk valamin kerdes ket modon valaszolhato meg. Az
egyik, hogy deIiniciot probalunk adni a vizsgalt Iogalomrol. Erre most nyilvanvalo modon nem vallalkozhatunk,
hiszen az egesz Iejezet tbbek kzt epp azzal Ioglalkozik, hogy mikent is hatarozhatjuk meg a termeszeti
trvenyeket.
Letezik azonban mas modszer is arra, hogy vilagossa tegyk, mit ertnk egy Iogalmon, klnskepp, ha
altalanos vagy elvont Iogalmakrol van szo. Tegyk Il, hogy valaki nincs tisztaban azzal, mit jelent a 'szines
kiIejezes. Ha az illetvel meg akarjuk ertetni, mit jelent a 'szines Iogalma, akkor nem valamilyen deIiniciot
keresnk majd, inkabb peldak segitsegevel probaljuk megvilagitani, mire alkalmazzuk a 'szines szot. Azt
Iogjuk mondani, hogy a piros, a kek, a zld stb. targyak szinesek, a Iekete vagy a Ieher meg nem. Nem
szkseges az sszes szint Ielsorolnunk (nem is lenne lehetseges, mivel nincs is szavunk minden olyan
arnyalatra, amelyet kepesek vagyunk megklnbztetni). Valoszinleg lesznek targyak, amelyek eseteben nem
tudjuk eldnteni, igaz-e rajuk az 'Ez a targy szines kijelentes. Megis, normalis esetben peldak segitsegevel jol
meg tudjuk magyarazni, mit ertnk a 'szines kiIejezesen. (Ami nem jelenti azt, hogy ne merlne Iel szamos
problema azzal kapcsolatban, hogyan tudjuk egy Iogalom jelenteset peldak segitsegevel megvilagitani.
Nehannyal ezek kzl kesbb lesz majd dolgunk. Most csak annyit kell elIogadnunk, hogy ilyesmi, akarhogy is,
de lehetseges.)
A termeszeti trvenyek kapcsan is erdemes hasonlo modon, a meghatarozott kontextusban hasznalt peldak
segitsegevel kezdennk az elemzest. Ami a termeszeti trvenyek Iogalmat illeti, persze nincs okunk Ieltetelezni,
hogy itt meg is kell allnunk. A IilozoIiai elemzes kiindulopontjakent ugyanis az szolgal, hogy az egyes
termeszeti trvenyek tartalmaznak olyan kzs jellegzetessegeket, amelyek Iogalmilag is megragadhatok. Meg
kell azonban jegyeznnk, hogy vizsgalodasaink eredmenye az is lehet, hogy belatjuk, nem letezik ilyen kzs
jellegzetesseg. Ha valoban igy lenne, abbol talan azt a kvetkeztetest kellene levonnunk, hogy a termeszeti
trvenyek Iogalma nem hatarozhato meg; vagy azert mert tulsagosan is alapvet ahhoz, hogy tovabbi
ertelmezesre szoruljon, vagy pedig azert, mert tulsagosan is szerteagazo, egymassal csak tavoli, vagy tavoli
kapcsolatban sem allo Iogalmakat kapcsol ssze.18 Az utobbirol erdemes reszletesebben is szolnunk, mivel ez
az erv nemcsak a termeszeti trvenyeket illeti, hanem sok mas metaIizikai kerdest is erint.
A problemat jol szemlelteti egy, Wittgensteintl szarmazo pelda. Hogyan deIinialhatjuk a 'jatek Iogalmat? A
deIinicio Ieltetelezne, hogy azokban a tevekenysegekben, amelyeket jatekoknak neveznk, van valami kzs,
valahogy ugy, ahogyan azert neveznk bizonyos ellenyeket allatoknak, mert valamennyik kzs
1. PIdk
25
19 Wittgenstein 1992, 66. pont.
jellegzetessege, hogy helyvaltoztato mozgasra kepesek. A jatekokban azonban nem talalunk olyan kzs
tulajdonsagot, amely valamennyit egyarant jellemezne. Hogyan lehetseges akkor, hogy oly sok klnbz
tevekenyseget megis kepesek vagyunk a 'jatek szoval illetni? Ugy, hogy a klnbz tevekenysegeket 'csaladi
hasonlosag Iogja ssze. (Az elnevezes kisse Ielrevezet, hiszen eppen arrol van szo, hogy a kosarlabda, a sakk
vagy a loverseny nem igazan hasonlitanak egymasra, megis helyes ket ugyanabba a tevekenyseg-tipusba
sorolni. A kvetkezkben azonban tartjuk magunkat e bevett terminologiahoz.) Egy tavoli rokonunk talan mar
egyetlen olyan ismertetjegyet sem visel, amelynek alapjan azt allithatnank, hogy hasonlit rank. Van azonban
egy olyan hasonlosagi lanc, amely sszekt vele. Mondjuk az en orrom hasonlit az unokatestveremere, akinek a
haja epp olyan, mint a nagyapam testveree, es igy tovabb. Ha egyes jegyek sszektik az egyes parokat, azok
olyan lancot alkothatnak, amelyek sszetartoznak, meg akkor is, ha egyetlen olyan ismertetjegy sincs, amely
valamennyit megilleti. Ez a lanc elegseges ahhoz, hogy bizonyos targyakat, szemelyeket, esemenyeket vagy
tevekenysegeket 'rokonoknak tekintsnk, tehat egy Iogalom ala rendeljk ket.19
A csaladi hasonlosagra trten hivatkozas gyakran szolgalt a metaIizika-kritika alapjaul. Egyes kritikusok
szerint (talan maga Wittgenstein is kzejk tartozik), a metaIizikai problemak abbol a hiabavalo trekvesbl
szarmaznak, hogy valami kzs jellegzetesseget Iedezznk Iel ott, ahol valojaban csak csaladi hasonlosagrol
erdemes beszelni. Felesleges peldaul azon vitatkozni, mi 'a targy, vagy 'az esemeny, vagy 'az id, vagy 'a
letez, hiszen ezeknek a Iogalmaknak az alkalmazasat a csaladi hasonlosag elve hatarozza meg. A termeszeti
trveny eseteben ez azt jelenti, hogy nincs kzs jellegzetessege azoknak az allitasoknak, amelyekrl ugy
veljk, a termeszet trvenyeit Iejezik ki.
A csaladi hasonlosagra trten hivatkozassal azonban (mely manapsag igen divatos a IilozoIiaban) ovatosan kell
bannunk. Ketsegtelenl sok Iogalomrol igaz, hogy tartalmuk nem Iejezhet ki meghatarozott kzs jegyek
Ielmutatasa alapjan. Ha azonban ez igaz lenne a Iogalmakra altalaban, a tudomanyos tevekenyseg ertelmetlenne
valna. A tudomanyos tevekenyseg lenyeges eleme ugyanis a jol meghatarozhato Iogalomhasznalat. A Iogalmak
tudomanyos igeny klassziIikacioja Ieltetelezi, hogy meghatarozott jegyek alapjan el tudjuk klniteni
egymastol a jelensegeket. Hagyomanyosan a IilozoIiarol is Ielteteleztek, hogy kepes az altala hasznalt
Iogalmakrol pontos es tartalmas meghatarozast adni. A IilozoIia altal vizsgalt Iogalmakra alkalmazni a csaladi
hasonlosag ervet tehat annyit tesz, mint megkerdjelezni valamely IilozoIiai problema ertelmesseget.
A termeszeti trvenyekkel kapcsolatos IilozoIiai kerdesIelteves ertelmessegeben azonban csak akkor van jogunk
ketelkedni, ha vizsgalodasaink mar megmutattak, hogy nincs olyan kzs jellegzetesseg, amely legalabbis nagy
szamu termeszeti trvenynek tartott allitast megilletne. A termeszeti trveny Iogalma ugyanis lenyegesen
klnbzik peldaul a 'jatek Iogalmatol. A 'jatek eseteben mar a kzs jegy kereseset megelzen, az esetek
tbbsegeben eleve tudjuk, milyen tevekenyseget neveznk jateknak, es mit nem. Maskepp kiIejezve, a 'jatek
kiIejezest ertjk anelkl, hogy kepesek lennenk meghatarozast adni arrol, mi egy jatek. A termeszeti
trvenyekkel mas a helyzet. Nem egyertelm, hogy mely kijelenteseket tekintsnk termeszeti trvenyeknek.
Ebben az esetben tehat nem csak arrol van szo, hogy egy szotar szamara deIiniciot keresnk valamely
Iogalomrol, amelyrl mar ezt megelzen tudjuk, mikor alkalmazhato. A termeszeti trvenyekrl alkotott
IilozoIiai elmelet normativ elvkent is szolgalhat. Meghatarozza, mely kijelentesrl allithatjuk, es melyekrl nem,
hogy termeszeti trvenyt Iejeznek ki.
Az erveles kiindulopontjakent tehat a legtbb esetben peldak szolgalnak majd. Peldainkat ugy kell valogatnunk,
hogy segitsegkkel jol erzekeltethetk legyenek a termeszeti trvenyekkel kapcsolatos problemak. Az els
szempont, amelyet tekintetbe kell vennnk az, hogy milyen tudomanyagakban Iogalmazhatok meg trvenyek.
Kesbb targyalando okoknal Iogva a termeszeti trvenyek targyalasakor kitntetett szerepet jatszanak a Iizika
trvenyei. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugy gondolnank, mas tudomanyok ne Iogalmaznanak meg
trvenyeket. Beszelni szokas kemiai, biologiai, pszichologiai stb. trvenyekrl, st meg tarsadalmi trvenyekrl
is. (Ez talan Iurcsan hangzik. A tarsadalmat 'termeszeti trvenyek iranyitanak? Attol Igg, mit ertnk itt a
'trveny kiIejezesen. A kvetkezkben abbol indulunk ki, hogy lehetseges trvenyeket megIogalmazni
tarsadalmi jelensegekkel kapcsolatban, mivel peldaink soran a trvenyek legatIogobb ertelemben vett Iogalmat
kivanjuk elemezni. Kiderlhet persze, hogy nincsenek tarsadalmi trvenyek. De az is kiderlhet, hogy kemiai,
1. PIdk
26
biologiai, pszichologiai stb. trvenyek sincsenek. Talan a Iizika az egyetlen tudomany, amelyrl senki sem
tagadna, hogy trvenyeket Iogalmaz meg.)
Tul azon, hogy mely tudomanyagban Iogalmaztak meg ket, szamos olyan szempont van meg, amelyek alapjan
a klnbz tipusu trvenyeket osztalyozhatjuk. Egy ilyen szempontot mar emlitettnk az els Iejezetben.
Egyes trvenyek (peldakent Galilei kinematikai trvenye szolgalt) megIigyelhet tulajdonsagok kzti
sszeIggeseket erintenek. Mas trvenyek olyan tulajdonsagokat is Ielteteleznek (erre szolgalnak peldakent
Newton dinamikai trvenyei), amelyek nem Iigyelhetk meg (mint peldaul az er, tmeg, elektromagneses
tltes). Egy masik osztalyozasi szempontot is emlithetnk. A klasszikus mechanika trvenyei
determinisztikusak voltak. A modern kvantummechanika azonban Ieltetelezi, hogy leteznek valoszinsegi
trvenyek is. A kortars Iizika egyik kzponti kerdese, vajon nem lehetseges-e ezeket a valoszinsegi
trvenyeket determinisztikusakkal helyettesiteni. Ez a kerdes reszben a Iizika, reszben a Iizika IilozoIiaja
kerdeskrebe tartozik, ezert itt nem kell Ioglalkoznunk vele. Ha elismerjk ugyanis, hogy nem csak a Iizika
Iogalmaz meg trvenyeket, mindenkeppen szksegnk lesz a statisztikus (nem determinisztikus) trvenyek
Iogalmara. Az eIIele trvenyek hasznalatara a legjobb pelda talan az orvostudomany.
A kvetkezkben a termeszeti trvenyek mas tipusaival is megismerkednk majd. A termeszeti trvenyekrl
alkotott klnbz elkepzeleseket annak Ienyeben vizsgaljuk, hogy elIogadhato magyarazatot tudnak-e adni
arrol, miert Iejez ki valamely kijelentes termeszeti trvenyt. A peldak hasznalata azonban es ezt Iontos ismet
hangsulyoznunk nem zarja ki, hogy modositsuk szohasznalatunkat. Az elemzes soran kiderlhet ugyanis, hogy
a kezdetben trvenynek tekintett kijelentesek valojaban nem Iejeznek ki trvenyt. A trvenyIogalommal
kapcsolatos metaIizikai vizsgalodasoknak talan ez lehet az egyik legerdekesebb kvetkezmenye.
3.2. 2. ReaIizmus s antireaIizmus a
termszeti trvnyekkeI kapcsoIatban
Bar a kvetkezkben sokszor egyszeren a 'trveny kiIejezest Iogjuk hasznalni a bonyodalmas 'termeszeti
trveny helyett, a trvenyekkel kapcsolatos metaIizikai vizsgalodasainkat azzal kell kezdennk, hogy
megklnbzetjk a 'trveny kiIejezes ket nyilvanvaloan klnbz ertelmet. A magyarban (es a legtbb mas
europai nyelvben) a trveny Iogalmat ugyanis ket elter ertelemben is hasznaljuk. A trveny egyik Iogalma a
jogi vagy moralis trvenyekre utal. Ezek a trvenyek azokat a szabalyokat rgzitik, amelyeknek meghatarozott
krlmenyek kztt viselkedesnket iranyitaniuk kell (vagy kellene).
E szabalyoknak ket olyan jellegzetessegk van, amelyek alapjan jol megklnbztethetk a termeszeti
trvenyektl. Az egyik az, hogy ki lehet ellk terni. Az peldaul, hogy egy jogi norma, amelyet egy trveny
Iogalmaz meg, egy adott allamban ervenyes, nem zarja ki, hogy bizonyos esetben egyesek ne e normaval
ellentetesen viselkedjenek. St az is lehetseges, hogy az allampolgarok tulnyomo tbbsege megszegi legalabb
nehany alkalommal a trvenyt. (Ugyan melyiknkkel ne Iordult volna el, hogy atment az ut tuloldalara
olyankor is, amikor pirosat mutatott a lampa?) Ettl azonban e trvenyek meg nem lesznek kevesbe ervenyesek.
Kepzeljk el azonban, hogy nehanyan kepesek lennenek arra, hogy a gravitacio trvenyere Iittyet hanyva,
idnkent, ha kedvk tartja, a IldIelszin Ielett lebegjenek. Ha ilyesmi lehetseges volna, valoszinleg nem
tartanank tbbe a gravitacio trvenyet ervenyes termeszeti trvenynek.
A masik Iontos klnbseg a termeszeti es az egyeb trvenyek kztt e trvenyek Iorrasat illeti. A legalis
trvenyek eseteben dnt jelentsege van a trvenyalkotas Iolyamatanak, abban az ertelemben, hogy a
trvenyek tartalmanak Iorrasa a trvenyhozo szandeka vagy elhatarozasa. Ha a trvenyhozo ugy dnt, hogy a
trvenyt el akarja trlni vagy modositani kivanja, ezt megIelel eszkzkkel megteheti. Egyiknk sem kepes
azonban arra, hogy megvaltoztassa a gravitacio trvenyet. Ami marmost az erklcsi trvenyek tartalmat illeti,
vita targya, hogy ezek mennyiben Iggnek az emberi dntesektl. Az azonban ketsegtelennek tnik, hogy az
erklcsi trvenyek tartalma sem lehet olyan modon meghatarozott, amilyen modon a termeszeti trvenyeket
meghatarozottnak tekintjk.20
2. ReaIizmus s antireaIizmus a
termszeti trvnyekkeI
27
20 EgyIell senki sem dnthet ugy, hogy holnaptol az emberlest helyes cselekedetnek tartja. MasIell nyilvanvalonak tnik, hogy bizonyos
erklcsi megIontolasokban van konvencionalis elem
A 'trveny szo eredeti, elsdleges jelentese a jogi ertelemben vett trvenyekre utalt. Erdekes IilozoIia- es
tudomanytrteneti kerdes, hogy mikent valt a trveny a tudomanyok kzponti Iogalmava is, s hogy vajon mi a
kapcsolat a trvenyIogalom legalis es tudomanyban trten alkalmazasa kzt. Ezzel a problemaval azonban
most nem Ioglalkozunk. Inkabb azt kell megvizsgalnunk, hogy melyek a termeszeti trvenyek azon
legaltalanosabb jellemzi, amelyek alapjan ugy erezzk, meg kell ket klnbztetnnk az egyeb trvenyektl.
Az egyik ilyen jellegzetesseget mar emlitettk. Senki sem dnthet ugy, hogy a termeszeti trvenyek hatalya alol
kivonja magat, pontosabban hogy viselkedese (mozgasa, mkdese) ellentmondjon a termeszeti trvenyeknek.
A termeszeti trvenyekrl es arrol, hogy engedelmeskednk-e nekik, nem dnthetnk. A termeszeti trvenyek
masik Iontos, az elbbivel sszeIgg jellegzetessege, hogy felfede::k, nem pedig megalkotjuk vagy
kivalasztjuk ket. Ez azt jelenti, hogy a termeszeti trvenyek ervenyessege minden dntestl Iggetlenl adott.
Egy termeszeti trvenyt kiIejez allitas, ha igaz, az emberi dntesektl Iggetlen tenyezk teszik igazza. Nem a
mi dntesnkn mulik, hogy a klnbz sulyu, alatamasztas nelkli targyak azonos, vagy klnbz
gyorsulassal haladnak-e a IldIelszin Iele. Nem mi dntjk el, hogy az eleIant eleven utodokat szl-e, vagy
tojast rak. S nem mi dntjk el, hogy aki megivott ket deci ciant, az meddig Iog elni. Mindezeket a tbbe vagy
kevesbe bonyolult sszeIggeseket megIigyeles es meres segitsegevel IelIedezhetjk, amde nem all modunkban
dnteni ervenyessegk Iell.
Az, hogy a termeszeti trvenyek ervenyesseget nem tudjuk beIolyasolni, vagy az, hogy tartalmuk Iell nem
dntnk, hanem IelIedezzk ket, a termeszeti trvenyekkel kapcsolatos realista IelIogast tamasztja ala.
Eszerint a IelIogas szerint a termeszet trvenyei letezhetnek anelkl, hogy mi emberek leteznenk, vagy meg
altalanosabban, hogy letezne olyan leny (legyen az angyal, marslako vagy intelligens robot), amely kepes lenne
a vilag megismeresere. Rviden, a termeszeti trvenyek 'objektivek a szonak abban az ertelmeben, hogy
letezesk Iggetlen barmely (tenyleges vagy lehetseges) megismer alany letetl. (A trvenyekkel kapcsolatos
realizmusnak van egy masik, speciIikusabb ertelme is, amelyet kesbb reszletesen targyalunk.)
A trvenyekkel kapcsolatos antirealista IelIogas ezzel szemben azt allitja, hogy a termeszeti trvenyek egy
bizonyos ertelemben nem Iggetlenek a megismertl: nem leteznenek termeszeti trvenyek, ha
megIogalmazojuk nem letezne. Miutan a termeszeti trvenyeket eppen annak alapjan allitottuk szembe a legalis
trvenyekkel, hogy elbbiekrl nem dnthetnk, mig az utobbiakrol igen, ez a megkzelites eleve
tarthatatlannak tnik. De nem az. Az allaspont ertelmessege azon all vagy bukik, mikent ertelmezzk azt a
kiIejezest, hogy 'a termeszeti trvenyek lete a megismertl Igg.
Hogy vilagossa valjek, milyen modon Igghetnek a termeszeti trvenyek a megismertl, az els Iejezetben mar
targyalt veriIikacionizmus doktrinajat kell Ielideznnk. A doktrina szerint minden allitast, igy a termeszeti
trvenyeket kiIejez allitasokat is csak az teheti ertelmesse, ha tudjuk, igazsaguk milyen modon dnthet el. Az,
hogy egy allitas igaz-e vagy sem, nem nkenyes dntes kerdese. Hogy az eleIant nagyobb-e az egernel, azt nem
a trvenyhozoi akarat hatarozza meg. (Meg akkor sem, ha a trtenelem soran egyes trvenyhozoktol nem allt
tavol, hogy erre kiserletet tegyenek.) A termeszeti trvenyek igazsaga Iell viszont valamilyen eljaras
segitsegevel dntnk, marpedig egy igazolo eljaras alkalmazasara csakis egy tudatos, megismeresre kepes leny
alkalmas.
A veriIikacionizmus elkepzelese szerint tehat a termeszeti trvenyek allitasok, meghatarozott tipusu mondatok,
amelyeket meghatarozott Ieltetelek kieleglese eseten tekinthetnk igaznak. A termeszeti trvenyekrl szolo
IilozoIiai elmeletnek azt kell megmutatnia, melyek azok a Ieltetelek, amelyek alapjan az ezeket kiIejez
allitasokat igaznak Iogadhatjuk el.
A veriIikacionizmus doktrinajan tul azonban, bar attol nem Iggetlenl, van egy masik megIontolas is, amely a
termeszeti trvenyek antirealista IelIogasat tamasztja ala. A termeszeti trvenyek egy jelents resze tartalmaz
olyan terminusokat, amelyek reIerenciaja (az a nem nyelvi entitas, amire utalnak) nem Iigyelhet meg. Mar a
newtoni mechanika nehany alapIogalma, mint az er vagy a tmeg, is ilyen. Es termeszetesen ilyen a modern
termodinamikaban vagy reszecskeIizikaban alkalmazott terminusok tbbsege. Mire szolgalnak marmost ezek a
28
21 Van Fraassen szerint peldaul az, hogy egy elmelet 'empirikusan adekvat nem jelenti azt, hogy igaznak is kellene tekintennk. V. van
Fraassen1980, 6469.
terminusok? Hiszen azon mondatok igazsagarol, amelyekben szerepelnek, nem dnthetnk kzvetlenl a
megIigyeles segitsegevel. Alkalmazasukat azonban igazolhatja, hogy segitsegkkel jobban megerthetjk a
megIigyelhet jelensegeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az 'er, az 'energia vagy a 'pozitron szavak
epp ugy valami letezre utalnanak, ahogyan a 'varacskos diszno, a 'makos guba vagy az 'ess id.
A dolog knnyebb megertese erdekeben vegynk egy mveszettrteneti peldat. (Nem Iogunk itt azzal a
tudomanyIilozoIiai problemaval Ioglalkozni, hogy a mveszettrtenet, egyaltalan a trtenelem tudomany-e vagy
sem. A mveszettrtenet peldaja analogiakent szolgal, nem esettanulmany.) Bizonyos malkotasokra, mondjuk
Tintoretto vagy El Greco kepeire azt a jelzt Iogjuk hasznalni, hogy 'manieristak. E jelz hasznalata segit
abban, hogy elhelyezzk az adott alkotast a mveszet trteneteben, jelenteset, esztetikai erteket helyesebben
ertsk. Tegyk Iel, hogy a 'manierizmus Iogalma valoban segit bizonyos mveszettrteneti es esztetikai
kerdesek megvalaszolasaban. Vajon mondhatjuk-e, hogy 'letezik a manierizmus? Bizonyos ertelemben nyilvan
igen. De akarmeddig bamuljuk is a kepeket, egyetlen manierizmust sem Iogunk IlIedezni rajtuk. A
manierizmus 'nem lesz ott a kepen, abban az ertelemben, ahogyan a manierista kepek, vagy azokon a puttok,
angyalok es aktok 'ott vannak. (Bar az is erdekes kerdes, hogy ezek milyen ertelemben 'vannak ott. Nyilvan
nem ugyanugy, ahogyan a viragok, a kisgyerekek vagy a mezitelen nk.) A manierizmus kiIejezes hasznalatat
tehat nem az igazolja, hogy letezne valami, amirl igaz, hogy 'ez a manierizmus.
Az antirealista hasonlo modon ervel a termeszeti trvenyekben szerepl elmeleti terminusokkal kapcsolatban.
Hasznos lehet szamunkra, ha a termeszeti jelensegek megertese soran 'erkre, 'energiara vagy klnbz
reszecskekre hivatkozunk. De ebbl nem kvetkezik, hogy ezek a Iogalmak 'valodi letezre utalnanak. Sokkal
inkabb olyan konvenciorol van szo, amely elsegiti a megIigyelhet termeszeti jelensegek kzti sszeIggesek
megerteset. Az elmeleti terminusokkal kapcsolatos antirealista allaspontnak termeszetesen meg kell tudnia
valaszolni, mi teszi igazza azokat a kijelenteseket, amelyekben e terminusok szerepelnek. Mitl igaz az, hogy
A mozgas valtozasa aranyos a mozgato ervel
ha 'valojaban nem letezik er?
A radikalis nezet szerint: a kijelentes szigoru ertelemben veve nem igaz. Az 'elmeleti terminusokat tartalmazo
kijelentesek e IelIogas szerint nem lehetnek igazak ugyanabban az ertelemben, ahogyan a megIigyelhet
entitasokra vonatkozo iteletek azok. Hogy megis hogyan 'hihetnk bennk, vagy Iogadhatjuk el ket, az
vitatott kerdes marad.21
Nem szkseges azonban a radikalis valaszt elIogadnunk. Letezik egy masik, s talan igeretesebb valasz is.
Ketsegtelen, hogy a termeszeti trvenyek egy jo resze olyan terminusokat is tartalmaz, amelyek nem
megIigyelhet entitasokra vagy Iolyamatokra utalnak. Az is lehet, hogy nincs is olyan entitas, amelyre ezek a
kiIejezesek utalnanak. Ennek ellenere azok az allitasok, amelyben szerepelnek, igazak lehetnek. Meghozza
azert, mert nem all az, hogy egy kijelentest nmagaban, mas kijelentesektl Iggetlenl szembesithetnk a
tapasztalattal. Amikor azt allitjuk
A masodik vilaghaboru 1945. majus 8-an ert veget
senki sem vitatna, hogy igaz kijelentest tesznk, s azt sem mondana, hogy minden tapasztalaton tullep
metaIizikai kepzelgesekben tetszelgnk. Pedig a masodik vilaghaboru nem Iigyelhet meg. Sok, rvidebb
esemenyt Iigyelhetnk csak meg, amelyek kzl egyik sem lesz vilaghaboru, s ezek sszesseget nevezzk el
aztan vilaghaborunak.
Az tehat, hogy bizonyos esemenyek sszesseget vilaghaborunak nevezzk, konvencio eredmenye. Az egyes
esemenyek kln-kln nem jellik a vilaghaborukat, de az esemenyek sszessegerl mar ertelmes modon
allithato, hogy vilaghaboru volt. Amirl pedig tudjuk, hogy mikor ert veget. Nem szembesithetnk tehat minden
allitast kzvetlenl a tapasztalattal. Sok esetben inkabb bizonyos allitasok egymassal sszeIgg rendszere tehet
mas allitasokat igazza. A gravitacios ert sem Iigyelhetjk meg, de hasznalhatunk olyan allitasokat, amelyekben
29
22 Egyes IilozoIusok szerint ezert peldaul a szamokat ki kell kszblnnk a Iizikai trvenyszersegek megIogalmazasabol; v. pl. Field
1989, 1718.
a terminus szerepel, es amelyek segitsegevel a testek bizonyos krlmenyek kzti mozgasat helyesen tudjuk
ertelmezni. A gravitacios er megsem letezik abban az ertelemben, ahogyan az egyes gyorsulo testek, mint
ahogyan a masodik vilaghaboru sem letezik abban az ertelemben, ahogyan az egyes lvldz katonak. Ez
azonban nem zarja ki, hogy a gravitacioval vagy a masodik vilaghaboruval kapcsolatban igaz kijelenteseket
tegynk.
Ezzel az ervvel termeszetesen aligha dlt el a teoretikus terminusok ertelmezeset erint vita. Nem biztos, hogy a
vilaghaboru es a gravitacio kzti analogia helytallo. De meg ha helytallonak is tekintjk, akkor sem oldottuk
meg a teoretikus terminusokra vonatkozo problemat. Egyes esemenyekrl vagy tulajdonsagokrol talan nem kell
Ielteteleznnk, hogy elklnlt letezre utalnak. E nelkl is igaznak tarthatjuk azokat az allitasokat, amelyekben
szerepelnek. De mi a helyzet a kvetkez allitassal:
Az elektron tmege 9.1093897 10-31 kg.
Hogyan lehet ez az allitas igaz, ha nem letezik elektron? S ha letezik, csak epp nem abban az ertelemben,
ahogyan a targyak, akkor mit jelent az a 'mas ertelem, amelyben meg letezik? A legtbben azt mondanank,
hogy a Ienti allitas csak akkor lehet igaz, ha leteznek elektronok, meghozza ugyanabban az ertelemben, ahogyan
a krlttnk lev targyak leteznek. (Kesbb majd azzal az allasponttal is megismerkednk, amely szerint csak
az elemi reszecskek leteznek, a targyak nem.)
Mieltt raternenk annak reszletes vizsgalatara, hogy mely mondatokat tekintik az antirealistak trvenyeknek,
erdemes meg egy Iontos ervet megemlitennk az antirealista allaspont mellett. A legtbb termeszeti trveny
matematikai sszeIggeseket is tartalmaz. (Ezeket, a matematikai Iggvenyekre utalva, Iunkcionalis
trvenyeknek is szokas nevezni.) Trvenyek hatarozzak meg tovabba az elektron tmeget es elektromagneses
tlteset, vagy a Ieny sebesseget, s ezeket termeszetesen szamok segitsegevel azonositjuk. A matematikai
(Iunkcionalis) sszeIggeseket azonban pusztan a megIigyelesek nem tehetik igazza. Hogy valaminek mekkora
a sebessege, tmege vagy tltese, az a meresi konvenciotol (a mertekegyseg meghatarozasatol) is Igg. A
terjedesi sebesseget meghatarozo s:am mas lesz, ha a tavolsagot kilometerben merjk es mas, ha merIldben. A
trvenyek egy reszeben tehat mindenkeppen van valami konvencionalis, valami, ami nem letezhetne, ha nem
letezne megismer. A realista IelIogas szamara ezert talan a matematika termeszettudomanyos alkalmazasanak
lehetsege a legnehezebben megvalaszolhato kerdes.22
3.3. 3. A termszeti trvnyek antireaIista
rteImezse
A termeszeti trvenyek azon sajatossaga, hogy emberi szandek nem valtoztathatja meg ket, azt a benyomast
kelti, hogy e trvenyek valamiIele s:ksegs:erseget Iejeznek ki. A veriIikacionizmus szerint azonban csak
azok az allitasok Iejezhetnek ki szksegszerseget, amelyek Iorrasa a priori (tehat tartalmuk Iggetlen a
tapasztalattol), termeszetk szerint pedig analitikusak (tehat igazsagertekket csak a bennk szerepl szavak
hatarozzak meg). A termeszeti trvenyeket kiIejez allitasok igazsaganak Iorrasa azonban, mivel e trvenyeket
megIigyeles reven Iedezzk Iel, csakis a tapasztalat lehet. S miutan e trvenyek ismereteinket bvitik,
igazsagukrol pedig nem dnthetnk pusztan a bennk szerepl szavak jelentese alapjan, a termeszeti
trvenyeket kiIejez allitasok szintetikusak. Azok az allitasok azonban, amelyek a posterioriak es szintetikusak,
a hume-i es a veriIikacionista hagyomanynak megIelelen csakis kontingensek lehetnek. Az antirealista IelIogas
szerint ezert a termeszeti trvenyek nem szksegszer, hanem kontingens igazsagokat Iejeznek ki.
A termeszeti trvenyekrl alkotott veriIikacionista (vagy egyes IilozoIusok szohasznalata szerint
konvencionalista) elkepzeles szerint a termeszeti trvenyek bizonyos tipusu mondatok. Azt pedig, hogy mely
3. A termszeti trvnyek
antireaIista rteImezse
30
23 V. Schlick 1932.
mondatok Iejeznek ki termeszeti trvenyeket, e mondatok logikai (szintaktikai, illetve szemantikai) es
episztemikus jellegzetessegei hatarozzak meg.
A klasszikus logikai empirista tudomanyIilozoIia a kauzalitast 'metaIizikai (tehat ertelmetlen, vagy legalabbis
az egzakt tudomanyos nyelvbl kikszblend) Iogalomnak tartotta, ezert a mindennapi nyelvben oksagi
terminusok segitsegevel kiIejezett allitasokat a szabalyszerseg Iogalmaval kiserelte meg helyettesiteni.23 A
termeszeti trveny tehat annak a szabalyszersegnek a kiIejezesere szolgal, amely a jelensegek magyarazataban
az oksagi magyarazatok helyet kellene, hogy atvegye. A szabalyszerseget a trvenyt kiIejez allitasokban
(vagy, ahogyan az angol neologizmus, a 'lawlike mintajara nevezni Iogjuk: trvenyjelleg allitasokban) ezen
allitasok egvetemessege hivatott biztositani. Az egyetemesseget talan megkiserelhetjk egy mondat s:intaktikai
felleg:etessegei segitsegevel ertelmezni. Eszerint azokat a mondatokat nevezzk egyetemesnek, amelyekben
szerepel a 'minden ., illetve az 'egyik . sem . kiIejezes, vagy azokat, amelyek atfogalma:hatok oly
modon, hogy e kiIejezesek szerepeljenek bennk. Peldaul
Az emlsk elevenszlk
kijelentes atIogalmazhato a kvetkez modon
Minden emls elevenszl
'A svedek szkek vagy 'A kutyak baratsagosak kijelentesek viszont nem, hiszen ezek nem egyetemesen
ervenyesek minden svedre, vagy minden kutyara, csak bizonyos altalanosithato, de nem univerzalisan ervenyes
tendenciakat Iejeznek ki.
A logikai empirista megkzelitesben tulajdonkeppen az univerzalitas veszi at a szksegszerseg helyet. Az
univerzalitas es a szksegszerseg kzti kapcsolat nem uj jelenseg a IilozoIia trteneteben, tulajdonkeppen a
kantianus hagyomany Iolytatasa. Kant ugyan apodiktikusaknak, tehat szksegszereknek tartotta a termeszeti
trvenyeket, de szksegszersegket elvalaszthatatlannak tartotta e trvenyek egyetemes jellegetl.
(Szksegszerseg es univerzalitas kapcsolataval reszletesebben Ioglalkozunk majd a negyedik Iejezetben.) A
logikai empiristak viszont (a hume-i hagyomanyt kvetve) nem ismertek el, hogy a termeszeti trvenyek
szksegszer viszonyokat Iejezhetnek ki, mivel (kesbb reszletesebben is targyalasra kerl megIontolasokbol
kiindulva), csak az analitikus igazsagokat tekintettek szksegszernek. Igy azutan a termeszeti trvenyeket
kiIejez allitasokat pusztan egyetemes jellegkre trten hivatkozassal kellett volna meghatarozni.
Ketsegtelen, hogy mint azt a kvetkez Iejezetben latni Iogjuk, az univerzalitas es a szksegszerseg Iogalmai
kztt van valamilyen kapcsolat. Ez jol lathato nehany matematikai itelet eseteben. Ezekrl altalaban mindenki
elismeri, hogy szksegszer igazsagokat Iejeznek ki. Tekintsk a kvetkez elemi aritmetikai igazsagot kiIejez
mondatot
Minden paros szam maradek nelkl oszthato kettvel.
Ha ez a paros szamokra vonatkozo univerzalis allitas igaz, abbol, ugy gondolnank, az kvetkezik: lehetetlen,
hogy egy paros szam ne legyen kettvel oszthato. Az univerzalitas tehat, bizonyos esetekben, mintha maga utan
vonna egyes modalis allitasok igazsagat. E tenynek igen nagy jelentsege lesz a termeszeti trvenyeket kiIejez
mondatok elemzese soran is.
Az univerzalitas szintaktikai jellegzetessegei azonban nem elegendk ahhoz, hogy el tudjuk klniteni azokat a
kijelenteseket, amelyek trvenyeket Iejeznek ki, azoktol, amelyek nem. Vannak ugyanis olyan allitasok,
amelyek a szo szintaktikai ertelmeben univerzalisak es igazak is, megsem Iejeznek ki termeszeti trvenyt. A
trvenyjelleg allitasokkal kapcsolatos IilozoIiai problema eppen arra vonatkozik, hogy mikent lehetseges
megklnbztetni egymastol a trvenyeket kiIejez, szintaktikai Iormajukat tekintve univerzalis es igaz
allitasokat a tbbi, hasonlo szintaktikai szerkezet es igaz allitastol. Szintaktikai ertelemben univerzalis allitas
peldaul az is, hogy
Kovacsek udvaraban minden macska Iekete
31
hiszen a mondat alanya 'minden macska. De meg ha igaz is, hogy Kovacsek udvaraban csupa Iekete macska
koszal, azert senki nem allitana, hogy ez a kijelentes termeszeti trvenyt Iejez ki. Az olyan kijelenteseket,
amelyek szintaktikailag univerzalis Iormajuak ugyan, de nem Iejeznek ki termeszeti trvenyt, veletlen
(pontosabban 'veletlenszeren igaz) altalanositasoknak nevezzk. A termeszeti trvenyekkel kapcsolatos
kerdes tehat oly modon is Ielvethet, hogy mi klnbzteti meg a veletlenszer altalanositasokat a
trvenyjellegektl.
Talan ugy tnik, knnyen modosithatjuk kriteriumunkat ugy, hogy sikerljn kizarni a Kovacsek macskaira
vonatkozo igaz kijelentest a termeszeti trvenyeket kiIejez allitasok kzl. Azt mondhatjuk ugyanis, hogy csak
azok az allitasok Iejeznek ki termeszeti trvenyt, amelyekben nem szerepelnek tulajdonnevek. A Ienti allitas
egyetemes ugyan, de egyetemesseget korlatozza, hogy szerepel benne egy partikularis szemelyre (mas esetekben
dologra vagy esemenyre) trten utalas. A modositott kriterium szerint tehat ahhoz, hogy egy allitast termeszeti
trvenynek tekintsnk, nem elegend, hogy az allitas univerzalis Iormaju legyen; azt is ki kell ktnnk, hogy
nem szerepelhet benne tulajdonnev.
Ezzel a modositassal azonban nem jutottunk sokkal elbbre. Az els problema, amivel szembe kell neznnk,
hogy az ekkepp modositott kriterium alapjan olyan kijelenteseket sem tekinthetnenk 'trvenyjellegeknek,
amelyekrl altalaban elismerjk, hogy termeszeti trvenyeket Iejeznek ki. Azok a kijelentesek, hogy
A bolygok a Nap krl elliptikus palyan keringenek
A Fldn minden elleny szervezete aminosavakbol epl Iel
termeszeti trvenyeket Iejeznek ki, pedig szerepelnek bennk tulajdonnevek. (Hogy ezek egitestek es nem
szemelyek nevei, mint Kovacsek eseteben, az szintaktikai szempontbol lenyegtelen.)
A masik problema, hogy a tulajdonneveket nagyon sok esetben knnyeden helyettesithetjk ugynevezett
meghatarozo leirasokkal (szaknyelven: deIinit deskripciokkal). Nem nevezhetnk el minden krlttnk lev
targyat. De szinte minden targyra kepesek vagyunk valamilven modon utalni. Ha a targy a beszelk kzeleben
van, ezt legegyszerbben a demonstrativumok (ramutato szavak) segitsegevel tehetjk meg. ('A:t a kalapot
szeretnem mondja a hlgy a kalapboltban az eladonak, mikzben ujjaval egv meghataro:ott kalapra mutat.)
Sok esetben azonban nincs a krnyezetnkben az a szemely vagy targy, akire vagy amire utalni szeretnenk.
Ilyenkor hasznalunk meghatarozo (a ramutatast helyettesit) deskripciokat. Tegyk Iel peldaul, hogy Kovacsek
az egyetlen olyan magyar milliardosok, akiknek tizenharom macskajuk van. Fenti mondatunkat ekkor
atIogalmazhatjuk kvetkez modon:
Valamennyi olyan magyar milliardosnak, akinek tizenharom macskaja van, minden macska Iekete az udvaran.
Tegyk Il, hogy meghatarozo leirasunk sikeres, es valoban Kovacsekrol, es csakis roluk lehet szo.
Mondatunkban nem szerepel tulajdonnev, szerepel viszont az univerzalitasra utalo kiIejezes ('minden .).
Attol azonban, hogy sikerlt ily modon atIogalmaznunk, meg nem mondhatjuk, hogy allitasunk immar
termeszeti trvenyt Iejezne ki. Ha ugyanis egy allitas termeszeti trvenyt Iejez ki, akkor valamennyi helyes
atIogalmazasanak is azt kell kiIejeznie. Ha viszont nem Iejez ki termeszeti trvenyt, akkor egyetlen olyan
atIogalmazasa sem lehet helyes, amely termeszeti trvenyt Iejez ki.
Az univerzalitasnak eddig csak szintaktikai kriteriumait vizsgaltuk. Azokat az allitasokat tekintettk
univerzalisaknak, amelyek tartalmazzak a 'minden vagy az 'egyik sem kiIejezeseket (illetve atIogalmazhatok
oly modon, hogy tartalmazzak ezeket). Azt talaltuk azonban, hogy ez a Ieltetel nmagaban nem elegseges a
trvenyjelleg kijelentesek jellemzesehez. A Ieltetelt ezert megprobaltuk kiegesziteni azzal, hogy a
kijelentesben nem szerepelhet tulajdonnev. Azonban mint peldaink mutattak, ez a Ieltetel sem nem elegseges,
hiszen a tulajdonnevek meghatarozo leirasok segitsegevel kikszblhetk, sem nem szkseges, hiszen vannak
olyan kijelentesek, amelyekrl azt tartjuk, termeszeti trvenyt Iejeznek ki, annak ellenere, hogy tulajdonnev
szerepel bennk.
Az univerzalitasnak azonban nemcsak szintaktikai, hanem szemantikai kriteriuma is lehet. Mint azt az els
32
24 V. Woodward 1992, 182. A trveny egyik megIogalmazojarol, Johann E. Bode, a XVIII. szazadban elt nemet Iizikusrol kapta a nevet es
a kvetkezt allitja: ha a 0, 3, 6, 12, 24, . szamsor elemeihez hozzaadunk negyet es mindegyiket elosztjuk tizzel, akkor megkapjuk a
bolygok csillagaszati egysegben mert tavolsagat a Naptol; ahol a csillagaszati egyseg a Nap es a Fld kztti tavolsag. Erdekes, hogy a
trveny (a Neptun kivetelevel) megkzelitleg minden bolygora all.
Iejezetben emlitettk, a szemantika a logikanak az a resze, amely nemcsak azt hatarozza meg, mikor jol Iormalt
egy kiIejezes, hanem azt is, hogyan ertekelhet, tehat hogyan dnthet el az igazsaga. Amikor egyetemes
kijelentesekrl van szo, az igazsagertek meghatarozasaban Iontos szerepet jatszik az, hogy melyik az a
targyalasi univerzum, amelynek vonatkozasaban a kijelentest ertelmezzk ('interpretaljuk, a szo logikai,
technikai ertelmeben). Amikor a sakktabla eltt lve azt mondja valaki
Mar egyetlen gyalog sem maradt
kijelenteset nem az sszes sakktablan talalhato sszes gyalog, csak az eltte lev tabla helyzete, nevezetesen az,
hogy mar nincs rajta gyalog, Iogja igazza tenni. Ebben az esetben ezt a kijelentes kontextusa hatarozza meg. A
targyalas univerzumat tehat implicit modon korlatoztuk. Mas esetekben viszont a kijelentes explicitte teszi az
ertelmezesi tartomany szkiteset. Hiszen azt is mondhatjuk
Mar egyetlen gyalog sem maradt e:en a tablan.
Vannak tehat olyan kiIejezesek, amelyek arra szolgalnak, hogy explicit modon szkitsek az egyetemesseg
hatokret. A tulajdonneveknek, demonstrativumoknak, hatarozott leirasoknak, ha egy egyebkent
egyetemesseget kiIejez mondatban Iordulnak el, sokszor eppen ez a Ieladatuk (peldaul 'e:en a tablan, 'a
Kovacsek udvaraban stb.). Ha tehat az univerzalitas kriteriumat szemantikai ertelemben hasznaljuk, akkor a
termeszeti trvenyek megklnbztet jellegzetessegekent talan azt emlithetjk, hogy ervenyessegk kre nem
szkithet.
De mit is jelent az, hogy a termeszeti trvenyek ervenyessegenek kre nem szkithet? Talan azt, hogy a
kijelentes nem tartalmaz sem explicit, sem implicit modon semmilyen terbeli vagy idbeli (vagy teridbeli)
megszoritast. Mindig es mindenhol ervenyes. Ha azonban ez igy van, akkor szembe kell neznnk a Ientebb mar
emlitett nehezseggel. Vajon Kepler trvenyei nem trvenyek, mert csak a Naprendszerrl szolnak? A biologia
nem allapithat meg trvenyeket, mert ezek csak a Ildi eletre ervenyesek? (Legalabbis egyelre nincs okunk
Ieltenni, hogy ne csak arra lennenek ervenyesek.)
Ezekre a kerdesekre ketIelekeppen lehet valaszolni. A 'radikalis valasz az lenne, hogy mivel e kijelentesek
nem elegitik ki kriteriumainkat, valojaban nem is trvenyjelleg allitasok. ElIordulhat ugyan, hogy valamely
allitast 'trvenynek neveznk, pusztan azert, mert valamiIele altalanossagot Iejez ki, valojaban megsem
trveny. A tudomany trtenetebl erre szokas peldakent emliteni Bode trvenyet, amely a bolygok Nap krli
elhelyezkedeseben Iellelhet szabalyszerseget irja le. Bar ezt az allitast trvenynek szokas neve:ni, ma mar
senki sem tekintene trvenyszersegnek.24
Kepler trvenyei azonban termeszeti trvenyek, meg akkor is, ha ervenyessegi krk korlatozott. Hogyan
lehetseges ez? Talan ugy, hogy a trvenyek kzt klnbseget kell tennnk aszerint, hogy hatokrk mennyire
altalanos. Vannak trvenyek, amelyek egyetemesen, minden explicit es implicit korlatozas nelkl
alkalmazhatok. De vannak olyan trvenyek is, amelyek az egyetemes trvenyekbl bizonyos terid regiok
vonatkozasaban leve:ethetok. Ezeket a trvenyeket szokas derivalt trvenyeknek nevezni. Keplernek a
naprendszerre es bolygomozgasra vonatkozo trvenye Newton mechanikai, korlatozas nelkl ervenyes
trvenyeibl levezethetk. Kepler trvenye tehat ervenyes, derivalt trveny. (Az egyszerseg kedveert
Ieledkezznk el a relativitaselmeletrl es a kvantummechanikarol, amelyek szerint Newton trvenyei sem
ervenyesek korlatozas nelkl.)
Meg kell azonban emlitennk, hogy a meghatarozott ter- es idbeli (vagy teridbeli) regiokra trten utalas nem
az egyetlen modja annak, ahogyan egy kijelentes egyetemesseget korlatozhatjuk. A biologiai vagy
orvostudomanyi altalanositasok nem csak (st, talan egyaltalan nem) abban az ertelemben korlatozottak, hogy
kizarolag a Ildi eletre ervenyesek. Korlatozottak abban az ertelemben is, hogy szamos implicit feltetelnek kell
kieleglnie ahhoz, hogy e kijelentesek igazak legyenek. Tekintsk a kvetkez (Ieltetelezheten) trvenyjelleg
33
25 Emellett ervel peldaul Nancy Cartwright. V. Cartwright 1983, 4453.
altalanositast:
A C-vitamin tabletta szedese elsegiti a meghleses betegsegek gyogyulasat.
Persze nem lesz mindig igaz, hogy aki C-vitamint szed, az hamarabb meggyogyul. Ha peldaul csak ugy Ier
hozza a C-vitaminhoz, hogy bemegy egy htkamraba, es ott orakon at keresgeti, akkor lehet, hogy hamarabb
meggyogyulna, ha lemondana a C-vitaminrol. Szamos olyan trvenyjelleg altalanositas van tehat, amely csak
bizonyos Ieltetelek kieleglese eseten ervenyes. Raadasul, lehetetlen mindezeket a Ielteteleket explicit modon
Ielsorolni. Ezert ezeket a trvenyeket ceteris paribus trvenyeknek szokas nevezni, mivel pontos
megIogalmazasuk a kvetkez:
Normalis krlmenyek kztt, a C-vitamin tabletta szedese elsegiti a meghleses betegsegek gyogyulasat.
Marmost hogy melyek a 'normalis krlmenyek, az nem tehet mindig tkeletesen explicitte, mivel csaknem
vegtelenl sok olyan Ieltetel van, amelynek ki kell eleglnie ahhoz, hogy a trveny ervenyes legyen. Mint a Ienti
pelda mutatja, mindig ki lehet talalni olyan krlmenyeket, amelyek kztt a ceteris paribus klauzula nelkl
megIogalmazott trveny ervenyet veszti. Egyes tudomanyIilozoIusok szerint meg a legalapvetbb Iizikai
trvenyszersegeket kiIejez allitasok is csak bizonyos Ieltetelek mellett ervenyes, ceteris paribus trvenyek.25
Nem tisztazott azonban, mikor beszelnk ceteris paribus, es mikor leve:etett trvenyekrl. A newtoni
mechanika trvenyei peldaul levezetett trvenyek a szonak abban az ertelmeben, hogy e trvenyek bizonyos
Ieltetelek mellett (peldaul Ienysebesseg kzeli sebesseg eseten) ervenyket vesztik. Tehat csak bizonyos, de
explicitte tehet Ieltetelek kieleglese eseten ervenyesek. Nehany IilozoIus a derivalt trvenyeket is ceteris
paribus trvenyeknek tekinti. A derivalt trvenyekkel kapcsolatos tudomanyIilozoIiai problemak azonban nem
kell, hogy tovabb Ioglalkoztassanak bennnket. A ceteris paribus ervenyes altalanositasok azonban Iontos
metaIizikai kerdeseket vetnek Iel. Ezert a ceteris paribus trvenyek kerdesere kesbb (a Iizikai es a lelki
tulajdonsagok viszonyanak kerdese kapcsan) meg visszaternk.
Vajon mondhatjuk-e ezek utan, hogy a minden korlatozas nelkli, univerzalis es igaz allitasok termeszeti
trvenyeket Iejeznek ki? A kvetkez, Hans Reichenbachtol szarmazo klasszikus pelda bizonyitja, hogy nem.
Vessk ssze a kvetkez ket mondatot.
Nem letezik egyetlen olyan uraniumgmb sem, amelynek atmerje meghaladna az egy merIldet.
Nem letezik egyetlen olyan aranygmb sem, amelynek atmerje meghaladna az egy merIldet.
Mindket mondat szintaktikailag univerzalis, szemantikailag pedig ervenyessegk sem explicit, sem pedig
implicit modon nem korlatozott. Szinte bizonyos, hogy mind a kett igaz. Megsem Iejez ki mind a kett
termeszeti trvenyt. Hogy az univerzumban nincs ilyen hatalmas aranygmb, az puszta veletlen. Az uranium
viszont, leven hasado anyag, a kritikus tmeg elerese utan (amely joval kisebb, mint amennyit egy merIldnyi
atmerj uraniumgmb alkotna) Ielbomlik. Hiaba all az univerzalitas es a korlatlan ervenyesseg. Tovabbi
kriteriumokra van szkseg annak eldntesere, mely kijelentes trvenyjelleg, es melyik nem.
3.4. 4. Episztmikus s pragmatikus
kritriumok
Fentebbi vizsgalodasaink azt mutatjak, hogy lehetetlen pusztan szintaktikai es szemantikai kriteriumok alapjan
megklnbztetni a termeszeti trvenyeket a veletlenszer altalanositasoktol. Meg ha el is Iogadjuk, hogy egy
allitas csak akkor Iejezhet ki termeszeti trvenyt, ha univerzalis hatokr, tehat nem tartalmaz explicit, es nem
elIeltetelez implicit korlatozast, Reichenbach peldaja azt bizonyitja, hogy e kriteriumok nem elegsegesek.
Vajon milyen tovabbi kriteriumok adhatok? Az egyik magatol ertetd valasz az lenne, hogy a termeszeti
trvenyek szksegszerseget valasszuk el az univerzalitas kriteriumatol. Ebben az esetben azt kellene
4. Episztmikus s
pragmatikus kritriumok
34
mondanunk, hogy leteznek olyan univerzalisan igaz allitasok, amelyek csak esetlegesen igazak (ezek lennenek a
veletlen altalanositasok), es vannak olyanok, amelyek szksegszeren igazak (ezek lennenek a termeszeti
trvenyek). Am ez a megoldas azt Ieltetelezi, hogy el kell ismernnk a termeszeti szksegszerseg Iogalmat,
vagyis nem tagadhatjuk, hogy vannak olyan allitasok, amelyeket nem pusztan a bennk szerepl szavak
jelentese tesz igazza, megis szksegszer igazsagot Iejeznek ki. Ennek elIogadasat viszont a veriIikacionista,
antirealista megkzelites kizarja.
A szksegszerseg helyett az antirealistak mas kriteriumokat kerestek. A kriteriumokat annak alapjan probaltak
meg azonositani, hogy megvizsgaltak, milyen szerepet tltenek be a trvenyjelleg allitasok a tudomanyos (es
nehany esetben a mindennapi) tevekenysegben. Az antirealista elkepzeles szerint a trvenyjelleg kijelentesek
legIontosabb jellegzetessege, hogy nem tenyallitasok. Azok a kijelentesek peldaul, hogy
A harminceves haboru harminc evig tartott
Spinoza es Locke ugyanabban az evben szlettek
Hndel kesbb halt meg, mint Purcell
tenyallitasok, mivel mindegyiket egy teny teszi igazza (vagy hamissa). Az oksag metaIizikai problemaja
kapcsan majd reszletesebben is szolunk arrol, mit neveznk tenynek. Annyit azonban mar most is elre kell
bocsatanunk, hogy a tenyek tesznek bizonyos mondatokat igazza, hasonlo modon ahhoz, ahogyan peldaul a
szemelyek teszik helyesse a tulajdonnevek segitsegevel trten megnevezest. Ahogyan a 'Spinoza, 'Locke
vagy 'Hndel szavakat akkor hasznaljuk helyesen, ha (a valaha elt) Spinozara, Lockre-ra, vagy Hndelre
utalunk velk, ugy a Ienti mondatokat az a teny teszi igazza, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott,
hogy Spinoza es Locke ugyanabban az evben szlettek, es hogy Hndel kesbb halt meg, mint Purcell.
Nyilvanvalo, hogy nem minden mondat Iejez ki tenyallitast. Azok a mondatok peldaul, hogy
Szerinted Verdi vagy Wagner irt jobb operakat?
Soha ne tegyel tequilat a srdbe!
nem tenyeket Iejeznek ki, mivel nem kijelentesek. Csakis a kijelent mondatok Iejezhetnek ki tenyeket, mivel
csakis ezekrl van ertelme Ieltenni, hogy igazak vagy hamisak. Ez tulsagosan nyilvanvalo ahhoz, hogy tbb szot
vesztegessnk ra. Sokkal erdekesebb kerdes azonban, hogy vajon igaz-e: minden kijelent mondat tenyt Iejez
ki? A 'problemas eseteket t csoportra osztanam.
1. Az els csoportba az 'analitikus allitasok tartoznak, vagyis azok a kijelentesek, amelyeket a bennk szerepl
szavak jelentese tesz igazza, nem pedig a tenyek.
Az agglegenyek sohasem nsek
kijelentes peldaul ilyen. (Erdemes azonban megjegyezni, hogy nem minden IilozoIus ert egyet abban, hogy az
analitikus allitasok valoban nem Iejeznek ki tenyeket. Hogy ez igy van-e, az a termeszeti trvenyeket kiIejez
allitasok eseteben klnsen Iontos kerdes.)
2. A masodik csoportba a negativ eg:is:tencialis allitasok tartoznak, vagyis azok, amelyek valami, vagy
valamilyen tipusu dolog letet tagadjak. Mint peldaul
Nincsenek kentaurok.
Mint azt kesbb latni Iogjuk, bizonyos esetekben erdemes Ieltennnk, hogy vannak 'negativ tenyek. Erdekes
teny lehet peldaul, hogy egy jarvany soran miert nem kapott meg valaki egy betegseget. A negativ tenyiteletet az
teszi igazza, hogy egy targy vagy egy szemely nem rendelkezik valamely tulajdonsaggal. A negativ
egzisztencialis allitas viszont azt Iejezi ki, hogy valamely (vagy valamely tipusu) targy vagy szemely nem
lete:ik. Miutan a nem letezk semmilyen tulajdonsaggal sem rendelkezhetnek, a negativ egzisztencialis iteletek
4. Episztmikus s
35
26 Russell elmelete a leirast tartalmazo kiIejezesek helyes logikai elemzeserl rviden a kvetkezkepp Ioglalhato ssze. Az a kijelentes,
hogy 'A jelenlegi Irancia kiraly kopasz valojaban azt Iejezi ki, hogy 'Van egy es csakis egy olyan szemely, aki jelenleg Irancia kiraly, es
ez a szemely kopasz. Az els tagmondat tagadasa marmost nyilvanvalo modon egy negativ egzisztencialis allitas.
nem Iejezhetnek ki tenyeket.
3. A harmadikba azok, amelyekben a kijelentes alanyat meghatarozo leiras, tulajdonnev vagy Iajnev nem utal
valamely tenyleges letezre. Ezeket reIerencia-hianyos kiIejezeseknek is szokas nevezni.
A jelenlegi Irancia kiraly kopasz.
A paradicsommadar gyorsabban rpl, mint a sas.
Priaposz knnyen gerjed haragra.
Ezekrl a kijelentesekrl azt szokas mondani, hogy nincs igazsagertekk sem nem hamisak, sem nem igazak.
|Vannak azonban olyan IilozoIusok (peldaul Russell vagy Quine), akik szerint hamisak. De meg ebben az
esetben sem mondhatjuk, hogy ezek a kijelentesek is tenyt Iejeznek ki, mivel atIogalmazasuk egy negativ
egzisztencialis allitast tartalmaz.26|
4. Vannak azonban olyan kijelentesek is, amelyekrl nem vitatnank, hogy igazak vagy hamisak, az azonban
vitathato, hogy valoban tenyeket Iejeznek-e ki. Ilyenek a matematikai kijelentesek, peldaul azok, amelyek
numerikus sszeIggesekre utalnak.
Ugyanannyi paros szam van, mint racionalis szam.
A matematika IilozoIiajanak egyik legvitatottabb temaja, hogy vajon vannak-e matematikai tenyek, amelyek a
matematikai teziseket igazza (vagy hamissa) teszik, s hogy vajon a matematikai igazsagokat kiIejez mondatok
tenyallitasok-e. Annyit azonban mindenkepp el kell ismernnk, hogy ha vannak is ilyen tenyek,
megismereskben akkor sem segit a megIigyeles vagy a meres; tehat nem Iedezhetjk Iel vagy ismerhetjk meg
ket azoknak az eljarasoknak a segitsegevel, amelyekkel a termeszet trvenyeit igyeksznk megismerni.
5. Vegl a problemas kijelentesek tdik csoportjaba azok az allitasok tartoznak, amelyek valamilyen
(esztetikai, moralis vagy egyeb) erteket Iejeznek ki.
A lencseIzelek Iinomabb, mint a babIzelek.
Hust enni helytelen cselekedet.
Ezekkel a kijelentesekkel ugyanaz a problema, mint a matematikai allitasokkal. Vita targyat kepezi, hogy
tenyeket Iejeznek-e ki. Egyes IilozoIusok szerint ezek a kijelentesek nem tenyeket irnak le, hanem rejtett
elirasok, preskripciok. Nem leirnak valamilyen tenyallast, hanem elirjak, hogy bizonyos helyzetekben hogyan
kellene cselekednnk (vagy mi kellene, hogy tessek).
Vajon azt allitja-e az antirealista trvenyIelIogas, hogy a termeszeti trvenyek a:ert nem tenyallitasok, mert a
Ienti esetek valamelyikebe sorolhatok? Mint latni Iogjuk, szamos olyan termeszeti trveny van, amelyek
knnyeden parhuzamba allithatok a Ienti peldak valamelyikevel.
1. Kezdjk az analitikusan igaz allitasokkal. Bizonyos termeszeti trvenyeket analitikusan igaz allitasnak is
tekinthetnk, mivel arra (vagy arra is) szolgalnak, hogy a terminusokat deIinialjak. Azt mondjuk peldaul
A viz (normalis atmoszIerikus krlmenyek kztt) 100 oC-on Iorr.
A genek az rklhet tulajdonsagok hordozoi.
Mivel ezek a trvenyek azt Iejezik ki, mit jelentenek egyes kiIejezesek, legalabbis reszben a megIigyelt
jelensegek leirasanak modjat hatarozzak meg. Ahhoz azonban, hogy empirikus trvenyszersegekrl
beszelhessnk, a kijelentesek ertelmet a bennk szerepl szavak elzetesen rgzitett ertelme kellene, hogy
meghatarozza. Hiszen csak ekkor ertelmes Ieltenni a kerdest, hogy a mondatot milyen tenyek teszik igazza.
4. Episztmikus s
36
27 V. peldaul Ayer 1963, 230. vagy Ryle 1974, 176, 177.
Bonyolult nyelvIilozoIiai kerdes, hogy vajon az analitikus kijelentesek elesen megklnbztethetk-e a
szintetikusaktol, s nem kevesbe nehez tudomanyIilozoIiai kerdes, hogy amennyiben a megklnbztetes
lehetseges, vannak-e olyan trvenyek, amelyek analitikus igazsagokat Iejeznek ki. Egyelre azonban ezek a
kerdesek nem kell, hogy Ioglalkoztassanak bennnket. (A modalitas problemaja kapcsan meg visszaternk
rajuk.) Pusztan annyit kell latnunk, hogy ha vannak analitikusan igaz kijelentesek, nem kizart, hogy nehany
termeszeti trvenyt kiIejez allitas is az.
2. Olyan termeszeti trvenyek is vannak, amelyek negativ egzisztencialis allitasokat Iejeznek ki. A legismertebb
talan Einstein hires trvenye, miszerint
Semmi sem haladhat gyorsabban a Ieny sebessegenel.
E Iejezet vegen meg reszletesebben is Ioglalkozunk az ily modon megIogalmazott trvenyekkel, mivel mint
latni Iogjuk, szamos metaIizikai problema megertese szempontjabol kiemelked jelentsegk van. Egyelre
csak azt Iontos eszrevennnk, hogy leteznek olyan trvenyek, amelyeket negativ egzisztencialis iteletek
segitsegevel Iejeznk ki.
3. Bar talan meglep, egyes ertelmezesek szerint a trvenyekben szerepelhetnek, st igen gyakran szerepelnek
olyan kiIejezesek, amelyek nem reIeralnak. Erdemes ket peldat emlitennk, Newton egyik trvenyet es az
egyesitett gaztrvenyt.
Az a test, amire nem hat er, vagy egyenletes egyenes iranyu mozgasban van, vagy nyugalomban.
Az idealis gazok eseteben, a terIogat nvekedese Iorditottan, a nyomase pedig egyenesen aranyos a hmerseklet
nvekedesevel.
Nincs olyan test, amelyre ne hatna er. Az idealis gazok pedig olyan reszecskekbl kellene, hogy alljanak,
amelyeknek nincs kiterjedesk. Ez a ket trveny tehat bizonyosan tartalmaz olyan kiIejezeseket ('test, amelyre
nem hat er, 'idealis gaz), amelyek nem reIeralnak. Mar emlitettk, hogy egyes IilozoIusok szerint a
kzvetlenl meg nem Iigyelhet ('elmeleti) terminusok nem utalhatnak valosagos letezkre. Ha ez igaz, akkor
a modern mikroIizika szinte valamennyi trvenyere all, hogy a bennk szerepl terminusok nem reIeralnak
(amibl az is kvetkezik, mint azt mar Ientebb emlitettk, hogy ezek a trvenyek nem igazak, vagy legalabbis
nem igazak a szonak abban az ertelmeben, ahogyan a targyak megIigyelhet tulajdonsagaira vonatkozo
kijelentesek igazak vagy hamisak).
4. A matematikai kiIejezesek szereperl mar szoltunk. Ezek hasznalata szolgaltatja az egyik legIontosabb ervet
azok szamara, akik ugy velik, hogy a trvenyekben elkerlhetetlenl van valamilyen konvencionalis elem.
Vajon milyen tenyeket Iejeznek ki azok a trvenyek, amelyek ismeretehez (mint ez a Iizikaban igen gyakori)
matematikai levezetesek segitsegevel jutunk el? Erdemes ezen a ponton megemliteni, hogy annak Ieltetelezese:
leteznek matematikai tenyek, (akarcsak a termeszeti tenyek), amelyeket azonban nem a megIigyeles
segitsegevel ismernk meg, nem teszi knnyebbe a matematikai sszeIggeseket is tartalmazo trvenyek
realista ertelmezeset. Ha ugyanis valoban vannak ilyen tenyek, meg mindig magyarazatra var, hogyan
viszonyulnak a termeszet tenyeihez. Hiszen a matematikai igazsagok bizonyosan nem termeszeti trvenyeken
alapulnak.
5. Vegl, barmilyen meglep legyen is, a termeszeti trvenyek egyes IelIogasok szerint nem allnak olyan tavol
az ertekel kijelentesektl, mint az talan elsre tnhet. Nem arrol van termeszetesen szo, hogy ezek a trvenyek
a termeszetet 'ertekelnek. De mint lattuk, azok a IilozoIusok, akik az ertekel terminusokat nem tekintik
tenyallitasoknak, azt Ieltetelezik, hogy ezek valojaban reftett preskripciok. Az antirealista ertelmezes szerint a
termeszeti trvenyek is ilyen rejtett elirasok. Persze nem a termeszeti jelensegekre, hanem a: elmeletalkotasra
es bi:onvos tipusu kvetke:tetesekre vonatkozo elirasok.27
Az antirealista IelIogas szerint tehat a trvenyek azert nem Iejeznek ki tenyeket, mert Ieladatuk elssorban nem
az, hogy leirjak a termeszetet, hanem az, hogy a termes:etrol s:olo tudomanvos bes:amolok normafakent
4. Episztmikus s
37
28 Ryle 1974, 177.
29 Ayer 1963, 233.
szolgaljanak. Rviden: a termeszeti trvenyek az ismeretszerzesben regulativ Iunkciot tltenek be. E regulativ
Iunkciokat erdemes ket csoportra osztani. Az egyik csoportba a pragmatikus kriteriumok tartoznak, a masikba
pedig epis:temikusak. A pragmatikus kriterium a kvetkezkeppen Iogalmazhato meg:
Termeszeti trvenyek azok az allitasok, amelyek segitsegevel
1. az esemenyek bekvetkezeset elre tudjuk jelezni
2. az esemenyeket meg tudjuk magyarazni.
E kriteriumok Ieladata marmost az lenne, hogy segitsegkkel meg tudjuk klnbztetni a veletlenszer
altalanositasokat a termeszeti trvenyektl. A javasolt elmelet szerint a veletlenszer altalanositasok tenyeket
leiro mondatok, a termes:eti trvenvek vis:ont olvan s:abalvok, amelvek segitsegevel kvetke:tethetnk bi:onvos
fvobeli esemenvekre, illetve megmagvara:hatunk bi:onvos multbeli esemenveket.
A klasszikus logikai empirista magyarazatelmelet szerint az esemenyek helyes magyarazata Ieltetelezi, hogy
valamilyen szabalyszerseg ala Ioglaljuk ket. Nem minden szabalyszerseg lesz azonban magyarazo erej. Az
peldaul, hogy egy macska miert Iekete, nem magyarazhato azzal, hogy a Kovacsek udvaran koszal. Azt
ellenben, hogy azok a targyak, amelyeket elejtek, milyen iranyban es milyen sebesseggel gyorsulnak, jol
magyarazza az a trveny, amely az alatamasztas nelkli targyak mozgasara vonatkozik. De vajon miert csak a
trvenyjelleg kijelentesek magyarazzak a jelensegeket?
A pragmatikus kriterium szerint azert, mert csak a trvenyjelleg kijelentesek segithetnek abban, hogy egyes
esemenyeket elre tudjunk jelezni. A szabadesesrl szolo kijelentes segitsegevel elre tudjuk jelezni, hogy ha
egy bizonyos magassagbol elejtek egy targyat, az mikor er majd Ildet. A Kovacsek kertjeben talalhato macskak
szinerl viszont a Ientebb peldakent emlitett altalanositas alapjan aligha tudnek barmit is sikeresen elre jelezni.
Ha elrejelzesre akarnam hasznalni a kijelentest, akkor Iel kellene teteleznem, hogy amikor a szomszed
macskaja atmaszik a kerites alatt Kovacsek kertjebe, barmilyen is volt korabban, Kovacsek kertjebe erve Iekete
lesz. Ezt azonban normalis krlmenyek kztt egyetlen macskarol sem Ielteteleznenk.
A termeszeti trvenyek pragmatikus IelIogasarol alkotott legszemleletesebb elkepzeles Gilbert Ryle nevehez
Izdik. Ryle szerint a termeszeti trvenyek sajatos 'kvetkeztetesi jegyek vagy 'berletek.
Egy trvenyt kvetkeztetes-jegykent, mondhatni berletkent hasznalunk, amely a tulajdonosat Ieljogositja arra,
hogy bizonyos tenyallitasok kimondasarol atlepjen mas tenyallitasok kimondasara. De arra is Ieljogositja
tulajdonosat, hogy adott tenyek magyarazatat nyujtsa, es a kivant tenyallitasokat a letez vagy megtrtent
dolgok manipulalasaval letrehozza. Nem ismernenk el igazan, hogy a tanulo megtanult egy trvenyt, ha semmi
mast nem tudna csinalni, mint hogy Ielmondja. Epp ugy, ahogy nem mondhatjuk a tanulorol, hogy tudja a
nyelvtant, a szorzast, a sakk vagy az etikett szabalyait, ha nem kepes es hajlando ezeket a szabalyokat konkret
tevekenysegeiben alkalmazni, azt sem mondhatjuk rola, hogy tud egy trvenyt, ha nem kepes es nem hajlando
alkalmazni a trvenyt azokban a konkret kvetkezteteseiben, amelyeket bizonyos tenyallasokbol bizonyos
tenyallasokra vonatkozoan levon, illetve a tenyallasok magyarazata es talan a tenyallasok letrehozasa vagy
megakadalyozasa soran. Egy trveny megtanitasa, legalabbis inter alia, annyit tesz, mint megtanitani, hogyan
kell uj elmeleti es gyakorlati dolgokat csinalni az egyes tenyallasokkal. 28
Ryle-ehoz hasonlo IelIogast kepviselnek azok a IilozoIusok, akik a termeszeti trvenyeket ugyancsak egyIajta
regulativ elvkent ertelmezik, de akik szerint a termeszeti trvenyek egy sajatos elktele:odest kvetelnek meg.29
Ez az elktelezdes nem csupan arra vonatkozik, hogy mikor, mire es hogyan alkalmazzuk a termeszeti
trvenyeket, hanem arra is, hogy minek a hatasara vagvunk haflandok megvalto:tatni elktele:ettsegnket.
A tenyallitasok igazsagat nyilvanvaloan a tenyek tamasztjak ala, tehat a tenyek ismerete alapjan tartunk ki
igazsaguk mellett, vagy vetjk el ket. A veletlenszer altalanositasok szinten tenyallitasok, tehat addig
Iogadjuk el ket, ameddig nincs olyan megIigyeles, amelyik ellentmondana nekik. Ha a Kovacsek udvaraban
lev minden macska Iekete, akkor igaznak tartjuk a peldamondatban szerepl allitast, ha nem, akkor hamisnak.
4. Episztmikus s
38
A termeszeti trvenyek azonban, a jelenleg targyalt elmelet szerint nem tenyeket Iejeznek ki. Akkor milyen
alapon Iogadjuk vagy vetjk el ket? A valasz termeszetesen az, hogy tapasztalati bizonyitekok alapjan. A
vizsgalt megkzelites szerint a termeszeti trveny elIogadasa egy olyan sajatos elktelezdesen alapszik, amely
meghatarozza, hogy milyen tapasztalati bizonyitekok alapjan lesznk hajlandok megvaltoztatni
meggyzdesnket. Ez az elktelezdes azonban a termeszeti trvenyek eseteben ersebb, mint a veletlenszer
altalanositasok eseteben. Peldaul, ha Kovacsek udvaraban talalnank egy cirmos cicat, rgtn elvetnenk azt a
meggyzdesnket, hogy az udvarukban talalhato minden macska Iekete. Ezzel szemben az a megIigyeles, hogy
a IldIelszintl azonos tavolsagra lev alatamasztas nelkli tollpihe es vasgolyo nem egyszerre ert Ildet, nem
Iogja megvaltoztatni Galilei trvenyebe vetett meggyzdesnket.
Ez utobbi elkepzeles, amely a termeszeti trvenyeket kiIejez allitasok elemzese soran az elktelezettsegekre
hivatkozik, a pragmatikus kriteriumokat sszekti bizonyos episztemikus kriteriumokkal. Ezen ismeretelmeleti
kriteriumok azt hatarozzak meg, milyen alapon Iogadhatunk el egy termeszeti trvenyt, illetve hogy a termeszeti
trvenyeket kiIejez allitasok milyen kvetkeztetesek alapjaul szolgalhatnak. A kriteriumok a kvetkezkeppen
Ioglalhatok ssze:
Termeszeti trvenyek azok az allitasok, amelyek
1. induktiv ervelessel alatamaszthatok
2. alatamasztjak bizonyos tenyellentetes kijelentesek igazsagat.
Az induktiv erveles (talan helyesebb lenne kvetkeztetest mondani, miutan azonban sok IilozoIus tagadja, hogy
letezik induktiv kvetkeztetes, a kvetkezben megmaradunk a semlegesebb 'erveles kiIejezes mellett), azon
allitasok igazsaganak (vagy elIogadhatosaganak amennyiben a termeszeti trvenyeket kiIejez allitasokat
sajatos normaknak tekintjk) alatamasztasara szolgal, amelyek igazsagat nem dnthetjk el kzvetlenl a
megIigyeles segitsegevel. Annak az allitasnak az igazsagat peldaul, hogy
Minden varju Iekete
induktiv alapon Iogadom el. Az induktiv eljaras (a legegyszerbb ertelmezes szerint) megmutatja, mikent
terjeszthetk ki a mar megIigyelt varjuk szinere vonatkozo igazsagok valamennyi (meg nem Iigyelt) esetre.
Termeszetesen vannak bonyolultabb induktiv problemak is, mint amilyen az elektronok tltesere vagy a
maximalis sebessegre (Ienysebesseg) vonatkozo allitasok, ahol nem csupan arrol van szo, hogy a megIigyelt
esetek alapjan, az induktiv erveles segitsegevel, a meg nem Iigyelt esetekre is vonatkozo altalanositasokat
Iogalmazunk meg. (Az elektronokat kzvetlenl nem lehet megIigyelni, mint ahogyan azt sem, hogy mi nem
trtenhet meg.) Az induktiv erveles logikai szerkezetet a konIirmacio-elmelet vizsgalja. A konIirmacio-elmelet
olyan logikai-matematikai modell, amely azt mutatja meg, hogy egyes allitasok, amelyek igazsagat mar igazolta
a megIigyeles (pl. 'Ez a varju Iekete), hogyan ersitik meg (vagy kellene, hogy megersitsek) a meg nem
vizsgalt esetekkel kapcsolatos meggyzdeseinket, illetve, s szamunkra ez lesz a Iontos, univerzalis
altalanositasokat kiIejez mondataink igazsagat.
Az episztemikus kriterium szerint marmost a veletlenszer altalanositasok es a termeszeti trvenyek kzti egyik
Iontos klnbseg, hogy mig a termeszeti trvenyek igazsagaba vetett hitnk megIigyeles segitsegevel
konIirmalhato (megersithet), a veletlenszer altalanositasokra ez nem all. Fenti peldainknal maradva, minden
egyes megIigyelt varju meg kell, hogy ersitse azon meggyzdesemet, hogy a 'Minden varju Iekete kijelentes
igaz. Ennek egyik kvetkezmenye peldaul, hogy ha tudom, hogy holnap az allatkertben latok egy varjut, azt is
sejtem, hogy a madar szine Iekete lesz. Minel tbb Iekete varjut lattam, a konIirmacio elmelete szerint annal
inkabb meg kell legyek gyzdve arrol, hogy a kvetkez varju, amit latni Iogok, Iekete lesz. Tegyk Il
azonban, hogy mar megIigyeltem bizonyos szamu macskat Kovacsek udvaraban, es azok mind Ieketek voltak.
Ez a teny nem Iogja beIolyasolni arra vonatkozo meggyzdesemet, hogy a kvetkez macska, amit latni Iogok,
Iekete lesz-e vagy sem, mivel a megvizsgalt esetekbl nem kvetke:tethetek arra, hogy Kovacseknal minden
macska Iekete.
4. Episztmikus s
39
Vajon miert nem? Erre a kerdesre nem knny valaszt adni anelkl, hogy el ne merlnenk a
konIirmacio-elmelet reszleteiben, amire most nincs mod. A konIirmalhatosag kerdese azonban sszeIggesben
all a termeszeti trvenyekre vonatkozo masik episztemikus kriteriummal, s talan ez kzelebb visz a Ienti
klnbseg megertesehez is. Ez a kriterium azt kti ki, hogy a termeszeti trvenyeknek ala kell tamasztaniuk
bizonyos tenyellentetes (kontraIaktualis) allitasok igazsagat. Ezek olyan kijelentesek, amelyek eltagja egy
tenyszeren hamis allitast tartalmaz. Ennek ellenere nehany kontraIaktualis allitast igaznak, masokat pedig
hamisnak tartunk. Milyen alapon? Az egyik legplauzibilisebb elkepzeles szerint eppen a termeszeti trvenyek
elIogadasa alapjan. Az a kijelentes, hogy
Ha a golyo nehezebb lett volna, hamarabb ert volna Ildet
azert hamis, mert ellentmond a szabadeses Galilei-Iele trvenyenek. Az viszont, hogy
Ha nem lett volna a teremben oxigen, a papir nem lobban langra
igaz, mivel a kemia trvenyei szerint az oxigen jelenlete az eges elengedhetetlen Ieltetele.
Hasonlitsuk marmost ssze ket korabban vizsgalt esetnket. Mivel Ieltetelezesnk szerint a 'Minden varju
Iekete kijelentes termeszeti trveny, jogosan kvetkeztethetnk arra, hogy a 'Ha ez a madar varju lenne, Iekete
lenne tenyellentetes kijelentes igaz. De vajon kvetkezik-e abbol a kijelentesbl, hogy 'A macskak Ieketek
Kovacsek kertjeben annak az allitasnak az igazsaga, hogy 'Ha ez a macska Kovacsek kertjeben lenne, Iekete
lenne? Aligha, hacsak Iel nem tesszk, hogy Kovacsek varazslok, akiknek keriteset atlepve minden cica
hirtelen Ieketeve valik.
A ket episztemikus kriterium nem Iggetlen egymastol. Fentebb azt a kerdest vizsgaltuk, miert nem
konIirmaljak a Kovacsek udvaraban megIigyelt Iekete macskak a 'Kovacsek udvaraban minden macska Iekete
kijelentest epp ugy, ahogyan a megIigyelt varjuk konIirmaljak a 'Minden varju Iekete kijelentest. Marmost
tbbek kztt eppen azert nem, mert a meg meg nem Iigyelt esetekre vonatkozo allitasok tenyellentetes
Iormaban is kiIejezhetk. Mint peldaul
Ha megIigyelnem, ilyennek es ilyennek talalnam.
Amikor egy trvenyt konIirmalok, vagyis a trveny igazsagaba vetett meggyzdesemet igyekszem
megersiteni, akkor ezzel kzvetve bizonyos kontraIaktualis allitasok igazsagat is alatamasztom. A
veletlenszer altalanositasokra azonban ez nem all, mivel a megIigyelt esetek nem tamasztjak ala a
kontraIaktualis allitasok igazsagat, az altalanositas nem Iejezhet ki termeszeti trvenyt.
Ezt a kisse bonyolultnak hato sszeIggest egyszerbben is belathatjuk, ha visszagondolunk a termeszeti
trvenyek antirealista IelIogasaval kapcsolatos alapvet tezisre, mely szerint a termeszeti trvenyek nem
tenyeket Iejeznek ki, a veletlenszer altalanositasok viszont igen. Knnyen belathato azonban, hogy egy puszta
tenyt leiro allitasbol nem kvetkezik semmi arra vonatkozoan, hogy mi lenne, ha bizonyos tenyek nem allnanak
Inn. A Kovacsek kertjeben lev macskakrol szolo igazsag ugyanis kiIejezhet a kvetkez modon is:
Macska1 Kovacsek kertjeben Iekete, es Macska2 Kovacsek kertjeben Iekete, es Macska3 Kovacsek kertjeben
Iekete, es .., es Macskan Kovacsek kertjeben Iekete.
Ezeknek a tenyeknek az sszessegebl azonban semmi sem kvetkezik a tekintetben, hogy az n1. macska
Iekete lesz-e vagy sem. A termeszeti trveny azonban a pragmatikus kriterium szerint bizonyos ertelemben
'elirja, hogy a kvetkez megIigyelt varju Iekete 'kell, hogy legyen; ezert aztan ala is tamasztja azt a
kijelentest, hogy 'Ha varjut Iogok latni, Iekete madarat Iogok latni.
3.5. 5. Termszeti trvnyek s normatv
eIkteIezettsgek
5. Termszeti trvnyek s
normatv eIkteIezettsgek
40
30 'Egy allitas trvenyjellege Iokozat kerdese, ami nem jelenti azt, hogy ne lehetnenek vitathatatlan esetek. Davidson 1980, 217.
Sok IilozoIus mind a mai napig elIogadja a termeszeti trvenyekkel kapcsolatos antirealista elmeletet. Szigoru
ertelemben persze nem beszelhetnk egy elmeletrl. Az antirealista elmelet ugyanis szamos, klnbz
ertelmezest enged meg. Sokan vitatnak peldaul, hogy a termeszeti trvenyekkel kapcsolatban helyes lenne
preskriptiv, normativ megIontolasokra hivatkozni. Elemzesnk kezdeten eppen abbol indultunk ki, hogy a
modern IelIogas szerint a termeszeti trvenyek nem lehetnek normak, mivel emberi akarat altal nem
beIolyasolhatok. A pragmatikus megIontolasokon alapulo elmelet megis mintha a normakhoz kzelitene ket.
A normativitas problemajat enyhitheti, ha a hagyomanyos megkzelites helyett, amely eles hatarvonalat huz
leiro es normativ jelleg kijelentesek kztt, egy kijelentes normativitasat Iokozat kerdesenek tekintjk. A skala
egyik vegen azok az allitasok helyezkednek el, amelyeknek egyaltalan nincs normativ tartalmuk, tisztan leiroak,
mint peldaul
Az els vilaghaboru 1914-ben trt ki.
A Tiszta esz kritikajanak els kiadasa got bets.
A masik oldalon a vitathatatlanul preskriptiv jelleg allitasok talalhatok, mint peldaul
Az ittas vezetes jogszabalyellenes.
Ebben a helyisegben tilos a dohanyzas.
A ket veglet kztt azonban szamtalan olyan allitas van, amely tbb vagy kevesebb deskriptiv es preskriptiv
elemet is tartalmaz. Peldaul
Az ittas vezetes veszelyes
A dohanyzas karos az egeszsegre
kijelentesek tartalmaznak deskriptiv elemet, de normativ, eliro (vagy tanacsado) jellegek is. Hasonlokeppen,
talan a termeszeti trvenyekrl is allithato, hogy deskriptiv es normativ elemek keverednek bennk. Ezert nem
keptelenseg azt allitani, hogy a termeszeti trvenyek valojaban bizonyos (elmeleti, kontraIaktualis stb.)
kvetkeztetesek explicitte tett normai.
Ennek a megoldasnak tagadhatatlan elnye peldaul, hogy meg tudja magyarazni, miert tekintnk termeszeti
trvenyeknek olyan allitasokat is, amelyekrl tudjuk, hogy szigoru ertelemben hamisak, vagy 'resek (a
bennk szerepl terminusok valamelyike nem reIeral). Tudjuk, hogy Newton mozgastrvenyei szigoru
ertelemben nem igazak. (Csak viszonylag kis sebesseg eseten ervenyesek.) Lattuk, hogy Newton nyugalomra es
egyenletes mozgasra vonatkozo trvenyei vagy a gaztrvenyek 'resek. Mivel azonban szamos elmeleti es
gyakorlati celra jol alkalmazhatok, e kijelenteseket trvenyeknek tekinthetjk. Egyes antirealistak szerint mar az
is Iokozat kerdese, milyen kijelenteseket tekinthetnk trvenyeknek. A Iizika alapvet trvenyei peldaul
'trvenyjellegbbek, mint mondjuk az orvostudomany vagy a pszichologia trvenyei.30 A pragmatikus
megoldas segitsegevel talan azt is knnyebben meg tudjuk magyarazni, mikent ertelmezhetk ezek a
klnbsegek. Csupan annyit kell belatnunk, hogy egyes trvenyjelleg allitasok szigorubb, masok kevesbe
szigoru normakat irnak el.
Van azonban nehany olyan, termeszeti trvenyekkel kapcsolatos intuicionk, amelynek ez a megkzelites
ellentmondani latszik. Elszr is nyilvanvalo Ieszltseg van a pragmatikus kriteriumok antirealista ertelmezese
es az episztemikus kriteriumok, mindenekeltt a konIirmalhatosag kztt. Az ismeretelmelet celja tbbek kztt
ugyanis eppen annak meghatarozasa, hogyan tehetnk szert iga: ismeretekre. A pragmatikus kriterium
antirealista ertelmezese azonban abbol indul ki, hogy igaz kijelenteseket csak tenyekkel kapcsolatban tehetnk,
ezert a termeszeti trvenyeket nem iga:saguk, hanem ilyen vagy olyan kontextusban trten alkalma:hatosaguk
alapjan Iogadjuk el. MasIell viszont az alkalmazhatosagnak, leven a termeszeti trvenyek elIogadasa nem
valasztas kerdese, Ieltetele az episztemikus megalapozottsag. Az episztemikus megalapozottsagnak azonban
5. Termszeti trvnyek s
normatv eIkteIezettsgek
41
31 Van Fraassen 1989, 151182.
csak az igazsag kontextusaban van ertelme.
Mindebbl az latszik kvetkezni, hogy amennyiben az antirealista elkepzelest Iogadjuk el, az episztemologia
Ieladatat ujra kell ertelmeznnk. Ha a termeszeti trvenyek nem tenyeket Iejeznek ki, valamint a termeszeti
trvenyeket semmi sem teszi igazza, akkor az elIogadhatosagukkal kapcsolatos normakat el kell valasztanunk az
igazsaggal kapcsolatos megIontolasoktol. Van olyan antirealista, aki hajlando elIogadni ezt a kvetkezmenyt. 31
Eszerint a termeszeti trvenyek melletti elktelezettsegnkbl nem kvetkezik, hogy a trvenyeket igaznak kell
elIogadnunk, s ezert az ismeretelmelet Ieladatat is ujra kell Iogalmaznunk.
Mindenesetre, azt nyugodtan allithatjuk, hogy ezzel az allasponttal igen nehez azonosulni. Ahhoz ugyanis, hogy
azonosulni tudjunk vele, alapveten meg kellene valtoztatnunk a meggyzdeseink tartalma es iga:saga kzti
viszonyra vonatkozo IelIogasunkat. E IelIogas szerint abbol, hogy valaki a:t his:i, hogy esik az es, kvetkezik,
hogy az illet iga:nak tartfa, hogy esik az es. Ha azonban a trvenyek antirealista ertelmezese helyes, akkor
abbol, hogy azt hisszk, semmi sem mozoghat gyorsabban a Ieny sebessegenel, nem kvetkezik, hogy ezt az
allitast igaznak kellene tartanunk. De vajon hogyan hihetnk valamiben anelkl, hogy igaznak tartanank?
A legtbb IilozoIus ezt a kvetkezmenyt nem Iogadja el. Ami viszont azt jelenti, hogy el kell vetnnk a
termeszeti trvenyekrl kialakitott antirealista elkepzelest. Ezzel azonban visszajutottunk a termeszeti
trvenyekkel kapcsolatos metaIizikai problemahoz. Amikor a trvenyek kerdeserl beszelnk, nem csak arrol
van immar szo, milyen kijelenteseket tekinthetnk 'trvenyjellegnek. A kerdes inkabb arra vonatkozik, mi
tehet bi:onvos kifelenteseket iga::a. Arra tehat, mi egy termeszeti trveny, s nem arra, hogyan hasznalunk
bizonyos kiIejezeseket.
A termeszeti trvennyel kapcsolatos realizmus lenyege rviden sszeIoglalhato: a termeszeti trvenyek nem
kijelentesek vagy meggyzdesek, hanem olyan tenyek, amelyek Iennallasa Iggetlen attol, hogy letezik-e
nyelv, vagy valamilyen megismeresre kepes leny. Nyilvanvalo azonban, hogy ezzel meg nem magyaraztuk meg,
mi is a termeszeti trveny, csak azt irtuk krl, mi nem.
A termeszeti trvenyrl alkotott realista IelIogasok harom nagy csoportra oszthatok. Az egyik elkepzeles szerint
a trvenyek regularitas elmelete, amely az antirealista IelIogas alapjaul is szolgalt, elIogadhato, csak eppen a
pragmatikus es episztemikus kriteriumokat ki kell egesziteni, vagy helyettesiteni kell mas kriteriumokkal. A
masik elkepzeles szerint a regularitas-elmelet alapjaiban elhibazott, ezert azt mindenestl el kell vetnnk. Vegl
a harmadik szerint a regularitas-elmelet nehezsegei abbol adodnak, hogy a termeszeti trvenyeket kiIejez
allitasokat esetleges, nem pedig szksegszeren igaz allitasoknak tartja.
3.6. 6. A reaIizmus s antireaIizmus hatrn:
A Ramsey-Lewis-fIe eImIet
A regularitas-elmelet modositasara tett legIontosabb kiserlet Frank Ramsey nevehez Izdik. Ramsey eredeti
javaslatat David Lewis elevenitette Iel, ezert a termeszeti trvenyekre vonatkozo ezen elkepzelest
RamseyLewis-Iele elmeletnek is szokas nevezni. Az elmelet kiindulopontja a kvetkez. A regularitas-elmelet
arra kivan magyarazatot adni, miert gondoljuk ugy egves kijelentesekrl, hogy 'trvenyjellegek. Termeszeti
trvenyeket azonban tbbek kztt azert Iogalmazunk meg, hogy segitsegkkel megertsk a jelensegek
sokIelesegeben megnyilvanulo rendet. Az univerzalitast epp azert tekintjk a 'trvenyjelleg kriteriumanak,
mert a szabalyok szerinti elrendezdest, vagy az esemenyek bekvetkezesenek szabalyszer rendjet Iejezi ki. Ha
azonban a termeszet jelensegei nem Iggetlenek egymastol, akkor a jelensegeket rendszerbe Ioglalo trvenyek
miert lennenek azok? Rviden: a termeszeti rendet csakis a trvenvek rends:ere Iejezheti ki megIelelen. Ebbl
pedig az kvetkezik, hogy mindaddig, amig a tbbitl elszigetelten vizsgaljuk, egyetlen kijelentesrl sem
dnthetjk el, hogy trvenyt Iejez-e ki, vagy sem. Csakis a kijelentesek valamely rendszererl allapithato meg,
hogy a bennk szerepl allitasok trvenyek-e.
6. A reaIizmus s antireaIizmus
hatrn: A Ramsey-Lewis-fIe
42
32 Ramsey 1990, 143.
33 Lewis 1986, 122, Lewis 1973, 7375.
Ramsey ezert a kvetkez deIiniciot adja a termeszeti trvenyekrl (a mondatot egy kisse atIogalmazva
idezzk):
A Az alapvet termeszeti trvenyek egy olyan deduktiv rendszer altalanos axiomai, amelyet akkor kapnank, ha
mindent tudnank, es tudasunkat rendszerezni szeretnenk.32
Ezzel a deIinicioval kapcsolatban nem art ket dolgot tisztazni. Elszr is, a megIogalmazas krben Iorgonak
tnhet. Ha mindent tudunk, akkor nyilvan a termeszeti trvenyeket is ismerjk, nemde? Attol Igg. A 'mindent
tudni kiIejezes itt arra utal, hogy ismernk minden partikularis tenyt vagy esemenyt. Ebbl meg nem
kvetkezik, hogy az altalanos szabalyokat is ismerjk. Valaki megmerhette, es ezert tudhat arrol, hogy egy
csomo derekszg haromszgnek milyen hosszuak az oldalai. Ebbl nem kvetkezik, hogy ismeri a
Pitagorasz-tetelt.
Masodszor s ez mar komolyabb problema, miutan a meghatarozasban utalas trtenik a tudasra ugy tnik,
hogy a javasolt elmelet nem lehet (a korabban targyalt ertelemben) realista. Ramsey javaslatat valoban
lehetseges antirealista modon ertelmezni. De talan ertelmezhet realista modon is. Lehetetlen, hogy minden
partikularis tenyt vagy esemenyt ismerjnk. Ezert amikor a termeszeti trveny Iogalmat valamennyi partikularis
teny ismeretehez ktjk, egy idealra es nem a tenylegesen ismert termeszeti trvenyekre utalunk. Nem kizart
tehat, hogy valojaban egyetlen olyan allitas sem Iejez ki termeszeti trvenyt, amelyet ma trvenyjelleg
allitasnak tartunk. Ezt a lehetseget pedig csakis a termeszeti trvenyek realista ertelmezese engedi meg. Az
antirealista ertelmezes szerint ugyanis a trvenynek tartott kijelentesektl Iggetlenl nincs ertelme termeszeti
trvenyekrl beszelni; hiszen hogy mitl lesz egy allitas trvenyjelleg, azt az hatarozza meg, hogy jelenlegi
ismereteink rendszereben trvenykent Iunkcional-e (tehat egy meghatarozott pragmatikus es episztemikus
szerepet tlt-e be).
Ketsegtelen tehat, hogy a Ramsey-Iele elmeletben van realisztikus elem, amennyiben a termeszeti trvenyek
elvalaszthatok minden olyan kijelentestl, amelyet ma trvenynek tartunk. Az elmelet azonban tartalmaz olyan
elemeket is, amelyekrl mar sokkal nehezebb realista ertelmezest adni. Semmi sem zarja ki, hogy ugyanazon
partikularis tenyek sszessegenek klnbz deduktiv rendszerek is megIeleljenek. (Egy jol ismert pelda szerint
a termodinamikai jelensegek klnbz trvenyekkel ugyanolyan jol leirhatok.) Hogyan valaszthatunk e
rendszerek kztt? E problema megoldasara David Lewis a Ramsey-Iele elkepzeles kvetkez ujraIogalmazasat
javasolta (az ujraIogalmazas elemei egyebkent mar Ramsey eredeti irasaban is megtalalhatok):
A* Egy szabalyszerseg akkor termeszeti trveny, ha az igazsagok egy olyan integralt rendszerebe illeszkedik,
amely az egyszerseg es inIormacios er legjobb kombinacioja.33
Ezt az elmeletet a termeszeti trvenyek 'legjobb rendszer vagy 'idealis rendszer elmeletenek is szokas
nevezni. Az elmelet szerint akkor mondhatjuk, hogy valamely regularitas egyben termeszeti trveny is, ha nagy
inIormacios tartalommal rendelkezik (a tenyek es esemenyek minel nagyobb reszet 'Iedi le), jol illeszkedik
mas hasonlo trvenyekhez es a lehet legegyszerbb.
A RamseyLewis-Iele elkepzeles a termeszeti trvenyek klasszikus, logikai empirista megkzelitesenek olyan
tovabbIejlesztese, amely a termeszeti trvenyek Iogalmat az eredeti elkepzelesnel realisztikusabban ertelmezi,
hiszen azt, hogy mi az 'idealis rendszer nem jelenlegi ismereteink vagy tudomanyos elmeleteink hatarozzak
meg, hanem a termeszeti jelensegek, Iolyamatok megismerestl Iggetlen strukturaja. Ugyanakkor az elkepzeles
nem all tavol a tenyleges tudomanyos gyakorlat egy reszetl sem, hiszen bizonyos, hogy legalabbis az elmeleti
Iizika egy jelents resze valoban azokat a trvenyeket (vagy azt a trvenyt) keresi, amely a legegyszerbb
modon kepes a (Iizikai) jelensegek sszesseget magyarazni. Raadasul a RamseyLewis-Iele elmelet
magyarazatot ad arra, miert tekintjk a termeszeti trvenyek lenyegi elemenek az univerzalitast: a trvenyek
azon rendszere, amely univerzalis szabalyszersegeket Iejeznek ki, nyilvanvalo modon egyszerbb lesz, mint
azok a rendszerek, amelyek tbb, de korlatozottabb hatokr altalanositast tartalmaznak.
43
34 Ahhoz, hogy ezen elmeletet megertsk, tudnunk kell, milyen specialis ertelemben hasznaljuk itt a 'propozicio kiIejezest. Ennek
megertesehez viszont tbbet kell tudnunk a szksegszerseggel es lehetsegekkel kapcsolatos problemakrol, ezert e kerdesre a kvetkez
Iejezetben ternk vissza.
A RamseyLewis-Iele elmelettel szemben azonban szamos Iontos ellenvetes is megIogalmazodott. Az
ellenvetesek egyik Iele a IelIogas realista jelleget kerdjelezi meg. A masik Iele pedig arra vonatkozik, milyen
megvalaszolatlan kerdesek maradnak abban az esetben, ha a RamseyLewis-Iele elmeletet megis realista modon
szeretnenk ertelmezni.
Az elmelet, mint lattuk, nem kivanja mindenestl elvetni a termeszeti trvenyekrl alkotott klasszikus, logikai
empirista elkepzelest, inkabb kiegesziteni, illetve modositani akarja azt. Nem kerdjelezi meg peldaul, hogy a
termeszeti trvenyek univerzalis szabalyszerseget Iejeznek ki. Az univerzalitas, ervelhetnk azonban, nyelvi,
nem pedig termeszeti jelenseg. Univerzalisnak allitasokat szokas tekinteni, nem pedig jelensegeket. Mondhatjuk
persze, hogy 'Az alkoholIogyasztas univerzalis jelenseg, de ez csak laza es IilozoIiailag pontatlan
szohasznalat. Minden teny es esemeny egyedi, univerzalisak csak azok a kijelentesek lehetnek, amelyek leirjak
ket.
Arra a kerdesre, lehetseges-e a trvenyekrl realista interpretaciot adni akkor, ha valamilyen ertelemben
megkveteljk, hogy univerzalis szabalyszersegeket Iejezzenek ki, klnbz valaszok adhatok. Vannak olyan
realistak, akik szerint a valasz csakis nemleges lehet, ezert a termeszeti trvenyek szabalyszerseg elmeletet el
kell vetni. Erveiket a kvetkezkben meg reszletesebben is megvizsgaljuk. Masok szerint az univerzalitas
igenye nem zarja ki a trvenyek realista ertelmezeset. Tevedes ugyanis azt Ieltetelezni, hogy csak nyelvi
entitasok lehetnek univerzalisak. Univerzalisak lehetnek propoziciok (tehat absztrakt igazsagertek es/vagy
jelenteshordozok) is, amelyek Iggetlenek a konkret nyelvi kiIejezesektl.34
Ha sikerlne is megoldani az univerzalitassal kapcsolatos problemat, a RamseyLewis-Iele elmelet realista
ertelmezesenek akkor is szembe kell neznie egy masik, sokkal nehezebben megvalaszolhato problemaval. Vajon
ertelmezhet-e az 'inIormacios tartalom, es klnskepp az 'egyszerseg realista modon? Vajon inIormacio
es egyszerseg nem az elmeletalkotast es ismeretszerzest jellemzik? Nem csak egy elmeletnek lehetnek ilyen
tulajdonsagai? Elmelet pedig nem letezhet az elmeletalkotastol Iggetlenl. Marpedig ha a trvenyeket az
elmeletalkotas tulajdonsagai segitsegevel jellemezzk, aligha allithato, hogy elmeletnk realista lesz. Maskepp
Iogalmazva: 'az idealis rendszer Iogalma elvalaszthatatlan az idealis rendszeralkotastol, ami pedig
szksegkepp a megismer kepessegeihez ktdik.
Erre az ellenvetesre, ugy gondolom, nagyon nehez valaszt adni. Meg ha lehetseges lenne is az inIormacio
Iogalmarol olyan jellemzest adni, amely nem Ieltetelez valamely tudatos megismert (erre trtentek kiserletek),
azt nagyon nehez elkepzelni, hogy az egyszerseg Iogalma elvalaszthato lenne a megismerestl es
elmeletalkotastol. Igaz, megIogalmazhatok olyan kriteriumok, amelyek segitsegevel tbbe-kevesbe megbizhato
modon el tudjuk dnteni, melyik elmelet egyszerbb. A Iunkcionalis trvenyek eseteben ilyen kriteriumok
lehetnek peldaul: hany valtozo szerepel egy egyenletben, mennyire bonyolult matematikat kell alkalmazni egy
problema megoldasahoz; vagy mas trvenyek eseteben: hany klnbz tulajdonsagra kell hivatkoznunk akkor,
amikor a jelensegeket a trvenyek segitsegevel magyarazzuk.
Ezeket talan (s a 'talan szo itt valoban hangsulyos) az egyszerseg objektiv kriteriumainak tekinthetjk,
amennviben az 'objektiv kiIejezesen az 'interszubjektivitast ertjk. Am a realista trvenyIelIogas az
objektivitas ersebb ertelmezeset kveteli meg. A realista ertelmezes szerint a trvenyekrl olyan beszamolot
kell adnunk, amely megengedi, hogy a termeszeti trvenyek akkor is letezzenek, ha semmilyen tudatos,
megismer leny nem letezik. Nyilvanvalo, hogy az 'interszubjektivitas ertelmeben vett objektivitas ennel
gyengebb Iogalom.
Az egyszerseggel es inIormacios tartalommal kapcsolatban azonban egy masik problema is Ielmerl. A
targyalt elmelet szerint a termeszeti trvenyek Iogalma a legjobb vagy idealis rendszer Iogalmatol Igg. Az
elmelet tehat elIeltetelezi, hogy letezik egy, es csakis egy olyan rendszer, amely az egyszerseg es az
inIormacios tartalom gazdagsaganak legfobb kombinacioja. De vajon miert kellene Ielteteleznnk, hogy letezik
ilyen rendszer? A legjobb rendszer idealja talan hasznalhato bizonyos tipusu kutatasok regulativ elvekent, de az,
44
35 'Ha a termeszet kedves, a legjobb rendszer vitathatatlanul (robustlv) a legjobb olyannyival jobb, mint a tbbi masik, hogy barmely
standard alapjan els, legyen az akar az egyszerseg, akar a magyarazoer, akar a kett egyensulya. Nincs biztositek arra, hogy a termeszet
valoban kedves, de arra sincs bizonyitekunk, hogy ne lenne az. Azt elismerem, hogy ha a termeszet nem kedves, es ha az egymasnak
ellentmondo rivalis rendszerek kzl egyik sem jobb, mint a masik, akkor valoban pusztan pszichologiai kerdes volna, hogy mit tekintnk
trvenynek, s ez igen klns lenne. Lewis 1999, 233.
hogy valoban letezik egy ilyen rendszer, puszta Ieltetelezes. A kvantummechanika sokkal bonyolultabb, mint a
klasszikus mechanika, de inIormacios tartalma sokkal nagyobb. Magyarazatot tud adni olyan jelensegekre,
amelyeket a klasszikus mechanika nem tud magyarazni. De vajon ki mondja meg, hogy az inIormacios
tartalomban (magyarazo erben) mutatkozo tbblet 'ti-e az egyszerseget? Talan helyesebb lenne azt
mondani, hogy az a:onos inIormacios tartalommal rendelkez elmeletek kzl azokat kell valasztanunk,
amelyek egyszerbbek. Igy azonban az egyszerseg majdhogynem izles kerdese lesz; tehat meg az
interszubjektivitas ertelmeben sem tekinthet objektiv kriteriumnak. A relativisztikus jelensegek Einstein-Iele
magyarazata mellett peldaul azt szokas Ielhozni, hogy 'egyszerbb, mint a Lorenz altal javasolt magyarazat.
Amellett is lehet azonban ervelni, hogy ez nincs igy.35
Vegl erdemes meg egy kerdest megemlitennk. Fentebb azt allitottam, hogy a RamseyLewis-Iele elmelet jol
illeszkedik a tenyleges tudomanyos gyakorlat egy reszehez. Fontos azonban hangsulyozni: csak egy reszehez,
meghozza ahhoz a reszehez, amit leginkabb az elmeleti Iizika reprezental. A tudomany szamos mas terleten is
szeretnenk azonban trvenyeket megIogalmazni, es ezekre mar kevesbe jellemz, hogy az idealis rendszerben
szerepl szabalyszersegeket tekintenek trvenyeknek. A kemia, biologia, orvostudomany szamos
trvenyszersege megIogalmazhato az adott tudomany vagy a tbbi tudomany trvenyeitl Iggetlenl. Ahhoz,
hogy termeszeti trvenynek tartsuk a kvetkezket
A kiralyviz oldja a nemesIemeket
A tulzott alkoholIogyasztas mergezesi tneteket okozhat
semmilyen rendszerbe sem kell illeszteni ket. St, a 'rendszerbe illesztes kriteriuma talan lehetetlenne is tenne
egyes trvenyek IelIedezeset es a tudomany haladasat: vagy az sszes trvenyt egyszerre kellene IelIedeznnk,
vagy egyikhez sem juthatnank kzelebb. Ha a javasolt elmelet helyes lenne, Newton sohasem Iedezhette volna
Iel a gravitacio trvenyeit anelkl, hogy ne mondott volna valamit az elektromagneses erkrl, vagy a
magerkrl. Vegl pedig, ha a trvenyeket kiIejez kijelenteseknek szigoru ertelemben (tehat nemcsak
'megkzelitleg, barmit jelentsen is ez) igaznak kell lennik, akkor a ma trvenyeknek tartott allitasok talan
egyikerl sem mondhatjuk jogosan, hogy a termeszet trvenyeit irja le.
Ami marmost ez utobbi ellenvetest illeti, sajnos ugy tnik, ha valaki a termeszeti trvenyekkel kapcsolatos
realista allaspontot kivanja vedelmezni, ezt a bekat bizony le kell nyelnie. Ha a termeszeti trvenyek Iogalma
Iggetlen attol, ki, mit, es hogyan ismerhet meg, akkor el kell Iogadnunk: semmi sem biztositja, hogy a
termeszet akar egyetlen trvenyet is ismerjk. MasIell az elmelet nem mond ellent annak, amit a minimalis
veriIikacionizmus tetelenek neveztem. Nem allit semmi olyat, ami eleve lehetetlenne tenne szamunkra, hogy
valamit is megtudjunk a termeszet trvenyeirl.
3.7. 7. ReaIizmus s univerzIk
A RamseyLewis-Iele ertelmezes realista, vagy legalabbis adhato rola realista ertelmezes is, a szonak abban az
ertelmeben, hogy a termeszeti trvenyeket Iggetlennek tekinti mindattol, amit jelenleg tudunk. Nem realista
azonban a szonak egy masik, hagyomanyosabb (a kzepkori metaIizikaban hasznalt) ertelmeben. A
RamseyLewis-Iele elmelet szerint ugyanis a vilagot kizarolag egyedi, partikularis tenyek, esemenyek, dolgok
alkotjak. Azok a kijelentesek, amelyeket termeszeti trvenyeknek tekintnk, tulajdonkeppen e partikularis
jelensegek, dolgok, esemenyek rendje segitsegevel ertelmezhetk.
7. ReaIizmus s univerzIk
45
36 Tooley 1977; Drestke 1977; Armstrong 1983.
A hetvenes evekben azonban tbb IilozoIus is amellett ervelt, hogy a termeszeti trveny Iogalmat hibas a
szabalyszerseg Iogalmahoz ktni.36 A regularitas-elmeletek kritikusai szerint ez a megkzelites nem kepes
helyes magyarazatot adni arrol, mi klnbzteti meg a termeszeti trvenyeket a veletlenszer altalanositasoktol.
Mi tbb, a szabalyszerseg-elmelet meg az nmaga altal Ielallitott episztemikus es pragmatikus kriteriumokat
sem kepes kielegiteni. Az elmelet kritikusai tehat nem vitatjak, hogy a megIogalmazott kriteriumok ervenyesek.
Azt allitjak azonban, lehetetlen, hogy e kriteriumoknak barmelyik, a regularitas Iogalman alapulo elmelet eleget
tudjon tenni. A termeszeti trvenyek olyan ertelmezesere van tehat szkseg, amely realista a szonak abban a
kzepkori IilozoIiai hagyomanybol szarmazo ertelmeben is, hogy nem nominalista.
A nominalista IelIogas szerint minden, ami a vilagban letezik, partikularis. Nem knny pontosan deIinialni, mit
is jelent az, hogy 'partikularis, egyelre elegend lesz, ha peldak segitsegevel erzekeltetjk. (A modalitas es
azonossag problemaja kapcsan meg reszletesebben targyaljuk a partikularitas problemajat.) Partikularis dolog
peldaul az a szek, amelyen most lk, a szamitogep, amelyen ezt a szveget irom, a haz, amelyben lakom, a
Parlament es az EiIIel-torony. Partikularis esemeny az els holdra szallas, a masodik vilaghaboru, es a harmadik
gol a hires angolmagyar meccsen a Wembleyben. De nem csak Iizikai targyak vagy esemenyek lehetnek
partikularisak; pontosabban a nominalizmus nem tagadja, hogy masIajta partikularek is letezhetnek. Amikor
meghallom, hogy csngetnek, vagy eszreveszem, hogy IelIorrt a konyhaban a tej, vagy arra gondolok, hogy mi
trtent tavaly sszel, vagy erzem, hogy Iaj a Iogam ezek a jelensegek is mind partikularisak (akar Iizikai
esemenyeknek tekintjk ket, akar nem). Az egyszerseg kedveert a tovabbiakban azonban csak Iizikai
partikularekra Iogunk hivatkozni.
A realista allaspont szerint nem csak partikularis targyak vagy esemenyek leteznek. Mi mas letezhetne meg? A
dolgokat es esemenyeket tulajdonsagaik segitsegevel szoktuk jellemezni. Mint Ientebb mar lattuk, partikularis
targyakra csak viszonylag ritkan utalunk nevekkel, hiszen lehetetlen mindennek nevet adni. Ehelyett
meghatarozo leirasokat adunk roluk. A meghatarozo leiras eppen arra szolgal, hogy kiemelje azt a tulajdonsagot
(vagy azokat a tulajdonsagokat), amely lehetve teszi, hogy a valamely partikularet (targyat vagy esemenyt)
azonositsuk. Ugy tnik tehat, ha leteznek partikularis dolgok, a tulafdonsagoknak is leteznik kell.
De vajon helyes-e ez a kvetkeztetes? A tulajdonsagok termeszetet Iirtato kerdes a metaIizika egyik klasszikus
problemaja. Mi is reszletesebben Iogjuk targyalni az oksag, valamint a szksegszersegek es a lehetsegek
problemaja kapcsan. Ebben a Iejezetben csak a termeszeti trvenyek realista ertelmezese szempontjabol
vizsgaljuk a tulajdonsagok problemajat. Arra lesznk tehat kivancsiak, mi a kapcsolat a termeszeti trvenyek es
a tulajdonsagok termeszete kztt.
Minden targynak es esemenynek szamtalan tulajdonsaga van. Ezek kzl a tulajdonsagok kzl sokat a
megIigyeles segitsegevel ismerhetnk meg. Ha ranezek, tudom peldaul, hogy az iroasztalomon Iekv knyv
milyen szin, milyen alaku, ha Ilemelem, erezni Iogom, milyen sulyu. Sok mas tulajdonsagat is ismerhetem,
bar nem kzvetlenl a megIigyeles reven. Tudom peldaul, melyik evben adtak ki, hol jelent meg stb. Es olyan
tulajdonsagokat is allithatok rola, amelyek (ha csak eppen nem IilozoIalok) soha eszembe nem jutnanak. Tudom
peldaul, hogy ez a knyv sosem volt szaz kilometernel kzelebb a hold Ielszinehez, tudom, hogy nagyobb, mint
a legnagyobb bolha, es kisebb, mint a legkisebb eleIant, es tudom, hogy sose lesz kepes megtanulni beszelni. A
szamtalan tulajdonsag kzl tehat vannak olyanok, amelyek erdekesek, es vannak olyanok (a tulajdonsagok
tbbsege termeszetesen ilyen), amelyek teljesen erdektelenek.
A tulajdonsagokat azonban nemcsak aszerint osztalyozhatjuk, hogy mely tulajdonsagok erdekesek szamunkra es
mely tulajdonsagok nem. Aszerint is osztalyozhatok, hogy mely tulajdonsagok relevansak a tudomany szamara,
es melyek nem. A kemia szamara peldaul nem lesz relevans, hogy a knyvem nagyobb, mint a legnagyobb
bolha, Iontos viszont az, hogy milyen elemekbl all. A Iizika szempontjabol nem lesz relevans, hogy milyen
szin a boritoja, viszont Iontos lesz, hogy mekkora a tmege. A tulajdonsagokat tehat csoportosithatjuk aszerint,
hogy melyek relevansak a jelensegek tudomanyos magyarazata szempontjabol, s hogy melyek nem. (Ez az
osztalyozas nyilvanvaloan kapcsolatban all azzal, amit a kauzalitas kapcsan mar tbbszr emlitettnk.)
A trvenyek realista IelIogasa marmost eppen ezen a klnbsegtevesen alapul. A realista szerint a tudomanyban
46
hasznalt tulajdonsagoknak kitntetett szerepk van. Ebben valamennyi trvenyIelIogas egyetert. Hiszen senki
sem vitatja, hogy a tudomany Ieladata (reszben legalabbis) bizonyos tulajdonsagok IelIedezese, vagy a
jelensegek tudomanyos magyarazata szempontjabol relevans tulajdonsagok azonositasa. Egyes IilozoIusok
szerint azonban a tulajdonsagok ezen osztalyozasa csak ugy erthet meg, ha Ieltesszk, hogy a tulajdonsagoknak
nallo letk van.
Mit jelent ez? Az asztalomon Iekv knyv szgletes. Tehat rendelkezik a 'szgletesseg tulajdonsagaval.
Marmost ez ugy is kiIejezhet, hogy a knyv a 'szgletesseg egy esete (instanciaja). Minden szgletes
dologban kell, hogy legyen valami kzs, hiszen ennek alapjan allithatjuk roluk, hogy megilleti ket a
szgletesseg tulajdonsaga. Maskepp Iogalmazva: valamennyi a szgletesseg tulajdonsaganak instanciaja. Ezert
ha leteznek szgletes targyak, leteznie kell a 'szgletesseg tulajdonsaganak is. Az ily modon letez
tulajdonsagokat nevezzk univer:aleknak.
A termeszeti trvenyekrl alkotott realista elkepzeles szerint nem minden tulafdonsag univerzale. (A
kvetkezkben, hacsak kln nem jelzem, realizmuson mindig a tulajdonsagokkal kapcsolatos realizmust Iogom
erteni.) Az, hogy a knyvem sosem kerlt eleg kzel a hold Ielszinehez, vagy hogy kisebb a legkisebb
eleIantnal, epp ugy tulajdonsagai a knyvnek, mint mondjuk az, hogy milyen tmeg. De ezek a tulajdonsagok
nem univerzalek. Maskepp Iogalmazva: amikor ezeket a tulajdonsagokat allitom a knyvemrl, akkor nem
feltetele:em, hogy ezek a:ert illetnek meg, mivel egv univer:ale instanciafa. A tudomanyos kutatas egyik celja
marmost eppen az, hogy IelIedezze, illetve a mar ismertek kzl kivalassza azokat a tulajdonsagokat, amelyek
univerzalekra utalnak.
Termeszeti trvenyek es a (vizsgalt elmelet ertelmeben vett) univerzalek kztt tehat szoros kapcsolat van.
Egyreszt a termeszeti trvenyek IelIedezese segitsegevel azonosithatjuk az univerzalekat. Azok a kiIejezesek
utalnak univerzalekra, amelyek a trvenyekben szerepl tulajdonsagokat neveznek meg. A suly, a kemiai
sszetetel, az elektromagneses tltes peldaul univerzalekra utalnak; az viszont, hogy nagyobb-e valami a
legnagyobb bolhanal vagy jart-e a holdIelszin kzeleben, nem. (Erdekes kerdes, hogy vajon az alak vagy a szin
univerzale-e, vagy sem. A jelensegek mechanikai magyarazata szempontjabol ezek a tulajdonsagok nem
relevansak, megis lehet amellett ervelni, hogy valojaban a szinek es az alak univerzalekra utalnak.) Masreszt
viszont azt, hogy mi is egy termeszeti trveny, a realista IelIogas szerint csak az univerzalek Iogalma
segitsegevel erthetjk meg.
Mint lattuk, a regularitas-elmelettel kapcsolatban az a I kiIogas, hogy nem tud megIelel valaszt adni arra, mi
klnbzteti meg a termeszeti trvenyeket a veletlen altalanositasoktol. Ha Ielidezzk Reichenbach arany-,
illetve uraniumgmbre vonatkozo peldajat, knnyen belathato, milyen nehezseggel kell szembeneznie a
regularitas-elmeletnek: ket univerzalis hatokr igaz allitas kzl csak az egyik Iejez ki termeszeti trvenyt.
Vajon miert? A regularitas-elmelet arrol sem tud szamot adni, miert tamasztjak ala a termeszeti trvenyek a
tenyellentetes allitasok igazsagat, es hogyan konIirmalhatok. Bar az indukcio es a konIirmacio problemaja
elssorban az episztemologia es nem a metaIizika kerdeskrebe tartozik, egy kicsit reszletesebben szolnunk kell
az indukcioval kapcsolatos nehany problemarol, mivel ezek dnt szerepet jatszanak a realista trvenyIelIogas
melletti ervekben.
Az indukcioval kapcsolatos klasszikus ('hume-i) problema a kvetkez: hogyan terjeszthetk ki (illetve
kiterjeszthetk-e egyaltalan) a megIigyelt esetekre vonatkozo igazsagok valamennvi azonos tipusba tartozo
esetre? Ezzel a kerdessel mar Ioglalkoztunk az els Iejezetben, a veriIikacionizmus kapcsan. Nelson Goodman a
negyvenes evekben azonban Ielhivta a Iigyelmet arra, hogy a termeszeti trvenyek konIirmalhatosaga
(elIogadasuk valoszinsegenek megersitese), ket masik problemat is Ielvet. Mindkett azzal kapcsolatos,
hogyan fogalma:unk meg egy termeszeti trvenyt. Tekintsk peldaul a kvetkez mondatot:
Minden smaragd zld.
Azt gondolnank, hogy e mondat igazsagat minden egyes megIigyelt smaragd alatamasztja. Hogy pontosan
milyen modon, arrol a konIirmacio klnbz elmeletei egymastol nemileg elter beszamolot adnak.
Szamunkra azonban elegend lesz annak Ieltevese, hogy ha a Ienti allitas termeszeti trvenyt Iejez ki, akkor
47
minden megIigyelt zld smaragdnak ala kellene tamasztania a Ienti mondat igazsagat. Vizsgaljuk meg azonban
a kvetkez mondatot
Minden smaragd zke.
A 'zke a Ienti mondatban nem eliras, hanem egy Goodman altal bevezetett mszo a kvetkez tulajdonsag
kiIejezesere: 'zld 3000 eltt, kek azutan. (Az eredeti peldaban 2000 szerepelt, ugyhogy azt mar tudjuk, hogy
egyetlen smaragd sem zke.) Vajon megersitik-e a megIigyelt esetek, hogy minden smaragd zke? Az a
benyomasunk, hogy a mar megIigyelt smaragdokbol semmilyen kvetkeztetest sem vonhatunk le a meg meg
nem Iigyelt esetekre nezve. A megIigyelt esetekrl ugyanis nem tudjuk eldnteni, vajon azt tamasztjak-e ala,
hogy minden smaragd zld, vagy azt, hogy minden smaragd zke.
Goodman velemenye szerint ezert arra van szkseg, hogy megklnbztessk azokat a predikatumokat,
amelyek alkalmasak az induktiv altalanositasokra (ilyen lenne a zld), azoktol, amely nem (ilyen a zke). De
milyen alapon klnbztethetjk meg az induktiv altalanositasra alkalmas, illetve az arra alkalmatlan
tulajdonsagokat? A realista szerint termeszetesen adodik a valasz: csak azok a kijelentesek alkalmasak arra,
hogy az induktiv eljarassal konIirmaljuk ket, amelyekben a kiIejezesekben szerepl predikatumok
univerzalekra utalnak. A 'zke kiIejezes nem utal univerzalera, a 'zld (a pelda kedveert ezt most ne
vitassuk) viszont igen.
A masik goodmani problema megertesehez egy kicsit reszletesebben kell szolnunk arrol, mit mond a
regularitas-elmelet a trvenyeket kiIejez allitasok logikai szerkezeterl. Mint mar lattuk, az elmelet szerint csak
akkor mondhatjuk, hogy egy allitas termeszeti trvenyt Iejez ki, ha atIogalmazhato oly modon, hogy a 'minden
vagy a 'semelyik. sem. kiIejezes szerepeljen benne. Peldaul
A varjak Ieketek
allitas azert Iejezhet ki termeszeti trvenyt, mert atIogalmazhato oly modon, hogy
Minden varju Iekete.
Tovabbi Ieltetel azonban, amit eddig meg nem emlitettnk, hogy ez a mondat kiIejezhet legyen Ielteteles
mondat Iormajaban. Az atIogalmazott mondat a kvetkezkepp hangzik:
(Minden dologrol igaz, hogy:) Ha a dolog varju, akkor a dolog Iekete.
Azt mondhatjuk tehat, hogy a regularitas-elmelet szerint a termeszeti trvenyt kiIejez allitasok univerzalis
(logikai nyelven szolva: univerzalisan kvantiIikalt) Ielteteles ('kondicionalis) allitasok. Goodman masik,
indukcioval kapcsolatos problemaja szempontjabol klnsen Iontos annak megertese, mikent Iogalmazhatjuk
at a kondicionalisokban szerepl mondatokat ugy, hogy logikailag egyenertek mondatot kapjunk. A
kondicionalisok logikai szerkezetevel kapcsolatban a kvetkez erdekessegre kell Ielhivnunk a Iigyelmet. Az
ugynevezett kontrapozicio szabalya szerint a Ienti mondat logikailag egyenertek a kvetkezvel:
(Minden dologrol igaz, hogy:) Ha a dolog nem Iekete, akkor nem is varju.
Az azonban, hogy e ket mondat logikailag egyenertek, komoly problemat Iog okozni akkor, amikor azt
vizsgaljuk, mikent konIirmalhato egy trvenyjelleg allitas igazsaga. A problemat knny megerteni, ha
Iigyelembe vesszk a kvetkez, logikai egyenerteksegre vonatkozo elvet:
A Ha ket kijelentes logikailag ekvivalens, akkor ugyanazok az igazsagIelteteleik.
Azt gondolom, ez az elv olyannyira magatol ertetd, hogy nehez lenne ervelni mellette. Azok a mondatok
peldaul, hogy
Harom Iiu es negy lany volt az osztalyteremben
48
Negy lany es harom Iiu volt az osztalyteremben
logikailag ekvivalensek. De az is nyilvanvalo, hogy nem ket klnbz, hanem ugvana: a tenv teszi (vagy
teheti) ket igazza. Amikor a trvenyek konIirmaciojarol van szo, azt mondhatjuk tehat, hogy valamely trveny
ket, logikailag ekvivalens megIogalmazasanak igazsagIeltetelei azonosak kell, hogy legyenek. Ebbl viszont az
kvetkezik, hogy ugyanazon tenyek kell, hogy konIirmaljak ket. Ez a belatas azonban paradox
kvetkezmenyekhez vezet a kvetkez erv alapjan:
|1| A 'Ha a dolog varju, akkor a dolog Iekete es a 'Ha a dolog nem Iekete, akkor nem is varju allitasok
logikailag ekvivalensek
|2| A logikailag ekvivalens allitasokat ugyanazok az ismert tenyek kell, hogy konIirmaljak
|3| A 'Ha a dolog nem Iekete, akkor nem is varju allitast konIirmalja az, ha egy Ieher madarrol kiderl, hogy
hattyu
A 'Minden dologrol igaz, hogy ha a dolog varju, akkor a dolog Iekete allitast minden Ieher hattyu
konIirmalja.
Ez a konkluzio nyilvanvalo modon elIogadhatatlan. Az kvetkeznek ugyanis belle, hogy minden kek balna,
minden szal zld I, minden sarga barack, es vrs csillag meg kellene ersitsen bennnket azon
meggyzdesnkben, hogy a 'Minden dologrol igaz, hogy ha varju, akkor Iekete termeszeti trveny. Ez pedig
abszurd. Keptelenseg azt gondolni, hogy minden dolog, ami nem Iekete es egyben nem is varju, alatamaszthatna
a varjak Ieketesegere vonatkozo termeszeti trvenyt.
A realista IelIogas szerint a trvenyek konIirmaciojaval kapcsolatos nehezsegek azt mutatjak, hogy helytelen a
termeszeti trvenyeket univerzalis kondicionalisoknak tekinteni. Ha maskepp elemeznenk a trvenyek logikai
szerkezetet, a Ienti nehezsegek mind elkerlhetk lennenek. A regularitas-elmelet ugyanis nominalista, ezert
allitja, hogy a trvenyjelleg allitasok olyan egvetemes s:abalvs:ersegekre utalnak, amelyek a kondicionalis
allitasok segitsegevel Iejezhetk ki. Ha azonban nem ragaszkodunk a nominalizmushoz, akkor a trvenyeket
nem kell egyetemes szabalyszersegeknek tekintennk. Ha a trvenyek kiIejezhetk anelkl is, hogy
kondicionalis kiIejezeseket hasznalnank, akkor az ebbl adodo paradoxonok nyilvanvaloan elkerlhetk.
A realista IelIogas szerint a termeszeti trvenyek nem szabalyszersegeket, hanem partikularis tenveket Iejeznek
ki, meghozza univerzalisokra vonatkozo tenyeket. Azt az allitast peldaul, hogy
A varjak Ieketek
a 'varjusag (tulajdonsaga) es a 'Ieketeseg (tulajdonsaga) kzt Iennallo teny teszi igazza. Ezt a kijelentest talan
nem art egy kicsit alaposabban megmagyarazni. Vegyk a kvetkez ket allitast:
A konyhaasztalon Iekv citrom szine sarga.
A konyhaasztalon Iekv padlizsan szine lila.
Nyilvanvalo, hogy ket olyan tenyallitasrol van szo, amit az adott konyha asztalan Iekv zldsegek allapota tesz
igazza. Ugyanez all a kvetkez kijelentesre is:
A konyhaasztalon Iekv citrom szine vilagosabb, mint a konyhaasztalon Iekv padlizsan szine.
A Ienti harom allitasbol azonban a kvetkez is adodik:
A sarga vilagosabb a lilanal.
Az 'adodik kiIejezes itt nem ugyanazt jelenti, mint az, hogy 'logikailag kvetkezik. Ketsegtelen azonban,
hogy a harom kijelentes igazsagIeltetelei kztt van valamilyen kapcsolat. Ami pedig klnsen Iontos: az
49
utolso mondat ketsegkivl ertelmes, st valoszinleg igaznak is tartanank.
De vajon mi teszi igazza? Az a teny, mondhatnank, hogy a sarga szin vilagosabb a lila szinnel. Ha van ilyen
teny, az nem vonatkozhat partikularis dolgokra, hiszen nincs olyan targy vagy esemeny, hogy sarga szin vagy
lila szin. De talan vannak olyan univer:alek, amelyeknek a sarga citromok es lila padlizsanok instanciai, esetei.
Ha valoban vannak univerzalek, akkor a Ienti kijelentest az teszi igazza, hogy a sarga szin es a lila szin kztt,
mint univer:alek kzt meghatarozott viszony all Ienn: jelesl az egyik vilagosabb, mint a masik. A
tulajdonsag-realista marmost azt allitja, hogy bizonyos kijelenteseket az univerzalekra vonatkozo tenyek tesznek
igazza.
Hogyan kapcsolodik mindez a termeszeti trvenyek problemajahoz? A realista elmelet szerint a termeszeti
trvenyek, a Ienti peldahoz hasonloan, olyan tenyallitasok, amelyek univerzalek kzti relaciokat Iejeznek ki. 'A
hollok Ieketek mondatot tehat, amennyiben valoban termeszeti trvenyre utal, egy olyan tenvallitasnak kell
tekintennk, amely a hollosag es a Ieketeseg mint univerzalek kzti viszonyt Iejezi ki.
Az elmelet vedelmezi szerint a tulajdonsag-realizmus segitsegevel valaszt tudunk adni valamennyi, a
termeszeti trvenyekkel kapcsolatos problemara. A konIirmacioval kapcsolatos paradoxonok Iel sem
merlhetnek. Elszr is, a 'zke tipusu tulajdonsagok nem univerzalekra utalnak (lattuk mar: nem igaz, hogy
barmely tetszlegesen kivalasztott tulajdonsag univerzalera utal), ezert nem szerepelhetnek a termeszeti
trvenyeket kiIejez allitasokban. Masodszor, mivel a termeszeti trvenyek nem szabalyszerseget Iejeznek ki,
hanem partikularis tenyekre utalnak, nem szerepelnek bennk kondicionalisok. A konIirmacioval kapcsolatos
masik paradoxon tehat Iel sem merlhet.
Azt is knny megerteni, mikent tamaszthatjak ala a tenyellentetes kijelentesek igazsagat a termeszeti
trvenyek. A javasolt ertelmezes szerint a tenyellentetes allitasok azt Iejezik ki, hogy ha egy targy egy bizonyos
univerzale esete (instanciaja) lenne, akkor az univerzalek kzt Iennallo kapcsolat miatt egyben egy masik
univerzale esete is kell, hogy legyen. A 'macskasag es a 'Ieketeseg kztt nem all Inn ilyen viszony, ezert
nem igaz, hogy ha Kovacsek kertjebe macska erkezne, akkor az Iekete lenne. Ellenben a 'varjusag es a
'Ieketeseg kzt van egy ilyen viszony, ezert ha Kovacsek almaIajara varju szallna, akkor valami Iekete is lenne
ott.
Ahhoz azonban, hogy a realista elmeletet elIogadhassuk, meg szamos kerdest meg kellene tudnunk valaszolni.
A kvetkezkben amellett szeretnek ervelni, hogy ezek a kerdesek sajnos megvalaszolhatatlanok.
Knny lenne a realista ertelmezest elvetni egyszeren azon az alapon, hogy (Ockham hires realizmus-biralatara
utalva) Ieleslegesen szaporitja a letezket: a tapasztalat altal kzvetlenl hozzaIerhetetlen entitasokat vezet be. A
legtbben lattunk mar Iekete varjut, Iekete hollot, Ieketerigot es Iekete aktataskat. Nincs ra klnsebb okunk,
hogy ketelkedjnk benne: ezek a dolgok leteznek. (Szigoru ertelemben persze azert ez nem igaz. Szamos
metaIizikai megIontolasbol az kvetkezik, hogy van okunk a ketelkedesre. Annyit azert nyugodtan
kijelenthetnk, hogy a IilozoIiai ervelest megelzen nem szoktunk ketelkedni a letezeskben.) De vajon hol
vannak a Ieketesegek, a varjusagok, a rigosagok, nem is beszelve az aktataskasagokrol?
Ez az ellenvetes azonban ebben a Iormaban nem allja meg a helyet. Mar korabban is lattuk, hogy azokat az
entitasokat, amelyekre az elmeleti terminusok reIeralnak, nem erzekelhetjk kzvetlenl. Megsem allitanank,
hogy ertelmetlen lenne Ieltetelezni, hogy letezkre utalnak. Hasonlo problemak merlnek Iel a diszpoziciokkal
kapcsolatban, amirl kesbb (a dualizmussal es a redukcionizmussal kapcsolatban) meg reszletesebben is
szolunk. Ha valoban igazolhato, hogy szksegnk van az univerzalekra a termeszeti trvenyek ertelmezesehez,
akkor a megIigyelhetseg kriteriuman alapulo ontologiai purizmus nem elegseges ok arra, hogy bevezetesket
ertelmetlennek tartsuk.
De vajon valoban szksegnk van-e rajuk? Ahhoz, hogy a termeszeti trvenyeket olyan tenyeknek tekintsk,
amelyeket univerzalek kzti relaciok alkotnak, ertelmezni kellene tudnunk egyreszt azt, hogy mikent
viszonyulnak az univerzalek az egyedi dolgokhoz es esemenyekhez; masreszt azt, hogy mikent viszonyulhatnak
egymashoz. Az els kerdessel majd a negyedik Iejezetben Ioglalkozunk reszletesebben. Jelenleg vizsgalt
50
problemank szempontjabol a masodik az erdekesebb.
A sarga szin vilagosabb a lila szinnel
allitasrol tudjuk, vagy legalabbis sejtjk, hogy miIele teny teheti igazza. Nem latjuk ugyan a sarga szin
univerzalejat, sem pedig a lila szinet, de latunk sarga es lila dolgokat, amelyeket a szink tekinteteben
sszehasonlithatunk egymassal. Azt mondhatjuk, az egyik vilagosabb szin a masiknal. Ennek analogiajara
talan azt is mondhatjuk, hogy a sarga szin es lila szin kzt ahhoz hasonlo viszony all Inn, mint ami a sarga
szin dolgok es a piros szin dolgok kzt all Ienn szink tekinteteben.
Mi a helyzet azonban a termeszeti trvenyekkel? Vajon mi klnbzteti meg a Ieketeseg es macskasag kzti
viszonyt a Ieketeseg es varjusag kzt Iennallo viszonytol? Pontosabban: honnan tudhatjuk, hogy az utobbi ket
univerzale nomikus kapcsolatban van, mig a masik ket univerzale kztt nincs ilyen kapcsolat? A realista
IelIogas szerint onnan, hogy egyes univerzalek kzt az ugynevezett 'nomikus kapcsolat viszonya all Ienn. A
nomikus kapcsolat azt hivatott kiIejezni, hogy az egyik univerzale esete nem allhat fenn anelkl, hogy a masik
esete ne lenne. De pontosan hogyan, vagy minek analogiajara ertelmezhet a nomikus kapcsolat viszonya?
