Colosseum

Története
és
szerkezete
• Hivatalos elnevezése Amphitheatrum
Flavium volt, Colosseum néven
általános vélekedés szerint csak a IX.
századtól kezdték el emlegetni.
• A névének eredetére több magyarázat
is van. Az elterjedtebb, hogy Neronak
amphitheatrum mellett álló 30 méter
magas szobráról, ahogyan az akkori
népnyelvben szerepelt, colossusáról
kapta mai nevét.

Részletesebben a történetéről
 • Az első amphitheatrumok ideiglenes jelleggel
fából készültek. Ugyancsak faszerkezetű volt a
Érdekességek: Caesaré is. Az első kőépületet Augustus alatt
Kr. u. 29-ben emelte Statilius Taurus, de ez a
Nero uralkodása alatti nagy tűzvészben leégett
és többé helyre sem állították.
• Kr. u. 75-ben az egykori stagnum helyén, hogy
visszaadja a római népnek azt a területet, amit
Nero kisajátított, de hiába épült rekord
gyorsasággal, a császár halálakor a harmadik
emelet magasságáig állt, felavatni már csak
Titus tudta 80-ban.
Folytatás
• 80-ban sem épült meg még teljesen, de avatási
ünnepségein már külső és belső szerkezetei
tökéletesen működtek, díszeinek jó része a
helyén volt. Az utolsó simításokat az épületen
Domitianus végeztette el .
• A régészek szerint az építkezést négy
különböző vállalkozó kezdte párhuzamosan,
mert az egyes részek között árnyalatnyi
különbséget lehet felfedezni.
Legendák

• A felavatása igen látványos, száz napig tartó

ünnepségsorozattal történt, amin 5000-nél is több állatot
áldoztak fel.
• Hasonlóan nagy-szabású játékot rendeztetett Traianus
107-ben, a dák hadjáratot követően, amikor a játékok 123
napja alatt 10 000 gladiátort és 11 000 állatot áldozott fel az
arénában.
• Kr. u. 217-ben a földszinti rész a főként fából készült
szerkezetekkel együtt egy villámcsapás miatt keletkezett nagy
tűzben leégett. Ebben az időben földrengés is gyengítette.
•A tűz mellett a földrengések is jelentős
károkat okoztak az épületben
•A 443-as földrengést követő
javításokat megörökítő feliratot Flavius
Paulus praefectus állíttatta, és egy
árvízről is megemlékezik ugyanekkor.

•Honorius és I. Valentinianus császár

már erősen ellenezte a játékokat, meg
is szüntették egy időre, de III.
Valentinianus 438-ban újra
engedélyezte a venatiókat.
• Az aréna utolsó keresztény mártírja
Telemachos szerzetes volt, aki a barbár
szórakozás ellen prédikált.
• Az utolsó gladiátori küzdelemre 434/435-ben
került sor, de venatiókat egészen 523-ig
rendeztek benne
• Ezután a folyosók üregeiben lakásokat
alakítottak ki, s köveit a környék házaihoz
kezdték felhasználni.
• A VI. században egy aprócska templomot
alakítottak ki benne és az arénát, a császári
kapu környékén, az Esquilinus domb felé eső
oldalon temetőként használták.
Colosseum Szerkezete

• Alapja betronba ágyazott

pillérekből áll, melyeket donga
és kereszt boltozatok fedtek
• A porond alatt ketrecek,
folyosók, raktárak Teteje
árnyékolható volt
• A Colosseum elliptikus alaprajzú
• 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m
magas mészkőből
• tufából és téglából emelt, bonyolult
szerkezetű építmény.
• az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer
ember zavartalan elhelyezését és
közlekedését biztosították
• A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a
gladiátorok egymás ellen vívtak
élethalálharcot a 86 × 54 méteres
arénában. Számokban
 Köszönjük a figyelmet!
Készítette:

Fühl Kovács Géczi Hufnágel

Fanni Zsolt Krisztina Hanna

Források:
https://romaikor.hu/roma_az_orok_varos/roma_epuletei/colosseum_es_kornyezete/cikk/a_co
losseum_tortenete?fbclid=IwAR2GjHPycjVwWCUZBNWYFR5fFxEwm6XYsmKTyGqea6GvkSzFfy7aDAOt9cc
https://roma-szenvedely.eu/latnivalok/colosseum/?fbclid=IwAR0r8znnC7vC7p08TlGsClITM5xYa
pr46Z0eT5XbAbwe7yJQuikLA9yX_tw