7.

Ritmusterápia, logopédiai ritmika

Ritmus és ütem felbomlása jelen van a dadogó egyének beszédfolyamatában, így a
ritmuskészséget minden esetben fejleszteni kell.
Beszédben megnyilvánuló aritmiát majdnem minden dadogásmeghatározás tartalmazza, és az
egyes elméletek képviselői a tünetek elemzésekor kiemelten felhívják a figyelmet a
problémára.
Aritmia = nem csupán beszédben megnyilvánuló tünet, hanem akár az egész mozgásban,
tevékenységben, életmódjában, érzelmi életében is megjelenhet.
Ritmusnak két szakasza van: feszítés és lazítás
Ritmusterápia kiterjedhet a mozgásritmusra, zenei ritmusra, beszédritmusra – korosztálytól
függően más-más ritmusgyakorlat kerül előtérbe.
A logopédiai ritmika jellemzői
A foglalkozások szakaszai (Grinyer)
1. Ének
 légzés funkciója, hangadás fejlődik
 éneklés közben ritka a görcs – ezáltal pozitív pszichés hatás
 csoportos foglalkozás, közös, majd pedig egyéni éneklés
o kritérium: dalok szövege könnyű, jól érthető, egyszerű dallam
 cél: nem az új dalok tanulása, ugyanis óvodai/iskolai anyagok felhasználása által
megvalósulása
2. Bevezető gyakorlat
 átmenetet képez az ülő helyzetben történő éneklés, és az ezt követő mozgásos
feladatok között
 itt veszi kezdetét a ritmusfejlesztés, ami a téri tájékozódás fejlesztésével
összhangban tud megvalósulni
 együtt és egyformán végzett mozdulatok jelennek meg
o támogatva a pontos utánzókészség fejlődését
 feladatok például: járás, menetelés zenére, egyenes vonalban hátra, stb.
 téri tájékozódás bevonása: jobb-bal, előtt-mögött
3. Az izomtónust szabályozó gyakorlat
 nem az a lényeg, hogy a lazítás legyen jelen, hanem a feszítés-lazítás ellentétes
mivolta
o váltakozó izomerőt kifejtő gyakorlatok
o fej, végtagok, majd teljes test területén
 zenei kísérettel történnek, majd későbbi szakaszokban beszéd kíséret is
alkalmazható
4. Beszédgyakorlatok zenei kíséret nélkül
 hangerőváltás, magassági, tempóváltás, hangszínváltás gyakorolható versekkel,
mondókákkal, népi gyermekjátékokkal
  népi gyermekjátékok tartalmaznak: különböző szerepek, hangszín megváltoztatása,
mozgásos feladatok mind hasznosak
5. A figyelmet aktivizáló gyakorlatok
 gyors, pontos reakciók kialakítását akarjuk elérni
 figyelem és izomtónus megfelelő működése szükséges hozzá
 csak zenére valósul meg, énekmentesen (az ének és a szöveg elvonja a gyermek
figyelmét)
6. A zenei ritmust fejlesztő gyakorlatok
 zene ritmusához való alkalmazkodás mozgással
7. Játék
 célja: beszéd gyakorlása
 elsősorban mozgásos párbeszédes gyermekjátékok keretében, amelyek lehetőséget
adnak a szabályok elsajátítására
8. Befejező gyakorlatok
 megnyugtatás, normalizálódó szívműködés, légzés visszaállítása a cél
 nyugodt, egyenletes ütemű járás
 hasonlít a bevezető gyakorlatokhoz