Az embernek ohatatlanul az az erzese, hogy mindezzel bizony nem jutottunk elbbre a termeszeti trvenyekkel
kapcsolatos problemak megoldasaban. A sarga szin es a lila szin eseteben legalabb van valamiIele
elkepzelesnk arrol, hogy minek analogiajara ertelmezhetjk a kztk lev viszonyt. Ez a viszony valami
olyasmi, ami szink tekinteteben a partikularis sarga es lila dolgok kzt is Iennall. Egyetlen konkret madar
eseteben sem tapasztalhato azonban varju mivolta es Ieketesege kzti 'nomikus kapcsolat.
A realista marmost a kvetkez valaszt adja a nomikus kapcsolat azonosithatosagara vonatkozo kerdesre.
EgyIell a termeszeti trvenyek es az univerzalis kondicionalisok kzti viszony aszimmetriajara hivatkozhat. A
termeszeti trvenyekbl kvetkezik bizonyos univerzalis Ielteteles allitasok igazsaga. De az nem all, hogy
minden univerzalis es igaz Ielteteles allitas termeszeti trvenyt Iejezne ki, hiszen mint lathattuk, vannak
veletlenszeren igaz altalanositasok is. Az egyes varju es az Ieketesege kztt nem tapasztalhatunk semmiIele
nomikus kapcsolatot, minthogy a nomikus viszony nem Iigyelhet meg. Viszont sok megIigyelt Iekete varjubol
kvetkeztethetnk ra, hogy a varjusag es a Ieketeseg kzt eIIele viszony all Inn.
Ez a valasz azonban aligha elegitene ki barkit is. Hiszen mi mas ez, mint az eredeti regularitas-elmelet
bonyolultabb Iormaban trten ujraIogalmazasa? Bonyolultabb, mivel a regularitas-elmelet eseteben vilagosan
latjuk a termeszeti trvenyek, es az egyes megIigyelt esetek kzti logikai kapcsolatot. A trvenyeket egy
egyszer deduktiv kvetkeztetes segitsegevel alkalmazhatjuk az egyes esetekre:
|1| Minden varju Iekete. (Termeszeti trveny)
|2| Ez a madar varju. (Kezdeti Ieltetel vagy allapot)
Ez a madar Iekete.
ElIordulhat persze, hogy egy megIigyelt jelenseg csak szamos trveny es/vagy sok kezdeti Ieltetel
bevezetesevel magyarazhato. Bar ez a kvetkeztetest bonyolultabba teheti, a logikai szerkezet nem valtozik: a
trvenyekbl a kezdeti Ieltetelek segitsegevel logikailag dedukalhato egy dolog allapota vagy valamely
esemeny.
Mi a helyzet marmost az univerzalek kzti viszonyokkal? Az erveles a kvetkezkeppen kellene, hogy
kinezzen.
|1| A varjusag es a Ieketeseg nomikus kapcsolatban van
|2| Ez a madar varju
Ez a madar Iekete.
51
37 Hozzatehetjk meg, hogy a 'nomikus kapcsolat kiIejezes szimmetriat sugall. De nyilvanvalo, hogy nem minden tulajdonsag kzti
nomikus kapcsolat szimmetrikus. Igaz ugyan, hogy adott tmeg dolgok eseteben adott erhz adott gyorsulas 'kapcsolodik, es viszont. De
az mar nem all, hogy barmely Iekete dologhoz a varjusag tulajdonsaga kellene, hogy tarsuljon, csak azert, mert a varjusaghoz a Ieketeseg
tarsul.
38 Armstrong 1993.
Ilyen kvetkeztetes azonban nem letezik. Az univerzalek kzti viszonybol logikailag semmi sem kvetkezik a
tekintetben, hogy a krlttnk repked madarak milyen tulajdonsagokkal rendelkezhetnek. Talan kvetkezne,
ha Iigyelembe vennenk, hogy a termeszeti trvenyeket univerzalisan igaz allitasok segitsegevel is kiIejezhetjk.
Ekkor azt mondhatnank, hogy
|1| A varjusag es a Ieketeseg nomikus kapcsolatban van
Csakhogy ilyen logikai kveztetes sincs. Egy partikularis tenyre utalo kijelentesbl (marpedig azt Ieltetelezzk,
hogy az els kijelentes valamely, az univerzalek kapcsolatara vonatkozo tenvt Iejez ki) nem kvetkezik, hogy
egy masik, univerzalis Ielteteles allitas is igaz lenne. A szo logikai ertelmeben bizonyosan nem. Az elmelet
kepviseli szerint valamilyen mas ertelemben kvetkezhet. Ez azonban azt jelenti, hogy az univerzalekon, es a
kztk Iennallo rejtelyes viszonyokon tul ujabb ismeretlennel bvlt az elmeletnk; azzal a specialis, nem
logikai kvetkeztetesi viszonnyal, ami a termeszeti trvenyeket kiIejez allitasok es az univerzalis
kondicionalisok kztt all Inn.37
Rviden sszeIoglalva tehat a dilemma a kvetkez: a rejtelyes nomikus viszony valamilyen rejtelyes modon
meghatarozza mindazokat a partikularis dolgokat es esemenyeket, amelyeket megIigyelhetnk. Nem kell ahhoz
nyakas veriIikacionistanak lennnk, hogy ennyi rejtely hallatan, kis bizonytalansagot erezznk az elmelet
elIogadhatosagat illeten.
Talan erdemes megemliteni, hogy az elmelet egyik kepviselje, David Armstrong egy masik megoldast
javasol.38 Szerinte az, ahogyan a megIigyelt esetekbl a termeszeti trvenyekre kvetkeztetnk, nem all tavol
attol, ahogyan a sarga es lila szin kzti viszonyra kvetkeztetnk a sarga es lila targyak kzti viszonybol.
Megoldasanak lenyege abban all, hogy Ielteszi: az esemenyek kzti kauzalis kapcsolatok kzvetlenl
megIigyelhetk. A kvetkez Iejezetben latni Iogjuk, hogy ez a Ieltetelezes legalabbis problematikus. Nem
valoszin ugyanis, hogy a termeszeti trvenyek Iogalma nelkl is ertelmezni tudnank az oksagi viszonyokat.
Ezert a javasolt megoldas krben Iorgonak tnik.
De az erv kedveert tegyk Il, hogy ez megis lehetseges. Akkor sem kapunk valaszt arra, hogyan ertelmezzk
azokat a termeszeti trvenyeket, amelyek nem kauzalis kapcsolatra utalnak. A varjusag nem okozza a
Ieketeseget, a kiterjedes es a hmerseklet nem okozza a nyomast stb. Sokkal inkabb arrol van szo, hogy
bizonyos tulajdonsagok mas tulajdonsagokkal egytt allhatnak csak Ienn. Hiaba is tudnank a kauzalis relaciot
megIigyelni, abbol legIljebb csak a kauzalis trvenyekre tudnank kvetkeztetni ha egyaltalan vannak ilyenek.
Hiszen a kvetkez Iejezetben azt is latni Iogjuk: abbol, hogy az oksag termeszeti trvenyt Ieltetelez, nem
kvetkezik, hogy Ieltetelezett trvenyek szksegkeppen oksagi trvenyek lennenek.
A 'nomikus kapcsolat relaciojanak meghatarozhatatlansaga a termeszeti trvenyek realista IelIogasaval
kapcsolatos legnagyobb nehezseg. De van azert nehany aprobb problema, amelyet erdemes megemliteni.
Elszr is, nemcsak az univerzalek kzti relaciokent ertelmezett trvenyek es az univerzalis kondicionalisok
kzti viszony problematikus, hanem az univerzalek es eseteik kzti viszony is. Mar Platon es Arisztotelesz
szamara is problemat jelentett annak magyarazata, hogy mikent viszonyulnak az univerzalek eseteikhez, vagyis
az ket hordozo ('instancialo) egyedi dolgokhoz es esemenyekhez. Ezzel a kerdessel a negyedik Iejezetben
meg reszletesebben Ioglalkoznunk kell. A termeszeti trvenyekkel kapcsolatban azonban Ielmerl egy specialis
kerdes, amely Iggetlen attol, hogy mikent ertelmezhet a 'hordozas ('instancialas) Iogalma altalaban.
Vajon leteznek-e olyan univerzalek, amelyeknek egyaltalan nincsenek eseteik? Ugy tnik, Iel kell teteleznnk,
hogy leteznek, ha meg akarjuk magyarazni, hogyan Iejezhetnek ki bizonyos allitasok termeszeti trvenyeket.
52
39 Tooley 1987, 3953.
40 Armstrong 1983, 117127.
Hogy miert, azt mar korabban lathattuk. Bizonyos trvenyek megIogalmazasa olyan tulajdonsagokra utal,
amelyek sohasem valosulhatnak meg. Peldakent Ielidezhetjk azon trvenyeket, amelyek szerint
Az a test, amelyre nem hat er, vagy egyenletes egyenes iranyu mozgasban van, vagy nyugalomban.
Az idealis gazok eseteben a terIogat nvekedese Iorditottan, a nyomase pedig egyenesen aranyos a hmerseklet
nvekedesevel.
Ezekben a trvenyekben olyan tulajdonsagokra trtenik utalas, amelyeknek nincsenek eseteik, hiszen nincs
olyan test, amelyre ne hatna er, es nincsenek idealis gazok.
Ha az univerzalekra trten hivatkozas nelkl ertelmezzk ezeket a termeszeti trvenyeket, azt mondhatjuk,
hogy valojaban tenyellentetes Iormaban kiIejezett trvenyekrl van szo. Az els trveny azt mondja ki, hogy ha
lenne olyan test, amelyre nem hat er, az igy es igy mozogna. A masodik szerint pedig ha lennenek olyan gazok,
amelyek ilyen es ilyen tulajdonsagokkal rendelkeznek, akkor a trveny altal kimondott sszeIgges is Iennallna.
A realista elkepzeles szerint azonban a termeszeti trvenyek univerzalek kzti viszonyokat Iejeznek ki. Ezert
vagy azt kell mondanunk, hogy a Ienti sszeIgges nem trveny, vagy pedig azt, hogy olyan univerzalek kzti
sszeIggest Iejez ki, amelyeknek nincsenek eseteik.
Van olyan IilozoIus, aki elIogadna ez utobbi megoldast. (Egyebkent nem a Ienti, hanem mas, Iantasztikus
peldak alapjan, amelyeket most nem ideznk.39) Azokat a realistakat, akik Ieltetelezik, hogy leteznek olyan
univerzalek, amelyeknek nincsenek eseteik, a patinas 'platonikus jelzvel szokas illetni. A tbbsegnk
azonban berzenkedne egy eIIele 'platonikus megoldastol. Hiszen mar a szksegkeppen instanciakkal
rendelkez 'arisztotelianus univerzalek ertelmezese is sulyos problemakat vet Iel. Amellett azonban, hogy
miert kellene a vilagot olyan univerzalekkal benepesitennk, amelyek semmiIele kapcsolatban nem allnak a
termeszetben megIigyelhet jelensegekkel, mar nagyon nehez erveket Ielhozni.
De tegyk Iel, hogy valamikepp meg tudjuk magyarazni, miert nelklzhetetlen az eset nelkli univerzalek
bevezetese. A 'platonikus megoldas meg ekkor is nehezsegeket Iog okozni a realista szamara. Ha elIogadjuk
az univerzalek 'platonikus ertelmezeset, akkor tovabbi magyarazatra szorul, hogy egyes univerzaleknak miert
vannak esetei, es miert nincsenek masoknak. Nehez elkepzelni, milyen elIogadhato magyarazatot talalhatnank
erre.
Az 'arisztotelianus megoldas szerint marmost nincsenek olyan univerzalek, amelyeknek ne lennenek esetei. De
hogyan ertelmezhetjk akkor a Ienti allitasokat? A realista ertelmezes szamara marad meg egy valaszlehetseg:
tagadhatja, hogy ezek az allitasok termeszeti trvenyt Iejeznenek ki. Azert tartjuk ket igaznak, mert vannak
olyan 'magasabb rend termeszeti trvenyek, amelyek univerzalek kzti viszonyt Iejeznek ki, es amelyekbl
bizonyos tenyellentetes hipotezisek levezethetk. Fontos megjegyeznnk (az oksag kerdese kapcsan majd
vilagossa valik, miert), hogy a trvenyek eseteben a kontraIaktualisok nem egyes esemenyekre vagy tenyekre
vonatkoznak, hanem esemeny-tipusok kzti sszeIggesekre utalnak. Nem arrol van szo, hogy mikepp Igg
ssze egy bizonyos targyra hato er annak mozgasaval, hanem arrol, hogyan hathat az er altalaban barmely
targy mozgasara olyan krlmenyek kztt, amelyek a valosagban sosem allnak Ienn. 40
Kerdes marad azonban, hogy mikent ertelmezhetjk ezeket az allitolagos 'magasabb rend trvenyeket.
Bizonyos esetekben vilagos, mirl van szo. Archimedesz trvenye a vizbe martott testekrl alesete a Iolyadekok
Ielhajtoerejere vonatkozo altalanosabb trvenyszersegnek, Galilei trvenye az alatamasztas nelkli testek
gyorsulasarol alesete a gravitaciorol szolo newtoni trvenyeknek. Csakhogy az esetek nelkli univerzalek
problemaja a 'legmagasabb rend trvenyek eseteben is Iennall. Nemcsak a kontraIaktualis Iormaban
megIogalmazott, vagy 'levezetett trvenyek eseteben Iordulhat ugyanis el, hogy olyan kiIejezesek
szerepelnek bennk, amelyek nem univerzalek, mert nincsenek eseteik. Igaz ez minden olyan trvenyre is,
amely bizonyos tulajdonsagok kzti matematikai sszeIggeseket mond ki. Idezzk Iel Newton trvenyet, mely
szerint
53
41 Mellor 1991, 140.
A gravitacios vonzer egyenesen aranyos ket test tmegenek szorzataval es Iorditottan aranyos a kztk lev
tavolsag negyzetevel.
Igaz, Newton trvenye nem a 'legmagasabb rend trveny, amennyiben levezethet mas trvenyekbl (peldaul
az altalanos relativitaselmeletbl), de ez most szamunkra lenyegtelen, mivel a problema ez utobbiak eseteben
epp ugy Iennall. A kvetkezrl van szo. A Ienti trvenyek bizonyos tulajdonsagok kzti matematikai
sszeIggeseket Iejeznek ki. Mivel a matematikai valtozok vegtelen sok erteket vehetnek Il, vegtelenl sok
tulajdonsagot reprezentalhatnak. (A test tmege peldaul lehet 1 kg, 1,11 kg, 1,111 kg stb.; ezek az ertekek mind
klnbz tulajdonsagot reprezentalnak.) A tulajdonsag-realista elmelet szerint minden egyes ilyen ertek eseten
a trvenyt valamely univerzalek kzti viszony teszi igazza. Csakhogy bizonyos, hogy a termeszetben nem
valosul meg valamennyi ertek. Ezert vagy azt kell Ielteteleznnk, hogy vegtelen sok olyan univerzale van,
amelynek nincsenek esetei, vagy azt, hogy a matematikai sszeIggeseket kiIejez trvenyek valojaban nem
trvenyek.41
Ugy gondolom tehat, a trvenyek realista ertelmezese nem ad megIelel magyarazatot a termeszeti trvenyek
termeszeterl. Nem tudja ugyanis megmagyarazni a Ieltetelezett univerzalek kzti viszonyok termeszetet, sem
pedig azt, hogy ezek segitsegevel mikent magyarazhatjuk a termeszetben megnyilvanulo rendet. Vajon az
kvetkezne ebbl, hogy csak a termeszeti trvenyek antirealista ertelmezese Iogadhato el? Talan nem. Letezik a
termeszeti trvenyekrl olyan realista elkepzeles is, amelyik nem tetelezi Iel az univerzalek letezeset.
3.8. 8. A termszeti trvnyek
szksgszersge
Sem az eddig targyalt antirealista, sem a realista IelIogasok nem alapoztak arra a belatasra, hogy a termeszeti
trvenyek es a veletlenszer altalanositasok kzti legIontosabb klnbseg talan az elbbiek
s:ksegs:ersegeben rejlik. Pedig aligha tagadhato, hogy van egy olyan intuicionk, mely szerint a kettipusu
altalanositas kzti klnbseg a termeszeti trvenyek szksegszersegebl adodik. A nem termeszeti trvenyt
kiIejez altalanositasokat azert nevezzk 'veletlenszer altalanositasoknak, mert szemben a termeszeti
trvenyekkel, ezek nem Iejeznek ki szksegszer viszonyokat. Bar a Ientebb targyalt realista elkepzeles nem
idegenkedik annyira a szksegszersegre trten utalastol, mint az antirealistak (az univerzalek kzti viszonyt
nemelyikk 'nomikus szksegszersegnek titulalja), a termeszeti trvenyek lenyeget nem
szksegszersegkben velik IelIedezni. Magukat a termeszeti trvenyeket kontingens, univerzalekra vonatkozo
tenyeknek tekintik.
A termeszeti szksegszerseg Iogalmatol valo idegenkedes a veriIikacionista hagyomany, illetve a
veriIikacionista metaIizika-kritika resze. Az antirealista trveny-IelIogas kapcsan mar utaltunk a
veriIikacionizmus szksegszersegrl alkotott elkepzeleseire, a kvetkez, valamint a negyedik Iejezetben pedig
reszletesebben is targyaljuk ezt a kerdest. Egyelre csak annyit kell megjegyeznnk, hogy eddigi
vizsgalodasaink azt mutattak: lehetetlen a termeszeti trvenyekrl elIogadhato beszamolot adni anelkl, hogy a
szksegszersegre valamilyen modon ne utalnank. E modositasbol viszont az kvetkezik, hogy a termeszeti
trvenyek kerdeset nem tisztazhatjuk mindaddig, amig a szksegszerseggel es lehetsegekkel kapcsolatos
metaIizikai problemakkal nem Ioglalkoztunk. A ket kerdes ugyanis, szemben azzal, amit a veriIikacionista
hagyomany sugall, szorosan sszeIgg.
Mieltt azonban a szksegszerseg es lehetseg problemajaval kezdenenk Ioglalkozni, Iontos megemliteni a
trvenyek ket tipusat, amelyekrl eddig keves szo esett, pedig ezek segitsegevel kzelebb juthatunk a trvenyek
termeszetenek megertesehez. Az egyikre mar lattunk peldat: a Ienysebessegre vonatkozo einsteini trvenyt.
Erdemes meg megemliteni a Pauli-Iele kizarasi elvet, amely szerint egy atommag krl nem keringhet ket
azonos kvantumszamu elektron. Utobbi kapcsan a trvenyeknek ezt a tipusat ki:arasi elveknek nevezzk. A
kizarasi elv olyan negativ egzisztencialis itelet, amely azt hatarozza meg, hogy (adott krlmenyek kztt)
szksgszersge
54
milyen allapot vagy Iolyamat nem lehetseges. Nem lehetseges, hogy valami gyorsabban haladjon a Ienynel; es
nem lehetseges, hogy ugyanazon mag krl ket olyan elektron keringjen, amelynek valamennyi kvantumszama
megegyezik.
A kizarasi elvek ket Iontos jellegzetessegere erdemes Ilhivni a Iigyelmet. Az egyik, hogy a kizarasi elvekrl
sem az antirealista, sem az eddig vizsgalt realista trvenyIelIogas nem tud megIelel beszamolot adni. (Kiveve
talan a Ramsey Lewis-Iele elkepzelest. Mivel azonban a regularitast ez az elmelet is alapvetnek tekinti, ezert
hosszabb magyarazkodast igenyelne, hogy mikent illeszthetk a kizarasi elvek a legjobb elmelet axiomai
soraba.) Az antirealista IelIogas szerint a trvenyek univerzalis szabalyszersegeket Iejeznek ki. Aligha
tekinthetjk azonban szabalyszernek azt, ami soha nem trtenhet meg.
De akkor sem vagyunk knnyebb helyzetben, ha az univerzalekra hivatkozunk. A kizarasi elvek ugyanis azt
hatarozzak meg, hogy melyek azok a tulajdonsagok, amelyekkel (adott krlmenyek kztt) semmi sem
rendelkezhet, vagyis azt, hogy milyen tulajdonsagoknak nem lehetnek esetei. Peldaul nincs semmi, ami
gyorsabban haladna a Ieny sebessegenel. De hogyan tekinthetnenk univerzalenak valamit, amelynek nemcsak,
hogy nincsenek peldanyai, de nem is lehetnek? Marpedig a kizarasi elvek alapvet, nem levezetett, es nem is
tenyellentetes Iormaban megIogalmazott trvenyek.
E Iejezet vegen amellett szeretnek ervelni, hogy a kizarasi elvek nem pusztan a trvenyek egy kisebb csoportjat
alkotjak. Epp ellenkezleg. A kizarasi elv a termeszeti trvenyek megIogalmazasanak alapvet Iormaja.
Knnyen belathato ugyanis, hogy minden trveny megIogalmazhato kizarasi elv Iormajaban is. Peldaul:
Minden varju Iekete
Nincs olyan varju, amely ne lenne Iekete
vagy
Az a test, amelyre nem hat er, vagy egyenletes egyenes iranyu mozgasban van, vagy nyugalomban
Nincs olyan test, amely, ha nem hat ra er, ne lenne vagy egyenletes egyenes iranyu mozgasban, vagy
nyugalomban.
Ha kizarasi elvekkent ertelmezzk ket, akkor a termeszeti trvenyek azt hatarozzak meg, hogy milyen
esemenyek trtenhetnek, illetve milyen tulajdonsagok allhatnak Ienn milyen mas tulajdonsagokkal egytt, es
melyek nem. A termeszeti trvenyek ezen ertelmezesenek van egy igen erdekes kvetkezmenye. Els latasra
ugy tnhet, hogy a termeszeti trvenyek s:ksegs:er viszonyokat kell, hogy kiIejezzenek. De a kizarasi elvek
azt mutatjak, hogy a trvenyek alapvetoen azt hatarozzak meg, mi lehetseges, es mi nem. A jelensegek kzti
szksegszer viszonyok (ha valoban vannak ilyenek) csak ebbl kvetkeznek. Mint latni Iogjuk, szamos
metaIizikai problema ertelmezesekor segithet, ha a termeszeti trvenyeket ugy ertelmezzk, mint amelyek
elsdlegesen a lehetsegeket, nem pedig a szksegszer viszonyokat hatarozzak meg.
Persze nem veletlen, hogy a termeszeti trvenyekrl alkotott empirista elkepzelesek a termeszeti trvenyeket
nem kizarasi elvekkent ertelmeztek. Elszr is, mint lattuk, az antirealista megkzelitesek a termeszeti
trvenyek szksegszerseget univerzalitasukkal probaltak magyarazni. Ha ez a magyarazat helyes lenne, akkor a
kizarasi elveket kell a regularitas segitsegevel magyarazni, es nem Iorditva. Masreszt a logikai empiristak szerint
a trvenyek megIogalmazasaval az a I celunk, hogy segitsegkkel sikeres elrejelzeseket tehessnk. Marmost
az, hogy mi nem lehetseges, sok esetben nem hatarozza meg egyertelmen azt, ami trtenni Iog. Ezert aztan bar
mindenki elismeri a kizarasi trvenyek jelentseget egy elmelet keretIelteteleinek megIogalmazasa soran, ha
csak azert Iogalmazunk meg trvenyeket, hogy sikeres elrejelzeseket tehessnk, akkor a kizarasi elveket
megIogalmazo trvenyeket nem tekinthetjk alapveteknek.
Van a trvenyeknek egy masik csoportja is, amelyrl ebben a Iejezetben meg nem esett szo. A kauzalitas
kapcsan latni Iogjuk, milyen alapvet jelentsegek a valos:insegi ss:efggeseket kiIejez trvenyek.
Peldaul:
szksgszersge
55
42 V. peldaul Hempel statisztikai magyarazatokrol adott klasszikus ertelmezeset: Hempel 1965, 377417.
43 Persze ahhoz, hogy valoban annak tekinthessk, szamos kerdest meg kell tudnunk oldani; ezekkel most nem Ioglalkozunk.
Annak, hogy egy uranium atom 4.5 109 even bell hasadjon 50 szazalek az eselye.
Miutan ezek a trvenyek nem determinisztikus sszeIggeseket Iejeznek ki, nem ertelmezhetk ugy, mintha
valamely egyetemes szabalyszersegre utalnanak. Az univerzalek kzti viszonyok Iogalman alapulo ertelmezes
sem tud mit kezdeni a valoszinsegi sszeIggest kiIejez trvenyekkel. Egy ilyen trveny ugyanis azt Iejezi ki,
hogy milyen valoszinseggel kvetkezik, vagy nem kvetke:ik be egy bizonyos tipusu esemeny.
A regularitas-elmelet es az univerzalekon alapulo realizmus meglepen hasonlo valaszt ad a valoszinsegi
trvenyek problemajara. Mindkett azt allitja, hogy a valoszinsegi trvenyek csak azokrol az esetekrl
mondhatnak valamit, amelyekben a valoszinnek tartott esemeny bekvetkezik. 42 Ez a megoldas azonban
elIogadhatatlan. Nem igaz ugyanis, hogy a valoszinsegi trvenyek csak azokrol az esetekrl adnak szamot,
vagy csak azokra vonatkoznak, amelyben a valoszinnek itelt esemeny bekvetkezik. Mondhatjuk peldaul, hogy
bizonyos krlmenyek kztt 75 egy esemeny bekvetkezesenek valoszinsege, teszem azt 75 a
valoszinsege annak, hogy egy kiserleti szituacioban egy elektron spinje pozitiv lesz. Milyen alapon allithatom,
hogy ez a trveny nem mond semmit azokrol az esetekrl, amikor az elektron spinje negativ? Hiszen ha a
trveny igaz, akkor meghatarozza, hogy ez az eset adott krlmenyek kztt 25 valoszinseggel Iordul el.
Persze erre lehetne azt valaszolni, hogy a trveny a 'nagyobb valoszinseggel elIordulo esetrl mond valamit.
Ezt a megoldast az a mar korabban emlitett megIontolas sugallja, hogy a trvenyeket elrejelzesek
megIogalmazasara hasznaljuk, s ilyenkor persze az erdekel bennnket, milyen esemeny Iog nagyobb
valoszinseggel bekvetkezni. A Ielteves nkenyessege azonban rgtn vilagossa valik, ha tekintetbe vesszk,
hogy szamos olyan trveny van, amely 50-50-nyi valoszinseget tulajdonit bizonyos esemenyek
bekvetkezesenek. Ilyen a peldankban is szerepl Ielezesi trveny, amely azt mondja ki, hogy valamely
radioaktiv elem milyen idn bell hasad 50 valoszinseggel.
Abban az esetben viszont, ha a trvenyekre ugy tekintnk, mint amelyek elssorban lehetsegeket, nem pedig
univerzalis szabalyszersegeket vagy szksegszer viszonyokat Iogalmaznak meg, nem okoz nehezseget a
valoszinsegi sszeIggeseket kiIejez trvenyek ertelmezese. A valoszinseg talan ugy is ertelmezhet mint
kvantiIikalt, azaz numerikus ertekkel ellatott lehetseg.43 Ha igy van, akkor a kizarasi elvek Iormajaban
megIogalmazott trvenyek tulajdonkeppen a valoszinsegi trvenyek hataresetei lennenek. Olyan trvenyek
tehat, amelyek azt Iogalmazzak meg, hogy bizonyos krlmenyek kztt egyes esemenyek bekvetkezesenek
vagy bizonyos tulajdonsagok egytt jarasanak valoszinsege zerus.
szksgszersge
56
44 Mint minden IilozoIiatrteneti altalanositas, egy kicsit persze ez is santit. Nemcsak Arisztotelesz, de a kzepkori arab gondolkodok,
valamint nehany neoplatonista es skolasztikus is Ioglalkozott az oksag problemajaval. Errl lasd Sorabji 1983, 297318.
4. fejezet - III. OKSG
A metaIizika lehetsege krli vitak a XVIII. szazad ota szorosan sszeIonodnak az oksag Iogalmanak
elemzesevel. Ez mindenekeltt David Hume-nak ksznhet, aki az Erteke:es a: emberi termes:etrol cim
mveben a metaIizika kritikajat sszekapcsolta az oksagrol alkotott sajatos IelIogassal. A metaIizikai problemak
targyalasat ezert erdemes az oksag Iogalma krli vitakkal Iolytatni.
Els latasra talan ugy tnhet, hogy az oksag Iogalmanal semmi egyszerbb vagy magatol ertetdbb nincsen. A
krlttnk zajlo esemenyekrl es masok cselekedeteirl gyakran ugy szamolunk be, hogy az esemenyek vagy a
cselekedetek okaira hivatkozunk. Ha egy trtenelmi mvet olvasunk, szamtalan olyan megallapitassal
talalkozhatunk, hogy ezt vagy azt az esemenyt ez vagy az okozta. Az orvosi jelentesekben mindig ott szerepel a
betegseg vagy (rosszabb esetben) a halal oka. Az 1999-es napIogyatkozaskor az ujsagok tele voltak annak
magyarazataval, hogy mi okozza a napIogyatkozast, meg azzal, hogy milyen szemkarosodast okozhat, ha szabad
szemmel neznk a napba. Gyermekkorunk ota azert a karert vonnak Ielelssegre bennnket, amit mi okoztunk.
Az okokra trten hivatkozas at- meg atszvi mindennapi diskurzusainkat.
Miert allithatjuk megis, hogy az oksag metaIizikai problema? Az oksag Iogalma jol mutatja, hogy a metaIizikai
kerdesek egy resze eppugy mindennapi tapasztalatainkbol, jol ismert Iogalmainkbol indul ki, akarcsak a
jelensegek tudomanyos vizsgalata. De az oksaggal kapcsolatos problema azt is jol erzekelteti, miben klnbzik
a metaIizikai kerdesIelteves a tudomanyostol. A tudomanyos tevekenyseg egy jelents resze a jelensegek okait
kutatja. A trtenettudosok szeretnek megtudni, mi volt az oka a kzepkorban a Ialvak tmeges
elneptelenedesenek. Az orvosok szeretnek tudni, mi okozza a rakbetegseget. A csillagaszok szeretnek tudni, mi
az oka a napIogyatkozasnak. A kzgazdaszok, hogy mi okozza az inIlaciot. Szinte minden tudomany reszben
azzal Ioglalkozik tehat, hogy IelIedezze a jelensegek okait.
A IilozoIust azonban nem egeszen ez erdekli. A IilozoIus arra szeretne valaszt kapni, hogy mikent ertelmezhet
az oksag Iogalma. Az tehat, hogy mi a kzs, illetve hogy van-e valami kzs mindabban, amit az oksagra
hivatkozva magyarazunk. Nehany olyan allitas, amelyben az oksag Iogalma szerepel, igaz lesz. Masok pedig
hamisak. De vajon mi teszi igazza az oksagi allitasokat? Elemezhet-e az oksag mas, intuitive knnyebben
erthet Iogalmak segitsegevel, es ha igen, hogyan? S vajon az a teny, hogy oly sokszor hivatkozunk az oksagra,
igazolja-e, hogy valoban letezik oksag?
Az, hogy az oksag Iogalma a metaIizikai vizsgalodasok kzeppontjaba kerlt jellegzetesen modern IilozoIiai
jelenseg.44 Az oksagra termeszetesen mindig is hivatkoztak a IilozoIusok (eppugy, mint mindenki mas). Hume
eltt azonban az oksag Iogalmanak elemzese elssorban a klnbz tipusu okok megklnbzteteset jelentette.
E megklnbztetesek aztan klnbz metaIizikai meggyzdeseket tamasztottak ala. De az oksagrol adott
elemzesek inkabb egyes IilozoIiai es tudomanyos nezetek alapjaul, mintsem targyaul szolgaltak. Az, hogy az
oksag a metaIizikaban magvara:o Iogalombol Iokozatosan magvara:ando Iogalomma valt, termeszetesen
sszeIgg a modern termeszettudomanyok megjelenesevel. Ezek a tudomanyok ugyanis egy egysegesitett
ok-Iogalmat Ielteteleztek; azt tehat, hogy az ok Iogalma nem klnbzhet az egyes tudomanyokban, illetve a
Iogalom hasznalatanak klnbz kontextusaiban.
Ez elssorban a Galilei-Iele matematikai termeszettudomany megjelenesenek kvetkezmenye. A modern
termeszettudomany a jelensegek okokkal es celokkal trten magyarazatanak eles elklnitesen nyugszik. Ez az
elklnites nem letezett az arisztotelianus metaIizikaban, amely a celokat az okok egy tipusanak tekintette. Nem
veletlenl. Amikor peldaul az emberi cselekedeteket magyarazzuk, bizony gyakran hasznaljuk az 'ok kiIejezest
akkor is, amikor a cselekv celjara utalunk. Azt kerdezzk peldaul valakitl, hogy mi okbol tette ezt vagy azt, es
a valasz termeszetesen arra vonatkozik, hogy az illetnek mi volt a celja a cselekedetekkel. Am a modern Iizikai
magyarazatok azon a Ieltevesen alapulnak, hogy a celokat nem helyes okoknak tekinteni. (Ez nem jelenti azt,
57
45 Hume 1973, 91.
hogy a modern termeszettudomanyok kialakulasa utan a IilozoIusok ne probaltak volna 'megmenteni a
cel-okok Iogalmat. Hogy miert, azt mar az elz Iejezet elejen targyaltuk.)
Hume (egyik) IilozoIiatrteneti jelentseg belatasa marmost az volt, hogy az ok es az okozat kzti viszony,
amit az 'univerzum cementjenek, tehat a vilagegyetemet alkoto jelensegek sszekt erejenek tekintett,
alaposabb elemzesre szorul. Hume oksagi viszonyrol adott elemzese mind a mai napig a kauzalitasrol szolo
IilozoIiai Iejtegetesek kiindulopontjakent szolgal. A metaIizika problemajanak szempontjabol klnsen
erdekes, hogy Hume az oksag Iogalmanak elemzese soran egy sajatos metaIizika-kritikat is kiIejtett. A modern
metaIizika jo nehany problemaja ezert ugy is ertelmezhet, mint a hume-i metaIizika-kritika kritikaja.
4.1. 1. A hume-i oksgfogaIom
Mint azt az els Iejezetben lathattuk, a metaIizika modern kritikaja szorosan kapcsolodik a
veriIikacionizmushoz, vagyis ahhoz az ismeretelmeleti elkepzeleshez, miszerint csak azok a kijelentesek
ertelmesek, amelyek igazsaga tapasztalati uton eldnthet. A veriIikacionizmus egyik eldje minden ketseget
kizaroan Hume volt. Bar Hume nem a kijelentesek, hanem a meggyzdesek igazsagarol ertekezett, a
tapasztalatnak is kiemelt szerepet tulajdonitott nem csupan annak eldnteseben, hogy mely meggyzdes igaz
vagy hamis, de annak eldntesekor is, hogy mely IilozoIiai problema ertelmes, es melyik nem. Az oksag
Iogalma marmost, pontosabban annak egy bizonyos ertelmezese kzponti szerepet jatszott Hume
metaIizika-kritikajaban. Az altala adott elemzes mind a mai napig meghatarozza azt, amit sok IilozoIus a
kauzalitas Iogalmarol gondol.
Hume szerint az oksag metaIizikai Iogalma megkveteli, hogy ket jelenseg kzt s:ksegs:er kapcsolatot
tetelezznk Iel. De mit jelent itt az, hogy 'szksegszer? (Az is Iontos kerdes lesz majd, mik azok a
'jelensegek, amelyek kzt ez a viszony Iennallhat, errl kesbb meg reszletesen szolunk. Annyit azonban mar
most erdemes megjegyeznnk, hogy Hume nem vizsgalta kell alapossaggal ezt a kerdest, talan nem is
tekintette problemanak.) Hume szerint a szksegszerseg csak egyetlen dolgot jelenthet: akkor mondhatjuk,
hogy ket jelenseg szksegszer kapcsolatban all egymassal, ha az egyik jelenseget nem tudfuk elkep:elni vagv
felfogni a masik nelkl. De igaz-e az, hogy keptelenek vagyunk annak elkepzelesere, hogy az ok Iennalljon az
okozat nelkl? Hume szerint a valasz egyertelmen: nem.
Azt, hogy legyen olyan kr, amelynek valamely pontja nem a tbbivel azonos tavolsagra helyezkedik el a
kzeppontjatol, nem tudjuk elkepzelni. A krre vonatkozo meggyzdes a hume-i elkepzeles szerint tehat azert
szksegszer, mert nem tudunk elkepzelni, illetve IelIogni olyan esetet, amikor nem all Ienn.45 Barmilyen
oksagi relaciora gondoljunk is azonban, el tudjuk kepzelni, hogy az ok es okozat egymastol Iggetlenl letezzek.
Gondoljuk el peldaul, hogy valaki megiszik egy veg tiszta szeszt. Azt Iogjuk mondani, ez rosszulletet Iog
okozni. De el tudjuk-e kepzelni, hogy valakinek ez meg se kottyan? Hat persze, hogy el. Ha a szaraz gyuIaszalat
vegighuzzuk a skatulya oldalan, a gyuIaszal langra lobban. El tudjuk-e kepzelni, hogy ne lobbanjon langra? Hat
persze, hogy el. Ha a kinai vazankat leverjk az asztalrol, az ssze Iog trni. El tudjuk-e kepzelni, hogy ne
trjn ssze? Hat persze, hogy el. Hume szerint marmost akarmilyen kauzalis kapcsolatra gondoljunk is, nem
lesz elkepzelhetetlen, hogy az ok ne vonja maga utan az okozatot. Maskepp Iogalmazva, mindig lehetseges,
hogy az ok es okozat egymastol Iggetlenl is Iennalljanak. Ezert nincs a kett kzt szksegszer kapcsolat.
A hume-i elmelet els Iontos kvetkezmenye tehat, hogy a megIigyelhet jelensegeket sszetarto erket nem
tekinthetjk szksegszernek. Ennek szamos tovabbi erdekes metaIizikai kvetkezmenye van. De mieltt ezek
elemzesere ternenk, meg kell vizsgalnunk Hume nehany mas, kauzalitasra vonatkozo Ielteveset. Hiszen bar
tagadhatjuk, hogy a kauzalitas ket dolog kzti szksegszer viszonyt Iejez ki, de ebbl nmagaban nem
kvetkezik, hogy az oksag Iogalma ertelmetlen. A hume-i elemzesbl csak az kvetkezik, hogy nem a
szksegszerseg Iogalma segitsegevel kell az oksagot ertelmeznnk.
Miben all marmost Hume szerint az oksagi viszony klnssege? Pontosabban, miert eppen a kauzalitassal
kapcsolatban jelent problemat, hogy nem szksegszer viszonyt Iejez ki? Budapest eszakabbra van, mint
Kecskemet, de el tudjuk kepzelni, hogy Kecskemet eszakabbra legyen, mint Budapest. A Matra magasabb, mint
1. A hume-i oksgfogaIom
58
46 Hume 1976, 219220.
a Bkk, de el tudjuk kepzelni, hogy Iorditva legyen, vagy hogy a ket hegy kzl csak az egyik letezzen. Az
emberi testben a sziv a nyaktol balra helyezkedik el, de el tudjuk kepzelni, hogy ne igy legyen. Akkor miert
eppen a kauzalis viszonyokkal van a gond?
Hume els, es egyik legmaradandobb tezise az oksaggal kapcsolatban, hogy szemben a Ientebb Ielsorolt
peldakkal, a dolgok kzti oksagi viszony nem figvelheto meg. MegIigyelhetem, hogy valaki megiszik egy veg
tiszta szeszt, es azt, hogy utana rosszul lesz. MegIigyelhetem, hogy amikor a szaraz gyuIat vegighuzom a
skatulya oldalan, a gyuIa langra lobban. MegIigyelhetem, hogy a kinai vaza leesik es sszetrik. De a kauzalis
viszonyt nem lathatom, nem hallhatom, nem szagolhatom, nem Iigyelhetem meg es nem merhetem le. Ezert
szemben mas viszonyokkal (mint peldaul, hogy valami eszakabbra van valami mastol, hogy valami magasabb
valami masnal, vagy hogy valami balra van valami mastol) az oksagi viszony Iogalma elemzesre szorul. Hiszen
igazsaga nem dnthet el annak alapjan, hogy mit lehetetlen elkepzelni; de nem hatarozhato meg pusztan a
megIigyeles segitsegevel sem. Akkor honnan tudom, hogy valoban Iennall-e ket jelenseg kzt, vagy sem?
Talan sehonnan sem. Hume szerint az oksagi relaciorol kialakitott Ielteveseink nem tekinthetk tudasnak. Ezert
a kauzalitasrol szolo elmeletnek nem azzal kell Ioglalkoznia, hogy megadja az oksagi allitasok igazsagIelteteleit,
vagyis hogy megmagyarazza, mi teheti ezen allitasokat igazza. A IilozoIia celja inkabb az, hogy
megmagyarazza, miert vagvunk haflamosak bizonyos jelensegek kzti viszonyokat oksagi relacionak tekinteni.
A hume-i elmelet szerint az oksagi viszony ugyanis nem a jelensegek kztt all Ienn, hanem a felensegek
repre:entaciofanak egv safatos modfa. Miutan nem tapasztalhatjuk a kauzalis viszonyokat, nem is tehetjk Il,
hogy e viszonyok a jelensegek kzt allnak Ienn. Helyesebb azt mondani, hogy azert tulajdonitunk oksagi 'ert
a dolgoknak, es teteleznk oksagi viszonyokat a jelensegek kztt, mert az emberi elme mintegy 'projektalja,
kivetiti sajat megszokason alapulo hajlamait a termeszeti jelensegekre. De semmi alapunk sincs annak
Ieltetelezesere, hogy magukat a termeszeti jelensegeket valami olyasmi kapcsolna ssze, amit altalaban
oksagnak szoktunk nevezni.
Melyek tehat a jelensegek tapasztalatanak azok a jellegzetessegei, amelyek alapjan kauzalis kapcsolatot vagyunk
hajlamosak tulajdonitani nekik? Az els ilyen Ieltetel a terbeli erintkezes.46 (Amit Hume kiegeszit az idbeli
erintkezessel. Mi most csak a terbeli erintkezessel Ioglalkozunk, mivel az id problemajat kesbb reszletesebben
is elemezzk.) Amikor peldaul egy biliardgolyo nekitdik egy masiknak, es az ettl mozgasba jn, azt
Ieltetelezzk, hogy az elbbi golyo mozgasa okozta az utobbi mozgasat. Ha viszont olyan helyzetet kepzelnk
el, amikor a masodik golyo valamivel azeltt kezd el mozogni, hogy az els hozzaerne, Ieltetelezzk, hogy
mozgasat valami mas okozta, es nem pusztan az, hogy az els kzeledett Iele. Hume Ieltetelezese szerint terbeli
erintkezes hijan nem vagyunk hajlamosak kauzalis kapcsolatrol beszelni.
Hogy az oksagi kapcsolat valoban Ieltetelezi-e a terbeli erintkezest, az persze ilyen egyszer peldakkal nem
igazolhato. Hume-nak valoszinleg igaza van abban, hogy hajlamosabbak vagyunk kauzalis relaciot Ieltetelezni
olyan dolgok kzt, amelyek a terben erintkeznek, mint olyanok kzt, amelyek nem. De azert az nem all, hogy ne
lennenek olyan esetek is, amikor oksagi viszonyt teteleznk anelkl, hogy terbeli erintkezest Ielteteleznenk. A
newtoni gravitacio peldaul 'tavolba hato er, amikent az elektromagneses hatas is az. Ha az asztal alatt egy
magnest mozgatok, az asztal tetejen mozogni Iog a t. A t mozgasanak oka a magnes mozgasa lesz, pedig a ket
targy kzvetlenl nem erintkezik. Ahhoz persze, hogy a magneses erket vagy a gravitaciot a hume-i kriterium
caIolatanak tekintsk, az ilyen es ehhez hasonlo peldak nem elegsegesek. Hiszen ha Ieltetelezzk, hogy vannak
magneses es gravitacios mezk, akkor az erintkezest ezek segitsegevel magyarazni tudjuk.
De mas tipusu ellenpeldakat is lehetne emliteni. Tegyk Il peldaul, hogy a termosztat szabalyozojat beallitom
egy bizonyos hIokra. Ez lesz az oka annak, hogy egy masik szobaban ket oraval kesbb a Ittest elkezd
melegedni. Se terbeli, se idbeli erintkezes nincs a szabalyozo beallitasa es a Ittest allapotvaltozasa kzt,
megis oksagi viszonyt Ielteteleznk. Erre az ellenvetesre azt valaszolhatnank azonban, hogy oksagi kapcsolatot
ket modon tulajdonithatunk. Az egyik esetben azok a dolgok, amelyek kzt a relacio Iennall, szomszedosak
egymassal. A masik esetben valojaban nem ket, hanem sok dolog kzt teteleznk oksagi kapcsolatot, es amikor
azt mondjuk, a szabalyozo beallitasa okozta a Ittest melegedeset, csak egy hoss:u oksagi lancot rviditettnk
le. A szabalyozo beallitasat a Ittest melegedesevel olyan oksagi lanc kapcsolja ssze, amelynek minden eleme
59
47 Hume 1976, 243.
szomszedos (erintkezik) a masikkal.
A terbeli erintkezessel kapcsolatban a legsulyosabb ellenvetes valoszinleg nem a Iizikai jelleg oksagi
viszonyokhoz kapcsolodik. Mint azonban Ientebb mar lattuk, nem csak Iizikai jelensegek kzt szoktunk kauzalis
viszonyokat Ieltetelezni. Peldaul azt szokas mondani, hogy a tatar hoditas okozta Oroszorszag elmaradottsagat,
vagy hogy Gavrilo Princip merenylete volt az els vilaghaboru kitresenek oka. Ezekben az esetekben nem az
az erdekes, hogy lehet-e az esemenyek kzt valamilyen terbeli kapcsolatot talalni, vagy sem. Sokkal inkabb az,
hogy ugy gondoljuk, a terbeli kapcsolat irrelevans az allitasok helyessegenek megitelesekor. Az erintkezes mint
a kauzalis kapcsolat tulajdonitasanak egyik Ieltetele tehat csak akkor tnik igazan plauzibilisnak, amikor Iizikai
jelensegek kapcsan hivatkozunk az oksagra.
Hume szerint a kauzalis kapcsolat tulajdonitasanak masik Iontos Ieltetele az 'allando egytt jaras. Ezt szokas a
hume-i oksag-IelIogas legIontosabb elemenek tekinteni; ezert hivjak a kauzalitas hume-i indittatasu elmeleteit
'regularitas vagy 'szabalyszerseg elmeleteknek. A gyakran idezett pelda megint csak a biliardgolyok
mozgasara hivatkozik. Tegyk Il, hogy latom, amint az egyik biliardgolyo kzeledik a masik Iele. Miutan
szamtalanszor lattam mar hasonlot, szksegkeppen arra Iogok gondolni, hogy amikor a mozgo golyo nekitdik
az allonak, az utobbi bizonyos iranyban es bizonyos sebesseggel mozogni kezd. Hume a kauzalis relacio
'szksegszerseget eppen ezzel magyarazza.47 (Persze szigoru hume-i ertelemben a kauzalitas nem lehet
szksegszer viszony. Hume idnkent a szksegszerseget megis a kauzalitas jellegzetessegenek tekinti. De ez
talan csak pontatlan Iogalmazas. A valodi problema, hogy miert tnik s:amunkra ugv, hogy ok es okozat
szksegszer kapcsolatban all egymassal.) A megszokas arra sztnzi az elmet, hogy az egyik jelenseg lattan
egy masik 'kepe merljn Il benne.
A biliardgolyo peldaja azonban nyilvanvaloan Ielrevezet. Elssorban azert, mert a biliardasztal es a
biliardgolyok olyan mesterseges krnyezetet teremtenek, ahol mi sem knnyebb, mint megallapitani, mi hasonlit
mire. De tekintsnk egy masik peldat. Kepzeljk el, hogy egy alkotasa sikertelensegen elkeseredett szobrasz
hozzavagja a Michelangelo Davidjarol keszlt miniatr masolatat mtermenek szines vegablakahoz. Az ablak
ripityara trik. Tegyk Il, hogy az rjngest nehany jelenlev barat es palyatars is latja. Ha marmost
megkerdezzk ket, hogy miert is trt be az ablak, valoszinleg egyikk sem habozna azt allitani, hogy azt a
Michelangelo Davidjarol keszlt miniatr masolat nekicsapodasa okozta. A kauzalis viszony azonositasa nem
okoz szamukra problemat. Pedig, szemben a biliardasztalon trtentekkel, valoszinleg korabban egyikk sem
latott Michelangelo Davidjarol keszlt miniatr szobrokat, amint szines vegablakokat trnek. Ennek
kvetkezteben azt sem Ieltetelezhetjk, hogy elmejk megszokta mar, hogy az egyik jelenseget a masik kveti.
Akkor hogyan lehetseges, hogy megis Ielismerik az oksagi kapcsolatot?
A hume-i IelIogas szerint az oksagi relacio tulajdonitasanak lenyeges eleme, hogy hasonlo dolgok hasonlo
dolgokat kvetnek. A Ienti pelda talan azert Ielrevezet, mert rossz helyen keressk a hasonlosagot. Nem kell
ahhoz repl David-szobormasolatokat es ripityara tr szines vegablakokat latnunk, hogy a hasonlosag
alapjan tulajdonitsunk kauzalis kapcsolatot a ket jelenseg kztt. Minden dolognak szamos klnbz
tulajdonsaga van ugyanis. Nemely tulajdonsaguk megegyezik, masok klnbznek. Az EiIIel-torony es az
uttestet a jardatol elvalaszto korlat hasonlit egymasra abbol a szempontbol, hogy mindkett vasbol keszlt, ezert
ha nem kezelik ket megIelelen, az es korrodalja ket ('rozsdasodasukat okozza). De ha az a kerdes, at
tudom-e ugrani ket, ha akarom, a ket targy nem hasonlit egymasra.
Amikor tehat azt allitjuk, hogy bizonyos dolgok allando egytt jarasa kelti bennnk a 'szksegszer kapcsolat
kepzetet, akkor csak azt kell Ielteteleznnk, hogy bi:onvos s:empontbol hasonlo dolgok k:tt all Ienn
kapcsolat. A Ienti pelda eseteben teljesen mindegy, hogy egy miniatr Michelangelo-masolatrol van-e szo vagy
sem, hogy a szobor Ieher-e vagy szrke, vagy hogy egyaltalan szobor-e vagy csak egy Iaragatlan kdarab. A
targy oksagi szempontbol relevans tulajdonsaga az, hogy kemeny, rugalmatlan, es hogy milyen sulyu. Eppigy az
ablak eseteben is mindegy, hogy szines-e vagy szintelen. A lenyeg, hogy nem trhetetlen vegbl keszlt. Ekkor
pedig mar knny IelIedezni a hasonlok kzti ismetldest: valoszinleg mindenki latott mar olyat, hogy egy
kemeny targy nekitdik egy trekeny targynak, ezert az utobbi sszetrik. A hasonlo tehat hasonlot kvet, es
ez magyarazza, miert ismeri Iel rgtn a jelenlev kznseg az rjng szobrasz altal elhajitott David-szobor es
60
48 V. Shoemaker 1980.
a szines vegablak sszetrese kzti kauzalis kapcsolatot.
Ezzel a Ieltevessel azonban sajnos nem tudjuk megmagyarazni, hogy mikent kelti Iel a szemlelben a hasonlo
jelensegek ismetldese az oksagi viszony kepzetet. Ketsegtelen persze, hogy ha a Ienti modon irjuk le, a
jelenseg magyarazhato a hasonlosagra trten hivatkozassal. Ha mar megtalaltuk, hogy melyek a relevans
szempontbol hasonlo tulajdonsagok, a megIigyelt dolgokat knnyen tarsitani tudjuk mas, mar megIigyelt
dolgokkal. Csakhogy, mint a Ienti pelda bizonyitja, nem a megfigvelt dolgok es felensegek k:t elso latasra
felismerheto hasonlosag magvara::a, hogv miert feltetele:nk oksagi kapcsolatot k:ttk, hanem epp forditva,
mivel feltetele::k, hogv a ket dolog k:t oksagi kapcsolat all fnn, kepesek vagvunk megtalalni a:okat a
tulafdonsagokat, amelvek a: oksag s:empontfabol relevansak. Vagyis nem azzal magyarazzuk az oksagi
viszonyt, hogy bizonyos dolgok, amelyek hasonlo tulajdonsagokkal rendelkeznek, rendszeresen egytt
bukkannak Iel, hanem epp Iorditva, azert gondoljuk, hogy ez vagy az a dolog bizonyos tulajdonsaggal
rendelkezik (peldaul kemeny vagy trekeny), mivel ezt vagy azt az oksagi hatast tulajdonitjuk neki. 48
Nem Iogadhato el tehat Hume-nak az a nezete, hogy az oksag Iogalma, mint 'szksegszer kapcsolat, a
hasonlok egytt jarasan alapulna. Ez azonban meg nem jelenti azt, hogy az oksag regularitas elmeletet el kellene
vetnnk. Lehetseges, hogy az oksagi kapcsolatot nem a szabalyszerseg alapfan tulajdonitjuk a jelensegeknek,
mivel ez megkvetelne, hogy okkent es okozatkent azonositott dolgokat vagy jelensegeket anelkl is
'hasonlatosnak tarthassunk egymashoz, hogy specialisan oksagi tulajdonsagaikra hivatkoznank. De ettl meg
lehetseges, hogy az oksagi viszony feltetele:i a szabalyszer egytt jarast. A regularitas-elmelet e gyengebb
valtozata szerint az oksagi viszonyok tulajdonitasanak Ieltetele, hogy azonositani tudjuk azokat a kauzalisan
hatekony tulajdonsagokat, amelyek a dolgokat es jelensegeket egy bizonyos kontextusban okka, illetve okozatta
tehetik.
Az allando egytt jaras, mint az oksagi relacio Ieltetele, azonban egy masik problemat is Ielvet.
MegIigyelhetjk, hogy nagy mennyiseg alkohol Iogyasztasa reszegseggel jar egytt. Hogy valahanyszor a
gyuIat a skatulya oldalan vegighuzzuk, az langra lobban. Hogy a vas, ami vizben all, rozsdasodni kezd. De az
egytt jaras nmagaban nem elegend ahhoz, hogy a kauzalis viszonyt ertelmezni tudjuk. Megpedig azert nem,
mert ha egy dolog egytt jar egy masikkal, akkor szksegkeppen az utobbi is egytt jar az elbbivel. Ha az
alkoholIogyasztas egytt jar a reszegseggel, akkor a reszegseg is egytt jar az alkoholIogyasztassal. (Ezt rviden
ugy Iejezhetjk ki, hogy az egytt jaras szimmetrikus viszony. Szimmetrikus viszony peldaul az, ha valaki
testvere valaki masnak. Hiszen ha Peter testvere Palnak, akkor Pal is testvere kell, hogy legyen Peternek.) Ez
azonban nem all az oksagi kapcsolatokra. Abbol, hogy az alkoholIogyasztas a reszegseg oka, nem kvetkezik,
hogy a reszegseg is oka lenne az alkoholIogyasztasnak. St, epp az ellenkezje kvetkezik. (Az oksag tehat
aszimmetrikus relacio. Egy masik pelda aszimmetrikus relaciora: ha Peter batyja Palnak, Pal nem lehet batyja
Peternek.) Rviden tehat: az egytt jaras segitsegevel talan azonositani tudjuk, hogy mely dolgok allnak kauzalis
viszonyban, de azt mar nem tudjuk megmondani, hogy a kett kzl melyik lesz az ok, es melyik az okozat.
De meg az sem egyertelm, hogy az egytt jaras segitsegevel meg tudjuk-e allapitani, hogy kauzalis viszony all
Inn ket jelenseg kztt. Ha peldaul valaki Iia megnsl, akkor az mindig egytt Iog jarni azzal, hogy az illet
anyossa valik. Megsem mondanank, hogy Iianak nslese okozta az anyossa valast. Valahanyszor egy varjut
latunk, egy Iekete madarat latunk. Megse mondanank, hogy a varjusag okozta a Ieketeseget. Es valahanyszor
egy tmeget latunk Ielvonulni, sok embert latunk Ielvonulni, megse mondanank, hogy a tmeg Ielvonulasa
okozta, hogy sok ember vonul Iel az utcan. A szabalyszer egytt jaras alapjan tehat nemcsak az okokat es az
okozatokat nem vagyunk kepesek megklnbztetni; az egytt jaras meg ahhoz sem eleg, hogy kauzalis
kapcsolatokat tulajdonitsunk.
A ket problema Hume szerint az idre trten hivatkozassal oldhato meg. Feltetelezese szerint az ok mindig
meg kell elo::e az okozatot. Ezert nem mondhatjuk, hogy a reszegseg okozta az alkoholIogyasztast, vagy a
rozsdasodas a nedvesseg kzelebe kerlest. Csak az idben korabban trten jelensegek okozhatnak kesbb
trten jelensegeket. Ugyanez all a nslesre es anyossa valasra, vagy a hollosagra es Ieketesegre. Miutan ezek
a dolgok egy idben trtennek vagy allnak Ienn, nem allithatjuk, hogy egyikk oka a masiknak.
A hume-i IelIogasbol ezert az kvetkezik, hogy nem lehetseges sem idben visszaIele iranyulo, sem pedig
61
szimultan (egyidej) kauzalis hatas. E Ieltetellel kapcsolatban ket kerdest kell targyalnunk. Egyreszt azt, hogy
valoban nem lehetseges-e visszamen iranyu vagy szimultan kauzalitas, masreszt, hogy helyes-e az oksag
elemzese soran kiktni, hogy az okok meg kell elzzek okozataikat.
Ami a multba iranyulo kauzalis hatast illeti: valoban nehez elkepzelni, hogy ilyen lehetseges lenne. Nagyon
mely metaIizikai meggyzdesnk ugyanis, hogy a multat nem lehet megvaltoztatni. Ha viszont letezne multba
iranyulo kauzalis hatas, akkor lehetseges lenne, hogy valaki megvaltoztathassa azt, ami mar megtrtent. Ezert
altalaban elIogadjuk, hogy az okozatok nem elzhetik meg az okokat. (Az erdekesseg kedveert talan
megjegyezhetjk, hogy vannak olyan Iizikai elmeletek, amelyek szerint letezik visszamenleges oksagi relacio.
De ezzel a Iizikusok kzt is vitatott kerdessel most nem Ioglalkozunk.) Az azonban mar korantsem all, hogy
nehez lenne peldat talalnunk olyan esetekre, amikor az okok egyidejek az okozataikkal. Kepzeljk el peldaul,
hogy egy merleghinta egyik Ielere egy bizonyos sulyt helyeznk. Ez azt Iogja okozni, hogy a hinta masik Iele
Ielemelkedik. De nem kesbb, mint ahogy a rahelyezett suly kvetkezteben az egyik Iele elindul leIele. Ha a
kuktaban levest melegitnk, a kuktaban egyre nagyobb lesz a nyomas. A melegites okozza a nyomas
nvekedeset, de az nem all, hogy a kukta elbb lesz meleg, mint hogy nni kezdene benne a nyomas.
Kvetkezeskepp nem all az, hogy az okok es okozatok ne lehetnenek egyidejek.
Mindezek az ellenvetesek azonban megvalaszolhatok, ha Ieltetelezzk, hogy bar a Ienti peldakban szerepl
jelensegek szamunkra szimultan jelensegeknek tnnek, valojaban egymast kvet, kzvetlenl nem erzekelhet
mikroIizikai valtozasok megnyilvanulasai. Idbe telik, mig a merleghinta egyik Iele mozgasba hozza a masik
Ielet, a melegites a gazmolekulak mozgasanak nvekedese reven csak bizonyos id elteltevel vezet a nyomas
nvekedesehez. Kerdes azonban, hogy a megIigyelhet jelensegek mikroIizikai Iolyamatokkal trten
magyarazata meg kell-e gyzzn bennnket arrol, hogy a kau:alitas fogalma megkveteli: az okok meg kell
elzzek okozataikat. Talan a Iizika egy nap minden ketseget kizaroan igazolni Iogja, hogy nem letezhet
szimultan kauzalitas. De meg ha igy lenne is, a kauzalitasrol alkotott Iogalmunk nem kveteli meg, hogy igy
legyen. A kauzalis hatasokat sokszor egyidejnek kepzeljk okaikkal. Vagyis, meg ha tenylegesen nincsenek is
ilyen okok, el tudunk kepzelni egy olyan vilagot, ahol a szimultan kauzalitas lehetseges. Ez pedig azt jelenti,
hogy a kauzalitas metaIizikai Iogalma az ok es okozat megklnbztetesekor nem tamaszkodhat arra a
Ieltevesre, hogy az okok mindig meg kell elzzek okozataikat.
BeIejezesl erdemes megemliteni, hogy meg ha az okok valoban minden esetben megelznek okozataikat,
akkor sem biztos, hogy helyes ezt a kriteriumot bevezetni a kauzalitas Iogalmanak elemzesekor. Csakis akkor
helyes ugyanis az idbeli viszonyokra hivatkoznunk az oksag Iogalmanak elemzeseben, ha Ieltetelezzk, hogy
az idbeli rend fggetlen a kauzalitastol. Sok IilozoIus (elkn Kanttal) gondolta azonban ugy, hogy ez a
Ielteves nem all. Valojaban a dolgok idbeli rendje Ieltetelezi a kauzalitast. Nem az idbeli rend szolgal az okok
es okozatok elklnitesere, hanem epp ellenkezleg, az okok okozatoktol trten elvalasztasa kell, hogy az
idbeli rendet magyarazza. Ezert az oksagi viszony elemzesekor jobb, ha nem hivatkozunk a jelensegek idbeli
rendjere.
4.2. 2. Oksg s trvnyek
A hume-i oksag-elmeletnek van ket olyan sajatossaga, amelyet egyetlen, az oksagrol szolo modern elmelet sem
Iogadna el. Az egyik, hogy Hume az oksagi relaciot tulajdonkeppen pszichologiai modon ertelmezi: az oksagi
kapcsolat nem mas, mint az elme egy sajatos, megszokason alapulo hajlama. E hajlam (propensity) 'kenyszerit
arra, hogy bizonyos dolgok tapasztalata mas dolgok kepzetet idezze Iel bennnk. A masik az a Ielteves, hogy az
oksag Iogalma a hasonlosagon alapszik. Mint lattuk, ennek epp ellenkezje az igaz: bizonyos dolgokat es
jelensegeket, amelyek egyeb tulajdonsagaikban teljesen klnbznek, az altaluk kivaltott vagy elszenvedett
oksagi hatasok miatt tartunk hasonlonak.
Hume persze nem veletlenl kiserelte meg az oksagi viszony Iogalmat a pszichologiai hajlamok es a hasonlosag
Iogalmara alapozni. Mint lattuk, I celja az volt, hogy az oksagi relacio 'szksegszersegenek olyan
ertelmezest adjon, amely mentes a metaIizikatol, a megIigyelhetetlen es ezert ertelmezhetetlen 'kauzalis erkre
trten hivatkozastol. Ezert gondolta ugy, hogy a kauzalis viszonyt az oksagi kapcsolatok tulafdonitasanak
2. Oksg s trvnyek
62
49 Ehhez hasonlo ertelmezest ad az oksagrol peldaul Schlick 1932.
modfa segitsegevel kell megadni. Es ezert gondolta ugy, hogy ennek alapja csakis a hasonlosag lehet. A
hasonlosagi viszonyt, szemben az oksagi viszonnyal, Hume szerint az erzekeles segitsegevel is Ielismerhetjk.
Ezert a kauzalitas ertelmezhet ugy, mint pszichologiai hajlam arra, hogy hasonlo viszonyokat mas hasonlokkal
tarsitsunk.
A modern hume-ianusok szerint azonban ahhoz, hogy a kauzalitast metaIizikai Iogalmak nelkl ertelmezzk,
nincs szkseg arra, hogy pszichologiai hajlamokra vagy a hasonlosagra hivatkozzunk. Szerintk a hume-i
IelIogas lenyeges IelIedezese nem abban all, hogy a kauzalitast pszichologiai terminusokban kell elemeznnk,
hanem abban, hogy az oksagi viszony ertelmezese soran a szksegszerseg helyett a szabalyszer egytt jarasra
kell hivatkoznunk. Az viszont mar nem all, hogy a szabalyszerseget a hasonlosag segitsegevel kellene
ertelmeznnk.
A modern IelIogas szerint az oksagra vonatkozo IilozoIiai kerdest a kvetkezkepp kell Iltennnk: vajon mi
teszi az egyes kauzalis kapcsolatokat kiIejez allitasainkat igazza? A valasz marmost azon a Ieltevesen alapszik,
hogy az oksagi viszonyt kiIejez allitasokban szerepl terminusoknak a termeszeti trvenyekben is szerepelnik
kell. A termeszeti trvenyeket pedig (mint azt az elz Iejezetben lathattuk) olyan allitasoknak tekintettek,
amelyek bizonyos jelensegek kzti egvetemes s:abalvs:ersegeket Iejeznek ki. Olyanokat, mint hogy minden
alatamasztas nelkli test azonos gyorsulassal mozog a Ild kzeppontja Iele, vagy hogy a Iemek jol vezetik az
elektromossagot, vagy hogy bizonyos tipusu koleszterin rugalmatlanna teszi az erIalakat.49
Miutan a termeszeti trvenyek problemajanak egy egesz Iejezetet szenteltnk, most csak a kvetkezket kell
megjegyeznnk. Elszr is Iontos latnunk, hogy a modern hume-ianus ertelmezes szerint a termeszeti trvenyek
Iogalma feltetele:i a regularitast; ez Ielel meg a hume-i 'allando egytt jaras Iogalmanak. MasIell viszont
termeszetesen nem minden szabalyszer egytt jarast allito mondat Iejez ki trvenyjelleg kapcsolatot. Hogy mi
egyebet kell meg Ielteteleznnk egy allitasrol ahhoz, hogy termeszeti trvenynek tekinthessk (valamint hogy
valoban Ielteteleznnk kell-e az egytt jarast), azt mar reszletesen targyaltuk az elz Iejezetben. Most azt kell
megvizsgalnunk, hogy a modern hume-ianusok szerint hogyan kapcsolodnak a regularitast kiIejez
trvenyjelleg allitasok az oksag Iogalmahoz.
Az elmelet lenyege marmost abban all, hogy amennyiben ismerjk a szabalyszerseget kiIejez trvenyt, akkor
valojaban mindent tudunk, ami ahhoz kell, hogy az oksagi viszonyt ertelmezhessk. A trveny ugyanis eppen
azt Iogja kimondani, hogy minden olyan esetben, amikor egy bizonyos ok Iennall, akkor azt egy bizonyos tipusu
okozat kveti. Peldaul Galilei szabadesesre vonatkozo trvenye azt allitja, hogy ha egy targyat 'megIosztunk
az alatamasztastol, akkor az ilyen es ilyen tipusu mozgasba lendl. Ket jelenseg kzti kauzalis viszony tehat
nem mas, mint megIeleles egy kauzalis trvenynek. A kauzalitas ezek szerint annyiban tekinthet
'szksegszer viszonynak, amennyiben, ha egy altalanositast igaznak tartunk, akkor 'szksegszeren annak
minden egyes esetet is igaznak kell tartsuk. Akkor mondhatjuk, hogy a penztarcam elejtese okozta a penztarcam
leeseset (es gyorsulasat), ha ugy tekintnk erre a ket esemenyre, mint egy adott trvenyjelleg altalanositas
specialis esetere.
A regularitas-elmelettel kapcsolatban ket megjegyzest kell tennnk. Az egyik, hogy termeszetesen az elmelet
hasznalhatosaga azt Ieltetelezi, hogy leteznek kauzalis szabalyszersegeket kiIejez trvenyek. A masik, hogy
az elmelet szerint ahhoz, hogy oksagi relaciot legynk kepesek Ieltetelezni ket jelenseg kztt, ismernnk is kell
ezeket a trvenyeket.
Ami az els kerdest illeti, nyilvanvalo, hogy nagyon sok trveny nem kauzalis trveny. Valojaban a Ienti
peldaban idezett Galilei-Iele trveny sem az (csak a kisse trkks megIogalmazas kelti azt a benyomast, hogy
kauzalis trvenyrl van szo). De egy masik peldaval talan knnyebben erzekeltethet, miert nem mondhatjuk a
trvenyekrl altalaban, hogy kauzalis viszonyra vonatkozo altalanositasok lennenek. Biologiai trveny peldaul,
hogy
De ebbl nem kvetkezik, hogy a varjusag okozna a Ieketeseget, vagy Iorditva. (Nem azert, mert talan vannak
2. Oksg s trvnyek
63
albino varjuk is. Mint azt az elz Iejezetben lathattuk, sok trvenyjelleg altalanositas megengedi a kiveteleket.
A VII. Iejezetben meg visszaternk erre a kerdesre. Most gondoljunk a trvenyekre ugy, mint amelyek igaz
altalanositasokat Iejeznek ki, s tekintsnk el a klnleges helyzetektl vagy a kivetelektl.)
Hasonlo a helyzet a Iizika jo nehany (st talan valamennyi) trvenyevel. Az er, a tmeg es a gyorsulas
viszonyat meghatarozo newtoni trveny nem kauzalis. Nincs szo benne arrol, mi okoz micsodat, csak arrol,
hogy melyek azok a mechanikai tulajdonsagok, amelyekkel egy targy egyszerre rendelkezhet. Ahogyan egy allat
nem lehet varju, es nem lehet Ieher, ugy nem gyorsulhat, ha nem hat ra er. De ez nmagaban nem Iejez ki
semmilyen kauzalis sszeIggest. Ahhoz tehat, hogy az elmelet elIogadhato legyen, azt kell Ielteteleznnk,
hogy letezik szamos kiIejezetten kau:alis trveny. De hogy valoban leteznek kauzalis trvenyek, az egyaltalan
nem nyilvanvalo. Termeszetesen egeszen bizonyosan leteznek olyan altalanositasok, amelyek kauzalis
viszonyokra vonatkoznak. Az azonban mar egy masik kerdes, hogy ezeket valoban trvenyeknek tekinthetjk-e,
vagy pedig csak kauzalis viszonyokra vonatkozo hasznos altalanositasoknak. Hiszen lattuk, hogy nem minden
igaz altalanositas trveny. Valoszinleg az is egy igaz altalanositas, hogy ha kesn megyek a boltba, mar nem
Iogok Iriss kenyeret kapni. De azert ezt nem tekintenenk trvenyszersegnek. Masodszor, mert lehetseges, hogy
nem az oksagi viszony tulajdonitasa alapul az oksagi trvenyen, hanem epp Iorditva: az oksagi trveny nem
mas, mint egyedi oksagi viszonyok altalanositasa. Ha pedig igy van, akkor ertelmetlen arrol beszelni, hogy az
oksagi viszony Ieltetelezi az oksagi trvenyt. Nem azert lesz igaz, hogy valaki meghlese okozta a lazat, mert a
meghlest mindig laz kveti; hanem epp Iorditva, azert lesz igaz, hogy a meghlest mindig laz kveti, mert a
meghles mindenki eseteben lazat okoz.
Fogadjuk el azonban, hogy szamos esetben leteznek olyan kauzalis trvenyek, amelyek a kauzalis viszonyt
kiIejez allitasok igazsaganak alapjaul szolgalnak. Az orvostudomany peldaul a betegsegek okait kutatja, es ha
netan sikerl is megtalalni, akkor azt egy kauzalis trveny Iormajaban Iogalmazza meg. De vajon igaz-e, hogy
csak akkor tudhatjuk, hogy egy allitas oksagi viszonyt Iejez ki, ha ismerjk azt a kauzalis trvenyt, amelynek
egy esetevel van dolgunk? Neha, peldaul eppen az orvostudomany eseteben, valoszinleg igen. Azert
mondhatom, hogy Bruno eseteben a kezmosas hianya okozta a Iertzest, vagy a sok cukorka ragcsalasa a
Iogszuvasodast, mert ismerem azokat a trvenyeket, amelyek a kosz es a Iertzes, vagy a cukor es a
Iogszuvasodas kzti szabalyszerseget mondjak ki. Ha nem ismernem ezeket a trvenyeket, valoszinleg az
egyes esetekre vonatkozo allitasokat sem tartanam igaznak.
Csakhogy ez nem all minden kauzalis kapcsolatot kiIejez allitasra. Tekintsk a kvetkez peldat
Bruno leesett a lepcsn, es betrte az orrat.
Az els dolog, amire erdemes Ilhivni a Iigyelmet, hogy az oksagi viszonyt ebben az esetben nem ugy Iejezzk
ki, hogy hasznalnank az 'okoz iget. Ami azt illeti, a kauzalis kapcsolatok legnagyobb reszet az 'ok szo
hasznalata nelkl Iejezzk ki. Szamos olyan igenk van, amely oksagi kapcsolatra utal, ezert nincs szkseg arra,
hogy minden esetben az 'okoz szot hasznaljuk. Amikor peldaul azt mondjuk, hogy
Az arviz tnkretette Bruno nyaralojat
akkor nyilvanvalo modon egy oksagi viszonyt Iejeznk ki anelkl, hogy az 'okoz iget hasznalnank. Amikor azt
mondjuk, hogy valaki megegette magat, akkor oksagi allitast tesznk, anelkl, hogy hasznalnank az 'okoz iget
es anelkl, hogy megemlitenenk az okot. Ez a teny mar nmagaban is gyanussa teheti a regularitas elmeletet.
Hiszen miIele regularitas kell ahhoz, hogy tudjuk, valaki megegette magat, vagy hogy az arviz (amit talan
eletnkben elszr lattunk) tnkretesz egy hazat?
Ugy tnik tehat, bizonyos kauzalis kapcsolatokat kepesek vagyunk a kauzalis trvenyek ismerete nelkl is
azonositani. Erre azonban a kvetkezt lehetne valaszolni. Nem arrol van szo, hogy minden esetben ismernnk
kell valamilyen kauzalis trvenyt ahhoz, hogy kepesek legynk Ielismerni a kauzalis kapcsolatot ket jelenseg
kztt. Inkabb a kvetkezt allitjuk: minden esetben Iel kell teteleznnk, hogy ahol letezik kauzalis kapcsolat,
ott letezik egy kauzalis trveny is. Ez nem jelenti azt, hogy valahanyszor Ielismerjk a kauzalis kapcsolatot,
ismernnk kell a trvenyt is. Csak azt jelenti: Iel kell teteleznnk, hogy van ilyen trveny. Ha ugyanis ezt nem
2. Oksg s trvnyek
64
50 Anscombe 1971, 9295.
51 Ilyen peldaul Davidson rekonstrukcioja a kauzalis trvenyek logikai szerkezeterl. Davidson 1980, 158.
teteleznenk Iel, akkor nem lennenk kepesek megklnbztetni azokat az eseteket, ahol az egymast kvet
jelensegek oksagi viszonyban allnak egymassal azoktol, amelyekben nem.
Ezt az elkepzelest a kvetkezkeppen ertelmezhetjk. Tegyk Il, hogy azt halljuk
Bruno ns.
Ahhoz, hogy eldntsk, az allitas igaz-e vagy sem, nem kell ismernnk azt a szemelyt, aki Bruno Ielesege. De
Iel kell teteleznnk, hogy ha az allitas igaz (mert peldaul megbizhato Iorrasbol ertesltnk rola) akkor kell, hogv
legven egy olyan szemely, aki Bruno Ielesege. Meg ha nem is tudjuk, kicsoda, pontosabban, ha semmi tbbet
nem tudunk rola, mint hogy Bruno Ielesege. Ezzel analog modon, az oksagi kapcsolat eseteben ahhoz, hogy
eldntsk, valoban az arviz okozta-e Bruno hazanak pusztulasat, Iel kell teteleznnk, hogy letezik egy olyan
altalanos szabalyszerseget megIogalmazo trveny, amelynek ez az egyedi tragedia egy esete. De vajon
ertelmes-e Iltennnk, hogy letezik ilyen trveny?
Termeszetesen, aligha tartanank elIogadhatonak, hogy letezik egy, az arvizek es a nyaralo-pusztulasok kzti
viszonyt kiIejez trveny. De ha visszagondolunk a David-szobor es a szines vegablak peldajara, tudni Iogjuk,
hol keressk a megoldast. A David-szobor es a szines vegablak bizonyos tulajdonsagaik alapjan hasonlitanak a
mar megIigyelt jelensegekre. A problemank az volt, hogy ezek a tulajdonsagok nem azonosithatok a kauzalis
hatasoktol Iggetlenl. Marmost az arviz es a haz eseteben is ez a helyzet. Olyan tulajdonsagok segitsegevel kell
a kauzalis kapcsolatban allo dolgokat leirnunk, amelyek valamilyen szabalyszerseget kiIejez trvenyben is
szerepelnek. Letezhet peldaul olyan kauzalis trveny, amely az aramlo Iolyadek es a szilard testek
viselkedesenek kapcsolatat Iejezi ki. Talan ismerjk ezt a trvenyt, talan nem. De ha azt allitjuk, hogy a Bruno
nyaralojat ert kar oka az arviz volt, akkor Iel kell teteleznnk, hogy letezik ilyen trveny. Hasonlo modon ahhoz,
mint amikor Iel kell tetelezzk, hogy letezik olyan szemely, aki Bruno Ielesege, ha elhisszk rola, hogy ns.
Az oksag modern hume-ianus IelIogasa tehat azon a Ieltevesen nyugszik, hogy minden olyan esetben, amikor
azt allitjuk, az egyik jelenseg oka a masiknak, Iel kell teteleznnk, hogy az adott jelensegek leirhatok valamely
kauzalis trveny eseteikent. Mivel maga a trveny a dolgok egymasra kvetkezesenek szabalyszerseget Iejezi
ki, a modern elmelet, akarcsak a hume-i, valamiIele ismetldestl, szabalyszer egytt jarastol teszi Iggve az
egyedi oksagi relaciok letet. Ezert is szokas ezt az elmeletet az oksag regularitas-elmeletenek nevezni.
Az oksag ezen ertelmezesevel szemben azonban szamos kiIogas hozhato Iel. Az els, hogy a Ienti
megIontolasok nem bizonyitjak, hanem egyszeren Iltetelezik, hogy a kauzalis trvenyek az oksagi kapcsolat
elengedhetetlen Ieltetelei.50 Hume eredeti elmelete azon a Ieltevesen alapult, hogy keptelenek vagyunk az
egyedi jelensegek kzt kauzalis viszonyokat azonositani. Csak ugyanazon tipusu dolgok ismetelt egytt jarasa
magyarazhatja, hogyan lehetnk kepesek arra, hogy kauzalis kapcsolatokat azonositsunk. Ha viszont igaz, hogy
bizonyos esetekben minden tovabbi nelkl kepesek vagyunk egyszer tapasztalt jelensegek kzt kauzalis viszonyt
Ielismerni, akkor semmi sem bizonyitja, hogy az ismetldes elengedhetetlen Ieltetele az egyedi kauzalis
kapcsolatnak. Persze Il lehet tenni, hogy minden esetben letezik egy, a kauzalis kapcsolat alapjaul szolgalo
trveny, es hogy ezert mindig leteznie kell egy olyan leirasnak, amely az oksagi kapcsolat tagjait egy kauzalis
trveny eseteive teszi. De meg ha helyes is e Iltetelezes, igazsaga Iggetlen lesz az arra vonatkozo
megIontolasoktol, hogy mikent vagyunk kepesek az oksagi kapcsolatot Ielismerni.
Az elmelettel kapcsolatos masik nehezseg, mint azt mar korabban emlitettk, a kauzalis trvenyek Iogalma.
Egyreszt e trvenyek logikai szerkezete mas kell legyen, mint a nem kauzalis trvenyeke; tbbek kztt azert,
mert altalaban elvarjuk tlk, hogy valamilyen modon kiIejezzek az oksag idbeliseget. De a logikai problema
talan nem megoldhatatlan.51 Viszont teny, hogy sok alapvet Iizikai trvenyszerseg nem oksagi trveny. Ezert
tovabbi magyarazatot igenyel, mi a viszony az allitolagos oksagi trvenyek es a Iizika alapvet trvenyei kztt.
De tegyk Il, hogy a kauzalis trvenyekkel kapcsolatos problemak is megoldhatok, es ezert elIogadhatjuk,
hogy ket jelenseg csak akkor allhat oksagi kapcsolatban, ha egy kauzalis trveny eseteikent irhatok le. Meg
2. Oksg s trvnyek
65
52 V. von Wright 1973, 113.
akkor is szembe kell neznnk a kvetkez kerdessel: miert pont ez vagy az a dolog volt egy jelenseg kzvetlen
oka? Ha ugyanis vannak kauzalis trvenyek, akkor azok nem csak az arvizet es a haz pusztulasat kapcsoljak
ssze, hanem az arvizet es (mondjuk) a hegyekben a hoolvadast is. Vajon miert nem a hoolvadas lesz az oka a
nyaralohaz sszeomlasanak? Azt valaszolhatnank erre, hogy hat persze, a hoolvadas is ok volt, ha letezik olyan
kauzalis trveny, amelynek esetekent a kapcsolat leirhato. S miutan a ket esemeny kauzalisan nem Iggetlen
egymastol, kell, hogy letezzek ilyen trveny. Csakhogy ez a trveny epp olyan ervenyes kauzalis viszonyt
Iogalmaz majd meg, mint az, amelyik az arviz es a haz romba dlese kzti viszonynak szolgal alapul, a
hoolvadas epp ugy kzvetlen oka a haz romba dlesenek, akarcsak az arviz. De, nyakaskodhatna valaki, a
hoolvadas vajon nem Igg a hirtelen Ielmelegedestl? Mar hogyisne. Ezert a haz sszeomlasat a hirtelen
Ielmelegedes okozta, amennyiben ezek a jelensegek valamely kauzalis trveny eseteikent irhatok le. De mivel
kauzalisan nem Iggetlenek egymastol, nyilvan leirhatok ily modon. Ezert a Ielmelegedes is kzvetlen oka lesz
a haz pusztulasanak. Es igy tovabb, egeszen a vilagegyetem kezdeteig.
Knnyen lehet, hogy a szo egy bizonyos ertelmeben valoban mindennek a vilagegyetem kezdeti allapota az oka.
De azt nem mondanank, hogy mindennek kzvetlen oka. Megpedig azert nem, mert az oksagi allitasoktol
altalaban elvarjuk, hogy a jelensegeket magyarazzak. A magyarazat pedig nem mas, mint egy 'miert-kerdesre
adott informativ valasz. Marpedig ha arra a kerdesre, hogy miert Iutott ki reggel a konyhamban a tej, ugyanazt a
valaszt Iogjuk adni, mint arra, hogy miert trt ki az els vilaghaboru (nevezetesen azert, mert az srobbanast
kvet pillanatban az univerzum ilyen es ilyen allapotban volt), akkor az oksagi kapcsolat magyarazoerteke
egyenl lesz a nullaval. Mi pedig olyan beszamolot szeretnenk az oksagrol, amelyik erthetve teszi, miert
magyarazunk sokszor, a tudomanyban es a mindennapokban is, bizonyos jelensegeket az okaikkal.
4.3. 3. Oksg s feItteIek
Az oksagi viszony egy masik lehetseges elemzese az oksagot a 'Ieltetelek Iogalma segitsegevel kiserli meg
ertelmezni. Ez az elemzes klnsen vonzonak tnik olyankor, amikor az oksag Iogalmat a magyarazat es a
tudomanyos kiserletezes kontextusaban vizsgaljuk. Emlitettk mar, hogy a tudomanyos kiserletek egyik (ha nem
is az egyetlen) celja az oksagi kapcsolatok IelIedezese. Mi okozza a rakbetegseget? Mi az oka annak, hogy az
egyik Iem korrodalodik, a masik viszont nem? Mi okozza a Ildrengeseket es mi az ar-apaly jelenseget? A
tudomanyos vizsgalodas es a jelensegek tudomanyos magyarazata szamos esetben a jelensegek kzti kauzalis
kapcsolatokat igyekszik Ielderiteni. Az oksagi kapcsolat talan ertelmezhet a jelensegek tapasztalatilag
(megIigyeles vagy kiserletezes reven) azonosithato Ieltetelrendszerekent.
Mire gondolunk itt, amikor Ieltetelekrl beszelnk? Tegyk Il, hogy meg akarjuk magyarazni, miert egett le a
Budapest Sportcsarnok. A javasolt megkzelites szerint, amikor azt mondjuk, hogy a tzet a rvidzarlat okozta,
azzal azt allitjuk, hogy a rvidzarlat feltetele volt a tz kitresenek. De azt termeszetesen nem allithatjuk, hogy a
rvidzarlat volt a tz kitresenek egvetlen Ieltetele. Ha peldaul a rvidzarlat krnyezeteben nagy lett volna a
nedvesseg, nem tr ki a tz. Talan akkor sem, ha a vezetekek megIelelen lettek volna szigetelve. Tehat amikor
a jelensegek kzti kauzalis kapcsolatokat szeretnenk azonositani, valojaban nem tesznk mast, mint hogy
szamos Ieltetel kzl kivalasztunk egy olyant, amelynek klns szerepet tulajdonitunk az adott jelenseg
magyarazataban.
A Ielteteleket ket csoportra szokas osztani: a szkseges es az elegseges Ieltetelekre. A kauzalitas egyik
ertelmezese szerint marmost az okokat az elegseges Ieltetelek Iogalma segitsegevel kellene ertelmeznnk.52 A
Ienti esetben azt mondhatjuk, hogy bizonyos krlmenyek kztt a rvidzarlat elegseges volt ahhoz, hogy a tz
kitrjn. Az arviz elegseges volt ahhoz, hogy Bruno nyaraloja tnkremenjen. Egy IejIajas-csillapito tabletta
lenyelese elegseges ahhoz, hogy enyhitse valaki IejIajasat. Termeszetesen mindig hozza kell tennnk: az adott
krlmenyek kztt. Az 'adott krlmenyek a tovabbi, szkseges Ieltetelekre utalnak. Ha peldaul Bruno
nyaraloja vasbetonbol lett volna es nem teglabol, vagy ha tavolabb lett volna az arterlettl stb., akkor az arviz
nem lett volna elegseges ahhoz, hogy tnkretegye a nyaralojat.
Nyilvanvalo modon ahhoz, hogy egy esemeny bekvetkezzek, valamennyi szkseges Ieltetelnek Ienn kell allnia.
3. Oksg s feItteIek
66
De akkor milyen alapon tntetnk ki eppen egv bi:onvos Ieltetelt, es nevezzk meg, mint okot? S miert eppen az
elegseges es nem a szkseges Ielteteleket tekintjk oknak?
Talan a kvetkez modon mutathato meg, miert hajlunk arra, hogy az elegseges Ielteteleket tekintsk okoknak.
Minden jelenseg eseteben igaz, hogy bekvetkezesenek s:amos szkseges Ieltetele van. Amikor viszont azt
kerdezzk, mi volt valami oka, egv bizonyos jelenseget szeretnenk okkent azonositani. Annak, hogy adott
krlmenyek kztt elmuljon valaki IejIajasa, elegseges Ieltetele lehet, hogy bevett egy Iajdalomcsillapito
tablettat. Ebbl azonban nem kvetkezik, hogy mas modon nem mulhatott volna el a IejIajasa. Ugyanazon
krlmenyek kztt esetleg egy, csesze kave is elegseges lett volna a Iajdalom csillapitasahoz. Bruno nyaraloja
sem csak az arviz kvetkezteben mehetett tnkre: egy tornado vagy egy, az utrol letevedt kamion epp ugy
megrongalhatta volna. Viszont ha az adott krlmenyek kztt (tehat a szkseges Ieltetelek Iennallasa eseten)
valaki bevette a tablettat, akkor el kellett, hogy muljek a IejIajasa. Ha az adott krlmenyek kztt elerte az
arviz, tnkre kellett, hogy menjen a nyaraloja.
Azert is szokas tehat a szkseges Ielteteleket okoknak tekinteni, mert amikor egy jelenseget az okaira
hivatkozva magyarazunk, akkor arra vagyunk kivancsiak, miert eppen e: vagv a: az egyedi esemeny okozta a
tzet, a IejIajas enyhleset vagy a nyaralo romlasat, s nem valami mas. Maskepp Iogalmazva, az adott
krlmenyek Iennallasa eseten az elegseges feltetel s:ksegs:ersiti a magyarazando jelenseget. Ezzel pedig
erthetve teszi, miert gondoljuk ugy, hogy az ok es az okozat kzti kapcsolat nem veletlenszer.
MasIell azert is az elegseges Ielteteleket szokas oknak tekinteni, mert 'az adott krlmenyek, tehat a
szkseges Ieltetelek (vagy azok egy resze) mindenkepp Iennall, akkor is, amikor a jelenseg nem kvetkezik be.
Tegyk Iel, hogy a gyuIasdoboz megIelel allapotban van, a gyuIa szaraz stb.; rviden: a gyuIaszal langra
lobbanasahoz a krlmenyek idealisak. Azt, hogy a gyuIaszal langra lobbant, azzal Iogjuk magyarazni, hogy (a
megIelel szgben es ervel) vegighuztuk a skatulya oldalan. Ez az adott krlmenyek kzt elegseges volt
ahhoz, hogy a gyuIaszal langra lobbanjon.
Hasonlo modon, amikor egy bizonyos tzeset, IejIajas-enyhles vagy hazrongalas okat keressk, akkor arra
vagyunk kivancsiak, az adott krlmenyek kzt mi volt a jelenseg elegseges Ieltetele: a rvidzarlat es nem a
gyujtogatas, a gyogyszer es nem a kave, az arviz es nem a szelvesz. Amikor tehat egy jelenseg okat szeretnenk
azonositani, az elegseges Ieltetelek az erdekesek szamunkra.
Bar a Ienti ervek ketsegtelenl igen meggyzek, azt azert nem igazoljak, hogy az ok Iogalma valoban nem
jelentene mast, mint az elegseges Ielteteleket. Mindenekeltt Iontos latni, hogy az elegseges Ieltetelek es a
szkseges Ieltetelek logikailag nem fggetlenek egymastol. Ezt az sszeIggest knnyebb erzekeltetni egy, nem
az oksagra vonatkozo peldan, amelyet az alabbi tablazat tartalmaz.
1. Az, hogy Magyarorszagon vagyok, szkseges Ieltetele annak, hogy most Budapesten legyek. (Nyilvanvalo
ugyanis, hogy nem lehetnek Budapesten, ha nem lennek Magyarorszagon. Ebbl viszont az is kvetkezik,
hogy:)
1.1 Az, hogy Budapesten vagyok, elegseges Ieltetele annak, hogy Magyarorszagon legyek.
1.2 Az, hogy nem vagyok Magyarorszagon, elegseges Ieltetele annak, hogy ne legyek Budapesten.
(Mindez Iorditva is igaz.)
2. Az, hogy a Parlament mellett lk, elegseges Ieltetele annak, hogy Budapesten legyek.
(Ezert:)
2.1 Az, hogy Budapesten legyek, szkseges Ieltetele annak, hogy a Parlament mellett ljek.
2.2 Az, hogy nem a Parlament mellett lk, szkseges Ieltetele annak, hogy ne Budapesten legyek.
Ennek alapjan a szkseges es elegseges Ieltetelek kapcsolatarol a kvetkezket mondhatjuk. Ha egy kijelentes
3. Oksg s feItteIek
67
53 V. Mackie 1965; e tanulmany szohasznalata nyoman az okot 'INUS Ieltetelnek is szokas nevezni (insuIIicient but necessary part oI a
condition which is itselI unnecessary but suIIicient Ior the result. Mackie 1965, 34.).
igazsaga szkseges Ieltetele egy masik kijelentes igazsaganak, akkor az utobbi kijelentes igazsaga elegseges
Ieltetele az elbbi igazsaganak, es Iorditva. S ha egy kijelentes igazsaga szkseges (illetve elegseges) Ieltetele
egy masik kijelentes igazsaganak, akkor az utobbi tagadasa is szkseges (illetve elegseges) Ieltetele lesz az
elbbi tagadasanak.
Mi kvetkezik marmost mindebbl a kauzalitas szkseges Ieltetelek segitsegevel trten elemzesere nezve?
Tegyk Il, hogy a rvidzarlat okozta a Sportcsarnok leegeset. Ehhez termeszeten az kellett, hogy bizonyos
meghatarozott krlmenyek Iennalljanak. Peldaul a krnyezetben oxigennek kellett lennie. Az oxigen jelenlete a
tz kitresenek szkseges Ieltetele volt. Ekkor viszont igaz lesz az is, hogy a Sportcsarnok leegese elegseges
Ieltetele annak, hogy a rvidzarlat idejen a Sportcsarnokban oxigen legyen jelen. Lehet, hogy ezt a
kvetkeztetest Iurcsanak talaljuk, de ettl meg helyes.
A problemat marmost az okozza, hogy a Sportcsarnok leegese ugyan elegseges Ieltetele annak, hogy igaz
legyen: a rvidzarlat idejen oxigen volt a Sportcsarnokban, de nyilvanvaloan nem oka annak. Hasonlo problemat
okoz, hogy amennyiben igaz: adott krlmenyek kztt az arviz elegseges volt Bruno hazanak tnkretetelehez,
ugy igaz lesz az is, hogy ha Bruno haza meg all, az elegseges ahhoz, hogy tudjuk, nem volt arviz. De bar az
arviz oka annak, hogy Bruno haza mar nem all, az, hogy meg all, nem oka annak, hogy nem volt arviz. A
kauzalitas tehat nem elemezhet pusztan az elegseges Ieltetelek segitsegevel. Ha az oksagot a Ieltetelek Iogalma
segitsegevel szeretnenk ertelmezni, elemzesnket ki kell egeszitennk tovabbi kriteriumokkal.
Elszr is erdemes Iontolora vennnk, mit jelent az, hogy az ok 'adott krlmenyek kzt volt elegseges az
okozathoz. Fentebb mar lattuk, hogy az egyik ertelmezes szerint azert tekinthetjk az elegseges Ieltetelt oknak,
mivel a szkseges Ieltetelek akkor is Iennallnak, amikor a magyarazando jelenseg nem kvetkezik be. A
Sportcsarnok eseteben peldaul az oxigen es a gyulekony anyag mindenkepp jelen kellett legyen, amikor a tz
kitrt. Az erdekes kerdes az, hogy a rvidzarlat vagy mondjuk egy gyujtogato kellett meg ahhoz, hogy a tz
bekvetkezzek.
De kzel sem minden esetben igaz, hogy a klnb:o elegseges Ieltetelekhez ugvana:oknak a szkseges
Ielteteleknek kell tarsulniuk. Peldaul annak, hogy Bruno nyaralojat megrongalja az arviz, szkseges Ieltetele az,
hogy ne vasbetonbol legyen, es hogy az arterletre epljn. Marmost, mint lattuk, egy tornado is elegseges lehet
ahhoz, hogy Bruno haza romba dljn. De a tornado hazrombolo hatasanak ervenyeslesehez, bar talan
szkseges, hogy a haz ne vasbetonbol legyen, semmikepp sem szkseges, hogy az arterleten alljon allhatna
akar a domb tetejen is, a tornado akkor is romba dntene. Ebbl pedig az kvetkezik, hogy az elegseges
Ielteteleket csak akkor tekinthetjk okoknak, ha a megfelelo szkseges Ieltetelekkel tarsitjuk ket.
A problema marmost az, hogy mikent jelljk ki azt a Ieltetelrendszert, amely elengedhetetlen az okozatok
magyarazatahoz. J. L. Mackie e problema megoldasara a kvetkezt javasolta. Az okokat szerinte nem
elegseges, hanem szkseges Ielteteleknek kell tekintennk, amelyeket azonban csak egy tagabb, a jelenseg
bekvetkezesehez elegseges Ieltetelrendszer tesz szksegesse. Maga a Ieltetelrendszer azonban, bar elegseges,
nem szkseges az okozat bekvetkezesehez. Ismet csak Bruno nyaralojat hasznalva peldakent: az arviz
nmagaban nem elegseges, de szkseges Ieltetele volt a nyaralo romba dlesenek, amennyiben Iennall egy
olyan Ieltetelrendszer (peldaul a vasbeton szerkezet hianya, vizkzelseg stb.), amely nmagaban nem szkseges,
de elegseges a haz adott pillanatban bekvetkez tnkremenetelehez. A Ieltetelrendszer maga azert nem
szkseges ahhoz, hogy a haz tnkremenjen, mivel egy masik Ieltetelrendszer epp igy megtenne, mondjuk a
tornado eseteben. Rviden: az ok szkseges, de nem elegseges Ieltetel a Ieltetelek egy olyan rendszereben,
amely elegseges, de nem szkseges a jelenseg bekvetkezesehez.53
A Mackie altal javasolt elemzes tehat azzal probalja elejet venni az elegseges Ieltetelek, es a megIelel
krlmenyek azonositasaval kapcsolatos nehezsegeknek, hogy az okot magat csupan szkseges Ieltetelnek
tartja, de megkveteli, hogy letezzek egy olyan Ieltetelrendszer, amelyet elegsegesnek tekinthetnk az ok
bekvetkezesehez. De ezzel a problemat csak modositottuk, nem oldottuk meg. Milyen alapon allithatjuk, hogy
egy adott Ieltetelrendszer Iennallasa eseten az ok elegseges az okozat bekvetkezesehez? Maskepp Iogalmazva:
3. Oksg s feItteIek
68
hogyan vagyunk kepesek kivalasztani azt a Ieltetelrendszert, amely elegseges egy jelenseg bekvetkezesehez?
Es hogyan tudjuk elklniteni a Ieltetelek sszessegetl? Azzal, hogy Mackie a kauzalitas elemzesehez nem egy
Ieltetelt, hanem egy Ieltetelrendszert tekint elegsegesnek, meg nem magyarazta meg, hogyan vagyunk kepesek
ezt a Ieltetelrendszert elklniteni, vagy kijellni azokat a Ielteteleket, amelyek az oksagi viszony szempontjabol
relevansak.
Mackie sajat javaslata arra, hogy mikent azonositsuk a szkseges Ieltetelek rendszeret, tulajdonkeppen
visszaterest jelent a regularitas-elmelethez. Miert mondhatjuk peldaul, hogy az oxigen szkseges Ieltetele volt a
Sportcsarnok leegesenek (tehat resze kellett legyen az elegseges Ieltetel-rendszernek)? Nyilvanvaloan az nem
lesz elegend, ha azt mondjuk: azert mert jelen volt az adott jelenseg bekvetkezesekor. Hiszen ugyanott es
ugyanakkor sokkal tbb nitrogen volt jelen, ez megsem resze az elegseges Ieltetelek rendszerenek. Tovabba
erdekes modon sok esetben nem a jelenlet, hanem epp ellenkezleg, a 'jelenlet hianya a szkseges Ieltetel. A
Sportcsarnok leegesenek szkseges Ieltetele volt peldaul, hogy ne legyen jelen a zuhogo es. Az, hogy valami
'jelen van-e vagy sem egy jelenseg bekvetkezesekor, nmagaban nem dnti el, hogy resze kell-e legyen a
szkseges Ieltetelek azon rendszerenek, amelyet a javasolt elmelet szerint oknak kell tekintennk.
Gondoljunk vissza egy pillanatra a Ieltetelekrl adott Ienti elemzesnkre. Azt lattuk, hogy ha az oxigen
szkseges Ieltetele volt a tzvesznek, akkor nem lett volna lehetseges, hogy tzvesz legyen oxigen nelkl. Ha
egy adott Ieltetelrendszer elegseges Ieltetele a tzvesz bekvetkezesenek, akkor nem lett volna lehetseges, hogy
a Ieltetelrendszer Iennalljon, de ne legyen tz. Hogyan tudjuk ezt igazolni? Ugy, hogy bizonyos
szabalyszersegekre hivatkozunk. Peldaul: tz mindig csak ott van, ahol oxigen is van. Ha ez az allitas igaz,
akkor igaz az is, hogy nem lenne lehetseges a tz oxigen nelkl. Ez viszont azt jelenti, hogy amikor azonositjuk
a szkseges Ieltetelek azon rendszeret, amelyek elegsegesek lesznek a tz bekvetkeztehez, a
szabalyszersegekkent ertelmezett trvenyekre kell hivatkoznunk. Ezert a kauzalitas Mackie-Iele elemzese is a
regularitas-elmelet egy valtozatanak tekinthet.
Hozza kell tennnk ugyanakkor, hogy a Mackie-Iele elmelet ket szempontbol is erdekesebb, mint az egyszer
regularitas-elmelet. Elszr is, Mackie elmelete nem kveteli meg, hogy letezzenek az oksagi viszonyt
magyarazo specialis kau:alis trvenyek. A Ieltetelek azonositasahoz ugyan szkseg van trvenyekre, de nem az
adott jelensegtipusok kzti kauzalis kapcsolatot kiIejez trvenyre. Marpedig a regularitas-elmelet egyik
legnehezebben elIogadhato kvetkezmenye, hogy minden egyedi oksagi relacio eseteben Iel kell teteleznnk:
letezik olyan kauzalis trveny, amelynek az adott oksagi kapcsolat egy esete. Mi tbb, Mackie elmelete azt sem
Ieltetelezi, hogy egyaltalaban szksegnk van kau:alis trvenyekre. A Ieltetelek alapjaul szolgalo trvenyek
ugyanis nem kauzalisak. Trveny peldaul, hogy az egeshez oxigenre van szkseg. De ez a trveny
nyilvanvaloan nem bizonyos tipusu jelensegek kzti oksagi kapcsolatot Iejez ki.
Masodszor, a regularitas-elmelet semmit nem tud mondani arrol, miert eppen egv bi:onvos jelenseget tekintnk
egy masik okanak, es nem a vilagegyetem egesz megelz trtenetet. A Mackie-Iele elmelet viszont eppen azon
a Ieltevesen nyugszik, hogy ha meg akarjuk erteni az oksagi kapcsolatokat, akkor kepesnek kell lennnk arra,
hogy elklnitsnk egy olyan Ieltetelrendszert, ami az adott esetben elegseges az okozat bekvetkezesehez.
Persze kerdes, hogyan vagyunk kepesek ezt a Ieltetelrendszert azonositani. Mint az alIejezet elejen emlitettem, a
kauzalitas szkseges es/vagy elegseges Ieltetelekkel trten elemzese elssorban a jelensegek oksagi
magyarazata es a kiserletez termeszettudomanyok szamara Iontos. Talan vilagossa valt, miert. A kiserletez
(nagyon leegyszersitve) a kvetkezkepp jar el: elidez egy bizonyos jelenseget, es megIigyeli, hogy mi
trtenik. Vagyis szandekosan letrehoz egy Ieltetelt, hogy ezzel elallitson egy jelenseget. Ha a kiserlet sikeres,
azt mondhatjuk, hogy adott krlmenyek kztt az egyik jelenseg elidezese elegseges volt a masik
elallitasahoz, ezert az elbbi okozta az utobbit. Aztan tegyk Il, hogy megvaltoztat valamit a kiserlet
krlmenyei kzl, es ismet elidezi a Ieltetelezett okot. Ha az okozat nem jelenik meg, akkor a vizsgalt
krlmeny szkseges Ieltetel, vagyis resze annak a Ieltetelrendszernek, amelyik sszessegeben elegseges az
okozat megjelenesehez. Ha nem, akkor az adott krlmeny oksagi szempontbol irrelevans. A kiserletezessel, a
jelensegek manipulalasaval tehat kzelebb juthatunk az oksagi kapcsolatok megertesehez.
Egyes IilozoIusok ezert arra a kvetkeztetesre jutottak, hogy az oksag Iogalma elvalaszthatatlan a szandekos,
3. Oksg s feItteIek
69
54 V. von Wright 1971, II. Iejezet, valamint von Wright 1973, 1921.
tervezett emberi cselekvestl: ha a termeszet jelensegeinek csak megIigyeli lennenk, ha nem avatkozhatnank
be szandekosan a termeszet Iolyamataiba, akkor keptelenek lennenk azon Ieltetelek azonositasara, amelyek
elengedhetetlenek az oksag elemzesehez.54 Hogy ez valoban igy van-e, azt nagyon nehez eldnteni. EgyIell
mondhatna valaki, hogy hiszen a csillagaszati jelensegekrl is szokas kauzalis magyarazatot adni, marpedig a
csillagok mozgasat aligha tudjuk kiserletileg manipulalni. Ez azonban nyilvanvaloan nem jo erv. A csillagaszati
jelensegeket olyan Ieltetelek segitsegevel magyarazzuk, amelyek trvenyeken nyugszanak, es ezen trvenyek
igazsagat a termeszeti jelensegek szandekos manipulalasa segitsegevel Iedezzk Iel es igazoljuk. Galilei es
Newton mai szemmel igen egyszer kiserletei a csillagaszati jelensegek magyarazatanak alapjaul szolgalhattak.
Van azonban egy sulyosabb problema is azzal a IelIogassal, amely az oksag Iogalmat a Ieltetelek
azonositasahoz, a Ieltetelek azonositasat pedig a manipulalhatosag Iogalmahoz kti. Azok a kiserletek,
amelyekre a peldakban hivatkozni szokas, termeszettudomanyos kiserletek. Az oksag Iogalmat azonban
hasznaljuk akkor is, amikor az emberi viselkedest magyarazzuk, akar egyeni, akar tarsadalmi szinten. Marmost a
pszichologiaban ugyan bizonyos esetekben hasznalhatunk a Iizikai vagy kemiai kiserletekhez hasonlo,
manipulacion alapulo eljarasokat, de nem minden esetben. A tarsadalomtudomanyban pedig, bizonyos okoknal
Iogva, amelyek vizsgalata mar nem tartozik jelen temakrnkhz, kiIejezetten ritkak az ilyen kiserletek. Ezert
azok, akik a kauzalitas Iogalmat a jelensegek manipulalasahoz ktik, tagadni kenytelenek, hogy a pszichologiai
es a tarsadalmi jelensegek megertesekor oksagi magyarazatokat hasznalunk.
4.4. 4. Tnyek vagy esemnyek?
Mindeddig meglehetsen (amde szandekosan) pontatlanul Iogalmaztunk akkor, amikor arra utaltunk, mik azok a
'dolgok vagy 'jelensegek, amelyek kztt kauzalis kapcsolat allhat Ienn. Bar ez a kauzalitas kapcsan
Ielmerl egyik legerdekesebb metaIizikai kerdes, nagyon sokaig megsem szenteltek neki kell Iigyelmet az
oksaggal Ioglalkozo IilozoIusok. A problemat rviden az oksag ontologiajanak nevezhetnenk. Arra vonatkozik,
hogy milyen tipusu letezket kt ssze az oksagi kapcsolat. A kvetkezkben ezt vesszk alaposabban
szemgyre.
A problema erzekeltetesere erdemes ismet a hume-i oksagIogalombol kiindulnunk. Mint lattuk, Hume szerint az
oksagi kapcsolat Ieltetelezi az allando egytt jarast, terbeli es idbeli erintkezest, es megkveteli, hogy az okok
megelzzek az okozatokat. De vajon milyen entitasok kztt allhatnak Ienn ezek a viszonyok? Nyilvanvalo,
hogy az allando egytt jaras Iogalma ertelmetlenne valna, ha egyedi dolgok vagy jelensegek kzt probalnank
meg ertelmezni. Az egyedi dolgok es jelensegek azert egyediek, mert csak egyszer allnak Ienn vagy trtennek
meg. Az allando egytt jaras Iogalma tehat csak akkor ertelmezhet, ha a kauzalis kapcsolat a dolgok vagv
felensegek tipusai kzt all Ienn.
Mi a helyzet az okok idbeli elsdlegessegevel? Ennek a kriteriumnak nyilvanvaloan csak akkor van ertelme, ha
az oksagi relaciot partikularis felensegek kztt Iennallo viszonykent ertelmezzk. A dolgok tipusai, barmik is
legyenek ezek (a kvetkez Iejezetben meg reszletesebben is Ioglalkozunk e problemaval), nem allhatnak
egymassal idbeli viszonyban. Az a rvidzarlat, amely a Sportcsarnok leegeset okozta, meg kellett hogy elzze
a Sportcsarnok pusztulasat. De a rvidzarlat, mint az esemenyek egy tipusa, nem elzheti meg a leegest, mint az
esemenyek egy masik tipusat. Epp olyan ertelmetlen lenne ennek kapcsan 'megelzesrl beszelni, mint
mondjuk annak kapcsan, hogy egy allat emls, azt allitani, hogy 'ezt megelzen elevenszl. Kvetkezeskepp
az okok idbeli elsdlegessege azt Ieltetelezi, hogy a kauzalis viszony egyedi dolgok vagy jelensegek, nem
pedig tipusok kzt all Ienn.
De vajon mik ezek az egyedi 'dolgok vagy jelensegek? A terbeli erintkezes kriteriuma azt sugallja, hogy
targyak. Hiszen a terben csak targvak erintkezhetnek egymassal. Ket esemeny, peldaul ket szabadrugas egy
labdarugo merkzesen nem 'erintkezik. Csak a labda meg a jatekos laba erintkezhet. Az idbeli erintkezes
viszont ennek epp az ellenkezjet Ieltetelezi. Ket targy nem elzheti meg idben egymast, csak ket esemeny. Az
egyik szabadrugas korabban trtenhetett, mint a masik, de ertelmetlen azt mondani, hogy az egyik szabadrugast
4. Tnyek vagy esemnyek?
70
vegz jatekos laba 'korabban trtent, mint a masike. Kerdes tehat, hogy ha a kauzalis relacio egyedi dolgok
kzt all Ienn, akkor ezek a 'dolgok vajon targyak vagy esemenyek?
A kerdes eldntesenek egyik modja az lehet, hogy megvizsgaljuk az oksagi kapcsolatokat kiIejez mondatok
logikai es nyelvtani szerkezetet. Az oksagi kapcsolatok kiIejezesere neha egyszer, neha pedig sszetett
mondatokat hasznalunk. Azt a kerdest, hogy milyen dolgok kzt all Ienn az oksagi kapcsolat, ugy is
megIogalmazhatjuk, hogy a ket kiIejezesmod kzl logikailag melyik az alapvetbb. Mint lattuk, oksagi
viszonyt Iejez ki peldaul az az allitas, hogy
Az arviz tnkretette Bruno hazat.
Ezt a mondatot egy kicsit nyakatekertebben is megIogalmazhatjuk, oly modon, hogy vilagossa valjanak az
oksagi kapcsolat kiIejezesenek logikai jellegzetessegei.
Az arviz bekvetkezte okozta Bruno hazanak tnkremenetelet.
Mindket mondat helyesen ir le egy, Bruno hazaval kapcsolatos oksagi tenyt. Azt a lehetseget azonban, hogy a
kauzalis kapcsolat targyak kzt alljon Ienn, mindket megIogalmazas kizarja. Amikor egyszer mondatokat
hasznalunk a kauzalis kapcsolat kiIejezesere, akkor azok a kiIejezesek, amelyeket az oksagi viszonyt kiIejez
ige kt ssze, partikularis esemenvekre, nem pedig targyakra utalo leirasok. Ketsegtelen, hogy a mondatban
szerepelnek szemelyekre es dolgokra utalo kiIejezesek is, peldaul az, hogy 'Bruno vagy az, hogy 'haz. Ezeket
a kiIejezeseket azonban azert hasznaljuk, mert segitsegkkel knnyebben azonosithatjuk az esemenyeket, nem
pedig azert, mert azt akarjuk allitani, hogy az oksagi kapcsolat targyak kztt all Ienn.
Hogy ez igy van, knnyen belathato. Azok a mondatok, amelyekben latszolag targyak az okok, knnyen
atIogalmazhatok oly modon, hogy kiderljn, az okok valojaban esemenyek. De ez Iorditva nem igaz. Az
esemenyekre utalo kiIejezesek nem Iogalmazhatok at oly modon, hogy a targyakat tekinthessk okoknak.
Peldaul azt mondhatjuk
A helyszinen Ielejtett Iegyver okozta a rablo lebukasat.
Ez a mondat azt a benyomast keltheti, hogy a lebukas oka egy targy, nevezetesen a Iegyver volt. De a helyes
Iogalmazas az lenne, hogy
A Iegyver helyszinen Ielejtese okozta a rablo lebukasat.
A Iegyver nmagaban semminek nem oka, csak az, ami a Iegyverrel trtent. Amikor tehat egy targyat emlitnk
okkent, akkor hallgatolagosan Ieltetelezzk, hogy van egy olyan, a targyhoz kapcsolodo esemeny, amelyet
ugyan nem szkseges megemliteni, de ami elengedhetetlen ahhoz, hogy oksagi kapcsolatrol beszelhessnk.
Ugyanez azonban Iorditva nem all. Bar sok esetben azonositjuk ugy az esemenyeket, hogy targyakhoz,
pontosabban a targyak valtozasaihoz ktjk ket, ez nem mindig van igy. A masodik vilaghaboru, vagy az
utolso olimpiai jatekok, vagy az, hogy eppen esik az es, esemenyekre utalnak, de nem szerepel bennk targyra
utalo kiIejezes. Azt a kijelentest pedig, hogy
A masodik vilaghaboru okozta az Egyeslt Allamokban a gazdasagi Iellendlest
nehez lenne egyes targyakhoz ktve ertelmezni. Az oksagi kapcsolat tehat esemenyek kzt all Ienn, Iggetlenl
attol, hogy helyes-e a terbeli erintkezesre vonatkozo hume-i kriterium. A kriterium bizonyos esemenyek terbeli
jellegzetessegeinek kiIejezesere szolgal. Akkor mondhatjuk, hogy ket esemeny 'erintkezik, ha egymassal a
terben erintkez targyak valtozasaikent ertelmezzk ket. Mint azonban Ientebb mar lathattuk, vitatott, hogy a
terbeli erintkezes valoban elengedhetetlen Ieltetele-e az oksagi kapcsolatnak.
Ha azonban elIogadjuk, hogy az oksag esemenyek kzt all Ienn, pontosabban meg kell tudnunk hatarozni, mit is
ertnk az esemeny Iogalman. A kauzalitas megIelel ertelmezesehez az esemenyek Iogalma lehetve kell tegye
azt is, hogy az ok-esemenyek megelzzek okozataikat, de azt is, hogy az allando egytt jaras kiIejezhet legyen
az esemenyek segitsegevel. MasIell meg kell vizsgalnunk, hogy vajon az egyszer vagy az sszetett mondatok
71
55 Ez D. Davidson javaslata. Davidson 1980, 179.
segitsegevel trten megIogalmazas Iejezi-e ki helyesebben az oksagi kapcsolatokat, s hogy csak kiIejezesbeli
klnbsegrl van-e szo, avagy a ket megIogalmazas klnbseget jelent a tekintetben is, hogy mikepp
ertelmezhetjk az esemeny Iogalmat.
Amikor azt mondjuk, hogy az arviz tette tnkre Bruno hazat, akkor bizonyosan konkret esemenyekre utalunk.
Nem altalaban az arvizekrl es nem is altalaban a nyaralohazakrol allitunk valamit, hanem egy bizonyos arviz es
egy bizonyos nyaralo kapcsolatarol. Ezert ugy tnik, hogy amikor egy egyszer mondat es egy oksagi ige
segitsegevel Iejeznk ki egy kauzalitas kapcsolatot, akkor a mondatban szerepl kiIejezesek partikularis
esemenyekre utalnak. De vajon hogyan ertelmezhet, vagy ertelmezhet-e egyaltalan az a hume-i kriterium,
amely szerint az oksagi kapcsolat szabalyszerseget Ieltetelez? Hiszen egyedi esemenyek kzt ertelmetlenseg
'szabalyszer kapcsolatrol beszelni.
Az egyik lehetseges valasz termeszetesen az, hogy az oksag nem Ieltetelezi a szabalyszer egytt jarast. De mas
valasz is lehetseges. Mar tbbszr hivatkoztunk arra, hogy minden esemeny szamos klnbz modon irhato le.
Ahhoz, hogy elismerjk, a szabalyszer egytt jaras Ieltetelezi az esemenyek ismetldeset, csak azt kell
Ielteteleznnk, hogy az oksagi kapcsolatban szerepl esemenyek leirhatok olyan terminusok segitsegevel is,
amelyek oksagi trvenyekben szerepelnek.
Ekkor azonban Ielmerl egy masik problema. Az oksagi trvenyek az esemenvek tipusai kzti sszeIggeseket
Iejeznek ki. Hogyan azonosithatjuk akkor azokat a partikularis esemenyeket, amelyek kzt a kauzalis kapcsolat
Iennall? Az egyik lehetseg az lenne, hogy azon targyak segitsegevel azonositjuk ket, amelyek valtozasait
esemenyeknek tekintjk. De mint Ientebb lattuk, nem minden esemeny azonosithato a targyak valtozasara
trten hivatkozassal. A masik lehetseg az lenne, hogy az id es hely segitsegevel azonositjuk a kauzalis
kapcsolatban allo esemenyeket. Azonban ez sem biztos, hogy jo megoldas, mert egyes IilozoIusok szerint nem
kizart, hogy ugyanazon helyen es idben ket esemeny is trtenjek. Lehetseges peldaul, hogy valaki ugyanazon a
helyen es ugyanabban az idpontban bekapcsolja a radiot es Ielebreszti a szomszedokat. Vajon azonosnak kell-e
tekintennk a ket esemenyt? Vajon miert kellene? Hiszen lehetseges, hogy az egyik megtrtenjek, a masik
viszont ne. Arrol, hogy ez elegseges-e ahhoz, hogy ket klnbz esemenyrl beszeljnk, amelyek azonban
ugyanazon a helyen es ugyanabban az idben trtentek, elter a IilozoIusok velemenye.
De ha nem a targyak, es nem is a hely es az id segitsegevel azonositjuk az esemenyeket, akkor hogyan? Az
egyik megoldas az lenne, hogy Iorditsuk meg a kerdest. Ne a kauzalitast jellemezzk a Iggetlen esemenyek
kzti kapcsolat segitsegevel, hanem epp Iorditva, mondjuk azt, hogy az esemenyeket oksagi szerepk
segitsegevel azonositjuk.55 Ez annal is inkabb termeszetes megoldas, mivel sok esemenyt kiIejez ige eleve
oksagi hatasokat Iejez ki. (Peldaul: 'megegette magat, 'megbantotta, 'tnkretette stb.) A megoldasi javaslat
persze egy Iontos ponton szakitast jelent a hume-i hagyomannyal. Hume szerint oksagi kapcsolat csakis
egymastol Iogalmilag-logikailag Iggetlen esemenyek kzt allhat Ienn. Ha viszont az esemenyeket oksagi
kapcsolataik reven azonositjuk, akkor aligha allithato, hogy az oksagi kapcsolatban resztvev esemenyek
egymastol logikailag Iggetlenek lennenek.
De egy ennel sulyosabb nehezseggel is szembe kell neznnk. Eredeti kerdesnk arra vonatkozott, hogyan
azonosithatjuk azokat a partikularis esemenyeket, amelyek kzt a kauzalis kapcsolat all Ienn. Marmost nem
allithatjuk egyszerre, hogy az esemenyek csak akkor allhatnak kauzalis kapcsolatban, ha egy olyan oksagi
trveny eseteinek tekintjk ket, amely szabalyszerseget Iejez ki, es azt, hogy az esemenyek csak kauzalis
kapcsolataik reven azonosithatok. Az, hogy az esemenyeket oksagi kapcsolataik reven azonositjuk,
sszeegyeztethetetlennek tnik azzal a Ieltevessel, hogy az esemenyek kztt csak akkor lehet oksagi kapcsolat,
ha olyan tulajdonsagok segitsegevel is le tudjuk irni ket, amelyek oksagi trvenyekben is szerepelnek. Ugy
tnik tehat, az az elkepzeles, amely szerint az esemenyeket oksagi kapcsolataik reven azonositjuk, nem allja
meg a helyet.
Mindez azt latszik bizonyitani, talan helyesebb, ha abbol indulunk ki, hogy a kauzalis kapcsolat ontologiajat
jobban megerthetjk, ha a kapcsolatot sszetett mondat segitsegevel Iejezzk ki, meghozza olyan sszetett
mondat segitsegevel, amely ket nalloan is ertelmes tagmondatbol all. A javaslat szerint a kauzalis kapcsolat
72
56 Itt elssorban J. Kim Events as propertv exemplifications cim tanulmanyara erdemes hivatkoznunk. Kim 1993, 3352. Amit Kim
esemenynek nevez, az a mi szohasznalatunkban sokkal inkabb teny.
logikailag alapvet kiIejezese a kvetkez lenne:
Bruno haza tnkrement, mert (Bruno hazat) elnttte az ar.
Ebben a mondatban nem meghataro:o leirasok, hanem mondatok segitsegevel azonositjuk a kauzalis kapcsolat
elemeit. Marpedig a mondatok nem partikularis esemenyekre, hanem tenvekre utalnak. Peldaul arra a tenyre,
hogy Bruno haza tnkrement, es hogy Bruno hazat elnttte az ar. (Meg kell jegyeznnk, hogy e kerdesben van
egy kis terminologiai zavar. Egyes IilozoIusok a tenyekre trten hivatkozast az esemenyek azonositasakent
ertelmezik. Ok tehat esemenyeknek nevezik azt is, amit mi a kvetkezkben tenyeknek Iogunk nevezni. 56)
Szamos erv szol amellett, hogy Ieltetelezzk, tenyek es nem partikularis esemenyek allnak egymassal kauzalis
kapcsolatban.
Elszr is, bar az esemenyek azonositasanak lenyegi eleme lehet, hogy az esemenyeknek idotartamuk van, s
hogy mas esemenvek a res:eik lehetnek, azonositasukhoz nem kell tudnunk, hogy pontosan mikor trtentek vagy
milyen reszekbl allnak. Egy tenyallitas termeszetesen utalhat egy esemenyre is. Ekkor viszont reszben az teszi
igazza, hogy az esemeny, amire vonatkozik, egy bizonyos idpontban trtenik. Lehetseges persze, hogy vannak
olyan tenyek, amelyek azonositasanak nem Ieltetele az idpontok emlitese. (Leven, hogy egyaltalan nem arra
vonatkoznak, mi trtenik. Gondoljunk peldaul arra a tenyre, amit a Pitagorasz-tetel Iejez ki.) Erre a kerdesre
kesbb meg visszaternk. Most azonban csak azok a tenyallitasok erdekelnek bennnket, amelyek
esemenyekkel kapcsolatos tenyeket rgzitenek, hiszen csak ezek kzt allhat Ienn kauzalis kapcsolat. Ezek a
tenyek pedig mindig adott idpontban trten esemenyek kell, hogy legyenek. Ez meg akkor is igy van, ha
sokszor, amikor tenyekre hivatkozunk, Ielesleges az idpontokat explicitte tenni. Ezert Ienti peldankat a
kvetkez modon is atIogalmazhatjuk:
Bruno haza azert ment tnkre t idpontban, mert t-c idpontban elnttte az ar.
A tenyek tehat azt Iejezik ki, hogy milyen tulajdonsagokkal rendelkezik egy bizonyos targy egy adott
idpontban, illetve hogy az adott idpontban milyen tulajdonsagai valtoznak meg. (Nehany IilozoIus szerint a
tenyeket le kell tudnunk irni az idpontok emlitese nelkl is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tenyek ne arra
utalnanak, hogy egy targy milyen tulajdonsaggal rendelkezik egy meghatarozott idpontban. De talan lehetve
teszi, hogy az id Iogalmat az oksagi kapcsolat Iogalma segitsegevel ertelmezzk. Erre az id metaIizikai
problemaja kapcsan meg visszaternk.) A tenyek tehat nem partikularis, egyedi dolgok, mint a targyak vagy az
esemenyek. A tenyek kiIejezesenek legaltalanosabb Iormaja a kvetkez:
Egy bizonyos targy (egy bizonyos idpontban) ilyen es ilyen tulajdonsaggal rendelkezik.
Szamos elnye van annak, ha elIogadjuk, hogy az oksagi kapcsolat tenyek kzt all Ienn. Elszr is a tenyeket a
targyak vagy terbeli pontok, a tulajdonsagok es az idpontok segitsegevel knnyeden azonosithatjuk. Masodszor
a tenyek Iogalma segitsegevel sokkal knnyebben ertelmezhetjk az oksagi feltetel Iogalmat. Szamos esetben
peldaul az oksagi Ieltetelek 'negativ tenyekre utalnak. Annak, hogy a Sportcsarnok leegjen, szkseges Ieltetele
volt, hogy ne zuhogjon az es. De az okozatok is lehetnek 'negativak. Peldaul erdekelhet bennnket, mi volt az
oka annak, hogy valaki a jarvany soran nem betegedett meg. A 'negativ tenyek Iogalmaban semmi Iurcsa
nincs: a negativ tenyt knnyen ki tudjuk Iejezni egy tagado mondat segitsegevel. 'Negativ teny az, amikor egy
targy egy bizonyos tulajdonsaggal nem rendelkezik. Ellenben, miutan a Ienti ertelmezes szerint az esemenyek
voltakepp partikularek, akarcsak a targyak, azt, hogy mi egy 'negativ esemeny, epp oly nehez lenne ertelmezni,
mint mondjuk azt, hogy mi egy 'negativ targy.
Harmadszor, sokszor magat az oksagi kapcsolatot is okokkal magyarazzuk. Peldaul
Bruno haza tnkrement, mert (Bruno hazat) elnttte az ar.
Azert van az, hogy Bruno haza tnkrement, mert elnttte az ar, mert gyenge alapokra eplt.
73
57 Hume 1973, 117.
Az ilyen tipusu magyarazatok viszont csak akkor ertelmesek, ha az oksag tenyeket es nem esemenyeket kt
ssze. Knny belatni, miert van ez igy. Nehez ugyanis elkepzelni, nyelvtanilag hogyan lenne kiIejezhet a
partikularis esemenyek kzti oksagi kapcsolat oka ugy, mint egy masik partikularis esemeny. Ha a kauzalis
viszony partikularis esemenyeket kt ssze, akkor, mint lattuk, egy egyszer mondattal Iejezhetjk ki. De egy
egyszer mondatnak csak egy allitmanya lehet, marpedig ha azt akarjuk allitani, hogy maganak a kauzalis
viszonynak is oka volt valami, ket oksagi viszonyt kiIejez allitmanyra lenne szksegnk egy mondatban. (V.:
'Bruno hazanak gyenge alapokra epitese okozta az arviz tnkretette Bruno hazat nyilvanvaloan ertelmetlen.)
Mondhatjuk-e tehat, hogy a kerdest megoldottuk, a kauzalis kapcsolat tenyek es nem partikularis esemenyek
kzt all Ienn? Talan igen, de azert van meg megoldasra varo Ieladat. Mint lattuk, nem minden esemenyt
ertelmezhetnk ugy, mint targyak tulajdonsagait vagy azok valtozasat. Az els vilaghaborut vagy az olimpia
jatekokat nehez lenne igy jellemezni. Persze jellemezhetjk ket bonyolult tenyek sszessegekent. Kerdes, hogy
ez vajon segit-e bennnket oksagi hatasaik megerteseben.
4.5. 5. KauzaIits s tnyeIIenttes
kijeIentsek
Mint lattuk, szamos, az oksaggal kapcsolatos modern problema es elmelet elsdleges Iorrasa Hume IilozoIiaja.
A regularitas-elmelet klnbz valtozatai egeszen bizonyosan Hume oksag-IelIogasanak rksei. Hume
azonban a Tanulmanv a: emberi ertelemrol cim mveben egy helyen a kvetkez zavarba ejt megjegyzest
teszi:
... az okot olvan dologkent hataro:hatfuk meg, amelvet egv masik kvet, espedig olvkeppen, hogv a: elsoh:
hasonlo ss:es dolgot a masodikho: hasonlo dolgok kvetik. Vagy maskepp Iogalmazva: espedig olvkeppen,
hogv ha a: elso nem lett volna, a masodik sose lete:hetett volna.57
A Ienti idezetben Hume masodik mondata a tenvellentetes, vagy kontrafaktualis kijelentesekre utal. Egy
tenyellentetes kiIejezes tartalma arra vonatkozik, hogy mi kvetkezne abbol, ha Iennallna egy olyan teny, amely
valojaban nem all Ienn. Tegyk Iel peldaul, hogy igaz:
Lujza sok palinkat ivott, ezert berugott.
A tenyellentetes allitas a kvetkezt mondja:
Ha nem ivott volna sok palinkat, nem rugott volna be.
Mi a zavaro marmost Hume allitasaban? Az, hogy ugy tnik, az oksagi relacio tenyellentetes kijelentesek
segitsegevel trten elemzeset tulajdonkeppen a regularitas-elmelet atIogalmazasanak tekinti. Pedig nyilvanvalo
modon nem az. A tenyellentetes allitasok igazak lehetnek anelkl is, hogy Ielteteleznenk: hasonlo esemenyeket
mindig mas, egymashoz ugyancsak hasonlo esemenyek kvetnek. Ketsegtelen, hogy sok palinka elIogyasztasat
altalaban a berugas szokta kvetni. De szamos olyan, peldaul trteneti, kontraIaktualis kijelentes letezik,
amelyek elemzese nem Ieltetelezi, es nem is teszi ertelmesse a hasonlosagra vagy a szabalyszer ismetldesre
trten hivatkozast. Peldaul igaz lehet az, hogy
Ha nem dobtak volna le az atombombat, a masodik vilaghaboru tovabb tartott volna.
Hogy azonban az allitast igaznak tartjuk-e vagy sem, az nem attol Igg, Ieltetelezzk-e: az
atombomba-ledobasokat haboru-rvidlesek kvetik. Egyaltalan, hogyan Iigyelhetnenk meg olyasmit, mint a
'haboru-rvidles? Egy haboru nem ugy rvidl, ahogyan mondjuk egy Iemrud. MegIigyelhetjk, hogy a Iem
rudak altalaban rvidlnek, mikor lehlnek. Ebben az esetben ertelmes hasonlosagrol es ismetldesrl beszelni.
De egyedi ('trteneti) esemenyek tartamara vonatkozoan ertelmetlen.
5. KauzaIits s tnyeIIenttes
kijeIentsek
74
58 Lewis: Causation, in Lewis 1986, 159172.
59 Egy Iontos klnbseg peldaul, hogy a kauzalis relacio tranzitiv, a kontraIaktualis Igges viszont nem az. Ha ugyanis A oka B-nek, es B
oka C-nek, akkor A oka C-nek is. Az azonban nem all minden esetben, hogy ha B nem lenne A nelkl, es C nem lenne B nelkl, akkor C A
nelkl sem lenne.
60 Davidson peldaul nem Iogadja el ezt a Ieltetelt.
A tenyellentetes kijelentesekre trten hivatkozas tehat nem tekinthet a regularitas-elmelet egyszer
atIogalmazasanak. Helyesebb azt mondani, hogy az oksag alternativ ertelmezesenek kiindulopontja. Legalabbis
ezt javasolja David Lewis, aki a tenyellentetes kijelentesek segitsegevel magyarazza az oksagi kapcsolatot.58 Az
elmelet lenyege rviden sszeIoglalhato.
A Egy esemeny akkor oka egy masik esemenynek, ha igaz roluk a kvetkez allitas: Ha az els esemeny nem
kvetkezne be, a masodik sem kvetkezne be.
Ez persze valoban csak az elmelet 'lenyege vagy 'magja, s nem az elmelet maga. Szamos olyan kerdes van
ugyanis, amelyet meg kell valaszolni ahhoz, hogy az elmelet kielegit beszamolot adhasson az oksagi
kapcsolatokrol. Ezek kzl nehany a kontraIaktualis es a kauzalis allitasok logikajaval, illetve a kett kzti
klnbsegekkel kapcsolatos. Ezzel a kerdessel most nem Ioglalkozunk.59 A kauzalitas es a kontraIaktualisok
kapcsolata azonban jo nehany erdekes metaIizikai problemat is Ielvet. A kvetkezkben ezek kzl emlitnk
meg nehanyat.
Az els, eleg kezenIekv ellenvetes, hogy sok olyan tenyellentetes allitas van, amelynek igazsaga nem kauzalis
kapcsolaton alapul. Izelitl nehany:
Ha tegnap nem lett volna kedd, ma nem lenne szerda
Ha nem 1961-ben szlettem volna, most nem 39 eves volnek
Ha lanyanak nem szletett volna gyermeke, nem lenne most nagypapa
Ha nem parkolt volna a jardan, nem kvetett volna el szabalysertest.
Az, hogy tegnap kedd volt, nem okozta azt, hogy ma szerda van. Az, hogy 1961-ben szlettem, nem oka annak,
hogy 2000-ben hany eves vagyok. A tilosban parkolas sem oka a szabalysertesnek, mint ahogy egy gyermek
szletese sem lesz oka annak, hogy valaki nagyapa lesz. Ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, milyen
tenyellentetes kijelentesekre alapozhatok az oksagi kapcsolatok, mindenekeltt tisztazni kell, mi klnbzteti
meg a Ienti kontraIaktualisokat a kauzalis kapcsolatokat kiIejez tenyellentetes allitasoktol.
Talan ugy valaszolhatjuk meg ezt a kerdest, ha Ielidezzk az oksagi kapcsolatok egyik, mar Hume altal is
emlitetett (de nem mindenki altal elIogadott) kriteriumat.60 A kriterium szerint csak olyan esemenyek allhatnak
egymassal kauzalis kapcsolatban, amelyek egymastol Iggetlenl is Iennallhatnak tehat nem allnak egvmassal
fogalmi (vagv logikai) kapcsolatban. Vilagos, hogy az els ket tenyellentetes kiIejezes azert igaz, mert a ket
allitas kztt logikai, illetve matematikai kapcsolat all Inn. A 'kedd es a 'szerda szavak jelentesebl
kvetkezik ugyanis, hogy ma nem lehetne szerda, ha tegnap nem lett volna kedd. A masodik kijelentes pedig
egy matematikai igazsagon alapszik. A harmadik eseteben, bar ez kevesbe szembetn, szinten Iogalmi
kapcsolatot kell Ielteteleznnk. A Iurcsa ebben az esetben az, hogy itt latszolag ket jol elklnithet esemeny all
egymassal logikai kapcsolatban: az egyik egy gyermek szletese, masik egy Ielntt IerIi nagyapava valasa. De
miert is ne lehetnenek olyan esemenyek, amelyek bar klnbz helyen es klnbz szemelyekkel vagy
targyakkal trtennek, logikailag megsem Iggetlenek egymastol? Hiszen (hogy Hume sajat kriteriumat
hasznaljuk) nyilvanvaloan elkep:elhetetlen, hogy valaki lanyanak gyermeke szlessek, es az illet megse legyen
nagyapa. Ezert el kell Iogadnunk, hogy a ket esemeny kztt Iogalmi kapcsolat allhat Ienn.
A negyedik pelda ertelmezese azonban mar kisse bonyolultabb. Miert lenne Iogalmi kapcsolat a 'jardan
parkolas es a 'szabalysertes kztt? Hiszen minden tovabbi nelkl el lehet kepzelni, hogy valaki a jardan
parkoljon, megse kvessen el szabalysertest. A megoldas a kvetkez lenne: a jardan parkolas es a szabalysertes
azert nem lehetnek egymassal oksagi kapcsolatban, mert valofaban nem ket klnb:o esemenv kapcsolatarol
allitanak valamit. Az adott esetben 'a szabalysertes elkvetese es a 'a jardan parkolas ugvanannak az
kijeIentsek
75
61 Egyes ertelmezesek megkvetelik, hogy csak egy ilyen vilag legyen, de Lewis szerint nem kell kiktnnk az unicitast.
esemenynek ket klnb:o leirasa. Mivel pedig semmilyen esemeny sem lehet nmaganak oka, a jardan
parkolas sem lehet a szabalysertes oka.
Ez a megoldas persze Ieltetelezi, hogy a leirasuktol fggetlenl tudjuk, mely esemenyek klnbznek
egymastol. (Hiszen ezert allithatjuk, hogy a ket leiras valofaban ugyanarra az esemenyre utal.) Mint lattuk, az
egyik leggyakrabban hasznalt (bar nem mindenki altal elIogadott) kriterium az esemenyek megklnbztetesere
a ter es id koordinatak megadasa. Eszerint azok az esemenyek klnbznek egymastol, amelyek mashol
