Beruflich Dokumente
Kultur Dokumente
Musique de: Carmina Burana Compos par: Carl Orff, en 1936 Execut par: Lorchestre Symphonique de Boston
Mita a vilg vilg, az szaki fnyek bolygnk, a Fld szerves rszei. A fnyek fggetlenek brmely emberi beavatkozstl, ezek a Nap s a Fld mgneses tere klcsnhatsnak fggvnyei. Hetven vvel ezelttig azt hittk, hogy a sarki fnyek oka a fny tkrzdse az Arktika (szaki Sark) jghegyein. Valjban azonban, a Nap felels a sarki fny ltezsrt. A Nap felletnek mozgsa az atomnl kisebb rszecskket (protonok, elektronok) nagy mennyisgben lvi ki a trbe. Az erteljes, napfelleten vgbemen viharok kvetkezmnyeknt ezek a napbl jv rszecskk nagy mennyisgben hatolnak be a Fld lgterbe, s ott az oxygn s az zon molekulkat oly mrtkben mozgatjk meg, hogy ezek hirtelen vilgtv vlnak, nagyszer fnyfggnyket s ftylakat formlva hozzk ltre a sznes kprzatokat ezeket nevezzk Sarki Fnynek. Azrt hvjk sarkinak, mert amikor ezek a rszecskk behatolnak a Fld mgneses terbe, ez a mgneses csapda a sarkok (szaki - aurora borealis, dli aurora australis) fel tereli azokat. A keskeny, ovlis fnycsk kb. 700 mterre sszpontosul az szaki s dli geogrfiai sarkok krl. A formk nagysga a Nap aktivitsainak fggvnye : minl gyengbbek a kitrsek, s a nap szelei, annl kisebbek s ovlisabbak a fnyformk, minl erteljesebbek a napkitrsek, annl nagyobb ervel tik a napviharok a fld mgneses mezit, gy a fnyek nagyobbak s tereblyesebbek lesznek.
A naprendszer tulajdonsgai
A nap atmoszfrjnak hmrsklete tbb milli Kelvin fok ( Celsius = Kelvin 273,15) Ezen a hfokon az anyagrszecskk tkzse olyan erteljes, hogy a hydrogen protonokra s elektronokra esik szt. Ez az anyag a Plazma. A nap szele okozza, hogy ez a plazma minden irnyban eltvolodik a Naptl. Ezzel a nap mgneses mezit sztszrja a Nap s a bolygk kzegbe. A viharok sebessge s ereje klnbz, attl fggen, hogy a Nap melyik pontjrl indulnak s hogy ott a napfoltok s a kitrsek milyen stdiumban vannak.