Ritmusgyakorlatok kapcsán létezik másfajta elképzelés is: Éva Maletzky

Az eltérés a labdagyakorlatokban mutatkozik meg.
1. Lazító és bevezető gyakorlatok
2. Labdagyakorlatok
1. Rendező gyakorlatok
2. Társas gyakorlatok
3. Vezető-követő gyakorlatok

 labda a vezető gyermek kezében van, a követő gyermek pedig a labdára helyezett
kézzel csukott szemmel követi
Elstner beszédritmus-gyakorlatai:
Másfajta elképzelés alapján valósulnak meg, korábbiakhoz képest más struktúra, azonban
tartalmilag alig tér el.
1. A beszéd alapgyakorlatai
2. A beszédfelépítés gyakorlatai
3. Ritmikus testmozgás összekapcsolása ritmikus beszéddel
8. A zeneterápiára épülő módszer
Mátejová és Masura
Tájékozódás a zenei ízlésről

 Mozgáslazítás zenei ritmusra

  Zenei mese
 Szóritmusra épülő ritmikai-mozgásos játékok
 Pszichés vagy szomatikus lazítás zenére
 Labdajátékok zenekísérettel

9. Pszichoterápia
Palotás Gábor: „Munkája során a logopédus nap mint nap találkozik olyan gyermekekkel,
akiknél a rehabilitáció részét kellene, hogy képezze a pszichoterápia…”
„Van egy beszédzavar, melynek kezelésében a pszichoterápia központi helyet foglal el – s ez
a dadogás.”
Pszichoterápia pszichológus kompetencia, azonban vannak elemek, melyek bevonhatók a
logopédiai terápiába. Ez azért lehet jó, mert segíthetünk a szorongások oldásában, valamint a
negatív élmények feloldásában.
Játékterápia: kapcsolatteremtés, indulatlevezetés
Többféle jelzésértékű, illetve háttértényező feltárható általa:

 babaház jellegű játékok: családi konfliktus derülhet ki

o ebben az esetben pszichológus bevonása is kellhet
o szakmában nincs egyetértést azt illetően, hogy minden dadogó számára ideális
lenne a pszichológus bevonása
 festék, gyurma, építőkocka: önkifejezés eszköze, vagy rombolás eszköze
 játékállatok viselkedése, pl.: állat megeszi a tekintélyszemélyt – családon belüli
frusztráció is lehet
Cél: görcs oldása, azonban a gyógyszeres kezelés során nagyon sok mellékhatással kell
szembenézni. Általában a dadogás kezelésében nem szükséges a gyógyszer, így nincs is
kifejezett gyógyszer, melyet ajánlanak dadogók számára.
A TERÁPIA MÓDSZEREI
A didaktikus módszer (Kanizsai Dezső)
Az egyik legfontosabb, az alapját adja a didaktikus módszereknek! Ezekből sok elemet a mai
napon is használunk.
1. Lazító gyakorlatok
 alapvető cél: izomfeszültség oldása
2. Légzési gyakorlatok
3. Hehezési gyakorlatok
 módszerében különlegesség ez a gyakorlat
 hangszalag görcsösségének oldására van
 h-val történő hangindítást foglalja magába
o lényege, hogy a hangrés (glottis) mozgásának szabályozása
megtörténhessen, ugyanis hehezésnél a hangrés nyitott
o ehhez szükséges egy tiszta h kialakítása, és a hehező hangnak a felerősítése
4. A hangképzésben részt vevő izmok gyakorlása
 megfelelő hangerő biztosítása, és a hangképző izmok lazítása történik
 lazító gyakorlatok többsége itt valósul meg – nyak, váll, mellkas ellazítása
5. Hangringató gyakorlatok
 hehezetes h-ból indulva megszakítás nélkül kell áttérni a megadott magánhangzóra
 erősítéssel, halkítással, esetleg hangmagasság változtatásával
 ezen a magánhangzók egyikből a másikba mennek át
6. Magánhangzós gyakorlatok
1. magánhangzóval kezdődő szógyakorlatok
2. 5 szakaszból áll:
o 1. szakasz: szókezdő hosszú magánhangzót egy rövid alig hallható h előzi
meg, ebből folyamatosan tér át a magánhangzóba
o 2. szakasz: elkezdődik a h leválasztása a magánhangzóról, úgy, hogy a h-t
kilégzéssel megállítjuk, a száj nyitva marad és a magánhangzó fokozatos
erősségű kiejtése történik a teljes levegőmennyiség felhasználásával
o 3. szakasz: magánhangzó hosszú ejtése a beszédszervi mozgások lendületét
elősegítő mozgással történik  a szakaszok közti szünetekben a száj nyitva
marad és a kilégzés akadálya csak a zárt hangrés
o 4. szakasz: h-tól való leválasztás megerősítése, amikor a h után a halk
magánhangzó fokozatosan erősödik, majd ezt követi a szó többi hangja
o 5. szakasz: magánhangzókkal kezdődő szavak gyakorlása történik a h teljes
elhagyásával – akár olyan módon, hogy a magánhangzót kicsit elnyújtja
7. Mássalhangzó-kezdésű gyakorlatok
 megakadások leggyakrabban a mássalhangzóval kezdődő szavaknál jelennek meg
  ezért indít magánhangzóval, hiszen az gördülékenyebb
 előmondott szavak után mondásával, megadott mássalhangzóhoz szókeresés,
szavak kiegészítése mondattá, kérdés-felelet játékok
8. Zümmögő gyakorlatok
 4 szakaszra bonthatók:
o skálázás m hanggal
 száj, fogsor összeszorítása nélkül m hangzó hosszú ejtésekor
rezonancia keresése, majd skálázás
 dallam elhagyása, halk kezdéssel egyenletesen m hangoztatás, majd
bekapcsolódhat: n, z, zs, l
o hosszú mássalhangzóejtés szakaszolása
o mássalhangzó magánhangzóhoz kapcsolása
 Tartós kapcsolási sikertelenség esetén hehezés visszahozása
javasolt!
9. Hangsúlygyakorlatok
 abból indulnak ki, hogy a prozódiai elemek gyengék, kevésbé érvényesülnek.
 Hangsúlyos előmondás, után mondás, érzelmi hangsúly gyakorlása
10. Ritmusgyakorlatok
 énekgyakorlatok
 ritmikus utánzógyakorlatok
 ritmikus olvasógyakorlatok
 versek
11. Olvasási gyakorlatok
 az olvasást hasznosnak tartja, mert a későbbi beszélgetésnek alapját adhatják
 több terápiás elképzelés szerint olvasás során a dadogó nem tud elkerülni bizonyos
szavakat, ezért erősítheti a dadogás tüneteit, így nem ajánlják
12. Gondolkodást rendszerező gyakorlatok
 cél: beszéd-gondolkodás összerendezése
 minden gyakorlat során külön figyelmet kell fordítani a gondolkodás és a beszéd
összerendezettségére
KOMPLEX MÓDSZEREK
I. A pedagógiai dominanciájú komplex módszerek
Kanizsaival szemben a teljes személyiség megjelenik, ezek a módszerek a pszichológiai és
didaktikai módszereket ötvözik egymással.
Hvatcev komplex módszere
A teljes értékű személyiség nevelése
1. Az önuralom,a kitartás és a kezdeményezőképesség kialakítása
2. Az önmegvalósításra törekvés segítése
3. A magatartási szokások átnevelése
A dadogó viszonya saját beszédhibájához és környezetéhez
1. A beszédhiba megfigyelése
 beszédhiba tudatosítása, tükör előtt
o görcsök megfigyelése, beszéd megfigyelése
o kisebb gyermekek, illetve olyan személyek esetén, akik nem tudják
elviselni dadogásukat, nem ajánlott
2. A környezethez való viszony nevelése
3. A környezethez való viszony értékelése a dadogó részéről
A folyamatos beszéd nevelése speciális gyakorlatokkal
1. A helyes testhelyezt és a test általános mozgásformái
2. Légzés
3. Hang
4. Artikuláció
5. Beszéd
Testi ráhatás
1. Gyógyszeres és egyéb kezelés
2. Fizikoterápia
3. Testnevelés
4. Ének, zene
5. Rendszeres életmód
A környezet befolyásolása
1. A környezet negatív hatásainak kiküszöbölése
2. Felvilágosító munka
Hvatcev gyakorlati tanácsai:

 A dadogás javítását érdemes lehetőleg azonos életkorúakkal, csoportban végezni,

azonban minden dadogóval egyénileg is kell foglalkozni
 A dadogás javítását a logopédus minél korábban kezdje el (4-5 éves korban 3-4
hónap intenzív terápiával megszüntethető)
 A terapeuta késztesse természetes beszédre a dadogókat
 Vonja be a dadogó környezetét is a beszédjavításba
 Gondosan válassza meg a gyakorlóanyagot (igényes szövegek)
 A korrekció alkalmazkodjon a dadogó életkorához
 A pszichikus tünetek és a hangképzés gyakorlatai mellett fontos a gondolkodás
rendszerezése, fejlesztése
Becker és Vlaszova módszere
7 egymásra épülő beszédteljesítmény-fokozat:
 1. Kötött (együttes) beszéd
o abból indul ki, hogy ha együtt csinálunk valamit a logopédussal, akkor az
könnyebb
o főfogalmak szerint csoportosított képek
1. Utánmondás
o ha már együtt minden jól megy
o képekkel, játékokkal, jó ritmusú versekkel
2. Szemléltetéssel alátámasztott kérdések
o tárgyak, képek szintén megjelennek
o de már önállóan szükséges beszélni
o tárgy szerepel a gyermek előtt, arról teszünk fel kérdéseket
3. Tárgyak, képek, cselekvések önálló szóbeli leírása
o könnyen leírható tárgyak és dolgok, esetleg bonyolultabb nyelvtani
formákat és igeidők is előkerülhetnek
4. A tanártól hallott történetek elmondása
o nem támaszkodik szemléltetésre
o figyelem, emlékezet bevonása, ugyanis mesét kell felidéznie, arról
beszélnie
o kezdetben a mesék rövidek
5. A spontán beszéd
o elsősorban saját élmények elmesélése
o kezdetben javasolt a segítő kérdések alkalmazása
6. A természetes kifejező beszéd
o például megbízások: menjen el a könyvtárba és kérdezzen valamit

II. A pszichológiai irányultságú komplex módszerek

Fernau-Horn módszere
(Fernauhoz kötődik: gátláskör-elmélet)
Külön kidolgozott kétféle módszert a különböző korcsoportoknak:

 Óvodás korúaknál
 Iskolás (6-16 év)
- megfigyelés saját magán (fekvő helyzetben)
A terápia részét képezik a képek, emlékeztető mondatok, például: „Nincs beszédzavarom,
csak meghúzom a féket.”
A beszéd leállásának, megakadásának 3 féle lehetősége van.
Nyugalom tréning 4 szakasza
1. Anamnézis és vizsgálat
2. Magyarázat és meggyőzés
 -téves nézetek eloszlatása történik, valamint a feldolgozott fogalmak
mondatokba fogalmazása
3. Nyugalom- és lefolyástréning
- az öt szakaszból álló gátláskörből ki akarja hozni az egyént
- a negatív töltetű gátlást pozitív töltetté kell alakítani
- ebből lesz a folyamatkör
- az élmény által jön létre a pozitív töltet, mely lehetővé teszi a nyugalmi
állapotot a következő alkalommal

4. Bátorítás és edzés
- emlékeztető mondatok bevésését jelenti
- ezek mindig rövidek és tömörek
- pl.: „minden tevékenységnél nyugodt maradok”
III. Az orvosi dominanciájú komplex módszer
Seeman módszere
1. Asszociációs gyakorlatok
o mostani tevékenységekben is megjelennek
o lehet: szabad szóasszociáció, asszociációs gyakorlatok – mit hoz a kishajó p-
vel, stb.
2. Olvasási gyakorlatok
3. Összefüggő beszédgyakorlatok
o dramatizálás, dramatizált mesék/történetek
o cselekvéssel összekapcsolt beszéd fontosságára felhívja a figyelmet

A Cselekvéses beszéd módszerei

Cseveljeva módszere
Módszer lényege, hogy gyakorlati foglalkozások közben végezteti a verbális feladatokat.
Gyakorlati foglalkozások: kézimunka, alkotás, vágás, ragasztás, bármilyen produktum
létrehozása.