es/vagy mas idben trtennek. Ennek alapjan termeszetesen a jardan-parkolas es a szabalysertes elkvetese nem
tekinthet ket klnbz esemenynek. Ezert nem is allhatnak egymassal oksagi kapcsolatban. A ter es
idkoordinatakra trten hivatkozas, mint az esemenyek elklnitesenek kriteriuma, azonban nem mkdik
mindig hibatlanul. Tekintsk peldaul a kvetkez tenyellentetes kijelentest:
Ha nem lett volna tervutasitasos rendszer, nem ment volna tnkre a magyar gazdasag.
Fogadjuk el, hogy a kijelentes igaz. Tetelezzk Iel tovabba, ami elegge nyilvanvalo, hogy oksagi kapcsolatot
Iejez ki: a tervutasitasos rendszer oko:ta a gazdasag tnkremenetelet. De a gazdasag ugyanott es ugyanakkor
ment tnkre, mint ahol, es amikor a tervutasitasos rendszer mkdtt. A tervutasitasok nem elztek meg
mindazt, ami a gazdasagban trtent: reszei voltak annak. Akkor vajon Iggetlen-e egymastol a ket esemeny? Ha
Iggetlenek egymastol, akkor nem igaz, hogy az esemenyeket a hely es az id segitsegevel klnbztetjk meg.
Ha viszont nem Iggetlenek, akkor nem igaz, hogy csak Iggetlen esemenyek kztt allhat Ienn oksagi
kapcsolat. Ugy tnik, valamelyik Ieltevest el kell vetnnk.
Letezik azonban egy megoldas, amivel talan sikerl kilabalni a dilemmabol. Mint Ientebb emlitettk, vannak
egyszer, es vannak sszetett esemenyek. Egy vaku villanasa egyszer esemeny. Egy haboru sszetett esemeny.
Akarcsak a tervutasitasos rendszer mkdese vagy egy gazdasag tnkremenetele. Miutan az sszetett
esemenyek egyszer esemenyekbl allnak, elkepzelhet, hogy amikor azt Ieltetelezzk, hogy a tervutasitasos
rendszer tette tnkre a gazdasagot, akkor valojaban nem ket esemeny, hanem esemenyek ket olyan csoportja
kztt allapitunk meg kauzalis kapcsolatot, amelyeknek minden eleme klnbz helyen es/vagy idben
trtenik.
Ahhoz, hogy ez a megoldas elIogadhato legyen, meg eleg sokat kell Iinomitani rajta. Tegyk Il azonban, hogy
a Iggetlenseg Iogalma segitsegevel valahogyan sikerl meghatarozni, melyek azok az esemenyek, amelyek
kauzalis kapcsolatban allhatnak egymassal, es igy azt is sikerl tisztazni, melyek azok a kontraIaktualis
allitasok, amelyek igazsaga a kauzalis kapcsolatokat magyarazza. Hatra van meg azonban legalabb ket Iontos
kerdes megvalaszolasa. Az egyik, hogy vajon mi teszi ezeket a tenyellentetes kijelenteseket igazza. A masik,
hogy vajon valoban nem allhat-e Inn oksagi kapcsolat egyetlen olyan esetben sem, amikor a megIelel
tenyellentetes kijelentes hamis.
Az els kerdesre adott valaszt most csak vazolhatjuk. A kvetkez Iejezetben meg visszaternk ra. Az elmelet
lenyege a kvetkez. Nevezzk a valojaban megtrtent esemenyek sszesseget aktualis vilagnak. Minden olyan
vilag, amelyben valamilyen, az aktualis vilagban megtrtent esemeny nem trtenik meg, vagy valamilyen, az
aktualis vilagban meg nem trtent esemeny megtrtenik, egy lehetseges vilag.
David Lewis (az elmelet kidolgozoja) szerint marmost egy tenyellentetes allitas igazsaga a kvetkezkepp
ertelmezhet. Vizsgaljuk meg azokat a lehetseges vilagokat, amelyekben a Ielteteles tenyellentetes allitas els
tagmondata igaz. Ha a hozzank 'legkzelebbi ilyen vilagban (vagy vilagokban61) a tenyellentetes allitas
utotagja is igaz, akkor a tenyellentetes allitas maga is igaz lesz.
Egy pelda talan segit a megertesben. Tekintsk a kvetkez ket allitast:
Ha nem ivott volna annyi alkoholt, most nem lenne reszeg
Ha nem ivott volna annyi alkoholt, most helybl t meter magasra tudna ugrani.
Az els allitasrol azt gondoljuk, hogy igaz, a masikrol azt, hogy hamis. De miert? Azert, mert az a vilag,
kijeIentsek
76
amelyben az illet nem ivott alkoholt es ezert nem is reszeg, kzelebb van a tenyleges vilaghoz, mint az,
amelyben nem ivott alkoholt, es megis reszeg. Ami viszont a masodik allitast illeti, az a vilag, amelyikben az
illet nem ivott alkoholt, megsem tud helybl t metert ugrani, kzelebb van a tenyleges vilaghoz, mint az,
amelyben nem Iogyasztott alkoholt es helybl t meter magasra tud ugrani. Ezert mondhatjuk azt, hogy az els
tenyellentetes allitas igaz, a masodik viszont hamis.
Ahhoz termeszetesen, hogy a tenyellentetes allitasok igazsagarol adott Ienti beszamolo elIogadhato legyen,
szamos kerdest kell meg megvalaszolni. Hogyan ertelmezhet az, hogy mi a tenyleges vilag es mi a lehetseges?
Es mit jelent az, hogy az egyik vilag 'kzelebb van a masikhoz? Ezeket a kerdeseket majd a modalitas
metaIizikaja kapcsan targyaljuk. A kzelseg Iogalmarol azonban mar most is mondanunk kell valamit, ha meg
akarjuk erteni, hogyan Igg ssze kauzalitas es a tenyellentetes allitasok igazsaga. Lewis szerint annak eldntese
soran, hogy mely vilag van kzelebb az aktualis vilaghoz a kvetkez ket szempontot kell tekintetbe vennnk:
Elszr is, hogy a tenyek a vizsgalt vilagban minel kevesbe terjenek el a mi vilagunk tenyeitl, vagy maskepp
Iogalmazva, hogy a vilag minel szelesebb 'regioiban a tenyek szerkezete Ieleljen meg az aktualis vilag
tenyeinek. Ha peldaul azt a kerdest vizsgaljuk, igaz-e, hogy tovabb tartott volna a masodik vilaghaboru, ha nem
dobjak le az atombombat, akkor az a vilag, amelyben az atombomba ledobasaig a masodik vilaghaboru minden
esemenye megIelel annak, ami az aktualis vilagban trtent, kzelebb van a mi vilagunkhoz, mint az a vilag,
amelyben mondjuk Japan egy evvel kesbb lep hadba, vagy amelyben Japan allamIormaja kztarsasag es nem
csaszarsag.
Az oksagi kontraIaktualisok eseteben azonban kitntetett szerepe van egy masik megIontolasnak: annal
kzelebb van egy vilag a mi vilagunkhoz, minel kevesbe serlnek benne a (tenyleges vilag altal meghatarozott)
termeszeti trvenyek. A peldankban emlitett ket tenyellentetes allitas kzl peldaul azert tartanank az elst
igaznak, mert kevesbe serlnek a termeszeti trvenyek, ha az, aki nem iszik alkoholt, nem reszeg, mint abban az
esetben, amikor ha nem iszik, akkor is reszeg. A masodikat viszont azert tartanank hamisnak, mert azt
gondoljuk, serlnenek a termeszeti trvenyek, ha a puszta absztinencia kepesse tenne valakit arra, hogy helybl
t meter magasra ugorjon. A termeszeti trvenyeknek tehat dnt szerepk lesz az oksagi kontraIaktualisok
igazsaganak eldntesekor. Ezert, bar Lewis oksagrol adott beszamoloja ketsegtelenl nem a regularitas elmelet
egy valtozata, hanem annak egy alternativaja, megis, akarcsak a korabban vizsgalt elmeletek, az oksag
elemzeseben kitntetett szerepet tulajdonit a termeszeti trvenyeknek.
Az oksag Lewis-Iele elemzese tehat azt allitja, hogy bizonyos tenyellentetes allitasok igazsaga az oksagi
kapcsolat tulajdonitasanak szkseges es elegseges Ieltetele. De vajon valoban az-e? Nem lehetseges-e, hogy
oksagi viszony alljon Inn abban az esetben is, amikor a tenyellentetes allitas hamis? S nem lehetseges, hogy ne
alljon Inn oksagi viszony, amikor a tenyellentetes allitas igaz? Erdemes ket olyan esetet megvizsgalnunk,
amikor ugy tnik, a tenyellentetes allitas igazsaga nem elegseges, illetve amikor nem szkseges az oksagi
kapcsolat Iennallasahoz. Az egyik a kzs okok, es az epiIenomenek problemaja. A masik az oksagi
tuldeterminaltsag, illetve oksagi megelzes esetei. (Erdemes megjegyezni, hogy ezek a jelensegek nemcsak a
kontraIaktualis elemzes, hanem az oksag Ieltetelekkel trten elemzese szamara is problemat jelentenek. Hogy
miert, az gondolom, a peldakbol nyilvanvalova valik majd.)
Valaki baranyhimls lesz. Elszr megjelennek a testen a jellegzetes kitesek, majd Ielmegy a laza. Ha nem
lettek volna a testen a kitesek, a magas laz sem kvetkezett volna be. De nyilvan nem a kitesek okoztak a
lazat. A kites csupan a betegseg tnete, kiserjelensege. Grg eredet szoval: csupan epiIenomenon. Vagy
maskepp Iogalmazva, a kitesnek es a laznak kzs oka kell legyen: a bakteriumIertzes. Ebben az esetben azt
mondanank, a tenyellentetes kijelentes igaz. Ha nem lett volna a kites, nem lett volna laz sem. De nem all Ienn
oksagi viszony a kites es a laz kzt. Ezert a tenyellentetes kijelentesek igazsaga nem elegseges Ieltetele az
oksagnak.
Meglni valakit annyit tesz, mint szandekosan az illet halalat okozni. Julius Caesar halalat peldaul szamos
trdIes okozta. Ezek kzl egy volt Brutus dIese. De sok mas olyan dIes is erte Caesart, amely halalos volt.
Ha Brutus es valaki mas egyszerre adta a halalos dIest, akkor azt mondjuk, hogy Caesar halala kauzalisan
tuldeterminalt. Ezert az a tenyellentetes allitas, hogy ha Brutus nem dIte volna le, Caesar tovabb elt volna, nem
kijeIentsek
77
igaz. De Brutus dIese megis (az egyik) oka volt Caesar halalanak. Tegyk Il most, hogy Brutus egy kicsit
elbb dItt Caesarba trt, mint a tarsa. De ha tarsa azt latja, hogy Brutus nem emeli a trt, akkor Caesarhoz
kzelebb allvan, dItt volna ugyanabban a pillanatban, amikor valojaban Brutus dItt. Ebben az esetben
kauzalis megelzesrl beszelnk. Brutus dIese, es csak az, okozta Caesar halalat. De nem igaz, hogy ha Brutus
nem dItt volna, Caesar tovabb elt volna, hiszen ha nem teszi, tarsa ugyanabban a pillanatban ledIte volna.
Vagyis a tenyellentetes kijelentes igazsaga nem s:kseges Ieltetele az oksagi kapcsolatnak.
Ezek a problemak nem megvalaszolhatatlanok. Lewis peldaul azt allitja, hogy a kiserjelensegek eseteben a
kontraIaktualis egyszeren hamis. A masodik esetben pedig azt allithatjuk, hogy valojaban a dIesek nem
kzvetlenl okoztak Caesar halalat, hanem egy kauzalis lanc reven, ahol a lanc minden egyes tagjara igazak
lesznek a tenyellentetes kijelentesek. Ezeket a megoldasi javaslatokat most nem targyaljuk. Mindssze a
kvetkezt kell megjegyeznnk. A Ientebb vizsgalt esetekben mindig abbol indulunk ki, hogy mar a
tenvellentetes kifelentesek vi:sgalata elott tudfuk, milyen esemenyek kztt all Ienn a kauzalis relacio. Ha a
tenyellentetes kijelentes nem Iejezi ki megIelelen a relaciot, nem azt Iogjuk mondani, hogy valojaban nincs is
oksagi kapcsolat, hanem Iorditva, vagy tagadjuk egy intuitive igaznak tn tenyellentetes kijelentes igazsagat,
vagy ugy Iogalmazzuk ujra a vizsgalt esetet, hogy a tenyellentetes kiIejezesek valamikepp megis igazza tegyek
az oksagi kapcsolatra vonatkozo allitast. Mindez, ha persze nem is bizonyitja, de legalabbis ersen valoszinsiti,
hogy nem a tenyellentetes allitasok igazsagan alapul a kauzalis viszonyokra vonatkozo allitasaink igazsaga,
hanem epp Iorditva, azert Iogadjuk el bizonyos tenyellentetes allitasok igazsagat, mert Ieltetelezzk, hogy az
oksagi kapcsolat Iennall. S ha ez igy van, akkor nem a tenyellentetes allitasok igazsaga magyarazza a
kauzalitast, hanem epp Iorditva, a kauzalis kapcsolatok magyarazzak, hogy miert tartunk bizonyos tenyellentetes
kijelenteseket igaznak.
4.6. 6. VaIsznsg s oksg
Akar elegseges es/vagy szkseges Ieltetelkent, akar a tenyellentetes kijelentesek segitsegevel elemezzk az
oksagot, abbol indulunk ki, hogy az okok 'szksegszersitik, tehat elkerlhetetlenne teszik az okozat
bekvetkezeset. Arra a kerdesre, hogy ertelmes dolog-e olyan esemenyrl beszelni, amelynek nincs oka, meg
visszaternk az utolso Iejezetben, amikor a szabad cselekves metaIizikai problemajat targyaljuk. (Egy olyan
ervet mar emlitettnk, amely szerint ez ertelmetlen. Az erv szerint az esemenyeket okaik es okozataik
segitsegevel azonositjuk. Ha ez a helyes allaspont, akkor logikailag kizarhatjuk az okok nelkli esemenyeket.)
Lehetseges azonban egy harmadik allaspont is. Eszerint minden esemenynek van ugyan oka, de az okok nem
teszik elkerlhetetlenne az esemenyek bekvetkezeset, csak valoszinbbe teszik azokat.
Amikor az esemenyeket okaik segitsegevel magyarazzuk, vagy az okok azonositasa segitsegevel probaljuk elre
jelezni, esetleg elidezni ket, akkor nagyon sok esetben csak valos:insitfk az okozatok bekvetkezeset. A
Ielhsdest az es okanak tartjuk. De a Ielhsdes nem teszi elkerlhetetlenne az est. Valoszinbbe teszi, hogy
esni Iog, de nem teszi bizonyossa. Ha inIluenzajarvany idejen C-vitamin tablettakat szednk, azzal talan
megakadalyozhatjuk, hogy megkapjuk a Iertzest. Ha sok C-vitamint szednk, kevesbe valoszin, hogy
megbetegsznk. A C-vitamin tabletta rendszeres szedese azonban nem teszi lehetetlenne, hogy megbetegedjnk.
Bizonyos okok tehat csak valoszinsitik, de nem teszik elkerlhetetlenne okozataik bekvetkezeset.
De vajon az, hogy a kauzalis magyarazat, illetve az esemenyek okaik segitsegevel trten elrejelzese vagy
elidezese soran az okok bizonyos esetekben csak valoszinsitik az okozatokat, elegend-e ahhoz, hogy a
'valoszinsit ok Iogalmat ertelmesnek talaljuk? Mint Ientebb lattuk, minden ok csak meghatarozott
krlmenyek kztt idezi el az okozatot. A legtbb esetben, amikor az okokra hivatkozva probalunk elre
jelezni egy esemenyt, nem vagyunk (es talan nem is lehetnk) tisztaban mindazokkal a tovabbi Ieltetelekkel,
amelyeknek Ienn kell allniuk ahhoz, hogy az ok valoban elegseges legyen az okozat bekvetkezesehez. Hiszen
peldaul a Ielhsdesen kivl sok mas Ieltetelnek is Ienn kell allnia ahhoz, hogy es legyen. A C-vitamin szedese
nmagaban nem Iogja megakadalyozni a megbetegedest. Amikor tehat azt mondjuk, hogy az okok csak
valoszinsitik az okozatokat, akkor talan nem is magarol a kauzalis viszonyrol allitunk valamit, hanem inkabb
arrol, hogy mit tudunk a szkseges krlmenyekrl, illetve arrol, hogy ezek a krlmenyek Iennallnak-e.
6. VaIsznsg s oksg
78
Azt az elmeletet, amely szerint az okok mindig elkerlhetetlenne teszik az okozataikat, az oksag
determinisztikus elmeletenek szokas nevezni. A determinisztikus elmelet szerint az, hogy a kauzalis
magyarazatok, elrejelzesek, illetve az esemenyek okaikkal trten elidezese soran az okozatok bekvetkezeset
csak valoszinsithetjk, nem a kauzalis viszony, hanem a kauzalis viszonyrol szerzett ismereteink sajatossaga.
Az oksag determinisztikus ertelmezesevel ezert csakis a valoszinseg episztemikus ertelmezese egyeztethet
ssze.
A valoszinseg episztemikus ertelmezese szerint sok esetben nem tudhatjuk (de legalabbis: tenylegesen nem
tudjuk), milyen Ielteteleknek kell Iennallniuk ahhoz, hogy az okok bizonyosan elidezzek okaikat. Azt azonban
Iel kell tennnk, hogy vannak olyan Ieltetelek, amelyek Iennallasa eseten, az okok elkerlhetetlenne teszik az
okokat. A tudomanyos kutatas reszben eppen ezeknek a Ielteteleknek a minel kimeritbb azonositasat celozza.
Minel tbbet tudunk arrol, milyen egyeb Ielteteleknek kell Iennallniuk ahhoz, hogy a Ielhsdes eshz
vezessen, vagy hogy a C-vitamin szedese elkerlhetve tegye a megbetegedest, annal bizonyosabbak lehetnk
abban, hogy az egyik esemeny bekvetkezese elkerlhetetlenne teszi a masik bekvetkezeset termeszetesen a
tovabbi szkseges Ieltetelek Iennallasa eseten.
Az oksag determinisztikus szemlelete tehat szorosan sszeIgg a valoszinseg episztemikus ertelmezesevel. Az
oksag es valoszinseg ezen ertelmezeseit Laplace-i szemleletnek is nevezhetjk. Laplace szerint, ha letezne egy
olyan mindentudo leny, aki a vilagegyetem trtenetenek egy adott pillanataban ismerne valamennyi reszecske
helyzetet es sebesseget, az arra is kepes lenne, hogy azonositsa a vilagegyetem allapotat minden korabbi, illetve
kesbbi idpontban. Ebbl kvetkezen az, hogy mi erre nem vagyunk kepesek, csakis episztemikusan,
ismereteink szksegkeppen korlatozott voltara trten hivatkozassal magyarazhato.
A Laplace-i ertelmezes termeszetesen egy meghatarozott Iizikai elmelet, a newtoni mechanika elIogadasat
Ieltetelezte. A huszadik szazad elejen azonban a newtoni mechanika ervenyessege megkerdjelezdtt. Olyan
Iizikai jelensegeket Iedeztek Iel, amelyek ellentmondani latszottak a determinisztikus Iizikai szemleletnek.
Egyes Iizikai Iolyamatok, peldaul a radioaktiv elemek bomlasanak sebessege, csak bizonyos valoszinsegekkel
jelezhetk elre. Nem sikerlt olyan krlmenyt IelIedezni, amely egyertelmen meghatarozna a bomlas
sebesseget. Ezert ugy tnt, hogy vannak olyan termeszeti Iolyamatok, amelyek adott Ieltetelek mellett is csak
bizonyos valoszinseggel, s nem elkerlhetetlenl kvetkeznek be.
Ezek a IelIedezesek termeszetesen nmagukban nem igazoljak, hogy a vilag nem determinisztikus. Hiszen
mindig lehet arra hivatkozni, hogy vannak olyan krlmenyek, amelyeket meg nem ismernk, de amelyek
Iennallasa elkerlhetetlenne teszi mas esemenyek bekvetkezeset. Bizonyos kvantummechanikai jelensegek
elemzese azonban azt latszik bizonyitani, hogy a vilag mikroIizikai szerkezete indeterminisztikus. Ennek pedig
lehetnek makroszkopikusan indeterminisztikus hatasai is. Azt, hogy ez valoban igy van-e, termeszetesen a
Iizikanak, es nem a metaIizikanak kell eldntenie. Ami szamunkra most erdekes, az az, hogy ha az
indeterminisztikus szemlelet helyes, akkor annak milyen, az oksag Iogalmaval kapcsolatos kvetkezmenyei
vannak vagy lehetnek.
Az egyik, magatol ertetd kvetkezmeny, hogy egy indeterminisztikus vilagban az okok nem teszik
szksegszerve, csak valoszinsitik az okozatokat. Ezert aztan nem all, hogy a valoszinseg mindig
episztemikus termeszet. Persze igaz, hogy sok esetben valoban nem ismerjk mindazokat a Ielteteleket,
amelyeknek Ienn kell allniuk ahhoz, hogy az okokat meghatarozott okozatok kvessek. De lehetseges, hogy ha
valoban ismernenk mindezeket a krlmenyeket, akkor sem mondhatnank, hogy az okok elkerlhetetlenl
vezetnek az okozatokhoz, mivel az okok, Iggetlenl attol, hogy mit tudunk vagy mit nem tudunk
hatekonysaguk Ielteteleirl, csak valoszinsitik, es nem teszik elkerlhetetlenne az okozatok bekvetkezeset.
Az indeterminisztikus vilagban tehat modositanunk kell az oksagi kapcsolat termeszeterl kialakitott
IelIogasunkat. De ennel tbbet is mondhatunk. Ha a valoszinsegek nem pusztan episztemikusak, hanem a
tenyek vagy esemenyek kztt Iennallo objektiv viszonyok, talan lehetseges a kauzalitas Iogalmat a
valoszinseg segitsegevel ertelmezni. Az elkepzeles szerint ket teny vagy esemeny kztt akkor all Ienn
kauzalis kapcsolat, ha egy esemeny bekvetkezese vagy egy teny Iennallasa nveli az okozat bekvetkezesenek
valoszinseget.62
6. VaIsznsg s oksg
79
62 Reichenbach nyoman napjainkban H. Mellor dolgozott ki reszletesen ilyen elmeletet. V. Mellor 1995.
63 Lewis 1986, 119.
Az els tisztazando kerdes az oksag valoszinsegi elmeletevel kapcsolatban az, hogy mit jelent a 'bekvetkezes
valoszinsegenek nvekedese. A legkezenIekvbb elmelet talan a kvetkez lenne. Miutan minden esemenyrl
(ami logikailag nem lehetetlen) igaz, hogy vagy bekvetkezik, vagy nem, okok hijan 50 valoszinseget
tulajdonithatunk annak, hogy az esemeny bekvetkezik. Ha viszont tudjuk, hogy egy esemenyt milyen ok
idezhet el, akkor, ha az ok bekvetkezik, az okozat valoszinsege tbb kell legyen, mint 50. Ezt Iejezne ki az
a teny, hogy az okok valoszinsitik az esemenyek bekvetkezeset. Ez az egyszer ertelmezes azonban
tarthatatlan.
Az orvostudomany mai allasa szerint az ers dohanyzas nveli a gyogyithatatlan rakbetegseg kialakulasanak
valoszinseget. Ezert gyakran szokas arrol beszelni, hogy a dohanyzas okoz tdrakot. A vizsgalt allaspont
szerint marmost ez a kvetkezt jelentene. Ha valaki nem dohanyzik, akkor 50 a valoszinsege annak, hogy
tdrakja lesz. Ellenben ha dohanyzik, es igaz az, hogy a dohanyzas gyogyithatatlan rakbetegseget okoz, akkor
az aktiv dohanyosok tbb mint tven szazaleka rakbetegsegben kellene, hogy meghaljon. Mindket allitas
azonban nyilvanvaloan hamis. Nem igaz az, hogy annak valoszinsege, hogy valaki tdrakban hal meg, ha
nem dohanyzik, 50: ennel joval kevesebb. Es az sem igaz, hogy azoknak, akik dohanyoznak, tbb mint tven
szazalek lenne az eselye arra, hogy rakbetegsegben haljanak meg. Ennel joval kevesebb.
A 'bekvetkezes valoszinsegenek nvekedese tehat nem azt jelenti, hogy az okok jelenleteben az okozat tbb
mint 50 valoszinseggel bekvetkezik. Ennel joval kisebb valoszinseg is eleg ahhoz, hogy egy esemenyt a
masik okanak tartsunk. Eleg annyit Ielteteleznnk, hogy az ok egy esemeny bekvetkezesenek 'elzetes, azaz
az ok Iennallasatol Iggetlen valoszinseget nveli. Mindenkepp van egy bizonyos valoszinsege annak, hogy
valaki tdrakban hal meg. Ha viszont valaki dohanyzik, akkor nagyobb lesz a valoszinsege, hogy tdrakban
hal meg, mint ha nem dohanyozna.
Ez a megIogalmazas azonban meg mindig nem eleg pontos. A valoszinsegek segitsegevel ugyanis egy adott
teny vagy esemeny kau:alis hatekonvsaganak erefet szeretnenk jellemezni. Bar sok esetben el kell ismernnk,
hogy a vizsgalt ok Iennallasatol Iggetlenl is van valamilyen valoszinsege annak, hogy az okozat
bekvetkezzek, ezzel csupan annyit mondtunk (amit mar korabban is elismertnk), hogy az okok nem szkseges
Ieltetelei az okozatoknak. (Peldaul valami mas is okozhat tdrakot, nemcsak a dohanyzas.) Ezert ha egy
meghatarozott ok es okozata kzti kapcsolatot szeretnenk kiIejezni, helyesebb az okozat valoszinsegerl
beszelni annak Iggvenyeben, hogy az ok Iennall vagy nem all Ienn. Az okok okozatok valoszinseget
beIolyasolo hatasait tehat a kvetkezkeppen jellemezhetjk.
A Egy esemeny akkor oka egy masik esemenynek, ha annak valoszinsege, hogy az okozat meghatarozott
krlmenyek kztt bekvetkezik, Ielteve, hogy az ok Iennall, nagyobb, mint annak a valoszinsege, hogy az
okozat ugyanazon krlmenyek kztt bekvetkezik, Ielteve, hogy az ok nem all Ienn.
Annak a valoszinsege, hogy valaki tdrakban hal meg, Ielteve, hogy dohanyzik, magasabb, mint annak, hogy
tdrakban hal meg, Ielteve, hogy nem dohanyzik. Annak a valoszinsege, hogy esni Iog, Ielteve, hogy
Ielhsdik, nagyobb, mint annak, hogy esni Iog, Ielteve, hogy tiszta az eg (azaz nem Ielhsdik).
Ahhoz azonban, hogy ezt a kauzalis kapcsolatrol adott elemzest elIogadjuk, meg szamos nehezseget meg kell
tudni valaszolni. Az egyik, hogy mikent vagyunk kepesek elvalasztani egymastol a valoszinseg episztemikus
es objektiv Iogalmait. Vannak persze vilagos esetek. Ha egyaltalaban elIogadjuk, hogy vannak objektiv
valoszinsegek, bizonyos kvantummechanikai jelensegekrl bizonyosan igaz lesz, hogy egy esemeny
bekvetkezese csak valoszinsiti egy masik esemeny bekvetkezeset. Amikor viszont 50 valoszinseget
tulajdonitunk annak, hogy egy (nem cinkelt, atlagos) penzerme Ieldobasa utan az eredmeny iras lesz, akkor
vajon objektiv vagy szubjektiv ertelemben hasznaljuk a valoszinseg Iogalmat? Ertelmezhetjk a helyzetet ugy,
hogy ha a Ieldobas pillanataban minden Iizikai valtozot ismernenk, akkor biztosan tudhatnank, milyen
allapotban (Iej vagy iras) er az erme Ildet. De ertelmezhetjk a helyzetet mikroIizikai szinten ugy is, mint
aminek magyarazataban dnt szerepet jatszik a levegt alkoto molekulak Ielbomlasa es ujraktese. Ebben az
esetben semmi sem zarja ki, hogy Iizikai ertelemben vett objektiv valoszinsegekrl beszeljnk.63 Annak tehat,
6. VaIsznsg s oksg
80
64 V. Beebee 1998, 182.
hogy a kauzalitas Iogalmat az objektiv valoszinsegek Iogalma segitsegevel ertelmezhessk, az az egyik
Ieltetele, hogy elismerjk: vannak indeterminisztikus Iizikai Iolyamatok. A masik, hogy ezen indeterminisztikus
mikroIizikai Iolyamatok relevansak akkor is, amikor mas (nem mikroIizikai) esemenyek kztt allapitunk meg
kauzalis kapcsolatot.
Van azonban egy masik nehezseg is, amely akkor merl Iel, amikor az oksagot a valoszinsegek Iogalma
segitsegevel szeretnenk elemezni. Vajon valoban igaz-e, hogy azt az esemenyt tekintjk oknak, amely nveli az
okozatok bekvetkezesenek valoszinseget? Ugy tnik, nehany esetben eldnthetetlen, hogy ez valoban igy
van-e. Kepzeljk el a kvetkez helyzetet: labdarugo-merkzes zajlik, s az egyik csapat szabadrugashoz jut husz
meterre az ellenIel kapujatol. A szabadrugas jol sikerl, a kapus kesn veszi eszre a labdat, amely eppen a kapu
ellenkez sarkaba tart. A sorIalbol kiugro egyik jatekos Iejen azonban megpattan a labda, lelassul, es iranyt
valtoztat. Majd kisvartatva becsurog az egyensulyat vesztett kapus laba mellett a haloba.
Vajon az a teny, hogy a labda megpattant a vedjatekos Iejen, oka volt-e a golnak? S ha igen, igaz-e, hogy
nvelte annak valoszinseget, hogy a labda a haloba jut? Ha a kerdesre egyszer igennel vagy nemmel tudnank
valaszolni, az nem okozna problemat. Hiszen mondhatnank azt, hogy miutan a vedjatekos Iejen megpattant a
labda, kisebb lett a valoszinsege annak, hogy a haloba jut, mintha nem pattant volna meg, es eppen e:ert ez az
esemeny nem volt a gol oka. De azt is mondhatjuk, hogy vegs soron a megpattano labda megzavarta a kapust,
ezzel pedig nvelte a gol eselyet. Tehat az a teny, hogy a jatekos Iejen megpattant a labda, a gol oka volt. Van
azonban egy harmadik valaszlehetseg is. Miert ne mondhatnank: az, hogy a ved Iejen megpattant, a labda
haloba jutasanak oka volt ugyan, de az mar nem igaz, hogy nvelte a gol valoszinseget? Ebben az esetben el
kell vetnnk azt a Ieltevest, hogy az okok minden esetben nvelik okozatuk bekvetkezesenek valoszinseget.64
Ez utobbi valasz termeszetesen meg mindig nem teszi lehetetlenne, hogy az oksag Iogalmat a valoszinsegek
Iogalmahoz kssk. Ha azonban a Ienti helyzetrl a legutobb emlitett ertelmezest Iogadjuk el, modositanunk
kell a valoszinseg es oksag kapcsolatarol alkotott korabbi elkepzelesnket. Nem allithatjuk, hogy az okok
nvelik az okozatok bekvetkezesenek valoszinseget, csak azt, hogy az okok befolvasolfak (nvelik vagy
cskkentik) a valoszinseget. Ez viszont olyan gyenge kriterium, hogy Iel, ennek segitsegevel nem lesznk
kepesek egy esemeny okat (vagy okait) azonositani. Az esemenyek tbbsegere igaz ugyanis, hogy az univerzum
teljes megelz allapota beIolyasolja az esemeny bekvetkezesenek valoszinseget. Marpedig az ok Iogalmara
eppen azert van szksegnk, hogy kepesek legynk azonositani nehany olyan esemenyt, amely egy masik
esemeny megertese szempontjabol relevans.
6. VaIsznsg s oksg
81
82
5. fejezet - IV. SZKSGSZERSG
S LEHETSG
Amikor ezeket a sorokat irom, a szamitogepem eltt lk a dolgozoszobamban. De lhetnek most a kanapen is,
vagy Iekhetnek az agyon. A szamitogepem lehetne a pinceben. A dolgozoszobam ket hazzal odebb. Lehetne
ugy, hogy nem is szamitogeppel irok, hanem egyszeren kezzel. Es az is lehetseges lett volna, hogy meg sem
szletek. Lehetseges, hogy ezt a knyvet egy ev mulva beIejezem. Lehetseges, hogy a Ielenel sem tartok majd. S
az is lehetseges, hogy egy ev mulva mar egyetlen szo sem Iog emlekeztetni senkit arra, amit most irok. Esetleg
elegetem a keziratot, es mindent kitrlk a szamitogep lemezerl. Rviden: lehetseges, hogy bizonyos dolgok,
amik megtrtentek, nem kellett, hogy megtrtenjenek. Lehetseges lenne, hogy bizonyos dolgok, amik most
trtennek, ne trtenjenek meg. Es persze lehetseges, hogy bizonyos dolgok, amelyek meg Iognak trtenni, ne,
vagy ne akkor trtenjenek meg, amikor megtrtennek.
Ezek olyan hetkznapi igazsagok, amelyekben nagyon kevesen ketelkednenk. Bizonyos esemenyek
megtrtennek, vagy a multban megtrtentek, masok a jvben meg Iognak trtenni. De a legtbb esemenyrl
nem gondoljuk, hogy ne trtenhetne maskepp, vagy hogy ne lenne lehetseges, hogy egyaltalan ne trtenjek meg.
Hasonlokepp, nem gondoljuk, hogy ne lenne lehetseges, hogy bizonyos targyak ne rendelkezhetnenek masIele
tulajdonsagokkal, mint amilyenekkel epp rendelkeznek. A szobam Iala Ieher. De lehetne sarga is. A rozsa az
asztalomon piros, de lehetne Ieher is. Az asztal, amin all, ovalis, de lehetne szgletes is. Satbbi.
Nem szokas persze csak ugy, unalmas perceket elzve azon elmelkedni, hogy valaki iroasztala lehetne most
mashol is, hogy lehetne mas szin a szobaja Iala, es csak klnlegesen depresszios pillanataiban jar azon az
ember esze, hogy lehetseges lett volna, hogy meg se szlessen, vagy hogy lehetseges, hogy a keziratanak egy ev
mulva nyoma se marad. Szamtalan olyan kontextus van azonban, amelyben termeszetes modon merl Iel az a
kerdes, hogy mi lenne, ha a dolgok igy vagy ugy allnanak. Legelszr talan a dntesi helv:etek jutnak esznkbe.
Ilyenkor azt merlegeljk, melyek cselekedeteink lehetseges jvbeli kvetkezmenyei. A merlegeles ertelmetlen
lenne, ha azt gondolnank, hogy csak ez, vagy csak az az esemeny kvetkezhet be. Hasonlokepp, merlegeleseink
soran el tudjuk kepzelni, hogy a jvben bizonyos dolgok mas es mas tulajdonsaggal rendelkezzenek. A
jvbeli lehetsegekre tehat ugy gondolunk, mint az ertelmes dntes Ielteteleire.
De nem csak a jvbeli esemenyek kapcsan merl Iel, hogy a dolgok allhatnanak maskepp is. Amikor felenbeli
dolgokat ertekelnk, szinten abbol indulunk ki, hogy a dolgok lehetnenek maskepp is. Ha ezt vagy azt tettk
volna, vagy egyszeren ez vagy az trtent volna, a dolgok jobban is allhatnanak. Ha nem lett volna vihar, most
nem kellene a hazam tetszerkezetet javitani. De ha lett volna arviz, most az alapjaitol epithetnem ujra.
Allhatnank jobban, de allhatnank rosszabbul is.
Az esemenyek es dolgok ertekelese es magyarazata soran sokszor tekintetbe kell vennnk, mi lett volna, ha az
esemenyek maskepp trtennenek, vagy a dolgok mas tulajdonsagokkal rendelkeznenek. Miert egett le a hazam?
Azert, mert rvidzarlat volt. Tehat ha nem lett volna rvidzarlat, a hazam ma is allna. Es miert volt rvidzarlat?
Mert nem volt megIelel a szigeteles. Allhatna a hazam, ha a szigeteles megIelel lett volna.
Lattuk mar, hogy milyen kapcsolat all Ienn a kauzalis magyarazatok es a manipulalhatosag, az esemenyek
menetenek beIolyasolhatosaga kzt. Peldaul nem akarom, hogy leegjen a hazam. Elkerlhetnem, hogy leegjen
(vagy legalabbis cskkenthetem a valoszinseget), ha szigeteltetnem az elektromos vezetekeket. Az esemenyek
kauzalis magyarazata, manipulalhatosaga es a cselekveshez vezet megIontolasok Iogalma kztt szoros
kapcsolat all Ienn. Az egyik Iontos kzs elem, hogy mindegyik esetben szkseg van a lehetsegek
szambavetelere. Ezt most kiegeszithetjk azzal, hogy bizonyos tipusu ertekel kijelentesek is Ieltetelezik a
lehetsegek szambavetelet.
A klnbz kontextusokban vizsgalt lehetsegek kzt termeszetesen Iontos klnbsegek is vannak.
Magyarazni azt szoktuk, ami mar megtrtent. Ertekelni jelenbeli, multbeli es jvbeli allapotokat egyarant
83
szokas. A dntest megelz megIontolasok viszont kiIejezetten a jvre vonatkoznak. Vajon van-e klnbseg
akztt, amikor azt mondom: ez vagy az lehetne, vagy lehetett volna maskepp, illetve akztt, amikor azt
mondom: ez vagy az maskepp lehet mafd? Rviden: van-e klnbseg a multbeli es a jvbeli lehetsegek
kztt? Vajon ugyanabban az ertelemben hasznaljuk-e a 'lehetseges kiIejezest akkor, amikor azt mondjuk, ez
vagy az trtenhetett volna maskepp, es akkor, amikor azt allitjuk, ez vagy az a jvben igy is meg ugy is lehet
majd? Az ido es a modalitas kapcsolatara vonatkozo kerdes a metaIizika egyik legizgalmasabb problemaja.
De nemcsak az lehetseges, hogy mas esemenyek trtenjenek, mint amik eppen trtentek vagy trtenni Iognak,
vagy hogy a dolgok ne pont olyanok legyenek, mint amilyenek, hanem az is, hogy mas dolgok legvenek, mint
amik eppen vannak. Elhetne ma eggyel tbb ember a Fldn, mint amennyi valojaban el. Harom, Michelangelo
altal keszitett Pieta van, de lehetne negy is. A Fldnek egy holdja van, de lehetne kett is. Nincsenek repl
hllk, de lehetnenek. Nincsenek szirenek sem, de (ki tudja?) talan lehetnenek.
Azokat a kijelenteseket, amelyek arra vonatkoznak, milyen dolgok lehetnenek, vagy a dolgoknak milyen
tulajdonsagaik lehetnenek, vagy mi trtenhetett volna velk, modalis kiIejezeseknek szokas nevezni. A
modalitast a magyar nyelvben az igealak segitsegevel szokas kiIejezni, de az esetek egy reszeben kiIejezhet
ugy is, ha a mondatot a 'lehetseges kiIejezessel vezetjk be. (Ez nem minden esetben van igy. De egyelre,
mint egyIajta aranyszabalyra, erre a kriteriumra Iogunk hagyatkozni.) A lehetseg azonban a modalitas egyik
esete csupan. A modalitasok masik Iontos esete arra vonatkozik, ami elkerlhetetlen, vagy mas szoval:
szksegszer. Szksegszer, hogy a krt nem negyszgesithetjk. Szksegszer, hogy 33 egyenl 6-tal.
Szksegszer, hogy Leibniz nagymamaja n volt. A lehetseg modalis parja a szksegesseg, vagy
szksegszerseg, amit a magyarban altalaban a 'kell segedigevel Iejeznk ki.
A szksegszerseg es a lehetseg Iogalma nem Iggetlen egymastol. Ami lehetseges, annak a tagadasa nem
szksegszer. Ha lehetseges, hogy holnap esni Iog, akkor nem szksegszer, hogy holnap nem Iog esni.
Hasonlo modon, ami szksegszer, annak a tagadasa nem lehetseges. Ha szksegszer, hogy 22 egyenl
4-gyel, akkor nem lehetseges, hogy a 22 ne legyen negy. Ezek az sszeIggesek (es nehany mas olyan
sszeIgges, amelyet kesbb meg reszletesebben targyalunk) a IilozoIusokban azt a benyomast keltettek, hogy a
modalis kiIejezesek kzti kapcsolatok knnyen Iormalizalhatok, vagyis viszonylag egyszer szabalyok
hatarozzak meg, milyen modalis allitasokbol milyen mas modalis allitasok igazsagara kvetkeztethetnk. A
modalis kvetkeztetesek problemajaval mar a grg IilozoIusok is Ioglalkoztak, olyannyira, hogy mint az
kzismert az els modalis logikai rendszert Arisztotelesz dolgozta ki.
Mar a kzepkori logikusok rajttek azonban, s a modern logika ezt meg vilagosabba tette, hogy a modalis
kvetkeztetesek rendszere igen bonyolultta valhat, ha elismerjk, hogy a 'lehetseg es 'szksegszerseg
Iogalmai klnbz kontextusban nem Ieltetlenl ugyanazt a modalis tartalmat Iejezik ki. A logika es a IilozoIia
azzal a Ieladattal kerlt tehat szembe, hogy megmagyarazza, mit 'Iejeznek ki a modalis kijelentesek, vagyis
hogy mi teszi a modalis kiIejezeseket igazza. Ez volt az a kerdes, ami azutan a modalitassal kapcsolatos
metaIizikai nezetek megIogalmazasahoz vezetett. Persze nem minden IilozoIus ert egyet abban, hogy a kerdes
megvalaszolasa metaIizikai allasIoglalast igenyel. A modalis kijelentesek talan kikszblhetk, vagy
metaIizikai Iogalmak nelkl is magyarazhatok.
5.1. 1. A hume-i s a kanti rksg
A modalitas metaIizikai ertelmezesenek kritikusai, mint azt mar a kauzalitas es a termeszeti trvenyek kapcsan
is emlitettk, Hume IilozoIiajahoz nyultak vissza. Hume modalitassal kapcsolatos kritikaja nyilvanvalo
sszeIggesben all empirizmusaval. A hume-i kritika lenyege, hogy a modalis kiIejezesek nem ertelmezhetk
ugy, mint amelyek a termeszet vagy a termeszeti sszeIggesek valamely tulajdonsagara vonatkoznak. A
modalitas ugyanis elvileg megIigyelhetetlen. Ha tehat ertelmes dolog szksegszersegrl beszelni, az csakis a
megIigyel szemely (pontosabban a megIigyel szemely 'elmejenek) valamely hajlamara, 'kesztetesere
utalhat. Hume szerint a modalitast illet alapvet kerdes arra vonatkozik, hogy
miIele ideat alkothatunk magunknak a szksegszersegrl, amikor azt mondjuk, hogy ket targy szksegszer
1. A hume-i s a kanti rksg
84
65 Hume 1976, 219.
kapcsolatban all egymassal?65
Bar az elz Iejezetben mar Ioglalkoztunk ezekkel, nem art Hume valaszabol ket szempontot ujra
Ielelevenitennk, illetve kiemelnnk. Az egyik, hogy mivel Hume a szksegszerseg Iogalmat a kauzalitas
kapcsan targyalja, a szksegszerseget egy sajatos viszonynak, relacionak tekinti. A szksegszerseg Iogalmat
annak elemzese soran targyalja, hogy (hume-i nyelven kiIejezve) mikent kapcsolodhatnak egymashoz
klnbz ideak, klns tekintettel az ok es okozat ideajara. A masik, hogy Hume valasza e kerdesre (mint sok
mas kerdesre is) ambivalens. EgyIell ugy tnik, a szksegszerseg Iogalmat Hume tulajdonkeppen a kauzalitas
segitsegevel kiserli meg ertelmezni. A 'szksegszer kapcsolat eszerint nem mas, mint a kauzalis kapcsolat,
amelyet pedig, mint lathattuk, az ideak bizonyos Ieltetelek kztti egytt jarasa segitsegevel ertelmezhetnk.
MasIell viszont Hume szerint csak akkor beszelhetnk szksegszer kapcsolatrol, ha 'az egyik idea nem
gondolhato el a masik nelkl, ami pedig eppen nem jellemz a kauzalis kapcsolatra, amelynek lenyege, hogy
ok es okozat egymastol Iggetlenl is elgondolhato. Eszerint a kauzalis kapcsolat egyaltalaban nem lehet
szksegszer.
Ez utobbi ertelmezes valt marmost az empirista ismeretelmelet egyik alapvet teziseve. Persze nem eredeti,
hume-i, kisse pszichologizalo megIogalmazasaban, hanem mint az iteletek vagy kijelentesek osztalyozasara
vonatkozo szabaly. Lattuk mar, hogy vannak olyan kijelentesek, amelyek igazsagat kizarolag a bennk szerepl
szavak jelentese hatarozza meg. Ezeket az iteleteket modern kiIejezessel analitikus igazsagoknak szokas
nevezni. A modalitasrol alkotott empirista elkepzeles rviden a kvetkezkeppen Ioglalhato ssze:
Szksegszeren igaz az, ami analitikusan igaz.
Szksegszeren hamis az, ami egy analitikus igazsag tagadasa.
Peldaul szksegszeren igaz, hogy
Minden paros szam maradek nelkl oszthato kettvel.
Ezert szksegszeren hamis, hogy
Letezik egy paros szam, amelyik nem oszthato maradek nelkl kettvel.
Mivel azonban e hagyomany szerint csak azok a kijelentesek lehetnek szksegszerek, amelyek analitikusak,
egyszerbbnek tnt a kijelenteseket aszerint csoportositani, hogy mikent dnthetnk igazsaguk Iell. Egyes
kijelentesek pusztan a bennk szerepl szavak jelentesenel Iogva igazak (ezek termeszetesen az analitikus
iteletek), mas kijelentesek eseteben viszont a szavak jelentesenek ismerete nem elegseges ahhoz, hogy
dnthessnk igazsaguk Iell. Ez utobbi iteletek tehat esetleges igazsagokat Iejeznek ki.
De vajon mi volt az oka annak, hogy az empiristak csak az analitikus kijelenteseket tekintettek
szksegszernek? Az a meggyzdes, hogy csak az analitikus allitasok igazsaga Iggetlen a tapasztalattol;
maskepp kiIejezve: csak a: analitikus iga:sagokat ismerhetfk a priori modon. Ha ugyanis egy meggyzdes
alapja a tapasztalat, akkor mindig lehetseges, hogy a meggyzdes hamis; ezert aztan az az allitas, amelynek
igazsaga nem a priori Iorrasu, nem is lehet szksegszer.
Erdemes egy kicsit elidzni e kisse bonyolultnak tn sszeIggeseknel, mert ezek megertese nelkl szamos, a
modalitassal es metaIizikaval kapcsolatos nezet nehezen vagy egyaltalan nem ertelmezhet. Bar a
Iogalomhasznalat nem, az alapvet elkepzeles Hume-tol szarmazik. Lattuk, hogy Hume szerint a kauzalis
kapcsolatok ismeretere (kerdeses persze, hogy Hume eseteben valoban ismeretrol beszelhetnk-e) csakis a
tapasztalat reven tehetnk szert. Marpedig ha egy kapcsolatnak a tapasztalat az alapja, az azt jelenti, hogy
mindig ertelmes Ieltenni, hogy a kapcsolat esetleg nem all Ienn. Amit tehat tapasztalati, empirikus uton
ismernk meg, az nem lehet szksegszer. Az empirista hagyomany szerint tehat azt, hogy mi szksegszer es
mi nem, az ismerets:er:es modfa vagy az ismeretek forrasa hatarozza meg. Az a kijelentes peldaul, hogy
85
66 Peldaul John Stuart Mill, vagy a kortars IilozoIusok kzl Harsanyi Janos.
Minden macskanak negy laba van
e hagyomany szerint nem szksegszer, mivel Iorrasa a tapasztalat. Ezert lehetseges, hogy egyszer talalkozunk
egy ketlabon-jaro, bajszat a tejIlzes utan kezevel trlget macskaval. Mig az a kijelentes, hogy
A haromszg szgsszege (eukleideszi terben) 180 Iok
szksegszeren igaz, mivel nem kepzelhet el, hogy legyen olyan haromszg, amelynek szgsszege kisebb
vagy nagyobb, mint 180 Iok. (Mint kesbb latni Iogjuk, nem biztos, hogy el kell Iogadnunk az
'elkepzelhetseget, mint a tapasztalattol Iggetlen, a priori igazsag kriteriumat. Egyelre azonban az
egyszerseg kedveert ne Iirtassuk a kriterium ervenyesseget.) sszeIoglalva tehat, az empirista tradicio a
kijelenteseket ket alapvet csoportra osztotta:
1. Analitikus termeszet igazsagokat kiIejez, a priori Iorrasu kijelentesek, amelyek egyben s:ksegs:erek is.
2. S:intetikus termeszet igazsagokat kiIejez, a posteriori (vagy empirikus) Iorrasbol ered kijelentesek,
amelyek esetlegesen igaz (vagy hamis) allitasokat Iogalmaznak meg.
A Ienti osztalyozas alapjan mar talan erthet, miert gondoltak a modern empiristak ugy, hogy a kijelenteseket
elegseges analitikus es empirikus igazsagokat kiIejez allitasokra osztani. Fontos azonban eszrevenni, hogy a
kijelentesek e csoportositasa keveri a: ismeretek termes:eten alapulo os:talvo:asi s:empontot (analicitas) a:
ismeretek forrasan alapuloval (empirikus jelleg). Ameddig azonban elIogadjuk, hogy a kijelentesek alapveten
a Ienti ket csoportba oszthatok, ez az osztalyozas nem helytelen, hiszen a harom kriterium (analitikus
szintetikus, a priori a posteriori, szksegszer esetleges) alapjan ugvanolvan modon kell osztalyoznunk a
kijelenteseket. Mint lattuk, az empirista hagyomany szerint raadasul az osztalyozas dnt szempontja eppen az
analicitas az egyik oldalon (az tehat, hogy egy kijelentest a benne szerepl kiIejezesek jelentese tesz igazza), es
az empirikus jelleg a masikon (vagyis az, hogy egy kijelentesrl csak tapasztalat segitsegevel dnthet el, igaz-e
vagy sem).
Az a meggyzdes, hogy a kijelenteseket ily modon erdemes csoportositani, sokaig uralkodo nezet volt az
empirista tradicion bell. Kant es nyomaban a kantianus hagyomany a kijelentesek osztalyozasanak egy
bonyolultabb rendszeret Iogadta el. Hogy az analitikus igazsagok a priori eredetek, azt senki sem tagadta; s ha
elismerjk, hogy vannak analitikus igazsagok, ertelmetlen is lenne tagadni. (Persze nem minden IilozoIus ismeri
el, hogy leteznek analitikus igazsagok, ezzel azonban most nem szkseges Ioglalkoznunk.) De vajon igaz-e,
hogy minden a priori igazsag analitikus? Kant ket ervet is Ielhoz ez ellen.
Az egyik problemat a matematikai igazsagok jelentik. A matematika igazsagai nem tapasztalati igazsagok. (E
kerdesben meglepen nagy a IilozoIusok kztt a konszenzus. En legalabbis keves olyan IilozoIust ismerek, aki
ezt tagadna.66) Ugyanakkor van nehany erv, amely az ellen szol, hogy analitikusnak tekintsk ket. Ezek kzl
a legIontosabb talan a kvetkez. Az analitikus igazsagokat mindenkinek ismernie kell, aki ismeri a szavak
jelenteset. De vajon mindenkinek tudnia kell-e, hogy nincs legnagyobb primszam, aki ismeri a 'legnagyobb es
a 'primszam jelenteset? Semmi esetre sem. Az allitas ugyan igaz, de hamisnak tarthatja valaki, meg akkor is,
ha ismeri a benne szerepl szavak jelenteset.
Persze az analicitasrol lehet mas, a Ientinel joval bonyolultabb kriteriumokat adni. (Az els Iejezetben mar
emlitettk a Leibniz es Kant altal javasolt kriteriumokat.) Ez a kerdes azonban az ismeretelmelet es a
nyelvIilozoIia, s nem a metaIizika targykrebe tartozik. Itt mindssze annyit erdemes megjegyeznnk, hogy az a
IelIogas, amely szerint a matematikai allitasok analitikus igazsagokat Iejeznek ki, vitatott. Kant maga egeszen
bizonyosan nem Iogadta el. Ezert a matematikai igazsagok problemaja nmagaban is alapul szolgalhat arra,
hogy megklnbztessk az analitikus a priori es a szintetikus a priori igazsagokat. Minthogy a matematikai
igazsagok senki altal nem vitatott modon szksegszer igazsagok is, ezert a szksegszerseget talan helyesebb
az aprioricitas, s nem az analicitas Iogalmahoz kapcsolnunk.
Kant masik ervevel az els Iejezetben mar talalkoztunk. Szerinte elIogadhatatlan a hume-i megkzelites azon
86
67 Kripke 1980, 38.
kvetkezmenye, mely szerint a newtoni termeszeti trvenyeket nem tekinthetjk szksegszereknek. A
szksegszerseget Kant szerint az univer:alitas, a kivetel nelkli altalanossag jellemzi. A hume-i hagyomany
szerint pedig (s ezt Kant sem vitatja) az ilyen altalanossagot csak az a priori igazsagoktol varhatjuk el. De ha az
a priori igazsag csak az analitikus iteleteket illetne meg, akkor a newtoni trvenyek csak abban az esetben
Iejezhetnenek ki szksegszerseget, ha analitikusak volnanak. Csakhogy nem azok. (Vagy legalabbis egy reszk
nem az. A tmeg, er es a gyorsulas sszeIggesere vonatkozo trvenyt peldaul szokas a newtoni erIogalom
deIiniciojanak tekinteni.) Leteznik kell tehat olyan szksegszeren igaz kijelenteseknek, amelyek nem
analitikus igazsagok. A kantianus megkzelites sokaig az empirizmus egyetlen jelents alternativaja volt. E
hagyomany sem kerdjelezte azonban meg, hogy egy allitas szksegszerseget csakis a priori Iorrasa (vagyis
tapasztalattol valo Iggetlensege) igazolhatja.
5.2. 2. A hagyomny megkrdjeIezse
sszeIoglalva tehat a huszadik szazad elejere a szksegszerseggel kapcsolatban ket markans allaspont
kristalyosodott ki: az empirista es a kantianus IelIogas. Mindket allaspont elIogadta, hogy:
1. A szksegszerseg Iogalmat episztemikus vagy nyelvIilozoIiai kriteriumokhoz kell ktnnk (analicitas,
illetve a tapasztalattol valo Iggetlenseg).
2. Az analitikusan igaz kijelentesek Iorrasa a priori, ezert szksegszerseget Iejeznek ki.
3. A szksegszerseg Iogalma valamilyen modon az altalanossag, az univerzalitas Iogalmahoz ktdik.
A ket allaspontot az klnbztette meg egymastol, hogy ertelmesnek talaltak-e a szintetikus a priori kijelentesek
Ieltetelezeset. A kantianus tradicio szerint vannak olyan iteletek, amelyek nem analitikusak, megis
szksegszerek, hiszen jellegzetessegk, hogy univerzalis igazsagokat Iejeznek ki. Ilyenek peldaul a
matematikai igazsagok vagy bizonyos termeszeti trvenyek. (Ilyenek a normak is, de a normativitas ertelmeben
vett modalitassal most nem Ioglalkozunk.) Az empirista allaspont szerint ez a megkzelites elIogadhatatlan. Ha
az univerzalisan ervenyes trvenyeket tapasztalat reven Iedezzk Iel, akkor nem tekinthetjk ket
szksegszereknek. A masodik Iejezetben lathattuk, hogy milyen problemak adodnak e IelIogasbol a termeszeti
trvenyek empirista elmeletevel kapcsolatban.
Az analicitasrol, aprioricitasrol es szksegszersegrl alkotott mindket IelIogast ket oldalrol erte kritika.
Egyreszt Quine hires irasaban, A: empiri:mus ket dogmafaban amellett ervel, hogy az analitikus es szintetikus
allitasok megklnbztetese tarthatatlan. A szinonimitas Iogalman alapulo bonyolult es sokat vitatott erveit e
helytt nem szkseges rekonstrualnunk. Az erv lenyege, hogy bizonyos nyelvIilozoIiai megIontolasokbol
kiIolyolag Quine ugy gondolja, hogy lehetetlen pontosan elklniteni azokat a kijelenteseket, amelyeket egy szo
jelentese tesz igazza azoktol, amelyek igazsaga Iell a megIigyeles alapjan dntnk. De a problemat maskepp is
erzekeltethetjk. Sokan gondoljak peldaul, hogy a balna hal. Vajon ha ma valaki azt allitana, hogy a balna hal,
azt gondolnank, hogy nem tudja, mirl beszel, vagy azt, hogy tanulatlan (amennyiben nem ismer egy empirikus
igazsagot)?
A modalitas metaIizikaja szempontjabol azonban erdekesebb egy masik, a kijelentesek Ientebb alkalmazott
(empirista es kantianus) csoportositasaval kapcsolatos kritika, amely Saul Kripke nevehez Izdik.67 Ezen a
modern metaIizika trtenete szempontjabol alapvet jelentseg erv szerint helytelen a szksegszerseg
problemajat sszektni az aprioricitas es analicitas kerdesevel, ahogyan azt az empirista es a kantianus
hagyomany egyarant tette. Az, hogy egy itelet honnan ered, ismeretelmeleti problema. Az, hogy milyen
modalitasu, metaIizikai. A hagyomanyos veriIikacionista megkzelitesek az utobbit az elbbi segitsegevel
kivanjak magyarazni. Ez azonban Ielrevezet. Egy itelet modalis termeszetet nem az hatarozza meg, hogy
mikent dnthetnk igazsaga Iell.
Kripke erveire meg visszaternk az azonossag kerdese kapcsan. Jelen pillanatban csak azt a problemat
2. A hagyomny
megkrdjeIezse
87
szeretnem erzekeltetni, amely az aprioricitas es a szksegszerseg Iggetlensege melletti allaspont kialakitasat
motivalta. Elszr is tekintsk a kvetkez ket kijelentest:
A Kekes 1016 meter magas.
Az Etalon egy meter hosszu.
Mindket kijelentes igaz. Az elsrl senki sem vitatna, hogy empirikus tartalmu, hiszen igazsaga megIigyeles es
meres segitsegevel dnthet el. Mi a helyzet azonban a masodik allitassal? Errl a kijelentesrl nem a
megIigyeles es meres segitsegevel dntnk. Egyszeren kiktfk, hogy igaz (tehat a konvencio szerint igaznak
tekintjk). De vajon ertelmes-e azt allitani, hogy mivel a masodik kijelentes igazsaganak Iorrasa nem a
tapasztalat, ezert szksegszeren igaz? Ugyan miert lenne az? Miert volna lehetetlen, hogy ne egy Parizsban
talalhato Iemrud hatarozza meg, mi egy meter hosszu? Bar az Etalonrol tett kijelentes igazsagat a tapasztalat
nem caIolhatja, megsem allitanank, hogy szksegszer igazsagot Iejez ki.
Ugyanakkor vizsgaljuk meg a kvetkez ket kijelentest:
Az arany az egyik legertekesebb Iem
Az aranyat alkoto atomok magjaban 79 proton talalhato.
Nyilvanvalo, hogy mindket allitas igazsaga csak empirikus modon, meressel es megIigyelessel dnthet el.
Tisztaban lehet valaki azzal, hogy mi az arany, anelkl, hogy gazdasagi ertekevel tisztaban lenne, mint peldaul
azoknak a bennszltt trzseknek a tagjai, akik az europai hoditoknak olcso csecsebecsekert cserebe odaadtak
aranyukat (amint azt a legenda tartja). Es nyugodtan allithato, hogy sokan hasznaltak es hasznaljak helyesen az
'arany kiIejezest anelkl, hogy a legcsekelyebb Iogalmuk lenne az aranyat alkoto atomok szerkezeterl. Azt,
aki tagadja az els allitast, talan naivnak gondoljuk; azt, aki tagadja a masodikat, talan tudatlannak. De egyikrl
sem allitanank, hogy ertelmetlenseget beszelnek, vagy hogy nem ismeri az 'arany szo jelenteset.
Mindebbl azonban nem kvetkezik, hogy a ket kijelentes modalis statusza is megegyeznek. Epp ugy, ahogyan
a Kekes a Kekes maradna (Magyarorszag legmagasabb hegycsucsa, amelyik az Eszaki-kzephegysegben
talalhato) akkor is, ha csak 1014 meter magas lenne, az arany akkor is arany lenne, ha olyan olcson
adnak-vennek, mint a homokot. De nem all az, hogy az arany tovabbra is arany maradna, ha az aranyat alkoto
atomok magjaban nem pontosan 79 proton lenne. Ha a protonok szama 78 volna, akkor az mar platina lenne, ha
pedig 80, akkor meg higany. Nem igaz tehat, hogy csupan esetleges, s nem pedig szksegszer az arany es az
atommagban talalhato protonok mennyisege kzti sszeIgges. Fggetlenl attol, milyen modon ismerjk meg a
Ienti kijelentes igazsagat, ha mar megismertk, szksegszernek kell tekintennk.
Kripke ervei egy csapasra megvaltoztattak a szksegszerseggel kapcsolatos IilozoIiai nezeteket.
Megkerdjelezdtt az empirizmus es a kantianizmus azon kzs elIltevese, miszerint a szksegszerseg az
aprioricitas Iogalmahoz ktdik, ezert semmilyen empirikus ismeret nem lehet szksegszer. Ha Kripke
szksegszersegre es aprioricitasra vonatkozo erveit elIogadjuk (marpedig ezek az ervek nagyon ersek), akkor
ertelmesse valik a modalitassal kapcsolatos metaIizikai kerdesIelteves is. Ha a szksegszerseget az
aprioricitastol es/vagy az analicitastol tesszk Iggve, akkor nyilvanvalo, hogy a szksegszerseg nem
valamilyen, a dolgok es/vagy tulajdonsagaik kztt Iennallo viszonyra utal, hanem (amint azt a hume-i
hagyomany sugallta) a nyelv vagy az ismeretek szerkezetere vonatkozo tenyt Iejez ki. Ha azonban a
szksegszerseget utobbiaktol elvalasztjuk, es ezert elismerjk, hogy valamely szksegszer viszony Iennallhat
akkor is, ha nem letezne nyelv es megismer (mint ahogyan az arany es az arany atommagokban talalhato
proton kzti viszony ilyen), akkor elismertk, hogy a szksegszerseg nem redukalhato ismeretelmeleti vagy
nyelvIilozoIiai Iogalmakra. Ezert a szksegszersegrl metaIizikai ertelmezest kell adnunk.
5.3. 3. ModIis Iogika
A modalitassal kapcsolatos metaIizikai kerdesek masik Iorrasa a modalis logika. Mint lathattuk, els pillantasra
3. ModIis Iogika
88
68 A 'tagadast a kvetkezkben nem a 'logikai ellentmondas ertelmeben hasznalom; azokat a kiIejezeseket ertem alatta, amelyeket egy
masikbol a 'nem szo hasznalataval kapunk.
vilagos, hogy a modalis kvetkeztetesek rendszert alkotnak. A modalis kvetkeztetesek rendszeret elszr
Arisztotelesz, majd nyomaban a skolasztikus IilozoIusok dolgoztak ki. A rendszer legszemleletesebben az
ugynevezett 'logikai negyszg segitsegevel abrazolhato. A logikai negyszg azt mutatja meg, hogy mikent
viszonyulnak egymashoz a klnbz modalitasu kijelentesek. Egy kijelentes vagy allito, vagy tagado;
modalitasat tekintve pedig vagy lehetseges, vagy szksegszer. Ezert az allitas, illetve tagadas, valamint a
modalitasok negy lehetseges kombinacioja letezik. E negy kombinacio kztt meghatarozott logikai kapcsolat
all Ienn.
Tekintsk a kvetkez mondatot:
A harminceves haboru harminc evig tartott.
Ezt a kijelentest csak egyIelekeppen tagadhatjuk,68 nevezetesen:
A harminceves haboru nem harminc evig tartott.
Lassuk azonban a kvetkez, modalitast is kiIejez mondatot:
1 Szksegszer, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott.
(Ezt a mondatot ket klnbz modon is tagadhatjuk.)
1.1 Nem szksegszer, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott.
1.2 Szksegszer, hogy a harminceves haboru nem harminc evig tartott.
A lehetsegesseget kiIejez mondatokkal is hasonlo a helyzet:
2 Lehetseges, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott.
(Ezt a mondatot is ketIelekeppen tagadhatjuk.)
2.1 Nem lehetseges, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott.
2.2 Lehetseges, hogy a harminceves haboru nem harminc evig tartott.
A ketIele tagadas azonban nem egyIorma erej. 1.1 es 2.1 az 1, illetve a 2 allitas szigoru ertelemben vett
tagadasa: ha az egyik allitas igaz, a masik hamis, es Iorditva. Ezek az allitasok tehat ellentmondok. 1.2 es 2.2
azonban csak gyenge ertelemben tagadasa (a kzepkori kiIejezes Iorditasaval: 'ellentete) az 1-nek, illetve
2-nek. Ezen azt ertjk, hogy 1 es 1.2 nem lehetnek egyszerre igazak, de lehet, hogy mindkett hamis. 2 es 2.2
viszont nem lehetnek egyszerre hamisak, de lehetnek egyszerre igazak. Ezen sszeIggeseket knny belatni.
Szamos dologrol allithatjuk, hogy lehetseges is, meg nem is, csak azt nem mondhatjuk, hogy egyszerre
lehetseges is, meg lehetetlen is. Peldaul ha lehetseges, hogy holnap essen, akkor nem lehet lehetetlen, hogy
essen; de lehetseges, hogy ne essen. Hasonlokepp, semmi sem lehet egyszerre szksegszer es lehetetlen; de
vannak olyan dolgok, amelyek nem szksegszerek, es nem is lehetetlenek: peldaul az, hogy holnap esni Iog.
3. ModIis Iogika
89
Mindezen kisse talan unalmasnak tn technikai reszletekben azert erdemes egy kicsit elmerlnnk, mert
segitsegkkel vilagosabba tehetjk, hogyan Igg ssze modalis logika es modalis metaIizika. Mieltt azonban
ennek a kerdesnek a tisztazasara raternenk, Iontos hogy megemlitsnk egy, a modalis logikai rendszereket erint
masik, huszadik szazadi Iejlemenyt.
Mint lattuk, a klasszikus modalis logikai rendszerek sszeIggesei, bar megIogalmazasuk kisse talan bonyolult,
egyszeren atlathatok es a logikai negyszg segitsegevel jol szemleltethetk. A lehetseges, a tenyleges es a
szksegszer iteletek kzt azonban vannak olyan kvetkeztetesi viszonyok, amelyeket mar kzel sem ilyen
egyszer belatni. Az egyszeren belathato kvetkeztetesi viszonyokat mar a kzepkorban is ismertek: ha valami
szksegszer, abbol kvetkezik, hogy tenylegesen is Iennall; ha tenylegesen Iennall, abbol kvetkezik, hogy
lehetseges. Es megIorditva: ha valami lehetetlen, abbol kvetkezik, hogy nem all Inn; abbol pedig, hogy nem
all Inn, kvetkezik, hogy lehetseges, hogy ne alljon Inn. Ezekben az esetekben nagyon vilagos intuicionk van
arrol, melyek a helyes modalis kvetkeztetesek.
De vajon minden modalis sszeIgges ilyen knnyen atlathato? Vajon mindig egyertelmek-e az intuicioink a
tekintetben, hogy helyesek-e egyes modalis kvetkeztetesek? Ez aligha van igy azokban az esetekben, amikor
megengedjk, hogy ugyanabban a mondatban tbb modalis kiIejezes is elIorduljon. Mit mondanank peldaul a
kvetkez mondatokrol?
Ha a harminceves haboru harminc evig tartott, akkor szksegszer, hogy tarthatott harminc evig is.
Ha szksegszer, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott, akkor szksegszer, hogy harminc evig
kellett, hogy tartson.
Ha lehetseges, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott, akkor szksegszer, hogy tarthatott harminc
evig is.
Pontosabban (bar kicsit krlmenyesebben) Iogalmazva ez azt jelenti, hogy
Ha a harminceves haboru harminc evig tartott, akkor szksegszer, hogy lehetseges, hogy a harminceves haboru
harminc evig tartott.
Ha szksegszer, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott, akkor szksegszeren szksegszer, hogy a
harminceves haboru harminc evig tartott.
Ha lehetseges, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott, akkor szksegszeren lehetseges, hogy a
Akarmilyen krlmenyesnek tnjenek is, ezek a kijelentesek ketsegkivl ertelmesek. Azt, hogy helyesek-e vagy
sem, az Iogja eldnteni, milyen modalis kvetkeztetesi rendszert hasznalunk. A huszadik szazad els Ieleben a
logikusok szamos klnbz rendszert dolgoztak ki, amelyek egymassal bonyolult kapcsolatban allnak. (Azt
mondjuk, hogy az egyik rendszer 'ersebb a masiknal, ha 'tartalmazza azt. Egy logikai rendszer pedig akkor
'tartalmazza a masikat, ha minden, ami a gyengebb rendszerben levezethet, levezethet az ersebben is, de ez
Iorditva nem all. Ha Iorditva is all, a ket rendszer logikailag ekvivalens.)
3. ModIis Iogika
90
69 Az tlet Carnap 1947-es irasabol szarmazik, bar meg az 'allapotleiras kiIejezest hasznalta arra, amit kesbb a logikusok lehetseges
vilagnak neveztek.
Szamunkra mindebbl csak ket dolog Iontos. Egyreszt annak belatasa, hogy tbb, klnbz modalis
kvetkeztetesi rendszer is letezik. Masreszt, hogy ezeket a rendszereket elszr tisztan szintaktikai szempontok
alapjan dolgoztak ki. A modalis kiIejezeseket szimbolumsorokkal helyettesitve olyan szabalyokat Iogalmaztak
meg, amelyek rgzitettek, mikent manipulalhatjuk a szimbolumokat. Persze az axiomak megIogalmazasanal
voltak intuitiv elkepzelesek arrol, mit is reprezentalnak a szksegszerseg klnbz ertelmezesei. Nem
probaltak azonban megmagyarazni, mi teszi igazza ezeket a kijelenteseket. Nem Ioglalkoztak tehat a modalis
kvetkeztetesek szemantikai ertelmezesevel.
5.4. 4. Lehetsges viIgok
A modalis szemantika megalkotasahoz egy, Leibniz altal bevezetett Iogalom Ielelevenitese szolgalt segitsegl.
Mindenki hallott mar rola (ha mashonnan nem, hat Voltaire parodiajabol, a Candide-bol), hogy Leibniz a
teodicea alapvet problemajat (hogyan egyeztethet ssze Isten josagaval es mindenhatosagaval a vilagban
tapasztalhato rossz?) a lehetseges vilagok Iogalmanak bevezetesevel kivanta megoldani. Javaslata szerint a
letez vilag a lehetseges legjobb (amibl persze nem kvetkezik, hogy ne lenne benne sok minden rossz). A
modern logikusok Ielelevenitettek a leibnizi Iogalmat, de immar nem azert, hogy a teodicea I kerdeset
probaljak megvalaszolni, hanem hogy segitsegevel a modalis kvetkezteteseket ertelmezni tudjak.69 Ahhoz,
hogy az tlet lenyeget es jelentseget megertsk, elszr is rviden vissza kell ternnk nemreg elhagyott logikai
negyszgnkhz.
Nem csak a modalis kvetkeztetesek rendszere abrazolhato knnyeden a hires negyszg segitsegevel. A
masodik Iejezetben, a termeszeti trvenyek kapcsan mar szoltunk az univer:alisan kvantifikalt mondatokrol. A
termeszetes nyelvben leggyakrabban a 'minden, vagy tagado Iormaban az 'egyik. sem. kiIejezeseket
tartalmazo mondatokat tekintjk ilyeneknek, illetve azokat a mondatokat, amelyek atIogalmazhatok oly modon,
hogy tartalmazzak e kiIejezeseket. A kvantiIikalt kiIejezesek masik esete az ugynevezett 'egzisztencialis
kvantiIikacio. Az egzisztencialis kvantiIikacionak a termeszetes nyelvben azok a mondatok Ielelnek meg,
amelyekben szerepel a '(legalabb) egy. vagy a 'nehany kiIejezes, illetve azok, amelyek atIogalmazhatok oly
modon, hogy ezek a kiIejezesek szerepeljenek bennk.
A ket elter tipusu kvantiIikacio logikailag nem Iggetlen egymastol. A kztk Iennallo viszony pedig remekl
abrazolhato a logikai negyszg segitsegevel.
Tekintsk a kvetkez mondatot:
Ez a hattyu Ieher.
E mondat tagadasa a kvetkez lesz:
Ez a hattyu nem Ieher.
Lassuk marmost a kvetkez kvantiIikalt kijelentest:
1 Minden hattyu Ieher.
Ezt a mondatot, akarcsak a modalitas eseteben, ket klnbz modon is tagadhatjuk:
1.1 Nem minden hattyu Ieher.
1.2 Egyik hattyu sem Ieher.
Az egzisztencialis kvantiIikacio eseteben pedig:
2 Nehany hattyu Ieher.
4. Lehetsges viIgok
91
Amit ketIelekeppen is tagadhatunk. Nevezetesen
2.1 Egyik hattyu sem Ieher.
2.2 Nehany hattyu nem Ieher.
A ketIele tagadas ebben az esetben sem egyIorma erej. 1.1 es 2.1 az 1, illetve a 2 allitas szigoru ertelemben vett
tagadasa: ha az egyik allitas igaz, a masik hamis es Iorditva. Ezek az allitasok tehat ellentmondok. 1.2 es 2.2
azonban csak gyenge ertelemben tagadasa (tehat 'ellentete) 1-nek, illetve 2-nek. Ezen hasonlo dolgot ertnk,
mint a modalitas eseteben: 1 es 1.2 nem lehetnek egyszerre igazak, de lehet, hogy mindkett hamis. 2 es 2.2
viszont nem lehet egyszerre hamis, de lehet egyszerre igazak. Nem lehet egyszerre igaz, hogy minden hattyu
Ieher, es hogy egyik hattyu sem Ieher, de lehet, hogy mindkett hamis (peldaul, ha a sok Iekete kztt akad egy
Ieher hattyu). Az viszont igaz lehet, hogy nehany hattyu Ieher, nehany meg nem. Viszont nem lehet egyszerre
hamis, hogy vannak is Ieher hattyuk, meg az is, hogy nincsenek. Az univerzalisan kvantiIikalt, a kvantiIikalatlan
es az egzisztencialisan kvantiIikalt allitasok kzti kvetkeztetesi viszony is hasonlo a modalitasehoz. Ha minden
hattyu Ieher, abbol kvetkezik, hogy e: a hattyu Ieher, amibl meg kvetkezik, hogy legalabb egy hattyu Ieher.
Es megIorditva: ha egyik hattyu sem Ieher, abbol kvetkezik, hogy ez a hattyu sem Ieher, amibl meg
kvetkezik, hogy nehany hattyu nem Ieher.
A modalis es a kvantiIikalt kvetkeztetesek hasonlosaga adta az tletet arra, hogyan dolgozhato ki a modalis
szemantika. Lattuk mar: az empirista es a kantianus hagyomany kzs jellegzetessege, hogy a szksegszerseg
Iogalmat az egyetemesseghez kti. A modalis es a kvantiIikalt allitasok hasonlosaga talan azt a benyomast
keltheti, hogy a kett valoban helyettesithet is egymassal: szksegszer az, ami univerzalisan igaz, esetleges
pedig az, ami nehany esetben igaz.
A termeszeti trvenyekkel kapcsolatban azt is lattuk azonban, hogy ez a megIeleltetes nem mkdik. Amint azt
Reichenbach peldaja szemleltette, az univerzalisan igaz es a modalis kijelentesek nem azonosithatok, hiszen az
uraniumgmbkre vonatkozo altalanositast eppen az klnbztette meg az aranygmbkre vonatkozo
altalanositastol, hogy a ket allitas modalis kvetke:menvei klnbznek. Bar tenylegesen nincs olyan
aranygmb, amelyik atmerje nagyobb egy merIldnel, lehetne ilyen. Ez a modalis kvetkezmeny nem all az
uraniumgmb eseteben.
A modalitast kiIejez allitasok tehat nem helyettesithetk mint azt sokaig gondoltak aktualis univerzalis
igazsagokat kiIejez allitasokkal. De, es ez a modern modalis szemantika alapgondolata, talan helyettesithetk
olvan univer:alis allitasokkal, amelvek hatokre nemcsak a: aktualis vilagra, hanem minden lehetseges vilagra
kiterfed. Lehetseges olyan vilag, amelyben igaz, hogy letezik egy merIldnel nagyobb atmerj aranygmb, de
nem lehetseges olyan vilag, amelyben igaz, hogy letezik egy merIldnel nagyobb atmerj uraniumgmb. Ezert
ha az egyetemesseg hatokret a tenyleges, aktualisan letez vilagon tul terjesztjk, az uraniumgmbkre
vonatkozo allitas mar nem lesz egyetemesen igaz. A lehetseges vilagok leibnizi gondolatanak Ilelevenitese
nemcsak a logikusok kezebe adott hasznos eszkzt, de mint latni Iogjuk, szamos IilozoIiai problemat is uj
megvilagitasba helyezett. Mar lattuk, hogy a kauzalitas es a termeszeti trvenyek kerdese, vagy a tenyellentetes
allitasok igazsagIelteteleire vonatkozo kerdes elvalaszthatatlan a modalitastol. A kesbbiek soran meg szamos
olyan metaIizikai kerdessel Iogunk talalkozni, amelyek ertelmezhetetlenek a modalitasra trten hivatkozas
4. Lehetsges viIgok
92
70 A tovabbi Iormalis reszletekbe jo bevezetest nyujt RuzsaMate 1997, 2.1. Iejezete. A modalis logika trteneterl lasd ugyancsak
RuzsaMate 1997, valamint Kneale 1987 vonatkozo Iejezeteit.
nelkl.
5.5. 5. ModIis szemantika
Mieltt a lehetseges vilagokkal kapcsolatos kerdesek vizsgalataba kezdenek, rviden jelezni szeretnem, hogyan
dolgozhato ki szemantika a modalis kiIejezesek ertelmezesere a lehetseges vilagok segitsegevel. A Iormalis
reszletek termeszetesen nem Iognak bennnket erdekelni, de az elmelet nehany olyan elemere Iel kell hivni a
Iigyelmet, amelyek megertese elengedhetetlen a modalitassal kapcsolatos metaIizikai problemak elemzesehez. 70
A javasolt elmelet lenyege a kvetkez. Az az allitas, hogy
Az arany sarga Iem
azt Iejezi ki, hogy valamennyi aranybol keszlt targy az aktualis vilagban (abban a vilagban tehat, amelyben mi,
n es en, elnk) sarga. Mit jelentene azonban az az allitas, hogy
Szksegszer, hogy az arany sarga Iem.
A szksegszerseg a javasolt elmelet szerint azt Iejezi ki, hogy nemcsak a mi vilagunkban, hanem minden
lehetseges vilagban igaz 'Az arany sarga Iem allitas. A szksegszerseget kiIejez allitas szemantikai
ertelmezese (vagyis azon Ieltetelek sszessege, amelyek igazza teszik) tehat a kvetkez:
Minden lehetseges vilagban az arany sarga Iem.
A Ienti allitas (szigoru, tehat a logikai ellentmondas ertelmeben vett) tagadasa a kvetkez:
Lehetseges, hogy az arany nem sarga Iem.
Az elmelet szerint ezt az allitast a kvetkez Ieltetel teszi igazza:
Van olyan lehetseges vilag, amelyben az arany nem sarga Iem.
Az eredeti elkepzeles szerint tehat, amikor egy modalis jelleg (szksegszerseget vagy lehetseget kiIejez)
allitast szemantikailag ertelmeznk (tehat amikor azt igyeksznk magyarazni, hogy mi alapjan dnthetjk el,
igaz-e az allitas vagy sem), akkor voltakepp nem tesznk mast, mint hogy a lehetseges vilagokra alkalmazzuk a
kvantiIikalo kiIejezeseket. Ez magyarazza a kvantiIikalt es a modalis kvetkeztetesek kzti hasonlosagot. A
modalis kijelentesek (amelyek atIogalmazhatok oly modon, hogy az allitast a 'Szksegszer, hogy . vagy a
'Lehetseges, hogy . kiIejezesekkel vezessk be) valojaban azt hatarozzak meg, hogy egy kijelentes minden,
vagy csak nehany lehetseges vilagban igaz (illetve hamis). Amikor tehat nem egyszeren azt mondjuk: 'Az
arany sarga, hanem azt: 'Szksegszer, hogy az arany sarga, akkor azt allitjuk, hogy a kijelentesnk minden
lehetseges vilagban igaz. Amikor pedig azt mondjuk: 'Lehetseges, hogy leteznek kek vizilovak, akkor azt
allitjuk, hogy van nehany (legalabb egy) olyan vilag, amelyben igaz, hogy leteznek kek vizilovak.
Lattuk azonban, hogy tbbIele modalis rendszer is kidolgozhato. Raadasul ezek eleg jol megIeleltethetk annak,
ahogyan a mindennapi eletben hasznaljuk a modalis kiIejezeseket. Ez kivaloan erzekeltethet, ha arra
gondolunk, mit tekintnk lehetetlennek. Hasonlitsuk ssze a kvetkez allitasokat.
Lehetetlen, hogy a harom tbb legyen a negynel.
Lehetetlen, hogy valaki helybl atugorjon egy harom meter magas keritest.
Lehetetlen egy oranal rvidebb id alatt New Yorkbol Budapestre jutni.
Az els allitas eseteben egeszen bizonyosak vagyunk abban, hogy nincs olyan lehetseges vilag, amelyben a
harom tbb lehetne a negynel. A masodik esetben viszont mar azt mondhatnank: ha csak azokat a vilagokat
5. ModIis szemantika
93
vesszk Iigyelembe, ahol a termeszet trvenyei (beleertve a Iizikat es a biologiat) megegyeznek a mi vilagunk
trvenyeivel, az allitas igaz. De ha azokat a vilagokat is tekintetbe vesszk, ahol masok a tmegvonzas
trvenyei vagy az emberek hat meter magasra nnek, akkor mar nem. Ami az utolso allitast illeti, hasonlo a
helyzet, de meg a termeszet trvenyeit sem kell masoknak tekinteni. Egy olyan vilagban, amely technologiailag
Iejlettebb a mienknel, talan nem lehetetlen ennyi id alatt az egyik varosbol a masikba jutni.
Azt mondhatjuk tehat, hogy modalis kijelenteseink klnbz 'erejek lehetnek. Ez az 'er reszben (bar nem
minden esetben) jol reprezentalhato a modalis logika klnbz rendszerei segitsegevel. Vajon kepesek
vagyunk-e ezeket a klnbsegeket a lehetseges vilagok segitsegevel reprezentalni? Hiszen ha az elmelet szerint
a 'lehetetlen vagy 'lehetseges kiIejezeseket ugy ertelmezhetjk, hogy 'nincs olyan vilag, amelyben .,
illetve 'van olyan vilag, amelyben ., akkor a Ienti harom kijelentes kzl csak az els lehet igaz. Ez a
megoldas tulajdonkeppen visszaterest jelentene ahhoz a logikai empirista elkepzeleshez, amely szerint csak az
analitikus es a matematikai allitasok szksegszerek. Ezt a kvetkezmenyt azonban, ha van ra mod, szeretnenk
elkerlni. Es van ra mod.
A termeszeti trvenyek univerzalitasa kapcsan mar emlitettk, hogy egyes kijelentesekben az 'univerzalis
Iorma csak korlatozott ertelemben vett egyetemessegre utal. A korlatozast nemely esetben a kijelentes explicit
modon tartalmazza, neha viszont nem. Amikor peldaul azt mondjuk
Senki sem kesett el
mondatunk altalaban nem vonatkozik a vilag sszes randevujara, ertekezletere, munkahelyere stb. Ebben az
esetben a kijelentes kontextusa, azok a krlmenyek, amelyek kztt elhangzott, vagy az a szvegkrnyezet
(peldaul jegyzknyv), amelyben szerepel, Iogja meghatarozni, hogy az 'egyetemesseg mire terjed ki. Amikor
viszont azt mondjuk
Egyetlen szarazIldn el emls sem nagyobb az eleIantnal,
akkor explicit modon korlatoztuk a kvantorunk hatokret, nevezetesen azzal, hogy csak a szarazIldn el
emlskrl nyilatkozunk. Rviden tehat: egy kvantiIikalt allitas igazsagat az is beIolyasolja, mikent
korlatozzuk, vagy korlatozzuk-e egyaltalan hatokret.
Hasonlo modon jarhatunk el marmost a modalitas eseteben. A klnbz erej modalitasokat ertelmezhetjk
ugy, hogy azok csak a klnbz modon korlatozott lehetseges vilagokra ervenyesek. Minel ersebb egy
modalis rendszer, annal kevesebb korlatozast alkalmazunk. A legersebb modalis allitasok eseteben egyaltalan
nem korlatozzuk a lehetseges vilagok kret. A gyengebb allitasok eseteben viszont bevezetnk valamilyen
korlatozast. A kerdes marmost az, milyen modon speciIikalhatjuk a korlatozasokat. Erre a kerdesre tbbIele
valasz is szletett. A modalis metaIizikaval kapcsolatos kerdesek egy resze eppen akrl Iorog, vajon milyen
alapon, es milyen modon korlatozhatjuk egy modalis kijelentes ertelmezese soran a lehetseges vilagok kret.
A logika szamara termeszetesen azok a korlatozasok az elnysek, amelyek matematikailag jol
reprezentalhatok. Milyen egzakt szempontok szerint korlatozhatjuk a lehetseges vilagokat? Maskepp
Iogalmazva, mit mondhatunk a vilagokrol altalaban, amivel korlatozhatjuk valamely modalis kijelentes
ertelmezese soran relevans vilagokat? Hogyan lehetseges olyan korlatozasokat bevezetni, amelyek segitsegevel
klnbseget tehetnk a klnbz erej modalitasok kztt? Saul Kripke (akinek jelentsege legalabb olyan
nagy a modalis logika, mint a modalis metaIizika terleten) a kvetkez megoldast javasolta:
Az egyszerseg kedveert tegyk Il, hogy a lehetseges vilagok olyasmik, mint klnbz varosok egy
kontinensen. (Vigyazat, azert ne vegyk nagyon komolyan ezt a hasonlatot! Latni Iogjuk, hogy bizonyos
szempontbol Ielrevezet. De egyelre az egyszerseg kedveert megteszi.) A klnbz varosokat utak ktik
ssze ugy, hogy minden varos elerhet minden mas varosbol. Tegyk Il, hogy egy bizonyos varosban vagyunk,
es egy olyan rendeletet akarunk hozni, amivel korlatozzuk, ki hova juthat el. A tbbi varosrol nem tudunk
semmit, a nevket sem ismerjk, csak azt tudjuk, hogy leteznek, es hogy vannak olyan utak, amelyeken meg
lehet ket kzeliteni. A korlatozas egyetlen modja tehat, hogy azt ktjk ki, milyen szabalyok szerint lehet az
94
utakat hasznalni, vagyis hogyan kzelithetk meg az egyes varosok.
A kvetkez szabalyokat alkalmazhatjuk. Megtilthatjuk, hogy valaki olyan uton utazzon, amely egy masik
erintese nelkl visszavezet a kiinduloponthoz. Megtilthatjuk, hogy ha valaki egy masik varosba jutott, akkor
onnan visszajusson abba a varosba, ahonnan elindult. S vegl megtilthatjuk, hogy ha valaki egy masik varos
erintesevel jut el egy harmadikba, akkor e nelkl is eljuthasson oda. Megszabhatjuk tehat, milyen modon erhet
el az egyik varos a masikbol. A modalis logikaban es metaIizikaban ennek analogiajara azt mondjuk, hogy
bizonyos elerhetosegi szabalyokat allitunk Iel, amelyek arra vonatkoznak, hogyan erhet el az egyik vilag egy
masikbol.
A modalis kijelentesek ertekelesekor az elerhetseg Iogalma segitsegevel ugy korlatozzuk a relevans vilagokat,
hogy meghatarozzuk azokat az elerhetosegi relaciokat, amelyek a vilagok kzt Iennallnak. Ha peldaul
megengedjk, hogy egy vilag nmagabol elerhet legyen, akkor azt mondjuk, hogy a relacio reIlexiv. Ha az is
all, hogy amennyiben egy vilagbol elerhet a masik, akkor a ket vilag klcsnsen is elerhet egymas szamara,
akkor azt mondjuk, hogy a relacio szimmetrikus. Es ha kiktjk, hogy amikor egy vilag elerhet egy
harmadikon keresztl, akkor kzvetlenl is elerhet legyen, akkor tranzitivitasrol beszelnk. Kripke marmost
bebizonyitotta, hogy a vilagok kzti elerhetsegi relaciok segitsegevel a korlatozasok egy olyan rendszeret
alkothatjuk meg, amely megIeleltethet a klnbz modalis rendszerek szintaktikai szabalyainak. Ez az jelenti,
hogy a lehetseges vilagok Iogalma es az elerhetsegi relaciok segitsegevel ertelmezni tudjuk a klnbz
modalis kvetkezteteseket, valamint a klnbz 'erej szksegszersegeket.
Anelkl, hogy a bonyolult matematikai-logikai reszletekben elmerlnenk, talan egy pelda segitsegevel
vilagosabba tehet, hogyan mkdik ez a rendszer. Mint Ientebb lattuk, a klnbz erej modalis rendszerek
klnbz kvetkezteteseket engednek meg. Hogyan allapithato meg peldaul, hogy egy adott rendszerben
helyes lesz-e az a kvetkeztetes, mely szerint:
Ha szksegszer, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott, akkor szksegszeren szksegszer, hogy a
Elszr is, ahhoz, hogy a szksegszerseget a javasolt elmelet segitsegevel ertelmezni tudjuk, rgzitennk kell
egy bizonyos vilagot, amelybl 'kiindulunk. Az elmelet szerint es ez majd erdekes kerdeseket Iog Ielvetni
ez barmely vilag lehet. Az, hogy szksegszer, hogy a harminceves haboru harminc evig tartott, azt jelenti, hogy
minden vilagban, amely a kitntetett vilagbol elerhet, a harminceves haboru harminc evig tartott. De mely
vilagok erhetk el az adott vilagbol?
1. A kitntetett vilagbol elerhet nmagabol.
Ez nyilvanvaloan all, mivel ez teszi igazza azt az alapvet modalis intuicionkat, hogy ami szksegszeren igaz,
az az adott vilagban igaz kell legyen. Tehat, ha egy vilagban (peldaul a mienkben) szksegszer, hogy az arany
vegyerteke 79, akkor e vilagban igaz az, hogy az arany vegyerteke 79. De vajon kvetkezik-e ebbl, hogy ez
'szksegszeren szksegszer? Ez a kvetkez Ieltetel teljeslesetl Igg:
2. Ha egy vilagbol egy masik kzvetitesevel elerhet egy harmadik, akkor az kzvetlenl is elerhet.
Azert szksegszeren igaz tehat, hogy az arany vegyerteke 79, mert minden elerhet vilagban igaz, hogy az
arany vegyerteke 79. Ha az allitas az elert vilagokban is igaz, akkor a kvetkez kerdes merl Iel. Azok a
vilagok, amelyek a mar elert vilagokbol elerhetk, es amelyek az allitast ezekben az 'uj vilagokban
szksegszerve teszik, vajon elerhetok-e k:vetlenl eredetileg rgzitett vilagunkbol? Ha igen, akkor
szksegszeren szksegszer, hogy az arany vegyerteke 79, hiszen ami szksegszer eredeti vilagunk
szempontjabol, az szksegszer lesz az altala megkzelitett vilagok szempontjabol is. Ebben az esetben az, ami
szksegszer, szksegszer kell legyen. Ha viszont nem erhetk el, akkor az allitas hamis lesz, hiszen abbol,
hogy a rgzitett vilagunkbol elerhet vilagokban is szksegszeren igaz az allitas, nem kvetkezik, hogy azok a
vilagok, amelyek ez utobbiakbol elerhetk, elerhetk az eredetileg rgzitett vilagbol is. Vagyis szksegszer
lehet valami anelkl, hogy szksegszeren szksegszer lenne.
95
71 Kripke 1980, 44.
Szamunkra azonban nem a technikai reszletek az erdekesek, hanem a modalitas ezen ertelmezesenek az a Iontos
kvetkezmenye, hogy a lehetseges vilagokat egyszer matematikai modellnek tekinthetjk. Az 'egyszer
persze, mint a Ienti pelda is bizonyitja, nem azt jelenti, hogy logikailag nem bonyolult. Inkabb azt, hogy
minimalis metaIizikai elktelezettseget kvetel csak meg: mindssze annyit kell elismernnk, hogy a modalis
kvetkezteteseknek vannak jol azonosithato igazsagIeltetelei. De ezeket az igazsagIelteteleket ertelmezni tudjuk
anelkl is, hogy barmi modon el kellene kteleznnk magunkat a lehetsegek letezese mellett. Valahogy ugy,
ahogy igaznak tekinthetjk az ezerszg szgsszegere vonatkozo tezist anelkl, hogy Ielteteleznenk, hogy
valaha letezett volna ezerszg.
Mindezek alapjan hogyan ertelmezhet a lehetseges vilagok Iogalma? Kripke hires mondatai szerint:
Egy lehetseges vilag nem egy masik orszag, ahova atruccanhatunk, vagy amit tavcsvn keresztl Iigyelhetnk.
Talan azt mondhatnank, egy masik lehetseges vilag tul messze van tlnk. Meg ha a Ienysebessegnel
gyorsabban haladnank is, akkor sem erhetnenk el.
Hogy mi egy lehetseges vilag` azt kiktfk, nem pedig felfede::k valami hatalmas tavcs segitsegevel.71
Van valami IilozoIiailag roppant vonzo a lehetseges vilagok ezen ertelmezeseben. Elszr is ez a valasz nem
kvetel meg olyan ontologiai elktelezettseget, amely alapveten klnbzne a modalitassal kapcsolatos
hetkznapi meggyzdeseinktl, hiszen a modalitast vegs soron a kiterjesztett univerzalitas Iogalma
segitsegevel ertelmezi. A lehetseges vilagokrol termeszetesen nem szerezhetnk tapasztalati ismereteket, hiszen
csak az tapasztalhato, ami valosagos. Nem tapasztalhatom, hogy milyen lenne, ha most 1212-t irnank, vagy
hogy milyen lenne, ha most Honoluluban lennek, mivel most nem 1212-t irunk, es nem vagyok Honoluluban.
De elkep:elhetem, hogy ott vagyok, es elgondolhatom, milyen kvetkezmenyei lennenek annak, ha ott lennek.
Es ennek alapjan kikthetem, mi lesz igaz, es mi nem az elkepzelt lehetseges vilagban.
Ez viszont azt jelenti, hogy ezen elkepzeles szerint a lehetseges vilagok alapvet modon klnbznek az aktualis
vilagtol. Ezek a vilagok csak annyira birnak nallo letezessel, mint mondjuk egy regeny. Egy regeny bizonyos
elkepzelt helyzetek, esemenyek, trtenetek leirasat tartalmazza. Persze nem lehet mindent leirni, a regenyiro
csak azt emeli ki, ami a trtenet szempontjabol Iontos. A tbbit termeszetes modon hozzakepzeljk. Amikor a
lehetseges vilagokrol beszelnk, akkor az aktualis vilag bizonyos tenyeit emeljk ki es modositjuk, majd
vegiggondoljuk, milyen (aktualisan igaz) allitasokat kell meg megvaltoztatnunk ahhoz, hogy egy lehetseges
96
vilagot el tudjunk gondolni.
sszeIoglalva, ezen ertelmezes szerint (vagy inkabb ertelmezesek szerint, mert nem egv elmeletrl, hanem tbb
egymassal tbbe-kevesbe rokon elmeletrl van szo) a lehetseges vilagok szerepe arra korlatozodik, hogy
1. Segitsegkkel vilagossa tegyk a modalis kvetkeztetesek logikai szerkezetet. (Ez a minimalis ertelmezes.)
2. Segitenek bizonyos ismeretelmeleti es nyelvIilozoIiai kerdesek tisztazasaban.
Megmagyarazzak, hogy milyen modalis kijelentesek mellett vagyunk hajlandok elktelezni magunkat es miert
(peldaul elIogadjuk-e, hogy leteznek olyan empirikusan IelIedezhet igazsagok, amelyek szksegszerek, vagy
sem). Viszont (es a modalitassal kapcsolatos metaIizikai kerdes szempontjabol ez az igazan erdekes kerdes)
ezen IelIogas szerint
3. A modalis allitasokat nem a lehetseges vilagokra vonatko:o tenvek teszik igazza, minthogy eIIele tenyek nem
leteznek.
A Ienti teziseket elIogado modalis metaIizikat a modalitas antirealista es aktualista ertelmezesenek szokas
nevezni. Erdemes IelIigyelni arra, hogy milyen parhuzamok allnak Ienn a modalitas es a termeszeti trvenyek
antirealista ertelmezesei kztt. Mindket elmelet a vizsgalt kijelentesek episztemikus, pragmatikus es logikai
szerepere helyezi a hangsulyt, es mindket elmelet tagadja, hogy a vizsgalt kijelenteseket valamely teny tenne
igazza. Ezert mindket elmelet egy sajatos elktele:ettseg segitsegevel probalja meg ertelmezni bizonyos
meggyzdeseink tartalmat.
A masodik Iejezetben mar lattuk, milyen tipusu elktelezettsegeket kvetel meg az, hogy egy allitast termeszeti
trvenynek tekintsnk: a konIirmalhatosaggal, magyarazattal, tenyellentetes kijelentesek igazsagaval
kapcsolatos elktelezettsegeket. Utobbi jelenti az sszekt kapcsot a trvenyjelleg allitasok es a modalitasok
melletti elktelezettsegek kzt. A modalis elktelezettseg arra vonatkozik, milven kikteseknek kell eleget
tennik a lehetseges vilagoknak ahho:, hogv segitsegkkel a: aktualis vilagra vonatko:o kvetke:tetesek es
iga:sagok alatamas:thatok legvenek.
A ket elmelet kzs eleme tehat, hogy a termes:eti trvenvekkel es modalitasokkal kapcsolatos iga:sagokat
(amennyiben megengedjk, hogy ezeket igazsagoknak nevezzk) res:ben a megismero s:emelv epis:temikus
elktele:ettsegeibol s:arma:tatfa. Az antirealista szerint ertelmetlenseg lenne azt allitani, hogy leteznek
termeszeti trvenyek Iggetlenl attol, hogy mi, emberek mire es mikent hasznaljuk a termeszeti trvenyeket
kiIejez allitasokat. Hasonlokepp, a modalis antirealista es aktualista szerint ertelmetlen lenne lehetseges
vilagokrol beszelni Iggetlenl attol, hogy mi, emberek miert es hogyan hasznaljuk a modalis kiIejezeseket.
Ami a realizmust illeti, latni Iogjuk, hogy a termeszeti trvenyekkel es a modalitassal kapcsolatos realista
allaspontok sszeIggese mar joval bonyolultabb. Mieltt azonban ezzel a kerdessel kezdenenk Ioglalkozni,
reszletesebben meg kell vizsgalnunk, mit jelent a modalis realizmus Iogalma, es milyen ervek szolnak mellette.
5.6. 6. Lehetsges viIgok s Iehetsges
individuumok
Mint lattuk, az antirealista allaspont szerint a modalis kijelentesek logikaja es episztemologiaja jol ertelmezhet
a lehetseges vilagok egy viszonylag 'gyenge Iogalma segitsegevel. A modalis kiIejezesek ertelmezese csak azt
kveteli meg, hogy a lehetseges vilagok kztt matematikai ertelemben vett relaciokat hatarozzunk meg. Az
episztemologia pedig azt, hogy bizonyos kikteseket tegynk arra nezve, mely kijelenteseket tartunk majd
igaznak, es melyeket hamisnak egy adott vilagban. A modalis realizmus melletti ervek azt probaljak bizonyitani,
hogy a lehetseges vilagok antirealista ertelmezese nem elegseges a modalitassal kapcsolatos logikai es
episztemologiai kerdesek megoldasahoz.
6. Lehetsges viIgok s
Iehetsges individuumok
97
Eddig ugy tekintettnk a lehetsegre es a szksegszersegre, mint a kijelentesek sajatossagaira. A modalitasok
eszerint voltakepp a tenyeket leiro mondatok jellegzetessegei volnanak: nehany mondat nemcsak az aktualis
vilagban, hanem minden lehetseges vilagban igaz. Mas mondatok ugyan nem igazak az aktualis vilagban, de van
olyan vilag, amelyben igazak. Megint masok nemcsak az aktualis vilagban hamisak, hanem valamennyi
vilagban azok. A mondatok sajatossagaikent ertelmezett szksegszerseget es lehetseget (a kzepkori
szohasznalatot kvetve) de dicto modalitasnak szokas nevezni.
Mindaddig, amig a szksegszersegeket es lehetsegeket de dicto modalitasokkent ertelmezzk, a modalis
antirealizmus a lehetseges vilagok Iogalma kielegit ertelmezesenek tnik. Az antirealizmus szerint a lehetseges
vilagok olyan matematikai modellek, amelyek segitsegevel jobban megerthetjk a szksegszerseget, illetve a
lehetsegeket kiIejez mondatok logikai szerkezetet; episztemologiai szempontbol pedig segitenek annak
megerteseben, hogy modalis jelleg meggyzdeseink mikent Iggnek ssze egyeb meggyzdeseinkkel. A
lehetseges vilagokkal kapcsolatos antirealizmus es a szksegszerseg, illetve a lehetsegek de dicto ertelmezese
kztt tehat szoros kapcsolat van, amennyiben a modalitast mindkett a megismeres, illetve a megismeres
legIontosabb eszkze: a nyelv sajatossagakent ertelmezi.
Felmerl azonban a kerdes: vajon mi teszi egves modalis meggyzdeseinket igazza? Az antirealista azt allitja,
hogy ezt is a nyelv vagy az ismeretek szerkezete dnti el. Ha peldaul azt mondjuk:
Szksegszer, hogy Szokratesz ember
ezt ertelmezhetjk igy is: nem allithatunk valamit Szokrateszrol anelkl, hogy ne egy emberrl allitanank
valamit. Ezert van az, hogy minden lehetseges vilagban igaz lesz az az allitas, hogy 'Szokratesz ember. Vagyis
nem arrol van szo, hogy Szokratesz rendelkezne a 'szksegszeren ember tulajdonsagaval, mivel ilyen
tulajdonsag nem letezik. Inkabb arrol van szo, hogy kiktjk: ha Szokrateszrol allitunk valamit (akar igaz, akar
teves), akkor abbol kvetke:ik, hogy csakis egy emberrl allithatjuk, s nem pedig teszem azt egy zebrarol. A
modalitasok tehat azt hatarozzak meg, hogy bizonyos kijelentesek milyen mas kijelentesek igazsaganak
elIogadasat engedik meg.
Azonban arra mar a kzepkori IilozoIusok is IelIigyeltek, a modalitas ezen ertelmezese tulsagosan szk. Vannak
ugyanis olyan modalis kiIejezesek, amelyeket csak a tenvek modalis jellegere trten hivatkozassal
ertelmezhetnk. Vegyk peldaul a kvetkez allitast:
Szksegszer, hogy az, aki atheni, atheni.
Vajon igaz-e ez az allitas? Attol Igg. A de dicto ertelmezes szerint igen, hiszen nem Ieltetelezhetjk, hogy
valaki, akire mint athenire utalunk, ne legyen atheni. Megis van egy olyan erzesnk, hogy az allitas hamis.
Hiszen vegyk peldaul Szokratesz esetet, aki atheni volt. Miert is tartanank lehetetlennek, hogy spartai legyen?
Miutan azonban Szokratesz egy az atheniek kzl, nem allithato, hogy minden atheni szksegkeppen atheni. Ezt
ugy is kiIejezhetjk, hogy a mondat de re ertelmezese hamis. De mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a modalitasokat
nem csak a meggyzdesek vagy az ket kiIejez mondatok sajatossagaikent ertelmezhetjk. Mondatainkat a
tenvek teszik igazza. Egy teny a vilag allapotat Iejezi ki: azt rgziti, hogy egy (vagy a relaciok eseteben: tbb)
individuum (targy, szemely stb.) egy adott idpontban milyen tulafdonsaggal (vagy tulajdonsagokkal)
rendelkezik, vagy hogy egy adott pillanatban milyen esemeny trtenik. Ha a modalitasokat nem a mondatok,
hanem a tenyek sajatossagainak tekintjk, akkor Ieltetelezhetjk, hogy egves tulafdonsagok s:ksegkeppen
illetnek meg bi:onvos targvakat vagv s:emelveket, masok pedig nem. S ha igy tekintjk, knnyen erthetve valik
a de dicto es a de re szksegszerseg kzti klnbseg. A Ienti allitast ugyanis ketIelekeppen is erthetjk:
Szksegkeppen, aki atheni, az atheni.
Aki atheni, az szksegkeppen atheni.
Az els kijelentest reszben az a mod teszi szksegszerve, ahogyan az atheniakra utalunk. A masodikat viszont
az tenne igazza, ha egyetlen atheni sem letezhetne, ha eppen o nem volna atheni. Ez utobbi termeszetesen nem
all, ezert a mondat hamis.
98
Mieltt Iolytatnank annak vizsgalatat, hogy a de re es de dicto modalitasok megklnbztetese milyen
metaIizikai problemakat vet Iel, egy masik pelda talan segithet a problema jobb megerteseben. A pelda azt
mutatja, hogy vannak olyan esetek is, amikor csak a de re szksegszerseget kiIejez allitast tartanank igaznak.
Kepzeljk magunk ele Leonardot, amint eppen a Mona Lisat Iesti. Ezzel kapcsolatban a kvetkezket
mondhatjuk:
Amikor Leonardo a kepet Iestette, szksegkeppen egy nt Iestett
Szksegkeppen, amikor Leonardo a kepet Iestette, egy nt Iestett.
Ami az els allitast illeti, a legtbben elIogadnank, hogy igaz. Az allitas ugyanis Mona Lisarol szol; azt az t
legtbbnk szerint s:ksegs:er modon megilleto tulafdonsagot allitja rola, hogy n volt. A masodik kijelentes
eseteben azonban a szksegszerseg az egesz mondat tartalmara utal; azt Iejezi ki tehat, hogy Leonardo az adott
pillanatban nem Iesthetett volna, mondjuk, egy IerIit. Nehez belatni, mi tette volna ezt szksegszerve. A
masodik allitas tehat hamis.
Vajon milyen metaIizikai kvetkezmenyei vannak, vagy lehetnek a de re es de dicto modalitasok
megklnbztetesenek? Mikent kell ertelmeznnk a lehetseges vilagokat akkor, ha Ieltesszk, hogy a
modalitasok a tenyek es nem a kijelentesek sajatossagai? Azt mondottuk, hogy egy allitas akkor igaz
szksegszeren, ha minden lehetseges vilagban igaz. Mi a helyzet akkor azzal az allitassal:
Szksegszer, hogy Szokratesz ember.
Ha ezt az allitast de dicto modalitaskent ertelmezzk, akkor nehez problemaval kerlnk szembe. Az eddig
vizsgalt javaslat szerint a Ienti kijelentes akkor igaz, ha minden elerhet lehetseges vilagban igaz, hogy
Szokratesz ember. Csakhogy ebben az esetben kijelentesnk nem lesz igaz, mivel leven, hogy Szokratesz nem
szksegszer letez nyilvan vannak olyan elerhet lehetseges vilagok, amelyekben Szokratesz nem letezik;
ezert a 'Szokratesz ember kijelentes ezekben a vilagokban nem lesz igaz.
Hogyan ertelmezhetjk azonban a lehetseges vilagok segitsegevel ezt a kijelentest, mint de re modalitast? Ugy,
hogy nem pus:tan matematikai felleg korlatozast vezetnk be akkor, amikor a kijelentes igazsagat a lehetseges
vilagokra trten hivatkozassal igyeksznk eldnteni. Feltesszk: a vilagokat nem csak aszerint
csoportosithatjuk, hogy milyen modon erhetk el mas vilagokbol, hanem aszerint is, hogy lete:nek-e bizonyos
szemelyek vagy targyak az egyes vilagokban. Ebben az esetben azt mondhatjuk, hogy Szokratesz azert
szksegkeppen ember, mert nincs olyan vilag, amelyben letezik Szokratesz, de amelyben Szokratesz nem
ember. A modalitasok de re ertelmezese tehat megkveteli, hogy Ieltegyk: klnbz lehetseges vilagokban
mas-mas individuumok (szemelyek, targyak) letezhetnek. Ezek kzl nemely az aktualis vilagban is letez
individuum, nemely pedig nem. Ennek a tenynek a kesbbiek soran (peldaul amikor az azonossag kerdeset
targyaljuk) igen nagy jelentsege lesz.
A modalis allitasok egy jo reszet tehat a tenyek sajatossagai teszik igazza. A tenyek e sajatossagait pedig oly
modon Iejezhetjk ki, hogy azt mondjuk: bizonyos tenyek csak nemely, masok minden, megint masok minden,
bizonyos szempontok alapjan elerhetnek tekintett vilagban Iennallnak. A modalis antirealizmus szerint csak az
aktualis tenyek leteznek; a modalitasok csupan a tenyekkel kapcsolatos episztemikus elktelezettsegeinket
Iejezik ki. Ez azonban ellentmondani latszik annak, hogy szamos kijelentes modalitasat csak ugy
ertelmezhetjk, ha elismerjk, hogy eppen a tenyek modalis sajatossagai teszik ket igazza. Ezeket a
sajatossagokat pedig csak a lehetseges vilagok segitsegevel erthetjk meg. A lehetseges vilagokban Iennallo
tenyek pedig nem csupan arra vonatkozhatnak, milyen tulajdonsagokkal rendelkeznek az aktualis individuumok,
hanem arra is, milyen individuumok lehetsegesek.
Mindez azt sugallja, hogy a szksegszerseget es a lehetseget kiIejez allitasok igazsagIeltetelei nem
elemezhetk a pusztan matematikai modellkent ertelmezett lehetseges vilagok Iogalma segitsegevel. Ahhoz,
hogy meg tudjuk klnbztetni a de re modalitasokat a de dicto modalitasoktol, es hogy a lehetseges (illetve
lehetetlen) individuumokra vonatkozo kijelentesek igazsagat ertelmezni tudjuk, ugy tnik, a lehetseges vilagokat
99
72 Bar a kzepkori nominalistak kztt volt olyan (peldaul Ockham), aki elismerte a partikularektol Iggetlen tulajdonsagok letet.
73 Egy masik, bonyolultabb ellenvetes a hasonlosaggal, mint a dolgok csoportositasanak alapjaval kapcsolatban Russell hires regresszus
erve. Lasd Russell 1991, 9. Iejezetet.
74 A 'platonikus allaspontot Iogadja el a modern szerzk kzl peldaul Tooley 1987.
nem tekinthetjk pusztan az episztemikus elktelezettsegek logikai eszkzkkel trten kiIejezesenek. Hiszen
sem a tenyek sajatossagait, sem pedig az individuumok letet nem beIolyasolja, hogy ismerjk-e ket.
Mieltt azonban a modalis realizmussal kapcsolatos kerdesek Iejtegetesebe kezdenek, erdemes megemliteni meg
egy olyan ervet, amely a lehetseges vilagok realista ertelmezese mellett szol. E kerdessel mas kontextusban (a
kauzalitas es a termeszeti trvenyek kapcsan) mar talalkoztunk. A kauzalitas es a termeszeti trvenyek
Iogalmainak elemzese soran tbbszr is hivatkoztunk a termes:etes tulafdonsagokra. Az erv szerint a
termeszetes tulajdonsagok mibenlete es metaIizikai jelentsege a modalitas es a lehetseges vilagok realista
ertelmezese segitsegevel talan jobban megvilagithato.
5.7. 7. TuIajdonsgok
Az els kerdes, amellyel Ioglalkoznunk kell, altalaban a tulajdonsagok termeszetet erinti. A tulajdonsagokkal
kapcsolatos metaIizikai problema a kvetkezkeppen Ioglalhato ssze. Hogyan viszonyul egymashoz a
kvetkez ket allitas?
1. A tulajdonsagok arra szolgalnak, hogy segitsegkkel osztalyozzuk, csoportositsuk a dolgokat es esemenyeket.
2. A dolgok es esemenyek aszerint csoportosithatok, hogy milyen tulajdonsagokkal rendelkeznek.
Mindket allitas igaznak tnik, es talan az is, de a ket allitas nem ugyanazt Iejezi ki. Segitsegkkel
megklnbztethetjk a tulajdonsagokkal kapcsolatos elmeletek ket alapvet tipusat. Az egyik szerint a
tulajdonsagok a dolgok es esemenyek osztalyozasara szolgalo szavak vagy kiIejezesek. Ezt a IelIogast szokas a
kzepkori terminologia nyoman nominali:musnak nevezni.72 A tulajdonsagok eszerint a partikularis dolgok es
esemenyek csoportositasara szolgalnak; pontosabban a dolgok es esemenvek csoportositasara s:olgalo nvelvi
es:k:k, azaz predikatumok. Ha valamirl (vagy valamikrl) igaz allitast tesznk, akkor egy predikatum
segitsegevel (helyesen) egy meghatarozott csoportba soroljuk. Ez a megkzelites azt sugallja, hogy a
tulajdonsagok voltakepp a nyelvi konvencio termekei.
Ha azonban igy ertelmezzk a tulajdonsagokat, elmeletnk nyilvanvaloan krben Iorgo lesz. Hogy valamirl
igaz allitast teszek-e, vagy sem, az attol Igg, hogy a megfelelo csoportba sorolom-e. Ha egy kutyarol azt
allitom, hogy roka, nyilvanvaloan helytelen modon soroltam be. De miert? Miert nem sorolhatom a kutyat a
rokak csoportjaba? Nyilvanvaloan azert, mert a dolgoknak a besorolastol Iggetlenl rendelkeznik kell azzal a
tulajdonsaggal, ami meghatarozza, hogy helyes-e a besorolas, vagy helytelen, azaz a mondatom igaz-e, vagy
hamis.
Az egyik lehetseges valasz erre az lenne, hogy letezik ilyen tulajdonsag: bizonyos dolgok 'hasonlitanak
egymasra. A hasonlosag tulajdonsaga viszont mar nem Igghet pusztan a nyelvi konvencioktol, ellenkez
esetben barmely tetszleges csoportositasrol allithatnank, hogy a csoportban talalhato egyedek 'hasonlitanak
egymasra; ezert nkenyes dntes eredmenye volna, hogy egy individuumot milyen csoportba osztunk. Ha
viszont elismerjk, hogy a hasonlosag tulajdonsaga nem konvencio kerdese, akkor nehez belatni, miert kellene a
tbbi tulajdonsagot annak tekinteni.73
A masik, Platontol szarmazo IelIogas szerint a tulajdonsagok, akarcsak az egyedi dolgok, nalloan is leteznek.
Ezt az elmeletet a tulajdonsagokkal kapcsolatos realizmusnak szokas nevezni. Az 'nallo let nem jelent
Ieltetlenl elklnlt letet. (Bar Platon es nehany modern platonista szerint ezt is jelenti, a vizsgalt elmelet nem
minden kepviselje ert ezzel egyet.74) Ennek megerteset talan egy analogia segitheti. Egy haz es az azt alkoto
teglak bizonyos ertelemben 'nalloan leteznek, hiszen peldaul kivehetek egy teglat es egy masikkal
helyettesithetem anelkl, hogy a haz megsznne letezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a haz a teglaktol
elklnlten is letezhetne. Az, hogy a tulajdonsagok 'nalloan is leteznek, nem vonja tehat maga utan, hogy
letk szksegkeppen elklnlt.
7. TuIajdonsgok
100
75 Lasd elssorban Armstrong 1978. I., 3841.
76 Lewis 1999, 2021.
A javasolt elmelet szerint marmost az egyedi dolgok 'reszeslnek ezekbl a tulajdonsagokbol, vagy a korabban
hasznalt terminologianak megIelelen, 'esetei a tulajdonsagoknak, es ez teszi a rajuk vonatkozo allitasokat
igazza. A predikatumok maguk nem tulajdonsagok, epp ugy, ahogyan a 'Gellert-hegy vagy a 'Mont Everest
nem hegyek, hanem a hegyek nevei. Mikepp lehetseges azonban, hogy az ily modon ertelmezett
tulajdonsagokkal az egyedi dolgok 'rendelkezzenek? Maskepp Iogalmazva, hogyan tehetik allitasainkat igazza
az univerzalek? E kerdessel mar Ioglalkoztunk a termeszeti trvenyek realista ertelmezese kapcsan, de most
erdemes a kerdest mas szempontbol is megvizsgalnunk.
Azt az allitast, hogy
A Gellert-hegy alacsonyabb, mint a Mont Everest
az teszi igazza, hogy a ket nev altal jellt targy kztt egy meghatarozott viszony all Ienn, nevezetesen, hogy az
egyik hegy magasabb a masiknal. Ebbl talan az kvetkezik, hogy az univerzalek es a partikularis dolgok kzt is
egy sajatos viszony all Ienn, ami igazza teszi a dolgok tulajdonsagaira utalo mondatokat. Ezt a viszonyt amit
Ientebb Platon nyoman 'reszeslesnek neveztnk hivjak a modern realistak eseti megvalosulasnak
('instancialasnak). Amikor tehat azt mondom
A Parlament szrke
akkor azt allitom, hogy a Parlament reszesedik a szrkesegbl, vagy peldazza a szrkeseget, ahol is a reszesedes
vagy peldazas a szrkeseg es a Parlament kzti viszonyt Iejezi ki. Ez az ertelmezes azonban, mint ahogyan azt
mar Platon es Arisztotelesz is latta, nem ad magyarazatot arra, hogyan lehet valami szrke. Fentebb azt
allitottuk, hogy a Gellert-hegy es a Mont Everest kzti viszony teszi a roluk szolo allitast igazza. De nem
barmely viszony! Az az allitas peldaul, hogy
A Gellert-hegyen oktoberben tbb a ho, mint a Mont Everesten
szinten a ket hegy kzti viszonyt Iejez ki, de hamis lesz. A ket allitas segitsegevel ugyanis mas-mas
szempontbol hasonlitottuk ssze a ket hegyet. Es hogy milyen szempontbol, azt szinten egy tulajdonsag
hatarozza meg (ebben az esetben viszonyito, relacios tulajdonsag), amely pedig szinten univerzale kell hogy
legyen. Marmost ennek analogiajara Ieltehetjk a kerdest, mi hatarozza meg az univerzalek es az egyedi dolgok
kzti 'reszesedesi vagy 'peldazasi viszonyt? Nyilvan egy masik univerzale, amely a reszesedes
reszesedesenek vagy a peldazas peldazasanak univerzaleja. Ekkor viszont ismet csak Ieltehetjk a kerdest, hogy
mi hatarozza meg a peldazas peldazasa es a peldazas kzti viszonyt. Es igy tovabb a vegtelensegig. Ezt az ervet
(pontosabban az erveknek ezt a tipusat) szokas valamely vitatott allasponttal szemben Ielhozott 'vegtelen
regresszus ervnek nevezni. Az erv azt bizonyitja, hogy ha a reszesedest vagy peldazast relacionak tekintjk,
akkor lehetetlen megmagyarazni, hogyan rendelkezhet egy targy vagy esemeny egy adott tulajdonsaggal.
A 'vegtelen regresszus ellenvetest csak ugy lehet elharitani, ha Ieltesszk, hogy a 'peldazas nem relacio.
Akkor micsoda? Erre nincs igazan meggyz valasz. De ha lenne is, az univerzalek bevezetese akkor sem
szolgalna jo magyarazatkent arra, mikent lehetsegesek a termes:etes tulajdonsagok. A modern realizmus szerint
csak a termeszetes tulajdonsagokat kiIejez predikatumok utalnak nalloan letez univerzalekra. 75 De ha a
termeszetes tulajdonsagokat valoban meg lehet klnbztetni a tbbitl, akkor valamilyen modon a targyaknak
rendelkeznik kell nem termeszetes tulajdonsagokkal is; s ezek egy reszet helyes, masokat pedig helytelen nekik
tulajdonitani. Ha azonban az univerzalekat csak a termeszetes tulajdonsagok szamara tartogatjuk, meg kell
engednnk, hogy a tbbi tulajdonsagot valamilyen nominalista kriterium alapjan ertelmezzk. Ebben az esetben
viszont igy is, ugy is szkseg van valamilyen nominalista kriteriumra, s ezert Ielesleges az univerzalekra
hivatkozni.76
Ugy tnik, a tulajdonsagokkal kapcsolatos Iejtegeteseink soran messzire kerltnk a modalitas problemajatol.
Ideje marmost megvizsgalnunk, hogyan ertelmezhetk a tulajdonsagok a lehetseges vilagok segitsegevel. A
tulajdonsagokat nem csak a predikatumokra hivatkozva lehet nominalista modon ertelmezni. Nemcsak akkor
7. TuIajdonsgok
101
77 A nominalizmus eredeterl lasd Loux 1998, 7071.
tagadhatjuk a tulajdonsagok nallo letezeset, ha Ieltetelezzk, hogy a tulajdonsagok nyelvi konvencion
alapulnak. (Bar a klasszikus ertelmezes ez volt, erre utal a latin 'nominalizmus kiIejezes; a 'nomen szo
jelentese: 'nev.77) A modern nominalizmus szerint a tulajdonsagok nem nyelvi entitasok, hanem dolgok
os:talvai segitsegevel ertelmezhetk. Az osztalyok nem leteznek az ket alkoto dolgok nelkl. (A
halmazelmelet egyik axiomaja szerint a halmazokat elemeik hatarozzak meg. Bar az osztalyok es halmazok
matematikai Iogalma kztt vannak klnbsegek, ezekre most nem szkseges tekintettel lennnk.) Ez is egy
nominalista elkepzeles tehat, amennyiben tagadja, hogy a tulajdonsagok nalloan, s nem csak mint az egyedi
dolgok es esemenyek osztalyai leteznek.
A nominalizmus ezen ertelmezesebl azonban nem kvetkezik, hogy a tulajdonsagok nyelvi konvenciok
lennenek. Osztalyt barmi alkothat. Egy osztalyt alkothat peldaul az Isteni Szinjatek valamennyi kiadasa,
Napoleon sszes papucsa es Budapest sszes kzlekedesi lampaja. Nem Iog senkit meglepni, hogy erre az
osztalyra nincs kln szavunk. De lehetne. Mondjuk, ez lenne az 'isznapbuk. Ha valami Iurcsa okbol
szksegnk lenne arra, hogy ezeket a dolgokat egy osztalyba soroljuk, ezt a kiIejezest hasznalhatnank arra, hogy
a Ienti dolgok osztalyat megnevezze. Mi tbb, igaz allitasokat is tehetnk rola. Peldaul igaz lesz, hogy
A 11. szazadban egyetlen isznapbuk sem letezett.
A Holdon nem talaltak isznapbukot.
Ha a tulajdonsagokat osztalyoknak tekintjk, vegtelenl sokIele tulajdonsag letezhet. Marpedig valoszinleg
berzenkednenk attol, hogy minden nkenyesen alkotott osztalyt tulajdonsagnak tekintsnk. Az elmelet szerint
ezert csak a meghataro:ott s:empontok s:erint egv csoportba tarto:o dolgokat nevezzk tulajdonsagoknak. A tul
sok ebben az esetben is tul keves. Ha tulsagosan nagyvonaluak lennenk az osztalyok kijellese soran, es
tetszleges osztalyokat tulajdonsagoknak tekintenenk, az elIogadhatatlan kvetkezmenyekkel jarna. Egyreszt
sok esetben ertelmetlenne valna az igaz es hamis allitasok megklnbztetese, hiszen allandoan ujraszabhatnank
az osztalyokat oly modon, hogy a vizsgalt targy eleme legyen az adott osztalynak. Masreszt lehetetlen lenne
megmagyarazni, hogyan Iedezhetnk Iel valamilyen uj tulajdonsagot. Csak azt a tulajdonsagot lehet IelIedezni,
amely mar akkor is letezett, amikor meg nem alkottunk Iogalmat rola. Ha a tulajdonsagok alapjaul szolgalo
osztalyok nem lennenek valamilyen modon eleve adottak, akkor semmit nem Iedezhetnenk Iel, csak egyre
szellemesebb osztalyozasokat eszelhetnenk ki.
Abbol a nominalista elkepzelesbl tehat, mely szerint a tulajdonsagok osztalyok, nem kvetkezik, hogy minden
tulajdonsagot tetszes szerint alkothatunk meg. Termeszetesen vannak pusztan a konvencio alapjan egy osztalyba
sorolt dolgok, amelyeket tulajdonsagnak tekintnk; talan ilyen az 'europai vagy a 'zldsegboltban kaphato.
Annyit biztosan megengednk, hogy ezek a tulajdonsagok nem tudomanyos IelIedezes targyai, s hogy
valamilyen modon klnbznek az olyan tulajdonsagoktol, amelyeket a tudomanyos kutatas es elmeletalkotas
segitsegevel igyeksznk azonositani (mint mondjuk a gyenge mager). Tovabba vannak olyan tulajdonsagok is,
amelyekrl ugy veljk, hogy bar nem tudomanyos kutatas reven Iedeztk Iel ket, megsem igaz, hogy ne
leteznenek, ha mi nem alkotnank Iogalmat roluk; hiszen ha nem alkotnank Iogalmakat, es nem csoportositanank
a dolgokat, akkor is klnbseg lenne akztt, hogy valami olombol van-e, vagy aranybol.
Azokat az osztalyokat tekinthetjk tehat tulajdonsagoknak, amelyek valamilyen okbol azonos tipusba tartozo
dolgokra, esemenyekre vonatkoznak. Adodik azonban a kerdes: mit jelent az, hogy bizonyos dolgok 'azonos
tipusba tartoznak?
Az osztalyok Iogalman alapulo nominalizmus szerint erre nincs valasz, azon tul, hogy az egy osztalyba tartozo
dolgoknak valamilyen tekintetben hasonlitaniuk kell egymasra. Tetszleges dolgok alkothatnak osztalyokat. De
termeszetes tulajdonsagaik alapjan egy osztalyba tartozo dolgok csak azok lehetnek, amelyek valamilyen
szempontbol hasonlitanak egymasra. A hasonlosag azt a szempontot jelli ki, aminek alapjan bizonyos dolgok
egy osztalyba sorolhatok. Maga a hasonlosag Iogalma es a hasonlosagi relacio azonban nem magyarazhato. El
kell ismernnk, hogy nelklzhetetlen es tovabb elemezhetetlen Ieltetele annak, hogy az azonos tipusba tartozo
dolgok olyan osztalyokat alkossanak, amelyeket termeszetes tulajdonsagoknak nevezhetnk. 78
7. TuIajdonsgok
102
78 Lewis, 1999, 2425; Lewis 1986, 59.
79 Egy megoldasi javaslatot kinal Lewis 1986, 5657.
Ez a valasz persze nem Iog mindenkit kielegiteni. Eszre kell azonban vennnk, hogy a tulajdonsagok
magyarazatahoz mindenkepp el kell ismernnk valamilyen elemezhetetlen relaciot: ha a tulajdonsagokat
univerzaleknak tekintjk, akkor a 'valami esetenek lenni viszonyt. Ha nominalistak vagyunk, akkor a
hasonlosagot. Viszont a nominalista elkepzeles nem kveteli meg, hogy elismerjk a tulajdonsagok
partikularektol Iggetlen letezeset. Ezert talan erdemes kitartanunk a nominalista ertelmezes mellett, meg akkor
is, ha ketsegtelen, hogy a hasonlosag Iogalma nelkl az osztaly-nominalista IelIogas ertelmezhetetlen.
A legnagyobb problema azonban az, ha a tulajdonsagokat osztalyoknak tekintjk, nem a tipusazonossag
kriteriumanak hianya. Az elmelet szerint a kvetkezkepp deIinialhatjuk a tulajdonsagokat (a deIinialando
tulajdonsagokat csupa nagybetvel irjuk).
PSPKLILA az az osztaly, amelyet valamennyi pspklila dolog alkot.
VESEVEL RENDELKEZO az az osztaly, amelyet valamennyi vesevel rendelkez elleny alkot.
HAROMSZGLETU az az osztaly, amelyet valamennyi haromszglet idom alkot.
Mi a problema ezekkel az allitasokkal? Elszr is, ha az els allitas igaz, abbol az kvetkezik, hogy mivel a
PSPKLILA tulajdonsag azonos a jelenleg a vilagban talalhato sszes pspklila dolog alkotta osztallyal, s
mint emlitettk, az osztalyokat elemeik egyertelmen meghatarozzak, akar ha egyetlen pspklila dologgal is
tbb lenne a vilagban, mint ahany valojaban van, a PSPKLILA mint tulajdonsag megvaltozna. Ezt azonban
nehez lenne elIogadni. A legtbben visszautasitanank azt a Ieltevest, hogy ha a vilagban egyetlen
PSPKLILA targgyal tbb lenne, mint ahany valojaban van, akkor a 'pspklila kiIejezes mas tulajdonsagra
utalna, mint amire tenylegesen utal.
A masik ket allitas eseteben azonban egy ennel sulyosabb nehezseggel kell az osztaly-nominalista elmeletnek
szembeneznie. Kzismert biologiai teny, hogy csak azok az ellenyek rendelkeznek vesevel, amelyeknek szivk
is van, mivel a keringesi rendszer es a kivalasztasi rendszer nem Iggetlen egymastol. Ezert aztan, ha a
VESEVEL RENDELKEZO a vesevel rendelkez dolgok (ellenyek) osztalyat jelenti, akkor a VESEVEL
RENDELKEZO tulajdonsag azonos lesz a SZIVVEL RENDELKEZO tulajdonsaggal. Nyilvanvalo modon nem
az. Ha valakinek a szive beteg, azon aligha segit, ha a vesejet kezelik. Hasonlo a helyzet a HAROMSZGLETU
eseteben. Minden haromszgnek harom oldala is van. A HAROMSZGLETU ezert ugyanaz a tulajdonsag
lenne, mint a HAROMOLDALU.
Ha a tulajdonsagokat az aktualis vilagban talalhato dolgok osztalyaikent ertelmezzk, ezekre a problemakra
nincs megoldas. Ha azonban az osztaly tagjait kiterjesztjk a lehetseges vilagokra, akkor a kerdesek egy resze
talan megvalaszolhato. Az els problema megoldasa nyilvanvalo: a PSPKLILA nemcsak a tenylegesen
letez pspklila targyak osztalya, hanem az az osztaly, amelyet a valamennvi lehetseges vilagban lete:o
pspklila targy alkot. Ami a vesesziv problemat illeti, mivel a tulajdonsag ebben az esetben is valamennyi
lehetseges vilagban talalhato targyra (pontosabban ellenyre) kiterjed, ha lehetseges nehany olyan vilag,
amelyben az ellenyeknek van szivk, de nincs vesejk, es Iorditva, a ket osztaly nem Iog egybeesni.
A haromoldalusaggal es a haromszgletseggel mar nagyobb a problema. Hiszen a kett, ugy gondolnank,
ugyanazoknak az idomoknak elvalaszthatatlan tulajdonsaga. Ezert hiaba terjesztjk ki a vizsgalodas kret
minden lehetseges vilagra. A ket osztaly minden esetben azonos lesz. De talan megis meg tudjuk magyarazni a
kztk lev klnbseget az osztaly-nominalista elmelet keretein bell. A haromoldalusag es a haromszgseg
sszetett tulajdonsagok, amelyek alkotoelemei elklnithetk, s ezert talan vannak olyan vilagok, amelyekben
az sszetett tulajdonsagok elemei leteznek a masik nelkl. Erre a kisse bonyolult technikai problemara azonban
most nem szkseges kiternnk.79
A Iontos tanulsag a kvetkez. A tulajdonsagokat csak akkor tekinthetjk osztalyoknak, ha az osztalyok elemei
nemcsak az aktualis vilagban lev dolgokra es esemenyekre, hanem a lehetseges vilagokban talalhatokra is
kiterjednek. Ez viszont nyilvanvaloan megkveteli, hogy a lehetseges vilagokat tbbnek tekintsk puszta
7. TuIajdonsgok
103
matematikai modelleknel. Hiszen a matematikai modellek segitsegevel azt nem tudjuk meghatarozni, mi az,
hogy pspklila, vagy mi az, hogy vesevel rendelkez.
5.8. 8. Termszetes tuIajdonsgok s oksg
A termeszetes tulajdonsagok problemaja az oksag es a termeszeti trvenyek Iogalmahoz kapcsolodik. Talan a
termeszetes tulajdonsagok problemajan keresztl erzekeltethetjk a legjobban, mi motivalja a lehetseges vilagok
melletti realista elktelezettseget. Ezert erdemes e kerdessel reszletesebben is Ioglalkoznunk. A kauzalitas es a
termeszeti trvenyek kapcsan mar lathattuk, hogy ezek elemzese megkveteli a tulajdonsagok egy sajatos
csoportositasat. Az oksagi relaciok elemzese soran dnt szerepe van annak, milyen tulajdonsagok segitsegevel
irunk le egy bizonyos esemenyt. Ez mar sejteni engedi, hogy a tulajdonsagokat ket csoportra oszthatjuk: azokra,