 Szituatív beszédszakasz
 Kontextuális beszéd

A módszer szakaszai:
 1. Jelen idejű beszéd
 elmondja, hogy mit csinál az adott pillanatban
 közvetlenül szemléli a saját tevékenységét, melyet verbalizál is
o ilyenkor a konkrét percepcióra támaszkodik
 fontos itt is a fokozatosság: kezdetben tőmondatok
o logopédus segíthet: mit csinálsz?
2. Múlt idejű beszéd
 már elvégzett munkáról beszél
 kezdetben előtte lehet az elkészített munkadarab
 később már nem, akkor csak emlékezetre támaszkodhat
 közvetlen tapasztalat egy múltbéli tapasztalatra módosul
3. Jövő idejű beszéd
 Amit a jövőben tenni fog
 elképzelés, fantázia jelenik meg
 megtanulhatja programozni, tervezni a tevékenységeket
 gondolkodás szempontjából is jó
4. Az önálló beszédkészség megerősítése
 abban az esetben, ha az előző három eset egymásra épülve meg tud valósulni
 A tevékenység mellékcselekvéssé válik – már nem beszélünk arról, hogy mit
csinálunk
Ez egy olyan módszer, melyeket a napjainkban is használunk.
Sukurova-Both módszere
Szakaszai:
1. Előkészítő szakasz
- 3-4 foglalkozást felölelő szakasz
- gyermekek nem beszélnek, csak hallgatják a logopédust
2. Cselekvéssel együtt folyó (jelen idejű) beszéd
3. Cselekvéssel együtt folyó (múlt idejű) beszéd
4. Az előre megtervezett (jövő idejű) beszéd
5. Az önálló beszéd készségének megerősítése
A dadogás korrekciója mellett az artikuláció javítására, a beszédtechnikai készségek
kialakítására egyéni foglalkozások:
1.Kezdeti szakasz
2. Egyszerű helyzetekben való beszéd gyakorlása cselekvéssel egybekötve
A kombinált játék- és logopédiai terápia
Katz-Bernstein módszerének elemei:
Egyesíti a pszichoterápiát és logopédiát, valamint egyéni és csoportos foglalkozásokat is.
Ebben a módszerben a dadogást kommunikációs zavarnak tekintik. A módszert pszichés
eredetű beszédfolyamatossági zavarhoz kapcsolódóan, 7-12 éves korosztálynak dolgozta ki.
1. Az egyéni terápia
- mozgás, hang és beszédgyakorlatok valósulnak meg
- az egyénnek nagy szabadsága van: mivel játszik, hogyan veszi fel a kapcsolatot
2. A gyermekcsoport
- ha egyénileg jól működik, bekerülhet csoportba
- beszédtechnikai elemek elsajátítása
- szerepjátékok
3. Beszélgetések az anyával
4. Az anya-csoport
- beszélgető csoport
- érezhetik azt, hogy nincsenek egyedül a problémával
5. Beszélgetések a tanítóval

A gyakorlatok fokozatai:

 Előmutatás
 Kérdés-felelet
 Vezetés-vezetve lenni
 Váltakozó-együttes megerősítés

A beszélgetés mint terápia (Westrich)

Magatartáselméleti koncepcióból indul ki, beszélgetés révén próbálja megvilágítani a dadogó
viselkedését. Alapvető célja, hogy a dadogó belássa saját korlátait, érezze, hogy mikor van
szorongás, ezekkel szembe tudjon nézni, majd pedig képes legyen elfojtani.
2-3 dia anyaga hiányzik
A „másként dadogás” módszere (Van Riper)
Fiatalkorúak és felnőttek terápiája. Van Riper maga is dadogó volt.
A dadogás terápiájának 3 fajtája:
  Pszichoterápia
o az ő megvilágításában nem kielégítő
o szorongás, bűntudat, agresszió csökkenhet, de a súlyos görcsös
együttmozgások, a szituációs félelem megmaradhat, ezért többre van szükség
 Technikai segítségek
o dadogás megszüntetése, folyamatos beszéd elérése a cél
o ritmusra való beszéd, dramatizálások, lazítási gyakorlatok, elektrosokk
elképzelése szerint hasznos lehet
o viszont sok lehet a visszaesés
o szuggesztivitásra alapoz
 Megtanult viselkedés
o dadogásban sok a tanult viselkedés, ami megszüntethető

Fő célja, hogy a dadogó másképp dadogjon – közelebb legyen a folyamatos beszédhez, azaz
folyékonyan dadogjon.
Módszerének két alapvető tényezője van:
1. Az a tény, hogy a dadogás folyékony beszéddel váltakozik.
 nincs olyan személy, aki mindig dadog, tehát valóban váltakoznak
2. Az, hogy a dadogás előfordulása, gyakorisága, valamint súlyossága bizonyos
tényezőkkel magyarázható és befolyásolható.
A dadogást súlyosbítja: büntetés, frusztráció, szorongás, bűntudat, ellenségeskedés, szituációs
félelem, fonációs vagy szófélelem, stressz
A dadogást csökkenti: morális tényező (önbizalom), a folyékony beszéd képességének tudata
Ezen tényezők és a dadogás egymáshoz való viszonya:

S= 𝑃𝐹𝐴𝐺𝐻+𝐶𝑠+(𝑆𝑓,𝑊𝑓)

𝑀+𝐹𝑙
S= Stuttering (dadogás)
P= Penalty (büntetés)
F= Frustration (frusztráció)  valaki akadályozva van valamiben, törekedni kell a
frusztrációs élmény csökkenésére
A= Anxiety (szorongás)  negatív élményekhez társul
G= Guilty (bűntudat)
H= Hostility (ellenségeskedés)  szorongások ellenséges érzéseket okoznak
Cs= Communicative stress (kommunikációs stressz)
Sf= Situational fear (szituációs félelem)
Wf= Word fear (Szófélelem)
M= Moral (morál; itt belső erő, önbizalom)
Fl= Fluency (folyamatosság)
Alapvetően az a legfontosabb cél, hogy az egyenletben a nevező (önbizalom és
folyamatosság) elmélyítése kerüljön fölénybe.
A képlet szempontjából a terápia feladata, hogy irányítsa azokat a tényezőket, amelyek a
dadogó egyénnek fontosak. A negatív tényezők esetében a csökkentés, míg a pozitív tényezők
(nevező) esetében erősítés.
P – büntetések, elutasítások (a dadogóval szembeni negatív reakciók)
„Folytass egy telefonbeszélgetést, melyben olyan súlyos a dadogásod, hogy partnered vagy
tiltakozással reagál, vagy egyszerűen leteszi a kagylót. Az így szerezett tapasztalatok –
nevezetesen az, hogy a világ nem dől össze, ha sokáig erősen dadogsz – hozzájárulhatnak a
beszédzavar csökkentéséhez.”
F – frusztráció, amikor valaki akadályoztatva van céljai elérésében, cselekvésében
megakasztja valami
A frusztráció 3 veszélye:

 Szorongás
 Bűntudat
 Ellenséges érzések

Cs – kommunikációs stressz
Stressztolerancia kialakítása:
„Találj magadnak olyan hallgatót, aki amikor dadogsz, folyton azt kérdezi: MI? Vagy: MIT
Mondtál? Beszélj vele, amíg ez ötször előfordul!”
„Amikor valaki félrenéz, ha dadogsz, beszélj hangosabban, vagy csinálj valami olyat, hogy
rád nézzen!”
Wf, Sf – A dadogás súlyosságát, gyakoriságát befolyásolja
Az egyenlet nevezője:
M – az önbizalom szeretettel és bizalommal összekötve fejlődik
Fl – meg kell tanítani a dadogást úgy leplezni, hogy az folyamatos beszédnek tűnjön.
A MIDVAS-fogalom (Van Riper nevéhez kötődik)
A már hosszú ideje dadogók számára készült, több fázisú terápiás program.
M - motiváció
I – identifikáció, azonosítás
D – edzés, megerősítés
V - variáció
A - közelítés
S – stabilizáció
Motiváció