amelyek az esemenyek oksagi magyarazataban szerepet jatszanak, tehat a kauzalisan hatekony tulajdonsagokra,
es a tbbi tulajdonsagra.
A realista trvenyIelIogas kepviseli azt Ielteteleztek, hogy a kauzalisan hatekony tulajdonsagok univerzalekra
utalnak. Lattuk azonban, hogy ennek a megkzelitesnek milyen nehezsegekkel kell szembeneznie. Hogyan
viszonyulnak az univerzalek a partikularis dolgokhoz es esemenyekhez? Hogyan azonosithato az a Ieltetelezett
viszony, amely az ily modon ertelmezett univerzalek kzt Iennall? A kerdesek sora tovabb bvithet. Mi a
helyzet peldaul a tbbi (a termeszeti trvenyekben nem szerepl) tulajdonsaggal? Azok vajon nem utalnak
semmire? Es ha azok is utalnak valamire, akkor vajon miert nem univerzalekra utalnak? Ha viszont arra utalnak,
akkor hogyan klnbztethetjk meg azokat a tulajdonsagokat, amelyek a kauzalitas es a termeszeti trvenyek
szempontjabol relevansak azoktol, amelyek nem? E kerdesek megvalaszolasa tovabbi nehezseget jelent azok
szamara, akik a kauzalitas es a termeszeti trvenyek Iogalmat az univerzalek bevezetesevel kivanjak ertelmezni.
Talan kzelebb kerlnk a megoldashoz, ha ahelyett, hogy az univerzalekra hivatkoznank, a klnbsegeket a
modalitas segitsegevel kisereljk meg elemezni.
Mint lattuk, David Lewis elkepzelese szerint a kauzalitas a tenyellentetes kijelentesek Iogalma segitsegevel
ertelmezhet. Ehhez azonban szkseg van arra, hogy meg tudjuk mondani, mi tesz egy tenyellentetes kijelentest
igazza. A Lewis-Iele elemzes szerint a kontraIaktualisokat az teszi igazza, hogy abban (vagy azokban) a
legkzelebbi lehetseges vilagban (vagy vilagokban), amelyben (vagy amelyekben) a tenyellentetes allitas
eltagja Iennall, az utotag is Iennall. De mit jelent pontosan az, hogy 'legkzelebbi vilag(ok)?
Lewis szerint a vilagok kzelsege a hasonlosag segitsegevel elemezhet. Az a vilag van a legkzelebb az
aktualis vilaghoz, amelyik a legjobban hasonlit ra. Nyilvanvalo, hogy bar a hasonlosag Iogalmat a
matematikaban, pontosabban a geometriaban is alkalmazzuk, a Lewis altal megkvetelt hasonlosag elemzesehez
nem lesznek elegek a matematikai Iogalmak. A hasonlosag azon Iogalma, amelyre a kauzalis relaciokat kiIejez
tenyellentetes allitasok elemzese soran szksegnk van, nem Iejezhet ki a matematikai ertelemben vett
hasonlosagi relacio segitsegevel.
A dolgok termeszetesen rendkivl sokIele modon lehetnek hasonlatosak egymashoz. Ezt mar lattuk a kauzalitas
hume-i Iogalma kapcsan, amikor is eppen ez jelentette az egyik legIontosabb problemat: mikent valaszthatjuk ki
azokat a szempontokat, pontosabban a targyak es esemenyek azon tulajdonsagait, amelyek relevansak lesznek a
kauzalis relacio szempontjabol? Azt is lattuk, hogy miutan ennek a kerdesnek a megvalaszolasa nelkl nem
adhatunk megIelel beszamolot az oksagi viszonyrol, az oksag problemaja elvalaszthatatlan a tulajdonsagok
elemzesetl. A tenyellentetes kijelentesek lehetseges vilagok segitsegevel trten elemzese marmost lehetve
teszi, hogy kivalasszuk egy esemeny vegtelenl sok lehetseges leirasa kzl azokat, amelyek az esemeny
kauzalisan hatekony tulajdonsagaira utalnak. Ez az elemzes azonban csak akkor lesz elIogadhato, ha meg tudjuk
mutatni, mi teszi igazza a kauzalis kapcsolatot kiIejez tenyellentetes kiIejezeseket.
Lewis (szemben Hume-mal) az oksaggal kapcsolatban realista nezetet kepvisel: ugy veli, hogy a kauzalis
relaciokat kiIejez allitasokat a tenvek teszik igazza. Az oksagi relaciokat kiIejez allitasok igazsagIeltetelei
kapcsan viszont a tenvellentetes kijelentesekre hivatkozik. De miert Iggne egy teny igazsaga egy tenyellentetes
kijelentes igazsagatol? Nem eppen Iorditott a viszony? Nem csak az aktualis tenyek hatarozzak meg, hogy mi
8. Termszetes tuIajdonsgok
s oksg
104
mivel all kauzalis kapcsolatban? Nem Ieltetlenl: ha letezesk szempontjabol nincs kztk klnbseg, ha tehat
vannak olyan tenyek, amelyek nem az aktualis, hanem egy (vagy tbb) lehetseges vilagban allnak Ienn, akkor
eltnik az ellentmondas; akkor ezek eppugy hozzajarulhatnak az oksagi allitasok igazsaganak eldntesehez,
mint az aktualis tenyek. A kontraIaktualis allitas azert teszi igazza az aktualis kauzalis kapcsolatra vonatkozo
allitast, mert csak bi:onvos vilagokban igaz. Maskepp Iogalmazva: a lehetseges vilagok kzti viszonyok
magyarazzak, miert okai egyes esemenyek mas esemenyeknek.
Az erdekes szempont marmost, mint a kauzalitas kapcsan mar emlitettk, a kvetkez: azt, hogy mely
vilagokban lesz az aktualis vilagban tenyellentetes allitas igaz, reszben a termeszeti trvenyek hatarozzak meg.
Minden tenyellentetes kijelentes szamos klnbz modon ertelmezhet, es igy szamos klnbz modon
tehet igazza. Az, hogy
A cianos kave okozta a nagyneni halalat
a javasolt elemzes szerint csak akkor igaz, ha igaz a kvetkez tenyellentetes allitas:
Ha nem ivott volna a cianos kavebol, nem halt volna meg.
Ez utobbi allitast viszont az teszi igazza, hogy a legkzelebbi lehetseges vilagban, ahol az illet nem ivott a
kavebol, meg el. (Ez a Lewis-Iele elmelet kisse leegyszersitett megIogalmazasa. Lehetseges, hogy valaki egy
masik vilagban is eljen? Lewis szerint a valasz: nem. Ezzel a kerdessel az azonossag kapcsan reszletesebben
Ioglalkozunk majd. Egyelre az egyszerseg kedveert tegyk Il, hogy valamilyen ertelemben lehetseges.)
Nem kizart azonban, hogy a tenyellentetes allitas hamis. A nagyneni talan olyannyira erzekeny a koIIeinra, hogy
akkor is meghalt volna a kave elIogyasztasa utan, ha abban nincs cian. Masreszt a biologia trvenyei is lehetnek
olyanok, hogy a cianos kave az adott vilagban a legtaplalobb es legegeszsegesebb italok kze tartozzek. Ha az
ezekben a vilagokban Iennallo tenyeket tekintenenk relevansnak a tenyellentetes allitas elemzese soran,
kontraIaktualis allitasunk hamis lenne. De nem ezek a vilagok lesznek a relevansak, mivel ezek a vilagok
'tavolabb vannak, s ezert 'kevesbe hasonlitanak az aktualis vilagra, mint azok, amelyekben az els mondat
altal kiIejezett esemenyt a masodik altal kiIejezett esemeny kveti. A kauzalis allitas igazsagIelteteleinek
meghatarozasa soran tehat azok a vilagok relevansak, amelyekben a termeszet trvenyei azonosak az aktualis
vilag trvenyeivel (vagy azokhoz a leginkabb hasonlok).
A kauzalitas es a termeszeti trvenyek problemaja marmost azert Igg ssze a tulajdonsagok problemajaval,
mert azokat a tulajdonsagokat Iogjuk termes:etes tulafdonsagoknak tekinteni, amelvek a termes:eti
trvenvekben s:erepelnek es e:ert oksagilag relevansak. Tegyk Il, hogy a nagyneni halalat valoban egy
cianos, tejszines Ieketekave okozta. Ha a ltty, amit a nagyneni megivott, egy masik vilagban nem Iekete (nem
tartozik a Iekete dolgok osztalyaba), es nem tejszines (mondjuk az adott vilagban nincsenek tehenek), de cianos,
akkor is halalt (pontosabban egy hozzank hasonlo biologiai Ielepites leny halalat) okozza. Ha az adott vilagban
csak Iekete es tejszines, de nem cianos, akkor artalmatlan (vagyis nem valtja ki a vizsgalt kerdes szempontjabol
relevans kauzalis hatast).
Mindezen megIontolasoknak Iontos kvetkezmenyei vannak a modalitasok, illetve a lehetseges vilagok
ertelmezesere nezve. A de re es de dicto modalitasok megklnbztetese, valamint a tulajdonsagok osztalyok
segitsegevel trten elemzese megkveteli, hogy Ieltetelezzk a lehetseges individuumokat. A kauzalitas es a
termeszeti trvenyek elemzesekor a tulafdonsagokat a lehetseges vilagok segitsegevel csoportosithatjuk. Mindez
Lewis szerint a lehetseges vilagok egy, a puszta matematikai modellnel ersebb Iogalmat kveteli meg. A
termeszeti trvenyek es az oksagi relaciok csak a lehetseges vilagokban 'talalhato individuumok es
tulajdonsagok segitsegevel ertelmezhetk. De vajon kvetkezik-e ebbl, hogy a lehetseges vilagok, bennk a
lehetseges individuumokkal es tulajdonsagokkal valoban leteznek is? Es ha valoban megkveteli, vajon hogyan
ertelmezhetjk a lehetseges vilagok letezeset?
5.9. 9. ModIis reaIizmus s modIis
9. ModIis reaIizmus s
modIis aktuaIizmus
105
80 Lewis 1973, 83.
81 Erre a Iontos Ieltetelre Stalnaker Ielhivja a Iigyelmet. Lasd jellemzeset a lewisi realizmusrol, Stalnaker 1987, 45.
aktuaIizmus
Meggyzdesem, hogy vannak mas lehetseges vilagok, nemcsak az, amelyben trtenetesen elnk. Ha valaki egy
ervet is szeretne, hat ime: aligha vitatna barki is, hogy a dolgok maskepp is lehettek volna, mint ahogyan eppen
vannak. Meg vagyok rola gyzdve, ahogyan mindenki mas is, hogy szamtalan mod van arra, hogy a dolgok
maskepp alljanak. De mit jelent ez valojaban? A kznyelv lehetve teszi, hogy igy Iogalmazzunk: a dolgok sok
mas modon is allhatnanak, mint ahogyan eppen allnak. Els latasra kitnik, hogy ez a mondat egy
egzisztencialis kvantiIikacio. Azt allitjuk, hogy szamtalan entitas letezik, amely megIelel a kvetkez leirasnak:
'az, ahogyan a dolgok lehettek volna. Amirl pedig meg vagyok gyzdve, annak megengedhet
atIogalmazasairol is meg vagyok gyzdve. Ha szo szerint vesszk tehat, meg vagyok gyzdve azoknak az
entitasoknak a leterl, amelyeket talan ugy nevezhetnenk 'az, ahogyan a dolgok lehettek volna. A magam
reszerl inkabb 'lehetseges vilagoknak nevezem ket.80
Lewis erve szerint tehat, ha elismerjk, hogy azok a mondatok, amelyek lehetsegekre utalnak, ertelmesek es
igazak is lehetnek, akkor azt is el kell Iogadnunk, hogy leteznek lehetseges vilagok; meghozza, es ez Iontos
eleme az elmeletnek, ugvanabban a: ertelemben lete:nek, mint az aktualis vilag.81 Az a vilag, amelyben elnk,
es amit 'aktualisnak neveznk, csupan egy a szamtalan lehetseges kzl. Nincs semmi, ami kitntetne, nincs
semmi, amiert 'inkabb leteznek tekinthetnenk, mint a tbbi, nem aktualis, 'csak lehetseges vilagot. De vajon
miert kellene ezt Ielteteleznnk? Miert nem allithatjuk, hogy a lehetseges vilagok olyan Iikciok vagy kiktesek
rendszerei, amelyek bizonyos episztemologiai elktelezettsegeket Iejeznek ki? Miert kellene azt allitanunk, hogy
eppugy leteznek, ahogyan az aktualis vilag?
Az ervek egy reszet Ientebb mar megvizsgaltuk. Szamos olyan, a modalitassal kapcsolatos logikai es IilozoIiai
problema van, amelyek elemzesehez nem elegend a lehetseges vilagokat puszta matematikai objektumoknak
tekinteni. E problemak elemzesehez szkseg van a lehetseges individuumok es tulajdonsagok Ieltetelezesere. De
vajon nem lehetseges-e, hogy elIogadjuk ezen erveket, elismerjk, hogy szkseg van a lehetseges vilagok
gazdagabb Iogalmara, anelkl, hogy letezesket elismernenk, vagy hogy Ielteteleznenk: ugyanabban az
ertelemben leteznek, mint az aktualis vilag? Ezt tekinthetjk a modalis metaIizikaval kapcsolatos alapvet
kerdesnek.
A modalis realista szerint a valasz termeszetesen negativ. A modalis realizmus melletti legIontosabb erv eppen
ez: ha elismerjk, hogy a modalis kijelenteseket csakis a lehetseges individuumokbol es tulajdonsagaikbol
szerkesztett vilag teheti igazza, azt sem tagadhatjuk, hogy e vilagok leteznek. Bar az a Ielteves, hogy a
lehetseges vilagok leteznek, els hallasra bizarrnak tnik, bizonyos tekintetben ez a legegyszerbb es
legvilagosabb megoldas a kvetkez problemara:
1. Bizonyos modalis allitasok vagy igazak, vagy hamisak.
2. Igazsaguk Ieltetele, hogy a lehetseges vilagokban (vagy azokban is) Iennalljanak bizonyos tenyek.
Lattuk mar, hogy a modalis antirealistak a masodik allitast nem Iogadnak el. A lehetseges vilagokat nem tenyek
sszessegenek, hanem sajatos modalis elktelezettsegek kiIejezesenek tartjak. Ha azonban elIogadjuk, hogy a
termeszeti trvenyek barmely megismertl Iggetlenl is leteznek, es (Reichenbach peldaja nyoman) azt is
elIogadjuk, hogy a termeszeti trvenyek modalitast Ielteteleznek, akkor az antirealista ertelmezest el kell
vetnnk. Bizonyos allitasokat a megismeres lehetsegetl Iggetlen tenyek tesznek igazza. Ha a termeszeti
trvenyek es a kauzalis viszonyok tenyek, de olyan tenyek, amelyek lenyegehez tartozik a modalitas, akkor a
lehetseges vilagokat nem ertelmezhetjk pusztan az episztemikus elktelezettsegek kiIejezesekent. Ha ezek
alapjan az antirealista ertelmezest elvetjk, akkor a kvetkezk Iell kell dntennk. Igaz-e, hogy
3. A lehetseges tenyek a letez lehetseges vilagokban allnak Ienn.
4. Letezni egyIelekepp lehet: valami vagy letezik, vagy nem.
modIis aktuaIizmus
106
Ha a 3. es a 4. allitas igaz, akkor el kell Iogadnunk a lehetseges vilagokkal kapcsolatos realizmust. Ha viszont
tagadni akarjuk a 3. allitast, akkor meg kell tudnunk magyarazni, mikent allhatnak Ienn lehetseges tenyek
anelkl, hogy leteznenek lehetseges vilagok. Azt az allaspontot, amely szerint ezt meg tudjuk magyarazni
(szemben az antirealista aktualizmussal es a modalis realizmussal) modalis aktuali:musnak Iogjuk nevezni.
A modalis realizmussal es aktualizmussal kapcsolatos metaIizikai vita lenyege a kvetkezkepp Ioglalhato
ssze. A modalis aktualista szeretne mindazokat az elnyket megrizni, amelyeket a lehetseges vilagok ers
ertelmezese nyujt, anelkl azonban, hogy elIogadna azt a bizarr ontologiai nezetet, mely szerint a lehetseges
vilagok eppugy leteznek, ahogyan az aktualis. A modalis realista pedig azt probalja bizonyitani, hogy egy eIIele
kompromisszum nem lehetseges.
A vita termeszete talan jobban erthet, ha parhuzamba allitjuk egy matematikaIilozoIiai problemaval. Senki sem
vitatja, hogy a szamok igen Iontos szerepet jatszanak a hetkznapi es tudomanyos problemak megoldasa soran.
De vajon kvetkeztethetnk-e ebbl arra, hogy leteznek a szamok? Ha nem, akkor vagy azt kell tudnunk
megmutatni, hogy a szamok mikent kszblhetk ki, vagy azt, hogyan elemezhetk nem numerikus
tulajdonsagok segitsegevel. Amennyiben ezt nem tudjuk megtenni, es nem akarjuk tagadni, hogy vannak olyan
numerikusan kiIejezhet sszeIggesek, amelyek igazak (peldaul hogy ez a knyv nyolc reszbl all), akkor el
kell ismernnk, hogy a szamok leteznek.
Az els ket kerdes, amelyre az ellentetes allaspontoknak valaszt kell tudniuk adni, a kvetkez. Mi klnbzteti
meg egymastol a lehetseges vilagokat, es mi klnbzteti meg az aktualis vilagot a lehetseges vilagoktol? Ami
az els megklnbztetest illeti, a modalis realista van knnyebb helyzetben. Ami a masodikat, a modalis
aktualista.
A modalis realista szerint a lehetseges vilagok olyan konkret univerzumok, amelyek nem allnak egymassal
teridbeli (vagy ter- es idbeli) kapcsolatban. Miutan oksagi kapcsolatban csak olyan tenyek allhatnak
egymassal, amelyek azonos univerzumhoz tartoznak, a lehetseges vilagok nem allnak egymassal kauzalis
kapcsolatban. Vegtelenl sok ilyen vilag letezik, benne vegtelenl sok lehetseges individuummal es azok
lehetseges tulajdonsagaival. Ami marmost az aktualis vilagot illeti, az termeszetet tekintve semmiben sem
klnbzik mas lehetseges vilagoktol. Egy a vegtelenl sok lehetseges vilagbol, amelyet az azonos
univerzumhoz tartozo esemenyek, individuumok, tulajdonsagok sokasaga alkot. Termeszetesen ez az univerzum
szamunkra klnsen Iontos, mivel mi ebben elnk. Mindnyajan ugyanannak a vilagnak a polgarai vagyunk. De
abbol, hogy ez az univerzum a mi vilagunk, nem kvetkezik, hogy mas univerzumok ne leteznenek, vagy hogy
maskepp leteznenek, mint a mienk; mint ahogyan abbol, hogy mi Magyarorszag polgarai vagyunk, nem
kvetkezik, hogy mas orszagok ne leteznenek, vagy maskepp leteznenek, mint a mienk.
Rviden tehat, a modalis realizmus allaspontja szerint
(u) A lehetseges vilagok konkret teridbeli univerzumok.
() Az 'aktualis vilag Iogalmarol indexikus ertelmezest kell adnunk.
Hogy mit jelent az 'indexikus kiIejezes, arrol az id es a dualizmus kapcsan meg reszletesebben is lesz szo.
Egyelre elegedjnk meg azzal a jellemzessel, hogy azokat a kiIejezeseket nevezzk indexikusaknak, amelyek
igazsaga nem Iggetlen attol, hogy mikor, hol es altalaban milyen krlmenyek kztt hasznaljuk ket. Nem
indexikus peldaul az a kijelentes, hogy
2000. Iebruar 10-en delutan Budapesten esik az es
mert barmikor, barmilyen krnyezetben hangozzek is el, vagy igaz lesz, vagy hamis. Ez azonban nem all a
kvetkez kijelentesre
Odakinn eppen esik.
Ennek a kijelentesnek az igazsaga attol Igg, hogy ki mondja, valamint hogy mikor es milyen krlmenyek
modIis aktuaIizmus
107
82 A Wittgenstein Tractatusabol szarmazo 'Sachverhalt, angol Iorditasban 'state oI aIIairs kiIejezest magyaritottam igy. A modalis
aktualista szerint a tenyek csak az aktualis vilag tenyei. A tenyallasok viszont valami olyasmik, mint a tenyek az aktualis vilagban, csak
eppen 'nem allnak Ienn.
kztt hangzik el.
Az aktualis vilag indexikus ertelmezesebl marmost az kvetkezik, hogy az aktualis vilagot semmi sem tnteti
ki a tbbi lehetseges vilaghoz kepest. Persze neknk Iontos, hogy epp ebben a vilagban elnk, es hogy epp az
ezzel a vilaggal kapcsolatos igazsagokat ismerjk meg; eppugy, mint amikor eldntjk, vigynk-e magunkkal
esernyt (es Budapesten elnk), az szamit, hogy itt esik-e az es, nem pedig az, hogy mondjuk esik-e Dakarban.
De ettl meg a budapesti es nem lesz 'inkabb es, mint a dakari, es az az univerzum, amelyben mi leteznk,
nem lesz 'inkabb univerzum, mint az sszes tbbi.
A modalis aktualista szerint azonban a Ienti ket Ielteves elIogadhatatlan. Mindenekeltt azert, mert teljesen
ellentmond a jozan esznek, hogy az aktualitast az indexikusok segitsegevel ertsk meg. Az 'aktualis vilag
kiIejezes ugyanis a:t felenti: minden, ami valojaban letezik, letezett, vagy letezni Iog. Az aktualitast nem csak az
klnbzteti meg a lehetseges vilagoktol, hogy mi epp ebben a vilagban elnk. Az aktualis vilag az, amelyik
letezik. Ezert semmilyen letez vilag sem tekinthet a 'mi vilagunktol elklnlt vilagnak.
A modalis aktualista tehat vilagos es knnyen elIogadhato valaszt tud adni arra a kerdesre, mi klnbzteti meg
az aktualis vilagot a lehetsegestl: az, hogy csak az aktualis vilag letezik. Valaszt tud-e adni azonban az els
kerdesre? A modalis realista szerint nem. Lassuk miert. sszeIoglalva, a modalis aktualista a kvetkezket
allitja:
Egyetlen konkret univerzum (az ugyanazon teridbeli rendszerhez tartozo esemenyek, individuumok es
tulajdonsagok sszessege) letezik: az aktualis vilag. A lehetseges vilagok absztraktumok vagy absztrakt
reprezentaciok.
Ami az els kijelentest illeti, arrol nincs mit tbbet mondani. A masodikkal kapcsolatban azonban bven van
helye az ertelmezesnek. Mit jelent az, hogy a lehetseges vilagok 'absztrakt reprezentaciok? Kezdjk talan azzal
a kerdessel, mit jelent az, hogy 'reprezentacio? Egy Napoleonrol Iestett kepet peldaul szokas Napoleon
reprezentaciojanak tekinteni. Ebben az ertelemben tehat a reprezentacio valamilyen targy kepi abrazolasat
jelenti. A lehetseges vilag, ha igy ertelmeznenk, valami olyasmi lenne, mint egy elkepzelt tajrol keszlt
Iestmeny. A hegyek, patakok, Iak stb. olyanok lennenek rajta, mint a tenyleges hegyeket, patakokat es Iakat
abrazolo Ienykepeken, de mas elrendezesben, esetleg tonussal stb. Bar talan sokszor Ielkdlik valami ilyesmi
elttnk, amikor a lehetseges vilag kiIejezest halljuk, a szo metaIizikai es IilozoIiai ertelmeben egy ilyen
lehetseges vilag nagyon szegenyes. Hogyan tudnank peldaul ertelmezni a kepi reprezentacio Iogalma
segitsegevel a kvetkez kijelenteseket:
Lehetseges, hogy a birkak hapognak, es a kecskek begetnek.
Ez a husleves lehetne sosabb is.
Minden paros szam kettvel maradek nelkl oszthato kell, hogy legyen.
Ezek a kijelentesek teljesen ertelmesek, de tkeletesen ertelmezhetetlenek, ha a reprezentacio Iogalmat a kepi
abrazolas mintajara gondoljuk el. Nincs olyan kep, amelyen a birkak hapognak, mint ahogyan olyan sincs,
amelyen begetnek. A huslevest nem lehet se sosabbnak, se kevesbe sosnak abrazolni, mint amilyen, a paros
szamokat meg egyaltalan nem lehet se leIesteni, se leIenykepezni.
Amikor a modalis aktualistak reprezentaciorol beszelnek, akkor persze nem a kepi abrazolasra gondolnak. A
'reprezentacio kiIejezest egy specialis ertelemben hasznaljak: azt Ieltetelezik, hogy a vilagot a mondatok vagy
propoziciok reprezentaljak. E IelIogas szerint egy vilagot a tenvallasok sszessege alkot.82 A tenyallasokat
pedig a nyelv, illetve a propoziciok segitsegevel reprezentalhatjuk. Egy hang vagy egy szosor peldaul egy
tenyallast repre:ental. Az a szosor, hogy
modIis aktuaIizmus
108
83 JeIIrey 1983, 12.8. Iejezet.
'Magyarorszag els miniszterelnke Batthyany Lajos volt
azt a tenyallast (ami egyben teny is leven, hogy a kijelentes igaz) reprezentalja, hogy Batthyany Lajos volt
Magyarorszag els miniszterelnke. A modalis aktualizmus egyik ertelmezese szerint tehat a lehetseges vilagok
a tenyallasok nyelvi reprezentacioi.
Persze nagyon sok nyelven es klnbz modon lehet kiIejezni ugyanazt a gondolatot. Ezert egyes IilozoIusok
szerint erdemes bevezetni egy olyan elmeleti terminust, amely a mondatok helyett absztrakt
igazsagertek-hordozokra, propoziciokra hivatkozik. Egy propozicio reprezentacios tartalma kiIejezhet a
mondatokkal (tehat konkret nyelvi entitasokkal), maguk a propoziciok viszont abs:trakt iga:sagertek-hordo:ok.
Ahogyan a 'harom-rol mondhatjuk, hogy vegtelenl sokIele dolog reprezentalhato vele (minden, amibl
'harom van), ugy egy propozicio vegtelenl sokIele nyelvi kiIejezest helyettesithet. Mindent, aminek ugyanaz
a gondolati tartalma.
A lehetseges vilagok aktualista ertelmezese soran mondatok helyett ezert talan helyesebb a propoziciokra
hivatkozni. A propoziciok tenyallasokat reprezentalnak, meghozza az igazsagertek segitsegevel. Egy propozicio
igaz egy adott vilagban, ha megIelel azoknak a tenyallasoknak, amelyek a vilagot alkotjak; hamis, ha nem. A
tenyallasokat a targyak es esemenyek tulajdonsagai segitsegevel ertelmezzk. Ha egy adott targy rendelkezik
egy tulajdonsaggal, vagy valamely esemeny megtrtenik, akkor az a propozicio, amelyik reprezentalja, igaz. Ha
nem, akkor a propozicio hamis. Azok a mondatok tehat, hogy 'Esik, 'It is raining, 'Es regnet, vagy 'Il pleut
stb. ugyanannak a propozicionak klnbz nyelvi kiIejezesei.
A modalis aktualista szerint marmost a propoziciok, mint absztrakt reprezentaciok, az aktualis vilag reszei. A
lehetseges vilagok pedig oly modon ertelmezhetk, mint bizonyos tenyallasokat reprezentalo mondatok vagy
propoziciok rendszerei. A mondatok vagy propoziciok e rendszereinek persze ki kell elegitenik bizonyos
Ielteteleket ahhoz, hogy 'lehetseges vilagoknak nevezhessk ket. Elszr is 'maximalisaknak kell lennik,
ami azt jelenti, hogy minden, az adott vilagban Iennallo tenyallasnak meg kell Ieleljen egy mondat vagy
propozicio. Peldaul, ha egy adott vilagban van Magyarorszag, es annak van els miniszterelnke, akkor vagy az
a tenyallas, hogy Magyarorszag els miniszterelnke Batthyany Lajos volt, vagy az, hogy nem volt.
Masodszor a lehetseges vilagot alkoto propoziciok rendszere ellentmondasmentes kell, hogy legyen. Nincs
olyan vilag, amelyben igaz lehetne, hogy Magyarorszag els miniszterelnke Batthyany Lajos volt, es hogy
Magyarorszag els miniszterelnke nem Batthyany Lajos volt.
Ha nem absztrakt reprezentaciokrol, hanem konkret mondatokrol lenne szo, akkor a lehetseges vilagok valami
olyasmire emlekeztetnenek, mint egy minden kepzeletet Iellmuloan reszletes es konzisztens regeny.83 E
IelIogas legnagyobb nehezsege azonban eppen ebbl a kepletessegbl Iakad. A nyelv kiIejezkeszsege veges.
Veges szamu individuumot lehet megnevezni, es bizonyara szamos olyan tulajdonsaga lehet ezeknek az
individuumoknak, amelyeket nem tudunk leirni. Ebben az esetben attol az esetleges tenytl valna Iggve, hogy
mi lehetseges es mi nem, hogy eppen mit tudunk egy adott nyelv segitsegevel leirni.
Ez a korlatozas nem okoz problemat, ha a modalitas antirealista ertelmezeset Iogadjuk el, hiszen ebben az
esetben a lehetseges vilagok csak sajatos elktelezettsegeket Iejeznek ki; s hogy mi mellett ktelezdnk el, azt
akar egy adott nyelv keretei is meghatarozhatjak. De ha a modalis aktualizmust realista modon szeretnenk
ertelmezni, akkor a nyelvi kiIejezes vegessege sulyos problemat jelent. Nem tudunk peldaul megklnbztetni
egy olyan vilagot, amelyben a rozsaszin egy sajatos arnyalatat lattuk mar, egy olyan vilagtol, amelyben nem;
hiszen nyilvanvalo, hogy nincs minden szinarnyalatra szavunk.
Tegyk Il azonban, hogy a lehetseges vilagokat nem mondatok, hanem propoziciok rendszerenek tekintjk, s
ezek segitsegevel minden szkseges megklnbztetest meg tudunk tenni. (Nehanyat ezek kzl ki tudunk
Iejezni a termeszetes nyelv segitsegevel, masokat talan nem.) Megmutathato, hogy ez sem lesz elegend a
lehetseges vilagok megIelel ertelmezesehez.
A lehetseges vilagok ebben az esetben ugy kepzelhetk el, mint a tenyallasok elemeinek kombinacioi, vagy
modIis aktuaIizmus
109
84 Armstrong valasza e nehezsegre az, hogy a lehetseges tulajdonsagok csak olyan strukturalt tulajdonsagok lehetnek, amelyek elemei
leteznek az aktualis vilagban. De ez a valasz aligha Iogadhato el. Miert ne lehetne valami pontosan 210 kg tmeg, meg akkor is, ha nincs
ilyen sulyu targy az aktualis vilagban?
azok propoziciok altal trten reprezentacioi. A tenyallasok azt hatarozzak meg, hogy a targyak vagy az
esemenyek milyen tulajdonsagokkal rendelkeznek egy bizonyos idpontban. Egy propozicio igaz az aktualis
vilagban, ha azokat a tulajdonsagokat rendeli egyes targyakhoz, amelyekkel azok az adott idpontban valoban
rendelkeznek. Ezzel szemben az a propozicio, amely egy olyan tulajdonsagot rendel egy targyhoz, amivel az
nem rendelkezik, egy lehetseges tenyallast reprezental. Nehany a lehetseges tenyallasok kzl aktualis teny,
pontosabban az aktualis vilagot alkoto tenyallas; a tbbi konstitualja, alkotja a lehetseges vilagokat.
A kerdes marmost a kvetkez: hogyan lesznk kepesek ezen elmelet segitsegevel megklnbztetni a
klnbz vilagban lev individuumokat? A klnbz lehetseges vilagokban, ha absztrakt reprezentacioknak
tekintjk ket, csak ugy klnbztethetjk meg az egyes individuumokat, ha legalabb nemely tulajdonsagukban
klnbznek egymastol. Nyilvanvalo ugyanis, hogy ha ket vilag ugyanazokat a tulajdonsagokat rendeli minden
egyes individuumhoz, akkor a ket vilag, mint repre:entacio, nem klnbzik egymastol. Gondoljunk peldaul a
kvetkezre: a Haboru es beke ket klnbz kiadasa epp azert ugvana: a regeny, mivel az egyik ugyanazokhoz
a szemelyekhez, targyakhoz, esemenyekhez ugyanazokat a tulajdonsagokat rendeli, mint a masik.
Vegynk peldakent ket nagyon egyszer vilagot, amelyekben mindssze ket egymast kizaro tulajdonsag es ket
individuum letezik. Hogyan klnbztethet meg egymastol az a vilag, amelyben az egyik individuum
rendelkezik a ket egymast kizaro tulajdonsag egyikevel attol, amelyikben a masik rendelkezik vele? Ha a
lehetseges vilagokat absztrakt reprezentacionak tekintjk, nagyon nehez lesz a kerdesre valaszt adni. Ugyanez a
problema akkor is Ielmerl, ha sokkal tbb tulajdonsagrol es sokkal tbb individuumrol van szo. (Az
individuumok azonossagarol az egyes vilagokban kesbb meg reszletesebben is esik szo.)
Tovabbi kerdes, hogy az elmelet segitsegevel mikent ertelmezhetjk a lehetseges tulajdonsagok Iogalmat?
Hiszen bar az elmelet elismeri, hogy a lehetseges objektumok az aktualis tulajdonsagok barmelyikevel
jellemezhetk (termeszetesen addig, amig azok nem mondanak ellent egymasnak), de csakis azokkal. Ugyan mi
tnteti ki az aktualis vilag tulajdonsagait? Miert lenne lehetetlen, hogy egy lehetseges vilagban a targyak mas
tulajdonsagokkal is rendelkezzenek, mint amilyenekkel a mi vilagunkban jellemezhetk? A kerdes Iorditva is
Ilvethet. Ha egy masik vilagban kevesebb tulajdonsag van, mint a mi vilagunkban, akkor ezek szerint onnan
ne:ve a mi vilagunk nem is lehetseges? Ez a IelIogas eleve kizarna a szimmetrikus elerhetseget olyan vilagok
eseteben, amelyekben nem pontosan ugyanazok a tulajdonsagok vannak. Semmi sem tamasztja azonban ala,
hogy egy ilyen lehetseget valoban ki kellene zarnunk.84
Helyesebb tehat azzal a Ieltevessel elni, hogy vannak olyan tulajdonsagok, amelyek nem leteznek az aktualis
vilagban. Ekkor azonban a kvetkez problema merl Iel: mikent azonosithatjuk ezeket a tulajdonsagokat a
tenyallasokat kiIejez propoziciok segitsegevel? Maskepp Iogalmazva: hogyan hatarozhatjuk meg, hogy melyek
lesznek a maximalisan konzisztens propoziciok anelkl, hogy a lehetsegekre hivatkoznank? Az aktualis
vilagban vannak negativ tltes reszecskek es vannak pozitiv tltes reszecskek. Vannak (teljes Ielszinkn)
piros labdak es vannak (teljes Ielszinkn) sarga labdak. Ezek paronkent is klnb:o aktualis tulajdonsagok.
Megsem mondanank, hogy egy reszecske lehet pozitiv meg negativ tltes is, egy labda piros is meg sarga is.
Nem minden tulajdonsag kombinalhato ugyanis minden mas tulajdonsaggal vannak egymast kizaro
tulajdonsagok. Azt azonban, hogy milyen tulajdonsag kombinalhato milyen mas tulajdonsaggal, az Iogja
meghatarozni, hogy mi lehetseges es mi nem. Tehat a lehetseges vilagok Iogalmanak elemzesekor a
lehetsegekre kell hivatkoznunk, ami krben Iorgonak tnik.
A lehetseges vilag tehat nem elemezhet a tulajdonsagok ujrakombinalasa segitsegevel. Ha ugyanis csak az
aktualis tulajdonsagokat kombinaljuk, indokolatlanul szkitjk a lehetsegek szamat. Ha viszont megengedjk a
lehetseges tulajdonsagokat is, akkor a lehetseges vilag Iogalmara van szksegnk ahhoz, hogy
megmagyarazzuk, mely tulajdonsagok kombinalhatok egymassal es melyek nem.
A lehetseges individuumokkal es tulajdonsagokkal kapcsolatos problema rviden a kvetkezkepp Ioglalhato
ssze. Mint lattuk, ahhoz, hogy lehetseges vilagokkent ertelmezzk ket, Iel kell teteleznnk, hogy a
modIis aktuaIizmus
110
85 Lewis 1986, 8788.
propoziciok rendszere egymastol jol megklnbztethet, valamint ellentmondasmentes, konzisztens. Csakhogy
a megklnbztethetseg es a konzisztencia Iogalma maga is modalis Iogalom. A kijelentesek valamely
rendszererl akkor allithatjuk, hogy konzisztens, ha van legalabb egy olyan vilag, amelyben valamennyi
kijelentes egyszerre igaz. Mindebbl pedig a modalis realista szerint az kvetkezik, hogy a lehetseges vilag
fogalma metafi:ikailag alapvetobb, mint a maximalis es kon:is:tens propo:iciok rends:ere.
Legalabbis annak tekinthetjk, ha elismerjk, hogy a lehetseges vilag Iogalmat a konzisztencia Iogalma nelkl is
jol ertjk. Ha Lewis a Iejezet elejen idezett mondatai helytalloak, akkor viszont miert is ne erthetnenk? Vajon az
kvetkezik ebbl, hogy azt is kenytelenek vagyunk elIogadni: letezik vegtelenl sok olyan vilag, amely nem all
egymassal sem teridbeli, sem pedig kauzalis kapcsolatban? Ez ellen a legtbben berzenkednenk. De talan van
mas lehetseg is a modalitasok ertelmezesere, amely nem kveteli meg, hogy vegtelen sok egymastol teljesen
elszigetelt vilag letezeset Ieltetelezzk.
5.10. 10. Az jrakombinIhatsg eIve
A modalis realista es a modalis aktualista IelIogas radikalisan klnbzik egymastol ontologiai elktelezettsege
tekinteteben. A modalis realista szerint szamtalan konkret vilagegyetem letezik, a modalis aktualista szerint
viszont csak egyetlen egy. A ket elmelet lehetseges vilagokrol kialakitott IelIogasanak azonban van egy kzs
hume-i gykere. Az eddig vizsgalt antirealista, aktualista es realista elmeletek mind igaznak Iogadjak el azt,
amit David Lewis nyoman az 'ujrakombinalhatosag elvenek nevezhetnenk.
Azt javaslom, hogy legynk tekintettel az elklnlt letezk szksegszer kapcsolatanak hume-i caIolatara. A
lehetseges vilagok teljessegenek (plenitude) erzekeltetese celjabol elIogadom az ujrakombinalhatosag elvet, ami
szerint klnbz lehetseges vilagok reszeinek sszetoldozasaibol ujabb lehetseges vilagok jnnek letre. Durvan
azt mondhatnank, hogy az elv szerint barmi egytt letezhet barmi massal, Ielteve, hogy mas helyet Ioglal el a
teridben. Hasonlokepp, barmi letezhet barmi mas nelkl is.85
De vajon miert kell elIogadnunk az elklnlt letezk szksegszer kapcsolatanak hume-i caIolatat? A hume-i
erv lenyege, mint lattuk, abban allt, hogy el tudom kepzelni vagy 'Iel tudom Iogni: az okozat nem kveti az
okot; ezert nem tagadhatom, hogy az ok es az okozat kapcsolata esetleges. Ha pedig ok es okozat kapcsolata
esetleges, akkor lehetseges, hogy ok es okozat egymastol Iggetlenl alljanak Ienn. Ellenben nem tudom
IelIogni, hogy a haromszg szgsszege ne szaznyolcvan Iok legyen, ezert szksegszer, hogy minden
haromszg szgsszege szaznyolcvan Iok.
Sok modern IilozoIus elIogadja az 'ujrakombinalas elvet, mivel ugy gondoljak, csak igy lehetseges a
matematikai, logikai, vagy az analitikus iteleteket megklnbztetni az empirikusan IelIedezhetektl. A
tudomany celja a termeszeti tenyek es trvenyek megIigyeles segitsegevel trten IelIedezese. Azt a kijelentest
van ertelme empirikusan tesztelni, amirl elkepzelhet, hogy hamis. E megkzelites szerint, ha a
szksegszerseg Iogalmat kiterjesztenenk arra, amirl IelIoghato, hogy maskepp is lehet, nem lesznk kepesek
megmagyarazni, miben klnbzik egymastol az empirikus es az a priori (es/vagy analitikus) ismeret. Maskepp
Iogalmazva: nem lesznk kepesek a termeszeti trvenyekre vagy az oksagi viszonyokra vonatkozo ismereteinket
megklnbztetni a matematikara, logikara vagy a nyelvhasznalatra vonatkozo ismereteinktl. Ennek a
Ielelemnek azonban nincs alapja. Meg ha talan lenne is, az 'ujrakombinalhatosag elve, amely alapveten a
hume-i IelIoghatosagra vagy elkepzelhetsegre vonatkozo Ieltevesekbl indul ki, semmiIelekeppen sem
szolgalhat a megklnbztetes alapjaul.
A termeszeti szksegszerseg Iogalmaval kapcsolatos aggodalmak Iorrasa az a hume-i es kanti hagyomany,
amelyet a modern tudomany- es nyelvIilozoIusok is elIogadtak, es amely az ismeretek metaIizikai termeszetet
szarmazasuktol tette Iggve. Csak az a priori ismeretek (amelyek az empirista tradicio szerint, mint lattuk,
egyben analitikusak is kell, hogy legyenek) lehetnek szksegszerek. Mivel a termeszeti trvenyek Iorrasa nem
a priori, ezert ezek nem tekinthetk szksegszernek. Lattuk mar, ers ervek szolnak amellett, hogy az
ismeretek forrasanak kerdeset el kell valasztanunk metafi:ikai termes:etk vizsgalatatol. Meg ha el is
10. Az jrakombinIhatsg
eIve
111
Iogadnank, hogy az a priori ismeretek mind szksegszerek (amit nem keptelenseg tagadni), akkor sem kell
elIogadnunk, hogy lehetetlen olyan szksegszer viszonyokrol alkotott ismeret, amelynek Iorrasa (legalabbis
reszben) a tapasztalat.
Az ujrakombinalhatosag elve szempontjabol azonban Iontosabb a kvetkez kerdes: igaz-e, hogy ami
IelIoghato, az lehetseges is? Lattuk, ez a Ielteves szolgalt a hume-i megkzelites alapjaul. Bizonyos esetekben a
Ielteves ervenyessege persze nem vitathato. El tudom kepzelni, hogy egy biliardgolyo tkzzek egy masikkal,
mire a masiknak szarnya n es elrepl. El tudom kepzelni, hogy rateszek egy labas vizet a Iorro Izlapra, mire
az megIagy. El tudom kepzelni, hogy vannak szletesktl Iogva lila hattyuk. El tudom kepzelni, hogy a
tehenek kentaurokat szlnek es a strucctojasbol griIImadar kel ki. De vajon helyes-e azt allitani, hogy miutan
mindezeket el tudom kepzelni, ezert lehetsegesek is, van tehat olyan vilag, amelyben a Ienti allitasok igazak?
Nem egeszen. Sokkal tbb dolgot tudok elkepzelni, mint ami a javasolt elmelet szerint lehetseges, es sokkal
kevesebb dolgot tudok elkepzelni, mint ami valojaban az. Hume valoszinleg nem tudta elkepzelni, hogy a
haromszg szgsszege ne 180 Iok legyen, pedig tudjuk, hogy gmbIelleten ennel nagyobb is lehet. Mar
Descartes Ielhivta ra a Iigyelmet, hogy bar nem tudjuk elkepzelni az ezerszget, a szgsszegere vonatkozo tetel
igaz lehet. El tudjuk kepzelni, hogy a Fermat-tetel hamis, holott ma mar bizonyitott, hogy igaz. Szamos, joval
egyszerbben atlathato matematikai tetelrl Iel tudjuk Iogni, hogy hamis, hiszen a matematikai bizonyitasok jo
resze eppen ezen alapszik: tegyk Il, hogy a tetel hamis, majd lassuk be, hogy ez lehetetlen.
Nemcsak arrol van tehat szo, hogy lehetnek olyan empirikus ismeretek, amelyek szksegszer igazsagok, hanem
arrol is, hogy a szksegszeren hamis iteleteket is 'Iel tudjuk Iogni. Semmivel sem nehezebb azt IelIogni, hogy
letezik legnagyobb primszam, mint azt, hogy az aranyat alkoto atommagokban talalhato protonok szama nem
79. Szamos dolgot Iel tudok Iogni, aminek a tagadasa szksegszer, es szamos dolgot nem tudok IelIogni, ami
pedig szksegszer igazsag. A IelIoghatosag Iogalma tehat nem szolgalhat alapul annak megallapitasara, mi
lehetseges es mi nem. A hume-i ujrakombinalhatosagi elv viszont a IelIoghatosag kriteriuman nyugszik. Ezert
ha a IelIoghatosag elve nem helyes, azt sem kell elIogadnunk, hogy minden, ami elkepzelhet, az lehetseges, es
csakis az lehetseges, ami elkepzelhet.
Mi kvetkezik mindebbl a lehetseges vilagokra nezve? Ha a lehetseges vilagok Iogalmat elvalasztjuk a
IelIoghatosag episztemikus kriteriumatol, akkor azzal veszthetnk, de nyerhetnk is valamit. A vesztesegekkel
kezdem, mivel szerintem ezek csekelyebbek a nyeresegeknel, s mivel ugy gondolom, hogy a lehetseges
vilagokkal kapcsolatos realista allaspont csak akkor vedhet, ha a hume-i ujrakombinalhatosag elvet elvetjk.
A legnagyobb veszteseg a kvetkez. Ha elIogadjuk, hogy nem lehetseges minden, ami IelIoghato, es
lehetsegesek olyan dolgok, amelyek IelIoghatatlanok, akkor a lehetseges vilagok Iogalma segitsegevel nem
tudjuk azonositani gondolataink, mentalis allapotaink tartalmat. Mit jelent ez? Amikor valaki a Parlamentre
gondol, az, amit csinal, vagy amilyen allapotban van, ertelmezhet ugy, mint egy sajatos viszony kzte es a
Parlament kztt. (Ezt a viszonyt intencionalis viszonynak nevezzk.) De nem csak tenylegesen letez
targyakra vagy tenylegesen megtrtent esemenyekre gondolhat valaki. Gondolhat valaki Zeuszra vagy egy
kentaurra is. Ezt a gondolatot ertelmezhetjk ugy, mint az illet es egy olyan objektum kzti viszonyt, amely
valamely lehetseges vilagban letezik.
Rviden: ha a gondolati tartalmat a gondolkodo szemely es a gondolat targya kzti viszonykent ertelmezzk, a
lehetseges vilagok lehetve teszik, hogy olyan gondolatok tartalmat is meghatarozzuk, amelyeknek semmi sem
'Ielel meg az aktualis vilagban (vagy mert azok a targyak vagy tulajdonsagok, amelyekre vonatkozik, nem
leteznek az aktualis vilagban, vagy mert egyetlen targy sincs az aktualis vilagban, amely az adott tulajdonsagok
egyttesevel rendelkezne). Ha viszont a lehetseges vilagokat oly modon korlatozzuk, hogy szamos IelIoghato
dolgot nem tekintnk lehetsegesnek, akkor e gondolatok tartalmat nem elemezhetjk a lehetseges vilagokra
trten hivatkozas segitsegevel.
Ez a problema azonban akkor is Ielmerl, amikor peldaul valaki azt kepzeli, hogy a nagy Fermat-tetel hamis,
vagy hogy lehetseges a krt negyszgesiteni. Hogyan ertelmezhetjk a lehetseges vilagok segitsegevel ezeket a
gondolatokat? Hiszen tudjuk, hogy a nagy Fermat-tetel nem lehet hamis, es nincs negyszgesithet kr. Az
egyik (az osztrak platonista Meinongtol szarmazo) elkepzeles szerint ezert be kellene vezetnnk a lehetetlen
10. Az jrakombinIhatsg
eIve
112
vilagok Iogalmat is. Letezne tehat az aktualis vilag, es hasonlokepp leteznenek a lehetseges es a lehetetlen
vilagok. Ez a megoldas azonban aligha tarthato, ugyanis annak elIogadasat Ieltetelezi, hogy lehetseges: vannak
lehetetlen vilagok. Ha egy kicsit alaposabban belegondolunk, rgtn vilagossag valik, hogy ennek a lehetetlen
vilagok lehetsegenek Ieltetelezese nehezen elIogadhato kvetkezmenyekkel jar.
Mint lattuk, a lehetseges vilagok bevezeteset az motivalta, hogy megmagyarazzuk, mi teszi igazza (illetve
hamissa) a modalitast kiIejez mondatokat. Egy lehetseget kiIejez mondat akkor igaz, ha letezik egy (a mi
vilagunkbol elerhet) vilag, amit tbbek kztt olyan tenyallasok alkotnak, amelyek az adott vilag
vonatkozasaban igazza teszik a mondatot. Amennyiben nincs ilyen vilag, akkor a lehetseget kiIejez
mondatunk hamis. Ha azonban elismerjk a lehetetlen vilagok letet is, ez a megklnbztetes ertelmet veszti.
Mondhatnank persze, hogy a lehetseget kiIejez allitasokat a lehetseges vilagok, a lehetetlenseget kiIejezket
pedig a lehetetlen vilagok teszik igazza. De ez elIogadhatatlan megoldas. Elszr is, ami lehetetlen, azt semmi
nem teheti iga::a; ezert valami klns viszonyt kellene bevezetnnk a lehetetlen vilag es a lehetetlenseget
kiIejez mondat kzt. Masodszor a javaslat krben Iorgonak tnik, hiszen az kvetkezik belle, hogy a vilagok,
illetve az azokat alkoto tenyallasok csak ugy tehetik igazza a lehetsegeket kiIejez mondatokat, ha a vilagokat
elzetesen, es eppen a lehetosegre hivatko:va osztalyoztuk.
sszeIoglalva tehat, mindenkeppen ketseges, hogy a gondolatok tartalma ertelmezhet lenne a lehetseges
vilagok Iogalma segitsegevel, mivel gondolataink tartalma lehetetlen vilagokra is utalhat. Ez nem jelenti azt,
hogy a lehetseges vilagok valamilyen korlatozott modon ne lennenek alkalmazhatok a gondolati tartalmak
kiIejezesere, vagy hogy ne lennenek hasznosak peldaul az ilyen tartalmakat kiIejez kijelentesek logikai
szerkezetenek vizsgalatakor. Talan azok. Azt azonban jelenti, hogy amikor ebben a kontextusban hasznaljuk a
lehetseges vilagok Iogalmat, nem helyes azokat realista modon ertelmezni. Es ami meg ennel is Iontosabb, hogy
nem kell Ielteteleznnk, hogy a lehetseges vilag Iogalma ugyanazt jelenti akkor, amikor episztemikus
kontextusban (a gondolatok tartalmanak es igazsaganak elemzesere), es amikor metaIizikai kontextusban
hasznaljuk ket.
Ha viszont ugy gondoljuk, hogy a lehetseges vilagok Iogalmanak metaIizikai es episztemikus kontextusban
trten hasznalata elvalaszthato, akkor semmi sem akadalyoz abban, hogy a metaIizikai ertelmezes soran
elvessk az ujrakombinalhatosag hume-i elvet. Ez pedig azt jelenti, hogy nem kell elIogadnunk: minden, amit
elklnlten is Iel tudunk Iogni, valoban letezhet is elklnlten. Hogy mi lehetseges es mi nem, az tehat nem
episztemologiai, hanem metaIizikai kerdes.
5.11. 11. ModIis reaIizmus s termszeti
trvnyek
Mi hatarozza meg akkor, hogy mi lehetseges es mi nem? Azt mondanank, lehetseges, hogy valaki negyven
masodpercnel gyorsabban usszon le tven metert, de nem lehetseges, hogy t perc alatt atussza a La Manche
csatornat. Lehetseges, hogy egy rhajo eljusson a Marsra, de nem lehetseges, hogy egy perc alatt erjen oda.
Lehetseges, hogy valaki hermaIroditanak szlessen, de nem lehetseges, hogy amikor megszletik, egy
pacemaker legyen sziveben. Rviden, hogy mi lehetseges es mi nem, azt res:ben a termes:eti trvenvek
hataro::ak meg. A metaIizikai ertelemben vett lehetseg Iogalma tehat nem az episztemikus allapotokhoz,
hanem a termeszeti trvenyek es a termeszetes tulajdonsagok, altalaban veve pedig a termeszeti szksegszerseg
Iogalmahoz ktdik.
A termeszeti szksegszerseg Iogalmat mindaddig, amig nem kezdnk IilozoIiat tanulni, es nem olvassuk Hume
erveit, egyaltalan nem tartjuk klnsnek. S mivel Hume erveit akkor sincs okunk minden tovabbi nelkl
elIogadni, ha IilozoIalunk, Ielesleges IilozoIiai ervelest megelz, modalitassal kapcsolatos meggyzdeseinket
Iladni. A IilozoIia azonban segit abban, hogy vilagosabb ertelmezest adhassunk ezekrl a meggyzdesekrl,
pontosabban arrol, mi teheti ket igazza. A termeszeti szksegszerseg es a termeszeti trvenyek kapcsolata
talan vilagosabba tehet a lehetseges vilagok Iogalma segitsegevel.
termszeti trvnyek
113
Erdemes ket megjegyzessel kezdennk. Elszr is, a hume-i hagyomanybol annyit persze el kell Iogadnunk,
hogy a termeszeti trvenyek nem ugyanabban az ertelemben szksegszerek, mint a matematikai vagy logikai
igazsagok. Masodszor, bar a trvenyek kapcsan a nomikus s:ksegs:erseg Iogalmat szokas az alapvet
modalitasnak tekinteni, helyesebb a nomikus lehetoseg Iogalmabol kiindulnunk. Ez utobbi egy kicsit bvebb
magyarazatot igenyel.
Emlekezznk vissza arra, amit a termeszeti trvenyek kapcsan mondtunk arrol, mikepp Iejezhet ki egy
termeszeti trveny. Azt talaltuk, hogy egyes termeszeti trvenyeket szabalyszersegekre hivatkozva Iejeznk ki,
masokat viszont negativ egzisztencialis allitasok segitsegevel. Azokat a trvenyeket peldaul, hogy
Minden varju Iekete
Az a test, amire nem hat er, vagy egyenletes egyenes iranyu mozgasban van, vagy nyugalomban
szabalyszersegekre hivatkozva Iejezzk ki. Azt viszont, hogy
Semmi sem haladhat gyorsabban a Ieny sebessegenel
csak egy negativ egzisztencialis itelet segitsegevel Iejezhetjk ki. MasIell azt is lattuk, hogy valamennyi
trveny kiIejezhet kizarasi elv Iormajaban (tehat kiIejezhet egy negativ egzisztencialis itelet segitsegevel).
Peldaul:
Nincs olyan varju, amely ne lenne Iekete.
Nincs olyan test, amelyre ha nem hat er, ne lenne vagy egyenletes, egyenes iranyu mozgasban, vagy
nyugalomban.
Marmost az eredeti, szabalyszerseget kiIejez alakjukban nem latszik egyertelmen e kijelentesek modalis
jellege. Ugy tnik, ugyanolyan tenyallitasok, mint amelyek partikularis tenyekre vonatkoznak. De Reichenbach
aranygmbre es uraniumgmbre vonatkozo peldaja megmutatta, hogy nem azok. Ha viszont a trvenyeket
kiIejez allitasokat kizarasi elvek Iormajaban Iogalmazzuk meg, rgtn vilagossa valik modalis termeszetk.
Ezek az allitasok ugyanis azt Iejezik ki, hogy milyen tulajdonsagok lehetsegesek, vagy hogy bizonyos
tulajdonsagok milyen mas tulajdonsagokkal egytt allhatnak csak Inn.
Ha a termeszeti trvenyeket kizarasi elvekkent ertelmezzk, szamos, a trvenyekkel kapcsolatos problema
megoldodik. Mindenekeltt vilagossa valik a trvenyek modalis karaktere es az, hogy a trvenyek hogyan
kapcsolodnak az univerzalis szabalyszersegekhez. A modalis megIogalmazasbol peldaul kvetkeznek a
szabalyszersegek, de ez Iorditva nem all. Ha a Kovacsek kertjeben megIigyelt valamennyi macska Iekete,
abbol nem kvetkezik, hogy ne lehetne olyan macska, amelyik a Kovacsek kertjeben cirmos. De megoldodik az
'res trvenyekkel kapcsolatos problema is. Egyes trvenyek azert 'resek, mert a nomikus sszeIggeseket
tenyellentetes Iormaban Iogalmazzak meg. A tenyellentetes kijelentesek azonban, mint lattuk, ertelmezhetk a
lehetseges vilagok segitsegevel.
Hogyan ertelmezhet a nomikus lehetseg es a nomikus szksegszerseg? Hogyan klnbztethet meg
mondjuk a matematikai vagy a logikai szksegszersegtl? Mint lattuk, a modalis szemantika szerint azt, hogy
mely tenyallas lehetseges, az hatarozza meg, hogy van-e olyan vilag, amelyben a tenyallast kiIejez propozicio
igaz. Az pedig, hogy szksegszer, azt jelenti, hogy minden vilagban igaz. De azt is lattuk, hogy a 'minden
kiIejezes hatokre korlatozhato oly modon, hogy bizonyos kikteseket tesznk arra nezve, mely vilag erhet el
mely masik vilagbol. Ezt a korlatozast a vilagok elerhetsegenek neveztk.
Azt mondhatjuk tehat, hogy valami nomikusan lehetseges, ha van olyan nomikusan elerheto vilag, amelyben
igaz. A 'nomikus elerhetseg azt kti ki, hogy az adott vilagban ugyanazok a termeszet trvenyei, mint a mi
vilagunkban. A Ienti peldakat alapul veve, az hogy
Lehetseges, hogy valaki negyvenhet masodpercnel rvidebb id alatt usszon le szaz metert
termszeti trvnyek
114
86 A modalitas es termeszeti trvenyek sszeIggeserl v. Pargatter 1984; Vallentyne 1988; valamint McCall 1994.
Lehetseges, hogy egy rhajo eljusson a Fldrl a Marsra
Lehetseges, hogy valaki hermaIroditanak szlessen
azert igaz, mert van olyan nomikusan elerhet vilag, amelyben igaz. Az viszont, hogy
Lehetetlen, hogy t perc alatt ussza at a La Manche csatornat
Lehetetlen, hogy egy rhajo egy perc alatt erjen el a Marsra
Lehetetlen, hogy valaki egy pacemakerrel a sziveben szlessen
azert igaz, mert nincs olyan nomikusan elerhet vilag, amelyben igaz lenne.
A termeszeti trvenyek es a termeszetes tulajdonsagok tehat azt ktik ki, hogy milyen vilagok erhetk el a 'mi
vilagunkbol. Ezert Iontos, hogy a termeszeti trvenyek kizarasi trvenyek Iormajaban is megIogalmazhatok. A
kizarasi elvek azt hatarozzak ugyanis meg, hogy mi erhet el az aktualis vilagbol, es mi nem. MasIell viszont e
trvenyeket eppen az teszi igazza, hogy melv lehetseges vilagok erhetok el a: aktualis vilagbol, es melvek
nem.86
Ez utobbi allitas termeszetesen csak akkor Iogadhato el, ha Ieltesszk, hogy a lehetseges vilagok a szo egy
bizonyos ertelmeben valoban leteznek. Hogy leteznek-e vagy sem, azt viszont nem a kepzelernk dnti el,
vagy az, hogy milyen ertelmes mondatokat kepezhetnk egy adott nyelvben. Tehat nem lehetseges minden, amit
Iel tudunk Iogni. St, az sem mindig lehetseges, amit Iel tudunk Iogni, es nem tartalmaz ellentmondast. Hogy mi
lehetseges es mi nem, azt nem nyelvnk vagy kepzelernk, hanem a vilag nomikus szerkezete hatarozza meg.
A lehetseges vilagok ezen ertelmezesevel kapcsolatban ket Iontos kvetkezmenyre kell Ielhivnunk a Iigyelmet.
Az egyik, hogy a metaIizikai ertelemben vett modalitas es a termeszeti trvenyek Iogalma ezek szerint nem
elemezhetk egymastol Iggetlenl. A termeszeti trvenyek csak a lehetseges vilagok segitsegevel
ertelmezhetk, a lehetsegek viszont csak a termeszeti trvenyek segitsegevel. A ket Iogalom kzl egyik sem
redukalhato a masikra. A masik kvetkezmeny, amely az elzbl adodik, hogy a lehetseges vilagokat nem
konstrualjuk vagy posztulaljuk, hanem felfede::k. Vajon nem paradox ez a kvetkezmeny? Vajon nem csak azt
lehet IelIedezni, ami valojaban letezik, s ezert aktualis?
Bizonyos ertelemben persze igen. De a lehetseges vilagokat talan nem az aktualis vilaggal, hanem a lehetetlen
vilaggal kell szembeallitanunk. Ekkor azt mondhatnank, hogy a lehetseges vilagok fellik ki a: aktualis vilag
hatarait. Ami a lehetseges vilagokon 'tul van, az lehetetlen. Ami viszont lehetseges, az a szo egy bizonyos
ertelmeben res:e az aktualis vilagnak. Az aktualis vilag egy resze megvalosul, egy mas resze nem. De a meg
nem valosulo lehetsegek is az aktualis vilag reszet kepezik. Ugy is Iogalmazhatnank: a megvalosulo es nem
megvalosulo lehetsegek sszessege alkotja az (egyetlen letez) vilag nomikus vazat, szerkezetet.
Fontos megjegyezni azonban, hogy a termeszeti trvenyekrl es modalitasrol adott Ienti elemzes ertelmezhet
antirealista modon is. Ekkor azt Iogjuk allitani, hogy a termeszeti trvenyeket kiIejez allitasainkkal kapcsolatos
elktelezdeseink meghatarozzak, milyen nomikus modalis allitasok igazsaga mellett ktelezhetjk el
magunkat. Ha a termeszeti trvenyekkel kapcsolatban elIogadhatonak tartjuk az antirealista allaspontot, tehat
ugy veljk, a megismer ember letezese nelkl nincs ertelme termeszeti trvenyekrl beszelni (mas szoval: egy
olyan vilagegyetemben, amelyben nem letezne valamilyen megismer leny, termeszeti trvenyek sem
lennenek), akkor termeszetesen a nomikus modalitasokat is ertelmezhetjk ugy, mint egyIajta elktelezettseget
arra vonatkozoan, mely modalis kijelenteseket tekintjk igaznak, es melyeket nem. Ha azonban nem vagyunk
hajlandoak elismerni, hogy a termeszeti trvenyek lete valamely megismer leny letetl Igg, akkor a termeszeti
trvenyekrl alkotott legjobb beszamolo azt sem tagadhatja, hogy leteznek olyan nomikusan lehetseges vilagok,
amelyek az aktualis vilag reszei.
termszeti trvnyek
115
116
6. fejezet - V. ID
Az elz Iejezetekben azt vizsgaltuk, milyen metaIizikai kerdesek kapcsolodnak a szksegszerseget es a
lehetseget kiIejez allitasokhoz. A szksegszerseget es a lehetseget alethikus modalitasoknak is szokas
nevezni. (A grg aletheia igazsagot jelent.) Nemcsak az alethikus modalitasokkal kapcsolatban merlnek Iel
azonban metaIizikai kerdesek. A modalitasok egy masik metaIizikai szempontbol Iontos Iajtaja az id.
Magyarorszag allamIormaja ma kztarsasag. De Magyarorszag volt kiralysag, es volt nepkztarsasag is. Ma,
amikor e sorokat gepelem, 2000-ret irunk; jvre ilyenkor (ennyi legalabb bizonyos) 2001-et Iogunk irni.
Vannak dolgok, amelyek a multban leteztek, vannak, amelyek ma leteznek, es vannak, amelyek a jvben
Iognak letezni. Vannak esemenyek, amelyek mar megtrtentek, vannak, amelyek most trtennek, es vannak
olyanok is, amelyek a jvben Iognak megtrtenni.
A multat, a jelent es a jvt temporalis modalitasoknak nevezzk. A temporalis modalitasokkal kapcsolatos
alapvet metaIizikai kerdes knnyen megerthet, ha visszagondolunk az alethikus modalitas kapcsan mar
targyalt kerdesekre. Az egyik kerdesnk az volt, vajon kikszblhet-e valamilyen modon az alethikus
modalitas. A masik, hogy mi teszi a modalis kvetkezteteseket igazza. A harmadik, hogy leteznek-e a lehetseges
vilagok, es ha igen, milyen ertelemben beszelhetnk letezeskrl.
A temporalis modalitassal kapcsolatban nehany, ezekhez nagyon hasonlo kerdes merl Iel. Elszr is, vajon
szksegnk van-e a temporalis modalitasokra (multra, jelenre, jvre), vagy kikszblhetjk ket olyan
kiIejezesekkel, amelyek atemporalisak (tehat nem hivatkoznak a multra, jelenre, jvre)? Masodszor az a kerdes
is Ielmerl, hogy mi teszi igazza a multra, jelenre vagy a jvre vonatkozo kijelenteseinket. Vegl a
legerdekesebb metaIizikai problema, hogy letezik-e a mult es a jv. A jelennel kapcsolatban ez a kerdes ritkan
merl Iel, ahogyan altalaban azt sem szokas Ieltetelezni, hogy nem letezik az aktualis vilag. Hiszen ha valaki a
jelen letet is tagadna, az a vilag letet sem ismerhetne el hacsak nem gondolja ugy, hogy a temporalis
megklnbztetesek teljesen ertelmetlenek.
Az alethikus es a temporalis modalitasok egyes ertelmezesek szerint nem Iggetlenek egymastol. A
szksegszerseg egy okori eredet ertelmezese szerint peldaul a szksegszerseg es a mult, valamint a jelen
Iogalma szorosan sszeIgg egymassal, mivel mindkett a megvaltoztathatatlansag Iogalmahoz ktdik. Azt,
ami elmult, nem valtoztathatjuk meg, mint ahogyan azt sem, ami szksegszer. Latni Iogjuk, hogy a modern
elmeletek egy resze is szoros kapcsolatot tetelez Iel az alethikus es a temporalis modalitas kztt.
A ket elter tipusu modalitas kzti klnbsegekre is Iontos azonban Ilhivni a Iigyelmet. Elszr is, miutan a
temporalis modalitas (szemben az alethikussal) epp annyira tudomanyos, mint amennyire logikai es metaIizikai
problema, az idvel kapcsolatos nehany olyan kerdest is vizsgalnunk kell majd, amelyek a termeszettudomany
es a metaIizika hataran helyezkednek el. Vizsgalodasaink termeszetesen nem termeszettudomanyos jellegek
lesznek. Nem kerlhetjk el azonban, hogy idnkent ne hivatkozzunk nehany termeszettudomanyos peldara es
problemara. Az id metaIizikajaval kapcsolatos problemak egy resze ugyanis csak igy erthet meg.
(A peldakra trten hivatkozas azonban mas termeszet, mint a termeszeti trvenyek eseteben volt. Az ugyanis,
hogy mi egy termeszeti trveny, tisztan IilozoIiai kerdes. A tudomany jol mkdhet anelkl, hogy errl barmit
is mondana explicit modon, vagy hogy a tudosok egyetertenenek abban, hogy mit neveznek termeszeti
trvenynek. Az idvel nem egeszen ez a helyzet. Mint az kzismert, klnbz Iizikai elmeletek az id
klnbz ertelmezeset kvetelhetik meg.)
A IilozoIiai erveles es az ervelest megelz meggyzdeseink kapcsolata, mint azt az alethikus modalitassal
kapcsolatban lathattuk, bonyolult kerdes. Egy IilozoIiai elmelet helyessegenek tesztje lehet, hogy az elmelet
altal javasolt megoldasok milyen mertekben Ielelnek meg a IilozoIiai ervektl Iggetlen meggyzdeseinknek
(ezeket az ismeretelmeletileg kitntetett meggyzdeseket intuicionak is szokas nevezni). Persze valoszin,
hogy sok esetben lehetetlen olyan elmeletet alkotni, amely valamennyi intuicionkkal sszhangban all. Ezt vagy
azt talan Il kell adni. Strawson nyoman azokat a metaIizikai elmeleteket, amelyek IilozoIiatol Iggetlen
117
87 Strawson 1959, 911.
88 V. Arisztotelesz: Fi:ika 218b, 221a.
meggyzdeseinket tamasztjak ala, s legIljebb pontositjak azokat, deskriptiv metaIizikanak nevezzk. Azokat
viszont, amelyek megkvetelik, hogy valamely IilozoIiai ervelestl Iggetlen meggyzdesnket az erveles
hatasara modositsuk, revizionista metaIizikanak hivjuk.87
Marmost a Ientiek alapjan az alethikus es temporalis modalitasok kzti masik Iontos klnbseg a kvetkezkepp
erzekeltethet. Az alethikus modalitasok eseteben a IilozoIiai ervelest megelzen az antirealista meggyzdes
all kzelebb hozzank. Sok es ers ervre van szkseg ahhoz, hogy Iladjuk azon meggyzdesnket, mely szerint
nem leteznek lehetseges vilagok. Ezzel szemben a temporalis modalitassal kapcsolatban IilozoIiai ervelestl
Iggetlen meggyzdesnk inkabb realista. Ugy gondoljuk, letezik mult, jelen es jv. Ezert a IilozoIiai
ervelesnek kell (vagy kellene) meggyznie arrol, hogy ez a megklnbztetes ertelmetlen, vagy legalabbis
kikszblhet.
Mieltt az idvel kapcsolatos realista es antirealista allaspontok vizsgalataba kezdenenk, egy olyan kerdest kell
megvizsgalnunk, amely mar az okori grg IilozoIusokat is Ioglalkoztatta. Kis tulzassal talan azt is
mondhatnank, ez volt az a problema, amivel a nyugati metaIizika trtenete kezdetet vette. Az id es valtozas
Iogalmanak kapcsolatarol van szo.
6.1. 1. Id s vItozs
Ha kinezek az ablakon, latom, hogy Ielhk vonulnak az egen. Nehany pillanatra kist a nap, majd ismet beborul.
Kesbb erzekelem, hogy egyre stetebb van. Latom, hogy esteledik. Amikor Ieljn a hold, meg kzel van a
horizonthoz. Meg kesbb, ha ismet kinezek, latom, hogy egyre kisebb, de egyre ersebben vilagit. Ma telihold
van. Ezert tudom, hogy ha holnap este is kinezek az ablakon, mar kisebb lesz a hold. Viszont, ha nem lesznek
Ielhk, lathatom a csillagokat.
A vilag, amely krlvesz bennnket, szntelenl valtozik. Talan vannak pillanatok, mikor nem erzekeljk, hogy
valami valtozna krlttnk, de tudjuk, hogy idvel valtozni Iog, es emleksznk ra, hogy volt id, amikor a
vilag nem pontosan olyan volt, mint amilyen most. S meg azokban a pillanatokban is, amikor nem valtozik
krlttnk semmi, tudataban vagyunk, hogy bizonyos dolgok megvaltoztak, mivel emleksznk ra, milyenek
voltak valaha. Eber allapotban, ha nem is erzekelnk valtozast a klvilagban, miutan Iolyamatosan mozog a
szemnk, az, ahogyan a dolgok megjelennek szamunkra, Iolyamatosan valtozik. De ha becsukjuk a szemnk, es
hangokat sem hallunk, es semmilyen mas modon sem vesznk tudomast arrol, ami krlttnk trtenik, akkor
talan megsznt szamunkra minden valtozas?
Csak akkor, ha az eszmeletnket is vesztjk. Ha eber allapotban vagyunk, akkor elmenkben bizonyos
tudatallapotok valtjak egymast, amelyek vagy bels Iizikai allapotainkrol tudositanak (peldaul: egyre ehesebbek
lesznk), vagy mas mentalis allapotainkrol (peldaul: emleksznk ra, hogy elhataroztuk, nem nyithatjuk ki a
szemnket, ha szeretnenk eljutni a tkeletes nirvana allapotaba). Nincs tehat olyan pillanat tudatos eletnk
soran, amelyben a Iizikai krnyezet es/vagy tudatos, tapasztalati allapotaink ne valtoznanak.
Ami valtozik, az valtozhat gyorsan es lassan. A valtozasnak merteke van. Arisztotelesz es az t kvet szamos
IilozoIus ugy gondolta, hogy az id valojaban a valtozas merteke. 88 Ha az orankat Iigyeljk, azt tapasztaljuk,
hogy a mutatok allasa Iolytonosan valtozik. A tbbi dolog valtozasanak sebesseget pedig ahhoz viszonyithatjuk,
hogyan valtozik az oramutatok allasa. De vajon mondhatjuk-e, hogy az oramutato allasa a: ido mulasanak
megfeleloen valtozik?
Ahhoz, hogy ezt a kerdest meg tudjuk valaszolni, ket egymassal sszeIgg, az id metaIizikajaval kapcsolatos
problemat is meg kell vizsgalnunk. Elszr is, vajon ertelmes dolog-e Iltetelezni, hogy van valami, amit az ora
jarasa jelez? Valami, ami Iggetlen attol, hogy a dolgok egymashoz kepest gyorsan vagy lassan valtoznak? Ha
nincs, akkor az ora egy a szamtalan valtozo dolog kzl, es nincs semmi, amit a tbbi jelenseg valtozasatol
Iggetlenl merne. Egy meterruddal megmerhetjk ket targy hosszusagat, vagy azt a tavolsagot, amelyik
1. Id s vItozs
118
89 Shoemaker 1969.
elvalasztja ket egymastol. Ha azonban az egyik targy megsznik letezni, a tavolsagmeres Iogalma
ertelmetlenne valik. Hasonlokepp, ha az id a klnbz esemenyek (tehat a dolgok valtozasa) kzti idbeli
tavolsagot meri, ertelmetlen lesz azt allitani, hogy a valtozasoktol Iggetlenl egy ora barmit is merhet.
Kepzeljk el peldaul, hogy valamely vilagban csak egyetlen targy, egy bels szerkezet nelkli 'ora (mondjuk
egy metronom) letezik. Vajon merhet-e ez az ora valamit? Talan igen: az idt. Ha viszont nincs valami, amit 'az
id-nek neveznk Iggetlenl a vilagban zajlo valtozasoktol, akkor az egyetlen ertelmes valasz az lesz, hogy
'orank nem mer semmit. Mondhatnank ugyan, hogy nmaga allapotainak valtozasat meri, de ezt nagyon nehez
lenne elIogadni. Kepzeljnk el egy lehetseges vilagot, amelyben csak egyetlen targy van: egy meterrud. Vajon
ertelmesnek talalnank azt a Ieltetelezest, hogy a meterrud sajat hosszat meri?
Ha Ieltesszk, hogy egy vilagban csak egyetlen targy, egy 'ora van, de az valoban mer valamit, akkor az id
ugynevezett abszolut IelIogasat kell elIogadnunk. Ha ellenben valaszunk negativ, ha tehat azt allitjuk, hogy egy
ilyen vilagban a metronom nem mer semmit, akkor az id relacios IelIogasat tamogatjuk. ( Mutatis mutandis
ugyanez igaz a meterruddal es a terrel kapcsolatban.) A modern newtoni Iizikaval kapcsolatos egyik
legIontosabb metaIizikai problema az, hogy vajon Iel kell-e teteleznnk az abszolut idt es teret? E kerdessel
majd kesbb Ioglalkozunk.
Az id es valtozas viszonyaval kapcsolatos kerdest azonban mas modon is Ieltehetjk. Kepzeljnk el egy olyan
vilagot, amelyben vannak targyak es szemelyek, de semmi sem mozog vagy valtozik. Ezt persze nagyon nehez a
szo szoros ertelmeben elkepzelni, hiszen a kepzelet Ieltetelezi a tudatossagot, a tudatossag pedig a bels,
mentalis valtozast. Megis tegyk Il, hogy lehetseges olyan vilag, amelyben nincs semmiIele valtozas, beleertve
az ott el emberek tudatanak csak nmaguk altal tapasztalhato valtozasat is. Ezt a vilagot talan 'megIagyott
vilagnak nevezhetnenk, ahol is a 'Iagyas az abszolut zerus Iok elereset jelenti, a teljes mozdulatlansagot es
valtozatlansagot.
Azok szerint, akik az id Iogalmat Arisztotelesz nyoman a valtozas Iogalmahoz ktik, egy ilyen vilagban nincs
ertelme idrl beszelni. Tul azon, hogy egyaltalaban elkepzelhet-e egy ilyen vilag, Ieltetelezesenek, ugy tnik,
abszurd kvetkezmenyei is lennenek. (Mint emlitettk, a szo szoros ertelmeben nem tudunk elkepzelni egy ilyen
vilagot. 'Elkepzelni ezt a vilagot valami olyasmit jelentene, mint egyIajta mentalis tavcsvel vizslatni. Ekkor
viszont van egy olyan tulajdonsaga a vilagnak, amely valtozik: viszonya a mi tudatallapotainkhoz.) Elszr is,
honnan tudhatnank, hogy milyen hosszu ideig tart a Iagyas? Ha nincs valtozas, nincs ora sem, amelyik ezt
merhetne. Masodszor, ha Ieltetelezzk, hogy letezhet ilyesmi, akkor mi bizonyitja, hogy a mi vilagunk nem Iagy
meg idnkent? Hiszen a Iagyasrol semmiIele tapasztalatunk nem lehet.
Ha lehetseges lenne id valtozas nelkl, igaz lehetne, hogy a mi vilagunk (az aktualis vilag) tpercenkent
megIagy tiz percre, vagy tiz percenkent megIagy t percre, vagy minden masodpercben megIagy egy millio
evre, es igy tovabb. Rviden: vegtelenl sok olyan, az id mulasara vonatkozo hipotezisnk lenne, amirl eleve
tudjuk, hogy soha, senki, semmilyen modszerrel nem dntheti el, igazak-e vagy sem. Persze azt valaszolhatna
valaki: attol, hogy nem tudjuk eldnteni, melyik hipotezis igaz, meg lehetseges, hogy valamelyik valoban az. Az
els Iejezetben azonban amellett probaltam ervelni, hogy elIogadhatjuk a minimalis veriIikacionizmus elvet,
mint egy allitas vagy vita ertelmessegenek kriteriumat. Bizonyos, hogy szamos ertelmes hipotezis igazsaganak
megallapitasara jelenleg nincs modszernk, s talan soha nem is lesz. De egy olyan Ieltevessel elni, amely abbol
indul ki, hogy a belle kvetkez hipotezisek vegtelen sokasagarol soha, semmilyen krlmenyek kztt,
semmilyen emberi leny szamara nem lehetseges eldnteni, hogy igazak-e vagy sem, mar tarthatatlan.
Sokaig valoban az volt az altalanosan elIogadott IilozoIiai allaspont, hogy Arisztotelesznek igaza van, es
valtozas nelkl ertelmetlenseg idrl beszelni. (Bar ez Ielvetett nehany, az rklettel kapcsolatos teologiai
kerdest. Az rklet ertelmezeseirl kesbb, a szabad akarat kapcsan reszletesebben is szolunk.) Sidney
Shoemaker azonban, egy 1969-ben kzlt cikkeben egy olyan peldat ir le, amely a valtozas nelkli id
lehetsegenek kerdeset uj megvilagitasba helyezi.89 A pelda azt bizonyitja, hogy van olyan eset, amikor
egyaltalan nem abszurd az a Ieltetelezes, hogy letezik id egy olyan vilagban, amely teljesen 'megIagyott,
tehat ahol nincs semmilyen mozgas vagy valtozas, beleertve a tudati valtozasokat is.
1. Id s vItozs
119
Shoemaker erve a kvetkez. Kepzeljk el, hogy van egy olyan vilag, amely harom jol elklnlt reszre oszlik.
Valamennyi targyrol es szemelyrl, amelyik ebben a vilagban el, egyertelmen eldnthet, hogy a vilag mely
szeletehez tartozik, hasonlokeppen talan ahhoz, ahogyan minden targyrol es szemelyrl eldnthet, melyik
orszagban tartozkodik. Persze van ket Iontos klnbseg az orszagok es a shoemakeri vilag szeletei kztt. A
'hatarok az utobbi eseteben geometriai ertelemben vett vonalak vagy sikok, amelyek a ket terlet elvalasztasara
szolgalnak. Senki sem tartozkodhat tehat a 'hatarterleten: vagy az egyik oldalon van, vagy a masikon. S e
vilagban nincsenek 'szabad Ildek vagy tengerek, olyan terletek, amelyek a harom kzl egyik regioba sem
tartoznak.
A klnbz regiokban tartozkodo szemelyek mindent megIigyelhetnek, ami a masik regioban trtenik,
kommunikalhatnak is egymassal, de nem mehetnek at a masik regioba. (Ez utobbi kiktesen enyhiteni lehet, de
most az egyszerseg kedveert Iogadjuk el az ersebb valtozatot.) Nevezzk a szeleteket A, B es C regionak. E
harom reszre osztott vilagnak van egy klns tulajdonsaga. Az egyes regiok idnkent 'megIagynak. Leall az
elet, semmi nem mozdul, semmi nem valtozik. Amikor beall a Iagyas az egyik regioban, az a masik ket regiobol
jol megIigyelhet.
Annak a regionak a lakoi, amelyik eppen megIagyott, csak azt veszik eszre, hogy van egy olyan pillanat, amikor
a masik ket regioban nagyon sok dolog hirtelen megvaltozik. Talan ertetlenl allnak a jelenseg eltt. A
szomszed regiok lakoi azonban elmagyarazzak, hogy ez azert trtent, mert az regiojuk megIagyott. Azt is meg
tudjak mondani, mennyi idre. A es B regio lakoi elmondjak C regio lakoinak, hogy megIigyeltek, C regioban
minden harmadik evben megall az elet. C es A regio lakoi elmondjak B regio lakosainak, hogy ott ugyanez
trtenik minden negyedik evben. Vegl B es C regio lakoi Ielvilagositjak A regio lakoit, hogy k sem kepeznek
kivetelt, regiojuk minden tdik evben megIagy egy evre.
Egyetlen regio egyetlen lakojanak sem lesz oka ketelkedni abban, hogy az egy evnyi Iagyas megtrtent a sajat
regiojaban. Egyreszt nincs oka ketelkedni abban, amit a tbbiek mondanak, hiszen latja, hogy hasonlo dolgok
mas regiokban is elIordulnak; masreszt maga is erzi, hogy minden (regiotol Iggen) harmadik, negyedik,
tdik evben a tbbi regioban Iurcsa, hirtelen valtozasok trtennek. Ez azonban nem bizonyiteka annak, hogy
ertelmes dolog idrl beszelni valtozas nelkl, hiszen az adott vilagban van valtozas. Az egyes regiok 'Iagyasa
es a 'Iagyas tartamanak azonositasa Ieltetelezi, hogy a vilagban valahol van valamilyen valtozas.
Igen am, de mi trtenik minden hatvanadik evben? Tegyk Il, hogy a klnbz regiok lakoi mar hosszu
evszazadok ota megIigyelik, kronikakban Ieljegyzik, hogy a ciklikus Iagyasok kivetel nelkl bekvetkeznek
minden regioban a megIelel idben es a megIelel idtartammal. Minden hatvanadik evben lesz azonban egy
ev, amikor a Iagyasok 'egybeesnek. Ebben 'az evben a vilag lakoi semmit sem erzekelnek. Nem erzekelik,
hogy a masik regioban valami erdekes trtent volna, es a tbbi regio lakoi sem ertesitik ket, hogy 'kivlrl
barmi erdekeset tapasztaltak volna. Az egyetlen, amit viszont mindenki tapasztal, hogy a masik ket regioban
mintha kimaradt volna a rendes 'ciklikus Iagyas.
De valoban kimaradt? Nem inkabb az a helyes Ielteves, hogy igenis megtrtent, csak nem tapasztalhato? A vilag
lakoi joggal Ieltetelezhetik, hogy pontosan egy evig a vilagukban nem trtent semmi. Ez a Ielteves, az
helyzetkben sokkal plauzibilisebb, mint az, hogy minden hatvanadik evben, csak azert, mert veletlenl
egybeesik a harom regioban, kimaradna a 'Iagyas. Sokkal helyesebb kvetkeztetesnek latszik, hogy bar nem
tapasztalhato, a Iagyas bekvetkezett.
Tegyk Il peldaul, hogy Robinson Crusoe meg egyedl el szigeten. Az egesz napi Iaradsagos munka utan
hajnalban nyugovora ter es a kimerltsegtl alomtalanul alszik (legalabbis, amikor Ilebred, nem emlekszik
arra, hogy almodott volna). Vajon plauzibilis Ilteves volna-e reszerl, ha azt gondolna, hogy amig aludt es nem
erzekelt valtozast, megsznt letezni? Korabbi eletebl persze tudja, hogy latott mas embereket aludni, es arra is
emlekszik, masok beszamoltak rola, hogy t lattak aludni, es ezalatt nem sznt meg letezni. (Tegyk Il, hogy
az ' szo Robinson Crusoe testere utal. Ez, mint latni Iogjuk, leegyszersites, de most az erv kedveert
megteszi.) Amikor azonban egyedl marad a szigeten, mar nincs ilyen bizonyiteka. Senkit nem lat aludni, es
senki sem szamolhat be rola, hogy nem sznik meg letezni, mikzben alszik. Azt mondanank tehat, esszer
Ielteteleznie, hogy idnkent bizonyos idre megsznt letezni? Aligha. Inkabb azt allitanank, hogy bar az adott
1. Id s vItozs
120
esetben nincs kzvetlen bizonyiteka arra, hogy mig alomtalanul alszik, letezik, a korabbi bizonyitekok es a
relevans krlmenyek azonossaga elegseges ahhoz, hogy Ieltetelezze, nincsenek olyan pillanatok, amikor
megsznne letezni.
A helyzet hasonlo a Shoemaker-vilagban elk eseteben. Igaz ugyan, hogy minden hatvanadik evben nem lesz
kzvetlen bizonyitekuk arra, hogy egy evig vilagukban nem valtozik semmi, de a korabbi bizonyitekok alapjan
elIogadhatobbnak tnik az a Ielteves, hogy ha senki nem is tapasztalhatja, az id halad tovabb anelkl, hogy
mozgas vagy valtozas trtenne, mint az a hipotezis, hogy vilaguk jol ismert trvenyszersegei hatvan evente
Ielmondjak a szolgalatot. Ezert egyaltalan nem keptelenseg azt allitani, hogy az id letezhet ott is, ahol nincs
mozgas vagy valtozas.
Fontos persze latnunk, hogy a Shoemaker-vilag nem azt bizonyitja, hogy az ido fogalma lehetseges lenne a
valto:as fogalma nelkl. A Shoemaker-vilagban van valtozas. Egy olyan vilagban, ahol nem trtenik semmi, mi
emberek aligha rendelkezhetnenk az id Iogalmaval. Ennek egyszer oka van. Az id Iogalmat nem erzekeljk
kzvetlenl, ugy mint mondjuk a krlttnk lev targyakat es azok valtozasait. Amint erre mar Kant is
ramutatott, az id nmagaban nem tapasztalhato, sokkal inkabb a kls es a bels tapasztalat egyIajta Ieltetele.
Az idtlen dolgokrol (peldaul szamokrol vagy univerzalekrol) eppen ezert nem lehet tapasztalatunk. Az id
Iogalmat nem lennenk kepesek megerteni a mozgas es valtozas Iogalma nelkl. A valtozas az, amit
tapasztalunk. S csakis a valtozas Iogalma segitsegevel erthetjk meg, mi az id.
Akkor vajon milyen metaIizikai kvetkezmenyei vannak Shoemaker ervenek? Mieltt ezt a kerdest
megvizsgalnank, elbb az id abszolut es relacios IelIogasa kzti vitat kell elemeznnk.
6.2. 2. Az id abszoIt s reIcis feIfogsa
Valoszinleg mindenki hallott mar Newton hires mondasarol, mely szerint 'Hypotheses non Iingo, vagyis
'Nem elek Ieltevesekkel. Newton e kijelenteserl szamos klnbz ertelmezes adhato. A legkezenIekvbb,
hogy Newton 'Ieltevesen a tapasztalatilag ellenrizhetetlen kijelenteseket ertette. A XVII. es XVIII. szazadban
(de meg kesbb is) sokan gondoltak ugy, hogy a newtoni dinamika alapIogalma, a 'tavolba hato gravitacios er
tovabbi magyarazatot kvetel. Newton szerint viszont szksegtelen e Iogalom tovabbi magyarazatara
trekednnk. A gravitacios er lete egy olyan termeszeti teny, amellyel kapcsolatban mar nincs ertelme Ieltenni
azt a kerdest: vajon honnan szarmazik a hatasa?
Sok kiemelked elmehez, tudoshoz, IilozoIushoz hasonloan azonban Newton sem maradt teljesen h a sajat
maga altal Ielallitott elvekhez. Fizikaja kidolgozasa soran kenytelen volt olyan Ieltevesekkel is elni, amelyek
kiIejezetten metaIizikai termeszetek. Figyelemre melto IilozoIia- es tudomanytrteneti teny, hogy az a Leibniz,
aki egyebkent a Iizikat es metaIizikat sokkal kevesbe tartotta egymastol elvalaszthatonak, mint a tapasztalati
termeszettudomany hsekent emlegetett Newton, a terrel es idvel kapcsolatban a Newtonenal sokkal 'kevesbe
metaIizikus allaspontot vedelmezett. Erdekes peldaja ez annak, hogyan vezethetnek Iizikai ervek olyan
metaIizikai meggyzdesekhez, amelyek ellen eppen metaIizikai erveket lehet Ielhozni. A ket IelIogas kzti vita
ekes bizonyiteka annak, hogy a metaIizika es tudomany nem ket egymastol tkeletesen elvalasztott tudasterlet
(mint mondjuk a genetika es a csillagaszat), mivel az altaluk vizsgalt problemak bizonyos esetekben
sszeIggnek egymassal, a javasolt megoldasok pedig kiegeszithetik egymast.
Dinamikajanak alapelveit Newton A termes:etfilo:ofia matematikai alapelvei cim mveben Iejti ki. Az elvek
megIogalmazasahoz korollariumokat, magyarazo jegyzeteket irt. E jegyzetek azonban nemcsak az alapelvek
magyarazatai, hanem olyan uj, reszben metaIizikai nezeteket is megIogalmaznak, amelyekrl Newton ugy
gondolta, elengedhetetlenek az altala IelIedezett trvenyek ervenyessegehez; pontosabban e trvenyek csak
akkor magyarazhatjak helyesen a jelensegeket, ha ezek a (sok esetben metaIizikai jelleg) Ieltevesek
ervenyesek. Newton a kvetkez, az idre, terre es mozgasra vonatkozo Ielteveseket vezeti be:
Az abszolut, valosagos es matematikai id nmagaban veve, es lenyegenek megIelelen, minden kls
vonatkozas nelkl egyenletesen mulik, es mas szoval idtartamnak is nevezhet.
2. Az id abszoIt s reIcis
feIfogsa
121
90 Newton 1687, 46, 47.
91 Sklar 1995, 2531.
Az abszolut ter, sajat lenyegenel Iogva, klsleg egyaltalan semmihez sem viszonyitva, mindenkor egyenl es
valtozatlan marad.
Az abszolut mozgas a testnek egyik abszolut helyrl a masikra valo helyvaltoztatasa.90
Knnyen belathato, hogy itt metaIizikai hipotezisekrl van szo. Newton ugyanis tbbszr leszgezi, hogy csak a
relativ id erzekelhet, az abszolut id sohasem. SemmiIele kzvetlen tapasztalati bizonyitek nem hozhato Iel
letezese mellett. (Ez volt Newton sajat velemenye. Kesbb a Iizikusok megprobaltak kiserletileg is bizonyitani,
hogy letezik abszolut mozgas, amibl mar kvetkeztethetnenk arra, hogy talan letezik abszolut id es ter is. A
kiserletek eredmenye negativ volt. Ami viszont pozitiv hatast gyakorolt a tudomany trtenetere, mert segitette a
terrl es idrl szolo modern, relativisztikus elmeletek kidolgozasat. 91)
Leibniz marmost amellett ervelt, hogy nem letezik sem abszolut ter, sem pedig abszolut id. Ahhoz azonban,
hogy megertsk Leibniz allaspontjat, rviden szolnunk kell a relacios tulajdonsagok problemajarol. (A relacios
tulajdonsagokat kesbb reszletesebben is elemezzk majd az azonossaggal kapcsolatban.)
Mint mar a kauzalitas kapcsan lathattuk, a targyakat vegtelenl sokIelekeppen leirhatjuk tulajdonsagaik
segitsegevel. Ez azt is jelenti, hogy a targyaknak vegtelenl sokIele tulajdonsaguk lehet. (A 'vegtelenl sok
talan nem jelenti a matematikai ertelemben vett vegtelent; csak annyit, hogy 'nagyon sok, vagy az emberi elme
szamara IelIoghatatlanul sok.) Azonban nem minden tulajdonsag 'illeti meg a targyakat ugyanolyan modon.
Vannak peldaul a targyaknak olyan tulajdonsagai, amelyek megvaltoztathatok anelkl, hogy a targyak maguk
megvaltoznanak. A tizIorintost, ami most a bal zsebemben van, attehetem a jobb zsebembe. Ettl ugyan egy
bizonyos ertelemben megvaltozik valamely tulajdonsaga (mondjuk, terbeli elhelyezkedese a bal szememhez
kepest), de a tizIorintos ettl meg nem lesz aranybol. Pontosan ugyanaz a tizIorintos marad, ami eltte volt. Ha
egy tavoli rokonomnak gyereke szletik, rokonsagi viszonyaim megvaltoznak. De ez aligha jar egytt azzal,
hogy velem vagy bennem valami Iontos valtozas trtenik.
Az ilyen tipusu tulajdonsagokat a targyak vagy szemelyek relacios tulajdonsagainak szoktuk nevezni. A
legknnyebben ugy ellenrizhetjk, hogy valamely tulajdonsag relacios tulajdonsag-e vagy sem, ha elkepzelnk
egy olyan vilagot, amelyben semmi mas nem letezik, csak az adott targy. Ha az adott targy egy ilyen vilagban is
rendelkezik a vizsgalt tulajdonsaggal, az azt mutatja, hogy a tulajdonsag nem relacios (hanem 'bels,
'intrinszikus). Ha viszont nem rendelkezhet vele, akkor a tulajdonsag az adott targy relacios tulajdonsaga. Egy
olyan vilagban, amelyben csak egy tizIorintos letezik, nem lehet se a bal zsebemben, se a jobb zsebemben. De
tovabbra sem valtozik meg az aranytartalma. Egy olyan vilagban, amelyben csak en letezem, nem lehetek
nagybacsi. De ebben a vilagban is ket kezem es ket labam lesz. Utobbiak tehat intrinszikus tulajdonsagok.
Talan erdemes egy Iizikai peldat is emliteni. A targyaknak van sulyuk es van tmegk. Miutan azonban a suly a
relativ tmegvonzastol Igg, egy 'maganyos targynak nem lenne sulya. De lenne tmege. Az
anyagmennyisegkent ertelmezett tmeg tehat intrinszikus tulajdonsag. (A pelda nem teljesen jo: a tmege sem
intrinszikus tulajdonsag, ha a tmeget diszpozicionalisan, az ellenallas mertekekent deIinialjuk. A pelda
kedveert azonban Iogadjuk el a tmegrl alkotott Ienti, kicsit 'kzepiskolas ertelmezest, hiszen a Iizikai
ertelemben vett tmeg Iogalmanak megalkotoja, Newton is igy hasznalta a kiIejezest.)
Leibniz IelIogasa szerint azonban nemcsak targyak, hanem esemenyek kztt is ertelmezhetnk relaciokat.
Esemenyek kzti relacios tulajdonsagokra mar lattunk peldat: legalabbis egyes ertelmezesek szerint ilyen az
oksagi relacio. Leibniz terrl es idrl alkotott IelIogasa marmost a kvetkez: ertelmetlenseg abszolut terrl es
abszolut idrl beszelni. A ter nem mas, mint ket egyidejleg letez targy kztti tavolsag. Az id pedig ket
esemenv kzti tavolsag. Ha a vilagegyetemben nem lennenek targyak ertelmetlen lenne terrl beszelni, mivel a
ter a klnbz targyak kzti tavolsag, 'az egyszerre letez dolgok rendjenek Iogalman alapszik. Hasonlo
modon, ertelmetlenseg abszolut idrl beszelni, mert az id Iogalma az 'esemenyek egymast kvet rendjet
Iejezi ki. Az id Iogalma relacios Iogalom: az esemenyek kzti visszonyokra vonatkozik.
feIfogsa
122
92 Leibniz 1714, 5255.
93 '. a pillanat irja Leibniz a dolgok nelkl semmi. Leibniz 1714, 54.
94 Legalabbis emellett ervel Reichenbach klasszikus tanulmanyaban, Reichenbach 1924.
95 Newton 1687, 46.
96 Newton 1987, 26; Tooley 1997, 261; Sklar 1995, 2223.
A jol ismert hasonlat szerint Newton IelIogasaban a ter es id valami olyasmi, mint egy hatalmas tartaly,
amelyben a Iizikai esemenyek trtennek. Leibniz szerint ez a Ieltetelezes keptelenseg. Az kvetkezik ugyanis
belle, hogy amit 'vilagnak neveznk, a letez targyak es esemenyek sszessege, valamikeppen ebben a
'tartalyban van. Tegyk Il azonban, hogy egy tartaly bal sarkaban van egy eger. Ha megijesztjk, kicsit odebb
megy: mas helyet Ioglal el a tartalyban. Ha letezne abszolut ter es id, mondja Leibniz, akkor ertelme lenne
arrol beszelni, hogy a vilagegyetem eppen hol van az abszolut terben, vagy eppen mikor van az abszolut idben.
Azt is mondhatnank, hogy lehetne egy meterrel arrebb vagy egy oraval kesbb. De hogyan lennenk kepesek ezt
ellenrizni? Ha egy lehetseges vilagban a targyak es esemenyek rendje pontosan ugyanolyan lenne, mint a
mienkben, vajon honnan tudnank, hogy az adott vilag az abszolut terben es az abszolut idben mashol
helyezkedik el? S ha valoban Isten teremtette a vilagot (mint hogy abban sem Newton, sem Leibniz nem
ketelkedett), vajon mi oka lett volna ra, hogy az abszolut terben eppen oda helyezze, ahova helyezte, s hogy az
abszolut idben minden esemeny pontosan akkor trtenjek, amikor trtenik? Ezeket a kerdeseket Leibniz szerint
nem lehet megvalaszolni. Ezert el kell vetnnk azt a Ieltevest, hogy letezik abszolut ter vagy abszolut id.92
Abbol viszont, hogy nincs abszolut ter es abszolut id, az kvetkezik, hogy nincsenek abszolut terbeli es idbeli
pontok, 'pillanatok sem.93 Ez azonban azzal a Iurcsa kvetkezmennyel jar, hogy ha ket esemeny megtrtente
kzt nem trtenik semmi, akkor a ket esemenyt nem valaszthatja el idtartam egymastol. Ezt a kvetkezmenyt
aligha Iogadnank el. Mint ahogyan az is Iurcsanak tnik, hogy ha egy terbeli ponton nincs valamilyen targy,
akkor az adott terbeli pont nem is letezik. A relacios IelIogas szerint azonban a ter es id Iogalmahoz nem azt
kell Ielteteleznnk, hogy minden helyen van valami, vagy minden idpontban trtenik valami, hanem hogy
minden helyen lehetne valami, es minden idpontban trtenhetne valami. A tenyleges idpontokat tehat a
lehetseges esemenyek Iogalma segitsegevel ertelmezhetjk.
MetaIizikai szempontbol a leibnizi elkepzeles ketsegkivl vonzobbnak tnik, mint a newtoni, hiszen nem
Ieltetelezi az abszolut ter es id kzvetlen tapasztalat altal hozzaIerhetetlen Iogalmait.94 Kerdes persze, hogy
mit ertnk tapasztalati hozzaIerhetetlensegen. A IilozoIusok tbbsege egyetert abban, hogy az id k:vetlenl
nem erzekelhet, ezert 'tapasztalatilag hozzaIerhetetlen. Newtonnak mas volt a velemenye, szerinte a
'viszonylagos, latszolagos vagy mindennapi id erzekelhet.95 De ha kzvetlenl nem is erzekelhet,
ketsegtelen, hogy a megIigyelhet valtozasok segitsegevel merhet. Nem igy az abszolut id. Ez nem csak
abban az ertelemben 'nem tapasztalati, hogy k:vetlenl nem Iigyelhet meg. Newton eredeti Ieltevese szerint
nem is merhet. Akkor valoban semmi sem indokolna, hogy elIogadjuk letezeset?
Azert nem egeszen. Ha merni nem is lehet, Newton szerint akkor is szksegnk van az abszolut ter es az
abszolut id Iogalmara. Pontosabban, bizonyos Iizikai jelensegek magyarazatahoz Iel kell teteleznnk az
abszolut sebesseg, illetve gyorsulas Iogalmat, ezt pedig csak ugy erthetjk meg, ha Ieltesszk, hogy letezik
abszolut ter es id. Newton ezt hires 'vizes vdr es 'ket golyo peldajaval probalta bizonyitani. Az utobbi
pelda (kisse leegyszersitve) a kvetkez modon Ioglalhato ssze. Kepzeljnk el egy lehetseges vilagot,
amelyben csak ket, zsinorral sszekttt golyobis (mondjuk, bolygo) letezik, amelyek a gravitacios
kzeppontjuk (ha a ket golyo tmege egyenl: az sszekt zsinor Iele) krl keringenek. Ha nincs abszolut ter
es id, amihez mozgasukat viszonyitjuk, akkor a bolygokat egymastol eltavolito, gyorsulasbol szarmazo er
Iogalma ertelmezhetetlenne valik. Ezert csak a gravitacios er hatna, es a bolygok 'egymasba zuhannanak.96 A
keringest lehetetlen lenne dinamikailag magyarazni.
A newtoni elmelet tehat Iizikailag meggyz, metaIizikailag viszont nehezen elIogadhato. Az ellentmondas
Ieloldasara ket lehetseges megoldas kinalkozott. Az egyik szerint a Newton altal Ielvazolt problema az abszolut
ter es abszolut id Ieltetelezese nelkl is ertelmezhet. Egy ilyen ertelmezesre tett kiserletet a XIX. szazadi
osztrak IilozoIus es Iizikus, Ernst Mach. Mach javaslata szerint nincs abszolut ter, ellenben minden esetben van
egy kitntetett vonatkozatatasi rendszer, peldaul egy rgzitett csillag, amihez kepest a gyorsulasbol szarmazo
er ertelmezhet. A masik megkzelites az abszolut sebesseg es id Iogalmat metaIizikai Iogalombol Iizikai
feIfogsa
123
97 V. Arisztotelesz: Fi:ika 217a218b.
98 A paradoxonok a Iolytonossag es a vegtelen oszthatosag problemajahoz kapcsolodnak, akarcsak a mozgassal kapcsolatos paradoxonok.
Errl lasd reszletesen Sorabji 1983, 716.
99 Arisztotelesz: Fi:ika 218a.
Iogalomma kivanta alakitani: merhetve kivanta tenni. Mint mar emlitettk, az abszolut ter es id meresevel
kapcsolatos Iizikai kiserletek vezettek a XIX. szazad vegen es XX. elejen a relativisztikus Iizikai jelensegek
Ilismeresehez.
A relativisztikus jelensegek kutatasa pedig a relativitaselmelet megIogalmazasahoz vezetett. A
relativitaselmelet, mint mondani szokas, alapveten megvaltoztatta az idhz valo viszonyunkat azaltal, hogy az
idt, eppugy, ahogyan annak idejen Galilei a mozgast, egy meghatarozott reIerenciaponttol tette Iggve. Az id
e Iogalma ugyan talan kzelebb all a leibnizi idIelIogashoz, mint a newtonihoz, de eppoly nehezen
egyeztethet ssze a valtozasok sebesseget illet hetkznapi tapasztalatainkkal, mint a newtoni abszolut id a
Iizikailag merhet idvel. S bar manapsag Einstein elmelete a Iizikusok kztt a legelIogadottabb elmelet a
relativisztikus jelensegek magyarazatara, arrol azert nincs szo, hogy a newtoni-tipusu magyarazatok
bizonyithatoan elIogadhatatlanok lennenek.
Ezen a ponton erdemes visszaternnk Shoemaker ervehez. Vajon segit-e az erv abban, hogy eldntsk, ertelmes
dolog-e az abszolut id letezeset Ieltetelezni? Amit a Shoemaker-vilag bizonyit, az a kvetkez: abbol, hogy az
idt csak a valtozas segitsegevel merhetfk, nem kvetkezik, hogy ertelmetlen lenne Ieltetelezni a valtozas
nelkli idt. Maskepp kiIejezve: nem igaz az, hogy a valtozas nelkli id, amit 'idvakuumnak is szokas
nevezni, episztemologiailag ertelmezhetetlen, tehat hogy minden idvakuumot egyetlen pillanatnak kell
tekintennk.
Az viszont nem kvetkezik Shoemaker ervebl, hogy az id letezhetne egy olyan vilagban, ahol egvaltalan
nincs valtozas (tehat nincsenek esemenyek); sem pedig az, hogy letezne abszolut id. Az abszolut id Iogalma
nem csak azt kveteli meg, hogy bizonyitsuk: valtozas nelkl is lehetseges id. Azt is meg kellene mondanunk,
hogy mi meri 'az abszolut, valosagos es matematikai idt, amely 'nmagaban veve, es lenyegenek
megIelelen, minden kls vonatkozas nelkl egyenletesen mulik. Newtonnak persze van valasza: a jo ora. De
ez a valasz nyilvanvaloan krben Iorgo. Hiszen csak arrol az orarol mondhatjuk, hogy jo ora, amelyik helyesen
meri a minden kls vonatkozas nelkli, abszolut es matematikai idt.
6.3. 3. MIt, jeIen, jv
Mint lattuk, az idvel kapcsolatos egyik alapvet metaIizikai problema az, amely az id es valtozas
kapcsolatara kerdez ra Arisztotelesz idrl alkotott IelIogasabol szarmazik. Az arisztoteleszi id-IelIogasnak
van azonban egy masik olyan jellegzetessege is, amely az idvel kapcsolatos modern metaIizikai elmeletek
kiindulopontjaul szolgal. Arisztotelesz az id megerteseben kitntetett szerepet tulajdonitott az igeidk
elemzesenek, valamint a 'most, tehat a jelen Iogalmanak.97
Arisztotelesz (es sok mas okori gondolkodo) ugy gondolta, hogy a 'most szo hasznalataban van valami
paradox.98 Arisztotelesz szerint a 'most Iogalma hatarIogalom: a jelen, a mult es a jv kzti hatart jelli. De
vajon az, amire a 'most szo utal, valtozatlan vagy Iolyamatosan valozik? Mivel a 'most hatarozza meg az
egyidejseget, nem utalhat mindig ugyanarra, hiszen ebbl az kvetkezne, hogy minden egyidben letezik vagy
trtenik. MasIell viszont, ha a 'most mindig masra utal, akkor az egyik 'most pillanatot egy masik kell, hogy
kvesse. Amde egyik 'most-ot sem kvetheti egy masik anelkl, hogy az id Iolytonossaga miatt barmely
ket 'most kztt ne lenne meg vegtelenl sok 'most. Az eppen elmulo 'most-nak viszont ez utobbiakkal
egyidejnek kellene lennie ahhoz, hogy helyet atadhassa a kvetkeznek, ami pedig ismet csak keptelenseg. 99
Egy masik, Szent Agoston altal hangsulyozott nehezseg a kvetkez. Mivel a szo kiejtese is idt vesz igenybe,
mire kimondjuk, a 'most pillanata mar el is tnt. Ez igaz akkor is, ha nem ejtjk ki hangosan a szot, csak a
'most pillanatara gondolunk. Mivel a mentalis cselekvesek (peldaul a gondolkodas) is idben trtennek,
gondolatunkkal sem tudjuk megragadni a 'most pillanatat. A jelen pillanat, mint Iolyoban a sikamlos pikkely
hal, megragadhatatlan.100
3. MIt, jeIen, jv
124
100 Augustinus 1982, 361.
A 'most szo mindennapi hasznalata azonban egyaltalan nem okoz nehezseget. A mindennapi hasznalatban
ugyanis a 'jelen vagy a 'most szavak nem kiterjedes nelkli idpontokra, pillanatokra utalnak. Amikor azt
mondjuk, hogy
Most eppen az idvel kapcsolatos metaIizikai problemakrol ertekezem
akkor nem egy pillanatra, hanem egy tbbe-kevesbe hosszu, altalaban elmosodott hataru idintervallumra
gondolunk. Bar a 'most szo hasznalatanak elmosodottsaga okozhat metaIizikai problemakat (amint kesbb
meg latni Iogjuk), e problemaknak nincs semmi klns, csak az id metaIizikaja szempontjabol relevans
vonasa. Azt is szokas mondani
A kzelben van az ellenseg.
Lehetetlen pontosan meghatarozni, hany metert (kilometert? centimetert? millimetert?) jelent az, hogy a
'kzelben. De a kiIejezes hasznalatanak kontextusa ezt altalaban vilagossa teszi annyira, hogy a kijelentest
ertelmesse tegye. A 'jelen vagy a 'most Iogalmaval is hasonlo a helyzet. Ha az uszo a rajtkvn all, es azt
hallja az edzjetl, hogy 'Most!, akkor tudja, hogy azon nyomban a medencebe kell ugrania. Ha az ujsagban
azt olvassuk, hogy valamelyik parlamenti bizottsag most dolgozik egy uj trvenyjavaslaton, arrol tudjuk, hogy
eveket is jelenthet. Szamos olyan terbeli es idbeli kiIejezes van, amelyek ertelmes hasznalatat a kontextus
hatarozza meg (peldaul: 'ezen a helyen, vagy 'a jelen pillantban, 'nem messze vagy 'nemreg stb.). Ha
semmi klnset nem talalunk abban, hogy a terbeli pontokra, helyekre utalhatunk ezekkel a kiIejezesekkel,
akkor abban sincs semmi klns, hogy idpontokra vagy idintervallumokra hasonlo kiIejezesekkel tudunk
utalni.
A terre es idre utalo kiIejezesek kzti parhuzam, mint ahogyan a ter es id meresevel kapcsolatos hasonlosag,
vagy az, hogy a relativitaselmelet a teridt egyseges dimenzionak tekinti, azt a benyomast keltheti, hogy az
idvel kapcsolatos metaIizikai problemak jol kezelhetk terbeli analogiak segitsegevel. Ez bizonyos esetekben,
mint a Ienti pelda mutatja, valoban igy is van. De nem mindig. Az idvel kapcsolatos szamos Iontos metaIizikai
kerdes ertelmezhet ezert oly modon, hogy azt vizsgaljuk, mennviben fogos a: ido es a ter tulafdonsagai k:tt
parhu:amot vonni. Mindenesetre jelzes ertek, hogy az id metaIizikajarol, esetleg a ter es id metaIizikajarol
azonban szoktunk beszelni a 'ter metaIizikajarol azonban nem. MetaIizikai szempontbol tehat, legalabbis
els latasra, van valami klnbseg. Lehet termeszetesen azt allitani, hogy nincs, de ez mar maga is egy
metaIizikai allaspont.
A klnbsegek egy resze abbol adodik, hogy az idnek, szemben a terrel, sajatos iranyultsagot tulajdonitunk.
Ezert szokas gyakran az idvel kapcsolatban a Iolyo metaIorajat hasznalni. Ahogyan a Iolyoparton lnk, es
'bamuljuk, hogy uszik el a dinnyehej, ugy tapasztaljuk a dolgok valtozasa reven az id Iolyasat. Mondjuk, a
Parlament eltt lnk a rakparton. Eszrevesszk, amint a dinnyehej Ieltnik a Margit hid Iele es
Duna-szakaszon. Aztan lassan kzeledik Ielenk, eluszik elttnk, majd a Lanchid Iele tavolodva a kdbe vesz.
Az idrl hasonlokepp gondolkodunk. Mondjuk, sokszor elkepzeltk, mi Iog trtenni velnk az ezredIordulon.
2000 sokaig egyre kzeledett. Most 2000-et irunk, de nehany honap mulva 2001, majd 2002 lesz. Az
ezredIordulo egyre tavolodik tlnk, es sok minden abbol, ami 2000-ben trtent, a mult kdebe vesz.
A ternek nincs ehhez hasonlo iranyultsaga. A dinnyehejat letehetem az elszobaban, aztan kivihetem az udvarra,
majd ujra visszavihetem az elszobaba. Ugyanaz a targy tbb alkalommal is elIoglalhatja ugyanazt a terbeli
pontot. De ugyanaz az esemeny nem trtenhet meg tbbszr, klnbz idpontokban. Ha egy vonat tegnap
Szegedrl Budapestre erkezett, visszamehet Budapestrl Szegedre. De nem mehet vissza 'tegnapra. Kesbb
meg visszaternk arra a problemara, hogy mivel magyarazhato, vagy magyarazhato-e egyaltalan az id ezen
sajatos iranyultsaga.
MetaIizikai szempontbol azonban van talan az iranyultsagnal Iontosabb klnbseg is. Mint lattuk, Ariszotelesz
(es t kvetve sok mas IilozoIus) az id Iogalmanak megertese szempontjabol klnleges jelentseget
tulajdonitott a 'most Iogalmanak. A 'most Iogalmanak idbeli analogonja az 'itt. Az 'itt Iogalmanak
3. MIt, jeIen, jv
125
azonban nem szokas olyan kitntetett szerepet tulajdonitani a terrel kapcsolatban, amilyen kitntetett szerepet
tulajdonitunk a metaIizikaban a 'most Iogalmanak. Ez nem veletlen. A 'most Iogalmahoz ugyanis olyan, a
letezessel kapcsolatos problemak tarsulnak, amelyek nem merlnek Iel az 'itt Iogalmaval kapcsolatban.
Ha a Parlament eltt a rakpart kven lve nezem, hogy uszik el a dinnyehej, nem kerdjelezem meg, hogy a
dinnyehej letezik akkor, amikor eszrevettem, letezik, mig eluszik itt, elttem, es letezni Iog (valoszinleg
legalabb egy ideig) akkor is, amikor mar nem tudom megIigyelni. Az idvel kapcsolatban azonban mas a
helyzet. A legtbben nem vitatnak, hogy ami most trtenik vagy Iennall, az valoban letezik. De egyaltalan nem
ertelmetlenseg (bar bizonyos esetekben talan kicsit Iurcsa) azt allitani, hogy ami elmult, az nem letezik.
Mondhatjuk peldaul, hogy a dinoszauruszok nem leteznek. Es egyaltalaban nem is Iurcsa azt allitani, hogy a
jvbeli esemenyek es targyak nem leteznek. Nem letezik peldaul 2100 els magyar ujszlttje. A jelennel, a
multtal es a jvvel kapcsolatban tehat olyan metaIizikai, a letezessel kapcsolatos kerdesek merlnek Iel,
amelyeket a terbeli elhelyezkedessel kapcsolatban ertelmetlen Ieltenni. Hogy valami tlem balra van vagy
jobbra, elttem vagy a hatam mgtt, Ilttem vagy alattam, az nem Iogja beIolyasolni azt, hogy leteznek
gondolom-e vagy sem.
Azt a IilozoIiai allaspontot, amely szerint csak a jelen letezik, azaz semmirl sem allithatjuk, ami elmult, vagy
ami lesz, hogy letezik, pre:enti:musnak szokas nevezni. Mivel e IelIogas legjelesebb kepviselje Szent Agoston
volt, erdemes a Jallomasok hires sorait hosszabban is ideznnk.
Amde mikeppen van ez a ket id, mult es jv, ha a mult mar nincsen es a jv meg nincsen? A jelen pedig, ha
mindig jelen maradna, s nem zuhanna a multba, nem id volna, hanem rkkevalosag. Ha tehat a jelen csak ugy
lehet id, ha multba hanyatlik, mikepp mondjuk rola, hogy letezik? Hiszen letezesenek oka eppen az, hogy nem
lesz. Nem mondhatjuk tehat valosagos idnek, csak ugy, ha arra trekszik, hogy majd ne legyen.101
Van mult es jv, de szeretnem tudni, hol vannak. Ha talan nem vagyok meg ers eme tudasban, azt megis
tudom, hogy barhol legyenek, ott nem mint jv es mult, hanem mint jelen vannak. Ha ugyanis ott a jv a jv,
akkor meg ott sem letezik. Es ha ott mult a mult, akkor mar nincsen ott sem. Tehat barhol rejtzkdjenek,
barmik legyenek, nem lehetnek masok, mint csupan: jelen.102
Agoston erve szerint tehat a mult mar nem letezik, a jv pedig meg nem letezhet. De hogyan ertelmezhet
akkor a mult, a jelen es a jv Iogalma, amelyeket ketsegkivl ismernk es hasznalunk?
Az azonban mar tiszta es vilagos dolog, hogy mult es jv nincsen. Nem sajatos ertelemben mondjuk, hogy
harom id van, mult, jelen es jv. Sajatosabban talan ugy mondhatnok, hogy harom id van: jelen a multrol,
jelen a jelenrl es jelen a jvrl. A lelkemben ugyanis az a harom valami van, de mashol nem talalhatom.
Emlekezesnk: a jelen a multrol. Szemleletnk: jelen a jelenrl. Varakozasunk: jelen a jvrl.103
Csakis a jelenrl van ertelme tehat Ieltennnk, hogy letezik. A mult es a jv az elmenkben (a szo szoros,
temporalis ertelmeben) felenlev kepzetek. A mult Iogalma a jelenlev emlekekhez ktdik, a jve pedig a
varakozasainkat megjelenit kepzetekhez. (Erdekes teny, hogy bar Agoston a prezentizmus kepviselje, a mult
es jv Iogalmairol adott beszamoloja nagyon hasonlit ahhoz, amit a prezentizmussal sszeegyeztethetetlen
statikus idIelIogas allit e Iogalmakrol.)
Agoston IelIogasanak van egy nehezen elIogadhato kvetkezmenye. Ha a mult csupan mint emlekkep letezik, az
azt is jelenti, hogy ha valamire rosszul emleksznk, akkor az megvaltoztat egy multra vonatkozo igazsagot. Ha
pedig valamire egyaltalan nem emleksznk, akkor azzal 'eltrltk a multat. Hasonlokepp, ha a jv puszta
varakozas, akkor varakozasaink mintegy beteljesitik a jvt. Ha ugyanis nincsen mult, nincs semmi, ami
emlekeinket (a multra vonatkozo meggyzdeseinket) igazza tehetne, es ha nincs jv, nincs semmi, ami
varakozasainkat beteljesltte vagy beteljesletlenne tehetne.
Az id statikus IelIogasa szerint az id nem ertelmezhet a mult, jelen es jv Iogalma segitsegevel. A statikus
3. MIt, jeIen, jv
126
idIelIogast alatamaszto egyik Iontos erv marmost eppen a Ienti, a temporalis kifelentesek iga:sagfelteteleivel
kapcsolatos meggyzdesen alapul. Amikor azt mondjuk,
Az Europai Kzsseget jelenleg 14 allam alkotja
akkor ezt a kijelentest egy jelenbeli teny teszi igazza: az termeszetesen, hogy jelenleg az Europai Kzssegnek
14 tagallama van. Hasonlokepp, amikor azt allitom, hogy
Az Europai Kzsseget 1975-ben 9 allam alkotta
akkor ezt a kijelentest egy multbeli teny teszi igazza, nevezetesen az, hogy az Europai Kzssegnek 1975-ben 9
tagallama volt. Mi a helyzet azonban azzal a kijelentessel, hogy
Az Europai Kzsseget 2005-ben 18 allam alkotja majd.
Vajon ezt a kijelentest mi teszi igazza? A statikus idIelIogas szerint a termeszetes valasz e kerdesre az, hogy
egy jvbeli teny, nevezetesen hogy az Europai Kzsseget 2005-ben 18 szamu allam Iogja alkotni. Ez a teny
semmiben sem klnbzik a multbeli es a jelenbeli tenyektl.
Azt valaszolhatna erre valaki: dehogynem, hiszen a multbeli es a jelenbeli tenyeket ismerjk, a jvbelieket
viszont nem. Ez a valasz azonban nem tul meggyz. Elszr is, termeszetesen nem igaz, hogy minden multbeli
vagy jelenlegi tenyt ismernk, st az sem, hogy megismerhetnenk. Ami a multat illeti, hogy egy mar korabban
emlitett peldat idezznk, nem tudjuk, hogy
Julius Caesar halalanak napjan Roma varosaban 15 000 pok sztte halojat
kijelentes igaz-e, es aligha Ieltetelezhet, hogy letezik, vagy letezett valaki, aki tudta volna, hogy igaz-e vagy
sem. Ennek ellenere, ha igaz, akkor egy multbeli teny teszi igazza, ha pedig hamis, akkor egy multbeli teny teszi
hamissa. Mindez sok jelenbeli tenyre is all. Gondoljunk peldaul arra a tenyre, hogy mi trtenik eppen most a
Siriuson. Mivel az, hogy a Siriusrol egy jel a Fldre erkezzen, krlbell 10 evet vesz igenybe, sohasem
tudhatjuk, mi trtenik eppen most a Siriuson. Ettl Iggetlenl, termeszetesen vannak olyan tenyek, amelyek
igazza teszik peldaul azt a kijelentest, hogy
A Siriuson most eppen hidegebb van, mint a Holdon.
(Ez persze csak akkor igaz, ha ertelme van abszolut egyidejsegrl beszelni, amit a relativitaselmelet tagad. De
elszr is, mint mar emlitettk, nem biztos, hogy a relativitaselmelet einsteini valtozatat el kell Iogadnunk.
Masodszor, a Siriusra vonatkozo pelda csak dramatizalt valtozata egy barmely kls tapasztalattal kapcsolatos
igazsagnak. Mivel az is idbe telik, hogy egy targyrol a Ieny a szemnkbe jusson, valojaban mindig csak azt
lathatjuk, hogy a megIigyelt targyon milyen valtozas ment vegbe a multban. Ennek azonban csak akkor van
gyakorlati jelentsege, amikor a tapasztalt targy nagyon nagy peldaul csillagaszati tavolsagra van tlnk.)
Az tehat, hogy a jvbeli tenyeket nem ismerhetjk, nmagaban nem klnbzteti meg egymastol a multat es
jelent egyIell, a jvt masIell. A tenyek, amelyek a jvre vonatkozo kijelenteseinket igazza teszik,
ugyanolyan tenyek, mint amelyek a multra es jelenre vonatkozo kijelenteseket teszik igazza. Hogy el tudjuk-e
dnteni egy kijelentes igazsagat, egy kerdes. Az, hogy vannak-e tenyek, amelyek igazza teszik, egy masik. A
mult es jv megklnbztetese a tenyek termeszetere vonatkozik, nem pedig arra, hogy mi mit tudhatunk a
tenyekrl es mit nem. Meg ha igaz lenne is, hogy sohasem ismerhetjk ket, akkor sincs okunk Ieltetelezni,
hogy a jv tenyei ne leteznenek eppugy, ahogyan a mult es a jelen tenyei.
A statikus idIelIogas (kesbb majd vilagossa valik, miert nevezzk e IelIogast 'statikusnak) szerint a mult, a
jelen es a jv kztt a letezes szempontjabol nincs klnbseg: mult, jelen es jv egyIorman leteznek, vagv
egyIorman nem leteznek. Utobbi allaspontot szokas az id lehetetlensegere vonatkozo tezisnek nevezni. Ezzel
az allasponttal kicsit kesbb Ioglalkozunk.
Nem mindenki Iogadja azonban el, hogy a mult es a jelen tenyei nem klnbznek a jv tenyeitl. A klnbseg
3. MIt, jeIen, jv
127
104 V. peldaul Tooley 1997, 29.
nem csak abban allhat ugyanis, hogy mirl szerezhetnk tapasztalatot vagy mit tudhatunk. A vilag tenyeinek
nemcsak passziv megIigyeli vagyunk, hanem aktiv alakitoi is. Lehet, hogy nem tudom, pontosan hany knyv
volt tegnap a dolgozoszobamban. De akarhany is volt, ezen mar nem valtoztathatok. Am elhatarozhatom, hogy
holnap atrendezem a knyveimet ugy, hogy pontosan ezer knyv legyen a szobamban. Vagyis: igazza tehetem
azt az allitast, hogy holnap ezer knyv lesz a dolgozoszobamban.
A dinamikus idIelIogas szerint tehat lenyeges klnbseg van a mult es a jelen, valamint a jv kztt. Azoknak
a kijelenteseknek az igazsagerteket, amelyek a multra vagy a jelenre vonatkoznak, nem modosithatom. Azoket
viszont, amelyek a jvre vonatkoznak, igen. A jv tenyeit beIolyasolhatom, a mult es a jelen tenyeit nem. A
jvre vonatkozoan nem csak varakozasaink vannak, amelyek vagy beteljeslnek, vagy nem. A jvre
vonatkozo tenyeket cselekedeteinkkel manipulalhatjuk.
A statikus es dinamikus idIelIogas kzti klnbseg mas modon is megIogalmazhato. Vajon helyes-e azt allitani
egyedi, partikularis targyakrol, hogy leteznek, vagy helyesen csak azt mondhatjuk, hogy 'leteztek vagy
'leteznek vagy 'letezni Iognak? A statikus IelIogas szerint az elbbi, a dinamikus szerint az utobbi a helyes
valasz. (Bar nehany IilozoIus vitatja, hogy a ket megIogalmazas egyenertek lenne. Szerintk a dinamikus
idIelIogasbol semmi sem kvetkezik a letezes idbelisege tekinteteben. Ezzel a klns IelIogassal most nem
Ioglalkozunk.)104
Aki a dinamikus idIelIogast vedelmezi, az a kvetkezkepp ervel. A Taj Mahalrol a jelen pillanatban ertelmes
azt allitani, hogy letezik, azt is, hogy letezett, es azt is, hogy (valoszinleg) letezni Iog. De mi a helyzet a
dinoszauruszokkal es a kentaurokkal? Egyik sem letezik. De azert van kztk klnbseg. A dinoszauruszok
valaha leteztek, a kentaurok viszont sohasem. Maskepp kiIejezve: partikularis targyakrol vagy ellenyekrl nem
allithato atemporalis modon, hogy 'leteznek, csak az, hogy leteztek, leteznek es/vagy letezni Iognak. Ha a
letezest atemporalisan ertelmezzk, nem tudunk klnbseget tenni a multban letezettek es a sohasem letezettek
kztt. Ugyanez vonatkozik a jvre is: ha a letezest idtlennek tekintjk, nem tudunk klnbseget tenni
akztt, ami most nem letezik, es ami soha nem is Iog letezni.
Az tehat, hogy valami letezett, letezik vagy letezni Iog, nem azonos tulajdonsag. Nehany dolgot, vagy nehany
tipusu dolgot megillet valamennyi ezek kzl a tulajdonsagok kzl, masokat csak nehany, megint masokat
egyik sem. Ha azonban valaki ugy gondolna, hogy a letezes nem tulajdonsag ahogyan azt peldaul Kant, es
nyomaban sok modern IilozoIus allitotta , akkor a problema maskepp is megIogalmazhato. Az a kijelentes,
hogy
Van valami, ami a Taj Mahal
igaz volt tiz evvel ezeltt, igaz most, es (valoszinleg) igaz lesz tiz ev mulva is. Az a kijelentes, hogy
Vannak olyan dolgok, amik dinoszauruszok
igaz volt 70 millio evvel ezeltt, de ma mar nem igaz. Az pedig, hogy
Vannak olyan dolgok, amik kentaurok
sosem volt igaz. Emez ertelmezes szerint tehat nem a 'letezes-tulajdonsag terjedelme, hanem a letezesre
vonatkozo allitasok igazsagerteke valtozik az idben.
Az id statikus ertelmezeset vedelmez IilozoIus viszont azt Iogja erre valaszolni, hogy a klnbz idej
letezesek megklnbztetese ertelmetlenseg. A Taj Mahal es a dinoszaurusz letezik, a kentaur pedig nem.
Minden, ami idben letezik, az egy bizonyos ideig es egy bizonyos korban letezik. Ez az idtartam atIedheti azt
az idtartamot, amelyben mi, akik a kijelentest tesszk, leteznk. A 'letezni ige klnbz idalakjai csak arra
utalnak, hogy e ket idtartam atIedi-e egymast. A Taj Mahal eseteben igen, ezert a jelen idej alakot hasznaljuk.
A dinoszauruszok eseteben nem, ezert a mult idej alakot hasznaljuk. De ettl meg a ket letezes a legkevesbe
sem klnbzik egymastol.
3. MIt, jeIen, jv
128
105 McTaggart 1927.
Aki viszont a dinamikus idIelIogas mellett ervel, az azt Iogja allitani, hogy megha a multtal kapcsolatban
meggyz lenne is ez az erv (nemsokara latni Iogjuk, hogy talan nem annyira az, mint ahogyan els pillantasra
tnik), a jv vonatkozasaban elIogadhatatlan kvetkezmenyei vannak. Ha igaz az, hogy mar ma letezik az a
knyv, amit most irok, akkor akar abba is hagyhatom az irasat. Ugyan minek pazaroljam az idmet a
megirasara, ha mar most vagy igaz, vagy hamis, hogy letezik? ErIesziteseimnek csak akkor van ertelme, ha
igaz az, hogy a knyv most nem letezik, de letezik a jvben, azaz letezni Iog. A statikus idIelIogas ezen erv
szerint tehat ohatatlanul Iatalizmushoz vezet.
Mindebbl viszont az is kvetkezik, hogy amennyiben elIogadjuk a dinamikus idIelIogast, azt is el kell
Iogadnunk, hogy vannak olyan kijelentesek, amelyek bar tenyekre vonatkoznak se nem igazak, se nem
hamisak. Miutan a jvbeli tenyek a jelenben meg nem allnak Ienn, ezert a rajuk vonatkozo kijelenteseknek
nincs igazsagertekk. Ahhoz azonban, hogy lassuk, valoban igy van-e, meg alaposabban meg kell ismerkednnk
a statikus idIelIogas melletti ervekkel, valamint a szabad dntes lehetsegere vonatkozo metaIizikai
problemaval. Ezert e kerdest majd a szabad akarattal kapcsolatos Iejezetben targyaljuk.
6.4. 4. IIIuzrikus id
Az arisztoteleszi hagyomany szerint tehat az id lenyegehez tartozik a dinamikus valtozas. Az idt az teszi
lehetsegesse, hogy ami valaha jv volt, az most jelen, es ami most jelen, az valamikor mult lesz. Amennyiben a
dinamikus valtozas valoban az id lenyeget alkotja, akkor ha meg tudjuk mutatni, hogy a valtozas Iogalma
ertelmetlen, mivel ellentmondast rejt magaban, azzal az id mint olyan lehetetlenseget is bizonyitottuk. Erre a
bizonyitasra tesz kiserletet az ugynevezett brit hegelianizmus (vagy brit idealizmus) egyik legnagyobb hatasu
kepviselje, J. M. E. McTaggart.105
Ahhoz, hogy a bizonyitast (vagy bizonyitas-kiserletet) kvetni tudjuk, mindenekeltt meg kell klnbztetnnk
az idbeliseg kiIejezesenek ket modjat. Az egyikrl mar volt szo. Ez a megkzelites kitntetett szerepet
tulajdonit a jelennek. A temporalis viszonyokat a jelen szempontjabol vizsgalja. Az esemenyeket idhatarozok
segitsegevel rendezi. Azt mondjuk peldaul, hogy ez vagy az tegnap trtent, vagy holnap Iog trtenni. Ha
marmost ezen a modon ertelmezzk a temporalis viszonyokat, annak ket Iontos kvetkezmenye is lesz.
Az egyik, amit nem lehet elegge hangsulyozni, hogy a jelennek kitntetett szerepet kell tulajdonitanunk, hiszen
csak akkor van ertelme az idbeli viszonyokat a 'tegnap vagy az 'egy ora mulva kiIejezesekkel jellemeznnk,
ha azokat a jelen idponthoz (mint az 'egy ora mulva eseteben) vagy idintervallumhoz (mint a 'holnap, vagy
a 'tegnap eseteben) ktjk. A masik Iontos kvetkezmeny, hogy el kell Iogadjuk a 'mozgo mult es a 'mozgo
jv elkepzeleset, mivel a felen s:empontfabol a multbeli esemenyek egyre tavolodnak, a jvbeliek pedig
egyre kzelednek. Ami ma tegnap, az holnap tegnapeltt lesz. Tavaly 1999 ev valasztott el bennnket Krisztus
szletesetl, iden mar 2000. S ahogyan tavolodunk a multtol, ugy kzelednk a jv Iele. Amikor e sorokat
irom, minden, ami 2002-ben trtenik majd, az ket ev mulva trtenik; de jvre ilyenkor mar csak egy ev mulva.
McTaggart az id ezen 'mozgo, 'dinamikus IelIogasat A-sorozatoknak nevezte. A temporalis viszonyokat
azonban nem csak az A-sorozatok segitsegevel Iejezhetjk ki. Lehetseges az idre oly modon utalni, hogy az
nem vonja maga utan a jelen kitntetett szerepet, valamint a 'mozgo idt. Mondhatjuk peldaul, hogy
Egy honappal azutan, hogy Gavrilo Princip merenyletet kvetett el Ferenc Ferdinand tronrks ellen, kitrt az
els vilaghaboru.
Vagy hogy
Rousseau korabban elt, mint Robespierre.
Magyarorszag kesbb csatlakozik az Europai Kzsseghez, mint Portugalia.
Amikor ilyen modon Iejezzk ki a temporalis viszonyokat, a jelennek nincs kitntetett szerepe. Rousseau es
4. IIIuzrikus id
129
Robespierre a multban eltek. Az els vilaghaborunak mar regen vege. Magyarorszag csatlakozasa az Europai
Kzsseghez viszont meg csak jv. De a Ienti mondatok igazsaga anelkl is megallapithato, hogy tudnank, mi
trtent a multban, es mi trtenik a jvben. A 'korabban, 'kesbb, illetve 'egyidben ('szimultan)
Iogalmak attol Iggetlenl alkalmazhatok, hogy tudnank, azok az esemenyek, amelyek temporalis viszonyait e
Iogalmak segitsegevel meghatarozzuk, a multban vagy a jvben trtennek-e.
McTaggart az ily modon kiIejezett temporalis viszonyokat nevezte B-sorozatoknak. A B-sorozatok Ienti
elemzese az idbeliseget kiIejezetten relaciokent (az 'elbb, az 'utobb, illetve a 'szimultan relacioikent)
ertelmezi. De a relacios jelleg nem kzponti eleme a B-sorozatkent ertelmezett idnek. Azt is mondhatnank,