 Szükséges-e motiválni?
 A gyakori ellenállás okai
 Hogyan lehet motiválni?

Terapeuta közösséget vállal a dadogóval, terapeutának is dadognia kell – ezt fontosnak tartja a
módszer  motiváció kulcsaként tekinti.
Identifikáció
= magatartás elemzése

 Cél: az egyéni dadogás egyenletben szereplő különböző tényezők egyeztetése.

o mik azok, melyek igazán negatív tényezők
o pozitívakat hogyan lehet megerősíteni
 Fontos a saját dadogás mintájának megtanulása, a tudatosítás.

Edzés, megerősítés
Cél:

 a dadogó megerősítése minden dadogást fokozó tényezővel szemben

 Leküzdeni a beszédet negatívan befolyásoló tényezőkkel szembeni túlérzékenységet

Variáció

Meglehet, hogy a MIDVAS első három fázisa során veszít az erejéből a dadogás, majd
visszaesés tapasztalható. A variáció révén a dadogási magatartás megváltoztatása a cél.
Közelítés
Cél: a dadogási magatartás progresszív változtatása, amikor a folyamatos dadogás, vagy
annak megvalósulása történhet  dadogás módjának a normál beszéd irányába történő
variálása.
3 technika:

 Abbahagyás: azonnal abbahagyja a beszédet

 Eredményesség
 Megelőző eljárás

Stabilizáció
El kell fogadni a dadogás szabályosságait és szabálytalanságait.
A terápia végére a dadogó megtanulja a folyékony dadogást és a folyamatos beszédet nehéz
helyzetekben is megtartani, a kommunikációs nyomásnak ellenállni, és dadogását uralni.
Néhány elemét be lehet vonni a mai gyakorlatba, de a képlet elemei az igen fontosak a
módszerben.
A hangsúlyozáson alapuló módszer (Svend Smith)
A probléma javításának a dadogásra való túlzott összpontosítás nélkül kell történnie.

 A terápia globális jellegű

 Lazítás, helyes légzéstechnika
 Hangadás, „nyögés”
 Hangképzés ritmusos formája
 Magánhangzók felnyitása
 A logopédus tevékenysége, személyisége
 A gondolkodás és beszéd koordinációja
 A szünet, mint koordináló tényező
o többféle szünet
o „habozásos” szünet
 több ideig tart, mint a pótlevegő
 hajlamos lehet a dadogó, hogy ez görccsé alakuljon
 Az érzelem, mint koordináló tényező, hiszen minden érzelem befolyásolja a beszédet
o dadogó figyelmét el kell terelni a beszédindítást kísérő feszültségről

A beszédtechnikai módszer (Abeleva és munkatársai)