hogy aki B-sorozatkent ertelmezi az idt, az datumok sorozatanak tekinti. Minden idpillanathoz rendelhet egy
datum-pont. A korabbi es kesbbi esemenyeket a hozzajuk rendelt datumok segitsegevel azonositjuk, illetve
ezek segisegevel allapitjuk meg, milyen tavolsag valasztja el ket egymastol.
Az id B-sorozatkent trten ertelmezesenek Iontos jellegzetessege, hogy a B-sorozat valto:atlan viszonyokat
Iejez ki. Mindrkke igaz az, hogy az els vilaghaboru egy honappal Ferenc Ferdinand halala utan trt ki.
Mindrkke igaz az, hogy Magyarorszag belepese az Europai Kzssegbe kesbbi esemeny, mint Portugalia
belepese. Az esemenyek kzti temporalis viszonyok eppolyan megvaltoztathatatlanok, mint a terbeliek. Az,
hogy az esemenyek (datumszeren) mikor trtentek, eppoly kevesse valtozo tulajdonsaguk, mint az, hogy hol
trtentek. Ezert is nevezzk a B-sorozatkent ertelmezett idt az id statikus IelIogasanak. A temporalis
viszonyok tehat arra szolgalnak, hogy kiIejezzek, mikor trtent egy esemeny, hasonlo modon ahhoz, ahogyan a
terbeli viszonyok meghatarozzak, hogy hol trtent egy esemeny. Tegyk Il marmost, hogy azt allitom
A Ferenc Ferdinand tronrks elleni merenylet az Egyenlittl eszakra trtent.
Ha ez az allitas igaz, akkor abbol kvetkezik, hogy sem
A Ferenc Ferdinand tronrks elleni merenylet az Egyenlitn trtent
sem pedig
A Ferenc Ferdinand tronrks elleni merenylet az Egyenlittl delre trtent
allitas nem lehet igaz. Utobbi ket allitas ugyanis, ha ismerjk a 'delre, illetve 'eszakra szavak jelenteset,
ellentmond az els allitasnak. Ahogyan a masodik is ellentmond az elsnek es a harmadiknak, a harmadik pedig
ellentmond az els kettnek. Rviden: a harom allitas igazsaga sszeegyeztethetetlen.
McTaggart allitasa marmost az, hogy az A-soro:at ertelmeben vett ido Iogalmarol knnyen megmutathato, hogy
ellentmondasho: ve:et, mivel ha az idt A-sorozatkent ertelmeznenk, akkor az esemenyeknek egymassal
sszeegyeztethetetlen tulajdonsagai lennenek. Minden esemenvrol iga: kellene, hogv legven. multbeli is,
felenbeli is, es fvobeli is. De nyilvanvalo, hogy ha egy esemeny multbeli, akkor lehetetlen, hogy jelenbeli is
legyen. Ha pedig jelenbeli, akkor lehetelen, hogy jvbeli is legyen. Nem allithatom, hogy
A jvben, Ferenc Ferdinand tronrkst meglik.
A jelenben, Ferenc Ferdinand tronrkst eppen lik.
A multban, Ferenc Ferdinand tronrkst megltek.
A harom kijelentes egyszerre nem lehet igaz. Pedig az adott esemenyrl, Ferenc Ferdinand tronrks
meggyilkolasarol, mindharom kijelentes egyIorman igaz modon allithato.
Persze rgtn azt valaszolhatna valaki: mi az, hogy 'egyszerre nem lehet igaz? Vajon nem azt jelenti ez, hogy
egvidoben nem lehetnek igazak? Ezt mindenki elismeri. De ettl meg mondhatjuk azt, hogy a valamikori
multban iga: volt, hogy Ferenc Ferdinand tronrkst a jvben meg Iogjak gyilkolni, 1914. junius 24-en iga:,
hogy eppen most lik, es 1914. julius 24-en pedig iga: les:, hogy egy honappal korabban ltek meg. De nem
igaz valamennyi kijelentes egvs:erre. A kerdes azonban az, hogy kiIejezhetk-e ezek a tulajdonsagok az
4. IIIuzrikus id
130
106 Lasd errl Dummett 1960; valamint Mellor 1998, 7083.
A-sorozat ertelmeben vett idIogalom segitsegevel? Azt mondhatnank peldaul, hogy egy adott esemenyrl igaz
a kvetkez:
A multban jv volt, most jelen, es a jvben mult lesz.
Ebben pedig nincs semmi ellentmondas.
Csakhogy McTaggart szerint ezzel a manverrel nem lehet megmenteni az A-sorozat ertelmeben vett
idIogalom konzisztenciajat. Ekkor ugyanis nem tesznk mast, mint hogy azokat az egyszer temporalis
tulajdonsagokat, amelyek szerint egy esemeny multbeli, jelenbeli vagy jvbeli, a kvetkez sszetett
tulajdonsagokkal helyettesitettk:
a multban multbeli, multban jelenbeli, multban jvbeli
a felenben multbeli, felenben jelenbeli, felenben jvbeli
a fvoben multbeli, fvoben jelenbeli, fvoben jvbeli
Ezek a tulajdonsagok azonban eppugy megilletnek minden esemenyt, mint az egyszer tulajdonsagok, de
nemelyek kzlk (az egy sorban levk) szintugy sszeegyeztethetetlenek egymassal. Ferenc Ferdinand halala a
multban jvbeli, a multban jelenbeli es a multban multbeli is. Ezek a tulajdonsagok viszont eppugy
sszeegyeztethetetlenek, mint az, hogy egy esemeny a jelenben multbeli, jelenbeli es jvbeli is legyen. S
barmennyire bonyolult tulajdonsagokat vezessnk is be (peldaul a 'multban multbelien jvbeli stb., amikor is
az esemenyeket mar nem kilenc, hanem mondjuk 27 klnbz temporalis tulajdonsag illetheti meg), az
ellentmondas ismet Iel Iog bukkanni. 106
Hasonlo ellentmondast Iedezhetnk Iel akkor is, amikor az idobeni tavolsagokat szeretnenk az A-sorozatok
segitsegevel kiIejezni. Peldaul egy esemenyrl, ami tegnap trtent, igaz lesz, hogy tegnapeltt trtent, aztan
hogy egy eve trtent, es igy tovabb. Nyilvanvalo modon azonban nem lehet valamely esemenyrl igaz az is,
hogy tegnap trtent, meg hogy tegnapeltt trtent, meg hogy egy eve trtent. Az idintervallumok A-sorozat
segitsegevel trten kiIejezese is ellentmondashoz vezet tehat.
sszeIoglalva McTaggart erve a kvetkezt allitja:
|1| Az id lenyege a valtozas
|2| A valtozast csak az A-sorozatkent ertelmezett id Iejezheti ki
|3| Az A-sorozatkent ertelmezett id Iogalma ellentmondasos
Az id nem letezik.
6.5. 5. VaIsgos id
A Ienti erv konkluzioja megdbbent. Valoban igaz lenne, hogy az id es a valtozas Iogalma illuzorikus? Igaz
lenne, hogy az id egyetlen lehetseges ertelmezese az esemenyek datumszer rendezese, s hogy ebbl az
kvetkezik, a vilagban nincs valtozas? Es ha nem valtozik semmi, abbol vajon valoban az kvetkezik, hogy az
id nem valosagos?
A IilozoIusok allaspontja valamennyi kerdesben megosztott. Egyesek szerint McTaggart argumentuma
ervenyes, s ezert a konkluziojat is el kell Iogadnunk. Masok szerint az erv valojaban szoIizma,
latszatargumentum, amelyik Ielrevezet Ielteveseken nyugszik. Megint masok szerint az erv helytallo ugyan,
amennyiben kimutatja, hogy az A-sorozatkent ertelmezett id ellentmondasos. De ennek nem az a
kvetkezmenye, hogy az id nem valosagos, hanem hogy a valosagos idt B-sorozatkent kell ertelmeznnk.
5. VaIsgos id
131
107 Prior 1968, 40.
Lassuk elszr, mikent tagadhato McTaggart argumentumanak ervenyessege. Az egyik lehetseg a kvetkez.
Az erv els ket premisszajat igaznak Iogadhatjuk el: az id lenyege a valtozas, es ezt a valtozast csakis az
A-sorozatkent ertelmezett id Iejezheti ki. Nem all azonban, hogy az A-sorozatkent ertelmezett id
ellentmondasos Iogalom, mivel McTaggart helytelenl ertelmezi a valto:as Iogalmat. Azt allitja, hogy amikor a
multbol jelen, a jelenbl pedig jv lesz, akkor az esemenvek tulafdonsagai valtoznak: maga az esemeny
egyszer jvbeli, aztan jelenbeli, majd multbeli. Csakhogy ez nem igy van. Az id mulasa nem az esemenvek,
hanem a dolgok tulajdonsagainak valtozasat Ieltetelezi. A mult, jelen es jv pedig nem az esemenyekre, hanem
olyan tenvekre vonatkoznak, amelyek azt rgzitik, hogy mikent es mikor valtoznak a dolgok tulajdonsagai.
E IelIogas szerint az A-sorozat ertelmeben vett idt ugy kell ertelmeznnk, mint a tenyekre trten utalas sajatos
modjat. Vegyk peldaul azt a tenyt, hogy
Ferenc Ferdinand 1918. junius 24-en Szarajevoban van.
Ebbl a tenybl, mint mar korabban lattuk, bizonyos alethikus modalis igazsagok is kvetkeznek (az ab esse ad
posse elv alapjan):
Ferenc Ferdinand 1918. junius 24-en Szarajevoban lehet.
Amit pedig a kvetkezkeppen is kiIejezhetnk
Lehetseges, hogy Ferenc Ferdinand 1918. junius 24-en Szarajevoban van.
A multra es jvre vonatkozo temporalis modalitasok hasonlokeppen ertelmezhetk. Igaz ugyan: azt, hogy egy
teny mikor allt vagy all Inn, az igeidk segitsegevel Iejezzk ki. De az igeidket nem ugy kell ertelmeznnk,
mint amelyek az esemenyek harom egymassal sszeegyeztethetetlen tulajdonsagat Iejezik ki. Es nem is arrol
van szo, hogy Ferenc Ferdinandot harom egymassal sszeegyeztethetetlen tulajdonsag illetne meg, nevezetesen,
hogy a jvben Szarajevoban lesz, hogy a jelenben Szarajevoban van, es hogy a multban Szarajevoban volt. Ha
logikailag helyesen elemezzk, akkor csak egyetlen teny letezik: az, hogy
Ferenc Ferdinand Szarajevoban van.
Viszont ennek a tenynek klnbz temporalis modalitasai lehetnek. Ugymint
A multban Iennallt az a teny, hogy Ferenc Ferdinand Szarajevoban van.
A jvben Ienn Iog allni az a teny, hogy Ferenc Ferdinand Szarajevoban van.
E mondatok igazsagerteke valtozni Iog, ahogy az id mulik. De, mondja az ellenerv, ebben nincs semmi
ellentmondas. Nem az esemenyek tulajdonsagai valtoznak ugyanis, hanem a temporalis modalitasok, vagyis az a
mod, ahogyan az egyes kijelenteseknek igazsagerteket tulajdonitunk.107
Aki viszont vedelmebe veszi McTaggart ervet, az erre az ervre a kvetkezt Iogja valaszolni. Vajon mi teszi
igazza azt, hogy melyik temporalisan modositott tenyt (a jvben Ienn Iog allni, hogy ., a multban Iennallt,
hogy.) tekintjk igaznak? Nyilvan a tenyeknek azon tulajdonsaga, hogy multbeliek, jelenbeliek, vagy
jvbeliek-e. Miutan azonban a tenyeket eppugy megilleti ezen tulajdonsagok mindegyike, mint az
esemenyeket, az A-sorozatkent ertelmezett id Iogalma mindenkepp ellentmondasos.
Csakhogy nem kell Ieltetlenl a modalitasokat a tenyek tulafdonsagainak tekintennk. Gondoljunk peldaul a
kvetkez kijelentesre:
Ferenc Ferdinand allitolag Szarajevoban van.
Ez a kijelentes egy, Ferenc Ferdinand holletere vonatkozo teny modositasa, a kvetkez modon:
5. VaIsgos id
132
108 V. peldaul Mellor 1998, 75.
Allitolag Ferenc Ferdinand Szarajevoban van.
De vajon merne-e barki azt az allaspontot vedelmezni, hogy az 'allitolagossag a teny tulajdonsaga? A Ielteves
meredeknek tnik. Nem biztos azonban, hogy aki az A-sorozat ellentmondasossaga mellett akar ervelni, annak
valoban el kell Iogadnia, hogy az 'allitolagossag a tenyek tulajdonsaga. Epp ellenkezleg, azt Iogja mondani,
hogy a temporalis modiIikatorokat semmi sem klnbzteti meg az 'allitolagossagtol, es epp ezert a mult, jelen
es jv nem lehetnek a tenyek tulajdonsagai.
Azok a IilozoIusok azonban, akik igy ervelnek, altalaban nem Iogadjak el a McTaggart-Iele erv kvetke:menvet:
azt, hogy nem letezik id, vagy hogy nincs ertelme valtozasrol beszelni. Inkabb azt szeretnek bizonyitani, hogy
akkor is van ertelme az id es a valtozas Iogalmanak, ha az idt csak B-sorozatkent ertelmezhetjk.108 De
hogyan lehetseges ez? Hiszen a B-sorozatkent ertelmezett id nem mas, mint az esemenyek datum szerinti
elrendezese. 1914. junius 23-an Ferenc Ferdinand elt. 1914. junius 24-en Ferenc Ferdinand ellen merenyletet
kvetnek el. 1914. junius 25-en Ferenc Ferdinand halott. Ezek olyan, Ferenc Ferdinanddal kapcsolatos tenyek,
amelyeket trtenetesen idrendben soroltunk Iel. De hol itt a valtozas? Vajon hogyan ertelmezhetjk azt az
intuicionkat, hogy az id halad, hogy a jelen pillanat elmulik, hogy a mult egyre tavolodik, hogy ami valaha
jv volt, az ma mar mult? Rviden, hogyan ertelmezhetjk az id dinamikajat?
A B-sorozat vedelmezi altal javasolt megoldas a kvetkez Ieltevesen alapszik. Az id, eppugy ahogyan a ter,
az esemenyek rendjenek kiIejezese. (Mint latni Iogjuk, vannak olyan klnbsegek, amelyeket persze a B-sorozat
vedelmezje is elismer, de ezek az erv szempontjabol nem relevansak.) Marmost, amikor peldaul egy Ildi
esemenyrl beszelnk, akkor annak terbeli helyzetet meghatarozhatjuk ugy, hogy megmondjuk, milyen
tavolsagra, illetve hogy nyugati vagy keleti iranyban trtenik-e Greenwichtl, es hogy milyen tavolsagra, illetve
eszakra vagy delre trtenik-e az Egyenlittl.
De termeszetesen maskepp is utalhatunk egy terbeli pontra. Mondhatjuk peldaul, hogy valami itt van, vagy hogy
nincs mess:e, vagy hogy balra van tlnk. Ha elutazom Budapestrl, vagy megIordulok, nehany terbeli pontra
utalo kijelentesem, amely eltte igaz volt, hamis lesz. Azert van ez igy, mert a terbeli pontokra indexikus
kiIejezesek segitsegevel is utalhatunk. Az indexikus kiIejezesekre, mint azt mar tbbszr emlitettk, az a
jellemz, hogy igazsagertekk kiejtesk krlmenyeitl Iggen valtozhat. Ha peldaul azt mondom:
Itt van elttem az EiIIel-torony
az igaz lesz, ha a Trocaderon ejtem ki e szavakat, de hamis, ha a Margitszigeten.
A B-sorozat vedelmezje szerint az idpillanatokra is ugy utalhatunk, mint a terbeli pontokra. Megadhatjuk ket
datumok segitsegevel (ez lenne a szelessegi es hosszusagi Iokok analogonja), de azt is megtehetjk, hogy
indexikusokat tartalmazo kijelentesekkel utalunk rajuk. Amikor azt mondjuk:
Ma van a Irancia Iorradalom evIorduloja
akkor allitasunk igaz lesz, ha julius 14-en ejtjk ki ezeket a szavakat, de hamis mas napokon. Az idbeli
tavolsagot is erzekeltethetjk az indexikusok segitsegevel. Peldaul az a kijelentesem, hogy
55 evvel ezeltt ert veget a masodik vilaghaboru
igaz lesz, ha 2000. majus 9-en ejtem ki e szavakat, de hamis, ha 1999 aprilisaban. Ahogyan tehat a terbeli
pontokra utalo indexikus kiIejezeseket arra hasznaljuk, hogy megjelljnk egy terbeli pontot ahhoz viszonyitva,
ahol a kijelentest tesszk, az idbeli indexikus kiIejezesek arra szolgalnak, hogy ahhoz az idponthoz
viszonyitva jelljnk ki egy idpontot, amikor eppen a kijelentest tesszk.
Ennek az elmeletnek szamos erdekes kvetkezmenye van. Az egyik ilyen kvetkezmeny, hogy az elmelet
szerint nem lehet klnbseg a multbeli, jelenbeli es jvbeli tenyek letezese kztt. A jvbeli idpontokat
'betlt tenyek eppugy leteznek, ahogyan a mult es a jelen tenyei. Eppolyan keptelenseg lenne azt allitani,
5. VaIsgos id
133
109 Prior 1959.
hogy a mult vagy a jv nem letezik, mint mondjuk azt Ieltetelezni, hogy ami a hatam mgtt vagy elttem van,
az nem letezik, csak az, ami a talpam alatt. Hogy valami mult-e, jelen vagy jv, vagy hogy milyen tavolsagra
van a multban vagy a jvben, azt az hatarozza meg, mikor tesz valaki egy bizonyos kijelentest. De epp ugy,
ahogyan az EiIIel-torony terbeli elhelyezkedeset nem Iogja megvaltoztatni, ha Budapesten azt mondom rola,
hogy messze van, Parizsban meg azt, hogy kzel, az esemenyek idbeni termeszeten sem Iog valtoztatni, ha egy
alkalommal azt allitom roluk, hogy a jvben Iognak megtrtenni, mas alkalommal meg azt allitom, hogy mar
megtrtentek.
Hasonlo modon ertelmezhet a valtozas Iogalma is. Hiszen a valtozas voltakepp nem jelent mast, mint hogy
valami egy adott idben rendelkezik valamely tulajdonsaggal, egy masik idpontban pedig mar nem. Mondjuk,
a tej hideg, amikor adott idpontban kiveszem a htszekrenybl, es meleg amikor egy masik idpillanatban
leveszem a Izlaprol. A tej klnbz idpontokban klnbz hmerseklet: ezt, es csakis ezt ertjk a
valtozason. Az, hogy 'az id halad, csupan illuzio, amit az kelt bennnk, hogy (tudatos es tudattalan)
meggyzdeseink, amelyek a tapasztalatainktol Iggnek, Iolyamatosan valtjak egymast. Az id 'Iolyasa nem
mas, mint meggyzdeseink Iolytonos egymasutanja.
Nem mindenki Iogadja el azonban ezt a magyarazatot arra, hogy mikent hasznaljuk a multra, jelenre es jvre
vonatkozo kiIejezeseket, es hogy miert erezzk ugy, hogy az id Iolyamatosan halad elre. Elszr is nem
nyilvanvalo, hogy a terre es az idre vonatkozo indexikus kiIejezeseket ugyanolyan modon kell elemeznnk.
Masodszor, meg ha ugyanolyan modon kellene is elemeznnk ket, akkor sem biztos, hogy ezen elemzes
segitsegevel helyesen ertelmezhetjk az id mulasaval kapcsolatos intuicioinkat.
Az egyik sokat idezett pelda, amely arrol igyekszik meggyzni, hogy ez az elemzes helytelen, az olyan esetekre
hivatkozik, amikor egy kellemetlen esemenyen szeretnenk mar tul lenni. Ez a mindnyajunk altal ismert
'HalÌstennek, tul vagyok rajta! erzese. De vajon miert rlne az az ember annak, hogy 'tul van valamin, ha
minden esemeny az idben egyIorma modon letezik? A terbeli analogia ebben az esetben hasznalhatatlan. Nincs
ugyanis maganak a ternek olyan tulajdonsaga, ami ertelmesse tenne azt mondani 'HalÌstennek, ez a hatam
mgtt van!. Normalis krlmenyek kztt barmikor megIordulhatok, ugy hogy elttem legyen. Nem
szoronghatnank attol, ami var rank, es rlhetnenk annak, amin tul vagyunk, ha az elttnk lev, meg meg nem
trtent esemenyek ugyanugy leteznenek, mint amin mar tul vagyunk. 109
Nem igaz tehat, hogy minden jvre es multra vonatkozo kiIejezes 'leIordithato datumokat tartalmazo
kiIejezesekre. A sportolo rlhet annak, hogy vege a versenynek, de annak nincs ertelme rlni, hogy Iebruar
12-en vege a versenynek. S hasonlo modon, sajnalhatom, hogy valamilyen kellemes esemeny, mondjuk egy
sziciliai vakacio veget ert, de nincs ertelme szomorkodni azon, hogy szeptember 12-en Palermobol Budapestre
erkezem. Az idre vonatkozo indexikus kiIejezesek tehat nem helyettesithetk oly modon datummal jellt
esemenyekkel, ahogyan a terbeli indexikusok helyettesithetk helysegnevekkel, vagy hosszusagi es szelessegi
Iokok altal megjellt helyekkel.
De vajon igaz-e, hogy a terbeli pontokra utalo indexikusok mindig helyettesithetk az adott pontra utalo leirassal
vagy annak valamilyen megnevezesevel? Nem biztos. Teszem azt tudom, hogy a vonatrol Ceglednel kell
leszallnom. Azt is tudom, hogy Cegled milyen hosszusagi es szelessegi Iokon talalhato. Vajon elegseges tudas-e
ez ahhoz, hogy valoban le is szalljak Ceglednel? Nem! Meg valamit tudnom kell ugyanis. Amikor a vonat beIut
a cegledi palyaudvarra, tudnom kell, hogy 'E: itt Cegled. Hiaba tudom tehat, hogy melyik varosban kell
leszallnom a vonatrol es hogy mi a varos pontos Ildrajzi elhelyezkedese, ameddig a Ienti mondat igazsagat nem
ismerem Iel, leszallni se Iogok. Ugyanez termeszetesen all az idre is. Hiaba tudom, hogy egy ora negyvenkor
indul a vonatom, nem Iogok Ilszallni ra, ha nem tudom, hogy most van egy ora negyven. Az indexikusok tehat
olyan, a sikeres cselekveshe: elengedhetetlen ismeretet fefe:nek ki, amelyek inIormacios tartalma nem egyezik
meg a datumokra, vagy a szelessegi es hosszusagi Iokokra utalo kiIejezesekevel.
A mult, jelen es jv indexikus elemzese azonban akkor is problematikus, ha eltekintnk az emberi vagyaktol,
tervektl, vagy erzelmektl. A 'statikus idIelIogas szerint a multra, jelenre es jvre utalo kiIejezeseket a
kvetkezkepp kell ertelmeznnk:
5. VaIsgos id
134
110 Smith 1987, 38. Megjegyzend, hogy a B-sorozat vedelmezje szerint ez a problema talan megvalaszolhato akkor, ha az indexikus
elemzest modalisan ertelmezzk: ha elt volna valaki az stengerben, az az id, amikor a Fld meg nem letezett, szamara mult lett volna.
Mult: Korabban trtent, mint hogy a kijelentes elhangzik
Jelen: Ugyanakkor trtenik, mint amikor a kijelentes elhangzik
Jv: Kesbb Iog megtrtenni, mint hogy a kijelentes elhangzik.
Aki szerint az id valojaban B-sorozat, es ezert a mult, jelen es jv Iogalmainak indexikus elemzeset Iogadja
el, az kenytelen azt is Ieltetelezni, hogy a multra, jelenre, jvre vonatkozo mondatok jelentese csak valamely
mondat kieftesehe: viszonyitva ertelmezhetk, ahogyan az 'itt, vagy a 'balra tlem kijelentesek csak ahhoz
viszonyitva ertelmezhetk, hogy eppen hol allok, amikor a mondatot kiejtem. De hogyan ertenenk akkor a
kvetkez, nyilvanvaloan igaz kijelenteseket:
Volt olyan id, mikor a Fld nem letezett.
Amikor az stenger letezett, mar elmult az az id, amikor a Fld meg nem letezett.
Az els kijelentes talan ertelmezhet indexikus kijelenteskent: azt jelenti, hogy a kijelentes megtetele eltt
bizonyos idvel nem letezett a Fld. De hacsak nem Ieltetelezzk, hogy az stengerben nyelvhasznalo lenyek
uszkaltak, akkor a masodik kijelentest mar nem ertelmezhetjk igy. Az stenger idszakahoz kepest a Fld
letrejttet megelz kor mult volt, de ezt aligha elemezhetjk egy, az stengerben tett kijelentes segitsegevel.
sszeIoglalva: a statikus idIelIogas segitsegevel nehez megmagyarazni, hogyan lehetett a regmulthoz kepest is
mult.110
Persze elterhetnek a velemenyek a tekintetben, hogy ez mennyire nagy hianyossag. Ha valaki elismeri, hogy
valtozas, mult, jelen es jv nem letezhetne emberi tapasztalat, emberi tervek es varakozasok nelkl, akkor
persze elIogadhato, hogy ezek megertese Ieltetelezi a (legalabb is potencialis) nyelvi cselekvest. A IilozoIiai
ervelest megelzen azonban ugy gondolkodunk a multrol, jelenrl, jvrl es a valtozasrol, hogy azok az
emberi megismeres es vagyak nelkl is leteznek. (Mint a Iejezet elejen mar jeleztem, ez az egyik legerdekesebb
klnbseg az alethikus es a temporalis modalitasokhoz ktd intuicioinkkal kapcsolatban. Az alethikus
modalitasokrol 'termeszetes meggyzdesnk kzelebb all az antirealista allasponthoz, mig a temporalis
modalitassal kapcsolatban inkabb realistak vagyunk.)
Az id termeszeteben tehat van valami rejtelyes. Lehet ugyan azt allitani, hogy McTaggart erve szoIizma, de
annak biztosan nagyon jo, mert egyelre senkinek sem sikerlt meggyzen bizonyitania, hogy az erv
valamilyen keptelen Ieltevesen nyugodna. Ugyanakkor az erv kvetkezmenye megis elIogadhatatlannak tnik.
Hiszen nehez elhinni, hogy ne letezne a mult, jelen es jv ertelmeben vett id, s hogy valoban ne lenne
valtozas. Azokra viszont, akik meg akarnak gyzni bennnket, hogy ezek a Iogalmak a B-sorozatkent erelmezett
id segitsegevel is ertelmezhetk, meg sok munka var.
6.6. 6. Idutazs
Megha el is Iogadjuk, hogy az id nem mas, mint az 'elbb, 'utobb es 'szimultan relaciok segitsegevel
rendezett datumok sorozata, akkor is klnbseget kell tudnunk tenni a ter es az id kztt. Vajon milyen
'Iormaju a datumok e sorozata? Eppugy egy egyenesen abrazolhato, mint az egyes terbeli dimenziok? S ha a
terbeli dimenziokbol harom van, vajon igaz-e, hogy az id egydimenzios? S vajon lehet-e eppugy mozogni az
idben, ahogy mozoghatunk a terben?
Ezek a kerdesek az id topologiajara (kesbb meg visszaternk ra, mit jelent ez a kiIejezes) vonatkoznak.
Termeszetknel Iogva a Iizika es metaIizika hataran talalhatok. A ter es az id szerkezetere vonatkozo
elkepzeleseket reszben az hatarozza meg, hogy egy adott Iizikai elmelet szamara mi a leghasznosabb
Ieltetelezes. Gyakran idezett pelda erre az eukleideszi terelmelet helyettesitese a Minkowski-Iele terid
6. Idutazs
135
szerkezettel, amely elengedhetetlen a relativitaselmelet ertelmezesehez. A dimenzionalitassal es a topologiaval
kapcsolatban ohatatlanul Ielmerlnek bizonyos IilozoIiai kerdesek is, amelyek tbbe vagy kevesbe Ieltetelezik
egy meghatarozott Iizikai elmelet elIogadasat. A kvetkezkben e IilozoIiai kerdesek kzl vizsgalunk meg
nehanyat.
Mi az id es ter szerkezete kzti minimalis klnbseg, amelyet minden idrl szolo elmeletnek el kell Iogadnia?
Mint emlitettk, az id sajatos iranyultsaggal rendelkezik, a ter viszont nem. Bizonyos targyak, peldaul a
knyvek a polcomon, most jobbra vannak tlem. Ha megIordulok, balra lesznek. A cipm most alattam van. De
ha Iejen allok, akkor Ilttem lesz. A dolgok relativ terbeli elhelyezkedese tehat megvaltozhat. Ilyesmi nem
Iordulhat el az idbeli renddel kapcsolatban. Lehetetlen, hogy a masodik vilaghaboru elbb trtenjek, mint az
els (es nem csak azert, mert igy hivjuk ket). Lehetseges, hogy ket testver kzl a Iiatalabb egyszer csak
magasabb lesz, mint az idsebb. De ha kesbb szletett, mint a batyja vagy a nvere, sohasem lehet idsebb
naluk.
(A relativitaselmelet szerint az persze lehetseges, hogy egy batya vagy egy nver, akit sokaig nem lattunk es aki
ekzben Ienysebesseg kzeli sebesseggel utazgatott egy kicsit, 'kevesebbet el, mint a Iiatalabb testver: az
naptarjan es orajan kevesebb id telik el az rmteli viszontlatasig, mint az otthon rostokolo hugi vagy csi
naptarjan es orajan. Ez azonban nem valtoztat azon a tenyen, hogy a batya a szo egy bizonyos ertelmeben
idsebb kell, hogy legyen mint az cs, mivel elbb szletett. Az utazas Iiatalit, de nem valtoztathatja meg a
megvaltoztathatatlant: hogy egyszer mar egy bizonyos idpontban megszlettnk.)
Az id iranyultsaga Ielvet egy izgalmas IilozoIiai kerdest: lehetseges-e idutazas? Lehetseges-e, hogy valaki
ellatogasson a multba vagy a jvbe? Az id sajatos iranyultsaga azt a valaszt sugallja, hogy nem. A terbeli
utazas azert lehetseges, mert a ternek nincs az idehez hasonlo iranyultsaga. Gondoljunk peldaul a tenyleges,
(Fld) gmbIelszinen trten utazasra. Mondjuk el akarok jutni Moszkvaba. Erre Parizs Iele veszem az utam.
Nem baj, kicsit tovabb Iog tartani, de igy is eljuthatok Moszkvaba. Peldaul visszaIordulhatok. De ha
megmakacsolom magam, mehetek tovabb, nyugati iranyba. Es egyszer, ha eleg kitarto vagyok, vagy eleg sok
penzem van, miutan atszeltem ket oceant es harom kontinenst, eljutok Moszkvaba.
Eppen azert Iordulhatok vissza, mert a ternek nincs egy olyan sajatos iranyultsaga, mint az idnek. Parizsbol
Budapesten at ismet megprobalhatok Moszkvaba jutni. De azt nem tehetem meg, hogy ugyabban az idpontban,
mint elszr tettem, ujra Ilszalljak a parizsi vonatra. (Az 'idpont kiIejezes e kontextusban termeszetesen a
datumot is magaban Ioglalja, nem csak az orat es percet.) Visszamehetek oda, ahol gyerek voltam, de nem
lehetek ujra gyerek. Vajon lehetseges-e, hogy Ielnttkent visszaterjek a hatvanas evekbe? Mint latni Iogjuk, ez
mar bonyolultabb kerdes.
Azonban, mint emlitettk, eljuthatok Moszkvaba ugy is, ha kitartoan Iolytatom az utamat nyugati iranyban.
Hogyan lehetseges ez? Ugy, hogy mikzben az egyik dimenziobol szemlelve tretlenl haladok elre, egy
masikbol jol lathato modon egy krt irok le. Ha viszont az idnek csak egyetlen dimenzioja van, akkor elre
haladva nem erkezhetek egy olyan helyre, amelyik a hatam mgtt volt, hacsak . Hacsak nem all az, hogy az
id egy sajatos topologiai stukturaval rendelkezik. Az idutazas lehetsege kapcsan tehat az id
dimenzionalitasaval, valamint az idvel kapcsolatos topologiai problemakkal kell Ioglalkoznunk.
Mieltt azonban raternenk arra, van-e olyan, az id dimenziojarol vagy topologiajarol szolo elmelet, amely
lehetve teszi az idutazast, meg kell vizsgalnunk, vajon logikailag lehetseges-e az idutazas. Nehany IilozoIus
ugyanis ugy ervelt, hogy az idutazas Iogalmi ellentmondast rejt magaban.
Tekintsk elszr a jvbe utazas peldajat. Az utazo elindul 2000-bl es megerkezik 3000-be. Mit jelent ez?
Azt, hogy bejarta a 2000 es 3000 kzti idutat. Ez viszont nem idutazas, hiszen mindnyajan ezt tesszk, csak
persze kisebb tavolsagokkal. Marpedig nem vagyunk mindnyajan idutazok. Az idutazo legIeljebb abban
klnbzik tlnk, hogy bibliai kort el meg. Ez az allitolagos ellentmondas azonban nem all Ienn. Az idutazas
lenyege eppen az, hogy meg kell klnbztetnnk a szemelyes idt es a kls idt. A jvbe trten idutazas
azt jelenti, hogy mig a kls idben ezer ev telik el, a szemelyes idben t perc. Fizikailag ez talan
ertelmezhetetlen. De logikailag nem az. (Egyebkent: Iizikailag is inkabb kivitelezhetetlen, mintsem lehetetlen.)
6. Idutazs
136
111 Lewis igy ervel az idutazas lehetsege mellett. Lasd Lewis: The Paradoxes of Time Travel, in Lewis 1986, 6780. Ez a pelda
termeszetesen Ielvet egy, az idutazas termeszetevel kapcsolatos altalanos kerdest is, tudniillik hogy egyaltalan megvaltoztathato-e a mult.
Hogy ezt megengedjk-e vagy sem, ervel peldaul Lewis, az attol is Igg, hogy mit ertnk 'a mult megvaltoztatasan. Ez a kerdes pedig a
cselekves es id kapcsolatanak problemajaval Igg ssze, amelyet majd a szabad akarat kapcsan targyalunk.
A multba trten utazassal latszolag meg nagyobb problemak merlnek Iel. Tegyk Il, hogy valaki 2010-ben
Budapesten bel az idgepbe, es 1999-ben landol a Margit-szigeten. Az els kerdes ezzel kapcsolatban, hogyan
lehetseges, hogy valaki elbb erkezzen meg valahova, mintsem hogy elindulna? Valasz: sehogyan sem, de ezt
nem is kell Ielteteleznnk. Ismet csak Iigyelemmel kell lennnk arra, hogy az idutazas soran meg kell
klnbztetnnk a kls idt es a szemelyes idt. A kls idben termeszetesen 2010 kesbb van, mint 1999.
De az utazo szemelyes ideje ennek eppen Iorditottja: az utazo szemelyes idejenek perspektivajabol a 2010-es
szammal jelzett datum korabbi, mint az 1999-es szammal jelzett. (Gondoljuk csak meg: ha a Jezus szletese
eltti korrol van szo, mi is igy gondolkodunk. A nagyobb abszolut ertek szam jelzi a korabbi, a kisebb a
kesbbi idpontokat.)
Baratai es zletIelei 2000-ben mar tudjak, hogy utazonk keszl a nagy utazasra. Ugyanakkor mar azt is tudniuk
kell, hogy bar meg el sem indult, 1999-ben mar meg is erkezett! Ez valoban Iurcsa kvetkezmeny, de azt persze
senki sem tagadna, hogy az idutazas Iurcsa dolog. A kerdes az, hogy kvetkezik-e ebbl valami logikai
ellentmondas. Nem kvetkezik. Az idutazo baratai es zletIelei emleke:ni Iognak arra, hogy az illet 1999-ben
landolt a Margit-szigeten, es izgatottan varfak, hogy 2010-ben elinduljon. Vagy talan nem is olyan izgatottan,
hiszen ha 1999-ben sikeresen landolt, akkor tudniuk kell, hogy 2010-ben sikeresen elindult.
Ebbl pedig az kvetkezik, hogy az idutazas lehetsege megvaltoztathatja az idvel kapcsolatos epis:temikus
hozzaallasunkat. Mint lattuk, a dinamikus idIelIogas vedelmezi szerint a statikus idIelIogasbol az
kvetkezne, hogy a jvvel kapcsolatos kijelenteseink, abban a pillanatban, amikor a kijelentest tesszk, eppugy
igazak, mint a jelenre vagy a multra vonatkozoak. Csak nem tudjuk, hogy igazak-e vagy hamisak. Az idutazas
lehetsege azt mutatja, hogy bizonyos esetekben akar tudhatjuk is. A baratok es zletIelek, ha mar tudjak, hogy
1999-ben az idutazo a Margit-szigeten szerencsesen Ildet ert, akkor azt is tudjak, hogy 2010-ben el Iog
indulni.
Most azonban tegyk Il, hogy utazonk nagyobb utra keszl, es egy olyan helyre erkezik, ahol meg nem jart:
mondjuk 1940-be, amikor nemcsak hogy , de meg a szlei sem eltek. Az uj krnyezetben megdbbent
IelIedezest tesz: egyik nagyapja naci kollaborans. Ez Ielhaboritja, es elhatarozza, hogy elteszi az 'reget (aki
mellesleg jo par evvel Iiatalabb nala) lab alol. Az idutazas lehetetlensege mellett ervelk szerint, miert is ne
tehetne meg? Ez viszont abszurd kvetkezmenyekhez vezet. Ha valaki vegez a sajat Ielmenivel, az magaval is
vegez, meg mieltt megszletik.
Az idutazas lehetseget vedelmez IilozoIusnak azonban nem kell tagadnia, hogy ez valoban igy van. Viszont
kiktheti, hogy az idutazo nem lheti meg a Iiatal nagyapat. Megprobalhatja, kiserletezhet vele, de nem
sikerlhet neki. St azt is tudnia kell, hogy barki mas kiserletezzek vele, neki sem Iog sikerlni, legalabbis
addig, amig az idutazo anyukaja (vagy apukaja, annak megIelelen, hogy melyik nagyaparol van szo), meg
nem Iogant. De milyen alapon kthetjk ezt ki? Azon az alapon, hogy senki sem tehet olvasmit, ami logikailag
lehetetlen. Vajon allhatok-e a sajat baloldalamon? Vajon lehetek-e sajat magam nagybatyja? Nyilvanvaloan
nem, mert nem tehetek olyasmit, es nem lehetek olyasmi, ami logikailag lehetetlen. A Ienti ellentmondas
elkerlesehez csak annyit kell kiktnnk, hogy az idutazo sem tehet olyasmit, ami logikailag lehetlen. Ezert
aztan (legalabbis bizonyos idpontokban) nem vegezhet sajat Ielmenivel.111
6.7. 7. Iddimenzik
Az idutazas tehat, bar ketsegtelenl Iurcsa kvetkezmenyekkel jar, nem logikai keptelenseg. De vajon milyen
szerkezetnek kell lennie az idnek ahhoz, hogy Iizikailag lehetseges legyen? Lattuk mar, hogy a terben reszben
7. Iddimenzik
137
112 Thomson 1965.
azert juthatunk el ugyanarra a pontra tbbszr is, mert a ternek nincs iranyultsaga (a terben
'visszaIordulhatunk, az idben nem); de azert is, mert a ternek tbb dimenzioja van. Talan Ieltehetnenk, hogy
az idnek sem csak egy (ahogyan azt altalaban gondoljuk), hanem tbb dimenzioja van. Az idutazas soran egy
masik iddimenzion keresztl juthatunk el a multba vagy a jvbe. Bar az iddimenziokra trten utalas a
Iantasztikus regenyek es Iilmek szokvanyos kellektarahoz tartozik, a tbbdimenzios id lehetsege joval
Iogosabb kerdes, mint az, hogy logikailag lehetseges-e az idutazas. Klnsen azert, mert az id dimenzioit
ohatatlanul a ter dimenzioi mintajara kepzeljk el, es ez nem biztos, hogy helyes. Mindenesetre erdemes nehany,
a tbbdimenzios id Ieltetelezesevel kapcsolatos kerdest megvizsgalnunk.
Hogy mit is jelentene a tbbdimenzios id, azt Judith Jarvis Thomson tlete nyoman legknnyebben a
kvetkez trtenet segitsegevel erzekeltethetjk.112 Tegyk Il, hogy ket ikertestver (mondjuk, Andras es
Zoltan) szemelyes eletideje pontosan ugyanolyan szerkezet. Mindketten ugyanannyi ideig jarnak ovodaba,
majd iskolaba, ugyanannyi idsek, amikor elkezdik es beIejezik egyetemi tanulmanyaikat, aztan ugyanannyi
ids korukban hazasodnak, ugyanannyi ids korukban szletnek a gyerekeik es unokaik, mennek nyugdijba; es
egyidsek, amikor eletutjuk vegen, nyolcvan eves korukban jobbletre szenderlnek. Van azonban valami
klns abban, ahogyan egymas eletet latjak.
Andras ugy erzi, hogy Zoltan, bar ugyanazt teszi, mint , egesz mas temben teszi ugyanazt. Andras meg csak
ovodas, mikor azt latja, hogy Zoltan mar javaban iskolaba jar. Mire kzepiskolas lesz, Zoltan mar vegzett az
egyetemen es a csaladalapitas gondolataval Ioglalkozik. S Andras gyermekei meg Iel sem nttek, amikor Zoltant
mar Ielntt unokai latogatjak a halalos agyanal. Andras talan sajnalja is Zoltant, hogy mindent ilyen gyorsan kell
csinalnia, s mikzben meg csak az emberelet utjanak Ielenel jar, ikertestvere mar lassan (pontosabban
gyorsan) tul van az egeszen. Pedig ha tudna, hogy mennyire nincs oka a sajnalkozasra! Zoltan ugyanis azt latja,
hogy Andras elete pereg hihetetlen sebesseggel. Az perspektivajabol nezve Andras az, aki negyven ev alatt
tette meg es szenvedte el mindazt, amire neki, Zoltannak, nyolcvan ev jutott. Hogyan lehetseges ez?
A Ieltetelezes szerint ugy, hogy a ket iker ket klnbz iddimenzioban eli az eletet. A sajat dimenziojabol
mindkett ugy latja, mintha a masik elete gyorsabban telne. Valahogy ugy, mintha az utca ket vegen allo ember
azt mondana a masikrol: hogy ez milyen kicsinek latszik! Es mindkett igazat mond, hiszen mindegyiknek a
maga s:ems:gebol a masik kicsinek latszik. A ket klnbz iddimenzioban el testver pedig azt Iogja
tapasztalni, hogy a sajat szemszgebl, a masik valahogy mindent sokkal gyorsabban csinal. Ez a klnbseg a
ket perspektivat szemleltet abrak segitsegevel jol erzekelhet.
De valoban lehetseges-e, hogy letezzek ket (vagy akar tbb) ilyen dimenzio? A Ienti pelda azt mutatja, hogy
talan igen. Ha azonban egy kicsit jobban belegondolunk, mit is von maga utan az id dimenzionalitasa, akkor
ketsegeink tamadhatnak. A ketdimenzios id lehetve teszi az idutazast. Hogy hogyan, azt knny belatni.
Egyszeren dimenziot kell valtani, majd visszaterni az eredeti dimenzioba. Amikor Zoltan harmincket eves,
'atruccan ikertestverenek perspektivajaba. Ikertestvere ekkor az eredeti perspektivajabol mar hatvannegy
eves. Mikor odaer azonban csak a tizenhateves testverrel talalkozik, hiszen Andras perspektivajabol Zoltan
akkor harmickett, amikor tizenhat. Majd miutan szepen megnnepeltek egymas szletesnapjat, gyorsan
7. Iddimenzik
138
113 Ennek lehetsege ellen ervel Dummett 1964. Dummett erveinek kritikai elemzeserl lasd Horwich 1987, 91109.
114 NewtonSmith 1980, 48.; az id lehetseges topologiai szerkezeteirl pedig 5057.
115 ChinSteenrod 1980, 9899.
'visszater sajat dimenziojaba, ahol eppen nyolc ev telt el szletese ota. (O persze nem nyolc eves, hiszen az
szemelyes idejebl 32 ev mar oda van.)
MasIell viszont a ketdimenzios id lehetetlenne teszi, hogy a ket klnbz iddimenziot elIoglalo testver
jeleket kldjn egymasnak, azaz kommunikaljon egymassal. Tegyk Iel, hogy Zoltan harmincket evesen
kerdezni akar valamit Andrastol. Andras ekkor hatvannegy eves lesz az perspektivajabol. Viszont Andras
perspektivajabol az zenet hozza tizenhat evesen erkezik. De azert legjobb tudasa szerint valaszol. Mivel
azonban Zoltan perspektivajabol Andras akkor tizenhat eves, amikor nyolc, a harmincket evesen Ieltett
kerdesre nyolcevesen kap valaszt. Ezt nem neveznenk beszelgetesnek. St, nyugodtan mondhatjuk, logikai
ellentmondas, hogy valasz erkezzen egy Iel nem tett kerdesre. De termeszetesen nem a beszelgetes lehetsege
okozza a legnagyobb problemat. A beszelgetes Iolyamata ugyanis ugy is ertelmezhet, mint egy kauzalis hatas
terjedese. A tbbdimenzios terben tehat mindennapos jelenseg lenne a visszaIele hato oksag. (A
harmincketevesen Ieltett kerdes oka a nyolcevesen hallott valasznak.) Ezert csak akkor Ieltetelezhetjk, hogy
letezik tbbdimenzios id, ha azt is hajlandok vagyunk elIogadni, hogy letezik az idben visszaIele hato
oksag.113
6.8. 8. Az id topoIgija
Ideje tisztaznunk, mit is jelent az, hogy 'topologiai problema. Pontos meghatarozast sajnos nem adhatunk.
Nem azert, mert nincs ilyen, hanem mert a deIinicio megertese szamos mas matematikai Iogalom megerteset
Ieltetelezi, s most az id metaIizikajaval, nem pedig a topologia matematikajaval szeretnenk Ioglalkozni. De
azert, ha deIiniciot nem is tudunk adni arrol, mi egy topologiai tulajdonsag, azert peldak segitsegevel viszonylag
knnyen erzekelhetve tehetjk.
Els megkzelitesben talan azt mondhatnank, hogy amikor egy dolog topologiai tulajdonsagait vizsgaljuk, akkor
eltekintnk a metrikus, tehat merhet tulajdonsagaitol. Ez nem tnik nagy elrelepesnek, de nehany pelda talan
segit. Kepzeljnk el egy beIttes gumit, amit klnbz atmerj beIttes vegekre tesznk. A beIttes gumi
hosszusaga attol Iggen valtozik majd, hogy milyen atmerj lesz a beIttes veg szaja. A hosszusag a gumi
metrikus tulajdonsaga: minden egyes alkalommal valtozik. De lesz valami, ami nem valtozik: a gumi
topologikus tulajdonsaga. (A topologiat egyebkent 'gumigeometrianak is szoktak nevezni.)
Azt mondhatna erre valaki: szoval a topologikus tulajdonsag az alak! Hiszen ez az, amely valtozatlan marad! A
Ienti peldaban igen, de ez nem szksegszer. Kepzeljk el, hogy a beIttes gumit egy gymlcsital dobozara
tesszk Iel. Ekkor mar megvaltozik az alakja. De a topologikus tulajdonsagai meg mindig valtozatlanok
maradnak. A topologikus tulajdonsagai akkor valtoznak meg, ha peldaul elszakad. Egy masik szemleletes pelda
egy nyaklanc. Ha egy nyaklancot az asztalra dobok, szamtalan klnbz alakot vehet Iel, amelyeket klnbz
metrikus tulajdonsagokkal irhatok le. De a nyaklanc topologiai tulajdonsagai ugyanazok maradnak.114
A topologikus tulajdonsag tehat nagyon absztrakt: amikor ket dolgot topologiai szempontbol hasonlitunk ssze,
rengetek mindentl eltekintnk. Nem erdekelnek bennnket a dolgok meretei. De nem erdekelnek az aranyai es
az alakja sem. Topologiai szempontbol semmi sem klnbztet meg egy lyukas autogumit egy teascseszetl.115
Ez az elvontsag talan ijeszten hat, de az id szerkezetenek megertesehez eppen erre van szkseg. Talan nem is
nehez belatni, miert. Miutan az id nyilvanvaloan nem terbeli alakzat, jellemzesekor minel kevesebb terbeli
alakzatokra jellemz tulajdonsagot kell hasznalnunk. A minimum, amit ha masert nem, az analogia kedveert
hasznalnunk kell, a topologiai tulajdonsag: minden geometriai tulajdonsagok kzl a legelvontabb.
Marmost az id topologiai tulajdonsagairol alkotott elmeleteket viszonylag egyszeren, az ugynevezett graIok
segitsegevel abrazolhatjuk. Egy graI pontokbol es az azokat sszekt vonalakbol (elekbl) all. Az egyes
szerkezeteket oly modon azonosithatjuk, hogy megadjuk, mely pontok kze huzhatok elek. Bar a modern
kozmogoniak ennel sokkal tbb lehetseges topologiai szerkezetet vesznek szamba, szamunkra elegend harom
8. Az id topoIgija
139
116 V. SmithOaklander 1995, 1134.
topologiai szerkezetet megklnbztetni. Nevezzk ezeket NYILnak, KARIKAnak es FAnak. (Vigyazat! A
NYIL nem kell, hogy egyenes legyen, a KARIKA nem kell, hogy kerek legyen, es a FAnak nincs gykere!)
Ezeket a topologiai alakzatokat marmost a kvetkezkepp jellemezhetjk. A NYIL olyan, mint egy vonal.
Minden egyes pontba egy el erkezik, es mindegyikbl egy el indul ki. Ha megengedjk, hogy az egymast kvet
pontok egy hurkot alkossanak, akkor egy ujabb topologiai alakzatot kapunk: a KARIKAt. Vegl a FA vonalak
olyan sokasaga, amelyek egy 'tbl erednek, es azutan bizonyos pontokon elagaznak, vagyis minden pontba
egy el 'erkezik, de tbb is kiindulhat belle.
A NYIL Ielel meg talan leginkabb annak, amit az idrl altalaban gondolunk. Ha a NYIL bal oldala egy ponton
veget er, az az idk kezdete. Ha a jobb oldala er veget, az az idk vegezete. Ha sehol nem kezddik es sehol
nem er veget, akkor az idnek nem volt kezdete es nem lesz vege. (Azzal, hogy van-e ertelme az id kezdeterl
es vegerl beszelni, nem Ioglalkozunk. Feltesszk, hogy valamilyen modon ertelmezhetk e Iogalmak.116 Ha
valoban azok, akkor arra a kerdesre, hogy van-e az idnek kezdete es/vagy vege, a kozmologianak kell valaszt
adnia, nem a metaIizikanak.) Ezen az egyenesen helyezkednek el szepen nvekv sorban a datumok. Ha a NYIL
hegye a legutobbi (a mai) datumot reprezentalja es a NYIL minden nappal egyre hosszabb lesz, akkor a NYIL a
dinamikus idIelIogasnak Ielel meg. Amikor a a NYIL hossza nem valtozik, vagyis a NYIL az univerzum
trtenetenek valamennyi idpontjat 'egyszerre reprezentalja, az a statikus idIelIogasnak Ielel meg.
Egy masik elkepzeles szerint az id topologiaja a KARIKA graI segitsegevel abrazolhato. Ez lenne az rk
Visszateres modellje. (Pontosabban az rk Visszateres egvik modellje. Az rk Visszateresrl letezik egy
masik, linearis modell is, amit majd a kvetkez Iejezetben emlitnk.) A modellt azert nevezhetjk az rk
Visszateres modelljenek, mivel az idt idciklusok rendszerekent abrazolja: ugyanaz az idsor ismetldik ujra
es ujra. Ha az id szerkezetet nmagaba visszater, vegtelenl ismetld ciklusok Iormajaban kepzeljk el, az
bizonyos ertelemben mintha megknnyitene az idutazast. A helyzet olyan, mint amikor Parizs Iele indulunk el
Moszkvaba. Kicsit hosszadalmas az utazas, de nem remenytelen. Csak krbe kell jarnunk (majdnem) egy
ciklust, es akkor megerkeznk a kzelmultba.
De vajon a multba erkeztnk-e, vagy inkabb a jvbe? A KARIKA modellel kapcsolatos legIontosabb problema
eppen az, hogy a modell alapjan ez aligha dnthet el. A nyitott veg topologiai modellben szepen haladunk
elre, arccal a jv Iele. (Arra a kerdesre, hogy mikent dnthet el, a nyil melyik vege mutat a jv Iele,
mindjart visszaternk.) Ha utazni akarnank az idben, arra lenne szkseg, hogy a vonalon elre vagy hatra
'szaladjunk. A krkrs modellben azonban minden elttnk van: a multunk eppugy, mint a jelennk. Es
persze minden mgttnk is van mar. Eppen ezert nehezen ertelmezhet, mi itt a mult es mi a jv. De a
statikus IelIogas sem ertelmezhet knnyebben a KARIKA-modell segitsegevel; hiszen minden idpillanatrol
igaz, egyszerre van korabban, es kesbben is, mint barmely mas idpillanat.
Persze azt valaszolhatna erre valaki, hogy ez nem egeszen igy van. Igaz peldaul, hogy ha az id
KARIKA-szerkezet, akkor az els vilaghaboru kitrese jelenleg mult is, meg jv is kell legyen. Csakhogy van
egy Iontos klnbseg: nagyon kzeli mult, viszont Ieltetelezheten nagyon tavoli jv. Ezert talan nem
ertelmezhetetlen a mult es a jv Iogalma a KARIKA-szerkezet idben. Ezzel a valasszal azonban van egy
kisebb es egy nagyobb problema is. A kisebb problema az, hogy ha igy ertelmezzk a multat es jvt, akkor is
8. Az id topoIgija
140
117 Az tlet nem uj: mar Diodorosz Kronosz, az i. e. IV. szazadban elt grg IilozoIus is kapcsolatot keresett az id es az alethikus
modalitasok kztt. Mas kerdes, hogy Diodorosz a temporalis es az alethikus modalitas sszekapcsolasabol Iatalista, tehat a jv
beIolyasolhatatlansagara vonatkozo kvetkezteteseket igyekezett levonni. A Iatalizmusrol reszletesebben szolunk majd a VIII. Iejezetben.
Diodorosz erverl lasd Altrichter Ferenc: A gvo:edelmes argumentum cim tanulmanyat: Altrichter 1993, 289327.
118 McCall 1994 szerint nemcsak az id szerkezetevel kapcsolatos kerdes, de a metaIizika szamos problemaja megoldhato akkor, ha ezt a
modellt hasznaljuk.
lesz legalabb egy olyan pont, amirl nem dnthet el, mult-e vagy jv: arrol a pontrol ugyanis, amelyik a
kriven egyenl tavolsagra helyezkedik el mindket iranyban. De az igazi problemat nem ez jelenti, hanem az,
hogy az id topologiai tulajdonsagai, mint azt a topologiai tulajdonsagokkal kapcsolatos bevezet
Iejtegetesekben lattuk, nem alapozhatok metrikus tulajdonsagokra. Az egyes pontok kztti tavolsag
segitsegevel nem ertelmezhetnk topologai alakzatokat. Ezert az id iranyanak meghatarozasakor sem
tamaszkodhatunk a (relativ) tavolsag Iogalmara.
Mindebbl persze nem kvetkezik, hogy a KARIKA modell elIogadhatatlan. Hiszen lehetseges, hogy
egyszeren kiktjk, milyen iranyba 'halad az id. Mint lattuk, a NYIL eseteben sem magyarazhatjuk az id
iranyultsagat pusztan a topologiai struktura segitsegevel. Kikteseket viszont a KARIKA-szerkezet eseteben is
tehetnk: kikthetjk peldaul, hogy az id az egyik iranyba (mondjuk balrol jobbra, vagy az oramutato jarasaval
megegyez iranyban) 'halad. Ezzel egytt igaz, hogy az iranyultsag nehezebben ertelmezhet a KARIKA
modell, mint a NYIL modell eseteben. Kesbb latni Iogjuk, miert.
A harmadik modellt FAnak neveztk. Ebben a modellben az id topologiai szerkezetet a kvetkezkepp
abrazolhatjuk. Tekintsnk egy kiindulopontot, melyet egy rvid egyenes szakasz kvet. (Ez a Ieltetel nem
elengedhetetlen: az id lehet 'bokorszer is, amikor rgtn a kezdpontban elagazik. Az egyszerseg kedveert
azonban tegyk Iel, hogy van egy rvid egyenes szakasz, amit 'trzsnek tekinthetnk.) Egy ponton azutan az
id elagazik: ket uj iranyban halad tovabb. Ezek az agak maguk is elagaznak, elagazasaik is elagaznak, es igy
tovabb. Az elagazasok szama nem szksegkeppen kett; sok, nemely esetben talan vegtelenl sok lehet. Ahogy
halad az id, ugy szaporodnak az elagazasok. Ez az idrl alkotott IelIogas talan bizarrnak tnik, de volt id,
amikor ugy gondoltak, hogy segitsegevel bizonyos kvantummechanikai jelensegek knnyen ertelmezhetk. E
temaval itt most nem kell Ioglalkoznunk.
Erdemes azonban az elagazo modell nehany erdekes tulajdonsagara Ielhivnunk a Iigyelmet. Ketsegtelen, hogy a
modellben van valami nagyon Iurcsa: a minden pillanatban nvekv szamu elagazasok Iltetelezese rendkivl
bonyolult idstrukturat hoz letre. Ugyanakkor e modell segitsegevel egyszeren meg tudjuk magyarazni az id
sajatos iranyultsagat. A KARIKA-struktura eseteben, mint lattuk, az id iranyat legIljebb, ha kikthetjk. A
NYIL modellben, mint latni Iogjuk, az id iranyanak meghatarozasa specialis, a topologiai tulajdonsagoktol
Iggetlen magyarazatot igenyel. A FA struktura azonban jol mutatja az id iranyat: minel 'agas-bogasabb a Ia,
minel tbb az elagazas, annal elbbre jarunk az idben. A FA modellben tehat az id iranyat maga a topologiai
struktura mutatja meg, mas egyeb, az esemenyek rendjevel kapcsolatos (Iizikai vagy IilozoIiai) Ieltevesre nincs
szksegnk.
Mi tbb, egyes IilozoIusok szerint a modell a modalitas ertelmezeseben is segithet.117 A kiindulopont a
kvetkez: a mult megvaltoztathatatlan. A jv viszont beIolyasolhato. Ezert a mult (pontosabban: minden, a
multra vonatkozo kijelentes) szksegszer, a jv viszont 'nyitott, vagyis a jvbeni esemenyekre es tenyekre
vonatkozo kijelentesek lehet, hogy igazak, es lehet, hogy hamisak. Marmost a FA struktura segitsegevel
knnyen ertelmezhet az id es modalitas kzti Ieltetelezett kapcsolat. A mult nem mas, mint az az ut, amelyen
a FAn egy bizonyos pontig elerkeztnk. Miutan csak egyetlen ut vezet minden egyes elagazashoz, a jelenbl
tekintve a mult szksegszer: nem agazhat el. A jv viszont nyitott, mivel minden pontbol tbb ut indul ki. Az
elagazasok, az adott pontbol kiindulo utak pedig az esemenyek lehetseges jvbeli menetet hivatottak
reprezentalni.118
Mi hatarozza meg, hogy a FAn hol es hany elagazas van, azaz milyen jvbeli esemenyek lehetsegesek? Erre a
kerdesre ketIele valasz is adhato. Az egyik valasz szerint: a termeszeti trvenyek. Minden egyes idpontban a
termeszeti trvenyek sszessege hatarozza meg, milyen elagazasok lehetsegesek. Egy uranium atom peldaul egy
adott idn bell vagy Ielezdik, vagy nem. A termeszet trvenyei mindkettt lehetve teszik. Hasonlokepp, a
termeszeti trvenyek lehetve teszik, hogy miutan most Budapesten lk egy szobaban, tiz perc mulva Budapest
8. Az id topoIgija
141
119 V. McCall 1994; Vallentyne 1988.
120 Von Wright 1973, 111.
121 E Reichenbachtol szarmazo tlet legjelesebb kortars kepviselje H. Mellor. V. Mellor 1995, 17. Iejezet.
egyik utcajan legyek. De a termeszeti trvenyek nem teszik lehetve, hogy tiz perc mulva Tokio egyik utcajan
legyek. Hogy tehat a FA milyen strukturaju lesz, azaz minden egyes pontban milyen elagazasok lehetsegesek,
azt a termeszeti trvenyek hatarozzak meg.
Letezik azonban egy ennel radikalisabb ertelmezes is. Eszerint nem arrol van szo, hogy a termeszeti trvenyek
hataroznak meg, milyen elagazasok lehetsegesek, hanem epp Iorditva, a: elaga:asok segitsegevel
magvara:hatfuk a termes:eti trvenveket. Maskepp Iogalmazva, nemcsak az id iranya, de a termeszeti
trvenyek is az id topologiai strukturaja segitsegevel magyarazhatok. Az elagazasok, vagyis az id szerkezete
segitsegevel ertelmezhetjk a termeszeti trvenyeket. Ennek az elkepzelesnek szamos erdekes kvetkezmenye
van a termeszeti trvenyekkel kapcsolatban, amelyeket azonban most nem elemznk. 119
Meg kell azonban emlitennk az id es modalitas sszekapcsolasanak ket lehetseges kvetkezmenyet. Az egyik,
hogy az sszekapcsolas elIltetelezi a dinamikus idIelIogas elIogadasat. Ha ugyanis a jvbeli esemenyek
eppugy leteznek, mint a multbeliek, akkor aligha ertelmezhetjk a modalitasokat a 'nyitott jv segitsegevel.
Ezert ahhoz, hogy elIogadhassuk ezt az elkepzelest az id es a modalitas kapcsolatarol, meg kell tudnunk
mutatni, miert hibas McTaggart erve. Masodszor, ha a modalitasokat az id Iogalmahoz ktjk, annak egyes
ertelmezesek szerint van nehany nehezen elIogadhato logikai kvetkezmenye. Altalaban igaznak tartanank az ab
esse ad posse elvet, amely azt mondja ki, hogy ami letezik vagy trtenik, az lehetseges, hogy letezzek vagy
megtrtenjek. Ha azonban a modalitas Iogalmat az id dinamikus IelIogasahoz ktjk, ez az elv ervenyet veszti.
Hiszen csak a meg nem letez jv az, ami lehetseges. A multbeli es jelenbeli esemenyek azonban mar nem
tekinthetk lehetsegeseknek, bar valosagosak.120 Ez az ertelmezes persze csak akkor allja meg a helyet, ha nem
tesznk klnbseget lehetseg es kontingencia kztt. Mondhatjuk ugyanis, hogy a mult es a jelen tenyei
lehetsegesek, csak eppen nem kontingensek, mivel szksegszerek.
Mindezek ellenere az id FA-szerkezetkent trten abrazolasanak ketsegtelen elnye, hogy a topologiai
struktura elegseges az id iranyanak ertelmezesehez. Mint emlitettem, a NYIL eseteben csak ugy ertelmezhetjk
az id iranyat, ha a szerkezet meghatarozasan tul tovabbi Iizikai vagy IilozoIiai Ieltevesekkel elnk.
Megkiserelhetjk peldaul az id iranyat bizonyos Iizikai Iolyamatok (mint amilyen az entropia vagy bizonyos
hullamjelensegek) aszimmetriaja segitsegevel ertelmezni. Ezekkel az elkepzelesekkel most nem Ioglalkozunk.
Letezik azonban olyan IilozoIiai elkepzeles is az id iranyanak magyarazatara, amelyrl erdemes rviden
emlitest tennnk e Iejezet vegen.
A javaslat lenyege, hogy az id iranyat a kauzalis relacio aszimmetriaja segitsegevel kellene ertelmeznnk. A
kauzalis relacio aszimmetriaja, mint azt korabban lattuk, azt jelenti, hogy ket partikularis esemeny soha nem
lehet egymas oka. Csakis ez egyikrl allithato, hogy oka lenne a masiknak. Termeszetesen az idbeli
egymasutanisagot is jellemzi az aszimmetria: ertelmetlen lenne arrol beszelni, hogy 'mindket esemeny a masik
utan trtenik. Marmost ha igaz az, hogy az okok idben meg kell elzzek okozataikat, akkor a vilag oksagi
szerkezete segitsegevel talan ertelmezhetjk az id iranyat.121
Ahhoz azonban, hogy e megoldast elIogadhassuk, Ielteteleznnk kell, hogy az oksagi viszony aszimmetriaja
magyarazhato az idre trten hivatkozas nelkl. Azt is bizonyitanunk kell tovabba, hogy sem visszamenleges,
sem pedig szimultan kauzalis hatas nem lehetseges. Mint korabban, az oksaggal kapcsolatos Iejtegeteseink soran
lathattuk, mindket Ielteves vitatott.
BeIejezesl azt mondhatjuk tehat, hogy az id topologiai szerkezetevel es iranyultsagaval kapcsolatban ket
plauzibilis IilozoIiai elmeletnk van. Az egyik szerint az id topologiaja FA szerkezet, ezert maguk a
topologiai tulajdonsagok hatarozzak meg az id iranyat. A masik elkepzeles szerint az id NYIL szerkezet, az
id iranyultsaga pedig sem a topologiai, sem pedig egyeb tulajdonsagokra nem redukalhato teny. Hogy a ket
elmelet kzl melyik az elIogadhato, azt valoszinleg a Iizika Iejldese Iogja eldnteni. Egy determinisztikus,
newtoni vilagban valoszinleg az utobbi Ieltetelezes tnik elIogadhatobbnak. Egy indeterminisztikus vilagban
talan az elbbi.
8. Az id topoIgija
142
7. fejezet - VI. AZONOSSG
A vilag ugy jelenik meg szamunkra, mint ami (tbbek kztt) targyakbol all. Nehany targy egeszen kicsiny,
mint amilyen peldaul egy mikrochip. Masok hatalmasak, mint peldaul a bolygok vagy a csillagok. Vannak
dolgok, amelyeket csak mikroszkoppal lathatunk, es vannak, amelyeket csak tavcsvel. A krlttnk lev
targyak tbbsegenek erzekelese es Ielismerese azonban nem okoz gondot szamunkra. A legtbb esetben minden
nehezseg nelkl meg tudjuk klnbztetni a targyakat a krnyezetktl es a tbbi targytol.
Akarcsak a targyakat, a krlttnk lev ellenyeket is knnyeden Iel tudjuk ismerni, azaz kepesek vagyunk
ket azonositani. A legknnyebben az allatok egy sajatos Iajtajara igaz ez: az emberre. Erdekes pszichologiai
teny, hogy milyen knynyeden ismernk Iel es azonositunk masokat. (Ez sok Iejtrest okoz azoknak, akik
szerint az elme mkdeset szamitogepes programok segitsegevel lehet modellezni. Letezik mar olyan
sakkprogram, amelyik kepes a legjobb nagymestert is legyzni. De nem letezik olyan program, amely nyomaba
erne egy keteves gyerek arcIelismer kepessegenek.) Az emberek, ellenyek es targyak azonositasa tehat
altalaban nem okoz gondot egy normalis Ielntt ember szamara.
Gondot okoz azonban a IilozoIus szamara. (Amibl nem kvetkezik, hogy a IilozoIus nem normalis Ielntt
ember. Csak az, hogy a problemazgatos Iajtabol valo.) A targyak azonossaganak 'problemajara persze letezik
egy jol ismert, kezenIekv valasz: minden az, ami, es semmi se valami mas. Ezt nem Iogjuk vitatni. Ennek
ellenere nem ertelmetlen Iltenni a kerdest, hogy mitol eppen az valami, ami. S hogy hol, es milyen kriteriumok
szerint huzhatjuk meg annak hatarat, amikor mar valami mas.
Mint latni Iogjuk, az azonossag kerdese nehany IilozoIus szerint nem ugyanolyan Iormaban merl Iel a targyak,
az ellenyek es a szemelyek eseteben. Minden klnbseg ellenere a targyaknak es az ellenyeknek (beleertve az
embert is) van legalabb egy kzs vonasuk: konkret partikularek. Ebben a Iejezetben a konkret partikularek
azonossaganak problemajaval Ioglalkozunk. Elszr tehat nem art reszletesebben megvizsgalnunk, mit ertnk
azon, hogy valami 'konkret partikulare. Kesbb megvizsgalunk ket olyan ervet, amely szerint nem leteznek
konkret partikularek, illetve amely szerint nem leteznek targyak. (Ezen elmeletek szerint tehat, bar igaz, hogy
minden az, ami, az mar nem all, hogy minden az, aminek latszik.) Utana ternk ra annak vizsgalatara, hogy azok
az elmeletek, amelyek nem tagadjak, hogy leteznek konkret partikularek, milyen kriteriumok alapjan tartjak
lehetsegesnek ezek azonositasat.
7.1. 1. Konkrt partikuIrk
Korabban mar emlitettk, hogy egyes metaIizikai ervek es nezetek abbol a Ieltevesbl indulnak ki, hogy
IilozoIiai ervekkel ers mindennapi meggyzdeseink nem modosithatok, vagy legalabbis nem helyes olyan
IilozoIiai elmeletet elIogadni, amely megkveteli, hogy modositsuk ezen meggyzdeseinket. Azokat a
metaIizikai doktrinakat, amelyek eleget tesznek ennek a kvetelmenynek, 'deskriptiv metaIizikaknak neveztk,
azokat pedig, amelyek mindennapi meggyzdeseink megvaltoztatasat kvetelik meg, 'revizionista
metaIizikanak. A modalitassal es az idvel kapcsolatban mar megismerkedhettnk ilyen 'revizionista
javaslatokkal; peldaul David Lewis lehetseges vilagokkal kapcsolatos realizmusaval, vagy McTaggartnak az id
lehetetlensegere vonatkozo tezisevel.
Mindezen revizionista metaIizikai elmeletek azonban eltrplnek azon IelIogas mellett, amely azt probalja
bizonyitani, hogy a vilagban nem leteznek partikularis targyak. Vajon hogyan lehet egy ilyen, mindennapi
IelIogasunknak olyannyira ellentmondo nezetet bizonyitani, vagy akar a bizonyitast megkiserelni? Ugy, hogy
megprobaljuk megmutatni: nem letezik olyan kriterium, melynek segitsegevel a targyakat azonositani tudnank,
es nincsenek olyan tenyek, amelyek a targyakra vonatkozo meggyzdeseinket igazza tehetnek. Mieltt azonban
az erveket szamba vennenk, tisztaznunk kellene, mit ertnk konkret partikularekon, illetve targyakon. (A ket
Iogalom egeszen biztosan nem azonos, hiszen mint latni Iogjuk, a szemelyeket is konkret partikulareknak
tekintjk, viszont nem mondjuk, hogy targyak.)
143
Sajnos a IilozoIusok kztt nincs teljes egyetertes a tekintetben, mit is ertnk azon, hogy valami 'konkret.
Azzal persze mindenki egyetert, hogy a 'konkret az 'absztrakt-tal all szemben, de hogy a kett pontosan
hogyan klnbztethet meg egymastol, az vitatott kerdes. A jelenleg vizsgalt problema szempontjabol azonban
a kvetkez meghatarozasok megIelelek lesznek:
Minden, ami konkret, az
1. idben, vagy terben es idben letezik
2. kauzalis hatast szenvedhet el.
Minden, amire a Ienti ket jellemz nem all, absztrakt.
A materialis targyak peldaul konkret entitasok. Egy materialis targy mindig bizonyos teret Ioglal el es bizonyos
ideig letezik. (Ez az id lehet vegtelen hosszu is.) De vajon letezik-e olyan objektum, amelyik nem konkret?
Talan. Ha letezik ilyen, annak tipikus peldai a szamok es a halmazok. De egyes IilozoIusok szerint ilyenek az
absztrakt igazsagertek-hordozokent ertelmezett propoziciok (amelyekrl a modalitasok kapcsan mar szoltunk),
vagy a nyelvi jelentesek is. Masok szerint esetleg a terbeli regiok es az idintervallumok is absztrakt
objektumok. (Mivel ezek nem a terben es nem az idben vannak, es maguk nem szenvednek el kauzalis hatast,
csak a 'bennk lev konkret objektumok.)
Kevesebb vita vezi a partikulare (egyedi dolog) Iogalmat. Az egyedi dolgokat, mint arrol a termeszeti
trvenyek es a tulajdonsagok kapcsan mar szoltunk, univerzalekkal allitjuk szembe. Egy univerzale valami
olyasmi, aminek peldanyai, instanciai lehetnek. A 'zld univerzale peldanyai a partikularis zld levelek, a
'majom univerzale peldanyai pedig az egyes csimpanzok, gorillak es makakok. Mint lattuk, nem minden
IilozoIus tartja ertelmesnek azt a Ieltetelezest, hogy leteznek univerzalek. A nominalistak szerint nem leteznek
univerzalek, csak az egyedi dolgok. Az univerzalek eszerint voltakepp nem klnbznek az absztraktumoktol;
csak olyan absztrakt entitasok vannak, amelyek nem partikularek, ezert ertelmetlen konkret univerzalekrol
beszelni. A platonistak szerint a helyzet ennek epp a Iorditottja: szerintk valojaban csak az univerzalek (a
platoni ertelemben vett ideak) leteznek, a konkret partikularek csak ezek 'arnykepei.
A kvetkez Iejtegetesek soran, az egyszerseg kedveert, egy viszonylag 'gazdag ontologiat hasznalunk majd.
(Az 'ontologia kiIejezes itt arra utal, hogy a letezk milyen legaltalanosabb ertelemben vett tipusait engedjk
meg. A kvetkez Iejezetben reszletesebben is szolunk majd az ontologiai osztalyozas egy, a most targyaltnal
erdekesebb szempontrendszererl.) Ez nem jelenti azt, hogy elkteleztk volna magunkat az univerzalek vagy
az absztrakt partikularek letezese mellett. Ahhoz azonban, hogy bizonyos azonosaggal kapcsolatos metaIizikai
kerdeseket megertsnk, az erveles kedveert erdemes Ielteteleznnk, hogy letezhetnek univerzalek es absztrakt
partikularek.
A konkret partikularek azon csoportja, amellyel elszr Ioglalkozunk, a terben es idben letez partikularek.
Lehet, hogy minden partikularis dolog ilyen, de mint latni Iogjuk, egyes IilozoIusok szerint vannak csak idben
letez egyedi dolgok is. Az idben es terben letez partikularek legIontosabb osztalyat a materialis targyak
alkotjak. 'Materialis targy helyett idnkent az 'objektum vagy az 'individuum kiIejezest hasznaljuk majd.
Az individuumok magukban Ioglaljak a szo szoros ertelmeben vett targyakat, az ellenyek egyedeit, es az
embert mint biologiai lenyt is. Elszr tehat azt kell megvizsgalnunk, hogyan klnbztethetjk meg a
materialis targyakat a tbbi konkret partikularetol.
Mi jellemzi a materialis targyakat altalaban? Tul azon (de nyilvanvaloan nem Iggetlenl attol), hogy a
materialis targyak terben es idben leteznek, Iontos jellegzetessegk, hogy mozognak, vagy meg pontosabban,
hogy mozgathatok. Az utobbi jellegzetesseg azert Iontos, hogy a targyak mozgasat meg tudjuk klnbztetni, az
olyan valtozastol, amit mozgasnak tekintnk ugyan, de nem targyak mozgasanak. Az arnyek peldaul egytt
halad 'tulajdonosaval. De nem targy. Hasonlo modon, egy vizbe dobott k okozta hullam mozgasat is nyomon
kvethetjk, de a hullam sem targy. Az arnyek es a hullam mozognak ugyan, de nem mozgathatok ugy, ahogyan
egy materialis targy mozgathato. A materialis targyak tovabbi jellegzetessege, hogy van Ielszink. A gaztartaly
1. Konkrt partikuIrk
144
122 V. van Inwagen 1993, 2225.
ezert materialis targy, a benne lev gaz nem az. A Fld materialis targy, a legkr nem az, es nem azok a legkri
jelensegek, a szivarvanyok es Ielhk sem. A targyakra altalaban ugy tekintnk, mint amelyeknek van tmegk,
es bizonyos tipusu anyagbol (vagy anyagokbol) allnak.122
A kesbbi erveles szempontjabol Iontos lesz, hogy tisztazzuk, mit nem tekintnk materialis targynak. Nem
tekintjk peldaul targynak az anyagot magat: nem targy a Ild, a viz, a leveg, az arany vagy az olom. Persze
lehetnek aranybol vagy olombol keszlt targyak. Erdekes, es sokat vitatott metaIizikai problema, hogy mi a
viszony az anyagok es a bellk keszlt targyak kztt. E kerdessel kesbb meg reszletesebben Ioglalkozunk.
Nem tekintjk tovabba targyaknak a dolgok puszta sszesseget vagy gyjtemenyet. Nem tekintjk targynak
valaki belyeggyjtemenyet, de nem tekintjk targynak a hadsereget, vagy a magyar parlamentet sem
(termeszetesen az intezmenyre es nem az epletre gondolok). Nem targy egy lakotelep, es nem targy egy
etkeszlet sem. A materialis targyak azon jellegzetessege, hogy nem puszta sszessegeknek tekintjk ket,
szinten egy erdekes metaIizikai problemahoz Iog vezetni. Vajon valoban megklnbztethetk-e a targyak az
sszessegektl? Hiszen a modern Iizika szerint minden targy valojaban elemi reszecskek sszessege. Vajon
van-e olyan kriterium, ami alapjan azt allithatjuk, hogy bizonyos sszessegek targyat alkotnak, masok viszont
nem?
Nem tekintjk targyaknak az esemenyeket es Iolyamatokat. Ez azert erdekes, mert Intebb a konkret
partikularek jellegzetessegenek neveztem, hogy terben es idben leteznek, es hogy kauzalis hatasokat
szenvednek el. Vajon az esemenyek nem ilyenek? De igen, es mint az oksag, valamint az id metaIizikai
problemai kapcsan lattuk, az esemenyeket is konkret partikulareknak kell tekintennk. Az esemenyek azonban
maskepp lete:nek terben es idben, mint a targyak. A targyak letrejnnek, egy ideig leteznek, majd megsznnek
letezni. Az esemenyek viszont elkezddnek, megtrtennek, es beIejezdnek. Caesar halala megtrtent, az els
vilaghaboru elkezddtt, majd beIejezdtt. De sem Caesar halala, sem pedig az els vilaghaboru nem jtt letre,
aztan letezett egy darabig, majd megsznt letezni.
Hasonlo klnbseget kell tennnk a kauzalitas kriteriuma kapcsan is. Az esemenyek, egymassal kauzalis
kapcsolatban, kauzalis viszonyban allnak (egyik esemeny oka a masiknak). A targyak viszont kenytelenek
vagyunk ezzel a kicsit mesterkelt kiIejezessel elni 'elszenvedik a kauzalis hatasokat. Mit jelent ez? Egy
lemezjatszo peldaul tnkremehet. A 'tnkremenes nem relacio, de nyilvanvaloan oksagi Iolyamatok
eredmenye. Az esemenyek tehat megtrtennek es kauzalis kapcsolatba lepnek mas esemenyekkel. A targyak
viszont fennallnak es kau:alis hatasokat s:envednek el. Mindezzel azonban meg nem tisztaztuk a targyak es
esemenyek kzti kapcsolatot, pusztan a kett kztti Iontos klnbsegre hivtuk Iel a Iigyelmet. A materialis
targyak es az esemenyek kzti kapcsolatrol a kauzalitas vonatkozasaban mar szoltunk, e Iejezetben azonban
meg reszletesebben targyaljuk e kerdest.
Vegl egy metaIizikai szempontbol rendkivl Iontos, bar igen nehezen megragadhato klnbseg van a targyak
es a modosulasok kztt. Az klm peldaul nem egy, a kezemtl megklnbztethet, elklnlt targy. A
ktelen a csomo, a: a mod, ahogvan eppen a ktel van, nem pedig egy konkret egyedi targy. A bezart es a
nyitott ajto nem ket targy, hanem ugyanannak a targynak a modosulasa. Hasonlokeppen, a hianyok, peldaul a
resek es a lyukak, (talan) a konkret partikularek modosulasaikent ertelmezhetk.
2. Fggetlenseg es konkret patikularEK
Ez utobbi megklnbztetes targyak es modozatok kztt azert lehet Iontos, mert letezik olyan metaIizikai
hagyomany, amely minden materialis targyat puszta modozatnak tekint. A hagyomany Iorrasa Spinoza
metaIizikaja. Mivel knyvnknek nem celja a metaIizika trtenetenek ismertetese, Spinoza metaIizikai
elkepzeleseibl csak azt az egy ervet emeljk ki, amely a materialis targyak azonossagaval kapcsolatos kortars
vitak kereteben is ertelmezhet. Az erv a kvetkez Ieltevesen alapszik:
Ami nem letezik mastol Iggetlenl, az csak valami mas modozatakent letezhet.
(Trtenetileg ez a meghatarozas a 'szubsztancia Iogalmanak Descartes altal javasolt ertelmezesehez
145
123 A trteneti hseg kedveert erdemes megjegyezni, hogy Bradley es McTaggart metaIizikai allaspontja eltert egymastol, amennyiben
Bradley semmilyen partikulare letet sem ismerte el, mig McTaggart szerint az abszolutum mellett (pontosabban: az abszolutumban) leteznek
lelki partikularek. Errl es a brit idealizmusrol altalaban lasd Passmore 1970, 4871.
124 Bradley 1994; az erv igen jo kritikai sszeIoglalasat adja van Inwagen 1993, 3337.
kapcsolodik. Errl meg bvebben lesz szo a kvetkez Iejezet elejen.) Vajon valoban kvetkezik-e a Ienti
Ieltetel elIogadasabol, hogy a materialis targyak valaminek puszta modozatai? Ez attol Igg, hogy mikent
ertelmezzk a 'masvalamitl Iggetlenl letezes Iogalmat. A kvetkezkben nem Spinoza eredeti ervet Iogjuk
vizsgalni, miutan az meglehetsen sajatos teologiai (Isten lenyegevel es termeszetevel) kapcsolatos
elkepzelesekkel Igg ssze, hanem az erv egy egyszersitett es 'modernizalt valtozatat.
Spinoza elgondolasanak van ugyanis egy olyan eleme, amelyrl knnyen adhatunk modern ertelmezest is. A
'masvalamitl Iggetlenl letezes spinozai Iogalma ugyanis reszben kzvetlenl kapcsolodik egy, a konkret
objektumok jellegzetessegekent emlitett kriteriumhoz. Mint lattuk, a konkret objektumok egyik Iontos
jellegzetessege, hogy kauzalis hatasokat szenvednek el. Marmost egy lehetseges ertelmezes szerint semmi, ami
kauzalis hatasoknak van kiteve, nem letezhet ezektl Iggetlenl. Mint Ientebb lattuk, a modozatok nem
Iggetlenek a targyaktol, amelyeknek modozatai. Ezert ha a targyak nem Iggetlenek a kauzalis hatasoktol,
akkor bizonyos ertelemben a targyak is csak modozatoknak tekinthetk. Meghozza valami olyasminek a
modozatai, amelyre nem gyakorol semmi kauzalis hatast. (Ilyen letez lehet Isten, vagy a platoni ideak.)
De elIogadhatjuk-e, hogy a kauzalis hatas elszenvedese elegend ahhoz, hogy valamit ne tartsunk nallo
leteznek? Igen, ha azt is elIogadjuk, hogy egy dolog letehez szksegszeren hozzatartozik az az ok, amely
letrehozta. Am Hume eppen ezt a Ieltevest kerdjelezte meg, amikor az oksag 'elklnlt letezes elmeletet
megIogalmazta. Az okot es okozatot (es mint peldai mutatjak: azokat a targyakat, amelyek az okozati hatasokat
elszenvedik) egymastol Iggetlenl kepesek vagyunk azonositani. Ezert ha Hume-nak igaza van, barmi legyen
is a kauzalis Igges termeszete, az nem all, hogy a kauzalis hatast elszenved targyak ne letez hetnenek nalloan.
(A hangsuly a modalitason van.) Ezen az alapon tehat nem allithatjuk, hogy a materialis targyak csak puszta
modosulasok lennenek.
Erdemes megjegyezni, hogy a hume-i 'elklnlt letezes kriteriuma a modozatokra nem all. A csomo nem
'allhat Ienn a ktel nelkl, ahogyan az klm sem letezhet a kezem nelkl. Ez ismet csak azt latszik
bizonyitani, hogy a materialis targyak es a modozatok kzt Iontos klnbseg van. Mindazonaltal azt a kerdest,
hogy egy konkret objektum azonossaga milyen modon Igg ssze a letrejttet meghatarozo okokkal, meg
reszletesebben meg kell vizsgalnunk. Nem biztos ugyanis, hogy Hume esemenyekre vonatkozo erve minden
tovabbi nelkl kiterjeszthet a targyakra is. Rembrandt narckepe nem lenne az, ami, ha nem Rembrandt Iestette
volna nmagarol. Lehetseges, hogy egyes partikularek azonositasa nem Iggetlen azon okok azonositasatol,
amelyek kvetkezteben a targy letrejtt.
3. abszolut idealizmus
A XIX. es XX. szazad Iordulojan a brit IilozoIusok egy csoportja, akiket brit hegelianusoknak vagy
idealistaknak neveznek, Spinozaehoz hasonlo IilozoIia allaspont mellett ervelt. (Bar kzvetlen szellemi
eldjknek, mint ez a mozgalom elnevezesebl is kiderl, Hegelt tartottak.) Az egyik brit idealistarol,
McTaggartrol mar szoltunk az elz Iejezetben. Most egy masik nevet kell megemlitennk, F. H. Bradley-et.
Mint emleksznk, McTaggart azt probalta igazolni, hogy a valtozas ertelmeben vett id Iogalma ertelmetlen. Az
erv azt a celt szolgalta, hogy igazolja, csupan az egyetlen, rk es valtozhatatlan abszolutum letezik (amely
szellemi termeszet hogy ez pontosan mit jelent, arrol majd a kvetkez Iejezetben lesz szo). Bradley egy
hasonlo allaspontot vedett, de egy mas erv segitsegevel.123
Bradley erve, az ugynevezett 'externalis relaciokra vonatkozo erv igen rviden sszeIoglalhato, de
meglehetsen sok magyarazatot igenyel.124 (E tekintetben Ieltetlenl hasonlit McTaggart ervehez.)
|1| Ha leteznek konkret partikularek, akkor leteznik kell externalis relacioknak is
|2| Csak internalis relaciok letezhetnek
146
Nincsenek konkret partikularek. (Tehat: csak az abszolutum letezik.)
Elszr is azt kell tisztaznunk, mit jelent az 'externalis relacio Iogalma. A terminologia bizonyos szempontbol
Ielrevezet, hiszen az 'externalis es 'intrinszikus jelzket mar hasznaltuk, amikor a tulajdonsagok
csoportositasanak egyik szempontjarol ertekeztnk. Intrinszikus tulajdonsagnak azokat a tulajdonsagokat
neveztk, amivel egy targy akkor is rendelkezne, ha egy adott vilagban a targyon kivl nem letezne semmi mas.
Egy targy relacios tulajdonsagainak pedig azokat, amik letezese Ieltetelezi valamely mas targy letezeset is. Ha
igy ertelmezzk, minden relacio externalis: tudniillik externalis tulajdonsag.
Bradley azonban egy masik megklnbztetessel is el. Nemcsak az intrinszikus es relacios tulajdonsagokat
klnbzteti meg egymastol, hanem a relacios tulajdonsagokat is ket csoportra osztja: internalis es externalis
relaciokra. A klnbseg a kvetkezkeppen ertelmezhet: internalis relaciok azok, amelyek akkor is
azonosithatok, ha csak a targyak intrinszikus tulajdonsagait ismerjk. Ezzel szemben externalisak azok a
relaciok, amelyek azonositasahoz a targyak intrinszikus tulajdonsagain kivl valami mast is ismernnk kell. Ez a
'valami mas a problema Iorrasa Bradley szerint. Ezert allitja, hogy csak internalis relaciok letezhetnek.
Hogy miert gondolja igy, s hogy mik is ezek a Ient emlitett relaciok, az nehany pelda segitsegevel talan
vilagosabba tehet. Tekintsk a terbeli viszonyokat. Azt mondjuk, hogy az egyiknk magasabb, mint a
masikunk. Hogyan allapithato ez meg? Ugy, hogy mindkettnknek van egy intrinszikus tulajdonsaga:
nevezetesen az, hogy ilyen es ilyen magas (peldaul 170 cm es 180 cm). Ennek alapjan dntjk el, ki a
magasabb. Termeszetesen nem csak a terbeli relaciok lehetnek internalisak. Internalis relacio peldaul a
'melegebb is. Az, hogy egy targy melegebb-e, mint a masik, eldnthet azon az alapon, hogy milyen a ket
targy hmerseklete. Ez pedig mindket targy intrinszikus tulajdonsaga.
Mi a helyzet azonban akkor, amikor azt allitom, hogy egy targy ket masik kztt helyezkedik el? Barmennyit
vizsgalgatom is a harom targyat nmagaban, ez nem Iog segiteni abban, hogy ezt el tudjam dnteni. Egy masik
terbeli peldat is emlithetnenk: az, hogy egy varos messzebb van egy masik varostol, mint egy harmadik, nem
dnthet el annak alapjan, amit az egyes varosokrol tudunk. (Persze csalni nem szabad. Ha a varosok
tulajdonsaganak tekintjk, hogy mely orszagban talalhatok, akkor talan igen. De ez csak trkk, hiszen az, hogy
egy varos milyen orszagban talalhato, maga is a varos externalis relacios tulajdonsaga.)
Miert gondolja Bradley ugy, hogy az externalis tulajdonsagok elengedhetetlenek a partikularis targyak
letezesehez? Letezik egy egyszer valasz erre a kerdesre: ha tbb mint egy targy letezik, akkor externalis
relacioknak is leteznik kell; hiszen a ket targyat valamilyen tavolsag kell, hogy elvalassza egymastol; a
tavolsag pedig externalis relacio. Nem a targyak intrinszikus tulajdonsagai hatarozzak meg. Bradley azonban
nemcsak azt akarja igazolni, hogy tbb partikularis targy nem letezhet, csak egy, hanem azt is, hogy egvetlen
egv sem letezhet. (Az abszulutum, ami szerinte letezik, termeszetesen nem terben es idben letez konkret
partikulare.)
De miert kellene egyetlen targy azonositasahoz is externalis relaciokat Ielteteleznnk? Hogy ezt megertsk,
ahhoz meg kell vizsgalnunk azt a kerdest, hogy mikent viszonyulnak a targyak tulajdonsagaikhoz. Bradley az
ugynevezett 'tulajdonsag-nyalab elmeletbl indul ki. Kepzeljnk el valamely egyszer targyat, mondjuk egy
kockacukrot. Ennek a kockacukornak szamos tulajdonsaga lesz: Ieher, szgletes, bizonyos tmege van, kemeny,
edes stb. Az elmelet szerint a kockacukor azonos kell, hogy legyen az t alkoto tulajdonsagok sszessegevel,
hiszen ha valamennyi tulajdonsagat megvaltoztatjuk, akkor nem maradna a kockacukorbol semmi.
De hogyan viszonyulnak ezek a tulajdonsagok a kockacukorhoz? Miutan a kockacukor e tulajdonsagok nelkl
nem letezne, Ieltetelezhet, hogy ezek a tulajdonsagok alkotfak a kockacukrot. Hogyan? Ugy, hogy a
kockacukor rendelke:ik ezekkel a tulajdonsagokkal. Egy tulajdonsaggal rendelkezni azonban nyilvanvaloan
externalis relacio. Az adott tulajdonsag es a 'dolog maga nem elegseges ahhoz, hogy megallapitsuk, a
kockacukor rendelkezik-e a tulajdonsaggal. Az sem segit, ha a kockacukrot egy adott terbeli es idbeli ponton
talalhato tulajdonsag-nyalabkent ertelmezzk. Az ugyanis, hogy a tulajdonsagok egy adott terbeli es idbeli
ponton 'sszetartoznak, megint csak egy kztk Iennallo externalis relacio lesz. Miutan azonban nem letezhet
olyan partikularis targy, amely csak egyetlen tulajdonsaggal rendelkezik, a konkret partikularek Iogalma
147
125 Ha szimbolikusan reprezentaljuk, az sszeIgges talan knnyebben atlathato. Bradley szerint, ha R egy externalis relacio, ahhoz, hogy
igaz legyen: R (x,y), annak is igaznak kell lennie, hogy R*(R(x,y)); amit viszont csak az tehet igazza, hogy R**(R*(R(x,y))); es igy tovabb a
vegtelensegig.
126 A tulajdonsag-nyalab elmeletrl es annak kritikajarol lasd Loux 1998, 93110.
elvalaszthatatlan az 'sszetartozas externalis relaciojatol.
Ennyit az els premisszarol. A masodik premissza ugyancsak magyarazatot igenyel. Mi a baj az externalis
relaciokkal? Bradley a kvetkezkeppen ervel. Vajon mi biztositja, hogy egy relacios tulajdonsag valoban
Iennall? Az internalis relaciok eseteben egyertelm a valasz: az intrinszikus tulajdonsagok. Az externalis
tulajdonsagok eseteben viszont Iel kell teteleznnk, hogy letezik egy olyan tovabbi tulajdonsag, ami igazza teszi
a ket masik dolog vagy tulajdonsag kzti viszonyt. Igen am, de az eredeti externalis tulajdonsag es ekztt a
tulajdonsag kzti viszony is externalis lesz. Ezert szkseg van egy olyan tulajdonsagra, amely az eredeti
externalis tulajdonsag es az uj (az eredeti externalis tulajdonsagot igazza tev) tulajdonsag kztt all Inn. De
mi alkotja ezt az externalis viszonyt? Egy ujabb tulajdonsag, es igy tovabb a vegtelensegig. Ezert keptelenek
lesznk megmondani, vegl is mi alkotja az externalis relaciot.
Hogyan alkalmazhato mindez a partikularis targyak azonossaganak problemajara? Mint lattuk, Bradley szerint a
targyak es tulajdonsagaik kztt externalis relacio all Ienn (pontosabban: kellene, hogy Iennalljon, ha a
partikularis dolgok leteznenek). Mi teszi igazza azonban azt, hogy egy targy rendelkezik az adott
tulajdonsaggal? Csakis az, ha letezik egy olyan tulajdonsag, amely a targyat es tulajdonsagat a 'rendelkezik
vele relacioba allitja. Ez viszont egy ujabb externalis relacio lesz. Es igy tovabb, a vegtelensegig.125
Ha azonban a ket premissza igazsagat elIogadjuk, akkor azokbol tagadhatatlanul kvetkezik a konkluzio. Ha
igaz, hogy a konkret partikularek azonositasahoz elengedhetetlenek az externalis relaciok, es az is igaz, hogy az
externalis relaciok ertelmezhetetlenek, akkor nyilvanvalo, hogy a partikularis targyak letezesebe vetett hit puszta
illuzio. Az ugyan, hogy az abszulutum szamunkra partikularis targyak Iormajaban 'mutatkozik meg,
tagadhatatlan; de a IilozoIiai okoskodas bebizonyithatja, hogy a partikularis targyak letezese puszta latszat. A
valosag az egy es oszthatatlan szellemi abszolutum.
Bradley erve, akarcsak McTaggarte, szellemes es els hallasra igen meggyz; megis, aki nem szeretne
elIogadni a konkluziot, az knyebben talalhat erveket ama meggyzdese mellett, hogy leteznek materialis
targyak, mint amellett, hogy letezik az A-sorozat ertelmeben vett id. (Ami nem jelenti azt, hogy az utobbi
mellett nem lehet jo erveket talalni.) Mindket premissza igazsaga igen vitathato ugyanis.
Kezdjk a masodik premisszaval. Vajon valoban Ielteteleznnk kell, hogy az externalis relaciok ertelmezesehez
ujabb tulajdonsagokat kell bevezetnnk? Miert nem allithatjuk, hogy egy externalis relacio Iennallasa egy
tovabbi magyarazatra nem szorulo egyszer teny? Szolnok szaz kilometerre van Budapesttl. Miert kellene
valamely tovabbi tulajdonsag, ami ezt igazza teszi? Miert ne mondhatnank azt, hogy ez is egy egyszer (tovabb
nem elemezhet) teny, akarcsak az, hogy valami Ieher, vagy valaki 180 cm magas?
Mint lattuk azonban, es ez a megIontolas vezet el az els premisszaval kapcsolatos problemahoz, Bradley
szerint az is relacios tulajdonsag, hogy egy targy rendelkezik valamilyen tulajdonsaggal. Miutan azonban a
targyak az intrinszikus tulajdonsagaikkal is 'rendelkeznek, Bradley erve nemcsak az externalis relaciokat,
hanem az intrinszikus tulajdonsagokat is erinti. Ha ez igy van, akkor viszont ertelmetlen megklnbztetni az
internalis es externalis relaciokat. (Hiszen a megklnbztetes alapja az volt, hogy a relaciok azonosithatok-e
vagy sem az intrinszikus tulajdonsagok segitsegevel.) A kad vizzel egytt, mintha a babat is kintttk volna.
Vegl, de nem utolsosorban, Bradley els premisszaja Ieltetelezte a 'tulajdonsag-nyalab elmelet elIogadasat,
azt tehat, hogy egy targyat kizarolag tulajdonsagainak sszessege alkot. Mint nemsokara latni Iogjuk azonban,
egyaltalan nem magatol ertetd, hogy ezt a targyak es tulajdonsagaik viszonyara vonatkozo elmeletet el kell
Iogadnunk.126
4. A mereoIgiai probIma
148
127 A problemarol lasd van Inwagen 1990.
7.2. 4. A mereoIgiai probIma
Bradley es Spinoza erveinel szamunkra azonban talan erdekesebb az az erv, amelyik a partikularis targyak
letezeset a modern Iizika eredmenyeire tamaszkodva kerdjelezi meg. Miutan a materialis targyak terben es
idben leteznek, ezert Iizikai objektumoknak is szokas ket nevezni. (Minden, ami terben es idben letezik,
Iizikai objektum is. Hogy csak az-e, arrol majd a kvetkez Iejezetben lesz szo.) A kortars Iizika szerint
valamennyi materialis targy ugyanazon nehany alapvet Iizikai alkotoelemekbl all ssze. Hogy mik ezek az
elemek (peldaul protonok, neutronok es elektronok, vagy netan kvarkok), az a metaIizikai problema
szempontjabol nem Iontos. Ami Iontos az a kvetkez: minden materialis targyat ezek az elemek es a kztk
Iennallo sajatos mikroIizikai tulajdonsagok alkotnak. De vajon mitl lesz az elemek egy bizonyos sszessege
targy? Ha ezt nem tudjuk megvalaszolni, talan ertelmetlen Ieltenni, hogy leteznek materialis targyak.
Az ilyen, sszetetelre vonatkozo kerdeseket mereologianak szokas nevezni. (A meros: grg szo azt jelenti,
hogy alkotoresz.) A mereologia azt a sajatos viszonyt vizsgalja, amely az alkotoreszek es az altaluk alkotott
egesz kzt all Ienn. A legismertebb mereologiai viszony az 'eleme relacio. Ennek segitsegevel hatarozzuk meg
a halmazokat. Egy halmaz nem mas, mint elemeinek sszessege. Ezert, hogy mi tartozik egy halmazba azt az
'eleme relacio segitsegevel ertelmezhetjk. Az azonban, hogy mikent ertelmezzk a 'halmaz es az 'elem
Iogalmait, valamint a 'valaminek az eleme relaciot, matematikai konvencio kerdese, es nem metaIizikai
problema. Ha azonban az absztrakt (matematikai) objektumok helyett Iigyelmnket a Iizikaiakra Iorditjuk,
akkor meg kellene tudnunk magyarazni, mi az a sajatos mereologiai relacio, amelyik 'sszekti a materialis
targyakat alkotoreszeikkel. Ezt a viszonyt, mondjuk, az 'egy targyat alkotnak kiIejezessel jellhetjk.
Ha bizonyitani tudnank, hogy nincs ilyen viszony, a konkret Iizikai targyakat akkor is puszta latszatnak kellene
tekintennk. A Iizikai ertelemben vett elemi alkotoreszeknek epp az a jellegzetessegk, hogy pontosan
ugvana:okbol az elemekbl egy masik targy is sszeallithato, akarcsak az epitkockakbol. Fontos klnbseg
azonban, hogy az epitkockak maguk is targyak, a Iizikai alkotoelemek viszont nem. Meg az is
megkerdjelezhet, hogy a Iizikai alkotoelemek eseteben ertelme van-e egyaltalan azonossagrol beszelni. Ha
nincs, akkor ertelmetlenseg azt allitani, hogy ket klnbz targy 'ugyanazokbol az elemekbl (s nem csak
ugyanazon tipusu elemekbl) all ssze. De tegyk Il, hogy ertelmes az elemi reszecskek azonossagarol
beszelni. Ebben az esetben az is ertelmes Ilteves, hogy ugyanazok az elemi reszecskek (egy masik idpontban)
egy masik targyat is alkothatnak. De vajon letezik-e olyan klns viszony, amely a reszecskek elrendezdeset
egy meghatarozott targyhoz kti?
Annak, aki szeretne ezt a viszonyt meghatarozni, szamos kerdesre valaszt kell adnia. Elszr is, mi klniti el
azokat a reszecskeket, amelyek egy targyat alkotnak azoktol, amelyek krlveszik? Masodszor, milyen
ertelemben allithato, hogy a targy lete az alkotoelemek letetl Igg? Vilagos peldaul, hogy az organizmusok
eseteben az alkotoelemek Iolyamatosan valtoznak. Kzismert teny, hogy az emberi testben tiz ev alatt teljes
egeszeben lecsereldik minden alkotoelem. Ettl azonban meg mindenki ugyanaz az ember marad, aki korabban
volt.
Ami az els kerdest illeti, az bizony nehezen megvalaszolhato. Ez vezetett egyes IilozoIusokat arra a
kvetkeztetesre, hogy a materialis targyak valojaban nem leteznek.127 A lehetseges valaszok a konkret Iizikai
objektumokat jellemz ket kriteriumunkhoz kapcsolodnak.
A valaszok egyik Iele szerint az elemek kzvetlen es Iolyamatos terbeli kapcsolata alkot egy targyat. Ez
azonban szamos esetben nyilvanvaloan nem igaz. Ha kezet Iogok valakivel, attol meg nem mondhato, hogy egy
emberre valtunk volna. S ha allandoan a zsebemben hordok is egy szerencsepenzt, attol meg a nadragom es a
penz nem lesz ugyanaz a konkret targy. De a dolog Iorditva sem all: lehetseges, hogy letrik a bgre Ile. Ha
visszaragasztom, nem mondanank, hogy a bgre es Ile immaron ket klnbz targy, csak mert egy bizonyos
ideig a terben egymastol elklnlt modon leteztek. A Iolyamatos terbeli kapcsolat tehat nem lehet az a viszony,
ami az alkotoelemeket a targyakkal 'sszekti.
Egy masik javaslat a kauzalitasra, pontosabban bizonyos Iizikai kterkre hivatkozik. Ezen elkepzeles szerint
149
128 op. cit. 8197.
az elemek kztt letezik egy olyan sajatos Iizikai kter, amely biztositja, hogy az elemek egy meghatarozott
Iizikai targyat alkotnak. Csakhogy nagyon nehez elkepzelni, hogy mikent azonosithatnank ezt a bizonyos
targyalkoto ktert (vagyis miben klnbzne a reszecskekre hato egyeb erktl). Azt lehetne peldaul
mondani, hogy barmi is legyen, 'nagyobb sszetarto ernek kell lennie, mint a reszecskekre hato tbbi
erknek. Nehany egyszer pelda azonban szemleletesen bizonyitja, hogy a 'nagyobb sszetarto er meg akkor
sem szolgalhat 'az egy Iizikai targyat alkotnak relacio ertelmezesekent, ha sikerlne pontosabban
meghatarozni, miben is all.
Ha a kalapomat veletlenl raragasztom a Iejemre, akkor sokkal nagyobb erre lesz szkseg ahhoz, hogy azt
leszedjem rola, mint ahhoz kellene, hogy mondjuk kitepjem egy hajszalamat. A kalapomat a Iejemhez 'rgzit
er tehat ersebb, mint a hajszalamat a Iejemhez rgzit. Megsem mondanank, hogy ember es kalapja ugyanaz
a Iizikai targy; viszont senkitl sem tagadnank meg, hogy a haja hozza tartozik. A naprendszert sszetarto erk
sokkal nagyobbak, mint azok, amelyek a bgre Ilet a bgrehez ktik, a naprendszert megsem tekintenenk egy
targynak.
A teridbeli elhelyezkedesen es a kauzalis hatasokon kivl talan vannak meg mas olyan relaciok is, amelyek
segitsegevel ertelmezhetjk az 'egy targyat alkotnak relaciot. Mindenesetre a konkret objektumokra
vonatkozo, Ient megadott kriteriumaink alapjan barmely mas kriteriumnak is a teridbeli elhelyezkedeshez es a
kauzalis hatasokhoz kell kapcsolodnia, es nehez belatni, hogy ezeket a Iolytonos teridbeli erintkezes es a
specialis sszekt erkn kivl meg hogyan ertelmezhetnenk. Kerdes azonban, mi kvetkezik mindebbl a
materialis targyak azonossagara (es igy letere) nezve.
A legradikalisabb nezet szerint az kvetkezik, hogy semmilyen Iizikai targy nem letezik. A vilag elemi
reszecskek sokasaga, amelyek idnkent 'targyszeren rendezdnek el. A targyszer elrendezdes azonban nem
metaIizikai, hanem pragmatikus Iogalom. Knnyebben tajekozodunk ugy a vilagban, ha bizonyos
elrendezdeseket targyaknak neveznk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy targyak leteznenek tlnk, megismer
alanyoktol Iggetlenl is. Tlnk Iggetlenl csak a reszecskek leteznek. (A reszecskek termeszetesen nem
targyak, hiszen peldaul nincs Ielszink es nincsenek alkotoreszeik.)
Egy kevesbe radikalis nezet szerint azert vannak olyan materialis targyak, amelyek leteznek mint konkret
objektumok. Ezek az ellenyek. A javasolt megoldas szerint 'az egy targyat alkotnak relacio oly modon
ertelmezhet, mint az 'egy eletet alkot.128 Azokat a reszecskeket tartjuk targyalkotonak (pontosabban: egy
bizonyos targy alkotojanak), amelyek egy oszthatalan es massal sszekapcsolhatatlan eletet alkotnak. Ez a
'kevesbe radikalis megoldas talan jobban sszhangban all hetkznapi meggyzdeseinkkel, mint a materialis
targyak letenek radikalis tagadasa, hiszen ketsegtelen, hogy az individualitasnak az etikaban kitntetett szerepe
van, ezert legalabbis az emberi egyedek eseteben nagyon nehezen Iogadnank el azt, hogy ezek pusztan
'targyszeren elrendezett reszecskek. (Vajon ki merne tagadni, hogy alapvet klnbseg van egy bgre Ilenek
letrese, es mondjuk egy ember kisujjanak levagasa kzt?)
Ezzel az elkepzelessel kapcsolatban is van azonban egy sulyos nehezseg. Az 'egy eletet alkot relacio semmivel
sem vilagosabb, mint az 'egy targyat alkot relacio. Vajon mi a kriteriuma annak, hogy valami eleven legyen?
Es mi alkot egy eletet? A szivet alkoto reszecskek hozzatartoznak egy emberi eletet alkoto
reszecske-sszesseghez. Mi a helyzet a pacemakerrel? Sokak elete Igg tle. De vajon mondanank-e, hogy a
pacemaker reszecskek az adott emberi egyed 'alkotoreszei? Masodszor, etikai ertelemben talan nem is az
emberi egyed, hanem az emberi szemelyiseg azonossaga a dnt. Ez pedig, mint latni Iogjuk, nem Ieltetlenl
Igg attol, hogy az alkotoreszek egy eletet alkotnak-e. Azt is allithatjuk, hogy az alkotoreszek targyszer
elrendezese egyIajta 'otthont ad az etikai szempontbol relevans szemelyisegnek. A dualizmus kapcsan erre a
kerdesre meg reszletesebben is visszaternk.
Kenytelenek vagyunk tehat elIogadni azt a kvetkeztetest, hogy materialis targyak nem leteznek? Nem
Ieltetlenl. A targyak azonositasanak ugyanis nem az az egyetlen modja, hogy meghatarozunk valamilyen
specialis mereologiai viszonyt az ket alkoto reszecskek es maguk a targyak kztt. Lehetseges egy masik
megkzelites is, amelyre majd a kvetkez alIejezetben ternk ki. Fontos azonban megjegyezni, hogy minden
150
129 A diszpozicios tulajdonsagokrol reszletesebben is szolunk majd a kvetkez Iejezetben.
olyan elmeletnek, amely elismeri, hogy a targyak elemi alkotoreszekbl allnak ssze, meg kell tudnia
magyarazni, hogy mi a viszony az alkotoreszek vagy elemek es a targyak kztt. De ebbl nem kvetkezik,
hogy a materialis targyakat mereologiai kriteriumok segitsegevel kellene azonositanunk.
Mieltt azonban vegkepp odahagynank azokat a IilozoIusokat, akik ilyen vagy olyan okbol caIolni igyekeztek,
hogy leteznek Iizikai targyak, talan erdemes egy kicsit eltprengeni azon, hogy valoban olyan abszurd-e ez a
Ieltetelezes. Termeszetesen nem arrol van szo, hogy mindennapi eletnk soran meglehetnenk annak Ieltetelezese
nelkl, hogy a krlttnk lev vilag targyakbol all. Azt Bradley sem tagadta volna, hogy az abszulutumra valo
hivatkozassal nem lehet a kzertben kolbaszt venni. Es akik szerint a mereologiai problema megoldhatatlan,
azok sem allitjak, hogy ezentul knyvek es asztalok helyett knyvszeren es butorszeren elrendezett
reszecskekrl kellene beszelnnk.
A vilagrol alkotott gyakorlati, pragmatikus szemleletnket ezek az elmeletek nem beIolyasoljak, es
termeszetesen nem is ez a celjuk. De mas metaIizikai szemleletet sugall egy olyan elkepzeles, amely szerint a
vilag alapvet sszetevi a krlttnk lev targyak, es az az elkepzeles, ami szerint a targyakat csak az emberi
megismeres es gyakorlat konstitualja. A konkret partikularekrol alkotott utobbi Ielteves egyaltalan nem all olyan
tavol a modern tudomanyos vilagszemlelettl, mint ahogyan ez talan els hallasra tnhet.
Mondhatjuk persze, hogy a mereologiai problema, amely a leginkabb tudomanyos (es nem pusztan metaIizikai)
Ielteveseken nyugszik, valojaban csak a materialis targyak letet tagadja, de nem a konkret partikulareket. Hiszen
a reszecskek, amelybl a vilag sszeall, konkret partikularek. Csakhogy egyaltalan nem bizonyos, hogy a
legelemibb reszecskek valoban konkret partikularek lennenek. Talan igen. De talan csak olyan diszpozicios
tulajdonsagok sszessegekent ertelmezhetjk ket, amelyek egyes teridbeli pontokat jellemeznek.129 Hogy mit
jelent a 'diszpozicios tulajdonsag, arrol a kvetkez Iejezetben meg reszletesebben is lesz szo. Mostani
vizsgalataink szempontjabol eleg lesz, ha egy peldat emlitnk: az er egy tipikus diszpozicios tulajdonsag. Azt
mondja meg, hogy valami hogyan viselkedne, ha valami mas krnyezetebe kerlne. De mi ez a valami? Newton
eredeti elkepzelese szerint egy tmeggel rendelkez targy. A modern Iizika szerint azonban lehet, hogy csak egy
sajatos energiaeloszlas a teridben. Csakhogy az energiaeloszlas nyilvanvaloan nem 'targy, nem objektum,
hanem maga is egyIajta diszpozicios tulajdonsag. Nem mondom persze, hogy a modern Iizika ezt allitja. De ugy
gondolom, a modern Iizika legalabbis nemely ertelmezesevel nem sszeegyeztethetlen az a metaIizikai
elkepzeles, ami szerint nem leteznek konkret partikularek.
Hogy egy ilyen metaIizikai elkepzelest ertelmesnek tartunk-e, az reszben attol Igg, mit gondolunk az
esemenyek azonosithatosagarol. Mint azt az oksaggal kapcsolatban mar jeleztk, az esemenyek
azonosithatosaga egyes elmeletek szerint Ieltetelezi a targyak azonositasat, mivel az esemenyek csak a
targyakon vagy a targyakkal trten valtozasokkent azonosithatok. Ha ez az esemenyek azonositasarol alkotott
elkepzeles helyes, akkor a valtozast elidez vagy elszenved diszpoziciok azonositasa csak akkor lehetseges,
ha a targyak is azonosithatok.
7.3. 5. Numerikus azonossg
A targyak azonositasanak problemaja a leghetkznapibb Iormaban akkor merl Iel, amikor ramutatunk egy
targyra, es azt kerdezzk: mi ez? A valasz nem abbol all majd, hogy megprobaljuk elmagyarazni, milyen erk
tartjak ssze azokat a reszecskeket, amelyek az eppen kivalasztott targyat alkotjak. Kisse metaIorikusan
Iogalmazva, a valaszt nem 'alulrol, egy targy alkotoreszeinek szemszgebl, hanem 'Iellrl, a targy
valamely sajatossaganak, vagy sajatossagainak kiemelesevel adjuk meg. Peldaul azt Iogjuk mondani valamirl,
hogy ez egy kockacukor, vagy hogy egy paradicsom. Rviden: a Mi ez? kerdesere ugy valaszolunk, hogy a
targyat valamilyen tipusba sorolfuk. Ha megengedjk az univerzalek letezeset, akkor ugy is Iogalmazhatnank:
megmondjuk, hogy a targy mely univerzale esete.
Hasonlo modon jarunk el akkor is, amikor a targyak ujra-azonositasarol van szo. Erdemes megjegyezni, hogy ez
5. Numerikus azonossg
151
az a kontextus, amelyben az azonossag kerdese a mindennapokban leggyakrabban Ielmerl. Viszonylag ritkan
Ioglalkozunk azzal, mi a targyak adott pillanatban vett azonossaganak metaIizikai kriteriuma, de az a kerdes
gyakran Ioglalkoztat bennnket, hogy ez vagy az ugvana: a targy-e, mint amit korabban lattunk, vagy hogy
eppen az a targy-e, amit keresnk. Ahhoz pedig, hogy valamirl ugy veljk, 'ugyanaz a targy,
elengedhetetlennek tnik, hogy a korabban, illetve kesbb latott targyat ugvanabba a tipusba soroljuk be.
Ertelmes dolog azt allitani: 'Ez ugyanaz a galamb, mint amit tegnap lattam. Ertelmetlen viszont azt mondani:
'Ez ugyanaz az szver, mint a lo, amit tegnap lattam.
Mindebbl az latszik kvetkezni, hogy egy targy azonositasanak s:kseges Ieltetele, hogy valamely tipusba
besorolhato legyen, vagy hogy valamilyen univerzale esetenek tekintsk. E Ieltetel szkseges ugyan, de kerdes,
hogy elegseges-e. Az ujra-azonositassal kapcsolatos peldak jol erzekeltetik, hogy miert problematikus a
besorolast az azonossag elegseges Ieltetelenek tekinteni. Gondoljunk egy gyakori esetre, a mtargyak
eredetisegenek a kerdesere. Amikor azt szeretnenk tudni, ez vagy az a kep valodi Rembrandt-e, akkor az irant
erdekldnk, hogy vajon ez ugvana: a kep-e, mint amit a mester Iestett. Nem eleg, ha azt tudjuk, hogy ez a kep
abba a tipusba tartozik, amelyikbe a Rembrandt-kepek. St azt sem knny megallapitani, melyik tipus
szkseges a targy azonositasahoz: az, hogy 'Iestmeny, vagy az, hogy 'Rembrandt Iestmenye? A termeszetes
Iajok peldanyai eseteben viszonylag knny helyzetben vagyunk: egy paradicsomot csak akkor azonositunk
helyesen, ha paradicsomkent, egy medvet, ha medvekent azonositjuk. Vannak azonban olyan esetek
(klnskeppen az ember altal letrehozott eszkzk eseteben), amikor csak a kontextus hatarozza meg, melyik
tipus lesz az azonositas szempontjabol relevans.
Tekintsnk azonban most el attol a problematol, hogy a tipusba sorolas kontextus-Igg lehet (attol Igghet
tehat, hogy eppen milyen kerdesre keressk a valaszt). Sulyosabb problema, hogy meg ha egyertelmen sikerl
is valamely tipusba sorolnunk egy targyat, a besorolas maga nem lesz elegseges a targy azonositasahoz. Miutan
a targyak konkret partikularek, ugyanabba a tipusba sok egymastol klnbz targy tartozhat. E: a paradicsom
nem lesz azonos a::al a paradicsommal, e: a medve nem lesz azonos a::al a medvevel. Ezt a problemat szokas
az egyedesites (individualizacio) problemajanak is nevezni. A kerdes arra vonatkozik, hogyan tudjuk
megklnbztetni az a:onos tipusba tarto:o, de numerikusan klnb:o egyedeket.
Mint azt mar tbbszr is emlitettk, minden targy szamtalan klnbz tulajdonsaggal rendelkezik. Bizonyos
targyak bizonyos tulajdonsagai megegyeznek mas targyakeval, mas tulajdonsagaik esetleg klnbznek. A
targyakat leggyakrabban ugy azonositjuk, hogy elszr azt mondjuk meg, mi az a legaltalanosabb tipus,
amelybe a targy besorolhato, majd a tbbi, az azonositas szempontjabol relevans tulajonsagat is megadjuk.
Peldaul azt mondjuk, hogy ez a dolog egy paradicsom. Aztan azt, hogy egy eretlen paradicsom. Aztan azt, hogy
egy beIttes vegben talalhato paradicsom. Aztan azt, hogy egy tavaly beIztt paradicsom. Es igy tovabb.
Hasonlokepp jarunk el a medvevel. Azt mondjuk, ez egy jegesmedve. Aztan, hogy egy Budapesten el
jegesmedve. Aztan, hogy egy masik, Budapesten el medve bocsa. Es igy tovabb. A targyak azonositasaval
kapcsolatos egyik alapvet problema marmost arra vonatkozik, hogy e Ielsorolast Iolytatva elerkezhetnk-e egy
olyan pontig, amikor a tulajdonsagok Ielsorolasa segitsegevel kepesek vagyunk azonositani egy konkret,
partikularis targyat.
Leibniz, akit az ujkori metaIizikusok kzl talan leginkabb Ioglalkoztatott az azonossag problemaja, pozitivan
valaszolt e kerdesre. Leibniz az arisztotelianus logika deIiniciokrol adott elmeletebl indul ki. Eszerint amikor
egy Iogalmat deIinialni szeretnenk, elszr is meg kell hataroznunk azt a 'legkzelebbi tipust (latinul genus
proximumot), amelybe a Iogalom besorolhato. Az egyszerseg kedveert vegynk egy geometriai peldat,
mondjuk azt, hogy 'kr. Nyilvanvalo, hogy a kr meghatarozasahoz nem jutunk kzelebb, ha csak annyit
mondunk a Iogalomrol, hogy a 'geometriai alakzatok tipusaba tartozik. Hasznosabb, ha azt mondjuk, hogy
grbe altal hatarolt sikidom. Ez viszont meg nem elegend a kr Iogalmanak meghatarozasahoz. Meg kell
tudnunk adni valamely klns, csak a krre jellemz tulajdonsagot is (latinul a differentia specificat). A kr
eseteben peldaul azt, hogy a grbe minden pontja a kzeppontjatol egyenl tavolsagra helyezkedik el.
A targyak termeszetesen konkret partikularek, nem pedig Iogalmak. De azonositasuk Leibniz szerint a Iogalmak
azonositasahoz hasonlo modon trtenik. (Megjegyzend, hogy Leibniz ezen a ponton mar elter az
152
130 Leibniz 1986, 16.
131 Leibniz 1703, 180. Megjegyzend, hogy Leibniznek voltak mas, elssorban a klcsnhatas Iogalmanak ertelmezesevel kapcsolatos
megIontolasai is, amelyekkel igyekezett alatamasztani azon Ielteveset, hogy nem letezhet ket olyan konkret partikulare, amelyeknek
valamennyi intrinszikus tulajdonsaguk megegyezik.
132 Kant 1781, 268.
arisztotelianus hagyomanytol.) A targyak azonositasakor nem egy megklnbztet jegyet kell kiemelnnk,
mint a Iogalmak eseteben, hanem sokat. Mint Ientebb a paradicsom es a medve eseten lathattuk, egyre tbb es
tbb tulajdonsagot kell Ielsorolnunk, mindaddig, amig el nem jutunk a tulajdonsagok egy olyan egyttesehez,
amelyek mar csak es ki:arolag a: adott targvat jellemzik. Leibniz ezert nevezi a targyakat (egy Szent Tamastol
klcsnztt kiIejezessel) infima speciesnek, tehat a legalso vagy vegs Iajoknak.130
A leibnizi elkepzeles ket Iontos kvetkezmenyere kell Ilhivnunk a Iigyelmet. Az egyik, hogy Leibniz szerint
nem lehetseges, hogy ket targy klnbzzek egymastol anelkl, hogy ne lenne valamilyen elter tulajdonsaguk.
Fontos kiemelni e kvetkezmeny modalis jelleget. Lehetseges, hogy az aktualis vilagban (ahogyan azt maga
Leibniz gondolta), valoban nincs ket tkeletesen azonos tulajdonsagokkal rendelkez targy (vagy konkret
partikularis altalaban). Leibniz elmelete azonban ennel tbbet kvetel meg: az elmelet szerint lehetetlen, hogy
ket partikularis individuum numerikusan klnbzzek egymastol, mikzben pontosan ugyanazokkal a
tulajdonsagokkal rendelkeznek.
Ebbl adodik a masik kvetkezmeny, az azonossag metaIizikai kriteriumakent szolgalo hires Leibniz-elv: a
megklnbztethetetlenek azonossaga. (Vigyazat! Nem keverend ssze az ugyancsak Leibniztl szarmazo
logikai elvvel, amely az azonosak Ielcserelhetseget mondja ki. A ket elv termeszetesen nem Iggetlen
egymastol, de az utobbi logikai, mig az elbbi metaIizikai termeszet.) Az elv szerint azok a targyak, amelyek
nem rendelkeznek klnbz tulajdonsagokkal, numerikusan azonosak kell, hogy legyenek. Es Iorditva: ha ket
targy klnbzik egymastol, akkor kell, hogy legyen legalabb egy olyan tulajdonsag, amellyel az egyik
rendelkezik, a masik viszont nem.
A Leibniz-elv elIogadhatosaga kapcsan elszr is azt kell tisztaznunk, hogy milyen tulajdonsagok jhetnek
szoba. Korabban klnbseget tettnk relacios es intrinszikus tulajdonsagok kztt, azon az alapon, hogy egy
targy rendelkezhetne-e az adott tulajdonsaggal akkor is, ha semmi mas nem letezne a vilagban. Vajon a
numerikusan klnbz individuumok intrinszikus tulajdonsagaikban kell, hogy klnbzzenek, vagy
megengedhet, hogy csak egyes relacios tulajdonsagaik legyenek masok? Leibniz maga a legersebb
ertelmezest Iogadta el; azt tehat, mely szerint a targyak numerikus azonositasanak az a Ieltetele, hogy azok
valamely intrinszikus tulajdonsagukban klnbzzenek. Ennek bizonyitekakent a kvetkez peldat hozza:
Emlekszem, hogy egy elkel, kiIinomult szellem Iejedelemasszony azt mondta egyszer kertjeben setalva: nem
hiszi, hogy volna ket tkeletesen egyIorma Ialevel. Egy elmes nemes ur, aki szinten reszt vett a setan, azt hitte,
hogy knny lesz ilyet talalni; de bar sokaig kereste, a sajat szemeivel kellett meggyzdnie, hogy mindig lehet
kzttk valami klnbseget talalni.131
Az a Ielteves azonban, hogy ket targy csak akkor klnbzhet egymastol, ha valamilyen intrinszikus
tulajdonsaguk is klnbzik, tulsagosan szigoru kvetelmeny, mivel knny olyan peldakat talalni, amikor a
Ieltetel nem teljesl. A megklnbztethetetlenek azonossagat caIolni igyekv Kant peldaul a vizcseppekre
hivatkozik.132 A vizcseppek eseteben sokkal nehezebb megallapitani, melyek azok az intrinszikus
tulajdonsagok, amelyek segitsegevel megklnbztethetjk ket, mint a Ialevelek eseteben. Es egyaltalaban eleg
nyilvanvalonak tnik, hogy szamos olyan targy letezik, amelyek erzekelhet intrinszikus tulajdonsagaikban nem
klnbznek egymastol. (V.: 'EgyIorma, mint ket tojas.)
A Leibniz-elvet vedelmez IilozoIus erre tbbIelekeppen is valaszolhat. Elszr is azt mondhatja, hogy talan
vannak a targyaknak olyan megIigyelhetetlen tulajdonsagaik, amelyek tekinteteben minsegileg is klnbznek
egymastol. De ez a valasz nem tul meggyz. A vizcseppek vagy ket azonos nagysagu es Iormaju kristalygmb
eseteben az a Ielteves, hogy leteznie kell legalabb egy olyan 'bels tulajdonsagnak, amellyel az egyik
rendelkezik, a masik viszont nem, teljesen hajanal Iogva elrangatott, igazolhatatlan Ielteves. Ha csak ezen
allna, valoszinleg inkabb az azonosak megklnbztethetetlensegenek elvet vetnenk el, mintsem hogy olyan
tulajdonsagokat tetelezznk, amelyekrl ugyan talan sosem Iogjuk megtudni, micsodak, de a targyaknak
153
133 A haecceitas problemajarol es Iogalmarol lasd Adams 1979.
rendelkeznik kell vele, ha meg akarjuk ket klnbztetni egymastol.
Letezik azonban egy ennel erdekesebb valasz is. Fogadjuk el, hogy leteznek intrinszikus tulajdonsagaik
tekinteteben tkeletesen azonos targyak, amelyek numerikusan megis klnbznek egymastol. Hogyan
lehetseges ez? Ugy, hogy klnbz relacios tulajdonsaggal rendelkeznek. Meg ha bizonyos targyak nagyon
hasonlitanak is egymasra, relacios tulajdonsagaik akkor is klnbzhetnek. Peldaul, hogy a legnyilvanvalobb
esetet emlitsk (aminek Kant elmeleteben egyebkent klns jelentsege van), megklnbztethetjk a
targyakat terbeli elhelyezkedesk szerint: kijellhetnk peldaul egv bizonyos targyat, s az attol mert tavolsag es
irany segitsegevel megklnbztethetjk a tbbi hasonlo targytol. Mivel lehetetlen, hogy ket targy azonos
idben a terben ugyanazt a helyet Ioglalja el, lehetetlen, hogy ket azonos idben letez targy terbeli
elhelyezkedese tekinteteben ne klnbzzek egymastol. (A kvetkezkben latni Iogjuk, hogy ez talan megsem
lehetetlen. De mivel ekkor a ket targy egyeb tulajdonsagaikban klnbznek, ez a kerdes most nem kell, hogy
Ioglalkoztasson bennnket.)
Ezen a ponton azonban Iontos eszben tartanunk, hogy az azonosak megklnbztethetetlensege modalis elv.
Nem azt mondja ki, hogy az aktualis vilagban nincs ket olyan numerikusan klnbz targy, amely ne
klnbzne valamely mas tulajdonsagaban is. Ez ugyanis, ha a relacios tulajdonsagokat is relevansnak tartjuk,
nyilvanvaloan igaz. Az elv azonban azt allitja: lehetetlen, hogy ket numerikusan klnbz targy tkeletesen
azonos tulajdonsagokkal rendelkezzek. Ez lenne ugyanis az azonossag metaIizikai kriteriuma. Maskepp
Iogalmazva, e kriterium szerint nincs olvan lehetseges vilag, amelyben leteznenek numerikusan
megklnbztethet, de pontosan ugyanolyan kvalitativ tulajdonsagokkal rendelkez targyak.
Bizonyos peldak azonban arra utalnak, hogy lehetsegesek ilyen vilagok. Meghozza igen sokIele ilyen vilag
lehetseges. A Leibniz-elv caIolatahoz mindssze azt kell Ielteteleznnk, hogy leteznek tkeletesen s:immetrikus
vilagok. Kepzeljk el peldaul, hogy egy vilag vegtelen szamu, egymastol minden iranyban azonos tavolsagra
lev, azonos nagysagu es anyagu Iemgmbbl all. Hiaba keresnk, nem Iogunk olyan tulajdonsagot talalni,
amelyben ket targy (ket Iemgmb) klnbzne. Megsem mondanank, hogy az sszes gmb numerikusan
azonos. Peldaul teljesen ertelmes dolog azt allitani, hogy ket vilag abban klnbzik, hogy az egyikben e: a
bizonyos gmb a masik helyen van es Iorditva.
De ha ez a pelda valakit nem gyz meg, akkor ime egy masik. Az elz Iejezetben, az id topologiajaval
kapcsolatban mar emlitettk az rk Visszateres problemajat. Tegyk Iel, hogy egy vilagban a trtenelem
ciklikusan ismetldik: minden ciklusban pontosan ugyanaz az esemenysorozat jatszodik le, ugyanolyan
krnyezetben es ugyanolyan szereplkkel, mint a megelzben es a rakvetkezben. (A vilag trtenete tehat
olyan lenne, mint mondjuk egy tbbszr jatszott Iilm.) A ciklusok sszessegenek nincs kezdete es vege, rkkn
rkke ismetldnek. A targyak es szereplk azonban, akik az egyes ciklusokban Ieltntek, nem lesznek
azonosak az elz ciklusban mar 'leszerepelt, es az ujabb ciklusban meg letre sem jtt targyakkal es
szemelyekkel. Ugyanakkor egyetlen olyan tulajdonsagot sem talalhatunk, se intrinszikusat, se relaciosat,
amelyek tekinteteben az egyes ciklusokban letez konkret partikularek klnbznenek egymastol. Azokban a
lehetseges vilagokban tehat, amiket az rk Visszateres jellemez, lesznek egymastol numerikusan klnbz,
amde tulajdonsagaik alapjan megklnbztethetetlen targyak es szemelyek.
Mit mondanak marmost azok, akik szerint a Ienti peldak caIoljak a megklnbztethetetlenek azonossaganak
elvet? Mi hatarozza meg szerintk a numerikus azonossagot? Egyesek szerint minden targy, pontosabban
minden konkret partikulare rendelkezik egy klns tulajdonsaggal, amit a skolasztikus IilozoIiai
hagyomanybol klcsnztt kiIejezessel haecceitasnak szokas nevezni. (A terminust Duns Scotus vezette be,
jelentese: 'ez-seg.) A javasolt megoldas szerint minden targy, illetve minden konkret partikulare rendelkezne a
haecceitas tulajdonsagaval. Ez a tulajdonsag biztositana a numerikus azonossagot.133
Mindez talan Iurcsanak tnik. Vajon nem ugy oldottuk meg a numerikus azonossag problemajat, hogy
bevezettnk egy teljesen ad hoc uj tulajdonsagot? Igen is, meg nem is. A haecceitas ugyanis egy bizonyos
ertelemben nem tulajdonsaga egy dolognak. Vagy maskepp kiIejezve: nem 'kvalitativ tulajdonsaga. Inkabb a
numerikus azonossag egy sajatos kriteriuma. EgyIajta kiktes, amit a targyakkal kapcsolatban tesznk. S annak
154
134 Kripke 1980, 1618.
bizonyitasara, hogy e kriteriumra nem csak a talan Iantasztikusnak talalt szimmetrikus univerzumok miatt van
szksegnk, erdemes egy egyszer valoszinsegszamitasi peldat ideznnk Kripketl.134
Mekkora az eselye annak, hogy ket kockaval egy dobasra egy tst es egy hatost dobunk? Ezt altalaban a
kvetkezkepp szamoljuk ki. Nevezzk a ket kockat A-nak es B-nek. A lehetseges eredmenyek szama 36 (A:1
es B:1, A:1 es B:2, ..A:1 es B6, aztan A:2 es B:1 stb. egeszen A:6 es B:6-ig.) Ezek utan megnezzk, hogyan
aranylik a lehetseges ts-hatos eredmenyek szama (kett van bellk) az sszes lehetseges eredmenyekehez
(36 ilyen van). Igy szamolhatjuk ki a keresett valoszinseget: 2/36 1/18. Tegyk Il azonban, hogy a kockak
tkeletesen egyIormak, azaz kvalitative megklnbztethetetlenek. De megis ('sztnsen) megklnbztetjk
ket. Gondoljunk csak bele, ha nem igy lenne, akkor azt kellene Ielteteleznnk, hogy peldaul az A:1 es B:2,
valamint a B:1 es A:2 eredmenyek kztt nincs klnbseg! Az azonos szamparok azonos eredmenyeknek
szamitananak, ezert csak 21 lehetseges eredmennyel szamolnank, a megoldas pedig 1/21-ed lenne (hiszen az
A:5 es B:6, valamint az A:6 es B:5 eredmenyek kztt sem tudnank klnbseget tenni). Ezt a megoldast viszont
aligha Iogadnank el helyesnek. Ezert a lehetseges eredmenyek szambavetelekor (hallgatolagosan) kiktjk,
hogy a ket kocka klnbzik. Meg akkor is, ha nincs olyan tulajdonsag, amely alapjan meg tudnank
klnbztetni ket.
Dobokocka
1

Dobokocka
2

Ha lehetseges eredmenyek szambavetelekor az azonos tulajdonsaggal rendelkez ket kockat megklnbztetjk,
a 'szokasos eredmenyt kapjuk. Az sszes lehetseges eredmenyek szama 36, ebbl kett a 'nyer. Annak
valoszinsege tehat, hogy a kockadobas eredmenye egy ts es egy hatos lesz: 2 / 36 1 / 18.
Dobokocka
155
1

Dobokocka
2

Ha a lehetseges eredmenyek szambavetelekor az azonos tulajdonsaggal rendelkez ket kockat nem
klnbztetnenk meg, az sszes lehetseges eredmenyek szama 21-re cskkenne, de ezek kzl csak egy
lehetseges ts es hatos eredmeny van. Ezert annak valoszinsege, hogy az eredmeny egy ts es egy hatos:
1/21 lenne. Ez ellentmond a valoszinsegekkel kapcsolatos intuicionknak.
Vannak tehat olyan esetek, amikor teljesen termeszetesnek talaljuk, hogy konkret partikularekat a haecceitas
segitsegevel klnbztetnk meg. Ezt ma mar a legtbb IilozoIus elIogadna. Igaz-e azonban, hogy a haecceitas
elegseges Ieltetele annak, hogy a numerikusan klnbz targyakat megklnbztessk? Talan azt gondolnank,
hogyan is ne lenne az? Mi masra lehet szkseg, ha mar egyszer egy klns Ieltetel segitsegevel rgzitettk,
hogy minden konkret partikularis az, ami, es nem lehet valami mas? A kerdes azonban nem ennyire egyszer.
A haecceitas Iogalma segitsegevel meg tudunk klnbztetni olyan numerikusan klnbz egyedeket, amelyek
minsegileg nem klnbznek egymastol. Csakhogy amennyiben elIogadjuk a haecceitast, mint a partikularis
targyak megklnbztetesenek alapjat, ennek a Iorditottjat is el kell ismernnk: a haecceitas Iogalma
segitsegevel egvmastol minosegileg tkeletesen klnb:o partikularekat a:onositani tudunk. Egyszeren
kiktjk, hogy azonosak. Ezert ha letezik haecceitas, nem keptelenseg Iltetelezni, hogy az iroasztalom azonos
Leibniz bakancsaval, vagy hogy Leibniz azonos Homerosszal. (Erdekes megjegyezni, hogy tulajdonkeppen
minden lelekvandorlasrol vagy atlenyeglesrl szolo tan Ieltetelezi a haecceitast.) Ha a haecceitas biztositja a
targyak azonossagat, sem az idbeli vagy terbeli tavolsag, sem a radikalisan klnbz tulajdonsagok nem
zarjak ki, hogy ugyanarrol a partikularis targyrol beszeljnk.
Ezert valoszintlennek tnik, hogy valaki a haecceitast tekintse a konkret partikularek azonossaga egvetlen
kriteriumanak. Ez ugyanis nem tenne eleget annak, amit a minimalis veriIikacionizmus kriteriumanak neveztem.
Miutan nyilvanvalo, hogy emberi leny targyakat csak tulajdonsagaik segitsegevel tud azonositani, ha a targyak
azonossaganak vegs es egyetlen kriteriuma a haecceitas volna, soha senki egyetlen targyrol vagy szemelyrl
sem tudna megallapitani, hogy azonos-e egy korabban ismert targgyal, illetve szemellyel.
6. EsszenciaIizmus
156
7.4. 6. EsszenciaIizmus
A haecceitas Iogalmanak alkalmazasa segitsegevel tehat megklnbztethetnk olyan partikularekat, amelyek
numerikusan klnbznek, annak ellenere, hogy minden kvalitativ tulajdonsaguk azonos. De a kerdes, mint
lattuk, a masik oldalrol is Ielvethet. Mi biztositja, hogy egy partikulare azonossaga nem valtozik, mikzben
egyes tulajdonsagai megvaltoznak? Erre a kerdesre a tradicionalis, arisztoteleszi metaIizika altal javasolt valasz
az esszencializmus volt. (Az essentia latin szobol, melynek jelentese: lenyeg.) Az esszencializmus, ha az
azonossag problemajanak szempontjabol tekintjk, ertelmezhet ugy, mint egyIajta 'atmenet a
megklnbztethetetlenek azonossaga es a haecceitas kriteriuma kztt. A megklnbztethetetlenek
azonossagabol az kvetkezik, hogy ha egy targy letezesenek barmely pillanataban valamely mas tulajdonsaggal
rendelkezne, mint amivel valojaban rendelkezik, azonossaga is szksegkeppen megvaltozik. Az esszencializmus
viszont nem zarja ki, hogy ugyanaz a dolog mas tulajdonsagokkal is rendelke:hetne, mint amikkel valojaban
rendelkezik, tehat nem ismeri el, hogy csakis a megklnbztethetetlenek lehetnek azonosak. Ugyanakkor azt is
tagadja, hogy barmely tulajdonsag megvaltozasa eseten megrzdhet az azonossag. Vannak olyan
tulajdonsagok, amelyek megvaltozasa maga utan vonja az azonossag elveszteset.
Az esszencializmus tehat azon a Ieltevesen alapszik, hogy a dolgok ketIele tulajdonsaggal rendelkezhetnek,
vagy talan pontosabb lenne ugy Iogalmazni, hogy ketfelekeppen rendelkezhetnek tulajdonsagokkal. A kesbbiek
soran vilagossa valik, mi a ket megIogalmazas kzti klnbseg. Elszr azonban tekintsk az egyszerbb esetet,
amikor is azt allitjuk, hogy magukat a tulajdonsagokat oszthatjuk ket klnbz csoportba. A tulajdonsagok
egyik csoportjaba azok tartoznak, amelyek megvaltozhatnak anelkl, hogy egy targy elvesztene azonossagat. A
masik csoportba viszont azok, amelyek szksegkeppen megilletik a targyat. Tekintsk peldaul a kvetkez
kijelenteseket:
Szokratesz pisze.
Szokratesz ember.
Szokratesz teste aminosavakbol epl Iel.
Az utobbi kettrl azt allitanank, hogy szksegszeren igaz. Ha Szokratesz nem lenne ember, nem lehetne az,
aki. Es ha teste nem aminosavakbol eplne Iel, nem lehetne ember. Az els mondattal azonban nem ez a helyzet.
Ha Szokratesznak sasorra lenne, attol Szokratesz maradna. A klnbseg a modalitas, illetve a lehetseges vilagok
nyelven a kvetkez modon Iejezhet ki:
Szokratesz lehetne sasorru (azaz: nem pisze).
Szokratesz szksegkeppen ember.
Maskepp Iogalmazva:
Letezik olyan lehetseges vilag, amelyben Szokratesz sasorru (azaz: nem tmpeorru).
Nem letezik olyan lehetseges vilag, amelyben Szokratesz nem ember.
Ezek a peldak azt sugalljak, hogy az esszencializmus a tulafdonsagok os:talvo:asarol szolo elkepzeles. Vannak
olyan tulajdonsagok, amelyek 'lenyegi tulajdonsagok, es amelyek elvesztesevel az azonossag is szksegkepp
elvesz; es vannak olyan tulajdonsagok, amelyek valtozhatnak anelkl, hogy a valtozas az azonossag
megszneset is maga utan vonna. Melyek marmost azok a tulajdonsagok, amiket esszencialis tulajdonsagoknak
tarthatunk?
A tulajdonsagok harom csoportjat szokas az esszencialis tulajdonsagok kze sorolni. Az els kettre a Ienti
peldakban emlitett tulajdonsagok szolgalhatnak illusztraciokent. Hagyomanyosan esszencialis tulajdonsagnak
szokas nevezni azokat a besorolashoz szkseges tulajdonsagokat, amelyek segitsegevel a 'Mi ez? kerdesere
valaszolni tudunk. Ha (mondjuk egy marslako) Szokrateszre mutatva azt kerdi: 'Mi ez?, azt Iogjuk valaszolni:
6. EsszenciaIizmus
157
135 V. peldaul Loux Arisztotelesz szubsztancia-elmeleterl adott ertelmezeset: Loux 1998, 117127.
136 Locke 1689, II. ktet, 51.
'Ez egy ember es nem azt, hogy 'Ez egy pisze. Azokat a tulajdonsagokat tehat, amelyek segitsegevel valamit
az illet dolog azonossagat meghatarozo tipusba sorolunk, lenyegi tulajdonsagnak szokas nevezni.135
A tulajdonsagok ily modon trten osztalyozasa azonban nyilvanvaloan krben Iorgo. Azt a tulajdonsagot
Iogjuk ugyanis egy dolog lenyegi tulajdonsaganak tekinteni, amelynek segitsegevel azonossagat megadjuk.
Csakhogy a lenyegi tulajdonsagok es azonossag viszonya az esszencializmus szerint ennek eppen a Iorditottja:
addig allithatjuk egy dolog azonossagat, ameddig esszencialis tulajdonsagai nem valtoznak. Ketsegtelen, hogy
az a tipus, amelybe egy dolgot meghatarozasakor besorolunk, a dolog lenyegi tulajdonsaga. De nem a:ert a
lenyegi tulajdonsaga, mert ebbe vagy abba a tipusba soroltuk be, hanem epp ellenkezleg, a:ert epp ennek vagy
annak a tipusnak a segitsegevel hatarozzuk meg, mert az adott tipust lenyegi tulajdonsagnak tekintjk.
Vegyk azonban szemgyre a harmadik peldat. Bar ez az allitas is szksegszer, amennyiben lehetetlen, hogy
Szokratesz teste ne aminosavakbol epljn Iel, megis lenyegesen klnbzik a masodik allitastol. Egyreszt nem
arrol van szo, hogy Szokrateszt annak segitsegevel azonosithatnank, hogy teste milyen kemiai elemekbl epl
Il. Masreszt, valoszinleg mindenki, aki tudja, kire utal a 'Szokratesz szo, tudja azt is, hogy Szokratesz
ember. Ez azonban nem all testenek biokemiai sszetetelere. Sokaknak, akik tudtak, ki Szokratesz, elkepzelesk
sem volt rola, hogy teste aminosavakbol epl Il. Azt valaszolhatna erre valaki, es persze jogosan: az, hogy
Szokratesz ember, es az, hogy teste aminosavakbol epl Iel, nem Iggetlen tulajdonsagok. Szokratesz ember, es
mint ember, teste szksegkeppen aminosavakbol epl Iel. Ez a problema vezet el bennnket a termeszetes Iajok
es nemek kerdesehez.
Az 'ember, a 'tigris, a 'citrom es a 'IenyIa stb. terminusok olyan termeszetes Iajokat vagy nemeket
jellnek, amelyeknek egvedei vannak. (A termeszetes Iajok masik tipusara az anyagnevek utalnak, peldaul a
'viz vagy az 'arany. Az anyag azonban, mint a Iejezet elejen tisztaztuk, nem konkret partikulare, ezert
azonositasanak problemajaval most nem Ioglalkozunk. Mutatis mutandis azonban mindaz, amit a Iajnevekkel
kapcsolatban mondunk, all az anyagnevekre is.) Mi alapjan dnthetjk marmost el, hogy egy Iajnev valoban
megillet-e egy partikularet, es ezert a Iajnev altal jelzett tulajdonsaggal a dolognak szksegkeppen rendelkeznie
kell-e?
Az egyik lehetseges megIontolas, hogy megvizsgaljuk, milyen megIigyelhet tulajdonsagokat kapcsolunk
altalaban egy Iajnevhez. Ezeket a tulajdonsagokat (Locke nyoman) a Iajok 'nominalis lenyegenek
nevezzk.136 A citromrol peldaul tudjuk, hogy sarga, hogy gmblyded, hogy savanyu stb. A tigrisrl, hogy
csikos, negylabu, nagydarab, de hasonlit egy macskahoz, bds es gyakran vlt. Amenynyiben a 'nominalis
lenyegek valoban egy parikularis dolog esszencialis tulajdonsagai lennenek, abbol az kvetkezne, hogy ha ezek
kzl valamelyik megvaltozik, a partikulare azonossaga is meg kell valtozzek; mivel megvaltozik az a
besorolas, amely az elmelet szerint a partikularis targy azonossaganak kriteriuma. Az azonossagra vonatkozo
esszencialista elkepzelesnek ez a valtozata a kvetkezkepp Ioglalhato ssze:
|1| Egy partikulare azonossaganak szkseges Ieltetele, hogy a besorolasat meghatarozo tulajdonsag
megrzdjek
|2| Ez a tulajdonsag akkor vesz el, ha egy esszencialis tulajdonsag megvaltozik
Ha valamely esszencialis tulajdonsag megvaltozik, akkor a partikulare elveszti azonossagat.
Ha azonban megvizsgaljuk a Ienti peldakat, kiderl, hogy ez a kvetkezmeny nem all. ElIordulhat peldaul,
hogy egy citromot meg eretlenl szretelnek le. Ekkor nem sarga, st soha nem is volt, es talan soha nem is lesz
az. Megis citrom. ElIordulhat, hogy egy tigris albinonak szletik, es ezert Ieher. Megis tigris. ElIordulhat,
hogy verekedes kzben elveszti az egyik labat. De ettl nem sznik meg tigrisnek lenni. Es igy tovabb. Szamos
olyan 'nominalis lenyeg-jelleg tulajdonsag van, amit elveszithet valami anelkl, hogy azonossagat
elveszitene.
Erre a nehezsegre ketIelekeppen valaszolhatunk. Egyreszt azt mondhatjuk: e peldak azt bizonyitjak, hogy az
6. EsszenciaIizmus
158
137 Kripke 1980, 110115.
els premisszat kell elvetnnk, s hogy ezert az esszencializmus tarthatatlan, mivel nincsenek olyan
tulajdonsagok, amelyek a konkret partikularek azonossaganak szkseges Ieltetelei lennenek. Azonossagukat
tehat vagy a Leibniz-elv, vagy a haecceitas Iogalma segitsegevel kell ertelmeznnk. A tulajdonsagokat nem
szkseges osztalyoznunk aszerint, hogy megrzesk elengedhetetlen-e egy targy azonossagahoz, vagy sem.
De valaszolhatunk maskepp is. Mondhatjuk, hogy az erv teljesen helytallo. A hiba a masodik premissza
ertelmezeseben rejlik. Az azonossagot meghatarozo esszencialis tulajdonsag nem a megIigyelhet tulajdonsagok
valamely sszessege, hanem az, amit Locke 'realis lenyegnek nevezett, s ami egy konkret partikulare
(megIigyeles szamara altalaban kzvetlenl nem hozzaIerhet) alkotoelemeire vonatkozik. Hogy ezek az
alkotoelemek micsodak, az persze a vizsgalt dologtol Igg majd. (Locke meg ugy gondolta, hogy nem tudhatfuk,
micsodak, de Iel kell teteleznnk, hogy vannak, ellenkez esetben nem tudunk szamot adni a partikularek
azonossagarol.) A biologiai peldak eseteben, amelyeket Ientebb hasznaltunk, az 'alkotoelemek valoszinleg a
genekre utalnak, hiszen ezek azok, amik segitsegevel meghatarozhatjuk, hogy miert citrom a citrom, es miert
tigris a tigris. Mas esetekben viszont az alkotoelemek anyagtipusara, vagy az azt meghatarozo atomszerkezetre
utalhat. Az elttem lev billentyzetnek peldaul lenyegi tulajdonsaga, hogy (egy bizonyos tipusu) manyagbol
keszlt. Ha aranybol lenne, nem lehetne ugyanaz a billentyzet.
Az esszencializmus ezen ertelmezese szerint tehat, amit konstitucio-ess:enciali:musnak Iogok nevezni, egy
targy azonossagat alkotoreszeinek vagy alkotoelemeinek, pontosabban az alkoto res:ek vagv elemek tipusanak
valto:atlansaga biztositja. A konstitucio-esszencializmust a kvetkezkepp is jellemezhetnenk.
Lehetseges, hogy egy targy valamennyi fenomenalis (megIigyelhet) tulajdonsaga megvaltozzek, megis a targy
ugyanaz a konkret partikulare maradjon. A targy alkotores:ei vagv alkotoelemei azonban nem valtozhatnak meg
anelkl, hogy azonossaga ne veszne el.
A javasolt elmelet szerint akkor mondhatjuk tehat, hogy a klnbz lehetseges vilagokban mas-mas
Ienomenalis tulajdonsagokkal rendelkez partikularis targyak azonosak, ha konstituciojuk azonos. Ezt az
elmeletet ketIell erte kritika. Egyreszt sok esetben ugy tnik, az 'alkotoelem Iogalma tisztazatlan. MasIell
tisztazatlan az alkotoelemek es a targy kzti viszony. Ezekkel az ellenvetesekkel a kvetkez alIejezetben
Ioglalkozunk majd.
Akarhogyan is alljon ugyanis a kerdes az alkotoelemekkel kapcsolatban, annyi bizonyos, hogy az alkotoelemek
azonossaga legIeljebb szkseges, de nem elegseges Ieltetele egy partikularis targy azonossaganak. Az
alkotoelemek tipusanak segitsegevel talan meghatarozhatjuk, hogy mi az a tulajdonsag, aminek az elveszitese
szksegkeppen az azonossag elvesztesevel is jar, de azt nyilvanvaloan nem mondhatjuk, hogy az alkotoelemek
tipusanak azonossaga biztositana a numerikus azonossagot. Platon teste eppugy aminosavakbol epl Iel,
ahogyan Szokratesz teste. Ettl meg Platon nem Szokratesz.
Ha az esszencializmus segitsegevel akarjuk tehat az azonossag problemajat megoldani, akkor a
konstitucio-esszencializmust ki kell egeszitennk valamely, a numerikus azonossagot biztosito kriteriummal.
Egy ilyen kriteriumra tett Kripke javaslatot. Lehetseges lett volna, hogy Platon hadvezer legyen vagy klt, es
ne IilozoIus. Lehetseges lett volna, hogy soha ne talalkozzek Szokratesszel. Az is lehetseges lett volna, hogy egy
centimeterrel alacsonyabb legyen, mint valojaban volt. De az nem lett volna lehetseges, hogy Platon Szokratesz
legyen. Miert? Kripke szerint azert, mert mig mindezek a tulajdonsagok esetlegesnek tekinthetk, az eredet
s:ksegs:er. Platon az az ember, aki egy bizonyos anyatol es apatol szarmazik, es bar szamos dolog
megtrtenhetett volna vele, illetve szamos mas tulajdonsaggal rendelkezhetett volna, mint amivel tenyleg
rendelkezett, mindez azonossagat nem valtoztatta volna meg.137
Hogy az eredet szksegszersege mennyiben jelenti a haecceitas kriteriumanak ujraertelmezeset, vagy hogy
mennyiben tekinthet a konstitucio-esszencializmus kiegeszitesenek, esetleg modositasanak, az persze vitathato.
Az ember eseteben az eredet szksegszersegenek kriteriuma azt allitja, hogy egy szemely azonossagat annak a
zigotanak az eredeti azonossaga Iogja meghatarozni, amelybl a gyermek, majd a Ielntt szemely kiIejldtt.
Barmi is trtenjek kesbb vele, azonossagan mar nem Iog valtoztatni. Ez igen plauzibilisan hangzik.
6. EsszenciaIizmus
159
De azert lehet ellenerveket Iabrikalni. Kepzeljk el peldaul, hogy egy lehetseges vilagban az a zigota, amely az
aktualis vilagban Sztaline, embriova Iejldik, megszletik es Ieln. Tegyk Iel tovabba, hogy e vilagban
eletenek minden pillanata megIeleltethet annak az embernek az eletevel, akit mi az aktualis vilagban
Szolzsenyicinnek neveznk. (Ugyanugy nez ki, ugyanugy viselkedik stb.) Most pedig kepzeljk el, hogy
ugyanez megtrtenik Iorditva is: abbol a zigotabol, amely az aktualis vilagban Szolzsenyicine, az elkepzelt
vilagban egy Sztalin eletet el ember Iejldne ki.
Vajon ragaszkodnank-e ahhoz, hogy pusztan az eredet segitsegevel azonositsuk a ket egyent? Ha a valaszunk
nem, akkor azt kell mondanunk, hogy az eredet nem szksegszer Ieltetele az azonossagnak, hiszen van olyan
lehetseges vilag, amelyben ugyanazon eredet segitsegevel nem ugyanazokat az egyeneket azonositjuk, mint az
aktualis vilagban. Ha viszont azt valaszoljuk, hogy igen, akkor az eredet-esszencializmus nagyon kzel kerl a
haecceitas-elmelethez. A numerikus azonossag megallapitasa soran ugyanis csak az lesz relevans, hogy e: a
partikularis zigota az, amelybl az egyen kiIejldik. Minden mas irrelevans. Ha talan az ellenyek eseteben meg
hajlandok lennenk is elIogadni ezt a megoldast, mint azt a kvetkez alIejezetben latni Iogjuk, ez az elmelet
mestersegesen letrehozott targyak eseteben aligha ad kielegit valaszt az azonossag kerdesere.
7.5. 7. Az azonossg szksgszersge
Ma mar tudjuk, hogy a Hesperus azonos a Phosphorusszal. Megtanultuk, hogy Tullius azonos Ciceroval.
Kiszamoltuk, hogy szaztizenkett a negyzeten azonos tizenketezer-tszaznegyvenneggyel. Abban viszont soha
senki sem ketelkedhetett, hogy a Hesperus azonos a Hesperusszal, Cicero azonos Ciceroval, es szaztizenkett a
negyzeten azonos szaztizenkett negyzetevel. Azert nem ketelkedhetett, mert az nazonossagot mindenki
s:ksegs:ernek tartja. Minden szksegkeppen az, ami. Es semmi se lehet valami mas, mint ami. Az
nazonossag szksegszer, tagadasa, a 'massal valo azonossag pedig keptelenseg. Az nazonossagot allito
mondatok inIormacios tartalma nagyon keves. (Olyannyira, hogy egyaltalan nincs inIormacios tartalmuk.)
Ellenben vitathatatlan igazsagokat Iejeznek ki.
Azt, hogy Cicero azonos Ciceroval, mindenki tudja anelkl, hogy barmi mast tudna Cicerorol. Azt azonban,
hogy Tullius azonos Ciceroval, csak azok tudhatjak, akik olvastak rola, vagy megtanultak az iskolaban. Azt,
hogy a Hesperus azonos a Hesperusszal, mindenki tudta, anelkl, hogy barmi mast tudott volna az egitestekrl.
Azt viszont, hogy a Hesperus azonos a Phosphorusszal, csillagaszok Iedeztek Iel. Azt, hogy
tizenketezer-tszaznegyvennegy azonos tizenketezer-tszaznegyvenneggyel, mindenki tudja anelkl, hogy
valaha is szorzott volna. Azt, hogy szaztizenkett a negyzeten azonos tizenketezer-tszaznegyvenneggyel csak
azok tudhatjak, akik kiszamoltak. Vajon az kvetkezik ebbl, hogy ezek az azonossag-allitasok nem
szksegszer igazsagokat Iejeznek ki?
Ezt a kvetkezmenyt nehez lenne elIogadni. Ha minden azonossag nazonossag kell, hogy legyen, az
nazonossag pedig szksegszer, akkor Iggetlenl attol, hogy milyen szavakkal Iejezem ki, az azonossag nem
lehet veletlen, vagy esetleges. Lehetseges persze, hogy vannak olyan azonossag-allitasok, amelyek igazsagat
nem ismerjk. Sokaig senki sem sejtette, hogy a viz azonos a H2O molekulakkal. De ez nem jelenti azt, hogy
miutan a IelIedezes megtrtent, az azonossagot ne kellene szksegszernek tartanunk.
A harmadik Iejezetben mar megmutattuk, hogy nem helyes a modalitasokat pusztan episztemikus
kriteriumokhoz kapcsolni. Lehetseges, hogy az, amit a priori modon, a tapasztalattol Iggetlenl ismernk, csak
esetleges igazsag. S ami erdekesebb: lehetseges, hogy valami, amit csak a tapasztalat segitsegevel Iedezhetnk
Iel, szksegszer. Abbol tehat, hogy bizonyos azonossag-allitasok igazsagat csak tapasztalati uton (tanulas,
IelIedezes reven) ismerhetjk meg, nem kvetkezik, hogy tagadnunk kellene szksegszersegket. Rviden:
mivel az nazonossagot szksegszernek tartjuk, es mivel minden es mindenki csak nmagaval lehet azonos,
nem tagadhatjuk, hogy minden azonossag-allitas szksegszerseget Iejez ki.
A Ienti peldak alapjan ez a kvetkezmeny knnyen elIogadhato. Vegl is, miert ne lenne Tullius azonos
Ciceroval, a Hesperus a Phosphorusszal es a szaztizenkett negyzete tizenketezer-tszaznegyvenneggyel
minden lehetseges vilagban? Akadnak azonban olyan peldak is, amelyek ellentmondani latszanak az azonossag
7. Az azonossg
szksgszersge
160
szksegszersegenek. Vizsgaljuk csak meg a kvetkez allitast:
Platon leghiresebb tanitvanya azonos Nagy Sandor neveljevel.
Ez az allitas igaz, es termeszetesen azonossagot Iejez ki. De vajon elIogadnank, hogy szksegszer? Vajon mi
teszi lehetetlenne, hogy az, aki Platontol tanult, ne legyen Nagy Sandor nevelje? Mint szamos pelda bizonyitja:
semmi. Hiszen Platon legtbb tanitvanya nem nevelte Nagy Sandort. S aligha Iogadna el barki is, hogy csak
mivel valaki Platon leghiresebb tanitvanya, szksegszerve valjek, hogy Nagy Sandor nevelje is legyen. Ha a
ket szemely azonos, marpedig az, akkor azonossaguk puszta esetlegesseg. Minden tovabbi nelkl elkepzelhet,
hogy egy nem is olyan tavoli lehetseges vilagban Platon leghiresebb tanitvanya soha ne is talalkozzek Nagy
Sandorral. Nem igaz tehat, hogy minden azonossag-allitas szksegszerseget Iejez ki.
Ez az erv azonban nem olyan meggyz, mint amilyennek talan els hallasra tnhet. Veglis a Ienti mondat a
kvetkezkeppen is ertelmezhet.
|1| Szksegszer, hogy Arisztotelesz azonos Arisztotelesszel
|2| Platon leghiresebb tanitvanya azonos Arisztotelesszel
|3| Nagy Sandor nevelje azonos Arisztotelesszel
Szksegszer, hogy Platon leghiresebb tanitvanya azonos Nagy Sandor neveljevel.
Ez a kvetkeztetes talan helyesnek tnik, hiszen semmi mast nem tettnk, mint hogy az 'Arisztotelesz nevet
helyettesitettk ket, ugyancsak Arisztoteleszre utalo leirassal. Ha az els ket allitas igaz, akkor a konkluzionak is
igaznak kellene lennie. Miert talaljuk a kvetkezmenyt megis elIogadhatatlannak?
A problema termeszetesen abbol adodik, hogy bar a masodik es a harmadik allitas igaz, egyik sem
szksegszeren igaz. Platonnak lehetett volna Arisztotelesznel hiresebb tanitvanya, Nagy Sandornak pedig
masik nevelje. Az is lehetseges, hogy bar az egyik allitas igaz Arisztoteleszrl, a masik nem az. Hiaba utalnak
tehat Arisztoteleszre, a szksegszerseget kiIejez mondatban nem helyettesithetjk az 'Arisztotelesz
tulajdonnevet a ket, Arisztoteleszrl adott leirassal. Hogy miert nem az, rgtn vilagossa valik, ha a
premisszakat a kvetkezkepp Iogalmazzuk at.
|1*| Arisztotelesz szksegszeren azonos Arisztotelesszel.
|4| Platon leghiresebb tanitvanya szksegszeren azonos Nagy Sandor neveljevel.
Hogyan egyeztethet ssze az els allitas igazsaga azzal, hogy a masodikat hamisnak tartjuk? Kripke, aki arrol
igyekszik meggyzni bennnket, hogy az azonossagallitasok egy resze szksegszer igazsagokat Iejez ki, a
kvetkez megoldast javasolta. A Ienti ket mondat igazsagerteke azert klnbzik egymastol, mert a
mondatokban szerepl kiIejezesek eltero modon utalnak ugyanarra az individuumra. Az 'Arisztotelesz
terminus ugvana:t a s:emelvt felli ki minden lehetseges vilagban. Kripke kiIejezesevel elve: 'merev jell. A
masodik mondatban azonban olyan leirasokkal utalunk az individuumokra, amelyek esetleg klnbz
lehetseges vilagokban mas-mas individuumokat jellnek ki. Lehetseges peldaul, hogy egy masik vilagban
Xenokratesz, es nem Arisztotelesz Platon leghiresebb tanitvanya; s mivel Xenokratesz nem volt (meg az adott
vilagban sem) Nagy Sandor nevelje, ezert az allitas ott hamis lesz. Marpedig ha van egy olyan vilag, amelyben
az allitas hamis, akkor az allitas nyilvanvaloan nem szksegszeren igaz.
Kripke marmost azt allitja, hogy csak akkor beszelhetnk arrol, hogy egy azonossag-allitas szksegszeren igaz,
ha a benne szerepl kiIejezesek 'merev jellk. Miutan (olyan nyelvIilozoIiai okokbol, amelyeket most nem
targyalhatunk) Kripke szerint a tulajdonnevek merev jellk, a Hesperus es Phosphorus azonossagat kiIejez
allitas szksegszer lesz, ahogyan a Cicero es Tullius azonossagat allito mondat is. Ezzel szemben az
Arisztoteleszrl adott leirasok reIerenciaja vilagrol vilagra valtozhat, ezert e kiIejezesek nem Iejeznek ki
szksegszer azonossagot. Pontosabban: csak annyiban Iejeznek ki azonossagot, amennyiben mindkett
7. Az azonossg
szksgszersge
161
138 Az ellenerv Gibbardtol szarmazik. V. Gibbard 1975.
139 V. Johnston 1992, valamint Lowe 1998, 192199.
Arisztoteleszre utal, mivel Arisztotelesz termeszetesen mindig azonos nmagaval.
Sikerlt-e vajon ezzel bizonyitani, hogy minden olyan azonossag-allitas, amelyben merev jellk szerepelnek,
szksegszeren igaz? Vajon nincs-e olyan allitas, amely, bar merev jellket tartalmaz, megiscsak kontingens
igazsagot Iejez ki? Ez vitatott kerdes. Egyes IilozoIusok szerint leteznek ilyen allitasok. Tekintsk a kvetkez
mondatot:
Goliat szobra azonos a szobrot alkoto agyagdarabbal.
Ezt az allitast nem tekintenenk szksegszernek. Miert ne lenne lehetseges, hogy Goliat szobrat egy masik
agyagdarabbol keszitsk el? Az azonban, hogy az allitas nem szksegszer, nem jelenti azt, hogy az azonossag
ne allna Ienn, vagy hogy ne merev jellk altal jellt individuumok kztt allna Ienn. Kikthetjk ugyanis, hogy
az AgyagGoliat terminus minden vilagban ugyanarra az agyagdarabra Iog utalni. (Arra, amelybl a mi
vilagunkban a Goliat-szobor keszlt.) Tegyk Il, hogy a mester elbb a szobor aljat, majd a szobor tetejet
kesziti el. Egy adott pillanatban sszeragasztja a ket reszt. Goliat es AgyagGoliat tehat egyszerre jnnek letre.
Miutan az agyagszobor megszarad, a mester megszemleli alkotasat, majd mivel elegedetlen vele, egy hirtelen
mozdulattal lelki az asztalrol, ugy, hogy a szobor darabokra trik. Goliat es AgyagGoliat tehat egyszerre
Iejezik be karrierjket. Igy aztan nyugodtan allithatjuk, hogy letezesk minden pillanataban azonosak.
Csakhogy nem szksegszeren azonosak. Mi sem knnyebb, mint elkepzelni, hogy a Goliat-szobor
elkeszitesehez a mester egy masik darab agyagot hasznalt. (Ez mutatja, hogy az 'eredet szksegszersege miert
nem szolgalhat a mestersegesen letrehozott targyak numerikus azonossaganak kriteriumakent.) Az is knynyen
elkepzelhet, hogy egy kis darab letrik Goliat egyik ujjpercebl. Ettl meg a Goliat-szobor ugyanaz a
Goliat-szobor marad. De az AgyagGoliat nem lesz tbbe AgyagGoliat. Rviden: lehetsegesek olyan vilagok,
amelyben Goliat nem azonos AgyagGoliat-tal. Ebbl pedig az kvetkezik, hogy meg abban az esetben is, ha az
azonossagot kiIejez allitasunk merev jellket tartalmaz, lehetseges, hogy az azonossag ne szksegszer, csak
esetleges legyen.138
Bar a pelda nagyon meggyz, a konkluziot nem kell elIogadnunk. Hogy a Goliat es AgyagGoliat kzti viszony
esetleges, azt aligha tagadhatjuk. De azt talan tagadhatjuk, hogy a viszony a:onossag. Egyreszt Ieltehetjk, hogy
Goliat es AgyagGoliat valojaban nem egy, hanem ket targy. Ezzel persze tagadni lesznk kenytelenek azt a
Ieltevest, hogy azonos idben es helyen csak egy targy lehet. (Fentebb utaltunk ra, hogy bizonyos
megIontolasokbol az kvetkezik, hogy a ter es idkoordinatak nem elegseges kriteriumai a targyak numerikus
azonossaganak. Most lathatjuk, miert.) Talan ezt sem talalna mindenki elIogadhatatlan kvetkezmenynek. Vagy
legalabbis kevesbe tartana elIogadhatatlannak, mint az azonossag szksegszersegenek tagadasat.
Egy masik javaslat szerint nem kell azt Ielteteleznnk, hogy ket targy azonos idben azonos helyen legyen
ahhoz, hogy az azonossagot mindig szksegszernek tartsuk. Ehelyett arra van szkseg, hogy ujraertelmezzk a
Goliat mint szobor es az AgyagGoliat, mint alkotoelem kzti viszonyt. Az azonossag mindig szksegszer. De
az alkotoelem es a targy kzti viszony talan nem azonossag.139
7.6. 8. TemporIis s modIis azonossg
A valtozasok az idben trtennek, eppen ezert van az, hogy az azonossaggal kapcsolatos kerdesek a legtbb
esetben az idbeli ujra-azonositas problemajakent merlnek Iel. A budapesti Lehel teren talalhato templom
jobban hasonlit a XIII. szazadban eplt eredeti jaki templomra, mint az eredeti templom romjai. Megis a jaki
templom romjai azonosak a jaki templommal, nem a budapesti masolat. A gyermek Szokrateszre kevesse
hasonlit a kzepkoru Szokratesz. Mi tbb, a csecsem Szokrateszre jobban hasonlit a csecsem Platon, mint az
reg Szokratesz. Megis a csecsem Szokratesz azonos az reg Szokratesszal, de nem azonos a csecsem
Platonnal. Az idbeli valtozas azt jelenti, hogy egy targy egyre kevesebb olyan tulajdonsaggal rendelkezik,
8. TemporIis s modIis
azonossg
162
amellyel korabban rendelkezett, es egyre tbb olyan tulajdonsaggal rendelkezik, amivel korabban nem
rendelkezett. Vajon van-e olyan pont, ahol mar nem azt mondanank, hogy ugyanaz a targy mas tulajdonsagokkal
rendelkezik, hanem azt, hogy egv masik targv rendelkezik bizonyos tulajdonsagokkal?
Ha elIogadjuk, hogy a modalis kijelentesek a lehetseges vilagok nyelven is megIogalmazhatok, akkor az idbeni
valtozas problemajan tul letezik egy masik olyan kontextus is, amelyben az azonossag kerdese Ielmerl: a
modalitas. (Mint lattuk, az id is ertelmezhet modalitaskent. A kvetkez Iejtegetesekben az egyszerbb
szohasznalat kedveert a 'modalitas kiIejezessel csak az alethikus modalitasokra utalunk.) Vajon igaz lehet-e a
kvetkez kijelentes: lehetseges, hogy Arisztotelesz soha sem talalkozott Nagy Sandorral. Igaz lehet, ha van
olyan lehetseges vilag, amelyben Arisztotelesz sohasem talalkozott Nagy Sandorral. De vajon ahhoz, hogy meg
tudjuk allapitani, valoban letezik-e ilyen vilag, Iel kell-e teteleznnk, hogy az adott vilagban Arisztotelesz
azonos a mi vilagunkban talalhato Arisztotelesszel? Ha igen, mi alapjan dnthetjk ezt el? A Leibniz-elv
alapjan, a haecceitas alapjan, vagy esetleg valamilyen esszencialista kriterium alapjan? Ha nem, akkor
mennyiben segithetnek a lehetseges vilagok a kontraIaktualis iteletek igazsaganak eldnteseben?
A temporalis es a modalis kontextusban tehat hasonlo modon merl Iel az azonossag kerdese. Vajon ha ket
klnbz idpontban valamely konkret partikularerol allitunk valamit, akkor ugyanarrol a dologrol allitjuk azt,
amit allitunk, vagy klnbzkrl? Hasonlo modon, azt a kerdest is Ieltehetjk, hogy egy tenyellentetes
kijelentes alanya azonos-e az aktualis vilagbeli individuummal, vagy netan klnbznie kell tle. Bar peldaink
tbbsege modalis jelleg volt, knnyen belathato, hogy a haecceitas, az azonosak
megklnbztethetetlensegenek kerdese es az esszencializmus eppugy Ielmerl a temporalis, mint a modalis
kontextusban.
Ennek ellenere nem mindenki ertene egyet azzal, hogy ugyanugy kell-e ertelmeznnk az azonossag problemajat
akkor, amikor modalis, es akkor, amikor temporalis kontextusban merl Iel. Egyes IilozoIusok szerint van egy
lenyegi klnbseg: mig azt senki sem tagadna, hogy letezik azonossag az idben, tehat ertelmes dolog azt
allitani, hogy ugvana: a konkret partikulare klnbz idpontokban mas es mas tulajdonsagokkal rendelkezik,
az nem lehetseges, hogy a kontraIaktualis allitasokban szerepl individuumok ugyanazokra a konkret
partikularekra utaljanak, amik az aktualis vilagban leteznek. Amikor tehat azt allitjuk:
(1) A csecsem Arisztotelesz nem volt egy meter magas
(2) A Ielntt Arisztotelesz tbb mint egy meter magas volt
akkor ugyanannak az individuumnak tulajdonitunk ket klnbz tulajdonsagot. Amikor viszont azt allitjuk:
(3) Arisztotelesz Nagy Sandor nevelje volt
(4) Lehetett volna ugy, hogy Arisztotelesz nem Nagy Sandor nevelje
akkor talan a masodik mondatban az 'Arisztotelesz es 'Nagy Sandor nevek nem ugyanarra a szemelyre
utalnak, mint az elsben.
Attol Iggen, hogy ki mit gondol a lehetseges vilagokrol es a lehetseges vilagokon 'ativel azonossagrol,
egyes IilozoIusok tbb, masok kevesebb hasonlosagot velnek IlIedezni a temporalis es a modalis azonossag
problemaja kztt. Ezert tanacsos a ket kerdest kln targyalni, es a modalis azonossag problemajaval kezdeni.
7.7. 9. Azonossg a kInbz viIgokban
Az a kerdes, hogy ertelmes dolog-e a klnbz lehetseges vilagokban azonos individuumokrol beszelni,
nyilvan nem Iggetlen attol, ki mit gondol a lehetseges vilagok termeszeterl. Aki szerint csak az aktualis vilag
letezik, es aki ezert a lehetseges vilagokat az aktualis individuumokkal kapcsolatos kiktesek vagy
elktelezettsegek segitsegevel ertelmezi, az knnyen Ieltetelezheti, hogy a klnbz vilagokban ugyanazok a
konkret partikularek szerepelnek. Ugy is Iogalmazhatnank, a lehetseges vilagokrol alkotott eme IelIogas szerint
9. Azonossg a kInbz
viIgokban
163
atfedes van a vilagok kztt. A legutobb emlitett peldat Ielidezve, az a vilag, amelyben Arisztotelesz nem volt
Nagy Sandor nevelje, eppugy magaban Ioglalja Arisztoteleszt es Nagy Sandort, ahogyan a mi vilagunk. A
klnbseg annyi, hogy Arisztotelesz es Nagy Sandor abban a vilagban nem allnak olyan viszonyban egymassal,
mint amilyen viszony az aktualis vilagban letezik kzttk.
Annak az elkepzelesnek, hogy a lehetseges vilagokban ugyanazon individuumok szerepelhetnek, mint az
aktualis vilagban, szamos elnye van. Mindenekeltt nem kell azzal a kerdessel Ioglalkozni, hogy milven
kriteriumok alapjan Ieleltethetjk meg egymasnak a klnbz vilagokban talalhato individuumokat.
Egyszeren kiktjk, hogy ugyanazokrol az individuumokrol van szo, mint amelyek az aktualis vilagban
leteznek. Ez persze ketsegkivl emlekeztet egy kicsit a haeccetizmusra. De miert is okozna ez problemat?
Hiszen a lehetseges vilagok szerepe e IelIogas szerint arra korlatozodik, hogy segitsegkkel a tenyellentetes
kijelenteseket ertelmezni tudjuk. Marpedig amikor azt allitjuk
Lehetseges lett volna, hogy Arisztotelesz sohasem talalkozik Nagy Sandorral
akkor az aktualis Arisztoteleszrl szeretnenk valamit mondani, es nem valaki masrol.
Masodszor: lattuk, hogy az azonossag szksegszersege csak ugy ertelmezhet, ha azokat a leirasokat, amelyek
klnbz vilagokban mas es mas individuumokra utalhatnak, megklnbztetjk a merev jellktl. De ennek
a megklnbztetesnek csak akkor van ertelme, ha Ieltesszk, hogy vannak olyan terminusok, amelyek minden
vilagban ugyanarra az individuumra utalnak. Hasonlo a helyzet az esszencialis es az esetleges tulajdonsagok
megklnbztetesevel. Ha elIogadjuk, hogy a megklnbztetes ertelmes, akkor ugy tnik, azt is Iel kell
tennnk, hogy ugyanazok az individuumok letezhetnek klnbz lehetseges vilagokban. Mint lattuk, azt a
tulajdonsagot tekintjk esszencialis tulajdonsagnak, amelyrl igaz, hogy a tulajdonsag elvesztese az azonossag
elvesztesevel jar egytt. Felteve, hogy az eredet valoban esszencialis tulajdonsag, akkor a Ienti tenyellentetes
allitast minden tovabbi nelkl igaznak tarthatjuk, viszont azt, hogy
Lehetseges, hogy Arisztotelesz Maria Antoinette Iia
hamisnak kell tartanunk. Hiszen barki is lett legyen (valamely lehetseges vilagban) Maria Antoinette Iia, nem
lehet azonos Arisztotelesszel, akit szarmazasa segitsegevel azonositunk. A ket modalis allitas kzti klnbseget
azonban csak ugy ertelmezhetjk, ha Arisztotelesz es a lehetseges Maria Antoinette azonosak az aktualis
vilagban elkkel.
Vegl letezik egy harmadik Iontos erv amellett, hogy a klnbz lehetseges vilagokban az individuumok
azonosak lehetnek (st kell, hogy legyenek). Vegyk szemgyre a kvetkez tenyellentetes mondatot:
Barcsak most Romaban lennek!
Nyilvanvalo, hogy amikor ezt mondom, nem azt kivanom, hogy igaz legyen: egy lehetseges vilagban valaki mas
Romaban legyen. Ha leteznek lehetseges vilagok, olyan vilag is letezik, amelyben masok Romaban vannak, de
ez engem aligha Iog vigasztalni. Az ohaj lenyege, hogy en szeretnek egy olyan lehetseges vilagban lenni, ahol
eppen Romaban vagyok.
A lehetseges vilagokon keresztli azonossag kapcsan erdemes azonban megemliteni, hogy a Ienti ervek nem
teljesen egyeztethetk ssze egymassal. Mint lattuk ugyanis, az egyik erv szerint az individuumok lehetseges
vilagokon keresztli azonossaganak Iogalma nelkl ertelmezhetetlen lenne az azonossag szksegszersege,
valamint az esszencialis es esetleges tulajdonsagok kzti klnbseg. Ez az erv azonban sszeegyeztethetetlen
azzal, amely szerint azert kell elismernnk, hogy az individuumok a klnbz lehetseges vilagokban azonosak,
mivel csak igy ertelmezhetjk helyesen peldaul a kivansagokat. Az a kijelentes ugyanis, hogy
Maugli azt kivanta, barcsak tigrisse valtozhatna
nyilvanvaloan nem egyeztethet ssze az esszencializmus semmiIele valtozataval. Ugyan milyen kzs
'esszencialis tulajdonsaga lehet Mauglinak meg a tigrisnek? Nagyon valoszin tehat, hogy ha a lehetseges
vilagokon keresztli azonossag Ieltevese mellett az utobbi ervet hasznaljuk, akkor el kell ismernnk a
9. Azonossg a kInbz
viIgokban
164
140 Az intrinszikus tulajdonsagokkal kapcsolatos problemarol lasd Lewis 1986, 199202.
haecceitast mint az azonossag egyetlen kriteriumat.
Az individuumok lehetseges vilagokon keresztli azonositasaval kapcsolatban azonban nem csak a mellette
szolo ervek bels inkonzisztenciaja jelent nehezseget. Tekintsk ugyanis a kvetkez ket tenyellentetes allitast
Ha VI. Edwardnak lett volna ccse, nem Erzsebet lett volna Anglia els kiralynje.
Arisztotelesz a 30. szletesnapjan lehetett volna egy centivel magasabb, mint amilyen valojaban volt.
Ami az elbbi mondatot illeti, vajon melyik lehetseges vilag teszi igazza? Nem eleg, ha azt mondjuk, hogy egy
olyan vilag, amelyben VI. Edward es Erzsebet azonos az aktualis vilagban elt VI. Edwarddal es Erzsebettel. VI.
Edward ccse is azonos kellene, hogy legyen az aktualis vilagban nem-letez ccsevel. De ez nyilvanvalo
keptelenseg, hiszen ami nem letezik, az nem lehet azonos semmi massal.
Hasonlo keptelenseg kvetkezik abbol, ha a masodik mondatot az individuumok lehetseges vilagokon keresztli
azonossaganak Ieltetelezese segitsegevel szeretnenk ertelmezni. Minden lehetseges vilagban, amelyben
Arisztotelesz tbb mint harminc evig el, letezik egy olyan nap, amelyen Arisztotelesz eppen harminc eves. Ha
Ieltesszk, hogy a klnbz vilagokban ugyanaz az Arisztotelesz el, akkor azt a tulajdonsagot kellene neki
tulajdonitanunk, hogy az egyikben egy centivel alacsonyabb lehet nmaganal. Miutan azonban senki sem lehet
alacsonyabb nmaganal, csak akkor ertelmezhetjk a kontraIaktualis allitasokat megIelel modon, ha Ieltesszk,
hogy az individuumok a lehetseges vilagokban nem azonosak az aktualis vilagbeliekkel.140
De ha a klnbz vilagokban nem lehetnek azonos individuumok, akkor vajon mi teszi a roluk szolo
tenyellentetes iteleteket igazza? A modalitas kapcsan mar emlitettk, hogy David Lewis elmelete szerint a
lehetseges vilagok olyan konkret univerzumok, amelyek sem kauzalisan, sem pedig a teridben nem erintkeznek
egymassal, s amelyek ezert nem is 'Iedhetik at egymast. A lehetseges vilagok kztt azonban hasonlosagi
viszonyokat ertelmezhetnk. Azt mondhatjuk, hogy az egyik vilag, vagy egyes vilagok bizonyos tekintetben
jobban hasonlitanak egy masik vilagra (peldaul az aktualis vilagra), mint a tbbi. Azt, hogy mi az a 'bizonyos
tekintet, mindig az eppen vizsgalt kontraIaktualis hatarozza meg. A hasonlosag, mint azt mar a csaladi
hasonlosag kapcsan emlitettk, kontextusIgg Iogalom. Peldaul a
Peter hasonlit Palra
kijelentes igaz lehet, ha a kllemkre gondolunk, de hamis, ha az intellektualis kepessegeikre, es megIorditva. A
kontraIaktualisok elemzese soran viszont eppen arra van szksegnk, hogy a lehetseges vilagok kztti
hasonlosag merteket a kontextustol tegyk Iggve.
A kontraIaktualisok igazsagertekenek lehetseges vilagok segitsegevel trten elemzesehez nem szkseges tehat
Ilteteleznnk, hogy ugyanaz az individuum tbb lehetseges vilag lakoja. Azt kell csupan Iltennnk, hogy a
klnbz vilagokban leteznek az aktualis vilagban letez individuumok 'hasonmasai. A hasonmasokrol
Ieltetelezzk, hogy kellkeppen hasonlitanak azokhoz az individuumokhoz, amelyek hasonmasai, azaz a
relevans szempontbol azonos tulajdonsagokkal rendelkeznek. A hasonmas elmeletbl nem kvetkezik, hogy ne
tehetnenk klnbseget esszencialis es esetleges tulajdonsagok kzt. E megklnbztetesre szksegnk van,
hiszen az esszencialis tulajdonsagok azonossaga szkseges Ieltetele annak, hogy egy individuumot egy masik
hasonmasanak tekinthessnk. Az viszont kvetkezik belle, hogy nincsenek olyan tulajdonsagok, amelyet a
vi:sgalt kontextustol fggetlenl esszencialisnak tarhatnank. Arisztotelesznek peldaul a mi vilagunkban nem
lenyegi tulajdonsaga, hogy milyen magas, ezert igaz, hogy 30 evesen lehetett volna egy centimeterrel
alacsonyabb. Az az allitas viszont, hogy
Az etalon lehetne egy centimeterrel rvidebb is
hamis, mivel a relevans szempontbol legkzelebbi lehetseges vilagban az etalonnak pont olyan hosszunak kell
lennie, mint amilyen hosszu a mi vilagunkban. (Ellenkez esetben az etalon nem egy bizonyos hosszusagot
hatarozna meg.)
9. Azonossg a kInbz
viIgokban
165
Sok esetben persze nem dnthet el egyertelmen, hogy egy tulajdonsag lenyegi-e vagy sem. Peldaul
mondhatnank, hogy
Az EiIIel-torony keszlhetett volna vegbl is
kijelentes hamis, mivel egy olyan vilagot, amelyben Parizsban egy vegtorony all, nem neveznenk a mi
vilagunkhoz kzelinek. (Hiszen a Parizsban allo torony trteneti jellegzetessege, hogy EiIIel eppen egy
vastornyot tervezett.) Megsem talalnank ertelmetlennek a kvetkez kijelentest
Ha az EiIIel-torony vegbl lenne, kevesbe rontana a parizsi latkepet.
Az, hogy a mondatot igaznak tartjuk-e, esztetikai megitelesnktl Igg. De ketsegtelen, hogy amikor ennek a
mondatnak az igazsaga Iell dntnk, lehetsegesnak tartjuk, hogy (ha talan nem is egy nagyon kzeli)
lehetseges vilagban az EiIIel-torony vegbl legyen. Hogy mit tekintnk az azonossag szempontjabol relevans
hasonlosagnak, azt reszben a targy termeszete, reszben az adott tenyellentetes kiIejezes kontextusa hatarozza
meg. Az esszencialis es esetleges tulajdonsagok kzti megklnbztetest ha elIogadjuk a hasonmas-elmeletet
a kvetkezkeppen kell modositanunk:
Egy tulajdonsag akkor esszencialis, ha egy adott targy vonatkozasaban, es egy adott tenyellentetes itelet
kontextusaban nincs olyan lehetseges vilag, amelyben a targy hasonmasa ne rendelkeznek az adott
tulajdonsaggal.
Az EiIIel-toronyra vonatkozo itelet eseteben ez peldaul azt jelenti, hogy az adott tenyellentetes itelet
ertekelesekor az EiIIel-torony alakja, elhelyezkedese es magassaga Iogja meghatarozni, mi szamit egy
lehetseges vilagban az aktualis EiIIel-torony hasonmasanak, s nem alkotoelemeinek tipusa.
Miutan a hasonmas-elmelet a vizsgalt kijelentes kontextusatol teszi Iggve, hogy mi szamit esszencialis
tulajdonsagnak es mi nem, a hasonmas-elmelet segitsegevel sok esetben knnyen tudunk ertekelni olyan
tenyellentetes allitasokat is, amelyeket nehez lenne ertelmezni akkor, ha Ieltennenk, hogy a klnbz
lehetseges vilagokban azonos indivuduumok leteznek. Nem jelent problemat a lehetseges individuumok
Iogalmanak megertese sem. A hasonmas-elmelet segitsegevel knnyen valaszt kaphatunk arra, mi teszi a VI.
Edwardrol es Erzsebet kiralynrl szolo tenyellentetes kijelentest igazza. A hasonmas-elmelet annyi
individuummal gazdagithatja a lehetseges vilagokat, amennyivel csak akarja, hiszen a lehetseges vilagokat nem
a tenyleges individuumok esetleges tulajdonsagainak modositasa segitsegevel ertelmezi. VI. Edward egyes
hasonmasainak akar ccsk is lehet. Ha az adott vilag a relevans tekintetben elegge hasonlo a mi vilagunkhoz,
akkor Erzsebet hasonmasa nem lesz kiralyn. A tenyellentetes allitas tehat igaz.
Amint azt mar korabban emlitettk (a masodik es a harmadik Iejezetben), a lehetseges vilagok kzti hasonlosag
Iogalma tulajdonkeppen a k:elsegi relacio ertelmezese. Egy vilag annal 'kzelebb van a masikhoz, minel
jobban hasonlit ra a relevans szempontbol. A tenyellentetes kijelentesek igazsagIelteteirl az els Iejezetben
adott jellemzesnket tehat a kvetkezkepp tehetjk pontosabba:
Egy tenyellentetes Ielteteles allitas akkor igaz, ha a mi vilagunkhoz a relevans szempontbol leghasonlobb
lehetseges vilagban, amelyben az eltagja igaz, az utotagja is igaz.
A hasonmas elmeletnek azonban a hasonlosag kontextusIggsege nehezsegeket is okoz. A problema
erzekeltetesere lassunk egy peldat. A kvetkez ervet ervenyesnek kell tartanunk:
|1| Marylin Monroe azonos az tvenes evek legnepszerbb amerikai szinesznjevel
|2| Az tvenes evek legnepszerbb amerikai szinesznje azonos Norma Jeannel
Marylin Monroe azonos Norma Jaennel.
Az alabbi erv azonban nyilvanvaloan nem helyes:
9. Azonossg a kInbz
viIgokban
166
141 Kisse technikai nyelven Iogalmazva: ez azert van igy, mert az azonossag tranzitiv relacio, a hasonlosag viszont nem.
|1| Marylin Monroe bizonyos szempontbol hasonlit Margaret Thatcherre
|2| Margaret Thatcher bizonyos szempontbol hasonlit Ronald Reagenre
Marylin Monroe bizonyos szempontbol hasonlit Ronald Reagenre.
Marylin Monroe hasonlithat Margaret Thatcherre, mondjuk a neme tekinteteben. Margaret Thatcher pedig
hasonlithat Ronald Reagenre, mondjuk politikai es gazdasagi nezeteik tekinteteben. De ebbl nem kvetkezik,
hogy Marylin Monroe barmiben is hasonlitana Ronald Reagenhez.
Tegyk Il marmost, hogy egy kzeli lehetseges vilagban Marylin Monroe hasonmasanak, bar tovabbra is
nagyon hasonlit Marylin Monroe-ra, van egy olyan tulajdonsaga, amely az aktualis vilagban Margeret Thatcher
tulajdonsaga. Tegyk Il tovabba azt is, hogy e kzeli lehetseges vilagban Margaret Thatchernek van egy olyan
tulajdonsaga, amely az aktualis vilagban Marylin Monroe tulajdonsaga. Ekkor termeszetesen nem lesz nehez
megallapitani, hogy a vizsgalt lehetseges vilagban ki az aktualis Monroe es az aktualis Thatcher hasonmasa. De
tegyk Il azt is, hogy a vizsgalt vilaghoz kepest egy kzeli lehetseges vilagban van ket masik olyan tulajdonsag
is, amelyet a hasonmasok 'kicsereltek; es igy tovabb, mig valamennyi tulajdonsagukat 'ki nem cserelik.
Vajon, amikor mar csaknem minden tulajdonsagukat kicsereltek, igaz lesz-e, hogy Marylin Monroe egy
bizonyos szempontbol hasonlit Ronald Reagenre?
A problema a kvetkez. Minden lehetseges vilagrol egyertelmen meg tudjuk mondani, hogy melyik
'szomszedos vilagban beszelhetnk Marylin Monroe es melyikben Margaret Thatcher hasonmasarol. De
amikor mar csaknem minden tulajdonsagukat 'kicsereltek, vajon hogyan tudjuk megallapitani, hogy az aktualis
vilaghoz kepest melyikk Marylin Monroe es melyikk Margaret Thatcher hasonmasa? Ha azt mondjuk, hogy
mindenki, akihez a hasonlosagi relacio ismetelt alkalmazasa segitsegevel 'eljuthatunk az aktualis vilagbol,
hasonmasa az aktualis vilagban lev individuumnak is, akkor ahhoz az abszurd kvetkezmenyhez jutunk, hogy
minden lehetseges individuum ellenpeldanya minden masnak: hiszen lepesrl lepesre kicserelhetjk barmely ket
individuum tulajdonsagait oly modon, hogy a 'megIelel tavolsagbol szemlelve barmi mas hasonmasa is
lehet.141
Vajon ebbl azt a kvetkeztetest kell levonnunk, hogy a hasonmas-elmelet, amely a kontextustol teszi Iggve,
hogy mit tekintnk esszencialis tulajdonsagnak es mit nem, szksegkeppen abszurd kvetkezmenyekhez vezet?
Nem Ieltetlenl. Pontosan azert, mert a hasonlosag Iokozat kerdese, mondhatjuk ugyan, hogy valami egy kzeli
vilagban lev targy vagy szemely hasonmasa, de nem kell azt allitanunk, hogy egy tavolabbi vilagban lev
individuum, amelyhez a relevans hasonlosag kriteriumanak lepesrl lepesre trten alkalmazasaval jutottunk el,
a 'kiindulo vilagban lev individuumnak is hasonmasa. Igen am, de hol es hogyan huzhato hatar? Milyen
alapon mondhatjuk, hogy egy vilag mar 'olyan tavol van, hogy a benne talalhato individuumok nem
hasonmasai, mondjuk, az aktualis vilag individuumainak? Vagy a MonroeThatcher pelda eseteben, mit Iogunk
mondani, egy tavoli vilagban ki Thatcher, es ki Monroe hasonmasa? Ezekre a kerdesekre nem lehet valaszolni,
hacsak el nem ismerjk, hogy klnbz lehetseges vilagokban azonos individuumok letezhetnek, amelyek
azonossagat kontextustol Iggetlenl azonosithato esszencialis tulajdonsagaik valtozatlansaga biztositja. Kerdes,
hogy ez az ar elIogadhatatlan-e vagy sem, azokkal az elnykkel szembesitve, amelyeket a hasonmas-elmelet
magyarazoerejenek gazdagsaga kinal.
7.8. 10. Azonossg az idben
Mint azt a Iejezet elejen emlitettk, az, hogy a krlttnk lev targyak, ellenyek es szemelyek konkret
partikularek, megkveteli, hogy idben letezzenek. Az idben letez dolgok pedig (eltekintve a
Shoemaker-vilag Iagyasaitol) valtoznak. A valtozas azt jelenti, hogy egy bizonyos idpontban rendelkeznek
valamely tulajdonsaggal, egy masik idpontban viszont nem. Ha csak a krnyezetk valtozik, akkor a valtozast
ugy ertelmezhetjk, hogy bizonyos idpontban rendelkeznek valamely relacios tulajdonsaggal, amivel a
10. Azonossg az idben
167
142 Peldaul Mellor 1998, 9093.
kesbbiek soran nem. Peldaul az a haz, amelyik eltt reggelente a buszra varok, a nap egy bizonyos
idpontjaban rendelkezik azzal a tulajdonsaggal, hogy eltte allok, a nap egy masik pillanataban nem. De
szamunkra erdekesebb, hogy a dolgok nem csak relacios tulajdonsagaik tekinteteben valtozhatnak. Peldaul a
haz, ami eltt a buszra varok, valaha szrke volt. Nemreg ujra vakoltak, ezert most sarga. A legtbb targy
intrinszikus tulajdonsagai is valtoznak az idben.
Hogyan ertelmezhet marmost az idbeli valtozas? Pontosabban, hogyan azonosithato az az individuum,
amelyik elszenvedi a valtozast? A problema a kvetkezkepp erzekeltethet. Tekintsk azt a ket allitast, hogy:
A haz teljes Iellete szrke.
A haz teljes Iellete sarga.
Miutan semmilyen targynak sem lehet a teljes Iellete egyszerre szrke es sarga, ha a ket allitas alanya
ugyanarra a hazra utal, a ket allitas nem lehet egyszerre igaz. Viszont epp ez az, amit az idbeni valtozas
megkvetel: hogy ugyanaz a targy ezzel meg azzal a tulajdonsaggal is rendelkezzek. Hogyan lehetseges ez?
Nyilvanvaloan ugy, hogy a mondatokat a kvetkez modon kell atIogalmaznunk:
*A haz teljes Iellete szrke t1 idpontban.
*A haz teljes Iellete sarga t2 idpontban.
Kerdes marmost, hogy mikent is ertelmezhetjk ezeket az atIogalmazasokat.
Az egyik ertelmezes szerint a konkret partikularekat megillet tulajdonsagok valojaban mind rejtett relacios
tulajdonsagok. Mit jelent az, hogy valami 'rejtett relacios tulajdonsag? Rviden a kvetkezt: amikor azt
allitjuk, hogy az adott tulajdonsaggal rendelkezik valami (vagy valaki), nem kell megemlitennk azt az
individuumot (vagy azokat az individuumokat), amivel (vagy akivel) a vizsgalt individuum valamilyen
viszonyban all; azt azonban fel kell tetele:nnk, hogy letezik ilyen. Ahhoz peldaul, hogy tudjuk
Matild nagymama lett
nem kell ismernnk az unokajat, de Iel kell teteleznnk, hogy van egy olyan gyermek, akirl igaz, hogy Matild a
nagymamaja. Hasonlokepp, amikor valamirl azt allitjuk, hogy sarga, Iel kell teteleznnk, hogy van egy olyan
idpont (amit ebben az esetben az egyszerseg kedveert absztrakt individuumnak tekintnk), amelyhez
viszonyitva az adott dologrol igaz, hogy sarga. Ebbl a megoldasbol az kvetkezne, hogy minden olyan
tulajdonsag, amelyet egy targy intrinszikus tulajdonsaganak gondolunk, valojaban relacios tulajdonsag. Nem
allithatjuk, hogy valami 'sarga, csak azt, hogy 'sarga egy adott idpillanathoz viszonyitva. Ez a javaslat
elIogadhatatlannak tnik. (Azert vannak, akik jobb hijan elIogadjak.142) A targyak intrinszikus tulajdonsagait
nem szokas rejtett relacioknak tekinteni. Matild nagymamasaga ertelmezhetetlen anelkl, hogy ne
Ielteteleznenk: van unokaja. De Matild magassagarol akkor is ertelmes dolog beszelni, ha egyaltalaban nem
leteznenek idpontok, amikhez kthetnenk.
Egy masik lehetseges megoldasi javaslat szerint nem a tulajdonsagokat kell relativizalnunk az id tekinteteben,
hanem a kijelentesek igazsagat. Mondatainkat tehat a kvetkezkepp kellene atIogalmaznunk:
Jelen pillanatban igaz, hogy a haz teljes Iellete szrke.
Jelen pillanatban igaz, hogy a haz teljes Iellete sarga.
Eszerint a javaslat szerint egy bizonyos tulajdonsag csak a jelen idpontban illet meg egy bizonyos targyat.
Mivel a jelen Iolytonosan valtozik, a ket allitas egyszerre igaz is, meg hamis is, mint ahogyan egyszerre igaz
lehet, hogy 'elttem van eszak es ha megIordulok, az is, hogy 'elttem van del. Csakhogy az idben (az
idutazas ritka pillanatait leszamitva) nem mozoghatunk tetszes szerint elre-hatra. Ami elmult, nem ter vissza.
Hogyan allithatjuk akkor, hogy a jelen pillanatban sarga hazrol az is igaz, hogy szrke? Ugy, hogy e mondat
168
143 Ezzel persze nem mindenki ertene egyet. Lewis szerint peldaul az idutazas Ieltetele, hogy a 'reszek 'kivehetk legyenek; egyebkent
nem tudnank megklnbztetni a szemelyes es a kls idt.
helyes ertelmezese a kvetkez:
+Jelen pillanatban igaz, hogy a haz szrke volt ket evvel ezeltt.
Ha azonban igy jarunk el, akkor valojaban vagy az elz megoldast Iogalmaztuk ujra, vagy tagadnunk kell a
valtozas lehetseget. Ha azt allitjuk ugyanis, az 'egy evvel ezeltt kiIejezes egy meghataro:ott datums:er
idopontra utal, akkor kiderl, hogy a 'szrke tulajdonsag valojaban egy individuum es egy idpont kzti
relaciot Iejez ki. Ha viszont azt allitjuk, hogy 'szrke volt egy evvel ezeltt, egy olyan intrinszikus tulajdonsag,
ami jelen pillanatban epp ugy megilleti a hazat, mint az, hogy 'jelen pillanatban sarga, akkor ertelmetlen arrol
beszelni, hogy a haz valamely tulajdonsaga megvaltozott volna, hiszen egvidoben rendelke:ik valamennvi
multbeli es fvobeli tulafdonsagaval is. S ha ez igy van, akkor nyilvan ertelmetlen dolog a hazzal kapcsolatban
valtozasrol beszelni.
A Ienti ket megoldasi javaslat abbol a Ieltevesbl indul ki, hogy a targyak, ellenyek, emberek mindaddig, amig
leteznek, 'teljes egeszkben jelen vannak minden idpontban. A haz hol szrke, hol sarga, de amig az, ami,
teljes egeszeben jelen van a vilagban. Egy terbeli analogia azonban azt sugallja, hogy a targyak idbeli letezese
maskepp is ertelmezhet. Tekintsk peldaul az M7-es autopalyat. Ennek egyik vege Budapest, a masik pedig
SioIok. Ahhoz, hogy egyszerre igaz lehessen:
Az M7-es negysavos autopalya
Az M7-es hatsavos autopalya
nem kell Ielteteleznem, hogy a 'negysavos vagy a 'hatsavos olyan rejtett relacios tulajdonsagok, amelyek
autopalyakat terbeli pontokhoz viszonyitanak. Egyszerbb azt mondani, hogy az M7-es egy resze hatsavos, mas
reszei pedig negysavosak. A klnbz tulajdonsagok az ut klnbz terbeli reszeit illetik meg.
Talan hasonlo modon ervelhetnk az idbeni valtozassal kapcsolatban is. A javasolt ertelmezes szerint az egyes
idpillanatokban nem a targy egesze, hanem csupan egy temporalis res:e van jelen. A haz szinerl ezek szerint
a kvetkezt kell mondjuk:
+A t1 idpontban Iennallo haz-resz teljes Iellete szrke.
+A t2 idpontban Iennallo haz-resz teljes Iellete sarga.
Minden targy temporalis reszekbl allna tehat, ahogyan minden targy terbeli reszekbl tevdik ssze.
Kvetkezeskepp egy targy egvetlen idopillanatban sincs telfes eges:eben jelen, ahogyan az autopalya egyes
reszein utazva sem vagyunk jelen az autopalya egeszen. A temporalis reszek ss:essege alkotja a targyat,
ahogyan az autopalyat is csak teljes hossza kepezi. S ahogyan az autopalya klnbz terbeli reszei lehetnek
negy-, illetve hatsavosak, ugy a haz klnbz idbeli reszei lehetnek szrkek, illetve sargak.
Sajnos ez a megoldas sem Ielel meg igazan a valtozasrol alkotott hetkznapi IelIogasunknak. Elszr is, a
temporalis reszek Iogalma sokkal nehezebben ertelmezhet, mint a terbeli reszeke. Terbeli resze nemcsak egy
autopalyanak van, amin a reszt egy szakaszkent ertelmezhetjk, hanem egy narancsnak is: peldaul egy
narancsgerezd resze az egesz narancsnak. Leszakithatom, majd visszahelyezhetem a tbbi gerezd kze. De a
narancsszelet narancsszelet marad akkor is, amikor a terben eltavolitottam a tbbi resztl. Az idbeli reszek nem
ilyenek: nem 'vehetek ki egy darabot, es helyezhetem at valahova mashova. Ha 'kiemelnem, ertelmetlenne
valna azt allitani, hogy ez egy meghatarozott haz 'haz-id-darabja.143
De meg ha elIogadnank is, hogy a targyak temporalis reszei nem kell, hogy ugyanazokkal a tulajdonsagokkal
rendelkezzenek, mint a targyak terbeli reszei, akkor is nehez belatni, milyen modon adna szamot ez az
elkepzeles a valtozas lehetsegerl. Az autopalya egyik resze hatsavos, masik resze negysavos. Ez az eges:
autopalyat jellemzi. A hatsavossag es negysavossag nem 'terbeli valtozas, hanem az autopalya azon
169
tulajdonsaga, hogy klnbz terbeli reszein klnbz a szelessege. A haz egyik temporalis resze sarga, a
masik szrke. De ez nem Iejez ki valtozast, mivel ez a (temporalisan) egesz hazat jellemzi. Az, hogy van,
amikor szrke, es hogy van, amikor sarga, nem temporalis valtozas, hanem a temporalis haz-egesz azon
tulajdonsaga, hogy egyes reszei szrke hazak, masok meg sarga hazak.
BeIejezesl erdemes megjegyezni, hogy termeszetesen a statikus es dinamikus idIelIogasok az idbeni valtozas
mas-mas ertelmezesehez kapcsolodnak. Mint az sejthet, a dinamikus IelIogashoz a masodik, a statikus
IelIogashoz az els vagy a harmadik ertelmezes all kzelebb. Eppen ugy azonban, ahogy az ervek jelenlegi
allasa szerint nagyon nehez lenne a dinamikus es statikus IelIogasok kztt valasztani, mivel kzel egyenl
sulyu ervekkel lehet alatamasztani, illetve caIolni mindket allaspontot, a valtozas klnbz ertelmezeseirl is
nehez lenne megmondani, melyiket szeressk. Nemcsak az id termeszete, de az idbeli allandosag problemaja
is a kortars metaIizika legrejtelyesebb kerdesei kze tartozik.
7.9. 11. MeghatrozatIan azonossg
Az okori legenda szerint az atheniak Ieltve riztek Theszeusz hajojat. Amikor eszrevettek, hogy egy deszka
elregedett, egy ujjal helyettesitettek. Igy aztan egy ev alatt minden deszkat es minden szget kicsereltek a
hajon. Vajon allithatjuk-e az ily modon atalakitott hajorol, hogy az meg Theszeusz hajoja? Ha igen, vajon ez azt
jelenti-e, hogy az alkotoreszek azonossaga egyaltalan nem beIolyasolja, hogy mikor mondhatjuk valamirl: ez
ugvana: a targy? Ha nem, akkor melyik deszka kicsereles utan lesz igaz, hogy ez mar nem Theszeusz hajoja? S
milyen alapon huzhatjuk meg a hatart az azonossagot meg nem beIolyasolo, es az azt megvaltoztato deszkak
kztt?
A hegymaszok, miutan megmasztak a csucsot, elindulnak leIele a vlgyben csrgedez patak Iele. Egyre lejjebb
erszkednek, minden lepessel kzelebb jutva a patakhoz. De mikor hagytak el a hegyet? Hanyat kell meg lepnik
ahhoz, hogy azt mondhassak, most mar a vlgyben jarnak? At kell hozza lepnik egy bizonyos magassagban
talalhato sziklat? Ha nem, mi hatarozza meg, hogy meg a hegyen vannak-e? Ha igen, mi hatarozza meg, hogy
melyik sziklanal ert veget a hegy, es hol kezddik a vlgy?
A targyak, ellenyek es emberek azonossagara altalaban ugy gondolunk, mint ami minden vagy semmi kerdese.
Valami vagy azonos valami massal, vagy nem. Ez a meggyzdesnk szorosan ktdik az nazonossagrol
alkotott IelIogasunkhoz: minden az, ami, es semmi se valami mas. Mivel minden azonossag vegs soron csak
nazonossag lehet, ertelmetlen azt allitani, hogy egy dolog reszben azonos valami massal, vagy hogy azonos is
valamivel, meg nem is. A Ienti peldak azonban azt mutatjak, hogy vannak esetek, amikor az azonossag talan
megsem minden vagy semmi kerdese. Peldaul mondhatjuk, hogy az id haladtaval az atheniek altal Ioltozgatott
hajo egvre kevesbe Theszeusz hajoja, es egvre inkabb valami mas. De talan mindaddig, amig az utolso deszkat is
ki nem csereltek, nem mondhatjuk, hogy valami mas. A hegyrl leereszked hegymaszok pedig egvre kevesbe
vannak a hegyen, es egvre inkabb a vlgyben. De talan mindaddig, amig el nem ertek a patakot, egy kicsit meg a
hegyen is vannak.
Ez a megoldas azonban elIogadhatatlan. De nem azert, mert megkerdjelezi az nazonossag
minden-vagy-semmi jelleget. Nyilvanvalo, hogy amikor az atheniak kicsereltek az els deszkat Theszeusz
hajojan, az meg egyertelmen Theszeusz hajoja maradt. Es az is nyilvanvalo, hogy amikor a hegymaszok
megtettek az els lepest leIele a hegycsucsrol, akkor meg a hegyen voltak. Hogyan dnthet el, hogy hanyadik
deszka kicserelese utan kezd a Ioltozott hajo csak res:ben azonos lenni Theszeusz hajojaval? Hogyan dnthet
el, hogy melyik szikla utan kezd a hegy egvre inkabb 'vlggye valni? Ha elismerjk, hogy van res:leges
azonossag, meg kell tudnunk mondani, hol er veget a teljes azonossag. Ennek meghatarozasa pedig epp olyan
nkenyesnek tnik, mint ha aIell kellene dntennk, hany deszka kicserelese valtoztatja meg egy hajo
azonossagat, vagy melyik sziklanal er veget a vlgy es kezddik el a hegy.
El kell tehat ismernnk, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, hany deszka kicserelese utan valtozik meg egy
hajo azonossaga, es nem tudjuk megmondani, a hegy csucsatol pontosan hany meterre kezddik a vlgy: se
teljes egeszeben, se reszlegesen. Sok esetben az idbeli valtozas soran sem jellhetnk ki egy meghatarozott
pontot, amikor azt mondhatnank: eddig a pontig ugyanaz a targy valtozott. Ez a valtozas viszont mar egy uj
11. MeghatrozatIan azonossg
170
144 Evans sok vitat kivalto rvid irasarol van szo; Evans 1978. Megjegyzend, hogy David Lewis szerint Evans erve eppen azt igyekszik
bizonyitani, hogy az azonossag-allitasok kiIejezhetnek meghatarozatlan azonossagot is. V. Lewis 1996.
targyat hozott letre. Hasonlo a helyzet a terbeli kiterjedessel is. Vannak olyan targyak, amelyek eseteben nem
mondhatjuk: eddig a pontig egy targy, innentl kezdve egy masik. Az azonossag tehat, szemben azzal, amit a
minden-vagy-semmi szemlelet sugall, bar talan nem lehet reszleges, de lehet meghatarozatlan.
Egyes nezetek szerint azonban a meghatarozatlan azonossagu targy Iogalma ertelmetlen. A Iejezetet egy erre
vonatkozo bizonyitasi kiserlet rvid elemzesevel zarnam.144 A bizonyitas szerint a meghatarozatlan azonossag
logikai ellentmondashoz vezet. A bizonyitas reductio ad absurdum Iormaju. Tegyk Il, hogy letezik
meghatarozatlan azonossag. Peldaul: a hegy azonos a hegyet alkoto sziklak sszessegevel, de a domboldal egyes
pontjairol meghatarozatlan, hogy a rajtuk talalhato sziklak a hegyet vagy a vlgyet alkotjak-e. Eszerint igaz az,
hogy
|1| Meghatarozatlan, hogy a hegy azonos-e bizonyos mennyiseg sziklaval.
Ezt talan a kvetkezkeppen is kiIejezhetjk:
|2| A hegy olyasvalami, hogy meghatarozatlan vele kapcsolatban, hogy azonos-e bizonyos mennyiseg
sziklaval.
MasIell viszont tudjuk, hogy az nazonossag nem lehet meghatarozatlan, vagyis:
|3| Nem meghatarozatlan, hogy a hegy azonos a heggyel.
Ez pedig a kvetkezkepp is kiIejezhet:
|4| A hegy olyasvalami, hogy nem meghatarozatlan vele kapcsolatban, hogy azonos-e a heggyel.
Ha viszont a hegy meghataro:ott tulajdonsaga, hogy azonos a heggyel, es meghataro:atlan tulajdonsaga, hogy
azonos bizonyos mennyiseg sziklaval, akkor abbol az kvetkezik, hogy
A hegy nem azonos bizonyos mennyiseg sziklaval.
Ami ellentmond eredeti Ieltevesnknek, amely szerint a hegy, meghatarozatlanul bar, de azonos az t alkoto
sziklakkal.
Ez a bizonyitas azonban nem meggyz. Mindenekeltt azert, mert a sziklak es a hegy azonossaganak allitasa
nem Ieltetlenl Iejezi ki a hegy valamely tulajdonsagat. Nem igaz, hogy minden, ami egy individuumrol igaz
modon allithato, az az individuum tulajdonsaga. Peldaul igaz lehet valakirl, hogy rossz hirbe keveredett. De
eleg Iurcsa lenne azt mondani, hogy ez az illet tulajdonsaga. (Erre a kerdesre meg reszletesebben is
visszaternk a dualizmus kapcsan.) Hasonlokeppen, a hegyrl tett azonossag-allitasok, akar meghatarozott, akar
meghatarozatlan azonossagrol legyen szo, talan nem a hegy valamely tulajdonsagat Iejezik ki.
Masodszor, meg ha az azonossag a hegy valamiIele tulajdonsaga lenne is, abbol sem kvetkezne Ieltetlenl
ellentmondas. A meghatarozatlan azonossag nyelvi kiIejezese a Ienti ervben ambivalens. Egyreszt ertelmezhet
ugy, hogy
Meghatarozatlan, hogy a hegy azonos-e bizonyos mennyiseg sziklaval.
Ha igy Iogalmazunk, akkor a 'meghatarozatlansag egy kifelentes termeszeterl mond valamit: azt, hogy a
kijelentesrl nem tudjuk hatarozottan eldnteni, igaz-e. A meghatarozatlan azonossagra vonatkozo allitast
azonban maskepp is megIogalmazhatjuk. Mondhatjuk, hogy
A hegy meghatarozatlanul azonos bizonyos mennyiseg sziklaval.
A masodik allitas az, amely a 'valamivel valo meghatarozatlan azonossag tulafdonsagat allitja magarol a
hegyrl. Ebben az esetben viszont nincs ellentmondas, hiszen a 'meghatarozottan azonos a heggyel es a
171
'meghatarozatlanul azonos bizonyos mennyiseg sziklaval klnbz, de egymasnak nem ellentmondo
tulajdonsagok. Az ellentmondashoz azt kellene Ielteteleznnk, hogy maga a: a:onossag-tulafdonsag, amit a
hegyrl allitunk, ne klnbzzek egymastol a ket azonossagot kiIejez mondatban. Ha viszont a valamivel valo
meghataro:atlan a:onossag az azonossagtol klnbz tulajdonsag, akkor nem ellentmondas azt allitani, hogy a
materialis targyak bizonyos esetekben rendelkezhetnek vele. Ezert akar tulajdonsagot kiIejez allitasnak
tekintjk a meghatarozatlan azonossagra vonatkozo allitasokat, akar nem, a materialis targyak azonossaga lehet
meghatarozatlan. A 'minden az, ami, es semmi se valami mas elve nem szabad, hogy megtevesszen bennnket.
Persze, hogy minden az, ami. De hogy mi teszi azza, ami, az sok esetben meghatarozatlan.
172
145 Descartes 1637, 83.
146 Descartes 1644, 51.
8. fejezet - VII. TEST S LLEK
Az elz Iejezetben a konkret partikularek azonossaganak kerdeset targyaltuk. Bizonyos konkret partikularek,
mint lattuk, terben es idben leteznek. Ezek kze soroltuk a targyakat, az ellenyeket, es a biologiai lenykent
IelIogott embert. Ezeket a konkret partikularekat az arisztoteleszi metaIizikai hagyomany szubsztanciaknak
nevezte. (Arisztotelesz nemcsak ezeket nevezte szubsztanciaknak, hanem olyan dolgokat is, amit mi korabban
'tipusoknak hivtunk, de ezzel most nem kell Ioglalkoznunk.) A XVII. szazadban azonban Descartes (mint
Spinoza kapcsan mar utaltunk ra) a szubsztancia Iogalmarol egy uj deIiniciot adott. Ez a kvetkezkepp
hangzik:
A Akkor mondhatjuk, hogy ket szubsztancia valosagosan klnbzik egymastol, amikor mindegyikk kepes a
masik nelkl letezni.145
Miutan minden mas partikulare lete Istentl Igg, a deIiniciobol az kvetkezne (s ezt a kvetkeztetest nehany
kartezianus IilozoIus, peldaul az azonossag problemaja kapcsan mar emlitett Spinoza, kesz is volt elIogadni),
hogy valojaban csak egyetlen szubsztancia van: Isten. Descartes azonban bevezet egy tovabbi
megklnbztetest is. A szubsztanciak tipusait megklnbztethetjk aszerint is, letezesk nem Igg-e mas
teremtett szubsztanciak letezesetl. Ennek alapjan a teremtett szubsztanciak ket tipusat klnithetjk el: a terben
kiterfedt anvagi szubsztanciat, es a kiterjedes nelkli, amde gondolkodo lelki szubsztanciat.146
Ezt a testrl es lelekrl kialakitott metaIizikai elkepzelest marmost duali:musnak szokas nevezni. (Ami kicsit
igazsagtalan Istenre nezve, klnsen ha belegondolunk, milyen dnt jelentsege volt Descartes
metaIizikajaban es altalaban a kartezianus metaIizikaban Istennek.) Azokat a nezeteket, amelyek szerint csak
egyIajta szubsztancia letezik, ket csoportra oszthatjuk. Az idealista elkepzeles szerint nem letezik a materialis
szubsztancia. A materialista vagy Iizikalista elkepzeles szerint viszont nem letezik lelki szubsztancia.
A dualista, idealista es materialista nezetek melletti ervekben kitntetett szerep jut a korabban vizsgalt konkret
partikularek egy tipusanak: az embernek, meg pontosabban az emberi szemelyisegnek. Azt senki sem tagadna,
hogy az ember mint biologiai leny materialis targy, pontosabban, hogy az is. Csak akkor tagadhatnank, hogy az
ember mint biologiai leny materialis targy is, ha sikerlt volna megcaIolni, hogy egyaltalaban vannak materialis
targyak. Az elz Iejezetben mar Ioglalkoztunk nehany olyan ervvel, amely szerint a targv Iogalma ertelmetlen.
Az idealizmus kapcsan majd Ioglalkozunk egy olyan ervvel, amelyik azt probalja bizonyitani, hogy a
'materialis jelz ertelmetlen. Egyelre azonban tegyk Iel, hogy nem az, ezert tagadhatatlan, hogy minden
szemely materialis targy is.
A dualista megkzelites szerint azonban, amikor nmagunkrol vagy masokrol allitunk valamit, nem biologia
ertelemben vett targyra utalunk. St. Eltekintve a biologia-oraktol, a szepsegkiralyn-valasztasoktol es az orvosi
rendelktl, nyugodtan allithatjuk, hogy masokrol tett kijelenteseink tbbsege nem materialis jellegzetessegeikre
vonatkozik. Peldaul amikor azt mondjuk
Sztalin sok millio ember halalaert volt Ielels
Churchillnek jo humora volt
nyilvanvaloan nem Sztalin testet tesszk Ielelsse tetteiert (egyaltalan: lehetnek a puszta testnek tettei?), es nem
Churchill biologiai Ielepiteserl allitjuk, hogy jo volt a humora. Ugy tnik tehat, Iel kell teteleznnk, hogy van
valami nem pusztan biologiai vagy Iizikai letez, amelyrl (vagy inkabb: akirl) mindezeket allithatjuk.
A materialista szerint azonban ez tulsagosan elkapkodott kvetkeztetes volna. Elszr is ketsegtelen, hogy
amikor azt allitjuk, hogy valaki valamiert Ielels, vagy valakinek jo a humorerzeke, akkor ugv tnik, mintha
173
nem Iizikai entitasokrol beszelnenk. De abbol, hogy ugy tnik, nem azokrol beszelnk, meg nem kvetkezik,
hogy valoban ne lennenek azok. Mindnyajunknak ugv tnik, hogy a hold nagyobb a napnal, de ettl meg ez nem
lesz igy. Es mindenki a:t mondfa, hogy 'Ielkelt a nap, annak ellenere, hogy a Ild Iorog a tengelye krl, es
nem a nap a Ild krl. Hogy szamunkra minek tnik valami, vagy hogy mikent beszelnk rola, nem elegseges
ahhoz, hogy kvetkezteteseket vonjunk le arra nezve, hogy mi is (vagy milyen is) valojaban a vizsgalt dolog.
Klnsen akkor nem, ha az, aminek valami tnik, vagy az, ahogyan beszelnk rola, ellentmondasos
kvetkeztetesekre adhat alkalmat. Marpedig a szemelyek eseteben eppen ez a helyzet. Mert vajon hogyan
ertenenk azokat a mondatokat, hogy
Kant sohasem hagyta el Knigsberget.
A 2000-es olimpia dntjeben minden versenyz egy percen bell uszott 100 meter pillangon.
Erthetjk ket ugy, hogy nem materialis letezkre utalnak? Aligha. Ertelmetlenseg Kant lelkerl azt allitani,
hogy soha nem hagyta el Knigsberget, hiszen Kant lelkenek (a dualista Ielteves szerint) nincs terbeli
elhelyezkedese. Az olimpiai dntn resztvev uszokat pedig eppen az klnbzteti meg tlnk, hogy k
nemcsak lelekben tudjak egy percen bell leuszni a 100 meter pillangot, de testileg is. Nem igaz tehat, hogy
amikor szemelyek tetteire vagy tulajdonsagaira utalunk, akkor ezeket nem Iizikai objektumokrol allitjuk.
A dualista elkepzeles persze nem tagadja, hogy az emberi szemelyiseg valamilyen modon kapcsolatban all egy
meghatarozott biologiai-Iizikai organizmussal, az emberi testtel. Viszont azt allitja, hogy ket alapvetoen
klnb:o tipusu lete:o kapcsolatarol van szo. A Iizikai targyak viselkedeset altalaban Iizikai tulajdonsagok
segitsegevel magyarazzuk. A Iizikai tulajdonsagok azok a tulajdonsagok, amelyek a dolgok es esemenyek
Iizikai rendjet meghatarozo termeszeti trvenyekben szerepelnek. Am e tulajdonsagok segitsegevel nem
adhatunk valaszt peldaul arra a kerdesre, miert nagyobb mertek a korrupcio az egyik orszagban, mint egy
masokban, vagy arra, hogyan alakultak ki a klnbz nyelvek, vagy hogy miert dadog valaki, ha zavarba jn.
A tarsadalmi intezmenyek es az emberi viselkedes nem magyarazhato a kvarkok es mezonok tulajdonsagaival.
A magyarazathoz olyan tulajdonsagokra kell hivatkoznunk, amelyek csak emberi szemelyeket illethetnek meg.
Ezeket a tulajdonsagokat szoktuk lelki tulajdonsagoknak nevezni.
8.1. 1. A kIasszikus duaIizmus
A test-lelek metaIizikai problemajat tehat annak tisztazasaval kell kezdennk, mit ertnk 'lelkin, vagy maskepp
Iogalmazva, hogy melyek azok a tulajdonsagok, amelyeket sajatosan lelki tulajdonsagoknak szoktunk tekinteni.
Descartes eredeti megklnbztetesenek ket aspektusaval erdemes kezdennk. Az els, hogy mig a materialis
targyak terben es idben leteznek, addig a lelki szubsztanciaknak nincs terbeli kiterjedesk. Ennek egyik Iontos
kvetkezmenye, hogy mivel a materialis targyak viselkedese geometriai tulajdonsagaik segitsegevel
ertelmezhet, a lelki szubsztanciak pedig nem rendelkeznek geometriai tulajdonsagokkal, ez utobbiak
'viselkedese, vagy allapotai nem magyarazhatok a Iizika trvenyei segitsegevel.
Descartes-nak valoszinleg igaza van abban, hogy a legtbb olyan tulajdonsag, amit lelki tulajdonsagnak
neveznk, nem kthet a kiterjedes Iogalmahoz. Csakhogy szamos egyeb tulajdonsag is van, amely nem kthet
a kiterjedes Iogalmahoz. Az peldaul, hogy egy targynak pozitiv vagy negativ az elektromagnetikus tltese,
semmivel sem inkabb kapcsolodik a kiterjedesehez, mint az, hogy milyen a lelki allapota. Persze azt lehetne erre
valaszolni, hogy hiszen nem az a Iontos, hogy egy materialis targynak csak geometriai tulajdonsagai legyenek,
hanem hogy szksegkeppen geometriai tulajdonsagokkal is kell, hogy rendelkezzek. De a kiterjedes hianyara
trten hivatkozas ebben az esetben sem elegend ahhoz, hogy a lelket megklnbztessk a materialis
targyaktol. A szamoknak, mint absztrakt objektumoknak peldaul nincs kiterjedesk. Megsem mondanank, hogy
'lelkiek. Ha tehat el akarjuk ismerni, hogy vannak olyan konkret partikularek, amelyek csak idben leteznek,
de terben nem, valamivel meg ki kell egeszitennk azt a pusztan negativ jellemzest, hogy a lelki szubsztanciak
'nem terben leteznek.
1. A kIasszikus duaIizmus
174
147 Nagel 1986, 1327.
Descartes szerint a szkseges kiegeszites: a gondolkodas kepessege. Csak az a letez tekinthet 'lelki
szubsztancianak, amelyik kepes a gondolkodasra. De vajon mit ertnk itt 'gondolkodason? Amikor peldaul
egy IilozoIiai problema megoldasan trm a Iejem, mondhatjuk, hogy gondolkodom. Akkor is, ha rejtvenyt
Iejtek, vagy ha vissza akarok emlekezni valamilyen idegen szora, ami hirtelen nem jut eszembe. De vajon
gondolkodom-e, amikor eszem, vagy amikor uszom? Es amikor almodom? Gondolkodhat az ember almaban? A
'gondolkodasnak van egy olyan szkebb ertelme, amely szerint a gondolkodas olyan specialis lelki mvelet
vagy Iolyamat, amelynek lenyege, hogy valamilyen problema megoldasara sszpontositjuk a Iigyelmnket. Ha
ebben az ertelemben hasznaljuk, nyilvanvalo, hogy nem gondolkodunk mindig. Pontosabban, nem allithatjuk,
hogy lelknk megsznne letezni, valahanyszor nem gondolkodunk.
Letezik azonban a 'gondolkodas kiIejezesnek egy masik, tagabb ertelme. Ha a gondolkodast ebben a tagabb
ertelemben hasznaljuk, talan nem olyan Iurcsa azt allitani, hogy lelek csak ott van, ahol gondolkodas is van.
Ebben az ertelemben a gondolkodas nem arra a meghatarozott lelki Iolyamatra, vagy mveletre utal, ami
tipikusan a problema-megoldast jellemzi; inkabb azt jelenti, hogy 'valami jar a Iejnkben. Peldaul latjuk, hogy
az ablak nyitva van, erezzk, hogy elkezdnk Iazni, arra vagyunk, hogy becsukjuk az ablakot, es ugy hisszk,
hogy ezzel elertk, melegebb legyen a kzvetlen krnyezetnkben. Tehat: erzekelnk vagy erznk valamit,
vagyunk valamire, hisznk valamit. Azt a valamit, ami az erzekeles, vagy, velekedes stb. kzvetlen targya,
gondolati tartalomnak is nevezhetjk. Az egyes mentalis allapotokat (pontosabban azok tipusait) marmost e
gondolati tartalmak segitsegevel azonositjuk. A (puszta) Iizikai targyak allapotait viszont nem szokas ily modon
azonositani. Akarhogy irjuk is le egy bolygo vagy egy asolapat tulajdonsagait, azokat nem a bolygo vagy a lapat
gondolati tartalmainak segitsegevel Iogjuk azonositani.
Az arra vonatkozo kerdest, hogy mit is jelent pontosan egy ilyen ertelemben vett gondolati tartalommal
rendelkezni, az intencionalitas problemajanak szokas nevezni. Az intencionalitas problemaja csak reszben
metaIizikai problema, reszben egyik kzponti kerdese annak a modern IilozoIiai diszciplinanak, amit magyarul
elmeIilozoIianak vagy tudatIilozoIianak szokas nevezni. A gondolati tartalmak kerdeset mi itt csupan
metaIizikai szempontbol targyaljuk. A gondolati tartalmakkal kapcsolatos metaIizikai problema a dualizmusra
vonatkozo kerdes: vajon igaz-e, hogy gondolati tartalmakkal csakis lelki szubsztanciak rendelkezhetnek?
Mieltt azonban e kerdes megvalaszolasaba kezdenenk, emlitest kell tennnk masik ket olyan jellegzetessegrl,
amelyek a dualista szerint Iizikai targyakat nem illethetnek meg.
Az egyik ilyen jellegzetesseg, amely a kartezianus hagyomany szerint elvalaszthatatlan a gondolati tartalmak
problemajatol, s amely Descartes dualizmus melletti erveiben kzponti szerepet jatszott, az, hogy mindenki
sajatos viszonyban van e tartalmakkal. Sajat tudattartalmait mindenki k:vetlenl ismeri. Altalaban nem
kvetke:tetnk arra, vagy nem 'Iedezzk Iel, hogy mondjuk eppen egy piros targyat erzekelnk, hogy a Iogunk
az, ami Iaj, vagy hogy eppen egy pohar srt szeretnenk inni. Vagyis ha erznk valamit, tapasztalunk valamit
vagy vagyunk valamire, mindenIajta kvetkeztetes nelkl tudfuk, hogy mi az, amit erznk, tapasztalunk, vagy
hogy mire vagyunk. Ezt ugy is kiIejezhetjk, hogy lelki allapotaink tartalmanak 'a tudataban vagyunk. A
tudatossag Iontos jellegzetessege, hogy mindenki csak safat tudatanak tartalmaval lehet kzvetlenl tisztaban.
Feltetelezzk ugyan, hogy masok is ereznek, vagynak es tapasztalnak, de sohasem lehetnk a tudataban az
gondolataiknak, vagyaiknak, erzeseiknek. Masok gondolati tartalmaira tehat kvetkeztetnk, mig a magunkeit
(vagy ha Freudnak igaza van, es vagyaink egy resze tudattalan, akkor legalabbis nagy reszket), kzvetlenl
ismerjk.
Abbol, hogy minden mast csak a gondolati tartalmak segitsegevel ismerhetnk meg, s hogy mindenki szamara
csak a sajat gondolati tartalmai adottak kzvetlenl, az kvetkezik, hogy a lelki jelensegeket egy sajatos
perspektivitas jellemzi. Mindenki egy bizonyos, csak ra jellemz szemszgbl tapasztalja a vilagot. Ezt a
perspektivitast nevezhetjk talan a lelki jelensegek sajatos szubjektivitasanak is. A Iizikai jelensegek nem
rendelkeznek egy eIIele szubjektivitassal, mivel nem rendelkeznek gondolati tartalmakkal. E sajatos
szubjektivitasnak kitntetett szerepe lesz majd a szemelyek azonossaganak metaIizikai problemaja kapcsan. 147
Mint Ientebb emlitettem, a kartezianus tradicio szerint a gondolati tartalmak es a tudatossag kerdese
elvalaszthatatlan egymastol: csak tudatos, reIlexiora es iteletalkotasra kepes lenyek rendelkezhetnek gondolati
1. A kIasszikus duaIizmus
175
148 Tovabbi reszletes peldakkal szolgal Chalmers 1996, 411.
tartalmakkal. Meg kell azonban jegyeznnk, hogy a kortars elmeIilozoIia szerint a gondolati tartalmak es a
tudatossag kerdese kzel sem kapcsolodik ilyen szorosan egymashoz. Sok IilozoIus veli ugy, hogy az
intencionalitas kerdese elvalaszthato a tudatossag magyarazatanak problemajatol; st megkerdjelezi azt a
kartezianus Ieltevest is, hogy gondolati tartalmainkat kzvetlenl ismerhetjk. Azt azonban senki nem vitatna,
hogy a szemelyiseg mibenletenek metaIizikai kerdese elvalaszthatatlan a tudatossag kerdesetl. A kortars
elmeIilozoIiaban ezert gyakran elklnitik azokat az erveket, amelyek a gondolati tartalmak kapcsan targyaljak
a dualizmus kerdeset, azoktol, amelyek a tudatossag klnbz megnyilvanulasait tekintik a legIogosabb
kerdesnek. Mindebbl persze nem kvetkezik, hogy a kartezianus megkzelitest vegleg elvethetnenk; ma is sok
IilozoIus veli ugyanis ugy, hogy a tudatossag es a gondolati tartalmak Iogalmai nem Iggetlenek egymastol.
Vegl meg kell emlitennk a tudatossag egy masik Iormajat is, amelynek szinten kzponti jelentsege van a
kortars dualizmussal kapcsolatos vitakban, de amelyet nagyon nehez szavakkal pontosan megragadni.
Legaltalanosabban talan ugy jellemezhetnenk, mint a 'milyen is az sajatos erzeset. Az els Iejezetben mar
emlitettk ezt a problemat, amikor a tapasztalat sajatos szubjektiv jellegerl ertekeztnk. Nagyon sok dologrol a
legklnIelebb inIormaciot szerezhetjk anelkl, hogy kzvetlenl tapasztaltuk volna ket. Szakacsknyvekbl
megtudhatjuk, hogyan keszl valamely egzotikus etel. De nem tudhatjuk, milyen is az, ameddig ki nem
probaltuk. Sok mindent megtudhatunk egy bizonyos betegseg okozta Iajdalomrol. De nem tudhatjuk, milyen is
az, amig magunk nem tapasztaltuk. Sok mindent olvashatunk arrol, milyen erzes a nagy szerelem vagy a halalos
kimerltseg. De nem tudhatjuk, milyen is az, amig mi magunk nem ereztk.148
De talan nem csak a tapasztalattal kapcsolatban merlhet Iel a 'milyen is az sajatos erzese. Intellektualis
elmenyeink egy reszet is jellemzi. A legtbben nem ismerhetjk, milyen erzes kiseri azt, amikor egy Galilei
vagy egy Einstein rajn valamely problema megoldasara. Bar aprobb problemak megoldasa soran talan mi is
erznk valami hasonlot. De nem csak a nagy felfede:esek pillanatat kiserheti egy sajatos erzetminseg.
Valamilyen nehez problema megoldasanak megertesevel is egytt jarhat egy sajatos intellektualis
'kiser-erzes. Ekkor szoktuk azt mondani, hogy 'ahaa. elmenynk van.
Mint Ientebb mar emlitettk, nincs egyertelm IilozoIiai allaspont arrol, hogy mindharom jellegzetessegnek
jelen kell-e lennie ahhoz, hogy lelki jelensegekrl beszelhessnk, s hogy amennyiben a valasz nem, vajon a
harom kzl melyik a 'lelki allapotok szkseges Ieltetele. Annyit azonban megengedhetnk, hogy valamennyi
Ient emlitett jellegzetessegrl els pillantasra ugy tnik, hogy Iizikai targyak nem rendelkezhetnek velk. Innen
a dualizmus metaIizikai problemaja. Termeszetesen az, hogy els pillantasra igy tnik, nem bizonyitja, hogy
valoban igy is van. Nem bizonyitja, hogy Iizikai targyak valoban nem rendelkezhetnek ilyen tulajdonsagokkal,
vagy hogy ne lehetnenek hasonlo allapotokban. Azok a IilozoIusok azonban, akik ugy velik, hogy csakis sajatos,
a Iizikaitol klnbz lelki szubsztanciaknak lehetnek gondolati tartalmaik, lehetnek tudatosak es
rendelkezhetnek erzetminsegekkel, nem veletlenl vannak errl meggyzdve. Erdemes ezert megvizsgalni,
hogy meggyzdesk milyen ervekkel tamaszthatok ala.
8.2. 2. SzeIIem a gpben
Miutan a modern metaIizikai dualizmus gykerei a XVII. szazadi kartezianus IilozoIiai hagyomanyhoz nyulnak
vissza, talan nem art vizsgalodasainkat ket kartezianus ervvel kezdeni. Mindket erv ervenyessege a mai napig
IilozoIiai vitak kzeppontjaban all. Az els erv, amit vizsgalni Iogunk, Leibniz Monadologia cim munkajaban
talalhato. (Trtenetileg az erv termeszetesen kesbbi mint Descartes erve, amit majd a leibnizi erv utan
targyalunk. Azert erdemes megis ezzel kezdennk, mert a dualizmus mellett Ielhozott talan legkezenIekvbb
ervnek tekinthetjk.)
Egyebkent el kell ismerni, hogy a percepcio es mindaz, ami tle Igg, mechanikai okokkal, vagyis alakokkal es
mozgasokkal meg nem magvara:hato. Kepzeljnk el egy gepet, melynek szerkezete lehetve teszi, hogy
gondolkodjek, erezzen es percepcioi legyenek, es kepzeletben nveljk meg akkorara aranyait valtozatlanul
hagyva , hogy belephessnk a gepbe, mint egy malomba. Ha mindezt Ieltesszk es bellrl megtekintjk a
2. SzeIIem a gpben
176
149 Leibniz 1986, 310.
gepet, csak egymast hajto alkatreszeket Iogunk latni, de semmi olyat nem talalunk benne, amivel a percepciot
megmagyarazhatjuk. Ezt az egyszer szubsztanciaban kell keresnnk, es nem az sszetettben, a gepben. Az
egyszer szubsztanciaban nem talalhatunk mast, csak percepciokat es azok valtozasait. Es csakis ezekbl
allhatnak az egyszer szubsztanciak belso tevekenvsegei is.149
Leibniz erve a kvetkezkepp ertelmezhet. Tegyk Il, hogy van valamilyen gepezetnk, mondjuk a
szamitogep, amelyen ezt a szveget szerkesztem. Ha meg akarom erteni, hogyan mkdik, elemeire kell
szednem, meg kell vizsgalnom az alkotoreszeit es azok klcsnhatasat. (Miutan Leibniz korahoz kepest
alaposan megvaltozott a vilag, persze nem annyira a 'egymast hajto, mechanikus alkatreszeket, hanem
elektromagneses elven mkd elemeket Iogunk latni. De ez a pelda lenyegen nem valtoztat.) Ezek alapjan
mindent megtudtam a geprl, amit a gep Iizikai mkdeserl egyaltalaban meg lehet tudni. De ha a gep
gondolkodik, vagy netan erez, ezt aligha leszek kepes a Iizikai alkotoelemek es klcsnhatasuk segitsegevel
magyarazni.
Mindez meg jobban erzekelhet, ha egy olyan Iizikai targyra gondolunk, amelyrl egeszen biztosan tudjuk,
hogy gondolkodik es erez: az emberi testre. Ma mar rendkivli reszletesseggel ismerjk az emberi agyat, annak
Iunkcionalis Ielepiteset es azokat a Iiziko-kemiai sszeIggeseket, amelyek meghatarozzak az agy mkdeset.
De barmit is tegyen az agysebesz az emberi aggyal, a 'benne lev gondolatokat sohasem Iogja latni, a beteg
erzeseit sohasem Iogja tudni aterezni. Barmilyen reszletesseggel terkepezze is Iel computer-tomograIjaval az
agykutato valaki agyat, nem Iog benne gondolatokat, vagyakat vagy erzelmeket talalni.
Vajon igy van-e, es ha igen, miert van igy? Ami az erzelmeket es a tudatallapotokat illeti, arra valoszinleg
knnyebb magyarazatot adni. A leggyakrabban hasznalt erv szerint az erzelmek es a tudatallapotok Ientebb mar
emlitett sajatos perspektivitasa ezeket 'kivlrl eleve hozzaIerhetetlenne teszi. Hiszen lehetetlen, hogy valaki
mas is ugyanolyan modon ismerhesse ezeket, mint az a szemely, aki rendelkezik velk. Az erv szerint egy
szemely bioIizikai allapotanak puszta megIigyelese reven soha nem ismerhetjk meg tudatos allapotait, mivel a
tudatos allapotok Ieltetele egy olyan sajatos perspektivitas, amely a bioIizikai allapot leirasa segitsegevel nem
azonosithato.
Vajon mennyiben szolgal ez a teny ervkent a dualizmus mellett? Tegyk Il, hogy a Iizikai targyakon kivl
leteznek olyan nem kiterjedt, csak idben letez objektumok, amelyek az erzelmek es a tudatallapotok hordozoi.
Vajon knnyebben megerthetjk, hogy ezek mikepp rendelkeznek azzal a sajatos perspektivaval, ami a
tudatallapotokat es az erzetminsegeket jellemzi? Aligha. Ha ugyanis ezek a tudatallapotok valoban sajatosan
s:ubfektiv allapotok es valoban ezek alkotjak a lelki jelensegek lenyeget, akkor a lelek mint obfektiv, csak
idben letez partikularitas Iogalma ertelmetlenne valik. Ha viszont a tudatallapotok csak veletlenszeren
tartoznak az egyes lelki partikularekhoz, ahogyan a dualista szerint a testhez kapcsolodnak, akkor a sajatos
erzetminsegekre hivatkozva nem igazolhatjuk a testetlen lelkek letet.
De mi a helyzet a gondolati tartalmakkal? Mint azt Ientebb emlitettk, szamos kortars IilozoIus veli ugy, hogy a
gondolati tartalmakra (pontosabban: sok gondolati tartalomra) nem jellemz az a Iajta perspektivikussag es
szubjektivitas, ami az erzetminsegeket es a tudatossagot altalaban jellemzi. Hiszen sokan rendelkezhetnek
ugyanazzal a tipusu gondolati tartalommal. Peldaul sokan gondolhatjak, hogy Descartes nagy IilozoIus volt,
vagy hogy a metaIizika unalmas, vagy hogy a lonak negy laba van, megis megbotlik. Lehet, hogy mindenki csak
magarol tudhatfa, hogy valoban ezeket gondolja, vagy hogy milyen is az, amikor ezeket a dolgokat gondolja, de
a gondolat tartalma mindenki eseteben ugyanaz kell, hogy legyen; ellenkez esetben a beszelgetes es
inIormacioatadas lehetetlen lenne.
A kerdes tehat arra vonatkozik, hogy mikent lehetseges a gondolatok tartalmanak azonositasa. Erre a dualizmus
nmagaban nem ad valaszt. S mivel a gondolatok tartalmaval kapcsolatban nem azt nehez megerteni, hogy mi
'hordozza a gondolatokat, hanem azt, hogy hogyan lehetsegesek egyaltalan ilyen tartalmak, pusztan azzal,
hogy Ielteteleztk: vannak nem Iizikai, nem terbeli 'hordozok, nem jutottunk kzelebb a megoldashoz. Ez
persze nem jelenti azt, hogy a materializmusnak meggyzbb valasza lenne erre a problemara.
De akkor miert erezzk megis ugy, hogy van valami abban, amit Leibniz allit? Hogy barmilyen reszletesen
2. SzeIIem a gpben
177
150 Descartes 1637, 43.
151 Van Inwagen 1993, 156, 157. Az ervet termeszetesen modositott Iormaban rekonstrualom. Az ilyen valtoztatasok elkerlhetetlenek
minden olyan esetben, amelyben az egyes szam els szemely megIogalmazasnak dnt jelentsege van.
ismerjk is egy targy Iizikai szerkezetet, ez nmagaban nem Iogja erthetve tenni szamunkra, hogy mikent
rendelkezhet lelki tulajdonsagokkal? Erre a kerdesre kesbb meg visszaternk.
8.3. 3. A feIfoghatsgi rv
Most terjnk at egy masik klasszikus, nagyhatasu ervre, Descartes legIontosabb dualizmus melletti ervere.
Azutan Iigyelmesen megvizsgaltam, mi vagyok en. Lattam, hogy el tudom kepzelni: nincs testem, nincs vilag es
nincs ter, amelyben vagyok. De azert azt nem tudom elkepzelni, hogy magam nem vagyok; ellenkezleg, eppen
abbol, hogy azt gondolom, hogy mas dolgok igazsagaban ketelkedem, egeszen vilagosan es bizonyosan az
kvetkezik, hogy en vagyok. Ellenben mihelyt csak megszntem volna gondolkodni, nem volna semmi alapom
azt hinni, hogy vagyok, meg ha igaz is volna minden egyeb, amit valaha kepzeltem. Ebbl Ielismertem, hogy
olyan szubsztancia vagyok, amelynek egesz lenyege vagy termeszete a gondolkodas, amelynek, hogy letezzek,
nincs szksege semmiIele helyre, s amely nem Igg semmiIele anyagi dologtol. Ugyhogy ez az en, azaz a lelek,
amely altal az vagyok, ami vagyok, teljesseggel klnbzik a testtl, st: knnyebben is lehet megismerni, mint
a testet, s meg akkor is egeszen az volna, ami, ha test nem leteznek. 150
A Ienti idezetben sszeIoglalt ervet manapsag 'IelIoghatosagi ervnek is szokas nevezni. Fel tudom Iogni, hogy
ne letezzenek a Iizikai targyak krlttem. Peldaul amikor alombol ebredek, Ielismerem, hogy mindazok a
Iizikai targyak, amelyekrl almomban ugy ereztem, krlttem voltak, valojaban nem voltak ott. S miutan sajat
testem is materialis targy, Iel kell tudnom Iogni, hogy test nelkl is letezhetek. Valoban: neha, almunkban, vagy
mikor nagyon Iaradtak vagyunk, mintha kivlrl szemlelnenk magunkat, azt amit mondunk, vagy ahogyan
viselkednk. De azt nem tudjuk IelIogni, hogy ne legyen valaki, aki Iigyel, pontosabban, hogy ne legyen valaki,
aki azt gondolja, hogy Iigyel. S mi mas lehetne ez, mint a test nelkli lelek?
Ezzel az ervvel kapcsolatban ket kerdest kell megvizsgalnunk. Elszr is azt, vajon helyes-e abbol, hogy ket
dolog egymas nelkl is IelIoghato, arra kvetkeztetni, hogy a kett nem azonos. Igaz-e tehat, hogy azert, mert
Iel tudom Iogni, hogy ne legyen testem, valoban klnbznm is kell a testemtl? Masodszor azt, hogy ha az
emberi szemelyiseget valoban csak a lelek alkotja, akkor hogyan teheti pusztan a lelek azza, aki.
Vizsgalodasainkat azzal kell tehat kezdennk, hogy alaposabban szemgyre vesszk a IelIoghatosagi erv
szerkezetet. Vajon valoban olyan meggyz, mint amilyennek els hallasra tnik? Peter van Inwagen a
kvetkezkepp ervel amellett, hogy nem.151 Hasonlitsuk ssze Descartes eredeti ervet a kvetkez ervvel:
|1| En vagyok a Filo:ofia es utopia cim knyv szerzje
|2| Fel tudom Iogni, hogy ne letezzek a Filo:ofia es utopia cim knyv szerzje
|3| Nem tudom IelIogni, hogy ne letezne olyasvalami, hogy 'en magam
A Filo:ofia es utopia cim knyv szerzje tehat nem lehet azonos velem.
Nyilvanvalo, hogy az erv hibas. Ha az erv helyes lenne, csak ugy ertelmezhetnenk, mint egy reductio ad
absurdum ervet az els premissza ellen. (A reductio ad absurdum erv a kvetkezt jelenti: helyesnek tn
premisszakbol helyes kvetkeztetes reven egy keptelen kvetkezmenyre jutunk. Ezzel bizonyitjuk, hogy
valamelyik premissza valojaban hibas.) De miert lenne tevedes azt Ieltetelezni, hogy en vagyok egy adott m
szerzje? Higgyek el nekem, nem az. Tehat vagy valamelyik masik premisszaban kell a hibat keresnnk, vagy
ki kell tudnunk mutatni, hogy a kvetkeztetes santit valahol.
Az els es a masodik premisszaban nincs mit kiIogasolni. Az els allitas tenyszeren igaz. A masodikat is nehez
lenne tagadni. Az emberek tulnyomo tbbsegenek Iogalma sincs rola, hogy letezik ilyen knyv; s bar
termeszetesen en biztos vagyok benne, hogy letezik, mint ahogyan abban is, hogy en vagyok a szerzje,
3. A feIfoghatsgi rv
178
egyaltalan nem elkepzelhetetlen szamomra, hogy ez ne legyen igy. (Talan csak almodtam, hogy ez a knyv
valaha elkeszlt, vagy hogy megjelent volna.) A harmadik premissza azonban mar vitathatobb.
Valoban nem tudom IelIogni, hogy en magam ne letezzem? A valasz attol Igg, mit jelent e kontextusban
'IelIogni valamit, es hogy kire es Ileg mikent utal az 'en magam kiIejezes. Ez a masodik kerdes talan
Iurcsanak tnhet. Ugyan kire utalna? Hat enram. Az 'en kiIejezes azonban, akarcsak a korabban mar vizsgalt
'most es 'itt kiIejezesek, indexikus termeszet. Ebbl pedig az kvetkezik, hogy azt, kire utal a kiIejezes,
reszben az a krnyezet hatarozza meg, amelyben hasznaljuk. Ha en hasznalom a kiIejezest, akkor az a
'Huoranszki Ferenc nev szemelyre utal. A harmadik premisszat tehat atIogalmazhatjuk oly modon, hogy
|3*| Fel tudom Iogni, hogy ne letezzek Huoranszki Ferenc.
Ez lehet szamomra szomoru gondolat, de egyaltalan nem IelIoghatatlan. Ahogy az emberek tulnyomo
tbbsegenek Iogalma sincs rola, hogy letezik Filo:ofia es utopia cim knyv, arrol sem tudnak, hogy letezik
Huoranszki Ferenc nev szemely. Tehat IelIoghato szamukra, hogy nem letezik ilyen. De meg akik tudjak, hogy
letezik, azok is kepesek IelIogni, hogy ne letezzek. En magam is kepes vagyok IelIogni ezt, hiszen tudom, hogy
letezesemet semmi sem teszi szksegszerve. Alakulhatott volna ugy a vilag Iolyasa, hogy ne letezzek. Ha
viszont ily modon atIogalmazhatom a harmadik premisszat, akkor a konkluzio hamis. Mivel Huoranszki
Ferencet epp ugy jellemzi a 'Iel tudom Iogni, hogy ne letezzek tulajdonsag, mint a Filo:ofia es utopia cim
knyv szerzjet, a kett minden tovabbi nelkl azonos lehet.
A Ienti megIontolast azonban csak akkor Iogadhatjuk el, ha elismerjk, hogy az 'en magam kiIejezes minden
tovabbi nelkl helyettesithet a 'Huoranszki Ferenc tulajdonnevvel. Az id metaIizikai problemaja kapcsan
azonban mar lathattuk, hogy az indexikus kiIejezesek nem minden esetben helyettesithetk ily modon
valamilyen leirassal (vagy jelen esetben: tulajdonnevvel). Ahhoz peldaul, hogy egy adott idpontban
hozzalassak valamilyen tevekenyseg vegrehajtasahoz, nem elegend, ha tudom, pontosan hany orakor kell
elkezdenem. Azt is tudnom kell, hogy most kell nekilatnom. Van tehat egy olyan sajatos 'indexikus tudas,
amely nem valthato ki oly modon, hogy egy nem-indexikus kiIejezessel utalok ugyanarra az idpontra. Ezert
bizonyos indexikus kiIejezesek nem helyettesithetk minden tovabbi nelkl a nem-indexikus leirasokkal vagy
tulajdonnevekkel.
Magatol ertetdnek latszik, hogy eppen ez a helyzet sok olyan esetben is, amikor egyes szam els szemely
szemelyes nevmasokat hasznalunk. Bizonyos cselekvesi szituaciokban nem eleg tudni, hogy van egy olyan
meghatarozott szemely, akinek ezt vagy azt meg kell tennie. Tudnom kell, hogy en vagyok az, akinek
cselekednie kell. Hiaba tudom, hogy egy ertekezleten a jegyzknyv vezetje Ielels a hiteles jegyzknyv
elkesziteseert, ameddig nem tudom, hogy en vagyok az, aki Ielels erte (mert engem biztak meg vele), addig
semmit sem Iogok tenni a hiteles jegyzknyv elallitasa erdekeben. Persze abbol, hogy a szemelyes nevmasok
bizonyos esetekben nem helyettesithetk minden tovabbi nelkl valamely ugyanarra a szemelyre utalo leirassal
vagy tulajdonnevvel, meg nem kvetkezik, hogy soha ne lennenek helyettesithetk. Peldaul, miutan tudom
magamrol, hogy en vagyok a Filo:ofia es utopia cim knyv szerzje, azt is tudom, hogy e m szerzje a
huszadik szazadban szletett; megpedig azert, mert tudom, hogy en a huszadik szazadban szlettem.
A kerdes tehat ugy is Ielvethet, hogy helyes-e az 'en magam kiIejezest a Huoranszki Ferenc tulajdonnevvel
helyettesiteni akkor, amikor azt allitom, hogy valamit 'Iel tudok Iogni (illetve 'nem tudok IelIogni) rola.
Marpedig, ugy tnik, ez nem helyes. Hiszen ketsegtelen, azt knnyeden Iel tudom Iogni, hogy Huoranszki
Ferenc ne letezzek. Azt is, hogy a Filo:ofia es utopia cim knyv szerzje ne letezzek. Fel tudom Iogni, hogy ez
es ez a szemely, akit igy es igy hivnak, vagy ilyen es olyan leirasok igazak rola, ne letezzek. Azt viszont mar
nehezemre esik elkepzelni, hogy abban a pillanatban, amikor epp erre gondolok, en magam ne leteznek. A
tulajdonnev illethetne valakit, aki nem en vagyok; es Iel tudom Iogni, hogy sok leiras, amely valojaban megillet,
nem illik ram. De azt nem tudom IelIogni, hogy en magam ne letezzek. Mashol kell tehat az ervben a hibat
keresni.
A hiba Iorrasat altalaban ott szoktak IelIedezni, hogy az erv azt, mit tudok valamirl IelIogni es mit nem, a
dolog tulafdonsaganak tekinti. Mar lattuk azonban, hogy nem tekinthetnk mindent, amit egy dologrol
179
allithatunk, a dolog tulajdonsaganak. Igaz lehet ugyanis, hogy
Lidia nem tudja elkepzelni, hogy a Let es ido szerzje jelentektelen IilozoIus.
es ugyanakkor az is, hogy
Lidia el tudja kepzelni, hogy Heidegger jelentektelen IilozoIus.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Heidegger ket egymasnak ellentmondo tulajdonsaggal is rendelkezhetne. Az,
hogy valaki el tudja rola kepzelni, hogy jelentektelen IilozoIus, es hogy ugyan el tudja kepzelni rola, hogy nagy
IilozoIus, nem Heidegger tulajdonsagaira, hanem egy szemely Heideggerhez Izd episztemikus viszonyara
utal.