A magánhangzók gyakorlása

 A már elsajátított, könnyed hasi belégzés után a mgh-k folyamatos, nyugodt

kilégzéssel hangoztatása következik.
 A hangoztatás közben a hangerő fokozása is gyakorolható:
o Artikulálja a magánhangzókat hangtalanul
 o Artikulálja valamennyi magánhangzót egymás után:
 suttogva
 halkan
 közepes hangerővel
 hangosan (mind a 4 fokozatban egyenletes hangerőt kell
 alkalmazni)
o Hangoztassa valamennyi magánhangzót egymás után a következő módon:
 halk kezdés után fokozatosan erősítve
 hangos kezdés után fokozatosan halkítva, egészen a hang nélküli
artikulációig
 halk kezdés után fokozatosan erősítve, majd újra lehalkítva
 hangos kezdés után halkítva, majd újra hangosan
o halkan, mintha társalogna, majd mintha a szomszédos helyiségbe szólna át,
majd mintha az utca túloldalára kiáltana
A magánhangzók összekapcsolásának gyakorlása
 Ha a már külön-külön minden magánhangzót jól hangoztat és a hangerővel is
biztonságosan bánik
 Be kell gyakorolni a magánhangzók közötti átmenet folyamatosságát
 A magánhangzó kapcsolásokat az előzőek alapján kell elvégezni (1.hang nélkül
artikulálva, 2. suttogó, 3.közepes hangerő, 4.hangosan)
Szógyakorlatok
1. Szóból kiemelt magánhangzók, majd az egész szó
 áó-áó-ásó
 áu-áu-áru
 ái-ái-Ági
 áo-áo-álmos
 áé-áé-árnyék
2. Egy kilégzésre egyetlen szó, mindegyik után szünet.
3. Egy kilégzésre ugyanazt a szót háromszor kell kimondani.
4. Egy kilégzésre folyamatosan három különböző szó.
 ásó-áru-ázó
 álló-ábra-árpa
 áruda-áfonya-Ági
 ápoló-ásító-ázó
 ábra-Árpi-árva
5. Ugyanaz, mint a 4. gyakorlat, de az első két szó végződik magánhangzóra, az utolsó
mássalhangzóra
 ásó-áru-Ábel
 ábra-Árpi-áram
 Stb.
 6. Három különböző szó (az első kettő mássalhangzóra, az utolsó magánhangzóra
végződik)
 ápol-ásít-áru
 átok-áram-ásó
7. Három, mássalhangzóra végződő szó
 ápol-ásít-áram
 árok-árnyék-álmos

Mondatgyakorlatok
1. A magánhangzós mondatkezdés
 Ábel ás.
 Ábel okos.
 Állandóan alszik Olga.
 Javasolt sorrend: á, a, o, u, e, é, ö, i, ü

2. A mássalhangzós mondatkezdés

 Számolás 20-tól 40-ig, három szám után szünettartással

 60-tól 83-ig négy szám után szünettartással
 1-100-ig, de csak a mássalhangzóval kezdődő számokat mondja ki (minden 3. szám
után szünet)
 Sorolja fel a hónapokat, minden 3. után szünet
 Hét napjai 1 kilégzésre
 Helyiségben található mássalhangzóval kezdődő tárgyak nevének felsorolása

3. Mondatok egy, két és több szünettel

A kifejező beszéd logikája

 A tartalom fokozatosan kerül a középpontba

 Hanglejtés, hangsúly, logikai szünetek
 Váltásgyakorlatok

Énekgyakorlatok

 Az éneklést a dal leírt szövege segíti

 A dal szövegének verses interpretálása (a dallammal belsőleg kísérik a szöveget)
 A szöveg a dallamtól független

Szövegek megtanulása (memoriter)

 gondolatok hiteles tolmácsolása, beszédtechnikai elemek elmélyítése, szemkontaktus

is megvalósulhat
A tartalom elmondása

 a figyelem már inkább a tartalmi elemeken van, illetve a tartalomhoz kapcsolódó

kifejezésmódon
Megadott téma kifejtése

 Vázlat, leírás, megtanulás, elmondás

A társalgó beszéd gyakorlása

 Párbeszédek
 Telefonálás
 Beszédjátékok

Verses mesék
A versek
A versek olvasása közben a dadogó figyeljen arra, hogy:

 minden sort vagy szólamot egy folyamatos kilégzésre mondjon

 ezután álljon meg és tartson szünetet
 a szólamokon belül értelmezze a szöveget, emelje ki a hangsúlyos részeket
 vigyázzon a hanglejtés szabályaira

Az olvasás gyakorlása

 Több lehetőség jut a beszéd pontosabb és gyorsabb automatizálására

 Néma olvasással kezdődik