Hasonlokeppen, az, hogy 'Iel tudom Iogni, hogy nem letezik nem tulajdonsaga valaminek. Ezert igaz lehet
ugyanarrol a dologrol, hogy ha egy bizonyos modon utalok ra (nevezetesen amikor magamrol beszelek), nem
tudom IelIogni, hogy ne letezzek. Ha viszont mas modon utalok ugyanarra a szemelyre (magamra), Iel tudom
Iogni, hogy ne letezzen. Hogy Iel tudok-e Iogni valamit rola, azt a s:emelvhe: f:odo epis:temikus vis:onvom
hatarozza meg. Miutan ez a viszony mas es mas lehet, ha egy szemelyt mas es mas modon azonositok, a
masodik es a harmadik premissza is igaz lehet anelkl, hogy abbol az kvetkezne, hogy a ket szemely nem
azonos. Ezert bar az erv premisszai igazak, a konkluzio nem kvetkezik. Abbol, hogy nem tudom elkepzelni,
hogy en magam ne letezzek, de el tudom kepzelni, hogy a Filo:ofia es utopia cim knyv szerzje ne letezzek,
nem kvetkezik, hogy a kett ne lehetne azonos.
Terjnk vissza marmost Descartes eredeti ervere. A Ienti kvetkeztetes elemzesevel azt kisereltk meg
bizonyitani, hogy abbol: nem tudom IlIogni, hogy ne gondolkodjak, de Iel tudom Iogni, hogy ne legyen testem,
nmagaban nem kvetkezik, hogy gondolkodo enem ne lehetne azonos a testemmel. Hogy ez mennyire igy van,
azt talan a kvetkez pelda bizonyitja. Hasonlitsunk ssze ket olyan kijelentest, amelyben a 'Iel tudom Iogni
kiIejezest terbeli viszonyokra (helyekre) alkalmazom:
Fel tudom Iogni, hogy ne legyek Budapesten.
Fel tudom Iogni, hogy ne itt legyek.
Az els kiIejezes termeszetesen igaz. Minden tovabbi nelkl Iel tudom Iogni azt, hogy most mondjuk Romaban
legyek. A masodik allitasra azonban ez nem all. Barhol is legyek, az nem all, hogy Iel tudnam Iogni: ne eppen itt
legyek. Lehet, hogy valoban IelIoghatatlan: en magam, mint gondolkodo leny ne letezzek. De epp igy
IelIoghatatlan, hogy igaz lehetne: nem itt vagyok. Marpedig az 'itt szo egy helyre utal, a hely pedig
'kiterjedtseget Ieltetelez. Semmivel sem knnyebb IelIogni azt, hogy ne legyek sehol, mint azt, hogy ne
letezzek. Valaki persze azt mondhatna: amikor azt allitom, IelIoghatatlan, hogy ne legyek itt, mar eleve
elkteleztem magam amellett, hogy en magam a testem is vagyok. Erre viszont a kvetkezt valaszolhatjuk: ha
azt allitom, Iel tudom Iogni, hogy letezzek a testem nelkl is, akkor mar eleve elkteleztem magam amellett,
hogy amikor azt mondom: 'en magam, akkor nem a testemre gondolok.
A dualista azonban tovabbra is kitarthat amellett, hogy a szemely valojaban nem Iizikai partikulare. A
kvetkezkepp ervelhet: igaz, hogy nem tudom IelIogni, hogy ne legyek sehol, de ez csak azt jelenti, hogy nem
tudom IelIogni, letem ne kapcsolodjon valamilven testhez. De talan lehetseges, hogy egy teljesen idegen testhez
kapcsolodjek. Ahogyan Ielvehetem mas kabatjat, ugy el tudom kepzelni, hogy atkltzzek egy masik testbe.
Ezert eppen ugy, ahogyan en mint szemely, nem vagyok azonos a kabatommal, en mint szemely nem vagyok
azonos a testemmel sem. Persze van egy bizonyos klnbseg: kabat nelkl letezhetek, test nelkl nem. De ettl
meg nem lesz igaz, hogy azonos lennek a testemmel. Sziv nelkl sem letezhetek, de ha szivatltetesen estem at,
az meg nem jelenti azt, hogy masvalaki lettem.
A dualizmusnak ezt a Iormajat, amelyik elismeri, hogy a lelek nem letezhet test nelkl, a szemelyiseget
meghatarozo lelki tulajdonsagokat azonban Iggetlennek tartja a testiektl, tulajdonsag-dualizmusnak is szokas
nevezni.
180
Ez az erv egy igen Iontos metaIizikai problemahoz, a szemelyiseg azonossaganak kerdesehez vezet el
bennnket. Vajon mi a szemelyes azonossag kriteriuma? Es vajon az, hogy el tudom kepzelni, egy masik testben
letezzem, valoban erv amellett, hogy mint szemely lelki, s nem pedig Iizikai letez vagyok? Mieltt az e
kerdesekre adott valaszokat megvizsgalnank, meg kell ismerkednnk a kartezianus lelekIelIogas materialista
alternativajaval.
8.4. 4. MateriaIizmus
Terjnk vissza egy pillanatra Leibniz dualizmus melletti ervehez. Mint emleksznk, Leibniz ugy ervelt, hogy
barmilyen alaposan vizsgaljuk is egy Iizikai targy szerkezetet, abban soha nem Iogunk olyasmit IelIedezni,
amivel az erzekelesre, erzesre, gondolkodasra valo kepesseget megmagyarazhatnank. Amde egy Iizikai targy
viselkedeset nem csak ugy probalhatjuk magyarazni, ahogyan mondjuk egy ora mkdeset akarjuk megerteni.
Az ora mkdeset bels szerkezete magyarazza, ezert ha meg akarjuk erteni, elemeire kell bontanunk es
megvizsgalnunk, mit talalunk benne.
De valojaban meg az ora mkdeset sem erthetjk meg, ha pusztan az alkotoelemeit vizsgaljuk. Mieltt ugyanis
e vizsgalatnak nekilatnank, elzetesen tisztaznunk kell, hogy az adott targv miert eppen ora. Ezt pedig nem
(vagy nem pusztan) bels szerkezete Iogja meghatarozni. Egy homokora szerkezetileg jobban hasonlit egy
sotartohoz, mint egy karorahoz. Megis mindkettt oranak nevezzk. Megpedig azert, mert az orat nem a belso
s:erke:et, hanem az ellatott funkcio alapjan azonositjuk. Ez utobbi szempontbol viszont az a relevans, hogy egy
targy az id meresere szolgal, es nem pedig az, hogy milyen a szerkezete.
Egy materialista marmost azt Iogja valaszolni Leibniz ervere, hogy Leibniz rossz helyen keresi az anyagban a
lelket. Nem valamely 'bioIizikai targy bels sszetetele magyarazza, hogy miert tulajdonitunk neki lelki
allapotokat, hanem az, ahogyan adott krnyezetben viselkedik. Ezert ertelmetlen olyan rejtett bels
'alkotoreszeket keresni, amelyek megmagyaraznak, hogyan kepes egy targy gondolkodni, erzekelni es erezni.
A gondolkodas, erzekeles, erzes Iogalmai ugyanis arra szolgalnak, hogy segitsegkkel le tudjuk irni, bizonyos
krlmenyek kztt mikepp viselkednek egyes Iizikai targyak. A lelki tulajdonsagok tehat valojaban a biologiai
organizmusok viselkedeset meghatarozo kepessegekre utalnak.
Hogyan allapithatjuk meg peldaul azt, hogy valaki Iajdalmat erez? Ugy, hogy megIigyeljk, hogyan viselkedik,
amikor bizonyos Iizikai hatasok erik. Peldaul latjuk, hogy megegeti magat. Erre az illet arca eltorzul, kiabal,
esetleg Iel labon ugral stb. Hogyan allapithatjuk meg, hogy szinklnbseget eszlel? Peldaul ugy, hogy maskepp
viselkedik, ha a lampa pirosat mutat, mintha zldet. Hogyan allapithatjuk meg, hogy tud-e Iranciaul? Ugy, hogy
ha Iranciaul kerdeznk tle valamit, a relevans tartalmu valaszt adja Iranciaul. Amit lelki jelensegeknek szokas
nevezni, az valojaban nem mas, mint olyan kepessegek sszessege, amelyek meghatarozzak, hogy bizonyos
Iizikai es tarsadalmi krnyezetben hogyan viselkedik valaki.
Vilagos tehat, miert nem lathatjuk valaki eszleleteit vagy gondolatait olyankor, amikor mondjuk az agyi
mkdeset vizsgaljuk. A gondolatok es eszleletek ugyanis a biologiai organizmus eges:enek viselkedesi
dis:po:icioi. Ezert tnik ertelmetlennek az agy bioIizikai szerkezeteben keresni azt, hogy 'mi jar valaki
Iejeben. Ha a lelki jelensegek a Iizikai organizmusok diszpozicios tulajdonsagai, nincs semmi meglep abban,
hogy a 'mechanikus elemek vizsgalata segitsegevel nem erthetjk meg ket. A papir peldaul gyulekony. De
barmilyen ers mikroszkoppal is vizsgaljuk a papirdarabokat, nem Iogunk a 'gyulekonysagra lelni. Hogyan is
tehetnenk? Hiszen a gyulekonysag a papir egeszenek egy sajatos diszpozicios tulajdonsaga, amelyet a papir
bizonyos krlmenyek kzti 'viselkedese segitsegevel ertelmeznk: ha krnyezeteben magas a hmerseklet es
oxigen van jelen, a papir langra lobban. Ezt a tulajdonsagot hiaba is keresnenk a papir alkotoelemei kzt, barmik
is legyenek ezek.
Mieltt tovabblepnenk, nehany szot kell szolnunk a diszpozicios tulajdonsagok Iogalmarol. A diszpozicios
tulajdonsagokra a legjobb peldat eppen a Ienti 'viselkedesre vagy mkdesre vonatkozo tulajdonsagok jelentik.
(Bar mint latni Iogjuk, nem csak ezek tekinthetk diszpozicios tulajdonsagoknak.) A diszpozicios tulajdonsagok
sajatossagainak megertese szempontjabol hasznos, ha elszr azon tulajdonsagok jellegzetessegeivel
4. MateriaIizmus
181
152 A diszpoziciok Iogalmarol lasd Ryle 1974, 171183.
153 A pszichologiai behaviorizmus szerint a pszichologia alapvet celja az ingervalasz terminusaiban ertelmezett viselkedesi diszpoziciok
tanulmanyozasa.
Ioglalkozunk, amelyekrl altalaban ugy veljk, hogy nem diszpoziciosak.
A diszpozicios tulajdonsagokkal az ugynevezett kategorialis tulajdonsagok allnak szemben. Azokat a
tulajdonsagokat nevezzk kategorialisaknak, amelyeket mas tulajdonsagoktol fggetlenl is kepesek vagyunk
azonositani, valamint amelyek azonositasa nem Ieltetelezi a valto:ast. Egy targynak peldaul kategorikus
tulajdonsaga, hogy milyen az alakja, vagy hany elemi reszecskebl all. Egy szemelynek kategorialis
tulajdonsaga, hogy milyen magas vagy hogy mikor szletett.
A diszpozicios tulajdonsagokra marmost az a jellemz, hogy nem azonosithatok mas tulajdonsagoktol
Iggetlenl; es altalaban e tulajdonsagok nem azonosithatok anelkl, hogy valamilyen potencialis valtozasra ne
utalnank. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy adott targynak vagy szemelynek el is kell szenvednie az adott
valtozast ahhoz, hogy rendelkezhessek egy diszpozicios tulajdonsaggal. St, epp ellenkezleg. Szamos
diszpozicios tulajdonsag csak addig all Ienn, ameddig a targy, amely rendelkezik vele, nem szenvedi el a
valtozast. Peldaul csak addig lehet valami trekeny, amig ssze nem trik, es addig gyulekony, ameddig el nem
eg.
A diszpozicios tulajdonsagok mibenletet legknnyebben ugy erthetjk meg, ha lehetseges esemenyeket kiIejez
Ielteteles mondatok rviditeseikent ertelmezzk ket. Peldaul, amikor azt allitjuk, hogy valami vizben oldhato,
az a kvetkez mondatnak a rviditese: 'ha vizbe tennenk, Ieloldodna. Ha azt mondjuk valamirl, hogy
rugalmas, akkor azzal azt allitjuk: 'ha megvaltoztatnank, gyorsan visszanyerne eredeti alakjat. Termeszetesen
nem minden diszpozicios tulajdonsag elemezhet ilyen egyszeren. Az emberi viselkedest jellemz
diszpoziciok peldaul sokkal nehezebben azonosithatok, mint a targyak diszpozicioi. Nehez lenne mindazokat a
lehetseges esemenyeket Ielsorolni, amelyek a 'Ielenkseg tulajdonsag azonositasahoz szksegesek, hiszen
valoszinleg vegtelenl sok olyan helyzet lehet, amelyben a Ielenkseg megnyilvanul.152 (Az eIIele bonyolult
elemzest igenyl diszpoziciokat Ryle szohasznalata nyoman 'tbbvaganyu diszpozicioknak is szokas nevezni.)
De valoban azonosithatjuk-e valamennyi lelkinek tekintett tulajdonsagot diszpoziciok segitsegevel? Es, ami
szamunkra erdekesebb kerdes, azonosithatjuk-e a metaIizikai ertelemben vett szemelyiseget az ily modon
ertelmezett diszpoziciok sszessegevel?
Ami az els kerdest illeti, azt termeszetesen nehez eldnteni. Miutan, mint emlitettk, nem igaz, hogy minden
diszpozicios tulajdonsag Ieltetelezi, hogy a diszpoziciot meghatarozo esemenyek valoban be is kvetkezzenek,
egy szemely barmely tulajdonsaga kapcsan lehet ugy ervelni, hogy egy bonyolultan elemezhet es 'rejtett
diszpoziciorol van szo. Milyen diszpozicios elemzes adhato peldaul a kvetkez lelki allapotrol?
Lidia azt gondolja, hogy az a ruha, amit Monika tegnap vasarolt maganak, divatjamult.
Eleg valoszin, hogy nehez lesz meglelni azt a krnyezetet, amelyben Lidia viselkedese egyertelmen elarulja a
Monika ruhajaval kapcsolatos diszpoziciojat. Persze azt lehetne erre mondani, hogy itt is csupan egy 'rejtett
diszpoziciorol van szo: tehat hogy csak klns krlmenyek kztt derlhet ki, hogy Lidia valoban
rendelkezik-e ezzel a diszpozicioval. Ilyen lenne peldaul a kvetkez:
Ha megkerdeznek, mi a velemenye a Monika altal tegnap vasarolt ruharol, es Lidia szinten akarna valaszolni,
azt mondana: 'Az a ruha, amit Monika tegnap vett maganak, divatjamult.
Mivel jelen knyvnek nem celja a jelenteselmelet es a behaviorista153 elmeIilozoIia targyalasa, nem
targyalhatjuk mindazokat a nehezsegeket, amelyek a Ienti elemzessel kapcsolatban Ilmerlnek, sem a
diszpozicios elmeletet vedelmez IilozoIusok probalkozasait, hogy e nehezsegekre valaszt adjanak.
Mindenesetre annyi nyilvanvalo, hogy egy, a Ientihez hasonlo diszpozicios elemzes csak akkor lehet sikeres, ha
a valasztol Iggetlenl ellenrizni tudjuk, hogy Lidia helyesen ertette-e a kerdest es szinten akart valaszolni.
Az elmelet kritikusai szerint ez lehetetlen, ezert peldaul a meggyzdesek, mint lelki jelensegek nem
elemezhetk pusztan viselkedesi diszpoziciok segitsegevel.
4. MateriaIizmus
182
154 Armstrong 1993, 6872.
Letezik azonban nehany olyan lelki tulajdonsag vagy inkabb allapot, amelyekrl viszonylag knny
megmutatni, hogy nem lehetseges ket pusztan megIigyelhet viselkedesi diszpoziciok segitsegevel elemezni.
Modositsuk a Ienti peldankat a kvetkez modon:
Lidia el akarja titkolni, hogy ugy gondolja, az a ruha, amit Monika tegnap vett maganak, divatjamult.
Mint lattuk, ahhoz hogy egy bizonyos tulajdonsagot diszpozicios tulajdonsagnak tekintsnk, Iel kell teteleznnk,
hogy lehetseges olyan szituacio, amelyben a diszpozicio altal jellemzett viselkedes megnyilvanul, tehat
'maniIesztte valik. Nagyon nehez azonban elkepezni, mikent valhat maniIesztte az a diszpozicio, hogy valaki
egy gondolatot titokban akar tartani. Hasonlo problema merl Iel azzal kapcsolatban, amikor valaki peldaul
Iejszamolast vegez. Mondjuk Iekszik a kanapen, szempillaja se rebben, de megold egy matematikai problemat.
Aztan Ilkel, kimegy a konyhaba meginni egy pohar vizet, es elkezd Izni. Azt mondanank: trtent vele valami,
mig a kanapen Iekdt. Akkor is, ha soha senkinek nem emliti meg a problemat, amin gondolkodott, es nem
magyarazza el a megoldast, amire jutott. Megse tagadhatjuk, hogy 'jart valami a Iejeben, trtent vele valami,
ami 'pusztan lelki, legalabbis abban az ertelemben, hogy semmiIele kls Iizikai megnyilvanulas nem
kiserte.154
Vegl meg kell emlitennk a lelki tulajdonsagok diszpozicios elemzesevel kapcsolatos legnagyobb nehezseget,
azt nevezetesen, hogy az elemzes segitsegevel bizonyos tudatos jelensegeket nem tudunk megmagyarazni. S ami
a szemelyiseg metaIizikai problemaja szempontjabol klnsen Iontos, nem tudjuk megklnbztetni a tudatos
mentalis tevekenyseget attol, ami nem az. Fentebb mar emlitettk, hogy a tudatossagot egy sajatos
perspektivikussag jellemzi. Egyreszt vannak olyan mentalis allapotok, amelyeknek csak az azokkal rendelkez
egyen lehet a birtokaban. Ilyen klnskepp a 'milyen is ez erzese. Es sok olyan mentalis allapot van,
amelyeknek birtokosuk kzvetlenl tudataban van, szemben masokkal, akik csak kvetkeztethetnek arra, hogy
az illet (peldaul) ezt vagy azt gondolja, erre vagy arra vagyik. Eppen ez teszi lehetve, hogy el lehessen titkolni
egy gondolatot. Mindenki kepes arra, hogy masok ell eltitkolja azt, amit gondol. Az viszont mar aligha
lehetseges, hogy masok eltitkoljak azt, amit o gondol, o elole. A tudatossag teszi lehetve, hogy sajat lelki
allapotaink egy reszerl egeszen mas modon szerezznk ismereteket, mint masokerol. (Ez persze nem all
valamennyi lelki allapotra. Azt a kepessegemet, hogy tudok-e Iolyamatosan beszelni Iranciaul, ugy ellenrzm,
mint barki maset.)
Mindez a materialista monizmus metaIizikai problemaja szamara klnsen Iontos, hiszen annak, hogy valakit
szemelynek tartsunk, a tudatossag (vagy legalabbis annak lehetsege) alapvet Ieltetele. Ezt a kvetkez
gondolatkiserlet bizonyitja. Kepzeljk el, hogy letezik egy olyan leny, amely (aki?) kls megjeleneset tekintve
nagyon hasonlit hozzank. Viselkedese is nagyon hasonlo. Ha bantjuk, ugy tesz, mintha Iajna neki, ha kerdezzk,
ertelmesen valaszol. Csak eppen nem erez semmit, es nem tudja, hogy mikor kerdezik, valaszol. (Hogy valoban
igy van, azt persze nehez lenne ellenrizni, de most ezzel ne Ioglalkozzunk. Egyszeren csak tegyk Iel, hogy
igy van. Ha ellenrizni nem is tudjuk, el tudjuk kepzelni, hogy egy ilyen leny lehetseges, es ahhoz, amit
bizonyitani szeretnenk, ennyi eleg is.) Marmost hiaba is rendelkezne 'az illet tmerdek, a mienkhez hasonlo
viselkedesi diszpozicioval, miutan nem rendelkezik azzal a sajatos perspektivitassal, amit tudatossagnak
neveznk, nem tekintenenk szemelynek.
8.5. 5. TestIIek
A lelki jelensegek viselkedesi diszpoziciok segitsegevel trten elemzese tehat meg tudja magyarazni, miert
nem talaljuk a lelket a gepben (vagy az agyban). Mivel azonban nem tud jo magyarazatot adni a tudatos lelki
jelensegek legalabbis bizonyos eseteirl, ketseges, hogy metaIizikailag elIogadhato elmelet-e.
Tudomany-modszertanilag persze nagy elrelepes, hogy a megIigyelhet es ellenrizhet viselkedesi
diszpoziciok segitsegevel elemezzk a 'lelki jelensegeket, hiszen ezzel (amint az a behaviorizmusnak nevezett
pszichologiai modszertani irany celja volt), kzelebb hoztuk a lelki jelensegek vizsgalatat a tbbi megIigyelesen
alapulo empirikus tudomany vizsgalati modszereihez. Csakhogy ugy tnik, ennek az az ara, hogy a metaIizikai
5. TestIIek
183
ertelemben sajatosan lelkinek tekintett jelensegeket es tulajdonsagokat szamztk a lelek Iogalmabol.
A materialista lelekIelIogas azonban talan ertelmezhet oly modon is, hogy szamot tudjon adni a tudatos
jelensegekrl. Tekintsk peldaul a 'milyen is az sajatos erzeset. Valoszinleg mar mindenki tapasztalta, milyen
is az, amikor egy krnyezete szinetl ersen elt, elenkszin targyat Iigyel, majd egy kis idre behunyja a
szemet. Ilyenkor egy sajatos utokepet latunk, peldaul a targy szinevel azonos szin Ioltot. Hogyan lehetseges ez?
Ugy, hogy bar a kls inger megsznik, idegrendszernk egy ideig meg abban a sajatos Iizikai allapotban
marad, amely megIelel az adott szin targy altal okozott ingerletnek. Ez a megIigyeles azt sugallja, hogy a lelki
allapotok tulajdonkeppen azonosak az idegrendszer meghatarozott allapotaival.
Mas megIontolasok is okot adhatnak erre a kvetkeztetesre. Fogadjuk el, hogy a viselkedes diszpoziciok
segitsegevel trten elemzese, legalabbis a lelki jelensegek egy jo resze eseteben, helyes beszamolot ad a lelki
kepessegekrl. A cselekvkre azonban altalaban nem ugy tekintnk, mint akik azonosak azokkal a
kepessegekkel, amelyek segitsegevel viselkedesket magyarazzuk. Inkabb ugy tekintnk ezekre a kepessegekre,
mint valaminek a megnyilvanulasaira. Igen am, de minek? Hiszen lattuk, hogy hiaba is kutatjuk az agyat, abban
nem Iogunk gondolatokat vagy lelki kepessegeket talalni. De azt is lattuk, hogy hiaba is kutatjuk a targyak bels
szerkezetet, ott nem talalunk rugalmassagot, gyulekonysagot vagy oldhatosagot.
Csakhogy, mondhatna valaki, abbol, hogy a diszpozicios tulajdonsagot nem talalhatfuk meg a targy
alkotoelemeiben, nem kvetkezik, hogy egy dolog alkotoelemeinek kategorialis tulajdonsagai ne
magvara:hatnak diszpozicios tulajdonsagait. Hiszen nem veletlen, hogy eppen a papir az, ami gyulekony, az
acel az, ami rugalmas, es a cukor az, ami knnyen oldodik a vizben. A targyak diszpozicios tulajdonsagaiert
ugyanis alkotoreszeik kategorialis tulajdonsagai a Ielelsek. Maskepp Iogalmazva: bar a targyak diszpozicios
tulajdonsagai csak a targyak eges:et jellemzik, ettl meg nem Iggetlenek mikroszkopikus alkotoreszeik
kategorialis tulajdonsagaitol. Ugyanez a helyzet a lelki tulajdonsagok eseteben is. Sok esetben (bar mint lattuk,
nem mindig) ezeket valoban viselkedesi diszpoziciok segitsegevel azonositjuk. De ezekert a diszpoziciokert a
szervezet, pontosabban az idegrendszer bels, kategorialis tulajdonsagai a Ielelsek.
A leggyakrabban idezett pelda a Iajdalom. (Valoszinleg azert, mert ugy gondoljuk, a Iajdalom neuroIiziologiai
alapjait viszonylag jol ismerjk.) Tegyk Il, hogy a 'Iajdalmat erezni tulajdonsagot sikerlt az adott
krnyezetben trten viselkedes segitsegevel ertelmezni (peldaul azzal, hogyan reagal valaki arra, hogy
megegeti a kezet). Az adott krnyezeti hatast az idegrendszer Iogja kzvetiteni: peldaul a Iajdalom eseteben azt
Ieltetelezzk, hogy egy C-tipusu neuron valamilyen allapotba kerl ('kisl). Az ingerlet eljut az agyba,
ahonnan ujabb ingerletek indulnak az izmok Iele. Az izmok megmozdulnak, ami kivaltja a megIigyelt
viselkedest. A Iajdalom, amit bizonyos viselkedesi diszpoziciok segitsegevel irunk le, valojaban nem mas, mint
idegrendszernk kategorialis tulajdonsagokkal leirhato allapota.
A materializmusnak ezen ertelmezeset szokas 'azonossag-elmeletnek is nevezni, mivel az elmelet szerint a
lelki allapotok azonosak bizonyos Iizikai allapotokkal. Az azonossag-elmelet valaszt adhat szamos olyan
kerdesre, amely a lelket viselkedesi diszpoziciokkal azonosito materialista elmelete szamara
megvalaszolhatatlan. Elszr is, azok a lelki allapotok es Iolyamatok, amelyek soha nem valhatnak maniIesztte,
jol ertelmezhetk az elmelet segitsegevel. Hiszen lehet, hogy vannak olyan bels, idegrendszeri allapotok,
amelyek nem vezetnek izommozgasokban is megnyilvanulo viselkedeshez. Ilyen a mar Ientebb emlitett utokep,
de ilyen a titoktartas is. Vagy gondoljunk arra az esetre, amikor valaki jol tri a Iajdalmat (ahogyan peldaul az
iIjusagi regenyek tanusaga szerint az indianok bszkek voltak arra, hogy a valogatott kinzasok kzben arcizmuk
se mozdul). Ez nem jelenti azt, hogy az illet nem erez Iajdalmat. Knny magyarazatot talalni ennek
lehetsegere, ha a Iajdalmat valamely bels idegrendszeri allapottal azonositjuk. Az azonossag-elmeletnek arra
is egyszer valasza van, mi alkotja a szemelyt: az agy. A nevezetes mondas szerint: ahova az agyam megy, oda
megyek en. Ha peldaul az agyamat egy masik testbe ltetnek, a 'masik test agyat meg az 'enyembe, nem
volna ketseges, hogy hol maradok en: ott, ahol az agyam van. (Ezt a kasat azert, mint latni Iogjuk, nem eszik
olyan Iorron. A szemelyes azonossag kerdeserl meg reszletesebben is lesz szo kesbb.)
Mint azt a Iajdalom peldajan lattuk, az azonossag-elmelet azon a Ieltevesen nyugszik, hogy a lelki tulajdonsagok
(vagy allapotok, esemenyek) tipusai azonosithatok bizonyos tipusu Iiziologiai allapotokkal (Iajdalom erzese C
5. TestIIek
184
155 Az azonossag-elmelet es a viselkedesi diszpoziciok viszonyarol lasd D. Lewis klasszikus irasat: Mad Pain and Martian Pain, in Lewis
1983a, 122132.
tipusu neuronkisles). Ezert az azonossag-elmelet jol magyarazza, miert vagyunk hajlamosak nem emberi
lenyeknek is Iajdalomerzest tulajdonitani. Termeszetesen igaz, hogy ezt reszben viselkedesi megnyilvanulasaik
hasonlosaga alapjan tesszk. De ez nyilvanvalo modon nem elegend. A siro baba sokkal emberszerbb modon
ad hangot Iajdalmanak, mint egy aranyhrcsg. Az utobbinak megis elbb lennenk hajlandok Iajdalomerzest
tulajdonitani, mint az elbbinek. Knny belatni, miert. Azert, mert Ieltesszk, hogy az aranyhrcsg 'bels
szerkezete jobban hasonlit a mienkhez, mint a siro babae. Ez a megIontolas, ugy tnik, alatamasztja az
azonossag-elmeletet. 155
Mas esetekben viszont az a Ielteves, hogy a bels szerkezet azonossaga vagy hasonlosaga a lelki jelensegek
tulajdonitasanak szkseges Ieltetele, problemat okoz. Vajon kizarhatjuk-e, hogy vannak olyan intelligens vagy
erz lenyek a vilagegyetemben, amelyek bels szerkezete nem idegsejtekbl all? Nincs komoly ok arra, hogy
ezt a lehetseget kizarjuk. S ha ez valoban nem zarhato ki, es mondjuk a test valamely karosodasat az
esetkben is a Iajdalomerzes jelzi, akkor nem tetelezhetjk Iel, hogy a Iajdalom azonos bizonyos tipusu
idegrendszeri allapottal. Hiszen ez azt latszik bizonyitani, hogy erezhet Iajdalmat valaki akkor is, ha Iizikai
allapotai nem idegrendszeri allapotok.
De ha valaki esetleg azt mondana, hogy t nem gyzi meg az intelligens rlenyekre trten hivatkozas
mindaddig, amig nem latott ilyet, emlithetnk egy masik problemat is. A Iajdalom vagy az utokepek viszonylag
egyszer lelki tulajdonsagok, ezert nem nehez elkepzelni, hogy valaki mas, amikor ugyanabban a tipusu lelki
allapotban van, mint en (peldaul Iaj a Ieje), ugyanabban a tipusu Iizikai allapotban is legyen. Nyilvanvalo
modon ezen alapul peldaul a Iajdalomcsillapitok hatekonysaga. Az azonban bizonyos, hogy legalabbis mi,
emberek szoktunk ennel 'bonyolultabb mentalis allapotokban is lenni. Peldaul sokan gondolhatjak azt, hogy
Arisztotelesz Iiatalabb volt, mint Platon. Egy gondolatot gondolni marmost nyilvanvaloan mentalis allapot vagy
'lelki tulajdonsag. De vajon ertelmes dolog-e Ieltenni, hogy valahanyan, akik ezt a gondolatot gondoljuk,
pontosan ugyanabban a tipusu idegrendszeri allapotban vagyunk? Ezt nagyon nehez elkepzelni.
Nem akarom persze tagadni, hogy a gondolkodasra is lehet kemiai uton hatni. Egyes szerek elsegitik a
gondolkodast, masok epp ellenkezleg, sszezavarnak. Hallucinogenekkel peldaul elerhetjk, hogy olyan
dolgokat gondoljunk es tapasztaljunk, amit normalis krlmenyek kztt nem tennenk. De nincs olyan
hallucinogen, amivel el lehetne erni, hogy egv bi:onvos gondolatot gondoljunk.
Ime egy pelda annak erzekeltetesere, hogy miert olyan nehez ezt elkepzelni. Mint emlitettk, a
Iajdalomcsillapitok hatekonysaga azon alapszik, hogy amikor azonos tipusu Iizikai allapotban vagyunk, azonos
tipusu mentalis allapotban is kell lennnk. De vajon lehet-e olyan pirulat bevenni, amelytl azt Iogjuk gondolni,
hogy Arisztotelesz korabban elt mint Platon? Vajon letezhet olyan pirula, amit, ha bevesznk, attol kezdve a:t
kell gondolnunk, hogy Arisztotelesz korabban elt, mint Platon?
Vagy kepzeljk el, hogy elutazunk az Amazonas melle. Egy bennszlttnek Iaj a Ieje. Adunk neki egy pirulat,
ettl elmulik a IejIajasa, ahogy a mienk is elmulna. Eddig rendben is lennenk. Aztan adunk neki egy masikat, es
attol Iogva azt Iogja gondolni, hogy Platon idsebb volt, mint Arisztotelesz. Lehetseges ez? Csak technologiai
kerdes lenne a megvalosithatosaga?
Ezt aligha Iogadnank el. Elssorban azert nem, mert ahhoz, hogy valaki azt gondolhassa, Arisztotelesz Iiatalabb
volt, mint Platon, szamos mas dolgot is gondolnia kell. Valaki erezhet IejIajast anelkl, hogy valaha is Iajt volna
a labujja. De senki sem gondolhat Platonrol meg Arisztoteleszrl valamit anelkl, hogy ne tudna szamos mas
dolgot is. Viszont, es ez jelenti az igazi problemat, nem kell pontosan ugyanazokat a dolgokat tudnunk roluk
ahhoz, hogy ugvana:t a gondolatot gondolhassuk. Egy IilozoIiatrtenesz sokkal tbbet tud roluk, mint en, en
viszont tbbet tudok, mint egy kisiskolas, aki eppen most tanul roluk elszr. De ettl meg az a gondolatunk,
hogy Platon idsebb volt Arisztotelesznel, azonos lesz. MasIell viszont, mivel azok a gondolatok, amelyek az
adott gondolatot 'krlveszik, es amely nelkl ertelmetlen Ieltenni, hogy valaki egy bizonyos gondolatot
gondol, esetenkent klnbznek, azt is nehez elkepzelni, hogy pontosan ugyanabban az idegrendszeri allapotban
legynk, amikor ugyanarra gondolunk.
5. TestIIek
185
156 V. Nagel 1961, 345366.
A Ienti nehezsegek megoldasara szamos kiserlet szletett. A megoldasi kiserletek azonban olyan nyelvIilozoIiai
es elmeIilozoIiai vizsgalodasokat kvetelnek meg, ami eredeti, metaIizikai kerdesIeltevesnktl messze vezetne.
A dualizmus metaIizikai kerdese szempontjabol erdekesebb, hogy vajon a Ienti ervekbl az kvetkezik-e: el kell
vetnnk a materialista monizmust.
Nem Ieltetlenl. Talan lehet ugy modositani az elmeletet, hogy elkerljk a nehezen elIogadhato
kvetkezmenyeket, de kitartsunk amellett, hogy egv bi:onvos ertelemben minden letez Iizikai letez. Vajon mit
jelent az, hogy 'egy bizonyos ertelemben? A valasz a kvetkez lenne. A vilagban letez minden partikularerol
igaz, hogy valamennyi materialis targy. Ezt jelenti a materializmus. Viszont talan az is igaz lehet, hogy nem
minden tulafdonsag fi:ikai tulafdonsag. Vajon sszeegyeztethet-e ez a ket allitas? Erre keresnk valaszt a
kvetkez alIejezetben.
8.6. 6. Redukcionizmus s
tuIajdonsg-duaIizmus
Azokat a IilozoIusokat, akik szerint a Ienti ket allitast nem lehet sszeegyeztetni, reduktiv materialistaknak
szokas nevezni. Szerintk a materializmus csak ugy ertelmezhet, ha lelki tulajdonsagokat (elssorban a
meghatarozott tartalmu gondolatokat, erzeseket) bizonyos tipusu Iizikai tulajdonsagokkal azonositunk. Elszr
erdemes megvizsgalnunk, miert is nevezzk ezt a megkzelitest 'redukcionistanak. Masodszor meg kell
vizsgalnunk, lehetseges-e nem-redukcionista materializmus, es ha igen, mikent ertelmezhet. Ehhez meg kell
ismerkednnk a 'szuperveniencia vagy 'raeplesi relacio Iogalmaval.
Miert mondjuk tehat, hogy a lelki es Iiziologiai allapotok tipusainak azonossagat allito elmelet redukcionista? A
redukcionizmus kiIejezes a tudomanyIilozoIiabol szarmazik. Eredeti jelentese ezert nem is egy metaIizikai
tezisre, hanem a tudomanyos elmelet- es Iogalomalkotas egy bizonyos modszerere utal. 156 Vegynk peldaul
egy jol ismert kemiai Iogalmat, a vegyertek Iogalmat. A vegyertek azt hatarozza meg, hogy bizonyos elemek
milyen mas elemekkel, vagy azok milyen csoportjaival alkothatnak ktest. Az oxigen vegyerteke peldaul kett,
a hidrogene egy. Ezert amikor a vizet elemeire bontjuk, ketszer annyi hidrogen atom keletkezik, mint amennyi
oxigen. Ezek kemiai trvenyszersegek. De ugyanezek a jelensegek magyarazhatok mas modon is. Leirhatjuk
az oxigen es a hidrogen elektronhej-szerkezetet, elemezhetjk a kztk Iellep erket stb. Ebben az esetben a
jelenseget a Iizika nyelven irtuk le. Ha marmost lehetseges valamennyi kemiai jelenseget a Iizika nyelven leirni,
akkor azt mondhatjuk: a kemiat (tehat a jelensegek kemiai tulajdonsagok segitsegevel trten magyarazatat) a
Iizikara, pontosabban a Iizikai tulajdonsagokkal trten magyarazatra redukaltuk.
A Ienti ertelemben vett redukcio megkveteli, hogy bizonyos tulafdonsagok a:onossagat allitsuk. Peldaul azt
Iogjuk mondani, hogy az oxigengaz azonos az ilyen es ilyen szerkezet atomok sszessegevel. Az azonossag
pedig s:immetrikus relacio: ha az oxigen azonos az ilyen es ilyen szerkezet atomok sszessegevel, akkor az
ilyen es ilyen szerkezet atomok sszessege is azonos kell, hogy legyen az oxigennel. Az azonossag allitasok
tehat nem Iejezhetnek ki aszimmetrikus viszonyt. A redukcio ezzel szemben as:immetrikus Iogalom: ha a kemia
redukalhato a Iizikara, akkor nem lehet igaz, hogy a Iizika is redukalhato a kemiara.
A redukcio aszimmetriaja abban nyilvanul meg, hogy milyen krre terjed ki a ket tudomany altal hasznalt
Iogalmak (illetve tulajdonsagok) magyarazoereje. Azt Ieltetelezzk ugyanis, hogy vannak olyan Iizikai
jelensegek, amelyeket nem magyarazhatunk a kemia nyelven, de nincsenek olyan kemiai jelensegek, amelyeket
ne magyarazhatnank a Iizika nyelven. Peldaul a csillagmozgasok leirasahoz (reszben) ugyanazokat a Iogalmakat
hasznalhatjuk, amelyekkel az atomok kzti viszonyokat leirjuk. De a vegyertek Iogalma nem Iog bennnket
segiteni, amikor egy mhold mozgasat akarjuk magyarazni. A fi:ikali:mus neven ismert allaspont hattereben
marmost az a tudomanyIilozoIiai meggyzdes all, hogy minden jelenseg leirhato es magyarazhato a Iizika
nyelven, de nem minden irhato le es magyarazhato az egyeb tudomanyok nyelven. Ezert allitjak a
(redukcionista) Iizikalistak, hogy ha minden mas tudomany redukalhato a Iizikara: a nem Iizikai jelensegek is
valojaban Iizikaiak.157
6. Redukcionizmus s
186
157 Carnap 1932.
158 V. peldaul Kim 1993, 327335; valamint Kim 1999, 3245.
A tudomanyok nyelvenek ezen (Ieltetelezett) aszimmetriaja azonban kesbb metaIizikai ertelmezest nyert. A
metaIizikai ertelmezes szerint nem csak arrol van szo, hogy a Iizika tudomanyanak nyelve alkalmas barmely
mas tudomany altal vizsgalt jelenseg elemzesere is. Ez annal is kevesbe lenne meggyz, mert jelen pillanatban
a kemia kivetelevel nem sok olyan tudomany van, amelyet tenvlegesen redukaltak, vagy akar megprobaltak
redukalni a Iizika nyelvere. Van azonban egy masik Ieltetelezett aszimmetria is a Iizika es a tbbi tudomany
kztt. Idezzk Iel egy pillanatra azt, amit a termeszeti trvenyek kapcsan a ceteris paribus ervenyes
trvenyekrl mondtunk. Ceteris paribus trveny peldaul, hogy
A C-vitamin tabletta szedese elsegiti a meghleses betegseg gyogyulasat.
Ahhoz, hogy a Ienti sszeIgges igaz legyen, szamos Ieltetelnek kell kieleglnie, amelyek mindegyike nem is
tehet explicitte. Ezert mondjuk, hogy a trveny csak ceteris paribus ('normalis krlmenyek kztt)
ervenyes.
A Iizika es a nem-Iizika altal vizsgalt jelensegek kzti aszimmetria marmost a kvetkezkepp is
megIogalmazhato. Minden olyan trveny, amely nem fi:ikai jelensegek kzti sszeIggesekre vonatkozik, csak
ceteris paribus lehet igaz, mert lehetseges, hogy vannak olyan fi:ikai krlmenyek, amelyek a trvenyt
ervenytelenitik. Viszont ez Iorditva nem all, mivel egy Iizikai trveny ervenyessegenek legIeljebb mas Iizikai
allapotok lehetnek a korlatozo Ieltetelei. Tehat ha vannak olyan trvenyek, amelyek nemcsak ceteris paribus
ervenyesek (egyes tudomanyIilozoIusok szerint, mint emlitettk, nincsenek ilyenek), akkor azok csakis Iizikaiak
lehetnek. A ceteris paribus Iizikai trvenyek ervenyessegi Ieltetelei pedig csakis Iizikaiak lehetnek.
Eszerint az ertelmezes szerint a Iizikalizmus nem a Iizika tudomanyanak nyelverl szol, hanem sokkal inkabb a
tulajdonsagok szerkezeterl. A redukcionizmus tulajdonkeppen azt allitja, hogy a Ientebb vizsgalt okokbol a
megfigvelheto tenvek es esemenvek s:erke:etenek alapfat ('a vilag metaIizikai vazat) a Iizikai tulajdonsagok
kell, hogy alkossak. Ha visszaemleksznk arra, amit a modalitas kapcsan mondtunk, a tezis talan ugy is
megIogalmazhato, hogy az sszes 'termeszetes tulajdonsag, az sszes olyan tulajdonsag tehat, amely a
jelensegek oksagi magyarazataban szerepet jatszik, vagyis amely nem puszta epiIenomen, Iizikai tulajdonsag.
Mi a helyzet marmost a tbbi tulajdonsaggal? A redukcionista elkepzeles szerint az sszes tbbi tulajdonsagot
vagy meg kell tudnom Ieleltetni (azonositanom kell) bizonyos Iizikai tulajdonsagokkal, vagy pedig nem
allithatjuk roluk, hogy 'valoban leteznek. Peldaul azt a tulajdonsagot, hogy valami egy hurrikan, vagy
azonositani tudom egy Iizikai tulajdonsaggal (vagy inkabb Iizikai tulajdonsagok egy meghatarozott
egyttesevel), vagy tagadnom kell, hogy leteznek hurrikanok. A redukcionizmus szerint tehat eppenseggel csak
azok a tulajdonsagok leteznek, amelyeket azonositani tudunk meghatarozott Iizikai tulajdonsagok sszessegevel
(ahogyan azt a vegyertek vagy a hurrikan peldajan lattuk). Persze nem art ismet hangsulyozni, hogy itt mar egy
metafi:ikai pos:tulatumrol, nem pedig egy tenyleges tudomanyos gyakorlatot iranyito regulativ elvrl van szo.
Gyakorlati szempontbol sok esetben teljesen Ielesleges a Iizika nyelven megIogalmazni a problemakat. Az elv
csupan azt mondja ki, hogy ha az adott jelenseget Iizikai jelensegkent is kepesek vagyunk leirni, akkor az
egyben a Iizikai tulajdonsagok segitsegevel is magyarazhato.158
Aki azonban elIogadja a redukcionista elkepzelest, annak, ugy tnik, azt is el kell ismernie, hogy bizonyos
tulajdonsagok, amelyekrl korabban ugy gondoltuk leteznek, valojaban puszta illuziok. Gyakran vitatott tema a
szinek kerdese. A vilagot szinesnek latjuk. De a szinek nem jatszanak szerepet az esemenyek Iizikai
magyarazataban. Ezert ahhoz, hogy elismerjk, a szinek letez tulajdonsagok, Iel kell teteleznnk, hogy vannak
olyan Iizikai tulajdonsagok (peldaul a Ieny hullamhossza, vagy a visszaverdessel kapcsolatos tulajdonsagok),
amelyekkel a szineket azonosithatjuk. Ha viszont (mint azt egyes elmeletek allitjak) nincsenek ilyen Iizikai
tulajdonsagok, akkor az a meggyzdesnk, hogy a vilag szines, illuzio.
A redukcionista IelIogas szerint tehat azert letezik Iajdalom, mert a Iajdalom jol azonosithato bizonyos
Iiziologiai (es ezert Iizikai) tulajdonsagokkal. De mi a helyzet peldaul azzal a gondolattal, hogy Arisztotelesz
Iiatalabb volt, mint Platon? Fenti erveink azt latszanak bizonyitani, hogy remenytelen kiserlet ezt a gondolatot
6. Redukcionizmus s
187
valamely Iizikai tulajdonsaggal (vagy Iizikai tulajdonsagok meghatarozott csoportjaval) azonositani. Ha
elIogadjuk ezt a kvetkeztetest, es ugy gondoljuk, hogy a Iizikalizmus redukcionista ertelmezese helyes, akkor
azt is el kell Iogadnunk, hogy a gondolatok (meggyzdesek, vagyak, remenyek) csupan illuziok. Valojaban,
akarcsak egyesek szerint a szinek, ezek sem leteznek. Ezt az allaspontot szokas eliminativ materializmusnak
nevezni.
Az eliminativ materializmust azonban igen kevesen Iogadjak el. Mar IelIogni is nehez, pontosan mit jelentene
az, hogy a 'gondolatok valojaban nem leteznek. Hiszen vegs soron az eliminativ materializmus is csak egy
gondolat! Termeszetesen az eliminativistaknak van valaszuk erre az egyszer ellenvetesre, de ettl elmeletk
nem lesz plauzibilisebb. A Iizikalistak tbbsege ezert ahelyett, hogy elIogadna az eliminativizmust, arra
trekszik, hogy a Iizikalizmusnak egy, a redukcionizmusnal elIogadhatobb ertelmezeset adja: olyan ertelmezest,
amely nem tagadja, hogy a Iizikai tulajdonsagok kitntetett tulajdonsagok, de megsem Ieltetelezi, hogy csak
azok a tulajdonsagok leteznek, amelyek Iizikai tulajdonsagokkal azonosithatok.
A javaslat lenyege marmost a kvetkez. A Iizikai es nem-Iizikai tulajdonsagok kzti aszimmetria nem abban
all, hogy utobbiak redukalhatok kell, hogy legyenek az elbbiekre. A metaIizikai aszimmetria inkabb abban jut
kiIejezesre, hogy a nem Iizikai tulajdonsagok nem lehetnek fggetlenek a Iizikai tulajdonsagoktol. Ez azonban
nmagaban meg nem jelenti azt, hogy azonosak lennenek velk. Ennek a sajatos Iggsegi viszonynak a
kiIejezesere hasznaljuk a 'szuperveniencia vagy raeples Iogalmat.
A Iogalmat a kvetkezkepp ertelmezhetjk. Kepzeljk el, hogy van ket alapveten klnbz tipusu
szamitogepnk: az egyik modern elektromagneses elven mkd, a masik viszont mondjuk lyukkartyas,
mechanikusan mkd matuzsalem. (Talan nehez elkepzelni, hogy meg van ilyen, de miert is ne lehetne?)
Mindket gepet bekapcsoljuk, es mindkett kiirja a szabad memoria nagysagat. A ket gep altal jelzett mennyiseg
azonos. Azt mondhatjuk tehat, hogy a ket gep azonos 'szamitastechnikai allapotban van. De nem lehetnek
azonos fi:ikai allapotban, hiszen az egyik alapveten mas Iizikai elvek szerint mkdik, mint a masik. Ez azt
latszik bizonyitani, hogy a 'szamitastechnikai allapot bizonyos mertekig Iggetlen attol, hogy milyen Iizikai
tulajdonsagokkal rendelkez szerkezet van az adott allapotban. Nem letezhet 'szamitastechnikai allapot
anelkl, hogy ne lenne valamilven Iizikai targy egy meghatarozott Iizikai allapotban. Nem szkseges azonban
Ieltennnk, hogy azonos tipusu 'szamitastechnikai allapotoknak azonos tipusu Iizikai allapotok Ielelnek meg.
Kepzeljnk most el ket olyan szamitogepet, amelyek egymas tkeletes Iizikai masolatai. Ugyanazon tipusu
elemekbl allnak, ugyanolyan tapegyseg mkdteti ket, pontosan ugyanabban az idben kezdik el hasznalni
ket, es ugyanolyan programokat Iuttattak rajtuk. A szamitogepek rendelkeznek bizonyos nem Iizikai,
'szamitastechnikai tulajdonsagokkal. Peldaul, ha bekapcsoljuk ket, kiirjak, hogy hany kilobyte szabad
memoriajuk van. Pontosan ugyanazt Iogjak kiirni. De tegyk Il, egyszer csak azt tapasztaljuk, hogy az egyik
ket kilobyte-tal kevesebbet ir ki, mint a masik. Mit Iogunk ekkor Ieltetelezni? Azt, hogy lete:nie kell valamifele
klnbsegnek a ket gep fi:ikai allapota kztt (peldaul az egyiken elromlott valami). Ellenkez esetben
lehetetlen lenne, hogy klnbz adatok jelenjenek meg a kepernyn. A szamitogepek eseteben tehat azt Iogjuk
mondani, hogy a gepek szamitastechnikai allapotai 'szupervenialnak Iizikai allapotaikon.
Mit is jelent a szuperveniencia? Nyilvanvaloan nem jelentheti azt, hogy a gepek Iizikai allapotai azonosak a
szamitastechnikai allapotokkal, hiszen mint azt az els pelda mutatja, lehetseges, hogv ket gep a:onos
s:amitastechnikai allapotban legven, mik:ben fi:ikai allapotaik klnb:nek. Az viszont nem lehetseges, hogv
klnb:o s:amitastechnikai allapotban legvenek anelkl, hogv ne legven valamilven klnbseg a fi:ikai
allapotaik k:tt! Ezt bizonyitja a masodik pelda. Mivel (talan vegtelenl sokIele) Iizikai tulajdonsag
valosithatja meg ugyanazt a nem Iizikai tulajdonsagot, nem allithatjuk, hogy a Iizikai tulajdonsagok a:onosak
lennenek a nem Iizikai tulajdonsagokkal. De mivel lehetetlen, hogy ket dolog, amelyek tkeletesen
megegyeznek Iizikai tulajdonsagaik tekinteteben, klnbzzenek egyeb tulajdonsagaikban, a nem Iizikai
tulajdonsagok nem fggetlenek a Iizikai tulajdonsagoktol.
Terjnk most mar vissza a test es lelek kapcsolatara vonatkozo kerdesnkhz. Ahhoz, hogy a lelket a testhez
kapcsoljuk, nem kell azt Ielteteleznnk, hogy letezik olyan Iizikai allapot, amely megegyezik minden olyan
egyen eseteben, aki azt gondolja: Arisztotelesz Iiatalabb volt, mint Platon. Azt viszont igen is ki kell ktnnk,
6. Redukcionizmus s
188
159 Ezt a megIogalmazast persze lehet, hogy tovabb kell Iinomitanunk. Aki ugyanis elIogadja ezt a megIogalmazast, aszerint a Iizikalizmus
szksegszer, nem pedig esetleges igazsagot Iejez ki. Chalmers 1996 szerint peldaul a Iizikalizmus nem esetleges igazsagot Iejez ki. D.
Lewis szerint viszont inkabb a raeplesi tezis megIogalmazasan kellene valtoztatnunk. V. Lewis 1999, 3338.
hogy ket egyen, akik pontosan ugyanolyan tipusu Iizikai krnyezetben elnek es Iizikai Ielepitesk molekularol
molekulara megegyezik, nem lehetnek klnbz lelki allapotban. Vagyis: kell, hogy letezzek valamilyen
klnbseg a Iizikai szinten ahhoz, hogy valamilyen klnbseg letezhessek a mentalis szinten. Ez a lelki
jelensegek szupervenienciajanak tezise. Altalanossagban a tezis a kvetkezkepp Iogalmazhato meg:
A Ket olyan lehetseges vilag, amelyek egymas tkeletes Iizikai masolatai, nem klnbzhetnek semmilyen mas,
nem Iizikai jellegzetessegk tekinteteben.159
A materializmusnak van tehat egy olyan valtozata, amely elismeri, hogy a lelki tulajdonsagok valoban letez
tulajdonsagok, de tagadja, hogy redukalhatok lennenek a Iizikai tulajdonsagokra; ehelyett a lelki tulajdonsagok
egy sajatos modon Iggnek a Iizikaiaktol: a lelki tulajdonsagok a Iizikaiakra 'eplnek. Lehetseges, hogy ket
egyen ugyanabban a lelki allapotban legyen, meg akkor is, ha Iizikai allapotuk nem tkeletesen azonos. De az
nem lehetseges, hogy tkeletesen azonos Iizikai allapotban lev egyenek lelki allapotai klnbzzenek.
E sajatos Iggsegi relacio segitsegevel ertelmezni tudjuk, mikent lehetseges, hogy a Iajdalomcsillapito hatasara
megvaltozik Iajdalomerzetnk, de nem letezik olyan gyogyszer, amellyel meg tudnank valtoztatni gondolataink
tartalmat. Amikor egy bizonyos tipusu Iajdalmat erznk, mindnyajan ugyanabban a tipusu Iizikai allapotban
vagyunk. Ezert a Iajdalomcsillapito ugyanugy Iog rank hatni. (Persze vannak egyeni elteresek, minthogy a
bioIizikai Ielepites azonossaga sohasem tkeletes.) Viszont a gondolatok tartalmanak azonossaga nem
Ieltetelezi, hogy pontosan ugyanabban a Iizikai allapotban legynk. Ezert nem lehet olyan drogot elallitani,
amely egysegesen ugyanazokat a gondolati-tartalom valtozasokat Iogja okozni mindnyajunkban. Ez
magyarazza, hogy a hallucinogenek miert kelthetnek hasonlo erzeseket, anelkl, hogy pontosan ugyanazokat a
gondolatokat, latomasokat keltenek mindenkiben. Ez azonban nmagaban nem jelenti azt, hogy gondolataink
tartalma egyaltalaban ne Iggne agyunk Iizikai allapotatol. Nem valtozhat peldaul meg valamely
meggyzdesnk anelkl, hogy agyunkban ne trtenne valamilyen Iizikai valtozas.
Ket kerdes azonban meg mindig valaszra var. Az egyik, hogy ha nem pusztan bels idegrendszeri allapotaink,
akkor vajon mi hatarozza meg gondolataink tartalmat? Ez a modern elmeIilozoIia egyik legvitatottabb kerdese,
de ezzel jelen munkaban nem Ioglalkozhatunk. A masik metaIizikai termeszet kerdes viszont az, hogy mikent
lehetseges klcsnhatas az ily modon azonositott lelki es a Iizikai allapotok kztt.
8.7. 7. A kIcsnhats probImja
A dualizmusnak tehat ket Iormajat klnbztethetjk meg. Az egyik a klasszikus, kartezianus dualizmus, amely
szerint ket klnbz tipusu szubsztancia letezik. Ezen IelIogas szerint a szemelyek kiterjedes nelkli,
'gondolkodo szubsztanciak. Ebbl viszont az kvetkezne, hogy a materialis vilagtol elklnlten
('Iggetlenl) leteznek olyan nem Iizikai entitasok ('lelkek), amelyek (akik?) a mentalis tulajdonsagok
hordozoi. A dualizmus masik Iormaja szerint csak egytipusu szubsztancia letezik, a materialis szubsztancia. De
a Iizikai entitasok rendelkezhetnek redukalhatatlan lelki jelleg tulajdonsagokkal. Ezen elmelet szerint tehat
abbol, hogy a mentalis allapotok nem redukalhatok Iizikai allapotokra, nem kvetkeztethetnk arra, hogy
leteznenek a Iizikaitol Iggetlen mentalis entitasok.
Mindket elmeletnek szembe kell azonban neznie egy specialis nehezseggel: a klcsnhatas problemajaval.
Amikor eszreveszem, hogy a lampa pirosra valt, egy olyan lelki valtozas (vagy mentalis esemeny) megy
bennem vegbe, amit egy Iizikai valtozas okoz. Amikor elhatarozom, hogy ralepek a Iekpedalra, akkor pedig egy
lelki Iolyamat egy Iizikai valtozast indit el. Amikor a krnyezetnket, annak valtozasait erzekeljk, Iizikai
Iolyamatok mentalis valtozasokat okoznak bennnk. Amikor elhatarozzuk, hogy mikent cselekedjnk, mentalis
Iolyamataink hatnak a Iizikai vilagra. Mentalis es Iizikalis tehat egymassal oksagi klcsnhatasba lephetnek.
7. A kIcsnhats probImja
189
160 Leibniz 1986, 323.
Hogyan lehetseges ez? Ennek magyarazata, mas-mas okbol ugyan, de nehezseget jelent a klasszikus, kartezianus
dualizmus es a tulajdonsag dualizmus szamara is.
A kartezianus dualizmus szamara a nehezseg rgtn a ket szubsztancia deIiniciojanal kezddik. Nem knny
ugyan megmagyarazni, hogy mit is jelent pontosan a 'masik nelkl letezni kiIejezes a szubsztanciak tipusairol
szolo descartes-i meghatarozasaban, annyi azonban bizonyos, hogy az oksagi relacio mindenkepp megkveteli,
hogy az okozott dolog lete valamilyen ertelemben az oktol Iggjn. Ha nem igy lenne, egyik Iizikai test
valtozasa sem beIolyasolhatna a masikat. Ezert ha eleve kiktjk, hogy a lelki es a Iizikai esemenyek vagy
tulajdonsagok egymastol Iggetlenl letezhetnek, akkor nehez lesz megmagyarazni, hogyan lehetseges, hogy az
erzekeles es a szandekolt cselekves soran a kettipusu esemeny egymassal kapcsolatba lepjen.
Azok kzl, akik elIogadtak a kartezianus dualizmust, sokan keszek is voltak arra, hogy elIogadjak az ebbl
adodo kvetkeztetest. Velemenyk szerint valoban nem lehetseges klcsnhatas (legalabbis kauzalis
klcsnhatas) a Iizikai esemenyek es a mentalis esemenyek kztt. De akkor miert tnik ugy szamunkra, hogy
megis letezik? Es hogyan magyarazhatjuk peldaul, hogy az erzekeles soran a Iizikai valtozasok mentalis
valtozasokat okoznak? Ugy, hogy Descartes harmadik szubsztanciajara, Istenre tamaszkodunk, aki kzvetiteni
hivatott a ket masik szubsztancia kztt. A 'kzvetites egyik modja a kzvetlen beavatkozas. Az
okkazionalista megoldas szerint (az occasio latin szo azt jelenti: 'alkalom) valahanyszor erzekelnk valamit es
valahanyszor tudatos dntesnk alapjan cseleksznk, Isten kzvetlen beavatkozasa teremti meg a kapcsolatot a
Iizikai es a lelki esemenyek kztt. Egy masik javaslat szerint (ez Leibniz elmelete) Isten oly modon teremtette
a vilagot, hogy eleve biztositotta a lelki es a Iizikai esemenyek sorozata kzti sszhangot. Ezert nincs szkseg
Isten kzvetlen beavatkozasara minden olyan esetben, amikor ugy tnik, hogy egy mentalis es egy Iizikalis
jelenseg kztt oksagi kapcsolat all Ienn. A kapcsolatot a jelensegek Isten altal eleve meghatarozott rendje,
sszhangja biztositja.160
E ket javaslatra azonban nagyon nehez nem ugy gondolni, mint remenytelen ad hoc Ieltevesek bevezetesere,
amelyek aligha teszik elIogadhatobba a kartezianus dualizmust. Ugyan mi oka lett volna Istennek arra, hogy
elbb bonyolult modon ketteossza a vilagot, hogy aztan Iaradsagos munkaval ismet mkd egessze
kovacsolhassa? Meg ha el is Iogadjuk, hogy a test es lelek kapcsolata megvalaszolhatatlan Istenre valo
hivatkozas nelkl, akkor sem valoszin, hogy eppen ezek a megoldasok lennenek a helyesek.
A kartezianus dualizmus megis igen sokaig nepszer volt, es meg manapsag is sokan gondoljak ugy, hogy a
Iizikai es a lelki tulajdonsagok hordozoi csak klnbz tipusu szubsztanciak lehetnek. A klcsnhatas
problemajara pedig azt a valaszt adjak, hogy a kettipusu szubsztancia kzti interakcionak lehetsegesnek kell
lennie. Az egyik tipusu szubsztanciaban bekvetkez valtozas oka lehet a masik tipusu szubsztanciaban
vegbemen valtozasnak. De vajon lehetseges-e olyan ertelmezest adni a kauzalitasrol, amely lehetve teszi,
hogy segitsegevel a pusztan Iizikai esemenyek kzti, es a Iizikai es mentalis esemenyek kzti klcsnhatast
egyarant ertelmezni tudjuk? Ezt a metaIizikai problemat szokas a mentalis oksag problemajanak nevezni.
Erdekes modon a mentalis oksag problemaja a materialistanak szant tulajdonsag-dualizmus szamara sem jelent
kisebb problemat, mint a kartezianus szubsztancia-dualista szamara. Mint lattuk, a tulajdonsag-dualista tagadja,
hogy ket klnbz tipusu, egymastol Iggetlen s:ubs:tancia letezik, de nem tagadja, hogy vannak olyan
tulafdonsagok, amelyek nem redukalhatok Iizikai tulajdonsagokra. Tehat minden egyes lelki tulajdonsagnak
meg kell, hogy Ieleljen a Iizikai tulajdonsagok egy sajatos kombinacioja. A targy epp attol fi:ikai targv, hogy
minden egyes idpillanatban Iizikai tulajdonsagai sszessege alkotja. Hogyan rendelkezhet akkor lelki
tulajdonsagokkal? Olyankor peldaul, amikor meghallok valamit, egy 'lelki valtozas megy vegbe bennem.
Termeszetesen a 'meghallas Iizikalis valtozasok soraval jar egytt: egy rezgeshullam eleri a dobhartyamat, az
elkezd rezegni, majd a rezges atalakul ingerlette, eljut az agyba es megvaltoztatja annak allapotat. Ez a valtozas
lesz a 'meghallas. S vajon nem irhato le az egesz oksagi Iolyamat anelkl, hogy abban a mentalis
tulajdonsagoknak barmi szerepe is lenne?
Tegyk Il: a kocsimban lve azt hallom, hogy ram dudaltak, mert zldre valtott a kzlekedesi lampa, es en nem
indultam el. Erre Il a gazpedalra lepek. Vajon nem a szandekom (az, hogy el akarok indulni) lesz oka a
7. A kIcsnhats probImja
190
161 V. peldaul Kim 1999.
162 V. Moore 1981, 119.
cselekvesemnek? Azt mondanank, igen. Csakhogy a szandekomnak kell, hogy legyen Iizikai megvalosulasa,
mondjuk egy bizonyos agyallapot, amely aztan idegi ingerlette alakul at, ami pedig izommozgast eredmenyez
stb. A szandektol a viselkedesben megnyilvanulo kvetkezmenyig vezet Iolyamat tehat szinten leirhato pusztan
materialis terminusokban. (Az agy, az idegrendszer, az izommozgas termeszetesen nem a Iizika tudomanya altal
hasznalt terminusok. De mindaz, ami trtenik, leirhato pusztan a Iizika nyelven is, csak joval bonyolultabb lesz.)
Mi lesz tehat a szandek, tehat a 'lelek szerepe?
A tulajdonsag-dualizmus szamara is problemat jelent tehat a kauzalis klcsnhatas lehetsegenek magyarazata.
Persze ebben az esetben nem az okozza a problemat, hogy mikent magyarazhatjuk a mentalis es a Iizikalis
esemenyek kzti klcsnhatast. Sokkal inkabb az, hogy mikent tulajdonithatunk a mentalis Iolyamatoknak
barmifele kauzalis szerepet. Azt a metaIizikai allaspontot, amely szerint a mentalis esemenyeknek nincs nallo
kauzalis hatasuk, epiIenomenalizmusnak nevezzk. Az epiIenomenalizmus szerint a mentalis Iolyamatok
pusztan Iizikai Iolyamatok kiserjelensegei, valahogy ugy, ahogyan a megIazas kiserjelensege, hogy valakinek
piros lesz az orra. Ebbl pedig az kvetkezik, hogy a mentalis esemenyeket ugyan Iizikai esemenyek okozzak,
de a mentalis esemenyek soha nem okozhatnak Iizikai jelensegeket.
Az epiIenomenalizmus legalabb annyira ellentmond a lelekrl es a lelki Iolyamatokrol alkotott mindennapi
IelIogasunknak, mint mondjuk az okkazionalizmus. Ketsegtelen, hogy leteznek olyan lelki allapotok vagy
Iolyamatok, amelyek Iizikai Iolyamatok kiserjelensegei, es amelyeket nem tekintenenk a (Iizikai ertelemben
vett) cselekves okanak. Ilyen peldaul sajat Iizikai allapotaink erzekelesenek egy resze (teszem azt erzekeljk,
hogy nyitva van a szemnk). De lelki allapotaink nagyobb reszet, klnskeppen azokat, amelyek hozzajarulnak
szandekaink kialakitasahoz, termeszetesen viselkedesnk okanak tekintjk. St egyes IilozoIusok szerint az
oksagi viszonyrol kialakitott IelIogasunk mintaja eppen a szandek alapjan trten cselekves.
Az interakcio problemaja a legnagyobb nehezseg, amivel a dualizmus mindket tipusanak szembe kell neznie. A
redukcionista materialistak szerint az interakcio kerdese csak az azonossag-elmelet elIogadasaval oldhato meg,
ellenkez esetben nem tehetnk mast, mint hogy elismerjk: a mentalis jelensegek epiIenomenek. 161 De a
redukciot elvet materialistak sem mondtak le arrol, hogy a kauzalis klcsnhatas problemajanak megoldasara
olyan elmeletet dolgozzanak ki, amelybl nem kvetkezik a lelki jelensegekkel kapcsolatos epiIenomenalizmus.
Ezek a kerdesek azonban mar inkabb az elmeIilozoIia, mint a metaIizika kerdeskrehez tartoznak, ezert
targyalasukat mas alkalomra kell halasztanunk.
8.8. 8.IdeaIista monizmus
Mint korabban emlitettk, azokat a metaIizikai elkepzeleseket nevezzk monistanak, amelyek csak egyIele
szubsztancia letezeset ismerik el. Mindeddig azonban csupan azt a lehetseget targyaltuk, mely szerint csak
materialis szubsztanciak (vagy modernebb szohasznalattal: Iizikai entitasok) leteznek. A monizmus ezen
ertelmezese szerint a lelki tulajdonsagok vagy azonosak a Iizikai tulajdonsagokkal, vagy azokra 'eplnek (tehat
a szuperveniencia ertelmeben Iggnek tlk).
Logikailag azonban masIajta monizmus is lehetseges. Azt is allithatjuk ugyanis, hogy materialis szubsztanciak
nem leteznek. Azt a IilozoIiai allaspontot, amelyik a materialis szubsztanciak letet tagadja, gyakran
idealizmusnak szokas nevezni.162 (Bar meg kell jegyeznnk, hogy akarcsak a 'realizmus kiIejezest, az
'idealizmust is szamos klnbz ertelemben hasznaljak a IilozoIiaban.) Az idealizmus egyik Iormajaval mar
talalkoztunk, amikor az azonossag metaIizikai problemajat targyaltuk. Most az idealizmus egy masik
ertelmezesevel kell Ioglalkoznunk. Az idealizmus eszerint nem azt allitja, hogy csupan egyetlen, szellemi
szubsztancia, az abszolutum letezik. Az idealizmus e masik valtozatat gyakran ugy szokas aposztroIalni, mint a
'klvilag letezesenek tagadasat. Helyesebb azonban ugy Iogalmazni, hogy az idealizmus e valtozata szerint
csak lelki (vagy mentalis) partikularek leteznek. Ezt az allaspontot nem sokan kepviseltek a IilozoIia
trteneteben. Tulajdonkeppen egyetlen kepviselje George Berkeley volt. Mint minden olyan metaIizikai
8.IdeaIista monizmus
191
163 Berkeley 1713, 376.
elmeletet, amelynek kvetkezmenyei elIogadhatatlannak tnnek szamunkra, ezt is elssorban azert erdemes
megvizsgalni, mert a nyilvanvaloan elIogadhatatlan kvetkezmenyekhez erdekes ervek vezetnek.
Berkeley ervenek lenyege igen rviden sszeIoglalhato. Mindssze ket, igen egyszer es latszolag knnyen
elIogadhato premisszabol levezethet, hogy minden, ami letezik, szellemi termeszet kell, hogy legyen. 163 Az
erv a kvetkezkeppen Iest:
|1| Minden, amit kzvetlenl erzekelnk, szellemi es nem materialis
|2| A targyakat kzvetlenl erzekeljk
A targyak szellemiek. (Tehat nem leteznek elme-Iggetlen Iizikai partikularek.)
Vegyk sorra a premisszakat. Vajon miert lenne igaz, hogy minden, amit kzvetlenl erzekelnk, szellemi (vagy
'lelki, a ket kiIejezest a kvetkezkben szinonimaknak tekintjk)? Mint mar korabban is tbbszr emlitettk, a
lelki jelensegek egy jelents reszet a tudatossag jellemzi. A tudatossag pedig tbbek kztt epp a szemely es
tudattartalmai kzti sajatos 'kzvetlen viszonyt Iejezi ki. Ha az erzekeles tudatos jelenseg (marpedig
nyilvanvaloan az), akkor ez a kzvetlen viszony az erzekeles eseteben is Iennall. De miert jelentene ez egyben
azt is, hogy amit kzvetlenl erzekelnk, az maga is szellemi?
Ennek megertesehez rviden Iel kell ideznnk egy klasszikus episztemologiai problemat. A problema a
kvetkez: hogyan lehetseges, hogy mikzben a targyak tulajdonsagai valtozatlanok maradnak, erzekeink
szamara megis ugy tnnek Iel, mintha megvaltoztak volna? Es Iorditva: hogyan lehetseges, hogy ugy
erzekeljk, a targyak nem valtoznak, mikzben valojaban valtozason mennek keresztl? A napot egyre
nagyobbnak latjuk, amint a horizont Iele kzeledik, noha nyilvanvaloan este nem kezd el nvekedni. A tavolodo
hajot egyre kisebbnek latjuk, holott nem kezd el zsugorodni. Ha egy hideg teli napon hazaernk es hideg vizben
megmossuk a keznket, a vizet melegnek Iogjuk erezni. Es igy tovabb. Hogyan lehetseges ez?
A IilozoIusok egy resze a kvetkezkeppen valaszolt. Meg kell klnbztetnnk azt, ami erzekelesnk
kzvetlen targya (s amit a XVII. szazadi IilozoIiaban ideaknak, a XX. szazadiban pedig erzet-adatoknak
neveztek) azoktol a materialis targyaktol vagy Iizikai allapotoktol, amelyek ezeket az eszleleteket okozzak.
Maga az eszlelet szellemi termeszet, mivel kzvetlenl tudataban vagyunk, amit az is bizonyit, hogy
eszleleteink tartalmat illeten nem tevedhetnk. Nem tevedhetnk a tekintetben, hogy valami kicsinek vagy
nagynak lats:ik, sem a tekintetben, hogy valami melegnek vagy hidegnek tnik. Ezert arra, hogy maga a
materialis targy (az erzekeles Ieltetelezett kzvetett targya) teszem azt nvekszik vagy zsugorodik, melegebb
vagy hidegebb, csak kvetke:tethetnk. Az, amit kzvetlenl ismernk, csakis sajat tudatallapotunk, jelen
esetben eszleleteink lehetnek.
Az erzekeles kzvetlen targyanak lelki jellegere vonatkozo Ienti megIontolasokat meg tovabbiakkal is
kiegeszithetjk. Nem csak azt allithatjuk, hogy bizonyos erzekelt tulajdonsagok klnbzhetnek a targyak
tenyleges tulajdonsagaitol. Azt is mondhatjuk, hogy az erzekelt tulajdonsagok egy reszevel a targyak egyaltalan
nem is rendelkeznek. Fentebb mar emlitettk a szinek problemajat. Vajon mondhatnank-e, hogy szinesek a
targyak, ha nem leteznenk mi, emberek, akik erzekeljk ket? Egyes IilozoIusok szerint a valasz csakis
nemleges lehet. Hiszen a szinek nem szerepelnek azon tulajdonsagok kztt, amelyek segitsegevel a targyak
viselkedeset vagy a termeszeti jelensegeket Iizikailag magyarazzuk. Sem a csillagaszat, sem a meteorologia
trvenyein nem valtoztatna, ha az eget zldnek es barnanak, nem pedig keknek es szrkenek latnank. Mindenki,
aki nem szinvak, szinesnek Iogja latni a vilagot. De ez csakis azert van igy, mert amit kzvetlenl erzekelnk, az
nem maga a Iizikai targy, hanem valamilyen 'szellemi kzvetit (vagy 'lelki minseg).
Terjnk most at a masodik premissza vizsgalatara. Ha a Ienti erv igaz, akkor ugy tnik, mindazt, amit materialis
targynak neveznk, csak kvetkeztetes utjan ismerhetjk meg. Feltehetjk, hogy annak alapjan, aminek
kzvetlenl tudataban vagyunk, kvetkezteteseket vonunk le arra nezve, milyen tulajdonsagokkal rendelkeznek
a materialis targyak 'nmagukban (tehat Iggetlenl attol, hogy erzekelesnk targyai).
Marmost Berkeley szerint nem letezik ilyen kvetkeztetes. St, egy eIIele kvetkeztetes Ieltetelezese
192
keptelensegekhez vezetne. Kepzeljk el, hogy a Louvre-ban setalva megakad a szemnk a Szamothrakei Niken;
hosszasan bamuljuk es csodaljuk szepseget. Mikor ezt tesszk, nem vonunk le kvetkezteteteseket arra nezve,
hogy az, aminek a szepseget csodaljuk, bizonyos tulajdonsagokkal (szinnel, Iormaval, merettel) rendelkez
targy, ahogyan peldaul abbol, hogy nem zrg, arra kvetkeztetnk, hogy all a gepkocsink motorja. A szobor
Iehersegere vagy csodalatosan aranyos alakjara azonban nem kvetkeztetnk. A Szamothrakei Niket bamulni
nem mas, mint k:vetlenl tudataban lenni ezeknek a tulajdonsagoknak. Raadasul, ha ezektl a tulajdonsagaitol
megIosztanank, semmi nem maradna, amit a Szamothrakei Nikenek nevezhetnenk. Hiszen mi mas is lenne
maga a szobor, mint e tulajdonsagok sszessege?
Marpedig, ha egy targy valamennyi tulajdonsagat kzvetlenl erzekeljk, es az, amit kzvetlenl erzekelnk
csak szellemi lehet, akkor a krlttnk lev targyak mind szellemiek kell, hogy legyenek. Csak egy vilag
letezik: tudatallapotaink szszessege. Az, hogy leteznek materialis targyak (mint elme-Iggetlen Iizikai
partikularek) puszta Iikcio. Barmilyen meggyznek tnjek is azonban, nagyon keves IilozoIus Iogadta el
Berkeley ervet. Valoban nem letezne anyagi vilag? Valoban minden szubsztancia csak mint eszlelet letezik?
Valoban nincsenek olyan anyagi termeszet szubsztanciak, amelyek eszleleteink alapjaul szolgalnak? Ezt a
kvetkeztetest nagyon nehez elIogadni. Megpedig a kvetkez okokbol.
Elszr is, mint tbbszr hangsulyoztuk, bar a lelki jelensegeknek, igy az erzekelesnek is, Iontos jellegzetessege
a tudatossag, a tudatossagot nemcsak a kzvetlenseg jellemzi, hanem az a sajatos viszony is, amely mindenkit a
safat tapasztalatahoz kapcsol. Sem erzekeles, sem tapasztalat nem letezik e nelkl a sajatos viszony nelkl.
Marmost ha a vilag csak a mindenki safat maga s:amara adott mentalis allapotaibol allna, abbol az kvetkezne,
hogy mindenki csak sajat maga, es sajat szellemi allapotainak letet ismerhetne el. Ezt az allaspontot szokas
szolipszizmusnak nevezni. (A latin solus |csak| es ipse |nmaga| kiIejezesekbl.) Ha igaz az, hogy a vilag
szellemi termeszetere vonatkozo ervbl az is kvetkezik, hogy mindenki csak sajat maga letezik, pontosabban,
hogy senki szamara sem racionalis barki mas letezeset elismerni, akkor az erv nyilvanvaloan ellentmondasos.
Nem allithato olyasmi, hogy a vilag 'mindenki szamara csak 'sajat maga szellemi allapotaibol all. Peldaul
azert, mert ertelmetlenne valna a 'mindenki kiIejezes, vagy azert, mert nem lenne kinek allitani.
Masodszor, ha valamikepp sikerlne is megmagyarazni, mikent lehetseges, hogy a vilagban (n)magan az
erzekel szemelyen kivl masok is letezzenek, meg tovabbi magyarazatra szorul, mikent lehetseges, hogy
tbben ugvana:t a targyat legyenek kepesek erzekelni. Hiszen mindenki csak a sajat tudatos allapotainak lehet
kzvetlenl birtokaban. Hogyan lehetseges akkor, hogy ket egyen ugyanazt a targyat erzekelje vagy szemlelje?
Vajon, ha a Louvre-ban en meg a baratom a Szamothrakei Niket bamuljuk, akkor csak sajat mentalis
allapotainkat csodaljuk? Es ha elhagyjuk a Louvre epletet, es soha nem ternk oda vissza, azzal a szobor is
megsznt volna letezni? Ez abszurd kvetkezmeny lenne.
Berkeley persze tisztaban volt ezekkel a nehezsegekkel, es igyekezett megvalaszolni ket. Valasza azonban pont
olyan ad hoc jelleg, mint a kartezianus dualizmus valasza arra a kerdesre, hogyan lehetseges klcsnhatas a
testi es szellemi szubsztancia kztt. A valasz lenyege, hogy valojaban mindahanyan Isten szellemeben
leteznk, az gondolatai vagyunk, es biztositja 'masok es az (ily modon termeszetesen szinten szellemi
termeszet) targyak letet es allandosagat. Isten teremt tehat sszhangot tudatallapotaink kztt. De vajon akkor
miert keltene Isten azt az illuziot bennnk, hogy leteznek materialis targyak? Nem Isten kelti bennnk, mondja
Berkeley, hanem a helytelen IilozoIiai ervek taplaljak ezt az illuziot. Amig nem kezdnk IilozoIalni, nem
gondoljuk, hogy letezne olyasmi, amit a IilozoIusok 'materialis szubsztancianak neveznek. Aki elIogadja, hogy
a IilozoIiatol meg nem Iertztt elmek szerint csak lelki szubsztanciak leteznek, az talan elIogadja Berkeley
konkluziojat is. Aki szerint viszont Berkeley-t 'Iertzte meg a rossz IilozoIiai erveles, annak meg kell
mutatnia, hol a hiba az ervelesben.
Ami az els premisszat illeti, vajon valoban el kell-e Iogadnunk, hogy minden, amit kzvetlenl erzekelnk,
szellemi termeszet kell, hogy legyen? Nem Ieltetlenl. Amellett is ervelhetnk, hogy amit kzvetlenl
erzekelnk, az maga a materialis targy. Abbol, hogy az erzekelest egy sajatos perspektivikussag jellemzi, nem
kvetkezik ugyanis, hogy az erzekeles targya is lelki vagy szellemi termeszet. Persze magyarazatra var meg,
hogy ha a targyak tulajdonsagait kzvetlenl erzekeljk, mikent lehetseges, hogy olyan tulajdonsagokat is
193
164 Ezt az allaspontot vedelmezi peldaul D. Armstrong 1961; egy ellenkez allaspont: Jackson 1976.
165 Locke 1689, I. ktet, 335.
erzekelhetnk, amelyekkel a targyak nem rendelkeznenek, ha nem lennenek erzekel lenyek; vagy mikent
lehetseges, hogy olyan valtozasokat tapasztaljunk, amelyeket a targyak, ha nem lennenek erzekeles targyai, nem
szenvednenek el. Ezekkel az ismeretelmeleti kerdesekkel most nem kell Ioglalkoznunk. A metaIizikai problema
szempontjabol eleg annyit megjegyeznnk, hogy nmagaban veve nincs semmi abszurd abban a Ieltetelezesben,
hogy a Iizikai targyakat, illetve azok tulajdonsagait kzvetlenl erzekeljk.164
Nem kell persze elIogadnunk, hogy a Iizikai targyak vagy tulajdonsagaik kzvetlenl is erzekelhetk.
Kitarthatunk amellett, hogy a Iizikai targyak tulajdonsagait valojaban csak kvetkeztetes reven ismerjk. Hiszen
aligha vitathato, hogy a targyaknak szamos olyan tulajdonsaguk van, amely nem lehet kzvetlen erzekeles
targya. Fentebb mar emlitettk e tulajdonsagok egy csoportjat: a diszpozicios tulajdonsagokat. Raneznk egy
kinai vazara es tudjuk, hogy trekeny. Bizonyos ertelemben nem helytelen azt allitani, hogy latfuk rafta a
trekenyseget. De azert nem abban az ertelemben 'latjuk, ahogyan peldaul megIigyelhetjk, hogy a vaza kek
szin. A vaza trekenysegere, ha talan nem is tudatosan, de megis kvetkeztetnk. Es ha valoban leteznek
kzvetlenl erzekelhet kauzalis kapcsolatok (bar mint lattuk, a IilozoIusok tbbsege ezt vitatja), azokat is
hasonlo, nem tudatos kvetkeztetesek eredmenyekent ertelmezhetjk. Talan ugy is Iogalmazhatnank: szamos
tulajdonsag azonositasa implicit kvetkeztetest Ieltetelez. Semmi klns nincs tehat abban, hogy a targyak
rendelkezhetnek olyan kzvetlenl nem erzekelhet tulajdonsagokkal, amelyek ugyan erzekelhetnek tnnek, de
amelyek azonositasa megis kvetkeztetest feltetele:.
Termeszetesen a Berkeley ervenek ket premisszaja ellen Ielhozott erveket tovabb lehet es kell Iinomitani. Ehhez
azonban arra lenne szkseg, hogy reszletesebben targyaljuk a targyak erzekeleserl alkotott klnbz IilozoIiai
elmeleteket. Ez pedig mar nem a metaIizika, hanem az ismeretelmelet, illetve az elmeIilozoIia Ieladata. Most
csupan annyit kellett megmutatnunk, hogy a Berkeley-Iele erv mindket premisszaja vitathato. Nincs tehat
elegseges ok arra, hogy a materialis targyak letere vonatkozo, meglehetsen ers meggyzdesnket Ieladjuk. A
monizmus idealista valtozata ezert bizonyosan nem meggyzbb, mint a materialista elmelet.
8.9. 9. szemIyes azonossg
KaIka Atvalto:as cim novellajanak Ihse, Gregor Samsa egy reggel arra ebredt, hogy bogarra valtozott.
Apuleius Aranvs:amaranak Ihse arra keri baratnjet, hogy valtoztassa t madarra, de balszerencsejere szamar
lesz belle. Samsa sorsa atvaltozasaval megpecseteldtt. De Gregor Samsa ezzel nem sznt meg Gregor
Samsanak lenni, bar ketsegtelen, hogy csaladtagjai az id mulasaval egyre kevesbe voltak kepesek elIogadni,
hogy a bogar a szomszed szobaban valoban az rokonuk. Apuleius szamara sok hanyattatas utan ismet
emberalakot lt. De a ket idpont kztt az a valami, amirl azt allitjuk: ugvana: a s:emelv, szamar volt (vagy
'szamaralakban letezett).
Ezekben a helyzetekben az a meglep, hogy Ieltnen knnyen el tudjuk kepzelni ket. Nem okoz problemat
annak megertese, hogy a szereplk hogyan rizhettek meg azonossagukat valamilyen radikalis Iizikai valtozas
utan. Gregor Samsa es Apuleius szamaranak peldaja azt latszik bizonyitani, hogy egyaltalan nem tartjuk
elkepzelhetetlennek, hogy tkeletesen klnbz Iizikai tulajdonsagok kapcsolodjanak ugyanazokhoz a
szemelyekhez. Ez ers ervnek tnik a dualizmus mellett. Vajon nem arra a kvetkeztetesre kell-e jutnunk, hogy
leteznek olyan lelki partikularek, amelyek klnbz Iizikai partikularekba 'kltzhetnek, es valojaban e 'lelki
szubsztanciak azonossaga biztositja a szemelyek azonossagat? Vajon nem azert tudjuk e trteneteket oly
knnyen kvetni, mert ugy gondoljuk, a szemelyiseg lenyege lelki jelleg? Nem ez teszi lehetve, hogy ugyanaz
a szemely egy numerikusan klnbz testbe, vagy akar egy egeszen mas tipusu testbe kltzhessek? Vagy azt,
hogy (Locke peldajat Ielidezve) ket szemely netan 'testet csereljen, peldaul a Ioltozovarga a kiralyIi testebe
kltzzek, es Iorditva?165 Hogy egy eIIele 'testcsere oly knnyen elkepzelhet, azt sugallja, hogy a
szemelyeket nem Iizikai tulajdonsagaik, hanem a 'lelki szubsztanciajuk alapjan azonositjuk.
A szemelyek azonossaga, mint a peldakbol erzekelhet, es amint azt a kvetkezkben meg reszletesebben is
9. szemIyes azonossg
194
166 Locke 1689, I. ktet, 332.
targyaljuk, valoban klns metaIizikai problema. De nmagaban az a teny, hogy egy szemely azonossagat
Iggetlennek gondoljuk azon test azonossagatol, amelyben 'eppen tartozkodik, meg nem igazolja a dualizmus
elIogadasat. Elszr is, amint arra mar Locke Ielhivta a Iigyelmet, epp ugy el tudjuk kepzelni, hogy a szemelyek
egyik lelki partikularebol a masikba kltzzenek, mint azt, hogy egyik Iizikai testbl a masikba vandoroljanak.
Ezert annak Ieltetelezese, hogy a szemelyiseg valamiIele lelki partikularehoz kapcsolodik, nmagaban eppoly
kevesse igazolja, hogy azonos is lenne azzal, mint ahogyan az a teny, hogy az emberi szemelyiseg egy
meghatarozott biologiai organizmushoz kapcsolodik, nem igazolja, hogy azonos is azzal. Locke szerint
Azoknak tehat, akik a gondolkodast csupan egy anyagtalan szubsztanciaba helyezik, (.) meg kell mutatniuk,
miert nem lehet Ienntartani a szemelyes azonossagot az anyagtalan szubsztanciak Ielcsereldeseben vagy egyes
anyagtalan szubsztanciak valtozatos sokasagaban ugyanugy, mint ahogyan az allatok azonossaga Iennmarad az
anyagi szubsztanciak Ielcsereldesekor vagy az egyes testek valtozatos sokasagaban.166
Tovabba, ha az talan nem is egyeztethet ssze a materializmussal, hogy egy szemely egy bogar vagy egy
szamar testebe kltzzek, az nem mond ellent neki, hogy egy numerikusan klnbz emberi testbe,
pontosabban egy numerikusan klnbz neuroIiziologiai rendszerbe kltzzek. (Hogy ez miert van igy, azt
lathattuk a lelki tulajdonsagok szupervenienciajanak taglalasa soran.). Ahhoz persze, hogy megertsk, hogyan
lehetseges ez, kell egy kis kepzeler, meg egy kis tudomanyos Iantasztikum. De semmi olyasmit nem kell
Ielteteleznnk, ami ellentmondana a materializmusnak.
Tegyk Il, hogy a materializmus (legalabbis annak gyengebb, redukcio ellenes valtozata) igaz, ebbl
kvetkezen lehetetlen, hogy ket egyen, aki pontosan ugyanabban a Iizikai allapotban van, klnbz lelki
allapotban legyen. (A 'Iizikai allapot itt csak az agyi vagy altalaban az idegi allapotot jelenti. Hogy milyen
hosszu a ket egyen haja, az aligha Iog valtoztatni azon, hogy mi jar a Iejkben.) Ezert ha valaki testerl pontos
Iizikai masolatot keszithetnenk, Iel kell teteleznnk, hogy a masolat pontosan ugyanabban a mentalis allapotban
van, mint az eredeti 'peldany. Lehetseges lenne peldaul, hogy valaki egy ideig megsznjek letezni, majd mikor
elkeszl a masolata, talan valahol mashol es egy masik testben Iolytassa szemelyes letet. Vagy esetleg egy
evszazadokkal kesbb letez testben.
A materializmus tehat nem mond ellent annak, hogy a szemely azonossagat egy bizonyos ertelemben
Iggetlennek tekintsk a test azonossagatol. A materializmusnak nem mond ugyanis ellent, sokkal inkabb
kvetkezik belle, hogy ugyanaz a szemely numerikusan klnbz 'agyakban is letezhet. Rviden: abbol,
hogy a lelki allapotok nem letezhetnek 'Iizikai hordozok nelkl, nem kvetkezik, hogy a szemelyek azonosak
is lennenek e 'Iizikai hordozokkal. Mi sem bizonyitja ezt jobban, mint az a jol ismert teny, hogy tiz ev alatt
szervezetnk Iizikai alkotoelemei teljes egeszeben kicsereldnek. De ebbl nem kvetkezik, hogy tiz ev alatt
szemelyiseget is cserelnenk. A 'masolatkeszites ezert bizonyos ertelemben valoban megtrtenik. Csak a
technikaja es a sebessege mas, mint a Ieltetelezett Iantasztikus esetekben.
Persze, ha a masolatkeszites ( a szo szoros ertelmeben) technikailag megvalosithato lenne, az mindenIele
erdekes helyzetet idezhetne el. Lehetseges lenne, hogy hirtelen egeszen mas idben vagy helyen Iolytassuk
szemelyes letnket. De az is lehetsegesnek tnik, hogy anelkl keszitsnk masolatot valakirl, hogy megsznjek
letezni. Ekkor, ugy tnik, egy szemelybl kett lesz. De a Iorditottja sem kizart. Valamilyen klnleges
technikaval ket egyent 'sszeolvaszthatunk. Mondjuk egy olyan agyat hozunk letre, amelyik Ielig az egyik,
Ielig egy masik korabbi szemely agyallapotaibol all ssze. Vajon ezekben az esetekben ki azonos kivel?
Hogy erre valaszt tudjunk adni, ahhoz mindenekeltt tisztaznunk kellene, mi alkothatja a szemely azonossagat.
Azt mar lattuk, hogy mi nem alkothatja. A test alkotoelemeinek azonossaga nem lesz elegend a szemely
azonossagahoz. De az sem lenne elegend, ha Ielteteleznenk, hogy letezik valamilyen 'lelki partikulare. Harom
valaszlehetseg marad tehat. Az egyik szerint a szemely azonossaga egyIajta haecceitason alapul. A
haecceitason kivl nincs olyan tulajdonsag, ami alapjan megmondhatnank, ki kicsoda. Mindenki az, aki, es ez a
tovabb nem elemezhet egyszer tulajdonsag lesz az, amely az azonossagot magyarazza. A masodik megoldas
szerint vannak bizonyos pszichologiai kriteriumok, amelyek a szemelyiseg azonossaganak alapjaul szolgalnak.
Vegl a harmadik szerint, ha ezen kriteriumok segitsegevel sem tudjuk a szemelyeket azonositani, valojaban
195
167 Locke 1689, I. ktet, 336.
nincs ertelme a szemely azonossagarol beszelni.
Ertelemszeren vizsgalodasainkat a masodik javaslattal kell kezdennk, hiszen az els, illetve a harmadik csak a
masodik megoldas kritikajakent ertelmezhet. A szemelyek azonossaganak pszichologiai kriteriumok
segitsegevel trten magyarazata Locke-tol szarmazik, aki a szemelyes azonossagot a tudatallapotok
ss:efggesei reven igyekszik magyarazni.
.. a tudat, amennyire csak kiterjeszthet, akar elmult korszakokra is, idben nagyon messzeIekv letezeseket es
cselekveseket kepes ugyanabban a szemelyben egyesiteni, mint ahogyan a kzvetlenl elz pillanat letezeset es
cselekveseit egyesiti. Tehat barmi legyen is az, ami tudataban van jelenvalo es elmult cselekedeteinek, az
ugyanaz a szemely, amelyhez a mult is, jelen is tartozik. 167
A szemelyiseg azonossagarol kialakitott ezen elmeletet szokas a ps:ichologiai kapcsoltsag es folvtonossag
elmeletenek nevezni. Locke ugyan a Ienti idezetben csak az emlekekrl beszel, tehat hogy a multbeli es jelenbeli
pszichologiai allapotok mikent alkotjak a szemelyt, de mindaz, amit mond, termeszetesen a jvre is
kiterjeszthet. Hiszen bizonyos varako:asaink (peldaul, hogy en Iogom beIejezni ezt a knyvet, es nem valaki
mas) a szemely jvbeni azonossagahoz kapcsolodnak.
Erdemes Ielhivni a Iigyelmet a szemelyes azonossag locke-i, es az id Szent Agoston altal javasolt elemzese
kzti parhuzamra. Mindkett a tudatallapotokra, ezen bell az emlekekre es a varakozasokra hivatkozik. E
hasonlosag azert is erdekes, mert a Locke altal javasolt elmelettel szemben hasonlo ellenveteseket lehet tenni
ahhoz, amiket Agoston idre vonatkozo Iejtegetesei kapcsan emlitettnk. Agoston idre vonatkozo elmeletevel
az volt a I problemank, hogy az kvetkezik belle: ha valamire nem emleksznk, akkor azzal azt meg is
szntettk. Locke szemelyes azonossagrol szolo elmeletevel ugyanez a baj: vajon, ha valaki mar nem emlekszik
ra, hogy mit tett, akkor az mar nem is az o cselekedete tbbe? Ezt azert lenne klnsen nehez elIogadni, mert
mint Locke maga is megjegyzi, az erklcsi es jogi Ielelsseg Iogalma a szemelyiseg Iogalmahoz ktdik.
Marpedig ha a szemelyes azonossag kriteriuma valoban az emlekezes volna, akkor, ha valaki nem emlekszik
arra, hogy valaha mit tett, akkor nem lenne tbbe Ielelssegre vonhato; hiszen mar nem lenne ugyanaz a
szemely, mint aki a tettet elkvette. Ezt a kvetkezmenyt azonban nyilvan nem Iogadnank el.
Egy masik kritika szerint az emlekek es a tudatallapotok segitsegevel azert nem magyarazhato a szemelyes
azonossag, mert az emlekek elIeltetelezik a szemely azonossagat. Senki sem emlekezhet arra, hogy mas milyen
tudatallapotban volt, mint ahogyan senki sem Ielejtheti el azt, amit valaki mas tudott. Az egyes mentalis
allapotok es Iolyamatok (emlekezes, Ielejtes, varakozasok) elofeltetele:ik a szemelyiseg egyseget, nem pedig
magyarazzak azt. Bar ezt az ervet a szemelyiseg azonossagaval kapcsolatban dnt jelentsegnek tartom,
mieltt a belle adodo kvetkezmenyeket szamba vennenk, lassuk, hogyan erveltek azok, akik szerint az
ellenerv megvalaszolhato.
Ketsegtelen, hogy altalaban ugy gondolunk egy tudatallapotra, mint ami valakinek az allapota. De tegyk Il,
hogy ez nem s:ksegs:er jellegzetessege a tudatallapotoknak. Azt a kijelentest ugyanis, hogy
Valaki ugy emlekszik, hogy evett mar granatalmat
ugy is erthetjk, hogy
Letezik egy olyan emlek, hogy valaki egy granatalmat eszik.
Utobbi kijelentes ugyan Ieltetelezi egy szemely letet, aki a granatalma-evesere emlekszik, de nem Ieltetelezi,
hogy az emlek ugyanazon szemely emleke, mint aki a granatalmat ette. Hasonlokeppen ahhoz, mint amikor
peldaul azt mondjuk, hogy letezik a vilagban valami, ami pspklila. Ilyenkor azt is Ieltetelezzk, hogy leteznie
kell egy bi:onvos geometriai alak:atu dolognak, aminek a szine pspklila. De azt nem kell tudnunk, hogy
pontosan milyen az alakja annak a dolognak (gmbly, szgletes, vagy netan nem is targy, csak egy sikidom),
aminek a szine pspklila. Az emlekezes Iogalma a javasolt elmelet szerint csak azt Ieltetelezi, hogy korabban is
leteznie kellett valakinek, aki egy bizonyos pszichologiai allapotban volt. De azt mar nem kell Ielteteleznnk,
hogy az illet ugvana: a szemely, mint aki az emlekkeppel rendelkezik.
196
168 Emellett ervel D. ParIit nagy hatasu mveben; ParIit: 1984.
Ez persze nmagaban nem eleg ahhoz, hogy meg tudjuk magyarazni, a pszichologiai kapcsoltsagok hogyan
biztosithatjak egy szemely azonossagat. Mindenekeltt azert nem, mert a kapcsoltsag egeszen mas tipusu
relacio, mint az azonossag. Ha Marta azonos Monival, Moni pedig azonos Matilddal, akkor Martanak is
azonosnak kell lennie Matilddal. De ha Marta jo kapcsolatban van Monival, Moni pedig jo kapcsolatban van
Matilddal, abbol egyaltalan nem kvetkezik, hogy Marta jo (vagy barmilyen) kapcsolatban lenne Matilddal.
Hasonlokepp, ha az emlekezetet a pszichologiai kapcsoltsag tipikus peldajanak tekintjk, lehetseges, hogy
tegnap emlekeztem arra, hogy mi jart a Iejemben tegnapeltt, ma pedig emlekszem arra, hogy mi jart a Iejemben
tegnap, de ez nem jelenti azt, hogy ma emlekeznem kellene arra, hogy mi jart a Iejemben tegnapeltt. Ha az
emlekezet (mint a pszichologiai kapcsoltsag tipikus esete) lenne a szemelyes azonossag kriteriuma, abbol az
kvetkezne, hogy a Ienti esetben tegnapi nmagam azonos a tegnapelttivel, a mai azonos a tegnapival, de a mai
mar nem azonos a tegnapelttivel. Ez utobbi viszont logikai keptelenseg, mivel az azonossag, szemben a
kapcsoltsaggal, tran:itiv viszony.
Masodszor a pszichologiai kapcsoltsag Iogalma segitsegevel nem lesznk kepesek valaszt adni a masolatokkal
kapcsolatos problemara. Ha peldaul ket jvbeli masolatom is keszl es a Ieltevesnek megIelelen mindkettvel
pszichologiai kapcsolatban allok, Ielmerl a kerdes, hogy vajon melyikkel vagyok azonos. A pszichologiai
kapcsoltsag Innall az eredeti es mindket masolt szemely eseteben. De az nem lehet, hogy mindket masolt
szemely azonos legyen az eredetivel, hiszen k ketten nem lehetnek azonosak egymassal. Ugyanez all a Iorditott
esetre is. Ha engem ket szemely allapotaibol 'gyurtak ssze, akkor is Ielvethet a kerdes, hogy most melyikkel
vagyok azonos. Mivel a ket szemely korabban nem volt azonos, en nem lehetek mindkettjkkel azonos. Ha
peldaul az egyikk korabban valamilyen sulyos bntettet kvetett el, Ielelssegre vonhatnak-e engem most
ezert, azon az alapon, hogy en vagyok o? Miert ne lehetnek en a masik? Hiszen egyszerre mindkett nyilvan
nem lehetek.
Mindezen peldak alapjan nehany IilozoIus arra a kvetkeztetesre jutott, hogy erklcsi es gyakorlati szempontbol
nem a szemelyek azonossaga, hanem pszichologiai kapcsoltsaguk szamit. 168 Ennek az elmeletnek vannak
nagyon vonzo gyakorlati kvetkezmenyei. Peldaul az nzes, amely a szemelyes azonossagon alapszik,
ertelmetlenne, az nz cselekves pedig irracionalissa valna. Hiszen ha nem letezik az nmagaval egesz eleten at
azonos szemely, akkor csak az altalanos emberi erdeket erdemes dnteseink soran Iigyelembe venni: az
nerdekre trten hivatkozas ertelmetlenne valik. Az altruizmus es egoizmus kzti hatarvonal pedig elmosodik.
Ez a javaslat azonban etikailag nehezen elIogadhato kvetkezmenyekkel is jarhat. Ha az azonossag valoban nem
szamit, miert Iontos, hogy egy gonosztettert egv bi:onvos s:emelvt vonjunk Ielelssegre es bntessnk meg, es
ne valaki mast (vagy akarkit)? Ha a szenvedes nem egy bizonyos szemely szenvedese, miert lenne etikailag
helytelen masok karara elkerlni a szenvedest? Mindezek a kerdesek azonban mar inkabb az erklcsIilozoIia, es
nem a metaIizika temakrebe tartoznak, ezert itt reszletesebben nem Ioglalkozhatunk velk. Azt viszont Iontos
latnunk, hogy a metaIizika es a gyakorlati IilozoIia kerdesei sokszor bizony egyaltalan nem Iggetlenek
egymastol. Ezert nem biztos, hogy helyes az a XX. szazadi moralIilozoIiaban divatos megkzelites, mely szerint
az etika es a metaIizika kerdeseit egymastol Iggetlenl kellene targyalnunk. (Hasonlo sszeIggeseket Iogunk
latni etika es metaIizika kztt a kvetkez, a szabad akarat problemajaval Ioglalkozo Iejezetben is.)
Termeszetesen marad meg egy megoldas a Ientebb Ielsoroltak kzl. Ragaszkodhatunk hozza, hogy igenis
vannak szemelyek, akik egymastol elklnlten leteznek, es akiket nem pusztan a pszichologiai allapotok
kapcsoltsaga alapjan azonositunk. De akkor mi alapjan? Azt gondolom, ezt a kerdest nem lehet megvalaszolni.
Azert nem, mert a pszichologiai allapotok (legalabbis nagy reszk) nem magyarazzak, hanem epp Iorditva,
elofeltetele:ik a szemely azonossagat. Ezert a szemelyekre ugy kell tekintennk, mint elemezhetetlen metaIizikai
egysegekre. BeIejezesl szeretnek ket olyan ervet megemliteni, amellyel ala lehet tamasztani azt a Ieltevest,
hogy a szemelyek azonossaga nem ugy viszonyul pszichologiai allapotaikhoz, ahogyan a targyak azonossaga
alkotoreszeikhez.
Az azonossagrol szolo Iejezetet azzal zartuk, hogy a Iizikai targyak azonossaga lehet meghatarozatlan: a hegy
azonos az t alkoto sziklakkal, de nem lehet pontosan megmondani, melyik sziklanal er veget a hegy, es hol
kezddik a vlgy. Ebbl az kvetkezik, hogy ra tudunk mutatni egy olyan sziklara, amelyikrl nem allithato
197
egyertelmen sem az, hogy a hegyhez tartozik, sem pedig az, hogy a vlgyhz. Hasonlo kerdes vethet Iel a
Iizikai valtozas kapcsan is. Vajon mennyi alkotoreszt, vagy ha organizmusrol van szo, szervet kell kicserelnnk
ahhoz, hogy azt allithassuk, ez a targy mar nem ugyanaz a targy, mint ami korabban volt, vagy hogy ez az
organizmus mar nem ugyanaz az organizmus, ami egy korabbi idpontban volt? Azt gondolom, lehetetlen olyan
eles hatart huzni, amelynek segitsegevel megmondhatjuk: eddig a pontig ugyanaz a targy valtozott, ettl a
ponttol kezdve csak egy masik targyrol beszelhetnk.
Ugy velem azonban, hogy a szemelyek azonossaga nem lehet meghatarozatlan. Ertelmetlenseg Iltenni, hogy
van egy olyan mentalis allapot, amelyrl eldnthetetlen, vajon ehhez vagy ahhoz a szemelyhez tartozik-e. Es
ertelmetlen annak Iltetelezese is, hogy ne tudnank megmondani, hol 'er veget egy szemely, es 'hol kezddik
egy masik. Eldnthetetlen esetek talan leteznek (ha valoban lehetseges masolatok keszitese). De hataresetek
nem letezhetnek. Megpedig azert nem, mert csak ott beszelhetnk szemelyekrl, ahol lehetsegesek a
tudatallapotok; a tudatallapotok viszont egy olyan perspektivitast Ielteteleznek, amelyet csak a szemely egysege
alkothat.
Masodszor, mint lathattuk, a modalis kiIejezesek ertelmezese Ieltetelezi azt, hogy bizonyos individuumokat a
lehetseges vilagokon keresztl meg tudunk Ieleltetni egymasnak. Ez a megIeleltetes a targyak eseteben vagy az
azonossagot jelenti (a ket vilagban ugyanaz a targy rendelkezik klnbz tulajdonsagokkal), vagy pedig a
hasonmas elmeletet, ami szerint a ket klnbz vilagban sosem lehet azonos individuum, csupan ket bizonyos
szempontbol azonos Iunkciot betlt individuum Ieleltethet meg egymasnak. Ami a Iizikai targyakat illeti,
mindket megoldas elkepzelhet, bizonyos ertelemben talan csak technikai kerdesrl van szo: hogyan egyszerbb
a modalis kiIejezeseket elemezni.
A szemelyek eseteben azonban sokkal plauzibilisebb az a Ielteves, hogy a modalitasok ertelmezese soran a
szemelyek azonossagat meg kell riznnk a lehetseges vilagokon keresztl is. A Ielelsseg es a szabad valasztas
Iogalma ugyanis Ieltetelezi, hogy ugyanaz a szemely, aki valojaban igy vagy ugy cselekedett, cselekedhetett
volna maskepp is. Azonban arra Il senkit sem vonhatunk Ielelssegre, mert letezik egy olyan hasonmasa, aki
mast tett, mint amit ; hiszen ha valoban lehetsege volt arra, hogy maskepp cselekedjek, az eppen a:t felenti,
hogy egy ilyen hasonmasnak lete:nie kell. Ezert ha egy szemely azt kivanja, hogy barcsak elert volna valamit,
ami valojaban nem sikerlt neki, vagy hogy ne tett volna meg valamit, amit valojaban megtett, akkor azt
kivanja: barcsak o maga elhetne azokban a vilagokban, ahol vagyainak megIelelen cselekedett.
198
9. fejezet - VIII. SZABAD AKARAT
Mint azt a termeszeti trvenyek es a kauzalitas kapcsan mar emlitettk, a metaIizika egyik alapvet kerdese,
hogy honnan szarmazik a termeszeti jelensegekben megnyilvanulo rend. A kauzalitas es a termeszeti trvenyek
elemzese arra szolgalt, hogy lassuk, milyen metaIizikai problemak merlnek Iel az esemenyek rendjenek
(tudomanyos es mindennapi) megertese soran. A vilag azonban nemcsak esemenyekbl all, hanem emberi
cselekedetekbl is.
Termeszetesen a cselekedetek is esemenyek. De az esemenyek egy nagyon specialis Iajtaja. Amikor a
napIogyatkozast, egy lavinat vagy egy vulkankitrest magyarazunk, akkor (tbbek kztt) e jelensegek okait
kutatjuk, valamint azokat a termeszeti trvenyeket, amelyek ismerete sok esetben elengedhetetlen az okok
azonositasahoz. Amikor viszont azt akarjuk megerteni, miert tette valaki ezt vagy azt, akkor az illet indokaira
vagyunk kivancsiak. Mast szeretnenk tehat tudni olyankor, amikor azt kerdezzk, miert trtent valami, es
megint mast, amikor azt kerdezzk, miert tett valaki ezt vagy azt. Igy bar az emberi cselekedetek vagy
legalabbis azoknak egy jelents resze, Iizikailag leirhato esemeny is, nyilvanvalo, hogy egy bizonyos
ertelemben tbb vagv mas, mint egy Iizikai esemeny: olyan esemeny, amelyhez indokok tarsulnak.
A IilozoIianak ma mar van egy kln aga, amely kizarolag azzal a kerdessel Ioglalkozik, hogy mikent
magyarazhato az esemenyek, a cselekedetek es az indokok viszonya. A IilozoIia ezen agat cselekveselmeletnek
hivjuk. Jelen knyvben termeszetesen nem celunk, hogy a cselekveselmelet problemaiban elmelyedjnk. Ahhoz,
hogy a szabad akarattal kapcsolatos metaIizikai kerdest megertsk, mindssze a kvetkez ket problemat kell
megemlitennk. A vita valamennyi resztvevje egyetert abban, hogy a cselekedeteket, vagy legalabbis azok egy
jelents reszet, az klnbzteti meg a puszta termeszeti esemenyektl, hogy a cselekedeteket indokok alapjan
hajtjuk vegre. Van azonban ket olyan kerdes, amely tovabbi vizsgalatot igenyel. Egyreszt, hogy mit jelent
'indokok alapjan cselekedni? Vajon az indokok okai-e a viselkedesnek, es ha igen, vajon ugyanabban az
ertelemben okok-e, mint ahogyan az egyik termeszeti jelenseg oka lehet a masiknak? Masodszor, hogyan
magyarazhatjuk az indokok letrejttet? Vajon az indokokat mas indokok 'hozzak letre, vagy nem indok jelleg
esemenyek okozzak?
Mindenekeltt tisztaznunk kell, mit ertnk itt az indok Iogalman. Akkor mondjuk, hogy egy cselekedet indokok
alapjan trtenik, ha megIontolas es tudatos valasztas elzi meg. Ez a megIontolas es tudatos valasztas neha
hosszu idt vesz igenybe, mint mikor azon morIondirozik valaki, hogy hova menjen nyaralni, vagy amikor azon
vivodik, milyen palyat valasszon. De az is lehet, hogy a dntes csak egy pillanatig tart, mint amikor iras kzben
eldntjk, hogy egy mondat vegen uj bekezdest kezdnk-e vagy sem. Mindnyajan ugy erezzk, hogy
cselekedeteink egy jo resze ilyen tudatos dntesen alapul.
A tudatos dntesen alapulo cselekvesnek azonban van egy tovabbi jellegzetessege is. Bizonyos tudatos dntesek
alatt es utan ugy erezzk, hogy cselekedhettnk volna maskepp, mint ahogyan valojaban cselekedtnk. Ha
ijedtnkben sszerandulunk, akkor ugy erezzk, ez gyben nem volt mit tennnk. De nem is mondanank azt,
hogy adott krlmenyek kztt lehetseges lett volna, hogy ne randuljunk ssze. Ha azonban tudatos dntes
alapjan cseleksznk, akkor ugy erezzk, kepesek lettnk volna arra, azaz lehetosegnk volt ra, hogy maskepp
cselekedjnk. Azt a sajatos kepesseget, amely a dnteseket es bizonyos cselekedeteket jellemez, hivjuk
hagyomanyosan 'akaratnak. Az akarat az a sajatos kepesseg, amely a megIontolasok es a cselekves kzt
kzvetit. A szabad akarat metaIizikai problemaja marmost abban all, hogy mikent egyeztethet ssze ez a
sajatos kepesseg az esemenyek kauzalis vagy nomikus (termeszeti trvenyek altal meghatarozott) rendjevel.
9.1. 1. Az akarat
Egyes IilozoIusok szerint azonban a szabad akarat metaIizikai problemaja egyszeren nem letezik, megpedig
azert nem, mert az akarat hagyomanyos IilozoIiai Iogalma ertelmetlen. Erre elszr is azt kell valaszolnunk,
hogy egy terminus hasznalataval kapcsolatos nehezsegek nem Ieltetlenl a metaIizikai problemat teszik
199
169 Descartes 1637, 83.
ertelmetlenne, hanem csak arra mutatnak ra, hogy esetleg bizonyos kontextusban helytelenl hasznaljuk. Mint
latni Iogjuk, ugyanaz a metaIizikai problema, amit hagyomanyosan a szabad akarat problemajakent szoktak
emlegetni, megIogalmazhato a szabad dntes vagy elhataro:as problemajakent is. Azt pedig kevesen Iogadnak
el, hogy a dntes Iogalmat is ertelmetlennek nevezzk, mivel, mint lattuk, a cselekves Iogalma Ieltetelezi, hogy
a viselkedeshez indokokat tarsitunk, az indokokat pedig altalaban a tudatos dntes Iogalmahoz kapcsoljuk.
Erdemes azonban alaposabban vegiggondolni, mennyire meggyzek azok az ervek, amelyek azt kivanjak
bizonyitani, hogy az akarat 'metaIizikai Iogalma ertelmetlen.
A legnevezetesebb ervek az akarat Iogalmanak ertelmetlensege mellett Gilbert Ryle-tol szarmaznak.169 Vajon
szkseges-e a cselekedetek magyarazatahoz Ielteteleznnk, hogy a cselekv rendelkezik az akarat kepessegevel?
Elszr is, hogyan azonosithatjuk azt 'az akaratot, ami cselekvesre kesztet? Mondjuk, egy knyvet akarok irni
a metaIizikarol. Egeszen pontosan mikor akarom? Mikor azon gondolkodom, hogy milyen legyen a szerkezete?
Mieltt letm az els billentyt? Mikzben irom? Mikzben irom, csak egy akaratom van, vagy Iejezetenkent
kln akarataim? Ahhoz, hogy a knyvet megirjam, szamos billentyt kell letnm a szamitogep billentyzeten.
Minden leteshez egy kln akarat kell? Ha igen, hogy viszonyulnak ezek az akaratok a knyviras akarasahoz?
Ryle szerint ezek a kerdesek megvalaszolhatatlanok.
De van az akarat Iogalmaval egy sulyosabb problema is. Tegyk Il, mondja Ryle, hogy valoban szkseg van az
'akaratra, amely kzvetit a tudatos elhatarozas es a cselekves vegrehajtasa kzt. Marmost mi magyarazza, hogy
a cselekvest meg akarom tenni? Nyilvan az akaratnak is kell, hogy oka legyen. Ez pedig semmi mas nem lehet,
mint hogy akarjam akarni a cselekves vegrehajtasat. De mi magyarazza, hogy akarom akarni? Csakis egy
tovabbi akarat, es igy tovabb a vegtelensegig. Az erv szerint tehat, ha valoban letezne, az akarat 'kepessege
nemhogy elsegitene, eppenseggel lehetetlenne tenne, hogy eljussunk az elhatarozastol a tenyleges, Iizikai
esemenykent leirhato cselekvesig; mivel nem egy, hanem vegtelenl sok 'akarasra lenne szkseg ahhoz, hogy
barmely cselekedetet vegrehajthassunk.
A Ienti ervekbl marmost Ryle azt a kvetkeztetest vonja le, hogy az akarat mint kzvetit az elhatarozas es
cselekves kzt, olyan elmeszlemeny, amelyre semmi szksegnk a cselekves magyarazatakor. Ehhez kepest
eleg meglep, milyen knnyedseggel vagyunk kepesek az akarat Iogalmanak alkalmazasara. Ha valamit
szeretne, mar a kisgyerek is azt vlti 'Akarom. Valoszintlen, hogy ennyi metaIizikai abrandoktol
Ielrevezetett ember koszalna a vilagban. Sokkal valoszinbb, hogy valami Ielreertes van itt az akarat
Iogalmanak Ryle-Iele elemzesevel.
Elszr is erdemes megjegyezni, hogy ami az akarat szabadsaganak klasszikus problemajat illeti, semmi nem
mulik azon, elIogadjuk-e vagy sem, hogy letezik olyan lelki kepesseg, amelyet hagyomanyosan akaratnak
neveznk. Ryle-nak minden bizonnyal igaza van abban, hogy a hagyomanyos IilozoIiai elkepzeles szerint az
akarat az a mentalis esemeny, amelyik sszekti a cselekves melletti dntest a Iizikai ertelemben vett
cselekvessel. Hogy ez miert van igy, arra kesbb meg visszaternk. (Bar erdemes megjegyeznnk, hogy az
akarat szerepe nem csak erre korlatozodik. A hagyomanyos elkepzeles szerint az akaratnak szerepe van a
mentalis diszpoziciok strukturalasaban is. Ezzel az elssorban ismeretelmeleti problemakat erint kerdessel
most nem Ioglalkozunk.) Csakhogy ahhoz, hogy az akarat szabadsagaval kapcsolatos metaIizikai problemat
ertelmezzk, meglep modon, nem kell az akarat kepessegere hivatkoznunk. A metaIizikai problemat ugyanis a
'szabadsag, es nem az akarat Iogalma jelenti.
Az akarat Iogalma csupan arra szolgal, hogy segitsegevel megklnbztethessnk ket szabadsagra vonatkozo
kerdest. Az egyik a cselekves kls Ielteteleire, a masik a bels Ieltetelekre vonatkozik. Senki nem dnthet ugy,
hogy atugorja a La Manche csatornat, mivel senki nem tehet olyasmit, amire Iizikailag keptelen. De a lehetseges
cselekedetek kret nemcsak az egyen Iizikai allapotai, hanem krnyezete is beIolyasolhatja. Ha valakit bezarnak
egy szobaba, akkor nem all szabadsagaban elhagyni a szobat. Ezert ha tudja, hogy a szoba be van zarva, nem
dnthet ugy, hogy elhagyja a szobat. Senki nem dnthet ugy, hogy olyasmit tesz, amit az adott krnyezetben
lehetetlen vegrehajtani. De ha van a szobaban egy szek, az illet eldntheti, hogy lel ra, vagy allva marad. Az
'akarat szabadsaga tehat az a szabadsag, amely a lehetseges cselekedetek kzti valasztas kapcsan merl Iel. A
cselekves szabadsaga pedig arra vonatkozik, hogy adott helyzetben a cselekvnek fi:ikailag es tarsadalmilag
1. Az akarat
200
170 Descartes 1644, 51.
171 Nagel 1986, 1327.
172 Tovabbi reszletes peldakkal szolgal Chalmers 1996, 411.
milyen cselekvesi lehetsegei vannak.
A Ienti pelda azt latszik bizonyitani, hogy a cselekves szabadsaga szkseges, de nem elegseges Ieltetele az
akarat szabadsaganak. Ez azonban nincs igy. Vannak olyan esetek is, amikor a cselekvest nem neveznenk
szabadnak, megsem mondanank, hogy valaki nem szabad akaratabol dnttt ugy, ahogy. Tegyk Il, hogy egy
bankrablo lektzi a kirabolt bank penztarosat, majd elviszi a kasszabol a penzt. Ebben az esetben a penztaros
nem dnthetett volna ugy, hogy nem adja oda a kassza tartalmat. Egy masik esetben a bankrablo a penztaros
Iejenek szegezett pisztollyal azt kveteli, hogy az nyissa ki a kasszat es adja oda a penzt. Termeszetesen sem
jogi, sem erklcsi ertelemben nem allitanank, hogy a penztaros szabadon cselekedett. De nem all az, hogy nem
dnthetett volna ugy, hogy nem adja oda a kulcsot. Ha akarta volna, mert (barmilyen okbol, nem Iel a halaltol),
lehetsege lett volna arra, hogy nemet mondjon.
E peldakbol tehat az kvetkezik, hogy a cselekves szabadsaga se nem szkseges, se nem elegseges Ieltetele
annak, amit altalaban az akarat szabadsaganak szokas nevezni. De ha valaki kiIogasolja az 'akarat kiIejezest,
akkor talan beszelhetnk egyszeren a dntes szabadsagarol. Ebben az esetben nem kell Ielteteleznnk, hogy
valamilyen 'kzvetitre van szkseg a dntes es a vegrehajtott cselekves kzt. Nem azt mondjuk tehat, hogy
valaki megtehetett volna valamit, ha akarta volna, hanem hogy megtehette volna, ha igy vagy ugy dnttt volna.
Azt a kerdest, hogy a dntes szabadsaga mikent illeszkedik a termeszeti esemenyek kauzalis rendjebe, semmivel
sem knnyebb megvalaszolni, mint azt, hogy mikent lehetseges szabad akarat.
Visszaterve marmost Ryle erveihez, szerinte az akarat IilozoIiai Iogalma a szandekos vagy nkentes cselekves
Iogalmanak helytelen IilozoIiai ertelmezesebl szarmazik. Az akarat egyszeren egy cselekedet
nkentessegenek jellegzetessege, annyiban, es csakis annyiban, amennyiben egy cselekedet a Ielelssegre vonas
targya lehet.
A legmindennapibb hasznalatukban, az 'nkentes-t es az 'nkentelen-t egeszen keves es csekely elteressel
olyan cselekedetekre alkalmazzuk, amelyeket az illetnek nem szabadna megtennie. Csak akkor vitatjuk, hogy
egy szemely egy bizonyos cselekedetet nkent tett-e, vagy sem, amikor ugy tnik, hogy a cselekedet az hibaja
volt.170
Hasonlokeppen, a mindennapi eletben csak akkor vetjk Iel a Ielelsseg kerdeset, ha valakit jogosan vagy
jogtalanul megvadolnak valamilyen bnnel.
Ebben a normalis hasznalatban tehat abszurd dolog arrol vitatkozni, hogy a kielegit, a kiIogastalan vagy a
bamulatos teljesitmenyek nkentesek-e vagy nkentelenek. 171
Az akarat mindennapi (tehat ertelmes) Iogalmat marmost a szandek melletti kitartas Iogalma segitsegevel
erthetjk meg.
Az akarater az a hajlam, amelynek kiIejtese a Ieladatok melletti kitartasban all; azaz abban, hogy az illett nem
lehet elrettenteni vagy elteriteni a Ieladatoktol.172
Ryle-nak alighanem igaza van abban, hogy a szandekossag kerdese altalaban a Ielelssegre vonas soran merl
Il, mint ahogyan abban is, hogy az 'akarat Iogalmara a hetkznapi hasznalatban elssorban az akarater,
illetve az akaratgyengeseg kapcsan hivatkozunk. Mindebbl azonban nem kvetkezik, hogy ertelmetlen lenne
mas esetben is szandekossagrol beszelni, s hogy az akarat Iogalmanak ne lenne szerepe egy cselekves
szandekolt voltanak megerteseben.
Abbol ugyanis, hogy a szandekossagot altalaban akkor Iirtatjuk, amikor valaki hibat kvet el, nem kvetkezik,
hogy a szandekossag (vagy nkentesseg) ne lenne minden cselekves szkseges Ieltetele. Egy peldaval jol
erzekeltethet, miert. Amikor azt kerdezzk, hogy valaki tulelt-e egy veszelyes kalandot, nem vagyunk
kivancsiak arra, hogy vajon minden percben vett-e levegt. St nevetsegesnek tartanank egy olyan elbeszelest,
amelyet allandoan annak hangsulyozasa tarkit, hogy valaki, miutan ezt vagy azt tette, levegt vett. Vannak
1. Az akarat
201
173 Leibniz 1986, 310.
azonban olyan esetek, amikor a kaland elbeszelesehez igenis Iontos a leveg emlitese: mondjuk, ha hegymaszo-
vagy buvarkalandrol van szo. Vajon allithatnank-e ennek alapjan, hogy a levegvetel csak akkor szkseges
Ieltetele egy kaland tulelesenek, amikor 'hetkznapi elbeszeleseink soran emlitest kell tennnk rola? Nyilvan
nem. Hasonlo modon, abbol, hogy egy cselekedet nkentes jellegenek kerdese csak bizonyos kontextusban
erdekes, nem kvetkezik, hogy az nkentesseg ne lenne minden cselekves szkseges Ieltetele. Ugyanez all az
akarat Iogalmara is. Abbol, hogy az akarat Iogalma elssorban akkor merl Il, amikor egy cselekedet
vegrehajtasa klnleges akaratert kvetel meg, nem kvetkezik, hogy az akarat ne lenne szkseges Ieltetele
valamennyi cselekedetnek.
De mi a helyzet azokkal az ellenvetesekkel, amelyek azt probaljak bizonyitani, hogy az akarat Iogalma
ertelmetlen, ha olyan pusztan mentalis cselekedetet ertnk rajta, amely a Iizikailag megnyilvanulo cselekedet
vegrehajtasanak elengedhetetlen Ieltetele? Az egyik ellenvetes szerint, mint emleksznk, a cselekedetet
meghatarozo akarat azonosithatatlan, mivel lehetetlen megmondani, mikor akarunk valamit. Ezzel kapcsolatban
a kvetkezket kell megjegyeznnk. Az akaratot, mint sok mas tudatallapotot, ketIelekeppen ertelmezhetjk. Az
egyik ertelmezes soran az akaratot egy sajatos diszpozicionak tekinthetjk, amely mindaddig Iennall, amig a
szandekolt cselekedetet meg nem tettk; valahogy ugy, ahogy valami egeszen addig a pillanatig trekeny, mig
ssze nem trik. Ha igy ertjk, termeszetesen ertelmetlen Iltenni azt a kerdest, hogy mikor akart valaki valamit;
eppugy, ahogy ertelmetlen azt Iirtatni, hogy mikor trekeny az veg, vagy hogy mikor hiszi valaki azt, hogy a
zebra csikos.
Amde az akarat Iogalmat maskepp is hasznalhatjuk; st mi tbb, az akaratgyengeseg eseteinek magyarazatakor
pontosan igy is hasznaljuk. Ha akaratgyengesegbl nem tesz meg valaki valamit, akkor azt mondjuk, hogy bar
mar ugy dnttt, hogy egy adott cselekedet vegrehajtasa helyes, megis amikor elfn a cselekves vegrehaftasanak
idefe, annak ellenere tesz. Ezert vilagos, hogy a mentalis esemenvkent ertelmezett 'akaras mikor trtenik
azokban az esetben, amikor az illet vegre is hajtja a cselekedetet: akkor, amikor vegrehaftfa. Ha az akaratot,
mint mentalis esemenyt a cselekves szkseges Ieltetelenek tekintjk, nincs semmi nehezseg abban, hogy
megertsk, mikor akar valaki valamit: akkor, amikor cselekszik.
E megoldas ellen vethet persze, hogy Ieltetelezi: az akarat Iogalmat ket klnbz ertelemben is hasznaljuk.
Az 'akarat neha diszpoziciot, maskor meg esemenyt jellt. Valojaban azonban nincs abban semmi klns,
hogy az akarat Iogalmat mindket ertelemben hasznalhatjuk. Sok mas mentalis jelensegre utalo terminusra igaz
ugyanez.173 Az emlekezet peldaul nyilvanvaloan egy bizonyos diszpoziciora utal, arra a kepessegre ugyanis,
hogy Iel tudunk idezni valamit, amit ismernk, vagy amit egyszer tapasztaltunk. Amikor viszont hirtelen nem
emleksznk valaki nevere, akkor nyilvan nem egy diszpozicio 'tnt el (hiszen kesbb esznkbe juthat a nev),
csak egy mentalis esemeny nem trtenik meg. (Azt is erdemes megjegyezni, hogy a legtbbszr azokban az
esetekben utalunk az emlekezesre mint esemenyre, amikor emlekezetnk kudarcot vall. Tehat nem csak az
akarat jellegzetessege, hogy altalaban a sikertelenseg magyarazatakor hivatkozunk ra.)
Mint lattuk azonban, Ryle-nak van egy masik ellenvetese is az akarat Iogalmanak IilozoIiai hasznalataval
szemben. Amennyiben az akaratot a cselekves szkseges Ieltetelenek tartjuk, azt is meg kellene tudnunk
magyarazni, hogy miert akarunk valamit, amit egy masik, 'magasabb rend akarat bevezetesevel tehetnk csak
meg, ezert barmely cselekedet vegrehajtasa vegtelen sok 'akarast kvetel meg. Ez az erv nyilvanvaloan csak
akkor allja meg a helyet, ha arra a kerdesre, miert akart valaki valamit megtenni, csak egy ujabb akarat
bevezetesevel valaszolhatnank. De ez nincs Ieltetlenl igy. Hiszen miert ne mondhatnank, hogy valami mas
okozta azt, hogy valaki akar valamit, pontosan ugy, ahogyan az esemenyek bekvetkezesenek szkseges
Ielteteleivel kapcsolatban is Ieltehetjk azt a kerdest, milyen mas esemenyek voltak szksegesek ahhoz, hogy az
adott Ieltetelek Iennalljanak? (Mint emleksznk ra, ez volt az oksag Ieltetelekkel trten elemzesevel
kapcsolatos egyik I nehezseg: vajon hogyan kerlhetjk el, hogy egy esemeny okanak tekintsnk minden mas
megelz esemenyt?)
Ennek a kerdesnek a megvalaszolasa azonban mar az akarat szabadsaganak metaIizikai problemajahoz vezet
bennnket. A kerdes a kvetkez. Tegyk Il: valoban szkseges Ieltetele egy cselekedet vegrehajtasanak, hogy
az illet akarja a cselekedet vegrehajtasat. Ha az 'akaras maga valami olyasmi, amit a cselekv nem akart,
1. Az akarat
202
174 Descartes 1637, 43.
akkor az adott cselekedet nem szabad. Ha viszont az 'akaras Ieltetele egy masik 'akaras, akkor eljutunk a
Ryle-Iele vegtelen sorozathoz: a cselekves Iltetele az akaratok vegtelen sorozata kellene, hogy legyen.
Ketsegtelen, hogy ez a szabad akarattal kapcsolatos egyik legmelyebb metaIizikai problema. Arra, hogy vajon
megvalaszolhato-e, kesbb meg visszaternk. Elbb azonban meg kell vizsgalnunk azokat az erveket, amelyek
azt probaljak bizonyitani, hogy meg ha az akarat Iogalma talan nem is ertelmetlen, a s:abad akarat Iogalma
mindenkeppen az.
9.2. 2. FataIizmus
Eddig azt vizsgaltuk, hogy a cselekves szkseges Ieltetelekent ertelmezett akarat fogalma vajon ertelmes-e vagy
sem. De ha az akarat Iogalmat ertelmesnek tartjuk is, meg mindig allithatjuk, hogy a s:abad akarat Iogalma
ertelmetlen. Ezert elszr is erdemes egy kicsit alaposabban megvizsgalni, mit ertnk itt szabadsagon.
Mint lattuk, azokban az esetekben is beszelnk szabad akaratrol, amikor nem gondoljuk, hogy a cselekves
szabad; mivel a cselekv kls, tarsadalmi kenyszer hatasara cselekszik. A szabad cselekvest ertelmezhetjk
ugy, mint ami a kenvs:er cselekvessel all szembe.174 Meg kell tehat klnbztetnnk a szabad cselekvest
lehetetlenne tev kenyszer ket tipusat. A kenyszer egyik tipusa (Ienti peldankban: amikor a bankrablo lektzi a
penztarost) bizonyos tipusu cselekedeteket fi:ikailag tesz lehetetlenne. (Termeszetesen nem minden cselekvest
tesz azza. A lektztt penztaros peldaul eldntheti, hogy kacsint-e vagy sem. De csak a dntesi helyzet
szempontjabol relevans cselekvesi alternativakat erdemes vizsgalnunk.) A kenyszer masik tipusa viszont nem
Iizikailag, hanem a ps:ichologiai befolvasolas reven Ioszt meg valakit valamilyen cselekvesi lehetsegtl. Ez
utobbi eseteben azonban nem mondanank, hogy a dntes nem volt szabad. Legalabbis annyit meg kell
engednnk, hogy nem minden pszichologiai beIolyasolas azonos a kenyszerrel. A tarsadalmi es jogi normak
peldaul arra szolgalnak, hogy motivaljak, es ezaltal beIolyasoljak a cselekv dnteseit. De aki a tarsadalmi
normak hatasara cselekszik, arrol nem mondanank, hogy dntese eppoly kevesse szabad, mint aze, aki hipnozis
(tehat Iiziologiai kenyszer) hatasara teszi azt, amit tesz.
A szabad akarat tehat az a kepesseg, amely lehetve teszi, hogy valasztani tudjunk klnbz Iizikailag
lehetseges cselekedetek kzt. Miutan a Iizikailag lehetseges cselekedetek klnbz oksagi hatasok reven mas
es mas jvbeli tenyeket idezhetnek el, a szabad akarat Iogalmat ugy is ertelmezhetjk, mint a cselekv azon
kepesseget, hogy bizonyos jvbeli tenyeket dntesevel beIolyasoljon. S mivel a tenyek teszik a propoziciokat
igazza, ugy is Iogalmazhatunk, hogy a s:abad akarat a: a kepesseg, hogv valaki valas:tasai reven bi:onvos
propo:iciokat iga::a tegven. (Mint mar emlitettk, a propoziciok absztrakt igazsagertek-hordozok. Egy
propozicio akkor igaz, ha a tenyek, amelyek igazza teszik, Iennallnak az aktualis vilagban.) Az, hogy a szabad
akarat Iogalmat a propoziciok segitsegevel hatarozzuk meg, klnsen nagy jelentsegre tesz szert a Iatalizmus
problemajanak targyalasakor.
Mit jelent peldaul az, hogy a szabadsagomban all, hogy most kinyissam az ablakot? Azt, hogy amennyiben ugy
dntk, most Ielallhatok es kinyithatom az ablakot. Ezzel elsegitem, hogy megvalosuljon egy teny: az, hogy
egy bizonyos idpontban az ablak nyitva van. Es igazza teszem azt a propoziciot, hogy '(ekkor es ekkor) az
ablak nyitva van. Ha viszont ugy dntk, hogy nem nyitom ki az ablakot, akkor ezzel egy masik teny
megvalosulasat segitem el, es ezzel egy masik propoziciot teszek igazza, nevezetesen azt, hogy '(ekkor es
ekkor) az ablak csukva van. A Iatalizmus marmost az a metaIizikai elkepzeles, amely szerint logikai
keptelenseg, hogy valaki dntese es cselekedete segitsegevel igazza tehessen egy propoziciot.
A Iatalizmus melletti erv a kvetkezkepp hangzik:
|1| Egy adott tenyre vonatkozo propozicio vagy igaz, vagy hamis (tehat egy masik, vele sszeegyeztethetetlen
propozicio igaz)
|2| Ha egy propozicio mar igaz, azt senki sem teheti hamissa, es ha mar hamis, azt senki sem teheti igazza
2. FataIizmus
203
175 Van Inwagen 1993, 156, 157. Az ervet termeszetesen modositott Iormaban rekonstrualom. Az ilyen valtoztatasok elkerlhetetlenek
minden olyan esetben, amelyben az egyes szam els szemely megIogalmazasnak dnt jelentsege van.
176 A diszpoziciok Iogalmarol lasd Ryle 1974, 171183.
|3| Ha az adott tenyre vonatkozo propozicio igaz, akkor mindig igaz, ha hamis, akkor mindig hamis
Dntesevel senki sem beIolyasolhatja, hogy egy propozicio igaz lesz-e, vagy sem.
Az erv konkluzioja eppen az ellenkezjet allitja annak, ahogyan a szabad akarat kepesseget deIinialtuk. Fontos
megemliteni, hogy az erv nem Ieltetelez semmilyen, a fi:ikai lehetsegekkel kapcsolatos elmeletet. Pusztan a
tenyek, illetve az ket kiIejez propoziciok termeszetere hivatkozva igyekszik bizonyitani, hogy senki sem
rendelkezhet a szabad akarat kepessegevel. A Iatalizmus szerint barmit is gondoljunk a Iizikai esemenyek es az
emberi cselekedetek kapcsolatarol, a szabad akarat fogalmi vagy logikai keptelenseg. Olyasmi, mint a Iabol
keszlt vaskarika, vagy a negyszgesitett kr.
Illusztraciokent idezzk Iel (kisse modositva) Arisztotelesz egyik klasszikus peldajat.175 Ket grg azon
vitatkozik, hogy lesz-e tengeri csata a kvetkez nap vagy sem. Miutan a kvetkez nap vagy lesz tengeri csata,
vagy nem, az egyikk kijelentese igaz, a masike pedig hamis. De ennel tbbet is mondhatunk. Miutan egyikk
kijelentese mar akkor is igaz kell, hogy legyen, amikor kimondja, mindegy, hogy ki mit tesz a tengeri csata
elkerlese vagy elidezese erdekeben. A ket kijelentes kzl az egyik igaz, es epp ugy igaz a vitatott tengeri
csatat megelz napon, mint az utana kvetkezn. Marpedig ha ez igy van, akkor ertelmetlen azt Ieltetelezni,
hogy barki is kepes lenne beIolyasolni a kvetkez nap esemenyeit.
Ez a kvetkeztetes nagyon Iurcsan hat. Azt meg elIogadnank, hogy ha a csatarol ket kivlallo beszelget, akik
nem beIolyasolhatjak az esemenyeket, akkor az egyiknek igaza lesz, a masik pedig teved. Talan az egyik joval
tbbet tud a tengeri hadviselesrl meg a hadi krlmenyekrl, mint a masik. Abban pedig nincs semmi meglep,
hogy ha egyiknk azt mondja, lesz holnap es, a masik meg azt, hogy nem lesz holnap es, akkor az
egyiknknek igaza lesz, a masikunk meg teved. De sokkal nehezebb elIogadni, hogy ugyanez all a csataban
resztvev hadvezerekre is. Ha ugyanis az erv helyes, a hadvezerek dntese eppugy nem jatszik szerepet abban,
hogy lesz-e masnap tengeri csata vagy sem, mint a parton allo csata-elrejelzke.
De ha nem Iogadjuk el a Iatalizmus melletti ervet, melyik premisszaban keressk a hibat? Nyilvanvalo, hogy a
tenyek vagy Iennallnak, vagy nem. Kvetkezeskepp a rajuk vonatkozo propoziciok vagy igazak, vagy hamisak.
Az is nyilvanvalo, hogy ha egy teny Iennall, azt mar senki sem beIolyasolhatja. Az egyetlen premissza, amit
meg lehet kerdjelezni: a harmadik. Az tehat, hogy egy propozicio mindig igaz vagy mindig hamis. De mikent
lenne ez megkerdjelezhet? Lehetseges volna, hogy egy propozicio neha igaz, neha meg hamis? Lehetseges
lenne, hogy neha igaz, hogy lesz holnap tengeri csata, neha meg nem igaz? Ha a tenyekrl nem Ieltetelezhetjk,
hogy keletkeznek vagy elmulnak, akkor a propoziciok sem valtoztatgathatjak igazsagertekket igazrol hamisra,
vagy Iorditva. Vagy veget er a masodik vilaghaboru 1945. majus 8-an, vagy nem. Az a propozicio tehat, hogy
'A masodik vilaghaboru 1945 majus 8-an er veget., eppugy igaz 1944-ben, ahogyan igaz 1999-ben.
Ha egy propozicio csak igaz vagy hamis lehet, akkor mindig igaz, vagy mindig hamis. De talan lehetseges, hogy
bizonyos propoziciok se nem iga:ak, se nem hamisak. Lehetseges, hogy az a kijelentes, hogy tengeri csata lesz
holnap, se nem igaz, se nem hamis ma. Az viszont, hogy tengeri csata volt tegnap, ma mar vagy igaz, vagy
hamis. Tehat nem elkepzelhetetlen, hogy egy meghatarozott ideig a propozicioknak ne legyen igazsagertekk,
majd egy bizonyos idpont utan legyen. Hiszen ha a propoziciokat a tenyek teszik igazza, ameddig a tenyek
nem allnak Ienn, a propoziciok nem lehetnek igazak, sem pedig hamisak.
A Iatalizmus melletti erv Ienti caIolata azonban ket megkerdjelezhet Ieltevesen nyugszik. Az egyik, hogy
lehetseges: egy propozicio se nem igaz, se nem hamis. Ez azt jelenti, hogy el kell vetnnk a logika egyik
klasszikus tetelet: a kizart harmadik elvet. Olyan logikat kell kidolgoznunk, amelyben egyes allitasoknak nincs
igazsagertekk. Ez talan nem lehetetlen, de minden olyan logikai rendszerrel szemben, amely erre tesz
kiserletet, komoly ellenveteseket lehet Ilhozni.176 De ez legyen a logikusok gondja, mondhatna valaki. Ha egy
metaIizikai problema megoldasa megkveteli, hogy letezzenek propoziciok, amelyek se nem igazak, se nem
hamisak, akkor pusztan a logikanak okozott nehezsegek nem indokoljak, hogy elvessk ezt a megoldast.
2. FataIizmus
204
177 A pszichologiai behaviorizmus szerint a pszichologia alapvet celja az ingervalasz terminusaiban ertelmezett viselkedesi diszpoziciok
tanulmanyozasa.
178 Armstrong 1993, 6872.
A javasolt megoldas azonban nemcsak azt kveteli meg, hogy elvessk a kizart harmadik elvet, hanem azt is,
hogy megengedjk: egy propozicio igazsagerteke valtozhat az idben. Egy ideig nincs igazsagerteke, majd egy
bizonyos idponttol vagy igaz, vagy hamis.177 A szabad dntes lehetsege tehat attol is Igg, milyen az id
szerkezete. A Iatalizmus caIolata kapcsan tehat a kvetkez problemaval kell szembeneznnk. Miutan a
propoziciok igazsagerteke a tenyektl Igg, ha Ieltetelezzk, hogy igazsagertekk az idk soran valtozik
(pontosabban: kezdetben nincs igazsagertekk, kesbb igazza vagy hamissa valnak), akkor azt is Iel kell
teteleznnk, hogy a tenvek nem rkkevaloak, hanem a: idok soran keletke:nek. Ha azonban visszagondolunk
arra, amit az id metaIizikai problemaja kapcsan a tenyekrl mondtunk, egyaltalan nem biztos, hogy ezt a
Ieltevest elIogadhatjuk.
Ketsegtelen, hogy a tenyek, de legalabbis a konkret partikularisokra vonatkozo tenyek sok esetben bizonyos
idpontokban bekvetkezett valtozasok. Teny peldaul, hogy mikor ert veget a masodik vilaghaboru, vagy hogy
mikor trt ki az Etna. De ebbl nem kvetkezik, hogy maguk a tenvek valto:nanak az idoben. Minden esemeny
epp ugy valamikor trtenik, mint ahogy valahol trtenik. Ebbl azonban nem kvetkezik, hogy maga a tenv,
mely szerint az adott esemeny megtrtenik, idbeli lenne. Peldaul teny, hogy az Etna 1999. szeptember 4-en
kitrt. Ez a teny nem lesz kevesbe teny Budapesten, mint Romaban. Ezert ha valaki azt mondja Budapesten,
hogy 'Az Etna 1999. szeptember 4-en kitrt, az eppugy igaz lesz, mintha Romaban mondana. Hasonlo modon,
az a kijelentes, hogy 'Az Etna 1999. szeptember 4-en kitr, epp ugy igaz lesz 1999. marcius 1-jen, mint 2001.
aprilis 1-jen.
A nehezseget marmost az okozza, hogy ha a tenyek nem keletkeznek es nem mulnak el, akkor a harmadik
premisszat is el kell Iogadnunk, amibl pedig az kvetkezik, hogy a szabad dntes Iogalma logikai keptelenseg.
A jvbeli tenyek tbbseget ugyan nem ismerjk, de ez nem jelenti azt, hogy e tenyek ne allnanak Ienn
ugyanabban az ertelemben, ahogyan a jelenbeli vagy a multbeli tenyek. Ahhoz, hogy caIolni tudjuk a Iatalizmus
melletti ervet, el kell Iogadnunk, hogy tenyek idoben valtoznak: egy ideig nem allnak Ienn, aztan letrejnnek.
Amig nem jttek letre, a roluk szolo propoziciok se nem igazak, se nem hamisak. Attol a pillanattol kezdve
viszont, amikor bekvetkeztek, bizonyos propoziciokat igazza, masokat pedig hamissa tesznek. Ha viszont egy
propozicio igaz vagy hamis, akkor tbbe mar nem valtoztatja meg igazsagerteket.
Vegyk eszre, hogy ha a Ienti megIontolas helytallo, akkor egy igen ers ervkent szolgalhatna amellett, hogy a
statikus idIelIogas helyett a dinamikust Iogadjuk el. A Ienti megIontolasbol ugyanis az kvetkezik, hogy a
Iatalista konkluzio csak akkor kerlhet el, ha elvetjk a statikus idertelmezest. Mivel pedig szamos okunk van
arra, hogy a Iatalizmust elutasitsuk, a statikus idertelmezest is el kellene vetnnk. Hiszen, ervelhetne valaki, a
Iatalizmus nemcsak hogy klns kvetkezmenyekkel jar (ami szamos IilozoIiai es tudomanyos elmeletre igaz),
de gyakorlatilag IlIoghatatlan. Megpedig a kvetkezk miatt.
Mint lattuk, a Iatalista szerint a jvt csak azert tekintjk beIolyasolhatonak, mert sok esetben nem tudhatfuk, mi
Iog trtenni. Ha elre latnank, mi trtenik, nem csodalkoznank azon, hogy barmit is tegynk, a mar elre tudott
dolgok kvetkeznek be, ahogyan azon sem csodalkozunk, hogy a multban trtent dolgokat nem vagyunk
kepesek beIolyasolni. Kepzeljk el azonban, hogy ismernk egy mindentudo josnt, akinek a jvrl alkotott
ismereteit eppoly igaznak Iogadjuk el, mint mondjuk egy megbizhato trtenesz multra vonatkozo ismereteit.
Mondjuk delben talalkozom a josnvel, aki kzli velem, hogy delutan el Iog tni a villamos. Erre ugy dntk,
hogy delutan ki se teszem a labam a lakasbol. Tegyk Iel, hogy a legkzelebbi villamosvonal kilometerekre van
tlem, es a tizedik emeleten lakom. Hogyan lehetseges megis, hogy delutan elssn a villamos? A Iatalista erre
azt Iogja persze valaszolni, hogy mindig trtenhetnek olyan esemenyek, amelyek arra kenyszeritenek, hogy
megis a villamos kzelebe kerljek (esetleg, ami eleg Iurcsa, tudtomon vagy akaratomon kivl). 178 De minel
kzelebbi es kevesbe bonyolult a megjosolt esemeny, annal kevesbe hihetk ezek a trtenetek. Ha peldaul a
josn megmondja, hogy harminc masodpercen bell ketszer Ielemelem a balkezem, szinte lehetetlen elkepzelni,
mi akadalyozhatna meg abban, hogy ezt ne tegyem.
Masodszor, a Iatalizmus komolyan vetelenek nyilvanvaloan ndestruktiv kvetkezmenyei vannak. Aki
2. FataIizmus
205
komolyan meg van gyzdve arrol, hogy dntesei egyaltalan nem beIolyasolhatjak jvjet, az nyilvanvalo
modon nem is tesz semmit annak beIolyasolasa erdekeben. Miutan sorsunk elrendeltetett, jvnk
beIolyasolhatatlan, egy pohar viz megivasara tett erIeszites is Ieleslegesse valik. Amig csak sajat sorsunkra
gondolunk, ez talan el is Iogadhato, legIljebb ha nemi sztoikus erklcsi attitd elsajatitasat kveteli meg.
Csakhogy ugyanez ervenyes nemcsak sajat magunk, hanem masok tekinteteben is. Amit nem beIolyasolhatunk,
azert nem vallalhatunk Ielelsseget. Ezert barmilyen gaztettet kvessnk is el, senki sem kerheti tlnk szamon,
amit tettnk, mivel a Iatalizmusbol az latszik kvetkezni, hogy dnteseinktl Iggetlenl mindenkepp
bekvetkezik az, aminek be kell kvetkeznie.
Abbol azonban, hogy a Iatalizmust IelIoghatatlannak es elIogadhatatlannak tartjuk, meg nem kvetkezik, hogy
az id statikus ertelmezeset el kellene vetnnk. Csakis akkor kellene elvetnnk, ha igaz lenne, hogy a statikus
idIelIogasbol logikailag kvetke:ik a Iatalizmus. A statikus idertelmezest elIogado IilozoIusok szerint
azonban ez nincs igy. Szerintk a Iatalizmus csak a statikus idIelIogas helytelen ertelmezesebl kvetkezne.
Mint lattuk, a statikus idIelIogas szerint a tenyek es esemenyek nem az idben leteznek. Ezert rkke igaz lesz
roluk, hogy egy bizonyos helyen es idben trtentek. De mit is jelent az, hogy 'rkke igaz lesz roluk? Ez attol
Igg, mit ertnk az 'rkke kiIejezesen. A statikus idertelmezest vedelmez IilozoIus szerint csak akkor tnik
ugy, hogy a statikus idIelIogasbol Iatalizmus kvetkezik, ha helytelenl ertelmezzk az 'rkke kiIejezest;
vagyis nem azt az ertelmezest hasznaljuk, amit a kiIejezes az adott kontextusban jelent.
Az 'rkke kiIejezes nemely esetben arra utal, hogy valami nem rendelke:ik idodimen:ioval. Amikor peldaul
azt mondjuk, hogy egy matematikai bizonyitas rkke igaz, ez azt jelenti, hogy nem tartalmaz olyan letezkre
trten hivatkozast, amelyeknek iddimenzioi lennenek. A szamok peldaul, mint azt az azonossaggal
kapcsolatban mar lattuk, eppen azert nem konkret partikularek, mert ertelmetlen azt a kerdest Ieltenni velk
kapcsolatban, hogy mikor vagy meddig leteztek, es nem ertelmezhetnk kztk idbeli viszonyokat sem. A
'matematikai tenyek tehat, ha leteznek ilyenek, rk igazsagok, a szonak abban az ertelmeben, hogy
temporalisan ertelmezhetetlenek. Miutan azonban az esemenyeket rgzit tenyeknek (peldaul annak, hogy
mikor ert veget a harminceves haboru), temporalis sszetevik is vannak, a statikus idIelIogas nem
hasznalhatja az 'rk kiIejezest ebben az ertelemben.
Az 'rkke kiIejezesnek azonban van ket masik ertelmezese is. A statikus idIelIogas vedelmezje marmost
azt allitja, hogy csak az egyik ertelmezes vonja maga utan a Iatalizmus elIogadasat, megpedig az, ami szerint, ha
valami rkke letezik, akkor minden egves idopillanatban felen van, az idk kezdetetl egeszen az idk
vegezeteig. Peldaul elkepzelhetjk, hogy letezik egy angyal, akit Isten a vilag keletkezesekor teremtett, es
mindaddig letezik, amig a teremtett vilag Iennall. Ez az angyal rkke letezik abban az ertelemben, hogy a
teremtett vilag letezesenek minden egyes idpillanataban jelen van. A tenyekre alkalmazva ez azt jelentene,
hogy a tenyek azert allnak Ienn rkke, mert minden egyes idpillanatban az sszes teny Iennall.
Marmost azt, hogy a propoziciok mindig igazak, ertelmezhetjk oly modon is, hogy azert igazak, mert a tenyek,
amelyek igazza teszik ket, minden egyes idpontban Iennallnak. Ebbl valoban kvetkezne a Iatalizmus.
Hiszen ekkor azt az allitast, hogy lesz holnap tengeri csata, az a teny teszi igazza, amely mar ma Iennall. Mivel
nem 'jhetnek letre tenyek, az sszes multbeli, jelenbeli es jvbeli teny egvs:erre kell, hogy letezzek. Ezert
ertelmetlen azt allitani, hogy a jelenbeli cselekedetek beIolyasolhatjak a jvbeli tenyeket. Ha a statikus
idIelIogas azt jelentene, hogy az sszes teny minden egyes idpillanatban Iennall, azzal valoban csakis a
Iatalizmus lenne sszeegyeztethet.
Csakhogy a tenyek rkkevalosaga maskepp is ertelmezhet. A statikus idertelmezes ugyanis nem azt allitja,
hogy minden egyes idpillanatban minden egyes teny letezik. A statikus IelIogas szerint az 'rk kiIejezes
valami olyasmit jelent, mint az 'egesz a terbeli kiterjedes eseteben. Ahogy a terbeli egesz az egymas melletti
helyek sszessege, ugy az idbeli egesz az egymast kvet reszek sszessege. Ezert a tenyek nem abban az
ertelemben rkkevalok, hogy az id tartalma:na ket. Epp ellenkezleg, maga az id semmi mas, mint a
tenyek kztt ertelmezett relacio. A tenyek rkkevalok, amennyiben magat az idt a tenyek sszessege
tartalmazza, de nem rkkevalok abban az ertelemben, hogy minden idpont tartalmazna minden tenyt; vagyis
abban az ertelemben, hogy minden egyes idpontban minden teny Iennallna.
2. FataIizmus
206
179 Az azonossag-elmelet es a viselkedesi diszpoziciok viszonyarol lasd D. Lewis klasszikus irasat: Mad Pain and Martian Pain, in Lewis
1983a, 122132.
Marmost, ha igy ertelmezzk a tenyek rkkevalosagat, akkor a statikus idIelIogasbol nem kvetkezik a
Iatalizmus. Semmi nem zarja ki ugyanis, hogy egy adott teny a:ert alljon Inn, mivel valaki ugy dnttt, hogy
ezt vagy azt teszi. Peldaul egy bizonyos idpontban eltervezem, hogy nyaron elmegyek Romaba. Hogy igaz-e a
teny, hogy nyaron az adott idpontban Romaban vagyok, az attol is Igg, hogy kesbb ugy dntttem-e,
Ielszallok a Romaba tarto replgepre. Ha ez a dntes, amely szinten egy teny, nem trtenik meg, akkor az a
teny sem all Inn, hogy nyaron Romaban vagyok. A dntesem tehat igenis beIolyasolja, hogy milyen mas,
kesbbi tenyek lesznek igazak. Maskepp Iogalmazva: az, hogy a tenyek nem valtoznak, tehat nem keletkeznek
az idben, nem jelenti azt, hogy Iggetlenek lennenek egymastol. Az a teny, hogy Romaban vagyok, nem
kvetkezett volna be, ha eltte nem dntk ugy, hogy Ilszallok a Romaba tarto gepre. Marpedig ha az, hogy az
egyik teny Iennall, egy korabban meghozott dntestl Igg, akkor nem igaz, hogy dnteseink ne
beIolyasolhatnak a tenyeket.179
Nem kell tehat a dinamikus idIelIogast elIogadnunk ahhoz, hogy elvethessk a Iatalizmus melletti ervet. Ha
valaki a statikus idertelmezest Iogadja el, meg mindig allithatja, hogy az erv helytelen. Nem azert, mert a
premisszak kzl barmelyik is helytelen volna, hanem azert, mert az allitolagos kvetkezmeny valojaban nem
kvetkezik a premisszakbol. A hiba termeszetesen a harmadik premissza ertelmezeseben keresend. Mint lattuk,
az, hogy egy propozicio 'mindig igaz, a statikus IelIogas szerint nem azt jelenti, hogy egy adott idpontban
mar igazak a jvre vonatkozo kijelentesek is, hanem azt, hogy olyan tenyek teszik ket igazza, amelyek nem
valtoznak az idben. Hogy a tenyek es esemenyek ezen ertelmezese helytallo-e, az mas kerdes. A statikus
idIelIogas azonban nem vethet el pusztan azon az alapon, hogy Iatalizmus kvetkezne belle.
9.3. 3. Determinizmus
A Iatalista azt probalja bizonyitani, hogy a szabad akarat, az a kepesseg tehat, hogy dnteseinkkel modositsuk a
jvben bekvetkez esemenyeket vagy a tenyeket, Iogalmi vagy logikai keptelenseg. Ha azonban a Iatalistanak
nincs is igaza, abbol meg nem kvetkezik, hogy valoban letezne szabad akarat. Ketsegtelen, amint azt mar
Ientebb is emlitettem, hogy mindnyajan ugy erezzk: szabadon hozzuk dnteseinket, s ez altal bizonyos
tenyeket kepesek vagyunk beIolyasolni. De ez nmagaban nem bizonyitja, hogy valoban kepesek is vagyunk
erre. Tegyk Il peldaul, hogy elhatarozom, megsem utazom Romaba, es ezert ugy dntk, hogy nem szallok Iel
a legkzelebbi Romaba tarto gepre. Ugy erzem, sajat szabad dntesem eredmenye, hogy holnap nem leszek
Romaban. De ekzben anelkl, hogy en errl tudnek, trltek a jaratot. Ezert bar ugy erzem, az, hogy nem
leszek masnap Romaban, sajat dntesem eredmenye, valojaban nem volt az. Erezhettem ugyan ugy, hogy
szabadon valaszthatom meg, mit teszek, de valojaban aligha cselekedhettem volna maskepp, mint ahogyan
cselekedtem.
Ezert nmagaban az, hogy megIontolasainkat ertelmetlennek vagy celtalannak tartjuk, hacsak nem erezzk ugy,
hogy dnteseink beIolyasolhatjak a jvbeli tenyeket, nem tesz bennnket szabadda. Persze az ellenkezje sem
igaz. Abbol, hogy nehany esetben ugy erezzk, szabad dntesnk eredmenye volt valami, amirl kiderl, hogy
valojaban (legalabbis szamunkra) elkerlhetetlen volt, nem kvetkezik, hogy soha ne dnthetnenk szabadon.
Ha azonban a Iatalista erv helytelen, akkor mi okunk lenne egyaltalan Ieltetelezni, hogy dnteseink nem
szabadok? A Iatalista erv, amelyet Ientebb vizsgaltunk, voltakepp egy kvetkeztetes helyesseget probalja
igazolni. (Bar a kvetkeztetesek maguk is ervek, termeszetesen leteznek a kvetkeztetesek helyessege melletti
ervek is.) A kvetkeztetes pedig az lenne, hogy
Mivel igaz, hogy egy esemeny szksegkeppen vagy bekvetkezik vagy nem, ezert az is igaz, hogy ami
bekvetkezik, az szksegkeppen kvetkezik be, ami pedig nem kvetkezik be, az szksegkeppen nem
kvetkezik be.
Ez a kvetkeztetes csak akkor lenne elIogadhato, ha a Iatalizmus melletti ervek meggyzek volnanak. Abbol
3. Determinizmus
207
ugyanis, hogy szksegszer, hogy a kockadobas eredmenye vagy hatos lesz, vagy nem, nem kvetkezik, hogy
ha hatos lett, akkor szksegkeppen lett az, ha meg nem lett hatos, akkor szksegkeppen nem lett az. Hiszen lehet
puszta veletlen is, hogy az eredmeny hatos, ahogyan azt a szerencsejatekok soran altalaban Iel is szoktuk
tetelezni.
Azzal azonban, hogy megmutattuk, a Iatalista erv nem tamasztja ala a Ienti kvetkeztetest, meg nem caIoltuk
meg a kvetkeztetes konkluziojat. Nem csak a Iatalista ervelhet ugyanis amellett, hogy minden esemeny, vagy
minden teny szksegszeren kvetkezik be, vagy all Ienn. A Iatalizmus elleni ervek, ha sikeresek, csak azt
mutatjak meg, hogy logikailag nem ki:art, hogy dnteseink beIolyasoljak a tenyeket. De azt nem bizonyitjak,
hogy ne szksegszeren trtenne minden, ami trtenik.
A determinizmus metaIizikai tezise szerint marmost minden, ami trtenik vagy Iennall, szksegszeren trtenik
vagy all Ienn. Mit jelent ez? Nyilvanvalo, hogy a szksegszerseg nem jelenthet logikai szksegszerseget.
Logikailag nem lehet szksegszer, hogy holnap delutan ne essen az es, mivel ennek ellenkezje, nevezetesen
hogy holnap delutan esik, nem lehetetlen. Ezert a szksegszersegnek valamely mas ertelmezesere van szkseg:
a kau:alis szksegszersegre.
A kauzalis szksegszerseget a kvetkezkepp ertelmezhetjk: ha bizonyos Ieltetelek Iennallnak es az ok
megtrtenik, elkerlhetetlen, hogy az okozat is bekvetkezzek. Ha peldaul bizonyos Ieltetelek Iennallnak, es
valaki egy szaraz szalmara eg gyuIat dob, elkerlhetetlen, hogy a szalmakazal tzet Iogjon. Akkor beszelnk
tehat kauzalis szksegszersegrl, ha a krlmenyek es az ok egyttesen elkerlhetetlenne teszik, hogy egy
esemeny bekvetkezzek. Esszer azonban Ieltenni, hogy a Ieltetelek maguk sem veletlenl allnak Ienn, es az ok
sem veletlenl trtenik. A Iennallo Ielteteleket es az okot is okozta valami: korabban Iennallo Ieltetelek es
korabban trtent esemenyek. Es igy tovabb a vegtelensegig. A determinizmus tezise marmost azt mondja ki,
hogy minden tenv es esemenv kau:alisan s:ksegs:er abban az ertelemben, hogy nem lehetseges olvan tenv
vagv esemenv, amelvet bi:onvos feltetelek ne tennenek s:ksegs:erve.
A determinizmus tezisevel mar korabban is talalkoztunk az oksag problemaja kapcsan. Ott a determinizmus
masik megIogalmazasat adtuk; de knny belatni, hogy a ket megIogalmazas egyenertek. A korabban hasznalt
megIogalmazas epis:temikus termeszet volt: a determinizmus tezise szerint, ha valaki ismerne a vilag teljes
allapotat egy adott idpontban, akkor a termeszeti trvenyek segitsegevel kepes lenne meghatarozni a vilag
allapotait minden megelz es kesbbi idpontban is. A determinizmus e megIogalmazasahoz nincs szkseg
arra, hogy a kauzalitasra hivatkozzunk. Ez persze nem veletlen. Hiszen korabban eppen azt vizsgaltuk, hogy a
kauzalitas Iogalma sszeegyeztethet-e a determinizmus tagadasaval. Ennek a kerdesnek pedig csak akkor van
ertelme, ha a determinizmus megIogalmazasa soran nem hivatkozunk az oksag Iogalmara.
A ket megIogalmazas azonban annyiban egyenertek, amennyiben a kauzalis szksegszerseg Ieltetelezi a
determinisztikus trvenyeket. Mivel, mint lattuk, a termeszeti trvenyek hatarozzak meg, milyen Ielteteleknek
kell Iennallniuk ahhoz, hogy bizonyos okok szksegkeppen bizonyos okozatokat vonjanak maguk utan. Az
oksagi viszony csaknem valamennyi elemzese, klnbz modon es okbol ugyan, de Ieltetelezte, hogy leteznek
olyan termeszeti trvenyek, amelyek 'iranyt szabnak az oksagi Iolyamatoknak. Eppen ezert az, hogy minden
esemeny kauzalisan szksegszerseg-e, attol Igg, hogy milyen termeszetek a vilagunkban uralkodo
trvenyek. A trvenyek determinisztikus jellege Iogja meghatarozni, hogy minden esemeny kauzalisan
szksegszer-e vagy sem. A kauzalis szksegszerseg tezisenek a szabad akarat problemaja szempontjabol
erdekes megIogalmazasa a kvetkez lesz tehat:
A A vilag allapotarol barmely idpontban adott teljes leiras, es a vilagban uralkodo termeszeti trvenyek
sszessege egyttesen logikailag meghatarozzak a vilag teljes allapotat barmely kesbbi idpontban.
Mit jelent ez? Kepzeljk el, hogy a vilag valamennyi tenyet szamba tudjuk venni, mondjuk 1112. december
31-en. Peldaul le tudjuk irni, hogy a vilagot alkoto sszes reszecske eppen milyen Iizikai allapotban van.
Tegyk Il azt is, hogy ismerjk az sszes termeszeti trvenyt. Ezek kzl nemely azt Iogja megmondani, hogy
ha valamely reszecske egy bizonyos idpontban ilyen es ilyen allapotban van, akkor a kvetkez pillanatban
milyen allapotban lesz. Marmost, ha a trvenyek determinisztikusak, akkor a reszecskek allapotanak leirasabol,
3. Determinizmus
208
valamint a termeszeti trvenyekbl logikailag kvetkezni Iog minden olyan, a reszecskek allapotara vonatkozo
igaz allitas, amely a vilag kesbbi allapotait irja le.
Mieltt tovabb mennenk, erdemes nehany szot szolni a Iatalizmus es a determinizmus kapcsolatarol. Vajon
kvetkezik-e a Iatalizmusbol a determinizmus, vagy a determinizmusbol a Iatalizmus? Kezdjk talan az els
kerdessel. Ugy tnhet, ha a Iatalizmus igaz, akkor a determinizmus tezisenek is igaznak kell lennie. Ha
logikailag lehetetlen, hogy dnteseink a jvbeli tenyeket beIolyasoljak, akkor a jvbeli tenyek elre
meghatarozottak (determinaltak) kell, hogy legyenek.
Ez az erv azonban nem all, pontosabban csak akkor all, ha az 'elre meghatarozott ('determinalt) kiIejezest
nem a Ientebb deIinialt ertelemben hasznaljuk. Mint lattuk, a determinizmus teziset a kauzalis
szksegszersegre, illetve a termeszeti trvenyekre hivatkozva Iogalmaztuk meg. A determinizmus ezert csak
akkor lehet igaz, ha a termeszeti trvenyek determinisztikusak. A Iatalizmus azonban igaz lehet akkor is, ha a
termeszeti trvenyek nem determinisztikusak! Tegyk Il, hogy nincs olyan termeszeti trveny, amely minden
idpontban egyertelmen meghatarozna, hogy egy kockadobas eredmenye hatos lesz-e, vagy sem. Ettl
Iggetlenl, a Iatalista azt Iogja allitani, hogy mivel a kesbbi idpontban az eredmeny vagy hatos lesz, vagy
nem, az ezt a tenyt leiro propozicio mar a kocka elvetese eltt is igaz kell, hogy legyen. (A Iatalista szerint tehat
a kocka mar az elvetese eltt is el van vetve.) Ehhez azonban nem szkseges Ieltennnk, hogy a trvenyek
determinisztikusak. A Iatalista szamara ugyanis lenvegtelen, hogv mi magvara::a a jvbeli tenyt. Csak az a
Iontos, hogy a kijelentes mar akkor is vagy igaz, vagy hamis, amikor elhangzik. A determinista szamara viszont
epp az a dnt kerdes, hogy a jvbeli tenyeket vajon a termeszeti trvenyek szksegszerve teszik-e, vagy
sem.
Mi a helyzet a masodik kerdessel? Vajon igaz-e, hogy a determinizmus elIogadasabol Iatalizmus kvetkezik?
Ezt a kerdest mar nehezebb megvalaszolni. A Iatalizmus szerint a jvre vonatkozo propoziciok barmely
idpontban vagy igazak, vagy hamisak, e:ert az esemenyeket dnteseink nem beIolyasolhatjak. Ha a
determinizmus igaz, akkor az allitas els Iele igaz kell, hogy legyen. A determinista azonban talan tagadhatja az
allitas masodik Ielet. A determinizmus ugyan azt allitja, hogy ha a vilag adott pillanatban egy meghatarozott
allapotban van, akkor ezen allapot leirasabol es a termeszeti trvenyekbl kvetkezik, hogy kesbb milyen
allapotban lesz, de nem allitja, hogy dnteseink ne jatszananak szerepet a jvbeni vilagallapotok alakulasaban.
A szabad akarat es determinizmus metaIizikai problemaja eppen e krl a kerdes krl Iorog. Egyes IilozoIusok
szerint a determinizmus elIogadasabol nem kvetkezik, hogy ne rendelkezhetnenk a szabad akarat kepessegevel.
St, a szabad akarat Ieltetelezi, hogy a determinizmus igaz legyen. Ezt a tezist szokas ss:eegve:tethetosegi
te:isnek, vagy 'puha determinizmusnak nevezni.
Mas IilozoIusok szerint viszont a determinizmus sszeegyeztethetetlen a szabad akarat kepessegevel. Marmost,
ha igy van, csak akkor rendelkezhetnk a szabad akarat kepessegevel, ha a determinizmus hamis. Ezert vagy a
determinizmust kell elvetnnk, vagy a szabad akarat lehetseget tagadnunk. Azokat a IilozoIusokat, akik az
elbbi mellett ervelnek (kicsit Ielrevezet modon, hiszen itt nem egy politikai vagy erklcsi, hanem egy
metaIizikai allaspontrol van szo) libertarianusoknak szokas nevezni. Az utobbi allaspont a szigoru
determinizmus.
9.4. 4. Szigor determinizmus
Azok, akik elIogadjak a determinizmust, de azt sszeegyeztethetetlennek tartjak a szabad akarat kepessegevel,
talan csak annyiban klnbznek a Iatalistaktol, hogy mas indokok alapjan gondoljak a jv tenyeit
beIolyasolhatatlanoknak. A Iatalista, mint lattuk, pusztan logikai alapon, az igaz allitasok tartalma, illetve a
propoziciok es tenyek kzti viszony segitsegevel igyekszik bizonyitani, hogy nem letezik szabad akarat. Ezzel
szemben az sszeegyeztethetseget elvet determinista szerint nem a logikai, hanem a vilag, azon bell az
esemenyek Iolyasat meghatarozo trvenyek termeszete teszi lehetetlenne a jvbeli tenyek es esemenyek
beIolyasolasat. De az elmelet kvetkezmenye megis csak a Iatalizmus: a szabad valasztas kepessegenek
tagadasa.
4. Szigor determinizmus
209
Maskepp is ertelmezhetjk azonban a szigoru determinizmust. A determinista ketsegkivl tagadni Iogja, hogy az
akarat szabad. De nem azt Iogja allitani, hogy dnteseink nem beIolyasoljak a jv tenyeit, hanem hogy
valojaban a megIontolas es a dntes Iogalma, ugy ahogyan azt a korabbiakban targyaltuk, metaIizikai
keptelenseg. Nem igaz ugyanis, hogy leteznenek cselekvesi alternativak. Talan ugv tnik szamunkra, hogy
cselekedhettnk volna maskepp is, de valojaban csak azt tehettk, amit valoban tettnk. Hogy dnteseink soran
klnbz cselekvesi alternativak kzl valaszthatunk, puszta illuzio. Minden cselekedetnk olyan tehat, mint
Ienti peldankban a romai vakacio: illuzio, hogy ha akartam volna, Ielszallhattam volna a Romaba tarto
replgepre. A tekintetben azonban nincs egyetertes a IilozoIusok kztt, hogy a kemeny determinizmus
elIogadasanak milyen kvetkezmenyei vannak a moralis Ielelssegre, illetve az emberi viselkedes dntesek es
megIontolasok segitsegevel trten magyarazatara nezve.
Kezdjk az utobbival. Vajon a determinizmusbol az kvetkezik-e, hogy dnteseinknek es a cselekedeteket
megelz megIontolasainknak semmilyen szerepe sincs cselekedeteink magyarazataban? Az kvetkezik-e tehat
a szigoru determinizmusbol, hogy cselekedeteink nem klnbztethetk meg a pusztan Iizikai esemenyektl?
Ez attol Igg, hogyan ertelmezzk a determinizmust.
Ha azt allitjuk, hogy a determinisztikus Iizikai trvenyek elegendk ahhoz, hogy cselekedeteinket
meghatarozzak es magyarazzak, akkor tulajdonkeppen eltekinthetnk attol, hogy a megelz megIontolasok,
illetve valasztasok segitsegevel magyarazzuk ket. Valojaban mindent, amit tesznk, a bioIizikai esemenyek es
allapotok kzti kauzalis szksegszerseg hataroz meg. Annak, hogy a viselkedes magyarazata soran neha a
tudatos valasztasokra hivatkozunk, csak gyakorlati jelentsege van, nem pedig metaIizikai. Nem ismerjk
reszleteiben azokat a Iizikai trvenyeket es allapotokat, amelyek viselkedesnket meghatarozzak. S meg ha
ismernenk is ket, tulsagosan bonyodalmas es Iaradsagos lenne azzal kiserletezni, hogy ezek kiszamitasa
segitsegevel ertsk meg egymas viselkedeset. Ezert az egyszerseg kedveert a cselekves indokaira hivatkozunk.
De metaIizikai ertelemben a cselekves tulajdonkeppen Iizikai esemeny, amit a Iizika trvenyei hataroznak meg.
De ertelmezhetjk a determinizmust mas modon is. Feltetelezhetjk, hogy a Iizika trvenyei nem elegsegesek a
viselkedes megertesehez. Talan vannak olyan biologiai vagy pszichologiai trvenyszersegek, amelyek nem
redukalhatok a Iizikai trvenyekre, ahogyan bizonyos kemiai trvenyszersegek. Ha leteznek a Iizikai
trvenyekre nem redukalhato pszichologiai trvenyek, akkor nem kell azt allitanunk, hogy a cselekves helyes
magyarazatabol kikszblhetk az indokok. Dnteseink talan valoban szkseges Ieltetelei a cselekvesnek. Am
e dntesek nem Ieltetlenl szabadok: a dntesek tartalmat genetikai adottsagok es a krnyezeti Ieltetelek
egyertelmen meghatarozzak. Dntes nelkl ugyan nincs cselekves, de dnteni csak egyIelekeppen lehet: ugy,
ahogyan a genetika trvenyei es a krnyezeti hatasok meghatarozzak. A dntes Iolyamata talan nem, de az
akarat szabadsaga illuzio.
Az, hogy az utobbi allaspont mennyiben tarthato, termeszetesen attol is Igg, mennyiben tartjuk a dntes
Iogalmat ertelmesnek akkor, ha Ieltesszk: valojaban csak egyIelekeppen dnthetnk. Ha tudom, hogy egy
bezart szobat nem hagyhatok el, vajon szabad valasztasnak neveznenk-e azt, ha nem teszek kiserletet arra, hogy
elhagyjam? Ha elismerjk, hogy mar dnteseink eltt csak egyetlen cselekvesi alternativa all nyitva elttnk,
vajon dntesnek neveznenk-e azt a mentalis Iolyamatot, amelyet a cselekves szkseges Ieltetelenek tartunk?
Sokkal inkabb azt mondanank: az, hogy a dntes vezet a cselekveshez, puszta illuzio, Iizikai viselkedesnket
kiser mentalis epiIenomen.
A szigoru determinizmussal kapcsolatos masik erdekes kerdes, hogy vajon elIogadasa milyen
kvetkezmenyekkel jarna az erklcsi Ielelsseg tekinteteben. A szabad akarat kerdese hagyomanyosan
sszeIgg az erklcsi Ielelsseg problemajaval. A klasszikus elkepzeles szerint a szigoru determinizmus
ertelmetlenne teszi a Ielelsseg Iogalmat. Felelsseget ugyanis csak azokert a cselekedeteinkert vallalhatunk,
amelyet kepesek lettnk volna nem megtenni. Ha bezarnak egy szobaba, nem lehetek Ielels azert, hogy nem
erek oda idben egy masik szobaban zajlo ertekezletre. Ha viszont kauzalisan szksegszer, hogy mindenki azt
tegye, amit eppen tesz, akkor nem tehetett volna maskepp, mint ahogyan cselekedett. Tehat cselekedeteiert nem
vallalhat Ielelsseget.
Ezt a kvetkeztetest a szigoru deterministak sokaig el is Iogadtak. Ezert ugy gondoltak, hogy az erklcsi
4. Szigor determinizmus
210
180 V. Nagel 1961, 345366.
Ielelsseg Iogalma ertelmetlen, akarcsak a szabad akarat kepessegenek Ieltetelezese. Azok pedig, akik szerint a
determinizmus elIogadhatatlan metaIizikai allaspont, eppen az erklcsi Ielelssegre trten hivatkozassal
erveltek. A jog es moralitas intezmenyenek csak akkor van ertelme, ha letezik Ielelsseg. Marpedig ugy
gondoljuk, ott, ahol nincsenek szabadon valaszthato alternativak, nem alkalmazhatjuk ertelmes modon a
Ielelsseg Iogalmat. A determinizmus ertelmetlenne teszi a tudatos dntesen alapulo, es a kauzalisan
szksegszer esemenyek kzti megklnbztetest. Felelssegre lehet vonni azt, aki tul gyorsan hajt, es ezert
veszelyezteti tarsai eletet, mivel a gepkocsi sebessegenek megvalasztasa tudatos dntesen alapul. De nem
vonhatjuk Ielelssegre a vulkant azert, mert kitrt, vagy egy szunyogot azert, mert megcsipett valakit. Ahol
nincs tudatos dntes, mivel nincsenek valaszthato alternativak, ott ertelmetlenseg jogrol vagy erklcsrl
beszelni.
Az utobbi evtizedben azonban nehany IilozoIus megkerdjelezte, hogy a cselekvesi alternativak valoban
szkseges Ieltetelei-e az erklcsi Ielelsseg tulajdonitasanak. Az erklcsi Ielelsseg kerdese szerintk nem azon
mulik, hogy valasztasunk szabad-e, vagy determinalt. Az etikai ertelemben vett Ielelsseg Iogalma szerintk
Iggetlen egy metaIizikai nezet (igaz-e a determinizmus vagy sem?) melletti elktelezettsegtl.180
Az erv a kvetkezkepp hangzik. Modositsuk a romai utazassal kapcsolatos Ienti peldat a kvetkezkeppen: bar
nagyon szeretnek Romaba utazni, es dntttem is az utazasrol, kzvetlenl az utazas eltt azt a hirt kapom, hogy
egy baratom srgs segitsegre szorul. Ezert az utolso pillanatban lemondom vagy elhalasztom az utazast.
Miutan a jaratot trltek, termeszetesen nem allt volna modomban Ielszallni a Romaba tarto gepre. De ettl
valasztasom meg erklcsi valasztas volt, amelyert Ielelsseggel tartozom, es amelyert dicserni vagy karhoztatni
lehet. Egy cselekedet erklcsi megiteleset tehat nem Iogja beIolyasolni az, hogy lehetsegem volt-e maskepp
cselekedni, mint ahogyan tenylegesen cselekedtem.
Vajon igazolja-e ez az erv, hogy a Ielelsseg-tulajdonitas ertelmes dolog akkor is, amikor a klnbz
alternativak kzti valasztas nem szabad (mivel nincsenek valosagos alternativak)? Annyi velemenyem szerint
mindenkepp bizonyos, hogy ha az erv helytallo, akkor az erklcsi Ielelssegrl kialakitott nezeteink modositasat
kveteli meg. Amikor ugyanis mindennapi moralis iteleteink (beleertve a jogi Ielelsseg eseteit is) soran valaki
Ielelsseget Iirtatjuk, mindig az a kerdes merl Iel, cselekedhetett-e az illet maskepp is, mint ahogyan
cselekedett. Ennel azonban nagyobb problema, hogy a Ientihez hasonlo esetekben is csak akkor tulajdonitanank
az illetnek Ielelsseget, ha o maga ugv gondolfa, hogy tbb alternativ cselekves kzl valasztott. Ha valaki
meg van gyzdve arrol, hogy nem cselekedhet maskepp, mint ahogyan eppen cselekszik, akkor nehez belatni,
milyen alapon tartana igenyt dicseretre, vagy Ielne a Ieddestl. Ugy tnik ezert, a szigoru determinizmus es az
erklcsi Ielelsseg Iogalmainak sszeegyeztethetsege csak ugy lehetseges, ha Ieltesszk, hogy az erklcsi
Ielelsseg Iogalma vegs soron a tudatlansagon alapul: azert tulajdonithatunk Ielelsseget, mert a cselekv nem
tudfa, hogy bizonyos alternativak nem allnak nyitva eltte.
9.5. 5. Determinizmus s szabad akarat
sszeegyeztethetetIensge
De vajon igaz-e, hogy a determinizmus es a szabad akarat sszeegyeztethetetlenek? Mint lattuk, van olyan
allaspont, nevezetesen a 'puha determinizmus, amely szerint nem azok. St, egyes IilozoIusok szerint ennel
tbbet is allithatunk: a szabad akarat Iogalma ertelmetlenne valna, ha a determinizmus tezise nem lenne igaz.
Ezt a nezetet viszonylag knny elIogadni addig, ameddig a determinizmust pusztan a kauzalis szksegszerseg
terminusaiban ertelmezzk. Vegl is mit jelent a szabad cselekves? Azt, hogy valaki kepes az akaratanak
megIelel cselekvesre. Peldaul elhatarozza, hogy nem sziv el tbb cigarettat. Ha kepes ezen elhatarozasanak
megIelelen cselekedni, akkor szabad. Ha vannak olyan kls vagy bels (pszichologiai) korlatok, amelyek
lehetetlenne teszik, hogy igy cselekedjek, akkor nem szabad. Ha a szabadsag jelentese nem mas, mint hogy
tudatos dntesek hatarozzak meg a cselekvest, akkor a szabadsaggal nem a kauzalis szksegszersegkent
5. Determinizmus s szabad
akarat
211
181 Carnap 1932.
ertelmezett determinizmus, hanem a cselekves (kls es bels) korlatai allnak szemben.
Mi tbb, ervelhet valaki, nemcsak arrol van szo, hogy a szabadsagnak nem mond ellent a determinizmus. A
szabadsag feltetele:i a determinizmus igazsagat. Hiszen hogyan beszelhetnenk szabad cselekvesrl anelkl,
hogy Ielteteleznenk: akaratunk kauzalisan szksegszersiti tetteinket? Ha nem igy volna, megIontolasaink es
dnteseink nem beIolyasolhatnak azt, hogy mit tesznk. A puszta veletlenen mulna, hogy ha ugy dntnk, nem
Iogunk elutazni Romaba, akkor nem is utazunk el. Ha a kauzalis szksegszersegkent ertelmezett
determinizmus tezise nem all, rejtely, hogy dnteseink mikent okozhatjak cselekedeteinket.
Ezt az ervet a huszadik szazad elejen (Jonathan Edwards nyoman) G. E. Moore Iogalmazta ujra a szabad
cselekves kondicionalisokkal (Ielteteles iteletekkel) trten elemzese segitsegevel.181 A szabad cselekves
eszerint a kvetkezt jelenti:
A Cselekedhetett volna maskepp. dI Ha maskepp dnttt volna, maskepp cselekedett volna.
A szabad cselekves ezen ertelmezese, allitja nemely IilozoIus, nem mond ellent a determinizmusnak. St, mint a
Ientebbi erv bizonyitani igyekszik, eppenseggel Ieltetelezi a determinizmus igazsagat. Az, hogy valaki
cselekedhetett volna maskepp, mint ahogyan valojaban cselekedett, Ieltetelezi, hogy cselekedetenek oka a sajat
dntese volt. Persze rgvest adodik az ellenvetes, hogy lehetseges volt-e, hogy valaki maskepp dntsn, mint
ahogyan valojaban dnttt. Ha nem, akkor megsem szabad. Ha igen, akkor pedig a szabadsag
sszeegyeztethetetlen a determinizmussal.
Vajon mit valaszolhat erre az ellenvetesre a 'puha determinista? Az egyik lehetseges valasz, hogy az ellenvetes
erdektelen, mert a 'szabad jelz csak a cselekvesre alkalmazhato, a dntesre nem. Szabad az a cselekves,
amely nem mond ellent a Iizikai szksegszersegnek. Miutan a megIontolas es a dntes nem cselekves, ezert
nincs ertelme Ieltenni azt a kerdest, hogy szabad volt-e vagy sem. Tegyk Il peldaul, hogy hosszas
morIondirozas utan ugy dntk, hogy elmegyek Romaba. Ugyan mi ertelme van magara a morIondirozasra es a
belle szarmazo dntesre a 'szabad jelzt alkalmazni? Mondjuk, azert akarok Romaba menni, mert azt
gondolom, ott a legszebb a tavasz. Ertelmes dolog-e azt allitani, hogy 'szabad vagyok azt gondolni, hogy
Romaban a legszebb a tavasz? Nyilvanvaloan nem. A dnteseim pedig ilyen, nem 'szabadon valasztott
megIontolasokon alapulnak. Tehat magukkal a dntesekkel, illetve a dnteshez vezet megIontolasokkal
kapcsolatban ertelmetlen Ielvetni azt a kerdest, hogy szabadok-e vagy sem.
Ez az erv azonban Ielrevezet. Mindnyajan tapasztaltuk mar, hogy kepesek vagyunk legjobb megIontolasaink
alapjan hozott dntesnk elleneben cselekedni. Mindnyajan ereztnk mar olyat, hogy eldntttk, ezt vagy azt
kellene adott szituacioban tenni, megsem tettk meg. Ezt a jelenseget szokas akaratgyengesegnek nevezni. Az
akaratgyengeseg jelensege viszont eppen azt bizonyitja, hogy a dntesek nmagukban nem elegsegesek a
cselekveshez. Marmost a kerdes az, hogy a: a tovabbi feltetel, ami a dntesen es bi:onvos fi:ikai krlmenveken
tul s:kseges a cselekveshe:, a cselekvo safat ellenor:ese alatt all-e. Ha a cselekv ellenrzese alatt all, akkor a
determinizmus hamis, hiszen semmilyen korabbi ok nem teheti a cselekvest szksegszerve. Ha viszont a
cselekves kauzalisan szksegszer, akkor a cselekv nem szabad, mivel nem rendelkezik ellenrzessel a Ielett,
amit tesz.
Meg ha el is Iogadnank, hogy a szabad cselekves es dntes viszonyarol adott Ienti meghatarozas helytallo, akkor
sem bizonyos, hogy a szabad akarat sszeegyeztethetve valik a determinizmussal. Ahhoz, hogy lassuk, miert
nem, a kauzalis szksegszerseg teziset a termeszeti trvenyek termeszetere hivatkozva kell megIogalmaznunk
(ahogyan azt a determinizmusrol adott meghatarozasunkban is tettk). Egy korabbi Iejezetben mar reszletesen
elemeztnk nehany, a termeszeti trvenyek termeszetevel kapcsolatos problemat. Az sszeegyeztethetseg
problemajanak jobb megertesehez e trvenyek egyetlen jellegzetesseget kell csupan Ilideznnk. Barmilyen
allitas Iejezzen is ki egy termeszeti trvenyt, bizonyos, hogy az allitas iga:sagat dnteseink nem
befolvasolhatfak. Termeszetesen ez nem minden allitas eseteben van igy. Vegyk peldaul a kvetkez ket
kijelentest
akarat
212
182 V. peldaul Kim 1993, 327335; valamint Kim 1999, 3245.
Soha nem utaztam leghajon.
Soha nem utaztam gyorsabban a Ieny sebessegenel.
Mindket allitas igaz. Azonban, bar nyilvanvaloan nemi penzt, erIeszitest es nem keves batorsagot igenyelne, ha
akarnam, az els kijelentest hamissa tehetnem. Amennyiben viszont a relativitaselmelet igaz, aligha lehetseges,
hogy a masodik kijelentest hamissa tegyem. (Termeszetesen nem kell allitasokra vagy kijelentesekre hivatkozni
ahhoz, hogy a klnbseget megertsk. Fogalmazhatnank ugy is: elerhetem, hogy a teny, amely az els
kijelentest hamissa teszi, Innalljon, de nem erhetem el, hogy az a teny, amely a masodik kijelentest igazza
teszi, Innalljon. Az egyszerbb Iogalmazas kedveert csak kijelentesekre, illetve propoziciokra hivatkozunk
majd, de a problema, amelyet vizsgalunk, termeszetesen nem logikai vagy nyelvIilozoIiai, hanem metaIizikai
termeszet.)
Hasonlo a helyzet a klnbz igeidej allitasok eseteben is. Peldaul nem tehetem hamissa azt az allitast, hogy
Eddig soha nem utaztam leghajon.
De jelenleg semmi nem zarja ki, hogy hamissa tegyem azt az allitast, amely szerint
Sohasem Iogok leghajon utazni.
Mint azt az idvel kapcsolatos Iejtegeteseink kapcsan lathattuk, senki sem tagadja, hogy a multat nem lehet
megvaltoztatni. Tehat senki sem tehet olyasmit, amely egy multra vonatkozo igaz iteletet hamissa tenne. A
szabad akarattal es determinizmussal kapcsolatos problema marmost a kvetkezkepp is megIogalmazhato: ha a
vilagban determinisztikus trvenyek uralkodnak, vajon ertelmes-e azt allitani, hogy dntesem es akaratom
segitsegevel kepes vagyok bizonyos jvre vonatkozo allitasokat igazza tenni? Az sszeegyeztethetetlenseg
melletti erv azt igyekszik bizonyitani, hogy nem.182
A bizonyitashoz azon a nehezen tagadhato Ieltevesen tul, hogy a multra es a termeszeti trvenyekre vonatkozo
allitasok igazsagat senki sem kepes megvaltoztatni, meg egy tovabbi elv elIogadasara is szkseg van. Az elv a
kvetkezt mondja ki. Tegyk Il, hogy egy adott kijelentes igazsagat senki sem kepes beIolyasolni. Tegyk Il
tovabba, hogy ebbl a kijelentesbl kvetkezik egy masik kijelentes, es azt, hogy utobbi valoban kvetkezik az
elbbibl, senki sem kepes beIolyasolni. Ebben az esetben azt sem lehet kepes senki beIolyasolni, hogy az
utobbi kijelentes igaz-e vagy sem. Ez igy talan egy kicsit krmnIontnak hangzik, de egy peldaval knnyen
szemleltethet, mirl is van szo.
Hasonlitsuk ssze azt a kvetkeztetest, hogy
|1| Bruno ma reggel (Budapestrl) nem utazott el az Egyeslt Allamokba
|2| Aki ma reggel nem utazott el az Egyeslt Allamokba, az ma kora deleltt nincs New Yorkban
Bruno ma delben nincs New Yorkban
azzal a kvetkeztetessel, hogy
|1| Bruno ma reggel (Budapesten) lekeste a Pecsre tarto vonatot
|2| Aki reggel lekesi a Pecsre tarto vonatot, az delben nincs a Dzsamiban
Bruno delben nem volt a Dzsamiban.
Mindket kvetkeztetes helyes. Van azonban egy Iontos klnbseg a kett kztt. Az els esetben lehetetlen
(legalabbis a technologiai Iejlettseg mai Iokan), hogy a Ielteteles allitast igazza tegyk. Ha valaki koran reggel
nem indul el Budapestrl az Egyeslt Allamokba, lehetetlen, hogy ma delben New Yorkban legyen. Ez azonban
akarat
213
nem all a masodik kijelentesre. Vegl is miert ne lenne lehetseges, hogy taxiba ljn es meg idben a
Dzsamihoz erkezzek? A kvetkeztetes helyes, ha elIogadjuk a premisszak igazsagat. St a premisszak igazak is
lehetnek. De termeszetesen nem igaz az, hogy a masodik (Ielteteles) premissza ne lehetne hamis.
Ha tehat egy, a Ientihez hasonlo erv mindket premisszaja olyan, hogy azok igazsagat senki dntese sem
beIolyasolhatja, akkor a konkluzio igazsagat sem lehet kepes valaki beIolyasolni. Ha marmost mindezt
megertettk, akkor igen knny atlatni, hogyan is Iest a szabad akarat es determinizmus
sszeegyeztethetetlensege melletti erv. Az erv logikajat bevezeteskent erdemes egy pelda segitsegevel
erzekeltetni.
Lehetseges lenne-e, hogy ugy dntk, a knyviras helyett most az utcan setaljak? Ha a determinizmus igaz,
akkor azt, hogy mi trtenik most, reszben az hatarozza meg, hogy mi trtent a multban, peldaul a szletesem
eltt. Ezt pedig nyilvan nem beIolyasolhatom. A determinisztikus trvenyek viszont azt is meghatarozzak, hogy
a vilag multbeli allapotait milyen jvbeli esemenyeknek kell kvetnik. Feltetelezesnk szerint azonban a
termeszeti trvenyek ervenyesleset sem beIolyasolhatom. Ha viszont nem beIolyasolhatom sem a multat, sem
pedig a multat a jelennel sszekapcsolo trvenyeket, akkor (ahogy Ientebb lattuk), nem beIolyasolhatom azt
sem, ami most trtenik tehat lehetetlen, hogy maskepp cselekedjem, mint ahogyan eppen cselekszem. Ha a
determinizmus igaz, lehetetlen, hogy dntesem reven most az utcan setaljak.
Altalanositva, az ervet a kvetkezkepp Ioglalhatnank ssze. A szabad akarat meghatarozasa szerint:
A Ha valaki rendelkezik a szabad akarat kepessegevel, akkor cselekedhetne maskepp is, mint ahogyan valojaban
cselekszik.
Amde:
|1| Senki sem beIolyasolhat cselekedeteivel multbeli tenyeket
|2| Senki sem beIolyasolhatja cselekedeteivel a termeszeti trvenyeket
|3| Ha a vilagban determinisztikus termeszeti trvenyek uralkodnak, akkor a vilag allapota egy multbeli
idpontban egyertelmen meghatarozza a vilag teljes allapotat barmely kesbbi idpontban, beleertve azt is,
hogy valaki most mit tesz
|4| Ezert ha valaki maskepp cselekedne, mint ahogyan cselekszik, akkor cselekedetevel vagy a vilag korabbi
allapotat, vagy a termeszeti trvenyeket beIolyasolna
Senki sem cselekedhetett volna maskepp, mint ahogyan cselekedett.
sszeIoglalva: miutan lehetetlenseg megvaltoztatni a multat es a termeszeti trvenyeket, es a determinizmus
tezise szerint, ha bizonyos multbeli allapotok es termeszeti trvenyek Iennallnak, akkor ezek egyertelmen
meghatarozzak a vilag minden jvbeli allapotat, senki sem cselekedhet maskepp, mint ahogyan cselekszik.
Amennyiben tehat a vilag determinisztikus, lehetetlen maskepp cselekednnk, mint ahogyan valojaban
cseleksznk; tehat nem rendelkeznk a szabad akarat kepessegevel.
Ez az erv rendkivl ersnek tnik. Vajon mit valaszolhat ra az, aki szerint a determinizmus es a szabad akarat
sszeegyeztethet? Vegyk sorra. A harmadik premissza ervenyessege aligha kerdjelezhet meg, hiszen
elIogadtuk, hogy ez a determinizmus deIinicioja. A negyedik premissza igazsaga az els premissza
elIogadasabol es a szabad akarat deIiniciojabol kvetkezik. Miutan minden jelenbeli esemenyt, beleertve
dnteseinket is, egyertelmen meghatarozzak a multbeli tenyek es a termeszeti trvenyek, csak akkor
rendelkezhet valaki azzal a kepesseggel, hogy maskepp cselekedjek, mint ahogyan cselekszik, ha cselekedetevel
kepes beIolyasolni a mult tenyeit vagy a termeszeti trvenyeket.
Marad tehat az els ket premissza. Hogyan kerdjelezhetnenk meg ezeket? Azt a Ieltevest, hogy a cselekv
dnteseivel kepes lenne a multat beIolyasolni, minden tovabbi nelkl elvethetjk. A termeszeti trvenyek
akarat
214
183 V. Lewis erveit a kompatibilizmus mellett: Are We Free To Break the Laws?, in Lewis 1986, 291298.
beIolyasolhatatlansagara vonatkozo premissza tagadasa azonban talan nem tnik olyan keptelensegnek. Az a
Ielteves ugyanis, hogy egy dntes beIolyasolhatja a termeszeti trvenyeket, ketIelekeppen is ertelmezhet.
|5a| Ha most valami mast tennek, megvaltoztatnek egy termeszeti trvenyt.
|5b| Ha most valami mast tennek, mint amit teszek, valamilyen termeszeti trveny is mas lenne, mint ami
tenylegesen.
Az els ertelmezes azt jelenti, hogy kepes vagyok egy olyan cselekedet vegrehajtasara, amelyik ervenytelenitene
egy termeszeti trvenyt, vagy legalabbis olyan hatasai lennenek, amelyek ervenytelenitenek egy trvenyt.
Tegyk Iel, gyorsabban tudnek Iutni, mint a Ieny sebessege. Vagy meg tudnek koccantani egy biliardgolyot ugy,
hogy az a Ienysebessegnel gyorsabban guruljon. Mindez nyilvanvaloan keptelenseg.
A masodik ertelmezes azonban mar sokkal kevesbe tnik keptelensegnek. Eszerint nem arrol van szo, hogy csak
ugy cselekedhetem maskepp, ha a cselekedetem maga, vagy annak valamilyen hatasa ervenytelenit egy
termeszeti trvenyt. Peldaul: most eppen lk, de persze allhatnek is. Ha egy perccel ezeltt Ielalltam volna,
azzal nem ervenytelenitettem volna semmilyen termeszeti trvenyt, es nincs is olyan hatasa cselekedetemnek,
amely ezt tenne. Persze ha a determinizmus igaz, ketsegtelen, hogy valamilyen termeszeti trvenynek
klnbznie kellene a tenylegestl ahhoz, hogy mast tegyek, mint amit eppen teszek. De, ervelhet valaki, ez
nem mond ellent a determinizmusnak. Csak az mondana ellent neki, ha az, hogy maskepp is cselekedhetnek,
egyben kepesse tenne arra, hogy valamilyen trvenyt ervenytelenitsek.183
Bar az els ertelmezes nyilvanvaloan sszeegyeztethetetlen azzal, amit a termeszeti trvenyek realitasarol
gondolunk, a masodik talan nem az. Hiszen utobbi esetben nem arrol van szo, hogy valaki tudatos dntese reven
megvaltoztatna egy termeszeti trvenyt, hanem csak arrol: valamilyen termeszeti trvenynek klnbznie kell a
tenylegestl ahhoz, hogy maskepp cselekedhessnk, mint ahogyan cseleksznk. Ez azonban a 'puha
determinista szerint meg sszeegyeztethet a determinizmussal.
Akiket viszont ez az erveles nem gyztt meg, azoknak nincs mas valasztasuk, mint elIogadni, hogy egy
determinisztikus vilagban ertelmetlen a szabad akarat Iogalma. De vajon igazuk van-e a 'puha
deterministaknak abban, hogy egy indeterminisztikus vilagban meg kevesbe lenne ertelmes?
9.6. 6. Szabadsg egy indeterminisztikus
viIgban
A szabad akarat es determinizmus kerdese hagyomanyosan, mint lattuk, az oksagi szksegszerseg es a szabad
cselekves viszonya vonatkozasaban merl Iel. Am korabbi vizsgalodasaink vilagossa tettek, hogy a szabad
akarat problemaja nem annyira az oksagi szksegszerseg, mint inkabb a termeszeti trvenyek Iogalmahoz
kapcsolodik. A determinizmus tezise nem az oksagi viszonyra, hanem az oksagi viszonyok tartalmat
meghatarozo termeszeti trvenyekre vonatkozik. Hume-nak es mindazoknak, akik ugy gondoltak, hogy a szabad
akarat es a determinizmus sszeegyeztethet, viszonylag knny dolguk volt, ameddig a determinizmust az
oksag terminusaiban hataroztak meg. Ha ugyanis csak annyit allitunk, hogy a szabad cselekvesnek is van oka,
determinizmus es szabadsag knnyen sszeegyeztethetnek tnik.
Ha azonban a determinizmust a determinisztikus termeszeti trvenyek Iogalma segitsegevel ertelmezzk, akkor
sokkal kevesbe egyertelm, hogy mikent lehetseges szabad dntes es cselekves egy determinisztikus vilagban.
Ebben az esetben, mint az elz alIejezetben targyalt erv bizonyitja, egyaltalaban nem magatol ertetd, hogy a
determinizmus es a szabad akarat sszeegyeztethetk lennenek. Ha marmost elIogadjuk az
sszeegyeztethetetlensegre vonatkozo ervet, akkor el kell Iogadnunk, hogy csak abban az esetben lehetseges
szabad dntes es cselekves, ha a vilag indeterminisztikus. De vajon mit jelent az, hogy a vilag
indeterminisztikus? Es mikent lehetseges a szabad akarat egy ilyen vilagban?
6. Szabadsg egy
indeterminisztikus viIgban
215
184 A jatek-hasonlat Ryle-tol szarmazik. O azonban az sszeegyeztethetsegi tetel vedelmeben hozta Iel, amire velemenyem szerint nem
alkalmazhato. Ryle 1974, 110, 111.
Mint emleksznk ra, a termeszeti trvenyek segitsegevel ertelmeztk a vilagban tapasztalhato rendet. Miutan a
rend a jelensegek szabalyszerseget jelenti, a termeszeti trvenyek Ieladata e szabalyszersegek kiIejezese.
Erdemes Ilhivni a Iigyelmet arra, milyen szoros kapcsolat all Ienn a determinizmus metaIizikai tezise es a
trvenyek azon ertelmezese kztt, amely szerint ezek egyetemes szabalyszersegeket Iogalmaznak meg. A
szabalyszerseg-elmelet szerint ugyanis a trvenyek Ieladata nem az, hogy meghataro::ak, hogyan kvethetik
egymast az esemenyek, hanem hogy kifefe::ek az esemenyek rendjet. Minel determinisztikusabbnak tekintjk a
vilagot, annal knnyebb a szabalyszersegek rendszeret azonositani. A veletlen, de mar a valoszinseg is csak a
szabalyszerseg aloli kivetelkent ertelmezhet. Marpedig minel tbb a kivetel, annal nehezebben kepzelhet el,
hogyan magyarazhatjuk a termeszeti trvenyek segitsegevel a vilagban tapasztalhato rendet. A
regularitas-elmelet szamara ezert olyan vonzo a determinisztikus vilag Ieltetelezese. A determinisztikus vilagban
a termeszeti trvenyek sszessege segitsegevel minden egyes idpontban egyertelmen meg tudjuk hatarozni a
vilag korabbi es kesbbi allapotait, ezert tkeletesen magyarazni tudjuk a jelensegekben megnyilvanulo rendet.
Mint azonban a termeszeti trvenyekkel kapcsolatos vizsgalodasaink vegen lathattuk, egyaltalan nem biztos,
hogy a regularitas-elmelet a termeszeti trvenyek legjobb ertelmezese. A regularitas-elmelet ugyanis sem a
valoszinsegi trvenyekrl, sem pedig a kizarasi trvenyekrl nem ad megIelel beszamolot. A termeszeti
trvenyeket azonban nemcsak ugy ertelmezhetjk, mint amelyek a jelensegek kzti szabalyszersegeket Iejezik
ki, hanem ugy is, mint amelyek meghataro::ak a: obfektiv lehetosegeket. A termeszeti trvenyek eszerint nem
arra szolgalnak, hogy minel pontosabban kiIejezzek az esemenyek sszessegeben megnyilvanulo
szabalyszersegeket, hanem arra, hogy meghataro::ak, hogvan feflodhet a vilag. Egy hasonlat talan segit
megvilagitani, mire gondolok.
Kepzeljk el a kvetkez kartyajatekot. Az egyik jatek abbol all, hogy egy sszekevert paklibol huzunk egy
lapot, majd a szinenek megIelelen egy adott sorba helyezzk. A jatek szabalyai olyanok, hogy minden egyes
huzas egyertelmen meghatarozza, hova kerljn a kartyalap. Ez a jatek nyilvanvaloan nem olyan, mint az
ismert kartyajatekok. A kartyajatekokat ugyanis altalaban az jellemzi, hogy a jatek szabalyai csak azt hatarozzak
meg, milyen korlatok kztt dnthet valaki arrol, hogy a huzas utan mit kezd a lapjaval. De nem mondjak meg
egyertelmen, mit tegyen vele. A determinisztikus vilag marmost olyan, mint ez a Iurcsa kartyajatek: barmilyen
esemenyrl legyen is szo ('barmilyen lapot osszon is a termeszet), a termeszeti trvenyek egyertelmen
meghatarozzak, hogy hova kerljn. A termeszeti trvenyek rendszeret azonban mas modon is ertelmezhetjk: a
trvenyek (mint altalaban egy jatek szabalyai), talan csak azt hatarozzak meg, hogy milyen mas esemenyek
kvethetnek egy adott esemenyt. Maskepp Iogalmazva: a trvenyek szerepe nem az, hogy szksegszerve
tegyek az esemenyek egymasra kvetkezeset, hanem az, hogy meghataroznak objektiv lehetsegeket. 184
A kartyajatek szabalyai termeszetesen konvencion alapulnak. A termeszet trvenyei viszont emberi
megallapodastol Iggetlenl leteznek. De lehetseges, hogy a termeszeti trvenyek sszessege (eppugy, ahogyan
egy kartyajatek szabalyainak sszessege), nem hatarozza meg minden esetben egyertelmen, hogy milyen
esemenyt milyen mas esemenynek kell kvetnie, hanem csak korlato::a a lehetseges esemenvek szamat, illetve
nehany esetben meghatarozza, hogy egyes lehetsegek milyen valoszinseggel kvetkeznek be. A termeszeti
trvenyek egy eIIele rendszere is jol magyarazhatja a termeszetben megnyilvanulo rendet. Korabbi peldankat
tovabbgondolva kepzeljk most el, hogy megIigyeljk, amint nehany ember kartyazik, de anelkl, hogy
elzleg ismernenk a jatek szabalyait. Eleinte valoszinleg nem Iogjuk erteni, hogy a jatekosok miert eppen azt
a lapot teszik ki, amit kitesznek. Ha azonban kell szamu jatekot megIigyeltnk mar, es elegge eles elmejek
vagyunk, elbb-utobb kepesek lesznk a szabalyok azonositasara, meg akkor is, ha bizonyos, hogy a szabalyok
nem hatarozzak meg egyertelmen, ki milyen lapot jatszik ki. Hasonlokeppen kepesek lehetnk arra, hogy a
jelensegek sokIelesegebl azonositsuk azon szabalyok sszesseget, amelyek az objektiv lehetsegeket
meghatarozzak. De ebbl nem kvetkezik, hogy e lehetsegek egyertelmen meghataroznak, szksegszerve
tennek az esemenyek egymasra kvetkezeset.
Mas elnnyel is jar, ha a termeszet rendjet az univerzalis szabalyszersegek helyett az objektiv lehetseg
Iogalma segitsegevel ertelmezzk. A szabalyszersegek nem klcsnznek meghatarozott idbeni iranyultsagot
az esemenyeknek. Ezert van az, hogy az univerzalis szabalyszersegeknek azt is meg kell hatarozniuk, hogy
6. Szabadsg egy
216
185 Van persze, aki ezzel nem ert egyet. V. Mellor 1995.
186 V. Chisholm 1964.
milyen esemenyek trtennek a jvben, de azt is, hogy milyen esemenyek trtentek a multban. Marmost ez nem
all az objektiv lehetsegekre. Barmely idponthoz kepest, a mult vonatkozasaban ertelmetlen objektiv
lehetsegekrl beszelni. Ezzel szemben a jv (amennyiben a vilag nem determinisztikus) nyitott. A termeszeti
trvenyek ezert azt hatarozzak meg, hogy barmely idpillanatban milyen jvbeli lehetsegek adottak. Az
indeterminisztikus vilag tehat Ieltetelezni latszik a dinamikus idertelmezes elIogadasat.185 MasIell viszont
mult, jelen es jv Iogalmai egy ilyen vilagban sokkal knnyebben ertelmezhetk, mint a determinisztikus
vilagban.
Mint azonban mar korabban emlitettk, azok szerint, akik azt allitjak, hogy a szabad akarat Ieltetelezi a
determinizmust, eppenseggel az indeterminizmus teszi ertelmetlenne a szabad akarat Iogalmat. A szabad akarat
kepessege ugyanis elIeltetelezi, hogy dnteseinkkel beIolyasolni tudjuk azt, ami a jvben trtenik. Am egy
indeterminisztikus vilagban keptelenseg megmagyarazni, hogyan lenne barki kepes arra, hogy dnteseivel
beIolyasolja azt, amit tesz. Ha ugyanis a termeszeti trvenyek csak azt hatarozzak meg, hogy egy adott allapotot
vagy esemenyt milyen kesbbi allapot vagy esemeny kvethet, de sosem Iogjak egyertelmen meghatarozni,
hogy mi Iogja tenylegesen kvetni, akkor akarhogyan is dntsn a cselekv, cselekedetei is csak veletlenszerek
lehetnek.
Azt az allitast, hogy a cselekv szemely akarata egy indeterminisztikus vilagban nem Iogja meghatarozni,
hogyan cselekedjek, ketIelekeppen is ertelmezhetjk. Az egyik ertelmezes szerint amennyiben a cselekv
dnteseit a korabbi esemenyek nem hatarozzak meg egyertelmen, csak valoszinsitik, akkor a cselekves nem
s:ksegs:er, hanem veletlen. A veletlen cselekves azonban eppugy nem szabad, ahogyan a szksegszer sem
az. Hiszen a veletlen Iolyamatokat a cselekv eppoly kevesse tudja beIolyasolni, mint a szksegszereket.
Holott a szabadsag lenyege eppen az esemenyek beIolyasolasanak kepessegeben all. A masik ertelmezes szerint
az indeterminizmus ugyan ertelmesse teszi a szabad megIontolas Iogalmat, amennyiben a vilag korabbi allapotai
nem Iogjak egyertelmen meghatarozni, hogyan dntsn valaki. De ahhoz, hogy valakit szabadnak tekintsnk,
nem eleg, ha megengedjk, hogy megIontolasait ne hatarozzak meg egyertelmen a vilag korabbi allapotai. Azt
is Iel kell teteleznnk, hogy megfontolasainak eredmenve, tehat dntese cselekedetenek oka. Az
indeterminisztikus vilagban azonban keptelenseg megmagyarazni, hogy a dntesek mikent beIolyasolhatjak a
cselekedeteket. Ezert egy indeterminisztikus vilagban a Ielelsseg Iogalma ertelmetlenne valna, hiszen a
Ielelsseg Iogalma Ieltetelezi, hogy a cselekv kepes dntesenek megIelelen cselekedni.
Ezek az ellenvetesek azonban harom olyan Ieltevesen alapszanak, amelyeket nem kell Ieltetlenl elIogadnunk.
Az egyik, hogy a tenyeket es esemenyeket csak okaik beIolyasolhatjak. A masik, hogy egy esemeny oka csak
egy masik esemeny lehet. Vegl a harmadik, hogy a dntesek csak akkor magyarazhatjak a cselekedeteket, ha
okai azoknak.
Kezdjk a masodik Ieltevessel. Ketsegtelen, hogy eddigi elemzesnk soran mindig az esemenyeket vagy
tenyeket tekintettk okoknak. De lehetseges, hogy az ok ezen Iogalma csak azokra az esetekre alkalmazhato,
amikor az ok segitsegevel olyan esemenyek lancolatat ertelmezzk, amelyekben a cselekves nem jatszik
szerepet. Amikor azonban egy esemeny elidezese tudatos dntes eredmenye, akkor talan az ok valamilyen mas
Iogalmara van szksegnk: olyan okra, amely bar esemenyeket vagy tenyeket idez el, maga nem teny vagy
esemeny. Mint a szemelyes azonossag Iogalmanak elemzesekor lattuk, a szemely metaIizikai Iogalma, ugy
tnik, sok mindenben klnbzik a targy Iogalmatol. A szemely olyan partikulare, amely eseteben sokkal tbb
okunk van a lehetseges vilagokon keresztli azonossag Ieltetelezesere, mint a targyak eseteben; a szemelyekkel
kapcsolatban ertelmetlen meghatarozatlan azonossagrol beszelni, a targyak esteben viszont nem. Talan a
szemelyiseg egy masik, metaIizikailag a targyaketol klnbz tulajdonsaganak tekinthetjk, hogy mig a
targyak nem nmagukban, hanem csak a megelz okok hatasara elszenvedett valto:asaik reven lehetnek okok,
a szemelyek dnteseikkel el tudnak inditani egy oksagi lancot anelkl, hogy nmaguk eltte oksagi hatast
szenvedtek volna el. (Pontosabban: olyan oksagi hatast szenvedtek volna el, amely egyertelmen meghatarozza,
hogy mikent cselekedjenek.)186
Ezt a megoldast azonban csak akkor Iogadhatnank el, ha vilagos elkepzelesnk lenne arrol, mikepp lehet a
6. Szabadsg egy
217
187 A tovabbi nehezsegekrl lasd van Inwagen 1993, 194.
188 V. peldaul McCall 1994, 273278.
189 V. Actions, Reasons, and Causes, in Davidson 1980, 320.
szemely maga, nem pedig valamilyen a szemelyben vegbemen valtozas egy cselekedet oka. Nehez belatni,
mikent lenne ez lehetseges. Hogy csak egy nehezseget emlitsnk: eleg nyilvanvalo, hogy egy cselekedet, akar
csak egy esemeny, meghatarozott idpontban trtenik. Peldaul nem mindegy, hogy a szamitogepem
billentyzeten melyik billentyt tm le elbb, es melyiket kesbb. De vajon mikepp idzithetem a
cselekedeteimet, ha a cselekedeteim oka nem valamilyen a szemelyemben vegbement valtozas? (A szemely
Iogalmat itt termeszetesen IilozoIiai ertelemben hasznaljuk, tehat bizonyos tipusu mentalis allapotok es
esemenyek hordozojat ertjk rajta.) Nem valoszin tehat, hogy a szabad akarat kepesseget az oksag egy
klnleges, csak a cselekvest jellemz Iogalmanak bevezetesevel magyarazhatnank. Az, hogy mikent lehet
maga a szemely ok, s nem pusztan a szemelyben vegbemen valtozas, nem kevesbe rejtelyes, mint az, hogyan
kepes valaki szabadon dnteni es cselekedni.187
Mi a helyzet azonban a masik ket Ieltevessel? Vajon igaz-e, hogy az esemenyeket csak az okok
beIolyasolhatjak? Es vajon igaz-e, hogy a dntesek a cselekedetek okai? A ket Ielteves sszeIgg egymassal,
ezert erdemes ket egytt targyalni. Egy esemenyt annak oka vagy egyertelmen meghataroz, tehat
szksegszerve tesz, vagy (ha a trvenyek nem determinisztikusak) valoszinsit. Ez azonban nem jelent
klnbseget a tekintetben, hogy kepesek vagyunk-e az esemeny bekvetkezeset beIolyasolni. Bizonyos
ertelemben, ha a trvenyek csak valoszinsegi sszeIggeseket Iejeznek ki, meg nehezebb is elkepzelni, hogyan
beIolyasolhatnank a jvbeli esemenyeket, mint egy determinisztikus vilagban. A determinizmus ugyanis
legalabb azt vilagossa teszi, hogy dnteseink mikepp vezetnek a cselekedethez: a dntes a cselekves oka, tehat a
dntesek idezik el a valasztott cselekvest. Egy indeterminisztikus vilagban viszont azt is meg kellene
magyaraznunk, hogy mit jelent a szabad cselekves, ha dnteseink csak valoszinsithetik cselekedeteinket.
Ezt az ellenvetest a legknnyebben ugy lehet megvalaszolni, ha a szabad dntest es cselekvest kivonjuk az
oksag hatokrebl. Ennek a megoldasnak vannak elnyei, de vannak hatranyai is. A javaslat lenyege a
kvetkez. A termeszeti trvenyek meghatarozzak az objektiv lehetsegeket. De hogy a lehetsegek kzl
melyik valosul meg, az nem meghatarozott, bar a valoszinsegi trvenyek termeszetesen megmondjak, mekkora
az eselye annak, hogy ez, vagy az az esemeny kvetkezik be. A dntes altal beIolyasolt cselekedet annyiban
hasonlit a valoszinsegi trvenyek altal meghatarozott esemenyekhez, hogy mindkett elIeltetelezi: ugyanazon
Ieltetelek Iennallasa eseten nem csak egy, hanem tbb (pontosabban: tbbIele) esemeny bekvetkezese is
lehetseges. A csak a termeszeti trvenyek altal beIolyasolt esemenyek okai csak valoszinsitik az esemeny
bekvetkezeset; ezzel szemben a dntes egyertelmen meghatarozza, hogy milyen tipusu esemeny Iog
bekvetkezni (peldaul lenyomok-e egy bizonyos billentyt a klaviaturan, vagy sem). A dntes tehat a termeszeti
trvenyek altal meghatarozott, de az esemenyeket csak valoszinsit okokat egyertelmsiti. Az indokok eszerint
meghatarozhatjak a cselekedeteket, es ezaltal letrehoznak bizonyos esemenyeket anelkl, hogy azok okai
lennenek.188
A javasolt elmelet szerint ezert a cselekves altal elidezett esemenyeket nem a termeszeti trvenyek hatarozzak
meg. S ezzel sszeIggesben, az indokok nem mint okok hatarozzak meg a cselekvest. A cselekveselmeleten
bell sokaig nepszer volt az az elkepzeles, hogy az indokok nem ugy viszonyulnak a cselekedetekhez, ahogyan
az okok okozataikhoz. Az okok ugyanis, mint lattuk, trvenyeket Ielteteleznek. Ellenben amikor egy
cselekedetet a cselekv indokaival magyarazunk, nincs szksegnk trvenyek Ieltetelezesere. St egyes ervek
szerint nem is lehetseges trvenyekre hivatkozni a cselekedetek magyarazatakor. Mas IilozoIusok (elssorban
Donald Davidson egy klasszikus cikke hatasara189) viszont amellett erveltek, hogy a cselekedeteket csak akkor
magyarazhatjuk az indokokkal, ha az indok a cselekedet oka. Eszerint amikor az indokokra hivatkozva
magyarazzuk a cselekvest, ugyan valoban nem kell (st nem is lehet) trvenyekre hivatkozni, ennek ellenere az
indokok ugy viszonyulnak a cselekedetekhez, mint annak okai. Miert kellene ezt Ielteteleznnk?
Tegyk Il peldaul, hogy valaki egy baratjaval szeretne teleIonon beszelni, de nem emlekszik a teleIonszamara.
Ezert elhatarozza, hogy Ilhivja egy kzs ismersket, hogy elkerje tle baratja teleIonszamat. Veletlenl
azonban rosszul tarcsaz, es a teleIon a baratjanal csng, akivel igy azutan beszelni is tud. Marmost ebben az
esetben a cselekvnek megIelel indoka volt a cselekedet vegrehajtasara (marmint hogy baratja szamat tarcsazza
6. Szabadsg egy
218
190 V. peldaul Ginet 1990, 141146.
hiszen vele akart beszelni), mi tbb, vegre is hajtotta a cselekedetet, megsem az indok hatarozta meg a
cselekedetet. De miert nem? Azert, ervelhet valaki, mert nem az indok volt a cselekedet vegrehajtasanak oka.
Csakis abban az esetben magyarazzak tehat az indokok a cselekedeteket, ha egyben okai is annak.
Hozza kell azonban tennnk, hogy nem ez az egyetlen modja az eIIele helyzetek ertelmezesenek. A cselekv
motivacioinak reszletesebb elemzese es az akarat Iogalma segitsegevel talan megmagyarazhatjuk, miert eppen
ez, s nem egy masik indok hatarozta meg a cselekedetet anelkl, hogy az indokokat okoknak kellene
tekintennk.190 Ennek a kerdesnek a vizsgalata azonban mar nem a metaIizika, hanem a cselekveselmelet
krebe tartozik. Konkluziokent talan a kvetkezt mondhatjuk: ha sikerlne bizonyitani, hogy az indokok nem
okok, akkor ketsegkivl knnyebb lenne belatni, hogyan lehetseges szabad akarat egy indeterminisztikus
vilagban. Ha viszont valoban azok, akkor talan el kell Iogadnunk, hogy akar determinisztikus, akar
indeterminisztikus vilagban elnk, a metaIizikai ertelemben vett szabadsag illuzio.
6. Szabadsg egy
219
220
IrodaIom
|1| 'Theories of Actualitv`, Adams R. M. in Loux 1979, 1974 190209.
|2| 'Primitive Thisness and Primitive Identitv`. Adams R. M. Journal oI Philosophy 1979 526.
|3| A becsi kr filo:ofiafa. Altrichter F. (szerk.) Gondolat.Budapest 1972
|4| Es:ervek. Altrichter F. Atlantisz.Budapest 1993
|5| Metaphvsics, Arisztotelesz in McKeon. 1941
|6| 'Causalitv and Determination` Anscombe G. E. M. M. Tooley 1993,in E. Sosa 1971 88104.
|7| Perception and the Phvsical World. Armstrong D. M. Routledge and Kegan Paul.London 1961
|8| A Materialist Theorv of Mind. Armstrong D. M. Routledge.London 1993
|9| Universals and Scientific Realism Jol. I-II. Armstrong D. M. Cambridge University Press.Cambridge 1978
|10| 'Identitv Through Time`, Armstrong D. M. in van Inwagen 1980, 1980 6778.
|11| What is a Law of Nature? Armstrong D. M. Cambridge University Press.Cambridge 1983
|12| 'The Nature of Possibilitv` Armstrong D. M. E. Sosa 1999,in J. Kim 1986 184193.
|13| A Combinatorial Theorv of Possibilitv. Armstrong D. M. Cambridge University Press.Cambridge 1989
|14| 'The Identification Problem and the Inference Problem`. Armstrong D. M. Philosophy and
Phenomenological Research. 1993
|15| Jallomasok. Augustinus A. Gondolat (Iord.: Varosi Istvan).Budapest 1982
|16| 'Hvpotheticals and Can. Another Look` Aune B. in Watson 1982, 1967 3641.
|17| Language, Truth and Logic. Ayer A. J. Dover Publication.New York 19462
|18| The Concept of a Person and Other Essavs. Ayer A. J. MacMillan PressLondon 1963
|19| 'Do causes raise the chances of effects?` Beebee H. Analysis 1998 182190.
|20| 'Matemathical Truth` BenacerraI P. Journal oI Philosophy 1973 661679.
|21| Kritikai elotanulmanvok. Bence Gy. MTA FilozoIiai Intezet.Budapest 1990
|22| 'Event Causation. The Counterfactual Analvsis` Bennett J. M. Tooley 1993,in E. Sosa 1987 217233.
|23| Tanulmanv a: emberi megismeres alapelveirol es mas irasok (s:erk. Altrichter Ferenc). Berkeley G.
Gondolat.Budapest 1985
|24| 'Hlas: es Philonus: harom parbes:ede` (ford. Jamosi Pal). Berkeley G. in Berkeley 1985, 1713
273413.
|25| Spreading the Word. Blackburn S. Clarendon Press.OxIord 1984
|26| 'Morals and Modals` Blackburn S. E. Sosa 1999,in J. Kim 1987 634648.
221
|27| Writings on Logic and Metaphvsics (s:erk. J. W. Allard es G. Stock). Bradley F. H. Clarendon Press.OxIord
1994
|28| 'A metafi:ika kiks:blese a nvelv logikai elem:esen keres:tl` (ford. Altrichter F.). Carnap R. in
Altrichter 1972, 1931 6192.
|29| 'A fi:ikai nvelv mint a tudomanv egvetemes nvelve` (ford. Novak Zsolt). Carnap R. in Laki 1998, 1932
4769.
|30| Meaning and Necessitv. Carnap R. University oI Chicago Press.Chicago 1947
|31| 'A: elmeleti fogalmak metodologiai fellege` (ford. S:egedi Peter). Carnap R. in Laki 1998, 1956 7086.
|32| Laws of Nature. Carroll J. W. Cambridge.Cambridge University Press 1994
|33| How the Laws of Phvsics Lie. Cartwright N. Clarendon Press.OxIord 1983
|34| The Conscious Mind. Chalmers D. J. OxIord University Press.OxIord 1996
|35| Beve:etes a topologiaba. (ford. Gerlits Janos) Chinn W. G. N. E. Steenrod Gondolat.Budapest 1980
|36| 'Human Freedom and the Self` Chisholm R. in G. Watson 1982, 1964 2435.
|37| 'Identitv through Possible Worlds. Some Questions` Chisholm R. in Loux 1979, 1967 8087.
|38| Essavs on Actions and Events. Davidson D. OxIord University Press.OxIord 1980
|39| Inquiries into Truth and Interpretation. Davidson D. OxIord University Press.OxIord 1984
|40| Erteke:es a mods:errol. (ford. S:emere Samu es Boros Gabor). Descartes R. IKON, 1992Budapest 1637
|41| Elmelkedesek a: elso filo:ofiarol. (ford. Boros Gabor). Descartes R. Atlantisz, 1994Budapest 1642
|42| A filo:ofia alapelvei. (ford. Dekanv Andras). Descartes R. Osiris, 1996Budapest 1644
|43| 'Laws of Nature`. Dretske F. Philosophy oI Science 1977 248268.
|44| 'A Defense of McTaggarts Proof of the Unrealitv of Time` Dummett M. in Dummett 1978, 1960
351357.
|45| 'Bringing about the Past` Dummett M. in Dummett 1978, 1964 333351.
|46| 'The Realitv of the Past` Dummett M. in Dummett 1978, 1969 358374.
|47| Frege. Philosophv of Language. Dummett M. Duckworth.London 1973
|48| 'What is a Theorv of Meaning? II.` Dummett M. J. McDowell (szerk.) Truth and Meaning: Essays in
Semantics. OxIord, Clarendon Press,in G. Evans 1976 67137.
|49| Truth and Other Enigmas. Dummett M. Duckworth.London 1978
|50| 'The Universalitv of Laws`. Earman J. Philosophy oI Science 1978 173181.
|51| Identite et Reference. Engel P. Presses de lÈcole Normal Superieure.Paris 1985
|52| La norme du vrai. Philosophie de la logique. Engel P. Gallimard.Paris 1989
|53| 'Can there be vague obfects?` Evans M. G. J. Analysis 1978 208.
222
|54| A tudomanvfeflodes kerdofelei. Feher M. Akademiai.Budapest 1983
|55| Realism, Mathematics and Modalitv. Field H. Blackwell.OxIord 1989
|56| The Metaphvsics of Free Will. Fisher J. M. Blackwell.OxIord 1994
|57| Logika, s:emantika, matematika (s:erk. Ru:sa Imre). (ford. Mate Andras). Frege G. GondolatBudapest
1980
|58| 'Special Sciences or the Disunitv of Science as a Working Hvpohtesis`. Fodor J. Synthese 1974 97115.
|59| Rudolf Carnap. Forrai G. Kossuth.Budapest 1984
|60| Tudomanvfilo:ofia. Forrai G. Szegedi P. (szerk.) Aron Kiado.Budapest 1999
|61| 'Alternate Possibilities and Moral Responsibilitv`. FrankIurt G. H. The Journal oI Philosophy 1969
829839.
|62| Contingent Identitv`. Gibbard A. Journal oI Philosophical Logic 1975 187222.
|63| On Action. Ginet C. Cambridge University Press.Cambridge 1990
|64| Fact, Fiction and Forecast. Goodman N. Bobbs-Merrill.New York 19733
|65| Aspects of Scientific Explanation. Hempel C. The Free Press.New York 1965
|66| Metaphvsics. Hamlyn D. W. Cambridge University Press.Cambridge 1984
|67| Mi a metafi:ika? in. Kltoiben lako:ik a: ember. (ford. Jafda Mihalv). Heidegger M. T-Twins/Pompeji
1994,Budapest 1945 1335.
|68| Mental Causation. Heil J. A. Mele (szerk.) Clarendon Press.OxIord 1995
|69| Asvmmetries in Time. Horwich P. Mass., MIT Press.Cambridge 1987
|70| Erteke:es a: emberi ertelemrol. (ford. Bence Gvrgv). Hume D. GondolatBudapest 1976
|71| Tanulmanv a: emberi ertelemrol. (ford. Jamosi Pal). Hume D. Magyar HelikonBudapest 1973
|72| 'The Existence of Mental Obfects`. Jackson F. American Philosophical Quarterly 1976 3340.
|73| 'Statements about Universals` Jackson F. in MellorOliver 1997, 1977 8992.
|74| Lempirisme logique, ses antecedents, ses critiques. Jacob P. Minuit.Paris 1980
|75| The Logic of Decision. JeIIrey R. The University oI Chicago Press.Chicago 1983
|76| 'Constitution is not Identitv`. Johnston M. Mind 1992 87105.
|77| 'Manifest Kinds`. Johnston M. The Journal oI Philosophy 1997 564583.
|78| A vallas a pus:ta es: hatarain bell es mas irasok. (ford. Jidranvi Katalin). Kant I. GondolatBudapest 1974
|79| A tis:ta es: kritikafa. (ford. Kis Janos). Kant I. ICTUS, 19941995.Szeged 1781
|80| 'Metaphvsische Anfangsgrnde der Naturwissenschaft` in Kants Werke. Akademie Textausgabe IJ.
465566. Kant I. Walter de Gruyter & Co.Berlin 1786
|81| A: iteloero kritikafa. (ford. Papp Zoltan). Kant I. ICTUS,19961997.Szeged 1790
223
|82| Jagueness. KeeIe R. P. Smith (szerk.) Mass., MIT Press.Cambridge 1996
|83| George Edward Moore. Kelemen J Kossuth.Budapest 1984
|84| Korlato:ni es merni a tudast`. Kelemen J BUKSZ 1996 391407.
|85| Supervenience and the Mind. Kim J. Cambridge University Press.Cambridge 1993
|86| Mind in a Phvsical World. An Essav on the Mind-Bodv Problem and Mental Causation. Kim J. Mass., MIT
Press.Cambridge 1999
|87| Metaphvsics. Kim J. E. Sosa (szerk.) Blackwell.OxIord 1999
|88| A logika feflodese. (ford. Mate Andras et al.). Kneale W. M. Kneale GondolatBudapest 1987
|89| 'Identitv and Necessitv` Kripke S. in M. K. Munitz (szerk.) Identity and Individuation. New York, New
York University Press, 1971 135164.
|90| Naming and Necessitv. Kripke S. Basil Blackwell.OxIord 1980
|91| A tudomanvos forradalmak s:erke:ete. (ford. Biro Daniel). Kuhn T. GondolatBudapest 1984
|92| Tudomanvfilo:ofia. Laki J. (szerk.) Osiris.Budapest 1998
|93| The Philosophv of Time. Le Poidevin R. M. MacBeath (szerk.) OxIord University Press.OxIord 1993
|94| 'Cans without Ifs` Lehrer K. in Watson 1982, 1968 4145.
|95| Jalogatott filo:ofiai irasai (s:erk. Markus Gvrgv). (ford. Endreffv Zoltan es Nviri Tamas). Leibniz G. W.
EuropaBudapest 1986
|96| Nouveaux essais sur lentendement humain. Leibniz G. W. Flammarion, 1990.Paris 1703
|97| Correspondance Leibni:-Clarke (s:erk. A. Robinet). Leibniz G. W. Presses Universitaires de France,
1957.Paris 1714
|98| Convention. A Philosophical Studv. Lewis D. Mass., Harvard University Press.Cambridge 1969
|99| Counterfactuals. Lewis D. Basil Blackwell.OxIord 1973
|100| Philosophical Papers I. Lewis D. OxIord University Press.OxIord 1983
|101| Philosophical Papers II. Lewis D. OxIord University Press.OxIord 1986
|102| The Pluralitv of Worlds. Lewis D. Basil Blackwell.OxIord 1986
|103| 'Jague identitv. Evans misunderstood` Lewis D. in R. KeeIe P. Smith 1996, 1996 318320.
|104| Papers in Metaphvsics and Epistemologv. Lewis D. Cambridge University Press.Cambridge 1999
|105| Erteke:es a: emberi ertelemrol III. (ford. Dienes Jaleria). Locke J. Akademiai, 1964Budapest 1689
|106| The Possible and the Actual. Readings in the Metaphvsics of Modalitv. Loux M. (szerk.) Cornell
University Press.Ithaca 1979
|107| Metaphvsics. Loux M. Routledge.London 1998
|108| The Possibilitv of Metaphvsics. Lowe E. J. Clarendon Press.OxIord 1998
224
|109| 'Times Square` MacBeath M. M. MacBeath 1993,in Le Poidevin, R. 1993 183202.
|110| 'Causes and Conditions` Mackie J. L. M. Tooley 1993,in E. Sosa, 1965 3355.
|111| The Cement of the Universe. A Studv of Causation. Mackie J. L. Clarendon Press.OxIord 1980
|112| Truth, Probabilitv and Paradox. Mackie J. L. OxIord University Press.OxIord 1973
|113| Metafi:ika mi vegre? Markus Gy. Osiris-Gond.Budapest 1998
|114| A Model of the Universe. Spacetime, Probabilitv and Decision. McCall S. Clarendon Press.OxIord 1994
|115| The Basic Works of Aristotle. McKeon Random House.New York 1941
|116| 'The Unrealitv of Time` McTaggart, M. MacBeath 1993,in Le Poidevin, R. 1927 2334.
|117| Matters of Metaphvsics. Mellor D. H. Cambridge University Press.Cambridge 1991
|118| The Fact of Causation. Mellor D. H. Routledge.London 1995
|119| Real Time II. Mellor D. H. Routledge.London 1998
|120| Properties. Mellor D. H. A. Oliver (szerk.) OxIord University Press.OxIord 1997
|121| A fo:an es: vedelmeben es mas tanulmanvok (s:erk. Lonvai Maria). Moore G. Magyar Helikon (Iord.
Vamosi Pal).Budapest 1981
|122| The Structure of Science. Nagel E. Routledge & Kegan Paul.London 1961
|123| The Jiew from Nowhere. Nagel T. OxIord University Press.OxIord 1986
|124| A Principiabol es a: Optikabol. (ford. Heinrich Las:lo). Newton I. Kriterion, 1981Bukarest 1687
|125| The Structure of Time. Newton-Smith W. H. Routledge and Kegan Paul.London 1980
|126| A Monarchia s:ellemi eleterol. Nyiri J. K. Gondolat.Budapest 1980
|127| Ludwig Wittgenstein. Nyiri J. K. Kossuth.Budapest 1983
|128| Time, Change and Freedom. An Introduction to Metaphvsics. Oaklander L. N. Q. Smith
Routledge.London 1995
|129| Philosophical Naturalism. Papineau D. Blackwell.OxIord 1993
|130| Reasons and Persons. ParIit D. OxIord University Press.OxIord 1984
|131| 'Laws and Modal Realism`. Pargetter R. Philosophical Studies 1984 335347.
|132| A Hundred Years of Philosophv. Passmore J. Harmondsworth.Penguin 1970
|133| Humes Intentions. Passmore J. London.Duckworth 1980
|134| Recent Philosophers. Passmore J. Open Court.La Salle 1985
|135| The Nature of Necessitv. Plantinga A. OxIord University Press.OxIord 1974
|136| 'Actualism and possible worlds` Plantinga A. in Loux, 1979, 1976 253273.
|137| A csas:ar uf elmefe. (ford. Galfi Las:lo). Penrose R. AkademiaiBudapest 1993
225
|138| 'The Problem of the Essential Indexicals`. Perry J. Nous 1979 321.
|139| 'Thank Goodness Thats Over`. Prior A.N. Philosophy 1959 1217.
|140| 'Changes in Events and Changes in Things` Prior A.N. M. MacBeath 1993,in Le Poidevin, R. 1968
3546.
|141| Reason, Truth and Historv. Putman H. Cambridge University Press.Cambridge 1981
|142| 'A: empiri:mus ket dogmafa` (ford. F. S:abo Istvan). Quine W. v. O. Szegedi P. 1999,in Forrai G. 1951
131152.
|143| From a Logical Point of Jiew. Quine W. v. O. Mass., Harvard University Press.Cambridge 1953
|144| Words and Obfects. Quine W. v. O. Mass., MIT Press.Cambridge 1960
|145| 'Termes:eti faftak` (ford. Kampis Gvrgv). Quine W. v. O. Szegedi P. 1999,in Forrai G. 1969 383398.
|146| Philosophical Papers (s:erk. D. H. Mellor). Ramsey F.P. Cambridge University Press.Cambridge 1990
|147| 'Die Bewegungslehre bei Newton, Leibni: und Huvgens`. Reichenbach H. Kantstudien 1924 416438.
|148| 'A modern termes:etfilo:ofia celfai es mods:erei` (ford. Altrichter Ferenc). Reichenbach H. in Altrichter
1972, 1931 291341.
|149| Aris:toteles:. Ross D. Osiris (Iord. Steiger Kornel).Budapest 1996
|150| A filo:ofia alapproblemai. (ford. Fogarasi Bela). Russell B. KossuthBudapest 1991
|151| Mis:tici:mus es logika. (ford. Markus Gvrgv). Russell B. Magyar HelikonBudapest 1976
|152| Beve:etes a modern logikaba. Ruzsa I. Mate A. Osiris.Budapest 1997
|153| A s:ellem fogalma. (ford. Altrichter Ferenc). Ryle G. GondolatBudapest 1974
|154| 'Probabilistic Causalitv` Salmon W. M. Tooley 1993,in E. Sosa, 1980 137153.
|155| If P, then Q. Conditionals and the Foundations of Reasoning. SanIord D. H. Routledge.London 1989
|156| 'A: oksag a mindennapi eletben es korunk tudomanvaban` (ford. Feher Marta). Schlick M. in Altrichter
1972, 1932 342376.
|157| Science, Perception and Realitv. Sellars W. Routledge & Kegan Paul.London 1963
|158| 'Time without Change` Shoemaker S. M. MacBeath 1993,in Le Poidevin, R. 1969 6379.
|159| 'Properties and Causalitv` Shoemaker S. in P. van Inwagen 1980, 1980 109135.
|160| A fi:ika kulturtrtenete. Simonyi K. Akademiai.Budapest 1998
|161| 'Up and Down, Left and Right, Past and Future` Sklar L. M. MacBeath 1993,in Le Poidevin, R. 1981
99116.
|162| The Philosophv of Phvsics. Sklar L. OxIord University Press.OxIord 1995
|163| 'Tractarian Nominalism`. Skyrms B. Philosophical Studies 1981 199206.
|164| 'Sentences about Time`. Smith Q. The Philosophical Quarterly 1987 3753.
226
|165| Time, Creation and the Continuum. Sorabji R. Duckworth.London 1983
|166| Causation. Sosa E. M. Tooley (szerk.) OxIord University Press.OxIord 1993
|167| 'The Nature of Natural Laws`. Sowyer C. Australasian Journal oI Philosophy 1982 203223.
|168| Etika. (ford. S:emere Samu es Boros Gabor). Spinoza, Osiris 1997Budapest 1670
|169| Inquirv. Stalnaker R. C. Mass., MIT Press.Cambridge 1987
|170| Individuals. An Essav in Descriptive Metaphvsics. Strawson P. F. Routledge.London 1959
|171| Metaphvsics. Taylor R. New Jersey, Prentice Hall.Englewood CliIIs 1963
|172| Kant. Tengelyi L. Kossuth.Budapest 1988
|173| 'Time, Space and Obfects`. Thomson J. J. Mind 1965 127.
|174| 'Parthood and Identitv across Time`. Thomson J. J. The Journal oI Philosophy 1983 201220.
|175| 'The Nature of Law`. Tooley M. Canadian Journal oI Philosophy 1977 667698.
|176| Causation. A Realist Approach. Tooley M. OxIord University Press.OxIord 1987
|177| Time, Tense, and Causation. Tooley M. Clarendon Press.OxIord 1997
|178| 'Explicating Lawhood`. Vallentyne P. Philosophy oI Science 1988 598613.
|179| The Scientific Image. van Fraassen B. C. OxIord University Press.OxIord 1980
|180| Laws and Svmmetrv. van Fraassen B. C. Clarendon Press.OxIord 1989
|181| Time and Cause. Essavs Presented to Richard Tavlor. van Inwagen P. (szerk.) Reidel.Dordrecht 1980
|182| 'The Incompatibilitv of Free Will and Determinism` van Inwagen P. in G. Watson 1982, 1975 4658.
|183| An Essav on Free Will. van Inwagen P. Clarendon Press.OxIord 1983
|184| Material Beings. van Inwagen P. Cornell University Press.Ithaca 1990
|185| Metaphvsics. van Inwagen P. OxIord University Press.OxIord 1993
|186| 'Magvara:at es megertes` in Magvara:at, megertes, elorefel:es (s:erk. Bertalan Las:lo). (ford. Csontos
Las:lo). von Wright G. H. Tmegkommunikacios Kutatokzpont, 1987,Budapest 1971 43210.
|187| 'On the Logic and Epistemologv of the Causal Relation` von Wright G. H. M. Tooley 1993,in E. Sosa,
1973 105124.
|188| Free Will. Watson G. (szerk.) OxIord University Press.OxIord 1982
|189| 'The Revolution that Didnt Happen`. Weinberg S. The New York Review oI Books 1998 4852.
|190| Jagueness. Williamson T. Routledge.London 1994
|191| Logikai-filo:ofiai erteke:es. (ford. Markus Gvrgv). Wittgenstein L. AkademiaiBudapest 19892
|192| Filo:ofiai vi:sgalodasok. (ford. Neumer Katalin). Wittgenstein L. AtlantiszBudapest 1992
|193| 'Realism about Laws`. Woodward J. Erkenntnis 1992 181218.
227

Huoranszki - Modern Metafizika

Hochgeladen von

Dokumentinformationen

Copyright

Verfügbare Formate

Dieses Dokument teilen

Dokument teilen oder einbetten

Freigabeoptionen

Stufen Sie dieses Dokument als nützlich ein?

Sind diese Inhalte unangemessen?

Copyright:

Verfügbare Formate

Huoranszki - Modern Metafizika

Hochgeladen von

Copyright:

Verfügbare Formate

Huoranszki Ferenc

Das könnte Ihnen auch gefallen